Page 23

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

okmányhitelesítési tevékenysége Mit jelent az okmányhitelesítési tevékenység? A kamarai törvény értelmében a PBKIK területileg illetékes az áruexporthoz szükséges — származási bizonyítványok — igazolások — és egyéb kereskedelmi okmányok (szerzôdések, számlák stb.) hitelesítésére. Eredeti/Original Európai Közösségi Származási Bizonyítvány A származási bizonyítvány szükségessége: Elsôsorban nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása érdekében, harmadik országban irányuló (az EU 25 tagállamán kívüli ország) export esetén: — Legnagyobb kedvezmény elve (vámtarifa II. hasábja) — Dömpingellenes és antiszubvenciós vámok — Védôintézkedések — Mennyiségi korlátozások — Külkereskedelmi statisztikák — Pályázatok, exporthitel biztositás A származási bizonyítványt az exportôr állítja ki a vevô részére, melyet a kamara hitelesít az exportáló cég kérelme alapján a származási bizonyítvány kritériumainak megfelelôen. Vis-maior igazolás A „Bécsi Konvenció“, valamint a kamarai törvény alapján a kereskedelmi és iparkamarák jogosultak a vis-maior igazolások kiadására. Milyen esetben kerül az igazolás kibocsátására sor? A szerzôdô felek közti peres eljárások során annak a ténynek bizonyítására, hogy a szerzôdés nem teljesítésében a szerzôdést szegô fél vétlen volt, illetve szállítási akadályközlés esetén. A vis-maior igazolásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állítja ki. Konzuli számla, egyéb okmányok láttamozása A gyakorlott exportôrök elôtt már jól ismert, hogy számos ország a kereskedelmi és konzuli számlákat csak az ország konzulátusa és a kamarák által hitelesítve fogadja el a fizetés teljesítéséhez, illetve a vámkezeléshez. Ezért mindenképpen fontos a célország elôírásainak pontos ismerete. Pl. szükségessé válhat a fuvarlevél, egészségügyi bizonyítvány, analízis igazolás, stb. Az aláírásnál fontos a sorrendiség is, elôször a kamaránál kell hitelesíteni, majd a Külügyminisztérium Konzuli Osztályán az okmányt láttamoztatni az elôírt példányszámban. Szerzôdések hitelesítése Külön csoportot képez az okmányhitelesítés körében a szerzôdések hitelesítése. Több országban – elsôsorban az arab országokban – csak a kamara által hitelesített szerzôdést fogadnak el, amelyben a kamara megerôsíti, hogy a szerzôdést aláíró személy valóban jogosult a szerzôdés megkötésére. A hitelesítéskor a kamara felhívja a szerzôdô magyar partner figyelmét a szerzôdés kötelezô, illetve ajánlott kikötéseinek tartalmára is, azaz pl. szerepeljen a vitás kérdések tisztázására jogkikötés, amelyre ajánlja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Állandó Választott Bíróságot. A szerzôdések hitelesítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi. ATA igazolványok láttamozása Az ATA Carnet egy olyan nemzetközi, egységesített vámokmány (vámelôjegyzési vámokmány), amely olyan termékek, árúk egyszerûsített kivitelére, majd visszahozatalára szolgál, amelyet meghatározott idôre visznek az ATA egyezményben szereplô országokba kiállítás, vásár, bemutató, színházi elôadás, garanciális javítás stb. céljából, majd változatlanul visszahozzák az országba. Feldolgozásra szánt árúk esetében nem alkalmazható. Okmányhitelesítés és további információ: Sztraka Jenôné 72/507-109 e-mail: jsztraka@pbkik.hu

23

OKMÁNYHITELESÍTÉS

A SZAKÉRTÔ

Kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggései 4. rész A cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a kereskedelmi hitel jellemzôit, valamint annak hatását a cégek finanszírozási helyzetére. A második részben az elôrefizetés jogi sajátosságairól és kockázatairól, valamint az elôlegfizetésrôl írtunk. A harmadik részben a felek ellentétes szerzôdéses pozíciójából fakadó érdekellentét feloldásának egyik lehetséges módját, a „bizalmi kéz” szerzôdéses konstrukcióba történô beiktatását említettük meg. Ennek keretében az okmányos meghitelezés, vagy más néven akkreditív fizetési mód legfôbb jellemzôit ismertettük. Folytatva e fizetési mód témánk szempontjából fontos szabályainak ismertetését, szólnunk kell arról, hogy az akkreditív mindkét fél számára járhat elônnyel és hátránnyal is, mivel az eladó biztos lehet abban, ha az akkreditívben írtak szerint teljesít, akkor a vételárhoz a bank által hozzájut késedelem nélkül. Azonban ezen ügylet esetében a bank csak okmányokkal (pl. kereskedelmi számla, származási bizonyítvány, minôségellenôrzô szerv véleménye, fuvarokmány stb.) és az azokra vonatkozó árukkal, szolgáltatásokkal, vagy teljesítésekkel foglalkozik. Esetleges rejtett hiba, vagy az okmányoktól eltérô teljesítés esetén a fizetés nem tartható vissza, mivel azt a bank a dokumentumok alapján köteles teljesíteni. Sokszor az eladó ragaszkodik ahhoz, hogy az ô számlavezetô bankját kapcsolják be az ügyletbe fizetô bankként, mivel így biztonságosabbnak érezheti a helyzetét, az adott esetben külföldi nyitó bankkal szemben. Az akkreditív legfontosabb részét jelenti a benyújtandó okmányok megjelölése. Azok száma és fajtája egyúttal arra is következtetni enged, hogy a felek milyen viszonyban vannak egymással, az üzleti bizalom milyen fokon áll a viszonylatukban. Ilyen okmányok lehetnek a kereskedelmi számla, konzuli számla, fuvarozási okmányok, hajóraklevél (Bill of Lading) biztosítási okmányok, származási bizonyítvány, minôségi bizonyítvány stb. Az elôbbiekbôl is megállapítható, hogy az akkreditív fizetési mód az eladónak kedvezôbb, hiszen nem kerül birtokon kívül és akkreditív szerû teljesítés esetén a vevô fizetési képességétôl, vagy hajlandóságától függetlenül a leszállított áru ellenértékhez hozzájut, mivel a vételár fedezete, már a szerzôdés teljesítése elôtt rendelkezésre áll az akkreditívet nyitó banknál.

Dr. Füzy Tibor

XIV. évf. 3. szám  

Pécs-Baranya gazdaságáról

XIV. évf. 3. szám  

Pécs-Baranya gazdaságáról

Advertisement