Issuu on Google+

TEMPUS III ● PÁLYÁZATI TÜKÖR 1999 ● A TEMPUS INSTITUTION BUILDING MAGYARORSZÁGON ● TOVÁBBI PÁLYÁZATI LEHETÔSÉGEK


A

Tempus III és Magyarország – új programszakasz, új szerep, új lehetôségek

2

A 2000. év a Tempus program történetében is mérföldkô: a program új, az eddigieknél egységesebb célrendszerrel és tevékenységekkel jellemezhetô szakaszba lép. A 2000-tôl 2006-ig tartó Tempus III szakaszban Magyarországnak a programban betöltött szerepe is alapvetô változásokon megy keresztül.

Elöljáróban: a legfontosabb változásról Az EU tagjelölt országok csatlakozási folyamatának felgyorsulásával a Tempus program célkitûzései is egyre határozottabban különváltak a tagjelölt és a nem tagjelölt országok esetében. Ennek megfelelôen a program legutóbbi, Tempus II bis szakaszát már nyilvánvaló kettôsség jellemezte, mind a célokat, mind a tevékenységeket illetôen. A 2000. évtôl azonban megszûnik ez a kettôsség: a tagjelölt országok – köztük Magyarország – a továbbiakban nem tartoznak a program kedvezményezett országai közé. A tagjelölt országok felsôoktatásának korszerûsítését és felzárkóztatását tehát nem segélyezi tovább az Unió – a felkészülés idôszaka lezárult; ezek az államok a közösség oktatási programjaiban (SOCRATES , Leonardo) immáron teljes jogú partnerként, önrész befizetésével vehetnek és vesznek részt. Az Európai Bizottság tehát a továbbiakban nem támogat olyan Tempus pályázatokat, amelyek kifejezetten a magyar felsôoktatás, illetve magyar felsôoktatási intézmények hasznosulását tûzik ki célul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság a továbbiakban nem számít Magyarország aktív részvételére a programban. Jelentôsen megváltozik viszont a magyar résztvevôk szerepe és a részvétel finanszírozásának módja. Ezekre a változásokra és a részvétel lehetôségeire a késôbbiekben részletesen is kitérünk, elôbb azonban ismerkedjünk meg magával a Tempus III-mal.

Tempus III – jó szomszédi együttmûködés a felsôoktatásban A Tempus III elmélete

TEMPUS Hírlevél 1999

Célok A Tempus III kedvezményezettjei tehát Közép- és Kelet-Európa nem tagjelölt Phare és Tacis 1 országai lesznek, vagyis Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia (a közeljövôben Horvátország bevonása is várható!), illetve a Tacis programban résztvevô volt szovjet tagállamok 2 (jelenleg: Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Orosz Föderáció, Örményország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán) és Mongólia. A tagjelölt országok kedvezményezetti státuszának megszûnésével a Tempus immáron egységes célja az Unió és kedvezményezett országok közötti “jó szomszédi”, kiegyensúlyozott és kölcsönösségen alapuló felsôoktatási együttmûködés támogatása, valamint a kedvezményezett országokbeli felsôoktatási rendszerek fejlôdésének, a felsôoktatás, a civil társadalom és a gazdasági szféra interakciójának elômozdítása. A célok megvalósítását szolgáló Tempus projektekben a kedvezményezett országok és az Európai Unió tagállamain kívül továbbra is részt vehetnek Közép- és Kelet-Európa EU tagjelölt országai, a nem EU tag fejlett országok, valamint Ciprus, Málta és Törökország – az ezeket az országokat képviselô intézmények részvétele azonban nem fedezhetô Tempus támogatásból.


Már itt megjegyezzük, hogy a magyar szakemberek egyéni részvétele fedezhetô a projektek által kapott Tempus támogatásból, sôt, a Tempus Magyarországi Iroda keresi a nem Tempus-os forrásokat a magyar intézményi részvétel pénzügyi hátterének megteremtéséhez is (a részleteket ld. késôbb).

Pályázati típusok

Tevékenységi területek

A Tempus harmadik szakaszában a program az alábbi területeken járul hozzá a kedvezményezett országok felsôoktatásának fejlesztéséhez: ● ● ●

a felsôoktatási struktúrák, intézmények és azok menedzsmentjének megreformálása; tantervfejlesztés a nemzeti prioritásokban meghatározott területeken; az adminisztratív és intézményi struktúrák fejlesztése (institution building) – módja: megfelelô keretek és források biztosítása az országos/helyi közigazgatás, közhasznú szervezetek és más non-profit szervezetek, valamint ipari és szolgáltató vállalatok szakembereinek továbbképzéséhez; a gazdasági reform véghezviteléhez szükséges, még hiányzó magas szintû jártasságok, készségek megszerzését biztosító gyakorlati jellegû képzések kidolgozása, elsôsorban a gazdasági szférával való együttmûködés fejlesztése és kiterjesztése révén; valamint a regionális együttmûködés fejlesztése – különösen DélkeletEurópában, de a Tacis országok között is – több Phare, illetve több Tacis ország részvételével megvalósítandó projektek támogatásán keresztül.

Tempus III a gyakorlatban Az egységes célkitûzéshez és tevékenységi területekhez illeszkedôen a Bizottság a pályázati formákat is egységesítette, ennek megfelelôen a 2000. évtôl kezdôdôen egységes pályázati útmutató vonatkozik a Phare és a Tacis országokra. A megszokott Tempus gyakorlatnak megfelelôen a program harmadik szakaszában is csak az adott pályázati fordulóra meghatározott nemzeti prioritásoknak megfelelô pályázatokat támogat az Európai Bizottság. Ha regionális pályázatról van szó, akkor a pályázat az összes résztvevô kedvezményezett ország nemzeti prioritásainak meg kell, hogy feleljen. A 2000/2001-es és 2001/2002-es tanévekre meghatározott nemzeti prioritások a legújabb pályázati útmutató III. sz. mellékletében olvashatók (az angol változatban: Annex 3 – Priorities for the partner countries).

A 2000/2001-es és 2001/2002-es tanévre szóló pályázati útmutató és a pályázati ûrlapok letölthetôk a Tempus Magyarországi Iroda honlapjáról (www.tpf.iif.hu/tempus). További információkért, kérjük, forduljanak az Irodához levélben, telefonon vagy személyesen (kapcsolatfelvételi adataink a kiadvány végén találhatók).

1 A Tempus Tacis-ról ld. külön cikkünket. 2 Kivéve a balti államokat, amelyek eddig a Tempus Phare programban vettek részt, a Tempus III-ban pedig – EU tagjelölt országként – nem tartoznak a kedvezményezett államok közé.

Tempus III tevékenységeket a következô 3 projekttípus keretében támogat az Európai Bizottság: ●

Közös Európai Projekt (angolul: Joint European Project rövidítve: JEP) Hálózati Projekt (angolul: Networking Project – rövidítve: NP) Egyéni Mobilitási Ösztöndíj (angolul: Individual Mobility Grant – rövidítve: IMG)

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a magyar érdeklôdô számára legfontosabb tudnivalókat az egyes projekttípusokról. K özös Európai Projekt A magyar Tempus-osok számára jól ismert pályázati forma Tempus III-as változata. Konzorcium-összetétel: a magyar részvételû Tempus JEP-eknél megszokott gyakorlat szerint + min. 1 felsôoktatási intézmény/kedvezményezett ország + min. 1 EU felsôoktatási intézmény + min. 1 intézmény egy másik EU országból + a célkitûzés megvalósításához szükséges EU és kedvezményezett országbeli nem felsôoktatási partnerek + mobilitási projektek esetében a minimális követelményeken felül további kedvezményezett és EU országok (felsôoktatási) intézményei + A projektben részt vehetnek magyar intézményi partnerek is, de a magyar intézmények részvételét nem lehet a Tempus támogatásból fedezni. A Tempus Magyarországi Iroda azonban keresi a forrásokat a magyar intézményi részvétel pénzügyi hátterének megteremtéséhez. (A forráskeresés eredményérôl tájékoztatni fogjuk a magyar felsôoktatási intézmények vezetôit és a Tempus Hálózat tagjait, de kérjük, látogassák rendszeresen internetes oldalainkat is.) + Bevonhatók azonban egyénileg olyan magyar szakértôk, akik magyar Tempus projektek megvalósítása során szerzett tapasztalataikkal aktívan segítik a konzorcium munkáját. A magyar szakértôk egyéni részvétele fedezhetô a Tempus támogatásból (részleteket ld. késôbb). (Hasonló feltételekkel vehetnek részt a többi EU tagjelölt ország, az Unión kívüli fejlett országok, Ciprus, Málta és Törökország intézményei és szakértôi is). A konzorcium tisztviselôi: a kontraktor csak EU tagállambeli intézmény lehet; ● a koordinátor lehetôleg valamely kedvezményezett országbeli partner legyen, ha azonban ez nem megoldható, ezt a szerepet bármely résztvevô intézmény vállalhatja. ●

A Közös Európai Projekt 4 altípusa: Egyetemigazgatási JEP (angolul: University Management JEP – rövidítve: UM JEP) ● Tantervfejlesztési JEP (angolul: Curriculum Development JEP – rövidítve: CD JEP) ● Intézményrendszer-fejlesztési JEP (angolul: Institution Building JEP – rövidítve: IB JEP) ● Mobilitási JEP (angolul: Mobility JEP – rövidítve: M JEP) – csak a kedvezményezett Phare országok, Grúzia, az Orosz Föderáció és Ukrajna számára ●

3 TEMPUS Hírlevél 1999


A TEMPUS III ÉS MAGYARORSZÁG – ÚJ PROGRAMSZAKASZ, ÚJ SZEREP, ÚJ LEHETÔSÉGEK

4 A 4 altípus csak részleteiben tér el a magyar Tempus-osok számára jól ismert korábbi JEP típusoktól. Az IB JEP-ek például a Tempus III-ban értelemszerûen nem az EU csatlakozásra való felkészüléshez, hanem a demokrácia és a jogállam megszilárdításához kapcsolódnak. A projekt idôtartama: 2 vagy 3 év, de ● az UM JEP-ek esetében csak 2 év lehet; ● Azerbajdzsán, Grúzia, Kirgizisztán, Moldova, Mongólia, Örményország és Türkmenisztán csak 2 éves idôtartamú projektben vehet részt. A projekt költségvetése: 3 éves JEP-ek esetében: max. 500 000 EUR ● 2 éves JEP-ek esetében: max. 300 000 EUR A pénzügyi szabályok egy-két jelentôsebb kivételtôl eltekintve nagyjából hasonlóak a magyar JEP-ek esetében megszokottakhoz. ●

H álózati Projekt Hálózatépítéssel, hálózati együttmûködéssel és a korábbi – elsôsorban Tempus-os – eredmények disszeminációjával foglalkozó projektek. Célkitûzésüket, tevékenységeiket tekintve emlékeztetnek a magyar disszeminációs CME-kre, de inkább a JEP-ekhez hasonló, nagyobb volumenû projektek. A Hálózati Projektek céljai: ● korábbi – elsôsorban Tempus-os – eredmények, tapasztalatok, gyakorlatok diszszeminációja (csak a legjobbakra koncentrálva); ● országos és nemzetközi felsôoktatási hálózatok kialakítása; a kedvezményezett országok közötti regionális együttmûködés fejlesztése; ● átfogó felsôoktatási reformok támogatása a nemzeti prioritásokban megjelölt területeken. A hálózatok lehetnek országos vagy regionális hálózatok attól függôen, hogy egy vagy több kedvezményezett ország felsôoktatási és nem felsôoktatási intézményeit tömörítik (Phare-Tacis együttmûködés azonban nem lehetséges). A hálózatok együttmûködhetnek ERASMUS Tematikus Hálózatokkal is. A hálózati együttmûködés során létrejövô kiegészítô eredmények, pl. tantervek, kurzusok, hosszútávú hatást kell, hogy gyakoroljanak az adott tudományterületen tevékenykedô intézmények széles körére.


Konzorcium-összetétel:

E gyéni Mobilitási Ösztöndíj

Összesen min. 5 partnerintézmény bevonása szükséges, ezen belül: + min. 1 felsôoktatási intézmény/kedvezményezett ország + min. 1 EU felsôoktatási intézmény + min. 1 intézmény egy másik EU országból + ajánlatos megfelelô nem felsôoktatási partnerek bevonása is a kedvezményezett országokból, különösen a széleskörû diszszemináció biztosítása érdekében + a célkitûzés megvalósításához szükséges további EU felsôoktatási és nem felsôoktatási partnerek A kedvezményezett országbeli és EU felsôoktatási partnerek közül összesen legalább 2 rendelkezzen Tempus projektek keretében szerzett tapasztalatokkal. + ajánlott a partnerek számának bôvítése a projekt megvalósítása során + minden hálózatba ajánlott egyénileg bevonni olyan EU tagjelölt állambeli (pl. magyar) felsôoktatási és, ahol szükséges, Tempus Institution Building szakértôket, akik Tempus-os tapasztalataikkal aktívan segítik a konzorcium munkáját, esetleg részt vettek a disszeminálandó eredmények kidolgozásában. A magyar szakértôk egyéni részvétele fedezhetô a Tempus támogatásból (részleteket ld. késôbb). További lehetôség a magyar érdeklôdôk számára, hogy a Hálózati Projektek keretében a magyar intézmények, szervezetek fogadhatnak valamely kedvezményezett országbeli partnertôl tanulmányútra érkezô képviselôket; a tanulmányutak keretében ezek a szakemberek a korábbi Tempus projektek eredményeként létrejött struktúrákat, illetve különbözô hálózatok mûködését tanulmányozhatják. + A projektben részt vehetnek magyar intézményi partnerek is, de a magyar intézmények részvételét nem lehet a Tempus támogatásból fedezni (például fogadóintézményként sem kaphatnak pénzt, a Tempus támogatás csak az ideutazó szakember költségeit fedezi). A Tempus Magyarországi Iroda azonban keresi a forrásokat a magyar intézményi részvétel pénzügyi hátterének megteremtéséhez. (A forráskeresés eredményérôl tájékoztatni fogjuk a magyar felsôoktatási intézmények vezetôit és a Tempus Hálózat tagjait, de kérjük, látogassák rendszeresen internetes oldalainkat is.) (Hasonló feltételekkel vehetnek részt a többi EU tagjelölt ország, az Unión kívüli fejlett országok, Ciprus, Málta és Törökország szakértôi és intézményei is).

Az IMG pályázati forma sem sokat változott. A legfontosabb tudnivaló az IMG-kkel kapcsolatban: magyarok ugyan nem utazhatnak IMG keretében, viszont fogadhatnak a kedvezményezett országokból érkezô ösztöndíjasokat.

A konzorcium tisztviselôi: ● a kontraktor csak EU tagállambeli intézmény lehet; ● a koordinátor lehetôleg valamely kedvezményezett országbeli partner legyen, ha azonban ez nem megoldható, ezt a szerepet bármely résztvevô intézmény vállalhatja. Segítség a hálózatok szervezéséhez: a pályázók kérésére a lehetséges partnerek megkeresésében és tájékoztatásában aktív szerepet vállalnak az érintett kedvezményezett országok Nemzeti Tempus Irodái és Tempus Információs Pontjai, valamint az érdekelt EU tagállamok nemzeti Tempus összekötôi (National Contact Point; NCP). A Tempus Magyarországi Iroda is készséggel közvetít a magyar szakértôk és a szervezôdô hálózatok között. A projekt idôtartama: 2 év A projekt költségvetése: max. 300 000 EUR A pénzügyi szabályok egy-két jelentôsebb kivételtôl eltekintve nagyjából hasonlóak a magyar Tempus JEP-ek esetében megszokottakhoz.

Az Egyéni Mobilitási Ösztöndíjak célja és helye a Tempus pályázati struktúrában: Az IMG lényegében a Hálózati Projekteket kiegészítô pályázati forma. Ez azt jelenti, hogy az IMG célja is a hálózatépítés, -fejlesztés, illetve az eredmények disszeminációja, nem jelenti viszont azt, hogy csak Hálózati Projektekhez kapcsolódó IMGket támogat a Bizottság. Az Egyéni Mobilitási Ösztöndíjak a célkitûzések alapján 3 altípusba sorolhatók: ● Az 1. altípusba (Strand I) tartozó projektek célja a hálózatépítés és -fejlesztés, például különbözô felsôoktatási szövetségek, illetve S OCRATES /E RASMUS Tematikus Hálózatok tevékenységeiben történô részvétel útján. (A S OCRATES /E RASMUS Tematikus Hálózatokról részletesen az "E RASMUS – egyenrangú partnerként Európában" c. cikkben írunk). ● A 2. altípusba (Strand II) sorolható projektek keretében nyílik lehetôség arra, hogy azok a Tacis országok is bekapcsolódhassanak bármely Hálózati Projekt munkájába, amelyek csak minden második évben pályázhatnak projektben való részvételre (ld. a “Beadási határidôk” c. fejezetben). ● A 3. altípus (Strand III) keretében az uniós, közép- és keleteurópai Tempus-os szakemberek a korábbi Tempus projektek eredményeit, tapasztalatait cserélhetik ki. A legeredményesebb gyakorlat megismerése mellett a látogatás során késôbbi Tempus projekteket is elô lehet készíteni. Kutatási tevékenységek IMG keretében továbbra sem támogathatók. A magyar intézmények bármely altípusú projekt keretében fogadhatnak bármely kedvezményezett országból látogatót (az EU-ból azonban nem érkezhetnek hozzánk kollégák IMG ösztöndíjjal). A támogatás alapvetô feltétele, hogy az IMG-t támogassa a pályázó anyaintézményének vezetése (ezt valamelyik vezetô aláírásával igazolja), illetve, hogy a projekt várhatóan jelentôs, intézményi szintû hatást gyakoroljon az anyaintézményre. Már a pályázathoz csatolni kell a fogadóintézmény meghívólevelét is. Pályázati fordulónként és kedvezményezett országonként 10-50 IMG kerül elfogadásra, a nemzeti Tempus költségvetés nagyságától függôen. Kik kaphatnak IMG ösztöndíjat? Az EU és a kedvezményezett országok felsôoktatásának alábbi szereplôi: ● az államilag elismert felsôoktatási intézmények oktatói ● az államilag elismert felsôoktatási intézmények adminisztrátorai (pl. könyvtárosok, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó és pénzügyi tisztviselôk) ● magas beosztású minisztériumi tisztviselôk ● oktatástervezéssel foglalkozó szakemberek ● posztgraduális diákok az intézmény képviseletében (pl. asszisztensként) Csoportos pályázat nem fogadható el.

5 TEMPUS Hírlevél 1999


A TEMPUS III ÉS MAGYARORSZÁG – ÚJ PROGRAMSZAKASZ, ÚJ SZEREP, ÚJ LEHETÔSÉGEK

6 Honnan hová lehet IMG támogatással utazni? Bármely kedvezményezett országból bármely EU tagállamba és fordítva. A kedvezményezett országokbeli pályázók ezenkívül utazhatnak egy másik kedvezményezett országba, vagy a közép és kelet-európai EU tagjelölt országokba, így például Magyarországra is. (Ez azonban fordítva nem lehetséges, Magyarországról nem lehet IMG ösztöndíjjal utazni). Az egyéni mobilitás idôtartama: 1-8 hét; általában 1-2 hét Mire fordítható az ösztöndíj? A magyar IMG-khez hasonlóan az ösztöndíjas utazási és megélhetési költségei fedezhetôk az ösztöndíjból. Továbbképzéseken való részvétel díja és konferenciadíjak továbbra sem számolhatók el.

Beadási határidôk Fontos különbség a Phare-ban megszokott gyakorlathoz képest, hogy a Tacis országok nagyobbik része csak minden második évben nyújthat be Közös Európai Projekt vagy Hálózati Projekt pályázatot. A kedvezményezett Phare országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és várhatóan rövidesen Horvátország) minden évben pályázhatnak, csakúgy, mint a Tacis országok közül az Orosz Föderáció és Ukrajna. Az Egyéni Mobilitási Ösztöndíj pályázati forma (IMG) minden évben, minden kedvezményezett ország számára nyitva áll. A pályázati beadási határidôk tehát a következôképpen alakulnak a különbözô kedvezményezett országok számára 2000-2002-ben: Pályázati forma

Beadási határidô

Tevékenységi idôszak

Értesítés az eredményekrôl

Lehetséges résztvevô kedvezményezett országok

Közös Európai Projekt; Hálózati Projekt

2000. március 1.

A projekt kezdete: 2000. november 1. A projekt vége: 2002. október 31. vagy 2003. október 31.

A Bizottság a kontraktort várhatóan 2000 októberében, levélben értesíti az eredményrôl.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Orosz Föderáció, Ukrajna, Azerbajdzsán, Grúzia, Mongólia, Örményország, Üzbegisztán

2001. március 1.

A projekt kezdete: 2001. november 1. A projekt vége: 2003. október 31. vagy 2004. október 31.

A Bizottság a kontraktort várhatóan 2001 októberében, levélben értesíti az eredményrôl.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Orosz Föderáció, Ukrajna, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Türkmenisztán

2000. április 3.

2000. november 1. és 2001. október 31. között bármikor.

A Bizottság a pályázókat várhatóan 2000 szeptemberében, levélben értesíti az eredményrôl.

minden kedvezményezett ország

2001. április 3.

2001. november 1. és 2002. október 31. között bármikor.

A Bizottság a pályázókat várhatóan 2001 szeptemberében, levélben értesíti az eredményrôl.

minden kedvezményezett ország

Egyéni Mobilitási Ösztöndíjak

TEMPUS Hírlevél 1999

Magyar részvétel a Tempus III-ban: gyakorlati tudnivalók A Tempus III ismertetésébôl kitûnik, hogy az Európai Bizottság továbbra is számít Magyarország aktív részvételére a programban, bár a magyar részvétel finanszírozását erôsen korlátozta. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy a magyar érdeklôdôk hogyan és milyen feltételekkel vehetnek részt a Tempus III projektekben, valamint részletesen kitérünk a magyar részvétellel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra.


Hogyan vehetnek részt magyar szakértôk a Tempus III projektekben? A Tempus harmadik szakasza nagyban épít a program elsô évtizede során elért eredményekre, tapasztalatokra. Az EU tagjelölt közép- és kelet-európai országok nagy utat tettek meg a felsôoktatási reform terén ez alatt a tíz év alatt – részben a Tempus segítségével –, hiszen ma már egyenrangú partnerként vesznek részt az Unió oktatási programjaiban. A Bizottság ezért a tapasztalatok átadását, az eredmények disszeminációját végzô magyar szakemberek egyéni részvételét a projektekben anyagilag is támogatja. A magyar felsôoktatási és nem felsôoktatási (elsôsorban institution building) szakértôk leginkább a Hálózati Projektekbe kapcsolódhatnak be, de a különbözô típusú Közös Európai Projektek munkáját is segíthetik, amennyiben erre igény mutatkozik. (Egyéni Mobilitási Ösztöndíjat magyar pályázó sajnos nem nyerhet el.) Gyakorlati tudnivalók: ● A magyar szakértôk részvételét már a pályázatok beadása elôtt meg kell szervezni. A megfelelô projektkonzorcium megkeresése során a kedvezményezett országokbeli szakmai kapcsolatok mellett kiemelten érdemes az EU kapcsolatokra építeni, hiszen a Tempus III-as projektek kontraktora csak EU tagállambeli intézmény lehet. A kontraktori szerep mellett az EU intézmények a koordinátori teendôk ellátását is vállalhatják – különösen az ilyen EU partnerek tevékenyen részt fognak venni a projektek szervezésében. ● Az érdeklôdôk saját szakmai kapcsolataik mozgósítása mellett számíthatnak - az EU tagállamok nemzeti összekötôinek (National Contact Point), - a kedvezményezett Phare országok Nemzeti Tempus Irodáinak (National Tempus Office), - a kedvezményezett Tacis országok Tempus Információs Pontjainak (Tempus Information Point), - és természetesen a Tempus Magyarországi Irodának a segítségére a partnerkeresés során. Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal akár személyesen, akár telefonon, akár e-mailben (elérhetôségi adataink a hírlevél végén találhatók). ● Ha a megfelelô konzorcium már megvan, gondoskodni kell arról, hogy a Hálózati vagy Közös Európai Projekt pályázat, amelynek megvalósításában a magyar szakértô részt kíván venni, megfeleljen az alábbi feltételeknek: - a magyar szakértô a projektben az egyik konzorciumi partnerintézmény meghívására vehet részt (javasoljuk, hogy a konzorciumi partner jogilag felhatalmazott képviselôjének meghívólevelét csatolják a projektpályázathoz; a levélben szerepeljen a szakértô szerepének, projekttevékenységeinek leírása); - a projekt leírásánál a projektpályázatban részletesen indokolják, hogy miért vonták be a magyar szakértôt - a többi tevékenységekhez hasonló részletességgel, a projekt szerves részeként ismertessék a magyar szakértô tevékenységeit - a projektpályázathoz mellékelni kell a résztvevô magyar szakértô szakmai életrajzát A magyar szakértônek ezen kívül nincs pályázati kötelezettsége, részvételi szándékát az Európai Bizottság felé külön jelezni nem kell.

Hogyan vehetnek részt magyar intézmények Tempus III projektekben? Bár Tempus forrásból a magyar intézmények részvételének költségeit semelyik típusú projektben sem lehet fedezni, a Tempus Magyarországi Iroda keresi a Tempus-on kívüli forrásokat a magyar intézményi részvétel pénzügyi hátterének megteremtéséhez. A forráskeresés eredményérôl tájékoztatni fogjuk a magyar felsôoktatási intézmények vezetôit és a Tempus Hálózat tagjait, de kérjük, látogassák rendszeresen internetes oldalainkat is.

Konzorciumi tag – nem Tempus-os forrásból A Tempus III projektekben a Bizottság szívesen látja – különösen a Tempus korábbi szakaszaiban már tapasztalatokat szerzett – magyar felsôoktatási és nem felsôoktatási intézmények részvételét, elsôsorban disszeminációs, hálózatépítési és -fejlesztési céllal. A Bizottság azonban az intézményi részvételt Tempus pénzbôl nem támogatja, ehhez a magyar intézményeknek saját forrásokat kell elôteremteniük.

7 TEMPUS Hírlevél 1999


A TEMPUS III ÉS MAGYARORSZÁG – ÚJ PROGRAMSZAKASZ, ÚJ SZEREP, ÚJ LEHETÔSÉGEK

8 Gyakorlati tudnivalók: ● A megfelelô konzorcium megkeresésében készséggel segít az érdeklôdô magyar intézményeknek a Tempus Magyarországi Iroda. Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal akár személyesen, akár telefonon, akár emailben (elérhetôségi adataink a hírlevél végén találhatók). ● A konzorcium munkájában saját forrásból résztvevô magyar intézményeknek a többi partnerhez hasonlóan csatlakozó levelet (levél vagy fax) kell adniuk a pályázathoz. Ennek tartalmaznia kell: - az adott partner intézményi szintû részvételi szándékának kinyilvánítását, amelyhez az erre jogilag felhatalmazott személy (felsôoktatási intézmények esetében a rektor, a fôigazgató, a dékán, vagy ezek helyettesei) aláírása szükséges (tanszékvezetô, könyvtáros, intézetvezetô aláírása nem elégséges) - a levél keltezését - az intézmény projektben vállalt feladatait - az intézményi összekötô (contact person) adatait (név, cím, beosztás) - nem felsôoktatási partnerek esetén pedig az intézmény rövid bemutatását is. Kérjük, hogy a csatlakozó levélben ismertessék azt is, hogy a részvételt milyen forrásból fedezik, és térjenek ki arra, hogy ezt a pénzt még csak igényelték, vagy már meg is kapták.

A projektben egyénileg résztvevô szakértô anyaintézménye – Tempus támogatás nélkül Bár a magyar intézmények Tempus III projektekben való részvételének fedezéséhez Tempus támogatás nem igényelhetô, mégis érdemes intézményi szinten a lehetô legalaposabban kihasználni a magyar szakértôk egyéni részvételének lehetôségét (a részleteket ld. fent). ● A partnerkeresés során az egyéni szakmai kapcsolatok mellett jó az intézményi kapcsolatokra is építeni – a Tempus Magyarországi Iroda is készséggel segít intézményi szinten is partnereket találni a magyar szakértôk egyéni részvételéhez. ● Mindenképpen érdemes intézményi szinten is kiaknázni a szakértôk egyéni részvételében rejlô disszeminációs és hálózatépítési lehetôségeket.

TEMPUS Hírlevél 1999

Az egyéni mobilitási ösztöndíjasok fogadóintézménye A Tempus III keretében Egyéni Mobilitási Ösztöndíjra (IMG) pályázó kedvezményezett Phare és Tacis országokbeli szakemberek egyik lehetséges célországa – Magyarország. A magyar felsôoktatási és nem felsôoktatási intézmények bármely típusú

IMG projekt keretében vállalhatják a fogadóintézmény szerepét, a legfontosabb lehetôségek mégis a hálózatépítésben (pl. ukrán kollégák részvétele egy magyarországi E RASMUS Tematikus Hálózat-i konferencián), illetve a korábbi Tempus eredmények diszszeminációjában (pl. a korábbi Tempus JEP keretében kialakított korszerû, európai elvárásoknak megfelelô tanulmányi nyilvántartás megismertetése a szarajevói egyetem felelôs szakemberével) rejlenek. Gyakorlati tudnivalók: ● Csak intézményvezetôi támogatást élvezô IMG pályázatokat támogat a Bizottság, ezért mindenképpen érdemes mozgósítani a magas szintû intézményi kapcsolatokat. ● Szívesen segítenek a partnerkeresésben - a kedvezményezett Phare országok Nemzeti Tempus Irodái (National Tempus Office), - a kedvezményezett Tacis országok Tempus Információs Pontjai (Tempus Information Point), - és természetesen a Tempus Magyarországi Iroda. Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal akár személyesen, akár telefonon, akár e-mailben (elérhetôségi adataink a hírlevél végén találhatók). ● A pályázat elôkészítésében a magyar fogadóintézménynek tevékenyen részt kell vennie, hiszen a pályázó csak komoly egyeztetések után tudja a munkatervet kialakítani és a projekt várható hatását felmérni. A részletes, konkrét munkaterv a támogatás elengedhetetlen feltétele – kialakulatlan, általánosságok szintjén mozgó együttmûködési terveket a Bizottság nem finanszíroz. ● A magyar intézmény fogadási szándékát igazoló meghívólevelet (levél vagy fax) kell csatolni a pályázathoz; ennek utólagos beküldésére nincs lehetôség, ha hiányzik a pályázati anyagból, a pályázatot elutasítják. Csak + a fogadóintézmény hivatalos, fejléces papírjára nyomtatott/gépelt, + a pályázónak címzett, + a fogadóintézmény jogilag felhatalmazott képviselôje (pl. rektor, dékán) által aláírt, + keltezéssel ellátott levél fogadható el. A levélben szerepeljen: + a fogadóintézményi összekötô (contact person) neve és címe; + a látogatás célja és pontos idôpontja (-tól -ig). ● A fogadóintézmény nem részesül a Tempus támogatásból, azt a pályázó kapja meg, kezeli és költi a látogatással összefüggô utazási és megélhetési (szállás, étkezés, biztosítás, vízum, helyi közlekedés, dokumentáció, stb.) költségei fedezésére. Tanfolyami és konferenciadíjak, bérleti és kölcsönzési díjak nem finanszírozhatók az IMG ösztöndíjból.


Hálózati Projektek keretében megvalósuló tanulmányutak fogadóintézménye

na, Üzbegisztán – és Mongólia (Fehéroroszország és Tádzsikisztán támogatását a Bizottság a cikk írásának idôpontjában felfüggesztette).

A különbözô tudományterületeken mûködô magyar intézmények, hálózatok fogadhatnak tanulmányútra érkezô szakembereket a projekthálózat valamelyik kedvezményezett országbeli tagintézményétôl. A hazánkba látogató szakemberek célja a korábbi Tempus projektek keretében létrejött, sikeresen mûködô struktúrák, illetve a Hálózati Projekthez köthetô magyar, illetve magyar részvételû hálózatok mûködésének helyszíni tanulmányozása.

A pénzügyi háttérrôl A Tempus Tacis programot a Tacis program költségvetésébôl finanszírozzák. A Tacis program szintén 1993-ban indult, célja a piacgazdaságra való áttérés és a demokratikus társadalom kiépítésének támogatása a kedvezményezett országokban, azok világgazdasági integrációjának elôsegítése, valamint harmonikus és gyümölcsözô politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kedvezményezett országok és az EU között.

Gyakorlati tudnivaló: A fogadóintézmény nem részesül a Tempus támogatásból, azt a hozzánk látogató szakember és anyaintézménye kezeli és költi a látogatással összefüggô utazási és megélhetési (szállás, étkezés, biztosítás, vízum, helyi közlekedés, dokumentáció, stb.) költségek fedezésére. Tanfolyami és konferenciadíjak, bérleti és kölcsönzési díjak nem finanszírozhatók a Tempus támogatásból.

T

empus Tacis: a Tempus KeletEurópában és Ázsiában

Bár a Tempus Phare párja, a volt szovjet tagállamok ��s Mongólia számára kidolgozott Tempus Tacis program már 1993-ban elindult, a magyar Tempus Phare világ mégis keveset tud róla. Ennek elsôsorban az az oka, hogy a Tempus Phare és a Tempus Tacis program adminisztrációja és pénzügyi háttere kezdettôl fogva elkülönült. A két testvérprogramra más pályázati útmutató és más pályázati feltételek vonatkoztak, még közös Tempus Phare - Tempus Tacis regionális projektek támogatására sem nyílt lehetôség az elkülönülô Phare és Tacis pénzügyi alap miatt. A Tempus III szakaszában azonban Magyarország már nem tartozik a kedvezményezett Phare országok közé, így – bár Phare-Tacis regionális együttmûködés továbbra sem valósulhat meg Tempus pénzbôl – a magyar szakértôk a Tempus Phare projektek mellett Tempus Tacis projektekben is részt vehetnek.

Mit kell tudni a Tempus Tacis-ról? A kedvezményezett országokról A program 1993-ban indult, és – a Tempus Phare-hoz hasonlóan – a kedvezményezett országok felsôoktatási reformját, korszerûsítését támogatja. A kedvezményezett országok a volt szovjet tagállamok* – jelenleg Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Orosz Föderáció, Örményország, Türkmenisztán, Ukraj* Kivéve a balti államokat, amelyek eddig a Tempus Phare programban vettek részt, a Tempus III-ban pedig – EU tagjelölt országként – nem tartoznak a kedvezményezett államok közé.

A tevékenységekrôl A Tempus Tacis tevékenységek mindig is sok hasonló vonást mutattak a Tempus Phare tevékenységekkel. A projekteket többoldalú felsôoktatási együttmûködések keretében valósítják meg különbözô EU tagállamok és legalább egy Tacis ország bevonásával. A különbözô projektek keretében eddig elsôsorban tanterv- és tananyagfejlesztésre, oktatói továbbképzésekre, hallgatói mobilitásokra és az egyetemigazgatás fejlesztésére került sor – ez a kör a Tempus III-ban intézményrendszer-fejlesztési (institution building) és hálózatépítési (networking) tevékenységekkel is bôvül. A Tempus Phare-hoz hasonlóan a Tempus Tacis is “alulról felfelé” építkezik, vagyis a nemzeti hatóságok és a Bizottság által évente meghatározott nemzeti prioritások keretein belül a pályázó intézmények saját, egyedi igényeik kielégítésére pályáznak a helyi adottságokat figyelembe vevô akciótervekkel. A költségvetési keretekrôl A Tempus Tacis pályázati formák, az egyes projektek költségvetése és a fôbb költségvetési szabályok már a korábbi pályázati fordulók során is nagyban hasonlítottak a Tempus Phare elôírásaira, az egyes Tacis országok – és összességében a Tacis – költségvetése azonban mindig is jóval szerényebb volt a hasonló Phare költségvetéseknél. 1993 és 1998 között például a teljes Tempus Tacis költségvetés 108,76 millió ECU volt, míg azonos idôszakban a Phare országok közül csak Magyarország 72,33 millió ECU-t költött Tempus projektekre. Az eredményekrôl A fent említett 108, 76 millió ECU-bôl 142 Közös Európai Projektet, 65 Kiegészítô Projektet (a Tempus Phare JEP és CME között elhelyezhetô típus) és 316 Elôkészítô Projektet valósítottak meg. A Tempus Tacis projektek keretében több mint 5 000 oktató és hallgató cseréje valósult meg az EU tagállamok és a kedvezményezett országok között. Ebben az idôszakban a legfontosabb Tempus Tacis prioritások a következôk voltak: közgazdaságtan, jog, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, társadalomtudományok, egyetemigazgatás, az eredmények disszeminációja. A program adminisztrációjáról A Tempus Phare-hoz hasonlóan a Tempus Tacis program központi adminisztrációját is az Európai Bizottság XXII. Fôigazgatósága végzi az Európai Képzési Alapítvány segítségével. A kedvezményezett országokban kijelölt Tempus Információs Pontok (TIP) szerepe azonban jóval korlátozottabb a Phare tagjelölt országok Nemzeti Tempus Irodáiénál – a TIP feladata nagyrészt valóban az információáramlás biztosítása, a pályázatok bírálatában és nyomonkövetésében (monitoring) nem vesz részt.

9 TEMPUS Hírlevél 1999


10

T

empus pályázati forduló 1999

Bevezetô gondolatok Az idei, utolsó pályázati fordulóban összesen 47 magyar részvételû pályázatot nyújtottak be, ami a tavaly beérkezett pályázatoknak mindössze a felét teszi ki. A pályázatok számában mutatkozó nagymértékû visszaesés a Tempus program irányelveiben bekövetkezett döntô fókuszváltással magyarázható. Míg a program korábbi fázisaiban a felsôoktatási intézmények saját igényeik szerint pályázhattak a különbözô oktatási területeken általuk szükségesnek ítélt tevékenységek elvégzésére, a tavalyi pályázati fordulóval megkezdôdött Tempus II bis szakaszban a felsôoktatási intézményeknek már elsôdlegesen a küszöbön álló EU-csatlakozás képzési igényeit szem elôtt tartva kellett a projekteket megtervezniük. A bírálatnál abszolút elsôbbséget élvezô Tempus Institution Building Közös Európai Projekt-pályázatok már nem a hagyományos célcsoport, vagyis a hallgatók, hanem a pályázó egyetem vagy fôiskola hatósugarában mûködô és a csatlakozási folyamatban tevékeny szerepet vállaló intézmények számára íródtak. A hagyományos tantervfejlesztési tevékenységek már a tavalyi pályázati fordulóban is rendkívül korlátozott arányban nyertek támogatást – a benyújtott 40 pályázatból csak kettôt fogadtak el –, és ez egyéb támogatási lehetôségek keresésére sarkallta a pályázókat. Az 1998-as és az 1999-es pályázati fordulóra érkezett magyar részvételû pályázatok típus szerinti megoszlása

%-os megoszlás

CD

1. ábra

50 -

UM

40 -

TIB

30 -

JEP típus

20 10 01998

1999

pályázati év

Bár az utolsó fordulóban a szokásosnál jóval kevesebb pályázat érkezett be, a pályázatok projekttípus szerinti eloszlása jobban megfelelt a prioritások közti fontossági sorrendnek: 22 Tempus Institution Building (TIB), 14 egyetemigazgatási (UM) és 11 hagyományos tantervfejlesztési (CD) JEP-pályázatot nyújtottak be. Ez az arány mutaja, hogy a pályázók megértették a Tempus programban bekövetkezett irányváltozást, és elsôsorban olyan célok megvalósításához kértek támogatást, amelyek megfelelnek a csatlakozási folyamat igényeinek.

TEMPUS Hírlevél 1999

A bírálati folyamatról Az idén benyújtott 47 magyar részvételû Közös Európai Projektpályázat bírálata a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan több lépcsôben valósult meg, a Tempus Magyarországi Iroda és az Európai Képzési Alapítvány munkatársai, egy nemzetközi szakértôi csoport, valamint az Európai Bizottság illetékeseinek közremûködésével. A szakértôi csoport összetételét illetôen lényeges változást jelentett, hogy míg a korábbi években az akadémiai bírálatot kizárólag itthoni és európai uniós országokbeli szakem-


berek végezték, idén az Európai Bizottság más társult országok felsôoktatásának képviselôit is bevonta a magyarországi szelekciós folyamatba. A többi társult ország szakértôi csoportjának pedig tagja volt egy a Tempus programban nagy tapasztalatokkal rendelkezô elismert magyar szakértô. A tavalyitól eltérôen alakult a Tempus Magyarországi Iroda és az akadémiai bírálók szerepe a szelekciós folyamatban: a Tempus Magyarországi Iroda munkatársai idén csupán formai vizsgálatot végeztek, hogy kiszûrjék a minimális követelményeknek meg nem felelô pályázatokat, vizsgálatuk eredményét pedig az Európai Bizottság képviselôi ellenôrizték. A szakértôi véleményezés ezzel párhuzamosan kibôvült a prioritás- és technikai vizsgálattal. A minimális formai követelményeknek eleget tevô pályázatokat tehát a kibôvített szakértôi bírálat szempontjai szerint rangsorolták, majd az Európai Bizottság illetékesei ez alapján hozták meg a végsô döntést arról, hogy mely pályázatok fognak részesülni támogatásban.

Tempus pályázati forduló 1999: a nyertes magyar részvételû projektek listája ■ ■

■ ■

A bírálati folyamat elsô szakaszát tehát a Tempus Magyarországi Iroda által végzett formai vizsgálat jelentette, amelynek során a bírálók azt ellenôrizték, hogy a pályázat teljesíti-e az alapvetô formai követelményeket. A formai szûrôn átjutott 38 pályázat ezt követôen a nemzetközi szakértôk elé került, akik a pályázatokat három különbözô szempont alapján értékelték.

A szakértôk elôször azt vizsgálták meg, hogy a pályázatok összhangban vannak-e a magyar Tempus prioritásokkal. Ennek a követelménynek öt pályázat nem tett eleget. Ezután a pályázatok technikai színvonalát, vagyis egyes részeinek kidolgozottságát és belsô logikai összefüggéseit értékelték. A harmadik bírálati szempont pedig a pályázat szakmai relevanciájára vonatkozott, vagyis arra, hogy a pályázatok témájukban és célkitûzéseikben mennyire felelnek meg az adott szakterületen jelentkezô igényeknek.

Minden pályázatot egy magyar és egy külföldi szakértô vizsgált meg külön-külön, majd együttesen döntöttek a pályázat végsô minôsítésérôl. Az egyenletes színvonalú bírálat biztosítása érdekében a szakértôk a szelekciót megelôzôen az Európai Bizottság és az Európai Képzési Alapítvány által szervezett szelekciós tréningen vettek részt.

■ ■

■ ■

A formai és a szakértôi bírálat egyaránt Magyarországon zajlott le, a Tempus Magyarországi Iroda szervezésében. A bírálati folyamat zárópontját az Európai Bizottság XXII. Fôigazgatósága által vezetett június 28-30-i ülés jelentette, amelyen végsô döntést hoztak az elôterjesztett pályázatokról a szakértôi minôsítés és az 1999-es évi pályázati fordulóban Magyarország számára meghatározott 4 millió eurós Tempus költségvetési keret figyelembevételével. A szelekciót követôen került sor idén is az ún. belsô egyeztetési tárgyalásokra, amelynek során az Európai Bizottság Fôigazgatóságai azt vizsgálják, hogy nem szerepelnek-e a pályázatokban olyan tevékenységek, amelyek támogatására az EU többféle oktatási programjánál is benyújthattak pályázatot, és ennek folytán nem kerülhet-e sor kettôs, ill. többszörös EU-finanszírozásra. A pályázók októberben hivatalos értesítést is kapnak az eredményekrôl, és a szerzôdéskötést követôen kezdhetnek hozzá a projekt megvalósításához.

■ ■

■ ■

A pályázat száma: IB_ JEP-14028-99 Koordinátor intézmény: Kossuth Lajos Tudományegyetem Közgazdasági és Üzleti Tudományok Intézete A koordinátor neve: Dr. Muraközy László A projekt célkitûzése: A hajdú-bihar megyei önkormányzat és a debreceni polgármesteri hivatal köztisztviselôinek, közigazgatási szakembereinek szakmai, interkulturális és nyelvi továbbképzése az EU csatlakozás szolgálatában. A pályázat száma: Koordinátor intézmény: A koordinátor neve: A projekt célkitûzése:

UM_ JEP-14054-99 József Attila Tudományegyetem Bata Ágnes Az egyetemigazgatás és az egyetemi adminisztráció minôségének fejlesztése a Szegedi Felsôoktatási Szövetség tagintézményeiben; a Szegedi Egyetem adminisztratív struktúrájának és menedzsment gyakorlatának kialakítása, különösen a nemzetközi kapcsolatok és az EU projektek megvalósítása területén.

A pályázat száma: CD_ JEP-14067-99 Koordinátor intézmény: Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet A koordinátor neve: Dr. Jeney András A projekt célkitûzése: Oktatási hálózat létrehozása az onkológia területén; az onkológiai oktatás egységesítése és új tantervek kidolgozása az oktatás három szintjén. A pályázat száma: IB_ JEP-14094-99 Koordinátor intézmény: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fôiskolai Kar, Szarvas A koordinátor neve: Dr. Iványi Ildikó

11 TEMPUS Hírlevél 1999


TEMPUS PÁLYÁZATI FORDULÓ 1999

12 ■

A projekt célkitûzése:

Vidékfejlesztési,

A pályázat száma:

IB_ JEP-14191-99

környezetvédelmi és turisztikai

Koordinátor intézmény: Budapesti Mûszaki Egyetem

regionális továbbképzô központ

A koordinátor neve:

Dr. Péter Tamás

létesítése a DATE szarvasi

A projekt célkitûzése:

150-200 közlekedési szakember

fôiskolai karán; 180-240 órás

átfogó, EU konform tovább-

továbbképzô tanfolyamok kidol-

képzése.

gozása és lebonyolítása a délalföldi régió 140-180 szak-

A pályázat száma:

IB_ JEP-14195-99

embere számára.

Koordinátor intézmény: Debreceni Agrártudományi Egyetem

IB_ JEP-14178-99

A pályázat száma:

Koordinátor intézmény: Pázmány Péter Katolikus

Mezôgazdasági Fôiskolai Kar, Hódmezôvásárhely

Egyetem

A koordinátor neve:

Szûcsné Dr. Péter Judit

A projekt célkitûzése:

A dél-alföldi régió 180 közigaz-

A koordinátor neve:

Prof. Botos Katalin

A projekt célkitûzése:

Kb. 100 agrár-közigazgatási

gatási és agrárszakemberének

szakember EU konform tovább-

felkészítése közösségi agrár-

képzése az agrártámogatás

joganyag alkalmazására; a 360

területén: 3 hónapos (200 órás)

órás program a szakmai rész

továbbképzô program kidol-

mellett szaknyelvi, marketing,

gozása és lebonyolítása.

PR, menedzsment és számítógépfelhasználói ismereteket is nyújt.

IB_ JEP-14179-99

A pályázat száma:

Koordinátor intézmény: Debreceni Orvostudományi Egyetem

A pályázat száma:

IB_ JEP-14198-99

Közegészségtani és Járványtani

Koordinátor intézmény: Semmelweis Orvostudományi

Intézet

Egyetem

A koordinátor neve:

Dr. Ádány Róza

Kútvölgyi Klinika

A projekt célkitûzése:

A közegészségügyben dolgozó

A koordinátor neve:

Dr. Szócska Gábor

szakemberek felkészítése a

A projekt célkitûzése:

150 magas beosztású egészség-

területre vonatkozó EU

ügyi szakember továbbképzése;

irányelvek és szabályozások

témája: az EU egészségügyi gya-

hatékony érvényesítésére, alkal-

korlatának jogi, gazdasági és szak-

mazására.

mai vonatkozásai. A 8 modulból

TEMPUS Hírlevél 1999

álló (564 órás) képzés nyelvi és IB_ JEP-14180-99

számítógépfelhasználói

A pályázat száma:

Koordinátor intézmény: Államigazgatási Fôiskola

A koordinátor neve:

Máténé Dobos Ágota

A projekt célkitûzése:

4 megye összesen 380 magas

A pályázat száma:

beosztású közigazgatási szak-

Koordinátor intézmény: Soproni Erdészeti és Faipari

ismereteket is tartalmaz. IB_ JEP-14206-99

emberének felkészítése az EU

Egyetem

integrációra szakmai, nyelvi és

Földmérési és Földrendezôi

számítógépfelhasználói modulok segítségével.

Fôiskolai Kar ■

A koordinátor neve:

Dr. Márkus Béla


A projekt célkitûzése:

220 földhivatalnok felkészítése a közösségi joganyag és szabályozás alkalmazására; rugalmas továbbképzési program kidolgozása és lebonyolítása; szakmai hálózat kiépítése EU felsôoktatási és szakmai intézmények/szervezetek részvételével.

A projekt célkitûzése:

A pályázat száma: IB_ JEP-14257-99 Koordinátor intézmény: Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Távoktatási Központ A koordinátor neve: Sándorné Dr. Kriszt Éva A projekt célkitûzése: Állami, önkormányzati és nonprofit szervek 150-200 hivatalnokának EU konform pénzügyi és számviteli továbbképzése (5 modulból álló képzés, 3 hónapos intenzív és 6 hónapos sztenderd változatban).

A pályázat száma: UM_ JEP-14369-99 Koordinátor intézmény: Bessenyei György Tanárképzô Fôiskola A koordinátor neve: Dr. Filep Lászl�� A projekt célkitûzése: Egységes “teljes körû minôségirányítási ” (TQM) rendszer kialakítása az integrálódó Nyíregyházi Fôiskolán; az intézményi vezetôk továbbképzése; az egységes pénzügyiszámviteli informatikai rendszer alapjainak megteremtése és az adminisztrátorok felkészítése a rendszer üzemeltetésére.

■ ■

■ ■ ■ ■

■ ■

■ ■

■ ■

A pályázat száma: Koordinátor intézmény: A koordinátor neve: A projekt célkitûzése:

IB_ JEP-14276-99 Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola Novák Ágnes 120, állami és civil szervezeteket képviselô döntéshozó továbbképzése, témái: energiatudatos és környezetbarát építészet, építészet az esélyegyenlôségért, szaknyelvi ismeretek. A célcsoport 3 különbözô régiót képvisel.

A pályázat száma: IB_ JEP-14333-99 Koordinátor intézmény: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem A koordinátor neve: Dr. Simon Judit A projekt célkitûzése: Az agrárszektor döntéshozóinak és szakembereinek továbbképzése az EU piacpolitikai és piacfejlesztési szabályozásáról; a szakmai modulok szaknyelvi és számítógépfelhasználói ismeretekkel egészülnek ki. A pályázat száma: IB_ JEP-14364-99 Koordinátor intézmény: Debreceni Agrártudományi Egyetem A koordinátor neve: Dr. Kárpáti László

■ ■ ■

■ ■

■ ■

■ ■

■ ■

150 közhivatalnok és közhasznú szervezeteket képviselô szakember felkészítése az EU csatlakozásra; továbbképzô tanfolyamok kidolgozása és lebonyolítása 3 különbözô témában: ökoturizmus; élelmiszerfeldolgozás és minôségbiztosítás; EU kereskedelmi szabályozás és elektronikus kereskedelem.

A pályázat száma: IB_ JEP-14385-99 Koordinátor intézmény: Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolai Kar A koordinátor neve: Dr. Ásványi József A projekt célkitûzése: 210 építô-, villamos- és gépészmérnök EU integrációs továbbképzése 14 hetes tanfolyamok keretében, 3 különbözô tudásközpontban; a szakmai modulok szaknyelvi, PR és számítógépfelhasználói ismeretekkel egészülnek ki. A pályázat száma: IB_ JEP-14404-99 Koordinátor intézmény: Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Dietetikai Tanszék A koordinátor neve: Prof. Barna Mária A projekt célkitûzése: 150-200 egészségügyi és élelmiszeripari szakember továbbképzése az ételallergiáról és az étel-intoleranciáról; a Magyar Étel-intolerancia Adatbank létrehozása és mûködtetése.

Gratulálunk a nyertes projektpályázatok valamennyi résztvevôjének, és sok sikert kívánunk a pályázatban foglaltak megvalósításához!

13 TEMPUS Hírlevél 1999


14

T

empus Institution Building szelekciós tükör 1998/1999

A tavalyi pályázati fordulóban a magyar TIB pályázatokat a legjobbak közé sorolta az Európai Bizottság, ezirányú véleményének több nemzetközi fórumon is hangot adva. Pozitív véleménye nem csak a minôségi/kidolgozottságbeli szempontokra vonatkozott, hanem a TIB koncepció megértésére és az annak megfelelô projekt menedzsment struktúrákra és konzorciumi összetételekre is. Természetesen mutatkoztak még hiányosságok, téves értelmezések is, amelyekre elôzô hírlevelünkben fel is hívtuk a figyelmet, és talán ennek is köszönhetô, hogy idén szinte minden szempontból további javulásról számolhatunk be. Az egy TIB pályázatra jutó magyar és EU nem felsôoktatási intézmények száma 1998-ban és 1999-ben 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

-

Az 1999-es pályázati fordulóra a pályázók jobban megértették a célcsoportok bevonásának kiemelt fontosságát, és azt, hogy a témában érintett célcsoportok minél nagyobb részére ki kell terjeszteni a TIB hálózatot. Ennek eredményeképp idén átlagosan 30 százalékkal magasabb volt a pályázatok célszervezeteinek a száma. A twinning koncepció értelmében a célcsoportok profiljának megfelelô EU nem felsôoktatási intézmények bevonására is szükség van, a magyar célcsoportok számához hasonló számban, biztosítva ezáltal a létezô EU gyakorlat sokszínûségének megismerését. Habár a tavalyi eredményekhez képest itt is 28 százalékos növekedés volt tapasztalható, az EU nem felsôoktatási partnerek száma még mindig elmarad a magyar célcsoportok számához képest, igaz, a célcsoportok tevékenységi profiljai nagyobb mértékben bizonyultak lefedettnek.

1998 4,4

1999

3,1 1,8 1,3

magyar nem felsôoktatási partnerek

EU nem felsôoktatási partnerek

1. ábra A benyújtott pályázatokra EU országokból idén átlagosan 3 felsôoktatási és 2 nem felsôoktatási intézmény jutott. A felsôoktatási intézmények vonatkozásában ez a szám ideálisnak mondható, a nem felsôoktatási intézmények száma továbbra sincs egyensúlyban a magyar testvérszervezetek számával. Konzultációs tevékenységünk során azt tapasztaltuk, hogy a célcsoportoknak megfelelô EU társintézmények bevonása komoly nehézségekbe ütközött, mivel az Institution Building koncepcióval eddig még kevés EU intézmény azonosult. (Az Európai Közösség korábbi bôvítéseikor egyrészt kisebb volt a gazdasági különbség a már meglévô és a csatlakozni kívánó országok között, másrészt kevesebb volt még az új tagállamokban bevezetendô közösségi jogszabályok száma, így az Unió jelenlegi államaiban nem volt szükség olyan nagyarányú átszervezésekre, amilyen elé a most csatlakozni kívánó országok néznek.) A konzorcium bôvítésére a projekt elindulása után is van lehetôség, és a Tempus Magyarországi Iroda monitoring tevékenysége során szeretné a megfelelô társintézmények számának bôvítését ösztönözni. Az egy TIB pályázatra jutó EU felsôoktatási és EU nem felsôoktatási intézmények száma EU tagállamok szerint 1998-ban és 1999-ben 0,80 -

EU felsôoktatási partnerek 1 TIB pályázatra jutó száma 1998-ban EU nem felsôoktatási partnerek 1 TIB pályázatra jutó száma 1998-ban

0,60 -

0,40 -

EU felsôoktatási partnerek 1 TIB pályázatra jutó száma 1999-ben EU nem felsôoktatási partnerek 1 TIB pályázatra jutó száma 1999-ben

3. ábra

SE

FI

E

IRL

F

B

AT

GR

NL

D

0,00 -

UK

TEMPUS Hírlevél 1999

0,20 -

Az egy TIB pályázatra jutó EU felsôoktatási és EU nem felsôoktatási intézmények száma 1998-ban és 1999-ben 1998

2,9

3-

1999

2,5 -

2,3

2-

1,8

1,5 -

1,3

10,5 0-

EU felsôoktatási partnerek

EU nem felsôoktatási partnerek

2. ábra Mint azt fentebb már említettük, a Tempus Institution Building nagy elônye, hogy a több különbözô EU országbeli partnerrel való kapcsolat és együttmûködés eredményeként a magyar intézmények és szervezetek különbözô tapasztalatok, módszerek összehasonlító értékelése révén tudják kialakítani saját módszereiket. A két év tapasztalatai alapján látható, hogy a felsôoktatási partnerek tekintetében megvalósul a diverzitás, hiszen Luxemburg kivételével mindegyik uniós tagországból szerepelnek felsôoktatási intézmények a konzorciumokban, bár eltérô számban. A nem felsôoktatási partnerek viszonylatában megfigyelhetô, hogy fôleg olyan uniós országokból (Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Ausztria) szerepeltek partnerek a konzorciumokban, amely országokkal hagyományosan szorosabbak Magyarország kapcsolatai, ugyanakkor üdvözlendô a svéd részvétel kimagasló növekedése is.


Az egy TIB pályázatra jutó magyar nem felsôoktatási partnerek tevékenység szerinti megoszlása 1998-ban és 1999-ben 1,2 1,05

1998

1-

1999 0,8 0,68 0,6 -

0,51 0,45

0,4 -

0,5 0,40

0,37

0,41

0,41 0,34

0,29

0,29

0,26 0,20

0,2 -

0,14

0,09

0,05

0,09

0,09

0,14

kutatóintézetek

egészségügyi szervek

segélyszervezetek

fegyveres erôk

közigazgatási szervek

körny. védelmi/ területfejl. szervek

kamarák

vállalatok

minisztériumok

önkormányzatok

0-

4. ábra

A célcsoportok összetételében történt változások (4. ábra) is a TIB koncepció szellemében alakultak, melynek megfelelôen jelentôsen csökkent a vállalatok részvételi aránya, ugyanakkor a minisztériumok, kamarák, területfejlesztési, közigazgatási, egészségügyi szervek aránya nagymértékben megnövekedett a tavalyi évhez képest. Az EU nem felsôoktatási intézményeknél hasonló tendenciákat állapíthatunk meg (5. ábra), bár itt az önkormányzatok részvétele kimagasló, a vállatok jelenléte pedig továbbra is meghatározó maradt, melynek elsôsorban az az oka, hogy idén mûszaki témákban is születtek TIB pályázatok.

Az egy TIB pályázatra jutó EU nem felsôoktatási partnerek tevékenység szerinti megoszlása 1998-ban és 1999-ben 0,6 - 0,57 1998 0,5

0,5

0,5 -

1999

0,4 0,3 -

0,27 0,2

0,2 -

0,18 0,14

0,14 0,11

0,1 -

0,09 0,06

0,06

0,05

0,06 0,06 0,05

0,03

0,03

0,05

kutatóintézetek

kamarák

szakszervezetek

minisztériumok

fegyveres erôk

önkormányzatok

segélyszervezetek

oktatásügyi/ munkaügyi szervek

vállalatok

5. ábra

körny. védelmi/ területfejl. szervek

0

0-

15 TEMPUS Hírlevél 1999


TEMPUS INSTITUTION BUILDING SZELEKCIÓS TÜKÖR 1998/1999

16 A magyar TIB-tudásközpontok száma és földrajzi eloszlása MISKOLC ● 1998-ban indult TIB projektek ■ 1999-ben induló TIB projektek*

GYÔR

GÖDÖLLÔ

DEBRECEN

BUDAPEST SZOMBATHELY SZÉKESFEHÉRVÁR SZARVAS

HÓDMEZÔVÁSÁRHELY PÉCS 6. ábra *Megjegyzés: Az IB-14385-számú projektben 3 tudásközpont alakul

A

z elsô TIB projektek tapasztalatai

TEMPUS Hírlevél 1999

A tavaly decemberben elindult projektek szervezôinek elsô feladata a tevékenységek újratervezése volt, amit egyrészrôl a projektkezdet 3 hónapos csúszása, másrészrôl pedig az tett szükségessé, hogy a támogatásként megítélt összeg rendszerint nem érte el a megpályázott támogatást. Az ütemezés további ismételt átgondolásait tette szükségessé az a tény, hogy a támogatás elsô fele féléves késéssel érkezett meg a konzorciumokhoz. Ez a nehéz átmeneti idôszak különleges elkötelezettséget és nagyfokú találékonyságot követelt a résztvevôktôl, akiknek a támogatás késése ellenére hozzá kellett kezdeniük a projekt megvalósításához. Legtöbb esetben a koordinátor intézmény,

ill. az EU és a magyar partnerek hitelezték meg az ebben az idôszakban fellépô költségeket. Az elsô 4 hónap munkájára vonatkozó idôközi jelentések, valamint a személyes projektlátogatások során tájékozódtunk a megvalósított tevékenységekrôl és elért eredményekrôl. A beszámolókból kiderült, hogy a konzorciumok megtartották a projekt nyitó ülését, amelyen a partnerek meghatározták és felosztották egymás között a küszöbönálló feladatokat. Sok konzorcium úgy hidalta át az utazási költségekhez szükséges források hiányát, hogy a tudásközpont által átdolgozott munkatervet juttatták el írásban a partnerekhez véleményezésre. A konzorciumüléseken tovább pontosították a

célcsoportok képzési igényeit, és közösen alakították ki a kurzusok végleges tantárgyszerkezetét, és határozták meg a tananyagfejlesztési feladatokat. Helyenként a pályázatban szereplô tananyagszerkezetet jelentôsen át kellett alakítani a célcsoport kifejezett elvárásai szerint, pl.: a nyelvórák számát emelték az elméleti tárgyak rovására, miközben arra is ügyelni kellett, hogy a szerzôdésben foglalt célok megvalósítása se szenvedjen csorbát. A TIB modulokért felelôs oktatók a legtöbb esetben már ellátogattak az EU-partnerekhez, ahol továbbképzésen vettek részt, és a külföldi kollégákkal konzultálva az oktatáshoz szükséges szakirodalmat tanulmányozták és dolgozták fel, majd ennek alapján hozzákezdtek a tananyagok megírásához.


Megtörtént a tanfolyami résztvevôk kiválasztása, és beindultak az elsô, kísérleti csoportok. Az uniós ismeretek hatékony és széleskörû terjesztésének érdekében sok helyen kifejezetten olyan beosztású résztvevôket választottak ki, akik késôbb multiplikátorként fognak mûködni saját intézményükben, vagyis továbbadják kollégáiknak a kurzusokon elsajátított ismereteket. Számos igen fontos, de nagyobb költséggel járó tevékenységet, mint például az oktatók külföldi továbbképzését, eszközök beszerzését, a támogatás hiányában el kellett halasztani, és ezáltal más tevékenységek megvalósítása is késedelmet szenvedett, ill. lelassult. A csúszások miatt valószínûleg néhány elsô éves tevékenység át fog nyúlni a második projektévbe, és ez az ütemezés további módosításait tette szükségessé. Az elhalasztott vagy be nem fejezett tevékenységekre igényelt támogatást át lehet vinni a következô évre, lényeg, hogy az összes megtervezett tevékenység és eredmény megvalósuljon még a projekt élettartama alatt. Elôfordult, hogy személyi változás következtében egyes partnerintézmények részvételi szándéka megszûnt a projektben, de minden esetben sikerült az illetô intézmény profiljának megfelelô partnert találni és ezáltal a konzorcium eredeti egyensúlyát helyreállítani. Több konzorcium partnerként felvett a projektbe további EU-s és magyar nem felsôoktatási szervezeteket, pl.: minisztériumokat, szakmai testületeket, amelyek hatáskörük és tapasztalataik révén fontos segítséget nyújthatnak az európai közösségi vívmányokkal kapcsolatos ismeretek átadásában, és akik oktatóként vagy hallgatóként szívesen résztvesznek a kurzusokban. Üdvözlendô volt egyes konzorciumok részérôl az a kezdeményezés is, hogy felismervén a hasonlóságot képzési programuk témájában és a célcsoportok összetételében, egyeztetéseket folytatnak egymással a tevékenységek összehangolásáról és az eredmények kölcsönös felhasználásáról és terjesztésérôl. A konzorciumoknál tett látogatásaink alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a kezdeti nehézségek és a többletmunka ellenére a tudásközpontok és a célcsoportok egyaránt lelkesen és elkötelezetten vesznek részt a TIB projektekben, érdekes kihívásnak tekintik a hagyományostól eltérô feladatot és együttmûködést, és sok reményt fûznek az új típusú képzési programokhoz.

„ Így látjuk mi…” – Tempus Institution Building a tudásközpont és a célcsoport szemével PROJEKTSZÁM: IB_ JEP-13538-98 Koordinátor: Berzsenyi Dániel Tanárképzô Fôiskola (BDTF) Célkitûzés: Rendvédelmi szervek továbbképzése a magyar-EU határtérségben európai integrációs modulok kidolgozása és lebonyolítása Célcsoportok: Vas Megyei Rendôrfôkapitányság, Szombathely Szombathelyi Határôr Igazgatóság, Szombathely Vas Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, Szombathely Magyar Honvédség, Dunántúli Kiképzô Központ, Szombathely

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképzô Fôiskola egyike annak a 12 magyar felsôoktatási intézménynek, amely a tavalyi fordulóban sikerrel pályázott Tempus Institution Building projekt támogatására. Arról kérdeztük Szûcs Máriát, a Tempus projekt tevékenységeinek koordinátorát, hogy milyennek látja a TIB projekt hatását a Fôiskolára 9 hónappal a projekt elindítása után. Hogyan foglalná össze az Institution Building projekt koordinálásával kapcsolatos tapasztalatait? Szûcs Mária: Vegyesnek mondhatom ôket. Ôszintén szólva, a TIB projekt elsô 3 hónapja után meg voltam róla gyôzôdve, hogy bárki találta is ki az Institution Building programot, sikerült feltalálnia a biztos bukás receptjét. Gondoljunk például a tanárokra, akik elôzôleg csak fôiskolai kollégákkal és hallgatókkal dolgoztak együtt, és akiknek át kellett állniuk a “mindent jobban tudok”-szemléletrôl a “neked is igazad lehet”- kiindulási alapra. Arra is rá kellett jönnünk, hogy egy ilyen sok tagot tömörítô konzorciumban ritka szerencse a konszenzus, és sokszor meg kell elégednünk a kompromisszummal. Mivel ez a továbbképzési kezdeményezés jellegében multidiszciplináris, magasabb szintû együttmûködést követel a különbözô tanszékeken dolgozó kollégák között, és ily módon elôkészítheti a terepet további házon belüli inter-/és multidiszciplináris programok számára. Az idáig felmerült nehézségek dacára a projekt résztvevôi számára a legnagyobb elônyt az jelenti, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezhet-

nek egy olyan tanfolyam kidolgozásáról és lebonyolításáról, amely kezdettôl fogva átfogó minôségbiztosítási rendszerben mûködik. Ami a Fôiskolát illeti, a projekt kétségkívül az egyik legnagyobb kihívás, amely a térség igényeinek megfelelni kívánó oktatási kínálat kialakítása során idáig felmerült. Folynak a tárgyalások arról, hogy hogyan lehetne a program fenntartását biztosítani, és a Fôiskola szerves részeként mûködô Európai Képzési Központ létrehozása is napirendre került. A képzés iránt tanúsított óriási általános érdeklôdés és a lelkesítô érzés, hogy a támogatás végre megérkezett a Fôiskola számlájára, azt az érzetet kelti bennünk, hogy már “látszik a fény az alagút végén”. Hogyan ítéli meg a helyzetet az Önök szemszögébôl? - kérdeztük meg Kelemen Máriát, a Vas Megyei Rendôrfôkapitányság Személyzeti Osztályának vezetôjét. Kelemen Mária: Csak megerôsíthetem azt, amit Szûcs Mária mondott arra vonatkozólag, hogy úgy tûnik, mégis van ráció a káoszban. A továbbképzési program elsô 4 hetébôl leszûrtük a tanulságokat, hogy mi az, amin változtatni kell majd a második menetben, de végülis kísérleti tanfolyamról van szó. Elôször is, a résztvevôk kiválasztásánál nem elég arra ügyelni, hogy hasonló legyen a munka-

17 TEMPUS Hírlevél 1999


AZ ELSÔ TIB PROJEKTEK TAPASZTALATAI

18 körük, hanem elôképzettségük szerint is össze kell válogatni ôket, hogy a tanároknak ne kelljen egy csoporton belül a szakképesítést nyújtó középfokú képzéstôl a posztgraduális szintig minden igénynek megfelelô ismeretátadás lehetetlen feladatával küzdeniük. Ezen kívül úgy tûnik, naívak voltunk, amikor azt feltételeztük, hogy a rendôrség kapva kap majd a munkaidô alatt, helyben megszervezett, ingyenes EU-integrációs képzés lehetôségén. Igaz, hogy ellentétben a szomszédos Ausztriával, ami a népszavazást követôen hamarosan a kibôvült Európai Unió tagja lett, számunkra hosszabb idô áll rendelkezésre, hogy Magyarország csatlakozását elôkészítsük, de ezzel az idôvel okosan kell gazdálkodnunk és nem szabad elpazarolnunk. A másik gond a csoportösszetételnél, hogy a csoportdinamikát erôsen gátolja a korkülönbség és a résztvevôk eltérô rangja (fônökök és beosztottak ülnek egy padban), stb. Remélem, ez a probléma magától megoldódik jövôre, amikor a ranglétra alacsonyabb fokain álló, egyforma munkakörû és képzettségû altiszteket, ill. törvényvégrehajtói alkalmazottakat képezzük majd tovább. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a projekt a legjobb úton halad elôre, és biztosra vesszük, hogy vagy a jelenlegi partnerekkel, vagy más konzorciális formában folytatni fogjuk az együttmûködést a Fôiskolával.

TIB projektek a nagyító alatt A Tempus Institution Building projektek a program történetében különleges szerepet töltenek be: egyfelôl a Tempus közel tíz éves múltja alatt kifejlesztett tananyagra, projektvezetési tapasztalatra, kiépített kapcsolathálózatra, infrastrukturális fejlesztésre, stb. építenek, másfelôl egy nemcsak a magyar felsôoktatást, hanem egész Európa jövôjét érintô politikai folyamatot, az Unió keletirányú bôvítését mozdítják elô. Érthetô tehát, hogy az Európai Bizottság különleges figyelemmel fordul e projektek felé, amelyek a hasonló intézményrendszerben mûködô EU-s és közép-kelet-európai szervezetek, intézmények közti kapcsolatfelvétel és együttmûködés révén olyan kapcsolódási felületeket hoznak létre az EU és a csatlakozó országok között, amelyek a csatlakozás szakmai és társadalmi hátterét teremtik meg.

Miben tér el a TIB projektek nyomonkövetése a többi Tempus projektétôl? A Tempus program sosem korlátozódott a pillanatnyi, rövidtávú igények kielégítésére, hanem kezdettôl olyan célok megvalósításához biztosított támogatást, amelyek tartósan bôvítették és színvonalasabbá tették a felsôoktatási intézmények által nyújtott oktatási kínálatot. A TIB projektek esetében ez az elvárás tovább körvonalazódik: a tananyagbôvítés irányát szigorúan az Európai Közösségnek a célcsoportot érintô területén releváns jogszabályok határozzák meg. A TIB projektek keretében nyújtott továbbképzési kurzusok eredménye nem lehet általános ismeretterjesztés, hanem az új szabályzásrendszer alkalmazására való megfelelô felkészítés. A nyomonkövetésnek egyrészt az a célja, hogy a projektet segítse ennek az új és összetett feladatnak a megvalósításában, másrészt pedig, hogy a kimagasló eredményeket felmutató intézményeket jövôbeni megbízásokra javasolja.

TEMPUS Hírlevél 1999

Melyek a nyomonkövetés legfôbb szempontjai? A pályázati célok megvalósítása A projekt követésénél alkalmazott elsôdleges mérce maga a pályázat, a benne foglalt célkitûzésekkel. A TIB projektekre fordított magasabb támogatás arányában az Európai Bizottság tüzetesebben ellenôrzi a szerzôdés feltételeinek betartását, a könyvelés szabályszerûségét, a projekteredmények megvalósulását. Szükség esetén pedig tanácsot ad a pályázatból hiányzó, vagy nem teljesen kidolgozott részek pótlásához, kiegészítéséhez.


Igényfelmérés A TIB projekt keretében végzett tananyagfejlesztés elsôdleges szerepe nem az, hogy a felsôoktatási intézmény oktatási kínálatában mutatkozó esetleges hiányt pótolja, hanem hogy a szakemberek munkájához elengedhetetlen európai közösségi ismereteket összefoglalja. (Természetesen elônyös, ha a kifejlesztett tananyag az alapképzésbe is bekerül, hiszen a hallgatóknak szintén szükségük lesz az uniós ismeretekre, amikor el fognak helyezkedni.) A tanfolyamprogram összeállításánál ezért elengedhetetlen az egyeztetés a kurzust kidolgozó felsôoktatási intézmények, a célcsoport szervezetek és az illetékes hatóságok között, különösen a képzés megkezdése elôtt és a kísérleti kur zus tapasztalatainak kiértékelésekor. A konzorcium tagjainak közösen kell elkészíteniük a képzési igény-felmérést, amire a tananyagfejlesztés épül. A projekt értékelésében mérvadó lesz, hogy a tanfolyamok mennyiben felelnek meg a feltárt igényeknek, mennyire volt mélyreható és részletes ezek tanulmányozása, beépítették-e a kísérleti kurzusra vonatkozó visszajelzéseket, tapasztalatokat a végleges programba, hiszen ezektôl függ a program sikere. A projekteredmények fenntarthatósága A képzési program hosszútávú mûködtetéséhez, fenntarthatóságához ezen kívül szükséges az oktatói bázis, az infrastrukturális háttér és a gazdaságos mûködéshez elegendô számú résztvevô, amirôl már a projekt élettartama alatt gondoskodni kell. Csak így érhetô el, hogy a tudásközpont régiójában az érintett szakterület valamennyi szakemberének a közeljövôben lehetôsége legyen résztvenni a TIB-továbbképzésen. Disszemináció Ahhoz, hogy az új típusú képzési kínálat ismertté váljon minden potenciális megrendelô számára, a tudásközpontnak szakmai fórumokon be kell mutatnia a képzési programot. A disszemináció különféle eszközei lehetnek például a szakmai folyóiratokban, kiadványokban megjelenô cikkek, tanulmányok, a médiákban elhangzó nyilatkozatok vagy konferenciákon, mûhelyeken, tájékoztatónapokon tartott elôadások. A tudásközpontnak érdemes egyeztetnie a saját régióján kívül esô, hozzá hasonló típusú intézményekkel, amelyek szintén képesek a tanfolyam megszervezésére és lebonyolítására, a program országos szintû terjesztésérôl.

Hogyan zajlik a nyomonkövetés? A projektek nyomonkövetése egyrészt írásban, a jelentések értékelésével, másrészt szóban, a telefonos vagy személyes konzultációk, projektlátogatások alkalmával történik. Minden TIB projektet szeretnénk évente legalább egyszer meglátogatni, hogy betekinthessünk a projektmunkába és az elért eredményekbe, és válaszolhassunk a felmerülô kérdésekre. A látogatások célja elsôsorban nem az ellenôrzés, hanem a tájékoztatás, tanácsadás és segítségnyújtás. Mivel szeretnénk a projektekrôl minél sokoldalúbb tapasztalatokat gyûjteni, arra kérjük a tudásközpontokat, hogy a látogatásra mindig hívják meg a többi partnerintézmény és célcsoport képviselôit is, hogy ôk is be tudjanak számolni benyomásaikról, esetleges problémáikról. A projektlátogatásokat a Tempus Magyarországi Iroda képviselôi végzik az Európai Bizottság felkérésére. A látogatások tapasztalatairól és a projekt mûködésével kapcsolatos javaslatairól az Európai Bizottság írásban jelez vissza a koordinátoroknak az észlelt hiányosságok kiküszöbölésének és a projekt hatékony megvalósításának érdekében. Az Európai Bizottság a szerzôdés pontjainak, illetve a módosítási javaslatok figyelmen kívül hagyásának esetén a projekt leállítását is kilátásba helyezheti. A hatékony együttmûködés kialakításának érdekében kérjük a projektek résztvevôit, forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel, problémáikkal, hogy a nehézségeket idejében elhárítva együtt biztosíthassuk a projektek sikerét.

19 TEMPUS Hírlevél 1999


S

PP-ESF (az Európai Szociális Alapra Felkészítô Speciális Program)

20

Újabb kihívások a felsôoktatás számára a 2000. évtôl A Phare 2000 program irányelvei szerint, a felsôoktatásnak további lehetôségei nyílnak a társadalmi szerepvállalásra és az Európai Unióhoz való csatlakozás elôsegítésére. A csatlakozási tárgyalások megindulásával az Európai Unió átértékelte a tagjelölt kelet- és közép-európai országoknak nyújtott támogatások szerepét. A segélyprogramok legfontosabb irányelve a tagjelölt országok felkészülése az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A Phare program ezért a továbbiakban kizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményrendszer-fejlesztési és beruházási projektekhez nyújt támogatást, biztosítva ezzel, hogy a jelölt országok a csatlakozás után hatékonyan részt tudjanak venni a közösségi politikák alkalmazásában és alakításában. A közösségi politikák közül Magyarország szempontjából a regionális politika kiemelt fontosságú, mivel a csatlakozás után Magyarország kedvezményezettje lesz az ún. Strukturális Alapoknak. (Az EU regionális politikájának célja az eltérô fejlettségû területek közötti gazdasági és szociális kohézió, eszközrendszere pedig az ún. Strukturális Alapok (Európai Szociális Alap, Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), valamint a Kohéziós Alap). A Strukturális Alapokból származó támogatások adminisztrálásához, hatékony felhasználásához fejlett intézményi háttér, valamint jól mûködô adminisztratív és pénzügyi eljárások szükségesek. A megfelelô intézményi háttér és szakértelem kialakításának elôsegítése érdekében az Európai Unió két új támogatási eszköz - az infrastruktúra és környezetvédelem céljait szolgáló ISPA, valamint a mezôgazdaságot és vidékfejlesztést támogató SAPARD – révén igyekszik a felkészülést elôsegíteni. E két új támogatási eszköz jelentôsége, hogy ezek keretében már az Európai Unió Strukturális Alapjainak szabályrendszere szerint kell pályázni. Az Európai Unió harmadik pénzügyi eszköze, a Phare program minden területen segíti a csatlakozásra való felkészülést, azonban a program új szakaszában, a Phare 2000-ben is kiemelt fontosságú terület a gazdasági és szociális kohézió, vagyis a regionális különbségek csökkentése.

TEMPUS Hírlevél 1999

A felkészülést támogató eszközök (ISPA, SAPARD, Phare 2000) adminisztrálásához szükséges intézményrendszer kialakításának elôsegítése érdekében az EU elindította a Strukturális Alapokra Felkészítô Speciális Programot (Special Preparatory Programme for the Structural Funds – SPP-SF). Az SPP-SF keretében többek között tréningek, szemináriumok, mûhelymunka, twinning programok segítik az intézményrendszer-fejlesztést és az érintett magyar hatósági szervek alkalmazottainak felkészülését.

A felsôoktatásra a Tempus Institution Building projektekhez hasonlóan az intézményrendszer-fejlesztés keretében megvalósuló képzések, általánosabban a humánerôforrás fejlesztés területén fontos feladat hárul. A Tempus Közalapítvány megbízást kapott az Európai Szociális Alapról (European Social Fund – ESF) és az arra felkészítô speciális programról (Special Preparatory Programme for the European Social Fund – SPP-ESF) szóló szeminárium és nemzeti, valamint regionális konferenciák megszervezésére. A nemzeti konferenciára az Európai Szociális Alappal, foglalkoztatás-politikával, területfejlesztéssel, szakképzéssel és munkaerôátképzéssel kapcsolatos témákban érintett hatóságok, regionális fejlesztési szervek, helyi- és megyei önkormányzatok, kamarák, munkaügyi szervek képviselôi mellett, a Tempus Institution Building és az Európai Tájékoztatási Központok hálózatainak érintett képviselôit is szeretnénk meghívni. A konferencia-sorozat után egy kiadványt jelentetünk meg, amelyben bôvebb tájékoztatást adunk a Phare 2000-rôl és az SPP-ESF-rôl (az Európai Szociális Alapra Felkészítô Speciális Program), valamint a felsôoktatási intézményeket érintô kérdésekrôl.

P

ályázati mozaik

Átalakulás és folytonosság: a S OCRATES program II. szakasza Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy megújult programjai A "Tudás Európája felé" címû, 1997 novemberében megjelent európai oktatáspolitikai dokumentumban meghatározott irányelvek, az Agenda 2000 által megadott ajánlások, illetve a program elsô szakaszának tapasztalatai alapján az Európai Bizottság újrastruktúrálja a közösségi oktatási (SOCRATES ), szakmai képzési (Leonardo da Vinci) és ifjúsági (Fiatalok Európáért) programokat. Ezen programok egyik stratégiai területe 2000-tôl a minden európai polgár számára elérhetô élethosszig tartó tanulási szolgáltatások támogatása. A programok közös általános célkitûzései: 1. a foglalkoztatottság növelése a készségek fejlesztése révén 2. a tudás kihasználásnak növelése, melynek távlati célja, hogy társadalmilag és technikailag megalapozza a jövô Európájának versenyképességét 3. elmélyítse az Európához tartozás érzetét a polgárokban.


Költségvetés A 3 programban induló pályázatok támogatására az Európai Bizottság 3 milliár d euró költségvetést javasol, a következô elosztásban: 1,4 milliárd euró a S OCRATES programra, 1 milliárd euró a Leonardo da Vinci programra, illetve 600 millió euró a Fiatalok Európáért programra. 3 A S OCRATES program második szakaszának céljai A S OCRATES program elsô, hatéves szakasza tehát 1999. december 31-ével jár le. A program 2. szakasza 2000. január 1-jével lép majd életbe, és 2006. december 31-én jár le. Az Európai Bizottság által támogatott tevékenységek a jövôben 4 cél köré csoportosulnak. Ezek: 1. az oktatás európai dimenziójának erôsítése; 2. az európai nyelvek ismeretének fejlesztése; 3. a mobilitás támogatása az oktatás minden területén és minden szintjén; 4. az új oktatási kezdeményezések bátorítása. A megújult S OCRATES akciók Az Európai Bizottság néhány – fôleg a közoktatást érintô – SOCRATES akciót újrastruktúrált vagy más alprogramok alá helyezett (C OMENIUS 1, C OMENIUS 2, C OMENIUS 3.2, L INGUA A, L INGUA B, L INGUA C), illetve néhány akció – a költségvetés növelésével – nagyobb hangsúlyt kapott (Felnôttoktatás ➜ Grundtvig, Nyitott és Távoktatás ➜ Minerva). Jellemzô változás lesz még a bírálati folyamat és szerzôdéskötések mind nagyobb mértékû decentralizálása, azaz, hogy több pályázattípus bírálatát az egyes országok nemzeti irodái végzik, és ôk is kötnek szerzôdést a nyertes pályázókkal. Ez utóbbi változás leginkább a mobilitási tevékenységek esetében igaz (pl. az E RASMUS program 2000-ben beadott Intézményi Szerzôdés pályázataiban nemcsak a hallgatói mobilitás, hanem a tanári mobilitás nemzeti szintû koordinációját is a S OCRATES Nemzeti Iroda végzi majd; az összes S OCRATES akció Elôkészítô Látogatásait is). Fontos, és a program eddigi adminisztrációs feladatait csökkentô tényezô lesz még a többéves szerzôdések rendszerének bevezetése. Többéves szerzôdéseket valószínûleg a C OMENIUS 1.2 (Tanárok alap- és továbbképzése) akció; az E RASMUS Tantervfejlesztési projektek és Tematikus Hálózatok; a Grundtvig, a L INGUA , a Minerva és a Kiegészítô Tevékenységek akciók keretében fog kötni az Európai Bizottság a támogatott pályázókkal. Az újrastruktúrálás célja, hogy az egyes programok közötti együttmûködést a lehetô legnagyobb mértékben érvényesítse, illetve, hogy a támogatási összegek célzott felhasználását biztosítsa. Ennek az újrastruktúrálásnak semmiképpen nem az a következménye, hogy bizonyos tevékenységekre már nem lehet 2000-tôl pályázni, sôt, inkább kiszélesedik a lehetôségek köre (például a mobilitás terén), illetve az adható támogatás sokkal célzottabban jut el bizonyos fontos oktatási területekre (pl. tanárképzés vagy felnôttoktatás). A S OCRATES program második szakaszának bevezetése A SOCRATES 2. szakasza 2000. január 1-jén lép életbe, ettôl az idôponttól kezdve tehát csak az új program akcióira lehet pályázatot benyújtani. Az új program elsô, 2000-es éve azonban átmeneti év lesz, hogy az elsô szakaszból a második szakaszba “lépés” gördülékenységét biztosítani lehessen.

3 Természetesen az itt felsorolt összegekbôl csak a 15 EU és a 3 EFTA (Norvégia, Izland és Liechtenstein) ország oktatási intézményei kaphatnak támogatást. A programokban részt vevô társult országok és Ciprus évente a program költségvetésével arányos befizetést tesz, amely fedezi az adott társult országból származó pályázó intézmények támogatását.

Ebben az átmeneti évben a legtöbb eddig pályázható tevékenység pályázati feltételei azonosak maradnak az 1998-as pályázati útmutatóban leírtakkal - természetesen az egyes projekttípusokra már az új név alatt lehet majd pályázni. Azon programok esetében, ahol jelentôs változás tapasztalható az 1998-as “helyzethez” képest (ez leginkább a Grundtvig és a Minerva programoknál jellemzô), a pályázók eligazítását az 1998-as pályázati útmutató kiegészítése, az ún. Addendum 2000 segíti. A 2000-es évben tehát ez utóbbi két dokumentum lesz az irányadó a pályázatok elkészítésénél.

21 TEMPUS Hírlevél 1999


PÁLYÁZATI MOZAIK

22

E RASMUS – egyenrangú partnerként Európában A felsôoktatási intézmények oktatói és hallgatói számára ma már valószínûleg egyformán ismerôsen cseng a Tempus és az E RASMUS program neve. Míg a Tempus segélyprogram egyik célja a nem EU országok felkészítése volt az uniós programokban való részvételre, addig a SOCRATES /E RASMUS programban Magyarország már teljes jogú tagként vehet részt. A program fô célkitûzései: a résztvevô országok oktatási szereplôi közötti együttmûködések támogatása, az európai dimenzió elmélyítése és az oktatás minôségének fejlesztése. Az E RASMUS program a felsôoktatás számára kínál pályázati lehetôségeket. A támogatott tevékenységek sok esetben nagymértékben hasonlítanak a Tempus-ban megszokottakhoz. Mobilitási tevékenységek Hallgatói mobilitás – hallgatók kölcsönös cseréje a partnerintézmények között.

Hallgatók száma Hónapszám

1998/99 1102 5315

1999/2000 2050 10681

A hallgatói mobilitásban a támogatást az intézmények a pályázott hónapszám után kapják, s ez a támogatás az 1999/2000-es tanévben a Phare végfelhasználói támogatással együtt 350 EUR/hónap volt. A tervezett mobilitási tevékenységek megvalósulási aránya kb. 90%. Oktatói mobilitás – célja: rövid- és középtávú vendégtanítás valamelyik partnerintézményben. A tevékenység elôsegítheti új tanítási technikák megjelenését és az európai dimenzió elmélyítését a hallgatók széles rétege számára elérhetô formában.

Rövidtávú oktatói mobilitás Középtávú oktatói mobilitás

1998/99 507 2

1999/2000 803 0

A rövidtávú oktatói mobilitás támogatása az idei tanévben átlagosan 308 euró lesz oktatónként. Az európai kreditátszámítási rendszer bevezetése – célja: az ERASMUS programban végzett tanulmányok elismerésének megkönnyítése. A tevékenység célkitûzése egybecseng a magyar felsôoktatási törvénnyel, mely elôírja a kreditrendszer bevezetését a hazai intézményekben. Közös oktatási projektek

TEMPUS Hírlevél 1999

Tantervfejlesztési projektek – ezek keretében a partnerintézmények közösen kidolgozzák vagy jelentôsen átalakítják egy szak, program vagy tantárgycsoport tantervét. A tevékenység által megvalósítható, hogy az egyes tématerületeken a legkiválóbb szakértôk hozhassanak létre olyan szellemi értéket, mely érintheti a felsôoktatás legszélesebb területeit. Intenzív programok – a tevékenység célja: rövid, nemzetközi kurzusok megszervezése, amely során a résztvevô hallgatók és oktatók közösen dolgoznak fel valamilyen speciális tananyagot.


Tematikus Hálózati Projektek A Tematikus Hálózatok célja az adott tématerületen történô tudományos együttmûködés, a kutatási eredmények és publikációs anyagok terjesztése, az oktatás minôségének fejlesztése. A Tempus III Hálózati Projektjei jó, ha szorosan kapcsolódnak az E RASMUS Tematikus Hálózatokhoz, illetve részt vesznek azok tevékenységeiben. Az E RASMUS programban csak intézményi szinten nyújtható be pályázat, minden év november 15-ig. A programban minden magyar akkreditált felsôoktatási intézmény részt vehet. További információért, kérjük, forduljanak a S OCRATES Nemzeti Irodához (e-mail: socrates@tpf.hu).

Leonardo da Vinci II – a szakmai képzés európai programja új szakaszba lép A felsôoktatási intézmények viszonylatában a szakmai alapképzés, a szakmai továbbképzés és az akkreditált, iskolai rendszerû felsôfokú szakképzés minôségének fejlesztésére irányul a Leonardo da Vinci program. A program folytatja az olyan, már a Tempus programban is prioritást élvezô, a pályázók körében népszerû hagyományokat, mint az ipar és a felsôoktatási intézmények közötti együttmûködés fejlesztése – ez többek között a szakmai képzés gyakorlati jellegének erôsítését szolgálja. A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság 1994-ben indult szakmai képzési programja. Az 1999-ben lezáruló elsô szakaszt, melynek célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása volt, a jövô évtôl kezdôdôen új szakasz követi. A 2000 január 1-tôl 2006 december 31-ig tartó második szakaszban a program hármas célt igyekszik megvalósítani: ● a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzésben résztvevôk, különösen a fiatalok körében – fôként gyakorlati képzés segítségével; ● a szakmai továbbképzés és az élethosszig tartó tanulás minôségének és hozzáférhetôségének fejlesztése; ● a szakmai képzéssel kapcsolatos újítások támogatása – különösen a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedv bátorítása. A Leonardo da Vinci II-ben a következô öt tevékenységtípus pályázható: ● a mobilitási projektek keretében Európa-szerte legalább negyedmillió ember számára nyílik majd lehetôség arra, hogy külföldi képzési vagy munkatapasztalatot szerezzen; ● az újítások támogatását és a minôség fejlesztését szolgálják a kísérleti projektek; ● a nyelvi készségek fejlesztése önálló projekttípus keretében valósulhat meg; ● a jó példák és gyakorlatok terjesztését nemzetközi hálózatok végzik; ● pályázható még referencia-anyagok kidolgozása az Európai Unió számára. A program tevékenységeire a szakképzéssel, illetve szakmai képzéssel foglalkozó minden köz- vagy magánintézmény, szervezet pályázhat.

23 TEMPUS Hírlevél 1999


PÁLYÁZATI MOZAIK

24 A Leonardo da Vinci II-ben az EU tagállamok, az EFTA országok (Norvégia, Izland és Liechtenstein), a közép- és kelet-európai társult országok, valamint Málta és Ciprus vehetnek részt. A Leonardo II-ben három pályázati felhívást tesznek majd közzé: 2000-ben, 2002-ben és 2004-ben. Az egyes tevékenységekre, projekttípusokra évente egyszer lehet majd pályázni. További információ: Tempus Közalapítvány – Leonardo Nemzeti Iroda (e-mail: leonardo@tpf.hu)

CEEPUS – a közép-európai országok felsôoktatási csereprogramja A Tempus harmadik szakaszában a magyar felsôoktatás elsôsorban az EU-hoz nem társult Phare és Tacis országokkal mûködhet együtt, hallgatói mobilitásra pedig már a program korábbi szakaszában sem pályázhattunk. Így a közép-európai EU tagjelölt országok felsôoktatási intézményei közötti együttmûködés, és különösen a hallgatói mobilitás legfontosabb támogatója jelenleg a CEEPUS program, amelyet itt, a Tempus Hírlevélben is szíves figyelmükbe ajánlunk. A CEEPUS program célja, hogy lehetôvé tegye a résztvevô országok (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) felsôoktatási intézményei számára vendégtanárok fogadását, diákcseréket, nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt, hogy ezáltal is erôsítse a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatait. A közép-európai országok korábban is részt vettek ugyan európai oktatási (mobilitási) programokban, mint pl. a Tempus, mégis egyre nagyobb igény mutatkozott egy a regionális jellegzetességeket hangsúlyozó, nem az Európai Unió forrásaiból finanszírozott multilaterális alapú regionális program létrehozására. ●

A CEEPUS program a résztvevô országok felsôoktatási intézményeinek munkakapcsolatára épül, hivatalos munkanyelve az angol.

A program költségeit a CEEPUS országok kormányai finanszírozzák oly módon, hogy az országba érkezô CEEPUS ösztöndíjasok tartózkodási költségeit és ösztöndíját a fogadó ország fedezi. Minden egyes ország deklarálja, hogy az adott évben hány ösztöndíj-hónapot finanszíroz, azaz összesen hány hónapra fogad külföldi hallgatókat és oktatókat. Minden ország meghatározza az általa fogadott oktatók és diákok havi illetményét, az ország saját pénznemében. Ebbôl következôen az ösztöndíjak mértéke országonként változó, pl. Ausztriában az egykori Tempus-ösztöndíjakhoz hasonló, a többi országban azonban jóval alacsonyabb (természetesen a megélhetési költségek is alacsonyabbak). Az ösztöndíj mellé a legtöbb ország valamilyen plusz juttatást, pl. szállást, étkezést vagy biztosítást is ad. (Az aktuális támogatási összegeket és egyéb juttatásokat lásd a CEEPUS Magyarországi Iroda honlapján: www.tpf.iif.hu/ceepus/)

TEMPUS Hírlevél 1999

Pályázati lehetôségek, pályázati határidôk A CEEPUS programban a pályázatok beadásának elsô lépése egy ún. "hálózat" (network) létrehozása, vagy egy már mûködô hálózathoz való csatlakozás. A hálózat az a


szervezeti keret, amelyben az oktatók és hallgatók mobilitása megvalósul. A hálózati pályázat bírálata során megítélt hónapkereten belül a hálózati tagok maguk pályáztatják oktatóikat és hallgatóikat. ●

● ●

Egy hálózat legalább három partner (lehet egy intézmény, egy kar, vagy akár egy tanszék) bevonásával alakul ki, amelybôl legalább kettô két különbözô CEEPUS ország tagja. Fontos kiemelni, hogy mivel – a Tempus projektekhez hasonlóan kari és tanszéki szinten is lehet pályázni, ugyanaz az intézmény több pályázatot is beadhat. A hálózati pályázatok beküldési határideje január 15. Az 1999/2000-es tanévre támogatást nyert hálózati pályázatok listája a Központi CEEPUS Iroda Internet honlapján található meg: http:// wwwc.oead.ac.at/CEEPUSPublic/. Itt nemcsak partnereket találhatnak új projektjeikhez, hanem olyan hálózatokat is, amelyek munkájába szívesen bekapcsolódnának. A hálózati együttmûködések keretében a tavaszi félévben megvalósuló hallgatói/oktatói mobilitási jelentkezési lapok kitöltési és feladási határideje november 15.

Ha a pályázni szándékozó hallgató/oktató az intézményében nem talál megfelelô CEEPUS-hálózatot, akkor november 15-i határidôvel ún. freemover-ként pályázhat. Freemover: nem partnerintézmények közötti csereprogramban résztvevô hallgató/oktató. Freemover-ként kiutazásra csak akkor van lehetôség, ha a hálózatok a megpályázott országban nem használják ki a rendelkezésre álló teljes hónapkeretet. A beadott pályázatok számának növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a nyári egyetemek, intenzív nyelvi és szakmai kurzusok szervezése iránt. A hallgatói/oktatói mobilitáshoz hasonlóan e programok is elsôsorban az elfogadást nyert hálózatokban résztvevôk számára nyitottak. A költségek finanszírozási alapja a szokásos mobilitásokhoz hasonlóan az ösztöndíjhónap. A nyári egyetemek és az intenzív nyelvi és szakmai kurzusok esetében azonban részletes költségterv készítendô. A tavaszi félévben megvalósuló programok esetében a pályázati ûrlapok beadási határideje szintén november 15.

Beadási határidô

Pályázati forma

1999. 11. 15.

Elfogadást nyert hálózati együttmûködés keretében megvalósuló hallgatói/oktatói mobilitás

1999. 11. 15.

Egyéni mobilitás – Freemover

1999. 11. 15.

Nyári egyetem, intenzív nyelvi és szakmai kurzus

2000. 01. 15.

Hálózati pályázat

További információ: Tempus Közalapítvány – CEEPUS Magyarországi Iroda (e-mail: ceepus@tpf.hu)

25 TEMPUS Hírlevél 1999


PÁLYÁZATI MOZAIK

26

Milyen pályázati lehetôségeket kínál a Tempus Közalapítvány a magyar felsôoktatás számára? A Tempus Magyarországi Irodát is mûködtetô Tempus Közalapítvány mára Magyarország legnagyobb európai oktatási programokat menedzselô szervezetévé nôtte ki magát. Sajnos, terjedelmi okok miatt itt még a kifejezetten a felsôoktatás számára lehetôségeket kínáló programok részletes bemutatására sem vállakozhatunk. Az alábbi ábra azonban némi ízelítôt nyújthat a kínálat sokszínûségébôl – programjaink a felsôoktatás szinte minden területét és szereplôjét lefedik. További tájékoztatásért, kérjük, forduljanak a Tempus Közalapítványhoz akár telefonon, akár személyesen, akár e-mailben vagy levélben, de internetes oldalaink is sok hasznos információt tartalmaznak a programokról (http://www.tpf.iif.hu).

Egyéni pályázati lehetôségek LINGUA B CEEPUS COMENIUS 3.2 ERASMUS IC

OKTATÓK - FELSÔOKTATÁS

LINGUA B

CEEPUS ERASMUS hallgatói ösztöndíjak HALLGATÓK LINGUA C

Intézményi pályázati lehetôségek CEEPUS COMENIUS 3.1 ERASMUS IC FELSÔOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

ERASMUS TNP

LINGUA A

NYITOTT ÉS TÁVOKTATÁS

TEMPUS Hírlevél 1999

Általános információ: Erény Ágnes - ereny@tpf.hu

LINGUA D

COMENIUS 2 FELNÔTTOKTATÁS


Regionális Tempus Irodák INTÉZMÉNY

KOORDINÁTOR

TELEFON

TELEFAX

E-MAIL

Kossuth Lajos Tudományegyetem

Dr. BORBÉLY Györgyné

52-316-185 52-316-666/2086

52-316-007

borbelyne@tigris.klte.hu

Miskolci Egyetem

Dr. SZAKÁLY Dezsô

46-566-111/1197 46-565-000/1730

46-360-172

szvszad@gold.uni-miskolc.hu

Janus Pannonius Tudományegyetem

FEKETE Szabolcs

72-251-481 72-501-509

72-251-527

Mrfikiti@nko.jpte.hu

Soproni Egyetem

CZEGLÉDY István

99-311-100/338 99-312-240

99-311-103 99-312-240

czegi@sun30.efe.hu

József Attila Tudományegyetem

BALOGNÉ MOLNÁR Gabriella

62-311-895 62-454-009 62-311-998

62-311-895 62-310-412

gbalog@jate.u-szeged.hu

Veszprémi Egyetem

ILLÉSNÉ Dr. SZEBÉNYI Noémi

88-425-694

88-425-196

sznoemi@almos.vein.hu

Tempus Közalapítvány/ Tempus Magyarországi Iroda 1143 Budapest, Ida u. 2. Postacím: 1438 Budapest 70., Pf.: 508. Tel.: 1-343 0012, 1-343 0013 Fax: 1-343 0164 E-mail: tempus@tpf.hu Internet: www.tpf.iif.hu Szerkesztôk: Ispánki György, Kellermann Éva Kiadványszerkesztô: Holczheim Valéria Szerzôk: Besze Szilvia, Hermándy B. Judit, Fazekas Anita, Ispánki György, Kurucz Katalin, Kellermann Éva, Ruszthy Lívia, Vörös Andrea Felelôs kiadó: Kemény Gabriella, megbízott igazgató Grafikai tervezés, tördelés: Restyánszki László grafikus ZOLART BT., Nyomdai kivitelezés: RECTO Nyomda Felelôs vezetô: Szamos Tamás

Készült az Európai Unió támogatásával © Tempus Közalapítvány/ Tempus Magyarországi Iroda, 1999

27 TEMPUS Hírlevél 1999


Restyánszki Design Studio