Issuu on Google+


Szervező

Magyar Urbanisztikai Társaság Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. Budapest IX. Liliom u. 48. +36 1 215 5794 mut@mut.hu www.mut.hu

A konferencia a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg.

2


Tartalomjegyzék

Programbontás

4

A téma

6

A szekciók tematikája

7

A városi paradigma változása

7

A megye új szerepkörei

8

A város és környéke

9

Gazdaság és gazdálkodás

10

Előadás összefoglalók

11

A városi paradigma változása

11

A megye új szerepkörei

15

A város és környéke

18

Gazdaság és gazdálkodás

21

3


Program Április 17. // szerda Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatal, Díszterem 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG ÉVES KÖZGYŰLÉSE 15:00 15:15 15:30 15:40 16:00 16:15 17:00 17:15 17:30 18:00 19:30

Elnöki köszöntő - Körmendy Imre Beszámoló a MUT és a Tudásközpont 2012. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról – Ongjerth Richárd Az ESZB beszámolója – Dr. Buzna Margit A beszámolók vitája és elfogadása A MUT új stratégiája és programja – a tervezet ismertetése – a munkacsoport megbízottja A stratégia és program vitája és elfogadása Kávészünet /Hild emlékplakett avatása/ A MUT és a Tudásközpont 2013 évi tervének ismertetése A tervek megvitatása, javaslatok, elfogadás Zárszó – Körmendy Imre Közös vacsora az Ambrózia Étteremben

Április 18. // csütörtök Nyugat-Magyarországi Egyetem PHARE Épület, Auditórium 9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2 MIBŐL ÉLÜNK JÖVŐRE? – a Konferencia első napja Moderátor: Salamin Géza, a MUT alelnöke 10:10 – 10:40 Elnöki köszöntő: Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke Polgármesteri köszöntő: Dr. Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere 10:40 – 11:05 Kibontakozás és fellendülés a városok fejlesztésében, 2014-2020 – Salamin Géza főosztályvezető, Területfejlesztési Tervezési Főosztály, Nemzetgazdasági Minisztérium 11:05 – 11:30 Városfejlesztés, városgazdálkodás, EU, Pályázatok Németországban – Dr. Brenner János c. egyetemi tanár, építésügyi igazgató, Német Szövetségi Közlekedési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium 11:30 - 12:00 Kávészünet Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában – bevezető előadások 12:00 – 12:15 A városi paradigma változása – Pásztor Béla, polgármester, Veresegyháza 12:15 – 12:30 A megye új szerepkörei – Koszorú Lajos, várostervező, Város-Teampannon Kft.

4


Program 12:30 – 12:45 A város és környéke – dr. Földi Zsuzsa, tudományos munkatárs MTA KRTK RKI 12:45 – 13:00 Gazdaság és gazdálkodás – Atkári János, gazdasági szakértő, Pénzügykutató Zrt. 13:00 – 13:30 Köztérmegújítási Nívódíj 2013 díjátadó ünnepség 13:30 - 14:30 Ebéd 14:30 – 16:00 Szekcióülések - 1. és 2. szekció 16:00 – 16:30 Kávészünet 16:30 – 18:00 Szekcióülések - 3. és 4. szekció 18:30 – 18:50 Gyülekező az egyetem parkolójában, közös utazás az esti program helyszínére FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István Király út 142. 19:00 – 19:30 Egyéni Hild János-díj 2013 átadó ünnepség 19:30 – 22:00 Ünnepi fogadás Április 19. // péntek Nyugat-Magyarországi Egyetem PHARE Épület, Auditórium 9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2 A MIBŐL ÉLÜNK JÖVŐRE? – a Konferencia második napja Moderátor: Révi Zsolt, Győr főépítésze

9:00 – 9:30 9:30 – 11:00 11:00 – 11:30 11:30 – 12:00 12:00 – 12:30 12:30 – 13:30 13:30 – 14:30

Reggeli kávé A megyék kerekasztala - három megyei közgyűlési elnök nyilvános tapasztalatcseréje saját gyakorlatukról Becsó Zsolt, elnök, Nógrád Megye Közgyűlése Nyitray András, alelnök, Bács-Kiskun Megye Közgyűlése dr. Szakács Imre, elnök, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése Városfejlesztés holnap egy polgármester szemével – László Tamás polgármester, Budapest XV. kerület Urbanisztika holnap: bemutatkozik a MUT Stratégiája - kerekasztal Plenáris ülés: a szekciók beszámolója, ajánlások megvitatása és elfogadása, a konferencia zárása Ebéd Városnéző séta Kitley Tibor városi főépítész és Dimény Gábor állami főépítész helyettese (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetésével)

5


A téma VÁLTOZÁS ÉS ALKALMAZKODÁS AZ URBANISZTIKÁBAN Az elmúlt években alapvető változások következtek be a magyar kormányzati intézményrendszerben, az önkormányzati rendszerben, és ezzel párhuzamosan lényegesen megváltozott a területfejlesztési törvény, az építési törvény és sok más törvény is, és a jövőben további változások, új kihívások várhatók. Hogyan értékeljük ezeket a változásokat? Jobb lett-e a településeknek, a gazdaságnak, javultak-e a kellemes környezet esélyei, és – nem utolsósorban – sikeresebbek, elismertebbek lettek-e az urbanisták? Milyen szerepet játszottak ezekben a változásokban? Mi lett a szerepe a megyéknek? Hogyan sikerült a teljes profilváltás után megtalálni új feladataikat, milyen a kapcsolatuk a kormányzattal, illetve városaik, községeik fejlesztésével? A közeli jövőben további lényeges változások várhatók. A következő hétéves ciklusban is nagyrészt EU-forrásokból történhet a városok fejlesztésének finanszírozása, az EU 2020 alapkoncepciója, számos – várhatóan valamilyen formában Magyarországon is bevezetésre kerülő – részeleme ismert már, egyelőre azonban nem látszik olyan koherens rendszer, amely iránymutatóként szolgálhatna településeink, megyéink szakmai és politikai vezetőinek ahhoz, milyen eszközökkel, milyen feltételekkel láthatnak neki a következő EU-tervezési szakasznak. Hogyan alakul majd az országos területpolitika? Átalakul-e – ahogyan régóta kellene – a területi adó-újraelosztás, Bővül-e a megyék eszköztára, és ha igen, merre? Milyen partnerségek szükségesek és lehetségesek a nagyvárosi térségekben? Hogyan haladhatunk tovább az egyes városnegyedek megújításával? Összefog-e végre a közhatalom a polgáraival a település fejlesztésében? Csupa olyan kérdés, amely alapvetően befolyásolja majd a címbeli kérdésre adott válaszlehetőségeket, vagyis azt, hogy miből élünk jövőre?

6


A SZEKCIÓK TEMATIKÁJA A VÁROSI PARADIGMA VÁLTOZÁSA A városi szerepről való gondolkodásunk alakulása, változása Moderátor: Alföldi György, BME Urbanisztika Tanszék, Rév8 ZRt. Vitaindító: Kuslits Tibor, Gy-S-M Megye Kormányhivatala A 21. század a városok évszázada, az elkövetkezendő évtizedekben a városok jelentősége tovább növekszik a világ településeinek rendszerében. A városiasodási folyamatok erős felgyorsulása, és növekedése az egyik legjelentősebb kihívása a társadalmaknak. Ez az erőteljes urbanizáció érinti a növekvő térségeket és városokat éppúgy, mint a kiürülő vidékeket és településeket. Ennek a folyamatnak a hatására ugyanakkor jelentős területek, kistelepülések vesztik el szerepüket és néptelenednek el. Ma Magyarországon az látszik, hogy a települések egyik legnagyobb kihívása a benne élő társadalom gyors átmenete – migráció; szocio-kulturális szakadékok; öregedés; sűrűsödés-ritkulás – az egyelőre nem látható posztindusztriális társadalom felé. Településeink az elmúlt húsz évben mindig számíthattak növekedésükhöz, fejlődésükhöz erőteljes külső forrásokra: befektetők, ingatlan vásárlók, EU-s támogatások, nagy állami programok. A településrendezési és fejlesztési eszközrendszer is ehhez illeszkedett és illeszkedik mind a mai a napig. Ugyanakkor az ország kettészakadt, és amíg a nyertes régióknak és településeknek „elég” a gazdasági válság hatásainak kiküszöbölésén munkálkodniuk, addig a leszakadni látszó régiók városainak teljesen új helyzettel kell megbirkózniuk. Egyszerre kell szembenézniük a külső támogatások beszűkülésével, fizikai környezetük fejlődésének megakadásával, belső társadalmuk gyors változásával. A dinamikus társadalmi átalakulás mindenképpen igényli az egyes települések és az ország stratégiáinak a változtatását. A kis és közép városok közösségeit kell képessé tenni a gazdasági és társadalmi túlélésre, a közösségek mindennapi életét segítő akciókat, stratégiákat és innovációkat kell rendszerbe állítani ahhoz, hogy a térsége pozitív változásai is meginduljanak. Miközben az intézményes társadalom egyre kevesebb szerepet tud felvállalni, és erőforrást biztosítani, felértékelődött a jelentősége a helyi közösségek szerepvállalásának, az eltérő kulturális és gazdasági karakterrel rendelkező rétegek egymás mellett élésének. Magyarország jövője szempontjából mindenképpen alapvető, hogy a települések reagáljanak a nagyléptékű változásokra, kapjanak eszközöket ahhoz, hogy belső forrásaikat, energiáikat feltárva a helyi társadalmak önfenntartó képességét tudják növelni. A szekció ezeknek az eszközöknek a megtalálásában nyújt segítséget, a jó példák erejét, és a rossz példák tapasztalatait kívánja megosztani a résztvevőkkel.

7


A SZEKCIÓK TEMATIKÁJA A MEGYE ÚJ SZEREPKÖREI Területfejlesztés a hagyományos térbeli keretek között, megújuló tartalommal Moderátor: Koszorú Lajos, Város-Teampannon Kft. Vitaindító: Sári István, építész-urbanista A túlélő megye és az egyre differenciálódó városhálózat jövőképei? A megye és városok hálózatának egymáshoz való viszonya, hogyan alakulhat a következő ciklusban? Centralizáció –decentralizáció kérdése, ebben milyen szerepei lehetnek a megyének? Örök-e a megye, mint területi alakulat, hogyan tekintsünk rá az utóbbi 20- 30 év területi folyamatai alapján? Mi az előnye és mi a hátránya ennek a tartósnak látszó területi formációnak? Mennyiben szerves területi egység a megye? Képes-e megújulni területfejlesztési szerepében? Mi a tartalma ennek a szerepnek? • Területi tervezés – partnerségi keretek között? • Területi szempontok megfogalmazása, képviselete, érvényesítése a politikában? • Területi politikák kialakítása és képviselete? Az ágazati politikák és a tovább erősödő centralizáció ellensúlyaként való megjelenés és működés? • Kap-e szerepet a forráselosztásban, és ha igen képes lesz-e a hatékonyság és a kiegyenlitősdi között ésszerűen, hatékonyan működni, vagy belesimul a konfliktus-mentes irányítás/elosztás posványába? • Az országos területpolitika kimondottan hatékonyságra törő céljait és stratégiáját képes-e a megye támogatni, illetve érvényesíteni a többnyire széttagolt belső érdekszövevény ellenében? A megyének komoly szerepe lehet a magyar városhálózat újjászervezésében és versenyképes területi struktúrák felépítésében, jelenleg nem látható az ilyen jelentős szerephez illő hatáskörök kijelölése, megfogalmazása.

8


A SZEKCIÓK TEMATIKÁJA A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE Térségi szerepek kis, közép- és nagyvárosainknál – Hogyan fejlesszünk? Moderátor: Salamin Géza, Nemzetgazdasági Minisztérium Vitaindító: Jármi Gyöngyi, Belügyminisztérium A VÁROS ÉS VÁROSTÉRSÉG: Hogyan fejlesszünk? A 2007-2013-as Európai Uniós ciklusban a magyar városok többsége elkezdte az európai uniós források segítségével az integrált városfejlesztés gyakorlatát, 2014-től azonban új kohéziós politikai ciklus kezdődik új elvárásokkal és új lehetőségekkel. Kulcsfontosságúvá válik, hogy miként lehet a magánberuházások erőit és a közpénzek fejlesztéseit együttesen a sikeres, élhető város megteremtése felé összefogni, valóban integrált programot tervezni, szervezni és megvalósítani. Miképp tud a város térségével együttműködni és helyi szintű választ adni azokra a kihívásokra - gazdasági válság, foglalkoztatás, demográfiai válság, energetika -, amelyek az EU és az ország célkitűzéseiben megjelennek és amelyekre közösségi források is igénybe vehetőek majd. A szekció keretében arra szeretnénk közösen keresni a választ, hogy milyen városfejlesztési gyakorlatra, intézményi és fejlesztéspolitikai keretre, milyen tervezési megközelítésekre lenne szükség a következő fejlesztési időszakban annak érdekében, hogy a fentiekhez kapcsolódó sikeres és fenntartható városfejlesztés valósuljon meg. Különösen invitálunk olyan előadókat, akik jó példákkal, javasolható módszertanokkal vagy ezeket megalapozó vizsgálatok eredményeivel tudnák gazdagítani a konferencia közönségének ismereteit. A szekció célja, hogy az előadások és a beszélgetések eredményei a város- ill. várostérségi fejlesztés fejlesztéspolitika keretei megteremtéséhez és a városok felkészülésének elindulásához is hozzájáruljanak. A szekcióban az érintett minisztériumok és hivatalok munkatársai is jelen lesznek.

9


A SZEKCIÓK TEMATIKÁJA GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS Hogyan fejleszthető a térség gazdasága, hogyan gazdálkodjunk a gazdasággal? Moderátor: Ongjerth Richárd, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. Vitaindító: Tabák Gábor, cégvezető, OTP Hungaroprojekt Kft. A magyar térségek, települések fejlesztése a rendszerváltozás óta nem tudott kilépni a támogatásból való finanszírozás csapdájából, holott először az állami támogatások apadtak visszafordíthatatlanul el, majd lassan az EU-s területfejlesztési támogatásokról is kiderül, hogy azok is inkább „halászati tandíjak”, mintsem a fenntartható településfejlesztés távlatosan megbízható forrásai. Területi nézőpontból rövid idő, négy-öt év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kialakítsuk a területfejlesztés, településfejlesztés finanszírozásának új, a szubszidiaritás és a partnerség európai elvein alapuló rendszerét, és ehhez a következő tervezési időszak kiváló terepet biztosít. Minél előbb látunk hozzá, annál korábban leszünk sikeresek, alapvető érdeke ezért az országnak és a magyar urbanisztikának egyaránt a mielőbbi diskurzus megindítása, például az alábbi kérdések körül: • • • • • • • • •

10

Megtérülő közberuházás, gazdaságilag fenntartható városfejlesztés – álom, vagy valóság? Vállalkozó közszféra – beépített korrupció? Túl a klaszteren – mit tehet a közszféra a városi gazdaság fejlesztéséért az inkubátorházon és a klasztertámogatáson kívül? Gyár állott, most kőhalom… – hogyan térülhet meg egy önkormányzatnak a barnamezők megújítása? Közterek, és ami mellettük van – a közterületek megújításának hatása a városi gazdasági funkciók változására Üzletutcák és kereskedők – barátok, vagy ellenségek? Méltó lakhatást mindenkinek! – Ki, miért, hogyan, miből? Mekkorák a KKV-k? – marketing, kommunikáció, reklám és tudatosságnövelés a közösségi párbeszédben Velünk, vagy velük? – helyi és globális befektetők a térségek és települések gazdaságában


Előadások: A városi paradigma változása Fleischer Sára sara@fleischer.hu

Demokratikus közterek „- De Mr. Dent, a tervek az elmúlt kilenc hónapban rendelkezésére álltak a helyi tervezőirodában! […]- Ó, hogyne - felelte Arthur -, megtaláltam. Egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén volt kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!” /Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak/

A részvételi tervezés az elmúlt években lejárt és elfeledett dolognak tűnt. Pedig a széleskörű konszenzuson alapuló döntéshozatal, a társadalmi részvétel a politikában soha nem látott népszerűségnek örvend jelenleg hazánkban. Igaz, hogy a legtöbbeket megmozgató városépítészeti kérdés az elmúlt években a kordon-téma volt, ti. ki, hova, miért, ki ellen, tesz vagy épp bont kordont, de tegyük hozzá ennél kevesebb téma világít rá szebben a politikai berendezkedés és a közterek szimbolikus és gyakorlati viszonyaira. A részvételi tervezés nem csupán a szlömösödött városrészek elsősorban biztonságtechnikai alternatívája, hanem szervezet felépítési, városigazgatási, városgazdálkodási eszköz. Nem nehéz bebizonyítani, hogy a leendő felhasználók időben történő bevonásával a társadalom, a beruházó, a városvezetés de még a tervező is nyer, így a participációs tervezési mechanizmus kiterjesztése az általános tervezési folyamatokra, valamint közberuházásokra fontos és reális probléma. A kérdés az, hogy milyen feltételek és keretek szükségesek ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Mert a jelenlegi jogszabályokba, Európai Uniós pályázatokba, alapelvekbe beépített biztosítékok, mint például a lakossági fórum, vagy a tervek nyilvános bemutatása olcsó színjátékként működnek, meghazudtolva a célt, amiért beiktatták őket a tervezési folyamatba. Hogy ennek mi köze van a facebookhoz, a Zucotti Parkhoz vagy éppen a gta-hoz, azt szeretném kifejteni előadásomban és rámutatni arra, hogy a mindennapi életben lassan, de határozottan közeledünk a deliberatív demokráciához és milyen fontosnak tartanám, hogy ezt a jövőnkről (Budapest 2030) alkotott képben is kifejezzük. Jóna László (PhD hallgató) Tudományos segédmunkatárs MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály jona@rkk.hu

KÖZTERÜLETIGÉNYEK ÉS A BELSŐ UDVAROK A 21. SZÁZADBAN - EGY GYŐRI PÉLDA Külföldi tanulmányok szerint a világ népességének jelentős része a jövőben városokban fog élni. Ezt megerősítette az ENSZ „World Urbanization Prospects The Revison 2011” című jelentése is, mely szerint 2010-ben a világ népességének 78%-a élt városokban, és ez az arány 2050-re 86% lesz. Így a városoknak jelentős számú beköltözőkkel kell majd szembenézniük, ezzel együtt pedig demográfiai, és szociológiai problémákkal. A

11


Előadások: A városi paradigma változása városok köztereinek ezért még fontosabb szerepük lesz a jövőben, hiszen ez az a hely ahol nemtől, életkortól, végzettségtől, vallástól, stb. függetlenül minden társadalmi réteg megtalálható. A köztereken tudnak egymással találkozni, párbeszédet folytatni, aktívan vagy passzívan kikapcsolódni, szórakozni, stb. Így nemcsak meghallgathatják, de meg is ismerhetik egymást a különböző társadalmi rétegek. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a 21. században mi az, ami az emberek számára fontos lehet egy köztéren vagy egy parkban? Mitől lesz számukra vonzó, esetleg élhető? És mit gondolnak a belső udvaros házakról? Mennyire tartják azt közterületnek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ a doktori kutatásom közvéleménykutatásában, melyet 2012-ben végeztem Győrben. A közvéleménykutatás 2012 júniusától szeptemberig tartott, mely során összesen 84 főt sikerült online lekérdeznem. Így az eredmények ugyan nem nevezhetőek reprezentatívnak, azonban számos figyelemreméltó eredményt tartalmaznak. A doktori kutatásom ugyanakkor nemcsak a közterekkel, hanem a már említett belső udvaros házakkal is foglalkozik. A kérdőívben ezért több olyan kérdés is szerepelt, amely a belső udvaros házakkal volt kapcsolatos. Ezek a kérdések pedig elsősorban arra irányultak, hogy mit gondolnak a megkérdezettek a belső udvarok közterületkénti használatáról. Hogy érdemes lenne-e esetleg a hasonló udvarokat „átjáróházasítva” megnyitni a gyalogosforgalom számára a történeti belvárosokban, és ha igen akkor miért. Az előadás zárásaként pedig a közvéleménykutatás eredményeire alapozva jó példaként bemutatnám a Bécsi udvart Győrben. Ez a belső udvar ugyanis több olyan funkcióval rendelkezik, melyek meglehetősen népszerűek a győriek körében. Kuslits Tibor Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kuslits@mailmax.hu

A városi paradigma változása a várostervezés hazai paradigma-váltásának összefüggésében A sokszínű és szerteágazó, néha kezelhetetlenül szerteágazó fejlődési trendek, látható és lappangó veszélyek, a környezet és a növekvő súlyú, agresszív emberi jelenlét konfliktusai nyomán, a gazdaság önfenntartó-önfejlesztő logikája és a harmonikus emberi környezet kialakításának egymásra utaltsága következtébe, egy alapvető energetikai átprogramozás halogathatatlan végrehajtása küszöbén nagyléptékű és forradalmi lépéskényszerbe került az urbanisztika tudománya, vagy inkább mindennapi gyakorlata. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nagyszámú népességet eltartani képes, mégis harmonikus emberi környezet megteremtése egyre kevésbé tekinthető az építészeti – akár városépítészeti - dizájn problematikájának, hanem attól lényegesen több: a hétköznapi – mindennapjait a szappanoperák ábrándos értékvilága hangulatába feledkezett - ember számára mérhetetlenül mély veszélyek elkerülése lehet talán teljes mélységében fel sem ismert, de megkerülhetetlen problematikája. Vajon hogy néz ki az a működési rend, az az intézményrendszer az az operatívnak szánt szakmai protokoll, amelynek alkalmazásától kellene remélnünk a történelmi feladat végrehajtását, vagy egyáltalán a szükségszerű lépések felismerését?

12


Előadások: A városi paradigma változása Jelenleg Magyarországon (is) funkcionálisan – úgy tűnik – a jogrendszert szemeltük ki arra, hogy a települések világának alakulását vezényelje, pontosabban a jogrendszer keretei között reméljük megteremteni azt az operatív vezérlést, mely a gazdaság által biztosított erőt a teljes mélységében fel sem ismert feladat hatékony, ökonómikus és igazságos megoldására összpontosítja. Sok érv szól amellett, hogy ezt így gondoljuk. A jog elvont világa alkalmat ad a tiszta eszmék felelős kinyilatkoztatására, a folyamatok igazságos, mindenkire egyként vonatkozó végrehajtására, ellenőrizhetőségére és számon kérhetőségére. Ott, ahol a felmerülő kérdések megoldásának aktorai nem egy, jó esetben koherens intézményrendszer gépezetének közvetlen irányítású tagjai, hanem önálló döntési helyzetben lévő, szuverén érdekeiket követő szereplők, ott a széles körben szervezett, egy irányba mutató cselekvés egy következetes szabályrendszertől remélhető. Időszerű azonban – ebben a tekintetben – szembenézni néhány kényelmetlen kérdéssel. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján valóban hatékony ez a működési rend? Azt a célt valósítja meg, melyet vártunk tőle? Egyáltalán: a – mégis csak – építészeti teremtés kreatív eseménye normatív eszközökkel keretbe foglalható? Az alapvetően pozitív elvek képviselete során nem törvényszerű-e olyan torzulások felbukkanása, melyeke egyébként fel sem merülnének? Vajon a forráselosztás bürokratikus elve a pozitív szándékok ellenére tényleg ésszerű döntésekhez vezet? Helyes-e, ha a felelősségnek a jogrendszerre történő áthárításával a döntéseket nem számon kérhető személyekre, hanem elvekre és személytelen intézményekre bízzuk? A hatékony, ésszerű és költségtakarékos döntések rendszere remélhető-e egy áttekinthetetlen, bonyolult és személytelen, előkészítésében néha önkényesnek tűnő jogrendszertől? Arra halad ez a világ, amerre szeretnénk? dr. Nagy Attila drnagyattila123@gmail.com

Érdekérvényesítés: városvezetés és civil szervezet szerepe a fejlesztési döntésekben A szerző Debrecen város XXI. századi városfejlesztését, -rendezését vizsgálja a döntéshozatalok és a megvalósult vagy folyamatban lévő építkezések tükrében. Elemzi az önkormányzati határozatokat, ezekhez párosítja egy civil szervezet által megfogalmazott, nyomtatásban is megjelent véleményeket. A debreceni történetírás azért alkalmas vélemények megfogalmazására, mert 2001-ben elsőként itt történt meg egy történelmi főtér legújabb kori átépítése, így a megvalósítás tanulságai immár egy évtized távlatából vonhatók le. A civil szervezet nem építési, tervezési részletekbe kívánt beleszólni, hanem minden tervezés előtt a történelmi és helyi sajátosságokat elemezte. Ennek kulcskérdései: Világörökséget akarunk vagy “világszínvonalú” tömeglátványosságot? Hol és milyen legyen egy jó kongresszusi központ? Milyen a jó közlekedés egy történelmi belvárosban és megközelítése tömegközlekedéssel az elővárosokból? Milyen és mekkora fejlesztéseket bír el a Nagyerdő, az ország első természetvédelmi területe? Debrecenben a 2-es villamos a budapesti 4-es metró párja. Az utóbbi építése (és botrányai) jelentős médianyilvánosságot kaptak, a debreceni fejlesztésekről többnyire csak a megvalósítás után jelent meg kritika.

13


Előadások: A városi paradigma változása Vajas Ákos területi elemző-tervező referens Nemzetgazdasági Minisztérium akos.vajas@ngm.gov.hu

Fenntartható tervezés? A város (a városi tér) és annak problémáinak meghatározása több dimenziós megközelítést sejtet, ugyanis a terek reprezentációja mindenkinél más és más. Máshogy gondolkodnak az adott térről az ott élő emberek, a város gazdasági és politikai rétegei, de lényeges különbségeket fedezhetünk fel a teret kutató szociológus, építész, településmérnök vagy geográfus gondolatvilágában is. A különbözőségek miatt fel kell ismerni, hogy a városi problémák megoldása és azok vizsgálata sem összpontosulhat egy kézben, ugyanis nincs adekvát válasz egyes felmerülő problémák kezelésére. Változtatni kell, nem csak a szemléletmódban (pl.: új szereplők bevonása a tervezésbe - társadalmi szervezetek stb.) hanem a vizsgálat során használatos módszertan elemeiben is. A tudományterületek eltérő kutatási gyakorlatai és technikái által (pl.: mentális térkép, nyomelemzés stb.) sokrétűbbé és szerteágazóbbá válhat a megismerés folyamata, amelynek segítségével könnyebben érthetjük meg a terek működését, szerepét a társadalmi közösségek és a város mindennapjainak tekintetében. Nem meglepő, hogy a nagyvárosokban fokozatosan növekszik azon közösségi megmozdulások és események szerepe, amelyek szorosan összekapcsolódnak a „térfunkciókat” módosító vagy a térvisszahódítás gondolatával. Ezek az alulról jövő törekvések is jól reprezentálják a változás iránti társadalmi igényeket, az eddigi tervezési és vizsgálati folyamatok megújítását. Lehetővé kell tenni a térkutatásban, hogy felfigyeljünk és számításba vegyünk olyan (eddig) „rejtett” tulajdonságokat, amelyek gyökeresen megváltoztathatják egy adott térről (területről) alkotott véleményünket és elképzelésünket. A tér jelentéstartalmainak és szimbólumainak (vallási, politikai, etnikai, kulturális stb.) fokozatos megismerése és értelmezése után tudjuk csak igazán eldönteni, hogy milyen irányba haladjon egy tér fejlesztése vagy szerves részévé vált-e mind a városi és mind a társadalmi szövetnek? Ványolós Endre építész-urbanista Planwerk építész+urbanisztika iroda, Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Kar, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vanyolos@yahoo.com

Re: Metamorphosis Transylvaniae - Zsugorodó városaink társzerzők: Eugen Panescu, Tiberiu Ciolacu

A mesterséges város(túl)növekedés, az urbanisztikai erőltetett menet végét jelentő 89’-es rendszerváltás utáni harmadik generációs várostervezési/szabályozási tervek pillanatában vagyunk Erdélyben, Romániában. A megrekedt, lefagyott múltbeli-történelmi szerkezet és az el nem múló átmenetiség jegyeit hordozó új városrészek már idült egymásmellettisége kíséri az erdélyi városok alakulását. A városi közösségek jelentős számbeli fogyása jelzi a térbeli zsugorodás lehetőségét. Az ebből fakadó urbanisztikai

14


Előadások: A Megye új szerepkörei kérdéseket, kihívásokat vizsgálja jelen elemzés, amelynek kiindulópontja a nemrégiben elfogadott csíkszeredai (és kisebb részben a folyamatban levő borszéki) általános városrendezési terv. Miklóssy Endre egyetemi oktató Budapesti Corvinus Egyetem endre.miklossy@uni-corvinus.hu

Térségi problémáink és a reorganizált megye A piacgazdaság egymagában nem képes az erőforrások optimális felhasználását, azaz önmaga kedvező működésének a feltételeit biztosítani. A központi forrásallokáció nem képes a valóságos helyi problémák felismerésére és kezelésére. A megoldás kulcsa a szubszidiáris feladatmegosztás, amelynek a legfontosabb helyi szereplője a megye lehet. A megye jelen helyzetében ezt a feladatot nem tudja ellátni, viszont az új Ötv. kerettörvény - nagyon helyesen - kitűzte a számára. Meg kell teremteni az új megyei hatáskörket és biztosítani a feladatok elvégzésének a szükséges feltételeit A „szolgáló közigazgatás” Magyary-féle hatékonysági koncepciója iszerint (előrelátás, szervezés, vezetés, összehangolás, ellenőrzésfeltételeit. Az előadás ezek vázlatos áttekintését adja. Rédei Mária DSc REG-INFO Kft. petelang@mail.eol.hu

Átalakuló társadalom-új folyamatok és következmények a megyékben A társadalmi-demográfiai változások döntő jelentőséggel bírnak a tervezés különféle szintjein. Ezek az előretekintések és az abból valószínűsithető változások nagyobb válaszinűséggel és hosszabb időtávban válnak be, mint a gazdasági előretekintések. Az Országos Területfejlesztési koncepcióban a megyék alig vannak abban a helyzetben, hogy ezeket és a várható következményeket ismernék, képviselnék. Reményeim szerint a konferencia idejére kiadásra kerülnek a 2011. évi népszámlálás főbb adatai, ami lehetőséget teremt arra, hogy értékeljük az elmúlt évtized tendenciáit, és ebből a várható folyamatokra következtetéseket fogalmazzunk meg.

15


Előadások: A Megye új szerepkörei dr. Rigó Mihály nyugalmazott okl. építőmérnök dr.rigo.mihaly@t-online.hu

Vidék és Budapest Magyarország alapvetően vidéki ország, emiatt rendkívül fontos a vidék és a főváros viszonya. Évtizedek óta ebben a relációban hatalmas a feszültség. Sajnos szinte valamennyi lényegi jellemzőben nagyon nagy a különbség Magyarország egyes területei között, az ország lényegében kettészakadt, melyről szinte hallgatnak az aktuális vélemények, dolgozatok. Ha meg is szólal egy-egy hang, annak semmi érdemi eredménye nincs. Mitől tabu a főváros minden áron való fejlesztése? A mai áldatlan helyzetnek sajnos nem kedveznek a mai különféle válságok. Ma egyedül prosperáló terület a föváros, miközbben minden egyéb tragikus spirálba zuhan. Megoldás-e erre a helyzetre az, ha a magyar erőket, energiákat továbbra is a főváros fejlesztésébe öljük, lényegében magára hagyva a vidéki Magyarországot? Itt lenne az ideje elemezni a magyar gazdaság térszerkezetét alapvetően befolyásoló gyorsforgalmi út hálózatot, vállalva annak újraértékelését is. A tavalyi MUT konferencián először előadott téma folytatása az idei. Sári István építész-urbanista ügyvezető, Sári és fia Építésziroda Bt sariesfia@t-online.hu

A magyarországi történelmi megyerendszer reorganizációja a XXI.sz.-i követelmények szerint

• a történelmi megyerendszer és a megváltoztatására irányuló törekvések Magyary Zoltán , Erdei Ferenc, Bibó István és máso munkássága. • a változások XX. sz.- i következményei , a mai megyerendszer kialakulása az „ötvenes” évektől napjainkig. • változtatási szándékok és igények az EU csatlakozás után- régióépítés, vagy? • a XXI.sz.- i megyerendszert érintő változások - a járások visszaállításának várható következményei • Európai Uniós elvárások a tagállamok közigazgatási rendszerével kapcsolatban. • javaslaok a magyarrszági megyerendszer reorganizációjára, önkormányzati és kormányzati feladatok • települési önkormányzat-polgármesteri hivatal, járási önkormányzat -járási hivatal,megyei önkormányzat- megyei kormányhivatal • regionális önkormányzat - regionáliskormányhivatal • az átszervezés urbanisztikai következményei , a területi tervezés összehangolása • a főépítészi rendszer kiteljesítése a közigazgatási változásoknak megfelelően. • mit hoz a jövő? - a fenntartható fejlődés „záloga”

16


Előadások: A Megye új szerepkörei Somfai András közlekedéstervező szakmérnök somfai.andras@gmial.com

„Bízom a jövőben” Óriásit fejlődött a magyar településtervezés az általam átlátott legutóbbi fél évszázad alatt (is). Ennek ellenére persze maradtak hiányosságok a tervekben és a szabályok-ban, és új lemaradásokat is összeszedtünk. Ezekből szeretném néhányra a figyelmet felhívni - mert bízom a jövőben, hogy a múlt fejlődése további lendületet vesz és eze-ket a deficiteket is leküzdjük. 1.

2.

3. 4.

A térszint-szabályozás ügye. Örvendetes, hogy az Étv. nevesíti a közterület-alakítási tervet, de hiányzik pl. a térszint-szabályozás technikai és humán elveinek megfogalmazása. Ezek közül kiemelek négyet: az utcai árkok jövőjét, a fasorok ügyét, a belterületi belvizek rendezési tervi kezelését, valamint a gyalogjárdák és az útpálya magassági viszonyát. A terület-érték rendezési tervi tényezővé tétele. Örvendetes, hogy az Étv. már foglalkozik az értéknövekedési hozzájárulással - ám nincs szó az értékcsökkenésről, pedig esetenként ilyen is adódik. Kutatások, kísérleti tervek, nyugati és hazai ingatlanszakértők és közgazdászok is kellenek, meg pl. annak ismerete is, hogy milyen a korreláció a telek-érték, a területhasznosítás és a közterület-minőség között… A szabályozási előírások jogi rendezése. Jogi képzettség nélkül írt szabályozási előírásaink esetenként kudarcot vallanak a napi használatban. Időszerű lenne a helyzet elemzése és típus-szabályok kidolgozása az egyes településfajtákra. A településrendezési tervtanácsok kiszélesítése. A mostani korban igen nagy szükség van az egymástól és másoktól való tanulásra.Ennek igen alkalmas színterei a területi tervtanácsok, amelyeket szűkítés helyett feltétlenül ki kell terjeszteni, megújított tartalommal, valamennyi település rendezési tervére - az egész ország érdekében!

17


Előadások: A város és környéke Altdorfer Csaba építész Maglód Város Önkormányzata

Éltető létezés, avagy ami az élethez kell társszerző: Köteles László

A városok és térségeik egymásra utaltságának tudatos megélése nemhogy csökkenti a konfliktushelyzeteket, hanem a meglévők is feloldódhatnak benne a helyi hovatartozás- és szerepek megélése által. Az aprófalvak az ország lakónépességégének csak csekély része számára (2003-ban 2,7 %) nyújtanak otthont, a hozzájuk tartozó külterületekkel együtt területi kiterjedésük a meghatározóbb, s gyakran kiemelkedő egyedi táji értékeket is hordoznak. Fontos a már létező jó gyakorlatok megismertetése, hogy a településeken élők azt érezhessék, hogy „ha ők meg tudták csinálni, nekünk is menni fog”. E folyamat során mindenütt a helyi adottságok elemző, szintetizáló, holisztikus megközelítésének is időtés teret kell kapniuk. Nagyon fontos, hogy ezen elvek mentén anyagi síkon „látványos”, megélhető eredmények szülessenek, azonban az eredményes, autonóm, egymásra utalt és egymást kiegészítő település-rendszerek önfenntartó, „külső forrás” nélküli tartós, megbízható működéséhez először is kell a „közjó” azon állapota, melyben az emberek szelíd, finom viszonyban vannak egymással és önmagukkal, a környezettel. Alulról önmagukat felépítő kicsi közösségek lehetnek azok, melyek az ideális méret elérését követően önfenntartó rendszerben, külső ráhatás nélkül is működőképesek, s egymással összeérve alakulhat ki az organizmus következő szintje autonóm viszonyrendszerben. Farkas Sára Nemzetgazdasági Minisztérium sara.farkas@ngm.gov.hu

Felhasználóbarát városok - városbarát felhasználók Alcím: Fejlesztéspolitikai léptékváltás a városokban: fókuszban az EMBER. Az előadás központi témája az Európai Unió fejlesztéspolitikájának elmozdulása az emberi léptékű, közösségi alapú fejlesztések irányába, melyek a támogatáspolitika területi vetületeit tekintve eddig (2007-2013) markánsabban voltak jelen a vidéki térségekben. Az Európai Unió következő programozási időszakában a közösségvezérelt helyi fejlesztések (Community Led Local Development, CLLD), mint városokra is kiterjedő új területi integrációs eszköz, új távlatokat nyithat egy felhasználóbarát, helyi szükségletekre reagáló, fenntarthatóbb fejlesztések felé. A városok közösségi kezdeményezéseinek formabontása (és formaalkotása) nem újdonság, megválaszolandó kérdés azonban, hogy egy gyorsan változó városi térben hogyan tervezhető és építhető egy középtávú stratégia a helyi társadalomra, és a szak-

18


Előadások: A város és környéke emberek (urbanisták?) milyen tervezést érintő innovációk mentén vezethetik a közösségeket stratégiájuk megalkotása és végrehajtása során. Az előadás az Európai Bizottság által kidolgozott CLLD módszertanból kiindulva, példákon keresztül mutatja be a helyi összefogásokra alapozott, városi terekben végrehajtható fejlesztések sikerességének feltételeit, kulcstényezőit, részben megválaszolva, részben pedig további kérdéseket nyitva a hallgatóság felé. Vázlat: 1. A városok közösségi, szociális típusú beavatkozásiainak fejelesztéspolitikai előzményei 2. A CLLD eszköz rövid bemutatása 3. A CLLD eszköz városokban történő alkalmazásának mintaértékű példái (az Európai Bizottság ájánlásai alapján: URBAN II, URBACT projektek) 4. A példák sikerességének kulcstényezői, melyek adaptálhatók a hazai tervezők által 5. Új tervezői szerep és tervezés technikai megoldások megnyilvánulása a helyi stratégia alkotásban (koordináció, mediáció, menedzsment eszközök, módszerek) 6. Összegzés Péterffy Márton településmérnök Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda smallmighty@gmail.com

Új lehetőségek a településkép védelemben - eszközök és buktatók Az építésügyi jogszabályok 2013. január 1-től jelentős mértékben megváltoztak, új formát és lehetőséget adva a településkép védelemnek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények gyakorlásával ruházza fel a település polgármesterét. Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket a településképi bejelentési eljárás keretében áll módjában befolyásolni. Az építésügyi eljárásokban a településképi véleményét az építésügyi hatóság figyelembe veszi az engedélyezési eljárásban. Mindkét esetben a polgármester döntése módosíthatja vagy akár meg is tilthatja az építési-bontási tevékenység végzését. A harmadik és egyben legnagyobb eszköz a településkép alakításában a településképi kötelezési eljárás, amelyet ecsetként vagy lángpallosként használhat a település polgármestere. A településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelhető a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése. A polgármester álláspontjának kialakításába a település főépítésze és építészeti-műszaki tervtanácsának véleménye is beépül. Ezen új eszközök alkalmazása még nem tisztult le, jellemzőn minden önkormányzatnál eltérő rendeleteket hoznak és változatos eljárásrendek alakulnak ki. Előadásomban a településképi eljárások lehetőségeit, buktatóit és felmerülő etikai kérdéseit fejtem ki, a tisztelt kollégák részvételét is várva.

19


Előadások: A város és környéke Szántó Katalin PhD Város-Teampannon Kft. szakatabp@gmail.com

Városhálózati csomópontok, többpólusú funkcionális várostérségek A városhálózat minősége alapvetően determinálja egy ország versenyképességét és a területi különbségek mérséklésének eredményességét. Magyarország városhálózata e kettős szerepben már az elmúlt két évtizedben is relatíve gyengén teljesített, de a demográfiai-gazdasági trendek, a környezeti kihívások illetve a működő mechanizmusok tehetetlenségének egymást felerősítő hatása további leszakadás kockázatát rejti. A három megye (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom), ahol szakértőként részt veszünk a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusra történő felkészülésben, felismerte a több pólusú várostérségek felépítésében rejlő – esetenként vissza nem térő – lehetőséget. A munka előrehaladtával több megyei jogú és kisebb város is kezdte magáévá tenni a gondolatot, noha a forrásokért, a pozíciókért, az iparűzési adóbevételért folyó ádáz verseny és az átpolitizáltság sok önkormányzat számára megnehezítik a szemléletváltást. A „többközpontúság” térségenként eltérő szinteken és eszközök révén érvényesülhet – az európai fejlődési folyosókhoz való kapcsolódás, az országon belüli elhelyezkedés, a település- és közlekedéshálózati adottságok és a működő funkcionális kapcsolatrendszerek függvényében. Ennek megfelelően az alábbi funkcionális várostérségekről indult el közös gondolkodás: • határon átívelő potenciális (kelet-közép)-európai szerepű városhálózati csomópontok (Szeged-Szabadka-Arad-Temesvár térsége, Makóval és Hódmezővásárhellyel, illetve Tisza-térségi városhálózati csomópontok); • interregionális jelentőségű, ország vagy régióhatáron átívelő városhálózati csomópontok (Tatabánya-Oroszlány-Tata-Komárom-Révkomárom térsége illetve Kecskemét-Szolnok-Törökszentmiklós-Cegléd-Nagykőrös-Abony térsége); • térségi jelentőségű, megye-, régió-, illetve országhatáron átívelő funkcionális várostérségek (Esztergom-Dorog-Párkány térsége, illetve Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás-Hatvan-Gyöngyös térsége); • többközpontú terület- illetve vidékfejlesztési térségek (Duna menti struktúraváltó várostérség, Nagykunsági mezőváros-térség, Körös menti várostérség, Tiszántúli mezőváros-térség, Tisza menti város-párok) Az előadás e várostérségek létjogosultságát, megyei területfejlesztési koncepciókon belüli helyét és fejlesztésük lehetséges eszközeit mutatja be, kitérve a kormányzati ösztönzés halaszthatatlanságára és lehetőségeire.

20


Előadások: Gazdaság és gazdálkodás Tabák Gábor cégvezető, OTP Hungaro-projekt Kft.

A gazdasági válság hatásai a nagyvárosok versenyképességére és a városlakók életminőségére Magyarországon Az előadás a városok társadalmi és gazdasági környezetének aktuális fejlődési tendenciáiba ad bepillantást: azt a kérdést járom körbe, hogy a gazdasági válságnak milyen alapvető hatásai voltak nagyvárosaink fejlődésére az elmúlt években. A gazdasági környezet esetében részletesen bemutatom, hogy hogyan változott meg a nagyvárosok versenyképessége Magyarországon, mely városok voltak a „nyertesei” és „vesztesei” az aktuális folyamatoknak. A társadalmi kérdések közül kiemelt témaként foglalkozom a városlakók életminőségével. Felvázolom, hogy milyen alapvető változások következtek be a városi életminőségben a válság kirobbanása óta, s hogyan látják a városlakók szubjektív életminőségük alakulását. Ezen belül érintem azt is, hogy milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a vidéki nagyvárosok és a főváros leromlott állapotú, valamint felújított lakónegyedei között. Vitaindító előadásomban lényegében arra keresem a választ, hogy van-e jövője a városi életnek és mit kellene tennünk a társadalmi és gazdasági környezet megújítása érdekében? Kovács Gábor építész, igazságügyi szakértő, műszaki szakértő kovgabor.szhely@gmail.com

Fénycsapdák a Föld alatt A múlt nyáron kezdtem el egy vermet ásni. Kézzel. Nagyjából 45 tonna föld kiásása, kihordása tartott 8 hónapig. A lejárat, illetve a tartópillérek nagyméretű bontott tégla. A verem feletti földréteg külső fala bontott kő. A kötőanyag ckt. ( cement + a kitermelt föld megrostálva).Gyakorlatilag minden felhasznált építőanyag ujrahasznosított ( 95 %) A kút mellett található, nem véletlenül – a levéltárból kinyomoztam (egyrészt a kutat, mert le volt fedve), másrészt 1892-ben ott vitték hátra a szennyvíz gerincvezetéket (még szó lesz róla a későbbiekben). A cél kettős, illetve hármas : 1. Terménytárolás (krumpli, zöldség, stb…) 2. A veremből az ásott kút vizének bevezetése (vízhozam 300 liter / perc !) a lakóépületbe - egy ¾ colos, illetve egy negyed colos csőben. 3. A vermen keresztül a kút friss levegőjének bevezetése a lakóépületbe. Egy 100 mm, illetve egy 12 mm-es csövön keresztül (a veremben párátlanítva). Mivel a verem 15 méterre van a lakóépülettől, a téli – 15 C°-os levegő (mire beér) felmelegszik + 12 C°-ra.

21


Előadások: Gazdaság és gazdálkodás Részletes leírás: A víz bevezetése a lakóépületbe - kettős funkció: Egyrészt használati víz: -mosógép + wc ( ¾-ed colos), illetve nyáron a radiátorokba bevezetve - a lakóépület levegőjének hűtése ( ¼-ed colos). A levegő bevezetése a lakóépületbe - hármas funkció: (A) egyrészt nyáron a lakóépület hűtése ( mivel fagyhatár alatt van a verem) a levegő hőmérséklete ÁLLANDÓ télen-nyáron (B) illetve télen előfűtés * (a lakóépület szellőztetésével) a 100 mm-es csövön keresztül, (C) a 12 mm-es csövön a 4-16-4 mm-es hőszigetelt ablakok közé keringetem a (télen-nyáron) + 11 C°-os levegőt. Télen fűtöm az üvegek közti légrést, nyáron hűtöm. A fénycsapdák: Egy 45°-os tükörrendszer az udvar legnaposabb pontján elhelyezett domború tükörre néz (állítható). A tükörrendszer egyszerű. Egy 100-as PVC cső a levezető (a belső falára ragasztva egy hajlítható tükörpalást (veluxtól), két végén egy-egy db 90 °-os idom, amelyet 45 °-ban szétvágtam, majd belevágattam egy ovális tükröt, s összeragasztottam. 95 cm magas, így alul szemmagasságba került. Most lett fontos szennyvíz gerinc ( már 60 éve nem használták, tiszta). 40 cm átmérőjű beton gerinc, sértetlen, 2,40 cm mélyen. Ezen keresztül viszem be a vizet + a levegőt télen a házba (nem kell felásnom a teljes udvart). Összefoglalva: A mai energia-érzékeny világban igenis egy építésznek nem joga, de kötelessége felhasználni minden eszközt az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Itt a belvárosban a lehetőségek korlátozottak. Ha az elméletem a gyakorlatban is működik (kb nyárra datálható), vagyis jelentős – de legalábbis mérhető és számottevő - lesz az energiamegtakarítás, akkor akár új épület építésénél – az alapozáskor egy 12 mm-es cső lefektetésével az alap alsó síkjánál - s minden nyílászárónál, parapetnél falhoronyban felvezetve – viszonylag (az épület értékéhez, s az energiaárakhoz viszonyítva) kis ráfordítással jelentős lehet a megtakarítás. Dr. Lakó Sándor projektmenedzser Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület Merker Viktor Kandinsky Kft. kandinsky@t-online.hu

Aranyhomok kistérségfejlesztés mezőgazdasági programok

-

innovatív

A Kecskemét környéki települések gazdaságfejlesztési programjának kiemelt eleme a területen lévő tanyák gazdasági szerepének erősítése, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése és integrálása a korszerű kereskedfelmi, elosztási formák világába. A részletes és alapos elemzésen alapuló program az elektronikus média, ezen belül is hangsúlyosan a világháló és a közösségi média felhasználásával tervezi céljai megvalósítását.

22


Előadások: Gazdaság és gazdálkodás Nyitrai Ákos Szoszöv nyitraiakos@gmail.com

A Hely, mint termék A tájak és emberek meghatározzák a sorsukat, az élet lehetőségét. Az hogy az erőforrásokat miként képes felhasználni az ott élő, rajat áll. Ha helyesen cselekszik munkával, hozzáadott értékkel nem néhány nemzedék alatt éli fel a készleteket. ha helyesen gondolkodik együttműködve a táj értékeinek szinergiáit felhasználva növeli a hozzáadott érték piaci értékét. A táj maga is termék. E értéktermtő adottság kiaknázásához képességek, eszközök és intézmények is szükségesek.

23



XIX. ORSZÁGOS HILD JÁNOS URBANISZTIKAI KONFERENCIA Programfüzet