Óra-
PRO/KONTRA
átállítás
– érvek pro és kontra Az óraátállítás története
Az óraátállítás ötlete Benjamin Franklin nevéhez kötődik, aki már 1784-ben takarékossági okokból fontolóra vette a bevezetését. A tényleges alkalmazásra azonban sokkal később történt meg: 1916. április 30-án, amikor is az időátállításból származó nyereség az ezt elsőként bevezető Németország I. világháborús költségvetését növelte. Nagyjából folyamatos alkalmazása – egyre több ország részvételével –1941 óta valósul meg. Sajnos a háttérben ekkor is a háborúhoz szükséges üzemanyag miatti takarékosság állt. Magyarországon 1954 és 1957 között próbálkoztak először óraátállítással, de az igazi bevezetés 1980-ban történt a villamos energia megtakarításának szándékával. 1996-ig a nyári időszámítás vége szeptember volt, ekkor igazították az európai uniós rendszerhez a hazai gyakorlatot is. Irányelv írja ugyanis elő a közös óraállítást azért, hogy az EU belső piaca megfelelően működjön. Az óraátállítás eltörlése problémákat okozna a nemzetközi vasúti közlekedés menetrendjében, különösen Ausztria és Szlovákia tekintetében, de gondot jelentene a belföldi menetrendben is. Az átállítás dátumai jelenleg minden évben változnak, ugyanis mindig március és október utolsó v asárnapján kerül rájuk sor. Idén március 26-án állunk át a téli időszámításról a nyárira, majd október 29-én állítjuk vissza ismét egy órával a mutatókat. 46 – KENTAUR MAGAZIN
Sokakat kiráz a hideg, amikor belegondolnak, hogy nemsokára megint egy órával korábban kell felkelni. A másik tábor képviselői kedvelik és nagyon is hasznosnak tartják az idő ily módon történő igazítását. Eredetileg az energiamegtakarítás indokolta az óraátállítás bevezetését, azonban azóta sokat változott a világ. Indokok azonban vannak még bőven pro és kontra is az óraátállításról, lássuk a listát!
Pro:
1. Mivel korábban felkelünk, hosszabb egy órával a napunk világosságra eső része, ami oldja a depressziót. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, az immunrendszer erősödik, valamint a több napsütés jó hatással van az emberek hangulatára. 2. Délután tovább van világos, egy órával nő a szabadban eltölthető idő, ami lehet sportolás, kirándulás, séta, közösségi élet, és ez pozitív hatással lehet testi és lelki egészségünkre egyaránt. A családtagok is hosszabb időt tudnak együtt eltölteni, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt. 3. A hosszabb természetes világosság miatt csökken a mesterséges fényforrások működésben töltött ideje, ami energiamegtakarítást jelent. Amíg tart a nyári időszámítás, Magyarország éves szinten mintegy 120 gigawattórával kevesebb áramot használ fel, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ha egész évben maradna a nyári időszámítás, a megtakarítás is nőne: elsősorban azért, mert kevesebb mesterséges világításra lenne szükség. Emellett a világításra használt kevesebb energia előállítása során kisebb lenne a környezeti terhelés, mert kevesebb szén-dioxid keletkezne. 4. A hosszabb világos nappalok miatt csökken a közúti balesetek száma. Munkavégzés után, pont a délutáni közlekedési csúcs idejére eső szürkület miatt sok a baleset, illetve a sötét utcán a bűncselekmények száma is növekszik – ha viszont világos van, ezek elkerülhetők.
Kontra:
1. A mai energiatakarékos rendszerek, használati eszközök mellett az energiamegtakarítás nem jelentős, így a nyári időszámítás nem éri el eredeti célját. Erre több friss kutatás és mérés is szolgált már bizonyítékul, amelyek szerint Magyarország egészére vetítve maximum egy napi villamosenergia-felhasználás megtakarítását jelenti az óraátállítás. 2. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). Az átállás megszokásához akár egy-két hét is szükséges, mert a szervezetet néhány napig biztosan megviseli. Fáradtságot, ingerlékenységet, alvás zavart és a koncentrálóképesség csökkenését is okozhatja. Sokak számára az óraátállítás akár egykét hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. 3. Az átállítás időszakában pár napig nő a balesetek száma is. Az óraátállítást követő 10 napban különösen óvatosnak és körültekintőnek kell lenni a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat – például az ablakmosást – is kerülni kell. 4. A tavaszi egy órával korábbi felkelés főként a gyerekek reggeli ritmusát zökkenti ki. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. Mindez megzavarja a vércukorszintet, ami így reggel még az alvási időnek megfelelő, és nem elég a nappali aktivitáshoz.