Page 1

É s z a k - Va s m e g y e i

2012. febr uár

Gazdasági körkép merre van a helyes irány?

A Száguldó Cirkusz sebességet vált

A rendteremtés ideje


Magyarok – több velünk a világ! „Kicsi országunk” – hangzik el gyakran, mégis mennyi mindent adtunk már a világnak. Hol lennének nélkülünk a számítógépek vagy épp az autók? Gyufával ki gyújtana világosságot Szent-Györgyi Albertnek, hogy egy golyóstollal lejegyzetelje a C-vitamin képletét? Ki és hogyan egyeztetné le az első Rubik-kocka világbajnokságot, ha nem lenne egy telefonközpont, amin keresztül elérhetné a világot?

A történelem során 16 magyar vagy magyar származású tehetség vehette át az Alfred Nobel profiljával ellátott körülbelül 200 gramm tömegű 23 karátos aranyérmet. Legutóbb 2004-ben a karcagi születésű, de külföldön élő Herskó Ferenc részesült a komoly elismerésben, igaz két másik tudóstársával megosztva kapta a kémiai Nobel díjat. Előtte – 2002-ben – Kertész Imre Sorstalanság című regényével érdemelte ki a megtiszteltetést. A huszadik században is bőven akadtak nagy tudású, Nobel díjas magyarok. Ki ne hallott volna Gábor Dénesről és a holográfiáról, Wigner Jenőről és az atommagok szimmetriaelveiről vagy éppen Szent-Györgyi Albertről és a Cvitaminról? Azonban szomorú tény, hogy bár hazánkban számtalan zseniális ember született, többségük kénytelen volt munkásságát más országokban folytatni. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta a svéd gyárosról elnevezett díjat, épp az előbb említett Szent-Györgyi Albert volt. A Nobel díjasok mellett még szép számú világhírű honfitársunkról lehetne beszélni. A zene világában például Bartók Béla és Kodály Zoltán kiemelkedő nevek nemzetközi szinteken is. Liszt Ferencről pedig még a legeldugottabb iskolákban is tanítanak szerte a világ országaiban. A zeneszerző zsenialitása Beethovenével vagy Mozartéval vetekedett. Tavaly emlékezett a világ születése napjának kétszázadik évfordulójára. Liszt Ferenc minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Természetesen a ma élő zenészeink között is vannak világhírűek. Például Edvin Marton, hegedűvirtuóz az első Emmy-díjas magyar. 2006-ban vehette át az amerikai televíziózás Oscar-díjának is nevezett kitüntetést, s ráadásul az egyéni mellett a produkciós csapat kategóriában is nyert. Emellett szokták a „korcsolyázók hegedűseként” is hívni, több alkalommal zenélt Jevgenyij Pljusenko,

2

többszörös Európa, világ és olimpiai bajnok fellépése közben. A vonósok mellett (Lajkó Félix, Mága Zoltán, Edvin Marton) a billentyűseinkre sem lehet panasz. Varnus Xavért jelenleg a világ egyik, ha nem a legjobb orgonaművészeként tartják számon. Koncertjei mindig teleházasak, a világ bármely pontján is lép fel. Életében már közel háromezer hangversenyt adott. Nagy sikerű kezdeményezése a komoly és a könnyűzene határainak lebontása. Bár manapság kevés kiváló magyar alkotással találkozhatunk, a filmművészet is azon ágazatok közé tartozik, melyekben viszonylag sok és sikeres magyar dolgozott. Egyelőre vegyük kizárólag az Oscar-díjasokat: Kertész Mihály a Humprey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével készített Casablanca című filmet rendezte. Rófusz Ferencé az első magyarországi Oscar-díj, mégpedig a háromperces A légy című animációs rövidfilmért. A zeneszerző, Rózsa Miklós háromszor is átvehette a neves díjat, s olyan filmekben működött közre, mint A dzsungel könyve(1942) és a Ben-Hur(1959). Szabó István több mint 60 nemzetközi díjat kapott. Ezek között szerepel egy Oscar (Mephisto) és egy Európai Filmdíj (A napfény íze) is. Trauner Sándor a legjobb fekete-fehér látványtervért (Legénylakás) kapott Oscart. Zsigmond Vilmos Emmy-díja mellett szintén egy Oscarral is büszkélkedhet, melyet a Steven Spielberg által rendezett Harmadik típusú találkozások operatőreként kapott. És akkor még sehol sem tartunk a felsorolásban. Nem esett szó a sikert sikerre halmozó sportolóinkról, a tudósaink, feltalálóink listája is végtelen. Nem beszéltünk a felfedezőinkről, szobrászainkról vagy éppen a legkiválóbb festőművészeinkről sem. És bizony ilyenkor, távolba révedő szemekkel és libabőrös kézzel gondolkodunk el igazán azon, hogy a „kicsi hazánk” valószínűleg új értelmet nyert.


A tudás vagy a pénz diktál, ha diplomára vágysz?

A 2011-es év januárjában hirtelen hatályba lépett új médiatörvény után, a tavaszi országgyűlést követően kiszivárgott egy új törvénytervezet a felsőoktatás megreformálásáról. A vitaanyag felháborodást keltett mind a hallgatók, mind a még felsőoktatási tanulmányaik előtt álló diákok körében. A tervezet ugyanis magában foglalja a finanszírozási forma megváltoztatását, a kevesebb államilag támogatott keretszámot, a felvételi követelmények szigorítását és a tandíjak növekedését is. Emellett a tanulmányok befejezése utáni elvárások, a nyelvvizsgakérdés, az ösztöndíjak mértéke és meghatározása is módosulna a törvénytervezet értelmében, amelyet hónapról hónapra különféle újdonságokkal bővítettek. A legnagyobb felháborodást a szeptemberben nyilvánosságra hozott kiterjesztés keltette. Eszerint az államilag finanszírozott helyekre felvett hallgatókkal az intézménynek még a beiratkozás előtt ösztöndíjszerződést kellene kötnie. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatókkal pedig egy részleges állami finanszírozást biztosító állami ösztöndíjszerződés köthető. Az ember szeme könnyen átsiklik az előbb leírtakon,

mivel − valljuk meg − ezek a törvényen belüli pontok így nem sokat árulnak el. Csupán amennyit a megalkotóik egyszeri olvasás után szeretnének a megértésünkre adni. Mint mindig, ebben az esetben is van apró betűs rész. Mi is az a hallgatói szerződés? Kivel kell megkötni? Miért és kinek kedvez igazán? Az új törvény szerint az állami vagy részösztöndíj feltétele a hallgatói szerződés, melyet még beiratkozás előtt alá kell írni a hallgatónak. A szerződés az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal és a hallgató között jön majd létre, s benne foglaltatik, hogy az állam bizonyos feltételek teljesülése mellett vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását. Még egyszer: bizonyos feltételek teljesülése mellett. Kiemelendő, s talán jogos elvárás, hogy adott képzést megadott időn belül kell elvégezni. Tehát például egy három éves kommunikáció és médiatudomány képzés esetében maximum négy és fél év áll rendelkezésre, hogy megszerezzék az oklevelet vagy a diplomát. Ha ez mégsem sikerül, az állam által adott támogatás felét vissza kell fizetni. Ezzel, ha akarnánk, sem vitatkozhatnánk. Ennél sú-

lyosabb indulatokhoz vezetett a szerződés következő feltétele. Eszerint a diploma megszerzését követően − a következő húsz éven belül − az állami vagy részösztöndíjjal tanultaknak kétszer annyi évet kellene Magyarországon dolgozniuk, mint ahány évig az állam a tanulmányaikat finanszírozta. Ha ennek ellenére mégis külföldön vállalnak munkát, akkor jelentős összegeket kell visszafizetniük. Pro és kontrákat gyűjthetnénk a feltétel mellett, illetve ellen. Az biztos, hogy az országnak szüksége van szakemberekre, orvosokra, ügyvédekre és közgazdászokra. Azonban az Európai Unión belül vagyunk, így miért ne dolgozhatnánk például a szomszédban, ha ott jobb és több munkalehetőség van? Vajon a munkavállaló felfogása és hozzáállása nem megfelelő vagy csak nincs elegendő munkahely és lehetőség az itthoni munkavállalásra? Egyáltalán a demokrácia és a „röghöz kötés” megfér egymás mellett? A témában érintettek véleménye megoszlik. A hallgatók egy része kellőképpen nem felvilágosult. A másik véglet pedig azon hallgatók tábora, akik szívükön viselik a felsőoktatás sorsát és tiltakoznak a „röghöz kötés” ellen. Nekik sem a törvényről, sem a várható következményeiről nincs jó véleményük. Sokan azonban nincsenek is tisztában azzal, ami a felsőoktatásban résztvevőkre vár majd. Egyelőre kérdés, hogy az ország oktatáspolitikája teljesen pénzközpontú lesz-e, s akiknek a pénztárcája megengedi, csak az szerez-e diplomát? Manapság a magyar diploma értéke lecsökkent. Nem az oktatók minősége, nem is az intézmények sokasága miatt, hanem talán azért, mert mindenki a felsőoktatásban akar tanulni. A probléma valódi okát azonban sokkal nehezebb megkeresni, mint ezeket a tényeket megállapítani. A tévhit, amiben az emberek élnek, hogy csak diplomával a kézben lehet megélni, megdőlni látszik. Máthé Orsolya

3


Kiút a pénzügyi válságból Szakemberek szerint nem kérdés, hogy a kormány meg fog állapodni a vitás kérdésekben az Európai Unióval és a valutaalappal, így létrejöhet a hazánk számára fontos hitelmegállapodás. Ezt a véleményt osztja Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter is – derült ki egy nemrég Szombathelyen tartott előadásán. A szakember szerint a válság árt ugyan az uniónak, de abban nem hisz, hogy pénzügyileg vagy gazdaságilag szétesne a sok nehézség árán létrejött egység.

Kupa Mihály véleményére odafigyelnek a hazai pénzügyi, gazdasági élet szereplői. A válság hatására manapság megnőtt a felkérések száma, árulta el a Riporternek az ex-pénzügyminiszter. Az emberek elkezdtek foglalkozni a pénzzel, mondta a közgazdász. Hiába, ma tényleg minden forint számít, és egyre többen vannak, akik szeretnének kicsit bekukkantani a dolgok mögé, megérteni a gazdaságra, pénzügyekre ható folyamatokat. Kupa Mihály azonban sok jóval nem kecsegtette hallgatóságát. Az a legkevesebb, hogy az európai országok márciusban lejáró 500 milliárd eurós hiteléből hazánk csak 6 milliárd euróval veszi ki a részét. Az már a nagyobb gond, hogy míg az amerikaiak a válság kezelése érdekében két hónap alatt képesek voltak döntéseket hozni, addig Európának ehhez két évre volt szüksége, mondta a pénzügyminiszter. Az Orbán-kormánynak sem sikerült kezelnie a helyzetet. Bár a célok – az államadósság és az államháztartási hiány csökkentése, a foglalkoztatottság növelése – egyértelműek voltak és a kormány több lépést is tett, - például egykulcsos adó bevezetése, a bankadó emelése, ágazati különadók bevezetése-, ezek összességében nem hozták meg a kívánt eredményt. Nem nőtt a belső kereslet, a forint árfolyamának gyengülése miatt nőtt az államadósság és a foglalkoztatottság sem nőtt érdemben – mondta Kupa Mihály. Mindehhez pedig 2011ben társult egy bizalmi válság, az ország folyamatos leminősítése, ami miatt csak drágán, 8-10%-os kamat mellett jutott az állam hitelhez. Véleménye szerint nem kérdés, hogy a kormány megállapodik majd az IMF-fel és az EU-val a hitelkérelemről. Ez március-április körül realizálódhat. Kupa Mihály szerint a megállapodás, valamint a kiegyensúlyozott politizálás hozzásegítheti az országot, hogy kikecmeregjen a jelenlegi nehéz helyzetéből. A gazdaság élénkítésében nagy szerepet játszhat az a mintegy 8000 milliárd forintnyi uniós támogatás, ami még hazánk rendelkezésére áll a 2013-ig tartó költségvetési időszakban.

4

Persze sok múlik azon mi lesz Görögországgal, mondta a közgazdász. Ha nem sikerül a görög drámát lezárni, az ottani helyzetet kezelni, akkor ez újabb problémákat fog okozni elsősorban Portugáliában és Spanyolországban. Mindez hatással lehet Magyarországra is. A szakember nem hisz abban, hogy a válság miatt szétesne az unió. Inkább tovább erősödik a több sebességes Európa. A szakember szerint az uniónak törekednie kell arra, hogy a pénzügyi válságot mihamarabb, lehetőleg még az idén, megoldják. Csak így rendeződhetnek a dolgok és indulhat el a fejlődés. Ellenkező esetben csak vergődünk tovább.


Gazdasági Körkép Messze hallatszódó görög halálhörgések

Magyarok szembeszélben a Nagykutyák földjén

A világ legelismertebb közgazdászainak fele már leírta Görögországot. Az évek óta tartó segélykérések, a nagymértékű adósságleírás, valamint a különböző méretű külföldről érkező mentőcsomagok csak kellékei az államcsődnek. A görög államadósság jelen pillanatban is több mint az ország bevételének 160 százaléka, holott már komoly engedményeken van túl a rendszer. A kormány nézetei már-már közelednek az EU által elvártakhoz, azonban a tempó rendkívül lassú, a szükséges megszorítások mértéke pedig túlságosan nagy egy olyan nemzet számára, ahol a 14. havi kifizetések sem voltak ritkák. Ellenben Görögország próbálkozik. Legutóbb Németországtól akart behajtani 54 milliárd eurót második világháborús bűnökre hivatkozva. Az biztos, hogy a 130 milliárd eurós mentőcsomag és a 100 milliárdos adósságleírás ellenére az Athéniaknak március végéig mintegy 15 milliárd euróra még mindig szükségük lenne az ideiglenes túléléshez. Ennek feltétele többek között a maximum tizenkettőszöri nyugdíjkifizetés egy év alatt, a minimálbér húsz százalékos csökkentése, valamint tizenötezer közszolga elbocsátása. A görög állam valószínűleg ennek ellenére is csődöt jelent majd, azonban nem mindegy, hogy ez mennyire rendezetten zajlik le, illetve a külföldi hitelezőknek mekkora veszteségekkel kell elszámolniuk. Ráadásul a görög betegség folyamatosan terjeszkedik. Olaszországban egyelőre megfékezték a tüzeket, Portugáliában viszont az egekben vannak a hozamok, s a befektetők már most a második Görögországot látják benne.

A magyar naszádról manapság nehéz egyöntetű véleményt alkotni. Tény, hogy az aktuális kormány hihetetlen erővel és lendülettel kezdte meg anno a tevékenységét. Ezt jól mutatja a másfél év alatt létrehozott 365 új törvény. Az is tény, hogy 2012-ben a hátraarc vált a kormány jelszavává. Magyarország úgy tűnik, keresi a helyét az európai hatalmak között. Az új alkotmányunk elfeledett értékekre épít, melyekkel Európa szerte falakba ütközünk. Az aktuális kormányzat szerint példaértékűvé válik majd a magyar módszer, ehhez azonban a demokrácia egy új szintjét kell elsajátítanunk. Az ázsiai országok jól ellenőrzött rendszereit kellene tanulmányoznunk, hogy fejlődni tudjunk. Az elmúlt évet Orbán Viktor február 7-én értékelte, s az ott elhangzottak szerint harcos időszakon vagyunk túl, éppen ezért az előttünk álló év már sokkal inkább a konszolidáció éve lesz. Tény, hogy az IMF érkezik és diktál. Tény, hogy törvényeket módosítunk Európai Uniós elvárások miatt. Az is tény azonban, hogy az ország kockázat és a hozamok csökkennek, a különböző devizák pedig gyengülnek a forinttal szemben. Bikali Balázs Rajzolta: Károlyi Lívia

Irán kontra Izrael: aki bújt, aki nem, lövünk! Pattanásig feszült a helyzet Irán és Izrael között. A konfliktus régóta húzódik, viszont csak az utóbbi egy évben mélyült el igazán. A legnagyobb gondot jelenleg Irán ellenőrizhetetlensége jelenti. Az atomprogramot folytató állam nem engedi be a külföldi tudósokat, akik így nem tudnak reális képet alkotni a felszín alatt zajló folyamatokról. Irán ugyanis saját bevallása szerint kizárólag olyan programot folytat, mely az atomenergia hasznosításával foglalkozik, nem pedig harcászati bevetésével. Tavaly év végén − kémtevékenységnek hála − amerikai tudósok arra jutottak, hogy a fejlesztések biztosan az atombomba előállítására irányulnak, mivel az iráni létesítményekben olyan felszereléseket találtak, melyek csakis ennek előállításához használhatóak. Izrael ettől természetesen fenyegetve érezte magát, ezért gyakorlatilag ultimátumot adott a másik országnak. Eszerint, ha Irán hat hónapon belül nem szereli le atomlétesítményeit, Izrael lebombázza azokat. Az idő vészesen szalad, már csak egy-két hónapig tart ki a zsidó állam türelme. Ráadásul a legújabb fejlemények között egy iráni tudós terve újabb szintekre emeli a konfliktust. Eszerint elméletileg Irán már most képes lenne kilenc perc alatt elpusztítani Izrael egész népét.

Túlszabályozás Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a képen is látható közlekedési furcsaságra a kőszegi Várkörön. A megállni tilos táblát ugyanis éppen a buszöböl elé helyezték ki az illetékesek, feltehetően azért, hogy megakadályozzák a fegyelmezetlen autósok parkolási szándékát. Ám ezzel a vasszigorral szabálytalanságra kényszerítették a buszokat is, napjában több tucatszor. A Volán tetemes bírságra számíthatna, ha a hatóság kiszabná a büntetést, de feltehetően ezt a tételt a közszolgáltatást ellátó gépjárművekre nem vetik ki.

5


Rip or te r egészség ol dalak

A stressz is okozhat tartós köhögést A téli időszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy stresszhelyzetben szapora szívverés jelentkezik, nehezebben vesszük a levegőt, torkunk is kiszáradhat. Gyakori, hogy a felsorolt tünetekhez torokkaparás, krákogás és köhögés is társul. Ha visszatérő problémáról van szó, esetleg a stressz forrása a munkahelyi környezet, a panaszok jellemzően enyhülnek a hétvégék és a szabadság ideje alatt. Ha a részletes kivizsgálás során minden egyéb lehetőséget, testi elváltozást kizártunk, a panaszok megszüntetéséhez ilyen esetben streszszoldó technikák elsajátítására lehet szükség, pszichológus bevonásával gyógyszeres kezelés is igénybe vehető.

Izomhúzódástól a csonttörésig A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. Noha e szervrendszer alkotórészeit a mozgás erősíti, gyakorta érik sérülések, illetve károsítja gyulladás vagy kopás. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Mind az aktív (izom), mind a passzív mozgásszerveknek (ízület, csontrendszer) számos veleszületett és szerzett megbetegedése fordul elő. Az ortopédia a tartó- és mozgató szervrendszer veleszületett és szerzett elváltozásaival foglalkozik. A végtagok csontjainak és izületeinek betegségei, az izombetegségek egy része, valamint a gerinc csigolyáinak és a környező lágyrészeknek az elváltozásai tartoznak e szakterülethez. Az erős mechanikai hatás következtében (például balesetben bekövetkezett) sérülés, törés, rándulás, ficam, szakadás stb. helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata. Részben konzervatív kezeléssel, részben műtéti eljárásokkal igyekszik a normális mozgásfunkciókat, illetve az alaki viszonyokat a csontok, izmok, inak, ízületek, ínhüvelyek és a többi kiegészítő mozgásszerv területén helyreállítani.

6

A mozgásszervi betegségek egy másik része belgyógyászati eredetű és a reu-


Rip or te r egészség ol dalak

Fogszabályozás: megéri a kellemetlenséget

Aki fogszabályozásra szánja el magát, elsősorban nyilván az esztétikum miatt szeretne a fogsora, fogai formáján változtatni, de azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a rendezetlen fogsor veszélyeket is rejt magában. Mivel a torlódott fogazatot nehezebb tisztán tartani, a megmaradó lepedék lassan savas erjedést okozhat, és fogszuvasodáshoz vezethet. Ehhez járulnak hozzá a szájban végbemenő rothasztó folyamatok, amelyek tartós fogínygyulladáshoz vezethetnek. Innen pedig egyenes az út a fogak kilazulásához és elvesztéséhez. Leginkább gyerekkorban érdemes fogszabályozót használni, ám nem mindenki tudja, hogy felnőttkorban is eredményesen használható. Amikor már megkeményedtek a csontok és kijöttek a maradó fogak, felkerülhetnek az állandó viseletre tervezett fogszabályzók. Olyan is előfordul, hogy gyermekkorban végzett fogszabályzást követnie kell egy felnőttkorinak is, ugyanis a fogak valamilyen oknál fogva visszarendeződtek az eredeti, rossz helyükre. Más problémák is eredményesen kezelhetők felnőttkorban. Ilyen például, amikor rések vannak a fogak között, illetve, ha bizonyos fogak a kelleténél előrébb, hátrébb vagy ferdén állnak. A fogszabályozás megelőzheti az olyan rendellenességeket,

mint a mély- és a keresztharapás okozta gyakori állkapocs-ízületi problémák, amelyek a mindennapokat is jelentősen megnehezíthetik. A felnőttkori szabályzás előkészítheti akár a fogpótlásokat is, és optimális feltételeket teremthet a későbbi fogpótlások kivitelezéséhez. A fogszabályozást mindenképpen egy teljeskörű fogászati felmérésnek kell megelőznie. Amennyiben sikeresen visszaállt a fogak és a száj egészsége, vagyis egészséges a fogíny, be vannak tömve a lyukas fogak, és a szakember eltávolította a fogköveket, következhet maga a szabályozás. Azzal is számolnia kell a páciensnek, hogy rögzített fogszabályzó-készülék viselésekor könnyebben maradhat ételmaradék a szájban és sokan a nehézségek miatt el is hanyagolják a szájhigiéniát. Ez pedig természetesen elősegítheti a fogszuvasodás kialakulását. Mivel az öntisztuló folyamat ebben a fogszabályzás mellett korlátozottabb, a szájhigiéniára fokozottabban kell figyelni. Forrás:webbeteg.hu

Vakítóan fehér fogsor A reklámfilmeken bemutatott vakítóan fehér fogsorokat talán mindenki ismeri, akár tudatosan vagy tudatalatt mindannyian tudjuk, hogy az bizony az egészség elsőszámú szimbóluma. Aki gyönyörű, ép, rendezett és szép fehér fogakkal mosolyog a világra, arról bizony joggal gondolják, hogy kicsattan az egészségtől. A vonzó külső első állomása is a rendezett fehér fogazat. Fiatalon a legtöbb embernek még fehérek a fogai, de az évek során (evés, ivás, bizonyos gyógyszerek, dohányzás, stb. hatására) elszíneződnek. Korszerű, orvosi segítséggel történő fogfehérítéssel azonban megoldható ezen elszíneződések eltávolítása a fog és az íny károsítása nélkül. Az eljárás tehát semmiféle szöveti károsodást nem okoz; sőt, szükség esetén - néhány évente - akár meg is ismételhető. A fog eredeti színét a fogzománcban lévő pigmentek adják. Ez öröklött tényező. A később kialakult elszíneződésért viszont már a felszínre rakódott lepedék (plakk), a fogkő, az elfogyasztott ételek és italok (kávé, tea, kóla, vörösbor, a mai élelmiszerekben nagy mennyiségben előforduló mesterséges színezőanyagok) festékanyagai, bizonyos gyógyszerek, valamint a dohányzás a felelősek. Ezek az anyagok azonban nemcsak a felszínen rakódnak le, hanem a zománcon áthatolva a dentinben is tárolódhatnak. Klinikai fogfehérítéssel akár 7-8 színárnyalatnyi különbség is elérhető. A fehérítés tartóssága általában függ a páciens személyes fogápolási és egyéb életviteli (étkezési, dohányzási, stb.) szokásaitól. Átlagos körülmények között a hatás körülbelül 2-3 évig tart, de a fogak ezt követően sem lesznek olyan sötétek, mint azelőtt.

7


A Száguldó Cirkusz sebességet vált tehát a meglepetések éve lehet. A hat világbajnok összesen 14 vb címmel rendelkezik. Elképesztő. Persze ebből csak Schumacher hetet gyűjtött. Ez is elképesztő. Idén felzárkózhatnak végre a gyári Mercedes csapat pilótái is az eddigi hat nagyágyúhoz. Rosberg versenyképes autóval bárkinek bosszúságot okozhat. A német már túl van századik nagydíján, de még nem nyert sohasem. Anno Jenson Button is hasonló ideig képtelen volt a futamgyőzelemre, mára azonban az egyik legpatinásabb verNoha az előbb ért véget a szezon, a csapatok már az új modellek finomhangolásánál tartanak. Az autók javarésze átment a törésteszteken, többen pedig az első próbaköröket is lerótták. Március 26-án az Ausztrál Nagydíj időmérőjén még fokozódnak az izgalmak, majd 27-én elkezdődik egy sosem látott verseny hat világbajnok részvételével.

8

A tavalyi évet sokan gyorsan elfelejtenék, holott számos izgalmas újítást láthattunk. A Pirelli – új gumiszállítóként – kitett magáért és szokatlan ütemben kopó gumiabroncsokat fejlesztett, melyekkel a világbajnokság első felében jócskán fejtörést okozott a csapatoknak. A gyorsan elhasználódó gumik akár egy kör alatt több másodperces hátrányt halmozhattak fel a kissé meglepődött pilótáknak, akik közül Sebastian Vettel értette meg elsőként az abroncsok viselkedését, s tett szert előnyre már az első futamoktól kezdve. A DRS, azaz a légellenállás-csökkentő rendszer bevezetése is hatékony újításnak bizonyult, hiszen a Forma 1 rekordját megdöntve, minden eddiginél többször váltottak pozíciót a pilóták. A DRS lényege egyébként a hátsószárny nyithatósága, amellyel a kijelölt zónában csökkentik a légellenállást, s így növelik a végsebességet. A nagy fejlesztési versenyben voltak, akik lemaradtak és voltak, akik abszolút rossz irányt választottak. A Lotus Renault GP innovációit főként a kipufogó szokatlan, oldalirányú kivezetése jelentette. A rendszer eleinte működőképesnek tűnt, majd kiderül róla, hogy lényegesen kevesebb fejlesztési lehetőség rejlik benne, mint a befújt diffúzorban, mellyel a konkurens csapatok javarésze kísérletezett. Így az év során jelentős hátrányba került a 2005-ben és 2006-ban világbajnok csapat. A Renault 2012-re azonban számos területen meglepetéseket okozhat. Egyrészt leszerződtették Kimi Räikkönent, akit a Forma 1 egyik leggyorsabb pilótájának tartanak. Másrészt kifejlesztették az úgynevezett reaktív futóművet, amely az autónak gyakorlatilag állandó hasmagasságot garantál, így sokkal stabilabbá, s légellenállás szempontjából sokkal előnyösebbé téve azt. A megoldást már a Ferrari és a Mercedes is lemásolta, innentől csak a FIA jóváhagyása hiányzik. És akkor egy keveset a mezőnyről. Idén, minden eddigi rekordot megdöntve hat világbajnok küzd majd egymással a végső győzelemért. A történelem során az sem tartozott a gyakori esetek közé, hogy négy vb-győztes álljon rajthoz. Egyszerre öten pedig csak tavaly, 1970-ben nyolc futam erejéig, illetve 1968-ban kizárólag az évadnyitón szerepeltek. 2012


senyző lett. A McLaren biztos hátteret nyújt neki és Lewis Hamiltonnak is, hogy újabb győzelmeket arassanak. A brit delegáció tavaly megmutatta, képes a megújulásra, s az idény végére a Red Bull közelébe tudtak férkőzni. Hamilton 2011-ben először kapott ki a pontversenyben csapattársától. Emellett ritka pocsék évet zárt. Folyamatos problémái voltak a menedzsmentjével, magánéleti gondok és egy kitartóan állandó jelenség vette körül: Felipe Massa. A brazillal majdnem minden versenyen találkoztak a pályán. Ebből minden másodiknál össze is ütköztek, sőt a vége felé már az időmérő is remek alkalomnak bizonyult a csetepatéhoz. Egy biztos… mikor ők ketten egymás közelébe értek, sokan voltunk, akik már előre megszakadtunk a nevetéstől. A másik Ferraris – Fernando Alonso – joggal lehet büszke magára, hiszen egy olyan autóból hozta ki folyamatosan a maximumot, mellyel csapattársa nemhogy a dobogóra

nem tudott felkerülni, hanem egyetlenegy ötödik hely lett az egyéni legjobbja. Alonsoék 2012-ben egy fura „delfinorrú” modellel próbálkoznak majd, melyhez nagy reményeket fűznek. S, ha már a reményekről beszélünk… Vettel és a Red Bull uralma talán majd megdőlni látszik. Sok az erős csapat, a Ferrari kockáztat, a McLaren tudatosan építkezik, a Mercedesről mindenki tudja, hogy csak idő kérdése és futamokat fog nyerni, és nem utolsó sorban viszszatér a jégember, s gyorsul a Lotus Renault Gp is. A kiscsapatok közül a Force Indiára mindenképp figyelni kell, a többi pedig talán ledolgozik valamennyit tetemes hátrányából. Abban mindenképp kiegyezhetünk, hogy egy rendkívül erős és remélhetőleg izgalmas év elé nézünk, melyet a megszokottól eltérően a Magyar Televízió csatornáján követhetünk majd nyomon. Éljen a száguldás és éljen a cirkusz, hajrá Forma 1!

9


Szudoku Írjon az ábra üres négyzeteibe 1 és 9 közötti egész számokat úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és a vastag vonalakkal határolt területeken belül minden szám egyszer forduljon elő! Hónapról hónapra új rejtvényeket állítunk össze, hogy azokat megfejtve értékes nyermények leljenek gazdára. Megfejtéseiket elektronikus úton a pressinside.kft@upcmail.hu címre, postán a 9700 Szombathely, Rumi Rajki István u. 10. címre várjuk. Múlt havi rejtvényünk nyertese Radányiné Fatalin Anita. Nyereményéről értesítjük. E havi megfejtőnk a Szinkron Masszázsstúdió jóvoltából egy relaxáló hátmasszázst kap ajándékba.

10


„Rendet kell teremteni Magyarországon” Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke Az év elejétől teljesen átalakult a közigazgatási rendszer. A megyei önkormányzatok új feladatkört kaptak és az önkormányzatoktól átvett intézmények fenntartását a megyei intézményfenntartó központok látják el. Milyen új feladatokat hozott az új év a megyei önkormányzatoknak, s esetleg volt-e más alternatíva is a törvénymódosítások során? Interjú Kovács Ferenc, megyei elnökkel.

- Január 1-jével az állam több, eddig a megyei közgyűlések irányítása alá tartozó intézmény működtetését átvette. Az ellenzék részéről ezt úgy értékelik, hogy csorbultak az alapvető demokratikus jogok és vagyonvesztés következett be. - A megyék nem gyengültek. Az intézmények itt maradtak, ugyanazt a feladatot látják el, mint eddig. A megyei közgyűlések ezeknek a feladatoknak 98%-át az állam helyett, az államtól átvett feladatként látták el. Az egészségügyi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi és az oktatási feladatokat – amelyek alapvetően állami feladatok – eddig is a központi költségvetésből kellett finanszírozni. Minden vagyoni elem az országos konszolidáció részét képezi. A cél érthető, azért van szükség átszervezésekre, mert rendet kell teremteni Magyarországon. S ennek egyik lépése az önkormányzatok körüli anomáliák rendezése is. A 19 megyei közgyűlésnek mintegy 180 milliárd forint adósságállománya keletkezett az elmúlt 8-10 év alatt. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a megyei önkormányzatok ki lettek rekesztve számtalan pályázati forrás elérhetősége alól, és azokhoz az uniós fejlesztési forrásokhoz, amelyekhez hozzáfértek, az önrészt nekik kellett biztosítani. Vas megyében a működésre gyakorlatilag az 1 milliárd Ft nagyságrendű forgóeszköz-hitelkeret biztosított lehetőséget, melyet soha nem merítettünk ki. 5 milliárd Ft értékben bocsátottunk ki kötvényt, hogy a kötvények hozamából és a kötvények alaptőkéjéből pályázatokon nyert pénzek mellék az önrészt biztosítani tudjuk. A kötvénykibocsátást elnyerő pénzintézet javaslatára svájci frank volt a kötvényünk fedezete. Maguk a bank szakemberei bizonygatták, hogy ez a legjobb megoldás, nem történhet olyan kamat- és árfolyamváltozás, hogy ezen az 5 milliárd Ft értékű svájci frankon nagy kockázatot vállalna be a megyei önkormányzat. És valóban, ha az árfolyamváltozást nem tekintenénk, akkor dicséretesnek tekinthető fenti keretösszeggel való gazdálkodásunk, ugyanis 1,2 milliárd Ft-ot költöttünk el fejlesztésekre, s mivel olyan kamatfeltételekkel tudtuk több címletben lekötni a rendelkezésre álló pénzt, hogy gyakorlatilag 4,5 milliárd forintunk az év végi záráskor a kasszánkban volt. Ismertek a tények, ismertek az árfolyamváltozások, szerintem szándékos, manipulatív pénzügyi folyamat zajlott le a pénzügyi világban, mely egészen biztosan pár száz embernek nagyon nagy hasznot hozott de sajnálatos módon több millió embert szinte teljesen ellehetetlenített. - Amikor a tárgyalások zajlottak a kormánnyal, az a kérdés nem merült fel, hogy magasabb állami normatívával megteremthető a normális gazdálkodás alapja? Sokan most attól félnek, hogy az állam olyan intézményeket zár be, amiket eddig a megyei önkormányzatok megpróbáltak működtetni. - Ami állami feladat, azt az államnak 100 %-osan finanszíroznia kell. Természetesen, ha rendezték volna az adósságot, akkor is nagyjából ugyanitt tartanánk. A lényeg, hogy a régi államháztartási és közigazgatási struktúrák teljes egészében átalakuljanak. Hosszú távon is jól működő, de olcsóbb államháztartást kell létrehoznunk Magyarországon. A 19 megye 19 külön-

böző történet. Voltak nagyobb adósságállományt felhalmozók, és voltak ügyesebben gazdálkodó megyék is. Itt Vas megyében szigorú gazdálkodásunknak köszönhetően minden intézményben garantált volt a fűtés és világítás, a tankönyv és az étkezési ellátás. Úgy érzem, hogy most is köszönetet kell mondanom mindenkinek, aki segített abban, hogy megyénk gazdálkodása szerintem példaként állítható mások elé. Ezzel persze nemcsak mi voltunk így, hanem más megyékben is volt módunk sikertörténeteket megismerni. A volt Vas megyei intézményhálózatban a közeljövőben egészen biztosan nem lesz, nem várható elbocsátás, sőt ellenkezőleg, a szakmai és szakképzettségi előírásoknak megfelelően új munkatársak felvételére is szükség lehet. - Nem tart attól, hogy lesz olyan intézmény, amit megszüntetnek? - Mindent elkövetek azért, hogy ez ne történhessen meg. A megyei közgyűlés által fenntartott intézmények között a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény egymagában 350-400 millió forint mínuszt termelt a normatívához képest minden évben. Nagy baj lenne, ha ez az intézmény megszűnne. Itt olyan embereket juttatnak el az általános iskola befejezéséig, középfokú képzettségig, önálló szakmákig, akiknek egy integrált képzésen belül esélyük sem lenne ahhoz, hogy befejezzék tanulmányaikat. Ez nagyon költséges és felelősségteljes feladat, mert itt általában 4-5 diákra jut egy pedagógus. Az egyik megoldás az lehet, hogy a határon túlról is érkeznek ide diákok és az ő képzésük is itt történik majd. - A megyei önkormányzat több gazdasági társaság működtetését is visszakérné az államtól. Hol tart ez a folyamat? - Március 10-ig kell leadni pontos indoklással, hogy mit és miért igényelnénk vissza. De az a furcsa helyzet áll elő, hogy az általunk átadott, de működtetésre visszavett gazdasági társaságokért bérleti díjat kell fizetnünk. Jelenleg azon dolgoznak a munkatársaink, hogy mennyire érné meg például a büki gyógyfürdő kezelését igényelni. Nem biztos, hogy belefér a kiadási oldal terhelése, ugyanis a közelmúltban történt fejlesztésekhez a Büki Gyógyfürdő Zrt. is részvényeket bocsátott ki. Az üzleti tervek alapján a tulajdonosok a hiteltörlesztés befejezéséig nem vesznek ki üzleti nyereséget. - Mi lesz a sorsa a megyei önkormányzatoknak? - Olyan feladatokat végzünk, amiket részben eddig is végeztünk. A megyénél mindig is volt területfejlesztési tanács, most ennek a jogutódja lett a megyei önkormányzat. Ezen belül alakul ki a megyei területrendezés, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és hulladékgazdálkodás, illetve ezeknek a működéséhez szükséges helyi rendeletalkotás is idekerült. A munkát azzal kezdtük, hogy áttekintettük a ránk vonatkozó törvényeket és ezek szellemében próbáltuk összeállítani az intézményi és bizottsági struktúrát, amely a megyei közgyűlés tagjainak feladatát szabályozza. Olyan feladatellátó-rendszert szeretnénk megalkotni, amelyen keresztül jól működő közgyűlés jöhet létre. Az a célunk, hogy az élet minden területén előrelépés történjen. A fejlesztési feladat eddig a regionális tanácsoké volt, ezt most visszakaptuk, s ezért a felelősségünk még nagyobb, és ez ad igazán nagy jelentőséget a megyei közgyűlések működésének.

11


Észak-Vas megyei Riporter  

Riporter magazin Vas

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you