Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
A kiadásért felel:Rabb Szabolcs
Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: pbkik@pbkik.hu
A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
40–41. OLDAL
AI: HASZNÁLJUK, DE NEM ISMERJÜK
A mesterséges intelligencia az élet szinte már minden területén jelen van, még ha nem is tudunk róla. Használjuk, de nem igazán vagyunk tisztában vele, hogy mire jó, hol vannak a határai, miként lehetünk etikus felhasználók, mire tanítsuk meg a gyerekeinket vele kapcsolatban. Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ összeállításunkban.
„Minden problémát AI-jal akarunk megoldani”
A mesterséges intelligencia a közhiedelemmel ellentétben nem egyetlen eszköz, hanem változatos képességekkel és funkcionalitással rendelkezô algoritmusok gyûjtôneve. A vállalati mûködésbe egyértelmûen szükséges az integrálásuk, de jelentôs mértékû, akár bizalmi és biztonsági kockázatokat is hordoznak.
VONYÓANDRÁS,a Körber Hungária AI-specialistája egyszerre keresi a technológia hatékony alkalmazásának lehetôségeit és szervezi a kollégák edukálását, hogy a mesterséges intelligencia valódi támogatást nyújtson a vállalati folyamatokhoz.
—Milyen típusú mesterségesintelligencia-megoldásoknak van létjogosultságuk az iparban?
—Több részhalmazba sorolhatjuk az AI-eszközöket. Ez a felosztás a szigorúan vett tudományos szempontok alapján ugyan nem pontos, de a gyakorlatban használható és könnyen érthetô. Az egyik kategóriát a generatív mesterségesintelligencia-eszközök teszik ki: a Google Gemini, a ChatGPT, a hozzájuk kapcsolódó kép-, hang- és szöveggenerálók, illetve ezek különbözô workflowkba kapcsolt variációi. AI alatt a hétköznapokban az emberek többsége ezek valamelyikét érti. A kör azonban ennél tágabb: ugyan kevesebb figyelmet kapnak, de fontosak a gépi tanuló (machine learning) algoritmusok, amelyek rengeteg felhasználási móddal rendelkeznek, többek között az ipari termelésben is komoly támogatást képesek nyújtani.
— Megnôtt az utóbbi években a termelôvállalatok részérôl a fogadókészség a mesterséges intelligenciára?
— Igen, a gazdaságban egy óriási hype van az AI-jal kapcsolatban. Mindenki AI-t akar, mindenki az AI-ról beszél, minden problémát AI-jal akarunk megoldani, függetlenül attól, hogy tényleg arra van-e szükség. A nagyobb iparvállalatok, mint a Körber is, jellemzôen óvatosabbak, a megfontolt haladás hívei. Szerintem a néha már túlzó hype és a kissé szkeptikusabb légkör remek elegyet alkot, mert a két nézôpont
ötvözésébôl kirajzolódik egy köztes út, és világosabb válaszokat kapunk, mely problémák megoldására érdemes tényleg bevetni ezt az eszközt.
— Mi szól mellette, mi szól ellene, hogy egy vállalat akár a folyamataiba, akár az eszközeibe, de akár az irodai alkalmazásaiba is beépítse az AI-t?
— Mellette szól, hogy szerintem ez a közeljövôben egyfajta killer faktor lesz: vagy használod, vagy meghalsz, azaz nélküle egyszerûen nem tud fennmaradni egy vállalkozás a piacon. Más részrôl azt sem szabad elfelejteni, hogy ha
rosszak vagy egyáltalán nincsenek kiépített folyamataink, hibásak az adataink és nem megfelelôek a munkavállalóink képességei, akkor a mesterséges intelligencia nem fog minket megmenteni.
Persze ellenérvek is idézhetôk. Nemrég egy kutatás rámutatott, hogy ha az agyunk helyett az AI-t dolgoztatjuk, már néhány óra múlva kimutatható a képességromlás. Néhány hét használat után pedig CT- és MR-gépekkel igazolható az agyban bizonyos szintû leépülés. A hosszabb távú következményeket pedig még egyáltalán nem látjuk, de atendencia ijesztô és figyelni kell rá. Komolyak az adatvédelmi bizonytalanságok is. Nemcsak az adatok illetéktelen kezekbe kerülése valós veszély, hanem például az is, hogy az AI olyan, más platformokból átemelt elemekbôl ír programkódot, amelyekben a hackerek vírusokat vagy kiskapukat rejtettek el. Ezeket a technológia nem mindig ismeri fel. Az adatbiztonsági kockázat mellett érdemes kiemelni a társadalmi kockázatot is. Az AI elterjedése igen gyors változásokat okoz, hatalmas tempót diktál. Eddig kb. kétévente jött ki pl. egy új Excel-frissítés, amiben néhány gomb más helyre került, plusz felbukkant egy-két új feature. Most a kéthetente megtartott képzéseimhez minden esetben újra kell írnom az oktatási anyag egy részét, mert egyszerûen megváltozott az eszköz, vagy már nem azt az eszközt érdemes használni. Az AI jelenleg néhány hét alatt fejlôdik annyit, mint egy hagyományos szoftver néhány év alatt. Nem biztos, hogy hosszú távon egészséges kihívás ezt a tempót tartani.
— Miként lehet a munkavállalók felkészültségét az AI általi kihíváshoz igazítani?
— Az AI abban nem különbözik más eszközöktôl, hogy az elônyét alapvetôen a használhatósága határozza meg. Ami azon múlik, hogy az alkalmazói rendelkeznek-e a szükséges tudással és képességekkel. Ezért oktatni kell és felhasználói tudatosságot adni a kollégáknak. Ami komolyabban árnyalja a helyzetet, az a kreativitás. Az AI tud a Beatles stílusában zenéket generálni, de csak azért, mert a Beatles korábban létrehozta a mintát. Ha ôk nem léteztek volna, az AI soha nem tudná magától megteremteni a stílusukat, hiszen a jelenlegi tudást szintetizálja, nem kreatívan alkot valami újat. Ezért szerintem az egyik legfontosabb most a szervezetekben, hogy
ha föl akarják építeni az embereiket, akkor a kreatív gondolkodásmódot, az alkotói hatalmat fejlesszék, amire az AI nem képes.
—A jogi szabályozottsággal, az érzékeny, titkos adatok miatti kitettséggel tisztában vannak-e a vállalkozások, amelyek ChatGPT-t vagy más AI-eszközt használnak?
— Szerintem itt nem állunk jól. A kkv-k helyzete a legnehezebb, mert annyira körülményes és drága erre figyelni, hogy több erôforrást emészthet fel, mint amennyi hasznot hoz. A nagyobb vállalatoknál ez jobban, de abszolút nem tökéletesen mûködik. Itt is szükség lenne a munkatársak oktatására, a szervezeti szabályozás gyorsabb reakciójára, valamint a megfelelô platformok és keretrendszer biztosítására. Ha nincs védett, biztonságos AI-eszköz bevezetve a szervezetnél, akkor a munkavállalók elkezdik használni a saját kis megoldásaikat, amelyekbe céges adatok is bekerülhetnek. Ezért az egyetlen lehetôség, hogy munkáltatóként eszközt biztosítok, amit biztonságosan tudnak alkalmazni.
—A Körbernél hogyan jelenik meg az AI ipari felhasználása?
— Három, részben összefüggô, fô streamre bonthatjuk a felhasználási területeket: nagy projektek, use case-generáló közösség építése és átfogó oktatási rendszer. A nagyobb projektekkel foglalkozó streamben jellemzôen speciális problémákra készítünk speciális megoldásokat: ezek fôként a termelést támogató mélytanuló algoritmusok. A másik két stream inkább az eszközök felhasználására koncentrál. A tervünk egy olyan keretrendszer létrehozása, amelyben különbözô szinteken képezzük a kollégákat. A minden új technológiára nyitott és az elsôk között kipróbáló early adoptereket bevonjuk egy kis közösségbe és jó minôségû eszközöket adunk nekik. Cserébe azt kérjük, fejlesszenek minél többe use case-t a saját területükön, majd ezeket az ötleteket osszák meg egymással. Az együttgondolkodás még több ötletet eredményez, a legjobbakat végül az összes kolléga számára elérhetôvé tesszük. Ezzel párhuzamosan klasszikus tantermi oktatást tartunk minden fehérgalléros munkavállaló számára. Akik még soha nem használták vagy autodidakta módon próbálkoznak, azoknak megtanítjuk, hogyan kell alapszinten kezelni, promptot írni.
— Milyen a kollégák részérôl a fogadókészség az új eszköz iránt?
— Nagyon pozitív. Már lassan egy éve dolgozunk rajta, és látszik a változás. Még a szkeptikusok is remek ötletekkel szolgálnak, konstruktív ellensúlyt képezve. Szerencsére nem túl sokan, de vannak olyanok is, akik szerint az AI minden problémát megold majd, ezentúl semmivel sem kell érdemben foglalkozni.
Összességében látni kell, hogy az AI egyrészt a kreativitás fejlesztésének kényszerével, másrészt a tanulási sebesség gyorsításával állít elénk kihívást. Erre a leghatékonyabb reakció a közösségi tanulás, az emberiség jó pár ezer éve bevált taktikája. Az lesz a kulcs, hogy ne egyedül próbáljunk vele foglalkozni, hanem dolgozzunk össze decentralizált közösségekben, akár céges, akár még szélesebb szinten. Erre kiváló lehetôség lesz a kamarai AI Klub, ami megfelelô módon támogatja az egyes szereplôk együttmûködését.
Ügyfélszolgálati költség féláron
Néhány éve forradalmian új, saját AI-alapú ügyfélszolgálati eszközt fejleszt az Anderson Group Hungary Kft. TESZÁRIK ZOLTÁN ügyvezetô szerint ennek használatával akár 50–70%-kal is csökkenhetnek az ügyfélszolgálatot érintô személyi és üzemeltetési kiadások – a lehetôség nemcsak a nagyobb cégek, de a kkvk számára is elérhetô.
—Ez az új eszköz a nap 24 órájában ellátja a telefonos és online ügyfélszolgálatot, akár több nyelven is, fogadja a telefonhívásokat, e-maileket küld, rögzíti az adatokat a cég belsô rendszereibe, vagy akár automatikusan jelentéseket generál. Megoldásunk akár hibrid ügyfélszolgálat biztosítását is lehetôvé teszi, tehát ahol eddig tíz emberrel oldották meg az ügyfélszolgálati munkát, az AI segítségével most erre akár két munkatárs is elegendô lehet. Az AI sem hibátlan, de jóval kevesebbet téveszt, mint az ember. Folyamatosan fejlesztjük a rendszert, ami az adott cég igényeire formálható. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen gondolkodnak valamilyen saját megoldáson, ezért már meglévô voice-
botokkal kapcsolatos fejlesztésekbe kezdenek, viszont ezeket nem igazán tudják beilleszteni a saját vállalati mûködésükbe, mert a rendszer nem alkalmas a fogadásukra. Ezért mindenkinek azt ajánljuk, hogy már a fejlesztés elôtt járják körül ezt a kérdéskört, mert lehet, hogy olcsóbb egy új rendszert fejleszteni, mint egy voicebotot a régibe illeszteni.
—Milyen tapasztalatokat szereztek a már mûködô AI-alapú ügyfélszolgálattal kapcsolatban?
— A nagy nyelvi modellek egy roppant gyorsan változó közeget jelentenek, így figyelni kell arra, hogy biztosan a legmodernebbet, a legjobbat használjuk fel, másrészt óriási különbségek és változások lehetnek a költséget tekintve is. Igen dinamikusan változik ez a környezet, sokkal dinamikusabban, mint a normál fejlesztôi világ, ezért mindenképpen körültekintônek kell lenni –több éles bevezetésbôl és fejlesztésbôl vontuk le ezt a tapasztalatot. Nagyon sok az érdeklôdô, számos megkeresésünk van, de még megfontoltak a cégek az AI-alapú eszközök bevezetésével kapcsolatban. Én erre az évre várom a jelentôsebb áttörést.
CÍMLAPSZTORI
— Milyen elônyökkel jár, ha valaki AI-alapú ügyfélszolgálatot kezd el mûködtetni?
— Jóval költséghatékonyabb, hiszen kevesebb munkatárs foglalkoztatására van szükség, átlagosan a korábbi költség fele is elég a mûködésre. Az AI a nap 24 órájában bármilyen nyelven rendelkezésre áll és ugyanolyan minôségi munkát végez, mint korábban az ember. Az is elôny, hogy a többségében reggel 8-tól délután 4 óráig nyitva tartó ügyfélszolgálatot ki tudják nyitni 0–24re. Egy ügyfelünk a rendszer bevezetése után boldogan mesélte, hogy hónapok óta elôször tudta végigaludni az éjszakát, mert nem csörgött a telefonja, amit korábban ô kezelt. Cégünk ügyfelei közül többen nagy értékû és igen szenzitív témájú telefonbeszélgetéseiket szervezték ki az általunk létrehozott rendszerbe, és a visszajelzések alapján ez nagyon jól mûködik, nem vesztettek ügyfelet, mert a rendszer ugyanolyan biztos, mintha ember ülne ott. A tapasztalatok szerint az ügyfelek is jól fogadják, hogy nem emberekkel kommunikálnak, semmiféle problémájuk nincs ebbôl. Természetesen ajánlott tájékoztatni a hívókat,
hogy egy voicebottal beszélnek, ennek biztosan megvan már a szabályozási háttere is. Egyébként egy cégnek jelen pillanatban plusz fejlettségi többletet ad, javítja az imázsát, ha modern technológiát használ.
— Az önök által fejlesztett rendszer miben okosodhat, miben fejlôdhet tovább?
— A cél, hogy minél hosszabb és komplexebb folyamatokat lehessen beletenni. Volt olyan partnerünk, aki az elején egy egyszerû feladattal akarta lefejlesztetni a voicebotot, és amikor látta, hogy ezt is, azt is, amazt is tudja, egyre komplexebb feladatokat kért. A voicebot beszélgetés közben már „bele tud nézni” a megadott adatbázisba, rendszerbe, és onnan válaszolja meg az aktuális kérdést, ha kell, vagy például tovább tud kapcsolni élô személyhez, ha kérik. Számunkra az a következô lépés, hogy a személyes ügyfélszolgálatokhoz is olyan fejlesztést valósítsunk meg, ahol mondjuk a tízszemélyes ügyfélszolgálatos pulthoz elég lesz egy ember.
—A piaci igények generálják ezeket a fejlesztéseket?
— Látjuk, hogy mekkora problémát jelent egy nonstop ügyfélszolgálat önköltségi árát megteremteni, ahol 3 fô munkabére éjszakai pótlékkal, túlórapótlékkal havonta több mint 2 millió forint, míg a voicebot ezt 200–250 ezer forintért megoldja. Nem beszélve arról, hogy hetven nyelven tud beszélni. Budapesten ügyfélszolgálati munkakörre nem nagyon találni embert, nagy a fluktuáció, a betanítási költség, ez pedig egy remek lehetôség ezek megoldására, plusz arra is, hogy innen Magyarországról mondjuk Nyugat-Európába szolgáltassunk. És arra is látok esélyt, hogy azokat a feladatokat, amiket most esetleg Indiába szerveznek ki, azt itt tudnánk tartani Magyarországon.
Szerintem ami felé megyünk, a jövô, az a hibrid ügyfélszolgálat. Ha valaki azt mondja, hogy neki szüksége van az AIalapú eszközre, de azért szeretne embert is foglalkoztatni, akkor a kettôt tudjuk ötvözni, mondjuk öt ember helyett két ember munkája is elég lehet a voicebot mellett.
—A kis- és középvállalkozások megízlelték-e már az AI-megoldások ízét, vagy csak a nagyok gondolkodnak ilyen jellegû fejlesztésben?
—Szerintem nincs méretkorlát ebben. A nagyobb cégeknek több pénzük
TESZÁRIK ZOLTÁN
van, így komplexebb fejlesztéseket tudnak megvalósítani, de nagyobb idôintervallum szükséges az átállásra. A nagyon kicsi vállalkozások többségében saját megoldásokat alkalmaznak, amikbôl szerintem nagyon jók is vannak a piacon. Minden területen nyitottak erre az új eszközre. A kisebbeknek is mindig azt mondom, hogy nézzék meg, miként tudnak az ô méretüknek, költségkeretüknek megfelelô megoldásokkal haladni lépésrôl lépésre.
Kritikus gondolkodásra kell megtanítani a gyerekeket az AI-használattal kapcsolatban
MORVAI LEVENTE,a Charter Informatika vezetôje, informatikatanárként 8 évestôl 14 éves korig foglalkozik az informatika iránt érdeklôdô gyerekekkel – hetente mintegy 20–30 diákot ismertet meg a kütyük, a robotok és az utóbbi években az AI világával.
CÍMLAPSZTORI
—Az általános iskola második, harmadik osztályától kezdve már szinte mindenkinek van okostelefonja. A szülôk nem tudják megtiltani a gyerekeknek a használatukat, maximum korlátozni. Szerintem az ilyen korúak mintegy fele már kipróbálta az AI-t, akik hozzám járnak, mindegyikük kapcsolatba került vele, de ez cél is, hogy megismerjék. A fô irány az AI használatával kapcsolatban az informatikai témakör, elsôsorban technikai kérdéseket beszélünk meg vele, beleértve a programozást, a különbözô kütyükkel kapcsolatos információkat, ilyen irányban kérdezgetjük, és segítséget kérünk tôle. A gyerekek heti szinten járnak hozzám, és az oktatás elôtt van egy órájuk, utána pedig negyedórájuk-félórájuk, amikor teljesen önállóan, együtt használhatják a számítógépeket, így akkor AI-oznak is. Általában olyanokat próbálnak ki, amit máshol nem mernek vagy nem szabad, például a csúnya beszédet. Beszéltetik az AI-t, és nevetgélnek rajta, de hát a kíváncsiság természetes náluk. E tesztelés által sok tapasztalatra, tudásra tesznek szert, ezért is szoktam azt javasolni a szülôknek, hogy ne tiltsanak semmi ilyesmit, mert a gyerek máshol fogja ki-
próbálni, inkább törekedjenek arra, hogy a gyerekkel közösen egy irányba tartsanak, így teret engednek annak, hogy a gyerek kinyíljon a szülô irányába. Felém azért tudnak megnyílni a gyerekek, mert én nem a szülô, nem a szigorú ember vagyok, sôt kíváncsian várom, hogy mit mondanak, mutatnak meg, amit máshol nem mernek. Természetesen megtanítom nekik, hogy ez az eszköz mire használható és mire nem. Egyébként minden oktatáson, ahol tudom, bemutatom nekik is, a szülôknek is, az idôseknek is az AI veszélyeit, hogy igyekezzenek bizonyos távolságot tartani tôle, mert érzelmileg nagyon könnyen be tudja húzni az embert. Magam is amikor elkezdek beszélgetni az eszközzel, nagyon hamar elfelejtem, hogy egy géppel társalgok. Tudattalanul is érzem, hogy milyen jól válaszolt, emiatt pedig elkezdem kedvelni. Én ugyan látom mögötte a biteket, és vissza tudom magamat húzni a realitásba, de az emberek nagy része nem.
—Mennyire mozognak magabiztosan az AI világában a gyerekek?
—A hozzá kapcsolódó szavakat nem igazán ismerik, ha azt kérdezem, hogy mi az MI, akkor kattog az agyuk, és nem azonnal tudják, hogy az a mesterséges intelligencia. Viszont azzal nagyjából tisztában vannak, legalábbis azok, akik hozzám járnak, hogy mire való, mire használhatják. Azt látom, hogy az AI-jal kapcsolatban elôjön belôlük az emberiség egyik alap viselkedési aspektusa, egyfajta felsôbbrendûség, és az irányítószerepet, amit egy gyerekcsapatban nem tudnak megélni, azt a géppel tesztelik. A kezükbe került egy olyan univerzális eszköz, amit szóban tudnak irányítani, és az ilyen kisgyerekekben kifejlôdhet a jó irányú meg rossz irányú használat is. Itt azt gondolom, nagyon nagy felelôsségük van a jelenlegi pedagógusainknak, hogy ôk is pontosan lássák ezt.
—Mi az, amit érdemes megtanítani a gyerekeknek vagy elmondani ennek az eszköznek a használatáról?
—Alapvetés, hogy ez egy eszköz, mint például egy csavarhúzó, csupán egy „buta” számítógép, ami úgy válaszol, mint egy ember. Fontos, hogy ezzel tisztában legyenek. Ezt csak szóban tudom elmondani nekik, azonban ez kevés, akkor fog kiderülni számukra, hogy
MORVAI LEVENTE
ez
így van, amikor elkezdik használni. A másik nagyon fontos dolog, amire mindig felhívom a figyelmüket, hogy ahogy az internet se a valóság, hanem csak egy lehetôség az információszerzésre, az AI szintén így mûködik. Ez egy lehetôség, és ugyanúgy meg kell kérdezni egy barátot, egy pedagógust, egy mentort, a szülôt, hogy mi a véleménye az adott témakörrôl.
—Sok mindent még nem tudunk az AI hatásáról, hogy a használata miként fog megnyilvánulni az emberi érzelmekben vagy a hétköznapjainkban.
—Azt gondolom, hogy nem jó irányba viszi az emberi kapcsolatainkat, ugyanis bekerült egy olyan eszköz a rendszerbe, ami szinte ugyanakkora hatást gyakorolhat ránk, mint az élô kapcsolataink. Amikor ahhoz, hogy a barátomtól tanácsot kérjek, föl kell hívnom, idôt kell kérnem tôle, a barátomnak rá kell érnie, ellenben ez az eszköz azonnal ott van 0–24-ben. Éjjel, ha rosszul vagyok, és beszélni akarok valakivel, föl tudom hívni. A barátom emberként nincs ott nekem, várnom kell egy napot, egy hetet, míg találkozom vele. Rohanó világban élünk, és ez szerintem össztársadalmi szempontból nem jó irány, mert az emberi kapcsolatokat még kevésbé fogja erôsíteni, ha nem gyengíteni. Ezt magamon is tapasztalom, hiszen én is eddig kerestem egy pszichológust, egy barátot, valakit, ha volt egy problémám, de most megkérdezem az AI-t. Nagyjából tudom a választ, ô meg ráerôsít, hogy igazam van. Ettôl kezdve föl fogom hívni a barátomat? Nem, megkérdezem az AI-t, utána esetleg megkérdezem a barátomat is, de nem biztos, hogy éppen elérem, lehet, hogy csak egy hét múlva hív vissza, ami nekem már késô. És akkor nem beszéltem arról, hogy két-három AI-t is tesztelhetek, ráadásul egy aránylag olcsó eszköz van a kezemben.
Sajnos azt is látom, hogy a gyerekek egyre kevésbé fognak tanárokat, mentorokat keresni, nem is néznek fel rájuk, mert eddig tisztelték a tanárok tudását, most viszont megkérdezik az AI-t, és már úgy mennek el az iskolai órára, hogy a tanár bácsi adott kérdésre nem tud válaszolni, az AI meg tud. Ez egy óriási probléma. Ezért a tanároknak át kell alakítaniuk az oktatási módszerüket, és az egész oktatási rendszerünket az alá kell rendelni, hogy bejött egy olyan esz-
CÍMLAPSZTORI
köz, amelytôl segítséget lehet kérni. Nem szabad elutasítani a használatát. Azt is érdemes látni, hogy az AI egy évvel, két évvel ezelôtt nem sokat ért, azóta viszont rengeteget fejlôdött, és még jobban fog fejlôdni. Nem tudjuk, hol van a fejlôdésének a vége, de a tempó egyre gyorsul.
—Milyen idôs korban érdemes a gyerekeket az AI közelébe vinni?
— Azt olvastam, és ezt igazolom, hogy 3 éves kor alatt nem szabad a gyereknek videós tartalmat fogyasztania, úgy sem, hogy a szülô nézi a televíziót, és a gyerekét az ölébe ülteti, mert a kicsi minden mozdulatból érzi, ha nem figyelnek rá. Tehát azt gondolom, alapvetésnek kellene lennie, hogy 3 éves korig ne találkozzon elektronikus eszközökkel, viszont 8-9 éves kortól kezdve nem tartom rossznak, hogy használatba vegyék. Hozzám járnak 8 éves kissrácok, és velük használom az AI-t. Meg tudjuk nekik tanítani, hogy ez egy olyan eszköz, amitôl tudsz kérdezni, és egy másodpercen belül megkapod az információt, amire kíváncsi vagy, de fel kell hívnunk a figyelmet a kritikus gondolkodásra, hogy nem hihetünk el mindent, ami a monitoron van, ami a telefon hangszóróján kijön, ugyanúgy, ahogy eddig is kritikusan kellett fogadnunk a különbözô csatornákon érkezô információkat. Ha ilyen kritikusan állunk ehhez az eszközhöz is, és több forrásból szerzünk információt, akkor csökkenthetjük a veszélyét. Néhány év múlva meg fognak jelenni a személyes asszisztensek, onnantól mindenki AI-t fog használni, úgyhogy nem tudjuk korlátozni a mûködését.
AI
a HR-ben: egy emberi döntéshozatal legyen a végsô szó
Az AI-t ma már a HR világában is többrétûen használják. A szervezetfejlesztés, HR-analitika, coaching területén mûködô MyPro Solutions például saját AI-coachot fejlesztett, amely mint ahogy DOBOS ELVIRA cégvezetô mondja, nem helyettesíti a valós szakembert, ám kiválóan kiegészíti annak munkáját.
— Számos helyen lehet alkalmazni és alkalmazzák is a HR-ben az AI-t, sok
esetben a meglévô rendszereket egészítik ki olyan funkciókkal, amelyek beépülnek egy-egy modulba, így egyes lépéseket segít az AI. Többször felmerül, hogy a toborzás-kiválasztás területén mennyire hasznos az AI használata, ám ezeknél az AI-megoldásoknál elengedhetetlen a valós emberi felügyelet és kontroll, és különösen kerülni kell a kizárólag automatizált, érdemi emberi beavatkozás nélküli döntéseket. Egyébként az EU szabályozza is, hogy mire lehet használni és mire nem az AI-t különbözô kockázati besorolásokkal. Például toborzás esetén kiválóan bevethetô abban, hogy segítsen megírni mondjuk interjúkérdéseket egy-egy pozícióhoz, vagy magát az álláshirdetés szövegét is jól összerakja, hogy tényleg ahhoz a célcsoporthoz jusson el, amelyet szeretnénk megszólítani. Viszont sok HR-es kolléga kérdezi, hogy a bejövô önéletrajzok leszûrésére lehet-e használni, hogy ne kelljen mindet végignézni. Az ilyen célokra alkalmazott AI az EU AI Act szerint jellemzôen high-risk kategóriába esik, ezért csak szigorú megfelelési és emberi felügyeleti feltételek mellett alkalmazható. Itt ugyanis már torzításokat eredményezhet egy ilyen szûrés, és felmerülhet, hogy diszkriminatív módon esetleg kiesik valaki, mert nem mûködik tökéletesen az adott funkció. De a szabályozás miatt sem szabad arra használni, hogy önállóan hozzon személyeket érintô döntéseket.
—Felelôs vezetôkkel beszélgetve mit tapasztalnak, megfordul-e a fejükben, hogy már egyes folyamatokba be lehetne vonni az AI-t?
— Igen, egyre többekben. Komplex HR-rendszerekben is nagyon sok módon lehet használni, nekünk is van például folyamatfelmérô AI-asszisztensünk, és saját fejlesztésû AI-coach modulunk. Ez utóbbi kiváló lehet arra, hogy ha a teljesítményértékelés folyamatában kitûzünk egy teljesítménycélt, amit az adott idôintervallumban el kell érnie a munkatársnak, az AI-coach szépen fel tudja építi és végigvezetni a fejlesztési folyamatot. Éppen most végeztünk egy kutatást arra vonatkozóan, hogy mennyire nyitottak a cégek az AI használatára, és az látszik, hogy már szinte mindenki használja. Ugyan nagyon gyorsan beépült a mindennapi gyakorlatba, akár a HR területén is, viszont a tudatosság szintje viszonylag alacsony. Így van egy biztonsági rés, hiszen sokféle dologban
támaszkodnak rá a vezetôk, a cégek, miközben gyakran nincsenek tisztában a jogszabályi keretekkel, az AI- és a GDPR-szabályozással, vagy hogy egyáltalán hová kerülnek a bevitt adatok, mi lesz a sorsa annak, amit megosztunk egy AI-jal. Úgyhogy megvan a cégek nyitottsága, és gyorsan akarják használni az eszközt, hogy minél eredményesebbek legyenek. Az is kiderült a kutatásból, hogy a bizalom nem olyan magas szintû, mint a felhasználás mértéke. Nagyon érdekes, hogy nem bízunk benne, de azért mindenre használjuk.
— Minden ember más, miként lehet elérni az AI-jal a személyre szabhatóságot?
—Az AI folyamatosan és rohamosan fejlôdik, emellett nagyon rugalmas, és rá is érez a felhasználó igényeire, stílusára, tud alkalmazkodni, empátiát mutatni. Számos nemzetközi kutatás szól arról, hogy bár a felhasználó tudja, hogy nem empatikus vele az AI-eszköz, hiszen gép, és nincsenek érzései, mégis ugyanúgy reagál rá, mintha érzéseket mutatna. Elfogadja egyfajta kapcsolódási pontként, partneri viszonyt tud kialakítani vele, és egy órán belül már olyan erôs munkakapcsolat alakul ki az AI coachcsal, mint a humán coachcsal. Tehát remekül le lehet modellezni AI-jal
azt a fajta mûködést, amit akár egy coach például kínálni tud az ügyfélnek. Már a nagy nyelvi modellek megjelenése elôtti kutatásokból is kiderült: roppant hatékony az eszköz, és közel hasonló az eredményessége, mint a humán fejlesztô szakembernek. 24 órában folyamatosan elérhetô, mindenre emlékszik, amit a kliens mondott, ez is egy nagyon erôs bizalomépítô faktor, míg mondjuk lehet, hogy egy szakembernek kicsit elkalandozik a figyelme, valamire rosszul emlékszik, és ez negatívan csapódik le a másik oldalon.
—Az önök által fejlesztett AIcoachot mire és hogyan használják, egyáltalán miért fejlesztettek a saját munkájuk ellen egy gépet?
—Abban hiszünk, hogy a személyes coaching fel fog értékelôdni – és ezt a kutatásunkban részt vevô 90 cégvezetô és 92 coach is így gondolja –, annak ellenére, hogy a vezetôkben nagy a nyitottság (63%) arra, hogy AI-coachot használjanak. Ez azért lehetséges, mert a kettô funkcionalitása eltér egymástól. Nem a saját munkánk kiváltására fejlesztjük az AI-coachot, hanem éppen azokra a területekre, ahová ez a szerintem roppant értékes szemléletmód, módszertan, eszköztár különben nem juthatna el. Mert egyrészt nincs annyi
coach szakember, amennyire szükség lenne, másrészt rengetegbe kerülne a cégeknek, ha minden munkatárs mellé delegálnának egy coachot. Viszont egy AI-coachingeszközzel elôrébb tudnak lépni, hiszen sokkal kedvezôbb a díja, bármikor használhatják a munkatársak, és közel hasonló dolgokra képes, mint egy emberi coach. Így a személyességnek megmarad az az exkluzivitása, amikor például komplex rendszerszintû dolgokat vagy a kontextust, az érzelmi hátteret kell átlátni – oda nyilvánvalóan szükség van egy emberre. Nem gondolom, hogy a kettô egymás konkurenciája, ugyanakkor így szélesebb körben elérhetôvé válhat a coaching. Mindent a megfelelô szinten kell használni, és tulajdonképpen ez a lényeg: legyünk tudatosak abban, hogy mire jó egy AI-eszköz, és mire nem, illetve mikor kell meghúzni a határt, hogy az adott információt vagy adatot, témát nem tesszük be egy mesterségesintelligencia-alkalmazásba. Egyébként az EU elô is írja a szervezetek számára, hogy ha bármilyen AIt használnak, kötelezô AI-alapképzést biztosítaniuk a munkatársak részére.
—A coachok, a HR-szakemberek hogyan tudnak idomulni egy ennyire gyorsan változó és fejlôdô eszközhöz?
— Ezt a kérdést is vizsgáltuk a kutatásban, és azt a visszajelzést kaptuk, hogy a coach szakemberek visszafogottak, igencsak körülhatárolják, hogy mire használják az AI-t, és erôteljesen meghúzzák a határokat. Látszik, hogy a HRterületen dolgozó szakemberek tudatosak és felkészültek, és jobban odafigyelnek erre, mint a vezetôk. Ilyen szempontból is jó együttállás, hogy ha valaki egy felkészült coach vagy tanácsadó segítségét kéri, akár abban is, hogyan húzza meg ezeket a határokat, akkor ezeknél a szakembereknél már összegyûlt az a tudásanyag, amire adott esetben számítani lehet.
Aktuális AI-információk egy helyen: mivagyunk.hu
Sok még a kérdôjel az AI használatával kapcsolatban: mire való, hogyan illeszthetjük be a mindennapjainkba, milyen jogi szabályozás vonatkozik rá stb. Kiváló tájékozódási
DOBOS ELVIRA
platform erre a mivagyunk.hu online magazin. Hogy kiknek szól, milyen koncepció alapján készítik a tartalmakat, mi a magazin küldetése, errôl kérdeztük a szerkesztôség egyik tagját, ÜVEGES-PÁLL LEONÁT.
— A mivagyunk.hu Magyarország elsô emberközpontú mesterségesintelligencia-magazinja. Az oldalt 2025 végén indítottuk el azzal a céllal, hogy a mesterséges intelligencia fogalmát kihozzuk a tech-buborékból. Használatát pedig érthetô, gyakorlatias formában mutassuk meg azoknak, akik a mindennapi munkájuk során már találkoznak ezekkel az eszközökkel, de még nem használják ki a bennük rejlô lehetôségeket.
A célközönségünk elsôsorban kis- és középvállalkozások vezetôi, marketingés értékesítési szakemberek, HR-esek, valamint egyéni vállalkozók és szabadfoglalkozású szakemberek, akik az MI-t nem hobbinak, hanem napi munkaeszköznek tekintik. Tehát nem fejlesztôknek, hanem felhasználóknak írunk –azoknak, akik a technológiát a munkájuk hatékonyságának növelésére szeretnék használni.
A magazin hat tematikus rovatban gondolkodik, amelyek lefedik az MI-vel való érintkezés minden szintjét. A mipro rovatban profi, mélységi útmutatókat közlünk a legfontosabb MI-eszközökrôl (ChatGPT, Claude, Gemini, Grok). A miprompt rovatban a hatékony prompttervezés mûvészetét tanítjuk, példákkal és szabályrendszerekkel. A midöntés rovat az üzleti döntéshozatalhoz nyújt támaszt: hogyan indíts vállalkozást, hogyan automatizálj folyamatokat MI segítségével. A mikarrier rovatban a munkaerôpiaci változásokról írunk: milyen képességek kellenek, hogyan érdemes felkészülni az MI korában. A mietika rovat az MI használatának etikai és szabályozási kérdéseit járja körül, beleértve az EU MI-rendeletét, a deepfake-problémát és az ipar 5.0 kihívásait. Végül a minap rovatban heti áttekintést adunk a legfontosabb technológiai hírekrôl, érthetô nyelven. A mivagyunk.hu abban hisz, hogy a mesterséges intelligencia nem kiváltságos tudás – hanem alapvetô írástudás a 21. században. Küldetésünk, hogy magyar nyelven, közérthetôen és a gyakorlati alkalmazhatóságot elôtérbe helyezve segítsük a hazai vállalkozókat és munkavállalókat abban, hogy tudatosan, etikusan és hatékonyan használják
CÍMLAPSZTORI
az MI-t. Nem hype-ot gyártunk, hanem használható tudást adunk.
— Kevesen tudnak róla, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagja, az AI Act kötelezettséget ró a vállalkozásukra. Kikre vonatkozik ez a törvény és milyen kötelezettséget ír elô?
—Az EU MI-rendelet (AI Act) valóban az egyik legjelentôsebb szabályozási változás, amelyrôl a legtöbb hazai vállalkozás még nem szerzett tudomást, vagy tévesen úgy gondolja, hogy kizárólag a techóriásokra vonatkozik. Ez egy veszélyes tévhit. A törvény nem csupán az MI-rendszerek fejlesztôit érinti, hanem kifejezetten az úgynevezett alkalmazókat (deployer) is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy cégnél a munkatársak bármilyen MI-eszközt használnak a munkájuk során – legyen szó szövegírásról, adatelemzésrôl, piackutatásról, képgenerálásról vagy akár egy egyszerû chatbotról –, a vállalat hivatalosan alkalmazónak minôsül az AI Act értelmében. Ez gyakorlatilag a gazdasági élet egészét érinti, nem csupán a technológiai szektort.
A jogszabály 4. cikke kimondja, hogy az MI-rendszereket alkalmazó szervezeteknek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a nevükben eljáró, az MI-rendszereket üzemeltetô vagy használó személyek megfelelô szintû jártassággal rendelkezzenek. Ezt nevezik MI-jártasságnak, azaz AI literacy-nek. Kettôs felelôsségi rendszer jön létre. A jogi felelôsség a szervezeté, amely köteles biztosítani a képzést, a képzés dokumentálását és a megfelelés igazolását. Egy esetleges ellenôrzés vagy adatvédelmi incidens során a hatóság elsô kérdése az lesz: kapott-e az érintett munkavállaló megfelelô képzést. Ha a válasz nem, a bírság és a reputációs veszteség a vállalatot fogja sújtani. Ugyanakkor a tudást magának a munkavállalónak kell elsajátítania – ez nem egy szabályzat, amit a fiókba tesznek. Fontos hangsúlyozni: az MI-jártasság nem arról szól, hogy mindenkibôl programozót kell faragni. A cél egy tudatos, kritikus felhasználói réteg kinevelése, amelynek tagjai képesek megítélni, mikor és hogyan vonható be biztonságosan a mesterséges intelligencia egy adott üzleti folyamatba. A munkaválla-
ÜVEGES-PÁLL LEONA
lónak ismernie kell az általa használt MIeszköz képességeit, korlátait, a hallucinációk kockázatát, valamint az adatbiztonsági és szerzôi jogi vonatkozásokat.
— Milyen ismereteket kell elsajátítani, igazolni, és ezt hogyan kell megtenni ahhoz, hogy augusztustól a cég mûködése az MI szempontjából feddhetetlen legyen?
—A szabályozás fokozatosan lép hatályba, és az elsô jelentôs állomás 2026 augusztusa, amikor az MI-jártasságra vonatkozó követelmények élesednek. Az MI-jártasság jogi és gyakorlati értelemben azt jelenti, hogy a munkavállaló átfogóan tisztában van az MIeszközök mûködésével, képességeivel és korlátaival. Konkrétan ez a következô területeket öleli fel: a nagy nyelvi modellek alapelveinek megértése; a hallucinációk felismerése és kezelése; az adatvédelmi és biztonsági kockázatok ismerete (mit szabad és mit tilos betáplálni egy MI-rendszerbe); a szerzôi jogi vonatkozások (generált tartalmak felhasználásának szabályai); a „human-in-the-loop” elv, azaz az emberi felügyelet fontossága; és végül a magas kockázatú MI-alkalmazások azonosításának képessége. A megfelelôség igazolása transzparens és dokumentálható módon kell hogy történjen. Ez azt jelenti, hogy a cégnek ki kell tudnia mutatni, hogy a munkavállalói elvégeztek egy hiteles MIjártassági képzést, és rendelkeznek az
ezt igazoló tanúsítvánnyal. A mivagyunk.hu és a KALM Group közösen kidolgozott MI-jártasság kurzusa pontosan erre nyújt megoldást: egy olyan képzési programot, amely az EU AI Act követelményeire épül, és elvégzése után dokumentálható igazolást ad a résztvevôknek.
A képzési kötelezettség nem állhat meg az informatikai osztály ajtajánál. Négy kiemelt célcsoport van, amelyeknél a képzés nem tûr halasztást. Egyrészt a cégvezetôk és döntéshozók, akik a végsô jogi felelôsséget viselik. Másrészt a HR- és képzési (L&D) vezetôk, akiknek a teljes szervezeten kell végigvinniük az oktatást. Harmadrészt a marketing-, értékesítési és ügyfélszolgálati munkatársak, akik a leggyakrabban nyúlnak a generatív MI-eszközökhöz, és
akiknél a legmagasabb a szerzôi jogi és brandsérülési kockázat. Végül a jogi és compliance osztály, amelynek a belsô folyamatokat kell auditálnia.
A piac dinamikája egyértelmû. Ahogy augusztus közeledik, a vállalatok tömegesen fognak ébredni és kétségbeesetten keresni hiteles, magyar nyelvû képzéseket. Ez a megnövekedett kereslet elkerülhetetlenül felhajtja majd a kurzusok és a tanácsadói óradíjak árát. Aki most, a vihar elôtti csendben lép, az nemcsak pénzt spórol, de idôt is nyer az elsajátított tudás gyakorlati beépítésére. A megfelelôség pipálása helyett a valódi értékteremtésre érdemes fókuszálni: egy megfelelôen kiképzett csapat ugyanis nemcsak szabálykövetô, hanem nagyságrendekkel produktívabb is lesz. K. T.
Megalakult az AI Klub Pécsett: együtt a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáért
2026. március 26-án új szakmai közösséggel bôvült a baranyai vállalkozók közössége: a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Innovációs és ICT Bizottságai, a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Körber Hungária Kft. együttmûködésében hivatalosan is megalakult az AI Klub. Az alakuló eseménynek a Körber Hungária Kft. adott otthont
A kezdeményezés célja az volt, hogy platformot teremtsen a térség vállalkozásai számára a mesterséges intelligencia (MI) területén szerzett tapasztalatok, tudás és bevált gyakorlatok megosztására. A klub egy olyan közösségi és szakmai térként jött létre, ahol a résztvevôk nemcsak inspirációt meríthettek, hanem konkrét megoldásokat is találhattak az MI üzleti alkalmazására.
Az alakuló ülés programja jól tükrözte a klub gyakorlatorientált szemléletét. Elôször a szervezôk bemutatták az AI Klub céljait és mûködési kereteit, felvázolva, milyen irányba kívánják fejleszteni a közösséget. Az esemény egyik különlegessége egy interaktív beszélgetés volt, „Hol tartunk, hová tartunk?” címmel a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét és jövôbeli lehetôségeit járta körül Kerekes Zsófia és Vonyó Péter András.
A szakmai elôadások sorában kiemelt szerepet kapott a Körber Hungária felkészülése az AI-korszakra, amely betekintést nyújtott egy nemzetközi vállalat gyakorlati megközelítésébe. Emellett bemutatkozott a „JogASZ” nevû magyar nyelvû jogi asszisztens is, amely jól példázta az MI konkrét üzleti alkalmazását.
A program második felében a Körber AI-projektjeinek részletes ismertetése következett, majd kötetlen szakmai beszélgetéssel és networkinggel zárult az esemény.
Az AI Klub megalakulása fontos mérföldkô: a kezdeményezés nemcsak a technológiai fejlôdést kívánta támogatni, hanem a vállalkozások közötti együttmûködést is erôsítette.
2026 tavaszán ismét elindult az Országos Kamarai Beszállítói Program, amelynek célja, hogy új üzleti lehetôségeket teremtsen a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, valamint erôsítse a magyar beszállítói láncokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált, hét régiót érintô programsorozat idén is számos vállalkozás számára kínál közvetlen kapcsolatépítési lehetôséget a nagyvállalatokkal.
Folytatódik
A kezdeményezés egyik legnagyobb értéke, hogy a nagyvállalatok és a potenciális beszállítók célzott, elôre szervezett b2b-találkozókon vehetnek részt. A rövid, általában 15 perces tárgyalások során a felek gyorsan felmérhetik az együttmûködési lehetôségeket, ami hatékony és költségtakarékos módja az üzletépítésnek.
A 2026-os program hét helyszínen valósul meg, többek között Törökbálinton, Egerben, Szegeden és Veszprémben, így országos lefedettséggel biztosít-
ja a vállalkozások bekapcsolódását. A programsorozat dél-dunántúli állomása különösen fontos a régió vállalkozásai számára. Míg tavaly Pécs adott otthont a beszállítói fórumnak, idén a rendezvény Kaposvárra költözik, ahol 2026. május 28-án várják az érdeklôdô cégeket.
A program minden olyan vállalkozás számára nyitott, amely beszállítóként szeretne megjelenni nagyvállalatoknál, vagy új üzleti kapcsolatokat keres. A rendezvények idôpontját és helyszíneit itt találja: https://mkik.hu/okbp
A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezésében és lebonyolításával a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában rendezték meg az „EU források a gazdaságfejlesztésben:
GINOP Plusz és DIMOP Plusz” eseményt március 17-én. Ennek célja az volt, hogy közérthetô, gyakorlati információkat adjon a vállalkozásoknak az aktuálisan elérhetô fejlesztési lehetôségekrôl. A résztvevôk átfogó képet kaptak a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz konstrukcióiról, a kapcsolódó hitelprogramokról, valamint azokról a kamarai és szakmai szolgáltatásokról is, amelyek segíthetik a sikeres pályázást és projektmegvalósítást.
A GINOP Plusz keretében továbbra is jelentôs források állnak rendelkezésre a vállalkozások számára. A teljes meghirdethetô keret 2183,6 milliárd forint, amelybôl 1901,9 milliárd forintot már beterveztek, és 1798,9 milliárd forintnyi keret már meg is jelent. A dél-dunántúli régióban eddig 111,4 milliárd forint megítélt támogatás kapcsolódik a programhoz.
Külön figyelmet kapott a GINOP Plusz 1.2.4-25 felhívás, amely a leghát-
rányosabb helyzetû régiókban, illetve a szabad vállalkozási zónákban mûködô mikro- és kisvállalkozások számára kínál támogatást. A konstrukcióban 4 és 150 millió forint közötti támogatás igényelhetô, 50%-os támogatási intenzitással és 50%-os elôleggel. Az eseményen elhangzott, hogy a keretbôl még mintegy 70 milliárd forint áll rendelkezésre.
Bemutatták a GINOP Plusz 1.4.5-25 Nemzeti Bajnokok programot is, amely a zöld és digitális átállást célzó nagyobb fejlesztésekhez nyújt forrást. Itt 150–600 millió forint közötti, 0%-os kamatozású finanszírozás érhetô el, és bizonyos feltételek teljesülése esetén a forrás legfeljebb 30%-a vissza nem térítendô támogatássá alakulhat.
Az innovatív vállalkozások számára kiemelten fontos lehet a GINOP Plusz 2.1.4-25 – KKV innovációk piacra vitelének támogatása címû konstrukció, amely a TRL 6-9 közötti fejlesztések piaci hasznosítását támogatja. A rendezvény panelbeszélgetésének egyik fô tanulsága éppen az volt, hogy az innováció nem öncél, hanem a vállalkozás hatékonyabb mûködését, piacképességét és versenyképességét kell szolgálnia.
A digitalizációs lehetôségek közül kiemelkedik a DIMOP Plusz 1.2.6/B felhí-
vás, amely a nagyon alacsony digitális felkészültségû mikro- és kisvállalkozások fejlesztését segíti. A konstrukció 2026. március 31. és június 30. között nyújtható be, 30 milliárd forintos kerettel, 25%-os elôleggel, és kizárólag informatikai fejlesztésekre használható fel. A pályázathoz elôzetes és utólagos digitális szintfelmérés is szükséges a kkvdigital.dkf.hu weboldalon.
Az MFB Zrt. elôadásában hangsúlyosan jelent meg, hogy a vállalkozásoknak a vissza nem térítendô támogatások mellett érdemes a 0%-os hitelprogramokat is komolyan mérlegelniük. Ezek egyik legnagyobb elônye, hogy a piaci kamatkörnyezet változása nincs hatással a visszafizetendô összegre, így kiszámítható fejlesztési eszközt jelentenek.
Az NKFIH részérôl elhangzott, hogy az innovációs pályázatoknál egyre fontosabb a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) prioritásaihoz való illeszkedés, valamint a területi sajátosságok figyelembevétele. Ebben a partnerkeresés és a nemzetközi kapcsolódás is kulcsszerepet kap.
A rendezvényen szó esett a Széchenyi Programiroda, valamint Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szolgáltatásairól is: a generációváltás támoga-
tásáról, a Modern Mintaüzem Programról, a Modern Gyárak Éjszakájáról, az ESG-felkészítésrôl, valamint a VALI.HU platformról. Emellett a kamara részérôl külön hangsúlyt kapott a digitalizáció, a kiberbiztonság, a mentorhálózat, valamint az iparjogvédelmi tanácsadás szerepe, támaszkodva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos innovációs felmérésének eredményeire.
A legfontosabb üzenet az, hogy a vállalkozások számára ma is jelentôs fejlesztési lehetôségek állnak nyitva, ugyanakkor a sikerhez egyre inkább tudatos tervezésre, gyors reagálásra és megfelelô szakmai kapcsolódásra van szükség.
A rendezvényt Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára nyitotta meg.
KAMARAI HÍREK
Gedei Gábor vezetô-kormányfôtanácsos (Nemzeti Fejlesztési Központ) a kkv-forrásokat mutatta be.
A digitalizációról, az innovációról és a K+F-rôl szóló panelbeszélgetés felvezetô elôadását Herbály István, a kamara innovációs alelnöke
tartotta.
Baranya gazdaságának legjobbjai 2025-ben
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek, tisztségviselôk és az önkormányzatok, valamint az érdekképviseletek részérôl. A kamara elnöksége, mérlegelve a javaslatokat, november 1-én a következô döntéseket hozta:
Zsolnay-díj (Baranya Gazdaságáért):
GÓDI ATTILA
A díjat Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia, dr. Mattyasovszky-Zsolnay Viktor, dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adta át.
Angster József-díj (Pécs Város Gazdaságáért):
HALMI CSABA
A díjat dr. Síkfôi Tamás, Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere és Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára adta át.
Az Év Üzletembere Díj: HIRTH OLIVÉR
A díjat Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára, Vékási Tamás, az EY vezérigazgatója, dr. Horváth Zoltán fôispán és Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja adta át.
Elnöki Kitüntetô Oklevél: PAPP JUDIT
Az elismerést dr. Síkfôi Tamás adta át.
Életmû Díj: TRESZNER JÁNOS
A díjat dr. Síkfôi Tamás, Kleisz József, a Matro Kft. alapítója és prof. dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora adta át.
Elnöki Kitüntetô Oklevél: GEIZLER GYULA
Az elismerést dr. Síkfôi Tamás adta át.
Az Év Fiatal Üzletembere Díj: HORVÁTH SZABOLCS
A díjat Lengvárszky Szabolcs, a kamara információtechnológiai alelnöke, Bogos Csaba, a kamara kkv-fejlesztési alelnöke és Hirth Ferenc címzetes kamarai tanácsos adta át.
Címzetes Kamarai Tanácsos: KUTYÁNCSÁNIN JEVREM
A díjat dr. Síkfôi Tamás adta át.
Kamarai tanácsos: SÖRÖS DÁVID
A díjat Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára adta át.
Címzetes Kamarai Tanácsos: NEMES CSABA
A díjat dr. Síkfôi Tamás adta át.
Címzetes Kamarai Tanácsos: TELEKY ZOLTÁN
A díjat dr. Síkfôi Tamás adta át.
DÍJÁTADÓ
Baranyai Szakképzési Díj: LÁZÁR HENRIETTA
A díjat Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke, Metzger Tibor, a Baranya Vármegyei Szakképzési
Centrum kancellárja és Miseta Zoltán, a kamara szakképzési bizottságának tagja adta át.
Baranyai Szakképzési Díj: DÉLVIV KFT.
Az elismerést Kovács Mátyás vette át
Várszegi Gyulától, a kamara szakképzési alelnökétôl, Metzger Tibortól, a Baranya Vármegyei Szakképzési
Centrum kancellárjától és Magyari Csabától, a kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter elnökétôl.
A díjat Hahnerné Feth Gabriella és csapata vette át Kollár Lászlótól, a kamara idegenforgalom fejlesztésért felelôs alelnökétôl, Puch Esztertôl, a kamara idegenforgalomfejlesztési bizottságának tagjától és Turós Izabellától, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei igazgatójától.
Baranyai Innovációs Díj: SOFT FLOW KFT.
A díjat dr. Armbruszt Simon vette át Herbály Istvántól, a kamara innovációért felelôs alelnökétôl, Kresz Erikától, a Kresz&Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetôjétôl, Dallos Lászlótól, a Z Elektronika Kft. ügyvezetôjétôl és prof. dr. Fábián Adriántól, a Pécsi Tudományegyetem megválasztott rektorától.
A díjat Göndöcs Gábor vette át Hoffmann Tamástól, a kamara fejlesztéspolitikai alelnökétôl, Závoczky Szabolcstól, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójától és Vida Jánostól, a Pétáv Kft. ügyvezetôjétôl.
Az Év Kereskedôje Díj: SZABÓ ZOLTÁN
A díjat Huppert László, a kamara kereskedelmi tagozatának elnöke adta át.
Baranyai Export Díj: MATRO KFT.
A díjat Kleisz József és Kleisz Zoltán vette át Zalay Budától, a kamara humánerôforrásfejlesztési alelnökétôl, Keresnyei Jánostól, a kamara szolgáltató tagozatának elnökétôl és dr. Hüse Istvántól, az Aquaprod Kft. ügyvezetôjétôl.
Az Év Kézmûvese Díj: SZIKLAINÉ BÁN HAJNALKA
A díjat Cserkuthy László, a kamara kézmûves tagozatának elnöke és Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke adta át.
DÍJÁTADÓ
Dr. Fáy Mihály-díj (Mohács Gazdaságáért): NÁGL ANTAL
A díjat Kiss Ferenc, a kamara Mohács városi elnöke és Pávkovics Gábor, Mohács város polgármestere adta át.
Szigetvár Gazdaságáért díj: ADRIA-ÜZLETHÁZ KFT.
A díjat Kustra Diána és Kustra Tamás vette át Horváth Lászlótól, a kamara Szigetvár városi elnökétôl és Varga Zoltántól, Szigetvár város alpolgármesterétôl.
Dél-Dunántúli
Dr. Záray Károly-díj: BARANYAI NÓRA
A díjat Rabb Szabolcs adta át.
Jánosi Engel Adolf-díj (Komló Gazdaságáért): ALBIEN PEER
A díjat Ferenczy Tamás, a kamara Komló városi elnöke és Polics József, Komló város polgármestere adta át.
Elismerô oklevél: MELEGH ANDREA
Az elismerést dr. Síkfôi Tamás adta át.
35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az ÉPFU-OKITÓ KFT.-nek.
Az elismerést ifj. Deák József vette át dr. Síkfôi Tamástól.
Than Károly-díj (Siklós Gazdaságáért Díj): RICZU TAMÁS
A díjat dr. Kovács Tibor, a kamara Siklós városi elnöke, valamint Riegl Gábor, Siklós város polgármestere adta át.
Elismerô oklevél: SIPTÁR DÁVID
Az elismerést dr. Síkfôi Tamás adta át.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a DUNA-DRÁVA
NEMZETI PARKNAK
Az elismerést Závoczky Szabolcs vette át dr. Síkfôi Tamástól.
DÍJÁTADÓ
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a FAIR-EXPO KFT.-nek
Az elismerést Ferenczy Tamás vette át dr. Síkfôi Tamástól.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a
MAX BLANK HUNGÁRIA KFT.-nek.
Az elismerést Thomas Blank vette át dr. Síkfôi Tamástól.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a GÖTZ ÉS TÁRSAI KFT.-nek.
Az elismerést Götz Attila vette át dr. Síkfôi Tamástól.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az ODW ELEKTRIK MAGYARORSZÁG KFT.-nek.
Az elismerést Lôcser Edina és Hafner Norbert vette át dr. Síkfôi Tamástól.
25 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a TIFFÁN IMRE ÉS FIA KFT.-nek.
Az elismerést Tiffán Imre vette át dr. Síkfôi Tamástól.
KÖZÖSSÉG, TUDÁS, JÖVÔ
újraépül a nôi vezetôi és vállalkozói üzleti közösség
A kamara idei elsô üzletasszonyoknak és nôi vezetôknek szervezett eseménye jól mutatja a klub jövôbeli irányát is. A program elsô része egy inspiráló dokumentumfilm volt, a Women of Carbon vetítése, amely nôi vezetôk példáján keresztül kapcsolja össze az innovációt, a fenntarthatóságot és a gazdasági felelôsségvállalást. A téma nem véletlen: a jövô vállalkozásainak egyik kulcskérdése, hogy miként tudnak egyszerre versenyképesek és fenntarthatók lenni – ebben pedig a nôi vezetôk szerepe rugalmasságuk és nyitottságuk révén egyre meghatározóbb.
A második programelem már kifejezetten a közösségépítésrôl és a gyakorlati igények feltérképezésérôl szólt. Interaktív mûhelymunka keretében a résztvevôk maguk határozták meg azokat a témákat, amelyek mentén a klub a jövôben mûködni fog. A már most körvonalazódó fókuszterületek – mint a döntéshozatal nehézségei, az érdekérvényesítés a jellemzôen férfi többségû vezetôi struktúrákban, a
pénzügyi tudatosság vagy az együttmûködések – jól jelzik, hogy a klub a mindennapi vállalkozói, nôi vezetôi mûködés valós kérdéseire kíván választ adni.
A kamara Üzletasszony Klubja – bár önálló kezdeményezésként mûködik –, szervesen illeszkedik egy szélesebb országos és nemzetközi folyamatba. Az MKIK Nôi Vállalkozók Kollégiumának létrejötte, valamint az ahhoz kapcsolódó országos felmérés egyértelmû célja, hogy valós adatokra és tényleges igényekre épülô támogatási rendszert alakítson ki. A nôi vállalkozók jelenleg még alulreprezentáltak a stratégiai döntéshozatalban, miközben jelentôs gazdasági potenciált képviselnek. Ebben a helyzetben a klub szerepe túlmutat az alkalmi találkozókon. Hosszú távú
célja, hogy stabil szakmai és közösségi platformot biztosítson, ahol a résztvevôk nemcsak tanulhatnak egymástól, hanem hangot is adhatnak tapasztalataiknak. A kamarai háttér és a WOMEX nemzetközi projekt szakmai támogatása lehetôséget teremt arra, hogy a helyi kezdeményezés nemzetközi tudással és jó gyakorlatokkal is kiegészüljön.
Az Üzletasszony Klub nem csupán egy program, hanem egy tudatos építkezés kezdete: egy olyan közeg kialakításáé, ahol a nôi vállalkozók és vezetôk szakmailag és emberileg megerôsödhetnek, láthatóbbá válhatnak, és hosszú távon a gazdasági döntéshozatal természetes és mellôzhetetlen szereplôivé léphetnek elô.
A kamara szervezésében 2026. március 10–12. között Pécs adott otthont az EnoGastroDEST nemzetközi projekt tematikus workshopjának, amely a bor- és gasztronómiai örökség megôrzésére és élményalapú turisztikai hasznosítására fókuszál. A háromnapos esemény célja a tapasztalatcsere elôsegítése, a jó gyakorlatok feltérképezése, valamint a fenntartható borés gasztroturizmus fejlesztési lehetôségeinek közös megvitatása volt.
A kamara a program során több helyszínen is bemutatta a térség értékeit és szakmai potenciálját. A nyitónapon a vendégek a Littke Pezsgôházban vettek részt pincelátogatáson és pezsgôkóstolón, amely kiváló alkalmat teremtett a kötetlen kapcsolatépítésre.
A szakmai konferenciának a kamarai székház adott otthont, ahol másnap délelôtt került sor a találkozó egyik legfonto-
sabb elemére, a nemzetközi jó gyakorlatok bemutatására. Az elôadások számos kézzelfogható példát kínáltak a bor- és gasztroturizmus fejlesztésére: Portugáliában országos boros önkormányzati hálózat erôsíti az együttmûködéseket rendezvények és fesztiválok révén; a francia Bourgogne-Franche-Comté régió az UNESCO borvidéki örökségére építve komplex borturisztikai útvonalakat és interpretációs központokat fejleszt; Olaszországban a történelmi borvidékek és kultu-
rális örökségi helyszínek integráltan jelennek meg a turisztikai kínálatban, míg Ciprus élményalapú csomagokba szervezi a helyi bor- és gasztrokultúrát.
Görögország többezer éves szôlészeti hagyományaira építve alakít ki komplex borturisztikai élményeket és kulturális eseményeket, Bosznia-Hercegovinában pedig a „Grape Harvest Days” fesztivál kapcsolja össze a szüreti hagyományokat a gasztronómiával és a turizmussal. Németországban, Bremerhaven városában a kikötôi ke-
reskedelmi múlt új, élményalapú ital- és gasztrokultúra fejlesztésében jelenik meg, különös tekintettel a kézmûves sörfôzésre és párlatkészítésre.
A nemzetközi példák mellett a magyar jó gyakorlat is kiemelt figyelmet kapott. A villányi borvidék példája kiválóan szemlélteti, hogyan kapcsolható össze a borértékesítés és a borászati turizmus egy egységes stratégia mentén. A minôségi borkészítésre épülô tudatos márkaépítés erôs piaci pozíciót eredményezett, miközben a borút, a minôsített szolgáltatások és az összehangolt marketing komplex turisztikai kínálatot hozott létre. A bemutatkozáshoz kapcsolódóan a konferencia szüneteiben a résztvevôk villányi helyi termékeket is kóstolhattak, így közvetlen élményt szereztek a térség kínálatáról.
A délutáni program során a jelenlévôk a Janus Pannonius Múzeumba látogattak, ahol Pécs történetének és borturisztikai fejlôdésének összefüggéseit ismerték meg. A második napot pécsi és villányi borok kóstolója és közös vacsora zárta a Magtár Látogatóközpontban.
Zárásként a résztvevôk a Pécsi Tudományegyetem Szôlészeti és Borászati Kutatóintézetébe és a Szentmiklósi szôlôbirtokra látogattak. A szakmai elôadások mellett a bemutatott szôlôfajtákból készült borokat is megkóstolhatták, közvet-
len tapasztalatot szerezve a kutatás-fejlesztés, az innováció és a hagyománymegôrzés eredményeirôl.
A háromnapos esemény nemcsak a tapasztalatcserét szolgálta, hanem új szakmai együttmûködések alapjait is megteremtette. A kamara célja, hogy a bemutatott nemzetközi példák és a helyi adottságok ötvözésével tovább erôsítse Pécs és Baranya vállalkozásainak pozícióját a minôségi, fenntartható bor- és gasztroturizmus területén. Az EnoGastroDEST projekt következô szakaszában a hang-
súly a jó gyakorlatok adaptációján, a helyi szereplôk bevonásán és az innovatív turisztikai termékek fejlesztésén lesz.
Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez
nemzetközi workshop az RTIT>> projekt keretében
Színes, de mindenekelôtt érdekes, szemléletformáló workshop várta az érdeklôdôket a PTE MIK szervezésében március elején.
Az RTIT>> projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban. A kétnapos workshop azoknak szólt, akik kíváncsiak a PTE MIK 3D betonnyomtató laboratóriumára és a karon folyó kutatások eredményeire a fenntartható építéssel kapcsolatos anyagok és technológiák területén.
Az elsô meglepetés a 3D betonnyomtató laboratóriumban ért minket. Ugyanis a nyomtatóberendezés, melyet a kar mérnökei egy magyar vállalkozással közösen fejlesztenek, nem a hagyományos értelemben vett betonból nyomtat. Sokkal inkább nevezhetjük betonszilikátnak, mivel különbözô anyagok, például újrahasznosított beton hozzáadásával is kísérleteznek a laboratóriumban. Sôt! A beton mellett
kiemelt kutatási terület az agyag- és vályognyomtatás. A különbözô összetételû keverékek, illetve az ezekbôl készült 3Dnyomtatott elemek strukturális és fizikai vizsgálatai hozzájárulnak az építôipar fenntarthatóbbá és költséghatékonyabbá tételéhez.
Az RTIT>> projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban. A PTE MIK munkatársai dolgozták ki és állították össze az Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez moduláris tananyagot, melybe a két napos workshop második napján betekintést nyertek az érdeklôdôk. Intenzív
nap volt, sok új információval, többek között arról, miért érdemes alaposan megvizsgálni a természetes építményeket (pl. termeszvárak természetes szellôzése), vagy milyen nagy teljesítményû, nagy tartósságú és klímarezisztens anyagokkal érdemes nekiállni foglalkozni, hogy az épített környezet minél tovább ellenálljon a környezeti hatásoknak.
Az Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez workshop bôvített elôadásait magyar nyelven is meghallgathatják az érdeklôdôk április 23-24-én a Pollack Expo keretében.
További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu
Digitalizációs és MI-érettség – új módszertan segítheti
Bár az MI-megoldások egyre nagyobb jelentôséget kapnak, sok európai vállalat, különösen a kis- és középvállalkozások, még mindig a felhasználásuk kezdeténél tartanak, hiszen komoly kihívást jelenthet azokat beilleszteni a céges struktúrákba. Többek között ezt a folyamatot is támogatja a Digital Coach Intelligence elnevezésû EU-s projekt, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partnere.
A projekt keretében 2026. április 28-án Pécsett a kamarában az érdeklôdôk megismerhetik és el is sajátíthatják azt a módszertant, amivel a vállalkozások MI-érettségét lehet felmérni.
Program:
a baranyai vállalkozásokat
8:30 – 9:00 Érkezés, regisztráció
9:00 – 9:15 Bemutatkozás
9:15 – 9:30 A Digital Coach Intelligence projekt bemutatása
9:30 – 10:30 Digital Coach – Ki ôs és hogyan segítheti a vállalkozásokat?
10:30 – 10:45 Kávészünet
10:45 – 12:00 MI-érettségi modell: hogy néz ki, hogyan használjuk
12:00 – 13:00 Ebédszünet
13:00 – 14:30 Az MI-érettségi modell a gyakorlatban
14:30 – 15:00 Tananyagok, amik tovább segíthetik a Digital Coach munkáját
15:00 – 15:30 Zárógondolatok
További információ: https://pbkik.hu, valamint Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu, Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu
Kapcsolódási pontok a védelmi ipar felé – 103. Benchmarking klub-ülés
Nagykanizsán tartotta 103. benchmarking ülését a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK). A program a Zeus Exhausts Kft. telephelyén indult, ahol a résztvevôk betekintést nyertek a vállalat gyártási folyamataiba. A plazma- és lézervágástól a hegesztésen és porfestésen át a precíziós fémmegmunkálásig terjedô technológiai háttér lehetôvé teszi, hogy a vállalat a luxusbútoripar igényes szereplôit és a vasútipart egyaránt kiszolgálja. A vasúti jármûiparhoz kapcsolódó CL1 minôsítés a szigorú szakmai követelményeknek való megfelelést és a magas hozzáadott értékû beszállítói pozíciót is alátámasztja.
Az ülés második részében a szakmai fórumuk középpontjában a védelmi ipar állt – nemcsak mint hadiipari terület, hanem mint szélesebb innovációs ökoszisztéma. Külön hangsúlyt kapott, hogy a védelmi ipar túlmutat a hagyományos hadiipari fejlesztéseken. A fókuszterületek között megjelennek a szenzortechnológiai és anyagtechnológiai innovációk, az egészségügyi fej-
Nagykanizsán
lesztések, az autonóm rendszerek –például pilóta nélküli légi és szárazföldi jármûvek, önjáró platformok, valamint az ezekhez kapcsolódó mechanikai szerkezetek, hajtásrendszerek és szenzorintegrációs megoldások –, továbbá a lézer- és kibertechnológiai fejlesztések. Mindez azt jelenti, hogy a védelmi ökoszisztémába való belépés sok esetben nem teljesen új tevékenységet, hanem meglévô gépipari és gyártástechnológiai kompetenciák magasabb szintû, speciális alkalmazását jelenti.
Szó esett az Európai Védelmi Alap pályázatairól is, ahol a nemzetközi
konzorciumi együttmûködés kulcstényezô: nagy integrátor cégekhez csatlakozva a siker esélye többszörösére növelhetô.
Az ülés megerôsítette, hogy a védelmi iparhoz való kapcsolódás nem feltétlenül fegyverrendszerekben való gondolkodást jelent, hanem kompetenciaalapú, innovációvezérelt együttmûködéseket. A klasztertagok számára ez új stratégiai irányokat és nemzetközi együttmûködési lehetôségeket nyithat meg.
Zsolnay-díj
– Baranya gazdaságáért Díj GÓDI ATTILA
„A feladatunk annyi, hogy használjuk ki a kínálkozó lehetôségeket”
GÓDIAttila, a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. ügyvezetô igazgatója több évtizedes vezetôi munkájával Baranyában egyszerre erôsíti az ipari termelést, a helyi beszállítói hálózatot, és támogatja az energiaátmenetet. A bólyi üzem villamosenergia-igényét a napenergiára támaszkodva csökkentette, amivel például szolgál a vármegyei vállalatoknak költség- és ellátásbiztonság szempontjából. A Terrán Generon fejlesztése és a Pécsett létrehozott, napelemes tetôcserépgyár innovatív kompetenciákat és új munkahelyeket biztosít a térségben. Tevékenysége a hagyományos építôipar modernizálását és a zöld technológiák piacosítását szolgálja következetes, többéves teljesítménnyel, ami látható módon járul hozzá Baranya versenyképességéhez. Munkája túlmutat a cégcsoporton: fenntartható jövôképet és mintát ad Baranyának is. Gódi Attila a kormányzat és a szakpolitikai döntéshozók felé nem csupán vállalata érdekeit képviseli, hanem Baranya egészének fejlôdését szem elôtt tartva lép fel. Javaslataival, szakmai párbeszédeivel a térség ipari, energetikai és foglalkoztatási lehetôségeinek bôvítését szolgálja. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay-díjjal ismerte el.
—Igazán megtisztelô és egyben megható, hogy a Zsolnay családtól vehettük át ezt a díjat. Amikor megkaptam az értesítést, hogy ezt a számomra nagybecsûnek tartott elismerést idén nekünk ítélték, nem voltam biztos benne, hogy kiérdemeltük. De ha már így van, és bízunk abban, hogy bölcs volt az elnökség döntése, akkor igyekszünk megszolgálni. A régiónk sajnos nem a legjobb idôszakát éli gazdasági tekintetben, még nagyon sokat kell dolgoznunk, hogy fölemeljük a térséget, Baranyát. Számunkra ennek az elismerésnek ez is az üzenete, hogy még rengeteg feladatunk van.
—A Terrán egy baranyai székhelyû cég. A vármegye gazdaságában hol látja az önök helyét, szerepét?
— Kettôs érzésem van. Nyilván büszke vagyok arra, hogy a Terrán magyar tulajdonú családi cégként a régió nagyvállalatai között szerepel, fôként, hogy egy tradicionális iparágból érkeztünk. De látva az osztrák, német és az egyéb nyugat-európai mintákat, ilyen méretû és struktúrájú családi cégbôl több tucatra lenne szükség egy ekkora régióban. Ez a németül Mittelstandnak nevezett vállalati méret, ami tulajdonképpen a gazdaság alapját, erejét adja Nyugat-Európában, sajnos nálunk még nem érte el a kívánatos szintet. Ahhoz valószínûleg fel kell nônie még egy generációnak, hogy hasonló környezetben és feltételekkel tevékenykedhessünk.
— A Terrán országos, de nemzetközi szinten is látható vállalkozás, mi vitte ilyen magasságokba ezt a céget?
— Van egy gondolat nálunk a családban, hogy „a feladatunk annyi, hogy használjuk ki a kínálkozó lehetôségeket”. Úgy tûnik, számunkra ennyi lehetôség kínálkozott, vagy legalábbis enynyit ki tudtunk használni. Négy multinacionális versenytársával szemben a Terrán piacvezetô Magyarországon, a régió több országában vagyunk jelen: egy gyárral Szlovákiában, eggyel Erdélyben, itthon öt üzemünk van, Csehországban és a volt jugoszláv országokban is forgalmazzuk a termékeinket. Azt szoktam mondani, hogy szerencsénk volt: jókor jó emberekkel találkoztunk, jókor
jó kollégák csatlakoztak hozzánk, akikkel felépítettük és ma is irányítjuk a vállalatot. A board tagjainak többségével közel 20 éve dolgozunk együtt, és van egyfajta elkötelezettségünk, hogy szorgalmasan végezzük a munkánkat. Ez egyébként az identitásunkból is fakad, mivel az itteni munkakultúra, szorgalom, az emberek hozzáállása elég ahhoz, hogy versenyezzünk a velünk egy iparágban lévô multinacionális nagyvállalatokkal, ha megkapjuk a lehetôséget, az esélyt. Nekünk úgy tûnik, eddig talán sikerült.
—Mint felelôs nagyvállalati vezetô a régió képviseletét is vállalja. Miért érez erre késztetést?
— Innen származom, itt nôttem fel. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy itt maradhattam. Azt szeretném, ha Baranya újra egy virágzó, optimista, mosolygós régió lenne. Most, ha az iparról beszélünk, sajnos nem dicsekedhetünk. De az adottságaink kiválóak, ezt kellene jól kihasználnunk, a döntéshozókkal megértetni, hogy ezt a térséget is érdemes lenne felkarolni és megerôsíteni. Ez egyelôre várat magára. Mi a magunk eszközeivel igyekszünk felhívni arra a figyelmet, hogy a mûködô tôke behozatala során a döntéseknél ne maradjon ki a Dél-Dunántúl. Eddig sajnos nem sok eredményt értünk el. Nyilván a modern menedzsmenteszközökkel igyekszünk jól kihasználni azt a fajta adottságot, ami rendelkezésre áll, és ezzel talán példát is tudunk mutatni, hogy érdemes a munkát belefektetni, mert ez hozhat eredményt. K. T.
Angster József-díj – Pécs Gazdaságáért Díj
HALMI CSABA
Bátorság és hûség – ezen alapszik a pécsi GIENGER sikere
HALMI Csaba, a GIENGER Hungária Kft. vezetôjeként a pécsi telephelyen több mint 30 éves mûködésre építve stabil, szakértôi támogatást ad fûtés-, szaniter- és megújulóenergia-megoldásokból, ezzel javítva a város beruházásainak és felújításainak mûködési feltételeit. Az energiaválság idején idôben felkészült a hôszivattyús rendszerek iránti keresletre: a 14 országban jelen lévô csoport tapasztalataira támaszkodva bôvítette a kínálatot, árukészletbe és szakemberekbe fektetett be, hogy a pécsi kivitelezôk gyorsan jussanak kész megoldásokhoz. A GIENGER Hungária Kft. számára kiemelten fontos a fenntarthatóság, teljes körû megoldásokat kínálnak a fenntartható energiatermeléshez. A cég tudatosan épített munkakultúrája nemcsak belsô érték, hanem Pécs gazdasági közegének is mintát ad, miközben a 19 magyarországi telephellyel rendelkezô vállalat Pécs jó hírét Európa-szerte is erôsíti. Az új budapesti logisztikai központ megnyitásával a cég életében új korszak kezdôdik, amely jelentôsen növeli a mûködési hatékonyságot és tovább erôsíti a fenntarthatósági törekvéseket. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Halmi Csaba munkásságát Angster József-díjjal ismerte el.
— Nagy büszkeséggel tölt el, hogy gondoltak rám, de alapvetôen ezt a díjat Hauk Antalnak, a mentoromnak és elôdömnek tulajdonítom, aki sajnos már nincs köztünk, egyben neki ajánlom. Ô alapította a cégünket, az elsô külföldi leányvállalatot a cégcsoporton belül, én pedig neki köszönhetem a szakmai karrieremet. Ennek az elismerésnek számomra az az üzenete, hogy ha ô nincs, „szakmailag” én sem vagyok. Úgy érzem, hogy a mai napig velünk van, fogja a kezünket, mindent tôle tanultam.
— Mi az, amit az ô gondolkodásából vagy mentalitásából átemel a mai munkájába?
— Volt egy nagyon jól csengô, de a mai napig érvényes mondása, mindig azt mondta nekem, hogy „Csabika, bátorság és hûség”. 26. éve vagyok ennél a cégnél, és a mai napig folyton vissza-
csengenek ezek a szavak, ami azt jelenti: hogyha az ember bátor és vállalja a célokat, amiket kitûz maga elé, emellett lojális a cégéhez és az elveihez, akkor biztosan sikerül megvalósítani a terveit.
— Hogyan lehetne meghatározni a GIENGER pécsi beágyazottságát?
—A pécsi GIENGER egy nagy nemzetközi cégcsoport tagja, amely 15 országban van jelen, ebben a szakmában Európában piacvezetô. Bármikor, amikor egy nemzetközi értekezleten részt veszek, és azt kérik tôlem, hogy mondjak valami különlegeset, ami a magyar GIENGER specialitása, akkor egyszerûen azt válaszolom: nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a miénk az elsô külföldi leányvállalat, amit 1991-ben alapítottak. Ez ugyanis, hogy 35 éve a piacon vagyunk, mindent elmond a német
anyacég jövôbelátásáról, innovációjáról, pozitív gondolkodásáról, és rólunk is, akik tudtunk élni a lehetôséggel. Számos régi kapcsolatunk a mai napig él a cégalapítás óta, látjuk és magunk is megtapasztaljuk ezekben a cégekben a generációváltást. Az alapítók utódai, akik átvették a cég vezetését, ugyanúgy kötôdnek hozzánk és számítanak ránk. Országosan a pécsi GIENGER a legerôsebb telephely, messze kiemelkedik a másik 18 lerakatunk közül, ez önmagában magában hordozza a pécsiséget, hiszen ez a vállalat itt alakult meg 35 évvel ezelôtt.
—Minek köszönhetô ez a siker, mik azok a sajátosságok, amikre építkezhet ez a vállalkozás?
— Természetesen alapvetô a kemény munka, emellett azt gondolom, fontos, hogy a munkáltatónk, az anyacégünk foglalkozzon a jövôvel. Ismerje el a tradíciókat, a lojalitást, de mégis mindig elôre tekintsen, és az új technológiák egyik úttörôje legyen. Fontos, hogy erôs alapokon, de mégis nyitottan álljunk a jövô elôtt, és maradjunk innovatívak.
—És ha ezt lefordítjuk a pécsi GIENGER-re?
— Ez önmagáért beszél. Annak idején a Mohácsi úton kezdtünk egy régi gázmûépületben, aztán ‘95-ben átköltöztünk a város másik végére, 2020-ban pedig egy vadonatúj épületet építettünk az üzletünknek, a telephelyünknek. Ez hat évvel ezelôtt egy párját ritkító megoldás volt, ami a jövônek szólt, a kollégáknak, a piacnak és a vevôkörnek is. Ez a folyamatos elôretekintés és fejlesztés itt Pécsett mindig is meghatározó volt. — Mik azok az alapvetések, amelyek az ön vezetôi munkáját jellemzik?
— Talán újra Anti bácsit idézhetem: a bátorság és a hûség. Nyitottnak kell maradni, rugalmasnak, kompromisszumkésznek kell lenni, és ki kell állni bizonyos elvek mellett. Ezeket az alapértékeket, amit örököltem, szeretném továbbvinni, és a kollégák felé is prezentálni, hogy érdemes hinni bennük, mert mûködnek. K. T.
Az Év Üzletembere Díj HIRTH OLIVÉR
Akik a nehéz piaci helyzet ellenére is ismételten jelentôs árbevétel-növekedést értek el
HIRTH Olivér, a pécsi KONTAKTElektro Kft. egyik tulajdonos-ügyvezetôjeként nemcsak a növekedési stratégia kialakításában vállal meghatározó szerepet, hanem a szervezeti kultúra fejlesztésében és az innováció ösztönzésében is. Vezetése alatt a cég tudatosan épít a kutatásfejlesztésre, a nemzetközi partnerkapcsolatok erôsítésére és a fenntartható mûködésre. A vállalat stratégiai irányításában betöltött szerepével hozzájárult ahhoz, hogy 2024ben a vállalkozás exportárbevétele több mint a duplájára növekedjen. A bôvülést a projektalapú együttmûködésekbôl kinövô saját, magas hozzáadott értékû termék elôállítása alapozta meg, amelyek tartós jelenlétet biztosítanak a vállalat számára a nemzetközi piacon is. Hirth Olivér 2018 óta ügyvezetôként édesapjával, Hirth Ferenccel és testvérével, dr. Hirth Markus -szal együtt vezeti a céget. Munkájuk példát mutat a családi vállalkozások generációváltásának sikeres megvalósítására is. Hirth Olivér munkáját a kamara Az Év Üzletembere Díjjal ismerte el.
—Nagyon megtisztelô, hogy ezzel a díjjal rám gondolt az üzleti közösség. Az elmúlt években a kollégákkal rengeteget dolgoztunk azon, hogy együtt fejlôdjünk, ennek eredményeként pedig komoly sikereket értünk el. Büszke vagyok a csapatra és a cégre, mert a nehéz piaci helyzet ellenére folyamatosan fejlôdünk és növekszünk. Sikerült olyan piaci réseket találnunk, ahol eredményesen tudunk értékesíteni, számos fejlesztésben részt venni. Mindig igyekszünk egy kicsit elôre gondolkozni, felmérni a vevôi és a lehetséges piaci igényeket. Ezek szoktak minket a siker irányába vinni, mert abból az ötletbôl lesz fejlesztés, a fejlesztésbôl termék, a termékbôl értékesítés.
— Mindenkinél más a vállalkozói életút, az ön esetében hogyan lett
villamos szakemberbôl üzletember, cégvezetô?
—A családom sváb gyökerekkel rendelkezik, tehát bennem is megvan a sváb mentalitás, a tenni akarás. Édesapánk alapította a céget, második generációs vállalkozást van szerencsém vezetni a testvéremmel, Markus-szal. Sikerült végigjárni azt a ranglétrát, ami ahhoz kellett, hogy a cégünket hosszú távon stabilan tudjuk továbbvinni. Bízom benne, hogy a kollégáim is látják:
elértük azt a szakmai tudást, illetve megvan az az elhivatottság bennünk, hogy aminek az alapját lerakta az édesapánk, azt mi tovább tudjuk fejleszteni. Az üzletemberi készségeket nem tanultam iskolában, mérnökként végeztem, így ma is elsôsorban szakemberként tekintek magamra. Nyilván ott van rajtam a felelôsség, hogy gazdasági kérdésekkel is kell foglalkoznom, de ehhez is megvannak a megfelelô kollégáim, akiknek támaszkodhatok a tudására. Továbbra is mérnök vagyok, aki a fejlesztésekkel kíván foglalkozni, illetve az értékteremtésre fókuszál, de igyekszem olyan középvezetôkkel körülvenni magamat, illetve fejleszteni ôket és önmagamat, hogy ez hosszú távon mûködôképes legyen.
—Melyek azok a fôbb stratégiai irányvonalak, amelyek alapján mûködik a KONTAKT-Elektro?
— Stratégiánk több ágon nyugszik, hiszen mindig is több lábon álltunk. Az elmúlt években sikerült egy új lábat „növeszteni”, ami a többi mûködési területünkkel összecseng és hatása van rájuk, ez pedig az elektromobilitás. 4-5 évvel ezelôtt becsatlakoztunk egy fejlesztésbe, a fejlesztésbôl termék lett, és ebbôl a termékbôl tudtuk jelentôs árbevétel-növekedést elérni az elmúlt három évben. A fejlesztési szemlélet, az innováció mindig jelen volt társaságunknál, napjainkban 115-en dolgozunk a vállalatnál, ebbôl mintegy 40 fô mérnök végzettségû. Ebbôl is látszik, hogy a KONTAKT-Elektro nem az a klasszikus gyártócég, ahol a mérnökök aránya 10% alatt van. Ez a szemlélet jellemzi testvérvállalatunkat, az egyedi célgépgyártással foglalkozó KONTAKT-Engineeringet is. Arra fókuszálunk, hogy a multinacionális partnereinket ki tudjuk szolgálni, a fejükben megszületô ötletet mérnöki szemlélettel, illetve fejlesztésekkel legyünk képesek támogatni.
— A lezajlott generációváltás ellenére az édesapja továbbra is aktívan kiveszi a részét a munkából. Hogy tudnak együtt dolgozni?
— Édesapám 5-6 évvel ezelôtt hátrébb lépett, szabad kezet adott az utódoknak. Mindig irigykedem azokra a generációt váltott cégekre, ahol az idôsebb generáció termeli a pénzt, és a fiatalok innoválnak. Nálunk az édesapám jön oda hozzám, hogy az innovációhoz ennyi és ennyi pénzre van szüksége, és ezt nekem kell a csapatunkkal kitermelni. De ezt örömmel teszem, mert ezzel alapozzunk meg cégünk, illetve kollégáink és a családunk stabil jövôjét. A családi vállalkozásban a testvérem mellett már a feleségem, Orsolya is velünk dolgozik, egyre inkább igyekszünk a családra is támaszkodni, és majd meglátjuk, hogy a gyermekeink hogyan fognak dönteni a jövôben, ôk is az elôdök által kitaposott útra lépnek-e. Ez a döntés már a harmadik generáció kiváltsága és feladata.
K. T.
Az Év Fiatal Üzletembere Díj HORVÁTH SZABOLCS
Huszonévesen ötszáz fôs céget épített
HORVÁTH Szabolcs, az Y Cégcsoport ügyvezetôje fiatal kora ellenére kiemelkedô szakmai érettséggel, stratégiai gondolkodással és példamutató elkötelezettséggel vezeti vállalkozását. Irányítása alatt a cég folyamatos fejlôdést mutat, miközben sikeresen ötvözi a modern üzleti szemléletet a mezôgazdasági és élelmiszeripari hagyományokkal. Nagy hangsúlyt fektet az innovációra, a hatékonyság növelésére és a minôség folyamatos javítására, amely versenyképesebbé tette a vállalkozását a piacon. Vezetôként fontos számára a munkatársak megbecsülése, stabil munkahelyek teremtése és a hosszú távú, fenntartható mûködés. Személye hiteles példája annak, hogy a fiatal vállalkozók képesek értéket teremteni, közösséget építeni és gazdasági szinten is maradandót alkotni. Horváth Szabolcs munkáját a kamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal ismerte el.
—Nagyon örülök ennek az elismerésnek, szeretném, hogy egyfajta inspirációként szolgáljon a fiatal vállalkozók számára: reggelente ne céltalanul keljenek fel, motiválják ôket a szakmában eltöltött hétköznapok, mert dolgozni egyféleképpen érdemes: szenvedéllyel.
—Miként vált fiatalon cégvezetôvé?
— 2017 januárjában diplomáztam a Budapesti Gazdasági Egyetemen, ezután léptem be a családi vállalkozásba, ami abban az idôben árbevétel tekintetében a mostani fele volt. 2019-ben tettük le a baromfifeldolgozó üzemünk alapkövét, és onnantól kezdve ez az idôszak egy mentômellény nélküli ugrás volt a mély vízbe, mivel ez már élelmiszeripari és nem a cégcsoport által korábban gyakorolt agrártevékenység volt. Európa-szerte mintegy 40 vágóhíd mûködését néztük meg a kollégáimmal, ezek alapján alakítottuk ki a vágóhidunk technológiai felszereltségét. Ez minden esetben teammunka volt, mert egyszemélyes hadsereg hosszú távon nem létezik.
—Családi vállalkozás lévén milyen fajta támogatottságot kapott a család többi tagjától?
— Gyerekkorom óta kaptam morális, erkölcsi támogatást, egyáltalán nem volt elvárás a részükrôl, hogy nekem a cégben kell dolgoznom. Ez egy lehetôség volt, én pedig úgy döntöttem, hogy tovább szeretném vinni azokat az értékeket, amiket a szüleim teremtettek. Másfelôl mindig vállalkozásokkal szerettem volna foglalkozni, itt pedig egy teljesen új üzletágat alakíthattam ki. Abban hiszek, hogy akkor mûködnek jól a dolgok, ha mindenkinek megvan a saját „homokozója”. A legtöbb családi vállalkozás abba bukik bele, hogy mindenki mindenbe belefolyik, és a végén gyakorlatilag nem lesz megoldás semmire. Szerencsére a mi vállalkozásméretünk lehetôvé teszi, hogy minden családtag meg tudja valósítani önmagát.
—Mik azok az értékek, amiket a családtól, a szüleitôl kapott, és mi az, amit ön tesz hozzá ehhez a vállalkozáshoz?
— Amit kaptam, az a hosszú távú gondolkodás, a lojalitás, a becsületesség. A szüleim lojális emberek, szeretik a jó értelemben vett állandóságot, nem ugrálnak sem piaci partnerek, sem kollégák között. Ha valamivel elégedettek, akkor arra szánnak pénzt, energiát, hitet. Azt mondták, hogy rövid távon a becsületesség nem kifizetôdô, hosszú
távon viszont csak az lehetséges. Magam is ezeket vallom, viszont megtapasztaltam, hogy egy kis rafináltságra szükség van a sikerhez a b2c-piacon. Ismerni kell a konkurencia, a beszállítók és a vevôk gondolkodásmódját, emellett nagyon fontos, hogy minden típusú emberrel meg kell tanulni jól és hatékonyan kommunikálni.
— A fiatal életkor miként hatott arra, hogy vezetôként elfogadtassa magát?
—A vágóhíd esetében én vettem fel a kollégák jelentôs részét és hoztam létre magam mellett a stratégiai csapatot, így ezzel együtt alakult ki a kölcsönös tisztelet. A fônök és a vezetô között az a különbség, hogy míg elôbbit azért tisztelik, mert ô van felettük a hierarchiai láncban, addig a vezetôt azért, mert szakmailag és emberileg is hisznek benne, a személye nem félelmet, hanem szakmai tekintélyt vált ki a kollégákból. Bízom benne, az utóbbi tábort erôsítem.
— Mit érdemes ma egy fiatal üzletembernek szem elôtt tartania a siker érdekében?
— A legfontosabb az, hogy ne adja fel. Ha vannak is kudarcok vagy sikertelenségek, akkor is menjen tovább, amennyiben hisz az általa vezetett vállalkozásban. Legyen motivált, tudjon alkalmazkodni a mostani igen változékony gazdasági helyzethez, tûzzön ki célokat, és lehet, hogy az elsô néhány évben nem jön olyan szinten a siker, de ha kitartó, akkor biztosan megérkezik. Továbbá ne csak a célba érést élvezze, hanem a megtett utat is, hiszen az hosszabb.
— Ha fiatalon ilyen jelentôs sikereket ért el, akkor hová vezethet még az út?
—Minél jobban beleásom magamat az élelmiszeriparba, annál több ötletem van, hogy még mit lehetne csinálni. A digitalizáció, az AI szerepe egyre jelentôsebb, aminek a hatékonyságnövelésben és a szakmai portfólió bôvítésében lehet szerepe. Az élelmiszeriparon belül többféle tevékenység végzésével még reziliensebb vállalkozásként szeretném mûködtetni a cégeinket. K. T.
Életmû Díj
TRESZNER JÁNOS
Az a jó vállalkozó, aki nem fut el a nehézségek elôl
TRESZNERJános, a pécsi Treszner Kft. alapítója és vezetôje több mint négy évtizede formálja a régió gazdasági és szakmai életét. Kimagasló elhivatottsággal építette fel vállalkozását, amelyet a minôség, a megbízhatóság és az innováció egyaránt jellemez. Munkássága egyszerre szolgálta a helyi közösség fejlôdését és a szakma presztízsének erôsítését: számos fiatal szakember kapott tôle lehetôséget, támogatást és szakmai iránymutatást, így gyermekei is, akik már a vállalkozást erôsítik. Vezetôi szemléletére a hosszú távú gondolkodás, az etikus üzleti magatartás és a közösség iránti felelôsségérzet jellemzô. A Treszner Kft. sikerei mögött az ô következetes szakmai igényessége és embersége áll. Társadalmi szerepvállalása példaértékû: aktívan támogatja a helyi közösségi kezdeményezéseket, programokat, valamint fontos számára a pécsi és regionális értékek megôrzése. Vállalkozóként mindig arra törekszik, hogy sikereivel hozzájáruljon a térség társadalmi és gazdasági megerôsödéséhez. Treszner János munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Életmû Díjjal ismerte el.
—Tulajdonképpen azért lettem vállalkozó, mert a korábbi munkahelyemen szerettek volna elhívni egy vállalati gmkba, én viszont önállósodni akartam. Így amikor meglett a mestervizsgám, elindítottam a kis másodállású iparos vállalkozásomat, amiben villanyszerelési munkákat vállaltam. Édesapám Németországban vett nekem egy fúrógépet, azzal kezdtem el vállalkozni 23 évesen. Kis idô múlva lett egy emberem, aztán két emberem, majd öt, mára mintegy kétszázan dolgozunk a vállalatnál. Napjainkban zajlik a generációváltás, a gyerekeimnek adom át a céget, akik 3-4 éve aktívan részt vesznek velem a cég irányításában.
—Honnan volt meg önben annak idején a bátorság, a vállalkozói attitûd az elinduláshoz?
—Tulajdonképpen mindig is vállalkozó szellemû voltam, már a régi munkahelyemen is éreztem, hogy többre vagyok képes. Szerettem versenyezni, ahogy a sportban is, és ezt átvittem a mindennapi életbe meg a vállalkozásba. A vállalkozói szellem egyben versenyszellem is, egyfajta megmérettetés, mennyiért tudok elvállalni egy munkát, határidôben, pontosságban, minôségben jól ki tudom-e szolgálni a megrendelôt. Soha nem ijedtem meg a kihívásoktól, pedig akadtak szép számmal. Eleinte ezek voltak a fô motivációim, és ezek sikerre is vittek, amit a 200 munkatársam léte is igazol. Sok mindent köszönhetek a csapatomnak.
—Mik voltak a fôbb vezérelvek, mozgatórugók a vállalkozói pályafutása során?
— Az egyik a lojalitás, amit elvártam a kollégáimtól, ha valamit megígértek, akkor tartsák be, mint ahogy én is igyekeztem betartani azt, amit megbeszéltünk – fontos volt számomra, hogy mindannyian így gondolkodjunk. Ha megígértük a megrendelônek, hogy a munka határidôre kész lesz, hogy azt mûszakilag hogyan fogjuk megoldani, akkor annak úgy kellett lennie. Az is lényeges volt, hogy megbecsüljem az embereimet, akikkel mindig is csapatként mûködtünk. Többen közülük már nyugdíjba mentek, de a fiatalok elôtt ott a példa, látják, hogy miként fejeztük ki a tiszteletünket feléjük.
—Mi volt a tanulsága a vállalkozói életútjának?
— Azt nem mondhatom, hogy könynyû volt ez az ötven év, amióta dolgozom. Elôfordult, hogy nem fizették ki az
embert, olyankor nem kevés erô kellett ahhoz, hogy leküzdjük a nehézségeket. A vállalkozók élete elég hektikus, pláne abban a közegben, amelyben mûködünk, a válságokat, a ki nem fizetett munkákból adódó helyezeteket át kell ugrani, ha van egy probléma, adott esetben a bank segítségét kérni. Sokszor irigylik a vállalkozót, hogy milyen jó autóval jár, de akkor nem irigylik, amikor nem fizetnek ki 180 ezer eurót, és meg kell oldani a cég mûködését. Az a jó vállalkozó, aki ezeket a helyzeteket kezeli és nem fut el, nem ijed meg. Számomra tanulságként szolgáltak az ilyen helyzetek, amelyekben a lehetô legjobb döntést kellett meghozni.
—Miként válik vállalkozóvá a vállalkozó, ön például hogyan tudta képezni magát?
— Én állandóan képeztem magamat. A legnehezebb a mestervizsga volt, 22 évesen, amikor 12-en mentünk vizsgázni, és csak négyünknek sikerült. Viszont ennek az oklevélnek volt a legnagyobb elismertsége, ezt Németországban és Ausztriában is feltétel nélkül elfogadták. Jelen pillanatban hét országban dolgozunk, ez már a fiam ambíciója, mert eddig öt országban voltunk jelen, de ô azt mondta, hogy öt év múlva 10–12 országban akar munkát vállalni. Ahhoz, hogy elôre tudjunk menni, szükség van a fiatalok lendületére és ambíciójára, mert 55–60 évesen az ember már lelassul. A vállalkozói léthez hozzátartozik az állandó fejlôdés képessége, a bátorság, az új iránti fogékonyság, a piac ismerete, a sikerhez ezekre a tulajdonságokra az utánunk jövô generációnak is szüksége lesz. K. T.
Az IT világából az autótöltôkkel
lépett ki a Zetron
Nem nôttek óriásira, de a 2008-as megalakulásuk óta folyamatosan fejlôdnek. A bólyi Zetron Kft.-t informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátására alapította egy testvérpár, RÓZSAHEGYI ÁRPÁDés GERGELY,azóta internetszolgáltatással, három éve pedig elektromos autótöltôk forgalmazásával is bôvült a tevékenységi körük. Mint Rózsahegyi Árpád mondja, a megfontoltság, az újra való nyitottság és a kollégáik megbecsülése jelenti a sikerük alapját.
— 2015-ben kezdtünk saját néven internetszolgáltatást nyújtani, az volt az elsô komolyabb fejlôdési lépcsô a cégben, a második fokot pedig 2023-ban léptük meg, amikor az autótöltôk forgalmazásába vágtunk bele. A fô tevékenységünk továbbra is a hálózatüzemeltetés és -építés, de egy idôben szoftverfejlesztéssel is foglalkoztunk.
— Milyen megfontolások alapján kezdenek új üzleti tevékenységbe?
— Folyamatosan keressük, hogy mi illik a karakterünkhöz, a tudásunkhoz, miben lehet üzleti potenciál. Mint a legtöbb vállalkozásnak, nekünk is voltak sikertelen próbálkozásaink, amelyekbe sok energiát fektettünk, de nem váltak be. Van, amibôl lesz siker, mint például az internetszolgáltatás, amire már egy új céget alapítottunk, több megyében több száz ügyfél a mi szolgáltatásunkat veszi igénybe. És van, ami nem váltja be a hozzá fûzött reményeket, például próbálkoztunk szerverüzemeltetéssel, számviteli rendszerek, számlázórendszerek szoftverfejlesztésével is. Igyekszünk követni a piac változását, új területekre belépni, hogy kompenzáljuk azt, ami esetleg idôközben kiesik. Így merült fel az autótöltô-kereskedelem ötlete is. Mint mûszaki érdeklôdésû embereket érdekelt minket az elektromos autózás, követtük a fejlôdését, aztán be is szereztünk néhány elektromos autót. Akkor szembesültünk a töltés körüli problémákkal. Láttunk e területben potenciált, és belevágtunk. Rengeteg töltôtípust kipróbáltunk, nagykereskedôkkel, webshopszolgáltató céggel, marketingesekkel szerzôdtünk, és elkezdtük az értékesítést. Nagyon lassan indult, de mára már egész sikeresnek mondható. —Mi a Zetron erôssége?
— Széles a tudásunk, átlátjuk az informatikai rendszereket, könnyen tudunk problémát megoldani. A kollégáink változatos kompetenciákkal rendelkeznek, vannak szoftverfejlesztôink, de villanyszerelônk is, így egyszerre sokféle dolgot lefedünk. Nincs nagy kapacitásunk egy-egy témában, de sok témában vagyunk kompetensek, ezért tudunk komplett szolgáltatásokat nyújtani.
— A sikertelen próbálkozásokon miképp tudtak túllendülni?
— A fô tevékenységünk a számítógépes hálózatok építése, ami folyamatosan jól mûködik, emellé kerestünk újabb üzletágakat, a próbálkozásainkat pedig a nyereség visszaforgatásából fedeztük. A veszteséget mindig beleszámoljuk a mûködésbe. Tulajdonképpen van erre egy havi keretünk, amit az új próbálkozásokra fordítunk, és soha nem szoktunk nagy ügyet csinálni abból, ami
nem sikerül. A hálózatépítésben is rengeteg új technológiát tesztelünk, mert ha nem tesszük, akkor nem tudunk a legjobb irányba menni és versenyképesek maradni. Az édesapánk is vállalkozó volt, ô is sok mindennel próbálkozott, hallottuk tôle, hogy ez egy jól sikerült munka volt, mert maradt rajta nyereség, a másik nem annyira jött be, mert végül többet kellett dolgoznia, mint amire számított, és anyagilag sem igazán érte meg. Tôle tanultuk, hogy amiatt nem kell feladni, ha valami nem sikerült, vagy az egyik munka nem hozott nyereséget, menni kell tovább, és a következôt jobban megbecsülni.
—Az önök esetében miként váltak szakemberekbôl üzletemberekké?
— Baranyában a 2000-es évek elején nem nagyon lehetett jó munkahelyet találni informatikusként, és mivel az édesapánk is vállalkozó volt, mi is ebben a formában gondolkodtunk. Valahogy a kezdetek óta együtt dolgozunk a testvéremmel, ezért adta magát a közös vállalkozás. Sok mindent magunk is megtanultunk a cég irányításával, a stratégiaalkotással kapcsolatban, azonban úgy kerestünk munkatársakat, hogy a különbözô szakterületeken számíthassunk az ô tudásukra. Szerencsésen alakult a munkahelyi közösség, nagyjából korunkbeli, hasonló érdeklôdési körû kollégáink vannak, ebbôl adódóan viszonylag baráti hangulat uralkodik a cégnél. Minden kollégának más a feladatköre, és mindegyikük nagyon önálló, tulajdonképpen csak a nagy célokat, a feladatokat határozzuk meg, de hagyjuk ôket érvényesülni, nem szoktunk beleszólni a munkájukba. Viszonylag kicsi az irodánk, reggelente általában itt jövünk össze, a közös kávézás egyben egyfajta megbeszélés, így nem tartunk külön meetingeket. Viszont közösségi programokat alkalmanként igen, az egyik új kolléga szeret fôzni, mi pedig szívesen megkóstoljuk az ételeit. Van, akivel a magánéletben is találkozunk, tehát tényleg egy összetartó csapatként dolgozunk.
K. T.
RÓZSAHEGYI ÁRPÁD
Importôrök új kihívása 2026-tól
– egy csavar is lehet karbonvám-ügy?
A mezôgazdasági munkagépek és alkatrészek forgalmazásával foglalkozó Tomelilla Kft. kínálatában több ismert márka termékei is megtalálhatók. A cég a kereskedelem mellett fejlesztésekben is gondolkodik: egy intelligens szórófej-rendszerrel mûködô sávpermetezô prototípusát is kidolgozta, amely a növényállomány állapotához igazodva csökkentheti a vegyszerfelhasználást. A cég ügyvezetôjét, dr. BORSICZKY Istvánt kérdeztük.
● Mikor hallott elôször a karbonvámról, és mi volt az a konkrét pillanat, amikor rájöttek, hogy foglalkozni kell vele?
● A karbonvámmal (CBAM) teljesen „váratlanul” találkoztunk: akkor hallottunk róla elôször, amikor egy importügyletnél elôkerült. Hirtelen kiderült, hogy van még egy megfelelési lépcsô, plusz egy nyilatkozat, ami nekünk is és a vámkezelésben részt vevôknek is extra adminisztráció. A kamaránál kaptunk egy kapaszkodót, ami elindított a megoldás felé.
● Mely termékeknél merült fel egyáltalán a CBAM-gyanú?
● Fôleg azoknál a tételeknél merült fel, amelyek a vámtarifaszám alapján egyértelmûen vas- és acélárunak tûnnek – például a zsírzós acélcsavar és a hozzá tartozó anya, de kérdéses volt néhány öntöttvas alkatrész is. A csapágynál pedig az okozott bizonytalanságot, hogy ránézésre „vasas” darab, miközben a CBAM-hatályt valójában a pontos vámkód dönti el.
● Mi volt a legnehezebb, és mit tanácsol más kkv-k számára?
● A legtöbb idôt az vitte el, amíg megértettük: ránk vonatkozik-e, milyen mennyiségtôl, és honnan kell az infor-
mációt összeszedni. Ha már tiszta a kép, maga a nyilatkozat csak pár perc a mi cégünknek.
„Tanácsunk más kkv-knak: a nem tudás nem mentesít a felelôsségre vonás alól – érdemes idôben ránézni, hogy érint-e a szabályozás!”
Az aktualitásokról az Ernst & Young szakértôi tájékoztattak
● Mi a legfontosabb változás –fordulópont a karbonvám, azaz „CBAM” kapcsán, amit a cégek gyakran alábecsülnek?
● 2026-tól a jelentéstételen túl már engedély és fizetési kötelezettség is kapcsolódik a CBAM-hez. Egy vállalkozás évi 50 tonna felett csak úgy importálhat CBAM-köteles terméket, ha ô vagy közvetett vámjogi képviselôje rendelkezik CBAM-engedéllyel. Az engedélyezés akár hónapokig is eltarthat, így érdemes elôre tervezni, hiszen ennek hiányában a vámhatóság megtilthatja az 50 tonna feletti behozatalt.
2027-tôl fizetési kötelezettség is keletkezik az idei importok után, amellyel sokan még nem terveztek, pedig üzleti és árazási szempontból is kulcsfontosságú.
● Mely iparágak és milyen importmintázatok a leginkább érintettek Magyarországon?
● A CBAM kiterjed a vas- és acél-, alumínium-, cement-, mûtrágya-, villamosenergia- és hidrogéntermékekre, így az autóipartól az elektronikai iparon át szinte minden gyártóvállalatot érinthet, továbbá a fém-, mûtrágya- és építôipart is.
● Mi a TOP3 leggyakoribb hiba, amit az importôrök elkövetnek?
● A CBAM vámtarifaszám alapú, ezért a hibás tarifális besorolás a kötelezettség téves megítéléséhez vezethet. Sokan még nem építették be ügymenetükbe az adminisztratív elôírásokat, így a beszállítói CO2-kibocsájtási adatok bekérését. A harmadik leggyakoribb hiba a tervezés hiánya, a CBAM ugyanis jelentôs többletköltséggel járhat nemcsak az importok, hanem közvetetten az EU-s és belföldi beszerzések esetén is. A gazdálkodók gyakran nem mérik fel, hogyan optimalizálhatnák ezen költségeket.
● Mely ponton érdemes szakértôhöz fordulni, és kit lehet keresni?
● A CBAM új és összetett szabályrendszer, sok gyakorlati kérdéssel, így a tervezéstôl a tarifáláson át az optimalizálási lehetôségek feltárásáig érdemes szakértôt bevonni a kockázatok, bírságok és rejtett költségek elkerülése, és a versenyképesség növelése érdekében. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. szakértôi támogatást nyújtanak mindezen kérdésekben.
Kérdése van? Összekötjük önöket! PBKIK Enterprise Europe Network –een@pbkik.hu
1. InnoSummit:
üzenet a vállalkozásoknak, hogy merjenek innoválni
InnoSummit néven rendezte meg az ágazat legfontosabb szereplôinek részvételével az ország innovációs csúcskonferenciáját március 19-én Budapesten a Magyar Innovációs Szövetség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A szervezôk célja az volt, hogy az eseményen mindenkit felvonultassanak, aki valamilyen módon kapcsolódik az ötlettôl a piacra vitelig tartó folyamathoz, tapasztalatokat, jó gyakorlatokat tud megosztani e témában. HERBÁLYIstván, az MKIK Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs alelnöke amellett, hogy aktívan részt vett a szervezésben, Gyorsítósávban a piacra! – Design thinking és agilis termékfejlesztés címmel kerekasztal-beszélgetést vezetett az eseményen. Mint mondja, az InnoSummit remek lehetôséget kínált a hazai innovációs teljesítmények elismerésére és bemutatására 34. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj pályázat nyerteseinek megismerésére.
—Az is visszatükrözi az esemény jelentôségét, hogy az MKIK elnöke, Nagy Elek, dr. Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelôs miniszter mellett olyan vállalkozók – például Balogh Petya, Sárospataki Albert – is tartottak elôadást vagy vettek részt szakmai beszélgetésben, akik az innováció, a termékfejlesztés területén már konkrét sikereket értek el. Az általam vezetett kerekasztal-beszélgetés kifejezetten a termékek piacra vitelérôl szólt, és az volt az érdekessége, hogy szerepelt benne egyetem, ipari vállalat, cégvezetôket oktató szervezet, így több oldalról vizsgáltuk meg, hogy hogyan látják, mire készítik fel a vezetôket egy innovációs folyamatban az innováció buktatóival, fókuszaival kapcsolatban.
— Mi lehet a küldetése ennek a rendezvénynek, mit profitálhattak belôle a résztvevôk?
— Nagyon fontos egyértelmûsíteni, hogy hol húzzuk meg a határt a K+F és az innováció között. Azt gondolom, hogy a kamarának sokkal inkább az innovációval van dolga, mint a K+F-fel, és fontos, hogy az innováció értelmezhetô legyen a kkv-k számára. Legyen egyértelmû, hogy a kutatás-fejlesztés a kutatóintézetek, egyetemek feladata, és amibe már be tudnak kapcsolódni a cégek, az lehet akár egy folyamatinnováció is – például az, hogy a cég úgy alakítja át a saját folyamatait, hogy hatékonyabb, termelékenyebb legyen. Az innováció valamilyen piaci alapon, valamilyen érdek mentén indul el, nem úgy, mint egy kutatás-fejlesztés, ami csak arra is irányulhat, hogy jobban megismerjünk egy tudományterületet. A mikrovállalkozásoktól a középvállalkozásig számos kkv mutatta be, miként jutottak
el az elmúlt években odáig, hogy az ötletükbôl terméket tudtak fejleszteni, a terméket piacra vinni, így szerintem minden résztvevô találhatott magának olyan példát, amivel azonosulni tudott. Megmutatkozott, hogy egy jó ötlet és a befektetett munka el tud vezetni a sikerig, nem kell feltétlenül pályázatokban, kockázati tôkében, óriási befektetésben gondolkodni.
— Ma mit jelent az innováció a vállalkozások számára, van-e hajlandóság a részükrôl e tevékenységre?
—Az változott az elmúlt mintegy másfél évben az innovációval kapcsolatban, hogy a folyamatinnováció bejött a köztudatba, mivel korábban általában mindenki termékfejlesztésre gondolt e fogalom alatt. Ez köszönhetô a GINOP
2.1.3-as pályázatnak, ami kifejezetten ezt támogatta, és hozta be a cégek fogalomtárába, hogy innováció esetén nem feltétlenül kell új terméket kitalálni, az is innováció, ha magunkat és a folyamatainkat fejlesztjük. A kamara is igyekszik bemutatni olyan jó gyakorlatokat, kkv-kat, akik ebben elôreléptek, és van kézzelfogható eredménye számukra.
—Felelôs kamarai vezetôként mit lát, mi a kihívás ma a vállalkozásoknál az innovációt tekintve?
— A termékfejlesztést tekintve azon kell dolgozni, hogy a cégekben tudatosítsuk: ne mindig pályázatban gondolkodjanak. A megtermelt nyereséget organikusan visszaforgatva fel lehet építeni és fel lehet skálázni a jó ötletet. A folyamatfejlesztésnél se várjanak pályázatot, inkább számoljanak, hogy mennyit fognak vele nyerni, az hogyan térül meg, és pályázat nélkül is érdemes belevágni. Hiszen amíg várakoznak, sokkal több pénzt vagy nagyobb versenyelônyt veszíthetnek, mint amit nyerhetnek pályázati forrásként. Szerintem azt is fontos tudatosítani a cégekben, hogy egyrészt vége van a vissza nem térítendô forrásoknak, másrészt meg hogyha jó egy folyamatinnováció, akkor az belátható idôn belül kitermeli a költségét, és utána már eredményt hoz a cégnek.
—Baranyai vállalkozásokkal találkozott-e az InnoSummiton?
—Baranyai vállalkozás is kapott kiemelt oklevelet az Innovációs Díj átadóján, de az InnoSummiton is sok baranyai résztvevôvel találkoztam. Az elôadók között is voltak pécsiek, úgyhogy Pécs benne van az innovációs vérkeringésben. A PBKIK pedig kamarai tekintetben is abszolút az országos innovációs témakör vezetôje.
HERBÁLY ISTVÁN
ZÖLD ENERGIA A FÖLD ALATT
– Amikor a felhagyott kutak újjáélednek
Napjainkban a növekvô energiafelhasználás, a szigorodó környezetvédelmi elvárások és esetenként az országok energetikai kitettsége, különösen a közép-kelet-európai régióban komoly kihívást jelent.
Az INTERREG Central Europe (KözépEurópa) program támogatásával elindított TRANSGEO projekt erre a problémára egy innovatív megoldást vizsgál, amely a felhagyott szénhidrogénkutak geotermikus energiaforrásokká történô átalakításának lehetôségét értékeli. A projekt öt ország (Németország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Magyarország) felhagyott szénhidrogénkútjait vizsgálja, öt különbözô geotermális technológia (BHE/DBHE, ATES, BTES, HE, EGS) szempontjai szerint. A magyarországi adatbázis 177 elôminôsített, felhagyott szénhidrogénkutat tartalmaz, amelyek közül csak néhány felel meg a geotermikus hasznosítás szigorú kritériumrendszerének. A projekt keretében a magyar partnerek (a pécsi CROST Területfejlesztési Nonprofit Kft., a baranyai telephellyel is rendelkezô Bányavagyonhasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. és a Pécsi Tudományegyetem) egy olyan döntéstámogató eszköz és kritériumkatalógus fejlesztésén dolgoztak, amely lehetôvé teszi a kutak újrahasznosítási potenciáljának egységes és strukturált értékelését.
A projekt egyik eredményeként Biharkeresztes város számára most egy eddig kiaknázatlan hasznosítási lehetôség körvonalazódik. A TRANSGEO projekt keretében készült megvalósíthatósági tanulmány rávilágít arra, hogy a Pannon-medencét felépítô üledékes kôzetek hatalmas geotermikus erôforrásokat rejtenek. Olyan geotermikus tárolókat, amelyek az 1970-es és 1980-as évekbôl származó, már feledésbe merült szénhidrogénkutak mélyén várnak újbóli feltárásra, felhasználásra. Ez nem csupán fikció, mivel a megfelelô technológiával és szisztematikus megközelítéssel ezek a kutak a város zöldenergia-forrásává válhatnak.
Ha Biharkeresztes megvalósítja ezt a projektet, nem csupán saját külsô energiafüggôségét csökkenti, hanem egyút-
tal más települések számára is követendô példát jelenthet. Magyarország ugyanis még számos potenciális szénhidrogén kúttal rendelkezik, ame-
Dr. Fedor Ferenc elôadást tart Dubrovnikban a PESS Geothermal Energy Exploration and Production szekciójában a pilot helyszín kijelölésérôl
lyek nagy része a Nagy-Alföldön található. Az itt kifejlesztett módszertan és eszközrendszer bárhol alkalmazható az ország más településein is.
Az Ártánd-2 jelû kút kapcsán készült megvalósíthatósági vizsgálat jól mutatja, hogy a használaton kívüli mélyfúrások újrahasznosítása milyen lehetôségeket rejthet a geotermikus energia hasznosításában. Hasonló potenciál Baranya megyében is rendelkezésre áll, mivel több állami tulajdonú, használaton kívüli mélyfúrás található a térségben, amelyek közül a Szig-1 jelû kút a rendelkezésre álló adatok alapján geotermikus energiatermelésre is alkalmas lehet. A termálvíz hasznosítása különösen az agráriumban kínálhat lehetôségeket, például üvegházak és fóliaházak fûtésére, gyümölcsök és zöldségek szárítására, valamint mezôgazdasági épületek fûtési és hûtési rendszereinek energiaellátására.
A cikk teljes terjedelmében elolvasható a kamara weboldalán.
Az Ár-2 jelû felhagyott szénhidrogénkút
Utaztak, hogy utaztathassanak
A világ legnagyobb utazási expóján, az ITB Berlinen vett részt Benkô Bianka, a No Planet B Travel with B utazasi iroda tulajdonosa, valamint Puch Eszter, a Dráva Hotel ügyvezetôje, a Fordan Hotel igazgatója, Papp Bíborka pedig a Tourism Prague kiállításon képviselte szálláshelyüket. A turisztikai szakembereket arra kértük, foglalják össze a tapasztalataikat.
Benkô Bianka:
—Utazási irodaként ez volt az elsô ITB-eseményünk. Itt lehet igazán jól látni a nemzetközi turizmus aktuális trendjeit, új irányait és innovációit, amelyeket késôbb akár Magyarországra is „hazahozhatunk”. Egy úgynevezett speciális buyer státuszban, meghívott szakmai vásárlóként vehettünk részt a kiállításon. Mi a specializációnk miatt kerülhettünk ebbe a körbe, hiszen utazási irodánk kifejezetten nôi csoportok számára szervez utazásokat társadalmilag felelôs szemlélettel. Az ITB egyik nagy elônye, hogy erôsen szegmentált, így például külön pavilonja volt a fenntartható turizmus szolgáltatóinak, ami számunkra különösen érdekes terület volt.
—Milyen eredménnyel, milyen tapasztalatokkal tértek haza az eseményrôl?
— Számunkra különösen hasznos volt, hogy már a kiállítás elôtt segítettek megszervezni az üzleti találkozókat olyan partnerközvetítô szervezetek, amelyek kifejezetten a mi érdeklôdési körünkhöz illeszkedô szolgáltatókkal
hoznak össze buyereket. Így körülbelül húsz elôre leszervezett üzleti meetingünk volt. Ezeken a megbeszéléseken számos olyan szolgáltatóval találkoztunk, akikkel a jövôben partnerségben tudunk dolgozni. Ezenkívül volt még kb. 20 olyan találkozónk, amit helyben szerveztünk le országspecifikusan.
A buyer státusz több szakmai elônynyel is járt: részt vehettünk a megnyitó gálán, minden este külön networkingeseményeket szerveztek a buyerek számára, és az ITB China szervezôi például meghívtak minket a kínai ITB-re és az azt követô egyhetes kínai study tourra is. Egy ilyen esemény elsôsorban abban segíti a munkánkat, hogy megbízható, helyi partnereket találjunk különbözô desztinációkban, akik késôbb a mi utazási programjaink megvalósításában segítenek. Számunkra különösen fontos, hogy olyan szolgáltatókkal dolgozzunk együtt, akik értik és támogatják a társadalmilag felelôs és fenntartható turizmus szemléletét. Emellett nagyon értékes volt az is, hogy sok olyan szakmai partnerrel találkoztunk személyesen, akikkel korábban csak az online térben volt kapcsolatunk.
Puch Eszter, a Dráva Hotel ügyvezetôje:
—A harkányi Dráva Hotel ügyvezetôjeként kiemelt célom, hogy a Dráva Hotel a külpiacok számára is látható, elérhetô legyen. Ennek a törekvésnek az egyik pillére a külföldi vásárokon való megjelenés, akár saját standdal, akár látogatóként. Az ITB Berlin a világ egyik legnagyobb és legmeghatározóbb turisztikai szakkiállítása, ezért számunkra, szálláshelyszolgáltatók számára kiemelten fontos szakmai esemény. A részvétel célja elsôsorban a nemzetközi turisztikai trendek megismerése, új üzleti kapcsolatok kialakítása, valamint a meglévô partnerekkel való személyes találkozás volt. Idén már 4. alkalommal voltunk az ITB-n, ahol az újrainduló Pécs–München repülôjárat kapcsán több német utazásszervezôvel egyeztettünk. Szeretnénk, ha több szervezô látna valódi üzleti lehetôséget ebben a járatban, és igazán elônyös lenne, ha a régió szálláshelyei meg tudnák mutatni a magas színvonalú szolgáltatásaikat ezen vendégeknek. Remélem, hogy a jövôben egy-egy ilyen vásá-
ron már több szálláshellyel összefogva közös standon tudunk megjelenni.
—Milyen eredménye volt az eseményen való részvételnek?
— Számos üzleti tárgyaláson vettünk részt, ahol tour operátorokkal, online értékesítési partnerekkel és más turisztikai szolgáltatókkal egyeztettünk. Ezek a megbeszélések lehetôséget adtak arra, hogy bemutassuk a szolgáltatásainkat, valamint jobban megértsük a különbözô piacok – különösen a német nyelvterület – aktuális igényeit és utazási trendjeit. Lenyûgözônek tartom a fejlôdést, és kíváncsian várom, hogy a most megismert technikai fejlesztések már Magyarországon számunka is elérhetôk legyenek. Tavaly bevezettük a Dráva Hotelnél a dinamikus árazást. A most megismert rendszerek már AI-használattal, számos tényezô figyelembevételével adnak árjavaslatot. Érdemes figyelni a világra, a jövô már itt van. Egy ilyen nemzetközi szakmai rendezvényen való részvétel hosszú távon jelentôs értéket teremt a vállalkozás számára. Egyrészt erôsíti a nemzetközi kapcsolatainkat és új együttmûködések alapját teremti meg, másrészt segít abban, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk a turizmus aktuális trendjeirôl és a vendégigények változásairól. Ezek az ismeretek közvetlenül hozzájárulnak szolgáltatásaink fejlesztéséhez és a versenyképességünk növeléséhez.
Papp Bíborka, a Fordan Hotel igazgatója:
—Az elsôdleges célunk az volt, hogy erôsítsük a szakmai kapcsolatokat a ha-
PUCH ESZTER
BENKÔ BIANKA
Nem könnyû jó szakembert találni
A reggeli órákban még viszonylag csendes minden a Harmat Bt. pécsi telephelyén. A tanulók már kimentek a munkahelyekre. Azonban alig kezdünk el beszélgetni, máris megszólal a telefon.
—Telefonon csak az idôpontot egyeztetjük a megrendelôinkkel, mindig kimegyünk a helyszínre és ott adunk árajánlatot – kezdi beszélgetésünket HARMATTamás, a családi cég egyik tulajdonosa. — Nagyon fontosnak tartjuk a személyes kapcsolat kialakítását, a tanulóinknak is ezt a szemléletet igyekszünk átadni.
Mint mondja, évek óta nem változott a létszám, azonban mostanában ketten is elmentek. Az egyik munkatársuk önálló vállalkozást indított, a másik pedig máshol helyezkedett el.
Szinte a kezdetek óta foglalkoznak tanulókkal. Jelenleg hatan vannak, vízés csatornarendszer-szerelônek tanulnak, valamint központifûtés- és gázhálózatrendszer-szerelôk lesznek. Közülük hárman idén végeznek. Rajtuk kívül nyári szakmai gyakorlatra fogadnak technikusokat is. A központifûtés- és gázhálózat-szerelôk közül az egyik a Szakma Kiváló Tanulója versenyen is elindult.
A tanulókkal a fia és ô foglalkoznak. Ô maga gázszerelô mester, a fia pedig megszerezte a gázfogyasztóberendezésés csôhálózat-szerelô mesterlevelet. Alapelvük, hogy nem fogadnak hatnál
több tanulót, mert csak így tudnak rájuk odafigyelni és valóban az adott szakmára megtanítani ôket. A telephelyükön elsôsorban a hegesztést, forrasztást gyakorolják, egyben ez az elméleti képzés helyszíne is, ott ismétlik át velük a tanultakat, ahol szükséges, ott pótolják a hiányosságaikat, valamint kibôvítik az ismereteiket a legújabb eljárásokkal, a piacon megjelenô új alapanyagokkal.
— A duális képzés keretében alkalmazzuk a tanulóinkat, akik a kollégáinkkal járnak ki a munkahelyekre, a tényleges munkában vesznek részt egy háromtagú brigád részeseiként – emeli ki
Harmat Tamás. — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nálunk töltött idô alatt megtanulják a szakmát. Emellett azokat a viselkedési normákat is elsajátítsák, ami ehhez a szakmához elengedhetetlen. Bizalmi munka a miénk, nem egyszer a megrendelô odaadja a lakáskulcsot, éppen ezért fontos, hogy természetessé váljon a számukra, az adott helyen semmihez sem nyúlhatnak, aki ez ellen vét, azt azonnal elküldjük, nem maradhat nálunk. Azt is egyértelmûvé tesszük, ahhoz, hogy hosszú távon megéljenek ebbôl a szakmából, tisztességesnek és becsületesnek kell lenniük, az adott szónak nagy a jelentôsége, a munkát magas minôségben kell elvégezniük.
Szól arról is, hogy elsôsorban generálkivitelezôknek dolgoznak alvállalkozóként. A lakossági megrendelések az utóbbi idôben jelentôsen lecsökkentek, talán az új pályázati lehetôségek ismét megrendeléseket hoznak. Kitér arra is, a generációváltás náluk is zajlik, ô maga folyamatosan háttérbe vonul, s adja át a cég vezetését az épületgépész-mérnök fiának, Kristófnak.
—Már évek óta együtt dolgozunk, a fiam folyamatosan építette ki a saját partneri hálózatát. Ezeket a munkákat ma már ô viszi. A családi céget már ô vezeti. Magam január óta nyugdíjas vagyok, de továbbra is a háttérbôl részt veszek a cég munkájában – zárja beszélgetésünket Harmat Tamás.
Sz. K.
táron túl is. Már korábban hallottunk a Tourism Prague kiállításról, hogy érdemes rá ellátogatni. Azért erre az eseményre esett a választás, mivel Csehországnak még mindig egy vonzó turisztikai desztináció Pécs.
— Korábban jártak-e már hasonló rendezvényen?
— Tavaly Belgrádba volt lehetôségünk kiutazni hasonló vásárra, hasonló célokkal. Ott több olyan kapcsolat is kiépült, ami a késôbbiekben szállóvendégeket hozott a Fordan Hotel számára, így számunkra mindenképp megtérül ilyen kiállításokra ellátogatni.
—Milyen tapasztalatokkal tértek haza az eseményrôl?
—Az esemény maga nívós volt, nem bántuk meg, hogy képviseltettük magunkat rajta. Az mindenképp jelentôs pozitívum a számunkra, hogy ismételten olyan kapcsolatokat sikerült szerezni, amiket reményeink szerint tudunk majd kamatoztatni.
—Részt vettek-e üzleti tárgyaláson, milyen sikerrel?
— Igen. Amit kiemelnék, hogy a szervezôk szerepe ebben kulcsfontosságú volt: elôre lehetett egyeztetni a partnerekkel idôpontot a tárgyalásra, a szervezôk pedig biztosították, hogy a potenciálisan új partnerek idôben és helyben ott legyenek a megbeszéltek szerint. K. T.
HARMAT TAMÁS
Az Oberbanknak ítélték oda 2026-ban
az EXIM Awards-díjat
Az Oberbank meghatározó partnere a Magyar Export-Import Banknak, rövid nevén az EXIM Banknak. Mi sem szemlélteti ezt jobban, hogy a 2025-ös teljesítménye alapján az Oberbank nyerte el az EXIM legdinamikusabban növekvô banki partnere címet. A jelenlegi nehézségekkel tarkított gazdasági környezetben kiemelkedôen fontos lehet, hogy kedvezô forráshoz jussanak a kis- és középvállalkozások, különösen azok a szereplôk, amelyek exporttevékenységet is folytatnak. Március 16-ától ismét megnyílt az EXIM beruházási és befektetési hitel, illetve az EXIM lízing lehetôsége, ezáltal a kkv-k, valamint a nagyvállalkozások ismét a piacinál lényegesen kedvezôbb kondíciójú hitel- és lízingforrásokhoz tudnak jutni.
LAKATOS Tamással, az Oberbank pécsi fiókjának év elején kinevezett vezetôjével amellett, hogy milyen elônyei vannak az EXIM-finanszírozásnak és kik vehetik igénybe ezt a hitelt, arról is beszélgetünk, hogy mit érdemes megvizsgálniuk akár a saját mûködésükkel kapcsolatban a vállalkozásoknak hitelfelvételkor.
— Az EXIM-hitelek kamattámogatott hitelkonstrukciói akár 15 éves futamidôre is fix, a piaci kamatokhoz képest jelentôsen kedvezôbb hitel igénybevételét teszik lehetôvé nemcsak forintban, hanem a szintén kamattámogatott Széchenyi Kártya Programban megismert konstrukcióktól eltérôen euróban is. A magyar kis-, közepes, de akár nagyvállalkozások számára is elérhetô beruházási hitelcélok rendkívül széles körûek, legyenek azok ingatlanberuházások, gépek, berendezések, felszerelések és immateriális javak beszerzése, innovatív technológiák bevezetése, valamint a kamat szempontjából kiemelten támogatott energiahatékonysági, megújuló energia vagy egyéb fenntarthatósági célú zöld beruházások. A befektetési hitelkonstrukcióval pedig európai és belföldi cégekben való többségi részesedés megszerzésére is lehetôséget kínál. Fontos kiemelni, hogy EXIM-forrásból nemcsak hitel, de támogatott lízing is igény-
be vehetô mûszaki berendezések, gépek, eszközök és haszongépjármûvek finanszírozására.
—Mit érdemes megfontolniuk a vállalkozások vezetôinek hitelfelvétel esetén?
— Ma már a sok éve mûködô vállalkozások többsége képes felelôsen összeállítani azt az üzleti tervet, amely a tervezett beruházásának megtérülését mutatja. A megtérülés ideje nagymértékben a forrásköltségen is múlik, ezért tud jó célt szolgálni egy kedvezô kamatozású támogatott hitel. Annak a vállalkozásnak van jövôje, amely folyamatosan megújul, figyeli a piaci lehetôségeket, a piaci körülményeket, igyekszik bôvülni, növekedni, beruházásokat indukál, kezdeményez, tervez. Egy beruházás esetében vagy bármilyen hitel visszafizetése tekintetében az egyik legfontosabb mutató az EBITDA, a vállalkozás eredménytermelô képessége. Ezt jól követi az üzleti terv, amely a beruházás
megtérülését kíséri végig, egyfajta irányt mutat a vállalkozás számára, hogy mit és milyen ütemben kell megvalósítania annak érdekében, hogy az adósságszolgálathoz szükséges eredmény megképzôdjön.
—Hitelfelvételnél vannak nagyon óvatos és bátor, kockáztató vállalkozások.
— Látunk ilyet is, olyat is. A vállalkozók alapvetôen ambiciózusok, igyekeznek folyamatosan megújítani önmagukat, új termékeket, szolgáltatásokat kitalálni, fejleszteni, ami versenyképesebbé teszi ôket. A világ egyre gyorsul, így ez a fejlesztési, megújulási kényszer is egyre gyakoribb. Ha mindent saját forrásból szeretne egy vállalkozás megvalósítani, fennállhat a helyzet, hogy mire megvárja, hogy meglegyen hozzá a saját pénze, addigra elmegy mellette a piac. Tehát egy észszerûen végiggondolt és alátámasztott hiteligénynek véleményem szerint igenis van helye, létjogosultsága. A bátrabban kockáztató vállalkozások számára pedig szívesen felajánljuk a közös gondolkodás lehetôségét, áttekintve a jelenlegi és várható pénzügyi helyzetüket, ami segíti ôket a kockázatok feltárásában. Sok esetben a banki forrás lényegesen nagyobb arányú egy beruházásban, mint a vállalkozás által biztosított saját erô. A bank és a vállalkozás tehát közös kockázatot fut, így teljesen érthetô a banki tanácsadás, véleményformálás szerepének jelentôsége.
—Az EXIM-hitelek euróban is felvehetôk, az árfolyamkockázattal kapcsolatban mire érdemes figyelni?
— Az euróelszámolásban exportáló vállalkozások bevétele euróban érkezik, így az euróban nyújtott hitel visszafizetésének nincs árfolyamkockázata. Egyúttal az EUR-hitel kamata jelenleg megközelítôleg 3%-kal kedvezôbb, mint a forinthitelé, ami jelentôs különbség. Árfolyamkockázatot a vállalkozások forintkiadásai hordoznak, mint például a bérek kifizetése vagy belföldi alapanyag vásárlása. Erre is van megoldásunk, Treasury határidôs ügyletekkel kiszámíthatóvá, tervezhetôvé tudjuk tenni a konverziót, ezáltal mérsékelni az árfolyamkockázatot. K. T.
LAKATOS TAMÁS
BUDAPEST–BAMAKO – ahol egy dolog biztos: minden bizonytalan
Végeláthatatlan homoktenger, mesés óceánpart, elképzelhetetlen szegénység – szinte mindennap megélték a mélységeket és a magasságokat az idei Budapest–Bamako résztvevôi, akik a 9000 km-es távot mintegy két hét alatt teljesítették. Egy kecskeméti házaspár, VARGAMihály és VARGADÉKÁNY Alexandra a pécsi Magnus Aircraft támogatásával jutott el életük túrájára, ahol ôk maguk is támogatták a helyi gyerekeket.
— 2024-ben hallottunk a rádióban egy beszélgetést Villám Géza szervezôvel, aki azt mondta, hogy csak el kell határozni, ezt bárki megcsinálja. Mi meg elhittük. Megírtuk a pályázatunkat, elküldtük, és mintegy 20 perccel késôbb jött a válasz e-mail: kezdhetünk csomagolni.
— Hogyan készültek fel az útra?
— Az egyik legfontosabb dolog volt az autó – vettünk egy 35 éves kisbuszt –, amelyet alaposan fel kellett készíteni, szinte mindent kicseréltünk, felújítottunk rajta. Ezért sem volt szinte semmilyen mûszaki problémánk. Elsô bálozóként megpróbáltunk mindenre gondolni, volt nálunk egy nagy táska gyógyszer, rengeteg étel, beoltattuk magunkat... De arra, hogy az a környezet mit hoz ki az emberbôl, itthon nem lehet felkészülni. Sajnos az autóval kapcsolatos teendôk elvitték az idônk nagyobb részét, így a fizikai testi felkészülést kissé háttérbe helyeztük. De a kitartásunk kompenzálta ezt a „hiányosságot”.
— Mi volt a legnagyobb kihívás, akár mentálisan, akár fizikailag az úton?
— Amikor Marokkóból átléptünk Mauritániába, a két ország között van egy 5 km-es senki földje, amelynek tényleg nincs gazdája. Mondták, hogy ha ott bármi történik velünk, ne álljunk meg, mert semmiféle segítség sincs. Az út katasztrofális minôségû, roncsok mindenfelé, és nincs semmi más, csak homok. Mauritánia egy elképesztôen szegény ország, ahol a homok az uralkodó, és nem érthet, hogy az emberek mégis mibôl élnek, egyáltalán miért maradnak ott. Ott találkoztunk az elsô kéregetô gyerekekkel, akik végigkísérték az utunkat. Elég erôszakosan kéregetnek. Az a szegény-
ség megfacsarja az ember lelkét. Hamar megtanultuk, hogy nagyon nyitottan kell hozzáállnunk Afrikához, mert tényleg minden teljesen más, mint amit Európában megszoktunk. De egy hét után már szinte semmin sem lepôdtünk meg. Nem számított a kényelmetlenség, hogy három napig nem fürdik az ember vagy alig alszik, mindez tényleg csak fejben dôl el. Annyira meg akartuk csinálni, annyira bennünk volt, hogy ennek meg kell lennie, hogy nem volt B-tervünk. Ezt csakis így lehet, ha az ember eltervez valamit, egyszerûen nincs más lehetôség, csak az, hogy megvalósuljon.
— És mi adta az életre szóló élményt ezen a túrán?
— Mauritániában egyszer csak vége lett a civilizációnak, úgy változott a táj, mintha a Marsra kerültünk volna. Az egész országnak nyomasztó volt a hangulata, és ahogy áthaladtunk egy roppant szegény halászfalun, egyszer csak ott találtuk magunkat az Atlanti-óceán partján, ahol mintegy 50 km-t autóztunk a fövenyen. Bal oldalon a Szahara, a semmi, jobb oldalon meg ott hullámzott a víz. A leggyönyörûbb természetfilmben nem látunk ilyet, a természet érintetlen, nincs semmilyen fényszennyezés, sivatagi szél fújta az arcunkat, az érzés egyszerûen leírhatatlan.
— A rally nem öncélú kalandkeresés, hanem küldetést is teljesít. Önök kinek és miben tudtak segíteni?
—Nagyon sok iskolaszert vittünk, könyveket, füzeteket, írószereket, illetve kettô db nyomtatót, mert ott nagyon kevés elektronikai eszközhöz jutnak hozzá
a gyerekek. Pénzt is adományoztunk különbözô szervezeteknek. Rengeteg cukorkát, édességet, tollat, apró ajándékokat osztogattunk szét az út során, amerre jártunk. A végén az összes megmaradt gyógyszerünket egy fiatalokat nevelô intézetnek adtuk.
— Hogy találták meg szponzornak a Magnust?
—Eléggé alulbecsültük a költségeket, így hamar rájöttünk, hogy sokat segítene, ha találnánk szponzort az úthoz. Régrôl ismertük Boros Lászlót, a Magnus vezérigazgatóját, tudtuk, hogy vannak Afrikában érdekeltségeik, így megkerestük ôket. Az elsô szóra segítettek. Több támogatót is találtunk, de a Magnus Aircraft nélkül nem élhettük volna át ezt a kalandos utazást.
És hogy miért tartotta fontosnak a Magnus, hogy ez az ügy mellé álljon? –Boros László vezérigazgatót kérdeztük.
— Azért támogattuk, mert ez a verseny a kitartásról, a küzdelemrôl, a felülemelkedésrôl, a hitrôl és a csapatról szól. Egy óriási kihívás, amelynél induláskor még nem biztos a célba érkezés. És mindezt Afrika világán keresztül kell teljesíteni. Ez az egész pontosan egyezik a Magnus eddigi életpályájával, hitvallásával, küldetésével. Afrika pedig az egyik sikerünk helyszíne. Már az elsô megkereséskor olyan benyomást tett ránk Alexandra és Mihály, ami azonnal elkötelezetté tett bennünket. Annyira közel kerültünk ehhez a versenyhez, hogy 2028-ra ismét neveztünk – ezúttal egy saját csapattal vágunk neki a Budapest–Bamakonak.
K. T.
Nagy Tamás – CUPRA Leon Kombi 2.0
A mobil autókozmetikai szolgáltatásokkal foglalkozó GloGo egyik tulajdonosa, Nagy Tamás az AutóCity Zrt. Cupra márkakereskedésének sportos kombiját, a CUPRA Leont próbálta ki.
— Ismerem a Cupra modelleket, a feleségemnek is nagyon tetszenek, ô vágyik egy Cuprára. Azt is tudom, hogy a márka a megjelenése óta kiemelkedôen sikeres, szerintem ez egyrészt a külsejének köszönhetô. Bátran nyúltak a formatervezôk a klasszikus kombi karosszériához, így sikerült a sportos, latinos formavilággal egy roppant izgalmas autót alkotni. Tetszik az orr-rész, látványosak a lámpatestek, egyediek a menetfények. Oldalról az elsô sárvédôtôl induló és az ajtókon végighúzódó ív vonzza a tekintetet, és a Cupra Leon Kombi azon ritka autók egyike, ahol a hátfalon sem fogyott el a lendület, a fényekkel sikerült úgy játszani, hogy innen is kívánatos az autó.
— Házhoz mennek az autókozmetikai szolgáltatással. Mit éreznek, amikor egy ilyen izgalmas karosszériával találkoznak?
—Mivel szeretjük a szép autókat, természetesen öröm egy ilyen modell közelébe kerülni, szakmailag viszont ez mindig nagyobb figyelmet is kíván. Egy új, nagy értékû autónál eleve nagyobb jelentôsége van a megfelelô ápolásnak, mert nemcsak az a szempont, hogy az autó tiszta legyen, hanem az is, hogy
hosszabb távon védelmet kapjon és megôrizze az új állapotát, az értékét. Ebben a kíméletes tisztítás mellett a nanovaxos vagy a nanokerámiás felületvédelem is fontos szerepet kap. — Azt mondják, hogy a prémium szegmensben a belsô teret könynyebb tisztán tartani a jó minôségû anyagok miatt.
—Valóban érezhetô a különbség: a jobb minôségû kárpitok és belsô burkolatok általában könnyebben tisztíthatók, a szennyezôdés kevésbé ül meg rajtuk, ezért megfelelô ápolás mellett tovább megôrzik a szép állapotukat. A Cupra ebben a tekintetben is kiemelkedik a ka-
tegóriából, szépek és puhák a mûszerfal anyagai, és tetszik a szélvédô alatti ledcsík is. A kormány sportos, az idehelyezett indítógomb és a vezetésiprofil-választó kapcsoló versenyautós hangulatot hoz. Az ülések nagyszerûek, ráadásul nem is vesznek el sok teret, bôségesen elegendô a hely elöl és hátul is.
— A felszereltség tekintetében mi az, ami önnek fontos?
— Nem kifejezett extra, de szerintem érdemes kiemelni, hogy gyors az autó menürendszere. Fontos számomra a hifirendszer, ha a gyerekek nélkül utazunk, akkor sokszor hangosan hallgatunk zenét. Mérnökként hasznosnak gondolom a biztonsági asszisztenseket, itt szerencsére sokat kapunk belôlük. Tudom, hogy vannak, akik nem kedvelik egy részüket, így nekik praktikus, hogy a középsô képernyôn nagyon könnyen kikapcsolhatók, nem kell a menüben hosszasan keresgélni. A változtatható megjelenésû középsô LCD-panel is tetszik, könnyû az egyéni ízlésre hangolni. Családi autóban nagyon praktikus a háromzónás klímaberendezés is, ezzel a hátsó sorban is külön szabályozható a hômérséklet. Az extralistán láttam a panorámatetôt, azt is megrendelném a kocsihoz. Egy pici hiányosságot viszont találtam: én szeretem, ha a vezetô mellett is van kapaszkodó a tetôn, de itt nincs, sôt napszemüvegtartó sem került a helyére. Talán azért tûnt fel, mert ezt le-
AUTÓTESZT Dél-Dunántúli
TDI evo
számítva mindennek megvan a helye, sôt, még a könyöktámasz is állítható minden irányban.
—A futómû illik az autó külsejéhez?
— Az én ízlésemet nagyon pontosan eltalálták. A tél végi kátyús utakon is kellôen komfortos, de tudja azt a sportosságot is, amit egy Cuprától várunk. Ez nagy szó, mert a meglévô konszernalapokra képesek voltak nemcsak formailag újat hozni a mérnökök, hanem az autó egyéb tulajdonságait is át tudták hangolni úgy, hogy egységes egészet kaptunk. Szintén gyakorló mérnökként látom, hogy ehhez az kellett, hogy megfelelô szabadságot kapjanak a szakemberek.
—Ami viszont nem változott, az a klasszikus kombis csomagtér.
— A 620 liter már tényleg mindenre elég, áthelyezhetô a padló is, ügyes a kalaptartó, szóval ezen a részen is remekel az autó.
— A motortérben a jól ismert kétliteres dízel legfrissebb változata dolgozik, meglepôdnék, ha nem nyerte volna el a tetszését.
—Valóban nagyon erôs, agilis és emellett takarékos is. A DSG váltóval remekül harmonizál, szerintem a magyar viszonyok közt ideális ez a kombináció, akkor, ha valaki sokat utazik. Ez a motor autópályán az igazi, tempós hosszú utakra való egy ilyen dízel. Én legtöbbször városban, elôvárosban autózom, így a szintén 150 lóerôs 1.5-ös benzinest is megfontolnám, fôleg a kedvezô árú Base kivitelt.
—Mindenképp kombit vásárolna?
—Azt gondolom, hogy családi autónak, amikor például a hosszabb nyaralásokon szükség van a hatalmas csomagtérre, még mindig a hagyományos kombi a legjobb megoldás. Ezt alátámasztják a Cupra Leon jó tulajdonságai is, ráadásul ez az autó a hagyományos értékeket csodás formával és remek vezethetôséggel ötvözi.
T. R.
A tesztautó adatai
Hengerûrtartalom:1968 ccm
Maximális teljesítmény:150 LE (110 kW)
Maximális nyomaték:360 Nm
Csomagtér:620 l
Maximális sebesség:214 km/h
Gyorsulás 0–100 km/h:8.7 s
Átlagfogyasztás:4.9/100 km
A modell indulóára (1.5 TSI Base Kombi): 10 190 000 Ft
A fontosabb alapfelszereltségi elemek: 230
V-os csatlakozó, 6 hangszóró, CUPRA digitális kijelzô, 12,9”-os érintôképernyô, esôérzékelôs ablaktörlô, adaptív tempomat, 3 zónás klímaberendezés, sportülések elöl, távolságifényszóró-vezérlés, biztonsági és NCAP csomag, ESC, LED-fényszórók
Az adóregisztrációs eljárás a NAV saját, cégbírósági bejegyzéstôl elkülönült eljárása, kötelezôen átesik rajta minden a cégekbe „újonnan” belépô képviselô és tulajdonos, vagy a tulajdonosi viszonyok változása esetén akár a meglévô tulajdonos is. A TADRI adatlap ehhez az eljáráshoz kapcsolódik, és elérhetô az Online Nyomtatványkitöltô Alkalmazásban. Az adatlapot az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó kizárólag elektronikusan, az erre nem kötelezett adózó papíron – postán vagy személyesen – is benyújthatja a hivatalhoz.
A cégbíróságon benyújtott bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást
megelôzôen célszerû a TADRI adatlapon igazolást kérni a NAV-tól arról, hogy van-e bármi akadálya annak, hogy az új vállalkozásban vezetô szerepet töltsön be a magánszemély.
Amennyiben az érintett nem kéri az elôzetes vizsgálatot és adóregisztrációs akadállyal rendelkezik, az a bejegyzési eljáráskor az adószámkiadás megtagadásához vagy a változásbejegyzési eljárás esetén az adószám törléséhez vezethet.
Adóregisztrációs akadály lehet például, ha
• az akadályhordozó személy olyan társasággal áll vagy állt jogviszonyban, amely legalább 180 napon keresztül fennálló, ötmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.
• amely öt éven belül ötmillió forintot meghaladó adótartozással, jogutód nélkül szûnt meg.
EGYÜTTMÛKÖDÉS
• melynek adószámát az adóhatóság öt éven belül jogerôsen törölte, és a vállalkozás nem gondoskodott az adószám ismételt megállapításáról.
• maga az akadályhordozó személy rendelkezik száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot elérô adótartozással.
• a vezetô tisztségviselôi pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerôsen eltiltottnak minôsül.
A témában a NAV honlapján, a www.nav.gov.hu oldalon olvashatók tájékoztatók.
a magas minôségû szakemberutánpótlás-képzés
Stratégiai együttmûködési megállapodást kötött egymással a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Mecsekérc Zrt. 2026. március 16-án, amelynek célja az intézmény és a vállalat közötti szakmai kapcsolatok erôsítése. A partnerség hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi képzések még szorosabban kapcsolódjanak a térség gazdasági és technológiai igényeihez, különösen a mûszaki, természettu-
dományi, gazdasági, jogi és társadalomtudományi területeken.
A Mecsekérc Zrt. Magyarország egyik meghatározó bányászati háttérrel rendelkezô vállalata, amely földalatti térkiképzés, földtani kutatási, mérnöki, beruházási és üzemeltetési feladatokat lát el, valamint fontos szerepet játszik a hazai kiemelt fontosságú létesítmények elôkészítésében és megvalósításában.
Az együttmûködés lehetôséget teremt arra, hogy a vállalat tudatosan építse szakmai utánpótlását, miközben erôsíti társadalmi beágyazottságát és ismertségét a fiatal szakemberek körében.
A megállapodás keretében a felek együtt dolgoznak a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzésének támogatásán, ipari projektekhez kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységeken, valamint a régió munkaerôpiacát erôsítô képzési és karrierlehetôségek bôvítésén. A partnerség célja, hogy Magyarország elsô egyetemének hallgatói magas színvonalú, gyakorlatorientált tapasztalatokat szerezzenek, miközben a Mecsekérc Zrt. számára is biztosítottá válik a jól képzett, helyben elérhetô szakember-utánpótlás.
Az errôl szóló stratégiai megállapodást a Pécsi Tudományegyetem rektora, Miseta Attila professzor, míg a vállalat oldaláról dr. Farkas-Kis András Máté vezérigazgató és Palkó Ildikó gazdasági igazgató látta el kézjegyével ünnepélyes keretek között, a sajtó nyilvánossága elôtt a PTE Szenátusi Tanácstermében.
Induljon Pécsrôl! Érkezzen meg pihenten a célállomásra!
Miért töltené az idejét hosszú utazással, ha repülhet Pécsrôl is?
Felejtse el a Budapestig tartó autózást és a hosszú várakozást! Pécsrôl mostantól kevesebb mint feleannyi idô alatt érheti el München központját, mintha a fôvárosból repülne.
Spóroljon meg 3–4 órát utazásonként.
● Münchenbôl Lufthansa csatlakozásokkal érheti el Európa, Ázsia és Amerika nagyvárosait.
Németországon belül folytatná útját? Válassza a kényelmes átszállást vagy a gyors vasúti csatlakozást.
● Kapcsolódó szolgáltatásaink: szállásfoglalás, transzferek, autóbérlés, utasbiztosítás.
● Irodánk a foglalásokról számlát állít ki cégének.
Céges rendezvényt tervez?
Sok évtizedes tapasztalatunkkal örömmel segítünk.
Forduljon hozzánk!
TENSI UTAZÁSI IRODA
7621 Pécs, Teréz u. 17. (bejárat a Jókai utca felôl)
