Page 1

B.R.

Balogh Robert

HATSZÁZASOK KLUBJA A Pécsi Tudományegyetem a régió legnagyobb „vállalata”, évente húszezer magyar és több ezer külföldi diákot vonz a városba tanulni. A közeljövőben 24 milliárd forintot fordíthat Pécs egyeteme fejlesztésekre, az egyetem helyzetéről a második ciklusát töltő rektort, Bódis József szülész-nőgyógyász professzort kérdeztük. 2

A vezetésed alatt nyugalom uralkodott a PTE-n, egyensúlyra törekvést és kiszámíthatóságot, egyértelműsíthető üzeneteket közvetítettetek a hallgatók, a város és a régió felé. Ez volt a cél. Lehetetlen helyzetben vettem át a rektorságot. Nem volt gazdasági vezető, nem volt hivatalvezető, néhány emberrel kézen fogva próbáltuk rendezni a sorokat. Így épülhetett meg a Szentágothai János Kutatóközpont, és így újítottuk fel a 400 ágyast. A Rehabilitációs és az Onkológiai központtal kapcsolatban pedig Kaposvár lobbierejével kellett megküzdenünk. Sikerült, hiszen ma már mindkettő itt működik. A szakmai sorokat is próbáltuk rendezni. Kovács L. Gábor személyében olyan vezetője lett a tudományos innovációs feladatainknak, amilyen soha nem volt. Zeller Gyula személyében ott volt egy olyan pénzügyi, gazdasági kontroll képessége, ami bennem nem volt meg. Én olyan típusú vezető vagyok, aki nem hiszi el magáról, ha kap egy pozíciót, akkor már mindenhez ért. Kellettek a komoly társak, akikkel ezt meg lehetett csinálni. Az egyetem konszolidálódott, a ranglétránkon mentünk feljebb, nemzetközi szinten is egyre láthatóbbakká váltunk... A Szentágothai János Kutatóközpont létrejötte óriási lehetőség a kutatás és az ipar összekapcsolására, a hely különlegességét mi sem mutatja jobban, hogy például 3D tüdőszövet-tenyésztés kapcsán komoly cég dolgozik nálunk, vagy nemrég kezdte meg működését egy olyan víruskutató labor, amilyenből Európában is csak néhány akad.

itt nagyipar, gépgyártás is korlátozottan van jelen, akkor menjünk el a környezetipar irányába, legyünk zöldek. Nagy öröm, hogy összeraktak egy pályázatot, és zöld főváros irányába indult Pécs. A kulturális épített örökségből, a Zsolnayból, galériákból, múzeumokból önmagukban nem lehet megélni. A város vonzóképessége 18-20 ezer magyar fiatalt tud a városba hozni, 3-4 ezer külföldit. Miért nem tartjuk itt az elitet? – kérdeztem a döntéshozókat. Miért nem élünk azzal a lehetőséggel, hogy van egy távolról szép tévétornyunk, s építünk köré olyan facilitást, ami egész évben idevonz embereket, miért nincs egy jó aquaparkunk, miért csak beszélünk róla? De legyen benne egy török fürdő is, valami, ami pécsivé teszi! Miért nem csináljuk meg Magyarország legjobb vidámparkját? De olyat, hogy Horvátországból és máshonnan is idejöjjenek! Egy Disneyland miatt országhatárokon túlról is elutaznak emberek. Ha már eljöttek, akkor meg fogják nézni a Zsolnayt, Csontváry-képeket, a dzsámit... De a dzsámi önmagában nem vonz ide sok embert. B.R.

Lehet Pécsre azt mondani, hogy tudományos fellegvár, vagy inkább végvár? Meghatározó szerepünk van a Dunántúlon. Kiemelkedően jó tudományterületeink vannak, nem szorítkoznak csak az orvostudomány területére, de nyilván az az egyik legerősebb karunk. A fizika erős, Hebling János és csapata sorra hódítja el az elismeréseket, melyekből akár a legnagyobb is lehet. Két új vegyész akadémikusunk is lett, a biológusaink is magas nívón dolgoznak. A közgáz és a jogi karon B.R. A PTE sikere mérhető a rangsorokban, számokkal. kiemelkedő kollégáink vannak, de a világ legfoglalkoztatottabb gorMilyen a megbecsültsége a tanárképzésnek ma? donkaművésze – Várdai István – szintén a mi egyetemünkön tanult. Egyetemünkön a magyar hallgatók száma csökkenni kezdett az el- Vagy ha Baráti Kristófra gondolok, borsódzik a hátam az örömtől. múlt időszakban. Ezt nem lehet csak a demográfiára ráfogni, a köz- Attól egyetem az egyetem, hogy ennyi minden tud megvalósulni gondolkodás sincs teljesen rendben. Például miért kell lebecsülni a keretei között. a tanárképzést? Jó tanárokra mindig is szükség volt és szükség is lesz. B.R. Jó ideje két számot minden nyilvános beszédedben Nemcsak a közgondolkodáson belül kell rendet tenni, de az egyetekimondtál: 650 és 1367. Azaz idén 650 éves men belül is, mert hallok néha olyan kiszólásokat, hogy „csak” tanáraz 1367-ben alapított pécsi egyetem. Saját ötleted volt képzés. Mi az, hogy csak? A jó tanár a társadalom egyik leghasznoa jubileum ünneplése? sabb tagja. A fiam mindig is jó érdemjegyű volt. Amikor kitalálta, Az első rektori időszakom feléhez érve elgondolkodtam, hogy hoszhogy jogásznak szeretne tanulni, elment egy különtanárhoz. Első szabbítsak-e vagy sem. Aki annak idején utódnak alkalmas lett volna, alkalommal nagyon sokára ért haza, azt gondoltam, többet nem is még nem volt abban a helyzetben, hogy elindulhasson a pályázaton. fog elmenni, ehhez képest a fiam lelkesen ért haza, megfogta a tanár Így ki kellett találnunk egy programot. A tudományos témák mellett friss szellemisége, ennek következtében kitűnő tanulóként zárta a pattant ki az ötlet, hogyha lenne egy második ciklusom, akkor nem gimnáziumot, simán felvették a jogra. Egy jó tanár motivál. Bármelehet, hogy ne jelenjen meg a rektori programomban ez az évforduló. lyikünk tudna kitűnő tanárokat említeni, de nem becsülik meg őket. Fejet kell hajtanunk az elődök előtt. Az már rajtunk múlik, hogy mit B.R. Az egyetemen belül van egy állam az államban, hozunk ki belőle. Egész évben események követik egymást, de szepaz egykori orvosi egyetemet, a mai orvosi kart sokan még tember 1-jén lesz a nagy ünnepség, már látjuk, hogy mi állt össze mindig POTE-nek említik. Vezetőként mennyire tudsz belőle. 650 milliónyi forrást kaptunk erre az évre. Olyan tartalommal nemet mondani a kollégáknak? töltjük meg az egészet, ami az egyetem jövőjét alapozza meg. A korNem is akarok. Az orvosi kar az egyetemnek a zászlóshajója tudo- mányzatnak és a városvezetésnek köszönhető 24 milliárdos Modern mányban, nemzetköziségben – több mint kétezer külföldi hallgató- Városok Program segít abban, hogy maradandó megnyilvánulások val, több mint három évtizede angolul is tartunk ott képzést, több is legyenek az alapítók felé. mint egy évtizede németül... Kompakt, nyereséges működésű kar. B.R.

2010 óta a Dél-Dunántúl legnagyobb foglalkoztatója is lettél. Mennyire hálás ez a szerep? Egyrészt ez jó, mert komoly éves bevételünk van, de kár, hogy nincs egy nagy autógyár vagy lámpagyár a közelünkben, amely az egész világot ellátja... Kár, hogy Pécs és a régió gazdasága gyenge, és a kitörési pontok sem látszanak igazán. Pár évvel ezelőtt megfogalmaztam különböző fórumokon, hogy az okos ember a hátrányból is képes előnyt kovácsolni. Sokan egyetértettek, és kérdezték, hogyan. Nincs

A 1035/2016. (II.9.) Kormányhatározattal a Modern Városok Program részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a PTE számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsőoktatás minőségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése. A program nagy kihívása, hogy az egyetem modernizációját a térség- és gazdaságfejlesztés kihívásainak megoldásával együttesen próbálja megvalósítani.

3


A Szentágothai Kutató Központ épülete

Ide kéne valami képaláírás

Fotó: Cseri László

Fotó: Bublik Róbert B.R.

Ehhez fogható fejlesztésre mikor volt példa a PTE történetében? Ilyen nagyságrendű még nem volt. De felhívom a figyelmet arra, hogy az előző ciklusban csináltuk meg a Szentágothai Kutató Központot, újítottuk meg az egykori 400 ágyast, az Onkológiai és Rehabilitációs Intézeteket, azok együttesen kerültek ennyibe. Most az az előny, hogy egy csomagban kaptuk ezt az összeget, jól megfogalmazott és megvalósítható célokkal. B.R.

Azt hallottam, hogy kezdetben 46 milliárdnyi ötlet gyűlt össze, s ebből csak a felét támogatta az egyetem. Hol tart a fejlesztés? Azt gondolom, ez valahol természetes, hiszen mindenki a saját tudományterületét szerette volna a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni. A lényeg, hogy mostanra a látványterveken már rég túljutottunk. Egy közbeszerzés már le is zajlott. Biztos, hogy lesz egy új campusa az Általános Orvostudományi Karnak, de a régi is fel lesz újítva, hisz ma már szinte kidagadnak a falak a sok hallgatótól. Több klinika is megújul és átköltözik a Rákóczi úti épülettömbbe. Biztosan lesz egy 3D központ a műszaki kar keretein belül. Ezen kívül az Egészségtudományi Kar campusának bővítése is meg fog történni. B.R.

2018 nyarán véget fog érni a rektori megbízatásod, mik a terveid utána? Amikor lejár a rektorságom és a klinikai igazgatásom, tizenkét napra rá betöltöm a hatvanötödik évemet. Semmi lehetőségem nem lenne a hosszabbításra. Hosszú és nehéz időszak volt, jól éltem meg. Utána a szakmámmal, szakmapolitikával szeretnék foglalkozni. Szakmai társaságaimban fogok markánsabban megnyilvánulni. Terveim szerint egy könyvet fogok írni a tapasztalataimról. A tudománnyal továbbra is szeretnék foglalkozni, oktatni és gyógyítani is. 4

B.R. Milyen az orvosi éned? Célorientált és emberközpontú. Mindig azt látom, hogy mi a feladat, és mit kellene tenni. Elsődleges a szakmaiság és az emberség. A legnyugodtabb a szülőszobában és a műtőben vagyok. Ott mással nem is foglalkozhatok. Vezetőként nem szeretem a kézi vezérlést. Ha úgy is jelen vagyok, hogy fizikailag nem vagyok ott, akkor rendben mennek a dolgok. Szeretek fiatalokkal dolgozni, sokkal gyorsabb fejlődésen mennek keresztül így, mintha poroszos rendszerben dolgoznánk. Én tolom őket előre, ők meg egyre gyorsabban haladnak. B.R. Hány gyerek született nálad? 1977-ben végeztem, ezerig számoltam az újszülötteket. Ez a szám az 1980-as évek első felében már megvolt. Azóta valószínűleg bőven túljutottam a tízezren, de már nem számolom. Előfordul, hogy szülők mosolyogva mutatják be a gyerekeiket, hogy ő is nálam született. Ez jó érzés.

Bódis József egy napja 6-kor kel. Fél 7-re ér be a klinikára, felmegy az aznap műtétre váró betegekhez. 7-től rendel 8-ig. 8-tól megbeszélést tart, utána vizitel és műt 10-ig – vagy komplikáltabb esetben tovább. Ezután ül le a számítógépéhez, és válaszol az e-mailekre. Fél egy körül ér a Rektori Hivatalba. A klinikán 3-kor tart megbeszélést, utána jönnek a körök a városban: karokon, vagy a polgármester úrnál… Hat körül már újra a klinikán van, ha minden rendben megy, akkor 7-re hazaér. Vacsora után még biciklizik fél órát. Este tízkor egy deci vörösbor is előkerül. Napi 100-150 levelet kap. Budapestre egy héten kétszer jár sofőrrel, így útközben is fel tud készülni a tárgyalásaira, programjaira. 5


Berke Gyula Berkeharminc Gyula éppen éveéppen dolgozik harminc éve az egyetemen. dolgozik az egyetemen. Munkajogot, társadalombiztosítási jogot és európai Munkajogot, társadalommunkajogot oktat, biztosítási jogot és európai oktatási rektorhelyettes. munkajogot oktat, Messziről megismerni oktatási rektorhelyettes. jellegzetes Messzirőlhajviseletéről, megismerni csokornyakkendőjéről. jellegzetes hajviseletéről, csokornyakkendőjéről.

CSI – NÁL JAD –

Mi változott meg az egyetemen a rendszerváltozás óta? Akkoriban kerültél az egyetemre. Minden megváltozott, szinte rá sem lehet ismerni. Akkoriban a jogi karon évfolyamonként száz hallgató tanult, ebből tizenöt év alatt összesen öt-hatezer hallgató lett: megtízszereződött a létszám. Az 1980-as évek végéig a jogászképzést visszaszorította az oktatáspolitika, jóval korlátozottabbak voltak a keretszámok, szigorú volt a felvételi. Ez hatalmas elhalasztott keresletet alapozott meg, ami kitört a rendszerváltozás után – ez minden jogi karon érzékelhető volt. Az is, hogy a korábbi négy jogi karból lett kilenc képzőhely, s mindennek nyomán eltömegesedett a jogászképzés. B.R.

A tantárgyak mennyire változtak meg? Alapvetően. A tantárgystruktúra is egészen más lett, a tantárgyak tartalma is, és ebben nagy jelentősége volt az EU-s csatlakozásnak. A jogharmonizációs követelmények komoly nyomot hagytak a jogászképzésben. B.R.

Mit tud a pécsi jogi kar? Miért jó ide járni? Öt évvel ezelőtt erre a kérdésre karteresebb választ tudtam volna adni. Akkor még jogi kari dékán voltam, kiemelkedő infrastrukturális körülmények között működött a jogi kar: hatalmas összegeket költöttünk fejlesztésre kormányzati és saját forrásokból. A tantermek, az informatikai infrastruktúra, a szolgáltatások kiemelkedőek voltak országos szinten, azóta kicsit felzárkóztak a többi jogi karok. Öt éve kiemelkedően jó volt az oktatói gárda, tényleg nagyszámú minősített oktatóval, rengeteg nagydoktorral dolgoztunk… Spiccen voltunk a jogi karok között. Az infrastrukturális előnyünk elkopni látszik, és ahogy fogy a hallgatói létszám, úgy fogy az oktatók száma is. De a joghallgatóink ma is nagyszámban mehetnek külföldre, kitűnőek az Erasmus-ösztöndíjas kapcsolatok, nagyszerű jogi karokra lehet elmenni Pécsről. Normális termekben, tiszta, világos helyen tanulhatnak a hallgatóink. Sokat költöttünk a kertre is. Az oktatóink szinte kivétel nélkül külföldi tapasztalatokat hoztak haza. Tanultak vagy dolgoztak is külföldön – ez nagyon szerencsés helyzet. Az oktatói gárdánk a magyar jogéletnek integráns részét képezi. B.R.

Te mit kutatsz a munkajogon belül? Választottad a témádat vagy ő választott téged? Választott. Nem készültem munkajogásznak. Közigazgatási jogásznak gondoltam magam, de a munkajog tanszékre hívtak, s noha volt már állásom, elfogadtam. Akkoriban kockázatos döntésnek tűnt. Kiss György kollégám hívott. Sok mindent csináltam már a pályán, de oktatni szeretek leginkább. A jogterület egyébként lebilincselően érdekes, bár ezt nehéz elhinni. A régi főnököm azt szokta mondani, hogy a munkajogászok olyanok, mint a nőgyógyászok, mivel a nőgyógyászok is minden orvosi területhez magas szinten értenek (gondolta akkor ő). Mi, munkajogászok is ilyenek vagyunk, illetve szeretnénk lenni. A polgári joggal, a közigazgatási joggal és egyéb jogterületekkel is szoros a kapcsolatunk. B.R.

Hogy kerültél az egyetemi bürokráciába? Dékánhelyettes voltál sokáig, majd kétszer dékán, most pedig rektorhelyettes. Egész fiatalon, a ’90-es évek második felében beválasztottak a szenátusba a jogi karon. Bátran megmondtam néhány kérdésben a véleményemet, talán ezért alakult így. Konfliktusos időszak volt, akkor lett rektor Barakonyi Károly, aki felsőoktatási menedzsmenttel foglalkozott, és jelentős átalakításokba kezdett az egyetemen. Korszerű és az akkori hazai közegben különösen korszerűnek számító ameB.R.

rikai, európai minták lebegtek a szeme előtt. Ebből sok vita származott. A szenátusban egyszer én is felálltam és heves kritikát fejtettem ki valamelyik rektori intézkedéssel kapcsolatban. Erre Barakonyi behívatott és azt mondta: „Öreg, ne magyarázz, hanem csináljad!” És kinevezett főtitkárnak. Piszok fiatal voltam ehhez a műfajhoz. Akkor kezdődött az orvosokkal az integráció előkészítése, ami 2010-re meg is valósult. Akkor is oktattam az igazgatás mellett. Amikor ez a megbízás lejárt, ezekre a tapasztalatokra építve dékánhelyettes lettem három dékán alatt, utána meg dékán. Ez így szinte törvényszerű volt, szerves fejlődésnek látszott. B.R. Hogy lettél oktatásért felelős rektorhelyettes? Jogász dékánként nem szerettem volna orvos rektort, ezt meg is mondtam a rektorjelöltnek. Ő erre úgy reagált, hogy a második rektori időszakában felkért rektorhelyettesnek. B.R. Jó taktikusnak tűnsz! Azt hiszem, nem voltunk sokan, akik szemtől szembe is megmondták a véleményüket Bódis Józsefnek. Így – tulajdonképpen – újra arra kértek, hogy ne dumáljak, hanem csináljam. Azzal viszont nem számoltam, hogy az oktatási terület ilyen bonyolult és kényes az egyetemen. B.R. Mire gondolsz? Nem kedvező az egyetem számára a demográfiai helyzet, de ugyanez lehetőségeket is hordoz magában. A korábbi tömegképzést át kell alakítani. Ez persze az oktatási módszertan változásának lehetőségét is magá-ban hordozza, a kiscsoportos oktatásra gondolok például, a tehetséggondozásra – egyszerűbben: jobban figyeljen az oktató a hallgatóra. Ez jó esély az egyetemnek is. Az egyetemek esetében a szakok struktúráját újraszabályozták az elmúlt években, ez is nagy kihívást jelent. Más oldalról: az új szakok és az innováció lehetősége is megteremtődött – ez a folyamat is zajlik már nálunk. Kiemelten fontos ügyünk a nemzetköziesítés. Hangsúlyozzuk, hogy örvendetesen növekszik a külföldi hallgatók száma, de ez nem csak anyagi előnyökkel jár, komoly hozadéka lesz a képzés egésze szempontjából. Már mintegy ötven idegen nyelvű szak létezik a PTE-n, minden karon van már ilyen. Korábban csak az orvos karon zajlott idegen nyelvű képzés, de most már minden kar elindult vele. Ennek komoly hozadéka lesz akár infrastrukturálisan, akár az oktatói gárda felkészültségében. De ezzel sokat kell dolgoznunk. Én az idegen nyelvű órákon vért tudok izzadni, sokat kell rájuk készülni, s ott is keményen kell dolgozni. A felsőoktatásban tehát nehézségek is vannak, de a kitörési pontok is látszanak már. Az az alapkérdés, hogy egy-egy kar miként tud reagálni a változó környezetre. Az orvosok hagyományosan sikeresek ebben, a pszichológusok is jó irányban indultak el, ahogy a műszaki kar és a közgazdászképzés is. A művészképzésben is van komoly potenciál. B.R. A jogi kar mennyire alkalmas erre? Van egy ígéretes kezdeményezés, amely elakadt a bürokrácia útvesztőiben, de még két-három év, és elindul. De örömmel állíthatom, hogy az egyetem valamennyi kara képes idegen nyelven oktatni. Ahogy fiatalodik az oktatói mezőny, egyre inkább így lesz. Még vannak döccenők, de jó irányba tartunk.

15


Fotók: UnivPécs, Csortos Szabolcs

már nem tudnék megkötni egy „rendes” nyakkendőt. Brüsszelben jártam olyan csokornyakkendő-boltban, ahol ötezerféle közül lehet válogatni. Egyszer egy nagyobb társaságban láttalak mosolyogni, és eszembe jutott egy mosolygó mongol fejedelemábrázolás. Ez lehetséges? Még Tóth József rektor mondta, hogy a National Geographic-ban talált a mongol kándinasztiákról egy cikket, családfákkal együtt. Abban szerepel Dzsingisz kán Berke kán nevű unokája. Így nézek ki, ezt sokan mondják. A magyar családok történetét ki tudja felderíteni? Egy zalai kisfaluból származom. Lehet mongol ősöm, de különös vonzalmam nincs a kultúrájuk iránt. B.R.

Azt is tudom rólad, hogy nyáron eljársz biciklitúrázni, és nagyon jó bicajod van. Mit csinálsz még szívesen? Szeretem a könnyű fehérborokat. A testes borokat már kevésbé. De igazán egy dolgot szeretek: olvasni. Mindent. Mostanában viszonylag keveset olvasok. Amikor több időm volt, akkor mindent elolvastam. A legelvetemültebb kortárs íróktól kezdve a jogi szakirodalom olyan szegmenséig, amelyhez közvetlenül semmi közöm. A lakásunkban mindenhol könyvek állnak. Egy időben komolyan gondoltam a gyűjtést, a könyvnyomtatás történetével is foglalkoztam. Szeretek biciklizni, bulizni a társaság miatt, de igazi kielégülést az olvasás okoz. B.R.

B.R.

Mennyire dinoszaurusz az egyetem? Mennyire tud gyorsan reagálni a változásokra? Mondjuk a műszaki karon virtuális labor is van, ott a Szentágothai Kutatóközpont, ahol világszintű víruslabor működik… Merre vannak még kitörési pontjai az egyetemnek? A képzéssel, kutatatással, innovációval kapcsolatos döntések elsősorban nem egyetemi szintű döntések. Jól mutatunk az ilyen rendezvényeken, szép beszédeket tartunk egyetemi vezetőként, de ezek a döntések az egyes tudományterületeken és a karokon történnek meg. Ez így természetes. Az egyetemi vezetők képesek olyan döntéseket hozni, amelyek támogatják (esetleg hátráltatják) ezeket a folyamatokat. Koordinálunk, preferenciákat állítunk egy-egy időszakra. Ennyiben nem vagyunk dinoszauruszok. Ha a hatalmas, központosított igazgatási szervezetet nézzük, akkor a méretünk miatt nehezen mozdulunk, ezt el kell fogadnunk. De az utóbbi években ezen a területen is előreléptünk. Állítom, hogy az egyetemi menedzsment területén az ország élvonalában vagyunk.

16

Közeleg a PTE alapításának 650-es jubileuma, amire kapott az intézmény 650 milliót. Mekkora szerepe van az egyetem életében ennek az életkornak? Nem mondanám, hogy hatalmas hagyománya van az 1367-es esztendő megünneplésének, sem a városban, sem az egyetemen. Az viszont tény, hogy Pécsett 650 éve egyetemistákat képeztek, különösen jogászokat. Túl sok ismerettel nem rendelkezünk sem az egyetemről, sem a képzésről. Azt is látnunk kell, hogy nem beszélhetünk 650 éves tradícióról, nem tudjuk felmutatni a 650 éves folyamatos oktatási tradíciót (szemben más európai egyetemekkel). Ám ez így is hatalmas jelentőségű dolog, meg kell emlékeznünk róla a lehető legtágabb körben, s a lehetőséget fel kell használnunk arra, hogy fejlesszük az egyetemünket. A jubileum értelme abban rejlik, hogy minél több nemzetközi tudományos, művészeti és kulturális akciót tudjunk lebonyolítani. És ez így is lesz. Tudományosan a világ élvonalába tartozó események is lesznek idén. Relatíve sok megy el majd reprezentációra, ám ez szükségképpen alakul így: ünnepségekre, plakátra, reprezentációra muszáj költenünk, de jut a tudományra, művészetre is bőven. B.R.

B.R. Hogy néz ki egy napod? Most már nem kelek korán. Valaha hajnali kettőkor, háromkor felkeltem – vagy húsz évig. A reggeli órákig sokat tudtam dolgozni, ezt már fizikailag nem bírom. Nincs már bennem annyi ambíció, hogy ezt erőltessem. Inkább az esti órákban tudok dolgozni. Az időm javát ez idő szerint a hivatalos ügyekkel töltöm, a szükségesnél kevesebb idő jut az oktatásra, kutatásra. Erre szántam ezt a pár évet. De megvan már a programom az elkövetkező öt évre. A tanszékemen egy akadémiai kutatócsoport működik, éppen most nyertünk egy nagy pályázatot.

Akinek említettem, hogy interjút készítek veled, azok két dolgot említettek meg veled kapcsolatban, hogy milyen helyes fiú voltál egyetemistaként, s hogy ma csokornyakkendőket hordasz. Honnan ered a csokornyakkendő ötlete? Az 1990-es évek közepétől ezt viselem. Ezzel az ember egy kicsit ki is tűnik a sokaságból, legalábbis Magyarországon. Azt is lehet mondani, hogy kényelmi oka van, egyszerűen, gyorsan fel lehet tenni, B.R.

B.R. Mire gondolsz? Nem kedvező az egyetem számára a demográfiai helyzet, de ugyanez lehetőségeket is hordoz magában. A korábbi tömegképzést át kell alakítani. Ez persze az oktatási módszertan változásának lehetőségét is magában hordozza, a kiscsoportos oktatásra gondolok például, a tehetséggondozásra – egyszerűbben: jobban figyeljen az oktató a hallgatóra. Ez jó esély az egyetemnek is. Az egyetemek esetében a szakok struktúráját újraszabályozták az elmúlt években, ez is nagy kihívást jelent. Más oldalról: az új szakok és az innováció lehetősége is megteremtődött – ez a folyamat is zajlik már nálunk. Kiemelten fontos ügyünk a nemzetköziesítés. Hangsúlyozzuk, hogy örvendetesen növekszik a külföldi hallgatók száma, de ez nem csak anyagi előnyökkel jár, komoly hozadéka lesz a képzés egésze szempontjából. Már mintegy ötven idegen nyelvű szak létezik a PTE-n, minden karon van már ilyen. Korábban csak az orvos karon zajlott idegen nyelvű képzés, de most már minden kar elindult vele. Ennek komoly hozadéka lesz akár infrastrukturálisan, akár az oktatói gárda felkészültségében. De ezzel sokat kell dolgoznunk. Én az idegen nyelvű órákon vért tudok izzadni, sokat kell rájuk készülni, s ott is keményen kell dolgozni. A felsőoktatásban tehát nehézségek is vannak, de a kitörési pontok is látszanak már. Az az alapkérdés, hogy egy-egy kar miként tud reagálni a változó környezetre. Az orvosok hagyományosan sikeresek ebben, a pszichológusok is jó irányban indultak el, ahogy a műszaki kar és a közgazdászképzés is. A művészképzésben is van komoly potenciál. B.R. A jogi kar mennyire alkalmas erre? Van egy ígéretes kezdeményezés, amely elakadt a bürokrácia útvesztőiben, de még két-három év, és elindul. De örömmel állíthatom, hogy az egyetem valamennyi kara képes idegen nyelven oktatni. Ahogy fiatalodik az oktatói mezőny, egyre inkább így lesz. Még vannak döccenők, de jó irányba tartunk.

Balogh Robert 15

Pécs One - jubileumi oldalak  

A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli az első magyar egyetem alapításának évfordulóját. Ebben az évben számos jubileumi eseményt szervezü...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you