Dél-Dunántúli Gazdaság XXVIII. évfolyam 6. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXVIII. évfolyam 6. szám 2026. július 3.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

IPAR NAPJAI közös standon Baranya

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

HERBÁLY ISTVÁN

8–9. OLDAL

MEGTARTÓ MÛSZAKOK – felmondás helyett kríziskezelés BUSINESS FEST: baranyai vállalkozások inspirálták a résztvevôket

GÖNCI PÉTER

DR. OLÁH GERGELY

KIS ISTVÁN

15–17. OLDAL

DR. SZABÓNÉ DR BENYEDA ZSÓFIA

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu Címlapgrafika: Supercoloring.com

28. OLDAL DR. CSÖRNYEI LÁSZLÓ ÉS JASPER HAO-HSU YANG

SIKER Nemzetközi együttmûködéssel fejlôdik tovább a komlói kft.

34–35. OLDAL

AUTÓTESZT Somfai Gábor – Omoda 7

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Ipar Napjai: Közös standon a baranyai gazdasági potenciál Ötödik alkalommal vettek részt az Ipar Napjai szakkiállításon és vásáron a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében pécs-baranyai cégek: az Aquacut Kft., a Büttner Kft., a Contrall Kft., a Fórum-Plussz Kft., a KONTAKT-Elektro Kft., a MATRO Kft, a SOMAPAK Kft., a Techniq Kft., a Z Elektronika Kft., valamint a Pécsi Tudományegyetem. A május 18-21. között a budapesti Hungexpon megrendezett eseményen egy 110 m2-es közös standon a kollektív megjelenés célja az volt, hogy a résztvevôk megmutassák a térség mûszaki portfólióját, az egyetemi tudásbázis értékeit és kapcsolódó kutatásait. A közös standmegjelenés erôsíti a társkiállítók közötti kapcsolatokat, egyben az egyetem és a gazdaság partnerségét prezentálja.

PBKIK: Pécs minôségi cégeket és minôségi egyetemet is jelent — Ezen a kiállításon a helyi cégek, valamint az egyetem vezetôinek részvételével közösen mutatjuk meg a világnak, hiszen ez egy nemzetközi kiállítás, hogy Pécs nemcsak a kultúrát, a dzsámit, a bort jelenti, hanem minôségi cégeket, minôségi egyetemet is. Baranya, Pécs és térsége a világ legjobb feltételeivel rendelkezik ahhoz, hogy minôségi életet éljenek a polgárok természeti, történelmi, kulturális, egészségügyi, egyéb környezetben. Egy dolog azonban nagyon hiányzik: a gazdaság. Ahhoz, hogy a gazdaságot és ennek egyik fontos szereplôjét, a Pécsi Tudományegyetemet elindítsuk egy közös úton, megvannak az eszközrendszereink. Az egyik például az Ipar Napjai kiállításon való részvétel – véli Rabb Szabolcs, a PBKIK fôtitkára.

— Mi a rendszerezô elv, amely alapján meghívják a vállalkozásokat a standra?

— Az egyik legfontosabb rendszerezô elv, hogy a vállalkozás önkéntes kamarai tag legyen, a másik pedig, hogy minôségi, jó munkahelyet biztosító cégként mûködjön. A Pécsi Tudományegyetem tíz karral rendelkezik, ezek között a gazdaság számára az egyik legfontosabb a Mûszaki és Informatikai Kar. Lételemünk, hogy a pécsi gazdaság, a pécsi ipar és az egyetem mûszaki kara összefogjon, és közösen alkosson, valamint segítse azt, hogy a fiatalok helyben maradjanak, emellett induljon meg a régió-

ba a visszavándorlás. Ezért azokat a vállalkozásokat szólítjuk meg, amelyek érintettek a high-tech iparban, feldolgozóiparban.

RABB SZABOLCS

— A helyszínen mire van lehetôségük a vállalkozásoknak, a kamarának, az egyetemnek, miként érdemes bemutatkozniuk?

— A cégek számára e kiállítás attitûdje kettôs: az egyik, hogy ôk pro bono segítik a kamarai munkát azzal, hogy eljönnek az eseményre. Lássuk be, ez egy nagy teher, hiszen leköti az értékesítô kollégák idejét, valamint az elsô nap a cégtulajdonosokét is, mert személyesen jelennek meg az eseményen. A másik attitûd viszont az, hogy ôk maguk mint cégek is megmutatják magukat, az értékesítôk, sokszor a tulajdonos-ügyvezetôk alakítanak ki kooperációkat, együttmûködéseket. Ismerkednek, körbemennek a vásáron, viszik a saját prospektusukat, névjegykártyájukat, üzleteket akarnak létrehozni, hogy akár beszállítók lehessenek egy-egy nagyobb vállalatnál stb. Az elsô napon már hagyomány, hogy a cégtulajdonosok, illetve az egyetem kancellárja is jelen van, este pedig közösen elmegyünk vacsorázni egy egyszerû étterembe, ahol zárt körben tudunk egymással beszélgetni, együttmûködést kialakítani és gondolatokat cserélni, hogy az egyes szereplôk mire számítanak a másiktól, hogyan lehetne elôrébb vinni a város, a vármegye gazdasági helyzetét.

— Mi a jelentôsége annak, hogy ezek a cégek közös standon jelennek meg?

— A pécsi kamara standja példamutató, az egész országos kamarai rendszerben figyelnek ránk, így Somogy és Nógrád vármegye is évek óta a mi módszertanunk alapján a cégekkel együtt közös standdal vesz részt ezen a

CÍMLAPSZTORI kiállításon. A közös stand üzenete, hogy a cégeknek fel kell ismerniük az együttmûködésben rejlô energiákat és a benchmarking lehetôségét, valamint azt, hogy a cégek maguk is tanuló szervezetek. A tanulási folyamatban pedig nagyon sokat tud nekik segíteni, ha mástól, akár egy versenytárstól vesznek át jó gyakorlatokat, tapasztalatokat.

Többek között ezért szervezzük a klasztereket is. A külvilág számára pedig a közös stand legfontosabb üzenetét három pontban tudom összefoglalni. Az elsô, hogy Pécs megmutatja magát, a mûszaki képességeit, ambícióit. A másik: Pécs betekintést enged abba az attitûdbe, amirôl híressé vált, hogy az egymással versengô cégek képesek egymással együttmûködni, ezért vannak egy standon. A harmadik pedig, hogy megmutatjuk: miként gondolkodunk önmagunkról, a jövônkrôl. A kamara vezetésével zajlik egy olyan típusú stratégiai fejlesztési gondolkodás, amihez aktivitások kapcsolódnak. Ez az egyik ilyen aktivitás. Oda kell menni, ahol zajlik az élet, ahol a viták vannak, ahol az eszmecserék történnek. A megjelenés egyébként közös finanszírozású, a cégek kedvezményesen vehetnek részt a kiállításon. Már tervezzük a jövô évi részvételt is, ami már túlmutat az országon: egy új helyszínen, a legnagyobb svájci innovációs kiállításon, a Bern Innotech-en szeretnénk megjelenni baranyai cégekkel.

ket, és mért adatok alapján idôben felismerjék a szervezeti problémákat. A program segítségével olyan döntéseket hozhatnak, amelyekkel mérsékelhetik a fluktuáció és a teljesítménycsökkenés kockázatát, illetve olyan munkakörnyezetet teremthetnek, ahol a munkavállalók jól érzik magukat. A másik bemutatott szolgáltatásunk egy ultraprecíziós megmunkálóeszköz, amely nanométeres pontosságú felületmegmunkálásra képes. Az eszközt az egyetem részérôl elsôsorban kutatási és oktatási célokra használjuk, ugyanakkor a MATRO Kft.vel való együttmûködésben a gép szabad kapacitásait piaci szereplôk számára is elérhetôvé tesszük.

A két ajánlat mellett természetesen bemutattuk a Pécsi Tudományegyetem további együttmûködési lehetôségeit is.

Idetartoznak például a K+F együttmûködések, a különbözô pályázati lehetôségek, valamint a PTE egyéb kapacitás-

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

ban, hiszen együttmûködésben dolgozunk. Ez az eseményen való megjelenésben is jól mûködött, hozzánk is érkeztek érdeklôdôk tôlük, és mi is irányítottunk tovább látogatókat hozzájuk, ez a mûködés igen hatékonynak bizonyult.

— Milyen jelentôsége volt annak, hogy egy standon jelentek meg baranyai, pécsi vállalkozásokkal?

— A közös stand a kialakítást és a megjelenést is egyszerûbbé és hatékonyabbá tette. Egy kompakt, átlátható multifunkcionális stand jött így létre.

Emellett fontos üzenete is volt ennek a formának: azt mutatta meg, hogy itt nem elszigetelt szereplôkrôl, hanem szakmai közösségrôl beszélünk, amelynek tagjai között megvalósulnak az együttmûködések.

— Mi az üzenete annak, hogy egy oktatási intézmény az ipari szereplôk között jelent meg egy közös standon?

PTE: Kooperációban, együttmûködésben az ipari cégekkel — Az Ipar Napjai kiállításon való megjelenés azért fontos számunkra, mert a folyamatos K+F együttmûködéseink mellett egyéb területeken is napi kapcsolatban állunk az ipari szereplôkkel és a piaci vállalkozásokkal, ez az esemény pedig jó lehetôséget teremt arra, hogy további kapcsolatokat építsünk, és néhány kiemelt szolgáltatásunkat szélesebb szakmai közönség elôtt is bemutassuk. – mondja HIDVÉGHY Zoltán, a PTE Inno-Capital Kft. ügyvezetôje. — Két kiemelt szolgáltatásunkat vittük a kiállításra. Az egyik a HUMAN-Y programunk, egy szervezeti állapotfeltáró és döntéstámogató rendszer. A szolgáltatás abban segíti a vállalkozásokat, hogy jobban megértsék a munkavállalók testi, lelki és szellemi jóllétére ható tényezô-

HIDVÉGHY ZOLTÁN

lekötési és kapacitáskihasználtsági ajánlatai.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált az önök számára az eseményen való megjelenés?

— Egyrészt számos szakmai egyeztetést folytattunk a közös standon megjelenô vállalkozásokkal. Több olyan szereplôvel is találkoztunk, akikkel az egyetemnek már van kapcsolata, az Inno-Capital számára viszont új együttmûködési lehetôségek nyílhatnak meg. Másrészt a kiállítás iránti sok érdeklôdô közül többen nálunk is megfordultak. Az ultraprecíziós megmunkálógépet például a MATRO Kft. is szerepeltette a kínálatá-

— Azt gondolom, ma már érdemes másként gondolni az egyetemekre.

Nemcsak az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben vagy a tudományos publikációkban van fontos szerepük, hanem abban is, hogy a náluk felhalmozott tudást, tapasztalatot és infrastruktúrát, szabad kapacitásokat az ipar, illetve akár a civil szféra számára is rendelkezésre tudják bocsátani. Az egyetemek ma már sokkal nyitottabbak a külvilág felé. Az NKFIH-nak, a NIÜ-nek van egy Technológia Transfer Company programja, amely az egyetemek mellett mûködô technológiatranszfer-cégek létrehozását és mûködését támogatja,



6

Dél-Dunántúli Gazdaság együttmûködésüket serkenti. A PTE Inno-Capital Kft. is ezt a szerepet tölti be a Pécsi Tudományegyetemen belül.

Azon dolgozunk, hogy az egyetem szabad kapacitásait, szakmai tudását, K+F+I szolgáltatásait és fejlesztéseit piacra vigyük, és ezzel ne csak új együttmûködéseket hozzunk létre, hanem a Pécsi Tudományegyetem reputációját is tovább erôsítsük.

SOMAPAK: A közös stand nagyobb láthatóságot jelent a baranyai cégeknek — A kezdetektôl jelen vagyunk kiállítóként a kamara közös standján az Ipar Napjai kiállításon, az üzletszerzésen túl az is a célunk ezzel a megjelenéssel, hogy támogassuk a kamara azon törekvését, amellyel szeretné megmutatni, hogy Pécsett, Baranyában is mûködnek kiváló cégek, és ezek összefogással meg tudnak jelenni egy ilyen eseményen.

Többre taksálom ezt az egységes megjelenést, mint magát az üzletszerzési lehetôséget – mondja BOGNÁR Balázs, a SOMAPAK Kft. tulajdonos-ügyvezetôje.

— Mindenképpen támogatásra méltó ez a kezdeményezés, hiszen a kiállító baranyai cégek egyébként régi, jól mûködô vállalkozások, egymásnak jó partnerei, az üzleti kapcsolat mellett nem egy esetben baráti viszony fûzi össze ôket, és nagyon jó érzés, valamint plusz jelentôséggel is bír megmutatni a „világnak”, hogy bizony Baranyában is van gazdaság.

— Önök mivel mutatkoztak be ezen az eseményen?

— Azt a know-how-t és tudásbázist jelenítettük meg, amit az elmúlt 40 évben megszereztünk. Idén 40 éves a SOMAPAK, és az elmúlt évtizedekben egyfajta unikális, komplex tudásra tettünk szert a gépgyártáson, illetve az alkatrészgyártáson belül. Ezt az egyedi, különleges szakmai kompetenciát mutattuk be, valamint az egyedi igények szerinti alkalmazkodást, ahogy kiszolgáljuk a vevôinket.

— Nem elôször vettek részt ezen az eseményen. Milyen tapasztalatokkal szolgált akár az idei, akár a korábbi Ipar Napjai?

— Azért is tartom fontosnak a megjelenést, mert ezáltal nagyobb esélyt adunk a láthatóságunknak, bekerülünk a szakmai köztudatba, és ha nem is

CÍMLAPSZTORI azonnal, de késôbb megkereshetnek bennünket, mert már látták, hogy mire vagyunk képesek. Az Ipar Napjai egy általános kiállítás, egy igen nagy merítés a hazai iparból. Nem szakvásárról beszélünk, ahová a cégek képviselôi célzottan járnak, mégis sok látogatónak felkelthetjük az érdeklôdését azzal, ha megmutatjuk, mire vagyunk képesek. Nyilván mindenki szeretne vevôt realizálni, de nem ez a jellemzô erre a kiállításra, sokkal fontosabb a jelenlét.

— Mit ad a megjelenéshez a közös stand?

— A közös stand megteremti annak a lehetôségét, hogy ha egy érdeklôdô elkezd beszélgetni az egyik kiállító cég képviselôjével, könnyen megfogalmazódhatnak konkrét igények, ötletek, ezek alapján pedig akár már egy ajánlásba is bele lehet futni. Adott esetben a szomszéd standon kiállító pécsi, baranyai vállalkozást ajánljuk, ha nem esik a saját profilunkba az igény, ez mûködik is ebben a közösségben. A látogatók számára mindenképpen érdekes lehet, hogy egy helyen sok terület képviselteti magát, és hogy az ipar mennyiféle szegmense megtalálható Pécsett. E vállalkozások többségében nem tavaly alapított cégekrôl van szó, hanem több évtizedes tapasztalattal rendelkezô, masszív, stabil cégekrôl, amelyek jó része családi tulajdonban van.

Van még egy aspektusa a közös standnak: az ott kiállító cégek egymás-

BOGNÁR BALÁZS

sal is kapcsolatba kerülnek, sokszor megkérdezzük a szomszédot, hogy hogy állnak, jelenleg mivel foglalkoznak. Ez a néhány nap egyfajta jó fórumként is szolgál az információmegosztásra, mert ritka az olyan alkalom, amikor erre van idô. Érdemes kiemelni, hogy a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter több tagja is kiállít ezen a közös standon, és persze a klaszteren belül folyamatosan vannak fórumok, mégis ennek a közösségnek is remek alkalmat teremt a kiállítás a beszélgetésre, az információszerzésre. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a közös stand egyfajta ösztönzôerôt jelent a vállalkozásoknak a kiállításon való megjelenésre, külön-külön nem feltétlenül bérelnének helyet az Ipar Napjain.

Techniq 2000 Kft.: Innovatív megoldásokkal építjük a jövô üzleti kapcsolatait — Számunkra az Ipar Napjai évrôl évre az egyik legfontosabb hazai ipari találkozópont, ahol nemcsak a technológiai újdonságok kerülnek reflektorfénybe, hanem az üzleti kapcsolataink is új lendületet kapnak. Részünkrôl a részvétel nem pusztán megjelenést jelent, hanem aktív jelenlétet egy olyan közegben, ahol a szakmai párbeszédnek valódi értéke van. Az Ipar Napjai kiállításon kevésbé hangsúlyos a villamos tartalom, a nagy villamoskiállítók sem igazán vesznek részt ezen az eseményen, inkább mindenki önálló szakmai napot vagy országjáró szakmai fórumokat tart, azonban a PBKIK szervezésében Pécs meghatározó ipari villamos- és gyártócégeivel közösen tudtunk megmutatkozni, ami nemcsak számunkra volt egy kiváló megjelenési forma, hanem a városnak is. Úgy véljük, hogy az Ipar Napjai túlmutat a termékeken és szolgáltatásokon, lehetôséget ad arra, hogy személyesen találkozzunk a meglévô partnereinkkel, miközben új kapcsolatok is születnek. Olyan szakmai beszélgetések indulnak el, amelyekbôl hosszú távú együttmûködések és új üzleti lehetôségek alakulhatnak ki – foglalja össze PEISCHER Tamás, a Techniq 2000 Kft. kereskedelmi igazgatója a kiállításon való megjelenésük miértjét.

— Hogyan mutatkoztak be az idei Ipar Napjain, mire fókuszált a cég?

CÍMLAPSZTORI — A Techniq 2000 Kft. régóta foglalkozik saját import termékekkel, igyekszünk olyan termékeket elhelyezni a piacon, amivel támogatni tudjuk a villamos vállalkozások munkáját. A 37 évvel ezelôtti cégalapítás óta több különbözô villamos szerelési megoldást hoztunk be Magyarországra, amelyek akkor még újnak számítottak, pl. présszerszámokat, illetve tokozott sínrendszereket és egyéb alkatrészeket, ezek azóta elterjedtek, és már szinte mindenhol használják ôket. Ezen a kiállításon ugyan kevésbé hangsúlyos a villamos szekció, viszont az ipar többi résztvevôje, pl. a gépgyártók jelen vannak, ôk mutatnak olyan megoldásokat, amikhez mi is szolgálunk termékekkel, így egy-egy beszélgetés alkalmával meg tudtuk ismertetni velük a saját megoldásainkat.

— Milyen tapasztalatokat hozott az idei kiállítás?

— Tapasztalatunk szerint a személyes jelenlét továbbra is kulcsfontosságú az üzleti életben: egy kézfogás vagy egy gyors egyeztetés legalább olyan fontos és hatékony, mint az online kommunikáció, ez is indokolta, hogy részt vegyünk ezen az eseményen.

— Mit adott a kiállításon való megjelenéshez, hogy az iparkamara egy közös standot szervezett a baranyai vállalkozásoknak?

— Mindenképpen jobb láthatóságot biztosított a közös stand, mellyel be le-

PEISCHER TAMÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

DALLOS LÁSZLÓ

hetett mutatni, hogy a régió cégei, az egyetem, a kamara, a megye mire képes adott régióban – ezt pozitívnak tartom, így ez egy kiváló kezdeményezés az iparkamara részérôl. Nem beszélve arról, hogy az egy standon kiállító cégek is még jobban meg tudták ismerni egymást, aminek köszönhetôen akár további kollaborációk is elindulhatnak. A sikeres együttmûködések és a közös munka kiváló alapot teremthetnek a jövôbeli szakmai kapcsolatokhoz, a tudásmegosztáshoz és az innovatív projektekhez, mely utóbbi a Techniq 2000 Kft. számára kiemelt jelentôséggel bír.

Z Eletronika: A személyes találkozásoknak nagyobb erejük van — Az Ipar Napjai egy igen átfogó ipari kiállítás, a Z Elektronika azonban javarészt specifikus kiállításokon, szakvásárokon jelenik meg. Viszont a kamara által szervezett közös megjelenés elônyökkel járt számunkra. Egyrészt van egyfajta marketingértéke, másrészt ez az esemény egy olyan fórum, ahol akár a helyi vállalkozókkal tudunk néhány napot tölteni, lehetôség van egymással beszélgetni, a másikat megismerni. Harmadrészt azért is volt számunkra hasznos a részvétel, mert a magyarországi partnereinket meg tudtuk invitálni a standunkhoz, ez egy jó apropó volt személyesen találkozni velük. Az idei év a korábbinál pozitívabban zárult számunkra, jobban bekerültünk a nagycsarnok vérkeringésébe, így meg tudtunk szólítani potenciális új vevôjelölteket is – összegzi a kiállításon való részvételt DALLOS László, a Z Elektronika Kft. tulajdonos-ügyvezetôje.

— Hogyan készültek erre a kiállításra, mit mutattak be a cég kínálatából?

— Alapvetôen a szolgáltatásainkat promotáltuk, magát az elektronikai gyártásunkat mutattuk be, hogy mire vagyunk képesek. A mi mûködési területünkön a magyar piacon nincs sok nagy kiállítás, de az Ipar Napjaira általában kilátogatnak a partnereink, össze tudják kötni a vásárlátogatást és a partnertalálkozót. Hiszem, hogy a személyes találkozásoknak nagyobb erejük van, úgy készültünk, hogy itt a helyszínen prezentálni tudjuk, milyen technológiai fejlôdéseken ment át a cégünk, milyen problémákat, kihívásokat tudtunk megoldani az elmúlt idôszakban. A leendô partnereinket ezen keresztül könnyebb meggyôzni arról, hogy velünk dolgozzanak, velünk képzeljék el a jövôt.

— Van-e annak többlethozadéka, hogy a kamara által szervezett vállalkozásokkal egy standon jelentek meg?

— Azt gondolom, hogy remek ötlet a kamara részérôl, hogy több céget egy standon helyez el, ki is alakult egy-két budapesti céggel is jó kapcsolat, és hogy közös megjelenésekben gondolkodunk, akár külföldi kiállításokban, ez a kamarának köszönhetô. Másrészt a közös stand az összetartozást is megjeleníti, hogy egy régiót képviselünk, nem vagyunk egymás konkurenciái, elférünk egy standon. Nem beszélve arról, hogy ez a vállalkozások számára egy költséghatékony megoldás. A közös megjelenés kommunikációjára, a tájékoztatásra azonban talán érdemes a jövôben nagyobb fókuszt tenni, hogy még többen értesüljenek róla, ott vagyunk és várjuk az érdeklôdôket.

K. T.

7

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Bértranszparencia: kötelezô rossz vagy versenyelôny?

A kamara, valamint az Országos Humánmenedzsment Egyesület közös szervezésében a kamara székházában került sor az országos HR-roadshow pécsi állomására. Az esemény a munkaerôpiac egyik legaktuálisabb témáját, a bértranszparenciát állította középpontba. A résztvevôk egy tartalmas és a megvalósításra fókuszáló program keretében is-

merhették meg a bértranszparencia bevezetésének lehetôségeit, kihívásait és szervezeti hatásait. A szakmai elôadásokat Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke és a BDO HR Advisory Director pozícióját betöltô szakember, valamint Kôvári Erika, az Extrema Kft. ügyvezetôje tartotta.

A találkozó során többek között arra

kaptak a résztvevôk választ, hogy mit jelent a bértranszparencia a vállalatok mindennapi mûködésében, milyen szervezeti elônyökkel és kockázatokkal járhat annak alkalmazása, illetve melyek a leggyakrabban felmerülô vezetôi dilemmák. A rendezvény zárótémája a munkaerôpiac jövôjére fókuszált. Az elôadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a versenyképes fizetés önmagában már nem minden esetben elegendô a munkavállalók megszerzéséhez és megtartásához. A munkáltatónak ki kell emelnie, milyen egyéb juttatásokkal teszi vonzóvá az adott pozíciót. A szakmai nap kiváló lehetôséget teremtett a részt vevô vállalkozások számára a tapasztalatcserére, és a munkaerôpiaci változásokra való felkészülésre, megerôsítve a térség vállalkozásainak együttmûködését a korszerû HRmegoldások alkalmazásában.

MEGTARTÓ MÛSZAKOK – felmondás helyett kríziskezelés A magyar társadalom nagyon rossz mentális állapotban van, ami kihat a munkaerôpiacra is. Egyre nagyobb gondot jelent a cégeknél a szakember-utánpótlás, miközben különbözô mentális problémák miatt kénytelenek megválni dolgozóktól. A Megtartó Mûszakok program arra ad válaszokat, megoldási javaslatokat, hogy miként lehet segíteni a krízishelyzetbe kerülteknek.

A program kidolgozói hét városba látogatnak el, elsôként Pécsen találkoztak a vállalkozások vezetôivel. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében sorra került rendezvényen a résztvevôk a kiégés megelôzésérôl, a konfliktuskezelésrôl, a kommunikációról és a pszichoszociális kockázatokról hallgathattak meg elôadásokat.

Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára — Változatlanul teljesen elutasító a társadalom azokkal szemben, akik valamilyen mentális problémával küszköd-

nek, vagy függôk lesznek – hangsúlyozta Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, a Megtartó Mûszakok programgazdája. — Ebbôl kiindulva indítottuk el Kecskeméten kísérleti jelleggel a programunkat. Abból indultunk ki, hogy lassan elapadnak a munkaerôforrások, szükség van a már meglévô szakemberek megtartására. Elsô körben arra voltunk kíváncsiak, a cégek beengednek-e bennünket, hogy feltérképezzük a dolgozóik mentális és egészségi állapotát. Az elmúlt esztendôben megvalósított sikeres mentálhigiénés pilotprogramunk adta az alapját a programnak, ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a konfliktuskezelés, kiégés-megelôzés, a hatékony kommunikáció és addikciós kockázatok kezelése együttesen, struktúrába rendezve jelentôsen javítják a munkavállalók megtartását és a

vállalati mûködés hatékonyságát. A tapasztalatok szerint ezek a problémák nem oldhatók meg kizárólag béremeléssel vagy toborzással, hiszen mélyen a szervezeti kultúrában, a vezetôi mûködésben és a pszichoszociális kockázatok kezelésében gyökereznek.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy egy dolgozót megtartani kevésbé költséges, mint egy újat betanítani.

A jelenlegi gyakorlat szerint ha bármilyen gond adódik egy munkavállalóval, a cégek azonnal szerzôdést bontanak vele, ahelyett, hogy segítenének a probléma megoldásában, annak hátterének feltérképezésében. Az általuk szakmai szervezetek bevonásával kidolgozott programot országosan szeretnék elterjeszteni.

Szólt arról is, hazánkban a társadalombiztosítás nem támogatja a terápiákat, a megelôzést, a rehabilitációt, csak a gyógyszeres kezelést egyes mentális betegségek esetében, ami a munkából való jelentôs kieséssel jár.

Kitért arra is, hogy az egyes cégeknél igény szerint lennének ott a segítôk a különbözô szakterületekrôl, valamint módszertani hálózatot is létrehoznának.



KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Janus Pannonius Múzeum: kulturális hálózatból gazdasági érték Az Interreg Europe EnoGastroDEST projekt egyik fontos pécsi eredményeként új nemzetközi kulturális turisztikai együttmûködés indult el a Janus Pannonius Múzeum bevonásával. A projektben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara partnerként dolgozik azon, hogy a bor- és gasztronómiai örökség megôrzése, valamint az élményalapú, fenntartható turizmus fejlesztése kézzelfogható lehetôségeket teremtsen a térségi vállalkozások számára.

A kamara szervezésében Pécsett megvalósult nemzetközi partnertalálkozó programjának egyik helyszíneként a Janus Pannonius Múzeumot választotta. A cél az volt, hogy a projektpartnerek személyes tapasztalatot szerezzenek a múzeum borkultúrát, helytörténetet és regionális identitást bemutató szakmai törekvéseirôl. Ez a találkozás közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a múzeum tiszteletbeli tagként kapcsolódhasson az Iter Vitis – az Európa Tanács Kulturális Útvonala hálózatához.

Az együttmûködés jelentôsége túlmutat az intézményi láthatóságon. A

Azonban az elsô körben a függôségek kezelése kerül a középpontba, ehhez egy újfajta együttmûködés jött létre a gazdaság és az egészségügy szereplôi között.

Ennek lényege a gyógyszeres kezelés helyett a megelôzés és a terápia elôtérbe helyezése.

Dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke Mindehhez dr.

Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke a következôket fûzte hozzá: országosan egyedülálló kezdeményezés, amit Sipos Zsolték az útjára indítottak, ilyen szervezett rendszer eddig

múzeum Genius Loci kiállítása, a pécsi „tüke” identitáshoz kapcsolódó tervezett tárlat, valamint a szôlô- és borkultúrára épülô tematikus fejlesztések olyan tartalmat adhatnak a helyi turisztikai, vendéglátóipari, borászati és kreatívipari kkv-k számára, amelyet saját szolgáltatásaikban, vendégélményükben és desztinációs promóciójukban is hasznosíthatnak.

A kamara Enterprise Europe Network irodája tanácsadással és nemzetközi partnerkapcsolatok közvetítésével támogatta a folyamatot. Az EEN iroda segítet-

még nem jött létre, amelyben összefognak a szakma szereplôi.

Szólt arról is, hogy elsô lépésben az INDIT Közalapítványon keresztül a programban részt vevô vármegyék helyi szakembereit – önkéntes segítôktôl, a mentálhigiénés szakembereken, szociális munkásokon át egészen az addiktológusokig – fogják össze. Azonban ennek feltétele, hogy létrejöjjön az a szakmai háttér, amelynek tagjai a segítôk segítôi lesznek. Emellett a sikeres mûködés fontos eleme, hogy folyamatos visszajelzés érkezzen a cégektôl, megosszák a tapasztalataikat, mennyire tartják hatékonynak a programot.

— Ez egy teljesen egyedi, új lehetôség a dolgozók mentális állapotának javí-

te az Iter Vitis egyeztetéseket is, mivel a múzeum számára a teljes jogú tagság anyagi feltételei nem voltak adottak. A tiszteletbeli tagság révén azonban a múzeum bekapcsolódhat a nemzetközi szakmai tapasztalatcserébe, új projektpartnerségekbe és a kulturális útvonal láthatósági lehetôségeibe. A kapcsolat létrejöttét az Iter Vitis a Pécsett megrendezett éves konferenciájának alkalmával a múzeumban elhelyezett figyelemfelkeltô plakettel is elismerte.

Az EnoGastroDEST projekt gyakorlati példája annak, hogyan használhatók a nemzetközi projektek szinergiái a helyi gazdaság fejlesztésére. A biztonságos, hazai környezetben létrejövô nemzetközi kapcsolatok csökkentik a kkv-k kockázatait, miközben új együttmûködéseket, szolgáltatásfejlesztést és turisztikai értékteremtést indíthatnak el Pécsett és Baranyában.

tására, a részleteket a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján dolgozzzuk ki.

A társadalom széles körét érinti, ugyanis a krízisben lévôk problémái – példaul azzal, hogy elvesztik a munkahelyüket – nemcsak ôket, de a családjukat is nehéz helyzetbe hozza. Jelenleg nem ismert, hogy a munkahelyi közösségek felismerik-e, valaki közülük bajban van, emellett is meg kell tanítani az embereket arra, ha bajban vannak, merjenek segítséget kérni – emelte ki dr. Szemelyácz János.

A program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából Magyarország Kormányának támogatásával valósul meg.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Jánosi Engel Adolf-díj, Komló Gazdaságáért Díj

ALBIEN PEER A világ számos országába eljut a komlói függöny Albien Peer 2008 óta vezeti a komlói székhelyû Szakács Kft.-t, amelynek fô profilja a lakástextilek elôállítása és forgalmazása. Termékeik mintegy 90%-a külföldi piacokon talál vevôre. A közelmúltban a cég egy új, modern telephelyet hozott létre, amely nemcsak a gyártási kapacitást növelte meg, hanem azt is jól mutatja, hogy a vállalkozás hosszú távon gondolkodik és elkötelezett a fejlôdés iránt. Vezetésével a cég különösen nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók megtartására, amit az alacsony fluktuáció is bizonyít. Az elmúlt években stabilan 20–25 fôt foglalkoztattak, ami a térségben is kiemelkedônek számít.

Albien Peer karitatív tevékenysége jelentôs. Számos helyi kezdeményezést támogat, rendszeresen ajánl fel segítséget, legyen szó kulturális, oktatási vagy szociális célokról.

Munkáját a kamara Jánosi Engel Adolf-díjjal, Komló Gazdaságáért Díjjal ismerte el.

versenytársa az ázsiai tömegtermelésnek. A vállalat erôssége a rugalmasság és a gyors reagálás: akár egy teljes szálloda függönyszükségletét is képes egykét héten belül elkészíteni. Ez különösen fontos az építôiparban, ahol a függönyök rendszerint az utolsó munkafázisok egyikét jelentik, így a kivitelezôk gyakran rendkívül szoros határidôkkel dolgoznak. Cégünk versenyképességét a korszerû technológiai háttér és a fejlett géppark is erôsíti, amelyek lehetôvé

— A Szakács Kft. sikerének egyik kulcsa, hogy egyedi méretre készített függönyöket gyárt, így nem közvetlen

teszik a gyors és precíz gyártást.

— Cégvezetôként milyen elveket követ a siker érdekében?

— A hosszú távú siker alapja a munkatársak megbecsülése és a megfelelô munkakörülmények biztosítása. Az elégedett és motivált dolgozók kiegyensúlyozottabban, nagyobb elkötelezettséggel és hatékonyabban végzik a munkájukat.

— Milyen hátteret ad a vállalkozás mûködéséhez Komló és térsége gazdasága?

— A Szakács Kft. komlói mûködésének alapját a térség jelentôs varróipari hagyományai adják. Már az 1970–80-as évektôl kialakult egy olyan szakmai háttér a városban, amelyre a cég építhetett: a bányászatban dolgozó férfiak feleségei közül sokan szereztek varrónôi képesítést, és a helyi varrodákban találtak munkát. Ennek köszönhetôen Komlón hosszú ideje rendelkezésre áll a szükséges szakértelem és munkaerô. Cégünk számára különösen fontos, hogy dolgozóink többsége helyi, elsôsorban komlói lakos, ami nemcsak a helyi foglalkoztatást erôsíti, hanem az ingázásból adódó terheket is csökkenti.

Than Károly-díj, Siklós Gazdaságáért Díj

RICZU TAMÁS A siker alapja a kitartás, a szakma szeretete, a megfontoltság és a nyugalom Riczu Tamás borász 23 éve a szôlészet és a borászat elkötelezett híve.

A családi vállalkozás a bérelt 7 hektár szôlôterületein tudatos, környezetbarát (vegyszermentes) szôlômûvelés alapján olaszrizling, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon és cabernet franc szôlôfajtákat termel.

A vállalkozás korszerû, modern gépparkja segítségével jelenleg mintegy 72 hektár területen végez bérmunkában szôlômûvelést és bérfeldolgozást a környék borászatai ré-

szére. A borok kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készülnek és 2006 óta a borversenyek állandó gyôztes résztvevôi.

Háromszor kapták meg az „ORSZÁGHÁZ BORA” díjat az elmúlt 5 évben kékfrankos és cabernet franc fajta kategóriában. 2023. és 2025. években pedig „AZ ÉV BORA – 100 Legjobb Magyar Bor” 1. helyezett díjjal jutalmazták borászatuk két magas minôségû premium és super premium vörösborát. Riczu Tamás

munkáját a kamara a Than Károlydíjjal, a Siklós Gazdaságáért Díjjal ismerte el.

— A siker alapja a kitartás, a szakma szeretete, a megfontoltság és a nyugalom. Fontos felismerni, hogy nem kell mindig rohanni a gazdasági érdekek után, hanem elôször fölépíteni azt, ami késôbb hosszú távon kifizetôdô lehet.

Lehet, hogy nem mindig volt sikeres ez a vállalkozás, de a hit megvolt, hogy elérünk majd arra a szintre, amikor már a



DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fáy Mihály-díj, Mohács Gazdaságáért Díj

NÁGL ANTAL Új életet lehelt a mohácsi fémes cégekbe Nágl Antal a Mohácsi Vasöntöde Kft. cégvezetôje, többségi tulajdonosa, valamint a Steel-Metál Kft. ügyvezetôje és tulajdonosa. Vezetésével felszámolás alól mentették meg a Mohácsi Vasöntöde Kft.-t, amely hatékony munkájának köszönhetôn elindult egy növekedési pályán. Lecserélték a gyártási és öntészeti technológiát, megfelelve a környezetvédelmi elôírásoknak, így a folyamatos fejlesztések segítségével ma már korszerû üzemként mûködik. Nágl Antal szorosan együttmûködik Mohács és térsége vállalkozásaival; üzleti partnerei korrekt, megbízható üzletembernek tartják.

Munkáját a kamara Fáy Mihály-díjjal, Mohács Gazdaságáért Díjjal ismerte el.

számára is fontos volt, hogy a vasöntöde fennmaradjon a városban, ezért sokat segített az engedélyeztetéssel járó ügyek, problémák megoldásában. Egy teljesen új olvasztási rendszert, illetve környezetbarát olvasztási technológiát vezettünk be, jelentôsen csökkentettük a környezetterhelést és a zajhatást. Jelenleg is zajlik egy másfél milliárd forintos beruházás az öntödében a formázás, a maglövôgép, a tisztítógép, a megmunkálóközpont automatizálása tekin-

— A Mohácsi Vasöntöde Kft. (jogelôd alapítva 1894) 2011-ben többségi tulajdonrész megvásárlása kényszerhelyzet volt, amikor jelentôs szállítói tartozást halmozott fel a családi vállalkozásommal szemben. Arra gondoltam, hogy ezt a patinás céget egy új üzemelési konstrukcióval meg lehetne menteni. Néhai Szekó József polgármester úr

tetében. A vasöntöde tevékenysége tökéletesen illeszkedett az addigi céges portfóliónkba.

— Mohács és térsége gazdasága milyen hátteret ad az önök vállalkozásának?

— 2014-ben megvásároltuk a csôdbe ment Épgép-Duna Kft. telephelyét és a lakatosüzem által mûködtetett lakatosüzemi kézi és gépi technológiai berendezéseit. A lakatosüzemi tevékenység folytatásához átvettük az Épgép-Duna Kft. dolgozóit. Ezenkívül kialakítottunk egy elsôsorban fémhulladékok átvételére, feldolgozására létesített telephelyet 40 fô foglalkoztatásával. A megnyitást követô években új üzletágként 3 db fémhulladékok feldolgozására létesített darálósort telepítettünk, röntgen szeparátorral 1,5 milliárd Ft értékben. Véleményem szerint ezzel jelentôs mértékben megnövekedett Mohács városa és térsége elsôsorban fémhulladékok és veszélyes hulladékok begyûjtési és feldolgozási színvonala a céges és a lakossági partnerek kölcsönös megelégedettségére. Mohács városában jelenleg a két telephelyen a foglalkoztatás létszáma 120 fô.

— Vállalkozóként mi a fô mozgatórugója?

— A szôlônek nem számít, hogy ünnepnap vagy hétköznap van, amikor szükséges, azt mûvelni kell. A felelôsség, a tudatosság, a természetvédelem, azaz a fenntarthatóság és az értékôrzés, ami számunkra a legfontosabb célkitûzés volt és lesz a jövôben is. A természet változatossága, a szôlôhajtások növekedése, a bogyó színesedése, a szüret, a tökéletes borok készítése mind olyan impulzusok, amik mindig nyitottan tartanak, plusz energiát adnak. A borok sikere pedig öröm, visszaigazolás és motiváció ahhoz, hogy jó úton vagyunk, és ezt akarjuk folytatni.

család számára egy megélhetési forrás lesz. Ma is megtartjuk a Villányi borvidék önálló identitását, a boroknak egy olyan egyediségét, amit nem kívülrôl formálnak a fogyasztók, hanem a természet alakította így.

— Miként van jelen a villányi, siklósi térségben az önök vállalkozása?

— Számos módon kötôdünk a helyi gazdasághoz, a termelésben például helyi alvállalkozókkal dolgozunk, a vendéglátásban szintén az ôstermelôktôl származó helyi termékek beszerzése az elsôdleges. Mindig odafigyelünk, hogy ha külsô vállalkozói segítségre van szükségünk, akkor elsô körben helyi szakemberrel oldjuk meg akár a szállítási, akár a felújítási feladatokat.

RICZU TAMÁS ÉS AUER ÁGOTA

11

12

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szigetvár Gazdaságáért Díj

ADRIA–ÜZLETHÁZ KFT. Rugalmasság, alázat, befektetett munka – 36 éve sikeres az Adria-Üzletház Az Adria-Üzletház Kft. sikeresen mûködô családi vállalkozás Szigetváron, melyet Kustra József agrármérnök alapított 1990-ben. A vállalkozás fô tevékenységi köre Szigetvár és környékének barkács- és kertészeti termékekkel történô kiskereskedelmi ellátása, építôanyag forgalmazása. A kor kihívásainak megfelelôen országos és a környezô országok felé való online értékesítést is végez, webáruházában alkatrészek, kéziszerszámok, szerszámgépek, ipari gépek és berendezések nagy választéka található. Sikeres generációváltás után a vállalkozás új tulajdonosai – KUSTRA Tamás és KUSTRA Diána –, valamint megfelelôen képzett munkatársai biztosítékot jelentenek a minden részletre odafigyelô, pontos, udvarias kiszolgálásra. Az Adria-Üzletház Kft. a kamara Szigetvár Gazdaságáért díjában részesült.

kell, hogy a vásárlóinkat kitevô lakosság elkölthetô jövedelme egyre kevesebb lett az elmúlt évtizedben, és a gazdasági helyzet sem kedvez a vállalkozásoknak. Ehhez alkalmazkodnunk kell, így igyekszünk azonnal és rugalmasan reagálni az elôálló helyzetekre. Felértékelôdött az etikus mûködés, ezt közvetítjük a partnereink felé és tôlük is ezt várjuk el. A vásárlóink többsége a közvetlen kapcsolódás és az emberséges kiszolgálás miatt marad hû hozzánk, a legtöbbjüket név szerint ismerjük, ha betérnek hozzánk, elbeszélgetünk velük a családról, az életükrôl – sokszor ez többet jelent számukra, mint a megvásárolni kívánt áru.

— Miben lehet még fejlôdni, milyen terveik vannak a jövôre?

— A kiszolgálás minôségében mindig van fejlôdési lehetôség, állandóan dolgozunk az újdonságokon, amelyek által minél jobbá válhat a vásárlási élmény. Arra törekszünk, hogy a lehetô legteljesebb módon éljük meg a jelent, mert erre van ráhatásunk. Az élet folyamatosan változik, az elénk jövô kihívásokra pedig kellô rugalmassággal tudjuk megadni a válaszokat. Megtanultuk, hogy befektetett energia nélkül nincs siker, így a jövôben is mindent megteszünk a vállalkozásunk sikeréért.

— Vállalkozásunk mûködésének alapját, a stabilitást a befektetett munka, az alázat és a fejlôdéshez feltétlenül szükséges beruházás mennyisége adja meg. Amögött, hogy ez a családi cég 36 éve sikeres, folyamatos fejlesztések állnak, illetve az az attitûd, hogy igyekeztünk a megtermelt nyereség nagyobb részét visszaforgatni – foglalja össze az Adria-Üzletház sikerének hátterét Kustra Tamás. — Mindazonáltal azt is látni

Elismerô oklevél

MELEGH ANDREA Ezt csak örömmel és elhivatottsággal érdemes csinálni Melegh Andrea selyemfestô mûvész a dél-dunántúli régió kiemelkedô alkotója és a térség Enterprise Europe Network-követe, aki aktívan hozzájárul a hálózat munkájának népszerûsítéséhez és a vállalkozások nemzetközi nyitottságának erôsítéséhez. Vállalkozóként az állandó megújulás, az inno-

váció és a tudatos márkaépítés jellemzi. Mûvészeti tevékenységével és közösségi szerepvállalásával a régió kreatív és gazdasági fejlôdésének meghatározó szereplôje. Melegh Andrea munkáját a kamara Elismerô oklevéllel viszonozta.

— Amikor 2021–22-ben részt vettem a kamara mentorprogramjában, szakemberek kiszámolták, hogy hány selyemsálat kell megfestenem ahhoz, hogy csak ebbôl megéljek. Akkor azonban azt mondtam nekik, hogy a selyemfestés mellett ugyanolyan fontos számomra, hogy dekorosként dolgozzak, így nem lesz kényszer



DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dr. Záray Károly-díj

BARANYAI NÓRA Stabil hátteret nyújt a kamarai titkárságon Baranyai Nóra pályafutását a kézmûves kamarában kezdte 1995-ben, majd 2000-tôl a kereskedelmi és iparkamara berkein belül folytatta munkáját, melyet azóta is töretlen elkötelezettséggel végez. Nemcsak végigélte, hanem aktívan formálta is a szervezet változásait, mindig lépést tartva az új kihívásokkal. Megbízható, következetes és elhivatott kolléga, aki sosem félt kimondani a véleményét, még akkor sem, ha az néha pikírt humorral párosult. Egyéni, sajátos stílusa és ôszintesége mindannyiunk számára ismerôs és becsült. Baranyai Nóra munkáját a kamara Dr. Záray Károly-díjjal ismerte el.

szott a munkahelyem, de a kereskedelmi kamara, a nagy testvér befogadott.

A titkársági munka teljesen más lett, mint az ügyfelekkel való mindennapos találkozás. Bár jóval kevesebb vállalkozással van személyes kapcsolatom, azért nem unalmas a munkám, amely során elsôsorban a testületi tagokkal vagyok munkakapcsolatban.

Sok mindenrôl kell tudnom, hogy az érdeklôdôk a megfelelô információhoz

jussanak. Ebben persze a képzett kollégák sokat segítenek.

— Mi jelenti a sikert a munkájában? Miért maradt ennyi ideig, miért szereti azt, amivel foglalkozik?

— Kimondani is sok: 30 év! Minden nap tartogat valami fordulatot, újdonságot, ezért tûnik egy pillanatnak az itt eltöltött idô. Hogy ez a 30 év nem volt hiábavaló, azt a kollégák által megszavazott Záray Károly-díj igazolja.

— Több mint negyedszázada dolgozik a kamarában. Hogy élte meg ezt az idôszakot, a munkájában a változásokat?

— Egyszóval gyorsan. Véletlenek sorozata, hogy a kamaránál kezdtem dolgozni.

Nem volt munkám, és az alakuló kézmûves kamara munkatársat keresett. Felvettek, és egy kis létszámú, de annál lelkesebb csapatba kerültem ügyfélszolgálati munkakörbe. Aztán rövid idô múlva a törvényváltozások miatt ismét megszûnni lát-

számomra a selyemfestés, megmaradhat az alkotói szabadságom. Mindig igyekszem megújulni, az utóbbi idôben varrással támogatom a selyemfestést, így a korábbinál sokkal nagyobb a mozgásterem.

A piaci változások is újdonságokra inspirálnak, a vevôimmel folytatott beszélgetések vagy a kereslet alakulása számos ötletet hív elô belôlem. Szükségem is van rá, hogy idôrôl idôre más impulzusok érjenek, és hogy ezekre reagáljak. Számos helyen tartok kreatív élményórákat, személyes jelenlétet igénylô alkotós programot, ezek más gondolatokat, érzéseket hoznak felszínre, mint amikor magamban alkotok.

Ezek minden tekintetben gazdagítanak és inspirálnak. Amikor „csak” árusítom a termékeimet, a szomszédos kézmûves árusoknál is azt tapasztalom, amit én is élek:

ezt csak örömmel és elhivatottsággal érdemes csinálni.

— Aktív tagja a kamarai közösségnek, mit kap tôle, és ön mit ad?

— Valóban, ez a kapcsolat a viszonosságra épül, és idôrôl idôre az intenzitása is változik. A kamarától tudást, kapcsolatokat és a látókör szélesítését kaptam, több éven át részt vettem a DesignPécs eseményein, ahol sok érdeklôdôvel találkozhattam. Az érdeklôdôk eljönnek a foglalkozásaimra, van, akivel üzleti kapcsolatba is kerültem stb. Rengeteget segítettek a kamarai munkatársak, ám nem lehet csak otthon ülni és várni, hogy bekopogtat a lehetôség. Jelen kell lenni. Ami persze nekünk, alkotóknak a visszafogottságunk miatt nehéz, de meg kell tanulni, mert csak így lehet érvényesülni.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Elismerô oklevél

SIPTÁR DÁVID Ipar–egyetem: közösen a kutatások hasznosulásáért Siptár Dávid a Pécsi Tudományegyetem Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóság igazgatója aktívan hozzájárul az intézmény gazdaságfejlesztô tevékenységeihez, melynek fókuszában az egyetem és a gazdasági szereplôk közötti együttmûködések erôsítése áll.

Részt vesz innovációs és tudástranszfer-folyamatok támogatásában, amelyek a régió versenyképességét növelik. Munkájával segíti a kutatási eredmények piaci hasznosulását és a vállalati kapcsolatok bôvítését. Siptár Dávid a kamara Elismerô oklevelében részesült.

részérôl a bizalmat, hogy meg tudjuk kezdeni az együttmûködéseket, és ehhez mindkét fél járuljon hozzá a maga szükséges eszközeivel: anyagi forrással, szakértelemmel, idôvel. Az egyetemnek az is feladata, hogy megértsük, az iparnak valóban mire van szüksége, és erre tudjunk válaszokat adni, egyetemi oldalról pedig olyan fejlesztési irányokat mutatni, amelyekre esetleg egy vállalkozó nem gondolna.

— A munkánk elsôsorban az információ átadásán alapszik, azt közvetítjük, hogy az egyetem mire képes, milyen lehetôségei vannak, és azt szeretnénk elérni, hogy ezt az ipar is tudja használni.

Ezért létrehoztunk olyan fejlesztési, pályázati konstrukciókat, az egyetem saját forrásából belsô pályázatokat, amelyekhez az ipar is tud kapcsolódni, illetve az egyetemen futó kutatásokról, kutatásfejlesztési projektekrôl folyamatosan beszámolunk a kamarának. Ezzel az eszközzel is szeretnénk elnyerni a vállalatok

— Miben érdemes fejlôdniük a vállalkozásoknak ahhoz, hogy felkészültek legyenek az egyetemi partnerségre?

— Egy kutató és egy vállalkozó nem beszél egy nyelvet a saját szerepükbôl adódóan, így mindkét oldalról kellô türelemre van szükség. A vállalatoknak el kell fogadniuk, hogy egy hosszú távú kutatás-fejlesztésben az egyetemi munkának van egy menetrendje, az egyetem tudományos oldalról közelít meg egy problémát, és így ülteti át gyakorlati megoldássá. Az intézménynek pedig látnia kell, hogy mik azok az erôs fókuszpontok, amelyek a vállalkozót érdekeltté teszik abban, hogy együtt dolgozzon az egyetemmel. Megfelelôen kell tudni szûkíteni ezt a fókuszt, hogy valóban arra koncentráljunk, ami a nap végén a vállalkozónak profitot fog hozni. Jó példa az egyetem–vállalkozás kapcsolatára a közelmúltban a MATRO Kft.-nél átadott ultraprecíziós megmunkáló labor. Egy alapkutatásból indult projektrôl van szó, ami utána végigment azon a technológiai fejlettségi szinteken megadott alkalmazott kutatáson, ami egy valóban ipari szempontból hasznosítható eljárást tett lehetôvé.

Egyen, vegyen, adjon helyit legalább hetente egyszer!

www.facebook.com/heti1helyi

www.pbkik.hu/heti1helyi

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

Business Fest: baranyai vállalkozások inspirálták a résztvevôket A kreativitás, a tudás és az üzleti lehetôségek találkoztak az idei országos Business Festen Budapesten, amely arra vállalkozott, hogy összehozza a vállalkozói és vállalati világ leginspirálóbb szereplôit. A látogatók – többek között kkv-vezetôk, HR-esek, informatikusok, értékesítôk – párbeszédek, trendek és áttörések részesei lehettek, egyben megtapasztalhatták, hogy az üzlet lehet élmény, inspiráció és közösség egyszerre. Baranyai vállalkozások is szép számmal képviseltették magukat a kerekasztal-beszélgetéseken, ôket kérdeztük a tapasztalataikról.

Herbály István: Sokakat érdekel a kamara innovációs mentorprogramja — A 34. Magyar Innovációs Nagydíj keretében osztották ki a kamara által alapított KKV Innovációs Díjat, amelyet idén a Webwise Hungary Kft. nyert el a Syncee nevû, exportpiacra lépést elôsegítô kereskedelmi rendszerének fejlesztéséért. A Business Festen a gyôztessel vettünk részt egy kerekasztal-beszélgetésen, amely arról szólt, hogy a kamara mit tekint fontosnak az innovációban, és hogy miért éppen ez a cég részesült ebben a díjban – mondja HERBÁLY István, a PBKIK általános és innovációs alelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara innovációs szakmai bizottságának elnöke. — Ezen az eseményen beszéltem az MKIK innovációs felmérésérôl, amelynek keretében mintegy 300 céget kérdeztünk meg a témában, gyûjtöttük össze az észrevételeiket, majd ezekbôl egy javaslatcsomagot állítottunk össze. Hogy a kamara milyen fontosnak tartja az innovációt, az is mutatja, hogy hamarosan elindul egy innovációs mentorprogram, amelyben az érdeklôdôket segítjük a piacra lépésben, a termékfejlesztésben, az ezekhez kapcsolódó ügyekben. A Syncee is részt vett ebben a felmérésben, így került a látókörünkbe. Azért érdemelte ki a KKV Innovációs Díjat, mert folyamatosan fejleszti a saját termékét, amihez nem vett igénybe sem befektetôi, sem pályázati forrást, organikusan, az eredményt mindig visszaforgatva növekedett és jutott el a mai állapotába. Ezzel a díjjal példát szerettünk volna állítani a többi kkv elé.

— Egy színpadon lefolytatott beszélgetés miként hathat a hallgatóságra? Milyen visszajelzéseket kaptak utána?

a konferenciák. A mi programunk, illetve több más helyszín kültéren zajlott, egy parkban, kellemes volt az idô, de a laza atmoszféra mellett sikerült megteremteni az üzleti fókuszt is. Folyamatosan jöttek-mentek a hallgatóság tagjai, több elôadásba, kerekasztal-beszélgetésbe belehallgattak. Ez a kötetlen, közvetlen hangulat igazán elôremutató volt, hogy így is lehet üzletrôl beszélni.

HERBÁLY ISTVÁN

— A beszélgetést követôen többen odajöttek hozzánk, és érdeklôdtek a mentorprogramról, amelyrôl már többször beszéltem az országos innovációs roadshow állomásain is. Ott is azt tapasztaltam, és már korábban is érkezett visszajelzés, hogy nagyon nagy az érdeklôdés erre. A cégek nem igazán tudnak az innovációval kapcsolatos problémáikkal kihez fordulni, és nagyon jól fogadták, hogy a kamara bizonyos keretek között díjmentesen tanácsokat ad ezen a területen.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált maga a rendezvény?

— Nekem nagyon tetszett a Business Fest, valóban megvolt a fesztivál jellege, lazább, kötetlenebb volt, mint általában

GÖNCI PÉTER Fotó: Pálmai Gergô

Coretechs Solution: Nagy körültekintést igényelnek az egészségügyi innovációk — A technológiai innováció az egészségügyben, ezen belül is a betegéletút, valamint az egészségügyben az új technológiák bevezetésével kapcsolatos kihívások és lehetôségek – ezeket a témákat beszéltük át a Business Fest keretében megrendezett IT Feszt egyik kerekasztal-beszélgetésén egy kockázati befektetô és fejlesztô cég vezetôjével, valamint egy startup-vezetô orvos kollégával – mondja GÖNCI Péter, az orvosi megközelítéssel, mérnöki precizitással dolgozó pécsi szoftverfejlesztô cég, a Coretechs Solution Kft. senior üzleti elemzôje. — A programon elsôsorban azokról a kihívásokról beszéltünk, hogy az egészségügy szabályozott rendszerében és fôleg a hazai, illetve európai rendkívül szabályozáscentrikus környezetben milyen nehéz bekerülniük a piacra a kisebb innovatív cégeknek. Korlátozott a nagy, már bejáratott egészségügyi szoftverekhez való kapcsolódás, és a bekerülés hosszú folyamata nem igazán támogatja a hatékony innovációt.

Bízunk benne, hogy lesz változás. Azt azonban látjuk, hogy az ökoszisztéma az innovatív kis magyar fejlesztôcégekbôl épül fel, nagyon sok jó ötlet és kezdeményezés van, de az, hogy ezek bevezetése a szabályozási kihívások és a



16

Dél-Dunántúli Gazdaság rendkívül túlterhelt egészségügyi rendszer miatt nem egyszerû. A beszélgetés alapján látszik, hogy lenne igény a régebbi és elavult rendszereket modernizálni, felkészíteni arra, hogy kapcsolódjanak egymással és az új technológiákkal, ezzel tehermentesíteni is lehetne az egészségügyi dolgozókat.

— Az önök vállalkozása részérôl milyen információt, tapasztalatot osztottak meg ezen a kerekasztalbeszélgetésen?

— A fejlesztés során rendkívül fontos szempont, hogy a jelenleg az egészségügyben használt technológiákhoz és szoftverekhez integránsan kapcsolódjanak a fejlesztés alatt álló új rendszerek, megoldott legyen az adatáramlás, hogy ne kelljen egy plusz szoftvert használniuk az orvosoknak, az egészségügyi szakdolgozóknak, mert az olyan plusz terhelést jelentene, ami túlmutat azon, hogy egy innovatív megoldás akár segíthet is. Emellett lehetôség szerint az új megoldás teljes mértékben váltson ki egy már egy meglévô funkciót, mûködést, szoftvert, és adjon plusz értéket.

— Mi a konklúziója egy ilyen eseményen való megjelenésnek?

— Egyrészt az egyéb kerekasztal-beszélgetéseken, valamint a részvételünkkel tartott programon is más szakmai szereplôktôl hallani olyan technikákat, megoldásokat, megközelítéseket adott területen, amik újdonság lehet számunkra. Például a mesterségesintelligencia-eszközök a fejlesztési folyamatban való felhasználása szinte mindenhol megjelent, és kaptunk jó ötleteket, meglátásokat arra is, hogy a cégen belüli szervezeti fejlôdés hogyan tudja támogatni magát a kivitelezést. Az ilyen jó gyakorlatok átvétele, valamint a kapcsolatépítés fontos hozadéka ennek az eseménynek, mint ahogyan a hasonszôrû partnercégekkel való együttmûködés lehetôségének megalapozása, vagy a célközönséggel való kapcsolatépítés is.

OK Health: A betegek érdekei is jelenjenek meg az egészségügyi szoftverekben — A szoftverek emberarcúsága állt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelynek részese voltam a Business Festen. Egy kifejezetten szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég képviselôje, egy a befektetôi oldalról érkezô beszélgetôpartner és jómagam, aki a

INNOPULZUS

DR. OLÁH GERGELY

szoftverfejlesztôi és a gyakorló orvosi oldalt is ismeri, vettünk részt a programban – mondja dr. OLÁH Gergely, az OK Health Kft. ügyvezetôje. — Arra közelítettünk rá, hogy az orvosi szoftvereknél hol vannak a problémák, szoftveroldalon hová tevôdtek át a hangsúlyok.

Az volt az alap kiinduló tézisünk, hogy eddig az jelentett nagy kihívást az egészségügyben, hogy amikor valamilyen igényre létre kellett hozni egy új szoftvert, azt miként lehet megvalósítani, ki programozza le stb. Ehhez hónapok, sôt évek kellettek, ma pedig némi túlzással néhány óra alatt lényegében teljesen kész, mûködô prototípusokat tudnak bemutatni bármilyen szakterületet érintô bármilyen típusú problémára.

Viszont itt jön a régi legacy-rendszerek problémaköre, az abba való bekerülés lett az új kapuôr: mit engedélyeznek, mihez férhetnek hozzá, például a betegadatokhoz, hogy azt kezelje, vagy akár integráns részként mûködhessen a szoftverekben.

A jelenlegi egészségügyi szoftverek egyik legnagyobb problémája, hogy nagyon sok szigetszerû szoftver kezdett el kialakulni, és ezeket egyelôre nem igazán tudják összefûzni egy olyan komplex rendszerré, ami az elejétôl a végéig végig tudná vezetni az orvost, vagy akár a beteget a betegúton. A szoftverek jelentôs része az orvosra fókuszál, az orvosi problémákat menedzseli, de a beteghez kapcsolódó szoftver, amitôl ô jobban megérti a folyamatot, mire kell figyelnie, mi mit jelent a rendszerben, hogy értelmezhetô leleteket kapjon, értelmezhetô kapcsolatot tudjon kialakítani akár az állami, akár a magánintézményével, az még mindig elenyészô. Beszéltünk arról, hogy milyen lenne egy ideális rendszer, ami meg tudná adni azt

a fajta könnyítést, hogy az orvos ténylegesen több idôt tudjon tölteni a beteggel, a beteg pedig értelmezhetôbb, strukturáltabb adatokat kapjon.

— Az ön számára tartogatott-e ez a beszélgetés újdonságot, amit esetleg haza tud vinni, vagy tovább lehet gondolni?

— A befektetôi oldal mindig egy kicsit más világ, érdekes megismerni a szempontjaikat. Továbbra is egy egészségügyi szoftver óriási kockázatot jelent a befektetônek, és hogy önmagában az, hogy valamit létrehozunk, valamilyen prototípust legyártunk, és azt a prototípust bemutatjuk egy befektetônek, hogy ezt szeretnénk megcsinálni egészségügyi szoftverként, kevésbé fogja érdekelni ôket. Már ezen a ponton is meg kell tudni keresni azokat a kapuôröket, akik a betegadathoz vagy az egészségügyi rendszerhez való hozzáférést biztosítják, meg kell tudni mondani, hogy miért lesz számukra jó az értékajánlat, mert enélkül a befektetônek túl nagy kockázatot jelent a szoftverfejlesztés.

Kis István: Bízzunk magunkban, tanuljunk meg alkalmazkodni — A Jövôépítés helyben címû kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, melyet Rabb Szabolcs a kamara fôtitkára moderált. Itt a kiválóság, a jó munkahelyek és a jó munkaerô kérdése került fókuszba. A beszélgetés rávilágított arra, hogyan járultak hozzá a kiemelkedô vármegyei vállalatok a gazdasági stabilitáshoz, a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség erôsítéséhez – mondja KIS István független tanácsadó, a HARMAN International volt hazai vezetôje. — Azt gondolom, sikerült megfogalmaznunk, mitôl képesek

KIS ISTVÁN

INNOPULZUS jó munkahellyé válni a magyar kis- és középvállalkozások, mi az a vállalati attitûd vagy a vállalatokhoz köthetô stratégia és vállalati kultúra, amely egyrészrôl motiválja, teljesítményre serkenti a dolgozókat, másrészrôl pedig megtalálja azt a megfelelô termék- és szolgáltatáskört, amellyel versenyképesen helyt tudnak állni. Számomra pozitív volt maga a Business Fest struktúrája, ez a kötetlen, szabadtéren, különbözô rendezvénysátrakban tematikusan felépített találkozó. Úgy láttam, hogy az érdeklôdôk célzottan és kíváncsian jöttek ezekre a félórás programokra.

— Milyen üzenetet hordozott magában ez a kerekasztal-beszélgetés, mivel mehettek haza a hallgatóság tagjai?

— Azt az üzenetet fogalmazhatom meg, hogy senki nem fog rajtunk segíteni, bízzunk magunkban, és ne legyünk restek tanulni, fejlôdni. Emellett készüljünk föl arra, hogy a világhoz való alkalmazkodás képessége a normális mûködés alapja, ne rengessen meg minket, hogy válság, esetleg munkaerôhiány van.

A versenykörülmények között mutatkozik meg egy vállalkozás kreativitása és életképessége, hogy ezeket az elôre ki nem számítható faktorokat improvizatívan, de azért célzottan tudja kezelni, a helyére tenni, ezáltal biztosítani a maga növekedését, túlélését és a bôvülési lehetôséget. A magam részérôl még nagyon fontosnak tartom a hiteles vezetést, legyen szó kis- vagy középvállalatról, hogy az a karakter, az a jellem, az a mentalitás, amire azt tudom mondani, hogy vállalkozás, az a bátor emberek gyülekezetén kívül a felelôsen vezetni tudó emberek csoportja legyen. Magyarországon a hiteles és a hosszú távon gondolkodó, értékteremtô vezetôbôl hiány van.

— Ez a kerekasztal-beszélgetés fôként baranyai vagy baranyai érintettségû cégek között zajlott. Az ott elhangzott gondolatok, megoldások kompatibilisek-e az ország más területein élôkkel?

— Vannak regionális különbségek, és nem mentalitásban, de az üzleti környezetben semmiféleképpen sem hasonlítható össze Budapest vagy az ipari háromszög, Miskolc, Gyôr, Kecskemét helyzete, ahol az elmúlt 20–30 évben a nagy multik, a bérgyártók és a bérgyártókra felfûzhetô magyar beszállítói kör létrejött. A dél-baranyai vagy kelet-magyarországi régió perifériára szorult.

Nem szégyen és valamilyen szinten a kamara kötelessége is, hogy szervezett formában ezt a tudástranszfert elvigye más régiókba, mert a jó gyakorlat, ahogy már felépültek mondjuk GyôrMoson-Sopron, Komárom, Fejér vagy Pest megyében a magyar vállalkozások, amelyek exportra termelnek, és olyan nemzetközi értékláncba tudtak bekapcsolódni, mint például az autóipar, még kevés van ebben a déli régióban. Itt mindenféleképpen ennek a serkentése, bôvítése, bátorítása a feladata egy kamarának.

Prophyl: Támogató, együttmûködô vezetôkre van szükség — Kerekasztal-beszélgetésünkön a kiválóság volt az egyik témakör, hogy kinek mit jelent ez a fogalom, emellett szó esett a munkavállalókról, hogy a beszélgetés résztvevôi számára ki testesíti meg az ideális munkavállalót. A program végén mindannyian megfogalmaztunk egyfajta üzenetet, hogy mi az a fénysugár, ami a jövônket talán jó irányba viszi, illetve mit üzennénk a saját tapasztalataink által a többi vállalkozás képviselôinek – mondja dr. SZABÓNÉ dr. BENYEDA Zsófia, a mohácsi Prophyl Kft., egy magyar tulajdonú egészségipari családi vállalat tulajdonosa és vezetôje.

— Ön hallott-e olyan tapasztalatot, jó gyakorlatot, ötletet a beszélgetôpartnerektôl, amit esetleg be tud építeni a vállalkozásába, amit akár tovább lehet gondolni?

— Nekem nagyon tetszettek Kis István munkavállalókkal kapcsolatos gondolatai, amikor azt taglaltuk, hogy kinek milyen az ideális munkavállaló. Ô azt hangsúlyozta, ami engem megfogott,

DR. SZABÓNÉ DR. BENYEDA ZSÓFIA

Dél-Dunántúli Gazdaság hogy minden a vezetôn múlik. Azon, milyen példát ad a szervezetnek, mennyire tudja maga mellé állítani az embereket, milyen mértékben képes emberi módon viseltetni az egész szervezet felé, miközben mégis vezetô. Tehát egy támogató, együttmûködô vezetôi példával szolgál az egész munkavállalói közösség számára.

— Ezek a gondolatok milyen módon élnek tovább önben, hogyan hasznosulhatnak?

— Ezzel a gondolatisággal teljes mértékben azonosulni tudok, és úgy vélem, hogy ilyen szellemiségben dolgoznak a felsôvezetôink és az ügyvezetônk is. Ami számomra ezen a beszélgetésen a felismerést hozta, hogy ezt minden szinten tudni kell megvalósítani, és nekem, mint tulajdonosnak, talán fokozottan fontos, hogy tényleg az összes szervezeti egységben tudjam ezt képviselni.

A helyzetembôl fakadóan másként is tudom képviselni, mint mondjuk egy ügyvezetô, aki nem családtag. A „ranglétra” legalsó fokán lévô takarító, udvaros vagy fizikai dolgozó kolléga is ugyanolyan értéke a cégnek, mint mindenki más, és fontos, hogy ezt ô is tudja. Hogy érezze, az ô munkája is ugyanúgy hozzátesz ahhoz, hogy sikeresen tudjunk mûködni, és évrôl évre eredményesen teljesítsünk.

— Volt-e lehetôsége más kerekasztal-beszélgetésben vagy más programon részt venni a Business Festen?

— Nem volt túl sok idôm, de az elôttünk lévô kerekasztal-beszélgetést végighallgattam, amelyen szintén nagyobb kkv-k képviselôi cserélték ki a tapasztalataikat. Érdekes üzenetek hangzottak el az egyetem és a vállalkozások együttmûködésérôl, valamint az egyetemrôl kijövô munkaerô felkészültségérôl. Volt, aki azt fogalmazta meg, hogy az egyetemek nem teljesen naprakész tudással és gyakorlattal felvértezve bocsátják ki a munkaerôpiacra a szakembereket. Ezek nyomán az fogalmazódott meg bennem, hogy ebben a folyamatban a cégeknek, a gazdasági szereplôknek is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk, ha azt szeretnék, hogy érettebben kerüljenek ki a fiatalok a munka világába. Ezáltal a friss munkaerô felkészítése a jelenleginél hatékonyabb, gyakorlatiasabb és sokkal „életszagúbb” lenne. Ezen érdemes elgondolkodnunk.

K. T.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Sikerünket a tudás és a lehetôség jó találkozásának létrejötte adja Egyre több vállalkozás alakítja úgy a mûködését, hogy legalább két, de akár több lábon is álljon, csökkentve ezzel kitettségét és kihasználva a különbözô területek szinergiáit. A GyapiNet-nél azonban nem volt szükség egy új tevékenység elsajátítására, az informatikai megoldások mellett elektronikai és gépipari területen is dolgozott a vállalkozás. Sôt, az a szerencsés csillagállás is létrejött, amikor a tulajdonos-ügyvezetô, WÁGNER György mindkét szakirány szakavatott tudora.

— Mivel több területen dolgozunk, kicsit sem kényszerülünk lassításra, az utóbbi években inkább a bôvülés volt jellemzô cégünkre. Számos pályázatban szerepeltünk együttmûködô partnerként – több éve kiváló együttmûködéseink vannak pályázatíró cégekkel –, a nyertes vállalkozások körében nagy érdeklôdésnek örvendenek ügyviteli szoftvereink, ez is megalapozza a fejlôdésünket.

— Mik az egyediségei ezeknek a szoftvereknek?

— Az általunk fejlesztett ügyviteli szoftverek a cég mûködését támogatják, a vállalkozások munkaerôt tudnak vele spórolni. Ehhez most létrehoztunk egy lokálisan futtatható MI-modult, olyan rendszert építettünk, ami cégen belül futtatva képes MI-funkcionalitást biztosítani, hogy az adatok ne kerüljenek ki az internetre. Ezt odáig fejlesztettük, hogy szóban lehet kérdéseket feltenni neki, és szóban válaszol. Hasonló „beszélgetôs” megoldásunk van idôskorú egyedülálló emberek szellemi fittségének karbantartására is. Ezeket az irányokat fôként az ügyfeleink igényei hozzák, az üzleti életben megjelenô problémákra próbálunk megoldást szállítani.

— Mivel kell felvértezôdnie ma egy vállalkozásnak ahhoz, hogy stabilan tudjon mûködni?

— A mi sikerünket a tudás és a lehetôség jó találkozásának létrejötte adja.

Sokat foglalkozom azzal, hogy ismerjenek minket, üzleti találkozókra, különbözô rendezvényekre járok, elôadásokat tartok. Emellett a meglévô partnereink is szívesen ajánlanak minket tovább.

— Az informatikai vonal mellett stabil az elektronikai és gépipari gyártás mint tevékenység a vállal-

WÁGNER GYÖRGY

kozásban. Hogyan lehet együtt menedzselni ezt a két területet?

— Mindkét terület közel áll hozzám, elôször gépészként végeztem, majd informatikusként. A mai világban elengedhetetlen, hogy a gépiparban a technológiai újítások révén megjelenjen az automatizálás, a robotika, egy olyan technológia, ami kapcsolódik az informatikához. A GyapiNetnél az a szerencsénk, hogy mind a kettô megvan házon belül. Több olyan megkeresésünk volt már, ahol a gépipart és az informatikai területet ötvözô rendszert kellett fejlesztenünk.

— Miként találják meg a munkatársaikat, akik mindkét területre rálátnak?

— Nem mindenki ilyen beállítottságú, van, akinek túl nyüzsgô és szerteágazó, amit csinálunk. Azonban jó kapcsolatot ápolunk a kamarával, a helyi oktatási intézményekkel, több hallgató van nálunk duális képzésen, akik már a

középiskolás vagy az egyetemi évek alatt megtapasztalják a munkastílusunkat, és akinek ez tetszik, már tudja, hogy ha nálunk szeretne maradni, mire számítson. Vannak, akik egyéb úton csatlakoznak be hozzánk, és több olyan jelentkezéssel is szembesültünk, hogy korábban már dolgoztunk együtt valakivel vállalkozóként, de mivel munkavállalói jogkörben gondolkodik, jelentkezett hozzánk. Egyébként sokaknak tetszik az általunk képviselt mentalitás.

— Mivel lehet megtartani ma a munkavállalókat? Fôként a Z generációt, amely újfajta megközelítést igényel.

— Nagyon sok fiatallal dolgozunk együtt, elsôsorban az informatikai területen. Megtartó erô lehet a munkakörülmények, illetve a projektek, hogy ha megtalálja a számításait, a munkájában a kihívásokat a munkavállaló. Viszonylag fiatal csapattal dolgozunk együtt, ami magában hordozza a fluktuáció veszélyét, viszont igyekszünk olyan projekteket és innovációkat behozni, amik érdekessé teszik a munkakört, emellett fontos a csapathangulat is. Munkatársaink viszonylag nagy szabadsági faktorral rendelkeznek a munkaidô, a home office lehetôsége tekintetében, illetve az egyéb technológiai dolgokban is szabad kezet kapnak, továbbá vonzó lehet számukra, hogy sok innovációval foglalkozunk, az MI-alapú fejlesztéseink a mai technológiában még innovációnak számítanak. Következô lépésként robotokat fogunk üzembe helyezni és integrálni meglévô rendszerekhez – nálunk olyan technológiával találkoznak, ami ebben a régióban talán még nem annyira terjedt el.

— Vezetôként mi hajtja önt, milyen célt tûzött ki önmaga elé?

— A technológiai innováció ismerete hajt, hogy mindig valami újon dolgozzunk, valami olyat csináljunk, ami nem hétköznapi, nem általános, a tömegtermék nem a mi területünk. Az motivál, hogy megtaláljam az aktuális újdonságot, ami érdekes, kutatni való, és amibôl innováció születhet.

K. T.

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

NEMZETKÖZI

A kínai üzleti kapcsolatok elômozdítását segíti a Dél-Dunántúli Magyar–Kínai Ipari Klaszter A regionális magyar–kínai gazdasági kapcsolatok találkozási pontjaként Hosszúhetényben zajlott a megalakulás elôtt álló Dél-Dunántúli Kínai–Magyar Ipari Klaszter elsô kapcsolatépítô és együttmûködési találkozója. A rendezvény célja az volt, hogy a régió kínai tulajdonú, illetve Kínával szoros gazdasági kapcsolatban álló vállalkozásai személyesen is megismerhessék egymást, kapcsolatokat építsenek, valamint közösen keressék az együttmûködés és a fejlôdés új lehetôségeit.

Párbeszéd, bizalom, partnerség Tavaly egy cégeladás kapcsán vetôdött fel a magyar–kínai üzleti klaszter ötlete – tudtuk meg CSÖRNYEI Lászlótól, Hosszúhetény polgármesterétôl, a találkozó egyik szervezôjétôl.

— A polgármesteri megbízatásom mellett vállalkozásokat is üzemeltetek, ezek közül az egyikben az elmúlt évben felvásárolta a többségi tulajdont egy kínai cég, amelynek következtében a jövôben igen komoly fejlesztést fogunk véghezvinni. Kamarai tagként az ügylet lebonyolításában segítséget kértünk a kamarától, így ismerkedtem meg Györki Renátóval, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Kína relációjú üzletfejlesztési követével. Az eladást követôen sokat beszélgettünk arról, hogy a régióban egyre több vállalkozás van kínai tulajdonban, vagy magyar cégek állnak Kínával üzleti kapcsolatban, és hogy érdemes lenne e vállalkozások számára létrehozni egy szervezetet egymás megismerésére, tapasztalatcserére. Ez lesz a Dél-Dunántúli Kínai–Magyar Ipari Klaszter, amelyet a kamara gondozásával hozunk létre. A gazdasági fejlôdés alapja a párbeszéd, a bizalom és a partnerség, ezért különösen fontosnak tartjuk ezt a kezdeményezést, amely hozzájárulhat a dél-dunántúli térség gazdasági kapcsolatainak erôsítéséhez és új üzleti lehetôségek megteremtéséhez.

Exportôrök, de a hazánkban mûködô kínai cégek beszállítói is lehetnek a magyar vállalkozások A régióban vannak már beköltözött és mûködô, kínai tulajdonban lévô cégek, az újonnan alakuló klaszterben ezeket a vállalkozásokat igyekszünk összefogni – mondja GYÖRKI Renátó, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kína relációjú üzletfejlesztési követe.

— A klaszter egy üzleti alapú egyesülés lesz, a célunk az, hogy aki Kínából olcsóbb és jobb terméket szeretne behozni, megtehesse, vagy ha a helyi vállalatoknak van exportképes termékük, azt megpróbáljuk bejuttatnia kínai piacra. Ezenkívül a Magyarországon mûkö-

dô kínai tulajdonban lévô nagyvállalatokhoz is igyekszünk beszállítóként képbe kerülni. Érdemes tudni, hogy a hazánkban mûködô kínai cégek elsôsorban még mindig Kínából importálják az alapanyagaikat, ezért egy beszállítói lépcsô létrehozását tervezzük, hogy az itteni magyar cégek is kapjanak lehetôséget. Ezzel a régió gazdasági helyzetét is segítjük. Emellett külön figyelmet fordítunk az exportra, amelyet a Kínában lévô kiváló és magas szintû kormányzati, valamint üzleti szektorban lévô kapcsolataimra próbálunk felhúzni, magyar cégeket a kínai piacra kijuttatni. Beszélhetünk szoftverfejlesztésrôl, egészségügyi termékekrôl, mezôgazdaságról, mesterséges intelligenciáról, robotikáról, az innovációt nagyon szívesen fogadják Európából. Az is a terveink között szerepel, hogy a régiónkban mûködô magyar cégek, amelyeknek már vannak kínai beszállítóik, bôvebb rátekintést kapjanak a kínai piacra, ezért igyekszünk jobb árakat, jobb logisztikai körülményeket biztosítani számukra.

— Milyen nagyságú, milyen profilú vállalkozásoknak érdemes kínai együttmûködésekben, akár közös vállalatokban gondolkodni?

— A kisebbek számára is érdekes lehet a kapcsolódás, bár tény, hogy az azért több nehézséggel jár, mivel Kínában teljesen mások a cégméretek, mint



NEMZETKÖZI nálunk. Az elképzeléseink között szerepel, hogy évente több üzleti és kormányzati delegációt fogadunk Kínából, így a kisebb vállalkozások képviselôi számára is lehetôség adódik kínai kormányzati képviselôkkel vagy üzletemberekkel való tárgyalásra, így akár alvállalkozóként ôk is be tudnak kapcsolódni egy kínai projektbe.

— Mivel lehet felkelteni az itteni vállalkozások érdeklôdését, hogy kínai érdekeltségben vegyenek részt?

Milyen elônyei származhatnak a vállalkozásoknak ebbôl?

— Kínában mintegy 900 millió ember jelenti a piacot, ez egy óriási szám, ha ennek csak a 0,1%-át sikerül megcélozni, már sokkal nagyobb piacot ért el a vállalkozás, mint akár itt Európában.

Ez egy olyan lehetôség, ami általában egy átlag magyar vállalkozásnak – hiába exportképes vagy már exportál európai országokba –, ritkán adatik meg. Nemcsak fizikálisan van messze Kína, hanem gondolatban is elérhetetlennek tûnik a kínai piac, viszont mi ezen próbálunk segíteni, és ezt a „régebbi” gondolkodásmódot egy kicsit átalakítani. De az a lehetôség is adott a magyar vállalkozásoknak, hogy bekapcsolódjanak az itt lévô kínai cégek beszállítói láncába, ami talán elérhetôbbnek tûnik, mint egyenesen Kínába exportálni.

— Milyen az érdeklôdés a kínaiak részérôl a baranyai befektetések iránt, miért lehet érdekes számukra a mi térségünk?

— Baranya egy kicsit távol van Budapesttôl, viszont közel van a Balkánhoz, tehát földrajzilag jó helyen vagyunk. Ám negatívum, hogy nem túl jó a vasúti hálózatunk, ha bejön egy nagy beruházó, viszonylag nehéz egy logisztikai központot létrehozni Pécsen vagy a régióban. Viszont a Dél-Dunántúlon jelen van a munkaerô, a Pécsi Tudományegyetem jó szakembereket bocsát ki minden évben, ez mindenképpen vonzó a kínai befektetôk számára.

— A klaszter alapítását megelôzô találkozónak mik a tapasztalatai, mi iránt érdeklôdtek a vállalkozások?

— Azt gondolom, hogy jó a kezdeményezés, megvan a relevanciája, hogy a régióban létrehozzunk egy ilyen klasztert, a találkozón 95%-os részvételi aránnyal voltunk jelen. A vállalkozások között van ügyvédi iroda, könyvelô, egy német cég, három kínai tulajdonban lé-

Dél-Dunántúli Gazdaság

vô magyar vállalat, AI-termékeket forgalmazó, építôipari, gépipari vállalkozás, Somogy megyébôl beruházásfejlesztési nonprofit cég is jelen volt. Az érdeklôdôk az export-import-lehetôségekre kérdeztek rá, hogy miként lehet alvállalkozóként dolgozni az itt lévô kínai cégeknek. Több olyan kérdés is megfogalmazódott, hogy hogyan tudnak a kínai piacra lépni, mint ahogy az iránt is tájékozódtak, hogy miként tudnak Kínában céget alapítani.

mindent meg lehet találni az interneten, illetve a mesterséges intelligenciával, de a speciális adózási vagy jogi információkhoz, a gazdaság mûködését érintô vagy a cégüzemeltetéshez kapcsolódó szakmai kérdésekhez valós szakértôkre van szükség – ôket megtalálhatjuk ebben a klaszterben.

Speciális szakmai támogatást nyújthatnak a klasztertagok

Speckmann Fruzsina, az FTS Consulting GmbH képviselôje aktív közremûködôje volt a felvásárlási folyamatnak, közvetítôként ô állt a magyar és a kínai cég között, de a vállalat kapacitásbôvítésében is segít, mint ahogy az európai viszonyokra való átalakításában is támogatást nyújt.

— Számomra azért fontos a klaszterben való részvétel, mert a tapasztalataimmal támogatni tudom a kínai és az európai gondolkodásmód közelítését.

Azoknak a kínai vagy ázsiai cégeknek, amelyek Európába szeretnének jönni, egy hidat kell képezni, hogy jól tudjanak adaptálódni az európai viszonyokhoz, hogy fel tudják venni ezt a ritmust, mivel teljesen más munkamorállal bírnak.

Abban is segítséget tudunk nyújtani, hogy milyen más, az övékétôl eltérô szabályoknak kell megfelelniük Európában.

Rengeteg olyan kérdés merül fel, amit egyedül nem vagy csak nagy nehézségek árán tudnak megoldani, ezért jól jön számukra egy európai kapcsolat. A klaszter alakulását megelôzô találkozón azt tapasztaltam, hogy számos idôs cégtulajdonos nem tudja átadni a vállalkozását az utódoknak, ezért olyan ázsiai befektetôket keresnek, akik ugyanebben a szektorban dolgoznak, és szeretnének egy európai lábat, akár egy felvásárlásban gondolkoznak. Az is szóba került, hogy a magyarországi piacon jó az adókörnyezet, ami tetszik az ázsiai cégeknek, ezzel kapcsolatban is sok kérdés merült fel. Azt is látom, hogy a magyar cégek keresik az export-, illetve importlehetôségeket is, de nem tudják, hogyan induljanak el a partnerkeresésben. A nyelvi akadály mint téma is felmerült, ami az export gátja lehet, ezen a téren is tudjuk támogatni a kínai cégekkel kapcsolódni vágyó vállalkozásokat.

A kapcsolatfelvételre is kiváló lehetôséget nyújt a leendô klaszter.

K. T.

A találkozó egyik résztvevôje Jasper Hao-Hsu Yang volt a WAM UN IT COLOR Kft. képviseletében, ôk vásárolták meg a komlói festékipari céget.

— Kínai anyacégünknél jelentôs érdeklôdés mutatkozott az európai piacról, és mivel a nyugat-európai érdeklôdôk elfogadják a kínai minôséget, viszont azt szeretnék, hogy Európából történjen a termékek kiszállítása, ezáltal lerövidüljön a szállítási lánc, ezért volt fontos számunkra a komlói gyártóegység megvásárlása. Azért szeretnénk a most alakuló magyar–kínai üzleti klasz-

ter tagja lenni, mert ebben olyan szakemberek, gazdasági szereplôk vannak jelen, akik speciális szakterületekre szakosodtak, így ez számunkra nagy segítség lehet. Rengeteg terület teljesen máshogy mûködik, mint Kínában, és e szakértôkkel közösen meg tudjuk vitatni az aktuális kérdéseinket, át tudjuk ültetni az ázsiai gondolkodást az európai viszonyokra. A mai világban nagyon sok

A kínai és az európai gondolkodásmód közelítésére támogatásra van szükség

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

MINÔSÉGÜGY

Fókuszban az ISO 14001:2026, valamint a kiberbiztonság és a sürgetô NIS2-határidô A Kamarai Minôségügyi Klub rendezvénye ismét megerôsítette: az irányítási rendszerek világa ma már messze nem pusztán tanúsítványokról, auditokról és dokumentációról szól. A szakmai délután középpontjában két, a vállalkozások mûködését egyre erôsebben meghatározó terület állt: az ISO 14001:2026 környezetközpontú irányítási rendszerszabvány új szemlélete, valamint az információbiztonsági és kiberbiztonsági követelmények gyakorlati teljesítése.

A június 2-i rendezvény külön aktualitását a NIS2-höz kapcsolódó hazai kiberbiztonsági auditkötelezettség teljesítésének rohamosan közelgô határideje adta. Az érintett szervezetek számára 2026. június 30. nem távoli jogszabályi dátum, hanem olyan megfelelési mérföldkô volt, amelyre már csak néhány hét állt rendelkezésre. A rendezvény egyik legfontosabb üzenete ezért az volt: a halogatás ezen a területen is döntés – csak éppen nem kontrollált döntés.

A két elôadás közös tanulsága egyértelmû volt: a megfelelés nem lehet „papírgyár”. A jövô versenyképes szervezetei azok lesznek, amelyek a fenntarthatóságot, a környezeti teljesítményt, az információbiztonságot és a kiberkockázatokat nem különálló adminisztratív kötelezettségként, hanem a vezetôi döntéshozatal és a mindennapi mûködés részeként kezelik.

Környezetirányítás: szabványmódosítás vagy új gondolkodás?

Az elsô blokkban Lukács Zoltán, a CERT Tanúsító Zrt. vezérigazgatója az ISO 14001:2026 változásairól beszélt. Elôadásában hangsúlyozta: az új szabvány nem drasztikus szerkezeti fordulatot, hanem erôs szemléletbeli elmozdulást hoz. Az ISO 14001 fejlôdése jól mutatja ezt az utat: míg 1996-ban még fôként a környezetvédelmi elôírásoknak való megfelelés állt a középpontban, 2004-ben a rendszerszemlélet, 2015-ben pedig a kockázatalapú gondolkodás vált meghatározóvá.

A 2026-os kiadás kulcsszava már a fenntartható mûködés.

Ez a változás azért fontos, mert a klíma- és erôforráskockázatok, a partneri elvárások, az ESG-szempontok és a reputációs kockázatok ma már nem háttértényezôk. A vállalkozásoknak egyre gyakrabban kell választ adniuk arra, hogyan hat mûködésük a környezetre, milyen erôforrásokra támaszkodnak, hogyan kezelik a sérülékeny ellátási láncokat, és milyen

adatokkal tudják igazolni környezeti teljesítményüket.

Látszatzöld mûködés helyett hiteles adatok Az elôadás egyik legerôsebb üzenete az volt, hogy a környezetirányításnak nem a látszatról, hanem a valós teljesítményrôl kell szólnia. A fenntarthatósági megfelelés világában egyre kevésbé elegendô általános kijelentéseket tenni: hiteles adatgyûjtésre, mérhetô környezeti eredményekre, trendek figyelésére és felelôs beavatkozásokra van szükség.

A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az energia- és alapanyagkockázatok, valamint a szennyezési kockázatok komplex kezelése mind olyan terület, amely a vállalatvezetés asztalára kerül. A kérdés nem az, hogy van-e a falon tanúsítvány, hanem az, hogy a szervezet képes-e átláthatóan, követhetôen és hosszú távon fenntartható módon mûködni.

A vezetôi felelôsség szerepe ezért tovább erôsödik. Ha a felsô vezetés nem tekinti stratégiai ügynek a környezetirányí-

tást, akkor a rendszer könnyen adminisztratív teherré válik. Ha viszont a környezeti szempontok megjelennek a termékfejlesztésben, a technológiai döntésekben, a beszerzésben és a beszállítói értékelésben, akkor az irányítási rendszer valódi versenyképességi tényezôvé válhat.

ESG, beszállítók és életciklus-szemlélet A fenntarthatósági elvárások egyre erôsebben kapcsolódnak az ESG-hez és az ellátási láncokhoz is. A nagyvállalati követelmények fokozatosan „lecsorognak” a kisebb beszállítókhoz: egyre több megrendelô várhat el karbonlábnyomra, környezeti teljesítményre, életciklus-szemléletre vagy beszállítói környezeti felelôsségre vonatkozó adatokat.

Ez nem feltétlenül csak teher. A jól mûködô irányítási rendszer segíthet abban, hogy a vállalkozás ne utólag próbáljon megfelelni egy-egy partneri kérésnek, hanem elôre lássa, milyen adatokra, folyamatokra és felelôsségi körökre lesz szüksége.

A jó környezetirányítás tehát nem külön adminisztráció, hanem a szervezet saját mûködésének jobb megértése.

NIS2, amelyet nem érdemes félvállról venni

Lukács Zoltán elôadó

A rendezvény második blokkjában dr.

Hohmann Balázs (PTE ÁJK és CERT Tanúsító Zrt.) az információbiztonság és kiberbiztonság jogszabályi, szabványi és beszállítói követelményeirôl adott gyakorlatorientált áttekintést.

Az elôadás egyik legfontosabb aktualitása a NIS2-höz kapcsolódó kiberbiztonsági audit volt. Az érintett szervezeteknek 2026. június 30-ig kellett lefolytatniuk az



MINÔSÉGÜGY elsô kiberbiztonsági auditot. Ez a határidô különösen azoknak a vállalkozásoknak volt sürgetô, amelyek már nyilvántartásba vételi, biztonsági osztályba sorolási, védelmi intézkedési és auditorral kapcsolatos kötelezettségekkel is szembesültek.

Az elôadás rámutatott: nem elegendô abban bízni, hogy a szervezet „nem kerül a hatóság látókörébe”. A felügyelet erôsödik, és a közhiteles nyilvántartások, tevékenységi körök, ágazati besorolások alapján egyre célzottabban azonosíthatók azok a szereplôk, amelyeknek van teendôjük. Kiemelt figyelmet kapnak többek között a gyártással, ipari tevékenységgel foglalkozó szervezetek, valamint a kockázatos és kiemelten kockázatos ágazatok szereplôi.

A június 30-i dátum ezért nem adminisztratív részlet volt, hanem vezetôi döntési pont. Aki érintett, annak addigra nemcsak dokumentumokkal kell rendelkeznie, hanem igazolható módon át kell látnia elektronikus információs rendszereit, kockázatait, védelmi intézkedéseit és beszállítói kapcsolatait is.

A halogatás is döntés – csak nem kontrollált Az információbiztonság sok vállalkozás számára nehéz, drága és elsôre távolinak tûnô terület. Mégis egyre kevésbé kerülhetô meg. A digitalizált mûködés miatt ma már szinte minden szervezet érintett valamilyen szinten. Nemcsak a nagyvállalatok vagy az állami szereplôk lehetnek célpontok: egy zsarolóvírus, egy beszállítói sérülékenység, egy rosszul kezelt felhôszolgáltatás vagy egy óvatlan munkavállalói döntés is képes megbénítani a mûködést.

Dr. Hohmann Balázs elôadásának egyik kulcsgondolata az volt, hogy a halogatás ezen a területen is döntés. Ha egy szervezet nem vizsgálja meg idôben, hogy Dr. Hohmann Balázs elôadó

érintett-e a NIS2 szerinti kötelezettségekben, nem sorolja be rendszereit, nem méri fel kritikus adatait, nem szerzôdik megfelelôen beszállítóival, vagy nem alakít ki incidenskezelési rendet, akkor nem a kockázat tûnik el, hanem a kontroll.

NIS2: nem csak az IT ügye A NIS2-höz kapcsolódó megfelelés nem pusztán informatikai feladat. Az elektronikus információs rendszerek feltárása, biztonsági osztályba sorolása, a védelmi intézkedések meghatározása, az auditorral való együttmûködés, a beszállítói kapcsolatok áttekintése és a belsô felelôsségi rend kialakítása mind vezetôi és szervezeti kérdés is.

Az ISO/IEC 27001 logikája ebben sokat segíthet, de önmagában nem „varázspajzs”. Jó keretet adhat a gondolkodáshoz, a kontrollokhoz, a folyamatosság biztosításához és a tudatos mûködéshez, de Magyarországon önmagában egy ISO/IEC 27001 tanúsítvány jelenleg nem váltja ki automatikusan a NIS2 szerinti auditkötelezettséget. A szervezetnek saját kockázatait, saját mûködését és saját beszállítói kapcsolatait kell átlátnia.

A június 30-i határidô tehát nem azt jelentette, hogy addigra „készüljön el egy szabályzatcsomag”. Sokkal inkább azt, hogy addigra a szervezet legyen képes bemutatni: tudja, mely rendszerei kritikusak, milyen védelmi intézkedéseket alkalmaz, milyen függôségei vannak, és hogyan reagálna incidens esetén.

Felhô, home office, mesterséges intelligencia Az információbiztonsági elôadás több gyakorlati kockázati pontra is rámutatott.

Ilyen a kiszervezés és a felhôszolgáltatások kérdése: attól, hogy az adat vagy a szolgáltatás nem saját szerveren van, a felelôsség nem tûnik el. Szerzôdéses, hozzáférési, adat-visszaadási és szolgáltatásmegszüntetési kérdéseket is tisztázni kell.

Hasonlóan fontos a home office és a távoli munkavégzés szabályozása. A munkavállalók eszközei, hálózatai, jelszókezelése, többfaktoros azonosítása és incidensjelentési tudatossága mind része a védekezésnek.

A mesterséges intelligencia megjelenése újabb réteget ad a kockázatokhoz. A tiltás önmagában gyakran nem megoldás, mert könnyen kontrollálatlan használat-

Dél-Dunántúli Gazdaság hoz vezet. A szervezeteknek inkább orientálniuk, szabályozniuk és oktatniuk kell a munkatársakat: mit lehet használni, milyen adatokkal, milyen célra, milyen ellenôrzés mellett.

Tudatosság nélkül nincs mûködô védelem Az elôadás egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága az volt, hogy a technikai intézkedések gyorsan bevezethetôk, de a szervezeti tudatosság lassan épül. Tûzfalat, többfaktoros azonosítást vagy jogosultságkezelést viszonylag gyorsan lehet kialakítani, de azt elérni, hogy a munkatársak felismerjék a kockázatos helyzeteket, tudják, kinek kell szólniuk, és értsék saját szerepüket a védekezésben, következetes munkát igényel.

Az információbiztonság ezért nem polcra tett szabályzat, hanem napi mûködés. Nem az a cél, hogy minél több dokumentum készüljön, hanem hogy a szervezet tudja: mely adatai kritikusak, mi nélkül nem tudna másnap elindulni, milyen beszállítóktól függ, hogyan reagál incidens esetén, és hogyan tudja fenntartani mûködését váratlan helyzetekben.

Józan ész, felelôs vezetés és mûködô rendszerek A rendezvény végkövetkeztetése túlmutatott a két elôadás témáján. Akár környezetirányításról, akár információbiztonságról beszélünk, ugyanaz a kérdés kerül elô: a szervezet csak megfelelni akar, vagy valóban jobban akar mûködni?

Az ISO 14001:2026, az ESG-elvárások, a NIS2, az ISO/IEC 27001 és a beszállítói auditok mind ugyanabba az irányba mutatnak: átláthatóbb, tudatosabb, felelôsebb és ellenállóbb vállalati mûködésre van szükség. A túlzott adminisztráció itt is veszély, de a jól felépített irányítási rendszer éppen abban segít, hogy a szabályozás ne öncélú teher, hanem gyakorlati kapaszkodó legyen.

A Kamarai Minôségügyi Klub rendezvénye ezért nemcsak szabványokról és jogszabályokról szólt, hanem arról is, hogy a fenntarthatóság, a kiberbiztonság és a minôségügyi gondolkodás ma már a versenyképesség alaprétegévé válik. A 2026. június 30-i NIS2-határidô pedig világos figyelmeztetés volt: a megfelelésre való felkészülést nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

A rendezvény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében, Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

Vasarelyt nézni, Vasarelyvel foglalkozni ma is menô A kettôs jubileum, Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Gyôzô születésének 120., illetve a Vasarely Múzeum megalapításának 50. évfordulója fokozott aktualitást ad idén annak, hogy miért beszélünk egy egész éven át tartó kulturális évadról Pécsett – véli KINCSES Márk, Pécs MJV Gazdaságfejlesztési Fôosztályának turizmusért felelôs vezetôje.

— Ez az eseménysorozat számos szereplôt megmozgatott, és magának Vasarelynek is több dimenzióját tárja fel.

A Vasarely-évad programkínálata széles körû és nem korlátozódik a Káptalan utcai Vasarely Múzeumra. Már az év elején volt egy idôszaki kiállítás, amikor a múzeum anyaga ideiglenesen a Modern Magyar Képtár épületébe költözött – nagyon izgalmasan mûködtek ebben az új térben is a képek –, de aztán hazatalált a gyûjtemény, és Getto Katalin kurátor asszony munkája nyomán megújult formában egy kifejezetten Victor Vasarelyre fókuszáló kiállítás nyílt meg. Ezenkívül az egész városban találkozhatunk képzômûvészeti kiállításokkal, amiket Vasarely inspirált. Például a Zsolnay Negyedben, az M21 Galériában látható nyár végéig egy olyan idôszaki kiállítás, amelyben mai mûvészek Vasarely ihlette alkotásait láthatjuk. Különleges a Káptalan Kert melletti udvarban található Múzeum Galériában nemrégiben nyílt Victor Vasarely felesége, Claire Vasarely önálló kiállítása, ami egyedülálló, hiszen az ô munkásságát ilyen teljeskörûen eddig itthon még nem mutatták be. Az évad eseményei nem korlátozódnak a múzeumi terekre, például a pontPécs fesztiválon Sebestyén Áron: VASARELY – A GEOMETRIA SZIMFÓNIÁJA címû, a Pannon Filharmonikusokkal közös koncertjének, vizuális show-jának ôsbemutatóját is Vasarely ihlette, de a júliusi Fényfesztivál központi tematikája is a pécsi születésû mûvész munkássága köré szervezôdik.

— Miért lehet vonzó a turisták számára a Vasarely-emlékév?

— Vasarely egy világhírû, korszakalkotó mûvész volt, és a nevét, a munkásságát nem kell bemutatni egy igen széles rétegnek, csak emlékeztetni szükséges rá. Ez egy kicsit olyan, mint amikor a barátainkkal, az ismerôseinkkel, a régi iskolatársainkkal, akik nem részei a mindennapjainknak, szeretnénk találkozni, mert szeretettel gondolunk rájuk, mégis nehezen hozzuk össze az eseményt.

Azért kellenek az ünnepek, az évfordulók, hogy ez a találkozás megvalósulhasson. Vasarelyre iskolás korunk óta ismerôsként tekinthetünk, de ahhoz, hogy a vele való találkozás megtörténjen, kellenek az ünnepek, az évfordulók. Ez az évad erre ad jó lehetôséget, hogy akik korábban már jártak a Vasarely Múzeumban, újra eljöjjenek, idén ténylegesen megvalósítsák a régóta tervezett látogatásukat. Tapasztaljuk, hogy fokozott érdeklôdés van a tour operatorok részérôl is az emlékév iránt, vannak olyan kulturális csoportok, amelyek direkt emiatt szervezôdnek, ez bizonyára az intenzív kommunikációnknak is köszönhetô. A várakozásaink szerint ebben az évben egy átlagos évnél jóval magasabb látogatószámokat fogunk elérni a múzeumban, de hogy ennek a hatása hosszabb távon is megmaradjon, és Vasarely neve valóban kurrens legyen, az évad után is vonzóan csengjen, fontos, hogy bebizonyítsuk: Vasarelyt nézni, Vasarelyvel foglalkozni ma is menô.

— Hogyan kapcsolódnak a helyi szolgáltatók, vállalkozások ehhez a programsorozathoz, az évhez?

— Vannak olyan vállalkozások, amelyek mecénásként, mûvészetpártolóként és a helyi közösség részeként akár anyagi erôforrásokkal, akár pedig önkéntes munkával segítették ennek az évadnak a sikerét. Például a Körber a munkatársai számára önkéntes napot szervezett a múzeumba, az ô munkájuk eredményeként tudott megújulni a múzeumok kertje. A szûkös anyagi helyzetben lévô intézmény számára ez nagy könnyebbséget jelentett, azok a dolgozók pedig, akik részt vettek ezen a programon, büszkék lehetnek a munkájukra, és így is tudtak kapcsolódni a múzeumhoz és a mûvészethez. Vagy említhetem a MarkCon Informatikai Kft.-t, amelynek a vasarelyev.hu dedikált honlapot köszönhetjük. De a Vasarely évad megihletett villányi mûvészetpártoló borászatot is, amely egyedi palackokat terveztetett, továbbá a pécsi Mandulás desszertmûhelyt is említhetem, amely süteménybe öntötte azt, amit az op-art mûvész számukra jelentett, és a Széchenyi téren az Irem Kertjében a dzsámi süti mellett ez is egész évben kóstolható.

Az egyetem is több szálon kapcsolódik az évadhoz, Kovács Luca, a PTE Tervezôgrafika Tanszékének hallgatója tervezte az évad arculatát, de szerveztek már Alumni Exkluzív programot is a múzeumban.

Vasarely célja mûvészként is az volt, hogy másokat inspiráljon, minél szélesebb körben elérhetôvé tegye a mûvészetet. Ma is számos kortárs mûvészt inspirál, de akár helyi közösségeket, vállalkozásokat is. Elég csak a Tettye Forrásház tûzcsapjaira készült alkotásokat említeni, vagy a Pécsi Közösségi Alapítványt, amely idén Vasarely ihlette egyedi kerámia utcatáblákat szeretne készíttetni, ezzel is színesíteni a várost, illetve hosszú távon is láthatóvá tenni az idei évadot. Hogy ne záruljon le december 31-én, hanem sokáig éljen tovább a városban a Vasarely-örökség.

KINCSES MÁRK

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

JPM: Program kavalkád az emlékévben — 2026-ban nem csupán egy múzeumi jubileumban gondolkodtunk, hanem egy olyan kulturális évadban, amelynek a múzeum az origója, de a hatása jóval túlmutat a falain. Abban hiszünk, hogy egy kulturális ökoszisztéma sokkal erôsebb, mint amikor az intézmények külön-külön próbálnak figyelmet szerezni maguknak. A Vasarely Év ezért együttmûködésekre, kapcsolódásokra és közös kulturális élményekre épül – mondja IVÁNYI Emese, a Janus Pannonius Múzeum Marketing és Közönségkapcsolati Fôosztályvezetôje. — Az áprilisi újranyitás óta folyamatosan zajlanak a programok: nemrég nyílt meg Claire Vasarely önálló kiállítása, a Zsolnay Negyedben op art tárlat várja a látogatókat, a Múzeumok Éjszakáján zenei performansz és tudományos és mûvészeti kapcsolódás is volt, hamarosan érkezik a Fényfesztivál, az Ördögkatlan Fesztiválon pedig egy Vasarelyszigettel leszünk jelen. A kamara által menedzselt DesignPécs eseménysorozat is az emlékév köré épül.

— Mik az intézményben dolgozók tapasztalatai: a látogatók tudják-e, hogy zajlik az emlékév, tapasztalható-e fokozott érdeklôdés Vasarely munkássága iránt?

— A látogatók érzékelik, hogy különleges év a mostani: sokan kifejezetten a jubileum kapcsán örömmel fedezik fel újra Vasarely életmûvét az újragondolt múzeumban. Az op artnak világszerte reneszánsza van, emellett Vasarely Pécsen egyfajta „jolly joker”: szin-

te mindenkinek van vele kapcsolatban valamilyen személyes emléke, története vagy benyomása. Éppen ezért azokra is hatással tud lenni, akiket egyébként kevésbé érdekel a képzômûvészet.

Külön figyelmet érdemel az idén 50 éves Vasarely Múzeum VASARELY S.P.A.C.E. programkoncepciója, amely a „Szemlélj, Próbálj, Alkoss, Csináld, Élvezd” elve mentén ösztönzi aktív részvételre a közönséget. Az élményalapú megközelítés célja, hogy a látogatók ne csupán szemlélôi, hanem alakítói is legyenek a mûvészeti élménynek.

— A JPM kikkel, milyen intézményekkel, helyi szereplôkkel kooperál a Vasarely Év kapcsán, miben nyilvánul meg az együttmûködés?

— Pécs identitásának egyik legfontosabb eleme a kultúra, és ebben a múzeum megkerülhetetlen szereplô.

Hosszú ideje nem volt olyan városi léptékû kulturális tematika vagy évad, amely képes lett volna különbözô szereplôket egy közös ügy köré szervezni. Mi most úgy láttuk, hogy Vasarely erre kivételes lehetôséget kínál. Néhány példa: a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Karával több szálon együttmûködünk, a jubileumi évad arculatát Kovács Luca másodéves tervezôgrafikus hallgató tervezte.

A múzeum felújításához nagy segítséget nyújtott a Pécsi Ágazati Képzôközpont a HR-Rent Kft., a Duplex Rota Nyomda, de mindenkit nem lehet felsorolni, érdemes mindent végigböngészni az évad honlapon. Megszületett a Vasarely arculatú fehér- és vörösbor a Vylyan Pincészettôl, vagy a Mandulás Desszertmûhely Vasarelyzebra-mintás isteni sütije az Irem Kertjében. Ôszre készülnek mûvészi utcatáblák is a PKA gondozásában. Ezek apró, de fontos jelei annak, hogy Vasarely ismét a város mindennapjainak részévé válik.

A kulturális szférában gyakran nem az ötletek hiányoznak, hanem azok a kapcsolódások és források, amelyekkel az elképzelések megvalósíthatók. Egy közös ügy képes különbözô szereplôket egy irányba mozdítani, és a Vasarely Év eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy egy város kulturális értékei köré ma is lehet – kell! – közösséget építeni.

IVÁNYI EMESE

Vasarely tananyag, a Turizmustra vetélkedô központi témája is volt A Baranya Vármegyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképzô Iskola turisztikai ágazatán minden évben foglalkoznak Victor Vasarelyvel, az emlékév miatt azonban idén nagyobb fókuszt kap a képzômûvész élete és munkássága – tudtuk meg NEMESNÉ LENGL Mariann idegenvezetés oktatótól.

— A PBKIK-val és a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrummal közösen megrendezett, általános iskolásoknak szóló Turizmustra szakmaismereti versenyünk idei döntôjében is kiemelt témaként szerepelt Vasarely. Épp a döntô elôtt néhány nappal adták át a felújított Vasarely Múzeumot, így gyakorlatilag az elsôk között tudtunk bejutni a gyerekekkel. (Köszönet ezért a JPM-nek mint

partnerünknek.) Ezen a versenyen Vasarelyre fókuszáltunk, a feladataink is e téma és szellemiség köré szervezôdtek.

A csapatoknak például tûzfalat kellett tervezniük Vasarely stílusában a helyben kapott csomagolópapírra, ezzel mértük a versenyzôk kreativitását, de volt a mûvészrôl, az életérôl, a vele kapcsolatos érdekességekrôl összeállított kvíz is, a múzeumban pedig mûtárgyak



26



Dél-Dunántúli Gazdaság után kellett nyomozniuk. A mesterséges intelligencia segítségével összeállítottunk egy kis verses útbaigazítást, az alapján kellett megtalálniuk a gyerekeknek a múzeumot, és minden csapatnak más-más mûtárgyat fellelnie a kiállításon. A versenyen túl, mivel az iskolánknak van iskolabérlete a Janus Pannonius Múzeumba (JPM), rendszeresen visszük az osztályainkat a Vasarely Múzeumba is, az utolsó tanítási hétre megnyílott Claire Vasarely kiállításra is már több osztállyal ellátogattunk.

— Ugyan a tanévnek vége, de a Vasarely-emlékév egész évben tart, a következô tanévben is fókuszt kap az iskolában a mûvész?

— Mivel a városban több esemény is kapcsolódik a Vasarely Évhez, ezeket mi is figyelemmel kísérjük, de a diákok JPM-ben teljesített közösségi szolgálata is egy kicsit e téma köré épül. Budapesten is található egy Vasarely Múzeum, amit egy kiállítás erejéig most átköltöztettek a Szépmûvészeti Múzeumba, de a pécsi és a budapesti események mellett Franciaországban is megemlékez-

KERESKEDJÜNK! nek a mûvészrôl. Így Aix-en-Provenceban, ahol alapítvány ôrzi Vasarely nevét, számos kiállítást rendeznek, ôsszel pedig fiatal mûvészek számára szerveznek

NEMESNÉ LENGL MARIANN

egy biennálét. Megkeresett bennünket az Aix-en-Provence-i önkormányzat egy ottani iskolával közös projekt megrendezésével kapcsolatban, de mivel valószínûleg a nagy távolság és az anyagi háttér hiánya miatt azon nem tudunk részt venni, ôsszel az iskolánkban szeretnénk egy francia–magyar gasztroprogramot szervezni. Szintén a Vasarely-programok közé sorolhatjuk, hogy az ôszi iskolai turisztikai szakmai napunk keretében a budapesti Vasarely Múzeumba szeretnénk ellátogatni.

— Az emlékéven kívül a szakmaismereti tárgyak keretében is megjelenik Vasarely?

— Elsôsorban a turisztikaitechnikus-képzésünkön kerül elô témaként a mûvész, az idegenvezetôk tananyagának részét képezi. Kiváló kapcsolatot ápolunk a JPM-mel, rendszeresen tarthatunk náluk kihelyezett tanórákat.

Végzôs idegenvezetôink pedig az ágazati alapoktatásban részt vevô tanulóknak tartanak tárlatvezetéseket a kiállításokon.

MI ÚJSÁG?

Aki jó takarítót keres, annak ôket ajánlják — A megbízóink folyamatosan ajánlanak a partnereiknek, így jutunk újabb megbízásokhoz – most éppen egy újabb autószalonból érkezett megkeresés – mondja a 30 éve takarító szolgáltatással foglalkozó HATTA Szilvia, a pécsi Hatta Kft. ügyvezetôje. Édesapja kômûvesmester volt, ô építette többek között a pécsi Bagolyvár Panziót is, szerinte ezért is alakult ki bizalom a városban a Hatta név iránt.

— Van olyan irodaház, ahol 30 éve takarítunk, de az ügyfeleink között több tízezer diákot kiszolgáló egyetemi kollégiumok, iskolák, irodaházak, kaszinó, autószalonok is vannak. Az édesapám mindig azt mondta nekem, hogy maradjak szerény és alázatos, mert ezzel a hozzáállással tudok érvényesülni. Ez a mondat bennem maradt, és a mai napig irányt mutat számomra. Soha nem hirdettem a vállalkozásomat, viszont megbízhatóan és jól dolgozunk, ezért az ügyfeleink ajánlanak másoknak, így teszünk szert új partnerekre.

— Mitôl vált sikeressé ez a vállalkozás, hogy már 30 éve a piacon vannak, és miben tud fejlôdni a takarító szakma?

HATTA SZILVIA

— Igényes munkavégzést csak elégedett munkatársaktól várhatunk, ezért megbecsülöm a kollégáimat. Nálunk a takarítói szakmára nem jellemzô módon a minimálbér fölött keresnek, pontosan azért, hogy szeressenek itt dolgozni, ezért sincs elvándorlás, ez a fajta állandóság pedig a megbízóinkban is bizalmat kelt. Tavaly sikerült egy nyertes pályázat eredményeként modern takarítógépeket vásárolni, épp most fut egy oktatási programunk a gépek kezelésére, hogy a leghatékonyabban tudjuk használni ôket. Emellett abban is folyamatosan fejlôdünk, hogy lehetôség szerint korszerû, környezetbarát szerekkel és eljárással dolgozzunk. Nemrégiben nyertünk egy pályázatot, amelynek keretében az új takarítószerek pontos használatát is szeretnénk megtanítani a takarító kollégáknak. Ez gyorsabbá, környezetbarátabbá teszi a munkánkat, amit a korábbinál magasabb minôségben tudunk végezni.

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁS nem csak tanulóképzéssel Megtörtént a generációváltás a pécsi KONTAKT-Elektro Kft.-nél. A céget alapító HIRTH Ferenc átadta a stafétabotot két fiának, Olivérnek és Markusnak. A családi vállalkozásban Olivér felesége, Orsolya is velük dolgozik ma már.

Az ipari létesítmények és berendezések villamos automatizálásához szükséges készülékek és berendezések tervezése, gyártása és helyszíni szerelése komoly szakmai tudást igényel. Tevékenységükben kiemelt helyen szerepel a kutatásfejlesztés és az innováció, csaknem két évtizede foglalkoznak hidrogéntechnológiákkal, tüzelôanyag-cellás applikációk fejlesztésével. Ennek érdekében évtizedek óta nagy hangsúlyt helyeznek a tanulóképzésre. A kamarával és a szakképzô iskolákkal, intézményekkel összefogva jelentôs szerepet vállalnak a pályaorientációban, az erôsáramhoz kapcsolódó szakmák népszerûsítésében és szakemberek képzésében.

— Már általános iskolás koruk óta – Olivér és Markus – a nyári szüneteket a cégnél töltötték – ad hangot annak Hirth Ferenc, mikor is kezdôdött a fiai és a cég kapcsolata. — Nem volt a közelben nagyszülô, ezért is alakult ki ez a helyzet.

— Amikor pályaválasztásra került a sor, elôször villanyszerelônek tanultam a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában, majd a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán szereztem villamos üzemmérnöki diplomát. A 2000-es években Erasmus ösztöndíjjal Németországban töltöttem háromnegyed évet, ahol megtapasztaltam, miként mûködik a piacgazdaság, de azt is láttam, hogyan mûködnek együtt a cégek és az egyetemek a szakember-utánpótlás érdekében. A fejlesztési szemlélet, az innováció mindig jelen volt társaságunknál, nem az a klasszikus gyártócég vagyunk, 40 mérnök dolgozik nálunk – hangsúlyozza Hirth Olivér.

— Hosszú idô állt rendelkezésünkre a generációváltásra, Olivér 2002-ben került a céghez fôállásban, azonban már egyetemistaként is rendszeresen

HIRTH FERENC

részt vett annak mindennapjaiban – mondja Hirth Ferenc.

— Végzett mérnökként, annak érdekében, hogy megismerkedjek a nálunk folyó tevékenységekkel, a mûhelyben kezdtem – veszi át a szót Hirth Olivér. — Ott másfél-két évig dolgoztam, majd a mûszaki elôkészítôi munkakör következett. Aztán az értékesítésbe tanultam bele, késôbb értékesítési vezetô lettem, majd miután minden területet végigjártam, 2010-ben édesapám mellett lettem ügyvezetô.

Mint mondja, fokozatosan vette át a cég vezetését, az elsô idôben megvitatták a döntésekkel kapcsolatos kérdéseket. Már hét éve azonban a végsô döntés meghozatala teljes egészében az övé. A beszélgetésünk során az is kiderül, ôk sincsenek könnyebb helyzetben, a többi céghez hasonlóan, a szakemberutánpótlás kérdésében. Két úton próbálnak megoldást találni rá, az egyik a tanulóképzés, ami egyaránt jelenti a technikus- és a hagyományos villanyszerelô-képzést. A Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskolával, illetve a Zipernowsky Károly Mûszaki Technikummal állnak kapcsolatban, valamint mérnök gyakornokokat, -hallgatókat is fogadnak szakmai gyakorlatra. A nyári gyakorlatra érkezôk állásinterjún vesznek részt, önéletrajzot adnak be.

A tanulóik több évtizedes szakmai és oktatási tapasztalattal rendelkezô oktatók irányítása mellett a termeléstôl teljesen elkülönült tanmûhelyben a legkorszerûbb szerelôpaneleken sajátíthatják el a villanyszerelô szakma magas szinten történô végzéséhez szükséges ismereteket. Emellett a két hidrogénes kutatásfejlesztési projekt megvalósításában is részt vesznek. Szerteágazó ismeretekre tehetnek szert már a tanulóéveik alatt.

— A korábbi esztendôkben volt, hogy a tanulóink közül a nyolcból négyet továbbfoglalkoztattunk – ad hangot véleményének Hirth Olivér. — Ebben az esztendôben azonban senki sem marad. Ennek az oka, hogy elsôsorban a Zipernowsky Károly Mûszaki Technikumból érkeznek a technikusok, ôk pedig többnyire jó képességû, jó hozzáállású fiatalok, és általában továbbtanulnak. Most is az egyik tanulónk a Szakma Sztáron második lett, ebben nagy szerepet játszott a két gyakorlati oktatónk, Gungl József és Bíró János. Az is hagyomány nálunk, hogy a sikeres vizsgát követôen, búcsúzásként, év végén egy kis bográcsozásra összejönnek gyakorlati oktatók és a tanulók. A régiek közül pedig sokan a mai napig tartják velük a kapcsolatot.

Kitér arra is, fejvadász cégeken keresztül is keresnek mérnököket, valamint hirdetések útján villanyszerelôket.

Azokat, akiket kiválasztanak, mielôtt éles helyzetbe kerülnek, mentorprogram segítségével betanítják. Közöttük volt olyan villanyszerelô gyakornok, aki már a betanulási idô alatt a Tesla gyártástechnológiáján dolgozhatott.

— Az elmúlt esztendôben négy mérnököt vettünk fel, akiknek a beilleszkedése remekül sikerült – veszi vissza beszélgetésünk végén a szót Hirth Ferenc.

— A kiválasztásnál mindig fontos, hogy a jelölt legyen ambíciózus, kreatív, legyen benne késztetés arra, hogy folyamatosan új dolgokat fedezzen fel, új ismereteket szerezzen. Nem hagyományos gyártással foglalkozó cég vagyunk, jelentôs számban folynak nálunk fejlesztések, ehhez pedig ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezô szakmunkások, technikusok és mérnökök szükségesek.

Sz. K.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKER

ÚJ IRÁNY, ÚJ LEHETÔSÉGEK: nemzetközi együttmûködéssel fejlôdik tovább a komlói kft.

A komlói Un-It Color Kft. új fejezetet nyitott a történetében: az immár WAM UN IT COLOR Kft. néven egy olasz–magyar–kínai együttmûködésnek köszönhetôen az európai kompozitipar meghatározó szereplôjévé válhat. A fejlesztési tervek jelentôsek: a következô idôszakban mintegy kétmilliárd forintos beruházás valósul meg Komlón. Az új technológiák bevezetése mellett korszerû laboratóriumi és minôségbiztosítási háttér épül ki, bôvül a raktárkapacitás, valamint megjelenik a kompozitanyag-gyártás is a vállalat tevékenységében.

— A vállalkozás fejlôdési lehetôségeire figyelt fel a világpiacon is jelentôs szerepet betöltô, epoxigyanta-alapú kompozitanyagokat fejlesztô és gyártó Wells Advanced Materials, amely európai gyártókapacitás kialakítását tûzte ki célul. A kínai fél az epoxigyanta különbözô termékeivel foglalkozik alapanyagként, amelyet további felhasználóknak ad el. A legfôbb termékük a szélerômû-lapátokba épül be, erre egy elég komoly európai felvevôjük van, de számos más fogyasztási cikkhez, mint például elektromos autók akkumulátorának külsô tokházához, horgászbotokhoz, kerékpár-védôsisakokhoz vagy sílécekhez is használható. Ez az anyag komoly fejlesztési lehetôségekkel bír – mondja dr. CSÖRNYEI László, az Un-It Color Kft. egyik tulajdonosa. – 2024 májusától váltak intenzívvé a tárgyalások. A partnerség hátterében az a piaci igény áll, hogy az európai felhasználók egyre nagyobb arányban keresik a kontinensen elôállított alapanyagokat.

Emellett a speciális termékek nemzetközi szállítása is jelentôs kihívásokat jelent, ezért stratégiai elôny az európai gyártási jelenlét.

A megállapodást több mint két évig tartó elôkészítô munka és tárgyalássorozat elôzte meg. A folyamat során a felek nemcsak üzleti, hanem kulturális szempontból is megismerték egymást, ami szilárd alapot teremtett a hosszú távú együttmûködéshez.

— Mennyire volt egyszerû az adminisztráció, az adásvétel?

— Nem volt egyszerû. Például a tranzakció bejelentési kötelezettséggel jár, az illetékes miniszternek pedig tudomásulvételi joga van, de 8 hónapra elakadt az ügyünk. Ennek ellenére sikerrel jártunk.

Vállalkozóként és polgármesterként is azt látom, hogy azok a szereplôk tudnak elôrelépni, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, nyitottak az új lehetôségekre, és hajlandók energiát fektetni a fejlôdésbe. Ennek az együttmûködésnek talán az lehet az üzenete, hogy egy vidéki magyar kisvállalkozás is bekapcsolódhat a globális ipari értékláncokba.

— Hogyan vették a két nemzet közötti kulturális, gondolkodásbeli akadályokat?

— Nagyon érdekesen alakultak a tárgyalások, mert ôk teljesen más mentalitással dolgoznak, mint mi. A vevô egy kínai tulajdonban lévô világcég, ám a menedzsment világlátott, és érti, ismeri az európai, magyar berendezkedést. A vállalat képviselôi jól eligazodnak a világban, hiszen a világ minden tájára szállítanak, ezért is vettük jól az akadályokat.

Felkészültek „belôlünk”, tisztában voltak vele, hogy hová jönnek, és a mintegy két évig tartó tárgyalások alatt megismertük egymást. Ez jó alapot szolgáltat a további együttmûködésnek.

— A sanghaji anyavállalat mintegy 20 éve van jelen a piacon, tavaly rekord mennyiséget értékesítettünk Kínán kívül, ezért is gondolkodtunk el a terjeszkedésen. A komlói üzem megvásárlása jelenti

DR. CSÖRNYEI LÁSZLÓ ÉS JASPER HAO-HSU YANG

a belépôt az európai piacra, ugyanis egyrészt az európai vásárló szeretné, ha Európában gyártanák ezt az anyagot, másrészt pedig a felhasznált kémiai anyagok exportja-importja bonyolult, sokkal biztonságosabb és egyszerûbb ezeket itt gyártani. A komlói lokáció ehhez földrajzilag is kiváló hátteret ad – mondja Jasper Hao-Hsu Yang ügyvezetô.

— Külföldi vásárlóként miként élték meg az adásvételt?

— Ez volt az elsô, Kínán kívüli ügyletünk, amely nagy lépés volt cégünk életében. Minden elsô próbálkozás nehéz.

Nagyon szerencsések vagyunk, mert az egyik cégtulajdonos jól eligazodott az adminisztráció útvesztôiben, ismerte az embereket, a folyamatot, hogy hogyan kell lemenedzselni. Alapvetôen minden könnyen zajlott, talán csak az idô volt kissé hosszú.

— Hogyan változik meg a cég mûködése azáltal, hogy a kínai vállalat lett a többségi tulajdonos?

— Az Un-It Color festékeket gyártott, ez némileg hasonló gyártástechnológiát, ismertséget jelent abban az iparágban, amiben mi dolgozunk. A jelentôs változást a kompozitgyártás hozza, új gyártástechnológiával és raktárral bôvül a vállalat, illetve a festéküzletben is szeretnénk növekedést elérni. Fokoznunk kell a gyártási kapacitásunkat, ehhez fejlesztjük a meglévô létesítményt, többek között szükségünk lesz egy komoly laborinfrastruktúrára, minôségbiztosításra.

Emeljük a létszámot is, elsôsorban helyben szeretnénk munkatársakat találni. A pénzügyi vonal felépítésében akadály, hogy nem könnyû olyan partnert találni, aki jártas a kínai könyvelésben.

— A festék- és kompozitgyártás milyen környezetterheléssel jár?

— Az üzem 25 éve itt van, eddig is rendelkeztünk a megfelelô környezetvédelmi engedélyekkel, de az új cégre vonatkozóan is meg kellett szereznünk a hatóságoktól a szükséges dokumentumokat. Ezt a vállalkozást hosszú távon szeretnénk mûködtetni, amiben a környezetünkben élôk együttmûködésére is számítunk. Eddig nagyon jó tapasztalatokat szereztünk ezen a téren.

K. T.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mindig egy lépéssel a trendek elôtt A Schrack Technik neve évtizedek óta összefonódik a minôséggel és az innovációval az elektrotechnika világában. A cég az elektrotechnika, az energetika és az adatátviteli hálózatok egyik vezetô szakértôje Európában. Osztrák központú, több mint 100 éves múlttal rendelkezô nemzetközi cégcsoport, amelynek magyarországi leányvállalata 1991 óta meghatározó szereplôje a hazai villamosipari piacnak. Számos nagyvárosban, így Pécsett is található képviselôjük. Az összetett mûszaki feladatok és nagyszámú szabványok miatt szükséges, hogy mind a szakemberek, mind pedig a befektetôk kompetens és megbízható támogatást kapjanak a munkájuk során. Hogy ebben milyen partner a Schrack Technik, többek között errôl is beszélgettünk KÖVESI Ágota kapcsolattartó menedzserrel.

— Miként szervezôdik a hazai leányvállalat, mik az erôsségei, egyediségei?

— Portfóliónk az elosztószekrényektôl a világítástechnikán át az elektromosautó-töltôkig minden területet lefed. Mûködésünk alapja a személyes jelenlét és a gyorsaság ötvözése. Budapesti központunk mellett országos képviseleteink és Store-hálózatunk biztosítja a közvetlen elérést, hogy a partnereink azonnali válaszokat kapjanak kérdéseikre. Logisztikai hátterünk kiemelkedô: 25 000 termék esetében a 18 óráig leadott rendeléseket már a következô napon átvehetik partnereink. Ingyenes tervezôprogramjainkkal (Schrack CAD, Schrack Design) segítjük a precíz, automatikus dokumentálást és melegedésszámítást, ami jelentôs idôtakarékosságot jelent. Egyediségünk, hogy a digitalizáció elônyeit (webshop, applikáció) összehangoljuk a mély mûszaki szaktudással és a mérnöki tanácsadással. Munkánk minôségét számos díj is jelzi: Magyar Termék Nagydíj elismerésben részesült például a Modul 4000 elosztóberendezésünk, már 10. éve a legmegbízhatóbb magyar cégek közé tartozunk, amit a Dun & Bradstreet AAA Arany tanúsítványa is igazol.

— Mi a Schrack Technik mûködésének alapfilozófiája, küldetése?

Milyen értékek mentén végzik a tevékenységüket?

— Küldetésünk a biztonságos és hatékony energiaelosztás megteremtése.

KÖVESI ÁGOTA

Értékeink a megbízhatóság és a hosszú távú partnerség: nem csupán terméket adunk el, hanem megoldásokat kínálunk. Piaci pozíciónkat azzal erôsítjük, hogy mindig egy lépéssel a trendek elôtt járunk, legyen szó fenntarthatóságról vagy intelligens épületfelügyeletrôl.

— Mi jelent ma kihívást a mindennapjaikban, az ágazatban, amelyben mûködnek, és ezekre milyen megoldásokkal tudnak válaszolni?

— A legnagyobb kihívást az ellátási láncok kiszámíthatósága és a gazdasági válság jelenti, amire proaktív készletezéssel és folyamatos oktatással válaszolunk. Korábbi tapasztalataink megtanítottak minket a rugalmasságra; a digitalizációba és a munkatársak képzésébe fektetett energia krízishelyzetben is fenntartja a stabilitást. Négy éve indítot-

tuk el a „Schrack a fiatalokért” programot, mert hiszünk az utánpótlás iskolai támogatásában. Eszközökkel, versenyekkel és gyakorlati tudásmegosztással segítjük a diákokat. A Schrack Design szoftvert ingyenesen oktatjuk a tanároknak, így a diákok már modern eszközökkel készülhetnek a szakmára és a vizsgaportfólió elkészítésére.

— A technológiai fejlettség mellett egy cég értékét a benne dolgozók teremtik meg. Mivel tudják elkötelezetté tenni a munkavállalóikat, ösztönözni ôket a jobb teljesítményre?

— Nálunk a családias légkör és a folyamatos fejlôdés a kulcs. Kezdettôl fogva biztosítjuk a kiváló munkakörülményeket, a családbarát szemléletet és a munka-magánélet egyensúlyát. Elveink sikerét igazolja, hogy dolgozóink jelentôs része 15–20 éve a csapatunk tagja. Elhivatottságuk és a cég iránti lojalitásuk sikerességünk valódi alapja.

— Miért csatlakoztak a kamarai közösséghez, mit várnak és önök mit nyújthatnak a tagoknak?

— A kamarai tagság számunkra a tudásmegosztásról és a szakmai együttmûködésrôl szól. Fontosnak tartjuk a naprakész tájékozódást a gazdasági környezet változásairól, emellett bízunk benne, hogy a kamara közösségépítô ereje segít vállalatunk és szakmai értékeink még szélesebb körû megismertetésében is. Cserébe magas szintû szakmai kompetenciát, és az utánpótlás-nevelésben (Schrack a fiatalokért) szerzett tapasztalatainkat kínáljuk.

— Milyen célokért dolgoznak, mit szeretnének elérni a jövôben?

— Szeretnénk tovább erôsíteni pozíciónkat a fenntartható energiamegoldások területén. Célunk, hogy a hazai villamosenergia-szektor megkerülhetetlen szakmai és digitális bázisa maradjunk, miközben a „Schrack a fiatalokért” programot országos szintû, példaértékû kezdeményezéssé emeljük.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

A folyamatos fejlesztés biztosítja a stabil piaci pozíciót Folyamatos a fejlesztés hazánk vezeraktárkészletet kíván, kevésbé tudjuk rutô páncélszekrénygyártójánál, a Stragalmasan kezelni az igényeket. Elinduluss Metal Kft.-nél, amely 35 éves mûtunk a külföldi piac felé is, ahová naködése alatt 600-nál is több saját fejgyobb darabszámok értékesítésére van lesztésû termékfajtát vezetett be a lehetôség. piacra a Strauss Metal márkanév — Gyorsan és sokféle módon válalatt. STRAUSZ János tulajdonostozik a világ, a biztonságtechnika teügyvezetô szerint a vállalkozás stabirületén miként lehet idomulni az ellitásához elengedhetetlen a szakmai, várásokhoz? a technikai és a gazda— A beszélgetések, sági fejlôdés. az üzleti kapcsolatok ré— A gazdasági élet vén elérnek hozzánk az megkívánja, hogy minél új információk, de folyainkább áttérjünk a nagy matosan böngésszük a sorozatú termékek gyárkülönbözô szaklapokat, tására, ami egyértelmûen internetes oldalakat, gépesítéssel és automatihogy naprakészek lezálással lehetséges. Ma gyünk. A legnagyobb olyan gépekkel dolgováltozást a 2008-as vizunk, amelyek egy perc lággazdasági válságnál STRAUSZ JÁNOS alatt két hajlítást képesek éltük meg, abban az idôelvégezni, a célunk olyan gépek beszerben új gépek jöttek be. A feltörés, a jóinzése, amelyek 72 hajlításra képesek dulatú feltörés is egy szakma, a magyaugyanennyi idô alatt. Azonban nem elég, rok Németországba járnak tanulni, mert ha a gyártás egy bizonyos fázisát erôsítami be van zárva, azt ki is kell nyitni. Ekjük, ezzel párhuzamosan az összes perikor lehet meglátni, hogy milyen technikai fériát erôsíteni kell, ezeknek egyszerre fejlôdés kell ahhoz, hogy azzal a módkell fejlôdniük. Van olyan kapacitás, amit szerrel, amit ott kitaláltak, ne lehessen kilétszámbôvítéssel lehet növelni, mást penyitni a páncélszekrényeket. Ehhez nedig csak beruházással, automatizálással. künk folyamatosan alkalmazkodnunk Az automatizálás eredményeként már 24 kell. órában tudnánk termelni.

— A mesterséges intelligencia ho— A sorozatgyártás, a nagy tételgyan szól bele a hétköznapokba? ben való gyártás a piac elvárása?

— Szerencsére biztonságtechnikába — A hosszú távú szerzôdésekre minmég nem tört be a mesterséges intellidenképpen a nagy tételû gyártást kell kigencia, a gyártásba azonban igen, és alépíteni, mi többségében a kisszériás kalmazzuk is, amennyire tudjuk. A bizgyártásokat képviseljük. 35 évvel ezelôtt tonságtechnika leginkább a bizalmon azt a célt jelöltem ki magunknak, hogy múlik. Úgy lehet bárkit is meggyôzni, ha az országot akarjuk ellátni speciális és mibemutatom, mit tud a termék, vagy eljunôségi biztonságtechnikai termékekkel. tott hozzá a hír, hogy milyen módszerekEzt tartjuk is. De azt látjuk, hogy ez nagy kel nem törhetô fel az adott páncélszek-

rény. Mint az autóknál, egy páncélszekrénynél is megnézi a vásárló a minôsítését: megújították-e azt, milyen az esztétikuma, a megjelenése, a tudatos vásárló megtekinti a termék méretét, az enteriôrjét, a felhasználhatóságát. A fejlesztéseinkben igyekszünk optimálisan kis szekrényt létrehozni, ami belülrôl is elég tágas. A tervezéshez is használunk már AIt. — A mai gazdasági körülmények miként befolyásolják a cég mûködését? Mik a kihívások?

— Folyamatosan pályázunk, és mindig azt tartjuk szem elôtt, hogy miként lehetnénk még jobbak. Sokféle terméket kell gyártani, ami állandó beruházást és fejlesztést igényel. Ehhez szükséges a munkatársi gárda tudását is igazítani. A multikkal szemben nálunk többségében nem egy célfeladatot kell ellátniuk a kollégáknak, hanem szerteágazó tudású szakemberekre van szükség. Lehet, hogy délig valaki egyfajta munkát végez, azt követôen pedig egy másikat, de az is megtörténhet, hogy óránként változik a munka jellege. A régi szakembereink ezt tudják, az újakat viszont egyre nehezebb megtanítani erre. Emellett a generációs különbségekkel is számolnunk kell, a fiatalabb munkavállalók számára fontosabb a munka–magánélet egyensúlya, mint volt a mi idônkben.

— Mivel lehet megtartani, ösztönözni, odavonzani jó munkavállalót?

— Városi szinten is jó fizetéssel, valamint a technológiai fejlettséggel. De az is fontos, hogy milyen a híre a cégnek, mert oda nem mennek dolgozni, ahol nagyon szigorúan veszik a munkát.

— Milyen célok felé tart a Strauss Metal a következô években?

— Továbbra is prioritásként kezeljük a folyamatos fejlesztéseket, a zárásbiztonságot, a technológiai megjelenést, a technológiai elérhetôséget, ez tulajdonképpen a kötelezô haladási irány. Ha egyszer megtervezünk egy alkatrészt, akkor azt úgy tesszük, hogy igyekszünk mindenhová beépíteni, ez a termelést, de a logisztikát is optimalizálja. Szeretnénk a jövôben is kis cég maradni a magunk mintegy 30 fôs munkatársi csapatával, célunk a robotizálás, amely által még magasabb színvonalon leszünk képesek biztonságtechnikai termékeket elôállítani.

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA

HOGYAN VÁGJON BELE egy kisvállalkozó az MI-be?

Az elsô három lépés Sok vállalkozó ismeri ezt az érzést: Tudom, hogy kezdenem kéne valamit ezzel a mesterséges intelligenciával, de hol fogjak hozzá? A környezeted már használja, a híradóban másról sem szólnak a hírek, a téma mégis túl nagynak, túl elvontnak tûnik ahhoz, hogy az ember csak úgy belevágjon.

A jó hír: nem kell hozzá programozónak lenni, és nem kell elôre nagy pénzt kidobni az ablakon. Az MI-vel pontosan ugyanúgy érdemes elkezdeni, mint bármilyen új eszközzel a vállalkozásban – kicsiben, óvatosan, egy valódi problémából kiindulva. Íme három lépés, amivel bárki elindulhat.

vagy bizalmas, akkor nem mindegy, hová kerül. Ahol az MI a napi mûködés és az érzékeny adatok részévé válik, ott már megéri tudatosan, akár zárt, házon belüli megoldásban gondolkodni – de ez már egy következô, örömteli fejezet, nem az elsô lépés.

A lényeg

1.

lépés: Ne az eszközzel kezdd, hanem egy feladattal

A leggyakoribb hiba, hogy valaki fellelkesül, regisztrál egy MI-szolgáltatásra, eljátszik vele fél órát, megállapítja, hogy „hú, de okos”, aztán két nap múlva elfelejti az egészet. Fordítva mûködik jól.

Válassz ki egyetlen konkrét, unalmas, ismétlôdô feladatot, ami rendszeresen elviszi az idôdet.

Például: ■ árajánlatok, levelek gördülékeny megfogalmazása, ■ egy hosszú dokumentum vagy szerzôdés rövid összefoglalása, ■ közösségimédia-posztokkal kapcsolatos ötletelése, ■ idegen nyelvû levelek megírása vagy lefordítása.

Ne az egész vállalkozást akard egyszerre automatizálni – keress egy konkrét fájó pontot. Egy jól megválasztott elsô feladat többet ér, mint tíz nagyszabású terv.

2.

lépés: Próbáld ki két hétig, alacsony téttel

Most jön a lényeg: használd élesben, de olyan helyzetben, ahol egy hiba nem okoz kárt. Két hét alatt megérzed, mire jó igazán, és hol bicsaklik meg. És itt egy fontos figyelmeztetés: a mai MI úgy viselkedik, mint egy magabiztos, lelkes gyakornok. Gyorsan dolgozik, sok mindenhez ért – de néha teljes meggyôzôdéssel mond butaságot vagy talál ki nem létezô adatot. Ezért a szabály egyszerû: amit fontos dologra használsz, azt mindig olvasd át, mielôtt

kiküldöd. Az MI az elsô vázlatot írja meg helyetted, nem az utolsó szót mondja ki.

Ha ezt a beállítottságot megtartod, óriási segítség lesz; ha vakon bízol benne, elôbb-utóbb megszégyenít.

3.

lépés: Döntsd el, hol van a helye – és hol nincs

Két hét után már látni fogod, mely feladatoknál spórol neked valódi idôt és energiát, és melyeknél csak játék. Ahol valóban segít, ott érdemes beépíteni a napi munkamenetbe.

Ugyanilyen fontos viszont kijelölni, hova nem szabad beengedned. Mielôtt egy érzékeny dolgot – ügyféladatot, üzleti titkot, készülô szerzôdést – rábíznál egy ingyenes, felhôs szolgáltatásra, állj meg egy pillanatra. Ha az adat fontos

Az MI-be belevágni nem ugrás a mélyvízbe, hanem egy óvatos elsô lépés egy konkrét feladat kapcsán. Válassz ki egy fájó pontot, próbáld ki két hétig, majd döntsd el, van-e helye az adott feladat kapcsán a vállalkozásodban. Aki így kezdi, az nem a hype-ot kergeti, hanem valódi idôt és energiát nyer – és pontosan ez a különbség a divatból MI-zôk, és a tényleg okosabban dolgozó vállalkozások között.

A cikk szerzôje Kiss Dániel, a K3Net Kft. ügyvezetôje, a DocAI (docai.hu) magyar dokumentum-intelligencia platform fejlesztôje. A DocAI célja, hogy a vállalkozások a saját, zárt rendszerükön belül használhassák a mesterséges intelligenciát – úgy, hogy az érzékeny adat ki sem lép a házból.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

A futás számomra mentális erôforrás Dr. CZÉH Árpád, a Soft Flow Kft. biotechnológiai, stratégiai programigazgatója viszonylag késôn, 35 éves korában kezdett el rendszeresen futni, miután korábban elsôsorban a kerékpározás töltötte ki a szabadidejét. A futás iránti érdeklôdés egy baráti ötletbôl indult. Felmerült a társaságban, hogy „csak a buli kedvéért” ellátogatnak a Tüskésréti futópályára, és kipróbálják magukat. Árpádot magával ragadta a mozgás új formája. A kisfia születése miatt ugyan egy idôre háttérbe szorult a futás, de két éve újra heti négy-öt alkalommal felhúzza a futócipôt. A futás nem csupán mozgásforma számára, hanem egy olyan szenvedély, amely hosszú távon is elkíséri.

— Csoportosan vagy egyedül szeret sportolni?

— A sport számomra mindig is közösségi élményt jelentett, hiszen mind a magánéletben, mind a munkában igazi csapatjátékosnak tartom magamat.

Fontosak számomra a közös célok, valamint az együtt elért sikerek, amelyek egy csapatot igazán összekovácsolnak.

A csapatsportok egyik legfontosabb sajátossága, hogy a teljesítményhez és az eredményességhez elengedhetetlen az együttmûködés. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a résztvevôk hasonló lelkesedéssel és motivációval álljanak a közös célokhoz. Ha ez az egyensúly felborul, és valaki már inkább kötelességként, semmint örömforrásként tekint a sportolásra, akkor a közösségi élmény és a teljesítmény is háttérbe szorulhat. Az egyéni sportágak, így a futás egyik nagy elônye éppen az önállóságban rejlik: nem szükséges hozzá más, csak az ember saját elhatározása és kitartása. A futó saját maga felel a céljaiért, a fejlôdéséért és a motivációjáért.

— Versenyzô típus? Milyen indíttatásból vett részt például idén a Pécs–Harkány futáson?

— Klasszikus értelemben egyáltalán nem tartom magamat versenyzô típusnak. Számomra sokkal inkább az együttmûködés és a közös sikerek jelentik a motivációt. Ugyanakkor folyamatosan versenyzem saját magammal: azon dolgozom, hogy gyorsabb legyek, hosszabb távokat tudjak teljesíteni, vagy éppen kevésbé fáradtan érjek célba. Néhány évvel ezelôtt még szinte elképzelhetetlennek tûnt számomra, hogy 10, 20 vagy akár 30 kilométert fussak megállás nélkül, ráadásul olyan idôered-

DR. CZÉH ÁRPÁD

ménnyel, amire büszke lehetek. Éppen ezért a Pécs–Harkány futóverseny teljesítése számomra önmagában is kiemelkedô eredmény volt. Külön öröm és fontos visszajelzés számomra, hogy az idei teljesítményem összevethetô lett a közel tíz évvel ezelôtti eredményemmel. Ez azt mutatja, hogy a kitartó munka és a folyamatos fejlôdés meghozta a gyümölcsét.

— Mi motiválja a sportolásban?

— A futás számomra mentális erôforrás. Ha például a munkában találkozom egy elsôre megoldhatatlannak tûnô problémával, azt gyakran magammal viszem az útra. Többször elôfordult már, hogy futás közben egyszer csak letisztultak a gondolatok, és megszületett a megoldás. Máskor ha azt érzem, hogy túl sok energia gyûlt fel bennem, vagy nehezebben kezelem a helyzeteket, fel-

húzom a futócipôt, kiválasztom az alkalomhoz illô zenét, és „lefutom” a feszültséget. A mozgás nemcsak fizikailag frissít fel, hanem mentálisan is új lendületet ad.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Az önismeret mellett számomra nagyon fontos tanulság az út és a cél megfelelô meghatározásának jelentôsége. Csak akkor tudjuk megtervezni a célhoz vezetô utat, ha pontosan tudjuk, hová szeretnénk eljutni. Ha pedig már rendelkezünk egy jól átgondolt útitervvel, lehetôségünk nyílik elôre felmérni az esetleges nehézségeket és kihívásokat, amelyekre így testileg és lelkileg is fel tudunk készülni. Amikor pedig a ránk váró feladatok ismeretében is az indulás mellett döntünk, akkor sokkal több minden válik elérhetôvé. Megtanultam, hogy megfelelô tervvel, felkészüléssel és kitartással valóban nincsenek elérhetetlen célok.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen a Soft Flow Kft. esetében a „work–life balance” nem csupán egy jól hangzó kifejezés, hanem valódi, támogatott szemlélet. Ennek köszönhetôen a sport és a munka összehangolása természetesebben mûködik. A családi programok mellett már valamivel nagyobb odafigyelést igényel a rendszeres mozgás beillesztése, de ebben is hatalmas segítséget jelent a családom támogatása.

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport?

— A közös érdeklôdés és szenvedély természetesen közelebb hozza az embereket egymáshoz. Több budapesti és szegedi kollégámat is meghívtam már a ‘híres/hírhedt’ baranyai futóeseményekre, például a Pécs–Harkány és a Pécs– Orfû–Abaliget futásokra. Eljöttek, kipróbálták ezeket a versenyeket, és örömmel mondhatom, hogy többen közülük már a következô részvételüket is tervezik.

K. T.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Somfai Gábor – Omoda 7 A munka- és tûzvédelemmel foglalkozó Somfai Kft. ügyvezetô-tulajdonosa az FX Autóház Omoda márkájának középsô modelljét, a plug-in hibrid Omoda 7-et próbálta ki. A kínai márka legújabb autója tovább közelített az Európában megszokott formavilághoz.

— Egyre több Omodát látok az utakon, és ez a modell pedig már nem is az újdonsága miatt tûnik ki az utcaképbôl, hanem inkább a harmonikus vonalai miatt. A mérete épp ideális, nem túl nagy, de már elegendô teret nyújt. A 20 collos kerekek önmagukban hatalmasak, ám ebben a karosszériában nem tûnnek túlzásnak. A lámpák kifejezetten jól sikerültek, és itt az a különleges eset állt elô, hogy a hátsók figyelemfelkeltôbbek az elsôknél. Az összkép nagyon pozitív, barátságos, sportos és elegáns az autó.

— Az SUV-k mennyire állnak közel önhöz?

— Rengeteget vezetek, évi 40– 45 000 kilométer is összejön. Két autót használok, egy teljesen elektromos kis SUV-t és egy benzines sportos kombit. A magas futásteljesítmény gyakori autócserével jár, most is épp váltás elôtt állok, és az már biztosnak tûnik, hogy épp ilyen konnektorról tölthetô hibrid autó lesz a következô.

— Mi az oka ennek a döntésnek?

— Nagyon szeretem az elektromos autózást, egyrészt a komfort és a csendesség miatt, másrészt tetszik az azonnal rendelkezésre álló nagy nyomaték.

Természetesen a környezetvédelmi

szempontok miatt is inkább az elektromos autó kulcsát veszem le a polcról, ha olyan távolságra utazom, amit lefed a hatótáv. Ugyanakkor a hosszabb utakra továbbra sem jelentik ezek az autók a tökéletes megoldást, és azt gondolom, hogy egy tölthetô hibrid mindkét hajtásmód elônyeit képes egyesíteni. Az Omoda 7 100 kilométer körüli elektromos hatótávja már elég a mindennapokra, a hosszú utakon pedig ott a benzinmotor nyújtotta biztonság. Az sem mellékes, hogy ha kiürül az akku, akkor az autó teljes értékû hibridként mûködik tovább, ami kedvezô fogyasztással jár.

— Az összteljesítmény is fontos érv lehet, hiszen ha kell, akkor ott a két motor együttes ereje.

— Valóban így van, az Omodában már az elektromos motor is 204 lóerôs, ami kiegészülve a benzines 150 lóerôjével nagyon meggyôzô dinamikát nyújt.

Ha lemerülne az akku, akkor is tárol annyi energiát, hogy egy-egy elôzéshez, kigyorsításhoz a maximális teljesítményt tudja adni. A fogyasztás kedvezô, a tesztúton látott adatok alátámasztották a várakozásaimat.

— Az Omoda 7 közel 4.7 méteres hossza tágas utasteret ígér. Mennyire volt kényelmes az autó?

— Megfelelt a várakozásoknak, sôt a hátsó sorban kifejezetten nagy a hely.

Az sem okozott csalódást, hogy a karosszériához hasonlóan az utastér is látványos, és kifejezetten jó minôségû anyagokat használtak. Kényelmesek az ülések, az elsôknél a fejtámla mozgatása izgalmas, az ülésfûtés és szellôztetés viszont télen-nyáron nagyon hasznos.

Tetszik a nagy méretû napfénytetô is. A funkciók legtöbbje a két kijelzôre került, ebbôl a vezetô elôtti elég kicsi lett, a középsô viszont hatalmas, és egyedi mutatványa, hogy motorosan képes az utas elé csúszni. Kétségtelenül vagány ez a funkció, ám a kesztyûtartónak így nem marad hely. Tetszik, hogy a vezeték nélküli telefontöltô alatt a legfontosabb berendezések fizikai gombot is kaptak, de az is igaz, hogy a nagy kijelzô menüje is logikus és könnyen kezelhetô.

FX Autóház Omoda ● 7622 Pécs, Siklósi út. 11. ● Tel.: 36 72 526-220 ● www.omodafx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyébként tárolóhelyekbôl is van bôven, így a kesztyûtartó hiánya már nem annyira fájó.

— Extrákkal is jól áll az Omoda 7, bár a tesztautó „csak” az alapot jelentô Exclusive kivitel, de a márka szlogenjéhez hûen gazdagon felszerelt.

— Meg is kellett néznem mit ad a jobban felszerelt változat, mert ebben is tényleg minden benne van. Nagyon ügyes a kamerarendszer, jókor kapcsol be és remek a képe. Vezetéstámogató rendszerek tekintetében is hiánytalan az autó, az pedig roppant szimpatikus, hogy ezek nem tolakodóak, viszonylag diszkrétek a jelzések, nem csipog és villog lépten-nyomon valamilyen üzenet.

A head-up display remekül kiegészíti a képernyôket, ráadásul tág határok között állítható a kijelzés pozíciója. Sajnos a kormánykerék már nem, a magasabbak talán szívesen húznák közelebb magukhoz. Ha már a hiányosságoknál tartok, érdemes megemlíteni, hogy a csomagtérnél fizetjük meg a tágas hátsó sor árát, a 401 liter még akkor sem túl nagy, ha alatta van néhány kisebb rekesz.

— Milyen vezetni az Omoda 7et?

— Legfôképpen stresszmentes. Finoman rugózik, ügyesen vált az elektromos és a benzines hajtás között, és a benzinmotort is szinte csak akkor hallani, ha mélyre nyomjuk a gázpedált. A

magas építésbôl adódóan és a nagy méretû tükrök miatt számolni kell a szélzajjal. A pécsi belvárosban is könnyû volt vele manôverezni, a már dicsért kamerarendszerrel pedig könnyû a parkolás. A rugózásán érezni a tömegét, nagy autósan mozogva simítja ki az úthibákat.

— Bevezetô áron 15 millió forint alatt elvihetô az Omoda 7-es, ez mennyire jó ajánlat?

— Azt gondolom, hogy a nagyon gazdag felszereltség, a friss dizájn, a jó minôség és a korrekt hajtáslánc a plugin hibrid SUV-ok közt mindenképp megfontolásra érdemessé teszi ezt az autót.

Sokan ugyan nem fogják kihasználni, mert ahhoz évi 125 000 km-t kellene menni, de a nyolcéves garanciaidô alatt vállalt 1 000 000 kilométeres motorgarancia remek bizalomépítô a márka iránt.

T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI Hengerûrtartalom: 1499 ccm Maximális teljesítmény (benzinmotor) 142 LE (105 kW) Maximális teljesítmény (villanymotor) 204 LE (150 kW) Maximális nyomaték: 365 Nm Csomagtér: 401 l Maximális sebesség: 180 km/h Gyorsulás 0–100 km/h: 8.4 s Átlagfogyasztás: 2.3/100 km Alapár (bevezetô ár): 14 990 000 Ft A fontosabb alapfelszereltségi elemek: 540 fokos panoráma kamerarendszer, 15,6” kijelzô, panoráma üvegtetô, 20” könnyûfém kerekek, 50 W vezeték nélküli mobiltelefontöltô, 8 hangszórós Sony audiorendszer, fûthetô és szellôztethetô ülések, forgalmi torlódás asszisztens, hátsó keresztforgalomra és ütközésre figyelmeztetô rendszer, 8 év garancia, 1 000 000 km garancia a motorra és a villanymotorra

35

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Pécsi kutatók fejlesztenek új mRNS-vakcinát a Chagas-kór ellen A pécsi Neo-Antigen Biotechnológiai Kft. és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje egy innovatív mRNS-alapú vakcina fejlesztését célozza a Chagas-kór ellen, amely jelenleg világszerte komoly egészségügyi kihívást jelent.

2026 májusában jelentôs kutatásfejlesztési projekt indult Pécsen, amely a Chagas-kór elleni vakcina kifejlesztésére fókuszál. A kezdeményezés központi szereplôje a pécsi Neo-Antigen Biotechnológiai Kft., amely a Pécsi Tudományegyetemmel együttmûködésben valósítja meg a programot.

A mintegy 826 millió forintos összköltségvetésû projekt meghatározó részben állami támogatásból valósul meg, és három év alatt kíván teljes körû preklinikai eredményeket elérni. A fejlesztés célja egy korszerû, mRNS-alapú vakcina létrehozása a Trypanosoma cruzi parazita ellen, amely a Chagas-kór kórokozója.

A betegség különösen alattomos, mivel sokáig tünetmentes maradhat, miközben fokozatosan súlyos károsodást okoz a szervezetben. A fertôzés következményeként szív- és emésztôrendszeri problémák alakulhatnak ki, amelyek akár életveszélyes állapothoz is vezethetnek. A globális felmelegedés és a népességmozgás hatására a betegség már Európában is megjelent, így a kutatás jelentôsége folyamatosan növekszik.

A projekt egyik legfontosabb eleme a dr. Tapodi Antal által kifejlesztett TFR123 vakcinaplatform, amely hatékonyabb immunválasz kiváltását teszi lehetôvé. A technológia képes javítani az antigének prezentációját az immunrendszer számára, valamint elôsegíti a sejtes immunválasz kialakulását.

A fejlesztés különlegessége, hogy mesterséges intelligenciát is alkalmaznak az antigének kiválasztásához. A kutatók több ezer fehérjeváltozat elemzésével azonosítják azokat a célpontokat, amelyek a legnagyobb eséllyel váltanak ki erôs immunválaszt. Ez a megközelítés

jelentôsen felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a vakcinafejlesztést.

A Pécsi Tudományegyetem szakmai háttere, valamint a nemzetközi partnerek bevonása biztosítja, hogy a kutatás magas színvonalon valósuljon meg. A projekt preklinikai szakaszban tart, célja a koncepció igazolása és az alapok megteremtése egy késôbbi klinikai fejlesztéshez.

A pécsi központú innováció nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is jelentôs. Egy sikeres fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a nemzetközi biotechnológiai kutatás élvonalába kerüljön, miközben új lehetôségeket nyit a fertôzô betegségek elleni küzdelemben.

Változik a kis értékû küldemények vámkezelése, 2026 júliusától megszûnik a 150 eurós vámmentesség 2026. július 1-tôl hatályba lép az EUrendelet, amely a 150 euró alatti értékû csomagokra vonatkozik, és 3 eurós vám megfizetésére kötelezi a vásárlókat termékfajták szerint.

A változás elsô lépése már 2026. július 1-jén életbe lép: Magyarországon is érvényesek az új uniós vámszabályok.

Az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékû csomagokban lévô áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni. Az új szabály szerint a 3 eurós vámot nem csomagonként, hanem az egy csomagban található termékkategóriák után kell megfizetni.

A EU Bizottsága által kihirdetett jogszabály – az uniós vámreform részeként

– valamennyi tagállamra vonatkozik, így Magyarországon is kötelezôen alkalmazandó. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan egyeztet a piaci szereplôkkel, hogy az átállás minél gördülékenyebb legyen. A kis csomagok vámkezelését továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi majd.

Ez az átmeneti megoldás a teljes vámmentesség eltörléséig marad érvényben, és a küldemények túlnyomó többségére kiterjed majd.

A cél egy igazságosabb és átláthatóbb e-kereskedelmi környezet megteremtése, valamint a csalárd vagy veszélyes áruk kiszûrése. A végleges rendszer

2028-tól lép életbe, amikor az uniós Vámadat-központ segítségével már minden csomagra termékspecifikus vámot számítanak majd.

A fogyasztók és a webáruházak számára ez azt jelenti, hogy a jövôben gyakorlatilag minden külföldi rendelés vámköteles lesz, így emelkedhet a vásárlások teljes költsége, a logisztikai folyamatok pedig egységesebbé és ellenôrizhetôbbé válnak.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elkezdôdik az ôszi konferenciaés csapatépítô szezon, ennek kapcsán kérdeztük Puch Esztert, a Dráva Hotel ügyvezetôjét Dél-Dunántúli Gazdaság: A Dráva Hotel neve sokak számára a harkányi gyógyfürdôhöz és a pihenéshez kapcsolódik. Hogyan erôsítik a jelenlétüket az üzleti turizmus területén?

Puch Eszter: Az elmúlt években tudatosan nyitottunk az üzleti szegmens felé. Harkány könnyen megközelíthetô Pécsrôl, a horvát határ közelsége pedig nemzetközi találkozók számára is elônyt jelent. Szállodánk 88 kényelmes szobával és 30 apartmannal rendelkezik, így a kisebb tréningektôl a nagyobb vállalati rendezvényekig minden igényt ki tudunk szolgálni. Korszerû konferenciatermeink technikai felszereltsége biztos alapot ad a sikeres eseményekhez.

Dél-Dunántúli Gazdaság: Milyen típusú rendezvényekhez kínálnak helyszínt és szolgáltatásokat?

Puch Eszter: Gyakorlatilag mindenhez: tréningek, csapatépítôk, partnertalálkozók, évzáró rendezvények, karácsonyi partik – rugalmasan alkalmazkodunk a megrendelô igényeihez. A catering-szolgáltatásunk a kávészünettôl a többfogásos gálavacsoráig terjed. Ünnepi eseményekhez külön dekorációt, zenét, akár tematikus programokat is biz-

tosítunk. Külön büszkeségünk a bowling lounge, amely egyedülálló lehetôség a régióban: kötetlen, szórakoztató csapatépítések és esti programok kedvelt helyszíne.

Dél-Dunántúli Gazdaság: Mi jelenti a legnagyobb hozzáadott értéket a Dráva Hotel esetében?

Puch Eszter: A személyre szabott szervezés. Mi nem csupán helyszínt adunk, hanem komplett élményt teremtünk. A vendégek a munkanap lezárásaként lazíthatnak a wellness-részlegünkben, élvezhetik a gyógyvíz közelségét, vagy részt vehetnek egy borkóstolón a környék pincészeteivel. A céges program így nemcsak szakmailag, hanem közösségépítés szempontjából is maradandó élmény.

Dél-Dunántúli Gazdaság: Hogyan tekintenek a jövôre?

Puch Eszter: A dél-dunántúli régió gazdasága folyamatosan fejlôdik, és ehhez igazodva mi is bôvítjük szolgáltatásainkat. A célunk, hogy a Dráva Hotel a vállalatok számára ne csupán egy szálláshely legyen, hanem a sikeres üzleti találkozók, inspiráló csapatépítôk és emlékezetes ünnepi rendezvények központja.

37