Esztergomi Főszékesegyház alapkőletétele 1822. április 22.
Magyarország három részre szakadása, az ország középső részének török megszállása miatt a 16. században a magyar katolikus egyház központját ősi székhelyéről, Esztergomból a biztonságos Nagyszombatba helyezték át. Bár az ország felszabadítása a 17. század végén megtörtént, a központ visszahelyezésére és az új főszékesegyház felépítésére csak a 19. században került sor. Az akciót Rudnay Sándor érsek hercegprímás kezdeményezte, aki 1820-ban Kühnel Pált, az Udvari Építési Hivatal igazgatóját kérte fel az új székesegyház terveinek elkészítésére. Rudnay 1822. április 22-én helyezte el az épület alapkövét, Egy másik építészre, Packh Jánosra bízták az építkezés helyszíni irányítását, aki a régi épületegyüttesből megmaradt reneszánsz Bakócz-kápolnát 1600 számozott darabra szedte szét, és a székesegyház másik oldalára helyezte
Rudnay 1822. április 22-én helyezte el az épület alapkövét, és ugyanebben az évben tette át Nagyszombatból a prímási székhelyet Esztergomba.
át. Packh 1839-ben bekövetkezett halála után Hild József folytatta az építkezést. A monumentális, klasszicista stílusú főszékesegyházat 1856. augusztus 31-én Liszt Ferenc Esztergomi miséjének hangjaira szentelték fel. Az épületet ténylegesen csak 1862-ben fejezték be. Sisa József
109
250
és ugyanebben az évben tette át Nagyszombatból a prímási székhelyet Esztergomba.
