Magyar Földrajzi Társaság 1872. január 12.
Az MTA matematikai és természettudományi bizottsága megalapítását (1860) követően további tudományos szakegyesületek létrehozását javasolta, ám azok már csak a kiegyezés után jöhettek létre (Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet, 1870. április 8.; Magyar Földrajzi Társulat [MFT], 1872. január
Érdeme a magyar geográfiai kutatások természettudományos alapokra helyezése.
12.). Az MFT első elnökének megválasztott Hunfalvy János a német Karl Ritter teleologikus elveinek első magyar hirdetője volt, eszerint a földrajz feladata a természeti viszonyok és az ott élő népek történelmi viszonyainak feltárása. Vámbéry Ármin az MFT első közgyűlésén mondott
beszédében a Társaság céljainak ismertetése során elsőként a Föld megismerését és a felfedezésekkel való foglalkozást jelölte meg. A Társaság folyóirata, a Földrajzi Közlemények első évfolyamait jórészt Vámbéry Ármin, Déchy Mór, Xantus János és Zichy Ágost utazásairól szóló beszámolók töltötték ki. Az MFT érdeklődése az 1880-as évektől fordult a magyar föld leírása felé. Az első dolgozatok a földrajzi utazók beszámolóit követő romantikus leírások voltak, amelyekben sok volt a kompiláció és kevés az eredeti tudományos gondolat. A fordulat a harmadik elnök, Lóczy Lajos idején következett be. A geológus Lóczy úgy vélte, hogy a földrajz valódi területe a természeti alaktan (geomorfológia). Az ő érdeme a magyar geográfiai kutatások természettudományos alapokra helyezése, kezdeményezésére alakult meg 1891-ben az MFT Balaton Bizottsága, amely először tűzte ki céljául egy magyarországi régió sokoldalú tudományos feltárását (eredményeit A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című monográfiájában tette közzé, 1897–1918). Wodianer Arthur könyvkiadó 1901-ben megkereste a Társaság vezetőit, hogy a népszerű svéd utazó, természettudós Sven Hedin ázsiai útleírását megjelentesse. Az MFT nem zárkózott el a hagyományos, népszerű földrajzi útleírásoktól, s egyes vélemények
Nemzeti évfordulóink 2022
