Hallgatói szemmel 2.0: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Tartalomjegyzék Előszó ....................................................................................................................................3 Bevezetés ...............................................................................................................................4 Válaszadóink .......................................................................................................................4 Az évfolyamképviselők és megítélésük...................................................................................7 A Hallgatói Önkormányzat ................................................................................................... 10 A Küldöttgyűlés................................................................................................................. 10 A választások .................................................................................................................... 11 Az Elnökség ...................................................................................................................... 13 Következtetések ................................................................................................................. 15 Készítők ............................................................................................................................... 16
1. ábra Egyéb észrevételek a kérdőívvel kapcsolatban: válaszaitok összegzése.
2
Előszó Tisztelt Olvasó! Kedves Hallgatótársunk! A Politológus Műhely öt esztendős fennállása alatt immár másodízben mérte fel az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóinak Hallgatói Önkormányzattal kapcsolatos véleményét. Szervezetünk mindig is igyekezett aktív, a maga módján formáló szerepet betölteni kari közéletünkben. Ennek eredményeként öntevékeny csoportunk már a 2016 tavaszán lezajlott „pártos” HÖK-választás során is objektív mércékkel kívánta segíteni az éppen aktuális helyzet megértését, leírását, a hallgatók döntéshozatalát és a pályázók jövőbeli munkáját. Célunkat akkor elértük, hiszen több mint 225 hallgatótársunk véleményének megismerésével addig soha le nem írt folyamatokat mutathattunk be elsőként. Karunk közélete azóta jelentősen átalakult. Ebben a folytonosnak tűnő tendenciában a négy elnökjelölt feltűnése a jelenlegi választások során, ha nem is trendfordító, de mindenképpen kiemelkedő jelentőségű esemény. Úgy gondoljuk, a több jelölt egymástól eltérő, de intézményesített álláspont felfedezésére is alkalmas lehet. Kutatásunk kezdetén két célt tűztünk ki magunk elé: 1) összehasonlítani előző mintavételünk során feltárt adatokkal a jelenlegieket, ezzel válaszolva a „mi történt/mi változott?” kérdésekre; 2) megérteni és leírni a Hallgatói Önkormányzatban jelenleg zajló folyamatokat, válaszolva a „mi történik?” kérdésre. Céljaink megvalósításához részben már kipróbált, részben új módszertani eszközöket alkalmaztunk: kutatásunk alapját online kérdőívünk adta, amelyben elsősorban kvantitatív, számszerűsíthető adatok felvételére tettünk kísérletet, azonban módszertani újításunknak köszönhetően jóval több kvalitatív, minőségi vélemény megismerésére is lehetőségünk nyílt. Ezen túlmenően a „kérdőívezés” mellett egy kvalitatív mélyinterjú lefolytatására is vállalkoztunk, árnyalva, illetve mélyítve a hallgatói véleményeket. Ezen főbb pontokon túl számos helyen tudatos kutatói döntéseink nyomán még újabb és újabb részmódszerek alkalmazásával törekedtünk a minél pontosabb és minél objektívabb elemzés elkészítésére, adataink ábrázolására. Természetesen számunka és munkánk szempontjából is kiemelten fontos megjegyezni, hogy mindezen munkát hallgatótársaink nélkül nem tudtuk volna elvégezni. Köszönettel tartozunk tehát minden jelenlegi hallgatótársunknak, aki kérdőívünk kitöltésével, véleményével, tanácsaival segítette munkánkat! Kutatásunkat azonban nem csak nekik, hanem minden ÁJK-s egyetemi polgár számára ajánljuk! A Politológus Műhely csapata ugyancsak hálával tartozik azon tagjainak, akik időt és energiát nem kímélve dolgoztak szabadidejükben azért, hogy végeredményben jelen elemzés létrejöhessen. Hálával tartozunk annak a nagyszerű együttműködésnek, amely során elsőtől ötödéves hallgatókig valamennyi évfolyam és valamennyi nagyobb szak képviseltette magát általuk, tagjaink által! Büszkék vagyunk rájuk, és köszönjük! Jó olvasást, jó elmélkedést kívánunk! Budapest, 2018. november 26. Gáspár Kristóf a kutatás vezetője 3
Bevezetés Közvélemény-kutatásunkat többek közt a célból hívtuk életre, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a legfontosabb attitűdök, amelyeket a hallgatók a HÖK-höz párosítanak, illetve mik azok az alapvető percepciók, amelyek eszükbe jutnak, ha meghallják a „Hallgatói Önkormányzat” szóösszetételt. Előző kutatásunk két és fél évvel ezelőtt zajlott, amikor a kari közélet felbolydult: egyrészt a regnáló tisztségviselők kétes megítélése miatt az akkori elnök- és évfolyamképviselő-választást viszonylag nagy érdeklődés kísérte; másrészt pedig egy olyan újfajta mozgalom robbant be, amely alapvető újításként volt tekinthető a HÖK életében, és melynek köszönhetően verseny bontakozott ki az egyes mandátumokért. Az akkori választásokon több jelölt is megmérette magát, több fórumon is heves eszmecsere zajlott, így a közvélemény-kutatásunkkal könnyebb volt megszólaltatni akár az olyan hallgatókat is, akik egyébként nem, vagy csak ritkán folynak bele a kari közéletbe. Az akkori lelkesedés azonban az ezt követő két választáson alábbhagyott, és legjobb esetben is csak egy-egy jelölt indult el az egyes mandátumokért, így ezeket a választásokat kisebb érdeklődés övezte. A most esedékes küldöttgyűlési- és elnökválasztás azért érdekes, mert ismét többen indulnak el az elnöki mandátumért, amely miatt előzetes percepciónk az, hogy a hallgatók ismételten nagyobb érdeklődéssel kísérik ezt a választást, ami a részvételi adatokon is meglátszik majd. Kutatásunkban leginkább arra szerettünk volna választ kapni, hogy milyen a mostani Hallgatói Önkormányzat megítélése, és ez mennyiben tér el az előző kutatási eredményeinkhez képest. Kérdésfelvetésünk vonatkozott továbbá az évfolyamképviseleti rendszerrel való elégedettségre, arra, hogy melyek azok a legfontosabb attitűdök, amelyekkel a HÖK, illetve a küldöttgyűlés tagjainak többek közt rendelkeznie kellene. Kérdéseinket igyekeztünk egyrészt szimbolikus, másrészt pedig irányított formában is feltenni, hogy a válaszok egy minél szélesebb skáláját ismerhessük meg. Kutatásunk egésze során egyrészt kitértünk a beérkezett adatok kvantitatív elemzésére, másrészt pedig komparatív elemzéseket is készítettünk mind a Hallgatói Önkormányzat elnöki pozíciójáért induló jelöltek programjáról, mind pedig arról, hogy melyek a legfontosabb kiemelhető különbségek a mostani, illetve a két és fél évvel ezelőtti elemzésünk között. Ezen felül egy kvalitatív kutatás is készült elemzésünkhöz, ami egy mélyinterjút takar a Hallgatói Önkormányzat jelenlegi elnökével. Előre szeretnénk bocsátani, hogy a közvéleménykutatásunk készítői nem professzionális szakemberek, és a megszólítandó közönség sem feltétlenül jártas az elemzői terminusokban, ezért igyekeztünk elemzésünket az arany középúton tartani, ügyelve a szakmai színvonalra és a közérthetőségre is. Kérdésként felmerülhet, hogy mekkora mintával dolgoztunk, és hogy ez a mintaszám mennyiben tekinthető reprezentatívnak? Örömünkre szolgál, hogy az ELTE ÁJK hallgatói létszámát tekintve megfelelő nagyságú minta érkezett be, amely jelen esetben számszerűsítve 231 kitöltést jelent. Ugyanakkor fontos azt megjegyezni, hogy nem volt célunk a reprezentativitás elérése, így minden jelen elemzésben tett megállapításunkat kizárólag a válaszadóink függvényében lehet értelmezni, azokat kiterjeszteni, általánosítani nem lehet! A bevezető rész második felében bemutatjuk azokat a legfontosabb alapvető információkat, amelyeket a kitöltők osztottak meg magukról, így pontosabb képet kaphatunk arról, hogy kiket sikerült megszólaltatnunk közvélemény-kutatásunkkal, kik is a kitöltőink. 4
Válaszadóink Kitöltőink több mint fele, pontosan 53,2 %-a nő, amely azt jelenti, hogy a 231 kitöltő közül 123 vallotta magát nőnek, míg 108-an férfinak. Érdekes, ám nem meglepő adatokat találunk az egyes évfolyam, illetve szakok megoszlása között is. A válaszadók 74,9 %-a jogász nappali szakos hallgató, míg 17,3 % politológia/politikatudományok alapszakos képzésre jár. Ezen felül érkezett néhány százaléknyi kitöltés politikatudomány mesterképzésről, jogász levelező, illetve 1 kitöltés igazságügyi igazgatás levelező szakról is, ám ezek olyan kis hányadát képezik az összes kitöltésnek, hogy ezen szakok válaszát nem tudjuk értékelni külön, csupán a teljes minta részeként. Fontosnak tartjuk kiemelni azt is, hogy tudatos döntésünk volt egy olyan mechanizmus beépítése, melynek segítségével ellenőrizni tudtuk az adatok hitelességét, illetve azt, hogy válaszadóink is éppolyan komolyan vették-e a kutatást, mint mi. Ennek eredményeként, már az alábbi két diagram összevetéséből is látszik, hogy a válaszadók kora és évfolyama is megfelel az előfeltevésnek, tehát az elsőévesek 19, a másodévesek átlagosan 20 évesek és így tovább. Mindezt természetesen az SPSS statisztikai elemzőprogram felhasználásának segítségével is ellenőriztük.
2. Életkorod 1% 18
7%
19
10%
7%
20
10%
21
20%
22
21%
23
24%
24 25+
3. Évfolyamod Első évfolyam
Második évfolyam
11%
12% 12%
30%
Harmadik évfolyam
35% Negyedik évfolyam
Ötödik évfolyam
5
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora a kitöltőink között a kari közélet beágyazottsága. A válaszadók 7,8 %-a, számszerűsítve 18-an indultak már a Hallgatói Önkormányzat évfolyamképviselői választásán. Ennél jóval kevesebben vannak a kitöltők között, azonban némi átfedéssel azok, akik a mostani évfolyamképviselői választáson is terveznek indulni, ez az összes kitöltő 3,5 %-át jelenti, tehát összesen 8 főt. Némiképp meglepő az az adat, mely szerint az összes kitöltő 17,3 %-a, vagyis 40 fő volt már a HÖK valamilyen tisztségviselői pozíciójában. Ennél valamivel alacsonyabb a kitöltők közül azoknak a aránya, akik jelenleg is tagjai valamelyik bizottságnak, ez az összes kitöltő 14,3 %-át érinti, vagyis számszerűsítve 33 fő vallotta úgy, hogy jelenleg is tagja valamely működő bizottságnak. Ha a Hallgatói Önkormányzathoz szorosabban kapcsolódó hallgatók létszámát nézzük, és figyelembe vesszük az egyes bizottságokban levő tagok számát, az alelnökök és a referensek számát, akkor az ELTE ÁJK HÖK honlapján található adatok alapján 76 taggal számolva azok 43,4 %-a töltötte ki kérdőívünket a szorosabban értelmezett Hallgatói Önkormányzatot véve alapul. (Nem említve külön az ELTE ÁJK HÖK hivatalos lapját, a Jurátust melynek szerkesztőségét és munkatársait a közvélemény-kutatásunkban külön nem vizsgáltuk.) Hasonlóan érdekes eredményt hozott következő kérdésünk, mely arra vonatkozott, hogy a kitöltők közül hányan vettek/vesznek részt a 2018/19-es tanévre vonatkozó mentorprogramban. Az összes válaszadó 15,6 %-a, tehát 36 fő jelezte, hogy részt vesz ebben a programban. A két és fél évvel ezelőtti kutatásunkhoz hasonlóan a mostani kutatásunkból is kitűnik, hogy a válaszadók között többen vannak azok, akik nem tagjai egyik egyetemi szervezetnek sem, ez a teljes kitöltést vizsgálva kereken 55 %-ot jelent, míg 45 %, 104-en vallották azt, hogy tagjai valamely működő szervezetnek. Ezen adatokból valószínűsíthető, hogy enyhén felülreprezentáltak azok a kitöltők, akik tagjai valamely egyetemi szervezetnek, ám ez nem olyan mértékű, hogy az torzítaná a kapott eredményeket. Előző kutatásunkban lefolytatott vizsgálatunkat megismételve ismételten kíváncsiak voltunk, hogy található-e összefüggés a diákszervezeti tagság és a kari közélet iránti érdeklődés között. Várható eredményként megállapítottuk, hogy a kari közélet iránti érdeklődés jelentős mértékben csökkent, válaszadóink 57,6 %-át nem érdekli a kari közélet, míg csupán 14,7 %-uk fejezte ki egyértelmű érdeklődését. Az érdeklődés ilyen mértékű hiányából következően vizsgálatunk ezúttal nem mutatott szignifikáns, így érdemi kapcsolatot a két vizsgált mutató között, szemben 2016-os eredményeinkkel. A kari közélet irányába tehát erősnek, általánosnak mondható az apátia válaszadóink körében.
6
8. Mennyire érdekel téged a kari közélet? * 13. Jelenleg tagja vagy-e valamely a karon működő egyetemi szervezetnek? Kereszttábla 13. Jelenleg tagja vagy-e valamely a karon működő egyetemi szervezetnek? Igen 8. Mennyire érdekel
Nem érdekel* Count
téged a kari közélet?
% within 8. Mennyire érdekel
Nem
Total
61
72
133
45,9%
54,1%
100,0%
77,2%
81,8%
79,6%
18
16
34
52,9%
47,1%
100,0%
22,8%
18,2%
20,4%
79
88
167
47,3%
52,7%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
téged a kari közélet? % within 13. Jelenleg tagja vagy-e valamely a karon működő egyetemi szervezetnek? Érdekel**
Count % within 8. Mennyire érdekel téged a kari közélet? % within 13. Jelenleg tagja vagy-e valamely a karon működő egyetemi szervezetnek?
Total
Count % within 8. Mennyire érdekel téged a kari közélet? % within 13. Jelenleg tagja vagy-e valamely a karon működő egyetemi szervezetnek?
*A ,,Mennyire érdekel téged a kari közélet?” kérdésre 1-es vagy 2-es értéket bejelölők összesítve (nagyon nem érdekel, nem érdekel). **A ,,Mennyire érdekel téged a kari közélet?” kérdésre 4-es vagy 5-ös értéket bejelölők összesítve (nagyon érdekel, érdekel).
Az évfolyamképviselők és megítélésük Jelen kutatásunk természetesen a HÖK egyik legfontosabb szervezeti struktúráját, az évfolyamképviseleti rendszert, valamint magukat az évfolyamképviselőket is górcső alá veszi. Igyekeztünk felmérni, hogy milyennek tartjátok, milyennek kéne lennie szerintetek ezen rendszernek és az azt alkotóknak. Kérdőívünk során összesen kilenc kérdés keretében adhattátok meg válaszaitokat, fejthettétek ki véleményeteket ezen résztémában. A beérkezett válaszok alapján elemzésünk ezen részében igyekszünk összegezni és bemutatni az eredményeket. Az első két kérdés esetében a kapott válaszok megoszlása nagyfokú azonosságot mutat egymással, ami a kérdések egymásból való következését (vagyis, hogy tudjátok-e, hogy van, 7
illetve, hogy hány évfolyamképviselőtök, és ha igen, akkor ismeritek-e őket személyesen) tekintve nem meglepő. Az előbbi kérdés esetében a válaszadók közel kétharmada (62,3 %) tudta, hogy jelenleg van-e évfolyamképviselője, és meglehetősen hasonló arányban voltak azok is, akik személyesen is ismerték évfolyamképviselőjüket (57,1 %). Megvizsgáltuk azt is, hogy vajon a válaszadóink helyesen tippelték-e meg évfolyamképviselőik jelenlegi létszámát. Válaszadóink túlnyomó része sikerrel vette ezen „akadályt”, biztos kézzel jelölték meg évfolyamképviselőik számát. A válaszadók kicsit kevesebb mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, hogy van-e (28 %), és/vagy nem is ismeri személyesen (31,6 %) évfolyamképviselő(i)jét. Ezen eredmény azt mutatja, hogy a két évvel ezelőtti felmérésünk óta nagyobb azok aránya, akik nem ismerik saját évfolyamuk képviselőjét, és ezáltal kapcsolatban sincsenek velük. Ennek oka lehet többek közt az évfolyamképviselők intézményi és tényleges számának csökkenése, illetve feltételezésünk szerint a képviselők és választóik közötti kapcsolat gyengülése, érdektelensége. Erre ugyanakkor jelen kutatásunk nem terjedt ki. A mintegy 231 beérkezett teljes kitöltés alapján azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek közel 85 %-nak évfolyamképviselőivel való kapcsolata az öt fokozatú skálán a semleges-pozitív és pozitív kategóriákba, a 3–5 közötti tartományokba esett (1-től 5-ig terjedő skálánkon). Összehasonlításul korábbi kérdőíves kutatásunkkal, közel 10 %-kal magasabb azok aránya, akik évfolyamképviselőjükkel való kapcsolatukat jónak, illetve nagyon jónak értékelték, ebben az esetben tehát egy pozitív, fejlődő tendenciát feltételezhetünk. Következő kérdésünk esetében („Mit tartotok az évfolyamképviselők legfontosabb feladatának?”) a kapott eredmény nagyfokú hasonlóságot mutat a két évvel ezelőtti felmérésünk eredményéhez. A kérdés során a kitöltők több válaszlehetőséget is megjelölhettek. Ennek alapján a válaszadók több mint 95 %-a gondolta úgy, hogy az évfolyamképviselők feladata, az arányok alapján pedig kimondottan elsődleges, legfontosabb feladata a hallgatók érdekeinek képviselete. Emellett még két kérdés esetében fordult elő, hogy a válaszadók több mint 50 %-a tartott egy feladatot az évfolyamképviselő(k) legfontosabb feladatának. Ezek közül előrevetítve kutatásunk egyik fókuszpontját a második helyen a Küldöttgyűlés munkájában való részvételt (55 %), harmadik helyen a szabályzatoknak való megfelelést (51 %) tették meg válaszadóink.
17. Szerinted mi a legfontosabb az évfolyamképviselő munkájában? 0
50
100
150
KÉPVISELNI A HALLGATÓK ÉRDEKEIT
221
JÓ KAPCSOLATOT ÁPOLNI A HALLGATÓKKAL
93
JÓ KAPCSOLATOT ÁPOLNI AZ OKTATÓKKAL
99
JÓ KAPCSOLATOT ÁPOLNI A HÖK TISZTSÉGVISELŐIVEL
44
ELEGET TENNI A SZABÁLYZATOKBAN FOGLALT…
119
RÉSZT VENNI A KÜLDÖTTGYŰLÉS MUNKÁJÁBAN EGYÉB
200
128
7
8
250
Kérdőívünk következő részében arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintetek mik azok a követelmények, amelyeknek meg kell felelniük az évfolyamképviselőknek. Négy követelményt, a segítőkészséget, a kapcsolattartást a hallgatókkal, valamint az oktatókkal, illetve a gyors reagálást a felmerülő problémákra, a válaszadók döntő többsége (vagyis a megkérdezett 231 fő közül legalább 150 fő mindegyik esetben) fontosnak tartotta. Itt egy kis disszonanciát tapasztalhatunk a fenti kérdésünk („Mit tartotok az évfolyamképviselők legfontosabb feladatának?”) során kapott eredményekkel. Ebben az esetben ugyanis két a szakmaisághoz nem kapcsolódó követelményt is fontosnak tartott a megkérdezettek jelentős része, míg korábban csak szakmai követelmények kerültek be a legfontosabb négy kritérium közé. De a szakmai felkészültség, a teherbírás, precizitás, a vélemények becsatornázása és az eredményesség, valamint a hitelesség követelmények esetében is, azokat a hallgatók abszolút többsége egyértelműen fontosnak tartotta. A válaszadók a kapcsolattartást a HÖK vezetőivel, a közösségi programokban való részvételt, önreflexiójukat, munkájuk átláthatóságát és a HÖK szervezetében való részvételt tartották a legkevésbé fontos elvárásnak az évfolyamképviselőkkel szemben. Saját évfolyamképviselőik munkájának kapcsán válaszadóinkat általános bizonytalanság jellemzi, hiszen a segítőkészség válaszlehetőséget leszámítva minden esetben a „nem tudom” válaszkategória került relatív többségbe. Válaszadóink jelentős része pozitívan értékeli képviselőit minden szempont alapján, szignifikáns összefüggést ezen kérdés kapcsán semmilyen vizsgálat alkalmával sem kaptunk. Az eredmények alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válaszadók az általuk fontosnak tartott követelmények szerint nehezen tudják értékelni jelenlegi évfolyamképviselőjük munkáját, vagyis vélhetően nincsen kellő rálátásuk az évfolyamképviselők munkájára, nem tudják egész pontosan mit és hogyan csinál egy képviselő. A megkérdezettek legnagyobb arányban (mintegy 41 %-uk) az évfolyamképviselők aktív közösségi szerepvállalása alapján szavaz rájuk, és választja meg őket. A második legfontosabb választói szempont a szakmaiság érvényesülése az évfolyamképviselők munkájában, míg a megadott négy lehetőség közül a legkevésbé a személyes kapcsolatokat tartották fontosnak az képviselők megválasztása esetében. Ebben az esetben is megfigyelhetjük, hogy korábbi felmérésünkkel szemben a szakmai szempont, ha nem is nagy arányban, de háttérbe szorult a közvetlenül is tapasztalható közösségi részvétel szempontjával szemben. Az évfolyamképviselti rendszer megítélésével kapcsolatban azt láthatjuk, hogy a 231 kitöltő mintegy egyharmada elégedett, illetve nagyon elégedett volt a jelenlegi évfolyamképviseleti rendszerrel. A válaszadók relatív többsége a neutrális értéket jelölte meg, míg a megkérdezettek közül minden negyedik hallgató válaszolta, hogy inkább nem, illetve egyértelműen nem elégedett a jelenlegi rendszerrel. Az évfolyamképviselők megítélése összességében már pozitívabb képet mutat, itt a válaszadók megközelítőleg fele inkább elégedett, elégedett volt évfolyamképviselőivel, ezzel együtt valamivel csökken azoknak az aránya, akik semlegesen, illetve negatívan viszonyultak munkájukhoz. Az elválasztás tehát egyértelműen látszik a rendszer, illetve a konkrét személyek megítélése esetében, ugyanakkor szignifikáns, közepesen erős kapcsolatot találtunk az intézményeket és személyeket is negatívan megítélő válaszadók között, vagyis a kritikus, negatív szemlélet ezen választók esetében minden megkérdezett területre kiterjedt, általános elégedetlenségről beszélhetünk, igaz ez csupán válaszadóink kb. 20 %-át érinti. 9
A Hallgatói Önkormányzat Kutatásunk utolsó szakaszában az egyes részterületek vizsgálata mellett általánosabb megfigyelések tételére is vállalkoztunk, olyan kérdésekre keresve a válaszokat, mint hogy mi a jelenlegi HÖK, a Küldöttgyűlés, az Elnökség problémája, és miért tapasztalhatunk diszfunkciót.
A Küldöttgyűlés A Küldöttgyűlés körüli problémák feltérképezését először is a fórumon mandátummal rendelkező tagokra vonatkozó kérdéssel kezdtük. Előzetes várakozásainkkal ellentétben mindössze minden harmadik válaszadó tudta helyesen, hogy csupán az évfolyamképviselők rendelkeznek szavazati joggal, így bár relatív többséget szerzett a „helyes” válasz, mindenképpen elgondolkodtató a mindenkori HÖK vezetésének számára: mit és hogyan kéne változtatni, hogy a hallgatók ismerjék a kari hallgatói demokrácia legfontosabb fórumát.
23. Szerinted kik az ELTE ÁJK HÖK Küldöttgyűlésének szavazati joggal rendelkező tagjai? Évfolyamképviselők
7% Évfolyamképviselők és az Elnökség
33% 29%
Évfolyamképviselők, Elnökség és a bizottsági tagok
31%
Minden hallgató
A Hallgatói Önkormányzat intézményi működésének hiányos ismeretét némiképp kompenzálja, esetleg árnyalja, hogy válaszadóink 63 %-a hallott a Küldöttgyűlés hónapokon át tartó határozatképtelenségéről. Ismételten, csupán feltételezésünk, de ebben vélhetően a Jurátusban október elején megjelent véleménycikknek nagy szerepe lehetett. Ennél érdekesebb és több magyarázó erővel bírt következő kérdésünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy válaszadóink szerint mi lehet az oka annak, hogy az évfolyamképviselők egy jelentős része egyáltalán nem vett/vesz részt a Küldöttgyűlés munkájában. Előre megadott válaszlehetőségek helyett azonban sokkal nagyobb szabadságot kívántunk adni válaszadóinknak: írják meg, pontosan mi a véleményük a jelenségről. A kitöltők így tehát kvalitatív, minőségi válaszokat adhattak és adtak kérdésünkre. Ennek elemzése során a válaszokat egy többszempontú, komplex elemzésnek vetettük alá, aminek során kiszűrtük előbb az értelmezhetetlen, esetleg „troll” válaszokat, majd az értelmezhető válaszokat „megtisztítva” a válaszok lényegi mondadóját kutattuk fel. Ezen markáns véleményeket összegezve törekedtünk már számszerűsíthető eredményekkel is szolgálni. 10
A válaszokat négy nagyobb kategóriába soroltuk, ezen kívül létrehoztunk egy ötödik „egyéb” csoportot is az előzőekbe be nem illeszthető, illetve a tíz azonos válasznál kevesebbet kapó kategóriák összevonásával. Az eredményekből jól látszik, hogy az összes válaszadó relatív többsége (27,2 %) és az értelmezhető válaszok harmada szerint a képviselők motivációjának hiánya a fő oka a képviselők inaktivitásának a küldöttgyűlési munkát illetően. A válaszadók közel azonos százaléka gondolja fő oknak a szankciók hiányát, illetve azt, hogy nem egy fontos feladatról van szó szerintük. Ugyan nagyon kis százalékban (az összes válaszadó 6,5 %-a), de megjelent a képviselők lustaságának szempontja is, mint a probléma elsődleges magyarázója. Összességében megállapítható, hogy a válaszok igen széles spektrumon értelmezték a problémát, annak feltárása mellett többen megoldási javaslattal is éltek (például évfolyamképviselői fizetés/ösztöndíj; komolyabb szankciók; a küldöttgyűlési munka átszervezése), ám az is látható, hogy igazán mély, intézményi, strukturális válaszok értelemszerűen kevéssé érkeztek, sokkal inkább az egyes inaktív képviselőkben, semmint a struktúrában keresték a hiba okát válaszadóink.
2. ábra ,,Szerinted mi lehet az oka, hogy a Küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok egy része nem látja el a szabályzatban meghatározott kötelességeit?" kérdésre adott válaszaitok összegzése.
Ezen véleményeket árnyalta Szabó Tamással, a Hallgatói Önkormányzat elnökével folytatott mélyinterjúnk. Szerinte ugyanis „lehetséges, hogy a régi rendszer során a képviselők sokkal jobban együtt mozogtak az elnökkel, sokkal nagyobb volt a ráhatás, mint most”. A régi rendszer itt a közvetlen elnökválasztás bevezetése előtti berendezkedésre utal, amikor is a Küldöttgyűlés választotta a Hallgatói Önkormányzat elnökét, vagyis közvetett elnökválasztás volt. Habár 2016-os, még a közvetlen elnökválasztás bevezetése előtt lefolytatott kutatásunk és mostani felmérésünk során is úgy találtuk, hogy a válaszadók nagy többsége támogatja a közvetlen elnökválasztás intézményét (két éve 73,7 %, jelenleg 60 %), úgy látszik sikerült felfedezünk a közvetlen elnökválasztás egy esetleges hátrányát, az elnökválasztási rendszer és a 11
Küldöttgyűlés működése közötti összefüggést: elképzelhető, hogy a képviselők sokkal lojálisabbak, sokkal inkább „együtt mozognak” az elnökkel, hiszen egy formális és informális elemekkel terhelt kölcsönös függési viszony áll fenn köztük. Nehéz lenne ezen álláspontot számszerűleg is igazolni, ám kvalitatív leírásnak mindenképpen megfelel, megjelenési formája a 2016 tavasza előtti Hallgatói Önkormányzatban tetten érhető volt akkori válaszadóink benyomásai alapján.
A választások A választáson való részvételt, ezzel pedig a választás tétjét tekintve jelentős eltérést fedeztünk fel a 2016 tavaszi „felfokozott” hangulathoz képest. Akkor a válaszadók 71,5 % úgy gondolta biztosan szavazni fognak az aktuális választásokon, jelenleg ez az arány mindössze 49 %, tehát még a válaszadók fele sem biztos abban, hogy szavazatával részese lesz a kari demokrácia ezen formájának. Az évfolyamképviselők mellett a Hallgatói Önkormányzat esetében is kíváncsiak voltunk, hogy válaszadóink mit tartanak a HÖK feladatának. A válaszokat az alábbi diagramon összesítettük.
28. Te mit mondanál, mi a Hallgatói Önkormányzat feladata? 0
50
100
KÉPVISELJÉK A HALLGATÓK ÉRDEKEIT
200
250
96,1 %
REPREZENTÁLJÁK A HALLGATÓKAT
54,5 %
PROBLÉMA ESETÉN SEGÍTSENEK LEGYENEK ELÉRHETŐEK SZEMÉLYESEN
150
82,3 % 26,4 %
LEGYENEK ELÉRHETŐEK EMAILBEN
54,1 %
LEGYENEK ELÉRHETŐEK FACEBOOKON
38,1 %
TÁJÉKOZTASSANAK A PÁLYÁZATI ÉS ÖSZTÖNDÍJ LEHETŐSÉGEKRŐL
64,1 %
SZERVEZZENEK SZAKMAI RENDEZVÉNYEKET
53,7 %
SZERVEZZENEK BULIKAT
45,5 %
SZERVEZZENEK SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKET
46,3 %
SAJÁT SZABÁLYAIKAT TARTSÁK BE
60,6 %
EGYÉB
6,5 %
A választások tekintetében pozitív, bár kevéssé meglepő eredmény is született: válaszadóink közel négyötöde (79,2 %) pozitívnak tartja, hogy több jelölt is elindult az elnöki pozícióért.
12
Az Elnökség A továbbiakban egy-egy kérdés kapcsán, a HÖK egy-egy aspektusát vizsgáltuk válaszadóink között. A Hallgatói Önkormányzat jelenlegi elnökét a felsorolt lehetőségek közül a válaszadók kevesebb mint négyötöde tudta megnevezni helyesen (Szabó Tamás). 2016-hoz képest előrelépésnek, pozitív fejlődésnek értékeljük, hogy a korábbi 39,5 %-hoz képest, jelenleg már a válaszadók 63,8 %-a tájékozódik a HÖK hivatalos Facebook-oldaláról, illetve valamelyest talán csökkeni látszik az évfolyamcsoportok terheltsége is (vö. „spamelés”), hiszen az innen tájékozódók aránya 87,7 %-ról, 80,6 %-ra csökkent. Ez az adat ugyanakkor talán utalhat arra is, hogy a hallgatók kevésbé olvassák az évfolyamcsoportokat. A hallgatók HÖK-kel szemben mutatott passzivitását jól jellemzi, hogy a szervezet átláthatóságára vonatkozó kérdésünkre csupán a válaszadók 53 %-a adott határozott értéktelített választ, míg a többiek válaszaik szerint nem tudják megítélni a kérdést. Az Elnökség egészének megítélése tekintetében jóval pozitívabb kép bontakozik ki, mint az előző adatfelvételünk során regnáló tisztségviselők esetében. Akkor ugyanis a válaszadók 60,5 %-a ítélte meg negatívan az Elnökséget. A jelenlegi válaszadóknak ezzel szemben csupán 25,9 %-a vélekedik egyértelműen negatívan az Elnökségről, ám csupán 40,2 % az aránya azoknak, akik egyértelműen pozitívan látják a szervezetet. Mindezt részletesen az alábbi diagramon ábrázoltuk.
35. Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel? 2% 7% 7%
Teljesen elégedett vagyok
16%
Nagyon elégedett vagyok Elégedett vagyok
12%
Semleges
22%
Elégedetlen vagyok Nagyon elégedetlen vagyok Teljesen elégedetetlen vagyok
34%
Az Elnökség megítélését ugyanakkor ismételten több szempont alapján is vizsgálatnak vetettük alá, a már korábban is használt statisztikai módszerek felhasználásával. Elemzésünkben előbb az évfolyamképviselők megítélését és az Elnökség megítélését vetettük össze. Vizsgálatunk eredményeként szignifikáns, közepesen erős (sztochasztikus) kapcsolatot fedeztünk fel, vagyis a két kérdésre adott válaszok között összefüggés található. Egy válaszadó, ha elégedett évfolyamképviselőjével, valószínűsíthetően elégedett lesz az Elnökséggel is és fordítva. Úgy véljük ennek egyetlen magyarázata lehet, miszerint a válaszadók sok esetben egyformának azonosítják a különböző intézményi szereplőket. 13
22. Összeségében mennyire vagy elégedett a jelenlegi évfolyamképviselő(i)ddel? * 35. Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel? Crosstabulation 35. Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel?
22.
Nem vagyok
Count
Összeségében
elégedett*
% within 22. Összeségében
mennyire vagy
mennyire vagy elégedett a
elégedett a
jelenlegi
jelenlegi
évfolyamképviselő(i)ddel?
évfolyamképvisel
% within 35. Összességében
ő(i)ddel?
mennyire vagy elégedett a
Nem vagyok
Elégedett
elégedett***
vagyok****
Total
27
12
39
69,2%
30,8%
100,0%
57,4%
19,0%
35,5%
20
51
71
28,2%
71,8%
100,0%
42,6%
81,0%
64,5%
47
63
110
42,7%
57,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
mostani HÖK elnökséggel? Elégedett vagyok** Count % within 22. Összeségében mennyire vagy elégedett a jelenlegi évfolyamképviselő(i)ddel? % within 35. Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel? Total
Count % within 22. Összeségében mennyire vagy elégedett a jelenlegi évfolyamképviselő(i)ddel? % within 35. Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel?
*A ,,Összességében mennyire vagy elégedett a jelenlegi évfolyamképviselő(i)ddel?” kérdésre 1-es vagy 2-es értéket jelölők összesítve (nagyon nem vagyok elégedett, nem vagyok elégedett). **A ,,Összességében mennyire vagy elégedett a jelenlegi évfolyamképviselő(i)ddel?” kérdésre 4-es vagy 5-ös értéket jelölők összesítve (nagyon elégedett vagyok, elégedett vagyok, érdekel). ***A ,,Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel?” kérdésre 1-es, 2-es vagy 3-as értéket jelölők összesítve (nagyon nem vagyok elégedett, nem vagyok elégedett, inkább nem vagyok elégedett). ****A ,,Összességében mennyire vagy elégedett a mostani HÖK elnökséggel?” kérdésre 5-ös, 6-os vagy 7-es értéket jelölők összesítve (nagyon elégedett vagyok, elégedett vagyok, inkább elégedett vagyok).
Egy másik elemzés keretében az Elnökség megítélését és a kari közélet iránti érdeklődés szintjét hasonlítottuk össze. Előzetesen úgy gondoltuk, hogy két szélsőséges eredmény várható: ha egy válaszadót érdekel a közélet, akkor az Elnökség munkáját vagy nagyon jónak vagy nagyon rossznak ítéli meg (míg a közélet iránt kevésbé érdeklődők inkább a középső értékek felé fognak húzni). Ezzel szemben szignifikáns, de gyenge kapcsolatot fedeztünk csak fel a két változó között, igaz az Elnökség számára pozitív irányban: ha egy válaszadót érdekel a kari közélet, valószínű, hogy az Elnökségről jó véleménnyel van. 14
Következtetések Kutatásunk során egy átfogó képet igyekeztünk megismerni, leírni és bemutatni az Olvasók számára. Úgy gondoljuk kutatásunkat sikerrel zártunk, hiszen mind a komparatív, mind a feltáró részek során sikerült eddig nem ismert folyamatokat megértenünk és megismernünk. Adataink, a rengeteg megjelenő vélemény és a kutatás egésze alapján kellő szerénységgel, de visszafogott tanácsadásra is vállalkozunk: úgy véljük a jelenlegi Hallgatói Önkormányzat általánosságban vett legnagyobb problémája, hogy nem pusztán csak a hallgatók szélesebb rétege, de a szigorúan vett „hökösök” számára sem feltétlenül nyújt közösségi élményt, nem erősíti a közösséghez tartozást; nem élményként, hanem kötelezettségként, rosszabb esetben felesleges és értelmetlen kötelezettségként jelennek meg a feladatok az évfolyamképviselők és kívülről legalábbis a válaszadóink többsége számára szintén. A kari demokrácia, a kari közélet és a kari közösség nincs ugyanakkor elveszve. Azért tenni lehet és hisszük, hogy tenni is kell. Ez a jövő kihívása, ez a jövő próbája. Mindezt jól mutatja az egyik kvalitatív kérdésünkre érkezett válaszok összegzése, ahol arra voltunk kíváncsiak, vajon a hallgatóknak mi jut eszébe először a HÖK-ről, ha egy szóval kellene jellemezni, mit mondanának. Fentebb már bemutatott módszertan alapján a válaszokat összegeztük: a válaszok 46,7 %-a negatív, 16,4 %-a semleges, míg csupán 27,3 %-a volt pozitív hangvételű (a maradék válasz értelmezhetetlen vagy nem elhelyezhető volt ezen skálán). A fejlődési lehetőség, tehát adott, éljünk, éljetek vele!
3. ábra ,,Ha egy szóval kellene jellemezned a Hallgatói Önkormányzatot, mi lenne az?" kérdésre adott válaszaitok összegzése.
15
Készítők Boda Emma – kvalitatív elemzés, szerkesztés Gál Gábor – adatelemzés, ábrázolás Gebei Tamás – interjú, kvantitatív elemzés Góth Mária – ábrázolás, lektorálás Hajnal Boglárka – kvantitatív elemzés, ábrázolás Oláh Márton – ábrázolás, megjelenés, interjú Sárkány Soma – kommunikáció, lektorálás Szolcsányi Péter – kvalitatív elemzés, adatelemzés Tóth-Kaszás Bálint – kvantitatív elemzés
A kutatás vezetője: Gáspár Kristóf
Elérhetőség: https://www.facebook.com/polimuhely/ https://www.instagram.com/polimuhely/ politologusmuhely@gmail.com
Az adatfelvétel időpontja: 2018. november 13-19., online kérdőív kitöltésével. Készült a Politológus Műhely gondozásában, 2018. november 20-27. között.
16
