Page 1

Bors község időszakosan megjelenő lapja - 18. szám 2014. október, november

Honismereti konferencia - Világháborús emlékmű és országzászló avató - Rövidhírek - Egy újabb tanév küszöbén: Egy nap a szentjánosi iskolában - Borsi Bibliahét - Szüret után - Non-Stop Showműsor: A VIII. Borsi Káposztafesztivál - Káposztakirályok a fesztiválon - Amilyen még nem volt: Gombafesztivál Kisszántón - Az állatok világnapja - Séta a Farmon

Hősök, mártírok, túlélők és élősködők

„Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak „Háború” van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problé-

mát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullnak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok!” (Fekete István). Vajon hányan adnák „életüket és vérüket” a szabadságért a hangoskodó politikusok, akik szépeket mondanak egy választási kampányban. Láttunk a történelem során a felelősségtől gyáván menekülő diktátorokat, de olyanokat is, akik életüket a haza szolgálatába helyezték. A szociológusok szerint, volt, amikor a társadalom annyira túlkontrollálta állampolgárait, hogy az áldozathozatal követelmény volt, aki ezelől megfutamodott, azt kizárta a közösség. „Itt nyugszunk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak,/ Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza!” – ol-

vasható Szimonidész epigrammája, a Termophülei szorosnál elesett spártaiak sírja felett, akik 300-an álltak ellent a perzsa seregnek, Kr. e. 480-ban. A legenda szerint, ketten maradtak életben, akiket erősítésért küldött el Leonidasz király, az egyik öngyilkos is lett, hogy nem halhatott hősi halált, a másik csatában tüntette ki magát, hogy lemossa a szégyent. Többezer év telt el, a hősök azóta sem változtak. Csak kevesebben lettek, mert a fejlődéstől énközpontubbá vált társadalom, már féletettebb érték az emberi élet. A gyerekeinkért talán, feláldoznánk magunkat, de a közösségért? Becsüljük meg hát a forradalom, a háború hőseit, akik nem meghalni mentek, csak helytállni, megvédeni a békét, a családjukat, és életükkel fizettek. Akik hősök akartak lenni, és mártírokká váltak! Közben ne felejtsük: az értékes élethez is nagy hősiesség kell!

Hősökről szólt az ének… - Október 6 és 23 emlékezete „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.” Bibó István filozófus (1956) Október 23 hatása Nagyváradon „1703, 1848, és 1956, - egyszer minden 100 évben talpra állunk kínzóink ellen.” – írta Faludy György költő. Az 1956-os forradalom most már nemzetközileg elismert szabadságharca volt a magyarságnak, amiről később több neves ember is elismerően nyilatkozott. (Persze, azt sem kell elfelejtenünk, hogy a nyugati nagyhatalmak szégyenteljesen magukra hagyták Magyarországot, ebben a reménytelen küzdelemben a szovjet nagyhatalom ellen). Álljanak most itt John F. Kennedy amerikai elnök elismerő szavai: „1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” Az 1956-os magyarországi események hatására Nagyváradon, a Premontrei gimnáziumba járó, 13 és 16 év közötti fiatalok alakították meg a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét ez év októberében. Szórólapokkal, falfeliratokkal tiltakoztak a kommunizmus és a szovjet megszállás ellen, az anyaországi forradalmat szerették volna Erdélyre is kiterjeszteni. 1960-ban 259 személyt tartóztattak le közülük, sokan az 1965-ös amnesztiával szabadultak. (Video megtekinthető az eseményről itt: http://www.varadvideo.ro/1956-oktober23-nagyvaradon-vId-330). Október 6 özvegyei „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok, így parancsolja ezt hazám szolgálata!” (Dessewffy Arisztid). Vae victis! – Jaj, a legyőzötteknek! – tartja az ókori mondás. Október 6-án az aradi vértanúkról emlékezünk, de nem csak az elhunytak voltak áldozatok, hanem az özvegyek,

árvák is.”Nem lehet, hogy ily férfiú hő szerelmének tárgya kicsiny lelkű hölgy légyen!” – írja az óaradi református lelkész Leiningen feleségének, és valóban, a nők, akik kitartottak szerelmük mellett, haláluk után is ápolták emléküket, méltók a megemlékezésre. (Aulich Lajos és Török Ignác agglegény volt a kivégzéskor, Kiss Ernő, pedig már özvegy, – néhai felesége, Szentgyörgyi Horváth Krisztina Anna arról híres, hogy édesapja szervezte számára az első füredi Anna-bált). Batthyany Lajosné, Zichy Antónia. Nem Aradon, de október 6-án végezték ki az első magyar miniszterelnököt. A hazafias, magyaros ruhákban járó Antónia még estélyeken is népszerűsítette férje reformtörekvéseit, politikai tanácskozásokon vett részt. Amikor Batthyányt halálra ítélték, a börtönben egy tőrt csempészett férjének. Batthyány elvágta a nyakát, de a kés nem volt elég éles. A megalázó akasztástól megmenekült, október 6-án agyonlőtték. Antónia élete végéig gyászruhát viselt. Gyűlölte a Habsburgokat, Damjanichnéval nem vett részt a Sissi fogadásán, mikor meglátogatta árvaházukat. Fia, Elemér gróf beleszeretett Sissi unokahúgába, de Antónia kijelentette: „Gyilkos családba nem nősülünk!” – és hozzátette, ha fia ezt megtenné, ő aznap öngyilkos lesz (fia sosem nősült meg). Damjanich Jánosné, Csernovics Emília. Szerb származású, tiltották a 15 évvel idősebb, kicsapongó múltú Damjanichtól, házasságuk csak 2 évig tartott. Temesvári életük alatt, a sors fintoraként, Haynau, az aradi hóhér is gyakran vendégeskedik náluk. Nyíltan ápolta a szabadságharc emlékét, Batthyany özvegyével, 1861, március 15-én megalapította az Országos Magyar

Gazdasszonyok Egyesületét, mely a honvédek árváinak segélyezését, jótékonykodást tűzött ki célul. Dessewffy Arisztidné, Szinyei Merse Emma. A híresen szép Emmát férje már az esküvő után ott kellett hagyja, legközelebb az aradi börtönben találkoztak. Dessewffy barátját, Máriássy Jánost kérte meg, hogy viselje gondját feleségének, aki csak 8 éves fogsága után kérhette meg az özvegy kezét. Knezic Károlyné, Kapitány Katalin. A híres egri Kapitány család sarja, a harcok során is támogatta férjét, Aradon is a lehető legtöbb időt töltötte vele. Férje halálhíre an�nyira megviselte, hogy a hír közlésére megállt a szíve, mások szerint beleőrült. Két árvájuk egy egri testvérpárhoz ment férjhez. Leiningen - Westerburg Károlyné, Sissány Elíz: Vajdasági magyar lány, a házassággal Leiningen magyar földbirtokos lett, igy a forradalomban saját osztrák rokonaival kellett harcolnia. Elíz özvegyen férje barátját, Bethlen Józsefet választotta férjül. (A híresztelések szerint Görgey is udvarolt neki). Nagysándor József és Schmidt Anna: Nagysándort a forradalom megakadályozta a nősülésben. Szerelme 16 éves unokahúga volt, aki később a 28 évvel idősebb Klauzál Gáborhoz, a Battyhány-kormány egyik miniszteréhez ment férjhez. Láhner Györgyné, Lucia Conchetti: A gyönyörű, olasz Lucia 26 évvel volt fiatalabb a férjénél. Gyorsan illeszkedett be a magyar mindennapokba (csupán az olaszoknak nehéz „h” betűt, így férje nevét ejtette ki furcsán). Bujkálása alatt, nevében egy szélhámosnő kéregetett adományokat. Férje halála után Damja-

nich özvegyével lakott, majd hazaköltözött Olaszországba gyerekével. Lázár Vilmosné, Reviczky Mária: Lázár egy 5 évvel idősebb, 3 gyerekes özvegyet vett el, aki mindent megtett, hogy férjét látogathassa, szabadulásában végig bízott, haláláig gyászolta. Mária rokona örökösödési pert indított az özvegy ellen, de bebizonyosodott, hogy hamis papírokkal próbálkozott. Poeltenberg Ernőné, Paulina Kakowska: Poeltenberg galíciai állomásozásakor nősült, 3 gyermekük született. A családját féltő Paulina többször próbálta lebeszélni férjét, hogy részt vegyen a szabadságharcban. A kivégzés után nem sikerült a férje testét megtalálnia. Leveleik boldog házasságról tanúskodnak, Paulina férje kérésére sem akart többé férjhez menni. Poeltenberg így búcsúzott feleségétől: „Gondolatban szorosan magamhoz ölellek mindnyájatokat!” Schweidel Józsefné Domicella Bilinska: Schweidel, Poeltenberg felettese volt, együtt szolgáltak Galíciában, ahol megismerték feleségüket. Schweidelnek öt gyermeke született, egyik levelében írta: „ami hitvesemet és gyermekeimet illeti, mindig a legboldogabb embernek tarthattam magam.” A bukás után özvegyet is megfigyelés alatt tartották, tejgazdaságot vezetett, hogy megéljenek. Vécsey Károlyné, Duffaud Karolina: Néhány hónappal kivégzése előtt vehette el szerelmét Vécsey, mert előtte kérni kellett az asszony házasságának felbontását. „Utolsó leheletem, Lina, hogy odaát egy jobb életben bizonyosan újra egyesülünk. Isten veled, jó lélek; és bocsáss meg mindazért a fájdalomért, amit talán akaratlanul is okoztam neked.” – búcsúzott tőle. Vécsey császárhű apja szigorúbb ítéletet kért a fiára, ezért kellett végignéznie társai kivégzését (az apa később megőrült). Karolina a család birtokaiért sokáig pereskedett, de csak 50 év múlva, halála előtt kapta vissza.


Színes hírkavalkád

2

Honismereti Konferencia Biharszentjánoson A XX. Partiumi Honismereti Konferenciát szervezete meg szeptember 5-7 között Biharszentjánoson a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. A kultúrházban zajló 3 napos esemény központi témája „A Johannita és a Domokos rend Biharban. Száz éve tört ki az első világháború. Nagy személyiségeink emlékezete.” Mintegy másfél száz érdeklődött vonzott a községünkben egyedülálló esemény. A péntek délelőtti megnyitó ökumenikus áhítattal kezdődött, melyet Forró László a Református Egyházkerületünk előadó tanácsosa, és Mons. Fodor József vikárius tartott, aki egy latin mondást idézett: „Állj meg vándor, hősökön taposol!”. A vikárius kihangsúlyozta: Szentjános nem csak egy kis határ menti falucska, hanem történelmében gazdag település. A keresztes háborúk alatt Szent László sírjához jött zarándokok védelmében építettek kolostort itt a johanniták, szervezetük olyan jelentős lett, hogy igen magas adót fizetett a püspökségnek. Ezután a résztvevőket a következő közéleti személyek köszöntötték: Dukrét Géza, a konferenciát szervező társaság elnöke, Lőrincz Lajos, Bors község alpolgármestere, Szabó Ödön parlamenti képviselő. Továbbá: Széman Péter, az EMKE elnöke, Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnökségi tagja, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke, Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke. Ezután átnyújtották a Fényes Elek díjakat és díszokleveleket, a kimagasló eredményű helytörténeti kutatómunkáért, Wilhelm Sándor Székelyhidi halbiológusnak, és a fentebb említett Révász Gizellának. Szabó Ödön példaértékű munkának minősítette a konferenciát szervezők munkáját, az EMKE elnöke, pedig plakettel jutalmazta munkájukat. A plenáris ülésre délután került sor. Először, Bátori Géza polgármester Bors község történetéről és az elmúlt 20 év eredményeiről tartott előadást, majd Kupán Árpád történész elevenítette fel Biharszentjános történetét.

Kik voltak a Johanniták? Keresztelő Szent János tiszteletéből alakult egyházi lovagrend, mely ispotályként (kórház, menhely) kezdte működését Jeruzsálemben 1080 körül, hogy a szegény, sebesült keresztes lovagokat ápolja. Az első keresztes hadjárattól vallási-katonai renddé alakult. Miután az iszlámok visszafoglalták a Szentföldet, Máltára kerültek (innen a Máltai-lovagok elnevezésük). Függetlenségüket sok állam elismerte, fegyveres erőt tarthatott fenn, saját pénzt veretett, a rendet a nagymester vezette Tanács irányí-

Öt órától, a Klastrom dombnál emlékjelet avattak, majd bemutatták Sebestyén József és Wilhelm Sándor könyvét. Az emlékhelyet jelző márvány monoliton román és magyar nyelven a következő felirat olvasható (angolul és németül később kerül rá): „Itt állt az 1215 előtt Keresztelő Szent János tiszteletére alapított bencés kolostor, amelyet 1249-től egy ideig cisztercita, majd ismét bencés szerzetesek, és végül Domonkosrendi apácák használtak 1563–1567 között.” Az emlékhely melletti pannón viszont mind a négy nyelven olvasható bővebben az, ami a monoliton is megtalálható. „Ezen a magaslaton állt a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt monostor, melyet a Hontpázmány nemzetség alapított. Az először a Váradi Regestrumban, 1215-ben említett kolostor falai közé 1249-től rövid időre ciszterci szerzeteseket telepítettek, majd ismét a bencéseké lett. A hódoltság kezdetén, 1541 után Domonkos-rendi apácák érkeztek Budáról, a Nyulak szigetéről, s ennek a kolostornak a falai között találtak menedéket. Ittlétük első írásos nyoma 1549-ből származik. Az utolsó tizennyolc nővér 1563 és 1567 között távozhatott Nagyszombatra.” Az avatáson Dukrét Géza elmondta, hogy a környéket csak tessék-lássék módon tárták fel régészeti szempontból, mert

akik a feltárást végezték, „nem érdekelte a valódi történelem”. Az avatón áhítatot tartott Csomay Árpád biharszentjánosi református lelkész, aki felhívta a figyelmet arra, hogy itt olyan szerzetesek laktak, akik arra oktatták az embereket, hogy van megtartó erő a közösségek számára. „Ha valaki Isten előtt hódol, annak jövendője van” – zárta szavait a lelkész, aki megáldotta az összegyűlteket, míg dr. Dénes László kanonok magát az emlékhelyet áldotta meg. A ceremónia végén megkoszorúzták az emlékhelyet. Koszorút helyezett el Bátori Géza, Bors polgármestere, a PBMET nevében Kupán Árpád és Dukrét Géza, a szentjánosi lakosok nevében Csomay Árpád lelkész, valamint a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány nevében Balatoni Istvánné és Blau Iván. Egy Budapesti meghívott, Tar Mihály, egy odaillő koszorúzási éneket is előadott: „Szentjánosnak szép, kegyes áldása” címen.

Az emlékhely avatás után a konferencia résztvevői visszatértek a biharszentjánosi kultúrházba, ahol dr. Dénes Zoltán kanonok, egyetemi docens tartott előadást „A Biharszentjánosi Johannita lovagok és kolostoruk története” címmel, majd Kovács László Erik, a Debreceni egyetemről, „A Domonkos rend Biharban.” címmel. Dénes Zoltán izgalmas előadás keretében taglalta, hogy az újabb kutatások szerint valószínű, hogy már korábban is voltak itt johaniták, ezt bizonyítja, például a vatikáni levéltárban található só vám kérése a johannitáktól. Az első nap eseményei az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének (fanyar iróniájú táncparódiák), a Galagonya néptáncegyüttesnek és a biharszentjánosi református énekkar kultúrműsorával zárult.

totta. Az 1600-as években kalózkodtak is akik 8 ügyet képviselnek (főleg a betegség, a muszlimok ellen, majd színházat, egyeszegénység, társadalmi elszigeteltség). temet alapítottak. Az 1800-as évek Biharszentjános nevében is horelején angolok foglalták el a szidozza a Johanniták nevét, akigetet, és mivel a lovagrendnek ket II. Géza király telepített az tilos volt keresztények ellen országban a 12. században. harcolni, elhagyták Máltát. A Váradi püspökség terüJelenleg Rómában van a letén, a mai Szentjánostól székhelyük, független államDNY-ra egy magaslaton nak tekintik magukat, saját telepedtek meg, később ide útlevéllel. Közel 13 ezer tagjuk költözött a szentjánosi apátvan, címerükben a 8 ágú kereszt ság is. 1190-ben már állt az a jelzi, hogy kezdetben 8 különböző monostor, amelyet Keresztelő Szent helyről érkeztek, a tanács is 8 tagból áll, János tiszteletére szenteltek fel. 1247-

A szombat délelőtti előadók Magyarország és Erdély számos pontjáról érkeztek. Az előadás témáit az első világháború kitörésének 100. évfordulója adta, de megemlékeztek a 200 éve született Gábor Áronról is. Íme az előadások listája: Deák József, Borossebes: Az első világháború története Halmágycsúcstól Borossebesig. Miskolczi Lajos, Nagyvárad: Az 1917 május 15-i otrantói ütközet. A kattarói matrózfelkelés. dr. Dénes Zoltán, Debrecen: Püspöki levelek az első világháborúból. Fehér József, Sátoraljaújhely: Ady Endre a háborúról. Kiss Endre József, Sárospatak: Egyházi szolgálat az első világháborúban. Tácsi Erika, Temesvár: Keleten a helyzet változóban. Kolozsvári István, Berettyóújfalú: Trianon szociális következményei. dr. Vajda Sándor, Borosjenő: A levegő lovagja az első világháborúban. Ujj János, Arad: Aradi első világháborús emlékművek, emlékhelyek. Starmüller Géza, Kolozsvár: Három Árpád-házi hozomány. Bokor Irén, Érmihályfalva: Budai Ézsaiás. Olasz Angéla, Arad: In memoriam Gábor Áron. dr. Jancsó Árpád, Temesvár: Hazánk első hegyi vasútja. Pásztai Ottó, Nagyvárad: A Tisza család. Wanek Ferenc, Kolozsvár: Mártonfi Lajos, egy szilágysomlyói származású tudós tanár. Csorba Teréz, Érsemjén: Kazinczy Ferenc fogságának évfordulójára. Wallasek István, Kolozsvár: Kulin György akadémikus, a kiváló magyar csillagász élete és munkássága. – 25 éve hunyt el, az általa felfedezett kisbolygó és üstökös viseli nevét. Az előadások között a jelenlevők megkoszorúzták az első világháborús emlékművet Szentjánoson. Vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a vendégek, a Szentjobb, Micske, Szalárd, Szentimre útvonalon. Az esemény támogatói között volt Bors község Polgármesteri Hivatala.

ben IV. Béla telepítette őket az ország keleti és déli határára, hogy a tatár támadásokat kivédjék. A monostor helyén a 13. században apátság lesz, amely a Pázmánoké volt. A szentjánosi apát és a helyi lelkész 4 márka szeretetadományt fizetett a váradi püspöknek, tehát anyagilag erős klastromuk volt, a település papajai is tőlük kerültek ki. A johanniták betegápolással is foglalkoztak. A Dózsa-féle parasztfelkelés után a monostor elnéptelenedett, 1549-ben a Váradra menekült Margit-szigeti apácák kapták meg rövid időre, de távozásuk után sosem népesült be újra.

Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk és a régebbi lapszámok megtekinthetőek interneten honlapunkon: www.primariabors.ro - vagy http://www.facebook.com/polgarmesterihivatal.bors


Színes hírkavalkád

3

Kisszántó nagy ünnepe - Világháborús emlékmű- és országzászló avató „Nyugosznak ők, a hősfiak, Dúló csaták után.” - Bajza József, Apotheosis (az emlékmű felirata).

Helybéliekkel, szomszédos települések meghívottaival, művészekkel, politikusokkal és a 2 világháború áldozatainak leszármazottaival telt meg a Kisszántói templomkert szeptember utolsó vasárnapján. Az ünnepélyes eseménynek az idő is kedvezett, így a templomtoronyból szóló tárogató hangjára gyülekező vendégek ragyogó napsütésben foglalhattak helyet az emlékmű előtt kihelyezett székeken. Az ünnepi programot nemzeti Himnuszunk és a végén a Szózat fogta közre, amelyet a nagyváradi Prestobrass együttes zenei kíséretével énekelhettek el az egybegyűltek. Az igei köszöntő először Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó tanácsosa szájából hangzott el, aki az emlékezés, és hőseink tiszteletének fontosságát emelte ki. Ezután, az esemény főszervezője, dr. Zabán Bálint Károly helyi lelkipásztor, a Példabeszédek könyvének igéivel, saját gyermekkori élményeivel és

Bertalan Károly népi költő, a harctérről, édesanyjának irt szavaival irányította rá a figyelmet arra, hogy miért fontos a múlt hőseire, áldozataira emlékeznünk, és ezt milyen méltósággal kell tennünk, mint ugyanazon közösség tagjai. Az esemény csúcspontja az emlékmű leleplezése volt, amelyen, a hősi halottak névsorán kívül szerepelt a magyarság ősi, szimbolikus madara, a turul, és a magyar korona. A Deák Árpád által készített első és második világháborús emlékmű leleplezése, és az országzászló felvonása után helyi és anyaországi politikusok szóltak a kisszántói ünneplőkhöz. Szabó Ödön, parlamenti képviselő a hangosan szóló üres szekér példájával emelte ki, hogy sokszor a semmit sem tevők a leghangosabbak, és nekünk inkább azok példáját kell követnünk, akik a harctéren, ha egyikük kiesett, rögtön a másik a helyére lépett. Bátori Géza polgármester is a helytállást hangsúlyozta, utalva arra, hogy helytállni a jelenben is kell, például választáskor, mert ha nem hallatjuk hangunkat, nem is létezünk. Egy közúti baleset miatt késéssel, de örömmel köszöntötte az ünneplőket Fodor Tamás, a Kolozsvári magyar konzulátus magyar igazolványokért felelős konzulja, aki egy megható történettel példázta a magyarsághoz való tartozás érzését: egy fiatal pár azután vette fel a magyar állampolgárságot, hogy házuk tatarozásakor egy régen elrejtett magyar zászlót találtak. Az esemény ünnepélyességét emelte két művész előadása is: Kovács Levente színművész Wass Albert: Üze-

net haza című versét szavalta el, Vesztergam Miklós Mohácsról, pedig tárogatón szólaltatta meg a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!” című dalt. Az ünnepségen végig a szentjobbi huszárok tisztelegtek az emlékmű előtt. Csomay Árpád, Biharszentjánosi lelkipásztor, és a helyi lelkész áldása után a leszármazottak letehették az emlékezés virágait az emlékmű elé. I. Világháború hősi halottai: Csizmadia Lajos, Kiss Imre, V. Kiss Lajos, Németi Lajos, Szabó István, V. Szappanos Imre, Szilágyi Sándor, Szűcs Károly, Telegdi Károly Gedeon, Tóth Imre, Tóth Kálmán, Zombor István. II. Világháború hősi halottai: Bazsó László, Bereczki Gyula, Bereczki István, Bereczki Imre, Bojti Kálmán, Ecsedi László, Juhász Károly, Kiss Károly, Kiss Sándor, Kiss Zoltán, Makai Károly, Szabó Balázs, Szabó Géza, Szemenyei Lajos, Szilágyi Géza, Tóth Károly, Tóth Lajos, Tóth Zsigmond, Tőkei József, Zombor Gyula.

A 2014-es év kerek évfordulói 200 éve, 1814 november 27-én született Gábor Áron. A ’48-as forradalom legendás ágyúöntője székely határőrcsaládban született, katonaként ágyúkezelői képzést kapott, és dolgozott a bécsi ágyúgyárban is. A forradalom kitörése után ő vetette fel az ágyúöntés lehetőségét az októberi Székely Nemzeti Gyűlésen, de akkor még nem vették komolyan. Mikor Puchner császári tábornok, feltétel nélküli megadásra szólította fel Sepsiszentgyörgyöt, Gábor Áron újból előállt tervével: „Ha mához 2 hétre Szentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, s azokkal próbalövésnél célt nem találok, akkor én magam állok tízlépésnyire az ágyú elibe céltáblának.” – hangzottak el híres szavai. A Bodvajon kiöntött első ágyú neve, Jókai szerint Jancsi volt, Áron tüzéreket is képzett. Kossuth a székely hadigyárak igazgatójának nevezte ki, összesen 93 ágyút öntött. A kökösi csatában vesztette életét, hatfontos ágyúgolyó találta el mellét. Ágyúiból egy ma-

radt fenn, 1906-ban találtak rá egy kézdivásárhelyi kórház udvarán, csatornázás közben. A román állam a ’70-es években elkobozta, ezért a Szentgyörgyi és Kézdivásárhelyi múzeumban csak 2 pontos mása található, korabeli technikával készítve. Áron felesége, Velcsuj Jusztina, Jókai szerint román volt, mások szerint moldvai magyar, aki segített az ágyúöntésben, sőt a csatába is elkísérte férjét. 1514-ben, 500 éve tört ki a Dózsa György féle Parasztfelkelés. Az 1500-as évek elejét két fontos esemény jellemezte: újból feléledt a törökök támadó kedve és a megerősödött nemesség növelte a jobbágyság terheit és korlátozta jogait (költözés, vadászat), Bakócz Tamás bíboros (aki jobbágysorból törekedett fel és majdnem pápa lett), a pápa utasítására 1514 tavaszán keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen, és a paraszti tömeg kérésére Dózsa Györgyöt nevezte ki a sereg fővezérének. Dózsa székely lófő családban

Rövidhírek

Lengyelországi kirándulás. Tudjuk-e, hogy a lengyel-magyar barátság emléke ma is elevenen él a lengyelek szívében? És hogy a magyar királyi családok házasság révén is gyakran kapcsolatba kerültek Lengyelországgal? (Egyik híres lengyel királyné, Árpádházi Szent Kinga, aki a legenda szerint, a máramarosi sóbányákból vitt sótömböket Lengyelországba, és az aknába dobott gyűrűjét ott meg is találták). Tudjuk-e, hogy Báthory István, egykori erdélyi fejedelem személyében, magyar király is ült a lengyel trónon tíz évig? II. Rákóczy Ferenc, pedig a börtönből Lengyelországba menekül, ahol lengyel nemesek is segítik a szabadságharc előkészületében. A ’48-as szabadságharcnak is voltak lengyel

született a Kovászna megyei Dálnokon, végvári katonaként szerzett hírnevet, főleg, mikor legyőzte a törökök neves párbajhősét (a király ekkor földet és nemességet adott neki). Bár a történészek igyekeznek őt kegyetlen harcosnak beállítani (pl. karóba húzatta a felkeléskor az őt bepanaszoló csanádi püspököt), semmivel sem volt kegyetlenebb, mint a kor, amelyben élt. A magyar nemesek nem örültek a hadjáratnak, mert a parasztokat elvitte a tavaszi munkákról, de a 15 ezer fős központi tábor mégis megindult délnek. A parasztok a csapatban (a lázítóknak köszönhetően is) rájöttek, hogy az őket kizsákmányoló nemesek nagyobb ellenségek, mit a török, és elkezdték fosztogatni őket. Erre Bakócz betiltotta a hadjáratot, a parasztok, viszont fellázadtak, és Dózsa elvállalta a felkelés vezetését. Terve az volt, hogy országos méretűvé teszi a felkelést, kikényszeriti a vezetőktől, hogy visszavonják a parasztokat sújtó törvényeket, és csökkentsék a nemesi kivált-

ságokat (a kúriák kifosztása mellett a nemesi okleveleket is elégették a lázadók). Seregében voltak polgárok, tanítók, papok is a parasztok mellett. Nagylakon rajtaütéssel diadalt aratott a nemesek (Báthory István, temesi ispán) felett, viszont a győzelem mámorában nem fogta össze csapattá az elégedetlen erdélyi parasztokat, hanem Temesvár alá vonult. Az ostromtól kifáradt sereget a Szapolyai János, erdélyi vajda vezette csapat (bár feleannyian voltak) megverte, Szapolyai kegyetlenül állt bosszút a parasztokon. Tettét az elrettentés szolgálta, viszont a 80 ezernyi fegyverforgatásban jártas, megölt paraszt egy évtized múlva hiányzott Mohács mezején, a magyarság törököktől elszenvedett legsúlyosabb csatájában. Dózsát és öccsét megkínozták, kiéheztetett katonáival harapdáltatták testét, majd élve elégették. Októberben, az országgyűlés jóváhagyta Werbőczy hármaskönyvét, mely a parasztok terheit még jobban megemelte.

Halottak napjára származású hősei, például Bem apó. Ilyen történelmi múlttal mondhatni „hazament” az a csapat, amely Borsról indult el Nagyváradiakkal, Magyarországiakkal Krakkó felé. Történelmi sétát tettek először Szlovákia magyar múltú városaiban (Kassa, Lőcse, Késmárk, Poprád, betléri Andrássy kastély), majd a lengyel királyi város, Krakkó nevezetességeit csodálhatták meg. Nem szép, de megrázó élményük is volt az Auschwitzi zsidó holokauszt múzeumban. Út közben természeti szépségekben is gyönyörködhettek (Zakopane, Tátra, Dobsinai jégbarlang), egy évre szóló élménnyé téve a kirándulást.

Elveszti buja szépségét a táj, az elmúlás felé fordul a természet is, és az év végén mi is a halálra, veszteségeinkre gondolhatunk, elhunyt szeretteinkre emlékezhetünk. Hiába szól a koporsó mellett a vigasztaló ige: „szükséges, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözzön!”, nekünk a földi világban, fizikai síkon kell továbbélnünk, már csak egy kedves ember hiányával és az elválás fájdalmával. Bár felejteni nem lehet, de az elengedéshez idő kell. Emlékezzünk, most, Halottak Napján elhunyt szeretteinkre a híres magyar írónő csodálatos versével.

Szabó Magda: Elégia (részlet) „Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem, még ma sem értem én; hogy pár kavics mindörökre bezárhat, hogy föld alatt a hazád és a házad, - ugyan hogy érteném. Tizennyolc évet égtél, te parányi, te vézna testbe ágyalt szeretet: hogy higgyem el, hogy lángjaid kihűltek, és ellebbent könnyű leheleted? Hogy higgyem el, hogy benyelte a mélység szelíd szíved szapora lüktetését, s ha száradó torokkal elkiáltom egyetlenegy birtokod a világon, ártatlan nevedet, - hogy soha-soha nem jön felelet? Félsz odalenn? Tán azért vitted el a mosolygásomat, s most ketten vagytok lenn az ideges bokor alatt? Te rejtőző, becsaptál, elszaladtál, hogy bocsássam meg, hogy magamra hagytál, s itt botlom régi útjaink kövén? Felelj, te hűtlen, vársz-e rám, sietsz-e majd felém, ha nyugtalan sorsom betelt, vezetsz-e lenge fény? Hallasz? Úgy mérjem léptemet, úgy járjam utamat, hogy a füled még rám figyel a nedves föld alatt? Mindenkit hozzád mérek én, hogy úgy szeret-e, mint te; gurul a hónap és az év, szegény emlékeimbe kapaszkodom, hogy el ne essem. Emlékezz rám, hogy megtalálj, ha rám mosolyog a halál, s levél legyez felettem.”


A hónap témája

4

Egy újabb tanév küszöbén - Egy nap a Szentjánosi iskolában Manapság az igazi élet nem a kapuk előtti padokon, vagy a városi korzón zajlik, hanem interneten. Már nem csak embereknek, hanem, intézményeknek, cégeknek is van honlapjuk, Facebookjuk, ahol népszerűsítik magukat, hiszen, az egész világ egy virtuális nagy faluvá változott. Nem maradnak ebből ki a tanintézmények sem, óvodák, iskolák osztják meg a világhálón gyermekeik sikereit, díjait, szerepléseit, vagy egy örömteli nap eseményeit. Ez nem is elitélendő, hiszen annyi baj van a világban, és minket, magyarokat, amúgy is pesszimista népnek tartanak, kell az örömünkkel is „dicsekedjünk” néha (más dolog, hogy sokan átesnek a ló túlsó oldalára, és kéretlenül mindenről tudósítanak). Van viszont egy iskola, amelyet hiába keresek interneten, mert egyelőre nem is akarnak ott szerepelni, azt gondolják az eredményeik nyilvánosság nélkül is bizonyítanak. A Biharszentjánosi Lónyai Tivadar Általános Iskoláról van szó, amelyet a reklámhiány ellenére is, Ady szavaival élve: „élet zeng be”. Minden ősszel írni szoktam az oktatásról, és mivel most nem tudtam internetről lelopni képeket iskolai eseményekről, kénytelen voltam egy délelőttöt eltölteni a szentjánosi tanintézményben. Mint kiderült, egy kellemes, és tartalmas napra ültem vissza az iskolapadba! (Képek a Polgármesteri Hivatal Bors Facebook oldalán tekinthetők meg).

1

Az óvoda – ahol mese az egész világ

Óvodában kezdődött a napom, ahol már a kapuban megállapíthattam, hogy az itteni gyermekek már kétszeresen is védve vannak: ugyanis a járdán egy barátságos kutya csóválta a farkát. Érdeklődésemre elmondták, hogy a kutyust állatbarátok etetik, mindenféle egészségügyi vizsgálaton átment, de mivel így is aggodalommal figyelik sokan az óvoda körül, egy elkerített területet is kijelöltek neki az oktatási intézmény mellett. Nem bánt senkit, csakis akkor morog, ha a faluban sétáló gyerekek közelébe merészkedik valaki: féltően óvja őket! Az óvodába lépve, vidám gyermekzsivaj fogadott: a több mint 40 gyermek és 4 felügyelőjük éppen reggelizni készülődtek. Bár odakint az őszt a sár és eső jellemezte, odabent az ügyes gyerkőcök munkájának köszönhetően már egy színesebb őszi kép fogadott: hiszen az évszak barátságos arca köszöntött a tarka faleveleken, gyümölcsökön, gyermekrajzokon és kézműves tárgyakon keresztül. Amíg a gyermekek falatoztak, Pék Enikő óvó néni

végigvezetett az óvodában, amely meglepett, hogy mennyire, tágas és szépen rendbetett. Az óvónő dicsérte is, hogy nagyon sok segítséget kaptak a helyi tanácstól, iskolától, ők maguk is próbálják szépítgetni az óvodát, legújabban virágoskertjük is van. Talán a padlószőnyeget kellene majd kicserélni, mert azt a gyermekek hamar elkoptatják, de máskülönben ideálisak a körülmények, és ekkora hely még több gyereket is be tudna fogadni. A Magyar Népmese Napját, ugyan nem ünnepelték külön, mert amúgy is minden a meséről szól. – mondják nevetve. És valóban, gyermekkorom ennyi kedvenc mesefigurájával még sehol nem találkoztam, mint itt: a magyar népmeséktől Nils Holgersonig mindent a mese ural a falakon, még a számokat is mesefigurákkal tanulják. A szekrényeken mesekönyvek, középen az egyik kedvenc, Kormos István „Vackor”- ja, vele ünnepelték nem csak a mese napját, hanem az egész hónapot: mert az óvó néni mindennap olvas belőle, az ő nevét

viseli a csoport is. A mese a drámajátékban, és legújabban a bábos foglalkozásokon is szerepel, amely nagyon népszerű a gyerekeknél, hiszen közelebb kerülhetnek ezáltal kedvenc mesehőseikhez, és remélhetőleg, azok sikeres megoldásait, ők is alkalmazni tudják életükben. (A Vackor-mese sem véletlen, ugyanis Vackorral mind olyasmi történik, mint egy kisgyermekkel). Enikő még elmondta, hogy egy újabb kezdeményezés volt az is, hogy a szülőket meghívta egy mesét népszerűsítő délutánra, szakkönyvekből is felolvasott nekik, hogy megértesse, mennyire fontos, hogy a szülő meséljen és ne csak a TV-ben nézzék a kicsik a mesét. A reggeli után elköszöntem, mert kezdődtek a foglalkozások, Bíró Kata óvó néni alig tudta leszedni a gyermekeket a bordásfalról. Kitűnő ötlet óvodában, hiszen legalább levezeti a mozgékony gyerekek energiájának egy részét. Az óvoda-őrző kutya vidám farkcsóválással pózolt nekem, miközben elmenőben lefényképeztem.

Szeptember 30 – A Magyar Népmese Napja Közel tíz éve ünneplik ezt az eseményt, a 155 éve, ezen a napon született Benedek Elek emlékére. Ma egyre nagyobb népszerűsége van a meseolvasásnak, dramatikus alkalmazásának gyógyító, terápiás céllal is. Mert a népmesék nem csupán kitalált történetek, hanem az emberi életútról, konfliktusokról, megoldásról, családi helyzetekről, szerelemről szólnak. Tanító-beavató történetek, melyben a hős megtalálja élete célját és felnőtté válik. Lássunk néhány meseszimbólumot, amely saját életünkben is irányt mutat, és segít a gyermeknek a dolgok megértésében, félelmei elmúlásában.  Hol volt, hol nem volt: A mese egy irreális világban játszódik, ahol a valós élet szabályai nem érvényesek. A mese a gyerekhez szól, akinek érzései, gondolatai nem logikusak, egyik percben lelkesedik, a másikban dühöng, hisztizik, a szerettei ellen is fordul, és utólag szégyelli magát. A mese világa is ilyen kaotikus, ahol van gyűlölet, féltékenység, állati vadság, a gyerek a mese segítségével megtanulja legyőzni ezeket. Azt is megtanulja, hogy időbe, munkába kerül, hogy elérjünk valamit (a kisgyerekek azonnal akarnak megkapni dolgokat), és a rossz egyszer véget ér (mert nincs időfogalmuk, hisztiznek, azt gondolva, a rossz sosem szűnik meg).  Vándorút: A mese mindig egy indulással kezdődik, rámutatva, hogy vándorok vagyunk a földön, keresve igazi otthonunkat. A mesehős nem mozdulatlanul, pas�szívan várja a csodát, hanem megmutatja, hogy ki kell mozdulnunk, tennünk kell valamit céljaink eléréséért. A szegényfiú a megélhetésért, a királyfi kalandvágyból, vagy valakit megmenteni, valami értékeset megszerezni. A vándorút az életünkben az önállósodáshoz, felnőttséghez vezető út, amihez szükséges a szülői ház elhagyása, a cél pedig a boldogság, királyság, tündérország, örökélet elérése.

 A legkisebb királyfi / királylány: Gyakran van olyan szereplő, aki a testvérei mellett ügyetlenebbnek tűnik, gúnyolják, ezzel minden gyermek azonosul: mert a mesebeli „nagyobb testvérek” a szülőket jelképezik az életben, akik mellett a gyermek mindig esetlenebbnek, butábbnak, behozhatatlannak tűnő hátrányban érzi magát. A 3 testvér fejlődési fázisokra utal, a legkisebb is győzhet, ha helyén van a szíve, esze és bátorsága.  Próbatételek: A férfiaknál bátorságpróba van, a nőknél furfangosság (pl. Az okos lány meséje). A próba lehet alvilágjárás (néha meg kell járjuk a poklokat, hogy megerősödjünk), az égitestek kiszabadítása (önmegismerés: a Nap a férfierőt, a Hold a női érzékenységet jelképezi, amiket fel kell fedeznünk magunkban), a sárkány legyőzése (ráébred saját erejére). Létezik a mesében intellektuális hős is (aki a hallhatatlanságot keresi, állatok nyelvén beszél). Az életben is vannak emberek, akik nem csak a megélhetésért, biztonságért, hanem magasabb lelki célokért küzdenek, és ehhez meg kell tanulni „mindenki nyelvén beszélni”. A mesehősök néha eltérnek igazi céljuktól, például elfelejtik igazi társukat, kővé válnak, felaprítja őket a sárkány – de a kitérő után talpra állnak (gyakran segítséggel) és célba érnek. A nőknél a türelmes várakozás, megaláztatás, vis�szahúzódás a próba, a férfiaknál a tett. A próbák legyőzése a felnőtté érésre, személyiségünk fejlődésére utal.  A gonosz, az ellenség: A férfihős a sárkányokkal, óriásokkal kell megküzdjön, tehát az erejét, bátorságát kell felhasználja, a női hősnek, viszont egy rosszindulatú asszony/nőrokon az ellenfele (mostoha, boszorkány, testvér), tehát belső erejét kell táplálnia, hogy legyőzze a rosszindulatot. A mese negatív alakjai segítenek, hogy a gyermek szembenéz-

zen félelmeivel, hogy létezik rossz, de ezeket le lehet győzni! A gyermek életében is megjelenik a „jó anya, gonosz mostoha” fogalma, mivel hol imádja anyját, hol haragszik rá, ez megijeszti, de így kettéválasztja a szerepet, indulatait a „mostohává változott anyára” vetíti ki, az anyával megmarad a jó viszony.  Az alkalom felismerése és a segítők: Átmenet a sziklák között az alkalmas pillanatban, az élet vizének megmerítése, míg Tündér Ilona alszik: ez azt üzeni a mese nyelvén, hogy csak egy esély van, amit nem szabad elhalasztanunk. A választás jó és rossz között is ott van a népmesékben, a válaszút képében. A hős útján segítőkkel találkozik (néha el kell fogadnunk a segítséget). A táltos ló, a mese kezdetén egy gebe, akit a királyfi megetet parázzsal: tehát a magát jelentéktelennek érző gyerek is kinevelheti magából a táltost. A griffmadár felviszi az alvilágból a mesehőst, de ehhez áldozatot kell annak hoznia – pl. húsával eteti (hogy a célt elérjük, nekünk is le kell mondani valamiről). Gyakran segít a bölcs öregember/asszony: az életben nem árt tapasztalt őseinkhez, gyökereinkhez fordulnunk. De segítenek a mesében olyan állatok, emberek, akiken a mesehős is segített: ez üzeni, hogy a jót visszakapjuk.  Égig érő fa: A világfa jelképe minden népnél szerepel, a magyaroknál viszont az égitestek vannak a csúcsán. A gyökerek a múltat, ősöket, a törzse a jelenkori életünk, égbe nyúló ágai a jövőt, célt, álmokat, az Isten felé való törekvést jelképezik. A fa megmászásához 7 rend ruha szükséges, 7 szakasza van az életünknek is, mindegyiknek megvan a maga rendje.  Mesés számok, varázsvilág: Gyakori a 3-as felosztás (3 királyfi/ királylány, réz-, ezüst-, aranyerdő, hármas út, 3 sárkány), ez a teljességet jelöli, 3 sza-

kasza van az emberi életnek is (gyermek, felnőtt, idős). A hetes is mesés szám, a hős hetedhét országon át legyőzi a 7 fejű sárkányt, hétszer erősebb, szebb lesz. A varázserdő mindig a veszélyt, a lélek sötét félelmeit jelképezi. Az élet vize csodaszer, gyógyító, fiatalító, megújító jelkép, amely nem a földi világban, hanem Tündérországban, a túlvilágon (Istennél) található.  Mesehős típusok: A mesék a valós élet különböző problémáit jelenítik meg. A mesehős gyakran egy vágyott gyerek, aki nehezen érkezik (a meddőség problémája ma is aktuális). A Jancsi és Juliska a szülőktől való leválást, a szeparációs félelmet, a Hamupipőke a testvérféltékenységet jeleníti meg. Hófehérke az anya rivalizációját a lányával, aki látva szépsége hervadását, nem akarja, hogy gyermeke felnőjön, mert fél, hogy ettől ő öregebb lesz. A Csipkerózsika az örökké gyermekstátuszba kényszerített lány meséje, aki felébred az álomvilágból és nővé válik. Gyakran a mesehősök állattá változnak, ez mindig lealacsonyodásra utal, amitől a szeretet megválthat.  Minden jó, ha a vége jó: Kezdetben a gonosz birtokolja a hatalmat, de a végén minden a helyére kerül. Az üzenet: nem azért kell a jót választani, mert félünk a büntetéstől, hanem, mert nem éri meg rosszat tenni, hiszen előbbutóbb visszaüt. A mese által azonosul a gyermek a pozitív hőssel, az ő becsületessége, ereje, jószívűsége, esze válik vonzóvá, és azért választja a jót, mert olyanná akar válni, mint a mesehős. A jutalom: a királyság (a felnőtt ember uralkodik saját életén, érzésein), és a királylány (az érett személyiség képes párkapcsolatra, családalapításra). Remek mesék, videók találhatók a mesemorzsa.blogspot.ro, egyszervolt.hu bazsu.maci.hu oldalakon.


Egy nap a szentjánosi iskolában

2

5

Elemi osztály - Játszva tanulni

Az iskolában már sokkal nagyobb csend fogadott, még az alsósok is fegyelmezettebben ültek az órán, de hogy még mennyire gyermekek és nagy a mozgásigényük, azt az is bizonyította, hogy az elsősök hangos üdvrivalgással fogadták, hogy a tervezett román óra helyett először tornaórájuk lesz. Dübörgött a tornaterem pár percen belül, a kicsik a tornaórákat jelölték meg kedvenc tantárgyukként. Mivel így lett egy szabad órája, Gagyi Annamária lett a kísérőm, aki körbevezetett a felújított, virágokkal és gyermekmunkákkal gazdagon díszített iskolaépületben. Annamária elsős „Méhecskéi” minden reggel a projektsarokban elhelyezkedő találkozó táblánál kezdik a napot, ahol az a két gyermek, aki hazavitte Brumit és Pötyit, a két

játékfigurát, beállítja a táblán a dátumot, időjárást és elmeséli a napját. (Meg is kritizálják egymást a gyermekek, például, ha valaki „hiábavalóan”, egész nap számítógépezve töltötte idejét, - tehát, az osztálytársak véleménye alakítja is őket). Mivel késnek a nyomtatott tankönyvek, a tanító néni éppen a román digitális nyelvkönyvvel kísérletezik, amely nem csak olvasható, hanem beszél, játékos feladatokon keresztül ellenőrzi a tudást. Annamária később tesztelte is diákjain, az első találkozás a jövő tankönyvével sikert aratott (tehát lehet hasznosan is számítógépezni). (Az I.- II. osztály digitális tankönyveit a Polgármesteri Hivatal Facebook oldalára is feltöltött linken lehet megtekinteni). Az elektronika gyöngyszemeivel, Tv-vel, számítógéppel más osztályokban is találkozok, Sárközi Judit előkészítő osztályo-

sai, például óriási Tv képernyőn nézhetik a tananyagot, a „Tancsi” jóvoltából. Mert Tancsinak szólítják a tanító nénit, és miközben ezen szórakozva fényképezgetem a lurkókat, a kísérőm, Annamária a fülembe súgja, hogy érdekes, ma már a kicsik tegezik a tanítót, és neki fel sem tűnik, mert olyan tisztelettel teszik. Judit tancsi éppen társasjáték segítségével oktatja a diákokat a szőnyegen, most nem is kalandozik el senki figyelme. Elhangzik, hogy a játékot is egy szülőtől kapták, amúgy nagyon jó a szülői közösség minden osztályban, nagyon segítőkészek, együttműködők. Itt is megtekintem az ősz színeiben tobzódó projekt sarkot, amelybe minden gyermek hoz valamit, ami az őszre jellemző, a kijáratnál van egy be-, és kijelentkező kártya, amely jelzi a tanulók érkezését és távozását az osztályba (készülnek már a jövőbeli munkahe-

lyükre, - humorizálok). Ennek az osztálynak még az is az érdekessége, hogy Judit, aki gyöngyfűzéssel is foglalkozik, gyöngyökkel jutalmazza a szorgos diákokat, egy kislány már közel százat összegyűjtött. A 3. és 4. osztályban nyelvóráznak, az előbbiben angolul tanulnak meg bemutatkozni, és egy kislány felfedezi, hogy az angol „a” betű tulajdonképpen „e”. Kupás Ágnes a legidősebb alsósokkal foglalkozik, de ott is egy játékos órára érkezek, a nyelvtani szabályokat egy helycserés játék segítségével gyakorolják. „Fúj a szél annak, akinek főnév van a kezében (a cetlin)!” – kiáltja el magát a tanító néni, és én rájövök, hogy bizony kár, hogy mi nem így nyelvtanoztunk annak idején, kevésbé untuk volna az órát. A játékosság, tehát az alsósoknál, még szerencsére helyet tudott kapni a szigorú és túlzsúfolt tanrend között.

elzüllik. Betegsége miatt, Madách nem harcol a forradalomban, de mivel Kossuth titkárát bujtatja, elítélik (rabságban írta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel – krétával egy asztallapra). Családjából többen a forradalom áldozatai: nővérét, Máriát, második férjét és fiát román parasztok ölték meg, öccse Kossuth futárszolgálatában kapott tüdőgyulladásban halt meg, öccse apósjelöltjét Haynau felakasztatta. A családi tragédia, szerencsétlen házassága nyomot hagynak híres művének hangulatán. Arany Jánosnak küldte el az Ember tragédiáját,

aki felismerte benne a remekművet, segítette megjelenését, mely egy csapásra híressé tette íróját. Évát a feleségéről mintázta, de csak azért nem ábrázolta sötétebben, mert édesanyjára is gondolt a nőalak megformálásánál. A tragikus mű sötét jövőképét, viszont mindegyre felváltja a remény, egy híressé vált mondattal fejezi be Madách: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Madách 41 évesen halt meg szívbetegségben. A kommunizmus korában tiltólistára került a dráma, mivel a falanszter-szín túlságosan is emlékeztetett a kor visszáságaira.

Szeptember 21 – A Magyar Dráma Napja Játszani jó, nem csak az iskolában, mert „színház az egész világ!” Október 5-én éppen 150 éve halt meg a magyar dráma nagy alakja Madách Imre. Felejthetetlen műve, az Ember tragédiája, amelynek ősbemutatója 1883, szeptember 21-én volt a Budapesti Nemzeti Színházban, az erdélyi származású Paulay Ede rendezésében. Ezért vált ez a nap a Magyar Dráma Napjává, igaz, az író nem érhette meg művének bemutatását és töretlen sikerét. A 6 nyelvet beszélő Madách ősei a 17 századtól művelt nemesek voltak (pl. Rimay János, a Ba-

3

lassi utáni nemzedék híres poétája). Az elárvult Madách gyerekek nevelését, ambiciózus, zsarnoki természetű anyjuk, Majthényi Anna bárónő befolyásolta, kinek műveltsége, követelései, keménysége mély nyomot hagyott a betegeskedő ifjú Madáchban. Egyszer fordul szembe anyjával, mikor feleségül veszi a szabados viselkedésű bihari nemeslányt, Fráter Erzsébetet. Anyós és meny gyűlölik egymást, az író két tűz között őrlődik, a forradalom után elhidegül hűtlenné váló feleségétől. Elválik, anyjával és gyerekeivel a sztregovai birtokon marad, felesége

Kamaszokat tanítani az V.- VII. osztályban

A Lónyay Tivadar Általános Iskolában az emeletre menet ott díszeleg a falu életében fontos szerepet játszó Lónyay család címere, így a nemes ős neve akaratlanul is a gyermekek eszébe vésődik. Az órákon itt már nincs az a laza kötetlenség, mint a kisebbeknél, egyik osztályban román dolgozatra készülnek, a másikban magánlevelet írnak a magyartanárnőnek, tehát nagy a csend, egyedül csak a 6. osztályban zeng a terem a magyar népdal éneklésétől. Nem is zavarom tovább a nagy munkát, ezért a tanáriban Gyulai Edina aligazgatónővel ülök le beszélgetni az iskola múltjáról, megvalósításairól, jövőképéről. A harmincas éveiben járó pedagógus öt éve került vissza matematikát tanítani szülőfalujába. Tanítani szeretett volna, de mikor felkérésre elvállalta az aligazgatónői posztot, még nem gondolta, hogy ez a számára kedves tevékenység fog háttérbe szorulni. „Nem lehet még annyi órám sem, mint a többi tanártársamnak, reggel 7 órakor bejövök és nem tudom, mikor érek haza, és a munkám egy része hivatalos iratok gyártásából áll a tanfelügyelőség felé!” – sorolja a kívülálló számára néha irigyelt pozíció előnyeit. A matematikát egykori lelkészük felesége, Baracsi Éva kedveltette meg vele, bár először lelkész akart ő maga is lenni, de egyetemistaként megtartott első órája után beleszeretett a szakmába.

Sajnos a világ nem afelé tart, hogy ezt a szép, logikus tantárgyat megszeressék, vagy egyáltalán bármi mást, hiszen a tananyag zsúfolt. – mondja. Ugyanakkor ő maga még hisz a régi módszerben, bár az internet sokat segíthet, de mégis: egy füzet, ceruza, vonalzó és az agyunk segítségével is lehet örömmel matekozni, aki ráérez az izére. A saját gyermekeivel nem matekozik, mert még kicsik, nem jó a lépéseknek elébe menni, nem fejleszti őket túl korán, mindent a maga idejében (bár, ha megkérik, természetesen segít). A matematika versenyekről is érdeklődöm, hiszen úgy látom, a sok humán tantárgyversenyek mellett, a reáltantárgyak kissé alul vannak reprezentálva. Edina örömét fejezi ki, hogy sikerült elvinnie diákjait a Zrínyi matematikai versenyre, amely egy azok közül, ahol nem tananyagot kérnek, hanem játékos logikai feladatokat ad, a problémamegoldó képességet is méri. Bár olimpiászokon volt keserű tapasztalatuk, mert „érdekes” módon mindig a versenyt megrendező iskola nyert, aki, persze összeállította a versenyzőknek a feladatokat. Most nem is engednek, csak olyan versenyt megrendezni, amely rendelkezik a Tanfelügyelőség „védjegyével”, hiszen ezeket a fizetős versenyeket egyre többen szervezték és visszaéltek vele: így most már ingyen mehetnek a diákok, és ha nincs anyagi érdek, remélhetőleg tényleg csak azt küldik, aki odavaló!

Nagyon pozitív a község vezetőinek a hozzáállása az iskolához, hiszen egy kívül-belül rendbetett iskolában járhatnak a diákok. Az utóbbi időben festettek, kicserélték a teljes villanyhálózatot, parkosítottak, bútorokat kaptak (egy részét holland segélyből). Mégis sokan elviszik a gyermekeket a városba, így Szentjánoson egy alsós és egy felsős osztály hiányzik, pedig Edina is itt végzett, és a 15 diákból 14-en egyetemet végeztek. Talán a bölcsőde javíthatna a helyzeten… - fejezte ki reményét az aligazgatónő. Ahogy szünetben szállingóznak be a pedagógusok a tanáriba, egyre sorolják, miket szerveznek a szentjánosi iskolában. Hat éve egyszeri alkalomnak indult, de most már hagyománnyá vált a Jótékonysági Iskolabál. Az ötlet onnan indult, hogy matematikaversenyre vitt egy ügyes ötödikest, aki bevallotta, még nem járt Nagyváradon. Ezért, a bál bevételét annak a száz szentjánosi diáknak a kirándulására fordítják, akik közül sokan, lehet nem jutottak el még túl messzire szülőfalujuktól. Először áprilisban volt megszervezve a mulatság, Tivadar napon (Lónyay Tivadar tiszteletére), de a téli időszak ideálisabbnak bizonyult, és pénteken, mert akkor olcsóbb a terem és a zenészek. Nagyon aktívvá vált a Diáktanács, amely részt vesz a Farsang megszervezésében, a Cipősdoboz akcióban (az élesdi gyermek-

otthonba visszajárnak), Sakk és Malomversenyt szerveznek. A diákok tanulhatnak néptáncot, ritmikus sportgimnasztikát, és furulyaórán, kézműves tevékenységeken is részt vehetnek. Talán, egy jobb helyen levő sportterem azért még nem ártana! jegyzem meg egyetlen hiányosságként, főleg, mert beszélgetésünk alatt végig a fejünk felett dübörögnek a sportoló diákok. Tehát lehetőségek itt is vannak, aki tanulni szeret, az tudna érvényesülni, a pedagógusok, most már ennél kisebb faluban is felkészültek, az iskolaépület jobb, mint városon. Csak a városi iskolának nagyobb a reklámja, a sajtóvisszhangja és jobb az önmenedzselése! Lehet, mégis rá kellene beszéljem a pedagógusokat egy jó Facebook profilra?

Gyulai Edina aligazgatónő a szentjánosi pedagógusok és családjaik koszorújában középen az idei bográcsfesztiválon.


6

A Z generáció és problémáik

Nem a mai kamaszokra szabták az iskolarendszert, sok pedagógus panaszkodik is azok kezelhetetlensége, érdektelensége miatt. Mert a példaképet, irányt kereső kamasz vitatkozik, lázad, mindent megkérdőjelez, kritizál, pimasz. Ugyanakkor belefárad a növésbe, ezért lusta, úgy tűnik, hogy érdektelen, a teljesítménye

is romlik az iskolában. Kritikus kor, nehéz kezelni őket, mert bár minden ellen lázad, meg is akarja találni a helyét. Már Széchényi is feljajdult 200 éve az iskolarendszer ellen, amely idejemúlt, hiszen tananyagokkal tömi a gyerek fejét, „okos hülyéket” képez – de a valós életre, használható tudásra nem készít fel. Több mai pszichológus is megkérdőjelezi, hogy csak a jó tanuló okos, a rossz pedig buta lenne. Mert tanulással szerzünk képzettséget, műveltséget, de nem okosságot. (Egyetemi tanár is lehet buta, a műveletlen ember okos, a maga élethelyzetében). Nincs összefüggés, hogy a jobb jegyeket produkáló, mintagyerekből lesz, a legjobb szakember- mutatják a felmérések. De az egyre többek által nem gye-

rekbarátnak nevezett iskolarendszer kritizálása mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a túl sok jogot kapó diákok sem érzik már kötelezettségeiknek, a tanulás fontosságának súlyát. Sőt, bizonyos körökben a tanulás „stréberség”, gúnyolják, aki szorgalmasabb, hiszen a jó munkahelyeket „majd elintézik”. Tehát a változtatás, iskola és diák szempontjából is kétirányú kellene legyen. De mi is érdekli a mai kamaszokat a technikailag felgyorsult világban, ahol már kötelező a számítógép és az okostelefon? A Z-generációnak nevezett mai fiatalok (1995-2000 után születtek), bár a felnőttek előtt titkolózóak, a világgal szemben túlzottan is kitárulkoznak. A cél: az 5 perc hírnév. Facebookon oszt meg mindent, ott beszéli meg programját, önmagát ott

akarja megvalósítani. Követendő példa lett, hogy interneten legyen egy vonzó profilja, persze, teljesítmény nélkül (ez irigységet is kivált, mert azt hisszük, bezzeg másnak milyen jól megy). Az online-élet fontosabb lesz, mint a valóság, kapcsolatok, és ez probléma. Az okos telefonok világában már nem is lehet ellenőrizni, mit néz a gyerek. A kortárs csoport véleménye a fontos, a „lájkon” mérik le népszerűségüket, miközben valós kapcsolataik egyre rosszabbak, hiszen egy mű világban szocializálódnak, kevés az igazi kapcsolat emberekkel. Az X (60-as, 70-es évek szülöttei), Y generáció (a 80-as, 90-es évek szülöttei) már nem példakép számukra, hiszen azok tudását pillanatok alatt beszerzik az internetről.

nem gyors reakciók, de a meglévők okos beosztása, felhasználása). Nyelvtanulással az Alzheimer kór ellen: A nyelvtudás megvédhet az időskori elbutulástól – bizonyították a tudósok. Nem számit, hogy mennyi idősen, csak karban tartsuk vele az agyunkat. A szavak memorizálása több területet

stimulál az agyban, ezért a nyelveket tanulók jobban tudnak figyelni, gyorsabban hoznak döntéseket (mert a kétnyelvűséggel az agy választ egy jelentést). A többnyelvűeknél az időskori demencia kevésbé, vagy lassabban fejlődik ki, a zavarodottság és feledékenység nem annyira súlyos

Tanulás felnőtt korban Időskori tanulás (LLL): Freud szerint 50 év után az agy elveszíti rugalmasságát, már nem tanulhat olyan gyorsan. Intellektuális érettség 35 után következik be. Van folyékony tudás (új ismeretek gyors megtanulása, gyors reakciók egy helyzetre), kristályos intelligencia (tudás, élettapasztalat felhasználása,

Egyház és iskola: Borsi bibliahét Igazi csapatmunka, hasznos tanulnivaló, játék, móka és isteni útravaló: ezek azok a kulcsszavak, amelyek a borsi bibliahetet jellemezték. Borsi Gyöngyi vallástanárnő irányítása alatt félszáz gyermek és fiatal hallgatta a játékos formában elhangzó bibliai üzenetet, a munkában a tizenéves ifisek is bekapcsolódtak. A fiatalok előtt, bibliai történetekkel alátámasztott vá-

lasztási lehetőségek elevenedtek meg, kidomborítva, hogy mit jelent okosnak, nagynak, győztesnek, alázatosnak lenni a Biblia szerint, és hogy a helyes döntéseknek az Istenbe vetett bizalom az alapjuk. Az alkalmak nem csak tanulásról szóltak, volt kézműves foglalkozás, játék, éneklés, vidámmá alakítva ezzel, a hasznos Isteni üzenetet átadó tábort.

Szeptember végén, Bors község új bicikliútjának felavatásaként, községünk is csatlakozott a Critical Mass kerékpáros felvonuláshoz. A 22 éve San Franciscoban elinditott eseményhez a világ több mint 300 városa csatlakozott, és a környezettudatos, egészségesebb kerékpáros közlekedést népszerűsiti. (A kritikus tömeg elnevezés abból a pszihológiai folyamatból indul ki, hogy ha valamit egyre többen kezdenek el csinálni és az átlép egy bizonyos "kritikus" számot, azt a dolgot azontúl már tömegesen végzik). A csoportosulás szlogenje „Nem akadályozzuk a forgalmat – mi magunk vagyunk a

forgalom”. A kerékpár nem szennyező! A Bihar megyei Probikers Sportegyesület rendezte meg az eseményt, az idén, borsiakkal együtt több mint 1000 felvonuló jelent meg bringájával. A kép a Borsi Polgármesteri Hivatal előtt készült, indulás előtt.

Szüret után lesz az esküvő Minden történelmi kor prédikátorai, szónokai felszólaltak a féktelen ivászat ellen, de nem a bor, és nem a pálinka a hibás, mert az emberek nem tudják mértékkel használni! Keleten a mézédes bor már az ókorban is kedvelt volt, az olíva olaj mellett borral is gyógyították a sebeket. Orvosilag igazolt, hogy néha egy pohár bor, vagy pálinka jót tesz az egészségnek, a mediterrán emberek hosszú életének egyik titka a jó minőségű vörösbor fogyasztása. (Családi történet: a múlt század fordulóján, egyik székelyföldi ősömet, aki majdnem meghalt és megvakult egy gyermekbetegségben, egy idős orvos tanácsára boros fürdővel kúrálták ki). Évszázadokon keresztül készítettek a szőlőn kívül finom gyümölcsborokat (almából, de még eperből is), a forralt borokat, pedig jól megfűszerezték, és felmelegítették vele testüket a téli estéken. Bors község nem egy nagy bortermelő vidék, de azért szüretelnek, kifőzik ősszel az erős pálinkát is.

Október 1. - Idősek Világnapja Sütő Andrástól származik a sokat idézett gondolat, hogy: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” Az ENSZ közgyűlése 1991ben nyilvánította október 1-ét az Idősek Világnapjává. Bár nem egy napot kell csupán arra szenteljünk, hogy öregjeinket megbecsüljük és tiszteljük, hogy

És bár, mifelénk nem honosodott meg az őszi betakarításért való hálaadó ünnep, mint keleten, vagy Amerikában, de a szüreti bálok hagyománya makacsul tartja magát, még akkor is, ha alig termett a szőlő. Községünk mind a négy falvában megtartották immár a szüreti bált, a lovas-szekeres hívogatások, esti mulatságok élménye még megunhatatlan. Végül álljon itt egy anekdota. Egy gazdag bortermelő halálos ágyán kérte a fiát, hogy hajoljon közelebb, mert fontos dolgot szeretne elmondani az üzlettel kapcsolatban: „Fiam, nagy titkot árulok el még halálom előtt neked: szőlőből is lehet bort készíteni!”

bölcs tanácsaikat megszívleljük, azért ez egy szép kezdeményezés ebben a fiatalságot hajszoló világban, hogy figyeljünk rájuk is. Október elején a Nagyszántói Óvodások is eljutottak a falu területén épült idősotthonba, hogy bájos, megható verses- dalos-táncos összeállításukkal mosolyt csaljanak a kedves, ráncos arcokra és megfogják a munkában megfáradt kezeket.

Hibajavitás! Mivel a múltkori lapszámban, a számítógépes szerkesztőprogram megtréfált minket, és eltüntette a Pápa Gyula tanár úr anekdotákkal megfűszerezett, humoros beszámolójának végét a Borsi iskola múltjáról, itt közöljük azt a néhány mondatot, ami eltűnt: „A vízbevezetés is emlékeket ébresztett Pápa tanár úrban, mikor a diákokkal ásatták a csövek helyét, és

egy hibás cső miatt „zuhanyozhatott” a sereg, vagy mikor eláztatták a labort. És volt olyan román tanáruk, aki lelkiismeretesen tanította a nyelvtant, még a paradicsomszedésre kiterelt diákoknak is: „eu culeg, tu culegi…”. A jelenkori büszkeségekre is kitért pár szóban: a líceumi oktatás 2004-es újraalakulására, az 1997-ben alakult Egykori Iskolám Alapítványra, amely sok segítséget

nyújtott diákoknak, pályázatokat nyert, és külön megemlítette Ambrus Zsuzsa diákot, aki a Borsi iskolából a legnagyobb médiával jutott be az Ady Endre líceumba megyei szinten. Az Ezüst Gyopár díjban is részesedett, 72 éves Pápa tanár úr így fejezte be a mondandóját: bár emberekkel dolgozni nehéz, ha választani kellene még egyszer, újból az „élő anyagot” választaná.”


Fesztiválok az őszi betakarítás jegyében

7

Non-stop Showműsor - a VIII. Borsi Káposztafesztiválon

Tanulságok a lángossütőnél. Az egyedüli kellemetlen tapasztalat a lángossütőnél ért. A népszerű lángosos előtt hosszú sorok kígyóztak, amely egyedüliként a piacon nem igazán tudta az igényeket kielégíteni. Miután türelmesen várakoztam közel egy órát pár hónapos gyermekemmel (már ekkor a hidegben), és még azt is tapasztaltam, hogy sorra vonul el mindenki a lángossal, csak a becsületesen sorban állók nem, gondoltam, szólok az árusnak, hogy figyeljen a mi sorunkra is. Mert az emberek szemtelenül nyújtogatták a pénzt, nem is érdekelve, hogy szóvá tesszük, és naivul azt is gondoltam, a pultnál lehet, nem tudják, hogy nem a sorban jövő vásárol. Hát ez volt a tévedésem: először a fiatalember elkezdett velem vitatkozni, hogy nincs igazam, mert mindenki becsületesen vásárol (megjegyzem: volt, aki 25 lángost vett, biztos mind magának). Mikor én tiltakoztam, hogy többen is otthagyták dühösen a sort, és én közel egy óra múlva is ugyanabban a helyben állok, tehát ne hazudtoljon meg, ez volt az „udvarias” válasz: „Nem kérte senki, hogy ott álljak, ha nem tetszik, el is lehet menni a sorból!” Hát el is mentem! Normális esetben annyit kellett volna mondani: Jó, ezután figyelni fogok, hogy kinek adok! De ez nem normális helyzet volt! – Azért elgondolkoztató az emberek kommentje is, mikor elpanaszoltam, hogy én nem is a lángossütőket minősítettem, hanem a tolakodókat, és mégis megkaptam… Három véleményt kiemelnék: „Miért gondoltam, hogy az én pártomat fogja, és nem a nyomuló ismerőséét?” - „Aki egyedül van a piacon, úgy beszél, ahogy akar!” – „Miért kell annyira bolond legyek, hogy sorban álljak? A szemeseké a világ!” – No comment! Szatmári Gergely Kinga

/fotó: Opreblue Photo

Káposztafejű szalmabábúk, mosolygó savanyúságok, az őszi terméssel, virággal gazdagon díszített asztalok, ínycsiklandozó illatok és sok móka fogadta a VIII. Borsi Káposztafesztiválra ellátogatókat. A fesztivál főszervezői Bajgyik Baranyi Emma és Ambrus Zsuzsa évről évre színesebbé, ötletesebbé, pörgősebbé és humorosabbá próbálják tenni a fesztivált, persze ehhez a versenyző főzőcsapatok, kiállítók is nagyban hozzájárulnak. Nem csak a kezdettől végéig jelen levő Szomszédnéni Produkciós Iroda humoristái biztosították a non-stop szórakozást, de a bográcsfőző csapatok közül is sokan látványos showműsort szolgáltattak fellépésükkel, öltözékükkel, sátordíszítésükkel, táncukkal a több száz fesztiválozónak. A minden korosztály megszólításának terve ezúttal is valósággá vált, hiszen a gyermekek a néptánctanulás, a szalmabála-kuckó Ciróka-maróka foglalkozásai és a Szentjobbi huszárok lovain való lovaglás között válogathattak. De fellépett a debreceni Tompeti show is, interaktív, zenés-humoros előadásuk sok apró rajongónak szerzett vidám perceket. A felnőttek számára is gazdag volt a kínálat, bármilyen műfajért is rajongjanak a fesztiválozók, megtalálhatták a nekik tetszőt. A „nemzetibb” érzelműek (és nem csak ők), a Pusztai Farkasok íjászegyesület jóvoltából látványos ügyességi és harci bemutatót izgulhattak végig, amelyben helyet kapott az íjászat, kardforgatás, ostorpattogtatás, harc, sámánizmus, de egy hagyományos jurta meglátogatása is. Akik könnyed, zenés szórakozásra, és közben egy kis beszélgetésre vágytak, azoknak zenei aláfestést szolgáltatott községünk egyik (el) ismert énekesnőjének, Barta Bernadett slágerpartija, majd egy budapesti társulat, a Két Szoknya Egy Nadrág adott elő ismert operett és musical slágereket sok humorral fűszerezve.

Mivel hagyományőrző fesztiválról volt szó, természetesen felléptek a Galagonya Gyermek néptánccsoport fiataljai is, bevonva a néptánc alaplépéseinek tanulásába az érdeklődőket. Ugyanakkor, egészséges bio zöldségeket, savanyúságokat is vásárolhattak az ősz zamatos ízeire vágyók, egyenesen az őstermelőktől. A káposztafesztiválon már korábban is résztvevő humoristák, a Szomszédnéni Produkciós Iroda komikusai ez alkalommal a fesztivál porondmesterei is voltak, hiszen egész délután vezették a műsort, majd este egy fergeteges, közel egy órás stand-up comedyvel zárták az eseményeket. A meghívott fellépők mellett, bár nem szerepelnek a plakáton, de ki kell emelni a résztvevőket, versenyzőket, hiszen nem kis időt, nem kevés pénzt és ötletet fektettek be, hogy részt vehessenek az eseményen. Díjazták a termelőket is, akiknek egész évi munkájuk eredménye volt az itt bemutatott termés: Dávid Edit közel 6 kilós káposztája el is vitte a pálmát, a savanyú káposzták gyöngyét, pedig Bakó Gyöngyi és Géza készítették. Az otthonka és fejkendő-szépség verseny díjazottai Kiss Valéria és Vasadi Béla (Kató néni) voltak. Tizenegy csapat is összemérte főzőtudományát, ugyanakkor a bemutatkozás, öltözék, asztaldíszítés terén is kreatívnak kellett bizonyulniuk. Ennyi tehetséges és bátor embert érdemes is volt minél több kategóriában díjazni a zsűrinek, így a feltálalt étel mellett értékelték a bemutatkozást és az öltözéket is. A Galagonyások felnőtt és gyermeknéptánc csoportjai a mesék, mondák világát idézték, hiszen az előbbiek Kőműves Kelemennét befalazó munkások, utóbbiak Hupikék Törpikék voltak. A Polgármesteri Hivatal jóvoltából cowboyok is nyargalásztak a káposztás prérin, lasszóval el is kapták a Vándorkötény díjat a legfinomabb káposztáért. A leglátványosabb bemutatkozás a két, pedagógusok által képviselt csapaté lett, az Apáca-show és a Limbohintón érkező pöttyös ruhás retro-csapat humorban, táncban bővelkedő előadása hivatásos humoristák előadásával is vetekedett. A Református Egyházak tagjaiból verbuválódott csapatok közül díjat kapott a Szentjánosi nőszövetség (vers), a Nagyszántói (modern ízvilág) és a Borsi Presbitérium (hagyományos ízek) is. A bemutatkozó vers írása minden évben próbára teszi a szürkeállományt, hiszen az idén is ilyen szavakat kellett belefogalmazni, mint: combfix, hengerfejpakolás, avokádósaláta, homokozó és arcpakolás. A káposztás ételeket a rendezvényre kilátogatók is díjazták, hiszen 6 órára már egyik kondérban sem maradt semmi.

Káposztakirályok a fesztiválon

A káposztafesztiválon évek óta jelen levő Bakóék savanyú káposztája és óriáskáposztáik díjnyertesek, de ők maguk nem savanyú emberek, hiszen széles mosollyal kínálgatják portékájukat. De nem csupán ők, hanem azok is nyernek, akik megkóstolják a Bakó házaspár által

árult finomságot. Bakó Géza és Gyöngyi 50 ár területen termeli Bors jelképpé vált zöldségét, a káposztát, amely nagyon szereti a községközpontunk földjét. 22 éve, Gyöngyinek már ki is alakult egy stabil vevőköre, akik évek óta elégedettek az általa készített savanyúsággal. A 80-100 hektó káposztát régebben magánszemélyeknek is eladták, ma már csökkent a kereslet, nem fogyasztanak annyi savanyú káposztát az emberek, szerencsére az éttermek gyakran vásárolnak tőle. Savanyúsággal nem foglalkoznak, mert annak árusításához már céget kellene nyissanak, de a hordós káposztával többször is a piacon vannak, mostanában inkább hétvégén, mert akkor nagyobb a kereslet. Bakó Gyöngyit teljesen leköti a káposztatermelés és savanyítás, hiszen az első káposztamagokat már februárban el kell vesse, először fóliasátorba, mert a káposzta csak, – 1 fokig bírja. Májusig árulnak a piacon, majd három hónapig szünetelnek,

azután kezdődik az őszi káposztával való munka, amely 100 napra fejesedik. A káposzta szedésekor még az Ausztráliában élő rokon kisgyermekei is lelkesen pattantak fel a robigépre, hogy megtapasztalják ezt a számukra érdekes és élménygazdag munkát. A savanyú káposzta érlelési ideje nyáron 3-4 hét, ha 10 fok alá esik a hőmérséklet, ez kitolódik 2 hónapra is. A kulisszatitkok után érdeklődve, Gyöngyi elárulta, hogy ő mai napig hagyományosan, gumicsizmával tapossa a káposztát 5 hektós kádjában. Csak az apró káposztát szabad taposni, nem a fejest, az előbbit fűszerezi, majd erre jön a középen kifúrt, sóval megtöltött fejes káposzta, és tovább folytatódik a rétegezés és a taposás. Kérdésemre a receptet is elárulja, amit eleinte, több mint 20 éve a szomszédoktól lesett el, igaz a hagyományos, régi receptekben még csak a torma, kapor, babérlevél, gogospaprika szerepelt. Ő maga is évekig kísérletezett, de soha nincs egyforma íz, bár a 20 kiló káposz-

tához adott 3 marék só – arány megmaradt. A tipikus Bakó Gyöngyi féle savanyú káposzta tartalmaz a só mellett kapormagot, babérlevelet, száraz kaprot, mustármagot, csombort, tormát, szemes borsot, csípős paprikát. Lehet menni hozzájuk, - nem csak kóstolóba. A mongol közvetítéssel Európába került savanyú káposztát ették a legenda szerint a Kínai Nagy Fal építésekor a munkások, hiszen a savanyítás kínai, több évezredes találmány. A káposzta egészséges zöldség, gazdag C vitaminban, E vitaminban és béta-karotinban (amely antioxidáns), segít a légúti daganatos megbetegedések ellen, de a gyomor, bél, tüdő, petefészek rákos megbetegedéseinél is rendkívüli eredményeket értek el. A C-vitamin hiánya okozta skorbut is gyógyítható volt savanyú káposztával, bizonyíték erre Kolumbusz hajójának, a vitaminszegény táplálkozás miatt megbetegedett legénysége.


Fesztiválok az őszi betakarítás jegyében

8

Amilyen még nem volt! GOMBAFESZTIVÁL Kisszántón

Bolondos, de nem Bolond-gomba fesztivál helyszíne volt Kisszántó, ahol a gombás eszemiszom „bomba jó”-gombás mulatságba torkollott. A borús idő sem ijesztette el az embereket, a tömeg nőtt, mint eső után a gomba. A vendégek nem ettek bolondgombát, hanem jobbnál jobb falatokból válogathattak. És úgy jóllaktak, hogy majdnem szétszakadt a gomb a ruhájukon, a mulató tömeg között, pedig még egy gombát sem lehetett volna leejteni. Az esemény tanulsága: Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba! (De biztos nem egy ilyen fesztiválon)! Első alkalommal szerveztek gombafesztivált Kisszántón. A fesztiválon hét csapat mérte ös�sze tudását, kilenc üstben főtt a finomabbnál finomabb gombás étel, amelyhez a fő alapanyagot Paul Tivadar gombatermesztő biztosította ingyenesen. A rendezvény megszerve-

zésében Molnár Edit és Hegyesi László helyi tanácsos is oroszlánrészt vállalt, Kupás Tibor kultúrreferens és Bors Község Polgármesteri Hivatala hathatós támogatásával. A kondérok mögött: A csapatok nevei is többnyire az ünnepelt növény nevéből inspirálódtak, így volt: Csiperke és Champion csapat, Gomba Jó Szex Gombák (ifjú hölgyek), Légyölő Galócák (remélhetőleg, csak a legyeket ölték), és képviseltette magát a Kisszántói Óvoda és a református Nőszövetség is. Számos ételkülönlegesség készült gombából, a vendégek pörköltök, gulyások, fasírtok és más ételkülönlegességek között válogathattak, az óvodások szülei fánkot sütöttek, mellette pálinkát is kóstoltattak vendégeikkel a csapatok. Egy kisszántói tanyáról még szürke marhahús is érkezett. És ha valaki aggódott az egészsége felől ennyi finomság láttán, ingyenes egészségügyi

felmérésen vehetett részt az egyik sátornál. A színpad sztárjai: A színpadon is zajlottak az események a főzősátrak mellett. A helyi óvoda kisgyerekei gombatáncot adtak elő, de volt könnyűzenei produkció, és táncos akrobatika (Király Boglárka) is helyi tehetségek jóvoltából. A nagyváradi Varkucs Róbert könnyűzenei és musical előadása, valamint a községbeli Koktél zenekar végig biztosította a zenés alapot az amúgy is vidám, szórakoztató hangulathoz. Voltak határon túli (nyíregyházi) fellépők is, a Mandasi klub 22 tagja, akik tirpák néptáncot és népdalokat adtak elő. Ferencz Csibi Zoltán humoros előadása is nagy sikert aratott a nézőközönség körében, aki merészen figurázta ki emberek és események fonákságait. Az est sztárvendége Bunyós Pityu volt, aki a mulatós zene rajongóinak biztosított felejthetetlen estét. A legkisebbek sem maradtak

ki a szórakozásból, az óvó nénik kézműves sátort működtettek számukra, és a helyi tanács támogatásával gumivár is működött. Az esemény késő estébe nyúló mulatozással zárult, ami előrevetítette azt, hogy a fesztiválnak lesz még folytatása jövőre is (a szervezők tervei szerint korábbi időpontban).

Október 4-én ünnepeljük az Állatok Világnapját 1931 óta ünnepeljük az Állatok Világnapját, a katolikus egyház híres szentjének, Assisi Szent Ferencnek a tiszteletére (a jelenlegi pápa is az ő nevét vette fel), aki a jeles nap előtt egy nappal halt meg 1226-ban. A ferences rend későbbi megalapítója gazdag családba született, de később otthagyott minden világi hívságot, és szegény szerzetesként térítette az embereket. Híres volt nem csak az emberek iránti könyörületességéről, hanem az állatok és a természet iránti szeretetéről is, ezért választották a természet, a környezetvédők és az állatok pártfogoltjának. A dátumhoz közel eső vasárnapon, a régi szokás szerint megáldották az állatokat a templomban. Assisi Szent Ferencről számtalan csodás legenda maradt fent, ami állatszeretetét bizonyítja. Többször prédikált az állatoknak is, a madarak gyakran követték őt, mialatt az embereknek beszélt Istenről. Egy Gubbio nevű városkában, pedig ráparancsolt egy vérszomjas farkasra, amely rettegésben tartotta a környéket, hogy ezután ne bántson senkit, és az állat szelíden követte őt. Ferenc halálos ágyán is megköszönte szamarának, hogy szolgálta, és az mellette sírt. Egész életében azt hirdette, hogy az embernek kötelessége védeni a természetet, és helyes kapcsolatban lenni az állatvilággal.

Csodálatos állatvilág. Állati érdekességek: Egy cápa 6 hétig is elél evés nélkül. A cápák sosem betegszenek meg: minden fertőzéssel szemben immunisak. A több száz fajból, csak 4-5 támad az emberre (pl. a tigris- és a fehér cápa).  A pókoknak átlátszó a vérük. A pókháló vastagságához viszonyítva jóval erősebb, mint az acél. Szakértők szerint egy ceruzavastagságú pókháló kötél meg tudna állítani egy Boeing 747 óriásgépet repülés közben. Mikor a hálóját fonja, először csak 4 fonalat csinál, amiken “játszik” hangmagasságokat. Olyan frekvenciája van a hangoknak, amikkel odacsalogatja a nőstényt.  Az imádkozó sáska az egyetlen rovar, amely képes átnézni a saját válla felett. A fekete özvegy pók és az imádkozó sáska nősténye, a párzás után felfalja a kisebb hímet.  A tevének három szemhéja van, mely kitűnő védelmet ad a sivatag homokja ellen.  A vörös kengurukölyök 190 napig nem mozdul ki anyja erszényéből. Ausztráliában több a kenguru, mint az ember.  Csak a hím békák brekegnek, és a békák a bőrükön át „isznak”. A békák csontjaiban is új gyűrűk keletkeznek minden téli alvás során, hasonlóan a fák évgyűrűihez (így meghatározható életkoruk).  A méhek mintegy ötmillió virág nektárjából készítenek el egy csupor mézet. A méhek akár 10 kilométerre is elrepül-

nek, hogy mézet gyűjtsenek, a tájékozódáshoz a Föld mágneses mezejét és a Nap pályáját használják.  A zsiráfok egyszerre 5 percet alszanak, összesen kb. 20 percet naponta. Egy zsiráf képes a több mint 1 méteres nyelvével a fülét pucolni. A zsiráf csak akkor fekszik le, ha haldoklik és állva szüli meg a kicsinyét, aki két méter magasságból zuhan a talajra.  Két kígyó között a szexuális aktus 6 és 12 óra hosszat tart.  A szúnyogokat a kék szín jobban vonzza, mint bármelyik más szín. A baglyokon kívül semmilyen madárféle nem látja a kék színt.  A jegesmedvék balkezesek és nem észlelhetők infravörös kamerával, hőszigetelő bundájuk miatt.  Az egyiptomi keselyű, egy holló méretű fehér madár, köveket emel a levegőbe, hogy a strucctojásra ejtve feltörje azt.  Testük méretéhez képest a bogarak a legerősebb állatok bolygónkon. Egy orrszarvúbogár például saját tömegének 850-szeresét képes elvinni a hátán.  Az elefántok 20 kilométerről megérzik az érett gyümölcs illatát.  A termesz és a szú kétszer gyorsabban rágják a fát, ha heavy metal zenét játszanak nekik.  Ha egy homár elveszti az egyik szemét, növeszt helyette másikat.  A flamingók az alfa és béta-karotinban gazdag táplálékuk miatt rózsaszínűek (színes algák, rákok). Szürkés-fehér tollal születnek, de 2 év

múlva átváltoznak. Az állatkertben trükköket alkalmaznak: a pirospaprika színezőanyagát keverik eledelükbe.  A méhek, a teknősök és a termeszek teljesen süketek  Egy vakond egyetlen éjszaka leforgása alatt akár 80 méter alagutat is tud ásni.  Egy kaméleon akkor is változtatja a színét, ha esetleg elveszti a látását.  A kacsa hápogása nem visszhangzik, és senki nem tudja, hogy miért.  A szürkebálnák évente közel 20000 kilométert vándorolnak, többet, mint bármelyik más emlős.  A denevérek 980-nál több ismert fajtájukkal az összes ismert emlősfaj 23 %-át adják. Egyetlen vérszívó faja Dél Amerikában él, és ha a denevér elhagyja barlangját, mindig balra repül.  A legokosabb madarak a hollók és a varjúk. A bagoly nem tartozik közéjük.  A lajhár azért lassú, mert energia szegény a tápláléka, leginkább fakérget és leveleket eszik.  A lány tücsök képes több mint hat kilométerről meghallani a fiú tücsök ciripelését.  A leggyorsabb állat a gepárd: 96-110 km/h sebességre képes rövid távon.  Egy macskának 32 izom van mindegyik fülében. A legöregebb nőstény macska 30 évesen szült.  A strucc szemgolyója nagyobb, mint az agya.  A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék. Az óriásteknősök egész életük során nőnek.

Séta a farmon - Tanyasi világ egy modern községben

Mintha egy teljesen más világba csöppentem volna, mikor látogatást tettem a Kisszántó és Püspöki közt elterülő tanyán, ez a hangulat a falvainkban már nem lelhető fel. Bár Bors község falvakból áll, de vidéki jellegét egyre jobban elveszíti, hiszen a Várad-közeliségéből adódóan modern, kisvárosias jelleget öltött, az infrastruktúra még fejlettebb is, mint a város több részén. Állattartással is kevesen foglalkoznak, tehén, egyre kevesebb ballag haza a legelőkről esténként. Ezért van egyre nagyobb érdeklődés a tanyaprogramok iránt Európa szerte, gyermekek, felnőttek látogatnak el egy–egy ilyen kis „szigetre”, amely még őriz valamit az egykori tanyasi élet mindennapjaiból.

Valóságos állatpark fogad a Nagyváradi Posticum kulturális egyesület vezetője által létrehozott tanyán. A közösségi ház előtt barátságos pulik szaglásznak körbe, de mielőtt fellélegeznék, már egy másfél méteres bernáthegyi is megjelenik, szerencsére veszélytelen. Szabó István, a tanya gondnoka bukkan elő, majd készségesen vezet körbe, mutogatva az ismert tanyasi állatok mellett a ma már ritkaságnak számító bivalyokat és szürke marhákat is. Gondolom is magamban, hogy nagy szerencse, hogy ilyen emberre találtak, hiszen ma már egyre kevesebben értenek az állatokhoz, István, pedig, mintha mindig is köztük élt volna. Bár 37 bivaly és 21 szürke marha van a tanyán, a gondozójuk mindegyiket a nevén szólítja, simogatja, - persze a szürke marha bikán kívül, amely még neki sem engedi, hogy megérintse. Nem is tarthatnak több felnőtt bikát, az utóbbi kettő is úgy összeverekedett, hogy alig lehetett szétválasztani, az egyik, 9 mázsás példányt le kellett vágni. A szürke marha húsa puha, egészséges, egyre nagyobb a kereslet erre az ősi magyarok által igen kedvelt állatra. A bivalyok már jámborabbak, érdeklődve mennek gondozójukhoz a hívásra, bár sok idő kellett, hogy ezek a bizalmatlan állatok ennyire is megszelídüljenek. A kedves szamarak láttán felvidulok, de rögtön el is szomorodok, mert megtudom, hogy őket is levágják, száraz húsukat zsírosabb húsú állatéval keverik. A tanyán még nevelnek durok malacot, lovakat, libákat, az állatok etetéséről a tanyát körülvevő lucernás is „gondoskodik”. Van is

munka elég az állatokkal, István és felesége elmondja, hogy mire a megreggeliztetik az állatokat, takarítanak utánuk, már kezdhetik is a következő munkafázist. Sokan halászni is járnak a tanya melletti halastóba, havi egy alkalommal, ingyen. Távozásom előtt, megnézem a közösségi házat, ahova gyakran hoznak ki gyermekcsoportokat a Művésztanya foglalkozásokra, amelyen alkotni, kenyeret sütni, állatokkal ismerkedni van lehetőség. De nem csak gyermekek, hanem a tanyasi élet után nosztalgiázó felnőttek is gyakran meglátogatják a létesítményt. Távozóban azért még megjegyzem: a sok jószág ellenére, milyen idilli béke és csend honol a tanyán és környékén.

Borsi Községi Figyelő 18-as szám  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you