Page 1

I F J Ú S Á G I

M Ó D S Z E R T A N I

K É Z I K Ö N Y V

EFOP-5.2.2-17-2017-00051


Javaslatok és jó gyakorlatok a sport általi nevelés módszertanának és a kompetenciafejlesztést célzó gyakorlatok alkalmazására az ifjúsági munka területén

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00051 projekt eredményeit bemutató szakmai-módszertani kiadvány


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 2 A projektről .............................................................................................................................. 2 Koordinátor és partnerek ........................................................................................................ 2 Probléma felvetés és cél ......................................................................................................... 3 A projekt összefoglalása ......................................................................................................... 4 Módszertani összefoglaló és a projekt tudásanyagának összesítése .................................... 6 Sport általi nevelés.................................................................................................................. 7 A fiatalok sportolási szokásairól - kutatás .......................................................................... 7 A sport általi nevelés módszertana ................................................................................... 19 A digitális világ jelenléte a fiatalok életében........................................................................ 21 Digitális műveltség és kompetenciafejlesztés ................................................................... 22 Jó gyakorlatok gyűjteménye ................................................................................................. 33 A sport általi nevelés módszertanát alkalmazó gyakorlatok ................................................ 33 Hosszútávon fenntartható programok ............................................................................... 33 Rövid gyakorlatok ............................................................................................................. 39 Társadalmi befogadás/diszkrimináció .............................................................................. 40 Kulturális sokszínűség ...................................................................................................... 52 Digitális műveltség ............................................................................................................... 59 Önismereti és szociális készségfejlesztő gyakorlatok .......................................................... 69 Empátia ............................................................................................................................. 70 Értékek .............................................................................................................................. 72 Kommunikáció .................................................................................................................. 73 Mellékletek .............................................................................................................................. 76 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 81

1


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Bevezetés A kiadvány az EFOP-5.2.2-17-2017-00051 kódú Ifjúsági Módszertani Kézikönyv című projekt tudásanyagát és megismert jó gyakorlatait tartalmazza. A projekt műhelymunkái és tanulmányútja során a résztvevő szakemberek és önkéntes fiatalok tapasztalatait és tudását összegzi jelen kézikönyv, kipróbált és kiválasztott gyakorlatokat gyűjt össze, amelyek célja az ifjúsági szakemberek munkájának segítése nem csak a partnerszervezetek számára, hanem az online és ingyenes elérhetőség okán bármely szervezet és szakember szabadon felhasználhatja.

A projektről Koordinátor és partnerek A projekt koordinátori szerepét a magyarországi Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület töltötte be, a partnerek a szomszéd országok (Duna régió) határon túli magyarok által működtetett egyesületek közül kerültek ki. A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot (9 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; és 5 Unión kívüli: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) összefogó stratégia

célja

11

szakterületen

összehangolni

a

fejlesztéspolitikákat

a

régió

összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében. A régióban tevékenykedő partnerek a Jókai Mór Diákkör, a Máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesület, Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége. Mint fentebb is olvasható, projektünk partnerei ebből a régióból kerültek ki, így projektünk hasznosítása is ezekben az országokban valósul meg elsősorban. Valamennyi projektpartner célja az, hogy saját vonzáskörzetében hasznosítani tudja az egymástól átvett jó gyakorlatokat,

2


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

a közösen megvalósított kutatások eredményeit, így elsősorban ezekre a területekre korlátozódik a hatás.

Probléma felvetés és cél 2017-ben Magyarországon közel 2 millió gyermek él. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 29. cikkelye a gyermekek oktatásának egyik céljaként jelöli meg az emberi jogok és alapvető szabadságok valamint az ENSZ Alapokmányában elfogadott elvek átadását, azok tiszteletben tartására történő nevelést. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Magyarország negyedik-ötödik ország jelentéséhez fűzött megjegyzéseiben ajánlásként fogalmazta az emberi jogok oktatásának beépítését a magyar közoktatási programokba, valamint javasolta a civil kezdeményezések támogatását a nem-formális oktatás területén is. Az Európa Tanács új Gyermekjogi Stratégiája (2016-2020) prioritásként jelöli meg a gyermeki jogok érvényesülésének elősegítését a jogtudatosság fejlesztésén keresztül, hangsúlyozva a részvételi jogokat, az erőszaktól mentes gyermekkorhoz való jogot és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is. A mai, online környezetben nevelkedő

gyermekek értékrendje,

ingerküszöbe és

biztonságérzete teljesen mást takar, mint szüleik idejében. A generációs szakadékok egyre nőnek, így sem a hagyományos értékmegőrzés, sem a biztonságos és tudatos internet használatra nevelés nem egyszerű a szülők számára. Az Y - generáció és az őket követők, mint az Tari Annamária és Dr. Törőcsik Mária számos kutatása is bizonyítja, fokozott veszélynek vannak kitéve a kibertérben, s mivel az ott szerzett szocializációs tapasztalataikat próbálják érvényesíteni, így a valóságban is. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy eme korosztályok szokásait, igényeit, rutinjait és trendjeit tanulmányozva egy olyan, minden velük foglalkozó szakember vagy szülő számára elérhető módszertant dolgozzunk ki, amely segít megtanítani a kellő körültekintésre, a becsületességre, a kitartásra, a realitásra, az információszűrésre és a függőségek kerülésére. A multikulturális világnézet elterjedésével az interkulturális animáció is egyre nagyobb szerepet kap, így fontos, hogy a fiatalok olyan kompetenciák birtokában legyenek, mint az empátia, tolerancia és megismerés általi elfogadás. 3


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Mindezen készségek és képességek elsajátításának, fejlesztésének kiváló terepe lehet a mozgáskultúra fejlesztése, a sport általi nevelés során alkalmazható jó gyakorlatok, valamint az internetbiztonsági és netkultúrát megcélzó nem-formális elemekkel tartott tréningek.

A projekt összefoglalása A projekt során megvalósult kutatási, konferenciák, tanulmányutak és műhelymunkák során a hatékonyan együttműködő szakemberek és önkéntes fiatalok a közös tanulási folyamat eredményeképpen olyan jó gyakorlatokat gyűjtöttek össze, amellyel segítik egymás, és a hasonló tevékenységet végző egyesületek fiatalokkal folytatott munkáját. Az egyik téma a digitális világ jelenléte a fiatalok életében, annak előnyeivel és hátrányaival. A műhelymunkák és tanulmányutak során a résztvevő fiatal önkéntesek és a projektben résztvevő szakértők is elmerültek a témában érintve a következő fontos pontokat: 

Tapasztalatok cseréje az online térben rekedt fiatalokról, a kimozdításukról az offline világba

Az internetbiztonság, és ezzel kapcsolatos kompetenciák

Népszerű alkalmazások és azok offline megfelelői (amennyiben lehetséges)

Generációs különbségek

A generációk álláspontjainak közelítése

Az online tér adta lehetőségek használata a programtervezésben

Digitális kompetenciák fejlesztése

Az offline térben szükséges szociális kompetenciák erőssége és gyengesége az online térben

Jó gyakorlatok gyűjtése és tesztelése

A másik téma a fiatalok sportolási lehetőségei és szokásai, amely által kizökkenhetnek az online térből. A projekt programjai során a következő fontos pontokat ismerték meg és dolgozták fel a résztvevők: 

Népszerű sportok a fiatalok körében

A partnerek országaiban elérhető sportszolgáltatások, egyesületek

4


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Sportágak integrációs lehetőségei

Sportegyesületek ajánlatai hátrányos helyzetű fiataloknak

Különböző értékrenddel rendelkező fiatalok kapcsolata a sportolás során

Sport általi nevelési módszert alkalmazó jó gyakorlatok megismerése és tesztelése

A fiatalok bevonzása a partnerek által szervezett sporttal és mozgással összekötött eseményeire

A két téma összekötése a sport általi nevelés módszertana. A fiatalokból és felnőttekből is gyakran hiányoznak olyan kompetenciák, amelyeknek megléte az online térben ugyanolyan szükséges lenne, mint az offline jelenlét során. Ezek főképp társas kompetenciák, amelyek fejleszthetők a fent említett módszertan nem-formális oktatási elemeket alkalmaz, amely lehetőséget ad arra, hogy egyesületek is felhasználják a gyakorlatokat a fejlesztésre az önkénteseik és a programjaikat látogató fiatalok körében. A résztvevő partnerek részvételének célja volt, hogy a projekt során bővítsék az ismereteiket a két fő téma alaposabb megismerésével és tovább adhassák a megszerzett tapasztalataikat és tudásukat a velük együttműködő szervezeteknek és szakembereknek.

5


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Módszertani összefoglaló és a projekt tudásanyagának összesítése

6


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Sport általi nevelés

A fiatalok sportolási szokásairól - kutatás A projekt tervezésekor elkészült kutatási terv célja, hogy felmérje a fiatalok sportolási szokásait a koordinátor és a partner szervezetek országaiban, hiszen a sport általi nevelés módszertanának alapja az ország sportéletének és az állampolgárok szokásainak ismerete. A kutatás eredménye és az önkéntesekkel folytatott beszélgetés segítséget ad az egyesületeknek a jövőben, hogy olyan mozgással és sporttal egybekötött programokat tartsanak, amelyekkel be tudják vonzani a fiatalokat, valamint fejleszthetik a társas és digitális kompetenciáikat. Összefoglaló A sportolás szokása egyidős az emberiség történelmével. Vadászó-gyűjtögető elődeink még nem szorultak külön sportolásra, hiszen testüket folyamatosan igénybe vette az életben maradásért folytatott harc. Azonban, ahogy az emberi civilizáció kialakult és a háborúk szüneteiben is igény volt, akár a katonai képzés az egészség megőrzése, rehabilitációs célú átmozgatás vagy épp maga a szórakoztató látvány és erőfitogtatás volt a cél. Az ókori olimpiákat mindenki ismeri, de más népek és kultúrák is ismertek hasonló természetű, akár tömegeket is vonzó játékokat. A modern olimpiák és a profi sportoknak több mélysége is van, ma már a tömegsport komoly üzlet, és az egyéni ízlésünk és pénztárcánk határozza meg mennyit szeretnénk áldozni rá. Ez a kutatás is erre fókuszál, csak egy bizonyos társadalmi csoportra, a fiatalokra fókuszál, és az ő erőforrásaikat, szokásaikat kutatja, és alkot egy pillanatfelvételt róluk. Vannak bizonyos kérdések, amelyek a kutatásmódszertanban nem kaptak kiemelt szerepet, ezek alapvetően nem befolyásolták, amire igazán kíváncsiak voltunk ezért a kérdéseket nem fejtettük ki részletező definíciókkal, hiszen a célunk a minél gyorsabb és nagyobb mintavétel volt. Az egyik, mi a fiatal, hiszen erre többféle szakmai, jogi, pszichológiai, szociológiai válasz is adható. A kutatásban megkérdezettek többsége online töltötte ki a kérdőívünket, így persze ellenőrizni sem lehetett, hogy valóban csak fiatalok, vagy magukat annak vallók válaszoltak, de egyetértve a kutatás megrendelőjével a 35 évnél idősebbeket kizártuk a mintából. A másik alapvető fogalom, a sport sem került pontos meghatározásra.

7


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Természetesen itt is önbevallásra hagyatkoztunk, és igyekeztük kizárni a szellemi és technikai sportokat, de a rendszeres testmozgással járó, aktív tevékenységeknek végtelen formája van, és itt főleg a válaszadókra bíztuk ők sportnak tartják-e, amit csinálnak. A kutatást többek között olyan korábbi a fiatalokkal vagy és a sporttal foglalkozó korábbi kutatásokra tekintettel terveztük meg. A célunk az volt, hogy az eredmények illeszkedjenek a korábbi kérdésekhez, és azokkal részben összehasonlítható adatokkal szolgáljunk, de fontos leszögezni a kutatás célja nem konkrét tudományos kérdésekre, hipotézisek igazolására (vagy cáfolatára) jött létre, hanem konkrét, meghatározott kérdésekre kereste a választ és így nem is tekinthető másnak, mint egy nagymintájú, de nem reprezentatív felmérésnek, amelyek egy részét személyesen és nagyobb részét online végeztük. Az alapvető kérdés az volt, hogy mennyit sportolnak a “mai fiatalok” és ez miképpen lenne növelhető. Hipotézisünk szerint, a korosztály egyre kevesebbet sportol rendszeresen, a korábbi (2012)es kutatási adatok és az azt megelőző (2008-s) eredmények is és a jelen kutatáshoz hasonló részkutatások is csökkenő trendekről számolnak be, miközben a sportolás és az egészségmegőrzés összefüggése egyértelmű, de a sport, akár egyéni, akár csapat formában hozzájárul a lélek megerősödéséhez is, amelyet a válaszadók külön részleteznek is. A Kutatás azt is próbálta segíteni, hogy milyen motivációs eszközök léteznek, amelyek hatására valaki vissza, vagy épp oda talál a sportoláshoz. Erre fókuszáltak a “mélyinterjúk” és a személyes kérdések is, de volt lehetőség ilyen javaslatot tenni minden választ adónak. Ezt tekintjük a legfontosabb “javaslatok”nak, melyek feldolgozása és programszerű átadása a szakmai munka következő állomása lehet. Több kérdés is foglalkozik egy más témával, ami nem kapcsolódik a sportoláshoz, ez a digitális fogyasztási szokások témaköre. Fontos megismerni, hogy amennyiben valaki fiatalokkal, fiataloknak dolgozik, őket milyen módon lehet bevonni további projektek, kutatások, módszerek kipróbálása, hogyan érhetőek el és milyen eszközöket tartank ők ehhez szükségesnek. A kutatás ezen része sok meglepetést nem hozott, de itt is fontos kiemelni, hogy nem reprezentatív a minta, hiszen egy online kérdőívet nem olyanok töltenek ki, akik nem gyakorlott, mindennapi használói az internetnek. Természetesen a következtetések levonásakor ezt figyelembe kell majd venni, de mivel sok olyan fiatalt is elértünk, akik pl. egy fesztiválon, vagy közösségi helyszíneken töltötték ki a kérdőívet, nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy az online közösség volt 8


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

az egyetlen, vagy felülreprezentált csoport. Fontos hozzáfűznivaló, hogy érdekes volt a sokszínű, de hasonló korú fiatallal végzett munka, és mind a személyes és az úgynevezett mélyinterjúk során nagyon sok hasznos tipp, javaslat hangzott el, amelyeket a megfelelő helyeken össze is foglaltunk, hogy a kutatás eredményei minél praktikusabb, kézzelfoghatóak legyenek, de terjedelmi és jogi okokból az interjúk nem leiratok, és a személyek adatai nem nyilvánosak, ahogy a válaszok nyers adatai sem. Természetesen a megrendelő ezeket ellenőrizte és jóváhagyta, de abban maradtunk, hogy a tanulságok és az eredmények a fontosak, és nem az, hogyan jutottunk hozzájuk.

Mélyinterjúk és levont következtetések Mivel összesen 17 különböző személlyel készült mélyinterjú, valamint ezek nem voltak azonos terjedelműek illetve a személyiségi jogok és a terjedelmi korlátok miatt, ezeket nem közöljük részletesen, hanem a válaszadók profilját és az általuk adott válaszokat összefoglalva és a legfontosabb javaslatokat kiemelve közöljük. Az interjúk egy része személyesen, más része online készült el, ezeket a megrendelőnek megtekintésre rendelkezésre bocsátottuk, de a jogi szabályozásra való tekintettel ezek a kutatás lezárása után törlésre kerülnek. A témák összefoglalója: Miért jó sportolni? Miért jobb vagy rosszabb egy sport? Miért kezd valaki sportolni? Miért hagyja abba? Hivatásos vagy amatőr? Csapat vagy egyéni sport? Mik az előnyök, értékek, kihívások, lehetőségek? A sport magán vagy közügy? Kinek a dolga “sportoltatni” az országot? Mire érdemes költeni? Mire tanít a sport? Mi akadályoz egy mai fiatalt a sportolásban? Hogyan lehet ezeket legyőzni? Területi eloszlásról és a hozzáférésről? 9


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Javaslatokról, mit lehetne jobban csinálni, mire lenne szükség? A válaszadók profilja A válaszadók egy része a kérdőív kitöltésekor jelentkezett önkéntes interjúra, és öten vállalták és válaszoltak is. Ők mind egyetemisták és valamilyen rendszerességgel sportolnak, hárman jelenleg Budapesten tanulnak, ketten pedig vidéki nagyvárosokban. A többi interjút olyan személyekkel végeztük, akiknek hivatása a sporthoz vagy valamilyen állami szervhez kapcsolódik, ők nem tipikus fiatalok, néhányan már nem is fiatalok, hanem kívülről látják a sport helyzetét, szakértőként állnak hozzá és ezért javaslataik, véleményük komoly hozzáadott értéket képvisel. Megkeresésükben nagy segítség volt a megrendelő egyesület kapcsolati hálója, de a kutatást végzők is megszólítottak ebbe a profilba tartozó interjúalanyokat, és így sikerült például egy válogatott labdarúgó hölgyet is meg interjúztatni. A válaszadók közt volt: Iskolai testnevelő tanár, diákolimpikon, aktív önkormányzati politikus, sport és ifjúsági üggyel foglalkozó kormányzati szakember, aerobikedző, tánctanár, karate edző, olyan civil, aki egy sporttal foglalkozó szervezetet vezet, és egy sportszervező, aki elsősorban futásokat szervező vállalkozást vezet. A válaszok összefoglalása Miért jó sportolni? A sport egészségmegőrző szerepén túl, a mentális jóléthez is, a stresszkezeléshez is kiváló. Van egyfajta önkifejező ereje, pl. a nofear sportok, a ritmikus gimnasztika vagy a tánc, egyfajta művészeti önkifejezést is képviselnek. Képes a hagyományok, kulturális ismeretek átadására, pl. íjászat, karate esetén a sport mellé egy komplex világnézet, történelmi, társadalmi ismeretek is járnak. Az egészséges táplálkozás nélkül a profi sport elképzelhetetlen, tehát, aki komolyan akar sportolni, vagy komolyan veszi a sportot, amit végez, érdemes odafigyelni a saját táplálkozására is, ami olyan ismereteket feltételez, amelyek az élet más aspektusaiban is fontosak lehetnek. Ez a fajta szemlélet elvezethet a bio vagy vegán táplálkozáshoz, illetve a környezettudatosabb élethez is. Több válaszadó is említi, hogy az agresszió levezetése, megelőzése, a traumák kezelése is végezhető sporttal és az önfegyelem, a kitartás olyan fejleszthető kompetenciák, amelyek sok fiatal számára a családból vagy a környezetükből nem, de a sport által elérhetőek. A sport olyan érzéseket is ad, mint a sikerre való éhség, és a boldogság is, az úgynevezett jóleső fáradtság érzése, 10


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

amikor egy edzés vagy verseny után az elme és a test harmóniában van. Ezek mellett egyes sportok hobbiként is értelmezhetőek, miközben lehetnek szinte ingyenesek és még jót is tesznek. Többen említették a párkapcsolati kérdést is, a vonzó külalak mellett a lehetőséget, hogy megismerkedjünk valakivel, illetve a párkapcsolatot erősíti, ha közös sportot űzhetünk társunkkal. Miért jobb vagy rosszabb egy sport? A válaszadók többsége több sportot is űz rendszeresen, és komoly dilemma lenne nekik megmondani melyik a kedvenc és miért az. A csapatsportok előnye a közösség, az új barátok lehetősége, és a csapattal jövő konfliktusok kezelésének elsajátítása. Az egyéni sportok a saját magunkra való koncentrálást, a “befelé figyelést” erősítik, a külvilágból való kiszakadást, a negatív élmények, traumák és a stressz feldolgozásának is eszköze lehet. A profi sportolók is keverik a sportokat (pl. a focista is jár úszni) és aszerint válogatnak közöttük, hogy éppen mire van kedvük, idejük vagy szükségük. A legfontosabb tényezők az elérhetőség, szezonalitás, anyagi eszközök, saját minták (pl. a szülők is lovagolnak, akkor én is kipróbálom) a megfelelő közösség és a saját tehetségük. Érdekes volt, hogy többen említették a jó értelemben vett tekintély tiszteletet. Sok fiatal nő sérült, vagy csonka családban élt és az edzők, csapattársak adnak mintát arra, milyen is egy jó vezető, miért fontos elfogadni egy nálunk bölcsebb, tapasztaltabb embert mentorként, és ez milyen előnyökkel jár. Képessé tesz elfogadni helyünket a társadalomban, közösségben, családban vagy bárhol, ahol alá-fölérendeltségi viszony, hierarchia van. Ez nem jelent alávetettséget, de azt igen, hogy megértjük miért kell hallgatni másokra. Az értékek között sorolták a fegyelmezettséget is, az önzőség, még, ha tehetséggel is párosul, a csapatból való kiszorulással jár, szóval a sport megtanít a kooperációra is, ami sokszor nem egyértelmű és az iskola például erre alig nevel. Miért kezd valaki sportolni? Itt is felsorolásszerűen említve volt az önbizalom megszerzése, a külalak, az egészség megőrzése, fogyás, a közösséghez való tartozás igénye, és a kötelező iskolai-szülői nyomás. Említhető még az olyan sportolók hatása, mint például Egerszegi Krisztina vagy Puskás Ferenc, akik inspirálták a válaszadókat, de akár a sportággal való véletlen találkozás is említhető, amikor valaki kipróbál (sportnapon, falunapon) valamit és beleszeret. Ami fontos,

11


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

hogy az ok csak a kezdetre elegendő és a motiváció fenntartása, az idő és más erőforrások beosztása komoly kihívás mindenkinek, akár hivatásos, akár csak hobbi szinten sportol. Miért hagyja abba? Az első és legfontosabb; a nem kellő mennyiségű idő. Ezt mindenki említette valamilyen formában. Az életben más prioritások, pl. munkahely, vagy tanulmányok sokszor ütköznek a korábbi rendszerességgel. A megváltozott közösség, új edző is vezethet eltávolodáshoz, és a költözéssel megváltoznak a szokások, útvonalak, és a korábban útba eső helyszín már nem elérhető. A sport magán vagy közügy? Kinek a dolga “sportoltatni” az országot? Mire érdemes költeni? A sport, ahogy a kultúra is nem tud csak piaci alapon megélni, illetve ami megél nem biztos, hogy mindenkinek elérhető. Az egyértelmű társadalmi érdek, hogy minél többen, minél többet sportoljunk és ez még az államnak is megéri, hiszen amit a sportra költ, azt nem kell az egészségügyre költeni. A válaszadók tehát elkerülhetetlennek vélik az állami szereplők támogatásait. A konkrét sportokról elmondva mindenki jelezte, hogy ma a vizes (úszó) sportok és a labdarúgás kiemelt helyzetét nem tartják jó iránynak, a támogatások újraelosztására, kiszélesítésére lenne szükség. Kevesen támogatnák a versenysportot, és inkább az amatőr és tömegsportra irányítanának több figyelmet. Fontos, hogy például az ingyenes eszközök (sport parkok) fenntartása, gondozása is állami feladat (önkormányzati) és azok bővítésekor is szükség van állami támogatásra. A kötelező napi testnevelés, illetve az egyetemeken bevezetett sport kreditek megosztották a válaszadókat. Abban konszenzus volt, hogy ez jó irány, a sportnak való kitettség és a választható sportok bemutatása jó, ha állandó és minél hamarabb megtörténik, azonban többen is jelezték az iskolák, az edzők, testnevelők teljesítménye, tudása, felszereltsége nagyon változatos és sokszor nélkülöz minden pedagógia szemléletet, szezonalitást, koncepciót. Az, ha a testnevelés óra azt jelenti, hogy a lányok kosaraznak, a fiúk fociznak, és néha van futás is, nem nevezhető valódi munkának. A javaslatokban számtalan ötlet merült fel, ezekre visszatérünk majd. Jó pontként felmerült az események szervezése, az egész közösségeket megmozgató sportválasztók, közös futások stb. támogatása, szervezése, amit pl. egy önkormányzat is szervezhet, támogathat. Érdemes lenne megvizsgálni azt is, a “tesiórák” milyen hatékonyságúak és hol van szükség új eszközökre, más sportágakkal való bővítésre, hogy nagyjából mindenhol azonos távolságban 12


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

legyen atlétikai pálya, uszoda, és ennek a feltérképezése és megosztásra. Erős vélelem, hogy a budapesti lefedettség sokszorosa a kistelepülésekének, de a megyeszékhelyek, nagyobb városok is le vannak maradva és ez újabb törésvonalat jelent a vidék-város viszonylatban. Mi akadályoz egy mai fiatalt a sportolásban? A legfontosabb akadályok: időhiány, információhiány, eszközhiány, belső késztetés hiánya. Az információk között sokszor említették az oktatási anyagokat, a “hogyan is kell ezt vagy azt csinálni” érzését, pl. a konditeremben, otthoni tornában, speciális eszközökben. A jellemző vélemény, hogy a helyi elérhetőség nagyon fontos, mert a többség nem tud vagy akar egy óránál többet utazni a lakhelye és a sportolási lehetősége között ( harminc perc oda, harminc vissza), márpedig ez vidéken nem mindenhol adott. Természetesen az anyagi tényezők is szerepet játszanak, de aki akar, képes ingyenesen is sportolni, a felszerelést pedig olcsón vagy ingyen is be lehet szerezni, például akciókkal vagy rendezvényeken való részvétellel. Ha valaki egyesületi tag és az egyesület tudja támogatni, az is lehetőség, de sajnos sok tehetség sorsa pont ezen múlik, hogy tud-e eszközöket finanszírozni és tartani a lépést, mivel a versenyeken kis különbségek is múlhatnak azon, hogy milyen anyagból van egy ütő, vagy milyen egy cipő. Az ismert tömegsportokon túli érdekes vagy különleges sportok (pl. ejtőernyőzés, evezés, tájfutás stb.) leginkább egzotikumként foghatóak fel, de sokakat érdekelné ezek kipróbálása és egy részük a próbát tevőnek elköteleződhetne mellettük. Erre kevés esély van, ha ezeket nem lehet az iskolai rendszerben kipróbálni és csak a véletlennek köszönhető, hogy valaki kipróbálhassa valamelyiket. Fontos, hogy az iskolai-egyetemi kötelező kurzusok is esetlegesen kiválthatóak legyenek ilyen különleges sportok kipróbálásával. Hogyan lehet ezeket legyőzni? Erre a kérdésre is az ajánlások részben térünk ki alaposabban. Területi eloszlásról és a hozzáférésről? A jobb hozzáférés és a területi arányosságot már említettük, de fontos lenne, hogy erről megfelelő tájékoztatás, információ álljon rendelkezésre. Erre is visszatérünk a javaslatok között.

13


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Javaslatokról, mit lehetne jobban csinálni, mire lenne szükség? Erre a kérdésre is az ajánlások részben térünk ki alaposabban. Tapasztalatok, javaslatok és ajánlások Mivel a kutatás célja ezen javaslatok megtalálása volt és az összes kérdést és interjút ezért végeztük, igyekeztük a sokféle javaslatot csoportosítani, rendszerezni és ebben a formában rendelkezésre bocsájtani. A leírtak nem a mi, hanem a kutatásban választ adók véleményét tükrözik, de azokat már szerkesztve és ahol lehet, röviden kifejtve adjuk közre, azért, hogy ezekre építve valódi, fenntartható és minél konkrétabb programokat lehessen építeni, törvényeket, rendeleteket alkotni, vagy inspirációt meríteni és azokat továbbgondolni. A megfogalmazáson túl többen is jelezték, hogy szívesen adnak további tanácsokat, példákat és támogatást, ha szükség van rá, és minél több ötletet veszünk át tőlük annál több újabb ötlettel állnak elő. A megkérdezett fiatalok is nagyon jól érezték, hogy a lehetőségek korlátozottak, nem lehet mindent megadni, de nem is “szálltak el” hanem könnyen hasznosítható, mindennapi ötleteket fogalmaztak meg, amiket most igyekszünk összefoglalni és csoportosítani. Információ Általánosan elmondható, hogy sok javaslat érkezett ebben a témában. A sportszereket és sportokat bemutató “edzés videók”-tól a konkrét elérhetőségeket felsoroló térképeken át. Konkrét javaslat volt egy állami Torna-tv adásra, ami családi programként beférne az M5-re vagy valamelyik állami csatorna reggeli és esti idősávjába, ahol híres és vagy inspiráló személyek (pl. Dzsudzsák Balázs, olimpikonok, de akár közéleti személyiségek) végeznének ingyenesen is űzhető sportokat, és arra bíztatnának mindenkit. Ennek lehetne egy fiatalabbakra hangolt online verziója (egy youtube csatorna formájában), ahol az ő influencereik kapnának ilyen fellépést és lehetnének az egészséges élet nagykövetei. Fontos, hogy a rendszeres torna mellett, ezen adások célja, hogy olyan sportokat is bemutasson a kipróbálás szintjén, amelyekre nagyon kevés figyelem irányul, (pl. a kalapácsvetés) mégis olimpiai sportok, és nehéz velük megismerkedni. Speciális sporteszközökről (pl. gerely, súlyzók, tőr stb.) is lehetnének ilyen adások és lehetne egy olyan rész, ahol tippeket kaphatnánk arra, hogyan állítsunk elő, vagy hozzunk rendbe sporteszközöket. Ilyen tipp például, hogy a súlyzókhoz használhatunk vízzel teli pet palackokat is. Mivel az újrahasznosítás és az egészséges életmód kéz a kézben jár, sokan ide javasolják a 14


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

táplálkozásra, életmódra vonatkozó tájékoztató adásokat is, valamint az ingyenes, elérhető vagy valamilyen szempontból különleges sportesemények beharangozóját is. Ennek a megteremtése lehetne a videók reklámjaiból, sporteszközök szponzoritól, nem igényelne komoly forrást, sokan vállalják a reklám érdekében, hogy egyesületüket bemutatva levezessenek egy edzést. Fontos szerepe lehetne egy ilyen adásnak a sportok bemutatásában, helyes használatban, a sportolás szokásnak elterjesztésében. Kombinálható lenne más az egészségmegőrzéssel

foglalkozó

műsorokkal,

települések

bemutatásával,

kultúrával.

Különleges ötlet, ennek továbbgondolásaként egy olyan portál szerű központi lap, mint például a szallas.hu, ahol a sportlétesítményeket nemcsak központilag lehet megtalálni, a kedvezményeiket, ajánlataikat összefoglalni, hanem azokat a “vásárlók” minősíthetnék is, ajánlásokat megfogalmazva mások és a hely felé is. Egy szolgáltatás lehetne a sporthoz írt zenék összegyűjtése, mert sokan komoly erőfeszítéseket tettek a sporthoz illeszkedő (pl a szívritmus alapján írt) zenék megalkotásában, és sokan használnak is ilyen zenei doppingot, de ezek nehezen megtalálhatóak, pedig ingyenesen is hozzáférhetőek. Ide tartozik, hogy az ingyenes vagy minimális díjú események hirdetését a korcsoporthoz kellene igazítani, és őket megcélzó képi, szövegi világot is megteremteni, mert a fiatalokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel elérni, mint a szüleiket. A hirdetőket össze is lehetne kapcsolni fiatalokkal és a közösségi médiában ők terjeszthetik az eseményt, így saját maguknak jövedelmet, a rendezőknek pedig fiatal résztvevőket teremtve. A sikeres egyesületek, rendezvények gyakran használnak ilyen peer-to-peer megközelítést, és sok zenei fesztivál, klub él ezzel az eszközzel. Ezt a sportra is ki kellene terjeszteni. Testnevelés és oktatás Korábban már jeleztük, hogy komoly kritikák is megfogalmazódnak a kötelező iskolai testnevelés gyakorlata ellen, hiszen a hogyanra kevés figyelem terelődik, miközben sok fiatalnak a “tesi óra” traumákat okoz, de legalábbis nem készteti őket rendszeres testmozgásra. Az edzőképzésbe is érdemes lenne energiát fektetni, új, interaktív módszereket oktatva és a presztízsét is növelve olyan ismeretekkel bővítve, amelyek a táplálkozással és a fogyással kapcsolatosak és érdekli a fiatalokat. Az iskolai testnevelésnek nem azonosak a céljai a fiatalok igényeivel. Erre megoldás lehetne, hogy a fiatalokat megkérdezve, valamilyen módon újragondolni mi is az iskolai testnevelés célja. Fontos lenne az olyan egyesületeket bevonni, amelyek akár tömbösítve, vagy rendszeresen külső helyszínen tarthatnának meg órákat. Ennek az iskola örülhet, mert nem kell a tornatermet használni (már ahol van), a 15


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

diákokkal meg lehet ismertetni új sportokat (pl. néptánc, fitness, küzdősportok stb.) amire nincs meg a kellő eszköz az iskolában. Fontos lenne rendezni, mit köteles elismerni az iskola mint külső helyszínen elvégzett sport, mert van olyan helyzet, hogy valaki egyesületi szinten országos versenyeket nyer, miközben köteles az iskolában is futni, labdázni, és minden bemelegítés nélkül, amatőr körülmények között, veszélyeztetve saját karrierjét, testi épségét “sportolni” mert az iskola nem ismeri el a szakágat, vagy nincs jóban az adott egyesülettel. Sok diák szülei motiváltak, hogy akár a tesi óra helyett pl. úszni járassák a gyermeküket, amit viszont az iskola nem ismer el. Ennek a szakmai kritériumai zűrösek és ad hoc jelleggel működnek, amin nem lenne nehéz változtatni. Hasonló az egyetemi sport kurzusok helyzete, ott a szűkösség volt a fő kihívás, mert pár népszerű sportra három-ötszörös túljelentkezés van (minden évben) miközben sok sportot senki sem akar kipróbálni. Itt is segíthetne, ha a klubok bemehetnének az egyetemre és megmutathatnák mi is az korfball, például. A kínálatot pedig az igényekhez kellene igazítani, mert ha a többség kényszernek és fölösleges adminisztrációs nyűgnek érzi a “tesiórát”, akkor nem érjük el sem az egészségmegőrzést, sem a sport megszerettetését, vagyis a rendszernek semmi értelme. Mindkét esetben fontos lenne, hogy itt főleg a sokszínűség bemutatásán legyen a hangsúly, ne csak a foci és kosárlabda legyenek alternatívák és az ingyenes vagy nagyon olcsó helyeket vagy épp egyesületi helyszíneket is vonjon be az oktatási rendszer, és erre kötelezze is a pedagógusokat. Egy évben ki lehet próbálni 4-6 sportot, és ha valaki az egyiket megszereti, akár az életre adhatunk neki egy hobbit, vagy éppen karriert. Ha Puskás Ferencnek soha nem kerül labda a lábára, mert csak úszni járhat, vagy Darnyi Tamás csak focizhat, lehet egyikük sem éri el a sikereit, amikre mindenki büszke lehet. A sport erőltetése nem szeretteti meg a fiatalokkal a sportolást. Anyagiak és hozzáférés Természetesen ebben a témában érkezett a legtöbb javaslat. Igyekeztünk azokra koncentrálni, ami nem igényel komoly átcsoportosítást, de inkább kisléptékű, de fontos változtatásokkal járna, a nagyon helyi és egyszerűtől a komolyabb léptékűekig. Abban egyetértés volt (még a sportot űzők számára is), hogy Magyarországon a labdarúgás túlzottan támogatva van, mind az állami, mind a cégek által. Ennek nyilvánvaló gazdasági, kulturális, politikai okairól nem kívánunk értekezni, de fontos megjegyezni, hogy a sportot elsősorban a teljesítmény kényszere hajtja előre. A válaszadók sokat viszonyítottak a focihoz, a létesítmények és a 16


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

klubokat támogató rendszerekhez, a politikai és gazdasági támogatáshoz és az eredményekhez. Összefoglalva elmondható, hogy sikerek és célok nélkül nem értelmezhető a sport, elvárások nélkül hasztalan bármit is támogatni. Ha sportolót nem hajtja a közönség buzdítása vagy az ellenfelek nyújtotta kihívás, akkor a fizetés nem elég ahhoz, hogy valaki a csúcsra jusson. Így az általános vélekedés az volt, hogy a mai rendszer inkább kontraproduktív és a “focista” mint karrier nem vonzóbb ma, mint mondjuk 10 vagy 20 évvel ezelőtt, mert a lustaság, beképzeltség, eredmények nélküli túlfizetettség szinonimája lett. Lehet érvelni a stadionok inspiráló hatásával és a példaképek vonzó erejével, de sokak számára a tömeges és amatőr sport támogatása sokkal fontosabb és kívánatosabb, mint egy sportra elkölteni az állami támogatás nagy részét. Ezen túlmutatóan javaslatok érkeztek például a rendszer normatív átalakítására, vagyis, hogy a sportágtól függetlenül a klubok, egyesületek a beiratkozott egyesületi tagok után kapjanak állami dotációt, de ne csak bemondásra, hanem például a befizetett tagdíjakat egészítse ki, vagy duplázza meg az állam, így oda csoportosulna a pénz, ahol amúgy is van piaci igény és teljesítmény. Itt érdemes valamilyen ellenőrzési rendszer, bevételi plafon és más garanciák, hogy mire költhető el a pénz, és ezért cserébe elvárható lenne például az iskolák számára nyújtott szolgáltatás is. További ötlet volt a civil és egyházi egy plusz egy százalék mintájára a sportegyesületeket is bevonni ugyanebbe a rendszerbe, azonos szabályokkal. Így bárki felajánlhatja a számára kedves sportszövetség, klub számára a támogatást, és a nem felhasznált egy százalékokat arányosan vagy a normatív alapon oszthatja a kormány, vagy az önkormányzati fenntartású helyeket támogathatná, vagy valamely központi intézkedést, tájékoztatást, sporteszköz beszerzését az iskoláknak, stb. Szintén a költségvetést érintené egy olyan kedvezményes ÁFA kulcs bevezetése, amely a sporttal kapcsolatos eszközökre, szolgáltatásra lenne érvényes. Ennek lenne az egészségügyi

mellett

gazdaságélénkítő

hatása

is,

mértékét

és

körét

komoly

hatástanulmányoknak kellene megalapozniuk, de ha összevetjük a sertéshús vagy a sporteszköz ÁFÁ-ját azt nem nehéz kitalálni mi tesz jót a magyar lakosság várható élettartamának. További kedvezményekről szólnak az alábbi javaslatok is. Legyen kedvezményes vagy épp ingyenes a fiatalok sportrendezvény látogatása, pl. Atlétikai vagy vizes VB. Ugyan a nemzetközi sporteseményekről mindig elmondják, hogy van a sportolást élénkítő hatásuk, a jegyárak nem teszik lehetővé, hogy a fiatalok látogassák ezen rendezvényeket, és persze ez 17


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

alól vannak kivételek, de ahol van állami támogatás egy rendezvény mögött, ezt akkor lehet jól indokolni, ha azt a fiatalok élvezhetik is, mert így nagyobb eséllyel tetszik meg nekik egy adott sport, ha élőben átélhetik egy verseny atmoszféráját. Hasonló kedvezményekkel lehet támogatni magát a sportolást, és 18 éves korig ingyenessé tenni (és a klubokat, szolgáltatókat kompenzálni) a sportlétesítmények látogatását, illetve bevezetni a szülői jegyet is, mert sok fiatal sportolna a szülőkkel közösen, megosztva például az utazási költséget, de ez sokaknak megfizethetetlen. Mivel a kutasában sokszor beszéltünk már sok különböző helyen a földrajzi elhelyezkedésről, és a korlátozott hozzáférésről. Erre megoldásként született meg az a javaslat, hogy a jelenlegi utazási kedvezmények mellé, javasoljuk egy sportjegy kategóriát is, hasonlóan a kulturális kedvezményhez, országos ünnepek látogatásához. A jegyet a MÁV és a Volánbusz mellett a helyi közlekedésre is átvihető formában képzelték el, ahol a klub igazolja a rendszerességet, vagy például egyesületi igazolványra, bérletre járna a kedvezmény, és valamilyen központi regisztrációval köthető össze, hogy csak valódi sporttevékenységre vonatkozzon és így a megbízható információ is könnyen összegyűjthető. Az utazási kedvezmény lehetőséget teremtene a megközelítésben, és olcsóbbá tenné a rendszeres testmozgást, olyan társadalmi rétegeket is be tudna vonzani, akik képesek, de nem tudnak erre nagyobb összegeket áldozni. A kedvezményt pedig ajánlhatnák a sportszervezetek, amivel több tagot gyűjthetnek, hogy ne kallódjon el annyi tehetség a szerényebb anyagiak miatt. Ahol nincs megfelelő közösségi közlekedés, de a helyi önkormányzatnak van valamilyen szállító eszköze, hasonló jegyet vehetne rá az egyesületi tag, és kérhetné a szállítást, hiszen az önkormányzat feladatai között is szerepel a lakosok egészségének védelme, és a fiatalok sokszor nem jutnak el a kínálkozó lehetőségekhez, mert nincs rá mód. Ez nem kellene, hogy akadály legyen, hiszen ezek a közösségi közlekedés teljes költségvetéséhez képest elhanyagolható összegek, és különben sem költenék el őket, ha nincs ilyen kedvezmény. Nagyon konkrét javaslat érkezett a Magyar Sport napjának (május 6) vagy ehhez hasonló nemzeti sport napnak a bevezetésére, ahol lehetne országos sport kihívásokat települések között szervezni, közös nagy sportágválasztókat, maratonokat szervezni. Ma például a Balaton Átúszás, vagy a körbefutása nagyon népszerű, és sokak kezdenek neki a rendszeres testedzésnek ilyen rendezvények hatására. Mivel a társadalmi összetartozást és közösséget is emelik ezeken a rendezvényeken, lehetne olyan szándék, hogy a sportolás mellett a magyarságtudatot, vagy a helyi közösséghez tartozást is emelhetik ilyen eszközökkel, nem beszédekkel. 18


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Az utolsó felsorolt javaslat az ingyenes kihelyezett eszközökkel kapcsolatos, ezeket sokan kiemelten említették, mint jó gyakorlat, például a Margitszigeti futókör, vagy a parkok pályái. Ingyenesek, bármikor igénybe vehetőek, nem igényelnek speciális tudást, modern eszközök, jól megközelíthetőek, stb. Fontos lenne ezekből is minden városba kihelyezni, és kiegészíteni őket egy olyan feltörhetetlen csomagmegőrzővel, amiben néhány dolog elhelyezhető, hogy ne kelljen egy csomaggal futni, vagy aggódni, hogy a letett hátizsák meglesz-e az edzés után is. Sokan ezeket a helyeket is eleve biciklivel közelítik meg, mégis jellemzően nincs mellettük biciklitároló, de legalábbis sok helyen nincs. A vízvételi, átöltözési lehetőség és a közvilágítás is felmerült, mint igény, és erre sok helyen van is példa, jó lenne, ha ez általános lenne és a helyeket bemutató katalógus/honlap készülne, ahová látogatva összehasonlíthatóak a helyek és bár az eszközök egyszerűek, jó lenne mégis ellátni őket javasolt használati útmutatóval, illetve bevonni őket az iskolai testnevelésbe is, ahol edzeni lehetne velük, szakfelügyelettel.

A sport általi nevelés módszertana Douglas Hartmann szerint a sport egy nagyon erős fejlesztő eszköz, különösen többkultúrájú közösségekben.1 A sport általi nevelést több szempontból határozhatjuk meg. Egyrészt vizsgálhatjuk a nem-formális pedagógia oldaláról. A Kompasz, kézikönyv fiatalok emberi jogi neveléséhez (Európa Tanács) szerint „a nem-formális pedagógia egy, a résztvevő tanulók szociális kompetenciáit fejleszteni célzó megtervezett nevelési tevékenység, amely a közoktatási tantervnek nem képezi közvetlen részét. A nem-formális pedagógiát sok civil szervezet alkalmaz közösségi tevékenysége során. A nem-formális pedagógia legfontosabb jellemzői: ✓Önkéntes alapon működik (nem kötelező), ✓Mindenki számára hozzáférhető, ✓Konkrét nevelési célokkal megvalósuló nevelési tevékenység, ✓Aktív részvételen alapul és tanulóközpontú, ✓Demokratikus állampolgári és életviteli kompetenciákat fejleszt, 1

Douglas Hartmann and Christina Kwauk (2011),Sport and Development: An Overview, Critique, and

Reconstruction, Journal of Sport and Social Issues2011 35: 284 originally published online 29 July 2011

19


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

✓Egyéni és kollektív tanulási formákat is tartalmaz, ✓ Holisztikus és folyamatorientált (az embert, mint egészet fejleszti, a célhoz vezető út ugyanolyan fontos, mint az elért eredmény) ✓Tapasztalati tanulásra és a tanuló valódi igényeire épül.2 A következőkben megpróbáljuk definiálni a sport általi nevelést. Egy egy éves nemzetközi sport általi nevelési képzők képzése program résztvevői (amelyet a Nemzetközi Sport és Kultúra Egyesület, ISCA szervezett) kísérletet tettek arra, hogy meghatározzák a sport általi nevelés lényegét. A képzés egy több képzési találkozóból álló projekt volt, amely résztvevői sport általi nevelési képességeiket akarták fejleszteni és a nem-formális pedagógia és a sport területéről érkeztek. A képzés során négy különböző definíciót is felvázoltak: 1. A sport általi nevelés egy olyan módszer, amely az élet különböző területein szükséges kulcskompetenciákat fejleszti a sport és testmozgás alkalmazásával. 2. A sport általi nevelés egy olyan pedagógiai megközelítés, amely a sportot és testmozgásos gyakorlatokat eszközként használ ahhoz, hogy olyan specifikus kompetenciákat fejlesszen, amelyek az élet különböző területét javítják. A sport általi nevelés javítja a közösségi, kulturális, morális és etikai kompetenciákat annak érdekében, hogy pozitív változásokat eredményezzen személyes, professzionális és társadalmi szinten. 3. A sport általi nevelés egy tanulási és tanítási folyamat, amely az élet számos területén használható készségeket, tudást és tapasztalatokat fejleszt. 4. A sport általi nevelés lefedi azt a tanulási folyamatot, amely sportot és a testmozgást használja fel úgy, hogy az egyén és csoportok valós közösségi kompetenciáit fejlessze. Ezek a meghatározások több oldalról megközelítve segítenek megérteni, mit jelent pontosan a sport általi nevelés. Számos szociológiai kutatás határozza meg úgy a sportot, mint “globális társadalmi tényezőt”, amely értékeket hordoz magában, illetve hoz létre. Fontos különbséget tenni aközött, hogy mit jelent a sport, mint társadalmi tényező, és hogy mit jelent a sport és testmozgás, mint nevelési eszköz. Először szükségünk van olyan tanulási célokra, amelyekkel a bevont résztvevők (tanulók) egyetértenek. A sport nevelési szerepének kiteljesítése azt jelenti, hogy a sport eredeti céljai helyett a közös tanulási célok kerülnek előtérbe.

2

Kompasz, kézikönyv a fiatalok emberi jogi neveléséhez, Európa Tanács, 2002

20


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Ez a módszer a sportra eszközként tekint, amely segít fejleszteni a közösségi és állampolgári kompetenciákat, valamint hozzájárul egy fenntartható társadalmi fejlődéshez is. Ez esetben a teljes tanulási folyamatot előre meghatározott érthető, reális és mérhető tanulási eredmények alapján tervezzük. A sportteljesítmény eredmények másodlagossá válnak, és előtérbe kerül a 8 élethosszig tartó tanulás kulcskompetencia.3 A sport általi nevelés egy nem-formális pedagógiai megközelítés, amelyben a sportot és a fizikai mozgást eszközként alkalmazza egyének és a csoportok az élet más területeire átvihető kompetenciáinak fejlesztésére, fenntartható társadalmi fejlődés kialakítása érdekében. Ilyen közösség kompetenciák a: kommunikáció, együttműködés, döntéshozatal és részvétel, irányítás, befogadás és diszkrimináció mentesség, emberi méltóság tisztelete, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás, empátia és egyéb a tiszteleten, és befogadáson nyugvó demokratikus kultúrához szükséges hétköznapi készségek. Kiemelendő, hogy a 8, említett kompetencia fejleszthető az oktatási intézményeken kívül is, nem köthetők korhoz, viszont releváns a projekt szempontjából megemlíteni, hogy a fiatalok ezen képességei és készségei az önkéntes munka, a nem-formális oktatási módszereket felhasználó műhelymunkák és projektek során szintén fejleszthető. A személyközi és állampolgári kompetenciák képezik a projekt fő irányvonalát, a bemutatott gyakorlatok is ide köthetőek.

A digitális világ jelenléte a fiatalok életében

A műhelymunkák egy részében a digitalizációval és annak hatásaival foglalkoztunk. Több alkalmon keresztül vizsgáltuk a generációk közti különbségeket és a fiatalok internet használati szokásait. A világ, amelyben jelenleg a fiatalok és a gyerekek élnek és felnőnek, gyorsan változik. Jóval gyorsabban, mint azt korábban elképzeltük volna. Régen a média viszonylag kevés lehetőséget kínált és nagyon kevés konfliktust okozott, maradt az embernek ideje játszani, ábrándozni, saját „dolgokat” készíteni. Ma viszont, Eriksen norvég szociálantropológus professzor szerint, már egy olyan világban élünk, ahol nincs idő egy 5 centinél hosszabb

3

8 kulcskompetencia

21


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

gondolat megfontolására, ez lett tehát az élet sebessége, miközben tudjuk, hogy a lassúságra érzelmi szempontból mindenképpen szükség lenne.4 Az említett lassúság annál is inkább fontos, mivel teret ad az átgondolásra és az internet tudatos használatára, amennyiben nem hiszünk el mindent azonnal, nem reagálunk gondolkodás nélkül mindenre és meggondoljuk az általunk megosztott tartalmak minőségét és mennyiségét. A projekt során már említett tanulmányutak és műhelymunkák során szerzett tapasztalat és konklúziók azt mutatták, hogy a tudatosság lehet a kulcsa a digitális ,,rohanás” hatásainak kiküszöbölésére. Nem kérhető a fiataloktól, hogy teljesen más irányba induljanak el, esetleg ne használják az internet adta lehetőségeket és vonuljanak ki a közösségi média felületekről. Annál is inkább igaz ez, mivel sok olyan munkahelyet lehet említeni, ahol elkerülhetetlen az IKT eszközök használata vagy a különböző platformok használata. A résztvevők hamar ráébredtek, hogy Y vagy Z generációsként ők sem tudnak órákat eltölteni mobilhasználat nélkül, annak ellenére sem, hogy magukat tudatos használóknak tekintik. A gyakorlatok során megvizsgáltunk közösen különböző média tartalmakat, köztük a résztvevők profiljait (amennyiben vállalták ezt) és több applikációt, amelyek népszerűek voltak vagy még mindig azok a felhasználók körében az elmúlt 5 évből. A személyes tapasztalatok bevonását a csoportvezetők és trainerek azért tartották fontosnak, amellett, hogy ismertettek néhány a témához köthető kutatást, mivel a tanulási folyamat gördülékenyebb, ha a résztvevők a saját életükből merítik a feldolgozandó kérdéseket. A legmarkánsabban az online jelenlét kérdése foglalkoztatta a fiatalokat, és annak lehetséges eltérései az offline személyiséghez képest, valamint annak megítélése a társadalom szemében. Ennek kapcsán felmerült a cyberbullying és az online kommunikáció gyakran előforduló pontatlansága. Szükség van a digitális műveltségre és annak finom hangolására, amelyre a nem-formális tanulási módszerek biztosítanak hasznos gyakorlatokat.

Digitális műveltség és kompetenciafejlesztés A digitális műveltség azt jelenti, hogy képesek vagyunk a világhálón információkhoz és kommunikációs tartalmakhoz hozzáférni, azokat megérteni, kritikusan értékelni, illetve önállóan létrehozni. 4

1998 óta folyamatosan…Tari Annamária előadása a - Digitális galaxis – Húsz év kutatás A médiáról és a gyerekekről.

22


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Miért van szükség a digitális műveltségre?

Európában sok fiatal minden bizonnyal az internetet használja legfőbb információforrásként. Néha célzatosan, közvetlenül információszerzésre használják, másszor a közösségi vagy más tevékenységek során jutnak információkhoz. Mindkét esetben fontos, hogy a felhasználók képesek legyenek a konkrét tartalmat és az esetleges rejtett üzeneteket is megérteni, elemezni, értékelni és ellenőrizni. Amikor gyűlöletmegnyilvánulásokkal találkoznak, ezek a képességek még inkább nélkülözhetetlenek. A médiaműveltségnek, illetve azon belül is az online világhoz kapcsolódó digitális műveltségnek azonban csupán egy részét alkotják azok a készségek és ismeretek, amelyek képessé teszik a fiatalokat információk felkutatására és feldolgozására. Hiszen a digitális műveltség túlnyúlik az információgyűjtés és –feldolgozás körén, és számos más készség és eszköz is hasznos lehet abban, hogy felkészítsük a fiatalokat az online gyűlölet kezelésére. Ezek egy része inkább az internet technikai oldalához kapcsolódik, más részük a tartalmak létrehozásához és megosztásához szükségesek. Főbb pontok (az Emberi jogok útmutatója internethasználóknak c. dokumentum alapján): Szükséges, hogy a gyerekek és fiatalok biztonságosan és magánéletük tiszteletben tartása mellett használhassák az internetet. Szükséges, hogy a gyerekek és a fiatalok képzést és tájékoztatást kapjanak tanáraiktól, nevelőiktől és szüleiktől. Szükséges, hogy a gyerekek és fiatalok a koruknak és körülményeiknek megfelelő tájékoztatást kapjanak a különféle jogszabályba ütköző tartalmakról és viselkedésmódokról. Tanulás a cselekvésen keresztül Általánosságban elmondható, hogy mindenki, aki az internetet használja, tevékenység közben sajátítja el azokat a módszereket és szabályokat, amelyek az online jelenléthez szükségesek: csak annyira válik „digitális írástudóvá”, hogy képes legyen eligazodni és igényei nagy részét kielégíteni. Magasabb szintű digitális műveltségre van szükség azonban akkor, ha a fiataloktól nemcsak azt várjuk, hogy ne kövessék az online gyűlöletbeszédet tápláló rossz beidegződéseket és szokásokat, hanem azt is, hogy megtanuljanak tiltakozni bizonyos helyzetek ellen. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a készségeket és tudásterületeket, amelyek ehhez a leginkább szükségesek.

23


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Más szerepekhez más eszközök Fontos kiemelni, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban a fiatalok időről időre más és más szerepben találják magukat. Mindegyik szerepben eltérő készségekre lehet szükség, és ezt az oktató-nevelő munka során mindig szem előtt kell tartani. Kívülállók/szemtanúk Bármikor, amikor olyan tartalommal találkozunk, amely valamilyen mértékben káros valaki számára, mi is a párbeszéd résztvevőjévé válunk. Ilyenkor cselekedhetünk úgy, hogy tudomást sem veszünk róla, vagy egy megosztással magunk is tovább adhatjuk, vagy pedig dönthetünk úgy, hogy állást foglalunk vele szemben. Ez ítélőképességet, kritikai elemző készséget és a lehetséges cselekvési módok ismeretét követeli meg. Áldozatok Azoknak, akik közvetlen célpontjai az online gyűlöletbeszédnek, és akik a legtöbbször szembesülnek sértő vagy rasszista megnyilvánulásokkal és internetes zaklatással, olyan stratégiákat kell átadnunk, amelyek segítségével megvédhetik magukat, és fel tudnak lépni a gyűlöletmegnyilvánulásokkal szemben. Olyan készségekre és ismeretekre van szükségük, amelyek segítségével kezelni tudják a problémát, például a felelősök felelősségre vonásával, a zaklatás jelentésével, más emberek állásfoglalásra ösztönzésével vagy más módon. A gyűlölködők és a potenciális gyűlölködők Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik önállóan, saját tartalmakat létrehozva vagy másokét megosztva terjesztik az online gyűlöletbeszédet, vagy erre hajlandóságot éreznek. Ne felejtsük el, hogy ahogy a gyűlöletbeszéd megnyilvánulási formái közt is vannak súlyosabbak és enyhébbek, ugyanígy a gyűlölködők szerepe is lehet kártékonyabb vagy kevésbé ártalmas. Akik mérsékelten rasszista tartalmat osztanak meg, szintén hozzájárulnak a problémához, még akkor is, ha tettük nem törvénysértő, és nem uszít nyíltan erőszakra. De akkor is beindíthatja a sértő megnyilvánulások egész láncolatát. Számos ember hozzájárul az online gyűlöletbeszéd terjesztéséhez egyszerűen azzal, hogy olyan tartalmat oszt meg, amelyről nem is tudja, hogy káros, sértő vagy hamis. Ahhoz, hogy 24


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

ezt elkerüljük, képesnek kell lennünk arra, hogy felismerjük az előítéletes vagy elfogult online tartalmakat, és nagyobb felelősséggel kell eljárnunk a tartalmak létrehozása és megosztása során. Az internet tudatos használata A következőkben áttekintjük a digitális műveltség legfontosabb területeit. Az online gyűlöletbeszéd felismerése Az online gyűlöletbeszéd elleni harc első lépése, hogy képesek legyünk felismerni, amikor szembetalálkozunk vele. Ehhez tudnunk kell, hogy mi tekinthető gyűlöletbeszédnek és hogyan lehet felmérni a lehetséges hatásokat, de fontos az is, hogy megértsük a mögöttes üzeneteket, és észrevegyük a burkolt előítéleteket is. A kritikai gondolkodás és az információ feldolgozása Ma már óriási mennyiségű információ található az interneten, ezért a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy ne vegyenek mindent készpénznek, amit látnak vagy hallanak. Ez különösen érvényes az olyan kétes forrásból származó vagy hamis információkra, amelyek erősíthetik a különböző csoportokkal szembeni előítéleteket. Fontos, hogy a felhasználók észre tudják venni az érvelésben előforduló esetleges hibákat, és tisztában kell lenniük azzal, milyen fontos a tények ellenőrzése, a „másik oldal” meghallgatása, legalább azokban az esetekben, amikor valaki sérülhet. Hasznos tippek: az érvelés ellenőrzése 

Hivatkoztak-e forrásokra az állítások alátámasztásához, vagy az érvelést a közvélekedésre alapozták?

Megnevezték a forrásokat? Ezek a témában hitelesnek tekintett források?

Meggyőzőek voltak az érvek, vagy más végkövetkeztetés is levonható belőlük?

Az érvek tényeken alapulnak, vagy inkább érzelmekre, hagyományos feltételezésekre apellálnak, egy pusztán lehetséges következtetést tényként bemutatva?

Ellenőrizhetők az említett tények vagy érvek?

Elhangzottak általánosítások egyénekre vagy csoportokra vonatkozólag?

Az általánosítások rasszisták vagy diszkriminatívak voltak?

Létezhetnek-e eltérő nézőpontok, amelyek megdöntenék az érveket?

25


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Használnak-e az állításokban személyeskedő érveket, más szóval: az érvelés során azért támadják a másik oldalt, mert olyan, amilyen, vagy azért, amit mond?

Fokozta-e az érvelés hatásosságát az előadásmód, például sokkoló képek vagy multimédiás anyag használata

Kutatás A tények ellenőrzéséhez és a másik oldal meghallgatásához hozzátartozik a különböző források felkutatása, valamint annak ismerete, hogyan kell hatékonyan keresni. A legtöbb ember tudja, hogyan kell használni a keresőmotorokat, de sokkal kevesebben tudják, hogy maguk a keresőmotorok hogyan működnek, és milyen egyéb eszközöket lehet használni a keresések pontosításához és ahhoz, hogy más találatokat is felhozzon a rendszer. Tippek a kereséshez: 

Próbáljunk meg többféle keresőmotort használni ahelyett, hogy csak egyre támaszkodnánk.

Mielőtt megkezdjük a keresést, blokkoljuk a cookie-kat, és töröljük az előzményeket. Így eltérő találatokat fogunk kapni, mivel a keresőmotorok általában azt mutatják, amiről úgy vélik, a felhasználó látni szeretné (az alapján, amit az adott felhasználóról „tudnak”).

Folytassunk le több keresést különféle kulcsszavak használatával, még akkor is, amikor egy adott témakörben keresgélünk.

Próbáljunk meg célirányos kutatást végezni, például korlátozzuk a keresést egy weboldalra, vagy zárjunk ki bizonyos kulcsszavakat, vagy használjuk az „és” szót, hogy a keresett szavak mindegyike megjelenjen a találatokban. Az ilyen célirányos keresés mikéntje változhat az adott keresőmotor függvényében.

Ellenőrizzük az adott weboldal megbízhatóságát, mielőtt a keresési eredményt a keresett tartalmak forrásaként használnánk.

Vigyázzunk az álcázott weboldalakkal, amelyeket a keresőmotorok azonosnak tüntetnek fel más honlapokkal, holott nincs közük egymáshoz. Az ilyen oldalaknak általában az a céljuk, hogy megtévesszék a felhasználót, és olyan „tudást” terjesszenek, amely valójában ideológiailag elfogult információ.

26


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A hitelesség ellenőrzése Az emberek szinte bármit megoszthatnak online. A tartalom óriási mennyisége és az internet nagy részére jellemző szabályozatlanság miatt viszonylag könnyű véleményt tényként bemutatni, és hamis állításokat közzé tenni anélkül, hogy azokkal bárki szembeszállna. A gyűlöletbeszéd sokszor megalapozottnak és érvekkel megfelelően alátámasztottnak tűnhet egy felületes szemlélő számára. Ahhoz, hogy a fiatalok felismerjék a lehetséges gyűlöletbeszédmegnyilvánulásokat, nemcsak a kritikai gondolkodás meg a tények és érvek ellenőrzése lehet fontos, hanem az is, ha tisztában vannak a weboldal típusával és a szerző hitelességével is. Több ezer olyan weboldal van, amelyet azért hoztak létre, hogy a rasszista nézeteket vagy a diszkrimináció más formáit népszerűsítse. Az ilyen gyűlöletterjesztő oldalak gyakran egymáshoz kölcsönösen kapcsolódnak, és rasszista állításaik alátámasztásához más gyűlöletoldalakra hivatkoznak. Manapság számos rasszista oldal kifinomultabb eszközökhöz folyamodik, például oly módon próbálja leplezni a rasszizmust, hogy azt állítja, a „nemzeti értékeket terjeszti”, de közben rasszista kijelentéseket közöl. Néhány egyszerű kérdés segítségével ellenőrizhetjük, hogy a weboldal megbízható-e. Hasznos tippek a hitelesség ellenőrzéséhez: 

Van-e tekintélye az oldalnak, mint információforrás vagy véleményforrás? Hivatkoznak rá más oldalak?

A weboldal-tulajdonosok és a szerzők személye egyértelműen megállapítható? Van okunk megbízni bennük?

Mit mond maga az oldal arról, hogy mit szeretne elérni?

Van-e okunk elfogultságot feltételezni a weboldal részéről, annak földrajzi helye vagy a szerzők személye miatt, vagy az alapján, amit a céljairól mond?

Több nézőpont is megjelenik a weboldalon?

Milyen gyakran frissítik, van a közelmúltban feltöltött tartalom?

Találhatunk hasonló tartalmat más, megbízható oldalakon?

Fennállhat-e bármilyen összeférhetetlenségi probléma, például üzleti érdekekhez vagy politikai csoportokhoz kötődően?

Megadnak hivatkozást vagy forrást a weboldalon megosztott tartalmak esetében?

Van rasszista vagy diszkriminatív tartalmakra vonatkozó szabálya, irányelve?

Hogyan kezel ilyen tartalmakat, és hogyan válaszol ilyen panaszokra?

Tartalom létrehozása és megosztása 27


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A mások által is könnyen elérhető online tartalmak létrehozásának viszonylagos egyszerűsége rengeteg új lehetőséget nyitott meg az átlagos felhasználók számára, de emellett bizonyos felelősséget is rótt rájuk. A gyűlöletbeszéd vonatkozásában különösen fontos a felelősség és az odafigyelés az online tartalmak közlése és megosztása során, mivel a felhasználók akarva-akaratlanul is könnyen a gyűlöletbeszéd terjesztőivé válhatnak. Hasznos tippek tartalom megosztásához: 

Győződjünk meg róla, hogy az általunk megosztott tartalom nem tükröz elfogultságot, előítéletet, rasszizmust vagy gyűlöletet.

Győződjünk meg róla, hogy az információ megbízható, nehogy mi magunk terjesszünk hamis vagy félrevezető információkat.

Ne osszunk meg semmi olyat más emberekről, amely veszélyeztetheti a magánszférájukat vagy a személyes biztonságukat. Mindig kérdezzünk rá, ha nem vagyunk benne biztosak!

Legyünk óvatosak olyan információ megosztásánál, amely szerzői jogvédelem alatt állhat.

Amikor tartalmat osztunk meg, ellenőrizzük a weboldal felhasználási szabályzatát, mert az tartalmazhat korlátozást a megosztható tartalom típusára vonatkozóan, továbbá jogosultságokat adhat a weboldalnak az általad megosztott tartalom felett vagy a saját személyes információidhoz kapcsolódóan.

Gondoljuk végig, vajon lehetséges-e, hogy mások rossz célra használják az általunk megosztott információt, például hogy hamis képet fessenek valakiről vagy ártsanak valakinek. Ellenőrizzük, hogy a tartalom nem félreérthető-e.

Ne feledjük, hogy az interneten megosztott tartalmakat könnyen félreérthetik, így azok sérelmet okozhatnak, ha nem megfelelően vannak megfogalmazva. Próbáljunk meg visszaolvasni minden posztot egy kívülálló szemével.

A biztonságunk megőrzése A fiataloknak tisztában kell lenniük az online környezet lehetséges veszélyeivel, és ismerniük kell azokat az óvintézkedéseket, amelyek megtételével elkerülhetik magánszférájuk veszélyeztetését. Továbbá vannak olyan eszközök is, amelyek segíthetnek abban, hogy csökkentsék annak esélyét, hogy internetes zaklatás célpontjává váljanak. Magánélet a virtuális világban 28


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Az internet egy nyilvános tér. Nyilvános tér ugyanúgy, mint az utca vagy a bevásárlóközpont: emberek vesznek minket körül, akik láthatják mindazt, amit csinálunk. Ugyanakkor a virtuális világban az életnek olyan sajátos jellemzői vannak, amelyek miatt itt a magánélet védelme komolyabb gondot jelent, mint az utcán. Az utcán általában tisztában vagyunk azzal, hogy más emberek látnak, és ha akarnak, meg is figyelhetnek minket. Az interneten sokkal kevésbé tudatosul bennünk, hogy mások figyelnek minket, még kevesebbet tudunk arról, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a kíváncsi tekintetektől. Ez az „öntudatlanság” oda vezethet, hogy védtelenné válunk a fizikai és lelki kizsákmányolással vagy fenyegetésekkel szemben. Azoknak, akik zaklatni, gyötörni, fenyegetni vagy kihasználni akarnak valakit, sokkal könnyebb dolguk van, ha rendelkeznek némi információval az áldozatukról. Ezért a személyes adatok védelme különösen releváns az internetes zaklatás szempontjából. Főbb üzenetek A fiatalok nem feledkezhetnek meg arról, hogy az internet nyilvános tér, ahol a többi ember láthatja, hogy mit csinálunk, milyenek vagyunk, még akkor is, amikor azt gondoljuk, hogy ez lehetetlen. Az internetnek is megvannak a maga veszélyei: vannak emberek, akik arra használják a személyes adatokat, információkat, hogy támadást intézzenek mások ellen, vagy ártsanak nekik. Fontos, hogy a fiatalok megfelelő óvintézkedésekkel korlátozzák ennek a lehetőségét. Minden, ami az internetre felkerül, ott is marad örökre! A fiataloknak tudatosítaniuk kell ezt, és mérlegelniük, hogy nem osztanak-e meg magukról olyan személyes információkat, amit aztán később megbánnak. Fontos, hogy a fiatalok mások magánéletének és biztonságának a tiszteletben tartásáról se feledkezzenek meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem szabad másokkal bántó vagy sértő módon viselkedniük, hanem azt is, hogy vigyázniuk kell, nehogy olyan információkat osszanak meg másokról, amelyek felhasználásával ártani lehet az érintetteknek. Az emberi jogok védelme arra az esetre is érvényes, amikor mások olyan rólunk szóló információkat szereznek, amelyekhez nem adtuk nekik hozzáférést, illetve amikor olyan dolgokat osztanak meg rólunk az interneten, amelyek miatt személyes integritásunk sérülhet. Ilyen esetekben több szervezet és állami intézmény tud segíteni, különösen, amikor fiatalokról van szó. A fiataloknak pedig képesnek kell lenniük arra, hogy jelentsék, ha az interneten bántják vagy kihasználják őket. 29


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Nincsen anonimitás. Bármi, ami online történik, visszavezethető ahhoz a személyhez, aki megosztotta. Büntethetetlenség sincsen; az online gyűlöletbeszédet és az internetes zaklatást a törvény bünteti. A magánélet védelméhez való jog A magánélet védelméhez való jogot számos emberi jogi egyezmény védi. Az emberi jogokra vonatkozó jogszabályok szerint a magánélet védelme sokkal többet jelent a személyes adatok védelménél, mivel magában foglalja az ember életének azon területeit is, amelyek az identitásunk és a méltóságérzetünk szempontjából a legfontosabbak. a legfontosabbak. Ez az internet kontextusában azt jelenti, hogy a magánélet védelméhez való jog vonatkozik a magánlevelezésre - még munkahelyi környezetben is -, de a saját fényképekre és a videókra is. Életünk ezen területeinek mindenféle állami beavatkozástól mentesnek kell lennie, valamint az államnak meg kell védenie minket más emberek beavatkozásaitól is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a „fizikai és pszichológiai integritás” elvét alkalmazza a 8. cikkre vonatkozó panaszok vizsgálata során. Ez szintén vonatkozik az online életre és kapcsolatokra is. Az államoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az emberek nyugodtan élhessék hétköznapi életüket, személyes döntéseiknek megfelelően, anélkül, hogy mások valamiféle uniformizált keretbe kényszerítenék őket, vagy eltérő igényeik miatt üldöznék őket. Az számít, hogy amit az állam tesz, vagy nem tesz, hogyan hat az egyénekre: a magánéletünk személyes ügy! Azonban a magánélethez való jog nem abszolút jog; vagyis az állami hatóságoknak meg kell találniuk az egyensúlyt az egyén magánélethez való joga, illetve a társadalom és más emberek egyéb igényei között. Nagyon ritkán indokolt lehet, hogy az állam hozzáférjen egyesek személyes adataihoz, esetleg épp mások jogainak védelme érdekében és néha dönthet úgy is, hogy nem biztosítja valaki számára a magánélet védelmét, vagy azért mert a szóban forgó személyt érintő kockázat nem kellően súlyos, vagy, mert túl sokba kerülne másoknak. Általánosságban és minden emberi jog esetében is elmondható, hogy az adott állam hatóságainak felelőssége biztosítani, hogy az emberek magánéletébe ne avatkozzon be és emberi méltóságát ne sértse meg se az állam, se mások. Ez egyaránt vonatkozik az online és az offline világra. A személyes adatok védelme és az emberi A személyes adataink, magánszféránk a magánéletünkhöz tartoznak, így az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke gondoskodik védelmükről. A magánszféránkba tartozik a 30


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

fizikai, társadalmi és érzelmi életünk minden olyan területe, amelyet nem kívánunk a nyilvánossággal megosztani. Senkinek nincs joga olyan személyes adatainkat megismerni, amit magánügyként, bizalmas adatként kívánunk kezelni, kivéve, ha erre mi kifejezetten engedélyt adtunk, vagy a hozzáférést mások jogainak védelme mindenképpen megköveteli. Egyetlen embernek vagy szervezetnek sincs joga ahhoz, hogy olyan dolgokat tudjon meg a magánéletünkről, amiket mi nem kívánunk a tudomására hozni. Azonban sok internetes fórum és oldal alapbeállításait nem könnyű megérteni, és nem is az a céljuk, hogy a felhasználók magánszféráját, személyes adatait védjék. A személyes információk bizalmasságának megőrzéséhez körültekintésre és odafigyelésre van szükség, és arra, hogy tisztában legyünk a lehetséges veszélyekkel. A

magánszféra

védelméhez

kapcsolódó

kérdések

fontosak

lehetnek

az

online

tartalommegosztást illetően is. A fiataloknak tisztában kell lenniük azzal, hogy saját magánéletük védelme mellett másoké is ugyannyira fontos. Mivel olyan egyszerű megosztani fotókat, videókat, üzeneteket és más információkat, könnyen óvatlanná válunk, adott esetben ártva ezzel másoknak. A fő üzenet a fiatalok számára az, hogy az olyan tartalmak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak valaki máshoz, csak akkor kerülhetnek megosztásra, ha már eleve szabadon hozzáférhetőek (és egyébként sem ártalmasak vagy sértő jellegűek), vagy az adott személy beleegyezését adta a megosztáshoz. Fontos tudni, hogy az online kommunikáció esetén szinte soha nem biztosítható a tartalom bizalmasságának megőrzése. Az e-mail üzeneteink és bármi, amit online megosztunk, majdnem mindig hozzáférhetővé tehető mások számára is, és soha sem lehet teljesen eltávolítani a virtuális világból. A gyenge jelszavak vagy a nem megfelelő biztonsági óvintézkedések lehetővé teszik mások számára, hogy hozzáférjenek olyan információkhoz, amelyeket az emberek a felhasználói profilok privát részében vagy az e-mail postafiókjukban tárolnak. Még az erős jelszavak sem nyújtanak teljes garanciát a hackerek vagy az állami biztonsági szolgálatok betörései ellen! A fiataloknak tisztában kell lenniük a kockázatokkal, és mindent el kell követniük annak érdekében, hogy meg tudják védeni életük azon részleteit, amelyeket nem akarnak mások tudomására hozni. Emellett azt is tudniuk kell, hogy ha megfelelő óvintézkedések ellenére valaki mégis hozzáfér személyes információikhoz, az nagy valószínűséggel törvénybe ütközik, és a magánélethez való jog megsértésének minősül.

31


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

32


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Jó gyakorlatok gyűjteménye

A sport általi nevelés módszertanát alkalmazó gyakorlatok

Hosszútávon fenntartható programok

33


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A gyakorlat neve: Láthatatlan Fitness A gyakorlat bemutatója: Koschek Alexandra – aerobic edző, testnevelés tanár Általában, amikor azt mondják, hogy „Láthatatlan fitnesz”, a következő két reakció az általános: 1. Mi teszi láthatatlanná? Nem csinálunk semmit? Akkor én is mindennap csinálom ... vagy 2. Nem vagy ott vagy láthatatlan vagy? Mit jelent ez? … A valóságban az Invisible Fitness egy heti edzés, ahol a látók és a vakok együtt edzenek saját testsúlyukkal vagy crossfit felszerelésükkel. 2018 tavasza óta minden szerdán - néhány hét nyári és karácsonyi szünettel - tartjuk ezeket az edzéseket a LÁSS Sport Club és a Decathlon támogatásával. A résztvevők számára ez teljesen ingyenes, és szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés. Ennek a programnak két fő célja van (sok más pozitív hatással együtt): 1. A látássérültek állapotának, kinesztéziájának és magabiztosságának kialakítása és fejlesztése 2. Szenzibilizálás és a segítségnyújtás javítása jóllátó résztvevőkkel Általában a hangsúly az erő és az egyensúly fejlesztésére, a testtartás javítására irányul. Ezen kívül fontos megemlíteni a közösségépítés erejét, hiszen bárki jöhet, nemtől, kortól és iskolai végzettségtől függetlenül (még nyelvtől függetlenül is volt olyan résztvevő hölgy, aki nem tudott angolul vagy magyarul kommunikálni, de jól be tudott illeszkedni). A csapat 70% -a ennek eredményeként visszatér, a hangulat mindig jó, de szinte minden alkalommal van egyegy új arc. Nem probléma, ha valaki lemarad néhány edzésről, vagy csak néhány hetente tud eljönni. Általában 3, de legalább 2 edző van jelen, maximum 12-15 résztvevővel, mindenkire odafigyelünk és differenciálunk. Nem választanám külön a két fent említett cél megvalósítását az edzéseken, mivel a feladatok többségében mindkettő megvalósul. Mivel látó és nem látó emberek is vannak az osztályban, megpróbáljuk őket párosítani, például: amikor egy látó segíti a látássérültet az egyik állomásról a másikra való eljutásban, állandóan jelen van a magabiztos segítség és az érzékenyítés. Az edzők mindig a legrészletesebben mondják el a feladatokat, és sok a közvetlenség és érintés, mert vizuális kommunikáció hiányában a fizikai érintkezésben kell segítenünk a résztvevőket a gyakorlatok végrehajtásában. Óránként próbálunk páros és csoportos gyakorlatokat végezni, alkalmanként zenei feladatokat is el kell végezni. Mindig örömmel fogadják és soha nem ijednek meg tőle, mindig mindent megpróbálnak és egymást bátorítják, 34


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

rendkívüli közösségépítő hatása van az együttműködésnek és a kihívásoknak. Ezeken felül beépítünk egyensúly- és koordinációs feladatokat is, mivel a látássérülteknek nagy szükségük van ezekre. A legtöbb esetben aszimmetrikus gyakorlatoknál a feladat a karok és lábak munkájának összehangolása az ellentétes oldalon. Általában a látó és látássérült emberek 50-50% -ban vannak jelen a csoportban. A férfiak és a nők aránya is megegyezik. Az edzések elején mindig megkérdezzük, van-e valami, ami fáj, mert nem akarjuk, hogy baleset történjen. Vannak, akiknek fáj a térdük, vagy a csuklójuk miatt nem képesek támogató feladatokat végrehajtani, de ez nem jelent problémát, mert általában több variációt mondunk egy feladatra, vagy csak külön mondunk nekik egy feladatot az adott állomáson. A differenciálás az óra elejétől kezdve megjelenik mind a helyszínen (együtt segítünk pontosan beállítani a helyes irányt, a látó emberek alkalmazkodnak a látássérültekhez), mind a felszerelések használatában (pl. nagyobb súlyt helyezünk a súlyzóra) vagy ha egy látássérült résztvevő nem biztos a feladatban, akkor támogatjuk). Eszközök: Mivel egy általános erőfejlesztésről van szó, meglehetősen változó szintű edzéssel és egészségi állapottal, kevesebb, de több típusú erőeszközre van szükség. Természetesen minél több felszerelés van, annál változatosabb az edzés, de a differenciálás miatt fontosabb, hogy 3 erő típusú legyen gumikötélből, és ne 3 másik típusú felszerelés.

A következő program a bemutató és kitaláló egyesület sok évig tartó munkájának az eredménye, megvalósítása és fenntartása nehéz, de hatása a fiatalokra kiemelt, és jó példával járhat elő fiatalokkal foglalkozó szervezetek számára, és részletek is átvehetők belőle vagy csatlakozhatnak a Holdsugár programhoz. A gyakorlat neve: Éjféli ping-pong A gyakorlat bemutatója: Jakab Péter – testnevelő tanár Weboldal: https://www.holdsugar.hu/ Cél: Biztonságos és szórakoztató helyet biztosítani a fiatalok számára pénz és sport berendezések nélkül, ahol az éjszakai biztonságban és civilizált körülmények között tölthetik az idejüket, valamint lehetőségük van sportolni, versenyezni, beszélgetni és enni.

35


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Célcsoport, korosztály: A csoport összetétele függhet a település nagyságától és a klub helyétől. Különböző emberek látogatnak ilyen klubokat egy város vagy egy kisebb falu esetében. A klub elhelyezkedése szintén befolyásolhatja az összetételt; amikor a versenyt egy iskolában rendezik, valószínűbb, hogy az iskolák nagyobb számban vesznek részt, mint a szervezett versenyen egy családi tanácsadó központ által szervezve. Nem kell különbséget tenni a gyermekek között, a mai világban minden fiatal veszélynek van kitéve. A Holdsugár program meg van győződve arról, hogy a program megelőző jellegű; nem tudunk segíteni azoknak az embereknek, akik már függők, vagy vannak hasonló súlyos problémáik. Bárki meglátogathatja klubjainkat, akik elfogadják és betartják a szabályainkat. Leírás: Húsz évvel ezelőtt G. Van Standyfer marylandi szociális munkás, az éjszakai életet tanulmányozva rájött, hogy a fiatalkori bűnözés és a kábítószer-kereskedelem hirtelen az éjszaka után növekszik. Nem maradt érzéketlen az elveszett fiatalok felkarolására, és barátaival együttműködve ,,holdsugár” kosárlabdát szervezett az utcán lógó emberek számára. Az eredmények meghaladták a várakozásokat, mindössze egy év alatt a fiatalkorúak bűnözésének mértéke 50%-ra csökkent a régióban , és két év alatt hasonló sportegyesületek alakultak ki az Egyesült Államok szinte minden államában. Ez a program még mindig zajlik az USA-ban. Weboldaluk a http://www.amblp.com/. Miután hallott erről a programról, a gyermekorvos és gyermekpszichológus dr. Faragó Sándor úgy döntött, hogy valami hasonlót indít Magyarországon, de nem kosárlabda játékkal, hanem ping-pongozni hívta a fiatalokat. Saját pingpong felszerelését az otthonából a rendelőbe hozta az asztalt, hogy megszervezze a ping-pong játékokat hétvégén az éjszaka, utcán ácsorgó fiatalok számára éjszakák. Először csak ő és néhány lelkes kolléga játszott asztaliteniszt, de hamarosan egyre több fiatal fordult meg a szobájában. Üdítőket ittak és szendvicseket ettek, a nézők pedig hamarosan játékosokká váltak. Egy hónap alatt 20-30 fiatal rendszeresen pingpongozott éjszaka. Az „éjszakai program” egyre népszerűbb lett fiatalok és a szülők is biztosak lehetnek abban, hogy a gyerekeik nincsenek az utcán. Akkoriban elkezdték „Ping-Pong Dokinak” -nak hívni Faragó Sándort. A program széles körben elterjedt az országban ismert, és ,,holdsugaras” sportklubok jöttek létre több helyen Magyarországon. Most már több mint harminc ilyen klub van hazánkban. Az ötletet néhány 36


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

szomszédos ország is átvette, a holdfény klubok pedig Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is elkezdődtek. A legjobb példa Szerbia, ahol egy lelkes önkéntes jóvoltából két év múlva öt ilyen klubot alapítottak. Holdsugár program A fiatalok gyakran pénz és cél nélkül hagyják el otthonukat, és sem a szülők, sem maguk a fiatalok nem tudják, hová kerülnek az éjszaka folyamán. A program szerint ezeknek a fiataloknak pénz és sporteszköz nélkül kell elfoglaltságot találni, hogy biztonságosan és civilizált körülmények között töltsék az éjszakát, és lehetőséget kell adni sportolni, versenyezni, beszélgetni és enni. A ping-pong találkozik ezekkel az igényekkel a legjobban, mivel nincs szükség speciális sporttudásra és felszerelésre. Ezen kívül a játékosokat egy asztal választja el, nincs testi érintkezés, így kevesebb az esély a lehetséges problémákra. A kosárlabda egy másik játék, amely nagyon alkalmas erre a célra, és akik ezt a sportágat választják, magukkal hozzák felszerelésüket és többségük már kosárlabdázhat. Kiderült, hogy a futball nem illik bele a holdsugaras sport kategóriája; a játékot gyakran fel kellett függeszteni az agresszív viselkedés és fenyegetések miatt. Módszertan: Célunk, hogy minden alkalommal legyen verseny, és a végéig játszó résztvevőnek díj jár, de mindenki kaphat apró jutalmakat. Ez általában valamilyen nagyobb vagy kisebb tábla csokoládé, és az első három legjobb érmet is kap. A versenyre azért van szükség, hogy elkötelezzék magukat, valamint az érdeklődés és energia iránti igényük kielégítésére. Részt venni a versenyeken nem kötelező, de ajánlott. Ez régen problémát jelentett, mert nem szerették a fiatalok, ha legyőzik őket, és ennek következtében nem is akartak a versenyeken részt venni. Azok az asszisztensek, akik pingpongozni is tudnak vagy csocsózni is, ezeket a játékokat együtt játsszák a fiatalokkal, és ilyen módon lehet bensőségesebb kapcsolatot kialakítani velük. Kevés olyan felnőtt van, aki ezeket a fiatalokat úgy kezeli, mint egyenlő emberi lényeket, és van valami hasonló a másik oldalon is; kevés olyan felnőtt van, akit klubjaink látogatói elfogadnak. Segítők:

37


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A klub működtetésének másik feltétele az asszisztensek és segítők megléte. Jó, ha van egy fő szervező is, aki elvégzi az összes papírmunkát és egyáltalán képviseli a klubot. Ez utóbbiaknak nem kell jelen lenniük az egész péntek estén vagy a versenyeken. Szombat este feladata a klub működtetésének feltételeinek biztosítása. Az asszisztensek ideális száma három és öt között van, attól függően, hogy mekkora a klub mérete. Kis klub esetén akár egy ember is elegendő lehet alkalomadtán, de a nagyobb kluboknak inkább több emberre van szükségük. Néha szükség van egy vagy két hét szünetekre a hétvégék között, mert senkitől nem lehet elvárni, hogy minden héten felelős legyen egy programért. Az asszisztensek képesítése nem elengedhetetlen, bár jó, ha vannak olyanok, akik valamelyest jártasak a fiatalok és problémáik kezelése terén, vagy sportolni tudnak. Nagyon fontos, hogy az asszisztensek önkéntesek legyenek és nem a pénz kedvéért kellene dolgozniuk, hanem a hivatás érzéséből. Helyszín: A sporttevékenység helyszíne egy olyan terem legyen, ahol legalább kettő asztalok állítható fel, és további helyiségeknek kell lenniük. Természetesen a skála kibővíthető, de a tornateremnél nincs szükség nagyobb teremre. Magyarországon a holdsugár klubok mérete és működtetési módja szerint változnak. Klubok vannak a nagy sportcsarnokban, a templomok melletti szabadidős épületekben, iskolákban, kulturális központokban, bérelt helyiségekben, és ki tudja hány más típusú épületek. A klubokat működtető szervezetek is nagyon változnak; egyesületek, alapítványok, helyi önkormányzatok, a református egyház, magán személyek mind felelősek lehetnek a programért. Szabályok: 

Díjmentes - minden résztvevő ingyenesen vehet részt a tevékenységeken (tagdíj sincs).

Vendéglátás - A tevékenységek résztvevői ingyenes ételeket és italokat kapnak (kenyér és feltétek, tea stb.).

Nincs cigaretta, alkoholos ital, drog. A tevékenységeket olyan helyszíneken szervezik, ahol nincsenek ilyen káros dolgok elérhető közelségben. Vagyis nem lehetnek a helyszínek közelében diszkók vagy kocsmák.

38


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Éjszakai nyitva tartás - A tevékenységek általában nyolc és éjfél között vannak nyitva. Korábban nyithatnak és később zárhatnak, de a helynek nyitva kell lenniük legalább nyolc és éjfél között.

Rendszeresség - A tevékenységeknek egész évben kell zajlaniuk, megszokott időben. A klubnak lehetőleg pénteken vagy / szombat este nyitva kell lennie.

Verseny + díjak - Lehetőleg legyen valamilyen jutalom minden alkalommal, és a résztvevők, akik maradnak a végén kapjanak valamilyen díjat. (Például a nyeremény egy tábla csokoládé, ill valami hasonlóan olcsóbb dolog) Azok akik nem akarnak versenyezni, őket valamilyen más módon be kell vonni.

A sporttevékenység jellege - A szabadidős tevékenységek szükséges, és a hangsúlyt a ping-pongra kell helyezni. A pingpong mellett lehetnek másféle tevékenységek is, de nem helyettesíthetik azt.

További hasznos információk A klubok által szervezett programok mellett két vagy három országos verseny is szokott lenni évente, ahol minden klub megpróbál részt venni. Minden évben lehet szervezni konferenciát, ahol a klub vezetői és asszisztensei találkozhatnak, megbeszélhetnek problémákat, és az új klubok vezetői megismerhetik a többieket. Tovább a Duna folyóparti egyesülettel kötött megállapodás alapján, a klubok fiataljai három napot tölthetnek a Duna oldalán, ahol olyan tapasztalatokat szereznek, amelyeket másképp nem tudnának (kerékpáros túra, túra a folyón, kirándulások, szánkó stb.). A MÉSE (Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület) kiadja minden harmadik vagy negyedik hónapban a HÍRPONG folyóirat, amely beszámol az előző időszak eseményeiről . A klubok hozzájárulnak a honlap szerkesztéséhez is. Hozzáadhatnak fényképeket, cikkeket. Időről időre megpróbálják felhívni a figyelmet tevékenységeikre azzal, hogy „holdsugaras” versenyeket szerveznek különleges helyszíneken, mint például a budapesti állatkert, a Városliget park jégpályája, a Polgármesteri Hivatal vagy a Magyar Rádió dísztermei, vagy a BSE sportklub teniszterme.

Rövid gyakorlatok

39


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Ha egy oktatási célra koncentrálunk testmozgás során, egy olyan helyzetet teremtünk, ahol valós társadalmi változást lehet elérni. Például ha a résztvevők azzal a korláttal találják szembe magukat egy frizbi játékban hogy a szemüket bekötik, és erre utalnak is a feldolgozás során, a hatás erősebb összehasonlítva egy nem-formális gyakorlat során elért élménnyel. Miért? Mivel a testmozgás az adott élményhez sokkal erősebb érzelmi kapcsolódást teremt, és a csoportsegítő egy olyan tanulási környezetet hoz létre, ahol a közösségi összefüggések, társadalmi struktúrák értékelése is lehetséges. A sport érzelmi (nyertes-vesztes, illetve nyertes-nyertes is lehet) és a fizikai kihívást jelent, viszont önmagában nem nyújt lehetőséget arra, hogy megvitassunk olyan tapasztalatokat, mint például a diszkrimináció vagy a társadalmi kirekesztés. A sport általi nevelés különleges lehetőséget nyújt, hogy érzelmileg is bevonódunk, de ugyanakkor gondolkodunk is rajta, majd pedig ez később hasznunkra is válik. Szeretnénk hangsúlyozni az oktatási célt és az abban rejlő tanulási lehetőségeket, amiket kihasználhatunk, miközben ezeket a témaköröket a sport általi nevelés gyakorlatokhoz kapcsoljuk. Most kapcsolódási pontokat ajánlunk és olyan potenciális kérdéseket, amiket feltehetünk a témák feldolgozása során. Összegyűjtöttünk néhány vonatkozó utalást a sport általi nevelés jelentőségére az egyes témákban, valamint néhány kérdést is, hogy a gyakorlatok segítségével a fiatalok releváns tudását, készségeit és attitűdjét fejlesszük.

Társadalmi befogadás/diszkrimináció Ezen a témán keresztül lehetőségünk van megvitatni a társadalmi szerepeket és identitásokat, amelyekkel a résztvevők az élet egyes területein azonosulnak, legyen az például egy lány, egy sportolónő, egy fogyatékkal élő vagy egy kirekesztett személy. Mindenképpen érdemes megvitatni társadalmunk olyan alkotórészeit, amelyek aláássák a társadalmi befogadást vagy a diszkriminációt segítik elő. A résztvevőknek általában vannak olyan személyes tapasztalataik, amelyeket megoszthatnak egymással. Nagyon könnyű különféle társadalmi szerepeket kapcsolni a sportban megjelenő szerepekkel, és egy kis kreativitással mindig kihívás elé állíthatjuk a résztvevőket azzal, hogy különböző szerepeket osztunk ki el egy csoportos sport játékban. Kérdések: - Hogyan hoz létre egy közösség szerepeket és hogyan azonosíthatják magukat a tagjai? 40


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

- Mennyire függünk ezektől a szerepektől? - Látunk arra esélyt, hogy ezeken a szerepeken változtassunk? - Ha igen, hogyan? Ha nem, miért? - Milyen szerepek fontosak mások számára? - Milyen társadalmi szerepeket kellene jobban támogatnunk? - Hogyan támogatja a társadalom a társadalmi befogadást? - Hogyan harcol a diszkrimináció ellen? - Milyen tapasztalataink vannak ezen a területen, és a saját csoportunkban? - Hogyan segíthet a sport a társadalmi szerepek alakításában? A gyakorlat címe: A kígyó Kompetencia: Kommunikáció idegen nyelven, csapatjáték, együttműködés, stratégiai gondolkodás Célok: 

A sport általi nevelés koncepciójának bemutatása,

A sportra, a sporttal és a sport általi nevelés különbségének megértése

Fejleszteni a kommunikációs és együttműködési képességeket

Figyelem felhívása a diszkriminációra

Csoportlétszám: 12-20 fő Korosztály: 12-40 éves korig Szükséges Idő: 90 perc Eszközök:  20 kendő  Egy biztonságos hely a feladat számára, a csoport méretének megfelelően.  Flipchart, papírok, és tollak. Ez egy három részes gyakorlat, amelynek az a célja, hogy bevezessük a résztvevőket a sport általi nevelés koncepcióba megmutatva a különbséget a sportra, a sporttal és a sport általi nevelés között. A játékvezető feladata, hogy ezzel a gyakorlattal a diszkrimináció különböző megnyilvánulásaira (pozitív, negatív) hívjuk fel a résztvevők figyelmét. Kígyófarok: A kígyó első emberének kell az ellenfél kendőjét megszerezni anélkül, hogy az ellenfél a sajátjukat elvegye.

41


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A kendő a hátsó játékos nadrágjának hátsó részébe legyen betűrve. Fontos, hogy minden játékos kendőjének legalább felének látszódnia kell, hogy az ellenfél is lássa. Előkészítés: 

Jelöljük ki a játék területét (ha nincsenek természetes határok)

Készítsük elő a kendőket a csapatok számára

Magyarázzuk el és tegyük egyértelművé a szabályokat

Készítsük elő a kérdéseket az értékeléshez

Játékvezető is készüljön fel a gyakorlatra

A gyakorlat leírása: A kígyó: Osszuk szét a játékosokat 3-4 csapatba (egy csapat 4-5 fős legyen). Magyarázzuk el a feladatot. A játékosoknak kígyó alakzatban kell a feladatot teljesíteni. (A csapatoknak egymásba kapaszkodva kell megszerezni az ellenfél kendőit). A csapat a kendő megszerzéséért csak akkor kap pontot, ha a kígyó nem szakad meg. A kiválasztjuk és bemutatjuk a játékbírót (lehet önkéntes). Az első részben a győzelem és az ahhoz vezető út legyen a legfontosabb. Néhány kör után, adjunk néhány percet a csapatoknak, hogy a jobb eredmény érdekében stratégiát találjanak ki maguknak. A második részben azért is járjon pont, ha a kígyó nem szakad el, vagy ha a kígyó nem hagyja el a játékra kijelölt pályát, illetve olyan dolgokért is, mint a fairplay, az csapattagok bevonása, a biztonság stb. A harmadik részben pedig a játékvezető kövesse a “Tanácsok csoportsegítőnek” instrukcióit. Tanácsok a csoportsegítőnek: 

A játékvezető diszkrimináló szerepet vegyen fel az egyik csapattal szemben, egy másikat pedig pozitívan emeljen ki, hozzon előnybe. Például: különös figyelem és megerősítés egy kiválasztott csapat iránt, miközben a diszkriminált csapatot figyelmen kívül hagyja, pontok adása a kiváltságos csoportnak a csapat szellemért, pontok levonása a diszkriminált csoporttól különböző kitalált okokból.

Legyen egy pont, amikortól egyértelművé válik a negatív és a pozitív megkülönböztetés.

Mivel a feladat sokszor igényel érzelmi részvételt, elegendő idő szükséges ahhoz, hogy a résztvevők kijöjjenek a szerepükből, különösen értendő a diszkriminált szerepben lévő csapatokra. 42


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Fordítsunk elegendő időt annak az átbeszélésével, hogy mit tanultak a résztvevők és hogyan kapcsolódhat a feladat a sporttevékenységekhez, a sport csapathoz és az életük más területeihez.

Gondoskodjunk arról, hogy minden résztvevő beszéljen, ezáltal éreztetjük velük, hogy számít a véleményük.

Feldolgozás és értékelés: Kérjük a résztvevőket, hogy gondolják át a gyakorlattal kapcsolatos érzelmeiket és hogy mit tanultak: 

Mi történt a játék közben?

Hogyan érezted magad a feladat közben?

Milyen különbséget észleltél a 3 rész között?

Tanultál valami újat magadról?

Sikerült a csapatmunka?

Beszéljétek át, hogy hogyan/miért működött a csapatmunka* 

Milyen problémákkal szembesültetek a játék során?

Kinek mi volt a feladata?

Mivel működhetett volna jobban a munka?

Milyen képességekre volt szükség?

Melyik csapat teljesített jobban? Mi segített a győzelemben?

Ki kapta a kevesebb pontot? Milyen érzés? Mi történhetett?

Milyen megegyezések voltak a csapatok között? Miért?

 Tetszett a játék? Mik voltak a jó és rossz részei?

A gyakorlat címe: Frizbi mindenkinek – 10 passzból Csapatépítő gyakorlat, amely a sportszerűség, az együttműködés, a csapatmunka és a beilleszkedés fejlesztését segíti elő. ÁTTEKINTÉS Téma: Társadalmi bevonás, hátrányos helyzetűek befogadása, anti-diszkrimináció Ezt a gyakorlatot lehet egyszerű szabályokkal vagy az „Ultimate Frisbee” játék szabályai szerint is játszani, ez a facilitátor szándékától és a csoport igényeitől függ. 43


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Célok: 

Sportszerűség, csapatmunka és a kommunikáció elősegítése

Empátia és önkritika fejlesztése

A társadalmi befogadás különféle vonatkozásainak megvitatása

Csoportlétszám: 10+CÉLOK Korosztály: 12+ Szükséges Idő: 90 perc Eszközök: 

frizbi (3 résztvevőnként 1 db),

megkülönböztető mezek,

flipchart, filctoll

Előkészítés: 

Ellenőrizzük, hogy a helyszín biztonságos-e.

Ellenőrizzük, hogy az arányok megfelelőek legyenek a pálya mérete és a csoport létszáma közt.

Kérdezzük meg a csoporttól, hogy van-e bárkinek sérülése vagy más aggálya a játékkal kapcsolatban.

A gyakorlat leírása: Mutassuk be a gyakorlatot, magyarázzuk el a frizbi alapvető technikáit, például a dobást és az elkapást. Osszuk kisebb csoportokba a résztvevőket és hagyjuk őket gyakorolni a frizbivel (10-15 perc). Magyarázzuk el a játék szabályait (fel is írhatjuk ezeket egy nagy papírra): 

nem szabad futni a frizbivel,

nem lehet fizikai érintkezés,

nincs játékvezető (a játék szellemisége értelmében mindent a csoporton belül kell rendezni),

pontot az a csapat kap, amelyik 10 alkalommal passzolja a frizbit egymás között (ez a szám csökkenthető a résztvevők tudásszintjének megfelelően),

a passzokat hangosan kell számolni, 44


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

a frizbit 5/10 másodpercen belül tovább kell adni, különben az a másik csapathoz kerül,

ha a frizbi leesik, akkor is a másik csapat kezdheti újra,

a frizbi a másik játékos kezéből nem vehető el, nem téphető ki.

Első kör (10-15 perc). Zárjuk le az első kört és adjuk meg a következő instrukciókat: két új szabály van, ahhoz, hogy egy csapat pontot szerezzen, minden csapattagnak legalább egyszer meg kell érintenie a frizbit, valamint a frizbit nem lehet két ember közt oda-vissza passzolgatni. Második kör (10-15 perc). Zárjuk le a második kört és adjuk meg a következő instrukciókat: minden résztvevő kap egy szerepet és aszerint kell játszani. Ez a szerep lehet például a hiperaktív játékos, a játékos, akinek egyik szemét bekötötték, érdektelen játékos, csak a gyenge kezét használó játékos vagy pedig a játékos, aki ugyanúgy játszik, mint az előző két körben (lásd az Ötletek a cselekvésre részt). Harmadik kör (10-15 perc). A 10 passz helyett játszhatunk Ultimate Frisbee-t is, viszont akkor ismerkedjünk meg a szabályaival és használjuk is őket a gyakorlat végrehajtása során. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ultimate Ötletek a harmadik kör szerepkártyákhoz: 

hiperaktív,

aki látásában korlátozott (bekötött szemmel, vagy eltakart egyik szemmel),

aki nem tud játszani, mert nem ismeri a játékot,

aki csak az egyik kezét használhatja,

aki a megszokott módon játszik,

aki csak egy lábon ugrálhat,

aki nem beszélhet,

Továbbá olyan szerepeket is kioszthatunk, amelyek nem közvetlenül korlátozzák az egyént, hanem közvetett módon, körülményeik révén (szociális háttér, kognitív korlátok, kulturális különbségek, érzelmi gátak stb). Ehhez részletesebb szerepleírást is adhatunk, és a feldolgozás során segítünk kibontani a kívánt tanulási tartalmakat. Tanácsok a csoportsegítőnek: 45


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A feldolgozás elején először beszéljünk a párhuzamról a valósággal, utána a szerepekről, vagy pedig először a szerepeket vitassuk meg, aztán a lehetséges párhuzamokat a résztvevők életével. Mindenképp figyeljünk oda, hogy ez illeszkedjen a célcsoport igényeihez. Gyakoroljuk a frizbizés technikáit. Ezt a lépést semmiképp se ugorjuk át, mivel ezzel tudjuk lemérni a résztvevők készségeit. Ha a csapat több mint 15 főből áll, akkor két kisebb csoportot is létrehozhatunk, amelyek párhuzamosan játszanak két külön pályán. 

A szerepek bizonyos résztvevők számára akár bántóak is lehetnek, ezért mindenképpen tapintatosan, átgondoltan használjuk őket.

Feldolgozás és értékelés: Kezdjük azzal, hogy a résztvevők megpróbálják kitalálni egymás szerepeit és kérdezzük meg őket, hogy mi történt a játék különböző szakaszaiban. A legegyszerűbb, ha úgy kezdjük, hogy megkérdezzük tetszett-e a játék, és hogy hogyan érezték magukat. A résztvevők kitalálhatják egymást szerepeit miközben megbeszéljük a válaszokat, ha az nem derül ki már korábban. Feltehetjük a következő kérdéseket: 

Mi volt a tapasztalatod?

Hogyan reagáltál a különböző helyzetekben?

Hogy érezted magad?

Hogyan tudtál megbirkózni a szerepeddel?

Gondolkodtál mások szerepein?

Mennyire volt egyszerű vagy nehéz a szerepedet játszani?

Mennyire volt egyszerű vagy nehéz azonosulni a szerepeddel?

Vonjunk párhuzamot a mindennapi élettel olyan kérdéseken keresztül, mint például, hogy a gyakorlat mennyiben tükre a csoportunknak, hogy találkoztak-e hasonló szituációkkal a mindennapi életük során, ha igen, akkor mondjanak példákat. Azt is megkérdezhetjük, hogy másképpen viselkedtek-e a játékban, mint egy valós helyzetben és hogy pontosan milyen kapcsolódási pontokat látnak a gyakorlat és a való élet között. A feldolgozás utolsó része a következtetések levonása. Milyen első lépéseket kell megtenned a saját életedben, hogy befogadóbb legyél? Mit tehetsz te, mint egyén, mit tehet a csoport és mit tehet a társadalom annak érdekében, hogy elfogadóbb és befogadóbb legyen?

46


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A gyakorlat címe: Szökés Alcatrazból Téma: Közösségi beilleszkedés, csoportkohézió, diszkrimináció, konfliktuskezelés Célok: 

A csapatmunka fejlesztése

A kommunikáció szabályainak kialakítása és fejlesztése, valamint a csoporton belüli konfliktusok megoldása

A csapat minden tagjának támogatása és bevonása a gyakorlatba

Csoportlétszám: 15-25 főCÉLOK Korosztály: 16+ Szükséges Idő: 90 vagy 120 perc Eszközök: 

átlagos tornaterem, vagy jó idő esetén kültéri pálya

3 hosszú pad, két rúd vagy bármi más, ami alkalmas egy kötél megtartására

egy nagy puha tornamatrac

2 nagyon hosszú kötél (pl. egy 10 méter hosszú mászókötél)

egy kulcs vagy más tárgy (babzsák), amelyet a kör közepére helyezhetünk, ahonnan megszerezhetik

ló (tornaszer)

3-6 abroncs vagy hulla hopp karika (a csoport létszámától függően)

lengő kötél (amely a mennyezetről, vagy stabil faágról lóg le).

Előkészítés: 

A tornatermet elő kell készíteni. A „Szökés Alcatrazból” történet minden állomását fel lehet állítani és előkészíteni a gyakorlat kezdete előtt. Nem baj, ha a résztvevők látni fogják, amikor belépnek a tornaterembe.

„Törd fel a kódot”: Helyezzünk el 3 padot háromszög alakban. Ha szeretnénk nehezíteni a feladatot, felfordítva is elhelyezhetjük őket.

„Forró drót”: Helyezzünk el egy kötelet két rúd közé mellmagasságban.

„Savas tó”: Helyezzünk el egy kötelet kör alakban és tegyünk egy kulcsot vagy más tárgyat a közepére. A másik kötél a tó szélén van. 47


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

„A fal”: Helyezzünk el a nagy tornamatracot a teremben oda, ahol ezt a feladatot el akarjuk végeztetni a résztvevőkkel.

„A szurdok”: Helyezzük el a lovat kb. 5-6 méterre (a csoport létszámától függően) a földön lévő abroncsoktól. A mennyezetről lógó kötélnek a kettő között kell lennie.

Tanácsok a csoportsegítőnek: Ez a gyakorlat nagyon rugalmas a szabályok tekintetében. Mindig adhatunk „extra életet” a résztvevőknek (ha valaki megérint a talajt, nem mindenkinek kell visszamenni az elejére, a csoport folytathatja tovább onnan, ahol volt), hogy könnyebb legyen, különösképpen, ha azt látjuk, hogy a csoport kezd csalódottá válni valamelyik feladat során. De tehetjük a feladatokat nehezebbé is, ha bekötjük a résztvevők szemét vagy más egyéb szigorítást alkalmazunk

(például,

hogy

nem

beszélhetnek,

vagy

egyéb

egyénekre

szabott

korlátozásokkal). Csoportsegítőként nagyon kell figyelni a csoport hangulatára, annak érdekében, hogy úgy alakíthassuk a feladatot a csoporthoz és a helyzethez, hogy a végén a gyakorlat sikeres legyen. Az is lehet, hogy a csapat kudarcot vall, de ezt csak akkor ajánlott hagyni, ha úgy gondoljuk, hogy a résztvevők meg tudnak birkózni a csalódottsággal, és természetesen ezzel foglalkoznunk is kell a feldolgozás során. A gyakorlat leírása: Készítsük elő a tornateremet és találkozzunk a csoporttal egy másik helyen. Kezdjük Alcatraz történetével, amely egy börtön, ahonnan minden rab (jogtalanul fogva tartott) meg akar szökni, azonban ez nagyon nehéz és számos akadályt kell legyőzni hozzá. A történetet tovább is színesíthetjük. 

Kötözzük be minden résztvevő szemét, egy kivételével, aki a csoportot a tornaterembe fogja bevezetni.

Miután a résztvevők beléptek a tornaterembe, levehetjük a szemkötőt és bemutathatjuk az első feladatot.

Az első feladat a „Törd fel a kódot”. Az összes résztvevőnek fel kell állnia a padokra, majd pedig sorrendbe kell rendeződnie valamilyen számszerű szempont szerint, például irányítószám vagy születésnap. A lényeg, hogy miközben rendeződnek, nem szabad lelépni vagy leesni a padról. Ezt a feladatot beszéd nélkül is végrehajthatjuk, amely a feladatot nehezíti.

48


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A második feladat a „Forró drót”. Itt át kell jutni a derék (vagy nehezítve mell) mellmagasságban lévő kötélen, azonban nem szabad rajta átugrani vagy bármilyen más tárgyat támaszként használni. A résztvevőknek át kell jutniuk a kötél felett úgy, hogy csak egymásra támaszkodhatnak. A tornamatracot biztonsági okból kell használni, ha esetleg valaki a földre esne. Egy csengőt is erősíthetünk a kötél közepére, hogy jelezze, ha valaki hozzáér, és akkor ujrakell kezdeni a csoportonak elölről.

A harmadik feladat a „Savas tó”, mely során meg kell szerezni a kulcsot a tó közepéről (a kötél kör alakban jelzi a tavat). Az egyetlen segítségül hívható tárgy a másik kötél és természetesen nem szabad a tóhoz hozzáérni.

A negyedik feladat „A fal”. Állítsuk fel a nagy tornamatracot függőlegesen a talajon. A résztvevőknek át kell jutniuk ezen a falon úgy, hogy senkit nem hagynak hátra és nem kerülhetik meg azt.

Az ötödik feladat „A szurdok”. Minden résztvevőnek el kell jutnia az abroncsba/hulla hopp karikába (ezek mindenképp legyenek kicsik, hogy elkerüljük a sérüléseket), amelyhez egyedül a mennyezetről lelógó kötelet lehet használni. A ló és az abrancsok közötti rész a szurdok. Nem szabad ugrani és ha valaki megérinti a talajt, mindenkinek vissza kell menni az elejére. A hiba esetén újrakezdés szabály vonatkozik minden feladatra, de természetesen alakítható, ha szükséges.

Miután mindenki sikeresen megszökött, következik a feldolgozás a csoporttal. Feldolgozás és értékelés: Először is kérjük meg a résztvevőket, hogy üljenek le egy körben és gratuláljunk nekik a sikeres szökéshez. Kezdhetjük két általános kérdéssel: Mi ment jól? Mi volt, ami egyáltalán nem működött? Azzal, hogy a résztvevőket beszéltetjük a tapasztalataikról és érzéseikről, egyenesen el fogunk jutni olyan témákhoz, mint a csapatmunka, a sportszerűség, a konfliktuskezelés és a befogadás. Az már rajtunk múlik, mennyire mélyen akarunk elmélyülni ezekben a témákban és mire akarunk fókuszálni a csoporttal.

A gyakorlat címe: Elismerő sportélmény Téma: konfliktuskezelés, társadalmi bevonás, diszkrimináció 49


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Célok:ÉLOK 

Felfedezni az ok-okozati kapcsolatot a kommunikációs technikák és hatásaik között

Felismerni, hogy milyen hatása van a kommunikációnknak a teljesítményünkre, együttműködésre, érzéseinkre, összpontosításunkra.

Felismerni, hogy milyen bonyolult megértetni magunkat másokkal, ha egy teljesen más kommunikációs módot választunk.

Az elismerő értékelés módszerének megismerése

Rámutatni a kommunikáció fontosságára a mindennapi életben,

Rámutatni, hogyan lehet úgy kommunikálni, hogy az fejlődést eredményezzen, ne pedig konfliktust.

Csoportlétszám: 12-16 fő Korosztály: 13-25 éves korig Szükséges idő: 90 perc Eszközök: 

Kosárlabda pálya

Kosárlabda

Flipchart, írótábla, stb.

Megkülönböztető mezek

Előkészítés: Facilitátorként fel kell készülnöd az elismerő értékelés módszerre, és hogy hogyan vezesd rá a résztvevőket. Tanácsok a csoportsegítőnek: 

Legyen valamilyen bemelegítés a feladat előtt.

Figyeljünk a pontos és egyértelmű utasításokra és instrukciókra a két edző felé. (Nem kell túlzásba esni a negatív kritikával.)

Nem akarjuk, hogy a résztvevők elunják a feldolgozási részt. Ezért aktivizálhatjuk a folyamatot azzal, hogy például labdát dobunk a megszólalni kívánó játékosnak, vagy megszólalás előtt 2 felugrást kell csinálni.

A gyakorlat leírása: Kosárlabda (játék 1)

50


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Kosárlabda játék 2 x 6 perc Minden csapatnak van edzője (valamelyik résztvevő) Az egyik csapat edzője kizárólag pozitív dolgokat mond és dicsér. A másik csapat edzője a játékosok gyengeségére koncentrál és alapvetően negatív. A második félidőben az edzők szerepet cserélnek Rövid áttekintés az elismerő értékelésről: 

Ismerjük el a résztvevők erőfeszítését

Biztosítsunk visszajelzést a résztvevők számára, figyelembe véve a későbbi fejlődésüket (iránymutatás)

A bevezető legyen vizuális és hozz kézzel fogható példákat.

Kosárlabda (játék 2) Kosárlabda játék 2x6 perc Új edzők (cserélnek a szünetben közben) Most mindkét edző alkalmazza az elismerő értékelést. Feldolgozás és értékelés: Kérdések a két edzőhöz: 

Hogy érezted magad miközben a pozitív/kritikus edző voltál?

Hogyan reagáltak a játékosaid

Kérdések mindenkihez: 

Hogy érezted magad, miközben a pozitív/kritikus edző alatt játszottál?

Hatással volt az edző magatartása a játékodra?

Hogyan?

Mik az előnyei és hátrányai a két edzői magatartásnak?

Mit csinálnál máshogy edzőként?

Tudod ezt az élményt hasonlítani valamelyik életbeli helyzethez?

Miben különbözött a második játék kör előzőtől?

Mik az előnyei és hátrányai az elismerő értékelésnek?

Hogyan használnád ezt a tudást más területen, más élethelyzetben?

51


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Kulturális sokszínűség A sokszínűségre tudatosan törekvő megközelítés célja, hogy az összes résztvevő egyéni szociokulturális háttere megjelenjen és abból a lehető legvalóságosabb, sokszínű képet mutassa meg csoportszinten – alapvetően azok, amelyek nem kötődnek olyan tipikus tulajdonságokhoz, mint az állampolgárság, társadalmi státusz vagy etnikai hovatartozás. Ez a téma könnyen kapcsolható egy beszélgetéshez az egyéni erősségekről és gyengeségekről, amely megmutatja, hogy egy csoport hogyan hozhatja ki magából a legtöbbet azáltal, ha értékeli az egyéni és kulturális sokszínűséget. Ez nem azt jelenti, hogy az egyéni szükségletek prioritást kell, hogy élvezzenek, viszont a csoporthoz tartozás lehetősége mindenki számára biztosítva legyen. A sokszínűség gyakran megjelenik a gyakorlatok céljaiban is, annak érdekében, hogy a csoport élménye mindenki számára nyitott legyen. A résztvevőknek lehetőséget kell biztosítani, hogy felismerjék a csoport már meglévő sokszínűségét és az abban rejlő erőforrásokat. A sport általi nevelésben a csoport valóságát könnyen kapcsolhatjuk a tágabb társadalmi közösséggel is. Kérdések: - Hogyan tehetjük értékké a különbségeket, a kulturális sokszínűséget a sport közösségünkben? - Milyen a helyes hozzáállás a sokszínűséghez egy adott csoportban? Miért? - Milyen haszna van a sokszínűségnek egy csoporton/ társadalmon belül? - Mit jelent a sokszínűség, amikor egy sport csapatban játszunk együtt? - Hogyan építheti a sport a békét és az interkulturális párbeszédet?

A gyakorlat címe: Tanulj játszani! Téma: Részvétel, kulturális sokszínűség, tanulási stílusok Célok: 

Megérteni és felfedezni a különböző tanulási módszereket és stílusokat.

Tükröt tartani a résztvevőknek saját tanulási stílusuk megismeréséhez.

Csoportlétszám: 10+CÉLOK Korosztály: 16+ 52


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Szükséges Idő: 90 perc Eszközök: 

Kosárlabdák

Megkülönböztető mezek/kendők

Szerepkártyák

Előkészítés: 

Készítsük elő a szerepkártyákat a tanulási stílusokkal és a magyarázatokkal.

Ellenőrizzük a kosárlabda pályát.

Győződjünk meg róla, hogy a labdák rendesen fel vannak fújva.

Legyen elég megkülönböztető kendő/mez a résztvevők számára.

A gyakorlat leírása: Ez a gyakorlat feltárja és megmutatja a tanulási stílusokat a kosárlabda játékon keresztül. Kihívás elé állítja a játékosokat és segít felfedezni a legmegfelelőbb tanulási módszereiket. A résztvevők kapnak egy-egy szerepkártyát és megkérjük, hogy ennek megfelelően viselkedjenek a gyakorlat során. A résztvevőknek adjunk időt a szerepük elolvasására és a szerepük megvalósításának kigondolására. Ha kérdéseik vannak, akkor a facilitátor egyenkén segíthet. A feladat a csoport összes tagjának a kosárlabda dobás tanításával kezdődik (kezek, test, ugrás, a labda íve, kezek között nézni, mozgás). Tanítsuk meg a játékszabályokat úgy, hogy a csoportban mindenki értse, ezután engedjük a csapatokat játszani. SZEREPKÁRTYÁK: Facilitátor – Kérdezzük meg, hogy ki az, aki tud kosárlabdázni. Bizonyosodjunk meg arról, hogy minden 5 fős csapatban van egy az 5 alábbi tanulási stílus közül. 1. AKTÍV Az aktív tanulók általában jobban megtartják és megértik az információt azáltal, hogy valamit tesznek, csinálnak, például megvitatják vagy alkalmazzák, vagy elmagyarázzák másoknak a kézenfekvő információt. 53


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Próbáljuk ki! Csináljuk! Kezdjük el!” a tipikus megszólalások számukra. Az aktív tanulók általában jobban szeretik a csapatmunkát. Hosszú órákon keresztül ülni bármilyen mozgás nélkül számukra szenvedés. 2. MEGFONTOLT A reflektív tanulók jobban szeretnek csendben gondolkozni. A „Gondoljuk át!” egy tipikus reflektív tanuló kifejezése. A reflektív tanulók jobban szeretnek egyedül dolgozni és alaposan átgondolni, miről is van szó. 3. ÉRZÉKENY Az érzékeny tanulók fogékonyabbak a tényekre. Az érzékenyebbek gyakran úgy gondolják, hogy a problémák megoldása jól megalapozott módszerekkel végrehajthatók és nem szeretik a komplikációkat és a meglepetéseket. Az érzékenyekkel újra kell elemezni az anyagot és ezt nem a többiek előtt kell megtenni. Az érzékenyek hajlamosak arra, hogy türelmesen végig menjenek a részleteken, és jó hatásfokkal megjegyzik tényeket a gyakorlati (laboratóriumi) munka közben. Az érzékenyek inkább gyakorlatiasak és körültekintőek. Az érzékenyeknél nem hasznosak az olyan kurzusok, amelyeknek nincs nyilvánvaló kapcsolatuk a valós világhoz. 4. INTUITÍV: Az intuitív tanulók gyakran előnyben részesítik a felfedezési lehetőségeket és kapcsolatokat. Intuitívek szeretik az innovációt, ellenben nem kedvelik az ismétlést. Az intuitívak jobban megérthetik új fogalmakat és gyakran fogékonyabbak az elvont dolgokra és logikai összefüggésekre. Intuitívak gyorsabban újítókká válnak. Az intuitívak nem szeretik a sok ismétléses rutinokat. 5. Az alábbi 4 közül az egyik (facilitátor döntése): - Vizuális: A vizuális tanulók legjobban arra emlékeznek, amit látnak (grafikonok, folyamatábrák, idővonalak, filmek és demonstrációk, események) - Verbális: A verbális tanulók a hallottakból kihozzák a maximumot mind szóban és írásban. - Szekvenciális: A szekvenciális tanulók jobban megértik a lineáris lépéseket, amikor minden egyes lépés logikailag következik egymásból és egymásra épül. - Globális:

54


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A globális tanulók képesek ugrásszerűen fejlődni, szinte véletlenszerűen elsajátítják az anyagot, felfedezik az összefüggéseket. A globális tanulók gyorsan megoldanak összetett problémákat, vagy egyúttal újszerű módon találnak meg összefüggéseket. Megragadják a lényeget, de lehetnek nehézségek, hogy részleteiben megmagyarázzák, hogyan oldották meg a feladatot. Feldolgozás és értékelés Megvitatjuk a résztvevők szerepeit és tanulási élményeiket a facilitátor segítségével (30 perc) 

Hogyan érezted magad a tevékenység során?

Mi történt? Melyek voltak az érdekes pillanatok?

Mit gondolsz a két tréner tanítási módszereiről?

Tanultál valamit?

Mit tanultál?

Hogyan tanultál?

Mit gondolsz a tanulási stílusokról?

Mit gondolsz, te hogyan tanulsz?

A gyakorlat címe: Emberi csocsó Célok: A következő témák bevezetése a résztvevők számára: társadalmi befogadás, empátia, távolságtartás a játszott szereptől és a bizonytalanság érzés elfogadása. Csoportlétszám: 15-25 fő Korosztály: 16-30 év CÉLOK Szükséges Idő: 90 perc Eszközök: 

játéktér (focipálya), 55


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

focilabdák,

partjelző kúpok,

megkülönböztető mezek a csapatoknak,

6 db hosszú kötél és focikapu

Előkészítés: Biztosítsuk a játéktér biztonságát. Ha nem focipályán játszunk, akkor jelöljük meg a játékteret a kúpokkal, a kötelek segítségével pedig a védelem, a középpálya és a csatár vonalát. A lehetséges szerepek: 

Bárhogyan játszhatsz.

Csak a jobbodon lévő csapattársadnak passzolhatsz.

Csak előre vagy hátra passzolhatod a labdát.

Csak a bal lábaddal passzolhatsz.

Nem szólalhatsz meg a játék közben.

A gyakorlat leírása: Ez a gyakorlat olyan kulcsfontosságú témák feldolgozását segíti a résztvevők számára, mint a társadalmi befogadás, az empátia, a távolságtartás a különböző szerepeinktől és a bizonytalanság érzés elfogadása. A résztvevők az „Emberi csocsó” játéka során fedezik fel ezeket a témákat Magyarázzuk el a gyakorlat menetét a résztvevőknek. Valósítsuk meg a gyakorlatot: két kör, egyenként 15 perc. Két, 11 főből álló csapat játszik: 1 kapus, 3 védő, 4 középpályás és 3 csatár. A résztvevők csak egy adott vonalon mozoghatnak jobbról balra és balról jobbra és így próbálhatnak gólt lőni. Távolságtartás a játszott szereptől: Minden játékos kap egy kártyát, amely korlátozza vagy növeli a lehetőségeiket a játék során, például csak ugorhatnak, csak jobbra vagy csak balra passzolhatnak, vagy a kezüket is használni kell. A bizonytalanság érzés elfogadása: miután a játékosok megkapták a kártyáikat, a játék elindul. A játék során a szabályok véletlenszerűen fognak változni, például egy gól két pontot ér, több focilabda kerül a játékba vagy egy gól a másik csapatnak fog pontot érni. Empátia: A játék során a játékosok azt a feladatot kapják, hogy cseréljenek kártyát egy csapattársukkal és vegyék fel az ő szerepét. 56


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Feldolgozás és értékelés: 

Jellemezd egy szóval, hogy érezted magad a játék során!

Milyen érzéséket keltett benned a játék és milyen szerepeket játszottál?

Volt bármilyen komolyabb probléma vagy konfliktus a játék során?

Mennyit vettél észre a többi játékos szerepéből?

Hogyan játszottál? Igazodtál a helyzethez? Megbeszélted a helyzetet?

A többiek hogyan kommunikáltak veled? Hogyan befolyásolta a többiek kommunikációs technikája a viselkedésed és a játékot?

Milyen viselkedés kapcsolódhat a társadalmi befogadáshoz?

Hasznos eszköz a sport a társadalmi befogadás elősegítéséhez?

Hogyan látod saját szerepedet? Mennyire befolyásoltak a körülmények a döntéseidben?

Mennyire voltál empatikus másokkal? Kikkel voltál inkább empatikus?

A feszült helyzetekben hogyan viselkedtél? Mennyire tudtál jó döntéseket hozni a feszült helyzetekben?

A gyakorlat címe: Egyszerűsített vakfoci Előzetesen a vakfociról: A sportágat a Nemzetközi Látássérült Sportszövetség (IBSA), valamint a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szabályzatai alapján találták ki 1996-ban. A látássérült labdarúgást 5 fős csapatok (4+1) játsszák. A kapuson kívül, a pályán minden mezőnyjáték szemtakarót visel, az egységes lehetőségek miatt. A megszokottakhoz képest itt a nézőknek csöndbe kell lenniük, amikor a mérkőzés folyik, mivel a labda hangot ad, ami tájékoztatás 57


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

céljául szolgál a játékosoknak. A sportolók további segítséget a guidejuktól kapnak, aki a saját csapatának hálója mögül instrukciókkal oszt ki. A meccs 2x25 percben bonyolítják le, egy 40 méter hosszú, 20 méter széles pályán.5 Hazánkban is csak a néhány éve kezdődtek a rendszeres vakfoci edzések a Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete szervezésében, azaz elmondhatjuk, hogy a sportág 2011-től létezik hazánkban. Nagy lépés volt a hazai bajnokság és válogatott csapat létrehozása felé tett úton, hogy 2018-ban a Budapesti Atlétikai Klub, azaz a BAK is létrehozta a saját vakfoci szakosztályát, mely egyedülálló kezdeményezésnek tekinthető egy amatőr sportegyesület részéről. Célok: A résztvevők érzékenyítése, empátia fejlesztése, szóbeli kommunikáció javítása Csoportlétszám: 10 fő Korosztály: 14 + -LOK Szükséges Idő: 20-40 perc Eszközök: 

játéktér (focipálya)

focilabdák

speciális csörgő focilabda

partjelző kúpok,

megkülönböztető mezek a csapatoknak

kendő, egyéb a szem elfedésére alkalmas eszköz

A gyakorlat leírása: A játék többféle változatban játszható, az elnevezésében az egyszerűsített szó jelentése a sportágként is megjelenő vakfoci által ihletett kisebb csoportokkal játszható játékra utal. Verzió 1.: A kapu elé helyezzünk el jelző kúpokat jobb és bal oldalon, szlalomozásra alkalmas helyeken. A kezdőpontra állítsunk egy játékost, bekötött szemmel, mellé egy segítőt (szintén résztvevő, nem csoportvezető), akinek a szeme nincs elfedve. A feladat az, hogy a labdát el kell vezetni a kapuig, a kúpokat megkerülve, majd rárúgni a labdát, lehetőleg a kapuba juttatva azt. A segítő szavakkal instruálja a labdavezetőt, a rúgásainak erősségeit és az irányt megjelölve. Több páros is játszhat párhuzamosan több eszköz megléte esetén.

5

https://hparalimpia.hu/sportag/latasserult-labdarugas

58


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Verzió 2.: A résztvevők párba állnak, az egyikük szemét bekötik, a másik fél szemét nem. A feladat a klasszikus passzolgatás, ahol a látó fél irányítja a folyamatot. Verzió 3.: Kis létszámú csapatokkal meccsek játszhatók olyan módon, hogy speciális, csörgő labdát használnak, és mindenkinek be van kötve a szeme. Ez a verzió olyan pályát igényel, ahol a pálya szélei meghatározottak és körültekintő módon kell kipróbálniuk a játékot a résztvevőknek. Tapasztalt csoportvezetőt igényel.

Digitális műveltség

A gyakorlat címe: Első benyomás Célok 

Összehasonlítani, mennyire különbözőek az emberek a másokról szerzett első benyomásaikban

Feltárni, hogyan irányítják múltbeli tapasztalataink első benyomásainkat

Felismerni

azt,

hogy

benyomásaink

befolyásolják

a

másokkal

szembeni

magatartásunkat. Téma 

Személyes identitás

Sztereotipizálás

Hogyan alakulnak ki feltételezések olyan emberekről, akikről csak nagyon kevés információnk van.

Csoportlétszám: 4 ‑ 12 fő Korosztály: 16+ Szükséges idő: 30 perc Eszközök: 

Képek

Toll, flipchart

Előkészítés 59


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Folyóiratokból válasszuk ki olyan emberek képeit, akiknek érdekes/különböző/ feltűnő arca van.

Vágjuk ki ezeket, és ragasszuk egy lap tetejére úgy, hogy a lap alján elegendő helyet hagyunk. Résztvevőnként egy lap szükséges.

Mindenkinek egy ceruza

A gyakorlat leírása: Kérjük meg a résztvevőket, hogy üljenek körbe, és osszunk mindenkinek egy lapot. Kérjük meg őket, hogy nézzék meg a lapot, és első benyomásukat írják a LAP ALJÁRA. Ezután hajtsák fel a lapnak azt a részét, amelyikre írtak, úgy, hogy az írás ne látszódjon, és adják tovább a mellettük ülő személynek. Mondjuk meg, hogy a második képre is, a hajtás fölé, írják rá benyomásukat, ismét hajtsanak egyet rajta, és adják tovább. Addig folytassuk, míg az összes kép körbemegy, és mindenki mindegyiket látta. Tekerjük ki a papírt, és kérjünk meg mindenkit, hogy hasonlítsa össze a különböző első benyomásokat. Tanácsok a csoportsegítőnek Mielőtt elkezdenénk, bizonyosodjunk meg róla, hogy mindenki érti az utasításokat. Hasznos lehet annak bemutatása, hogy hova írjanak, és hogyan hajtsák fel a lapot. Ügyeljünk arra, hogy a lapok meglehetősen gyorsan kerüljenek kézről-kézre. Ne hagyjuk a résztvevőket sokáig gondolkodni, hiszen az első benyomásra vagyunk kíváncsiak. Kerüljük hírességek, vagy híres emberek képeinek kiválasztását. Próbáljuk különböző emberek képeit összegyűjteni, ideértve a különböző korokat, kultúrákat, etnikai csoportokat, képességeket és a fogyatékosságot. Készüljünk fel indulatos vitákra az eltérő hozzáállásokról. A csoport létszámától függően a kommentárok nem maradnak mindig név nélküliek. Ne hagyjuk, hogy a játékosok véleményük miatt egymást kritizálják, inkább összpontosítsunk az aktuális kommentárokra. Feldolgozás és értékelés Beszélgessünk arról, hogy mi történt, és ebből mit tanultak: 

Csoportként? 60


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Milyen meglepetések voltak?

Mire alapozták első benyomásaikat?

Magyarázzunk el és osszunk meg a többiekkel olyan esetet, amikor az első benyomásunk valakiről teljesen téves volt.

Mi történt ennek eredményeként?

Mit fedett fel rólunk ez a tevékenység?

A gyakorlat címe: Hírgyártás Célok: 

Egy esemény közvetítésének megismerése.

Megérteni, hogyan válik a híradás elfogulttá.

Jobban tisztában lenni azzal, hogyan befolyásolhatók saját benyomásaink.

Téma: 

Hogyan adják elő ugyanazt az eseményt különböző emberek különböző módon.

Széleslátókörűbb világszemlélet bevezetése

Csoportlétszám: 10 fő Korosztály: 16+ Szükséges idő: 90 perc Eszközök: 

Flipchart tábla és toll

Ragasztószalag a lapok felragasztásához

A gyakorlat leírása: Osszuk ketté a csoportot. Az egyik csoport résztvevőit kérjük meg, hogy találjanak ki egy 5 perces jelenetet egy incidensről vagy eseményről. Ez lehet olyan valós vagy kitalált esemény, amely két különböző kultúrájú és életstílusú csoportot érint. Amikor elkészültek, kérjük meg őket, hogy adják elő a jelenetet a második csoportnak, akik a TV-riporterek szerepét töltik be, és tudósítaniuk kell az eseményről. Amint a jelenetnek vége, kérjük meg a tv-riportereket, hogy hagyják el a szobát. Öt percet gondolkozhatnak a látottakon, ezután tudósítást kell készíteniük az esti híradó számára. Mondanivalójukat nem írhatják le, és nem beszélhetnek egymással.

61


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Egyenként hívjuk vissza a riportereket, és adjunk nekik 3 percet, hogy tudósítsanak. Minden tudósítást jegyezzünk fel egy flipchart lapra. Miután tudósításukat elmondták, ott maradhatnak a szobában, és meghallgathatják társaikat, de nem kommentálhatnak. A végén, miután minden tv-riportert hallottunk, ragasszuk a lapokat a falra. Kérjük meg a résztvevőket, hogy hasonlítsák össze a jelentéseket, és beszélgessenek arról, hogy ebből mit tanultak. Tanácsok a csoportvezetőnek: Készüljünk információval és példákkal olyan híradásokról, amelyekről köztudott, hogy nem voltak tárgyilagosak. Fakultatív: Használhatunk egy nagy rámát, amely a tévéképernyőt helyettesíti, és még valamit, ami mikrofon helyett szolgál. Feldolgozás és értékelés: Kérdezzük először a riportereket: 

Mit volt a legkönnyebb észben tartani és jelenteni?

Mi volt a legnehezebb?

Mit csináltál, ha valamire nem emlékeztél pontosan?

Kérdezzük a színészektől: 

Volt-e jelentős mulasztás a jelentésekben?

Pontosan közvetítették a riporterek az eseményeket?

Ez után a beszélgetés mindenki számára nyitott: 

Mit várunk a hírektől? Egyszerűen események közvetítését, vagy kommentárt és véleménynyilvánítást is?

Mennyire tisztázzák a riporterek, hogy mik a tények, és mi kommentár?

Mennyire hitelesek a tévéből kapott hírek?

A gyakorlat címe: Töltsd fel, oszd meg!

62


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A résztvevők egy ábra segítségével átgondolják, általában hogyan osztanak meg különböző információkat online, majd megvitatják, hogyan lehetünk elővigyázatosabbak, amikor személyes információkat adunk meg az interneten. Célok: 

A különböző online „kapcsolatok” végiggondolása

Személyes korlátok, szabályok kialakítása az online megosztások és kommunikáció terén

A magánéletet fenyegető online kockázatok tudatosítása és azon óvintézkedések megismerése, amelyekkel védelmezhetjük a magánéletünket és az emberi jogokat az interneten

Téma: Magánélet és biztonság, digitális műveltség, internetes zaklatás (cyberbullying) Csoportlétszám: Bármekkora Korosztály: 16+ Szükséges idő: 40 perc Eszközök: 

A mellékelt ábra több példányban lemásolva

Flipchart papír és vastag filcek

Előkészítés: Készítsünk másolatot az ábrából minden résztvevő számára. A gyakorlat leírása: Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy privát szférájukat megvédjék az ismeretlenektől, például amikor egy bevásárlóközpontban vannak. Ha szükséges, az alábbi kérdésekkel segíthetünk a gondolkodásban: 

Ugyanolyan ruhát viseltek, mint a strandon?

Felírjátok az arcotokra (pólótokra) a mobilszámotokat?

Eláruljátok másoknak az online oldalakon használt jelszavaitokat?

Magyarázzuk el, hogy ezek a dolgok nagyon egyértelműnek tűnhetnek a „való” életben, de nem mindig vagyunk hasonlóan elővigyázatosak az interneten. Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy az interneten ugyanolyan óvatosak-e a személyes adataik védelmét illetően, mint offline. Mondjuk el nekik, hogy a következő gyakorlatban megnézzük, milyen információkat vagyunk készek megosztani más emberekkel az interneten. 63


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Tegyük ki az ábra másolatát a falra (vagy rajzoljuk fel egy flipchartra), és fussunk át a résztvevőkkel pár példán, hogy értsék, mi a feladat. Mondjuk el, hogy egyéni válaszokat várunk tőlük, mivel a különböző emberek más-más dolgokat osztanak meg magukról másoknak. Adjunk 15 percet arra, hogy megoldják a feladatot, majd kérjük meg őket, hogy mutassák meg két-három másik résztvevőnek, mire jutottak. Ehhez a résztvevők sétáljanak körbe a teremben, és menjenek oda pár társukhoz, hogy megbeszéljék az eredményeket. Vagy a rendelkezésre álló időtől és a csoportlétszámtól függően alkothatunk kis csoportokat is a tapasztalatcserére. Miután összevetették az ábráikat, hívjuk össze a résztvevőket a megbeszéléshez. Tanácsok a csoportsegítőnek: Sok esetben nem egyértelmű, mi is lenne a „helyes” válasz, mit mivel kellene összekötni; ez részben egyéni preferenciák függvénye. Ugyanakkor fontos felhívni a résztvevők figyelmét azokra a veszélyekre, amelyet a magánjellegű adatokkal kapcsolatos elővigyázatlanság okozhat az interneten. Ha ők maguk nem hozzák fel ezeket a kérdéseket, mindenképpen figyelmeztessük őket az internetes zaklatás és az anyagi veszteség kockázatára. Ha nem szentelünk kellő figyelmet a személyes adatok védelmének és a személyes biztonságunknak, az nagyban megnöveli ezeket a veszélyeket. Az 5. fejezetben további információk olvashatók az internetes zaklatásról és a magánélet és a biztonság kérdéséről. A feldolgozás során rámutathatunk, hogy mennyire fontos a személyes adataink védelme az interneten, egyrészt biztonsági okokból, másrészt emberi méltóságunk és személyes sértetlenségünk érdekében is. Szerencsés esetben nem sodorjuk veszélybe magunkat azzal, ha félmeztelenül sétálgatunk, vagy ostoba/barátságtalan megjegyzéseket teszünk másokra; de később mégis megbánhatjuk! Azok a tartalmak, amelyeket az interneten közzéteszünk, sokkal „maradandóbbak” lehetnek, mint bármi, amit a való életben teszünk, és elképzelhető, hogy soha többé nem tudjuk eltüntetni onnan. Az Útmutató az emberi jogokhoz internet felhasználók számára című dokumentum további információkat tartalmaz a magánélethez és a személyes adatok védelméhez kapcsolódó jogokról. Feldolgozás és értékelés: Kezdjük néhány általános kérdéssel: 64


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Volt-e olyan információ, amit semmiképpen nem osztottatok volna meg másokkal? Kérdezzük meg, miért.

Volt-e olyan információ, amit mindenkivel készek lettetek volna megosztani?

Nézzük meg, milyen véleménykülönbségek vannak a csoportban.

Észrevettetek-e bármilyen különbséget, amikor a saját ábrátokat másokéval összehasonlítottátok? Mik ezek a különbségek?

Mit gondoltok, miért fontos az elővigyázatosság, amikor személyes információkat osztunk meg idegenekkel? Milyen következményei lehetnek?

Mit gondoltok, miért fontos óvatosnak lenni, amikor másokról osztunk meg információkat?

Megosztottatok-e már bárkiről olyan információkat, amiket ő maga nem kívánt volna megosztani?

Lehet ez az emberi jogok megsértése? Lehet-e ez része online gyűlöletbeszédnek?

Zárjuk a gyakorlatot azzal, hogy megkérdezzük a résztvevőket, segített-e a feladat átgondolni és megérteni, hogyan érintkeznek másokkal az interneten. Van-e valaki, aki változtatni akar a magatartásán? A résztvevők szerint mik azok a dolgok, amiket mindenképpen figyelembe kell venni, mielőtt személyes adatokat osztunk meg az interneten?

A gyakorlat címe: Mit képzelsz rólam? Ez a gyakorlat egy képzeletbeli internetes fórumon játszódik. A résztvevőknek aszerint kell üdvözölniük egymást, hogy milyen sztereotípiáik vannak egyes csoportokról. A gyakorlat célja, hogy közösen kialakítsák az interneten való érintkezés szabályait. Témák: Rasszizmus, diszkrimináció, digitális műveltség, demokrácia, részvétel. Csoportlétszám: 10-20 fő Korosztály: 16+ Szükséges idő: 1. rész: 35 perc; 2. rész: 25 perc Célok: 

az egyes csoportokkal szembeni előítéletek és gyűlöletbeszéd megvitatása

az online és az offline érintkezés közötti különbségek végiggondolása

útmutató készítése az interneten történő kommunikációhoz 65


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Eszközök: 

ragasztószalag

papír és filcek (kemény táblák vagy mappák a papírnak)

flipchart papír és vastag filcek

elegendő tér a mozgáshoz

Előkészítés: 

Készítsünk annyi „profilkártyát”, hogy mindenkinek jusson a csoportban (Lásd a mellékletet vagy saját készítésű kártyák is lehetnek).

A profilkártyákat másoljuk vagy ragasszuk fel papírlapokra (kb. A5-ös méretben), és készítsünk elő ragasztószalagot, hogy a kártyákat majd rögzíteni tudjuk a résztvevők hátára.

Fontos, hogy elég hely legyen, hogy a résztvevők körbe tudjanak sétálni.

A gyakorlat leírása: 1. rész: A fórumon (15 perc) Kérjük meg a résztvevőket, hogy képzeljék el, hogy egy a focihoz (vagy más sporthoz) kapcsolódó internetes fórumon vannak. Mondjuk el, hogy mindenki kap egy profilkártyát, és az azon jellemzett személyt fogja megjeleníteni a fórumon. De senki nem tudhatja, mi szerepel az profilkártyáján. Mondjuk el, hogy a gyakorlat során mindenki bemutatkozik, és üdvözli a másikat. A társalgás legyen rövid, és a rendelkezésre álló idő alatt a résztvevők próbálják meg a lehető legtöbb embert üdvözölni. Magyarázzuk el, hogy a gyakorlat célja, hogy feltárjuk a különböző társadalmi csoportokról alkotott általános vélekedéseket és előítéleteket. Amikor találkoznak a többiekkel, a résztvevőknek arra kell gondolniuk, hogy az emberek általában mit mondanának az interneten annak az illetőnek, aki ilyen identitással bír, pl. egy fogyatékosnak egy sportklubban vagy egy romának, egy idős asszonynak és így tovább. A résztvevőknek nem feltétlenül úgy kell megnyilvánulniuk, ahogy a való életben tennék, inkább arra gondoljanak, milyen vélemények nyilvánulnak meg az interneten, és ezeket kellene nekik is megjeleníteniük. A rosszindulatú megjegyzések is megengedettek: senkit nem fogunk felelősségre vonni később amiatt, amit a gyakorlat során ebben a szituációban mondott. 66


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Kérjük meg a résztvevőket, hogy jegyezzék meg/fel, a többiek hogyan, milyen szavakkal üdvözölték őket. Minden résztvevő hátára ragasszunk fel egy profilkártyát, úgy, hogy ők ne lássák. Adjunk mindenkinek egy darab papírt és tollat vagy ceruzát, hogy fel tudják írni azokat a szavakat, amiket a többiek a személyükkel kapcsolatban mondanak nekik. Szólítsuk fel őket, hogy sétáljanak körbe a teremben. Hagyjunk 10 percet arra, hogy fel-alá járkáljanak, és köszöntsék, megszólítsák egymást. 10 perc elteltével kérjük meg őket, hogy álljanak meg, lépjenek ki szerepükből, majd folytassuk a feldolgozással. Feldolgozás és értékelés (20 perc) Fontos, hogy a gyakorlat értékelése előtt minden résztvevő tényleg levetkőzze a szerepét: kezdjük azzal, hogy mindenkit a saját nevén szólítunk és megkérünk, hogy mondjon egy dolgot saját magáról. Ezt követően beszélgessünk az alábbi kérdésekről: 

Sikerült-e kitalálni, mi állhat a profilkártyátokon? Miből találtátok ki?

Kérjük meg őket, hogy idézzék fel, milyen szavakkal köszöntötték őket a többiek.

Volt-e valaki, aki élvezte a gyakorlatot? Volt-e, akinek nem tetszett? Miért?

Szólítsuk fel a résztvevőket, hogy nézzék meg az adatlapjukat.

Meglepődött-e bárki azokon a szavakon, amikkel a többiek üdvözölték?

Mit gondoltok, valóságosak voltak ezek a profilok? Vajon az emberek közzétennék az ilyen információkat egy nyilvános adatlapon?

Mennyire volt könnyű goromba dolgokat mondani másoknak? Voltak olyanok, akikhez könnyebb volt durván szólni?

Mit gondoltok, könnyebb lett volna goromba dolgokat mondani, ha online kommunikáltatok?

2. rész: Szabályok alkotása (25 perc) Az alábbi kérdések segítségével kérdezzük meg a véleményüket, és mondjuk el, hogy csoportokban még tovább fognak ezekről beszélgetni: 

Mit gondoltok, a gyűlöletbeszéd megengedhető-e az interneten?

Miért tesznek közzé az emberek gyűlöletbeszéd-megnyilvánulásokat?

67


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Mit javasolnátok, mire kellene figyelnünk, mit tehetnénk annak érdekében, hogy a hozzászólásaink semmiképpen ne legyenek sértőek más számára?

Mondjuk el nekik, hogy kisebb (4-5 fős) csoportokban szabályokat fognak kialakítani az online tevékenységekhez. Adjunk 10 percet erre a feladatra, majd hívjuk össze a csoportokat, hogy megnézzük a különböző javaslatokat. Feldolgozás és értékelés 

Van-e bármilyen megjegyzésetek a különböző javaslatokkal kapcsolatban? Volt olyan dolog, amiről ti megfeledkeztek, de a társaitoknak eszébe jutott?

Betarthatónak, követhetőnek tartjátok a kialakított szabályokat?

Tanácsok a csoport segítőnek A személyiségprofilok megválasztása nagyon fontos ebben a gyakorlatban: elképzelhető, hogy szükség van a nevek vagy a profilkártyák módosítására, hogy jobban illeszkedjenek a helyi viszonyokhoz és a csoporthoz. Amikor a profilkártyákat kiosztjuk a résztvevőknek, figyeljünk arra, hogy senkinek ne adjunk olyant, ami közel áll a valós identitásaihoz. A profilkártyán szereplő nevet elárulhatjuk a résztvevőknek. De ne adjunk nekik több információt, és kérjük meg őket, ne is kérdezősködjenek a többiektől arról, mi áll a kártyájukon. Amikor felkészítjük a résztvevőket, biztassuk őket, hogy a pozitív vagy közömbös üdvözléseket keverjék negatív megszólításokkal. Mondjuk nekik, hogy kizárólag a papírokon szereplő adatlapokból kiindulva tehetnek megjegyzéseket, nem pedig abból, amit a valós személyről tudnak. Hasznos lehet néhány példát mutatni a gyakorlat elkezdése előtt: – „Helló, sportos!” – „Bocs, de ez nem való az olyanoknak, mint te!” – „Hé, ufó, mit keresel te itt?” A gyakorlatot követően bizonyosodjunk meg róla, hogy senkit nem ért sérelem vagy inzultus a saját valódi személyiségét érintően az alapján, amit a feladat során neki mondtak. Fontos lehet pár negatív megjegyzés kapcsán konkrétan is rákérdezni, hogy azok, akik bántó megszólításokat használtak, valóban így gondolkodnak-e az adott emberről. Hasznos lehet néhány asztalt elhelyezni a teremben arra az esetre, ha a résztvevőknek nehézséget okozna séta közben jegyzetelni. Egy másik lehetőség az, hogy vannak 68


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

megfigyelők, akik nem vesznek részt a gyakorlatban, csak feljegyzik, amit a résztvevők mondanak (illetve a többiek reakcióit). Amikor a csoportok végeztek az szabályok kidolgozásával, ezeket kitehetjük a falra, hogy mindenki körbejárhasson és megnézhesse őket.

Önismereti és szociális készségfejlesztő gyakorlatok

Növekvő érdeklődés tapasztalható a szociális képességek meghatározása, a fejlesztésüket elősegítő módszerek megismerése iránt, mivel nagyon sok gyermek és felnőtt küzd szociális és viselkedési problémákkal. A szociális kompetencia öröklött és tanult elemek készletéből áll, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban el tudjuk érni a kívánt hatást. Jelzi a személy attitűdjeit, készségeit, képességeit, amelyek hozzájárulnak a harmonikus életvitelhez, és döntően meghatározzák közösségi beilleszkedését. A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális képességrendszer szabályozza. A szociális kompetencia a spontán és szándékos szocializációtól, a neveléstől függ. 6 Az egyén személyiségéből fakadó tényezők közül a pozitív önértékelés, a pozitív attitűd és mások elfogadása hat pozitívan a szociális kompetenciák fejlődésére. E három komponens elősegíti, hogy az egyén interakciói során sikeres legyen. Az interakciók visszajelzései alapján helyesen képes változtatni a viselkedésén, ha szükséges. A szociális készségek fejlesztésének elsődleges területei a közvetlen környezet, a család és az iskola, ahol a kortársakkal közösen eltöltött idő segíti ezek fejlődését. A családi és szociális környezeten kívül pozitívan hat a szociális kompetencia alakulására az egyénien, kreatívan megoldott probléma, mely nem sérti mások érdekeit, valamint a nyitott, barátságos és együttműködő egyéniség. Az utóbbi 10 évben a digitális eszközök nagyfokú térhódítása új dimenziót nyitott a kommunikációban és a kapcsolattartásban, ugyanakkor megfigyelhető számos negatív aspektusa

is;

a

szóbeli

kommunikációs

készség hatékonyságának

csökkenése,

a

chatprogramok hatására, az empátia és tolerancia csökkenése, annak okán, hogy az online 6

Németh Gáborné Doktor Andrea: A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában

69


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

térben, még ha nevünket fel is tünteti egy-egy applikáció vagy program, mégis kevésbé érezzük mondataink súlyát, ha nem szemtől szemben állunk a másik féllel. A műhelymunkák közös munkája során kiderült, hogy szinte minden résztvevő tapasztalt már hasonlót akár a saját, akár mások viselkedésén ilyen változásokat. Érdekes volt megfigyelni a Z generáció (1995-2010 közt születettek) és az Y generáció (1980-1995 közt születettek) tagjainak eltérő véleményét. Habár nem állnak korban érezhetően messze egymástól, mégis látható különbségek voltak az online és offline kommunikációról alkotott véleményük esetében.

Empátia A gyakorlat neve: Ketten rajzolni egyet Csoportlétszám: 10-15 fő Korosztály: 10-14 Szükséges idő: 10 perc + megbeszélés (15-20 perc) Eszköz: személyenként toll, papír A gyakorlat a szóbeli kommunikációt és a konfliktus kezelés módjait erősíti. Amennyiben a csoportvezető alaposabban ismeri a résztvevőket, olyan párokat is összeállíthat, akiknek eltér a személyiségük egymástól vagy széthúzzák a közösséget, mivel a gyakorlat hatására közelebb kerülhetnek egymáshoz, jobban megismerhetik egymást, így oldódhatnak a jövőbeli konfliktusok. A gyakorlat leírása: Párosával, egymással szembe ültetjük le az embereket, és páronként adunk egy ceruzát és egy papírlapot. A ceruzát egyszerre mindkettőjüknek fogniuk kell, így a rajzolás csak "közös megegyezéssel" válik lehetővé. A feladat: egy közös rajzot készíteni, amelyen általunk előre meghatározott dolgok is szerepelnek (a klasszikus változatban egy ház, egy fa és egy kutya, de mást is kijelölhetünk). Rajzolás közben nem beszélhetnek! A végén beszéljük meg ki irányított, ki engedelmeskedett inkább. Változat: Kétfelé választjuk az embereket, s a két csoportnak különböző, de csoportonként azonos feladatot adunk ki rajzolni. (Például azt mondjuk az egyik csoport tagjainak, hogy egy fát, a másikénak, hogy egy házat kell lerajzolniuk.) Miután a két csoport tagjait párosítottuk

70


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

egymással, mindenki a saját feladatát igyekszik végrehajtani. Természetesen ez esetben se beszélgethetnek az együtt rajzolók. Elég érdekes rajzok sikerednek, megmutatva, mennyire tud a két ember kommunikálni egymással.

A gyakorlat címe: Tabló Csoportlétszám: 10-20 fő Korosztály: 8-25 Szükséges idő: 5 perc Eszköz: A gyakorlat erősíti a non-verbális kommunikációt és az arcmimika felismerését, amely készségek a digitális tér adta lehetőségek (chatprogramok) miatt kevésbé fejlettek a fiatalok esetében. A gyakorlat leírása: A csoport tagjai a teremben össze-vissza mozognak, majd hirtelen megállnak a játékvezető jelzésére. Megállás után megadott időn belül a játékvezető által megadott témára egész csoportos tablót, vagyis állóképet kell "készíteni". Célszerű a csoport által jól ismert helyszíneket, helyzeteket megadni a tablók témájául. Pl.: mozi előcsarnoka, aluljáró, diszkó, stb. Ebben a játékban sincs mód

a

szöveges

információra,

de

nonverbális

jelzéseket

(mimika,

mozdulatok)

alkalmazhatunk. Próbáljuk meg minél hamarabb összeállítani a tablót (fél perc, maximum egy perc)!

A gyakorlat címe: Pozitív/negatív visszajelzés Csoportlétszám: 10-15 fő Korosztály: 12+ Cél: A tudatos kommunikáció és az empátia fejlesztése Szükséges idő: Változó Eszközök: 71


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A gyakorlat leírása: Két önként jelentkező kimegy a teremből, a többieknek a tréner elmondja a feladatot: először az egyiket fogják visszahívni, neki az lesz a feladata, hogy mesélje el a Hófehérke és a hét törpét. A csoport a mese közben látványosan unatkozik, nem figyelnek rá, mintha ott se lenne. A végén megkérik a mesemondót, értékelje teljesítményét 1-10-ig. Ezután behívják a másikat: neki is ugyanez a feladata, de neki mindenki csügg a szavain, érdeklődve, mosolyogva néznek rá. A végén összehasonlítják kettőjük teljesítmény-értékelését. A mesemondók elmondják, milyen érzés volt ilyen hallgatóság előtt beszélni, és hogy tudták-e, mire megy ki a gyakorlat. Ezután a csoport beszélget a jelenségről, a visszajelzések fontosságáról, aki szeretne, személyes példát is említhet.

Értékek A gyakorlat címe: Árverés Csoportlétszám: 10-15 fő Korosztály: 15+ Cél: Egyéni és csoportos értékrendek összehasonlítása Szükséges idő: Változó Eszközök: 

Érték kártyák

Toll és papír

Zsetonok (készíthetők papírból is)

A gyakorlat lehetőséget ad megbeszélni a különböző értékek helyét a társadalomban és az egyén életében. A korosztály megszabja a kártyákon feltüntetett értékeket, amelyek lehetnek materiálisak is, akkor a fogyasztói társadalom kérdése is terítékre kerülhet, de ugyanígy lehetnek fogalmi, immateriális javak is. A gyakorlat leírása: Az árverezendő értékekről (ezek lehetnek erkölcsi, szellemi vagy tárgyi értékek) kártyákat készítünk. Minden résztvevő 100 zsetonnal rendelkezik. 72


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A játék menete: A játékvezető, későbbiekben kikiáltó, felolvassa az árverésre bocsátott tárgyak teljes listáját, majd a kikiáltási árat közölve egyenként megvételre kínálja azokat. Az aukció végén beszéljük meg, hogy ki mit, mennyiért és miért vásárolt. Javaslat: Érdemes feljegyezni, mi mennyiért kelt el. A játék végén ezt is beszéljük meg. A játék kapcsán betekintést nyerhetünk a csoport és az egyének értékrendjébe. Láthatjuk személyiségük mozgatórugóit. Példák az árveréshez: „A legfontosabb számomra: szerelem, karrier, gazdagság, egészség, népszerűség, hosszú élet, sikeres házasság, műveltség, bejárni a világot, nagy szellemi teljesítményeket létrehozni stb.” A résztvevőkkel írassuk le a listát, hogy mindenki válogathasson. Hívjuk fel a figyelmet, hogy csak 100 zseton áll rendelkezésre mindenkinek, azon felül senki sem vásárolhat. Tehát mindenkinek mérlegelnie kell, hogy számára mennyit ér az adott „áru”. Kártyák nélkül is játszhatjuk: rövid gondolkodási időt adunk, majd a csoport tagjai egyenként árverésre kínálnak egy-egy képzeletbeli tárgyat. A csoporttagok szabadon kereskedhetnek az általuk megvásárolt értékeikkel. Kialakíthatunk egy „tőzsdét” is, és akár több foglalkozáson keresztül játszhatjuk a játékot. A kérdésekre plusz- vagy mínuszjellel kell válaszolni. Ha valaki egyetért a kijelentésekkel, akkor egy pluszjelet ír a papírra, ha nem ért egyet azzal, akkor egy mínuszjellel jelezze. Előzetesen érdemes mindenkivel megbecsültetni csupán három sávban a saját maga által megítélt empátia szintjét: alacsony – átlagos – magas. Ezt a végén izgalmas összehasonlítani a kapott eredménnyel. Ha van rá idő és lehetőség, ugyanennek a megbecslését minden csoporttag megcsinálhatja az összes társáról is. Így kaphatunk egy jó előösszegző önismereti, társismereti visszajelzést az egész csoporttal kapcsolatban. Az empátia-kérdőív kitöltése és elemzése lehetőséget biztosít különböző beszélgetések indirekt indításához.

Kommunikáció

A gyakorlat címe: Érzelmek felismerése Csoportlétszám: 10-15 fő Korosztály: 10+ 73


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Cél: Egyéni és csoportos értékrendek összehasonlítása Szükséges idő: Változó Eszközök: 

Emóció kártyák

A gyakorlat leírása: A játékvezető kiosztja a kártyákat, amelyekre érzelmek vannak írva, ilyenek például a fájdalom, a megvetés, a félelem, a gyűlölet, a türelmetlenség, a jókedv, a meglepetés, a közöny, az izgalom, a rettegés, az aggodalom, a düh stb. Ezeket kell bemutatni szoborként, vagy mozgás közben/gesztusokkal, taglejtésekkel kísérve/. A résztvevőknek ki kell találniuk milyen érzelmet mutat a bemutató személy, majd megbeszélik közösen, mi alapján jutottak arra az emócióra (például felhúzott szemöldök, ráncolt homlok, mosoly, görnyedt testtartás, erős gesztikuláció stb.). Nem könnyű a pillanatnyi hangulattól eltérő érzések felidézése, eljátszása. A gyakorlat címe: Az egész világ így csinálja Csoportlétszám: 10-15 fő Korosztály: 14+ Cél: A nem verbális kifejezőkészség fejlesztése Szükséges idő: 20-30 perc Eszközök: A gyakorlat leírása: A játékosok körben ülnek. Egy játékos kimegy. A többiek megegyeznek egy határozó szóban, például, okosan, türelmesen, türelmetlenül, méltóságteljesen stb. A feladat az, hogy amikor a játékos bejön kitalálja az adott határozó szót. Olyan cselekvésre vonatkozó kérdéseket tehet fel, ami arra vonatkozik, hogy hogyan csinálja az adott dolgot az egész világ. Például: Hogyan mos autót az egész világ? Hogyan reggelizik az egész világ? Stb. A csoportból mindig mást kérdezhet, és akit kérdez, annak az a feladata, hogy gesztusokkal, mimikával, eljátssza az adott kérdésre a választ, úgy, hogy az a kitalálandó határozószónak megfeleljen, például méltóságteljesen mosson autót, reggelizzen, stb. Akinél a kitaláló rájön a határozószóra, az megy ki a következő körben.

74


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

A gyakorlat címe: Hotelportás Csoportlétszám: 10-15 fő Korosztály: 12-30 év Cél: A nem verbális jelzések használatának és felismerésének fejlesztése. Szükséges idő: 20-30 perc Eszközök: A gyakorlat leírása: A játékosok közül egy valaki lesz a hotelportás, a többi játékos a vendég. A vendégek „némák”, nem tudnak beszélni, csak különböző non-verbális eszközökkel fejezhetik ki magukat. Viszont mindnyájuknak van valamilyen problémája, amiben a hotelportástól kér segítséget. A portás – az egyetlen, aki beszélhet – feladata, hogy kitalálja, mit kívánnak tőle. Feldolgozás és értékelés: A játékot megbeszélés követi arról, hogy mennyire volt nehéz csupán nem verbális eszközökkel elérni a céljukat. A megfigyelőként résztvevő játékosok a megbeszélés során kifejthetik, hogy az adott szituációt, kívánságot, ők miképpen mutogatták volna el, ezáltal alkalom nyílik az egymástól való tanulásra is.

75


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Mellékletek A 8 kulcskompetencia

76


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Adatlapok „A fórumon” című gyakorlathoz

77


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

78


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Ábrák a „Töltsd fel, oszd meg!” című gyakorlathoz

79


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

80


EFOP-5.2.2-17-2017-00051

Felhasznált irodalom 1. Douglas Hartmann and Christina Kwauk (2011),Sport and Development: An Overview, Critique, and Reconstruction, 2. Kompasz, kézikönyv a fiatalok emberi jogi neveléséhez, Európa Tanács, 2002 3. 1998 óta folyamatosan…Tari Annamária előadása a - Digitális galaxis – Húsz év kutatás A médiáról és a gyerekekről. - Jubileumi kötet „A média hatása a gyerekekre és fiatalokra” konferenciasorozat 20. Évfordulójára 4. JÁTÉKTÁR - a nemformális pedagógia módszertanára épülő gyakorlatok, játékok fiataloknak és velük foglalkozó szakembereknek - Echo Innovációs Műhely és a Bástya Gyermekvédelmi Szolgálat 5. Dobbantó Program – Diáktámogató füzetek 3. – Szárnyalás – Játékgyűjtemény pedagógusoknak - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 6. Böngésző - Emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen - írta és szerkesztette: Ellie Keen, Mara Georgescu. Fordította: Karvalits Ivett, dr. Rutai Zsuzsanna 7. Németh Gáborné Doktor Andrea: A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában – Új Pedagógiai Szemle 2008/1

81


Profile for remenytagyermekeknek

Ifjúsági Módszertani Kézikönyv  

Advertisement
Advertisement
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded