Issuu on Google+

A családsegítés elmélete és gyakorlata

Feuer.indd 1

2008.04.02. 20:00:38


Feuer.indd 2

2008.04.02. 20:00:38


A családsegítés elmélete és gyakorlata Szöveggyűjtemény

Szerkesztette

Feuer Mária

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Feuer.indd 3

2008.04.02. 20:00:38


Lektorálta Dr. Bányai Emőke

ISBN 978 963 05 8601 6

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2008

© Feuer Mária (szerk.) 2008

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Feuer.indd 4

2008.04.02. 20:00:38


Tartalom Bevezetés (Feuer M.)

11

I. ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS

1. Elméletek – iskolák – irányzatok A családterápia fejlődésének áttekintése (Böszörményi-Nagy I.) (diagnosztika – irányzatok – rendszerkoncepció) Családterápiák (Komlósi P.) (indikáció – irányzatok – szupervízió) Családterápia és az élő rendszerek elmélete (Székely I.) (nyitott rendszer – optimális működés – rendszerszemlélet) A családterápiás munka formái (G. G. Barnes) (milánói módszer – problémamegoldás – strukturális családterápia) A családterápia kommunikációs elmélete (Honti B. L.) (családi mítosz – családi rendszer – dinamika) Családterápiás iskolák hasonlóságai és különbözőségei (Székely I.) (irányzatok – tárgykapcsolat – self) A pár- és családterápia néhány szemléleti és gyakorlati alapkérdése (Buda B.) (kezdő terapeuta – modell – rendszerszemlélet) A házassági problémák integratív szemlélete (Tóth M.) (konfliktus – modell – rendszerszemlélet) A családterápiák fejlődése és hatásuk a szociális esetmunkára (Szabó L.) (dinamika – irányzatok – modell) Szociális munka családokkal (Stang T.) (dilemmák – esetmenedzselés – rendszerszemlélet)

21 25 34 39 45 52 57 65 72 79

2. Metodika – konzultáció – terápia Családterápia és családkonzultáció a segítő intézményekben (Komlósi P.–Hardy J.) (kompetencia – küldő személy – rendszerszemlélet) Pszichoszomatikus zavarok a családban (L. Onnis) (beavatkozás – családmetafora – tranzakció)

Feuer.indd 5

97 113

2008.04.02. 20:00:38


A beavatkozó interjúzás (K. M. Tomm) (cirkularitás – kérdéstípusok – reflexív kérdezés) A genogram (R. Sherman–N. Fredman) (családi generáció – struktúra – strukturális gyakorlat) Személyes értékrangsorok összeállítása (R. Sherman–N. Fredman) (rendszerszemlélet – strukturális gyakorlat – szociális szerep) Családi fényképek (R. Sherman–N. Fredman) (családi emlékezet – légkör – strukturális gyakorlat) A családi otthon alaprajza (R. Sherman–N. Fredman) (családi emlékezet – családi rendszer – strukturális gyakorlat) Családlátogatások (R. Sherman–N. Fredman) (bizalom – családi működés – otthoni környezet) A rövid házassági tanácsadás (D. R. Freeman) (kommunikációelmélet – kontraindikáció – krízis) A konzultáció levezetése (I. K. Berg) (házaspári konzultáció – irányítási technikák – sokproblémás család) Terápia kétgenerációs családokkal (Székely I.) (gyakorlati elvek – helyzetfelmérés – terápia kezdeti szakasza) Terápia kooperációban: a de Shazer-modell (E. George–Ch. Iveson–H. Ratner) (kivételes viselkedés – megoldásközpontú megközelítés – változás) A visszajelző csoport (T. Andersen) (megfigyelő pozíció – milánói módszer – reflexió) A visszajelző csoport alkalmazásai (J. Davidson–W. D. Lax–D. J. Lussardi) (első interjú – kiképzés – szupervízió) Családi videotréning (G. Schepers–C. König) (alapelvek – indikáció – rendszerszemlélet) A családfelállítás (W. Nelles) (képviselő – megfigyelő – megoldásközpontú megközelítés) Családi mediáció (Lovas Zs.–Herczog M.) (indikáció – konfliktuskezelés – válás) Családi és házassági mediáció (Barcy M.–Szamos E.) (nonspecifikus hatás – szülő-gyerek közötti közvetítés – válás) A pszichológia szerepe a mediációban (F. Strasser–P. Randolph) (adottságok – elvárások – mediátor viszonyulása a konfliktushoz) A mediátor képességei (Barcy M.–Szamos E.) (asszertivitás – attitűd – készség)

121 129 133 135 138 141 143 152 158 162 170 177 186 195 200 207 213 222

3. Interakció – kommunikáció – kapcsolat A házastársi konfliktusok alakulása (Cseh-Szombathy L.) (férfi-női konfliktuskezelés – gyermek és konfliktus – értelmezés) A kommunikáció: sorrend és hierarchia (J. Haley) (diszfunkcionális család – háromgenerációs konfliktus – szekvencia)

Feuer.indd 6

233 246

2008.04.02. 20:00:38


Játszmák (E. Berne) (játszmaelemzés – szerep – tranzakció) Kommunikációs minták (V. Satir) (egységes kommunikáció – kettős üzenet – viselkedésminta) A családi szkriptek (J. Byng-Hall) (gyász – szcenárió – tárgykapcsolat-elmélet) Családi rituálék (S. J. Wolin–L. A. Bennett) (családi jellegzetességek – transzformáció – ünnep)

256 263 269 285

4. Válás – újraházasodás – örökbefogadás A válás folyamata (Bognár G.–Telkes J.) (együttmaradás – házasság minősége – krízis) A család felbomlásának hatása a gyermekre (S. Loerzer) (gyermek mint szemtanú – teherbírás – utóhatás) A válás és a gyermek (Bognár G.–Telkes J.) (életkori jellemzők – utánkövetés – válás rövid és hosszú távú hatása) Gyermekeink és a válási játszmák (Feuer M.) (gyermek involválódása – válási játszma hatásai – veszélyeztetettség) A válás hosszú távú hatása a gyerekek lelki fejlődésére (H. Figdor) (agresszió – későbbi párkapcsolatok – nehezített fejlődés) A családi élet újjászervezése (S. Loerzer) (gyermek érzelmei – kapcsolattartás – szétköltözés) A szülő új partnere (P. Rowlands) (ambivalencia – nevelőszülő – vasárnapi szülő) Az újraházasodás (Bognár G.–Telkes J.) (rekonstruált család – szerepelvárás – önsegítés) Humán szolgáltatások és kölcsönös segítség a válás után (Bognár G.–Telkes J.) (egyszülős család – hiányállapot – önsegítés) Az örökbefogadással kapcsolatos szociális munka (C. R. Smith) (beavatkozás – felkészítés – másság) Az örökbe fogadó család és a gyerek egyesítése (C. R. Smith) (elhelyezés – összeillés – szociális munka)

299 308 313 319 346 354 358 364 371 375 381

II. GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS

5. Krízis – krízisintervenció – konfliktuskezelés A társadalompolitika válasza a krízishelyzetben lévő családok problémáira (Kerezsi K.) 391 (társadalmi viszonyok – veszélyeztetettség – áldozat)

Feuer.indd 7

2008.04.02. 20:00:38


A segítő rendszerek megváltoztatása (P. Minuchin–J. Colapinto–S. Minuchin) (intézmény és család kapcsolata – első találkozás – interjú) A családi rendszer segítéséhez szükséges készségek (P. Minuchin–J. Colapinto– S. Minuchin) (családok és intézmények – konfliktuskezelés – krízis) Krízisintervenció a szociális esetmunkában (Szabó L.) (alapelvek – problémadefiníció – technikák) Speciális problémák (I. K. Berg) (agresszió – alkohol- és drogabúzus – sokproblémás család) A családok otthonában nyújtott szolgáltatások (P. Minuchin–J. Colapinto–S. Minuchin) (képzés – megoldásközpontú modell – ökológiai szemlélet) Veszélyes családok, veszélyes segítők (P. Dale–M. Davis–T. Morrison–J. Waters) (ellátórendszerek kölcsönhatása – esettanulmány – intézményi probléma)

397

407 420 430 440 449

6. Erőszak – abúzus – bántalmazás A család és az erőszak (Ranschburg J.) (családi struktúra – dinamika – fizikai és pszichológiai erőszak) A szóbeli erőszak hatásai, jellemzői és kategóriái (P. Evans) (áldozat – tipológia – valóság) Férfiak sérelmére elkövetett családon belüli erőszak (Tamási E.) (elkövetők és áldozatok – kapcsolati tipológia – kockázati tényezők) Idősbántalmazás a családon belül (Gyurkó Sz.) (bántalmazás típusai – elkövető és sértett – kockázati tényezők) A bántalmazó kapcsolat jelei és rejtett dinamikái (P. Evans) (áldozat gyermekkora – bántalmazó gyermekkora – felismerés akadályai) A lefegyverzett szülők, az új egyenlőség (M. Winn) (agresszió – döntéshozó gyerek – megváltozott viselkedés) A gyermek mint áldozat (Kerezsi K.) (áldozat jellemzői – fizikai bántalmazás – szexuális erőszak) Szexuális gyermekbántalmazás (A. Bentovim és mtsai) (team-család rendszer – hosszú távú kezelés – rizikótényezők) A gyermekek megérintése (B. Remsberg–A. Saunders) (feszültségcsökkentés – problematikus érintés – túlféltés) Gyermeksértettek utóéletének vizsgálata (Kerezsi K.) (családi kapcsolatok – szakmai előmenetel – támogató rendszer)

471 483 490 499 504 511 519 529 544 549

7. Speciális nehézségek – problémák – akadályok A családterápiát ajánló személy problémája (M. Selvini-Palazzoli–L. Boscolo– G. Cecchin–G. Prata) (családi jellegzetességek – gyakorlati teendők – homeosztatikus pozíció)

Feuer.indd 8

557

2008.04.02. 20:00:39


A televízió szerepe a családban (Vetró Á.–Csapó Á.) (sztereotípia – szülők és televízió – veszélyeztetettség) Testvér érkezése (J. Dunn) (fogyatékkal élő testvér – szülői stratégiák – viselkedészavar) A testvérféltékenység (A. Silbernagel–N. Lucassen) (adottságok – életkori szakaszok – testvér születésének hatásai) A testvérkapcsolatok jelentősége (Feuer M.) (ambivalencia – gyakorlati segítségnyújtás – szocializáció) A serdülőkor leválási problémái (Feuer M.) (konfliktus – paradoxon – rendszerszemlélet) Sérült gyermek a családban (Kálmán Zs.) (család feltérképezése – családi szabályok – sérülés ismérvei) Mozgássérült gyermek a családban (B. Schwarzbach–U. Walter) (nagyszülők szerepe – szülők szerepe – testvérek szerepe) Alkoholizmus a családban („Forrás” Egyesület) (alkoholista hatása a családra – játszmák – szerepek) Öngyilkosság a családban (Bakó T.) (gyermek reakciója – partner reakciója – szülők reakciója) Gyász a családban (Feuer M.) (eltérő gyászreakciók – gyermeki gyász – szülő betegsége)

561 566 573 576 582 587 596 601 604 607

8. Dilemmák – szupervízió – etika

Feuer.indd 9

A család segítője – a szociális munkás (G. G. Barnes) (családlátogatás – erőforrás – veszélyeztetett család) Szupervízió és a kollégákkal való együttműködés (G. G. Barnes) (családi mintázat – műhelymunka – peer group) Szupervízió a családterápiában (Kelemen G.) (kovízió – különböző szupervíziós technikák – terapeuta vakfoltjai) Etikai problémák a pszichoterápiában (Kelemen G.) (alapelvek – családterápia etikája – humanisztikus megközelítés)

615

Szómagyarázat

648

Névmutató

691

Tárgymutató

702

627 630 642

2008.04.02. 20:00:39


Feuer.indd 10

2008.04.02. 20:00:39


Bevezetés A humánszolgáltatás körébe tartozó felsőoktatási szakok egyike sem nélkülözi a családoknak nyújtandó pszichés és szociális ellátásokkal kapcsolatos stúdiumokat. A családterápia, a családi konzultáció, a párterápia és a családi mediáció rutinszerű alkalmazása a gyógyítómunka praxisában csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza. Ezt a folyamatot annak felismerése előzte meg, hogy az egyénben a terápiás intervenciók hatására bekövetkező változások komoly következményekkel bírnak a kliens mikroszociális miliőjére is, s ezek konzekvenciái elsősorban a családi kapcsolati hálózat erőterében nyilvánulnak meg a legmarkánsabban. A kliens gyógyulása, viselkedésbeli, attitűdbeli, motivációs, értékrendi változása, átalakulása, illetve átstrukturálódása nemegyszer a család korábbi dinamikai mozgásainak, kommunikációs szekvenciáinak, egész ökológiai rendszerének átmeneti megbillenését, instabilizálódását, majd átalakulását hozza magával. Kétségtelenné vált tehát, hogy a családot mint rendszert kell tekintenünk, amely ezer szállal kapcsolódik a társadalom egészéhez, s annak alrendszereként működve teremti meg az aktuális tágabb élettér pszichoszociális jellemzőit. Ezek a jellegzetességek azután más társadalmakkal való kapcsolatuk során befolyásolják, módosítják azok klímáját is, míg ez a rendkívül bonyolult cirkuláris működés lassan eléri bolygónk minden lakóját.

Szemléleti megfontolások A segítő foglalkozások mai, korszerű szemlélete szinte megköveteli a rendszerben való gondolkodás képességét. Az utóbbi időben tapasztalható – s még ma is folyamatban levő – paradigmaváltás az ökológiai és rendszerszemlélet alapvető posztulátumait tette és teszi magáévá, s azon fáradozik, hogy ezeket tovább finomítva és specializálva minél hatékonyabban legyen képes alkalmazni a humánszolgáltatás mindennapi gyakorlati munkájában. Tovább bonyolítja és árnyalja a képet az a rendkívül izgalmas jelenség, miszerint úgy tűnik, hogy a mai emberiség új gondolkodás-lélektani lépést készül megtenni, amely túlmutatni látszik a szigorú értelemben vett racionális szinten, s annak határait ugyancsak feszegetve egyre több szó esik az intuitív, sőt inspiratív gondolkodás lehetőségeiről.

11

Feuer.indd 11

2008.04.02. 20:00:39


A családsegítés elmélete és gyakorlata |

Ma már szinte közhely, hogy a terapeuta intuíciója olyan kreatív erőforrás, amelynek figyelmen kívül hagyása problematikus gócpontok kialakulását hozza magával, s adott esetben a pozitív terápiás effektusok manifesztációját teszi lehetetlenné. Ugyanez vonatkozik a kliensre is, hiszen a segítő facilitátori munkája a páciens éppen ezen intuitív és inspiratív belső lehetőségeit szabadítja fel. Ebben a folyamatban a nondirektív eljárások alkalmazása adekvátabb, mint bármikor, hiszen a kliens önmaga erőforrásaira támaszkodva ébred rá individuális érzelmi logikájának dinamikai működésmódjára, személyiségének speciális drive-jaira, amelyek jelenlegi tudásunk szerint a leghatékonyabb öngyógyító folyamatokat képesek indukálni. A családokkal végzett segítő munka tehát több szempontból is nagy erejű változásokat él át, s mivel már keletkezésének időpontjában is hatalmas átalakulási folyamatok zajlottak a pszichoterápia területén, ennek dinamikája jelentős húzóerőt gyakorolt a családellátásra, amely így képessé vált rugalmasságát, elasztikusságát, frissességét és kísérletező kedvét megtartani annak ellenére, hogy még ma sincs mindent átfogó egységes elmélete – bár lehetséges, hogy éppen ez teszi mentessé a dogmatizálódás destruktív következményeitől, s éppen ez biztosítja a nyitottság, az új gondolatok és megközelítések iránti szabad befogadás lehetőségét. Igen konstruktív az a jelenség, hogy a legkülönbözőbb irányultságú családterápiás szakemberek könnyen és gyorsan képesek egymás munkamódjához és munkastílusához alkalmazkodni, hiszen bizonyos alapelvek minden iskola és irányzat számára evidensek és elfogadottak. A családnak mint a társadalom alapvető egységének több szempontú és sokféle módozatú meghatározása ismeretes, így az itt következő csak az egyik lehetséges megfogalmazási kísérlet, amely leginkább tükrözi a szerkesztő álláspontját, s talán leghívebben mutatja be mind terápiás praxisának, mind oktatómunkájának szellemi alapvetését. A család individuális személyiségekből álló rendszer, amely az egyéni szervezettségi szint fölé rendeződve olyan homeosztatikus stabilitásra törekvő dinamikus struktúrákba szerveződik, ahol az egyéni motivációkat nem elhanyagolva, de azon túljutva az okság már nem lineáris, hanem spirálisan cirkuláris, vagyis a folyamatokon túl elsősorban a kölcsönhatások lépnek fel a viszonyok és események determináló tényezőjeként, amelyek egyaránt lehetnek racionális vagy irracionális, tudatos vagy tudattalan természetűek. A megfelelően működőképes családi rendszer kölcsönhatásai rugalmasan és kreatívan tudják a rendszert dinamikus mozgásban tartani, amennyiben az élet során felmerülő új igényeket felismerve képes új funkciókat létrehozni, majd a homeosztázis fenntartásának érdekében ezeknek a korábbiaktól eltérő, szintetizált struktúrákat teremteni. A szöveggyűjtemény I. része elméleti orientáltságú. Az első fejezetben a családterápia legismertebb elméleti konstrukcióival, irányzataival és iskoláival ismerkedhetünk meg. Itt olvashatunk a családsegítés történetéről, fejlődéséről, az egyes iskolák és modellek összevetéséről. A második fejezet bemutatja a különféle iskolák módszereit, te12

Feuer.indd 12

2008.04.02. 20:00:39


| Bevezetés

rápiás stratégiáit, a technikai alkalmazások elméleti hátterét, indikációit és kontraindikációit. A harmadik fejezet a családi erőtér kommunikációs stílusait, a kapcsolatok és interakciók módozatait tárja fel. A negyedik fejezet a válásról, annak előzményeiről és következményeiről szól, különös figyelmet szentelve a gyermekek szerepének, helyzetének és a válás rájuk gyakorolt hatásainak. A II. rész gyakorlati orientáltságú. Az ötödik fejezet a krízist mint a segítségnyújtást igénybe vevő családok többségének helyzetét mutatja be. A rendszerszemlélet nyomvonalán haladva a családi rendszer működését összefüggésbe hozza a segítő intézmények és a társadalmi működések rendszerével, illetve elemzi ezek kölcsönös egymásra hatását. A hatodik fejezet az egyre gyakoribbá váló családon belüli erőszak és az ezzel kapcsolatos különféle abuzív megnyilvánulások megjelenését és formáit veszi górcső alá. A hetedik fejezet mint speciális, de gyakori problémákat tárgyaló rész kitér a küldő személy, a testvérkapcsolatok, a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok gondjaira, valamint röviden bemutatja az alkoholizmus, az öngyilkosság és a gyász családi vonatkozásait. A nyolcadik fejezet a családsegítés speciális etikai problémáinak és dilemmáinak feltérképezésén kívül a szupervízió és a kollégákkal való együttműködés kérdéseit tárgyalja. Általánosságban megfogalmazva a kötet szerkesztésekor mindvégig különös figyelmet szenteltünk a segítő tevékenységet gyakorló szakember szakmai készségeinek, képességeinek, az eredményes és korrekt munkavégzéshez szükséges skilljeinek ismertetésére és a praxisban betöltött rendkívül fontos szerepére. Kiemelten kezeltük és a fókuszba helyeztük továbbá a gyermekek családon belüli helyzetét, problémáit és a család dinamikai működésében betöltött szerepét, többször kitérve a gyermekkori benyomások és élmények felnőttkori konzekvenciáira s ezeknek a következő generációra gyakorolt hatására. A köteten – a későbbiekben említésre kerülő – spirális cirkularitású szerkezetben vonul végig többek között a rendszerszemléletű megközelítés; a kommunikációs hatásegyüttesek és szekvenciák dinamikájának feltárása; az egyes iskolák és az általában alkalmazott terápiás intervenciók családi struktúrára gyakorolt hatásai; a családterápia és a családi konzultáció céljainak tárgyalása; valamint a család rejtett tartalékainak és erőforrásainak facilitálása annak érdekében, hogy mind az egyének, mind az egész családi rendszer visszanyerje – lehetőleg a korábbit meghaladó szintű – homeosztatikus egyensúlyát, vagyis kompetenssé váljék saját életének irányításában.

Szerkesztési megfontolások A szöveggyűjtemény két – elméleti és gyakorlati – fő- és nyolc alfejezetre tagolódik, továbbá szómagyarázat, valamint név- és tárgymutató egészíti ki. Minden tanulmányhoz három-három kulcsszó kapcsolódik, amelyek a tartalomjegyzékben kaptak helyet. 13

Feuer.indd 13

2008.04.02. 20:00:39


A családsegítés elmélete és gyakorlata |

A legtöbb tanulmányt – terjedelmi okokból – bizonyos rövidítésekkel közöljük, s ezeket a kihagyásokat minden esetben a (…) jelöli. Elsősorban azokat a szövegrészeket hagytuk ki, amelyek más cikkekben kerülnek kifejtésre, vagy célszerűbbnek láttuk, ha az adott résztémát másik alfejezetben tárgyaljuk. A rövidítési kényszer áldozatául estek továbbá az írásokat kiegészítő esetbemutatások is, de ezeket pótlandó egy kazuisztikát részletesebben közlünk. Az egyetemeken az elméleti stúdiumok és a tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlatok vagy szemináriumok feltehetően pótolják ezt a hiányosságot. Mivel az egyes elaborátumok nagyon különböző szerkesztési gyakorlatot mutatnak, ezért a jobb áttekinthetőség, élvezetesebb olvashatóság és nem utolsósorban a könnyebb tanulhatóság követelményeit szem előtt tartva egységes szerkesztési koncepciót alkalmaztunk, amely adott esetben alcímek elhagyását, új, kissé módosított fejezetcímek beiktatását jelenti. Ahol egy tanulmányon belül – didaktikus okokból – bizonyos szövegrészeket az eredetitől eltérő helyre szerkesztettünk, azt ott pontosan jelöljük. A cikkek végén csak azt a bibliográfiát közöljük, amely az adott idézetben utalásként megtalálható, illetve egy-két esetben – alapirodalmakról lévén szó – ettől eltekintettünk, és más irodalmakat is feltüntettünk. Néhány esetben egy-egy, a közleményben idézett szerző műve nem volt megtalálható a cikk bibliogáfiájában, így ezek itt sem szerepelnek. A kulcsszavakat a könnyebb tájékozódás kedvéért a tartalomjegyzékben a címet és a szerző nevét követő sorban, kurziváltan, zárójeles formában tüntettük fel. A három kulcsszó megadásánál arra törekedtünk, hogy azok lehetőleg ne ismételjék meg a címben szereplő szavakat, így igyekeztünk már az első rátekintésnél a közlemény tartalmát illető többletinformációt nyújtani. A névmutatóban mindenki szerepel, akinek a neve a szöveggyűjteményben bármilyen kontextusban megjelenik.

Tanulástechnikai megfontolások A kötet egésze cirkuláris, fokozatosan bővülő spirális jellegű struktúrán alapul, vagyis egy-egy fogalom, gondolat, eljárás stb. többször is előfordul, de egyre tágabb kontextusban, lehetővé téve így a fokozatosan mélyülő megértés folyamatát. A terminus technicusok és egyéb, speciális magyarázatra szoruló szavak és kifejezések legszűkebb tartománya a szómagyarázatban olvasható. A többjelentésű, a mindennapi nyelvhasználatban is elterjedt szavak, kifejezések esetében döntően csak a szakmai konnotációt közöljük. Az egyes szócikkek végén a további utalások esetén a „→”-lal jelölt szavak ábécérendben követik egymást, és segítségükkel a legalapvetőbb áttekintés kapható a címszó tartalmát illetően, illetve ezekkel az olvasó asszociációs 14

Feuer.indd 14

2008.04.02. 20:00:39


| Bevezetés

rendszerét is bővíteni kívántuk. Gyakran feltüntettük a magyarázott szó pandanját is. Ha tehát valaki például az első tanulmány címében szereplő „családterápia” szót megkeresi a szómagyarázatban, és elolvassa az utalásokat is, már a tanulási folyamat legelején tisztázódnak bizonyos alapvető kifejezések, amelyek majd a későbbiekben egyre bővebben és árnyaltabban kerülnek elő. Így például azonnal fogalmat alkothat a rendszerszemléletről és a családterápia néhány meghatározó iskolájáról. A tárgymutató és a szómagyarázat egymás kiegészítéseként is használható, hiszen a szómagyarázatba nem kerültek bele azok a szakkifejezések, amelyeknek definíciója valamelyik tanulmányban megtalálható, de természetesen a szó a tárgymutatóban szerepel. Az egyes tanulmányok szövegében az alcímeken kívül semmit nem emeltünk ki, vagyis nem alkalmaztunk kurziválást, félkövér szedést vagy aláhúzást, illetve semmilyen felsorolást nem számoztunk be akkor sem, ha az eredeti szövegben ezek vagy ezek valamelyike szerepel. Ezt abból a megfontolásból tettük, hogy a tanulás során ki-ki a maga módszerével emeljen ki az anyagból számára releváns részleteket. A felsorolásokat minden esetben csupán a sor elején lévő „ – ” jellel illettük. Több esetben a felsorolás ilyen tagolását alkalmaztuk olyankor is, amikor az eredeti szedésben az tördelés nélküli folyamatos szövegben volt olvasható – ha tanulhatósági szempontból az előbbit könnyítésnek ítéltük. A családterápia és a családi konzultáció területén végzendő hallgatói kutatómunkát, évfolyam- vagy szakdolgozat írását hivatottak segíteni a tanulmányok után következő bibliográfiák, amelyek összességükben döntően tartalmazzák a szakirodalom alapműveit, a leggyakrabban idézett szerzőket és közleményeket. Reményeink szerint a szöveggyűjtemény áttanulmányozása nem csak az alapismeretek elsajátításában nyújt segítséget, de a téma iránt érdeklődő hallgatók bővebb ismeretszerzését is megkönnyítheti azáltal, hogy a családsegítés szerteágazó szakirodalmában való tájékozódás és szövegértelmezés során nemegyszer felmerülő buktatók is elkerülhetővé válnak. A kötetet szeretettel ajánljuk minden, a felsőoktatási képzésben megjelenő, családok segítéséről szóló kurzust végző hallgatónak. Feuer Mária

15

Feuer.indd 15

2008.04.02. 20:00:39


Tárgymutató

A akcióorientált terápia 55 aktív figyelem 229 áldozat 354, 395, 449, 477, 483, 493, 500, 506, 519 alkohol 435, 492, 494, 60l alrendszer 36, 81 átfogalmazás 412, 437 B bántalmazó gyermekkora 508 behaviorista családterápia 28 C cirkuláris kérdezés 91, 124, 160 CS családfelállítás 195 családhangsúlyú esetmunka 76, 79 családi csoport konferencia 108 családi fénykép 135 családi hierarchia 246 családi konzultáció 92, 98, 152 családi legendák 272, 278 családi mintázat 408, 412, 616, 627 családi mítosz 50, 272, 276 családi szabályok 59 családi rituálé 91, 272, 285

családi szkript 269 családi térkép 411 családi történetek 278 családi tradíció 287 családlátogatás 141 családmetafora 115 csoportos családterápia 29 D delegált kliens 63, 82 diszfunkcionális család 40, 249, 346, 349, 413, 449 drog 435 E egzisztenciális családterápia 60 egységes kommunikáció 266 egyszülős család 354, 371 ellenállás 400, 424, 449 élménycentrikus családterápia 54, 637 élő szupervízió 31 entrópia 36 érintés 544 értékrangsor 133 érzelmi zsarolás 480 esetkonferencia 449 esettanulmány 449 etikai problémák 88, 435, 642 experimentális családterápia 26

702

Feuer.indd 702

2008.04.02. 20:01:14


| Tárgymutató

F felnőtt áldozat gyermekkora 506 féltestvér 362 férfiak sérelmére elkövetett erőszak 490 fizikai bántalmazás 433, 449, 474, 521 fogyatékkal élő gyermek 570, 587, 596 G

intergenerációs családterápia 28 intézményi probléma 30, 99, 109, 400, 449, 538 intimitástól való félelem 66 J játszma 256, 449, 602 játszmaelemzés 258 játszmák és gyermek 319

genogram 129 K GY gyakorlati alapelvek 158 gyász 280, 607 gyermek áldozat felnőttkora 534, 549 gyermek és szkript 273 H hálózatterápia 29, 109 házassági konfliktus 65, 209, 233, 304, 351 házassági konfliktus és gyermek 209, 240 házassági tanácsadás 143 házasságterápia 65, 154 házastársi játszma 257 hitelesség 62 homeosztázis 49, 52, 59, 118 horizontális család 477 humanisztikus megközelítés 26, 642 I időlimitált terápia 143, 215 idősbántalmazás 499 indikáció 31, 63, 186, 201 integratív szemlélet 65

kaotikus család 392, 449 kaukusz 219 kezdő terapeuta 60, 181 képzés 25, 30, 54, 181, 443, 616 kétgenerációs család 158, 252 kliens elvárásai 216 kliens megfigyelése 449 koalíció 250, 366 kollúzió 240 kombinált család 367 kommunikációelmélet 45, 148 kommunikációs családterápia 45 kommunikációs minták 263 konfliktus 200, 213, 222, 233, 414, 584 konstruktivista szemlélet 635 kontaktusfelvétel, első interjú 86, 160, 177, 397, 410, 449, 621 kontextuális családterápia 28, 53, 645 kontraindikáció 32, 149, 186, 211 koterápia 30, 62, 189, 631 krízis 29, 63, 101, 145, 243, 316, 319, 391, 413, 420, 449, 592 krízisintervenció 422, 430 küldő személy 84, 100, 557

703

Feuer.indd 703

2008.04.02. 20:01:14


Tárgymutató |

L lineáris kérdezés 124 lojalitás 28 M manipuláció 238, 449 mediáció 200, 207, 213, 222 megfigyelő pozíció 173, 410 megoldásközpontú terápia 162, 441 metakommunikáció 48 milánói módszer 42, 55, 634 munkaklíma 136, 204 N negentrópia 36 neutralitás 90, 102, 223, 428 nők sérelmére elkövetett erőszak 483 NY nyitott rendszer 35, 193 O optimálisan működő család 37 otthon alaprajza 138 otthoni szolgáltatás 440, 622 Ö ökológiai megközelítés 441 öngyilkosság 604 örökbefogadás 375, 381 őskiáltás 196 összevont családterápia 29

P párterápia 57 peer group 628 pszichodinamikus irányzat 26 pszichológiai bántalmazás 449, 478, 483, 504 pszichoszomatikus zavarok 113 R reflexív kérdezés 121, 126 rekontruált család 364 rendszerparadigma 35, 45 rendszerszemlélet 22, 34, 42, 45, 58, 68, 79, 101, 119, 192, 409, 441, 582, 617 részt vevő megfigyelő 116 S segítő kompetenciája 111, 144, 224, 407, 415, 433, 449, 616 segítő rendszerek 97, 397, 449 self 52 serdülőkor 368, 442, 512, 582 sokproblémás család 155, 416, 432, 442 stratégiás családterápia 27, 41, 55, 74, 632 stratégiás kérdezés 126 strukturális családterápia 27, 39, 54, 74, 633 strukturális technikák 40, 129, 133, 135, 138, 141 SZ szcenárió 269 szegénységben élő családok 416, 430, 440 szekvencia 61, 248

704

Feuer.indd 704

2008.04.02. 20:01:14


| Tárgymutató

szerződéskötés 86, 147, 254, 449 szexuális erőszak 434, 473, 524, 529 szexuális problémák 352, 517, 532 szimbolikus interakció 46, 291 szisztémás interakció 116 szisztémás irányzat 27 szociális esetmunka 72, 83, 420 szociális konstruktivista szemlélet 638 szociális tanulás 440 szupervízió 31, 181, 627, 630 szülőbántalmazás 513 szülő-gyerek kapcsolat 188, 511

transzgenerációs szemlélet 636 trianguláció 50, 118 U új partner 358 új partner és gyermek 358 új partner gyerekei 361, 367 újraházasodás 364 univerzális viselkedésminták 264

V T tárgykapcsolat 52, 271 televízió 561 terapeuta problémái 40, 60, 428, 435, 438, 449 terápiás folyamat 31 testvérek 566, 573, 576, 598 tiszta kommunikáció 47 transzformáció 288

válás 92, 200, 299, 313, 319, 346, 354, 495 válás és gyermek 205, 308, 313, 319, 346, 355 válás és humánszolgáltatások 372 változtatható és változtathatatlan adottságok 218 vertikális család 475 veszélyeztetettség 392, 433, 442, 449, 620 videotréning 186 visszajelző csoport 170, 177

705

Feuer.indd 705

2008.04.02. 20:01:14


Családsegítés