Page 1

Bors község időszakosan megjelenő lapja - 15. szám

2014. március - április

„Márciusi zászlók lobognak a szélben” Borson és Biharszentjánoson hideg idő, szélvihar fogadta az ünnepelni vágyókat, - éppen úgy, mint 166 évvel ezelőtt. A szélsőséges időjárás el is bátortalanított sok lakost, mert elég kevesen mentek el a megemlékezésre. A nemzeti ünnep ettől függetlenül bensőséges volt, méltó az alkalomhoz, köszönhetően azoknak az embereknek is, akik fellépésükkel is növelték az események színvonalát. (Képek megtekinthetők a Borsi Polgármesteri Hivatal Facebook oldalán). Borson a református templomban gyűltek össze a község lakosai, ahol Dénes Károly lelkipásztor a Szentírás tükrén keresztül beszélt szabadságról, helytállásról, történelmi összefüggésekről. Az istentisztelet után verses–zenés ünnepi műsort mutattak be a helyi iskolások és a nemrég alakult citeracsoport népdalai is erősítették a magyarságtudatot a megjelentekben. Bátori Géza polgármester ünnepi beszé-

dében kitért a magyarság önrendelkezésének fontosságára, mint örök történelmi, és ma is aktuális témára. A kórus fellépése templomi ünnepség után biztosította, hogy valóban, „szívükben dallal” távozzanak az egybegyűltek. A templom kertjében levő kopjafánál, egyházi és civil szervezetek helyezték el koszorúikat, majd a kultúrházban az MMPódium lépett fel kisszámú közönség előtt verses-zenés összeállításával

„A koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények és tudatlanok.” (Táncsics)

Biharszentjánoson a kultúrházban megtartott ünnepi műsorban szó szerint a fél terem részt vett, hiszen Kupás Tibor kultúrreferrens irányításával fiatalok és idősebbek is színpadra léptek. Csomay Árpád, református lelkész igei bevezetője és minden magyarért elmondott imádsága után egy igényesen összeállított műsor következett, amely méltó is volt az alkalomhoz. Helyet kapott benne a vers és a próza, az 1848-as év történelmi eseményeinek fontosabb állomásai, mindez logikus koncepció alapján felépítve. Kis történelmi lecke volt,

Lajos nyomdájában nyomtatták, aki a márciusi ifjak fülébe azt súgta, hogy cenzori engedély nélkül ugyan semmit nem tehet, de a nyomdagépekből egyet lefoglalhatnának. Nem véletlenül tette, ugyanis császári besúgó volt, így bebiztosította magát akár a forradalom, akár a császáriak győznek. (Landerert saját kérésére az irodájába zárták, a látszat kedvéért). Később a szabadságharc oldalára állt, nála nyomtatták a Kossuth-bankókat, ezért bujdosnia kellett a szabadságharc leverése után. 7. Jókai Mór tartotta szóval a tömeget, míg Petőfiék a Landerer nyomdában a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták. Az író aggódott, hogy valakinek a szeme megsérülhet a nyitott esernyők tömkelegétől, ezért megkérte az embereket, hogy mindenki csukja be az esernyőket, melyet a több mint 5000 főre duzzadt tömeg egy pillanat alatt teljesített. 8. Sokan tudják úgy, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőin állva szavalta el a tömegnek a Nemzeti dalt 1848. március 15-én este. A valóságban csak lelkesítő beszédet tartott. A tévedést az okozhatta, hogy a megzenésített vers kottáját a Pesti Divatlap áprilisban kiadta, és a fedőlap metszetén Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén volt ábrázolva. Elhangzott a vers aznap este a lépcsőkön - de Egressy Gábor színész előadásában. 9. Amikor elhangzott a Nemzeti dal, a pillanat ünnepélyességét tehenek tették tönkre. A vásárosok ugyanis errefele hajtották állataikat a József napi-vásárra és mivel a múzeum kerítése még csak félig épült fel, a teheneknek szabadon bemehettek a kertbe. 10. Táncsics Mihály írót izgatás vádjával börtönbe csukták 1947-ben, de egy bedeszkázott ablakú szobában raboskodott, mint úri fogoly (nem cellában). A forradalmi ifjak, március 15-én, miután kiszabadították őt, saját magukat fogták be a kocsiba, úgy húzták haza a sokat szenvedő rabot.

11. Miután Táncsics kiszabadult, egy fogadós szobájában úgy elaludt, hogy felébreszteni sem tudták. A Nemzeti Színházban várta a tömeg, ugyanis a Bánk Bánt az ő tiszteletére mutatták be. Valaki azt az ötletet adta, hogy egy színész arcát kenjék be tojással, hogy ráncos legyen, és mutassák be Táncsicsként. Jókai ezt nem engedte, és ő maga lépett a nézők elé, hogy elmagyarázza, miért nincs ott Táncsics. Laborfalvi Róza, akinek Gertrudist kellett volna játszania a darabban, Jókai kabátjára tűzte fel a kokárdát, egy csók kíséretében. A függöny éppen a csókra gördül fel, Jókai összevissza kezd el beszélni, de a tömeg éljenez. Ez a kokárda 5 színű: a 3 „magyar” szín mellé, még a kéket és a sárgát is beleszőtte a félig székely Laborfalvi. 12. Petőfi és Jókai közösen lakást bérelt. Petőfi távollétében Szendrey Júlia a nőket nagyon tisztelő, korán kopaszodó Jókait ugratta: „Tudja Móric, én nagyon szeretem Sándoromat, és Sándor is engem, de ő egy nőt még jobban szeret nálam, a politikát. Ezért én most egyedül vagyok, Móric. Ugye ért engem, Móric?” Móric értette, de hát már éppen szerelmes volt Laborfalvi Rózába. Szerencséjére ekkor belép Vasvári és Petőfi is az ebédlőbe, így a flört abbamaradt. Egyébként Júlia írásban utasította ekkortájt nőtársait, hogy még szerelemmegvonással is kényszerítsék férjeiket a forradalmi részvételre, ő maga ezt nem tartotta be: ekkor fogant ugyanis fia, Zoltán. 13. Miközben Pesten Petőfiék szították a forradalmi lángot, Bécsben Kossuth és Széchényi ért el sikereket. Március 16-án átnyújtották a császárnak követeléseiket, melyet az államtanács az egész Európán végigsöprő lázongás miatt kelletlenül elfogadott, egy nappal később, pedig kinevezték Batthyányt is miniszterelnöknek. 14. A forradalom 50. évfordulóján, 1898-ban a dualizmus államgépezete, válaszul Kossuth Ferenc beadványára, melyben kérte március 15-e állami ünneppé nyilvánítását, április 11-ét jelölte ki a szabadságharc emléknapjává. A nép, amely 50 éve ünnepelte a március 15-öt, nem értett egyet, az ellenzék megszervezte az ünnepet az eredeti dátumon:

15 dolog, amit lehet, hogy nem tudtunk Március 15-ről 1. A kokárdát a francia forradalom ihlette, és egy nő tette divatossá: Szendrey Júlia, Petőfi felesége, aki elkészítette a forradalom előestéjén férje kokárdáját, de elrontotta, mert az olasz zászló színsorrendje volt megfigyelhető rajta, - ugyanis a színek sorrendje belülről kell induljon. (Ma is a piros a külső szín, de a forradalmárok is ezt a helytelen sorrendet viselték). 2. A forradalmi menetrend megírásánál jelen volt Vasvári Pál is, aki végig Petőfi tőrös botjával hadonászott. A nagy lendülettől a bot szuronya kirepült és beleállt az ajtófélfába. Petőfi ezt jó jelnek vette, mivel a szurony hegye Bécs felé mutatott. Vasvári egyébként, majdnem lekéste a forradalom kitörésekor az utcára vonulást, ugyanis, szép férfi lévén, imádták a nők, így a nagy események előtt még elugrott egy kis szerelmi légyottra. 3. A 12 pont március 11-én elkészült, Irinyi a következő nap függesztette ki az Ellenzéki Körben. A fiatalok a március 13-ai bécsi forradalom hírére döntötték el, hogy nem küldik el előre Batthyánynak, nem várják meg a 19-ei József-napi vásárt, hanem március 15-én cselekednek. A végső verzió előtte egy nappal készült el, utoljára a „politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak” pont került bele. 4. A 12 pontot először Sükei Károly költő olvasta fel a tömegnek. A költő dadogása, a havas eső és a hideg ellenére a tömeg annyira fellelkesült, hogy mikor az emberek közt megbúvó titkosrendőr el akarta vitetni a költőt, a forradalmárok megakadályozták. 5. Március 13-ra elkészült a Nemzeti dal, azonban az első sora ekkor még így hangzott: „Rajta magyar, hí a haza”. A legenda szerint Szikra Ferenc hívta fel a figyelmet arra, hogy „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!” A 12 pont mellett kinyomtatták a Nemzeti dalt is, amit ott kellett gyorsan leírnia Petőfinek, ugyanis az eredeti szöveget otthon felejtette. 6. A Nemzeti Dalt és a 12 pontot Landerer

Beharangozó

„Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.”

a helyi kórus és Bartha Bernadett dalaival megfűszerezve, még Lőrinc Lajos alpolgármestert is szóra bírták a műsorban. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Szabó Ödön parlamenti képviselő, aki nem politikai kortes beszédet tartott, mint a politikusok általában, hanem a magyarság megmaradásáról, a közösségek összefogásának szükségességéről beszélt, nemzeti ünnepünk kapcsán. A világháborús emlékmű előtt az emlékezők elhelyezték koszorúikat, igaz, hogy a hideg szélben, de felmelegedett szívvel

Szabó Ödön parlamenti képviselőnek is Szentjánosra húz a szíve, hiszen itt több ünnepi eseményen is részt vett már az elmúlt évek során. de este a Függetlenségi Kör székháza előtt tömegverekedés tört ki a hazafias munkások és a szocialisták közt, a rendőrség 39 embert állított elő. Április 11én Ferenc József is leutazott Budapestre, a tömeg megéljenezte, de pár éven belül mégis abbamaradt az áprilisi emlékezés, és győzött a március 15! 15. Forradalom Szentjánoson: 1848, március 14-én a szentjánosiak nem a földesuruk, hanem a lelkipásztoruk ellen lázadtak fel. Az okok közt szerepel, hogy Nagy János lelkész „illetlenül” viselkedik a hívekkel, és a prédikációját olvassa. A községben 1948, június 12-én a lakosok követet választhattak a népképviseleti országgyűlésbe, de a forradalom legnagyobb vívmánya számukra is a jobbágyok felszabadítása volt. Osváth Pál könyvében felsorolja a szentjánosiak nevét, akik részt vettek a szabadságharcban: „Tapaszi János, Csiszár Ferenc, Szabó József, Balogh Ferenc, Király József, Dani Lajos, Sanyó Imre, Gergely András, Mak Sándor, Bostor István, Fejes Mihály, Konkoly János, Bodák Mihály, Fülöp József (aki Amerikába menekült), Király József, Király Mihály, Barta József, Dávid József, Bostor Ferenc, és végül 2 gyerek, Hegyi Mihály és Pető András, akik szüleiktől megszöktek és az aradi várban gyutacsot készítettek.”

- mondhatjuk el Sütő András szavaival. Tavaszi lapszámunkban az újrakezdés reményében most vissza is tekintünk megtett életutakra, hiszen emlékezünk Nemzeti ünnepünkre, szokásainkra, a Nőre, aki életet ad, és időseinkre, akik már csak tapasztalataikat és bölcsességüket tudják átadni. Jó olvasást kívánunk!


Színes hírkavalkád

2

Báli szezon Bors községben Jótékonysági iskolabál Biharszentjánoson. Évek óta nagy népszerűségnek örvend az esemény, ezért érdemes megismételni, főleg, mert az összegyűlt összegből az iskola diákjait támogatják. A Lónyay Tivadar általános iskola tanári közössége az idén, januárban is megszervezte a jótékonysági iskolabált, kitűnően együttműködve az iskolások családjával, hiszen a tombolán kiosztott nyeremények nagy részét a helybéliek ajánlották fel. Bíró Erzsébet, az est háziasszonya humorával, közvetlen vidámságával megalapozta az esemény kötetlen hangulatát. Gyulai Edina aligazgatónő is örömét fejezte ki az ér-

deklődés láttán, kihangsúlyozva pedagógus társai munkáját, és a remek szervezést. Fellépőkben sem volt hiány, mint a helyiek, mint a meghívottak szinvonalas produkciókkal örvendeztették meg a közönséget. A biharszentjánosi Margaréta Majorette csoport és a szentjánosi és borsi gyerekek alkotta Tini Dance csapat nem csak színpompás ruhájukkal hívták fel magukra a figyelmet, hanem előadásuk is szórakoztató volt. A népi hagyományok, a néptánc szépségét hangsúlyozták a helyi Szentjánosbogár Néptáncegyüttes és a micskei Görböc Néptáncegyüttes táncosai, előbbiek még a vendégeket is táncba

Farsangi bál Biharszentjánoson. A tavalyi sikeren felbuzdulva az idén is megszervezték február 22én a farsangi bált a Szentjánosiak, Lőrincz Lajos alpolgármester és Kupás Tibor kultúrreferens irányításával. Az érdeklődés nagyobb volt a tavalyinál, hiszen jóval 200 fölött volt a jelentkezők száma, voltak, akiknek csak a kultúrház színpadán tudtak teríteni. A farsangi menü, a kétfogásos

disznótoros vacsora (kolbász, hurka és toros káposzta) kiadós volt, mégis sok asztalnál előkerült egy kis hazai is: sütemény és kisüsti. A jó hangulatot fokozta két népszerű magyarországi humorista, Heller Tamás és Nádas György előadása, akik magasra tették a mércét az elkövetkezendő rendezvények számára. A President együttes zenéjére, pedig kivilágos-kivirradtig rophatták a táncot a mulatni vágyók.

Nagyszántón első ízben szerveztek farsangi bált. Krecz Sándor ötlete nyomán és a helyi Református Nőszövetség lelkes közreműködésével sikeres farsangi bált szerveztek február utolsó szombatján Nagyszán-

tón. Igaz, a faluból alig egy tucatnyian érdeklődtek, de annál többen voltak Nagyváradról, és több Bihar megyei községből, még Magyarországról is. A farsangolók nem is bánhatták meg ezt az estét, ugyanis a négyfogásos va-

vitték. Hogy az est még változatosabb fellépéseket biztosítson, meghívottként szerepeltek a ritmikus sportgimnasztika Borson is már népszerű sztárjai, Király Boglárka és Pénzes Petra, félelmetesen szép „akrobatamutatványaikkal”. Községünk fiatal tehetsége, Bartha Bernadett, pedig dalaival szerzett érzelmes pillanatokat, gitáron kísérte Molnár István. Mielőtt a Happy End zenekar fergeteges báli hangulatot teremtett volna, kiosztották a díjakat a tombola nyerteseinek, melyen a fődíj egy papagáj volt. Remélhetőleg, nagy érdeklődés kíséri a továbbiakban is ezt a szórakoztató és hasznos hagyományt.

csora mellett, (ahonnan a disznótoros menü, és a töltött káposzta mellől nem hiányozhatott a farsangi fánk sem), az Amazon Ász kimondottan jó, alkalomhoz illő zenéjére táncolhattak. Táncra is perdült fiatal és idős hajnali négyig.

Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk és a régebbi lapszámok megtekinthetőek interneten honlapunkon: www.primariabors.ro - vagy http://www.facebook.com/polgarmesterihivatal.bors


Színes hírkavalkád

3

Iskolák, óvodák is farsangi lázban égtek Az óvodások, kisiskolások számára a farsangi időszak felejthetetlen élményt biztosit. Ugyanis, nem csak parádés jelmezekben vonulhatnak fel, a sokszor szabályokkal, tanulással „terhes” iskolai napot is felváltja valami könnyed, játé-

kos, szórakoztató, de ugyanakkor, ez az a nap, amikor szüleikkel is együtt lehetnek. Mókában, látványos jelmezes felvonulásban az idei farsang is gazdag volt, a farsangi fánk sem maradt ki a mulatságból, a szorgos családtagoknak kö-

szönhetően. A tanítónők, óvónők ötletes játékokkal, versenyszámokkal készültek, a gyerekek is ügyesen és lámpaláz nélkül mondták el bemutatkozó versüket. A szülők sem maradhatnak ki a dicséretből, ugyanis az ő érdemük is, hogy időt

és fáradtságot nem kímélve partnerek voltak a gyerekek ruhájának elkészítésében. Így a farsang az idén is az, az esemény volt, amely osztatlan sikert okozott. (Képek megtekinthetők a község, valamint az óvodák Facebook oldalán).

A kisszántói óvodások mulattságán már a dekoráció is farsangra hangolt, a móka, körtánc, ügyességi játékok, meglepetések sem hiKisiskolások farsangja Borson: Február 21-én tartották meg a kisiskolások farsangját Borson, ahol Bíró ányoztak a két óvó néni ötleteinek köszönhetően. A lányok természeBöske boszorkány repítette mesevilágba a nebulókat. Az öt osztály pedagógusai játékos ötletekkel tettek tesen nagyon szépek akartak lenni tündéri jelmezeik segítségével, a pontot a maszkabál végére: népi, ismerkedős játékokat, tréfás csúfolódó verseket tanulhattak a résztvevők. fiúk pedig bátor harcosok jelmezébe bújtak.

A biharszentjánosi kisiskolások is vidáman, színesen és ötletesen ünnepelték a farsangot, a terem zsúfolásig meg is telt családtagokkal, gyerekekkel. A jelmezbe bújt lurkók között is voltak hősök és megmen-

teni való királylányok, de a klasszikus jelmezek mellett Nagyszántón a „kőkemény lányok” jelmezébe bújt megjelentek kevésbé szokványosak is, mint például a óvó nénik nem csak a gyerekeket mozgatták meg, szellem, unikornis. Mindenki remekül szórakozott ezúttal hanem a szülők izmait és rekeszizmait is, táncokkal, is, mert ez a nap az ő napjuk volt. ügyességi vetélkedőkkel.

Köszönet a Nőknek Március 8-át, a Nők nemzetközi világnapját is megünneplik a Bors községbeliek. Borson a Tini Dance Center kisebb és nagyobb táncosai, a hagyományokhoz híven egy tánccsokorral kedveskedtek a nézőtéren ülő édesanyáknak, nagymamáknak, rokon és ismerős hölgyeknek. Az Oláh Katalin által felkészített táncosok produkcióiból nem hiányoztak a látványos showelemek, pörgős zene, ami sok női ünnepeltet is táncra csábíthatott – persze csak gondolatban. (Képek megtekinthetők a Tini Dance Facebook oldalán).

Forradalmi menü, forradalmi hősök ajánlásával 1. Jókai - bableves. A nagy magyar mesemondó kedvence a „görögolvasó” és „angyalbakancs néven említett bableves volt (akkora babszem kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafűzére, és a füstölt malacköröm pedig aranyszínű, és olyan formájú, mint az angyalok lábbelije). Az eredeti recept füstölt csülökkel, kolbásszal, sok zöldséggel, hagymás-paprikás rántással és csipetkével készül. 2. Petőfi túrós csuszája. Nagy kedvencei a hagyományos magyar ételek, a gulyást például annyira sze-

Nagyszántón, Lukács Ibolya, községi tanácsos asszony szervezésében is felköszöntötték a hölgyeket a kultúrotthonban. Az óvodások, a helyi tanítónők vezetésével humoros, zenés-verses ös�szeállítást mutattak be az óvodáskori huncutságokról, a gyerekkor „nehézségeiről”. Verssel köszöntötték a jelenlévőket a helyi kisiskolások, elhangzott egy hegedűszám is, a Nagyszántói néptáncosok, pedig kétszer is meg kellett ismételjék táncukat a hálás közönségnek. Az Optimus zenekar és Lukács Anna énekesnő, alkalomhoz illő énekszámokkal is megörvendeztette, nem csak a jelenlévő hölgyeket, akik most virág helyett, csokoládét kaptak ajándékba.

rette, hogy sokszor még reggelire is azt főzetett. A túrós csuszát, is annyira szerette, hogy Úti leveleiben ezeket a sorokat vetette papírra: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.” Az eredeti túrós-tejfölös csusza tésztája 5 tojásból készült, 40 dkg. liszttel, és kolozsvári szalonna dukált hozzá. 3. Kossuth kifli. Kossuth a pozsonyi országgyűlés idején gyakran szállt meg a Zöldfa fogadóban, melynek tulajdonosa Palugyay Jakab volt. A „pozsonyi Gundelként” emlegetett vendéglős sütötte meg először a pozsonyi kifli mandulás változatát, mely Kossuth Lajos kedvence lett. Elkészítése:

25 dkg vajat 8 tojás sárgával és 40 dkg. cukorral habosra keverünk, hozzáadunk egy citrom reszelt héját és levét, majd lazán belekeverünk 1 sütőporral elegyített 20 dkg. lisztet. A tojások fehérjét is, kemény habbá verve a tésztába forgatjuk. Tepsibe öntjük, cukrozott darált dióval, mandulával megszórjuk, lassú tűznél sütjük. Ha kihűlt félhold alakú szaggatóval vágjuk ki.


A hónap témája

4

Silver Pro Bors - Időskorúak otthona Nagyszántón „Az időskor hasonlít a hegymászáshoz. Minél magasabbra hágsz, annál fáradtabb vagy, nehezen kapsz levegőt. De sokkal jobban átlátod a dolgokat.” (Ingmar Bergman) Mi lesz velünk, ha megöregszünk? - teszik fel sokan a kérdést, hiszen a fejlett nyugati társadalomban egyre nő az idősek száma és csökken a gyerekvállalási kedv. Lesz-e ki gondoskodjon rólunk idős korunkban, amikor a mai fiatalokat a munkavállalás, családalapítás szüleiktől távol sodorja. A 2010 utáni statisztikák szerint Európa több mint 17%-a 65 év feletti, ez a szám 2060-ra 24%-ra is emelkedhet. Sokak számára kérdés, hol talál otthont, szakszerű gondozást idős szüleinek, hi-

szen ma már nem úgy működik a társadalom, mint évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt, amikor több generáció, zárt, egymásra figyelő közösség élt egymás mellett, így az idős ember felügyelete, ápolása megoldhatóbb volt. Romániában még sok helyen „szégyennek” tartják az időseket öregotthonba vinni, de megoldani sem tudják gondozásukat, hiszen nem fér bele az életükbe. Óvatosságra késztet a sok bulvárszerű botrány is az idősotthonokról, főleg a ma-

gánintézmények esetében, ahol a minél gyorsabb anyagi nyereség reményében embertelen körülmények között tartották az időseket. A gombamód szaporodó öregotthonok nagy része csak fél kapacitással működik, ezért sokukat be is kellett zárni. Nem utolsó sorban azt is meg kell említeni, hogy a nyugat európai társadalomban, ahol nagyobbak az igények, az idősotthonokat már nem tartják kifizetődőnek, hanem próbálnak áttérni a házi idősgondozásra: de bizonyos öregek esetében az

állandó felügyelet hiánya nem megoldás. Sokan nehezményezik, azonban, hogy az idősotthonok nagy része 1500 Ron feletti összeget kér ellátás fejében, amíg a Romániai átlagnyugdíj alig haladja meg a 800 Ront. Vannak, akik abban látnák a megoldást, hogy szubvenciót kapnának az államtól, de az állam így is jelentős összeggel támogatta a kórházak öregotthonná való átalakítását 2011-től, ahol olcsóbb az ellátás, viszont keveseket tudnak felvenni.

Ultramodern otthon, a városhoz közel, egészséges, falusi környezetben A Silver (Ezüst) névre keresztelt, és a Pro Bors Alapítvány által működtetett idősotthont Nagyszántón, 2010-ben kezdték el építeni, uniós forrásokból. A munkálatok összege elérte a 6 millió lejt, amelyből a Borsi Polgármesteri Hivatal 10%-ot biztosított. Az uniós kötelezettségek közt viszont szerepel az, hogy az idősotthont 5 évig muszáj működtetni, azután átalakítható igények szerint. Az épület kétszintes-manzárdos, egyelőre 27 szobá-

Istentisztelet vasárnap du. - Nagyszántóiakkal is

val rendelkezik 54 személy számára, de a tetőtér még bővíthető újabb 20 férőhellyel, ha igény lesz rá. Az idősotthon lifttel, jól felszerelt konyhával, saját gázfűtéssel rendelkezik. A kétágyas szobák tágasak, mindegyikben található fürdőszoba, televízió, telefon, és hűtőszekrény. Az otthon bútorzata modern, biztosítva vannak kerekes székek, járókeretek is a rászorulóknak. A folyosók végén társalgók vannak, virágokkal és könyvekkel, az emeleten imaterem, ahol már tartottak istentiszteletet a felekezetek lelkészei, igény szerint. A parkosítás munkálatai még folynak, de igyekeznek minél hamarabb biztosítani a zöldövezetet az idősek számára. Ezért a szolgáltatásért 1500 Ront kell havonta fizetni, Bors község lakosai kedvezményt is kapnak. Alkalmazottak és tervek. A Szentjánoson élő, községi tanácsosként is tevékenykedő Kakócz Lajos menedzser-igazgató vezeti a decemberben megnyílt intézményt. A szociális munkás és közgazdasági diplomával, valamint mentálhigiénés mesterivel is rendelkező intézményvezető feladatai közé tartozik az intézmény bemutatása az érdeklődőknek, idősek felvétele az otthonba, adminisztráció. Ott jártamkor is voltak érdeklődők, egy súlyos beteg hozzátartozót szerettek volna elhelyezni. Az új igazgató elmondta, hogy sokan akkor vinnék öregotthonba hozzátartozójukat, ha az már képtelen ellátni magát. Bár fogadnak beteg időseket, most is van

két tolószékkel közlekedő hölgy, de nagyon súlyos betegeket nem fogadnak, mert nem szeretnék, ha az öregotthon elfekvővé válna. Az igazgató oldja meg az árú beszerzését is, látogatásomkor érkezett az újabb „rakomány”. Az intézmény alkalmazottai segítettek a kipakolásnál, közben Lajos elmondja, hogy szeretné is, ha az itt dolgozók úgy tudnának együttműködni, együtt dolgozni, mint egy nagy család, mert feszültségek, bizalmatlanság nélkül a munka is gördülékenyebb. A terveiről kérdezem, elmondta, hogy fontosnak tartja elsősorban, hogy az idősek ne csak a bezárt ajtók mögött üljenek, hanem sokat mozogjanak a friss levegőn is. Szeretne egy kis kertet kialakítani, ahol veteményezhet az, aki szeretne és bírja, de nemsokára meglesz a virágokkal, fákkal teli park, filagóriával, hogy az idősek élvezhessék a természetet. Programokat is tervez az idősekkel, egy napos körutakat, rendezvényeken való részvételt, hiszen az idősotthon nem börtön. Tervben van a helyi oktatási intézmények gyermekeinek látogatása, kézművesség, előadások, és bármi, amire van igény, és ami megoldható, hiszen figyelembe kell venni, hogy az idősek nehezen mozdíthatók.

Egy lakó már kertészkedik az öregotthon előtt.

Az intézménynek még az igazgatón kívül 7 alkalmazottja van egyelőre. Idősgondozók, akik 1224 és 12-48 órás váltásban dolgoznak kettesével, van szakácsnő, takarítónő, egy ápolónő és a körzeti orvos is kijár hetente egyszer. Segítők is jönnek Nagyváradról, hiszen az egyetemek szociális munkás szakának diákjai már érdek-

lődtek afelől, hogy végezhetnek-e az intézményben szakmai gyakorlatot. Az otthon lakói. A 13 bentlakó már otthonosan érzi magát új lakhelyén, barátságok is köttettek. Bár a szobák berendezése teljes, személyes tárgyak behozatala megengedett. 11 nő és 2 férfi van itt, de folyamatosan érkeznek, a többség 80 év feletti, de képviseltetve van a 60-as korosztály is. Vannak már román nemzetiségűek is, úgy tűnik

Így néz ki egy szoba (a képen Irma néni és Zsuzsika néni)

idős korban már nem fontos ki milyen származású, mert jól alkalmazkodnak egymáshoz. Az idősek közt is megvannak a vezetőbb egyéniségek, beszédesebbek és a visszahúzódóbbak, mint minden nagyobb csoportban, a 2 férfi is megkötötte a külön szövetségét, bár más nyelvet beszélnek. Az idős lakók egy része Bors községből származik, de érkeztek Nagyváradról és Bihar megye más településéről is. Van köztük olyan, akinek gyerekei szétszóródtak a világban, van, aki itt talál rá egy nagy családra, sok közöttük az iskolázott, diplomás, nemsokára egy házaspár is megérkezik. Tehát a lakók összetétele, minden tekintetbe színes, bár még csak tucatnyian vannak. A születésnapokat tortával ünnepelték meg, ahogy illik, egy néni, lelkendezve csapja össze a kezét, mikor a köszöntőkről beszélgettünk: „Képzelje, még egy pohár pálinkát is kaptam a születésnapomon, annak örültem a legjobban!” Az ebédlő, ahol a „közösségi élet” működik. Szándékosan mentem át az öregotthonba ebédidőben, hiszen akkor lehet leginkább képet kapni az intézmény működéséről. Napi háromszori étkezést biztosítanak az időseknek, minden nap van hús és gyümölcs. Voltak, akik már azért is panaszkodtak, hogy túl gazdag az étkezés, és itt „hizlalda” van. Az ebédlő nagyon tágas, hatalmas televízióval, újságokkal az egyik asztalon.


Időskorúak otthona Nagyszántón

5

még a hajukat is megcsináltatták az idős hölgyek, - mert a nő itt is nő marad. Nagyszántó több lakosa is ellátogat az idősotthonba, nem csak vasárnap, többen süteménnyel is kedveskednek az amúgy sem nélkülöző tucatnyi idős embernek. Utóirat. A fejlett nyugati országokban is hasonló színvonalú idősotthonokat biztosítanak, csak, hogy

Az ebédlőben vidám társalgás folyik

Megérkezett az újabb adag élelmiszer

Az étkezés hosszasan elhúzódik, hiszen a lakók itt vannak mind együtt, van miről beszélgetni. Közben a beteggondozók érdeklődnek, ki kér kávét, és ellenőrzik, hogy bevették-e a gyógyszereiket az idősek. Több mint egy órás étkezés után vonulnak vissza a jóllakott bentlakók, a szakácsnő, Irénke, már a vacsorát készíti elő. A vasárnap ünnep az idősotthonban is, olyankor kiöltöznek a lakók, hiszen látogatók jönnek. Az úrvacsorával egybekötött vasárnapi istentiszteletre

Egyeztetés a konyhában: Irénke most érzékenyebb gyomrú korosztálynak főz

sokkal magasabb áron. Az itteni kb. 350 euró helyett, ott 900-1000 euró a tarifa, és ehhez még hozzájönnek a külön szolgáltatások (pl. mosás), ami itt benne van az alapösszegben. Nem véletlen, hogy egyes szakértők „Idősotthon-turizmust” jósolgatnak, hogy idős korban nyugati polgárok fognak a keleti országok olcsóbb öregotthonaiba beköltözni. Lehet, hogy így fognak újból benépesülni kihaló félbe levő falvaink? (A Silver Pro Bors Facebook oldalán, bővülő kínálattal, megtekinthetők képek az idősotthonról).

Időskorúak a statisztikai adatok tükrében O Október 1-én ünneplik az Idősek Világnapját. Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította ünneppé. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. O A becslések szerint Európa több mint 17%-nyi időskorú lakosából még csak 2% a 85 év feletti, de 50 év múlva ez elérheti a 10%-ot. Németország öregszik a leggyorsabban az EU-ban, ahol a 65 év felettiek már 20% fölött vannak, 57%-uk nő. Őket követi Olaszország, Görögország és Svédország, a legkevesebb öreg, pedig Írországban és Szlovákiában

van. Magyarország (17%), és Románia (15%) a középmezőnyben helyezkedik el. O Az Európai 65 év feletti nők 40%a partner nélkül él, a férfiak több mint 60%-ának, viszont van társa (valószínű, a nők társtalanságának az egyik oka az is, hogy tovább élnek). Az időskorúak 1%-a Európában, viszont, csak 60 éves kora után házasodik meg először. O Az időskorúak 40%-a szív és érrendszeri betegségek miatt hal meg, 30%-uk rákban (ez a 40-65 év közöttieket is egyre inkább érinti). A cigarettázók arány idős korban 10%

alá esik. Közel 40%-uk részt vesz önkéntes munkában nyugdíj után, 60%-uk külföldre utazik, évente többször is. O Meglepő, de Európa szerte Magyarországon van a legkevesebb mélyszegénységben élő idős, (5%), Romániában 21%-uk az. Országunkban viszont csupán 3 %-uk internetezik, míg az unió többi országában ez már kedvelt elfoglaltságnak számit. O 2000 óta 30 %-kal nőtt az intézményes keretek közt ellátott idősek száma. Az Európai Unióban a 65 év felettiek 30 %-a idősotthonban él,

24%-a nappali intézmények szolgáltatását veszi igénybe, és már csupán 46%-ukról gondoskodik a család. O Romániában, ahogy nőtt az átlagéletkor (a férfiaknál 68,5 év, a nőknél 75,5 év), úgy nő az igény arra, hogy méltó otthonuk, ellátásuk legyen, hiszen 2010-ben már több mint 3 millióan voltak 65 év felettiek az országban. Magyarországon is drasztikusan nő az idősotthonokban elhelyezettek száma, amely már meghaladta az 50 ezret (Itt az intézményeket 40%-ban az önkormányzatok működtetik, és csak 10-10%ban civil szervezetek, egyházak).


Nők napja

6

Tavaszköszöntő Március, a Nők hónapja "Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tízedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet." (Márai Sándor: A nőkről általában)

„A nő a természet bájos tévedése” – mondta a híres angol költő, John Milton, és bizony, el kell ismernünk, hogy a NŐ megosztja a férfitársadalmat. Évezredekkel ezelőtt a matriarchátus felbomlott, mert a munka és a harcok miatt a férfiaknak fontosabb szerep jutott, - így a valamikor értékes nő tulajdonná degradálódott. Csak a feleség szerep és a gyermekszülés lett célja életének, önálló, magát megvalósító nő nem lehetett, legfeljebb befutott kurtizánként.

2000 évvel ezelőtt, amikor a zsidó rabbik hálát adtak Istennek imáikban, hogy nem születtek nőnek, egyedül Jézus volt az, aki egyenrangú félként, értékes emberként kezelte a nőket, meg is döbbentette a férfiközpontú társadalmat olyannyira, hogy az Ő nevében létrejött egyház el is felejtette sokáig ezt a gesztusát. Az 1700-as évek felvilágosodásától kezdve a nők egyre nagyobb szerepet követeltek maguknak, tanulni és írni kezdtek, betörtek a művészi és tudományos életbe (Magyarország állapotát tükrözi, az, hogy első magyar orvosnőnk, Hugonnai Vilma külföldön szerzett orvosi diplomáját évtizedekig nem fogadták el). Megjelentek Európában a szüfrazsettek, akik harccal, éhségsztrájkkal, életük feláldozásával harcoltak a nők jogaiért. Az első Nemzetközi Nőnap egy 1857-es New Yorki sztrájkhoz kapcsolódik (március 8-án 40 ezer textilipari nő lép sztrájkba, egyenlő bért és munkaidő csökkentést követelve), 1917-ben ezen a napon már Nőnapot ünnepelnek a világban, amit Magyarország 1948-ban vett át. A nőknek 1918-tól szavazati joguk is lett, Magyarország még abban az évben megadta ezt a jogot (meglepő módon Svájcban, csak 1971-től sza-

vaz-hatnak nők). Azóta a nők bármilyen szakmában jeleskedhetnek, tudományos munkát folytathatnak, nem meglepő, hogy országok, világhírű intézmények vezetői is nők. Át is estek sokan a ló túlsó oldalára, hiszen radikális feministák a nők elsőbbségét hangsúlyoz-zák, még a Bibliát is átírták, ahol az Isten csakis Anyaistennő lehet és Jézus is nő volt (arra a tudományos tényre alapoznak, hogy „elméletileg” létezhet férfi nélküli fogantatás, amikor a petesejt reprodukálja önmagát, de így csak nőneműek lehetnek az utódok). Amíg, a nyugat társadalmának női aggasztó módon elférfiasodnak, férfi szerepeket vesznek át (látszik ez már az öltözködési kultúrában is), Keleten még tart a nők elnyomása. Arab országokban elzárják, megalázzák, megölik a nőket, ha tanulni mernek. Kínában, Indiában, az egy gyerek vállalása miatt lassan eltűnnek a nők, mert mindenki a fiúmagzatot szeretné megtartani: hiszen a fiú gondoskodik öreg szüleiről, ő viszi tovább a nevet, és nem is akarnak a szegény családok eladósodni a lányaik hozománya miatt. Amíg természetes szaporulat esetében 100 lányra kb. 105 fiú jut (a fiúmagzatok gyengébbek, nagyobb köztük a halandóság, ezért is fogan meg több) Indiában, például már 60 millió-

val kevesebb a nő. A következmények drasztikusak: vannak, akik a szomszédos országokból 200 dollárért feleséget vesznek (1000 dollár pl. egy bika), megnőtt az erőszak, a nőrablások. A világon, tehát továbbra is folyik a nemek harca. De a Nemzetközi Nőnap azért egy szép gesztus, melyen elismerhetjük a nők érdemeit, anyaként, dolgozó-alkotó nőként, háziasszonyként, társként. Legújabban a férfiakról sem felejtkeznek el: november 19-ét jelölték ki Nemzetközi Férfinappá.

„Egy férfi sokkal szívesebben megy haza olyan házba, ahol vetetlen ágy és jókedvű asszony fogadja, mint olyanba, ahol szép rend és morcos asszony várja. (Marlene Dietrich). „A nő olyan, mint egy

teástasak. Nem tudhatod, milyen erős karaktere van, míg bele nem mártod forró vízbe.” (Eleanor Roosevelt). „Egy nő mindenben kételkedik, amit mondasz, kivéve, ha dicséred.” (Elbert Hubbard).

„A nő csakis egyetlen titkot képes megőrizni: az életkorát.” (Voltaire). „Egy asszony csak akkor elégedett teljesen, ha legalább tíz évvel fiatalabbnak néz ki, mint a lánya.” (Oscar Wilde).

„Hogy boldog legyél egy férfival, teljesen meg kell értened és egy kicsit szeretned. Hogy boldog legyél egy nővel, nagyon kell szeretned, de ne próbáld teljesen megérteni.” (Helen Rowland).

Egy vers ajándékba - Darvas Szilárd: A Nő Teremtése (férfiaknak kötelező elolvasni!) Amit mondok, nem ma történt, sok millió év előtt, Elmesélem, hogy az Isten valamikor réges-régen, hogy teremtette a nőt. E legenda őse hindu, s oly igaz, hogy aki hallja, nem lehet, hogy meg nem indul. Szóval az Úr legelőször, Férfiembert alkotott, Ezzel teltek hosszú évek, Nappalok és alkonyok, Ami szép volt, ami jó volt, Mindent ebbe fektette, Ő maga is megcsodálta, Mire készen lett vele: Domború mell, magas homlok, Sziklát görgető karok, És a többi. Részletezni Nem is nagyon akarok, Szeme, füle, lépe, mája, Lába is, hogy lépne rája, Hogy így visszagondolok, Csupa, csupa jó dolog. No, de közben hiba történt: Elfogyott a nyersanyag, Míg a férfi ily remek lett, A szegény nő megfeneklett, Rá már semmi sem maradt. Ám az Isten azért Isten, Véghetetlen bölcsessége,

Mindig jó dolgokra inti, Tudja, hogy ha segít magán, Az isten is megsegíti. Hogy ily nagy volt a probléma, Csak merészebb lett Ő attól, És nekiállt nőt csinálni, - ahogy azt ma mondanátok: Mindenféle műanyagból. Volt abban a nőben minden, Bizony nem lesz könnyű dolgom, Véges-végig elsorolnom. Az ezüsthold kereksége, Pálma sudár merevsége, Őszi felhő mélabúja, Mélyhegedű néma húrja, Őzikéknek kecsessége, Majmok csacsi fecsegése, Május üde tavaszsága, Csörgőkígyó ravaszsága, Fák közt nyögő szél fuvalma, Bősz oroszlán rémuralma, Páva tolla, pulyka mérge, Gyáva nyúlnak rettegése, Kis verébnek puha pelyhe, Illatozó rózsa kelyhe, Mérges fullánk kis darázsba', Felparázsló tűz varázsa, Csorgatott méz édes íze, Szomjúság a tiszta vízre, Nyári zápor, rét keserve Tél dühétől szétseperve, Bátor tigris vad haragja, Kis pacsirta trilla-hangja

És a többi, és a többi, Az is, ami ki lett hagyva. Nem volt már a férfi árva, Mert az Úr az új teremtményt, Neki adta illetőleg, Rásózta az ő nyakára... Nem telt bele alig pár nap, Hát az Úrhoz mén a férfi, S panaszkodik, azt remélve, Hogy az isten csak megérti. Uram! - így szól kezed mért ver? Rettenetes egy teremtmény, Akit adtál, az a némber. Szája be nem áll, ha fecseg, Egyszer nyűgös, másszor beteg, Minden semmiségért zokog, És veszélyes és szeszélyes, Hogyha egy kis öleléshez, Néhanapján hozzáfogok. Máskor - hogy is mondjam - mohó! Izzik, mint a tüzes kohó, Kábít, bódít, mint az óbor, Csak az a baj, hogy sose jókor. Elpusztulok vele élve, Így könyörgök: vedd őt vissza! Nincs szükségem feleségre! Szólt az Úr, ki nagy ravasz volt: Látom nincs belőle hasznod, Nem erőszak a disznótor, Visszaveszem én az asszonyt!

Nem telt bele alig pár nap, S hát megint csak jön a férfi, S panaszkodik, azt remélve, Hogy az Isten csak megérti:

És a csóknál több a köröm, Köröm, karom, fecsej, szitok, Ha úgy látja jónak, kidob, Minden bajért engem okol, Vele élnem tüzes pokol, Uram! - így szól - én se értem, Így könyörgök, legyen vége, De hiányzik az a némber, Vedd őt vissza, sose lássam, Ettől vagyok én most bajba', Nincs szükségem feleségre! Hiányzik a dalos ajka, Milyen kedves, mikor fecseg, Ez már sok volt az Istennek, Megható, ha néha beteg, Nagyot ütött az asztalra: Hogyha szenved, hogyha zokog, Volt időd, hogy kiismerjed, S milyen hálás, milyen boldog, Nekem is van egy kis eszem, Hogyha egy kis öleléshez, Többé vissza sose veszem, Néhanapján hozzáfogok. Oktalanságodon okulj, Mámorító, mikor mohó Izzik, Ahogyan tudsz, úgy boldogulj, mint a tüzes kohó, Ezt a mérget hordanod kell, Kábít, bódít, mint az óbor, Akárhogyan éget is, Sose rosszkor, mindig jókor, Vidd az asszonyt, Nincs öröm, csak vele élve! mert különben, Így könyörgök: add őt vissza, Beszüntetlek téged is! Szükség van a feleségre! Sok millió éve ennek, Szólt az Úr, De semmi se változott, ki nagy ravasz volt: Ma is így vagyunk a nővel, Látom, látod már a hasznod, Hol áldott, hol átkozott, Visszaadom hát az asszonyt! Nyögünk, hogyha velünk van Nem telt bele alig pár nap, és, Hogyha elhagy akkor is, S hát csak újra jön a férfi, Ezt csináljuk, amíg élünk, S panaszkodik, azt remélve, Így jön el az aggkor is, Hogy az Isten csak megérti: Amíg ez a világ világ, Uram! - így szól - én se értem, Össze sosem békülünk, De csak némber az a némber, Tragédiánk egy mondatban: Sok bosszúság, kevés öröm, Sem velük, sem nélkülük!


Nők napja

7

Aktív nők Borson Nagyon sokat beszélnek ma a nők túlterheltségéről, a munka és család összeegyezhetetlenségéről, mégis találunk minden közösségben olyan embereket, akiknek túl sok energia jutott, és ehhez járult még bátorság, akarat, és ötlet. Nem is tudnak egy helyben ülni, állandóan kell, hogy tervezzenek, szervezzenek, megvalósítsanak, csoportokat fiataltól idősig lázba hozzanak. Erős igényük van arra, hogy „valami történjen” közösségükben is, nem csupán saját

8

1. Bemutatkozás: olyan nőé, akinek a mindennapi rutin, munka és háztartás mellett a közösségben is tenni akar. Milyen sikerek értek, mi az, ami miatt érdemes csinálni? 2. Milyen akadályokkal, nehéz-

megelégedésükre, hanem mások örömére is. Természetesen sok ilyen embert találnánk közel 4000 lakosú községünkben, de helyhiány miatt két fiatal hölgyet kérdeztem meg, akiket biztosan jól ismer az a közösség, amelyben élnek. Mindketten nagyon családcentrikusak, de mégis fontos számukra, hogy képességeiket mások szolgálatába is állítsák, egy kicsit megmozgassák a sokszor munkaháztartás-család háromszögébe belefáradt közösséget. ségekkel szembesültél (mert néha nem elég a lelkesedés, sokféle embernek kell megfelelni, anyagiakat előkeríteni, stb.)? 3. Tervek, megvalósítások, vágyak a jövőre nézve. 4. Miért jó Bors községben élni?

Bajgyik-Baranyi Emma

Emma fiatal pártfogoltjai közt örökifjú marad A Borsi közösségi élet egyik „motorja”, aki anyaként, feleségként, közösségi emberként is kedvenc idézete szerint szeretné élni életét: „Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen.”

„Nem tudnám úgy elképzelni az életemet, hogy reggel felkelek, dolgozok, hazajövök, főzök, mosok…. és semmi más nem történik velem, minden nap ugyanaz! – vallja meg Emma – Jelenleg a saját cégünknél végzem az előkönyvelést, anya vagyok, de ezt ki kell egészítsem mással is. Az 1886-tól megalakult Galagonya Néptánccsoport tagja vagyok a kezdetektől, 1999 óta a borsi MIDESZ elnöke, 2002 óta a Borsi Református Nőszövetség, majd a kórus tagja, 2004-ben „verbuváltam” a gyermeknéptánc csoportot. Számtalan rendezvényt bonyolítottam le, nem egyedül, sokat dolgoztam együtt Ambrus Zsuzsával, akivel, kisebb-nagyobb sikerrel próbáltunk életet rázni községünkbe. 2001-ben még a szemetes kukákat is mi raktuk ki a polgármester úrral és néhány markos legénnyel, amit az óvoda udvarán bográcsossal ünnepeltünk meg. A Föld Napján 40 gyerekkel és felnőttel a község erdejében kirándultunk, néptánc táborokat szerveztünk, vagy elvittük oda a gyerekeket. A Mikulás házhoz megy akciót is 7 éven át mi szerveztük, egyszer a polgármesterrel szállíttattuk ki a csomagokat, fejére húztunk

egy Mikulás-sapkát. A teherautók akkor sem jöhettek be a faluba, egy mégis megtette, a polgármester a sapkával a fején ugrott ki az autóból és állította le, miközben a sofőr dőlt a nevetéstől. Volt sok humoros élményem még, ezért is jó csinálni. Felsorolhatnék még számtalan bált (szüreti, szilveszteri), gyereknapokat, vetélkedőket, nőszövetségi rendezvényeket. A lelkesedéssel sosem volt problémám, a férjem mondja gyakran: „Te meg is bolondulnál, ha nem szervezhetnél valamit.” Akadályok mindig voltak és lesznek, de azért vannak, hogy megoldjuk őket. Sokat segített a Polgármesteri Hivatal anyagiakkal, hellyel, és az elején tanácsaival, útmutatásaival ellátott Nagy Máté András, mert ugyebár a fiatalság bolondság. Nézeteltérések abból is adódtak, hogy mi másképp láttunk egy helyzetet. Pályázat útján is sikerült néha pénzt szereznünk. Gyakran okozott fejfájást az emberek érdektelensége, azt is mondták már: „miért csinálják, ki kérte őket?”, de végül is az volt a fontos, hogy voltak, akik ott voltak és jól érezték magukat. Terveim még vannak, a családban még egy gyerek, szeretnék szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozni, és persze a néptánccsoport vezetését, rendezvények szervezését is folytatni szeretném. Legújabb hobbim a virágtermesztés, mindenkinél virágot ültetek, lehet azért, mert nagyszüleim állattartással foglalkoztak és semmilyen növény nem volt az udvaron, valószínű, hogy most ezt pótolom. Borsról soha nem költöznék el, ez a falu számomra a világ közepe, bár vannak itt furcsa emberek is, de ezzel együtt szeretem a falumat. A gyerekemet is elsősorban önállóságra nevelem, és arra, hogy ne csak álmodozzon valamiről, hanem valósítsa is meg, mi mindenben támogatjuk. Ezt a tenni akarást láthatja nálam is, a páromnak is eleinte furcsa volt a nyüzsgésem, de azóta ő is elfogad így, persze nincs is más választása, mert nem tudna leállítani. Sok mindenben támogat, ezért ő az ideális férfi számomra. Nekem így kerek a világom, és ha kívánhatok valamit Nők Napjára, csakis egészséget kívánnék mindenkinek, mert, ahogy nagymamám mondta: ha az van, mindened megvan!”

A mérleg két oldala (humoros tények a nőkről) 1. A nő beszédes, kedves, megértő, vigasztaló… DE! Nem tud ellenállni a pletykának. A titok vagy túl nagy ahhoz, hogy egyedül hurcolja, vagy túl kicsi ahhoz, hogy érdemes legyen megőrizni. Persze, érdekes történeteket a férfiak is megosztanak egymással, de amíg a férfi tényeket közöl, addig a nő úgy tudja előadni, hogy neki abból előnye származzon. Téma se kell hozzá, hogy órák hosszat beszéljen, hiszen beszédben fejezi ki örömét, bánatát (nem tettekben, mint a férfi). Hangszalagjuk rövidebb, mint a férfiaké, így könnyebben lélegzenek, - és beszélnek. És végül: a nők nem ismerik be, ha tévednek: addig forgatják a szavakat, míg a férfi érzi magát hibásnak.

2. A nő gondoskodó, praktikus észjárású, jól menedzseli a háztartást… DE! Imádnak vásárolni és soha nem azt veszik meg, amiért eredetileg elindultak. Két kedvenc témája van, a ruha és a család: sajnos a férfi számára mindkettő unalmas. Soha nincs egy göncük sem, persze nem tudják becsukni a szekrényajtót, a férfi számára fontos dolgok vásárlásánál, viszont, zsugoriak. Gyakran irigyelni szokta azt, ami másnak megvan, de szerinte, ő is megérdemelné… 3. A nő érzelmekkel teli, bájos, és nagyon mutatós… DE! Érzelmei néha hisztibe csapnak át. A nők csak akkor sírnak hangosan, ha tudják, hogy hallják őket, és az érzelmi zsarolásnak is mesterei.

Nem utolsósorban, szerencsések a párválasztásban is, hiszen elmondásuk szerint, mindketten ideális férjet találtak. Március 8 apropóján, 8 kérdést fogalmaztam meg számukra, munkáról, családról, közösség építésről, és arról is, hogy nőként mi a fontos számukra, sokszor „férfiasanaktív” életükben hogyan tudják megélni nőiességüket, feleség- és anyai mivoltukat. A 8 kérdés, amit feltettem, a következő volt:

Tartozol egy csoporthoz, és miért fontos ez? 5. Az élet két területe: munka és család, amit egy társadalmilag aktív embernek nem érdemes rangsorolni. Hogyan egyeztethető össze életetekben, és milyen pél-

dát adnál gyerekednek, mire szeretnéd elsősorban megtanítani? 6. Kevés szabadidődben mit szeretsz csinálni, miben „adsz magadra”, mint nő? 7. Milyen az ideális férfi számodra? 8. Mit kívántok Nők Napján?

Gagyi Annamária

”Lassan 16 éve vagyok feleség, és két gyermek édesanyja, akiknek soha sem mondom, hogy nem érek rá. – írta Annamária bemutatkozásában – A család mellett hivatásomnak és életelememnek érzem a tanítást, ezért végeztem egyetemet akkor, amikor Emese lányom 3 éves, Balázs fiam, pedig 10 hónapos volt. A tanítás mellett a közösségi munkákból is kiveszem a részem. A hat éven át megtartott Jótékonysági Iskolabál egyik főszervezőjeként nemcsak azt tartom fontosnak, hogy iskolánkat támogassák, hanem azt is, hogy a szülők, a gyermekek, a pedagógusok, és közösségünk tagjai, mind tudjunk együtt szórakozni is. Idén szeptembertől a Szentjánosbogár Néptánccsoport vezetője vagyok. Hagyományőrzés és néptáncoktatás céljából írt két pályázatom is nyert. (2012- Bethlen Gábor Alap, 2013- Balassi Bálint). Most várjuk a harmadik pályázat elbírálását. Presbiter vagyok, kórustag, a Vasárnapi Iskola egyik tanítója, a Vakációs Bibliahét egyik szervezője. Miért érdemes csinálni? Mert a Jóisten ide, ebbe a közösségbe teremtett, tervei vannak velem, feladatai vannak itt a számomra, s mindig vannak mosolygós arcok, olyan gyermekek és felnőttek, akikért megéri, akik igénylik e tevékenységek megtartását. Nehézségek is vannak: időhiány, a tevékenységek néha egybecsúsznak, fizikai megterheltség, lelkiismeret furdalás (néha úgy érzem: elhanyagolom a családom).

A jövőben szeretném folytatni eddigi tevékenységeimet, újraindítanám a Baba-Mama találkozókat és a Gyerek-Klubbot. Ha nyerünk az idei pályázaton, akkor a Schola Nostra Alapítvány szervezésében hagyományőrző kézműves napokat tartunk. Augusztusban tánctáborba megyünk a Szentjánosbogár néptánccsoporttal. Úgy érzem, máshol nem tudnék élni, ezért is jöttem vissza. Házasságkötésünk után 1,5 évet laktunk Biharpüspökiben, újabb 1,5-et Nagyváradon. Nekem fontos, hogy jól ismerjem azokat az embereket, akik között élek, nem szeretek szótlanul elmenni mellettük. Azt mondják, senki sem lehet próféta a saját hazájában, úgy érzem, minden nagyképűség nélkül, nekem sikerült, hiszen egykori ismerősök, pajtások elfogadtak gyermekeik tanítójaként is. Nem volt könnyű a munka és az anyaság összehangolása, sőt néha nagyon is nehéz. Hiszen olyan anya vagyok, aki szereti gyermekei minden tevékenységét nyomon követni. Amikor tehetem és ők is igénylik, velük vagyok. Segítek nekik a tanulásban, meghallgatom a fiam zongorázását, elviszem a lányomat az edzéseire, de ott vagyunk a közeli röplabdameccsein is. Sokat kirándulunk a családdal, egyetlen közös nyaralást sem hagyunk ki. Szeretném, ha gyermekeink is megtanulnák, hogy a család az első mindenben. Arra is próbálom őket megtanítani, hogy ebben a rohanó világban meg kell tanulniuk saját maguk beosztani az idejüket, a tevékenységeiket. Remélem, becsületes és szorgos felnőtté tudjuk őket nevelni. Szabad időmben utazgatunk a családdal. Hobbim a családom, ha tehetem, őket kényeztetem. Szeretek rádiót hallgatni, olvasni. Könyvek vásárlásával “adok magamra”. Az ideális férfi olyan, mint a férjem, hiszen türelmes és megértő. Minden munkámban támogat: sok mindent megvesz, felszerel vagy megjavít, amire az iskolában szükségem van. Otthagyta a munkahelyét, hogy két kisgyerek mellett egyetemre mehessek, igyekszik a munkája mellett annyi időt velünk tölteni, amennyit bír, sokszor szervez apás programokat a gyerekekkel, amikor én képzéseken vagyok, besegít a házi munkában, ritkán még főz is. Melyek lennének a nőnapi kívánságaim? Magamnak azt kívánom, hogy legyen végre időm, türelmem megtanulni angolul! A családban adjon az Isten erőt és egészséget, hogy férjemmel együtt megláthassuk a dédunokáinkat! Végül, tudjam kivenni a részem nyugdíjas koromig itthon, egy olyan nemzedék nevelésében, amely mindig szem előtt fogja tartani e közösség közös érdekeit!”

Pánikolnak, ha nem találnak valamit feneketlen táskájukban, amíg megtalálják, mindenki hibás volt a környezetükben. A nő nagyon hiú: nem akar őszinte választ arra a kérdésre, hogy "Hogy nézek ki?", és képes átöltözni a sarki boltig, hiszen nem lehet tudni kivel találkozik. A legkínosabb, ami vele történhet, hogy egy eseményen valaki ugyanolyan ruhát visel. 4. A nő áldozatot hoz másokért, erős ben-

ne a szülői ösztön, megvédi gyermekét és társát… DE! Túlgondoskodó, féltékeny és uralkodó. Nem véletlen, hogy apósviccek nem léteznek, mert a nő élete végéig részt kíván venni annak az életében, aki hozzá tartozott. Ezért, sokszor túlságosan beleártja magát felnőtt gyermeke életébe, nem engedi önállósodni. A férfi életét, pedig még akkor is nyomon követi, ha már régen nem élnek együtt.

Annamária minden községi esemény lelkes résztvevője. „Biharszentjánoson, tanítónőként dolgozó Annamária valóban hatékony menedzser lenne, hiszen alig egy óra alatt elküldte válaszait a kérdéseimre. Ennyire sok ideje lenne egy elfoglalt családanyának, vagy ennyire jól tudja beosztani? Vagy igaz, az a mondás, hogy az értékrendünkben fontos dolgokra mindig jut idő és energia?”


Farsangtól böjtig

8

Farsangtól Böjtig… - Néprajzi kislexikon

O Itt a farsang, áll a bál… A farsang vízkereszttől böjtig tartó időszak, melyet a mulatságok, vidám lakomák jellemeztek, „bujasága” miatt tiltotta is párszáz éve a keresztény egyház. Csúcspontja a karnevál, a néphagyományban a „farsang farka”, mely farsangvasárnaptól (böjt előtti vasárnap) húshagyókeddig tart. Már az Anjouk és Mátyás király idejében is rendeztek télbúcsúztató farsangi mulatságot, de népszerűségét a németektől nyerte, innen elnevezése is (Fastnacht =böjtelőéj). A népi

kultúrában a párválasztás időszaka (később kezdődött a mezei munka, akkor már nem volt idő rá). Farsangvasárnapig meg is kellett találni a jövendőbelit, nem véletlenül nevezik e napot vővasárnapnak is (a vőjelölt az após kontójára fogyaszthatott). Ekkortól a legények a kalapjukra tűzték a menyasszonyuk bokrétáját. Volt ahol megtartották farsang farkán az asszonyok farsangját, ahol a nők férfi módjára mulathattak, ihattak, nótázhattak. O „Inkább a has fakadjon, mint az étel megmaradjon.” Hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közti hétnek csonkahét, húshagyóhét a neve. A virágvasárnapig terjedő heteknek is nevük volt, utalva az elvégzendő munkára. Guzsalyos héten a szövés-fonást fejezték be, a virághéten vetették el a virágmagokat, a fehérhéten takarítottak, meszeltek, a süketvasárnapon tilos a zajongás, az 5. hetet, feketehétnek nevezték, szombaton fekete lepellel takarták le a katolikusok a szentképeket. Húshagyó kedd a farsangtemetés időpontja, nevezik

madzaghagyó keddnek is (a madzagon lógó ételeket megették). Hamvazószerdán a katolikus pap az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamujával keresztet rajzolt a hívek homlokára, emlékeztetve őket, hogy porból lettek. Torkoscsütörtökön, még el lehetett fogyasztani a megmaradt ételt, ezt a szokást lovagolják meg a vendéglők, jelentős akciókat hirdetve. Magyar írónk, Dugonics András írta több mint 200 éve: kinek sok zabáló csütörtökje van (sokat eszik egész évben), annak sok böjtje is lesz. Tehát: több nap, mint kolbász. O BÖJT: lemondás, megtisztulás, megújulás. A böjt lényege a testi vágyak visszaszorítása, és a lelkiek, főleg az Istennel való kapcsolat előtérbe kerülése. A húsvétot megelőző 40 napos böjtöt századokkal ezelőtt szigorúan megtartották. A nyugati világban wellnesszel, fogyókúrával kötik össze, divatos ma a böjt-tábor, ahol elsősorban a léböjtkúráknak, vitamindús zöldség és gyümölcs turmixoknak köszönhetően, inkább a test salaktalanítása,

a fogyás kerül előtérbe, kis vallásos-lelki mázzal leöntve. A kereszténység kezdetén Húsvétkor kereszteltek, ezért az előtte való napok a keresztségre való felkészülés ideje. A IV. századtól kezdett kialakulni a 40 napos böjti időszak, II. Orbán pápa 1091-ben törvénybe is iktatta. A paraszti kultúrában eleink a böjt 40 napján minden állati eredetű ételtől tartózkodtak, edényeiket is hamulúggal súrolták ki hamvazószerdán, nehogy zsiradék maradjon benne. A böjt legelterjedtebb étele a bab, lencse, aszalt gyümölcs, mákos laska mellett a Cibere leves. A korpát leöntik forró vízzel, kevés kenyeret, vagy kovászt adnak hozzá, és hagyják, míg édes- savanykás ízűvé erjed. Ezután fölforralják és tojással gazdagítják. Népszokásainkban Farsang végén Cibere vajda és Koncz király összecsapott, és a böjtöt jelképező Cibere kiszebábúja került ki győztesen. Ciberét, mint a betegség, halál jelképét, Virágvasárnap égették el a falun kívül, és a folyóba dobták.

Mi rejlik a maszk mögött? - A testbeszéd, ami elárul minket „Az ember minden szerepében sajátos arckifejezést és külsőt ölt magára, hogy olyannak lássák, amilyennek ő szeretné. Valóban igaz, hogy a valóság csupa maszk. Annyira hozzászoktunk, hogy mások előtt álarcot öltsünk, hogy végül már saját magunk előtt is álarcban jelenünk meg.” (La Rochefoucauld). Farsang az udvarlás, párkeresés al- maszkunk mögött merünk teljesen ön- jobban magukat, míg a kevésbé művelt kalma, mikor feloldódnak a gátlások, az magunk lenni, - így nem sérülhetünk. ember gesztusokra támaszkodik. emberi kapcsolatok laza, nyitott formáA pszichológusok szerint, a testünk, viDe kell-e ennyire kiismernünk a másik jára terelődik a hangsúly. Hogy mennyi- selkedésünk sokat elárul akaratunkon kí- embert, vagy jobb, ha megmaradnak re nem szereti az ember kiadni magát, vül, gesztusaink gyakran ellentétben áll- illúzióink? A testbeszédről szóló összearra utal a farsangi időszakhoz kötődő nak szavainkkal. A társadalmi ranglétra állítás, szórakoztató formája lehet akár alakoskodás, álarc-viselés, hiszen csak legfelső fokán állók szavakkal fejezik ki önmagunk megismerésének is

Testrészekhez köthető gesztusok O A fej: A félrebiccentett fej érdeklődést mutat, a leszegett fej elutasítást, rosszallást. Akik érdekelnek bennünket, annak gyakran nézünk a szemébe, de ha beszélgetés közben lehunyjuk szemünket, a másikat ki akarjuk zárni a látószögünkből. Az érdeklődés jele, ha mosolyogva, enyhén felhúzzuk szemöldökünket, az összeráncolt szemöldök, viszont negatív kritika. A tenyérrel megtámasztott fej az unalom jele, akkor őszinte az érdeklődésünk, ha arcunkra simuló, nyitott tenyérrel figyelünk. Ha ujjunkkal állunkat simogatjuk, döntésre jutottunk, ha ujjunkkal megtáBirtoklás, dominancia: Magabiztos, magukat felsőbbrendűnek képzelő emberek, gyakran kulcsolják össze kezüket a tarkójuk mögött, hátradőlnek, egyik bokájukat keresztbe téve térdükön (Jelzi: több vagyok, mint te!). Az okoskodók összeérintik ujjaikat maguk előtt háztető formájában. A hát mögött összekulcsolt kéz, felszegett fej a fensőbbség jele, és az is, ha kezünket elrejtjük (zsebre dugva, mell előtt ös�szefonva), a hüvelykujj kivételével. Jelzés értékű, ahogy a tárgyhoz viszonyulunk, pl. tenyerünkkel nekitámaszkodunk a bejárati ajtónak („én házam”), ráülünk kocsink motorháztetejére, feltesszük a lábunkat az asztalra. A lovagló ülés a széken agresszív, domináns magatartásra vall. Hazugság: Ha egy gyerek hazudik a szüleinek, önkéntelenül a szája elé kapja kezét, a tizenéves is szájához emeli, az ujjak körülsimítják az ajkat. Amikor a felnőtt hazudik, száját eltakarva próbálja útját állni a hamis szavaknak, ám utolsó pillanatban

masztjuk állunkat, megszűnt érdeklődésünk. A fülcimpa dörzsölgetése jelzi: eleget hallottam, most én beszélek. O Kézmozdulat: Nyitottság, őszinteség a kifele fordított tenyér, széttárt kar (az állat is felfedi hasát, ha megbízik valakiben). A férfi zsebre dugott kézzel magyarázkodik, a gyerek háta mögé dugja a kezét, ha titkolnivalója van. Tenyérrel lefelé nyitott kezű ember uralkodni akar a másikon, „megmondja a tutit”. Az ujjal mutogatás agresszió jele. Ha a partner karját, vállát megfogjuk, érzelmeket táplálunk iránta. Ha beszélgetéskor utánozzuk gesztusait, elfogadjuk álláspontját. Csípőre tett kéz cselekvésre való elszántságot jelöl. Ülő helyzetben mindkét kéz átkulcsolja a lábat: makacs vitapartner ismertetőjele. A tenyér összedörzsölése azt jelzi, hogy szerencsés kimenetelű eseményre várunk, az ujjhegyek összedörzsölése, pedig arra utal, hogy pénzre számítunk. Aki pelyheket kezd szedegetni ruhájáról, nem ért egyet a másik mondanivalójával.

arrébb húzza a kezét, és csak az orrát érinti meg. Az eltitkolás jele az is, ha a szemünk alját dörzsölgetjük (főleg férfiaknál). A hazugság bizsergő érzést kelt az érzékeny arc és nyakszövetekben, ezért vakargatja nyakát, húzogatja gallérját. A hazug pupillája összeszűkül, szájszöglete megrándul, a homloka verejtékezik, elpirul, sűrűn pislog. Személyes tér: Az intim zónánkba (15—45 cm) csak a hozzánk érzelmileg közelállóknak szabad behatolniuk. Ha olyasvalakire tesszük rá barátságosan kezünket, akit most ismertünk meg, negatív érzést válthatunk ki belőle. Ha ketten megcsókolják egymást, viszonyukról árulkodik, hogy mekkora távolságban tartják a csípőjüket egymástól. Intim zónánkat annyira véd-

O Kar és láb: A mell előtt összefont kar, védekező, elhatárolódó magatartást jelent (ne hatoljanak be a területemre), főleg, ha a tenyér még ökölbe is szorul. Ugyanilyen „önvédő gesztus” ha tenyerünkkel átfogjuk karunkat, táskánkat magunk elé szorítjuk, lábunkat is keresztezzük. A félelem, idegesség jele a boka összekulcsolása, álló helyzetben az összekulcsolt láb az elzárkózást jelenti. Ha érdekelni kezd az adott személy, akkor a lábfejünket felé fordítjuk

jük, hogy nagy tömegben (pl. zsúfolt buszon) még az ismerőssel sem beszélünk, kerüljük mások pillantását, újságba mélyedünk. A nagy népsűrűségű területen nagyobb az agresszió, bűncselekedet. Rendőrségi kihallgatáson a gyanúsítottat támla nélküli székre ültetik a szoba közepén (védetlen terület), és az „intim zónájába” behatolva kérdezik ki. Személyes terünket megjelöljük tárgyakkal, pl. a szék karfájára tett ruhánkkal. Udvarlásgesztusok: - A férfiak gesztusai. A férfiak magukat kellető gesztusokba kezdenek a nő közeledésekor (tollászkodás, a tömegből való kitűnés). Nyakukhoz nyúlnak, nyakkendőt igazítanak, gallért, inget simítanak, nem létező porszemeket söprögetnek. Az övbe

dugott hüvelykujj agresszív gesztusa is erőteljesen hangsúlyozza nemiségét. A nő irányba fordul és lábfejét is felé fordítja, pillantásával egy ideig fogva tartja a nő pillantását, pupillája kitágul. Gyakran áll csípőre tett kézzel, szétveti lábát, megérinti arca több pontját. - A nők jelzései. A nők is hajukhoz nyúlnak, ruhájukat simítják, lábfejükkel, testükkel a férfi felé fordulnak. Az izgatott érdeklődés a pupillatágulást, arcpirulást idéz elő. Fejüket megrázva, az arcukból hátrafelé dobják hajukat. A lábak jobban szétnyílnak (a védekező nő mindig szorosan keresztbe teszi lábát), a csípő szokatlan ringása járás közben a medencét hangsúlyozza. A felhúzott válla felett félig lehunyt szemmel nézi a férfit, míg csak az észre nem veszi, ekkor sietve elfordítja tekintetét. Szája kissé nyitott és nedves. Az egyik lábát a másik alá dugja és az érdekesnek vélt személy felé villantja térdét, a cipős lábát lóbálja, tárgyakat simogat.

Bors Községi Figyelő 15. szám  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you