Page 1

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.17-15-2015-0004


Küldetéssel és hűséggel Templom és iskola a magyar reformátusok küldetésértelmezésében szorosan összetartozott. Legyünk büszkék arra, hogy reformátor eleink áldozatos munkája nyomán a klasszikus értelemben vett köznevelést, a széles néprétegek neveléshez hozzáférésének feltételeit Magyarországon először a protestáns egyházak, közöttük is kiemelten a református egyház teremtették meg. Mi a különös feltétele annak, hogy 2015-ben egy erős református köznevelési intézményrendszerről beszéljünk itt, a Kárpát-medencében? Talán az is, hogy a reformáció 500. évfordulójához közeledve Jézus Krisztus missziói parancsa hangsúlyos legyen a szívünkben, értelmezzük és megértsük, hogy ebben a misszióban az intézményes református nevelésnek hol van a helye és mi a feladata. Rá figyeljünk és egymásra figyeljünk, és hűséggel végezzük a megértett és felvállalt feladatainkat. De azt megalkuvás és meghátrálás nélkül. Nem hátrálhatunk meg azon dolgokban, amelyekre reformátor eleink Isten igéjének világosságában azt mondták, hogy „Egyedül – azaz sola”, és kifejezték ezzel a reformáció öt alapvető hittételét: egyedül a Szentírás; egyedül hit által; egyedül kegyelemből; egyedül Krisztus; egyedül Istené a dicsőség. Nem hátrálhatunk meg abban, hogy intézményeinkben a ránk bízott fiatalokat keresztyén értékrend szerint, élő hitre neveljük. Nem hátrálhatunk meg abban, hogy a tanulóink Istentől kapott talentumainak teljes kamatoztatására törekedjünk, és nem hátrálhatunk meg abban, hogy a lehető legteljesebb mértékben felkészítsük fiataljainkat a felelős felnőtt keresztyén életre. Nem hátrálhatunk meg abban, hogy a globalizálódó világban a helyi felelősségünket megéljük, és erre neveljük gyermekeinket. Nem hátrálhatunk meg abban, hogy az individualizálódó és atomizálódó világban ne hirdessük a közösségek fontosságát: a családét – mint a társadalom nélkülözhetetlen és egyetlen alapsejtjéét –, a gyülekezetét, a nemzetét. Ebben a küldetésben történő megerősödésben segíthet bennünket a jelen pályázat is, amely a Magyarországi Református Egyház köznevelési intézményrendszerének fejlesztését célozza. Erősödjön meg bennünk, hogy a 2009-ben közösen kimondott „Krisztus a jövő, mi együtt követjük őt!” azt is jelenti, hogy a Kárpát-medence-szerte közel négyszáz helyen küldetéstudattal, hűségesen végzett magyar református keresztyén nevelés egy közös intézményrendszerbe tartozik. Ábrám Tibor a projekt szakmai vezetője


Oktatásügy

a Magyarországi Református Egyházban

Egyházunk az évszázados gyakorlat folytatásaként köznevelési intézményeket tart fenn. A nevelés és az oktatás intézményeinkben – figyelemmel az általános állami, önkormányzati követelményekre – Istennek a Szentírásban adott kijelentése, hitvallásaink és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A református köznevelési hálózat sajátos jellemzője a református keresztyén hitelvek által meghatározott nevelő-oktató munka.

3


Történeti áttekintés A református nevelés-oktatás a köz szolgálatában A reformáció megindulása előtt, már a 11–12. századtól működtek Magyarországon nagyobb plébániák és apátságok mellett úgynevezett plébániai és kolostori iskolák, sőt később megjelentek a városi iskolák is, ahol alapvető ismereteket oktattak. Ezek az intézmények főként a papi utánpótlás ügyét szolgálták, hisz az igazgatás „adminisztratív” részét is jórészben papi személyek végezték. A reformáció azonban a maga sajátos célkitűzései miatt megsokszorozta az iskolák számát, átalakította azok szellemét. A reformációnak ugyanis – részben a „Sola fide” és a „Sola scriptura” alapvető tételéből következően – lényeges tanítása: mindenkinek magának, személyesen kell eljutnia az igazság ismeretére, amely pedig egyedül a Szentírásban, a Bibliában található. Az első reformátorok egyike, Dévai (Bíró) Mátyás (1500–1545) „Magyar nyelven íratott ábécéskönyve” (Krakkó, 1538?, 1549) előszavában mondja: „A’ mi Üdvözítőnk a’ Szent Írásra igazítá mindenütt a’ tével’gőket … de az írásra a’ betűnek esmérete és az olvasásnak tudása utunk.

4

Oktatásügy a Magyarországi Református Egyházban

Meg kell azért azt nékünk tanulnunk, hogy olvashassuk mindnyájan a Szent Írást, tudakozhassunk az Isten akaratáról, és hogy ennyi sok tévelygésben legyen mihez támaszkodnunk, mert az semmi nem egyéb, hanem … igazság…” Ehhez pedig iskolákra – és járulékosan bibliafordításra, tankönyvekre, nyomdára stb. – volt szükség. Iskolák alapítása az adott körülmények között (az ország három részre szakadt, a török támadások miatt állandó hadszíntérré vált, nehéz anyagi körülmények, állandó létbizonytalanság stb.) még nehezebb, de igen nagy és fontos feladat volt. A 16. században a Magyarországon működő 168 latin iskola közül 134 protestáns kézen volt. Az itt folyó oktatási és nevelési cél a Szentírás olvasása és ismeretére történő megtanítás mellett a klasszikus latin-görög műveltséggel párosult evangéliumi kegyességre való eljuttatás volt. Nevezetesebb református iskolák voltak Tolnán, Abaújszántón, Cegléden, Mezőtúron, majd Pápán, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyulafehérvárt, Nagyváradon, Nagykőrösön, Kecskeméten stb., melyek számos „partikulával” (kihelyezett vagy fiókiskolával, alsó tagozattal) rendelkeztek. Az iskolák színvonala – általában megfelelve a követelményeknek – jórészt a „rector”, a „ludi magister” tehetségén, rátermettségén, képzettségi szintjén múlott; ha egy-egy tehetségesebb, jobban képzett személy került egyik vagy másik iskola élére, annak nívóját jelentősen emelni tudta. A tanítók-tanárok között igen sokan voltak külföldi egyetemeken tanult ifjak, akik pedig a külföldi tanuláshoz szükséges alapképzettségüket itthon szerezték meg. A külföldi, legnagyobb számban németalföldi egyetemeken

tanuló magyar diákok (peregrinusok) közül többen látták a szerencsésebb körülmények között élő és működő egyetemek magasabb oktatási színvonalát. A hazai iskolákért érzett felelősségtudatuktól és felelősségérzetüktől hajtva – esetleg még külföldi tartózkodásuk ideje alatt – a hazai iskolák számára tankönyveket írtak, melyeket támogatókat szerezve vagy saját költségükön adtak ki. Így aztán tankönyveikkel és személyes oktató-nevelő munkájukkal járultak hozzá a magyar református iskolák színvonalának emeléséhez. A 18. század harmadik évtizedétől az ún. „ellenreformáció” vagy római katolikus restauráció átvette a reformáció kulturális módszereit; egyre több római katolikus iskola, nyomda keletkezett, de az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I.  Rákóczi György és neje, Lorántffy Zsuzsanna) iskolaalapító tevékenysége is tovább folytatódott, Erdélyben még a románok számára is. Bár a 16–18. századihoz képest a 19–20. században csökken a református iskolák szerepe Magyarországon, de nem a református keresztyén pedagógia jelentősége és befolyása az ország kulturális életére. A trianoni békeszerződés (1920) következtében történt elcsatolásokkal a reformátusok lélekszáma 2 765 737-ről 1 799 762-re csökkent a maradék országban. 5 óvodájából 2, 1753 elemi népiskolájából 1117, 3 tanítóképzőjéből 2, 7 tanítónőképzőjéből 3, 27 gimnáziumából 18, 6 leány-középiskolájából 3 működött a megmaradt országrész területén.


Az 1948-ban bekövetkezett államosítás idején 2 kisdedóvóból, 1024 elemi (általános) iskolából, 3 férfi- és 1 női tanítóképző-intézetéből, 19 fiú- és 5 leánygimnáziumából (mindegyik internátussal), 3 gazdasági szakközépiskolájából, 1 felsőkereskedelmi szakiskolájából, 1 jogakadémiájából, 4 teológiai (lelkészképző) főiskolájából csak 4 lelkészképző intézete maradt, és 4, illetve 6 középiskolát tarthatott meg – ha a budapesti Baár-Madas és a debreceni Dóczy leánytagozatokat külön számoljuk. 1951-ben 2 teológiai akadémiáját (Pápa és Sárospatak) fel kellett számolnia, 1952-ben pedig csupán a debreceni gimnázium maradt református kézen 75%-ban, 25%-ban pedig az evangélikus egyház számára kellett helyet biztosítani a lelkészutánpótlás számára. A koedukált gimnáziumban a tanulók létszáma az eltelt időszakban nagyon ingadozó volt. A többi iskola megszűnése után 1952/53-ban 424-re emelkedett a létszám, a hatvanas évek elején 280 körül mozgott, 1977/78-ban – valószínűleg a demográfiai hullámvölgy következtében – 255 főre süllyedt. Innen kezdve fokozatosan felfelé ívelt a létszám, 1990-ben meghaladta az 500-at, egyre nagyobb gondok elé állítva az osztálytermek és internátusi férőhelyek hiányával küszködő iskolavezetést. 1985-től kezdődött a küzdelem a törvénytelenül elvett iskolák legalább egy részének visszaadásáért, 1989/90től egyre nagyobb eredménnyel. 1989. június 30-án az Elnöki Tanács 1989/14. számú törvényerejű rendelete jogutód nélkül felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állások betöltéséhez. A Minisztertanács 66/1989. számú rendelete pedig kibővítette a művelődésügyi miniszter feladatkörét: mindazon jogo-

kat, amelyeket az egyházakkal kapcsolatban az állam gyakorolhat, a művelődési miniszterre ruházta át. Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter az oktatási törvény készülő módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy a tervezet az állami iskolaalapítási és -fenntartási monopólium felszámolását tűzte ki célul. 1989. szeptember 1-jén megnyithatta kapuit az első újrainduló protestáns középiskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium. Mindezen politikai változások és lehetőségek jegyében a református egyház is erőfeszítéseket tett, hogy egyrészt megszabaduljon a négy évtizeden át ráerőszakolt béklyóktól, másrészt megtegye a szükséges lépéseket belső építésére. Egymás után alakultak újjá a korábban betiltott egyesületek és szervezetek. Fontossági sorrendben ezeket megelőzve sokak figyelme az iskolák felé fordult. 1990. szeptember 1-jével nyithatták meg kapuikat az első újrainduló református iskolák a Budapesti Református Gimnázium (Baár-Madas), a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma és a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma. Az első kettő alulról épít kezve, az utolsó intézményátvétellel jött létre. A volt egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény kihirdetésével 1991-ben felgyorsult a református iskolák rendszerének újjászervezése. Az 1990–94. között alapított 48 intézmény 63 közoktatási feladatot látott el, melyből 20 (32%) a tulajdonjogi helyzettel összefüggő intézményátvétellel került egyházi keretek közé. Ebben az időszakban az általános iskolák (6), a gimnáziumok (7) és az ez utóbbiakhoz kapcsolódó internátusok (6), valamint szakközépiskola (1) került egyházi fenntartásba.

Az 1995–98, az 1999–2002 és a 2003–2006 közötti időszakban nem csupán az intézményalapítás, hanem ezen belül az átvétel intenzitása is csökkent. 1995–98 között 16 intézmény jött létre 34 közoktatási feladat felvállalásával, azonban mindössze 3 intézmény (valamennyi általános iskola) került átvétellel egyházi fenntartásba. Az 1999–2002 közötti időszakban alapított 25 intézmény 38 közoktatási feladatot látott el, melyből 9 került átvétellel egyházi fenntartásba. (Ez utóbbiak között megjelentek az első óvodák is.) A 2003–2006 közötti időszakban már sor került a korábban felvállalt közoktatási feladatok megszüntetésére, sőt két intézmény anyagi ellehetetlenülés következtében jogutód nélkül megszűnt. 2007–2010 között a Magyarországi Református Egyház 29 közoktatási feladatot vállalt át, melyből 18 (62%) intézményátvétellel valósult meg. 2011–2015 között 51 intézmény keretei között 74 köznevelési feladat kerül át a református egyházhoz. Minden ötödik református intézmény a 2010-es években jött létre, integrálásuk jelentős kihívást jelent a református intézményrendszernek.

5

Oktatásügy a Magyarországi Református Egyházban


Az oktatás-nevelés területén a református köznevelési intézmények minden olyan elvárásnak igyekeznek megfelelni, melyek országos és helyi viszonylatban jelentkeznek. A tanulók helytállnak az országos és helyi megmérettetéseken, külön kiemelhetőek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) elért eredmények.

A közoktatási/köznevelési intézményrendszer elemeinek a gyarapodás mellett 1995-től figyelhető meg a rendszert összetartó erők erősödése, melyet a Zsinati Iroda szervezeti keretein belül 1992-ben létrehozott Iskolaügyi Osztály (mai elnevezése: Zsinati Oktatási Iroda) koordinált. 1995-ben lépett hatályba a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye (1995. évi I. tv.), valamint ettől az évtől szervezte meg a Magyarországi Református Egyház oktatási intézményeinek közös tanévnyitóját. 1994 szeptemberében jött létre a pedagógiai szakmai szolgáltatások országos szervezéséért felelős Református Pedagógiai Intézet a holland Stichting OGO támogatásával. 1995-től szervezték meg a református középiskolások tehetséggondozó táborát, a Talentum Konferenciát. 1999-ben alapította a Magyarországi Református Egyház Zsinata a Református Tehetséggondozó Alapítványt, majd 2000-ben a Református Pedagógiai Szakszolgálatot. Ez utóbbi Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként 2015. szeptember 1-jétől már 11 feladatellátási helyen országosan szervezi a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot.

Mára már ténylegesen beszélhetünk református köznevelési rendszerről, református oktatáspolitikáról és református oktatásügyről. A köz javára, közpénzek felhasználásával, tartalmában és szervezetében közmegegyezés alapján végzi a Magyarországi Református Egyház az oktatás területén szolgálatát. Az elvek és a célok, illetve a feladatok és az eljárások egyre szervesebb egységben mutatják a református oktatáspolitika irányát, illetve a református oktatásügy helyzetét. S ez nemcsak Magyarországra nézve igaz. Szoros kapcsolatrendszer tartja össze a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, partiumi és délvidéki intézményeket és a hazai református iskolákat. 2010-től évről évre sor kerül a Kárpát-medencei református oktatási intézmények közös tanévnyitójára is, s szintén 2010-től működtetik az intézmények a Generális Konvent iránymutatása mellett a Kárpát-medencei Oktatási Alapot. A Kárpát-medencei magyar református iskolák együttműködésének legnagyobb múltra visszatekintő példája a Magyar Református Középiskolák Találkozója, melyre 1996 óta minden esztendőben sor kerül, és immár két évtizedes múltra tekintenek vissza a testvériskolai kapcsolatok is.


A pályázatról 2015-ben a Magyarországi Református Egyház köznevelési feladatainak támogatása elnevezésű pályázat támogatásban részesült, melynek eredményeképpen az Új Széchenyi Terv keretében egyházunk 545 millió forintot használhat fel köznevelési intézményrendszerének fejlesztésére. A TÁMOP-3.1.17-15-2015-0004 azonosító számú pályázat megvalósítását az Európai Szociális Alap és a magyar állam közösen finanszírozza.

A református közoktatási rendszer rendkívül széles spektrumú, kezdve a történelmi folytonosságot jelentő református kollégiumoktól azokig az intézményekig, amelyeknek a közelmúltban kerültek át fenntartói jogaik a református egyházhoz. Bár az egyes intézmények között nagy eltérések mutatkozhatnak például a nevelési gyakorlat tekintetében, amelyet a földrajzi-társadalmi elhelyezkedés is nagyban meghatároz, küldetésük alapja mégis egy és ugyanaz: Jézus Krisztus missziói parancsa, amelyet a gyülekezeteiben élő egyházzal együtt hajtanak végre.

A pályázat kiemelt célja, hogy megvalósításával egységes rendszerré formálható a református iskolahálózat – ennek pozitív kihatása lesz a határon túli magyar református intézményekre is –, jelentős szakmai-pedagógiai fejlesztéseket indít el, és segít az egységesebb arculat, keresztyén pedagógiai gyakorlat kialakításában. A fejlesztés során felmérik és nyilvántartási rendszerbe szervezik a református köznevelésben rendelkezésére álló fizikai és szellemi infrastruktúrát, amely lehetővé teszi a református Küldetéssel köznevelési és felsőoktatási hálózaton belül egységes, többés hűséggel szintű pedagógustovábbképzési rendszer kialakítását.

7


Szakmai háttér Zsinati Oktatásügyi Iroda A Zsinati Oktatásügyi Iroda a Magyarországi Református Egyház közoktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló, ügyintéző szerve. A Zsinat határozatait és intézkedéseit közvetíti az egyházkerületek oktatásügyi szervezetéhez. Összegyűjti és nyilvántartja az intézmények működéséhez szükséges adatokat, információkat. Kapcsolatot tart más egyházak, valamint állami és társadalmi szervezetek illetékes szerveivel. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1992-ben alapította a Zsinati Iroda Iskolaügyi Osztályát, feladatkörét a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye (1995. évi I. törvény) rögzítette. Feladatait tovább bővítette a Zsinat 1999. november 26-i határozata, mely szerint a közoktatási kiegészítő támogatás folyósítása 2000. január 1-jétől közvetlenül az intézményfenntartókhoz jut el. A mindenkori állami költségvetési törvény alapján e támogatás elszámolása s az elszámolás

8

A pályázatról

könyvvizsgálata is az Iskolaügyi Osztály feladata lett. A Zsinati Tanács 2003. november 26-án fogadta el a Zsinati Iroda új szervezeti és működési szabályzatát, melyben az Iskolaügyi Osztály elnevezése megváltozott, s ettől kezdve a Zsinati Oktatásügyi Iroda elnevezéssel látja el feladatait. A Zsinati Oktatásügyi Iroda a Magyarországi Református Egyház hittanoktatási, közoktatási, felsőoktatási és felnőttképzési ügyeinek adminisztratív, koordináló és ügyintéző szerve. Feladatait a Magyarországi Református Egyháznak a közoktatásról szóló 1995. évi I. tv., valamint a felsőoktatásról szóló 1995. évi III. tv. vonatkozó részei határozzák meg.


Református Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (Református EGYMI)

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2007-ben kezdte meg a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás országos szervezését. A felállított intézmény kialakítása során az érintett egyházkerületi területek lefedése volt a cél, melynek fejlesztése jelenleg is folyik. Az intézmény a Református Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény nevet viseli, melynek egységei: iskola, óvoda, pedagógiai szakszolgálat és az utazó gyógypedagógiai hálózat. Az intézmény a szakminisztériummal kötött köznevelési megállapodás felhatalmazásával végzi tevékenységét. Jelenleg 143 fő alkalmazotti létszámmal biztosítja a szolgáltatások országos teljesülését. A kiskunhalasi székhelyintézmény mellett jelenleg Budapesten, Halásztelken és Debrecenben működtetik tagintézményeiket, ahonnan a feladatok kiszervezése történik. Fontos célja a gyermekek,

diákok pedagógiai célú megsegítése, a családok támogatása a keresztyén szellemiség tükrében. Az intézmény feladata szolgáltató bázisként, hogy partnerközpontú szemlélettel magas színvonalú pedagógiai szolgáltatást nyújtson a református nevelési-oktatási intézmények vezetőinek, pedagógusainak, a tanulóknak és szülőknek egyaránt. A pedagógiai szakszolgálat kiemelt feladatának tartja a református nevelési-oktatási intézményekbe (óvodákba, iskolákba, középiskolákba) járó gyermekek, tanulók fejlesztését, felzárkóztatását, tehetségének kibontakoztatását.

Református Pedagógiai Intézet (RPI) A Református Pedagógiai Intézetet 1994-ben alapította a MRE Zsinata, holland támogatással. Az RPI alapfeladata az óvodákban és az iskolákban folyó pedagógiai munka segítése. Szakmai ajánlásokat, taneszközjegyzéket, szakértői és szaktanácsadói névjegyzékeket készít, koordinálja az éves versenynaptárt, segíti és fejleszti a hitoktatást. A továbbképzések, a tankönyvkiadás, a szaktanácsadás, a kerettantervi munkálatok és a folyóirat-kiadás jelentették a fokozatos feladatbővülést. Újabb elem a versenyszervezés, az előadói adatbázis és a honlap építése. Az elmúlt években nagymértékben kiszélesedett az RPI képzési tevékenysége, a köznevelési törvény, a helyi tanterv, a keresztyén pedagógia, a katechetikai képzések és a gyermekek körében végzett szolgálatra való felkészítés területén.

A kapcsolatépítést is szolgálja a holland és határon túli pedagógiai gyakorlatok ismertté tétele. A 2013. évtől kezdve az RPI működtetésében részt vállal a Károli Gáspár Református Egyetem mint közreműködő szervezet. Szintén ettől az évtől kezdve a református nevelés-oktatás több csomópontján működtet telephelyeket (Budapest, Debrecen, Nagykőrös, Miskolc). Az RPI rendezvényei mellett segédanyagokkal, mintadokumentumokkal és személyre szabott eseti tanácsadással segítik a református köznevelés pedagógusainak munkáját. A Református Pedagógiai Intézet teljesen kiépült versenyképes pedagógiai szakmai szolgáltató lett, amely meghatározó módon járul hozzá a református pedagógusok továbbképzéséhez, tájékoztatásához, a keresztyén nevelés eredményességét támogató innovációk

és jó gyakorlatok ismertté tételéhez. Monitoringtevékenysége révén segíti a református köznevelési intézmények szakmai eredményességének és hatékonyságának fejlesztését, a református márkanév védelmét, az iskolák profiljának és identitásának erősödését. Generálja és támogatja az intézmények kapcsolattartását és a horizontális tanulási formákat. Az RPI kapcsolatot tart a határon túli református köznevelési intézményekkel is. Nemzetközi kapcsolatrendszere a keresztyén nevelés európai látókörét szélesíti.


A pályázat fő területei: A projekt öt fő területet ölel fel. Az első kettő a Református Köznevelési Információs Rendszer fejlesztését foglalja magába, amely többek között a tárgyi, illetve a humánerőforrás-szervezés területén hoz jelentős előrelépést a református egyház, valamint az egész szektor számára. A másik három terület tartalmi fejlesztést valósít meg: a pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatási tevékenységek fejlesztését, illetve a tehetségfejlesztést.

INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE – TÁRGYI

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE

PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSE

10

A pályázatról

INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE – HUMÁNERŐFORRÁS

TEHETSÉGFEJLESZTÉS


Az erőforrásgazdálkodás fejlesztése

11

Küldetéssel és hűséggel


A hatékony erőforrás-gazdálkodás feltételei jelenleg nem állnak rendelkezésre a református köznevelési intézményrendszerben. Mindenekelőtt hiányoznak az erőforrás-gazdálkodás megszervezéséhez nélkülözhetetlen alapvető adatok, informatizált nyilvántartások, amely feltételek a pályázat megvalósulásával megteremthetővé válnak. A projekttel megvalósul egy minőségirányítási, humánerőforrás-gazdálkodási és szakmai vezetői információs rendszer, valamint annak standardizálása az egyházi fenntartású köznevelési intézményekben, amellyel egy tudásmegosztó portál alapjait tudjuk lefektetni a református oktatási intézmények számára. Az erőforrás-gazdálkodáshoz szükséges alapvető adatok nyilvántartása a Refor-

mátus Köznevelési Információs Rendszer bevezetésével biztosíthatóak. Az adatnyilvántartás e rendszere egyrészt csökkenti az intézményfenntartókra háruló – jelenleg papír alapú – adminisztrációs terhet, s jelentős mértékben nyújt betekintést számukra az általuk fenntartott köznevelési intézmények szakmai munkájába, gazdálkodásába, ide értve a munkaerő-gazdálkodást is. A rendelkezésre álló erőforrások adatainak nyilvántartása így jelentősen erősíti

a köznevelés-irányítás (egyházkerületi és bevett egyházi) szintjeinek információgyűjtő és -feldolgozó, tervező és koordinációs tevékenységét, valamint az oktatási tevékenységben részt vevő valamennyi munkatárs számára biztosít egy olyan egyedi funkcionalitást, amely képes az oktatók/alkalmazottak napi munkájának támogatására. A református köznevelési rendszer célrendszerét a Magyarországi Református Egyház Zsinata a református köznevelési törvény preambulumában, illetve a református köznevelési intézmények küldetésnyilatkozatában fogalmazta meg. A közös célok eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, s az ehhez szükséges munka összhangjának létrehozása a köznevelés-igazgatási tevékenység feladata. E tevékenység előkészítő szakasza –

A Református Köznevelési Információs Rendszer öt, neves református történelmi személyiségekről elnevezett modulja és tudásmegosztó portálja a református köznevelési intézményrendszer sajátosságait segít láttatni, rendszerezni.

Infrastrukturális erőforrások modul

Humánerőforrások modul

Anyagi erőforrások modul

Török Bálint

Lorántffy Zsuzsanna

Ráday Pál

Pápa földesuraként 1531-ben

I. Rákóczi György özvegyeként

a református egyház első egyetemes

alapította a református

nagymértékben hozzájárult a pataki

főgondnoka, a protestáns nemesség és

iskolát Pápán.

kollégium fejlesztéséhez, 1650-ben

az egyház érdekeit képviselte a világi

meghívta Sárospatakra Comeniust.

hatóságok előtt, s megvetette a később

(1502–1550)

(1600 k.–1660)

(1677–1733)

róla elnevezett könyvtár alapjait.

12

Az erőforrásgazdálkodás fejlesztése


a célkitűzés birtokában – az információgyűjtés, melynek során az egyházkerületi, illetve bevett egyházi szintű döntések megalapozását szolgáló információk kerülnek a köznevelés-igazgatást végző oktatási irodák, oktatási tanácsosok és bizottságok tudomására. Az információgyűjtés legfontosabb csatornája a Református Köznevelési Információs Rendszer, melyhez az egyházkerületi és a bevett egyházi szint hozzáférése is biztosított lesz.

A megoldási lehetőségeket mérlegelve a döntéshozók (presbitérium, egyházkerületi közgyűlés, MRE Zsinata) határozzák meg az erőforrás-gazdálkodás irányát. A döntéssel a köznevelés-irányítás döntés-előkészítő szerepe lezárul.

A begyűjtött információk alapján a köznevelés-igazgatást végzők egyrészt újabb és újabb lehetséges alternatívákat tárnak fel, másrészt ellenőrzik a már feltárt megoldási lehetőségeket. Az információfeldolgozás és a tervezés egy munkafolyamatban megy végbe. A tervezés akkor hatékony, ha az információgyűjtés tudatosan kiépített információs rendszer útján történik. Ez a cél valósul meg a Református Köznevelési Információs Rendszer kialakításával.

A végrehajtás során előfordulhat, hogy a célkitűzés nem valósult meg, akár a nem megfelelő döntés, akár a helytelen végrehajtás következtében. Szükséges tehát az ellenőrzés beiktatása, melynek során a köznevelés-irányítás (egyházkerületi és bevett egyházi) szintjei egybevetik a végrehajtás eredményét a célkitűzéssel, és megállapítják a cél megvalósulását vagy az esetleges szükséges korrekciókat, s ennek függvényében ismét javaslatot tesznek a döntéshozóknak.

A döntés végrehajtása elsődlegesen a személyi és a tárgyi feltételek megteremtését, valamint a munka koordinációját jelenti, amelynek eredménye a hatékony erőforrás-gazdálkodás.

A projekt keretében kialakításra kerülő Református Köznevelési Információs Rendszer négy modult és egy tudásmegosztó portált tartalmaz. A tudásmegosztó portál lényege, hogy a közreműködők ezen keresztül képesek adatot szolgáltatni a pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezéséhez, illetve támogatja a pedagógusok és intézményvezetők szakmai tapasztalatcseréjét. Jelen fejlesztéssel tehát reménység szerint egy minőségirányítási, humánerőforrás-gazdálkodási és szakmai vezetői információs rendszer valósul meg, amely integrálja a köznevelés területén megvalósult eredményeket, tapasztalatokat, valamint becsatornázza az intézményrendszer által létrehozott nevelést-oktatást segítő információkat, tartalmakat, módszereket és eszközöket, új alapot teremtve ezzel egy olyan oktatási rendszer számára, amely képes megteremteni a horizontális tudásmegosztás feltételeit.

Hit- és erkölcstan modul

Tudásmegosztó portál

Méliusz Juhász Péter

Apácai Csere János

a református egyház megszilárdítását szolgálta

pedagógiai író, kálvinista teológus, a magyar

vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával,

református művelődés, tudományosság és nevelés-

ágendájával, hitvallásokat szerkesztett (a leg-

ügy úttörője, az első magyar enciklopédista volt..

(1532–1572)

(1645–1659)

nevezetesebb az 1567. évi hitvallás), s lefordította a Biblia egyes könyveit.

13

Az erőforrásgazdálkodás fejlesztése


ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA

Areformátus köznevelés összetételéneklétszámadat

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS**

SZAKKÉPZÉS*** 5442

GIMNÁZIUM

5196

4936

DIÁKOTTHON ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KORAI FEJLESZTÉS FEJLESZTŐ NEVELÉSOKTATÁS

ÖSSZESEN

3237

3012

2680

28091* 26897* 27277 20931 18427 17854 17066 1

SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA

4238

9241

8745

8848

8791

427

454

480

380

10397* 10458* 9338 3031

3119

1988

981

1022

1581

1563

1642

1684

1741

1548

1649

1801

4427

3934

3131

2493

2109

2135

2294

115

77

57

30

24

23

22

137

96

143

122

137

176

160

54184 52441 50135 39223 34681 34177 33194 ** középiskola 9-12. szakiskola 9-10. évf.; *** szakmai elmélet


* A 2013. október 1-jéig - az 1999. és a 2000. esztendő kivételével - a hatévfolyamos ill. nyolcévfolyamos gimnáziumok 7-8. ill. 5-8. évfolyamainak létszámát még az alapfokú oktatás létszámánál, így az általános iskolánál tartották nyilván.

tai (tanév)

2368

2166

2006

1954

1636

1366

1264

1029

1014

674

610

16040 14589 14430 14418 13320 12484 12154

9335*

9152*

9371

8536

7669* 7324*

5623

5745

8409

8346

8059

7524

7431

6877

6319

213

234

211

301

231

218

213

265

433

290

286

427

231

140

158

1528

1681

2196

2249

2253

2275

2651

2592

2473

2412

2287

2612

2708

3175

2733

1740

1234

889

792

766

554

495

28

22

19

22

32

18

29

16

3

5

5

206

179

166

165

151

153

137

122

176

12

9

31404 29925

3262

29366 26794 24625 23656 22247 21572 19081

18131


ÓVODA

– EB

Az ellátott köznevelésifeladatok összetételénekváltozása (tan

ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

62

59

53

47

36

36

33

31

28

26

109

105

105

76

67

66

62

61

54

54

34

33

33

28

27

27

26

26

25

25

16

16

15

8

6

5

3

3

3

3

9

8

9

3

3

3

3

3

2

3

20

19

18

14

12

12

11

11

11

11

4

9

8

6

6

6

6

6

6

6

22

22

22

21

21

22

22

22

21

21

UTAZÓGYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT

2

4

4

2

2

2

2

2

1

1

PEDAGÓGIAI INTÉZET

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

ÖSSZESEN

1

280 276 268 206 181 180 169 166 152 151


2014/ 2013/ 2012/ 2011/ 2010/ 2009/ 2008/ 2007/ 2006/ 2005/ 2004/ 2003/ 2002/ 2001/ 2000/ 1999/ 1998/ 1997/ 1996/ 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997

INTÉZMÉNYEKSZÁMA

159 155 159 129 117 119 116 112 109 107 102 95 90 86 80 76 65 60 56

BBŐL TÖBBCÉLÚINTÉZMÉNY

67 54 55

43 38 38 36 37 37 36 35 32

31 30 29 28 27 24 19

FENNTARTÓKSZÁMA

105 102 99

81 77 79 79 78 76 75 72 69 65 64 58 56 52 48 44

1995/ 1994/ 1993/ 1992/ 1991/ 1990/ 1989/ 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990

név)

53 49 38 29 12

4

1

16

15

6

4

1

41

37 30 26 12

4

1

12

10

26

24

23

19

16

16

13

8

6

6

6

4

2

1

51

47

47

43

39

37

36

35

31

28

24

19

15

5

24

24

24

23

22

21

19

18

18

18

17

14

10

6

4

1

3

3

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3

4

4

4

4

3

3

3

1

1

1

1

11

7

7

6

5

5

4

4

2

6

6

5

5

5

5

1

1

1

1

1

21

21

23

23

22

22

21

18

16

14

14

12

11

6

4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

99

89

79

70

65

51

40

18

8

2

147 137 137 127 117 113


A pedagógiaiszakmai szolgáltatás fejlesztése

A köznevelési intézmények működését tervek határozzák meg. A pedagógiai tevékenység alapdokumentuma a pedagógiai program, amely a helyi tantervet is magába foglalja. Az éves munkaterv tanévi keretekben tartalmazza a feladatokat, a tantárgyfelosztás pedig a pedagógusok tanórai és egyéb foglalkozásait tartalmazza.

20

Küldetéssel és hűséggel


Az eredményes és összehangolt, egyenletes munkaterhelést biztosító intézményi működés alapfeltétele az átgondolt, előretekintő tervezés. Ebben nyújt majd a pályázat útján segítséget a református értékrendet és szervezeti sajátosságokat is érvényesítő tervminták kiadása, gondozása és folyamatos fejlesztése, a hatályos jogszabályoknak megfelelő aktualizálása. A fentiek mellett komoly szervezési feladat a köznevelési intézmények működésének összehangolása. A feladat ellátásában pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottak vesznek részt. Fontos a különböző munkakörökben foglalkoztatottak megfelelő létszámának és feladatkörének meghatározása. Munkaköri leírásminták segítenék az átgondolt szervezési tapasztalatok átvételét.

Az összehangolt és szervezett működést segíteni fogja az országos református intézményi éves munkaterv kiadása is. A munkaterv tartalmazza a feladatokat, felelősöket, határidőket, ehhez hasonlóan készülhetne el a jövőben az országos református fenntartói éves munkaterv. Az intézményi éves munkatervtől eltérően ez az általános, mindenkire vonatkozó feladatokat rögzítené. A köznevelési intézmények, az intézményrendszer, ebben a református egyház által működtetett intézményrendszer állandóan alakul, változik. Módosulnak a szabályozók, kihatással vannak a társadalmi tényezők, változik (emelkedik) az intézmények száma és az intézményrendszer szerkezete. A működés, működtetés folyamatában hangsúlyt kell fektetni a korrekcióra. A hatékonyság megköveteli egy olyan rendszer kialakítását, amelyben a tervezés, szervezés, megvalósítás,

ellenőrzés, értékelés tapasztalatai alapján biztosított a korrekció feltétele és lehetősége. Ennek alapja az információs rendszer által biztosított információgyűjtés és hozzáférés lehetősége. A MRE intézményrendszerének sajátossága a fenntartók nagy száma, az intézményrendszer mozaikossága. A fenntartói, intézményi feladatellátás során ritkán és esetlegesen kapnak nyilvánosságot a kialakult módszerek, gyakorlatok. Regionális szinten van előzménye a jó gyakorlatok bemutatásának és nyilvánossá tételének, de sokkal hatékonyabban segítené a működést, ha országos lefedettséggel és egységes rendszer szerint feltérképezésre kerülnének a jó gyakorlatok, és informatikai rendszerben mindenki számára elérhetővé válnának. A pályázat ennek technikai Küldetésselrészére. kereteit biztosítja egyházunk

21

és hűséggel


A pedagógiai szakszolgálat fejlesztése A projekt keretében célunk, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatokat minden református fenntartásban működő köznevelési, közoktatási intézmény számára hozzáférhetővé tegyük, illetve az egyes szakfeladatok szakmai minőségét, humánerőforrását az igényekhez és a megújult tudományos elvárásokhoz igazítsuk. A fejlesztés keretében általános, minden szakterületet érintő célok és szakfeladat-specifikus célok is meghatározásra kerültek.

22

Küldetéssel és hűséggel


I.

Általános, minden szakfeladatot érintő fejlesztési célok: 1.

A hozzáférés bővítése, azaz minden fejlesztésre szoruló gyermek, tanuló hozzájusson azokhoz a többletszolgáltatásokhoz, amelyek a fejlődéséhez szükségesek; a jó minőségű szolgáltatások középpontjában a gyerek igényei és érdekei álljanak. 2. A pedagógiai szakszolgálat szakmai munkájának minőségi javítása, támogatása a tevékenységek keretein belül zajlik majd, a szakszolgálati feladatok ellátását támogató protokollok továbbfejlesztésével. Az egységes ellátórendszer, az egységes minőség érdekében nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan szakmai ajánlások, eljárásrendek, melyek segítik a szakszolgálatban dolgozó szakembereket az ellátási folyamatban a gyermek ellátórendszerbe kerülésétől egészen addig, amíg elhagyja azt. A protokollok mind a diagnosztikai, mind a fejlesztési és a terápiás feladatokhoz segítséget kínálnak majd. 3. Továbbképzési programokon vesznek részt a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakemberek. 4. A pedagógiai szakszolgálat eszköztárának bővítése is megtörténik a projekt keretein belül. A pályázat a szakszolgálati intézmény infrastrukturális fejlesztését felszerelésekkel, a szakszolgálati munkát segítő speciális diagnosztikai és fejlesztő, terápiás eszközökkel – közöttük olyanokkal, amelyek mobilizálhatók, utazószolgáltatás esetén a fejlesztés helyszínére is szállíthatók –, valamint a mindennapi munkátKüldetéssel támogaés hűséggel tó korszerű infokommunikációs eszközökkel támogatja.

23


II.

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásának szakfeladatonkénti fejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztési célok: 1. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás •• Differenciált diagnosztikai eljárásrend kidolgozása •• Családkísérés folyamatának kidolgozása, megtervezése: eltérő fejlődésre felkészítés, megküzdési stratégiák ismerete és alkalmazása •• Szakmaközi egyeztető fórum megszervezése 2. A nevelési tanácsadás •• A gyermekek állapotának felmérését szolgáló szűrő eljárások kidolgozása: 5-6 éves kor, iskolás kor •• A BTM-ellátáshoz kapcsolódó utazó fejlesztő eszközrendszer kidolgozása 3. Szakértői bizottsági tevékenység •• A tankerületi szakértői bizottsági tevékenységek körét igénylő református intézményekhez a szolgáltatás eljuttatása, a hozzáférési lehetőségek biztosítása száz kilométeres körzetben

24

A pedagógiai szakszolgálat fejlesztése

•• Diagnosztikai eszközök beszerzése a szakmai protokolloknak és a megújult szakmai elvárásoknak megfelelően •• A szakértői bizottsági tevékenység protokolljának pontosítása, kidolgozása 4. Logopédiai ellátás •• A logopédiai diagnosztikai eljárások egységesítése, új, a gyerekek beszéd- és kommunikációfejlesztését szolgáló ellátási formák bevezetése •• A logopédiai ellátás megfelelő eszközhátterének biztosítása logopédiai eszközök és diagnosztikai tesztek beszerzésével 5. Konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés •• A gyógytestnevelés országos hálózatának humánerőforrás-fejlesztése, a tevékenység szakmai protokolljának kidolgozása

•• Az osztályfőnökök támogató szolgálatának beindítása az osztályfőnöki esetmegbeszélési lehetőségek biztosítása érdekében •• Az iskola-óvoda pszichológiai ellátás szakmai protokolljának véglegesítése, kidolgozása 7. Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásával összefüggő tevékenységek •• Tehetségműhelyek megszervezésének támogatása a református fenntartásban működő intézmények bevonásával •• Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermekek tudományos konferenciájának megszervezése •• A tehetséggondozás szakmai protokolljának kidolgozása, véglegesítése •• Az intézményi jó gyakorlatok megosztásának segítése a tehetséggondozó szakemberek részvételével

6. Iskola-óvoda pszichológia •• A pszichológiai tanácsadás kihelyezése az oktatási intézményekbe, osztályfőnöki órákra

A fejlesztések jövőképének víziója szerint a Magyarországi Református Egyház által fenntartott pedagógiai szakszolgálati hálózat a tudásgazdaság igényeit kielégíteni képes, innovatív, kompetencia alapú, minőségelvű rendszer. Biztosítja a rendelkezésre álló kapacitásainak minél jobb kihasználását, irányítását a fenntartó egyházkerületi szinten szervezett tagintézmények segítségével végzi.


Tehetségfejlesztés

1. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás •• Differenciált diagnosztikai eljárásrend kidolgozása •• Családkísérés folyamatának kidolgozása, megtervezése: eltérő fejlődésre felkészítés, megküzdési stratégiák ismerete és alkalmazása •• Szakmaközi egyeztető fórum megszervezése 1. A nevelési tanácsadás •• A gyermekek állapotának felmérését szolgáló szűrő eljárások kidolgozása: 5-6 éves kor, iskolás kor •• A BTM-ellátáshoz kapcsolódó utazó fejlesztő eszközrendszer kidolgozása 1. Szakértői bizottsági tevékenység •• A tankerületi szakértői bizottsági tevékenységek körét igénylő református intézményekhez a szolgáltatás eljuttatása, a hozzáférési lehetőségek biztosítása 100 km-es körzetben

eszközök és diagnosztikai tesztek beszerzésével 1.

Konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés •• A gyógytestnevelés országos hálózatának humánerőforrás-fejlesztése, a tevékenység szakmai protokolljának kidolgozása

1. Iskola-óvoda pszichológia •• A pszichológiai tanácsadás kihelyezése az oktatási intézményekbe, osztályfőnöki órákra •• Az osztályfőnökök támogató szolgálatának beindítása az osztályfőnöki eset-megbeszélési lehetőségek biztosítása érdekében •• Az iskola-óvoda pszichológiai ellátás szakmai protokolljának véglegesítése, kidolgozása 1.

•• •• Diagnosztikai eszközök beszerzése a szakmai protokolloknak és a megújult szakmai elvárásoknak megfelelően •• A szakértői bizottsági tevékenység protokolljának pontosítása, kidolgozása 1. Logopédiai ellátás •• A logopédiai diagnosztikai eljárások egységesítése, új, a gyerekek beszéd- és kommunikációfejlesztését szolgáló ellátási formák bevezetése •• A logopédiai ellátás megfelelő eszközhátterének biztosítása logopédiai

••

•• ••

Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásával összefüggő tevékenységek Tehetségműhelyek megszervezésének támogatása a református fenntartásban működő intézmények bevonásával Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermekek tudományos konferenciájának megszervezése A tehetséggondozás szakmai protokolljának kidolgozása, véglegesítése Az intézményi jó gyakorlatok megosztásának segítése a tehetséggondozó szakemberek részvételével

25

Küldetéssel és hűséggel


A tehetséggondozás a református egyház életében több évszázados hagyományra tekint vissza. Kötelessége egyházunknak, azok vezetőinek, az oktatásban szolgálatot vállaló pedagógusoknak az Úrtól kapott lehetőségek kibontakoztatása a gyermekek számára és a társadalmi igazságosság biztosítása.

Egyházunk fontos feladata egy átgondolt, jól felépített és hatékony tehetségsegítő és -gondozó program kiépítése, amelynek része a megfelelő diákok felkutatása, kiválasztása csakúgy, mint felkészítésük és a lehetőségeikhez, tudásukhoz illeszkedő felsőoktatási képzési rendszerhez történő eljuttatásuk.

A tehetségfejlesztés területén a fenti célok eléréséhez jelen pályázat két irányban nyújt támogatást.

I. Komplex Refomátus II. Hálózatépítés másik irány a tehetségfejlesztés érdekében történő hálózatTehetségfejlesztő Program Aépítés. Ennek érdekében a 2015/2016-os tanév első félévében, A program első szakaszában néhány tantárgy általános iskolai és középiskolai kezdő évfolyamaira készül el tehetségfejlesztő szakmai anyag. Biológia tantárgyból a 7. és a 10. tanévre, fizika tantárgyból a 7. és a 9. tanévre, matematika tantárgyból az 5. és a 9. tanévre, történelem tantárgyból az 5. és a 9. tanévre, illetve a felsoroltakon kívül a művészeti nevelés területén készül el tartalom. Ezek az 50 × 45 perces tehetségfejlesztő szakmai anyagok az adott évfolyam kerettantervi anyagához kapcsolódnak. Tartalmaznak egy 2 × 12 órás közös (bentlakásos) periódust, a program elejére és a végére tervezve. Az anyag többi része a tanulók saját iskolájában a szaktanár vagy szakkörvezető tanár segítségével kerül feldolgozásra a tantárgy jellegétől függően. A tehetségfejlesztő szakmai anyagok kidolgozása a későbbiekben – pályázati lehetőségek függvényében – folytatódhat további évfolyamokra, illetve további tantárgyakra.

26 Tehetségfejlesztés

szeptember, október és november hónapok folyamán regionális szakmai napokra, kerekasztal-beszélgetésekre és országos konferenciákra került sor. A projekt keretében a Református Pedagógiai Intézet augusztusban tanévkezdő Országjáró konferenciasorozatot szervezett. A rendezvény témája a köznevelés aktuális feladatainak intézményi megoldásai és kihívásainak intézményi kezelése tárgyában a differenciáló és tehetséggondozó pedagógia témakörökre épült. A rendezvényen plenáris előadásokban és szekciófoglalkozásokon járták körül az egyénre szabott nevelés, tehetséggondozás, differenciálás kérdéskörét. Az előadók a téma országosan ismert elméleti szakemberei, a szekcióvezetők pedig református mesterpedagógusok voltak. A regionális szakmai napok egyházkerületenként kerültek megszervezésre. E rendezvényekre meghívták az egyházkerület református köznevelési intézményeinek a tehetségfejlesztés koordinálásával megbízott képviselőit.


Református Tehetségsegítő Tanács

Az alkalmakon meghívott előadók segítségével foglalkoztak a tehetség felismerésével, fejlesztésének lehetőségével. A rendezvények keretében került sor a regionális tehetségtanácsok megalakítására is. A kerekasztal-beszélgetésekre a református köznevelési intézmények azon munkaközösségeinek képviselőit várták, amely tantárgyakból tehetségfejlesztő szakmai anyag készül (biológia, fizika, matematika, történelem, ill. művészeti nevelés). A kerekasztal-beszélgetéseken az elkészült gazdagító programot mutatták be a készítők a református oktatási rendszerben tanító, a gazdagító program megvalósításában résztvevő pedagógusok számára. A kerekasztal-beszélgetésen felmerült kérdések, visszacsatolások alapján a gazdagító programok átdolgozásra, pontosításra kerültek. Az országos konferenciára novemberben került sor. Ezen az alkalmon összegezték a rendezvénysorozat tapasztalatait és ekkor alakult meg az Országos Református Tehetségtanács.

A református intézményegységek közötti tehetségsegítő hálózatépítés céljai az egyes intézményegységekben történő tehetséggondozó munka összehangolása, a tehetségvesztés minimálisra csökkentése, az egyes intézményegységek közötti információcsere a tanulók által elért eredményekkel, tananyagtartalmakkal, illetve tehetséggondozó és -segítő jó gyakorlatokkal kapcsolatban. További cél a közös tehetséggondozó és -segítő rendezvények szervezése, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegben élő gyermekek tehetségkibontakoztatási esélyeinek növelése. A kialakítandó hálózatban önkéntes formában minden református intézményegység részt vehet. A hálózati csomópontok kialakítása intézménytípusonként történik meg, a hálózathoz a teljes intézményrendszer ezeken a központokon keresztül csatlakozik, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy egy-egy intézményegység több központhoz is csatlakozhasson, biztosítva a hálózat nyitottságát. A tervben egyházkerületenként legalább egy regionális tehetségsegítő tanács koordinálja a feladatokat. A tehetségközpontok működését hosszú távon a Református Tehetségsegítő Tanács hangolja össze, melynek tagjai a református Zsinat képviselői, a központok intézménytípusonkénti képviselői, pedagógiai-pszichológiai területen dolgozó tudományos szakember, a református pedagógiai intézet képviselője, a református média képviselője és a református tehetséggondozó alapítvány képviselője.


Remélt eredmények A projekt megvalósítása számos olyan előnyös hatással jár, amelyek számszerűsíthető értékkel ugyan nem bírnak, de pozitív befolyásuk van az érintettek mind közvetlen, mind közvetett körére. Az intézményfenntartás, -irányítás rendszerének fejlesztése eredményeképpen a református köznevelési intézményrendszerben kialakul és megerősödik egy, a keresztyén nevelésre jellemző, nemzetközi kontextusban is iránymutató módszertani kultúra. Kialakul és megerősödik a református köznevelési hálózat továbbképzési rendszere. A református köznevelési intézmények a pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körét a Református Pedagógiai Intézettől veszik igénybe, tanuló- és pedagóguslétszám-arányos kvótarendszer alapján. Egységes, többszintű református pedagógus-továbbképzési rendszer alakul ki, amely képes a belső tudásmegosztásra,

az intézményrendszer szakmai szinergiáinak kihasználására. Megvalósítása esetén nagyban hozzájárul az esélyegyenlőség javításához, mivel nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A Református EGYMI támogató szoláltatásai a református intézmények számára az ország minden területén elérhetővé válnak. A református köznevelési intézményekben továbbképzési adatokkal kimutathatóan megerősödik az egységes, keresztyén nevelési szemlélet.

28

Küldetéssel és hűséggel

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA


A tanártovábbképzés fejlesztése és megújítása egységes, többszintű képzési rendszer kialakítását teszi lehetővé a református köznevelési és felsőoktatási hálózaton belül. Elérhető, hogy az intézményi továbbképzési igényeket legalább 80%ban lefedő képzési kínálat alakuljon ki. A folyamatosan változó, fejlődő továbbképzési kínálat kialakítása és hozzáférhetővé tétele a teljes református köznevelési intézményhálózat számára megvalósulhat. Az ellátáshoz való hozzáférésnél az esélyegyenlőség szempontjai feltétel nélkül érvényesülnek. A fejlesztések jövőképének víziója szerint a Magyarországi Református Egyház által fenntartott pedagógiai szakszolgálati hálózat a tudásgazdaság igényeit kielégíteni képes, innovatív, kompetencia alapú, minőségelvű rendszer, amelynek intézményhálózata makrotérségi alapon szerveződik, multifunkcionális feladatai révén biztosítja a rendelkezésre álló kapacitásainak minél jobb kihasználását, amelynek irányítását a fenntartó egyházkerületi szinten szervezett tagintézmények segítségével végzi. Segíti a területi kiegyenlítődést, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások minden egyházkerületben közvetlenül is elérhetővé válnak. A Református Pedagógiai Intézet telephelyi hálózata a feladatellátási helyek földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve könnyen megközelíthetővé válnak. Lehetővé válik a hitoktatók és vallástanárok továbbképzési rendszerének kialakítása, pedagógus-előmeneteli rendszerbe történő integrálásuk. Hatékonyabb lesz a fenntartói és intézményvezetői döntés-előkészítés, különös tekintettel az egy fenntartóhoz tartozó intézmények esetén. Csökkennek az adminisztratív munkaterhek és jobb humánerőforrás-gazdálkodás alakulhat ki. A Magyarországi Református Egyház intézményrendszerében meglévő szakmai erőforrás koncentrált, hatékony és az egész rendszerre kiható felhasználása valósulhat meg.

Kiadja: Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Szerkesztő: Fodor Zsófia Szöveggondozás: Ábrám Tibor Papp Kornél Siposné Hamza Krisztina Tervezés, tördelés: Nincsics Lajos / eSolution Kft. Képek: Varga Gábor Vargosz Térkép: Nagy Károly Zsolt Nyomta és kötötte: Impressio-Correctura Kft. Nyomdavezető: Nagy Tamás Köszönet a képekért a Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium és a Talentum Református Általános Iskola pedagógusainak és diákjainak MRE Zsinati Hivatal 1146 Budapest, Abonyi u. 21. +36-1-460-0700 koznevelesprojekt@reformatus.hu koznevelesprojekt.reformatus.hu

29

Remélt Küldetéssel Eredmények és hűséggel

koznevelesprojekt.reformatus.hu


koznevelesprojekt.reformatus.hu

30

Küldetéssel és hűséggel

A Magyarországi Református Egyház köznevelési feladatainak tamogatása  

A Magyarországi Református Egyház az Új Széchenyi Terv keretében több mint 545 millió forintot költhet oktatási rendszerének fejlesztésére....

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you