Kobuci Kert
III. Óbuda, Fő tér 1. Zichy-kastély udvar
REPLIKA 30 SZABADEGYETEM
Szeptember 11. szombat 11:30 - 12:30
Megnyitó, Replika-szerkesztők panelbeszélgetése
12:30 – 13:30
A fogyasztáskutatás reneszánsza és magyarországi térnyerése
13:30 – 14:30
Populáris zene a Kádár-korban: perspektívák, lehetőségek és korlátok
14:30 – 15:30
Surveillance: A megfigyeléstől a megfigyelő társadalmakig és a megfigyeléstudományig
15:30 – 16:30
Huncut, aki rasszra gondol
Szeptember 12. vasárnap 12:00 – 13:00
Közgazdaságtan a 2008-as világválság után
13:00 – 14:00
Beszélgetés Karády Viktorral
14:00 – 15:00
Előmenetel és autonómia
15:00 – 16:00
Csak add önmagad! Beszélgetés a szex politikai gazdaságtanáról
16:00
Zárszó
Támogatónk:
R E PL IK A 30 S Z A BA DEG Y E TE M 2021. S Z E P TE MBE R 11-12. Harmincéves a Replika! Ez nem kis szó egy magyar nyelvű folyóirat esetében. A folyóiratot több generáció óta a társadalomtudományok hazai kiválóságai készítik, akik a legizgalmasabb paradigmák felkutatását és magyar nyelvű terjesztését tekintették fő feladatuknak úgy, hogy sajátos kelet-közép-európai nézőpontjukon átszűrve mutassák be őket a társadalomtudományok iránt érdeklődő olvasók számára. Működésünk során 120 lapszámot, számtalan tematikus blokkot, replikázást, fordítást és monológot közöltünk, mely utóbbi „kisműfajt” a Replika emelt tudományos rangra. Az alapítás után harminc évvel is ugyanaz a célunk: pluridiszciplináris, autonóm, kritikai, társadalmilag elkötelezett, a régiónkra kitüntetett figyelmet fordító és tudományosan kimagasló színvonalú szakmai folyóiratot igyekszünk készíteni. A rendszerváltozás ideológiai és diszciplináris kakofóniájából kiemelkedő, a hazai társadalomtudományos beszédet formáló orgánumként büszkék vagyunk arra, hogy a magyar szociológia 1990 utáni története a mi munkásságunknak köszönhetően is rekonstruálhatóvá válik. A Replika 30 éves jubileumi rendezvénye az autonóm magyar társadalomtudomány ünnepe. Az eredetileg tavaly októberre tervezett eseményt a járvány miatt bizonytalan időre el kellett halasztanunk, majd idén tavasszal egy 15 alkalmas online előadás-sorozat keretében igyekeztünk legalább részben pótolni azt. Az előadások és az előadásokat követő reflexiók visszanézhetőek Youtube-csatornánkon: https://www.youtube.com/channel/UCAu8gCT5QuPq_0vmZLVYC1Q. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával most sikerül a rendezvényt élőben is megvalósítanunk. Várunk minden érdeklődőt szeretettel!
Üdvözlettel a szerkesztők: Fáber Ágoston Hajdú Zita Havas Ádám Kőszeghy László Lajos Veronika Wagner Sára és Hadas Miklós alapító főszerkesztő
Replika 30 szabadegyetem
S Z E P TE MBE R 11. S ZO MBAT 11:30 – 12:30 Megnyitó, Replika-szerkesztők panelbeszélgetése Köztudott, hogy a Replika első száma 1990-ben jelent meg. Az a tény viszont kihullott a kollektív emlékezetből, hogy a folyóirat a Fiatal Szociológusok Klubjából, vagyis a rendszerváltás körülményei között született féllegális FISZOK-ból nőtt ki Antal Z. László és Hadas Miklós kezdeményezésének köszönhetően. A lap létrehozásával egy önmagát „új generációként” azonosító csoport tett kísérletet arra, hogy egy többé kevésbé kikristályosodott programmal bekapcsolódjon a politikai és szakmapolitikai közéletbe. 2020-ban a Replika még mindig létezik, és vitathatatlanul az egyik legszínvonalasabb és legfontosabb társadalomtudományi folyóirat Magyarországon – mi közben társadalmi beágyazottsága radikálisan megváltozott. A 30 éves születésnapi rendezvényt nyitó beszélgetésen a jelenlegi és az egykori szerkesztők (Fáber Ágoston, Hadas Miklós, Havas Ádám és Lajos Veronika) tesznek kísérletet arra, hogy önreflexív módon rámutassanak a lap kezdeti éveinek és jelenlegi létezésmódjának föltételei közötti különbségekre és strukturális homológiákra.
replika
2
2021. szeptember 11–12.
IX. 11.
12: 30 – 13: 30 A fogyasztáskutatás reneszánsza és magyarországi térnyerése A Replika tematikus blokkjai közül több is egymásra épült, szorosan egymáshoz kapcsolódott már a kilencvenes évektől kezdődően, így szinte teljes egyetemi kurzusok számára tudott tananyagot szolgáltatni. A fogyasztás jelenségének szociológiai, kultúrtörténeti és kulturális antropológiai kutatása, elmélettörténeti jelentőségének bemutatása egyike volt ezeknek a visszatérő témáknak. A kilencvenes években a fogyasztáskutatás tematizálása nemcsak a fogalomtisztázás és az elméleti reflexiók számára adott lehetőséget, hanem utat nyitott különböző társadalomtudományi és történeti kutatási programok elfogadtatásához, sőt főáramba emeléséhez is. A panelbeszélgetés nemcsak a résztvevők nosztalgikus visszatekintésére nyújt alkalmat, hanem arra is, hogy megbeszéljük: a kapitalizmus útjára lépő magyar társadalomban zajló társadalmi és gazdasági változások milyen kontextust biztosítottak a fogyasztáskutatás intézményüléséhez, beleértve nemcsak a kapcsolódó egyetemi kurzusok és programok elterjedését, hanem a piackutatás és a marketing felfutását is. Kulcsszavak: fogyasztás, mindennapi élet, kulturális antropológia, kritikai kultúra kutatás, társadalomtörténet, piackutatás A beszélgetés résztvevői: • Vörös Miklós kulturális antropológus, a MOME adjunktusa • Hammer Ferenc szociológus, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék vezetője • Kemény Vagyim szociológus, közgazdász
3
replika
Replika 30 szabadegyetem
13: 30 – 14: 30 Populáris zene a Kádár-korszakban: perspektívák, lehetőségek és korlátok A szekció apropóját a magyar populáris zene rendszerváltás előtti történetét vizsgáló, a szekcióval azonos címet viselő tematikus Replika-blokk adta. A különböző generációkat és diszciplínákat képviselő szerzők a pozitivista történettudomány megközelítésével szemben alapvetően kulturalista nézőpontból és interdiszciplináris eszköztárral tesznek kísérletet a Kádár-kori populáris zene komplex narratíváinak rekonstruálására egy-egy illusztratív példán vagy esettanulmányon keresztül. Míg Ignácz Ádám a két világháború közötti időszak és az ötvenes évek szórakoztató zenéjére reflektáló feldolgozásokat és nosztalgialemezeket elemzi, addig Radnai Dániel a magyar rocktörténet három koncepcióalbumát, Havasréti József a hetvenes évek space rock tematikájú albumait állítja értekezése középpontjába. Kulcsszavak: a zenei produktum esztétikai megközelítése, a populáriszene-kutatás eszközei és módszerei, kulturális transzfer, feldolgozások és interpretációk A beszélgetés résztvevői: • Havasréti József irodalmár, Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem • Ignácz Ádám zenetörténész, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa, 20-21. Szazadi Magyar Zenei Archivum • Radnai Dániel irodalmár, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója Moderátor: • Wagner Sára kultúrakutató, az Atelier Interdiszciplináris Történeti Doktori Program hallgatója, a Replika szerkesztője • Havas Ádám szociológus, Milestone Intézet, a Replika szerkesztője
replika
4
2021. szeptember 11–12.
IX. 11.
14: 30 – 15: 30 Surveillance: A megfigyeléstől a megfigyelő társadalmakig és a megfigyeléstudományig A beszélgetés, amely a Replika 89. számában megjelent surveillance studiesra fókuszáló tematikus összeállítás felvezető tanulmányától kölcsönözte a címét, egy olyan jelenség aktuális aspektusaival foglalkozik, amely ma alapvetően és többnyire érzékelhetetlenül befolyásolja az egyének, csoportok és a társadalom egészének életét. A beszélgetés először tisztázni kívánja a megfigyelés – másként: felügyelet – fogalmának tartalmát, különböző megközelítéseit, terminológiáját, társadalomtudományi vizsgálatának kereteit, majd kiemelten foglalkozik néhány területtel: a megfigyelés kereteinek átláthatatlanságával, az ideiglenesnek bejelentett rendkívüli megfigyelési intézkedések tartóssá válásával, valamint a totális megfigyelés társadalmi következményeivel, köztük a kínai Társadalmi Kreditrendszer bevezetésével. Végül kitérünk arra a kérdéskörre, hogy mi várható a belátható jövőben egy olyan társadalmi környezetben, ahol az egyén minden lépésének tanúja van, viselkedését prediktív adatelemzésen alapuló impulzusok befolyásolják, a személyes autonómia lehetősége beszűkül, a társadalom igazgatását az algoritmikus kormányzás eszközei végzik. Kulcsszavak: megfigyelés, felügyelet, surveillance studies, társadalmi kreditrendszer, algoritmikus kormányzás A beszélgetés résztvevői: • Rab Árpád információstársadalom-kutató, Budapesti Corvinus Egyetem • Salomvári Anna szociológus • Szabó Máté alkotmányjogász, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója Moderátor: Székely Iván társadalmi informatikus, a Közép-európai Egyetem kutatóprofesszora
5
replika
Replika 30 szabadegyetem
15:30 – 16:30 Huncut, aki „rasszra” gondol A fehérség kitüntetett helyet foglal el a globális „rassz”-hierarchiában. Lényege, hogy létének morális-geopolitikai megalapozása végett elkülöníti magát az emberiség többi „csoportozatától”, morális (kulturális, politikai, intézményszociológiai, morális, esztétikai) magasabbrendűséget tulajdonít saját magának, s ezen az alapon a globális gyarmati uralom és a modern birodalmi rendszerek hierarchikus szerkezetének logikája szerint globális privilégiumok egész sorára tart igényt. (A bőrpigmentáció csupán ürügyül szolgál mindehhez.) A kapitalizmus a rasszkogníció és a fehérség globális intézményrendszeri váza volt: a jelenkori átalakulás egyik nyitott kérdése, hogy lehetséges-e, elképzelhető-e egyáltalán olyan kapitalizmus, amely nem a fehérprivilégium-rendszerrel „párosul”. A globális fehéruralom és a globális centrum–perifériaszerkezet egymás kölcsönös jelölői, vonatkoztatási rendszerei. Ha e fogalmi keretben szemléljük a magyar kultúrát, olybá tűnik, az utóbbi három évszázad történelme egyfajta vergődéstörténet a globális fehérség vonzásában és taszításában. A magyar társadalom-, művelődés-, művészet- és politikatörténet egészét átírhatja ez a felismerés. A szekció célja, hogy e kérdéskör empirikus jelenségeinek történeti szociológiai megértéséhez fogalmi kereteket rajzoljon fel. Kulcsszavak: fehérség, „rassz”, globálisprivilégium-követelés, Magyarország, vergődés a globális fehérség vonzásában és taszításában • Böröcz József szociológussal Parászka Boróka újságíró beszélget.
replika
6
2021. szeptember 11–12.
IX. 11.
09.11. SZOMBAT 20:00
MARGARET ISLAND A Kobuci Kertben 18 óra után, csak az aznapi koncertre érvényes jeggyel és védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek tartózkodhatnak. Jegyárak: Early bird: 3500 Ft Kedvezményes elővétel: 3900 Ft Normál jegyek: 4500 Ft Kérjük, ne feledd, hogy a hatályos jogszabályban foglaltak szerint a koncert kizárólag érvényes védettségi igazolvánnyal vagy a védettséget igazoló applikációval látogatható. A védettségi igazolványt (vagy a telefonos applikációt) a beléptetéskor személyi igazolvánnyal (vagy útlevéllel) együtt be kell mutatnod a biztonsági szolgálat munkatársainak. Ha nem rendelkezel érvényes védettségi igazolvánnyal, sajnos érvényes jeggyel sem tudsz bejutni a koncertre. Tizennyolc év alatti vendégeink védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében, érvényes jeggyel, de védettségi igazolvány nélkül is látogathatják a koncerteket! A védettségi igazolvány hiánya miatt jegyet visszaváltani nem tudunk. Megértéseteket köszönjük. 7
replika
Replika 30 szabadegyetem
S Z E P TE MBE R 12. VA S Á R N A P 12:00 – 13:00 Közgazdaságtan a 2008-as világválság után A 2008-as gazdasági világválságot követően a brit királynő feltette a kellemetlen kérdést az összesereglett, részben Nobel-díjas vezető közgazdászoknak: „hogy lehet, hogy ennyi okos tudós nem volt képes megjósolni a válságot?” A lesütött szemű közgazdászok többsége beismerte: a szakma válságban van. A főáramú közgazdaságtani paradigma a társadalmi valóság szempontjából inadekváttá vált. Vajon milyen utat tett meg a közgazdaságtan azóta? Sikerült-e a társadalmi valóság szempontjából relevánsabbá tenni? Plurálisabb lett-e? Képes-e olyan tudományos alapokat kínálni, melyek lehetővé teszik a hosszabb távon is fenntartható, morálisan indokolható gazdaságpolitikát? Tud-e választ adni olyan kihívásokra, mint a klímaválság, a brutális nemzetközi és nemzeten belüli egyenlőtlenségek vagy az adósságválság? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a legújabb Replika-számban. A makroökonómia 2008 utáni újragondolásáról szóló tanulmány ismerteti a főáramú neoklasszikus iskola válságát, illetve a heterodox iskolák alternatív makroökonómiáit. A növekedés problémájával foglalkozó írásunk azt a nyilvánvaló kérdést járja körül, hogy képes és hajlandó-e a közgazdaság-tudomány kezelni azt a kihívást, amely a véges erőforrású világunk és a végtelen, sőt exponenciálisan gyorsuló növekedés jelenlegi logikája között feszül. A fejlődés-gazdaságtannal foglalkozó rész bemutatja, hogy a különböző iskolák gazdasági fejlődésről szóló elméletei nem közeledtek egymáshoz, sokkal inkább párhuzamos valóságokként haladnak el egymás mellett. Végül az Intencionalitás és a közgazdaságtan tárgya című tanulmány magasabb absztrakciós szintre emeli az elemzést: a közgazdaság-tudomány alapvető ontológiai beágyazottságának kérdését feszegeti, megkérdőjelezve a főáramú közgazdaságtan azon autonarratíváját, mely szerint a természettudományokhoz hasonlatos lenne, illetve a létező valóság objektív leírását adná. A beszélgetés résztvevői: • Antal Miklós tudományos főmunkatárs, MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport • Róna Péter egyetemi tanár, Blackfriars Hall, University of Oxford, Egyesült Királyság • Sőreg Krisztina posztdoktori kutató, Malagai Egyetem Moderátor: Pogátsa Zoltán habilitált egyetemi docens, Soproni Egyetem
replika
8
2021. szeptember 11–12.
IX. 12.
13:00 – 14:00 Beszélgetés Karády Viktorral Karády Viktor, az MTA külső tagja, a CEU professzor emeritusa, a kortárs szociológia kiemelkedő képviselője. 1956-ban hagyta el Magyarországot, majd a Bécsi Egyetemen és a Sorbonne-on tanult. Előbb Raymond Aron asszisztense, majd mintegy negyven éven keresztül a Pierre Bourdieu által alapított Centre de Sociologie Européenne munkatársa volt. Egy bő évtizeden át szerkesztette a Revue francaise de sociologie folyóiratot. Szakmai súlyát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a francia szociológia meghatározó személyiségei őt tartották legalkalmasabbnak arra, hogy Marcel Mauss és Émile Durkheim életműsorozatainak szerkesztője legyen. Emellett ő volt az a szerző, aki Bourdieu után a legtöbb írást jelentette meg az Actes de la recherche en sciences sociales című folyóiratban. Az utóbbi évtizedekben egyértelműen ő lett a közép-európai zsidóság társadalomtörténetének legfontosabb és legtermékenyebb kutatója. Karády Viktorral Hadas Miklós beszélget.
Ajánlott olvasmány: https://www.replika.hu/replika/115-116-02
9
replika
Replika 30 szabadegyetem
14:00 – 15:00 Előmenetel és autonómia A szabadegyetem akadémiai autonómiáról szóló szekciója Demeter Márton társadalomtudós munkássága alapján reflektál a hazai tudományos előmenetel visszásságaira a globális tudástermelés egyenlőtlenségeinek viszonyrendszerében. Demeter meglátása szerint régiónk társadalomtudományos működésmódját egy sajátos és rendkívül komplex erőtérként írhatjuk le, amelyet a félperifériás meghatározottságunkból adódó dinamikák és a path dependency által ránk szabott belső korlátok és romlottságok működtetik. Térségünk s benne Magyarország relatív késéssel csatlakozott a társadalomtudományok globalizálódásához, így a világrendszer szintű értékelését már olyan szabályok alapján határozzák meg, melyek kialakítására semmiféle befolyásunk nem volt. Specifikusan, a tudományos teljesítmény mérésének kvalitatív elemeket is tartalmazó, de alapvetően kvantitatív módszereivel kapcsolatban nem rendelkezünk társadalmi tradícióval, ezek bevezetése nem illeszkedik szervesen regionális hagyományainkba. Mint arra számos empirikus kutatás és anekdotikus tapasztalat is rávilágít: az európainak vagy nemzetközinek tekinthető tudományértékelő rendszerek bevezetése a hazai akadémiai élet szinte valamennyi területén csupán olyan formális pajzsként működik, mellyel az akadémiai elitbe kívülről belépni szándékozók ellen lehet védekezni. Ugyanakkor nem vagy sokkal kisebb súllyal alkalmazzák a tudományos „elit” teljesítményének, illetve az általuk patronáltak ellenőrzésére, így a frissen bevezetett keretrendszerek az akadémiai élet valamennyi területén megkerülhetők, hovatovább megkerülendők. Így alakul ki az a sajátos helyzet, hogy a belső körökre és a külső emberekre gyökeresen eltérő mércéket alkalmazhatnak a döntési pozícióban lévő ágensek. A szekcióban a problémák feltárása mellett arra is kísérletet teszünk, hogy lehetséges beavatkozásokat, megoldásokat derítsünk fel, melyek segítségével mindkét fronton – a világrendszer szintű hátrányok csökkentése, illetve a hazai informalitások erejének visszavágása – fejleszteni lehet a hazai társadalomtudományok meritokratikus működését. Kulcsszavak: társadalomtudományok, félperiféria, tudománymetria, informalitások, akadémiai korrupció, kontraszelekció és akadémiai szervilizmus A beszélgetés résztvevői: • Demeter Márton kommunikációkutató; szociológus, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem • Fáber Ágoston szociológus, a Replika szerkesztője • Havas Ádám szociológus, a Milestone Institute oktatója, a Replika szerkesztője
replika
10
2021. szeptember 11–12.
15:00 – 16:00 Csak add önmagad! – Beszélgetés a szex politikai gazdaságtanáról
IX. 12.
Az intimitás, a vágy, a szerelem és a szexualitás áruvá válása, ahogyan az a Replika 117–118. számában megjelent Fuckapitalism – A szex politikai gazdaságtana című blokk tanulmányaiból kiderül, több évtizede zajló jelenség. Az írások többsége a szexipar egyegy alterületének (pl. pornóipar, prostitúció, szex-webcam iparág) prizmáján keresztül mutatta be Magyarország bekapcsolódását a nemi, etnikai és osztályegyenlőtlenségek kiaknázására építő gazdasági körforgásba és nemzetközi munkamegosztásba. Az írásokat felütésként használó beszélgetés középpontjában az áll, hogy a szexualitás és az intimitás áruvá válása és piaci elveknek való működtetése hogyan üresíti ki és csupaszítja le egyenlőtlen hatalmi viszonyokká azokat az emberi kapcsolódásokat is, amelyeken keresztül érzelmi stabilitást és feltöltődést várnak egymástól nők és férfiak. Miért tolja előtérbe az idealizált családformákról való beszédmódot a politika, ha közben olyan gazdasági, nemi, etnikai és osztályviszonyokat tart működésben, amelyek kifejezetten roncsolják az intim emberi kapcsolódások lehetőségét? Miért illeszkedik inkább ehhez a politikai beszédmódhoz fogalomkészletében, megközelítésmódjában és problémaérzékelésében a szociológia, és mi lehetne az érdemi mondanivalója arról, milyen következményekkel jár társadalmi szinten az intim viszonyok piacosítása? Hogyan használhatná ezt a tudást a hazai és nemzetközi színtéren is egy olyan feminizmus, amely a széttöredezett identitáscsoportok korában küzd azért, hogy a nőiségből fakadó közös tapasztalatokra építhesse mozgalmát? Ezeket a kérdéseket járják körbe a meghívott vendégek: A beszélgetés résztvevői: • Adamik Mária szociológus • Barna Emília szociológus, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Helyzet Műhely • Halász Sára feminista aktivista • Katona Noémi szociológus, ELKH TK Szociológiai Intézet Moderátor: Gregor Anikó szociológus, ELTE Társadalomtudományi Kar
16:00 Zárszó
11
replika
Replika 30 szabadegyetem
09.12. VASÁRNAP 19:00
HIPERKARMA // ROBI 45 A Kobuci Kertben 18 óra után, csak az aznapi koncertre érvényes jeggyel és védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek tartózkodhatnak. Előzenekar: Sorbonne Sexual Jegyárak: Kedvezményes elővétel: 3500 Ft Normál jegyár: 4000 Ft Kérjük, ne feledd, hogy a hatályos jogszabályban foglaltak szerint a koncert kizárólag érvényes védettségi igazolvánnyal vagy a védettséget igazoló applikációval látogatható. A védettségi igazolványt (vagy a telefonos applikációt) a beléptetéskor személyi igazolvánnyal (vagy útlevéllel) együtt be kell mutatnod a biztonsági szolgálat munkatársainak. Ha nem rendelkezel érvényes védettségi igazolvánnyal, sajnos érvényes jeggyel sem tudsz bejutni a koncertre. Tizennyolc év alatti vendégeink védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében, érvényes jeggyel, de védettségi igazolvány nélkül is látogathatják a koncerteket! A védettségi igazolvány hiánya miatt jegyet visszaváltani nem tudunk. Megértéseteket köszönjük.
replika
12
Megjelent legújabb lapszámunk:
A rendezvényre a belépés ingyenes, de szívesen fogadjuk az adományokat.