Page 1

Bors község időszakosan megjelenő lapja - 17. szám

2014. július - augusztus

17. Borsi Községi Napok 17 féle programmal, * Kicsengettek a Borsi tanintézményekben * VII. Határmenti Néptánctábor Nagyszántón * VII. alkalommal megújult a kézműves tábor * Nyár, foci és egyéb őrültségek… * Brit hét Kisszántón, * 100 éve tört ki az I. Világháború. * Magna Cum Laude a 17. Borsi Községi Napokon

17. Borsi Községi Napok

– 17 féle programmal – a 17. lapszámban

A 17-es már az ókorban fontos, mélyebb jelentéssel bíró szám, az egy számjegyből álló prímszámok (csak önmagukkal osztható: 2, 3, 5, 7) összege is ezt az eredményt adja. Nem véletlenül tartották már az ókori Rómában is a 17. évet a szavazással bíró nagykorúság időpontjának a fiúknál. A Borsi Községi Napok is nagykorúvá válhatott ennyi szervezés és tapasztalatszerzés után, és ha jól összeszámoljuk a fellépők produkcióit, az is a 17-es számot adja. Az idei Bors Községi Napok bár esősen-borongósan indultak, felforrósodott hangulatban fejeződött be egy sok embert színpad elé terelő nagykoncerttel. A sokszínű program mellett, az ismerősöket kereső emberek, elvegyülhettek a futballpálya színes forgatagában is. Volt újból kirakodóvásár, ezúttal nem csak bóvlikat árultak, hanem a népi mesterek is megjelentek, a gyermekeknek arcfestés, gumivár, vidámpark, de a legtöbben most is a büfék sátraiban beszélgettek egy kis harapnivaló és innivaló mellett. És volt sok-sok fellépő…

1. Megnyitó

A Borsi Községi Napokat a hagyományokhoz híven, Bátori Géza polgármester köszöntötte a megjelenteket. Kihangsúlyozta, hogy ez a rendezvény a község lakosaiért jött létre, hogy kikapcsolódjanak, jól érezhessék magukat, de ugyanakkor emberek és települések közti is híd ez az esemény. A megnyitón megjelentek a környékbeli (hazai és anyaországi) polgármesterek és alpolgármesterek, de a Bihar megyei tanácstól sajnos senki. A vendégek a Polgármesteri Hivatal állófogadásán ettől függetlenül jól érezték magukat, a községi napok programjai is gördülékenyen haladtak, a bemondók, Botházy-Daróczi Réka és Daróczi István munkájának is köszönhetően.

2. A Margaréta majorett csoport

már ismert szín(es)foltja a községi ünnepeknek. A Magna cum Laude fellépése előtti szünetben is a nagyobbak rövid bemutatóval szórakoztatták a közönséget (beszédes képek tekinthetők meg erről az oradealife.ro Borsi Napok albumában). A csapatban vannak kezdők és profibbak, mindenki képessége szerint, de lelkesen és nagy szereplési vággyal vonult fel színes ruhákban: a lényeg, hogy egy fejlődni akaró csapat előadását tekinthetjük meg évről évre.

3. Interaktív játék Marcsi és Tibi bohóccal

Stefán Bodor Mária és Lélek Sándor, a Váradi Lilliput színház bábszínészei adtak elő szórakoztató gyermekműsort a legkisebbeknek, hiszen a szervezők célja, hogy minden korosztály meg legyen szólítva. A mókával, lufi hajtogatással, buborékfújással tarkított előadást a színpad előtt közös limbózással fejezték be. Egyetlen negatívuma, hogy a gyermekműsorok, sajnos nem a legjobb

órában kerülnek megrendezésre, hiszen még ilyenkor kevés a kíváncsiskodó a futballpályán, és úgy tűnik, kevés szülő veszi rá magát, hogy gyerekével a kánikulába 5-6 órakor ellátogasson a gyermekrendezvényre. .

kérnek, fellépésük inkább reklám-, megmutatkozási lehetőség, bár előadásaik, az igazán profi Krisztával együtt, sok befutott sztárral is vetekedhetne.

4. Néptáncsoportok

gazdag repertoárral rendelkezik, mindig népszerű, sokakban nosztalgiát ébresztő dallamokkal kedveskedik a közönségnek. Igaz, énekese szép hanggal rendelkezik, rendezvényeken, mulatságokban sikert arat, a playbacket mégsem merte ezen a szabadtéri rendezvényen teljesen elhagyni: valószínű, itt nagyon a tökéletességre törekszik.

mutatták be ősi magyar táncművészetünk gyöngyszemeit. A Borsi Galagonya kicsikből és profikból álló csoportjai mezőségi, szatmári, és sárpataki (nagyok) táncokat, a Biharszentjánosi Szentjánosbogár, leánykörtáncot és marosszéki táncokat adtak elő. A moderntáncok egyformasága mellett, jó látni őket, mert nemzeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz köthetők, népünk sokszínű táncművészetének 1-1 szeletével ismertetnek meg.

7. Az Amazon Ász

9. Szentjánosi Trio Dance

5. A Borsszem citerazenekar

A műsorban nem szereplő, Szentjánosi Trio Dance, 3 lány tánckoreográfiája bónusz volt, nagy magabiztossággal mozogtak a színpadon.

már egyre bátrabban lép színpadra, játékukkal, ősi borsi hagyományt élesztettek fel. Elmondható, hogy az iskola furulyacsoportjával együtt, egyre rutinosabban és ügyesebben játszik hangszeren, élvezhető előadást tartanak, nem csupán az elfogult szülőknek.

6. Három tiszta hangú énekesnő,

Fazekas Kriszta, valamint a községünk jó hírnevét öregbítő Bartha Bernadett és Vass Betti, magyar és külföldi világslágereket adtak elő, playback nélkül! Romantikusan lágy, vagy rockosabb dallamokat sokat hallhattunk tőlük, most vadabb oldalukkal is megismerkedhettünk, hiszen AC/DC és Bon Jovi számok is terítékre kerültek repertoárjukban. A helyi lányok még gázsit sem

10. Unique hiphop tánccsoport,

külföldi és belföldi sikerek, díjak után mutatták be produkcióikat a Borsi közönségnek. Bár a műfaj nem biztos, hogy minden korosztálynak a kedvence, tény, hogy látványos, színes és mozgásban gazdag volt, a sport és tánc remek kombinációja, amely komoly felkészülést igényelt.

8. Tolvai Renáta

Az est sztárvendége, a mindössze 23 éves, TOLVAI RENÁTA, Megasztár-győztes nagyváradi énekesnő volt. A 40 perces, csupán 8 számból álló minikoncertet 3-4 ezer ember nézte végig, és bár sokan szkeptikusok voltak, hogy „hazai” énekes és lesz-e olyan népszerű, mint egy „messziről jött”, a koncertre kíváncsiak önfeledten szórakoztak. Reni nagyon visszafogottan, egyszerű fekete, feliratos pólóruhában lépett fel, élt is néhány marketink-fogással: például a gyerekeket is színpadra szólította, amivel szerzett is egy újabb rajongótábort. Sokan viszont felrótták, hogy kevés volt a magyar nyelvű és az ismerős szám, rövid volt maga a koncert (sokan hiába várták az énekesnő által remekül előadott Karády-dalt is). A tehetségkutató versenyeken feltűnő, többnyire egylemezes sztároknak, sajnos megvan az a hátránya, hogy 1-2 ismert, a rádiókban reklámozott számon kívül nincs népszerű számuk, ezért nagykoncertet nem is tudnak adni. Magánemberként, viszont, mint ahogy a szervezők elmondták, Reni nagyon kedves, készséges volt, mindenféle sztárallűrök nélkül.


Színes hírkavalkád

2

Kicsengettek a Borsi tanintézményekben A nyár kezdete a ballagások időszaka: kicsiktől nagyokig elbúcsúznak iskolájuktól, óvodájuktól, és számot adnak tudásukról. A Borsi iskolában is annyi volt az ünnep, hogy még a vakációra is jutott belőle, de alkalom adódott egy nagyobb szabású rendezvényre is, hiszen az iskola fennállásának 50. évfordulóját is megünnepelhették az egykori és jelenkori diákok. Ezért most meghívjuk egy „virtuális sétára” a lapunk olvasóit, az iskolájuktól búcsúzó és ünneplő diákok-tanárok társaságában.

Vakáció előtt még vetélkedtünk: Nagyszántó adott otthont a IV. Bölcs Bagoly mesemondó versenynek

Június 3. hete mozgalmasan kezdődött a Nagyszántói óvodában, ugyanis, itt szervezték meg a Bölcs Bagoly mesemondó versenyt. Még a „bagoly” szimbólum is közös volt, hiszen a mesemondó

vetélkedő jelképe és a Borsi iskola szimbóluma is ez a madár. A vetélkedőn minden évben óvodások és előkészítő osztályosok vesznek részt, az idén a szervezők, Bíró Sára és Vass Annamária

óvónők, vidám, verses mesék előadására szólították fel a versenyzőket. Nagyszántón ez alkalommal az óvodások gyülekeztek, izgalomtól kipirult arccal. Sára óvó néni megnyugtatta őket: most azért jöttek ide a legbátrabb gyerekek, hogy egy nagy mesés kaland részesei lehessenek, és mindenki nyerni fog ezen a délelőttön. A Nagyszántói óvodások rövid, humoros táncjelenetükkel oldották fel a hangulatot, a két helybéli óvó néni, Vass Anna és Bánóczi Beatrix irányításával, majd elkezdődött a vetélkedő. Bors község négy településének óvodásai mellett, Nagyváradi óvodák is képvi-

seltették magukat versenyzőkkel, összesen 13 gyermek szavalt az óvodásokból és pedagógusokból álló publikum előtt. Voltak bátrabbak, hangosabbak, és halkabb, jobban izguló gyerekek, de mindegyikük előadását vastapssal jutalmazta a közönség, hiszen a humorral, játékossággal átszőtt verses mesék vidám pillanatokat szereztek nem csak a kicsik számára. Bár mindenkit megjutalmaztak, végül a három zsűritag, Nagy-Máté Enikő, a borsi tanintézmény igazgatónője, Juhász Emese óvónő, és Fürtös Izabella tanítónő egy rangsort is fel kellett állítson. Nem volt egyszerű a dön-

tés, el is húzódott, addig a gyerekek falatoztak, ismerkedtek, majd az óvoda udvarát vették birtokba. A dobogóra, végül a következő gyerekek állhattak: I. díjat nyert Sziki Tamara és Kalmár Andrea, II. díjat Meleg Nóra, III. díjat Szatmári-Gergely Rados, valamint különdíjban részesült Porkoláb-Juhász Vilmos. Ezen a tartalmas délelőttön, már egymás verses meséinek meghallgatásával is nyert mindenki, de a szervezők jóvoltából senki nem ment haza üres kézzel: minden bátor szavaló ajándékot is kapott, a jutalomcsomagokat a Diákokért Egyesület biztosította.

„Ha élet zengi be az iskolát…” - 50 éves a Borsi iskola

Ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz.” – idézte az ünnepség moderátora, Bíró Erzsébet Adyt, azon az ünnepségen, amelyet a Borsi iskola fennállásának 50. és a szakoktatás beindításának 10. évfordulója alkalmára szerveztek. A borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola változatos múltat és többféle megnevezést tudhat magáénak, de a falai közt zajló élet és tanítás emlékeket ugyanúgy ébreszt egykori és friss tanulóiban. Az ünnepség a temetőben kezdődött, ahol tanáraikra emlékeztek a hálás egykori tanítványok, többen közülük ma már pedagógusok. Ezután tanárok és diákok a templom padjait töltötték meg, ahol Dénes Károly lelkipásztor bibliai párhuzammal emelte ki a tudomány, a szellemiség és értékek átadásának fontosságát

az oktatási intézményben. Kihangsúlyozta, hogy mivel az iskola századokon át az egyház által létrehozott és patronált intézmény is volt, meghatározott egy irányvonalat és értéket, ezért most nem csupán épületet, köveket és falakat ünneplünk, hanem szellemiséget. Mert a régi mondás szerint: „Az iskola az egyház virágoskertje!” Ezekre a gondolatokra kitűnően rímelt Reményik „Egyház és iskola” című verse, amelyet az iskola tanulója, Kerezsi Barbara szavalt el. Az események a kultúrotthonban folytatódtak, ahova az iskola új zászlajával vonultak át, melyet a nemezelés technikájával készítettek el pedagógusok, diákok, Bíró Erzsébet irányításával. A kultúrotthon színpadára először Bátori Géza polgármestert, az iskola egykori

növendékét hívták fel, aki köszöntő beszédében kihangsúlyozta, hogy a borsi tanintézmény mennyire meghatározta pályafutását, a világról kialakított képét. Előadást tartott még az iskola egykori és jelenkori igazgatója, melyek beszédeire lentebb kitérünk. Az ünnepségből nem maradhattak ki a „jövő reménységei”: a fellépők között találhatjuk Kupás Nóra ifjú balerinát, a 3 éve alakult „Borsszem” citerazenekar harmadikosait, a II. és IV. osztályos furulyacsoportot, utóbbiak már egy Handel darabbal is megpróbálkoztak. A műsor vidámsággal zárult, ahogy illett, hiszen a Galagonya Gyermek Néptánccsoport ropta a táncot a színpadon. Fontos megemlíteni, hogy a borsiakkal együtt ünnepelt a Nyíregyházi Szakközépiskola delegációja is, és több környékbeli iskolaigazgató. De nagy szeretettel és hálával köszöntötték Norbert Stickyt, Bors díszpolgárát is, akinek alapítványa évek óta segíti a Borsi tanintézményt. A

díszebéd előtt az ünneplők még megtekinthették az iskola épületében azt a fényképkiállítást, amely a tanintézmény múltját bemutatva ébresztett nosztalgiát sokakban. A délutáni eseményeknek már a Borsi Sportcsarnokban folytatódtak. A sportoló diákok egy Sportparádét mutattak be, majd az iskola jó tanulóit és a versenyeken eredményeket elért diákokat díjazták. Az esemény bulival zárult, amelyre az iskola utolsó öt évfolyamának találkozója adott alapot. Lezárva a nagyszabású ünnepségről szóló beszámolót, újból egy, a moderátor által említett, Babits idézetet hívhatom segítségül: fontos volt emlékezni azokra, akik egy iskola történetében letették névjegyüket, mert „mindig az ember az, aki nyomot hagy bennünk!”

A Kisszántói óvodások egy vidám mesés történe- A Borsi óvodások jóvoltából Aprajafalvává válto- Nagyszántón volt könny és mosoly is az óvodátekkel búcsúztak óvodájuktól, amelyet, mint látha- zott a színpad egy rövid időre, mikor a kis „hupi- ban, mikor népies táncos-zenés jelenetükkel a tó a képen is, teljes intenzitással átéltek. kék törpikék” elbúcsúztak óvodájuktól legkisebbek pontot tettek egy újabb tanév végére. Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk és a régebbi lapszámok megtekinthetőek interneten honlapunkon: www.primariabors.ro - vagy http://www.facebook.com/polgarmesterihivatal.bors


Színes hírkavalkád

3

Pápa Gyula tartott összefoglalót az iskola múltjáról „Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút.” (József Attila: Március). – idézet Pápa Gyula előadásából. Bihar megyében a reformáció 1556-tól terjedt el, a templomok mellett, pedig megjelentek az iskolák. A protestáns papnövendékek, tanulmányaikat megszakítva, egy ideig a falusi iskolákban oktattak. A Borsi református egyház, 1755től kezdődő anyakönyvei szerint az egyház egy évvel korábban már fiúés lányiskolával is bírt („Az tanuló

szűzleányok alkalmatlan oskoláját alkalmasabb oskola házra által változtattuk” – írja az 1754-es bejegyzésben). A Mária Terézia utasítására készült 1770-es évekbeli statisztika szerint, Bors községnek 772 lakosa volt, a tanítója Szabó János 30 tanulót tanított írásra, olvasásra, hittanra (az ötször nagyobb Váradon csak 50 tanuló volt). A Debrecenhez tartozó Borsi egyházközségről számtalan kimutatás, jegyzőkönyv, díjlevél lelhető fel a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárában. A lelkészek mindig az iskolaszék vezetői voltak, döntési joggal. A Nagyváradi Levéltárban is fellelhetők az esperesi vizitációk jegyzőkönyvei, amely szerint, 1822-ben Gyarmati István

51 lányt tanított, 1864-ben, pedig Elek Károly 65 fiút, Csata Péter 49 lányt. Az 1906-os tanévtől a Borsi tanintézmény irattárában fellelhetők a dokumentumok. 1924-ben a református fiú- és lányiskola mellett felépítették a román nyelvű állami iskolát, 1948-ban, pedig a tanügyi reform következtében megszűnt az egyházi oktatás. A két Szántón ekkor szűnt meg a felső ciklus is, az ottani tanulókat a Borsi „internátusba” költöztették. A mostani épületet 1966-ban adták át, 2004-től, pedig Borson líceumi oktatás indult be. Az egykori iskolaigazgató néhány anekdotát is elmesélt a múltból, amit még édesanyjától hallott. Az 1900-as évek

elején Telegdi Károly, a fiúiskola tanítója azzal maradt meg a diákok emlékezetében, hogy egy fém rumos palackkal állandóan a diákokat küldte italért. A lányok oktatójának, Szűcs Sándornak az volt a szokása, hogy, míg be nem lépett az osztályba, a szorzótáblát kellett énekelni, ha valaki rossz volt, a padkára fektette és elfenekelte. A ’40-es évek végén a tanítónő a tiszteletes asszony volt, róla az maradt fenn, hogy ha elkiáltotta valaki, hogy „Érkezett halva a boltba!” - mindenki elszaladhatott vásárolni. Akkoriban még, az államosításig volt, hogy 111 gyereket is oktatott a tanító, egy időben még Palotáról is átjártak a diákok. A fiúk mezítláb jártak iskolába, kemény

táskájukkal néha jól fejbe kólintották egymást. Az ’50-es évek utáni szocialista érának is megvolt a maga története. Elkezdődtek az építkezések (kultúrház, sportpálya, hangosító berendezés), kiemelten fontos lett a szakoktatás. Ezzel párhuzamosan a „kulturális élet” is norma lett, ekkor adtak elő megzenésített, gunyoros verseket, - egy kiterelt pionír meg is kérdezte tanárjától: „Tanár úr, muszáj nekünk szórakozni?”. A vízbevezetés is emlékeket ébresztett Pápa tanár úrban, mikor a diákokkal ásatták a csövek helyét, és egy hibás cső miatt „zuhanyozhatott” a sereg, vagy mikor eláztatták a labort. És volt olyan román tanáruk, aki lelkiismeretesen tanította

Nagy-Máté Enikő az iskola jelen helyzetét, és jövőbeli teveit mutatta be Sokat tanult elődeitől, ezért is fontos egyegy évforduló alkalmával megállni, visszatekinteni, emlékezni! - vallotta meg az iskola igazgatónője beszédében. Egy hasonlattal élve, az iskola olyan kell legyen, mint egy vonat, a pedagógusok a masiniszták, és fontos, hogy a gyermekeket jó irányba küldjék. Jelenleg Borson 314 diák tanul, községi szinten 528-an vannak, akikkel 46 peda-

gógus foglalkozik. A pedagógusok számtalan továbbképzésen tökéletesítik tudásukat, de az utóbbi években segédtanár, pszichológus is foglalkozik a speciális helyzetű diákokkal, ezért nincs lemorzsolódás. 10 éve sikerült a szakoktatást is beindítani, 2005-től Növénytermesztő szakképzés indult. Ez egészült ki 2009-ben az Elektronika és automatizálás profillal, a Szülőföld alap támogatásával, pedig sikerült felszerelni egy elektronikai labort is. 2008-ban egy több mint 100000 eurós projekt való-

sult meg Borson, egy Fitoklinikai labor (a növények kártevőinek adatbázisa, kezelési módok). 3-4 éve beindult a Felnőttoktatás (mezőgazdaság), valamint estiben is az Elektronikai szakoktatás. Hogy az iskola megszűnése miatt ne legyen kihasználatlan az épület, a Kisszántói iskolában van egy tanműhely. Részt vesznek sok határon átívelő projektben (pl. a Bibor-projekt keretén belül egy vetélkedőn a Télikertben), ellátogatnak tudományos intézményekbe, gyakorlati képzésen vesznek

részt cégeknél, ezek mind a diákok szakképzésének hatékonyságát segítik elő. Az iskola, évek óta sok számítógépet kapott, a pedagógusaik, pedig tankönyvcsomagot írtak, így az iskolában saját könyvből is taníthattak. Az igazgatónő büszkeséggel számolt be az iskola diákjainak eredményeiről. A röplabdacsapatuk megyeszinten mindig az élvonalban végez, a közelmúltban megalakult küzdősport csapatoknak is vannak már bajnokai. Sportgimnasztikában is kijutott borsi az Európa Bajnokságra, matematika

és szavalóversenyeken is jól teljesítettek helybéli gyerekek. 2004 és 2010 között a diákok részt vettek a „Biharország, szép hazám” vetélkedőn, számos díjjal gazdagodva. Mivel hisznek a jövőben, tervben van az iskola bővítése, új közösségi tért, tanári szobát, könyvtárat, étkezőt szeretnének kialakítani, de jövő év végéig remélhetőleg a bölcsőde is felépül. Fontos megemlíteni, hogy az iskola akkreditálásakor dicséretet kaptak, de a borsiak büszkélkedhetnek a legszebb iskolaudvarral is Bihar megyében.

aranyminősítést nyertek, a szegedi XXIII. Weöres Sándor Gyerekszínjátszó Fesztiválon. A szép beszéd fontosságát hangsúlyozó, „Taskó feleséget keres” című előadásra nem csak az otthon lakói, munkatársai, hanem néhány iskolás édesanyja, és a nagyszántói óvodások is kíváncsiak voltak. A vendég gyerekek nem csak a ma-

gyar, hanem a román anyanyelvű időseket is köszöntötték, rövid, humoros énekekkel. az idősotthon dolgozói, pedig csokis muffinnal vendégelték meg őket, köszönetképpen. Tartalmas és tanulságos óra volt ez gyerekeknek és időseknek egyaránt. (Képek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Bors, Silver Pro Bors albumában).

Nagyváradi diákok a Nagyszántói öregotthonban Generációk találkozásának egyik szép példája volt az, az alkalom, mikor Rusz Csilla tanítónő közel 30 diákja ellátogatott az iskolai év utolsó napján a Nagyszántói idősek otthonában. Ajándékot is hoztak a Szacsvay Imre általános iskolából érkező másodikosok, ugyanis előadták azt a rövid népies-tréfás darabjukat, amellyel

Vakokról látóknak, Nagyszántón

Egy születésétől fogva vak, de minden értelemben teljes életet élő vendége volt a Nagyszántói egyházközségnek, vasárnap délután. Kovács József, egykori Félix-fürdői masszőr érdekes, bő másfél órás előadást tartott annak a közel száz érdeklődőnek, akik Bors község mind a négy

településéről eljöttek meghallgatni. Szatmári-Gergely Kinga lelkipásztornő köszöntése és igei bevezetője, valamint Szatmári-Gergely Bejke hegedűjátéka után, a meghívott őszintén és érdekfeszítően beszélt saját életéről. Mesélt gyermekkoráról, a Bukaresti vakok intézetében töltött évekről, a Braille írásról, sőt, elhozott néhány olyan eszközt is, amelyek megkönnyítik életét. Felolvasta néhány versét, melyek tükrözték lelkiállapotát a lázadástól a helyzete elfogadásáig, majd néhány novelláját is, melyek által gyermekkora csínytevéseiről, a vakok életének humoros oldaláról is képet kaphattak a megjelentek. „Megszokni nem lehet a vakságot, de lehet élni vele!” – hangzott el az előadó szájából, és ő élő példája is a fogyatékossággal való értelmes életnek: hiszen beutazta a fél Európát, sakkozik, sportol, olvas, számító-

Ballagás és erdei iskola. Kubola Anikó büszkén áll negyedikes ballagói között, hiszen sok sikeres tanulóval büszkélkedhetett az elmúlt négy évben. A négy év lezárásaként utoljára még Erdei iskolában okosodhatott a csapat Szentjobbon. gépezik és lelkesen hallgatja a futballbajnokságot. Optimista, aktív világszemléletét hite is táplálta, mert rádöbbent, hogy így is lehet célja életének: amit ő vakon megélt, ahány embert megismert, azt sok látó ember nem mondhatja el magáról. Sajnálattal jegyezte meg, hogy amíg ő 40 éve el tudott helyezkedni masszőrként, ma sok fiatal sorstársa helyzete kilátástalan, munka nélkül nem érezheti magát értékes embernek. Az előadás végén sok kérdés hangzott el, az esemény, egy holland alapítvány adományának köszönhetően, vacsorával zárult.

A borsi tanulókból verbuválódott Galagonya Gyermek Néptánccsoport fiataljai a Nagyváradi Szent László Napokon is jó hírét vitték községünknek.


A hónap témája

4

Vissza a gyökerekhez: művészet és hagyomány Nagyszántón VII. Határmenti Néptánctábor Nagyszántón Július második hetében sok esővel, viszont derűs jókedvvel zajlott az immár hagyománnyá vált Határmenti Néptánctábor Nagyszántón. Rácz Lajos, a tábor főszervezője, pozitívan értékelte az elmúlt hetet, ahol a profi oktatók, zenészek, felügyelők, és az évente visszatérő gyermekek is, már ös�szeforrott közösséggé váltak.

Egy hétig élet töltötte be Nagyszántót, ahol a tavalyi sikeren felbuzdulva már másodjára szervezte meg a Galagonya Néptáncegyüttes csapata, Rácz Lajos vezetésével a VII. Határmenti Néptánctábort július második hetében. A szervezők tartalmas és szórakoztató programokat ígértek a megnyitón a résztvevőknek, amelyen ke-

mény munkával, de játékosan vezetik be a néptánc és a népi művészetek rejtelmeibe. Hétfő délelőtt hosszú kocsisor kígyózott a Nagyszántói kultúrotthon és kúria előtt, az udvar Bihar megye több településéről érkező gyermekek zsivajától volt hangos. A tágas termekkel, konyhával, több mellékhelyiséggel felszerelt két épület kitűnő

„Aki nem tud táncolni, / Menjen haza aludni! / Lám én tudok táncolni / Itt akarok mulatni!” Táncoktatás profiktól és a táncos lábú fiúk dicsérete… „Járd ki lábam, járd ki most/ Nem parancsol senki most…” – ehhez hasonló népi rigmusok hívogatták kultúrotthon és kúria ajtaján a táncolni vágyókat. A tánclépéseket, kézműves foglalkozásokat az idén is olyan szakemberek tanították, akik nem csupán profizmusukkal bizonyítottak eddig, hanem jól együtt is tudtak működni a szervezőkkel. Benedek Árpád óvodapedagógus minden tanítás előtt népi gyermekjátékokkal, humorral, játékos tornával oldotta fel a tánctanítás kötöttségét, segítőjének, Szőcs Brigittának, az oktatás mellett, a gyerekfelügyelet feladatát is végeznie kellett a legkisebbek csoportjában (akik közel félszázan voltak).

„Helyet, helyet nekünk is/ Ha kicsikék vagyunk is!”

lányokat petrezselymet árulni! A Brugós házaspár, Anikó és Sándor a haladó csoport már gyakorlott és összekovácsolódott fiataljaival foglalkozott, ők kalotaszegi táncokat sajátítottak el a hét folyamán. A talpalávalót, naponta többször is a Soroglya és a Csillagocska zenekar fiatal zenészei biztosították. A fürge ujjaktól a célba lövésig A napi két tánctanítás között számos program közül választhattak a táborozók. Rácz Kitti és Király Imola a kisgyermekes édesanyákat várta népi játékokkal, bihari mondókákkal és meglepetésekkel a „Ciróka-maróka” foglalkozásra. A táborlakók, amíg fáradt lábaikat pihentették, éneket tanulhattak Brugós Anikótól, nemezeltek Bíró „Ez a kicsi mulatság / Tartana, míg a világ / Erzsébettel, csuhéból díszeket készítettek Három éjjel, három nap / Nem elég a lábamnak!” Király Imolával, gyöngyöt fűztek Rácz Kittivel. A kezdő csoport oktatását Forgács Zsom- A bútorfestés alapjait Halmágyi Csabától sabor és Iván Enikő vállalta, ami nem volt játították el, aki a fa kezelésének a módját is egyszerű feladat, hiszen közel 140 gyerek leste el tőlük a mezőségi táncok alaplépéseit. Nagy is volt a zsúfoltság a teremben, a jóval kevesebb fiú, pedig nagyon is kapós volt ez alakalommal. Érdekes megfigyelést is tettem: a kicsiknél még sok volt a fiú, de ahogy nőnek, egyre kevesebben táncolnak: most vagy a szégyenlőség, vagy a férfitáncok nehézsége lehet az ok. Ezért is külön dicséret illeti az a több tucatnyi bátor fiút, akik nem hagyták a

helyszint biztosít a sok érdeklődőt vonzó eseménynek. A tábor megnyitóján a helyi lelkipásztort, Szatmári-Gergely Elemért kérték fel, hogy üdvözölje a megjelenteket, aki bevallotta, hogy sajnos ő a táncról nem sokat tudna elmondani, de a tábort egy hasznos, tartalmas lehetőségnek tartja, nem csak tanulásra, őseink hagyománya-

inak megismerésére, hanem kapcsolatteremtésre is. A létszám újból emelkedett félszázzal, hiszen naponta 270 emberre kellett főzzenek a szakácsnők. Bors község négy településén kívül érkeztek gyerekek Nagyváradról, Szalárdról, Tamásiból, Diószegről, Mihályfalváról, Mezőbajról, és az Arad megyei Pécskáról is.

A tábornak a tánctanításon kívül több funkciója is volt, hiszen népi mesterségeket, hagyományokat sajátítottak el a gyermekek, részt vehettek egy látványos íjászbemutatón és nem utolsó sorban közösségformáló hatása is volt az eseménynek. (Képek a Polgármesteri Hivatal Bors Facebook oldalán).

megmutatta, és újdonságként a papírmerítést is kipróbálhatták Márton Katalinnal. A szervezők, levonva a tavalyi táborozás tanulságait, most csoportokra osztották a gyermekeket a kézműves foglalkozásokon, hogy egymást felváltva, mindenki kipróbálhasson mindent, és ne vonhassa ki senki magát az oktatásból. A tervek között szerepel, hogy jövőre egy-egy kézművességet oktató mester több napot is el fog tölteni a táborban, hogy a kézművesség terén is „haladókká” válhassanak a táborozók. A fiatalokkal két délután foglalkozott Dimény Levente, nagyváradi színész, a haladóknak meghirdetett színésztréningen a résztvevők erősíthették koncentrációjukat, eltáncolhatták érzelmeiket. Érdekes program volt az íjászbemutató, amelyen a Pusztai Farkasok csapatának látványos előadása mindenki tetszését elnyerte, hosszú sorokban álltak később a gyerekek, hogy célba lőhessenek.

bizonyította jobban, mint az, hogy csak töltött káposztából 2000 darab fogyott el. Persze, voltak gyerekek, akik összevesztek az ebéden, hogy minél több jusson, voltak akik a bőséges falatozás mellett, még naponta az üzlet bevételét növelték, a bőséges csipsz, csokis kifli és cukros üdítő fogyasztásával. Támogatók. A tábor megszervezéséhez és lebonyolításához nem csak lelkes segítők, oktatók kellettek, hanem támogatók is. A megnyitón köszönetet mondtak a Borsi Polgármesteri Hivatalnak, Bátori Géza polgármesternek és Kupás Tibor kultúrreferensének, a borsi Tamási Áron Iskolaközpontnak, és igazgatónőjének, Nagy Máté Enikőnek, a Bihar Megyei Tanácsnak, az Alma Mater Alapítványnak, az Ady Endre Líceumnak és a Szent László Gimnáziumnak, (matrac, pléd) és végül, de nem utolsó sorban a Nagyváradi Táncegyüttesnek (hangosítás). A főszervező kiemelte a Galagonya NépSegítők, pityergő gyerekek és táncegyüttes tagjainak a munkáját is, akik sáskajárás az asztaloknál a fárasztó tánctanítás mellett minden más Nem kis feladatot vállaltak magukra azok munkába is besegítettek a tábor ideje alatt. a pedagógusok, szülők, akik a csoportjaikat elkísérve egész héten felügyelték a fiatalokat Gála és értékelés. a táborban. Kőrösi Mária Szalárdi tanítónő Szombat délután az udvar szabadtéri közel 20 gyerekre vigyázott, és első éjszaká- színpaddá változott, ahol kicsik és nagyok it bizony nem nagyon tudta átaludni. Ennek a szüleiknek, és az előadást megtekintő ellenére minden évben örömmel hozza el a falubelieknek mutathatták meg mit tanulfiatalokat a táborban, mert szerinte ez az tak egész héten. Az előadás a legkisebbek alkalom a tanuláson túl az identitás megőr- felcsíki táncával és vidám gyermekjátékával zéséről is szól, valamint a gyermekek a kö- kezdődött, a következő két csoport ezután zösségben megtanulnak egymás igényeire fokozatosan vezette be a közönséget az is figyelni, dolgokat megosztani mert bizony, egyre bonyolultabb táncformákba. A megtöbbek között az étel elosztásánál is prob- érdemelt vastaps nem is maradhatott el. léma adódott az otthon mindent megkapó A tábor végén Rácz Lajos értékelte a tábor modern gyerekeknél). A kísérő pedagógu- eseményeit, megköszönve mindenki munsok, egyébként mind jó kapcsolatot ápolnak káját. A jövőbeli tervek között szerepel egy a táncegyüttes tagjaival, az itt tanultakat szabadtéri színpad, valamint mobilágyak. A beépíthetik otthoni előadásaikba. Persze, szórakoztató programokat tekintve pedig, a voltak az első nap pityergő gyermekek, akik- népszerű íjászaton kívül, gyermekműsorok nek túl sok volt az egy hetes kötött program (a Lilliput bábszínház művészeivel szeretnék és a szülőktől való távollét, de mégis, egy év felvenni a kapcsolatot) és lovas programok múlva szinte mindenki visszajár. (lovaglás, szekerezés) szervezése. A szerveAz elégedettségre való tekintettel, az idén zők remélik, hogy egyre tartalmasabbá válik a is Czégé Enikő és csapata főzött a több már hagyományossá vált néptánctábor, ahoszáz táborozónak, akiknek étvágyát mi sem va érdemes lesz minden évben eljönni.

Receptek a tábor szakácsnőjének a konyhájából Tapasztalatom szerint, bár községünk szakácsnői nagy élvezettel osztanak meg recepteket Facebookon, ha a községi lapnak kell ajánlani menüket, már nagy gondban vannak. Ezért, a tábor apropóján, gyorsan le is csaptam a szakácsnőre, Czégé Encire, hogy osszon meg velünk legalább két receptet. Mert ha a több száz táborozó évek óta túlélte a főztjét, biztos ez a két finomság is siker lesz, nem csak az ő családjában.

Kakaspörkölt galuskával. 1 kakas, 1 nagy hagyma, 1 kanál zsír, só, bors, pirospaprika, 3 tojás, ½ kg. liszt, 1 pohár tejföl, 10 dkg. reszelt sajt. A zsírban megdinszteljük az apróra vágott hagymát, rátesszük a feldarabolt húst, majd fűszerezzük. Hagyjuk egy ideig a saját levében párolódni, de önthetünk rá egy kis vizet. Ha a hús már puha, levesszük a tűzről, a levét egy tálkába merjük, és elkeverjük a tejföllel. Elkészítjük a galuskát a lisztből, tojásokból, kis vízzel keverve, forrásba levő sós vízbe szaggatjuk, ha megfőtt leszűrjük és a tejfölös pörkölt lébe forgatjuk. A galuskát tepsibe helyezzük,

rátesszük a húst, és 15-20 percig sütjük. Az utolsó percekben megszórjuk reszelt sajttal. Díszíthetjük olajbogyóval, petrezselyemzölddel, paradicsomkarikákkal. Bocimobil. 2 tojást, 15 kanál (rozs)lisztet, 11 kanál olajat, 2,5 dl. tejet, 1 kanál cukrot, 2 kanál kakaót, 1 kiskanál szódabikarbónát csomómentesre keverünk, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. Összekeverünk 25 dkg. túrót, 1 kanál búzadarával, 5 kanál porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, 1 tojással és fél citrom levével. Egy kanállal a nyers tészta tetejére halmozzuk, előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük.


Nyári táborok községünkben

5

Időutazás múltunkba: VII. alkalommal megújult a kézműves tábor Századokon keresztül a mindennapi élet ritmusa, a munka szorosan összekapcsolódott az alkotással. A paraszti társadalomban, főúri udvarokban sok mindent létrehoztak a szorgos kezek:

háztartási eszközöket, ruhákat, játékokat, hímzéseket, díszeket. A paraszti kultúra faluhelyen még múlt századunkban is őrizte ezt a szokást, hiszen a szűkös anyagi keretek, az önellátó életmód rávitte őket arra, hogy amit maguk is el tudnak készíteni, arra ne adjanak

Az elfelejtett életérzést próbálta visszacsempészni pár nap erejéig a kézműves tábor szervezője, oktatói, segítői, amikor az eddigi szokástól eltérően nem csinos díszeket készíthettek a gyerekek, hanem egy régmúlt világba tehettek időutazást. Bátori Judit, községünk könyvtáros nőjének köszönhető az új forma, aki népi iparművészekkel ismerkedett meg Magyarországon, és a Kanonok sori „Apáról fiúra” rendezvényen.

A tábor célja volt a népi hagyományok, elfelejtett tevékenységek megismertetése. Ehhez új helyszín, tágasabb tér is kellett, amire megfelelőnek bizonyult a Nagyszántói kultúrotthon: emellett, egy jól felszerelt konyha biztosította a gördülékenyebb munkát, mivel a gyermekek ott is „alkottak”, az udvaron, pedig balesetveszély nélkül szaladgálhattak. A kézműves tábor új nevet is kapott: Hagyományőrző Alkotótábor – olvashattuk a feliratot a Nagyszántói kultúrház színpadán. Már a helyszín díszítése is valami újat sugallt: a színpadon a paraszti kultúra eszközei, terítői, agyag edényei, díszei. A főhelyen népi ruhába öltöztetett bábúk, előttük napraforgó, rokka, a terem sarkába

pénzt. A munka kalákában folyt, ez remek kikapcsolódás volt akkor, mikor a földeken befejeződött a munka. A szövés, fonás, agyagozás, szalmafonás, varrás, kukoricamorzsolás összehozta az embereket, szerelmek szövődtek, kibeszélték bánatukat, örömüket, élvezték

felállították a hatalmas, autentikus szövőszéket (Kovács Kati iparművésztől kapták kölcsön). A tábor 55 gyerekkel indult, amely már másnap 80 főre szaporodott. Bár eleinte nagy volt a káosz, hiszen több sarokban folytak a különböző tevékenységek, és a gyermekek szokásuk szerint ide-oda szaladgáltak, a segítők végül csoportokra osztották őket, hogy kitartóbban is foglalkozzanak 1-1 tevékenységgel. Végül kiderült, hogy a változatos műhelymunkák hasznos ötletnek bizonyultak, mindenki mindent kipróbálhatott igénye és képessége szerint, nem volt kötött és hamar megunható foglalkozás (bár az utolsó napon, a „kipipált” tevékenységek után sokan, a tanultak elmélyítése helyett, játszadozással ütötték el az időt). A népi alkotók sokszor panaszkodnak az utánpótlás hiányára, nos, ezek a gyermekek, ha nem is váltak szakmabeliekké, de ráharaphattak a népi iparművészet izére. Annál lelkesebbek voltak a felnőtt segítők, pedagógusok, anyukák, akik több tevékenységet is elsajá-

títottak. A foglalkozások az idősotthonban is folytatódtak, az egyszerűbb műveleteket a 7080 éves nénik is nagyszerűen megcsinálták, bár kezeik finommozgása már nem a régi. Az alkotótermen kívül is folyt a lázas munka: a konyhában a gyerekek ízelítőt kaphattak, a csigatészta készítés, dagasztás fortélyaiból. A táborozók fateknőben dagasztottak, csörögét, kenyérlángost, fánkot, kapros lepényt, tepertős pogácsát sütöttek, csigatésztát készítettek. Ki kell emelni a Nagyszántói Nőszövetség munkáját: Dani Éva, Kovács Olga, Krecz

a társadalom figyelmét, védelmét: hogy mindenben számíthatnak egymásra. Az eredmény, pedig egy-egy szép használati tárgy lett, amely úgy készült el, hogy nem is vették észre, hogy munka. A modern társadalom, már mindent készen kap, nem érzi az alkotás örömét. Az

Ilona, Zétényi Olga, Gál Berta, Szilágyi Ilona, Mihucz Klára, Vasadi Klára, Szabó Viola egész héten fáradhatatlanul dolgoztak azért, hogy a gyermekek beletekinthessenek a régi konyhaművészet titkaiba, és finom uzsonna is kerülhessen az asztalra. Végezetül, soroljuk fel az oktatók nevét, akik nélkül a tábor nem jöhetett volna létre, és nem utolsó sorban, nagy türelemmel, empátiával oktatták a gyerekeket, javították ki hibáikat.

Barta József és Makleitné Gizike Magyarországi népi iparművészek, akiknek tevékenysége a következőkből állott: fafaragás (Barta J.), szövés, körmöcske, karperecfonás ötujjas technikával, pörgettyűdíszítés. A szövés technikáját, igaz, csak kicsi szövőkereten próbálták ki a gyermekek, de különböző népi eszközök segítségével készült babaszőnyeg, mobiltelefon tartó, karperec, öv. A nagyváradi Chvatal Margit névjegykártyáján ezt olvashattam: hímes tojás és goblen készítő. Az ő alkotósarka volt a leggazdagabban feldíszítve, a táborozók segítségével tányért, bögréket festettek, sógipsz gyurma, tojásfestés, kalap és szellembaba volt még az alkotások listáján. Tolnai Irénke - csuhéból, szalmából, gyékényből alkotott a gyermekekkel, pillangót, virágcsokrot, fonott szívet, elkészült egy aratókalász is. Ami meglepő volt, hogy mindezek könnyen megtanulható technikával készültek, csak persze sok türelem kellett a látványosabb művekhez. Szilágyiné Magdika, Biharkeresztesi

együttalkotásét sem, mert az emberek fájdalmasan eltávolodtak egymástól, a „szükségünk van egymásra” helyébe lépett a „használlak” szó. A tárgyaknak sincs már lelkük, igazi szépségük, mert nem mi készítettük, nem fontos. mert nem fűződik hozzá emlék

kerámiaművész, igaz csupán két napig volt a táborban, de alaposan el is fáradt, hiszen, órákon át vezette be a hosszú sorban várakozó gyermekeket a korongozás művészetében. A műveket a péntek délutáni gálán kiállították, hogy a termet zsúfolásig megtöltő szülők, rokonok, falubeliek megtekinthessék a táborozók alkotásait. A tevékenységekről készített képeket kivetítőn is bemutatták, majd a köszönő szavak mellé, mindenki diplomát is kapott, aki tevékenyen hozzájárult a tábor sikeressé tételéhez. Összességében megállapítható, hogy az oktatók, segítők és persze a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásának köszönhetően, Bátori Judit valóban új szint hozott az általa szervezett kézműves táborok sorába, és ezúttal a gyermekek nem csak kézügyes-

ségüket, szépérzéküket fejleszthették, hanem, visszatérhettek gyökereikhez is. (Képek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Bors Facebook oldalán).


6

Nyár, foci és egyéb őrültségek… A foci VB után is bevallom: továbbra is én vagyok a tipikus nő, aki nem érti „mi érdekes van abban, hogy egy csomó izzadt pasi kerget hosszú időn keresztül egy focilabdát, amíg nagy nehezen történik valami (a GÓÓÓL!)”. Felháborodva figyelem, hogy a fiam már 4-5 évesen is lázba jött ettől a sporttól. Persze,

lehet ez pszichológiailag megmagyarázni: a férfiakban ott él a vadászösztön (itt kergethetik a „vadat”), a foci a harcok hiányát pótolja, kiélhetik agresszivitásukat (a kényelmes karosszékben, sör mellett), és a foci még igazságérzetüket, a „nemes harc” iránti szimpátiát is kielégíti, hiszen vannak szabályok. A nők miért szurkolnak? Természetesen a férfias, tesztoszterontól fűtött

férfit ünneplik, akiből bajnok válhat a lovagromantikának megfelelően – nagy szó ez a mai világban, ahol sok elnőiesedett, elkényelmesedett férfit látunk. De mivel nem tudom megkerülni azt a tényt, hogy a világ heteken át igenis futball-lázban égett, pár érdekességet összegyűjtöttem a világbajnokságokról, amit kuriózumként az is elolvashat, aki nem rajongó.

A futball VB kialakulása Labdát rúgtak 2-3 ezer évvel Krisztus előtt Kínában, később a Római Birodalomban is létezett egy foci-szerű játék, de az a rögbihez hasonlított inkább (a római légiók hódító útjukra is magukkal vitték a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát). Az 1400-as években, Firenzében a „calcio” –nak már szabályai voltak, de a rögbit és a futballt csak 1948-ban választották el, mikor

lefektették a Cambridge-i Szabályokat. 1863ban megalakult az Angol Labdarugó Szövetség, majd a FIFA, a labdarúgás nemzetközi vezető szerve Párizsban, 1904-ben. Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban, a döntőt a házigazda Argentínával játszotta, és 4:2-re meg

is nyerte. Azért kapta Uruguay a rendezés jogát, mert az 1924-es és 1928-as nyári olimpián is az ő csapatuk győzött, és mivel a FIFA 2 évre rá, már egy önálló futball-bajnokságot szeretett volna, és a győztes Uruguay ekkor ünnepelte függetlenségének 100 éves évfordulóját is, náluk kezdődött az első VB. Először, a távolság miatt, Európából csak négy csapat ment el a VB-re, és

1942-ben és 1946-ban, a II. Világháború miatt, elmaradt. A foci VB-n ma már 32 csapat vesz részt, az idén összesen 64 mérkőzést játszottak. 90 amerikai dollárba került a legolcsóbb jegy, 990-be a döntőre szóló legdrágább. A brazil szurkolók nagy kedvezményekkel juthatnak hozzá: már 15 dollárért kaphattak jegyet. Összesen 203 országból futott be jegyigénylés a FIFA-hoz.

őrök őriznek. Kevésbé drága csapatoknak is voltak kérelmeik: a franciák szobáját egy bizonyos színárnyalatra kellett festeni, az angolok csak erkélyes szobákat akartak, ahol újra kellett cserélni a bútort, parkettát, légkondit. A japán focisták jakuzzis szobákat, az ecuadori csapat hazai banánfákat, az ausztrálok kávéautomatákat és diétás brazil ételeket kértek. • Az idén, Ferenc pápa is üzent: csodálatos VB-t kívánt a testvériség szellemében! Eddig mindig híresség vagy focista indította a kezdőrúgást, ám az idén egy deréktól lefelé lebénult tini rúgta a labdát, egy speciális, gondolatvezérlésű vázzal a lábán. • Az idén először lesz 8 világbajnok a döntőben: Uruguay, Németország, Olaszország, Brazília, Spanyolország, Argentína, Anglia, és Franciaország. Három egykori döntős viszont nem jutott ki: Csehország, Svédország és Magyarország. Magyarország kétszer is a győzelem kapujában állt: 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben az NSZK-tól kapott ki. Luxemburg 19-szer próbálkozott és egyszer sem jutott el a VB-re. Bosznia-Hercegovina, viszont az egyetlen újonc volt az idén, aki még nem járt VB-n.

• Brazília nyerte meg eddig a legtöbb VB-t: ötöt, 7 VB-n veretlen volt, az idei VB-ig neki volt a legtöbb győzelme (67). Az eddigi, 20 VB-n mind részt vett, de rendezőként sosem nyerte meg a bajnokságot. Utána Németország és Olaszország következik, 4-4 bajnoki címmel, és mindketten 18 részvétellel. Argentína és Uruguay kétszer, Franciaország, Anglia és Spanyolország egyszer volt világbajnok. Mexikó 9-es vereségsorozatával (1930-1958) is „rekorder” a VB-k történetében. • Gól-rekordok: A VB történetében Just Fontaine, francia csatár lett a legtöbb találattal gólkirály: 1958-ban 13-at szerzett. A legtöbb gól egy VB-n 1998-ban és 2014-ben volt, ös�szesen 171. A legtöbb gólt Miroslav Klose szerezte (16), a legjobb gólátlagot Kocsis Sándor, 1954-ben: 11 gólt lőtt 5 mérkőzésen. Ugyanekkor Magyarország is rekordot döntött: csapata 27 gólt lőtt a VB-n. A legnagyobb arányú győzelem 9 gólos: Magyarország–Dél-Korea 9–0 (1954), Jugoszlávia–Zaire 9–0 (1974), Magyarország–El Salvador 10–1 (1982). A legtöbb gólt az 1954-es Ausztria-Svájc mérkőzés produkálta: 12-őt (7:5). • Fiatalok és idősek: A legfiatalabb világbajnoki gólszerző a brazil Pelé, aki 17 éves és 239 napos volt, amikor Wales ellen betalált 1958-ban. A VB-n pályára lépett legfiatalabb

játékos, viszont az északír Norman Whiteside alig múlt 17 éves, 1982-ben. A legidősebb világbajnoki gólszerző a kameruni Roger Milla, aki 42 éves és 39 napos volt, amikor Oroszországnak gólt lőtt 1994-ben. • A legtöbb világbajnokságon (5) részt vett játékosok: a mexikói Antonio Carbajal (1950– 1966) és a német Lothar Matthäus (1982– 1998), utóbbi a legtöbb mérkőzést játszotta VB-n, 25-öt. A legtöbbszörös világbajnok játékos Pelé, aki Brazília színeiben 3 alkalommal emelhette magasba a trófeát. Pelé jó néhány rekordja 1958 óta megdönthetetlen: a legfiatalabb gólszerző, a legfiatalabb mesterhármast szerző, a legfiatalabb döntőbeli gólszerző és a legfiatalabb döntőben pályára lépő játékos. • 1930 óta fennáll a negatív nézőszám rekord: mindössze 300-an látták a Románia– Peru VB mérkőzést. A legtöbben az 1950-ben látták a Brazil-Uruguay tornazáró meccset: 200 ezren. 1990 óta már nem voltak 20 ezernél kevesebben a lelátón. A legbrutálisabb a 2006-os portugál-holland meccs, 4 piros és 16 sárga lapot eredményezett. • Az idén Németország első VB csoportmec�cse a 100. lesz (elsőként érte el a csapatok közül ezt a számot), a Nationalelf 11-es párbajt nem is vesztett még VB-n. Anglia, viszont párbajt még sosem nyert a VB-n.

Futball – legek: • A 2014-es brazil VB a legdrágább: több, mit 15 milliárd dollárt költöttek rá. 2010-ben, DélAfrikában csak 4 milliárdba került, 2006-ban Németországban 6 milliárdba, 2002-ben Japánban 5 milliárdba, 1998-as Franciaországi VB, „csak” 340 millióba, azelőtt, az Amerikai 30 millióba. A legtöbb pénzt a stadionok, a biztonság, a közlekedés vitte el Brazíliában. A VB-t 12 brazil helyszínen rendezték meg, az egyiket a tragikus sorsú jobbszélső, Mané Garrincha-ról nevezték el (aki Pelé–kaliberű focista volt, de alkoholmérgezésben hunyt el fiatalon, botrányos élet után). • A FIFA vb-trófeáját 90 országban turnéztatták, 267 napon át. A résztvevő csapatok közt 576 millió dollárt osztanak ki, az első helyezett 35 milliót kap, a második 25-öt, a harmadik 22-őt, a negyedik 20-at. Az idén, a biztonság érdekében nem csak rendőröket, hanem robotokat és drónokat (pilóta nélkül repülő szerkezetek) is bevetettek. • Jelenleg a legdrágább focista Lionel Messi, aki közel 140 millió eurót ér, Cristiano Ronaldo „csak” 104 milliót, akit az idei VB-n is biztonsági

Bibliahét Szentjánoson Brit hét Kisszántón Július elején tartalmas és mozgalmas bibliahetet tartottak Biharszentjánoson a gyülekezeti házban és az óvodában. A hét témája a jó és rossz közötti választás lehetősége volt, melyet ószövetségi szereplők történetén keresztül világítottak meg a közel száz táborozónak. Nagy segítséget nyújtottak a vallástanárnő mellett község tanítónői, óvónői, és nem utolsó sorban az ifijak, hogy az irányt mutató isteni üzenet eljusson játékos, szórakoztató formában a gyermekekhez. Köszönet illeti a gyülekezeti tagokat is, hiszen minden évben finom harapnivalókkal járulnak hozzá a tábor sikerességéhez. A gyermekek a vasárnapi istentiszteleten mutatták be a tanultakat a gyülekezetnek.

Augusztusban a Kisszántói Református és a Nagy-britanniai Edengrove Ballynahinch Presbiteriánus Gyülekezetek közös szervezésében került sor a Brit hétre. Kisszántóra egy 19 fős, fiatalokból és felnőttekből álló csapat érkezett Nagy-Britannia Ballynahinch nevű városának egyik református gyülekezetéből, Scott Woodburn lelkipásztor vezetésével. A Brit hét kétnyelvű istentisztelettel kezdődött, melyen az énekek, mint a magyar, mint a brit református énekeskönyvben megtalálhatóak voltak. A brit vendégek készültek egy alapvető magyar nyelvtudással, bemutatkozásuk rendjén ezt igénybe is vették, a magyar hallgatóság örömére. A vendégek szervezésében került megrendezésre, a helyi kultúrházban, a vakációs gyermekbibliahét is délelőttönként, A kisszántói várkastély királya címen. Ennek szellemében díszítették fel a kultúrházat, a színpadon még egy várkastély is épült.

Az eseményre Borsról és Szentjánosról is érkeztek gyerekek, a hét elején 24-el gyermekkel induló sereg az utolsó nap 53-ra duzzadt. A napot játszással kezdték, majd meghallgatták a bibliai üzenetet, barkácsoltak, uzsonnáztak, angol énekeket tanultak, majd szabadtéri játékokkal fejezték be a napot, mikor a vendégek apró ajándékokkal kedveskedtek a gyermekeknek. Köszönet a szülőknek, nagyszülőknek, hogy engedték beteljesedni a jézusi kérést: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket!” Délutánonként, a vendégek a lelkészlak körüli munkálatokban tették magukat hasznossá, a hét közepén Nagyvárad magyar örökségével ismerkedtek, majd dr. Zabán Bálint Károly, helyi lelkipásztorral családokat látogattak meg, mely lehetőséget biztosított az ismerkedésre. Hét közben a fiatalokat várták a kisszántói focipályára. Az ifjúsági estek szabadtéri játékokkal kezdődtek, melyek között sze-

repelt a már V. Lajos magyar király korából ismert méta játék angol változata a brit rounders (kipróbálásában lelkes példát mutatott a helyi gyülekezet főgondnoka), valamint a cricket játékba is belekóstolhattak az érdeklődők. Akinek barkácsoláshoz volt inkább kedve vagy angolul beszélgetni, akkor a focipályán felállított sátraknál megtehette. Az est tábortűz melletti beszélgetéssel folytatódott, a vendégek részletesebben bemutatkoztak, őszintén beszámoltak arról, hogy Istent hogyan ismerték meg, miért hisznek Őbenne és hogyan élik meg a hétköznapokban keresztyén református hitüket. Az egyik est a golyólabda sporté volt (Kisszántón van már egy golyólabda klub), a sportban már gyakorlottabb vendégeknek, bekapcsolódtak a bajnokok ligája mérkőzésbe. A vendégek tapasztalata ellenére, a hazaiak sikeresen megnyerték ezt a tétmérkőzést, idehaza marasztalván a Nagy Sztelián által elkészített vándorkupát. Az utolsó este sem maradt el az izgalmakban, a brit kultúrest igen jó hangulatot teremtett a két nemzet tagjai között. A kultúrest a vendégek énekszámával kezdődött, egy történelmi ismertetővel, két skót/ír kelta tánc megtanításával és brit sütemények megkóstolásával folytatódott, majd egy bibliai üzenet elhangzásában csúcsosodott ki. Látható volt, hogy amennyiben megvan a megfelelő keresztyén lelkület, akkor nyelvi és kulturális szakadékok fölött is lehet hidakat építeni. A hét egy közös kétnyelvű istentisztelettel ért véget, Scott Woodburn, megfelelően domborította ki Krisztus örömüzenetének, magyarokat és briteket összekötni képes erejét. A vendégek a hazaiak vendégszeretetét értékelték nagyra, mivel a kisszántói hölgyek a vendégeket igencsak elkápráztatták a magyar konyha gazdag ízvilágával. Köszönet Bors Község Polgármesteri Hivatalának, Bátori Géza polgármester úrnak, Kupás Tibor kultúrfelelősnek és Nagy Máté Enikő igazgatónőnek a sokrétű támogatásért. Nt. Dr. Zabán Bálint Károly kisszántói ev. ref. lp.


1914 - 2014

7

Memento Mori – 100 éve tört ki az I. Világháború. • A háború előzménye: A fejlődő világ a 19. században megkövetelte az új nyersanyaglelőhelyeket és piacokat, ezért megindult a gyarmatosítás. Anglia és Franciaország volt a legeredményesebb, Angliának 30 millió km2 -es területe lett (legjelentősebb India), Franciaország is hódított Afrikában, Indokinában. Németország, Olaszország, az Osztrák-Magyar Monarchia, későn kapcsolódott be, Európa gazdaságilag vezető hatalmának, Németországnak alig pár Afrikai gyarmat jutott, a Monarchiának egy sem. II. Vilmos német császár flottaépítésbe kezdett, hogy a tengeren vegye fel a versenyt kereskedelmi konkurenseivel, Oroszország, pedig a Balkánon, Törökországon át akart kijutni a tengerekre. A két hatalmi tömb szövetségbe tömörült: 1882-ben a Hármasszövetség (Németország, Olaszország, Monarchia), és 1904-ben az ANTANT (Entente Cordiale, - Szívélyes Együttműködés Szervezete, Anglia, Franciaország és később Oroszország szövetségkötésével). • Egyéb szövetségesek: Olaszország a franciákkal való gyarmati rivalizálása miatt lépett be a Hármasszövetségbe, ám később a háború kirobbanásakor, tárgyalásokba kezdett az Antanttal, ígéretet kapva, hogy megkaphatja Dél-Tirolt és Isztriát. A „tábort váltók” közé tartozott Románia is, mely 1883-ban még a Hármasszövetséghez csatlakozott, ám a háború kirobbanásakor szintén az Antanttal kezdett el tárgyalni, Bukovinát és Erdélyt kérve hadba lépéséért (1916-ban Anglia és Franciaország titkos ígéretet tett erre). A Hármasszövetséghez hűséges csatlakozók közé Bulgária és Törökország tartozott, USA semleges volt, de érdekeinek jobban megfelelt az Antant. • „Casus beli”, a háború oka: Az egyik feszültség Marokkó miatt alakult ki, amelyet Franciaország gyarmatosítani szeretett volna, de Németország a függetlenségét pártolta, persze politikai érdekből. 1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, a nagyszerb álmokat dédelgető Szerbia felháborodott. Az Ausztria barát szerb király meggyilkolása után, az új uralkodó, Karagyorgyevics Péter már Franciaországtól rendelte a hadifelszereléseket, válaszul Ausztria lezárta határait a szerb állatbehozatal előtt (disznóháború).

Ferenc Ferdinánd és Zsófia hercegnő

Boszniában szerb titkos társaságok alakultak, melyet a szerb állam is támogatott titokban. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös egy boszniai hadgyakorlat megtekintésére utazott Szarajevóba, amely demonstrálta a Monarchia erejét a forrongó Balkánon. A látogatás ráadásul a szerbek gyásznapjára, a rigómezei csata emléknapjára esett! Délelőtt merényletet kíséreltek meg a trónörökös ellen, amit sértetlenül túlélt, később, viszont Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű titkos szerb szervezet tagja pisztollyal halálosan megsebesítette a trónörököst és feleségét.

• A háború kitörése: A merénylet után Ferenc József császár Vilmos császártól a háborút sürgette. A viszonyok is kedvezőek voltak: Németország 4 milliós hadsereggel rendelkezett, és Oroszország, még nem építette ki azt a vasúthálózatot, mellyel utaztathatja a hadseregét. A válasz tehát: „most vagy soha!”. Moltke, a német vezérkar főnöke 6 hét alatt kívánta legyőzni a francia sereget, a német-osztrák csapatok a cári csapatokat és a szerbeket. Julius 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának, augusztus 1-én Németország Oroszországnak, 3-án Franciaországnak. A 20 milliós hadsereggel rendelkező Hármasszövetség annyira bízott a sikerben, hogy a német katonákat így indították útnak: mire a falevelek lehullnak, már otthon lesznek.

• A háború 2 szakasza: A szövetség erői 1916-ra kimerültek, így Ferenc József halála után, utóda, IV. Károly a békekötés irányába tett lépéseket. A franciák és angolok, azonban biztosra kezdték venni győzelmüket, békefeltételeik szigorúak voltak (a Monarchia népeinek szabadsága, Elzász-Lotaringia elvétele Németországtól), így a béke meghiúsult – és a háború még két évet tartott. • Hadászat: A Ny-i front sajátosságai a lövészárkok. A hosszú km-ken áthúzódó, embermagasságú, így az ellenséges golyózápor ellen védelmet nyújtó árkokat két, új harci eszköz erősítette meg: a géppuska és a szögesdrót. Ez a csatákban a védők javára billentette a mérleget, akik a lövészárokban rejtőzve könnyedén elbánhattak a drótakadályon átvergődő ellenséggel. Kedvező széljárás esetén

harci gázt is ereszthettek a támadókra. A géppuska ritka, a britek eleinte azt parancsolták tisztjeiknek, hogy folyamatosan ellenőrizzék kardjaik élességét, csak 2 gépfegyverrel szereltek fel 1-1 zászlóaljat (ezt a háború végére, 50-re emelték). • Szükségből találmányok: 1915től az angolok felállítottak egy Blokádügyi Minisztériumot, mivel tudták, hogy a német erők semleges hajókon és kikötőkön keresztül kapják az utánpótlást. Ezért a semleges hajókat is átvizsgálták. Németországban, Rathenau iparmágnás szorgalmazására felállították a Nyersanyagügyi Hivatalt, amely a blokád miatt akadozó külföldi nyersanyagellátást pótolta hazai termékekkel. Néhány szenzációs találmány született: a kémikus Haber kidolgozott egy módszert, arra hogyan lehet a levegőből a nitrogént kivonni, amivel pótolni lehetett a robbanóanyaghoz elengedhetetlen chilei nitrátot, és feltalálták a gyapotot helyettesítő cellulózt.

• Az áldozatok száma: A föld egyik legpusztítóbb háborúja 3 kontinensen kb. 15 millió halálos áldozatot követelt (a II. Világháború 72 milliót, ebből 50 milliót Európában, a 3. legpusztítóbbnak tartott Napóleoni háború, „csak” 3 és fél milliót). A Versaillesi békeszerződésben Németország, amellett, hogy területeket veszített, 33 millió dolláros büntetést is kellett fizessen. • Románia lerohanja Magyarországot: Az 1918-as, októberi őszirózsás forradalom után Károlyi Mihály lesz a minisz-

terelnök, aki Belgrádban fegyverszünetet köt az Antanttal, amely Baja-SzabadkaMaros vonalat jelölte ki a magyar és Antant csapatok közti demarkációs vonalként. A román hadsereg december 15-én átlépte ezt a vonalat, 1919 áprilisában a Tiszáig törtek előre, majd Budapestre is bevonultak, ahonnan csak az Antant utasítására távoztak novemberben. • Trianon (1920, június 4): A kommunista Tanácsköztársaság bukása után Horthy Miklós biztosíthatta a Trianoni béke aláírását. A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, a kormány hamarosan lemondott. A szerződés a Magyar Királyság új határainak megállapítása mellett 35.000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Magyarország elveszítette Erdélyt (103.093 km2, a Magyar Királyság közel 32 %-a), Kárpátalját, a szlovákok lakta Felvidéket, az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett Magyarország 32%-a, nyugaton Ausztria is elvett egy sávot, északon Lengyelország, és elveszítette Fiumét (ma Rieka) is. A Magyar Királyság összesen területének 2/3-át veszítette el (325.411 km2-ről 92.963-ra csökkent), a lakossága pedig a közel 21 millió főből 7.615.117 főre esett vissza. Az elcsatolt területekre 3,2 millió magyar került. Június 4-én, amikor a trianoni okmányt aláírták az üzletek, iskolák zárva maradtak, a napilapok gyászkerettel jelentek meg, s Budapesten százezrek tüntettek ellen. Az országzászlót ettől kezdve mindig csak félárbocra vonták fel. A sok nemzet felett „zsarnokoskodó” Monarchia helyett csináltak 4 újabb, sok nemzetből álló országot (melyek közül Jugoszlávia, Csehszlovákia fel is bomlott). • Bors község a háborúban: Az I. Világháború harcai közvetlenül nem érintették a községet, de eleinte a fiatalokat, majd az idősebbeket, mint „népfelkelőket” elvitték a harcterekre. Szentjánoson 1941-ben állítottak emlékművet, melyen 29 harcban elesett neve szerepel, 12-en eltűntek. Borson 33-an nem tértek vissza a frontról, de a veszteség ennél nagyobb lehetett, főleg az itthon maradt családok sínylették meg a férfierő kiesését. Nagyszántó fiatal lelkésze, Bodnár Gábor is önként jelentkezett katonai lelkészi szolgálatra, ő épségben hazatért.


Borsi Községi Napok 2014

8

A 17. Borsi Napok „Magna cum laude” minősítéssel vizsgázott az utolsó napon! A 17. Borsi Falunap az idén is minden műfajnak megpróbált teret engedni, a sport, tánc, zenei műfajok, játék, népművészet, mind képviseltetve volt. Kupás Tibor, kultúrreferrens, elmondta, hogy az előkészületek, már év elejétől folynak, és a cél az, hogy ne fesztivál, ifjúsági, vagy bármilyen más rendezvény legyen, hanem elsősorban a községről szóljon. Ezért, - bár kérdezgetik,

11. Taekwon-do

Keményen és harciasan indítottak, Taekwon-do bemutatóval nyitották meg a Borsi Községi Napok második délutánját. West Team Sportklub csapata 6 éve kezdett edzéseket tartani Borson, a látványos törés és védekezési technikákat bemutató fellépésük nem csak a harcművészet rajongóit csalta a színpad elé. Külön dicséret illeti községünk ifjú sportolóit, ugyanis kevés fiú és lány vállalja a kemény edzést, hiszen itt nincsenek gyors sikerek, mint az ugrabugrálós táncoknál.

12. Passion

Bár községünk ünnepe főleg községbelieknek ad bemutatkozási lehetőséget, ezúttal a Passion moderntánccsoport Biharpüspökiből érkezett, fiatal kislányok mutattak be egy bájos koreográfiát.

13. A Sunshine

akrobatikus modern tánc táncosai, Szabó Tímea tanítványai, aki 7 éve próbál ezáltal is mozgásra buzdítani fiatalokat. Persze, produkcióik nem csak a mozgásról szólnak, hiszen nehéz akrobatikus elemeket is tartalmaz a tánc mellett. Király Boglárka és Pénzes Petra községünk fiatal tehetségei, velük együtt többen is díjakat nyertek a

hogy miért nem hívnak meg bizonyos előadókat, - a Bors községben kinevelődött tehetségek élveznek prioritást a fellépések rendjén, több csapattal személyesen jó kapcsolata van, és így jól is tud együttműködni. A programban 0-99 éves korig megtalálhatja mindenki a neki tetszőt, és több olyan, külföldön élő (pl. még Amerikában is) családot tud, aki a Borsi Napok idején jön haza. A

szervezéssel, persze rengeteg időt kell eltölteni, hiszen minden eseményt papírokkal, újságkivágásokkal, számlákkal dokumentálnak, a nagykoncerteken szereplő dalok szerzői jogát meg kell vásárolni (ezért kerül olyan sokba), és néha még viták is folynak a kialkudott gázsi miatt. De a sok munka ellenére, a Bors Községi Napok mindaddig folytatódni fog, amíg igény van rá!

csapatból bel- és külföldön. Ők nem csak azért voltak itt, hogy előadásuk egy legyen a tucatból, mint az évek során más községből Borsra importált táncos és mazsorett csoportnak: valóban látványos, sok felkészülést igénylő és kevesek által utánozható a produkciójuk.

ral derítették jókedvre nem csak a nosztalgiára vágyakozó közönséget.

16. Egri József

Kakukktojás volt Egri József operett énekes, a Budapesti Memory-Interoperett művésze és Zalay Lidia primadonna, ugyanis külföldről többnyire könnyűzenei sztárokat hívnak meg falunapokra. Az MM. Pódium előadása után szkeptikus voltam: ugyanaz a zenei stílus, tud-e újabbat mondani Egri József?

14. A Tini Dance

Biharszentjánosi, Borsi, valamint a Székelyhidi tanárnő, Oláh Katalin tanítványai által (B612) előadott táncelőadás bő egy órát szokott tartani. Igaz, a szereplők is jól megtöltik a színpadot, mert a legkisebbektől a nagyobb, profibb fiatalokig, rengeteg mozogni vágyó fiatalnak teret ad ez a tánccsapat a megmutatkozáshoz. Igaz, bizonyos korcsoportok koreográfiájának a sporthoz, aerobichoz volt több köze, mint a tánchoz, azt viszont el kell ismerni, hogy sok féle zenei stílust felhasznál az előadás során (disco, pop, rock, lirai és mese-elemeket is), ruháik, pedig egy színes karneváli forgatagot juttatnak eszünkben.

15. Az MM. Pódium

színészei, Molnár Júlia és Meleg Attila évek óta vis�szatérő vendégek Borson. Ismert operett slágerek mellett, a nagyváradi születésű Fényes Szabolcs műveiből összeállított „Te szeress legalább” című műsor-

És valóban tudott (az előttük szereplők nem énekelték el repertoárjukat, szerencsére), be is bizonyították, hogy nem mindig a modern, divatos a jó, más műfajban is lehet jó koncertet is adni! Tánctudásuk, primadonnás és bonviván gesztusaik mutatták, hogy valóban a műfaj mesterei, nem csak kiegészítő keresetként művelik. Sőt, Egri József a tánc mellett akrobata tehetségéből is ízelítőt adott. Bár sokan énekelnek ma már falunapokon operett slágereket is, Egri József és partnernője nem csak elénekelte, hanem elő is adta: megtisztelte a közönséget a megfelelő öltözékkel, és előadásuk stílusa visszaidézte a magyar operett fénykorát is, amit a mai fellépők nagy része nem igazán tud visszaadni: ugyanis az operett nem olyan műfaj, amit elég lenne, csak elénekelni. Erre ráérzett a közönség is, ugyanis az addig futballpályán sétálgató emberek nagy része hirtelen mind a színpad elé tömörült, és lelkesen énekelt a művészekkel.

17. MAGNA CUM LAUDE

Magna Cum Laude és több mint 5000 rajongó. Községünk ünnepe egy látványos, másfél órás nagykoncerttel zárult, Magyarország jelenleg egyik legnépszerűbb együttesével, a Magna Cum Laudéval. Az együttes annyira csúcson van, hogy legutóbb a helyi tanács a Republicnak fizetett ki ennyi pénzt. Az együttes idén ünnepli alakulásának 15. évfordulóját, az egyik kísérőjük

élvezhették, csak mi, a színpad bejáratánál álldogálók nem hallottuk a saját hangunkat sem. Bors 23 dalt vásárolt meg, amivel valóban egy felejthetetlen koncertet adtak a fiúk. Új hangzás, dallamvilág, a szövegnek van mondanivalója, visszanyúlnak a népies és retro dallamkincsekhez is, méltán lett népszerű és keresett ez a csapat. Igaz, a megjelenésre nem sokat adtak, a megérkezésükkor viselt kopott farmerben, pólóban szaladtak fel a színpadra, az elmondása szerint, most le is egyetlen figyelemre méltó darab állnak a turnékkal, hiszen ké- rajtuk a tetoválásuk volt. szülnek a jubileumi nagykoncertjükre. A színpadot egy órával előtte készítették elő, hiszen a jó hangzás érdekében új és drága hangtechnikát alkalmaztak, a GPS-koordinátával mérték a légnyomást, szél és nedvességtartalmat (egy 70 km./ órás széllökés már a színpadot is felboríthatja). A koncertet így valóban a nagyon távol állók is

A koncert, viszont hibátlan volt, a hangszertechnika szintén, az énekesek néha titokzatos füstbe és színes félhomályba burkolóztak, a tömeg, pedig csápolva tombolt, volt, aki az elválasztó kerítésen is átmászott. A koncert után a rajongók hosszú sorokban álltak aláírásért, Magna cum laude feliratú szuveníreket (pl. bugyit) is vásárolhattak. A koncerten, a dalok közti összekötő szövegben, elhangzott még a pálinka dicsérete a koktélok ellenében, vélemény megosztás a homoszexuális párok örökbefogadásáról és di-

ákok ma már korlátlan jogairól a tanárokkal szemben. Az egyetlen szomorú tény, hogy bár a színpad mellett barátságosan fényképezkedtek, sőt, a koncert alatt a tömeg közé is beugrott az énekes, a koncertet követően már nem mentek be a protokollvacsorára, beszélgetésre a Polgármesteri Hivatalba, hanem siettek haza. Az amúgy is felfokozott hangulatot látványos tűzijáték és habparti tette még forróbbá éjfél előtt. (Képek találhatók a Polgármesteri Hivatal Bors és az OradeaLife Facebook oldalán).

Borsi Községi Figyelő 17-es szám  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you