P E D A G Ó G U S K É P Z É S , 5 (34), 2007 /1–2.
5–26.
A MODERN KÖZÉPISKOLAI TANÁRI ÉS TANÍTÓI SZAKMAI TUDÁSTARTALMAK KIBONTAKOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI FOLYAMATAI
NÉMETH ANDRÁS az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára nemeth.andras@ppk.elte.hu Tanulmányunkban arra keresünk választ, hogy a 19. század második felében kibontakozó modern magyar nemzetállam duális közoktatási rendszerének kiépülésével párhuzamosan megjelenő két tipikus pedagógus szakmai csoport (alsóbb ún. népiskolák tanítói és a felsőbb iskolák tanárai) tevékenységének szakmává válása, illetve professziója során miként különül el két szervesen és funkcionálisan kifejlődő, ugyanakkor egymástól számos lényeges vonásában eltérő tanári és tanítói pedagógiai kultúra, illetve pedagógusi szaktudás. Ennek előtörténetét – a pedagógus szakma 18. században megjelenő korai szakaszát – munkánk első része a 19. század közepéig tekintette át1. Mostani vizsgálódásunk középpontjában annak, a 19. század közepétől felgyorsuló, majd a kiegyezést követően mind jobban kiteljesedő folyamatnak az elemzése áll, amely megteremti a modern pedagógusi szaktudás két modellértékű formáját, az elméleti pedagógia tudománytartalmaiban is leképződő, egymással mind inkább rivalizáló gimnáziumi tanári és a néptanítói szaktudást. A tanulmány ennek a modern magyar közoktatási rendszer, a pedagógus szakmai professzió, illetve az elméleti pedagógia fejlődési és intézményesülési folyamatainak kölcsönhatásában kiteljesedő folyamatnak a 20. század elejéig tartó szakaszát vizsgálja.
A duális iskolarendszer és az ezt leképző pedagógus szaktudás kialakulásának 18. századi előtörténete A jelen munkát megelőző tanulmányunkban – a magyar pedagógus szakmai professzió 18. századi előtörténetét vizsgáltuk, amely még a magyar késő rendi társadalom igényeire alapozódott. Ebben a korban az iskoláztatás alapvető céljait és fejlődési dinamikáját még a modern kort megelőző társadalmakra jellemző kettősség határozta meg. Ennek egyik jellemzője, hogy a népesség többsége a paraszti társadalom olyan természetes közösségi keretei között élt, amelyben a nevelés és az is1
Németh András (2005): A magyar pedagógus professzió kialakulásának előtörténete a 18. században és a 19. század első felében. Pedagógusképzés, 1. sz. 17–32.
5