Page 1

A második világháború hosszú árnya Artmagazin.hu, 2008.02.11 Legjobb védekezés a támadás. A londoni Royal Academy nagy orosz kiállításának anyaga körül forr a diplomáciai levegő, hiszen az impresszionista és posztimpresszionista francia mesterek remekműveinek nagy része az orosz burzsoák gyűjteményéből került a szovjet állam tulajdonába 1917 után. Nem épp önkéntes alapon. A putyini kormányzat persze nem Scsukin leszármazottjaival pereskedik, hanem bemutat egy új internetes oldalt, ahol a németek által elhurcolt orosz műkincsek hosszú listája várja a történelmi igazságtételre érzékenyeket. Az orosz nyelvű kormányzati portálon 46,000 műtárgy valamint 3541 további érték, könyvritkaság, kézirat és levél szerepel, amit a III. Birodalom katonái hurcoltak el a szovjet múzeumokból és mind a mai napig nem kerültek vissza. Oreszt Adamovics Kiprenszkij: Pjotr Vasziljevics Bazin portréja, 1829, olaj, vászon, 47×37 cm, Orosz Múzeum, Szentpétervár. A festményt Roland Lauder vette 1996-ban egy Christie's árverésen, de később átadta jogos tulajdonosának, az Orosz Múzeumnak. „Szeretnénk hinni – mondta a Tretyakov Képtár egyik igazgatója a Bloombergnek –, hogy a műtárgyaink rövid időn belül hazatérnek jogos helyükre, a múzeumainkba. Jó párszor előfordult már, hogy korábban elveszettnek hitt alkotások egyszer csak előkerültek.” A kulturális örökség védelméért felelős szerv (Roszohrankultura) igazgatóhelyettese több olyan, orosz múzeumokból elrabolt műalkotásról tud, amik jelenleg európai (főként német) és amerikai magángyűjteményekben találhatók. Számukra ajánlja a követendő mintát. Ott van például a kozmetikai cég milliárdos feje, Ronald Lauder, aki 1998-ban ünnepélyes keretek között adott vissza egy 19. századi portrét a szentpétervári Orosz Múzeumnak, miután kiderült, hogy onnan származik az aukción vásárolt festmény. Lauder nem kért ellenszolgáltatás a műkincsért, akárcsak egy orosz gyűjtő, aki két éve egy Boriszov-tájképről mondott le, miután felfedezte, hogy a Tretyakov Képtár a jogos tulajdonos. Miután a német hadsereg 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót 423 múzeumban tett kárt. (Ebből csak 158 esett Oroszországra.) A náci csapatokkal hivatásos művészeti szakértők is utaztak, akik összegyűjtötték és elszállíttatták az értékes műkincseket. (Milyen ismerős történet! Magyarországot ugyanilyen - csak éppen szovjet egyenruhába bújt művészettörténész-csoportok fosztották ki a „felszabadítás” alatt.) Az egyik szentpétervári múzeumból még ma is több mint 13 ezer műtárgy hiányzik, de a Tretyakov Képtár is szenvedett komoly veszteségeket, pedig Moszkváig el se jutott a front. A Képtár követségekre és múzeumokba kikölcsönzött műalkotásainak viszont sok esetben lába kelt. John Varoli, az esetről a Boombergben cikket író zsurnaliszta nem felejti el megemlíteni, hogy a Vörös Hadsereg szintén végigrabolta Európát. Német, osztrák, lengyel és magyar múzeumok lettek kárvallottjai a szovjetek kultúrpolitikusok művészetszeretetének. Bár az '50es, '60-as évek során Moszkva több hadizsákmányt visszaszolgáltatott, például a berlini Pergamon-oltárt, még így is 250,000 németektől eltulajdonított műtárgy van az orosz állami intézményekben. Figyeljünk egy kicsit a számokra: 46,000 kontra 250,000. A


Roszohrankulturának persze megvan a válasza a különbözetre: „háborús kompenzáció”. Ez az az orosz jollyjoker, amit a magyarok orra alá is mindig odadörgölnek.

Artmagazin.hu, 2008.02.11  

A második világháború hosszú árnya

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you