Dél-Dunántúli Gazdaság XXVIII. évfolyam 1. szám

TOP100 GÁLA – GAZDASÁGI ÉVZÁRÓ

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs

Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

BÜTTNER

32–33. OLDAL

21. OLDAL

20. OLDAL

31. OLDAL

14. OLDAL

ELSZÁNTSÁG, MEGOLDÁSKERESÉS, EGYÜTTMÛKÖDÉS 2026-BAN IS

A 2025-ös év nem hozott látványos sikereket a baranyai vállalkozások életében, sokan a talpon maradásért küzdöttek. A kedvezôtlen gazdasági körülmények azonban új megoldások keresésére, a gondolkodás megváltoztatására, kapcsolódásokra is serkentik a cégeket – ebben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partner. Év eleji összeállításunkban arra kértük a kamara vezetését, elnökét, fôtitkárát, a bizottságok és a tagozatok elnökeit, hogy osszák meg 2026-os terveiket.

Az eddigieknél sokkal nagyobb erôvel kell folytatnunk a munkát

Dr. SÍKFÔITamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

2026 történelmi vízválasztó év lesz. A globális világ hatalmasai, gazdasági és politikai erôközpontjai a világuralomért folytatott versenyben a világháború szélére navigálták Európát és a világot. A kis országokat ebben a küzdelmükben csak erôforrásterepnek, feláldozható

eszközöknek tekintik, és úgy is kezelik. A világ, Európa és hazánk sohasem volt ennyire megosztott ebben az évszázadban, mint most. Ez a megosztottság teljes kiszolgáltatottságot eredményez minden hatalmi központ irányába. Nehéz a fejlesztésekrôl értekezni, a fejlôdést szolgálni egy meghasonlott, megosztott és a veszélyt már naponta érzékelô európai társadalmi, gazdasági közegben.

Pedig feladat van bôven, régiónk lemaradása erôsödik, miközben az erôforrásallokáció egyre inkább a hadigazdaság felé irányul. Az európai hadiipari

DR. SÍKFÔI TAMÁS

részvények 20% feletti tartós növekedési üteme, a fegyverrendszerekre költött tíz- és tízezer milliárdok elvonnak minden uniós és hazai forrást a kohéziótól. Egy-egy most nyilvánosságra kerülô fegyvermegrendelés értéke meghaladja az éves magyar GDP értékét. És sok száz ilyen fegyverrendszer kap nap mint nap megrendelést. Logikusan arra számítok, hogy leáll az uniós és hazai kohéziót támogató folyamat, mielôtt elérte volna régiónkat. Utolsónak maradtunk a hazai régiók intenzifikálásában, és úgy tûnik, lejárt a határidô elôttünk... Persze hiába a tisztánlátás, az ember sohasem adhatja fel. Jómagam képzettségi irányom szerint már egy évtizede figyelem ezeket a folyamatokat, sajnos sokkal gyorsabbak, mint ahogy gondoltam. Eddig sem adtam fel, nincs okom arra, hogy most megtegyem. De racionálisan át kell gondolni a helyi fejlesztési célrendszert, értékelni kell azok súlyát, lehetôségeit az új európai helyzetben, a források központosítása miatt térségi lobbit kell szerveznünk, hogy a maradék forrásokat meg tudjuk szerezni egy európai hadigazdaságban.

Próbálunk minden nap függetlenedni a fejünk felett zajló egyre veszélyesebb folyamatoktól, egyfajta lelki önvédelmi módszerként. De a jó válaszok megtalálásához nem tehetjük ezt sem családtagként, sem vállalkozóként, sem európai polgárként. Új utakat, lehetôségeket felkutatva sokkal nagyobb erôvel kell folytatnunk a munkát mindannyiunknak hazánk, városunk, vállalkozásaink és családunk érdekében.

Tudom, hogy ezek „nagy szavak”. Esélyünk viszont csak akkor lesz, ha ezeket nagy tettek is követik mindnyájunk részérôl.

Együttmûködés, összefogás, az alternatív hajtóerôk keresése

RABBSzabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára

A térség és a vármegye fejlôdését minden eszközzel támogatja a kamarai üzleti közösség. Egymásra utaltságunk a közös projektekben, az önkéntes kamarai tagvállalkozások és testületi tagjaink tapasztalatainak megosztásában és a stratégiai ügyek mentén történô együttmûködésben a mindennapok része. Unikális a térségi együttmûködés, a multinacionális és a családi vállalkozások ügyek mentén összefognak, segítik egymás elôrejutását. Ezt a rendkívül konstruktív attitûdöt dinamizálva szolgáljuk a vármegyét és a térséget, erre az

gasztronómia, építôipar) a helyi vállalatok egymással történô versengése helyett a kooperativitás és az együttmûködés dominál. A közös tudás és a programok az adott ágazat fejlôdését szolgálják, legyen ez akár Ágazati Képzôközpont vagy a 100. benchmarking ülés.

A vállalkozói megkeresések és igények rengeteg muníciót (és feladatot) is adnak a jogszabályi és ágazatirányítási szabályok véleményezésére és új javaslatok megfogalmazására. Ennek a munkának a gyümölcse a bürokrácia csökkentése, a sokszor értelmetlen szabályok megváltoztatása. Számos országos ügyet Pécsrôl kezdeményeztünk, javaslataink beépültek az új szabályozási környezetbe. Persze itt még sok tennivalónk van!

A pécsi kamara gesztora két országos ügynek is; innen koordináljuk és irányítjuk a rendszert. A 2024-ben elindított Innovációs programban tavaly 100,

pályázat, valamint pályázatikiírás-módosítás.

Fontosnak tartjuk a TOP100 vállalatok folyamatos mérését, hiszen a zászlóshajók eredményei az adott térség komplex gazdaságtársadalmi folyamataira is hatással vannak. A Corvinus egyetemmel és idén már a PTE-vel is szövetkezve nemcsak a TOP100 cégek országos elemzését, de új komplex mutatók fejlesztését is végezzük. E mutatók egyrészt a vállalati eredményességet vizsgálják komplexebben, másrészt a vállalkozásbarát önkormányzat és térség elemzését is megalapozzák.

A kamara a gazdaság önkormányzata. A területi kamarák autonóm önkormányzatok, a szubszidiaritás és az önállóság elvei mentén mûködnek. A gazdasági önkormányzat testületei (elnökség, küldöttgyûlés, bizottságok) és az önkéntes tagvállalatok évente több tízezer óra társadalmi munkával, a tagok önkéntes befizetéseikkel szolgálják a vármegye minden vállalkozását. Elkötelezettségük és folyamatos hitük a térség gazdasági talpon maradásának alapját jelentik. Az a multiplikátor hatás, ami a fentiekbôl következik, túlnyúlik a gazdasági életen: érinti a térségi nagy entitásokat, formálja a gazdasági környezetünket. Munkájukat, munkátokat az idei évre, 2026-ra nagyon köszönjük!

alapra fejlesztjük a kamarai szolgáltatási rendszert és mûködtetjük a jól bevált évtizedes aktivitásainkat.

A gazdaságfejlesztési tevékenységünk során állandóan keressük azokat az alternatív hajtóerôket, amelyek egyrészt választ adnak a folyamatosan megjelenô új kihívásokra, másrészt valódi segítséget jelentenek a vállalkozások számára. Klasztereinkben (gépipar,

idén már 200 vállalat (országosan) innovációs képességeinek és lehetôségeinek szakértôi felmérésére kerül sor. Ennek eredményeként 300 vállalat tudásának mély ismerete áll a kamarai rendszer rendelkezésére további országos mentor- és fejlesztési programok ráépítésével és elindításával. A felmérések eredménye számos szakpolitikai intézkedés és innovációs forrásokhoz kapcsolódó új

A fejlôdés kulcsa a gondolkodás megváltoztatása

BOGOSCsaba, a KKV Fejlesztési Bizottság elnöke

A közelmúltban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Baranyában, Pécsváradon járt, ahol kamaránk is képviseltette magát. A miniszter úr elmondta, hogy a magyar kkv-k többsége ma is ott tart, hogy az általa megszerzett jövedelmet a saját élete jobbá tételére, a gyerekei taníttatására fordítja. Nincs jövôképe, és arra sem törekszik, hogy a szervezete képzésére vagy a vállalat fejlesztésére akkumuláljon pénzt. Említhetnénk a nagy elôdöket, például Jánosi Engel Adolfot, aki 67 évesen alapított bányát a köz javára is, vagy érdemes elgondolkodni azon, hogy mi vezérelhette a kesztyûgyáros Hamerli családot, hogy megépítse a Palatinust, ugyanígy a Zsol-

RABB SZABOLCS

nay családot, amely a vasút Budapest irányába való építésében volt érdekelt. Ezek az elôdök nem beszállítók voltak, hanem önálló alkotók. Sajnos a mai vállalkozók többsége nem tudja elhagyni a beszállítói bénultságot, ami a kreatív energiák visszaszorítását is tükrözi. Évek óta ezt tapasztaljuk, ezért is szeretnénk egy olyan eseménysorozatot meghirdetni erre az évre, amikor a régióban mûködô nagyobb vállalatok képviselôi megosztják a mindennapi mûködésre vonatkozó tapasztalataikat, ez pedig inspirációként szolgálhat a kis- és középvállalkozások számára.

Szeretnénk, ha ez ösztönözné a fejlôdést, ha a mindennapi mókuskereket hajtó vállalkozók ráébrednének: szükség van a gondolkodásbeli változásra. A fiatalabb generációk helyzetbe kerülése, a kitágult horizont új vállalkozói attitûdöt kellene hogy szüljön, ami már érzôdik más gazdaságokban: a szlovákok, a szlovének, a csehek, a lengyelek, a litvánok, mindenki, aki utánunk jött, megelôzött bennünket. Jó lenne meglátni és átvenni azt a fajta gondolkodást, ami sikerre vitte ôket. Az új befogadására azonban szükség van a komfortzóna elhagyására, más munkakultúra elsajátítására. Pécs-Baranya gazdasági kitörésének egyik pillére a tudásalapú gazdaság létrehozása és a turizmus lehet. A baranyai kkv-knak erre kellene koncentrálniuk. Bízom benne, hogy új utak, jó gyakorlatok megmutatásával a KKV Bizottság a jelenleginél egy öntudatosabb,

magabiztosabb jövôképet tud adni idén a megye kis- és középvállalkozásainak.

Országos szinten segítjük a vállalkozások innovációs tevékenységét

HERBÁLYIstván, az Innovációs Bizottság elnöke

A tavalyi évben megválasztott új országos kamarai vezetés gyökeresen alakította át az addigi struktúrát, és a pécsi kamara egyre nagyobb szerepet kap az új rendszerben. Már nemcsak a Vállalkozói Innovációs Tanács társelnökét adjuk, hanem az Innovációs Szakmai Bizottság elnökét is, ami új szintre emeli a pécsi ügyek képviseletét, a pécsi vállalkozások hangját. Túl vagyunk egy nagyon sikeres országos Innovációs Roadshow-n is, a Kulturális és Innovációs Minisztériummal közös szervezésben, ahol a pécsi kamara a kezdetektôl benne volt a szervezésben. A szintén országossá fejlôdött Innovációs Projekt is pécsi vezetéssel és számos pécsi szakértô részvételével zajlik. 2026-ban ezt tovább szeretnénk vinni, és olyan projekteket megvalósítani, melyek országos szinten segítik a vállalkozások innovációs tevékenységét.

Márciusban már nagyszabású InnoSummit rendezvénnyel készülünk az AISummit mintájára, neves elôadókkal és értékes szakmai programokkal.

Oroszlánrészt vállalt a kamara a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Nagydíjának széles körû megismertetésében, és számos céget ajánlottunk a díjra. Emellett több tízmillió forint értékû csomagot is összeállított az MKIK az általunk alapított KVV Innovációs Díj nyertesének. Sajnos az említett országos projektek szervezése 2025-ben elvitte a

BOGOS CSABA

HERBÁLY ISTVÁN

hangsúlyt a helyi ügyekrôl, ezt szeretnénk idén visszabillenteni egyensúlyi helyzetbe. Elkészítünk a bizottsággal egy olyan munkatervet, mely a helyi cégekre fókuszál, de illeszkedik az országos bizottság munkájához a még jobb érdekérvényesítés és erôforrásfókuszálás érdekében. Erre jó példa, hogy az ICT Bizottsággal közösen már az év elején elindítjuk az AI klubot, ahol havonta találkozva oszthatják meg egymással a cégek a technológia terén szerzett tapasztalataikat, mutathatják be a jó gyakorlatokat. Fontos, hogy valódi cégek valódi problémáinak valódi megoldásai kerüljenek a reflektorfénybe.

Térségünk kiváló adottságokkal rendelkezik, érdemes erre építeni

HOFFMANN Tamás, a Fejlesztéspolitikai Bizottság elnöke

Az elmúlt esztendôt abból a szempontból átlagosnak mondhatjuk, hogy a korábbi éveknek megfelelôen a kihívásokkal teli makrogazdasági és világpolitikai körülmények ellenére ugyanúgy tettünk erôfeszítéseket Baranya és Pécs gazdaságáért. Jöttek a jó hírek, a biztató elôjelek, de az elrugaszkodás még váratott magára. Jól haladtak a bicsérdi ipari park elôkészületei, több komoly beruházás lehetôségének a híre is felröppent, mintha újra megjelentek volna a nagyobb madarak Pogányban, szépen épült a mohácsi híd, elkészült az M6-os határig vezetô szakasza, csupa olyan dolog, ami már régóta szükségeltetik ahhoz, hogy meginduljon a helyi gazdaság, és amik már hosszú ideje környékünk fejlesztési stratégiájának fontos elemei voltak.

A Fejlesztéspolitikai Bizottság munkája is ezen témák köré szervezôdött, ennek kiemelkedô állomása volt az összevont ülés Pécsváradon, ahol egyrészt megtekinthettük a Kresz&Fiedler Kft. magas színvonalú gyártási folyamatait, illetve dr. Palkovics László kormánybiztos által betekintést nyerhettünk Magyarország mesterségesintelligenciastratégiájába, amelyik biztosan hatással van és lesz tagvállalataink életére.

Továbbra is azt gondolom, hogy térségünk kiváló adottságokkal, emberanyaggal, nyelvtudással rendelkezik,

nem véletlenül választotta számos cég Pécset shared service centerének helyszínéül. Továbbra is nagy lehetôségeket látok a Pécsi Tudományegyetem know how-jának a versenypiacon való fialtatásában, és abban, hogy már csak valóban Dél-Dunántúl van vissza a régiók felzárkóztatásából. Rajtunk biztosan nem fog múlni.

Célom változatlanul az, hogy egyrészt teremtsünk fórumot gazdasági közösségünk tagjainak ahhoz, hogy tapasztalatot cseréljenek adott témakörökben (ahogy tavaly például duális képzés, munkavédelem, fenntarthatóság témakörökben), illetve egy idetelepülô nagy cégnek tudjunk közösen olyan lehetôségeket mutatni (például beszállítók, helyi szolgáltatások, munkaerô, helyszínek tekintetében), amelyek meg tudják erôsíteni letelepedési szándékát.

A fentiek fényében reméljük, hogy a 2026-os év másképp lesz átlagos: jobb, mint az elôzô és rosszabb, mint a következô!

Szenzitivitásra, rugalmasságra, kreativitásra és kitartásra lesz szükségük

KLEISZ Zoltán, az Iparfejlesztési Bizottság elnöke

Látványos és érdemleges fejlôdésrôl sajnos nem beszélhetünk az elmúlt évünket illetôen a baranyai iparfejlesztés tekintetében. A vállalkozások többsége hasonló kihívásokkal küzd, mint tavaly év elején: a gazdasági válság hatása most is velünk van, tagvállalataink a termelés csökkenésérôl, az autóipar, a gépipar nehézségeirôl számolnak be. Emiatt ugyanúgy feszültségekkel teli 2026-ra számítunk, mint ahogy egy évvel az év kezdetekor. Bár a 2025-ös gazdasági év végül jól zárult, az évindítás mindig sok bizonytalansággal és izgalommal jár. A cégek többségének idén is várhatóan a tavalyihoz hasonló akadályokkal: a gazdaságban jelen lévô negatív spirállal, a pénzhiánnyal, az adóterhekkel kell számolnia, ehhez mérhetetlen szenzitivitásra, rugalmasságra, kreativitásra és kitartásra lesz szükségük. A tavaly meghirdetett Demján-tôkeprogram nem hozott átütô sikert a dél-dunántúli vállalkozások életében, csupán néhány cég elôrelépését segítette, bár kétségkívül ezekre az apró segítségekre is szükség van.

Az Iparfejlesztési Bizottság célja idén továbbra is a vállalkozások közötti együttmûködések elômozdítása és a kapcsolatok elmélyítése, az életképes, bizonyított vállalkozások fejlesztése lesz, amelyhez a pécs-baranyai vállalkozói közösséget összefogó kamara által kínált minden lehetôséget kihasználunk

HOFFMANN TAMÁS

majd. Munkánkban fókuszt kap a digitalizáció, a fenntartható mûködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Így a régió vállalkozásainak fejlesztése érdekében számos szervezettel, például az Enterprise Europe Network helyi irodájával is együttmûködünk.

A siker titka a jól átgondolt kínálat, és annak eljuttatása régiónként a célközönséghez

KOLLÁRLászló, az Idegenforgalmi Bizottság elnöke

Az Idegenforgalomi ágazat 2025-ben jól teljesített, amennyiben az országos összesítést nézzük, mind a vendégéjszaka, illetve mind az árbevétel tekintetében. Amennyiben régiókra, kistérségekre bontva vizsgáljuk, akkor már nem teljesen egyértelmûek az eredmények.

A 2026-os évben is nagy szükség lenne a fejlôdéshez a szakmai koordinációkra – lásd adott város vagy kistérség –, mely „házra szabottan” nagyban segítené a specifikus hívószavakat. Véleményem szerint ez a fejlôdés „kulcsszava”, ami biztosíthatja az elôrehaladást. Jó példa erre a pécsi szállodák, ill. éttermek közötti együttmûködés, ahol akár személyesen is egyeztetnek árakról, kínálatról, idôszakos stratégiákról. Itt szeretném ráirányítani a figyelmet egy sokat rontó/romboló jelenségre: szakmai fóru-

mokon kiemelten felhívjuk az „érintettek” figyelmét arra, hogy az árak aránytalan csökkentésével komoly torzulások jelennek meg a szektorban, ami tovább veszélyezteti a költségnövekedésbôl adódó eredményszámokat, ami pedig a fejlesztések alapja! Az említett specifikus hívószavak, a hozzájuk tartozó jó árértékaránnyal, és az adott célcsoportok megtalálásával elkerülhetjük az árakkal való „érvelést”. Én ezt a saját példámon tapasztalom, évek óta, ami ugyan sok munkát igényel, de így nem okozunk kárt a többieknek, és nekünk is lesz eredményünk.

A megye és a régió vezetôinek is „van szerepük” az ágazat fejlôdésében, mert ôk tudják/tudnák felhívni a figyelmet egy térség komplex kínálatára, nem beszélve pl. egy repülôtér mûködtetésérôl, ami jelentôs figyelmet és vendéget hoz a jól átgondolt eseményekhez, ill. idôszakokban. A külföldi vendégekhez mindenképpen erre lenne szükség, lásd Budapest példáját, ahol jó a kínálat/árértékarány, nem beszélve a turisták biztonságérzetérôl.

Bármely ország idegenforgalmát vizsgálom, a siker titka a jól átgondolt kínálat, és annak eljuttatása régiónként a célközönséghez. Amennyiben a 2026os, illetve a következô évek feladatát jelöljük ki, akkor az említett szakmaiságot elôtérbe kell helyeznünk.

2026 a transzparencia és az együttmûködés éve lesz

KÓNYA Dániel, a HR Bizottság alelnöke

Az idei év a HR Bizottság számára különösen izgalmas, hiszen 2026 a bértranszparencia-irányelv éve. Ez nem csupán jogszabályi megfelelést jelent, hanem kulturális változást is: a vállalatoknak átláthatóbb, igazságosabb rendszereket kell kialakítaniuk. Nagyvállalati HR-szakemberként fontosnak tartom,

KLEISZ ZOLTÁN

KOLLÁR LÁSZLÓ

hogy ne csak a multinacionális cégek készüljenek fel jól, hanem a helyi kkv-k is megkapják a szükséges információt és szakmai támogatást. A bizottságunk ebben fontos szerepet vállal.

Emellett tavaly sikerült több alkalommal összehozni a térség nagyvállalati HR-szakembereit helyi kkv-k és szakmai egyesületek képviselôivel. Ezek a bemutatkozások jó alapot teremtettek, de 2026-ban szeretnénk ezeket a kapcsolatokat valódi, gyakorlati együttmûködéssé formálni. Legyen szó közös képzésekrôl, tudásmegosztásról vagy akár szerzôdéses partnerségekrôl, célunk, hogy a HR ne csak adminisztráció legyen, hanem stratégiai erôforrás a térség gazdasági fejlôdésében.

Emellett kiemelt célunk a nagyvállalati HR-es kapcsolatok magas szinten tartása. Az információáramlás, a jó gyakorlatok megosztása és a közös projektek nemcsak a cégek versenyképességét növelik, hanem ahhoz is hozzájárulnak, hogy a térség vonzó maradjon a tehetségek számára. Szeretnénk elérni, hogy a vállalatok egyrészt idevonzzák, másrészt minél nagyobb arányban itt is tartsák a munkaerôt.

2026 tehát a transzparencia és az együttmûködés éve lesz. Ha ezekben elôrelépünk, nemcsak a HR-szakma, hanem a teljes gazdasági ökoszisztéma erôsödik.

IT-kataszter, AI klub, NIS2-megfelelôség

LENGVÁRSZKYSzabolcs, az IT Bizottság elnöke

2026-ot a tízfôs bizottsági csapatommal tudatos tervezéssel indítjuk. Ennek alapja az elôzô év tapasztalatainak értékelése, az év közben felmerült ötletek rendszerezése, valamint a ciklus elején meghatározott, három pillérre épülô stratégiánk mentén történô újratervezés. Ezek a pillérek: a régió kkv-inak informatikai fejlesztése és digitális tudásuk erôsítése, az IT munkaerôpiac megerôsítése, valamint az IT szakmai közösség építése Baranya vármegyében.

A 2025-ös évben két kiemelt projektünk volt. A TanIT díj keretében – az IVETÁR Egyesülettel együttmûködésben – a digitális kultúra oktatásában kiemelkedô pedagógusokat díjaztuk. A kezdeményezés számunkra azért is kiemelten fontos, mert a minôségi szakemberutánpótlás egyik alappillérét az elhivatott, korszerû szemléletû oktatók jelentik. A program az elôzô évekhez képest több pályázót ért el, és bôvített kategóriarendszerrel valósult meg. Az Okosmegoldások konferencia szintén meghatározó elemévé vált a munkánknak: a baranyai kkv-k számára szervezett rendezvény célja, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be, miként tehetik

hatékonyabbá és versenyképesebbé a mûködésüket a legújabb informatikai megoldások segítségével. A rendezvény látogatottsága az elsô alkalomhoz képest megduplázódott. Emellett egy, a szektort érintô árszabályozási kérdésben sikeres lobbitevékenységet folytattunk, amelynek eredményeként a kisebb cégek végül nem kerültek a korlátozás hatálya alá.

A tavalyi eredményekre építve 2026ban ezeknek a programoknak a továbbvitele és finomhangolása is komoly feladatot jelent. Emellett három új stratégiai jelentôségû kezdeményezést tervezünk elindítani. Létrehozzuk a megyei IT-katasztert, amely átfogó képet ad Baranya vármegye ICT-kapacitásairól, segítve a cégek közötti együttmûködést és a kompetenciák láthatóvá tételét. Az Innovációs Bizottsággal és a Körber Campussal közösen AI klubot indítunk, ahol a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásairól és kihívásairól szervezünk tapasztalatmegosztó alkalmakat. Kiemelten foglalkozunk továbbá a NIS2 irányelv kkv-kat érintô kérdéseivel: tájékoztató rendezvényt és további támogatást szeretnénk nyújtani az érintetteknek a kiberbiztonság megfelelôségi lehetôségeirôl.

Mindezek mellett továbbra is fenntartjuk az IT-rovatot a Dél-Dunántúli Gazdaság lapban, aktívan képviseljük a szektor érdekeit lobbitevékenységgel –szükség esetén országos szinten is –,

KÓNYA DÁNIEL

LENGVÁRSZKY SZABOLCS

valamint erôsítjük a szakmai közösséget az IVETÁR Egyesülettel kialakított partnerségre építve.

Személyes célom bizottsági elnökként és kamarai alelnökként, hogy az MKIK IT szakterületén belül tovább erôsítsük kamaránk kapcsolatait, jelenlétét, és elérjük: a digitalizáció kapcsán aktív szereplôként jelenjünk meg.

A versenyképesség erôsítése a szakmai tudás, a minôségi igény emelésével

VÁRSZEGIGyula, a Szakképzési Bizottság elnöke

Az új évben továbbra is prioritást kapnak az eddigi évek célkitûzései, természetesen a változó kihívásokhoz, gazdasági igényekhez és elvárásokhoz való aktualizálással. Ilyen elvárások a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának segítése, különös tekintettel a szakképzés, az oktatás, a felnôttképzés területén.

A bizottság fontos feladata a cégek, intézmények, a kamara kapcsolatrendszerének erôsítése és kibôvítése. Például rendezvényekkel, cég és intézmény bemutatásával, szakmai elôadásokkal, szakképzési roadshow-val stb. Fontos a pályázati lehetôségek ismertetése, benyújtásuk segítése. Erôsíteni kell az információs hálózat kiépítését, bôvítését a

cégek, intézmények, gyártók, a kereskedôk és a kamara között. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a felnôttképzést, a mesterképzést és a pályaorientációs munkánkat, amely a „tudásalapú kamara” jegyében országos szintre emelkedik. Kiemelt cél a versenyképesség erôsítése a szakmai tudás, a minôségi igény emelésével, a vállalkozások önképzésének támogatásával, megszervezésével. Terveink között szerepel a szakmai közösségek összefogásának és tanulmányi utak szervezésének erôsítése, hangsúlyosabbá tétele.

TAGOZATI ELNÖKÖK

2026. egyik legfontosabb feladata a versenyképesség megôrzése

CSERKÚTHYLászló, a Kézmûves Tagozat elnöke

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi Kamara Kézmûves Tagozata számára 2026 egyszerre jelent komoly kihívásokat és kézzelfogható lehetôségeket. Fontos hangsúlyozni, hogy a kézmûves vállalkozások sok tekintetben ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a hazai kis- és középvállalkozások többsége. Az alapanyag- és energiaárak ingadozása, a munkaerôhiány, valamint az adminisztratív terhek növekedése általános jelenség a kkv-szektorban, amely a kisebb, erôforrásokban szûkösebb kézmûves cégeket különösen érzékenyen érinti. Mindezt tovább erôsíti a fogyasztói szokások változása és az egyre árérzékenyebb kereslet, amely folyamatos alkalmazkodást követel meg.

A jelenlegi idôszak sok szempontból emlékeztet az 1990-es évek gazdasági átalakulására: a körülöttünk megváltozó gazdasági és politikai környezet alapvetôen formálja a vállalkozások mûködési feltételeit. Ezt a hatást tovább erôsíti az a technológiai forradalom, amely már

VÁRSZEGI GYULA

CSERKÚTHY LÁSZLÓ

elkezdôdött, sôt számos területen már benne is élünk. A digitalizáció nem csupán új lehetôségeket kínál, hanem elkerülhetetlen alkalmazkodási kényszert is jelent.

2026 egyik legfontosabb feladata a versenyképesség megôrzése, amelyben egyre meghatározóbb szerepet kap a digitalizáció. Sok kézmûves vállalkozás számára továbbra is kihívást jelent az online jelenlét, az elektronikus ügyintézés, valamint az egyszerû, mindennapi mûködést segítô vállalatirányítási vagy számlázási megoldások használata. A tagozat célja, hogy gyakorlatorientált tájékoztatással és bemutatókkal segítse a digitális eszközök megismerését és alkalmazását.

Kiemelt terület a pályázati lehetôségek jobb kihasználása is. A kézmûves vállalkozások gyakran információhiány vagy adminisztratív nehézségek miatt maradnak ki fejlesztési forrásokból. Célunk, hogy a releváns pályázati információk idôben, érthetôen jussanak el a tagokhoz, különös tekintettel a technológiai fejlesztést, energiahatékonyságot és képzést támogató programokra.

A kézmûves ágazat jövôje szempontjából meghatározó kérdés a generációváltás. Számos vállalkozásnál válik aktuálissá az átadás-átvétel, miközben sok esetben hiányzik az utódlás és a tudatos felkészülés. A tagozat feladata, hogy támogassa a tapasztalatátadást, és kapcsolatot teremtsen az idôsebb mesterek és a pályakezdô fiatalok között. 2026-ban egy aktív, szakmailag felkészült és jövôorientált kézmûves tagozat kialakításán dolgozunk, amely valódi segítséget nyújt a mindennapi mûködéshez, és hozzájárul a térség kézmûves vállalkozásainak hosszú távú fennmaradásához és fejlôdéséhez.

Az idei év fontos szakmai feladata a gazdálkodási egyensúly fokozatos helyreállítása

HUPPERT László, a Kereskedelmi Tagozat elnöke

A 2025-ös év a hazai kiskereskedelem számára továbbra is komoly alkalmazkodási kihívásokat hozott. Az infláció lassulása ellenére a fogyasztói bizalom csak fokozatosan erôsödött, ami a for-

galmi adatokban is tükrözôdött: míg az év második felében mérsékelt növekedés volt tapasztalható, összességében a volumenek elmaradtak a korábbi évek szintjétôl. A vásárlók tudatosabbá váltak, elôtérbe került az ár-érték arány, a tervezett vásárlás, valamint a kedvezmények és akciók szerepe.

Az év során az árrésstop rendszere további alkalmazkodást igényelt a kereskedôk részérôl. Az intézkedés hatása elsôsorban a mûködési mozgástér szûkülésében és átmeneti bevételkiesésben jelentkezett, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek alacsony árréssel, nagy forgalom mellett mûködnek. A kialakult helyzet több szereplôt költséggazdálkodási és készletkezelési döntéseik újragondolására késztetett. A 2026os év egyik fontos szakmai feladata lesz az árrésstop kivezetéséhez való felkészülés, valamint a gazdálkodási egyensúly fokozatos helyreállítása.

Jelentôs változás figyelhetô meg a vásárlói szokásokban is. A digitális megoldások, az online és offline csatornák összekapcsolása, valamint a gyors és kényelmes kiszolgálás iránti igény tovább erôsödött. A helyi kereskedôk számára mindez egyszerre jelentett kihívást és lehetôséget: azok a vállalkozások tudtak alkalmazkodni, amelyek rugalmasan reagáltak a piaci változásokra, és nyitottak voltak az új mûködési megoldásokra. 2026-ra óvatos optimizmussal tekintünk. A stabilizálódó gazdasági környezet, a fogyasztás élénkülése és a helyi gazdaság erôsítése esélyt adhat a keres-

kedelem megújulására. Célunk továbbra is az, hogy a baranyai kereskedôk versenyképesek, felkészültek és együttmûködôk legyenek a következô évben is.

2026 a szolgáltatási szektor alkalmazkodásának éve

KERESNYEI János, a Szolgáltató Tagozat elnöke

2026 januárjában a magyar szolgáltatási szektor feszesebb pénzügyi, gyorsan digitalizálódó és egyre tudatosabb fogyasztói környezetben kezdi meg mûködését. A kkv-k többsége kettôs szorításban dolgozik: a lakosság vásárlóereje az inflációs nyomás miatt szûkül, miközben a 27%-os áfateher és a magas élômunka-költségek komolyan korlátozzák a béremelési és fejlesztési lehetôségeket. A keresleti oldalon már most is érzékelhetô a nem létfontosságú szolgáltatások iránti igény visszaesése, miközben a digitálisan elérhetô, gyors és átlátható megoldások iránti elvárás meredeken nô. Az online idôpontfoglalás, az önkiszolgáló felületek és az automatizált ügyintézés mára nem versenyelôny, hanem belépési küszöb. 2026-ban ez a tendencia tovább erôsödik. A mesterséges intelligencia alkalmazása, a belsô adminisztráció automatizálása és az ügyfélutak digitalizálása a hatékonyság és a versenyképesség

HUPPERT LÁSZLÓ

Dél-Dunántúli

alapfeltételévé válik. Ugyanakkor a technológiai fejlôdés mellett felértékelôdik a személyre szabás szerepe: a fogyasztók egyre inkább egyedi ajánlatokat, rugalmas konstrukciókat és valódi ügyfélélményt várnak el. Ennek feltétele a jogszerû adatgyûjtés és az adatvezérelt mûködés elterjedése.

A Dél-Dunántúl számára különösen fontos lehetôség rejlik az egészségügyi szolgáltatások piacában. A Pécsi Tudományegyetem klinikai háttere, valamint a Pécs–München repülôjárat új fizetôképes – elsôsorban idôsödô – hazai és európai célcsoportokat nyit meg. Az egészségturizmus és a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások területén a térségben még jelentôs, kihasználatlan növekedési potenciál áll rendelkezésre.

2026 kulcskérdése marad az adó- és közteherviselési környezet alakulása. A szolgáltatások áfájának és az élômunka közterheinek mérséklése érdemben élénkíthetné a keresletet, és javítaná a bérfelzárkóztatás feltételeit.

Az idei év tehát nem a kivárás, hanem az alkalmazkodás, a digitalizáció és a tudatos, adatvezérelt fejlesztések éve lesz a dél-dunántúli szolgáltatási kkv-k számára.

CÍMLAPSZTORI

Hidat építünk a cégek, az egyetem és a piacok között

STRAUSZJános, az Ipari Tagozat tagja

Baranya három évtizede még az ország elsô három megyéje között volt, mára az utolsó háromba csúsztunk. Az ipari cégek többsége beszállítói lehetôséget keres: a kiszámítható árbevétel a legjobb ellenszer a bizonytalanságra. Én ezzel ellentétben azt vallom, a kiugrást a saját termék gyártása és piacra vitele garantálja, így magunk tudjuk formálni a jövônket. Igen, ez kockázatosabb út, amelyhez elengedhetetlen a türelem, a kitartás és a fokozott figyelem. A mai idôkben kiemelt figyelmet kell fordítani a struktúrákra, adott esetben termékeket kell váltani.

Evidens: egymásra szorulunk. Közös fejlesztésekre, megosztott tudásbázisra, szabadalmi/IPR-fókuszra és egyre több AI-alapú megoldásra van szükség. A mesterséges intelligenciától nem kell félni, inkább minden lehetôséget meg kell vizsgálni a használatára. A félelmünk akkor múlik el, ha megismerjük, ha tudjuk a lehetôségeinket és a határokat. A PBKIK Ipari Tagozata ezért épít hidat a cégek, az egyetem és a piacok kö-

zött: partner- és beszállítókereséssel, minôségfejlesztési fórumokkal, képzésekkel és nemzetközi piacra jutási támogatással.

A külpiacra lépésben az Enterprise Europe Networkre (EEN) támaszkodunk: az EU támogatásával mûködô EEN több mint 50 ország együttmûködésével segít a kkv-knak üzleti, technológiai vagy fejlesztési partnert találni. A Kamarai Minôségügyi Klub a gyakorlatias minôségügyet erôsíti, és lebontja a „csak papírmunka” tévhitet. A Kamarai Fenntarthatósági Klub a sokszor zavaros szabályozások között ad támpontot, és segít felkészülni a karbonsemlegességi elvárásokra 2030-ra és 2050-re, valamint abban, hogy a fenntarthatóság beépüljön a napi rutinba. A túlélés csak megfontolt, okos fejlesztésekkel lehetséges. Minél több nézôponttal vizsgálunk meg egy témát, annyival pontosabbak leszünk.

Az MKIK országos „Szövetségben a vállalkozókkal” programja keretében Baranya perifériális térségeiben is támogatjuk a vállalkozásokat, és ingyenes tanácsadást biztosítunk például digitalizáció, folyamatoptimalizálás, termékfejlesztés, export és iparjogvédelem témákban. Baranyában ezt az erôt kell közösséggé formálni: több együttmûködés, több kiszámíthatóság, több hozzáadott érték – itthon is.

STRAUSZ JÁNOS

KERESNYEI JÁNOS

JÖVÔT ÉPÍTÜNK EGYÜTT

– több ezer fiatal útkeresését segítette a kamarai pályaorientáció

Az ôsz hagyományosan a pályaválasztási programok idôszaka, amely Baranya vármegyében 2025-ben is rendkívül tartalmasan és eredményesen telt. Osztályfônöki órák, önismereti foglalkozások, céglátogatások és különbözô rendezvények adtak keretet annak a komplex pályaorientációs munkának, amelynek során több mint 4500 gyermek és szülô kapcsolódott be kamarai programjainkba. Különösen fontos mérföldkô számunkra, hogy az évek alatt a vármegye összes általános iskolájába személyesen eljutottunk, és közvetlenül találkozhattunk a tanulókkal.

ció, az együttmûködés, a kreativitás, a problémamegoldás, az önismeret és az alkalmazkodóképesség nem tanítható pusztán frontális elôadásokon, ezért minden tevékenységünk az aktív, tapasztalati tanulásra épül.

A szülôk bevonását is kiemelt feladatunknak tekintjük: 46 szülôi értekezleten közel 790 szülônek mutattuk be a középiskolai továbbtanulás rendszerét, az iskolatípusokat, a szakmákat és a jövô munkaerôpiaci kihívásait, valamint a kamaszkor sajátosságait.

Munkánk egyik legnagyobb elismerése az egyéni tanácsadások iránti bizalom. 2025-ben több mint ötvenen fordultak hozzánk személyes segítségért

A középiskolák részérôl is évrôl évre erôs az igény pályaorientációs elôadásainkra, amelyek a munkaerôpiac aktuális folyamatait, a jövô szakmáit, valamint az érettségi utáni továbbtanulási lehetôségeket mutatják be.

Osztályfônöki és önismereti óráinkat interaktív módszertan jellemzi. Minden évfolyam számára korosztály-specifikus tematikával dolgozunk az alsó tagozattól a ballagó nyolcadikosokig. 2025-ben 184 alkalommal több mint 3300 gyermek vett részt ezeken a foglalkozásokon.

Programjaink központi eleme a 21. században nélkülözhetetlen „life” és „soft” skillek fejlesztése. A kommuniká-

pályaválasztási vagy akár életút-újratervezési kérdésekkel. Külön öröm számunkra, hogy egyre több érettségi elôtt álló középiskolás fiatal keres meg bennünket önállóan, nyíltan megosztva terveiket és dilemmáikat.

A Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum Svájci–Magyar Együttmûködési Program II. idôszakának keretében „A pályaorientáció megerôsítése a DélDunántúli régióban” címû komponens megvalósításához kapcsolódva hat szakmaismereti versenyt és tábort szerveztünk (Gép-ésszel, Villany-Ász, Ide-süss!, Turizmustra, Épít-ésszel, AutóMánia), szoros szakmai együttmûködésben.

A kamara számára a pályaorientáció nem csupán feladat, hanem hivatás. Nyitottsággal, kreativitással és folyamatos megújulással dolgozunk, bátran kipróbálva új módszereket és eszközöket. Az innováció számunkra eszköz ahhoz, hogy a fiatalokat valóban megszólítsuk, és élményszerûen támogassuk ôket jövôjük alakításában. Sikereink alapja a köznevelési és szakképzési intézményekkel, valamint a vállalkozásokkal kialakított erôs partnerség.

Hiszünk abban, hogy a pályaorientáció akkor sikeres, ha valódi hatást gyakorol, ha a tanulók elhiszik, hogy van választásuk, és megtapasztalják, hogy jövôjük alakítható és értékes. Ez az a cél, amelyért nap mint nap dolgozunk.

Purger Valéria

TOP100 Gála – gazdasági évzáró

A NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is megszervezte hagyományos gazdasági évzáróját, melyen bemutatták a TOP100 kiadványt is.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntôje után Anshuman Gaur, az Indiai Köztársaság nagykövete tartott elôadást. A versenyképesség és hatékonyság volt a két kiemelt témája prof. dr. Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi magántanára elôadásának. Ezt követôen dr. Csaba Ders, a Pécsi Tudományegyetem fôépítésze mutatta be az UniNext Iparfejlesztési Programot. A rendezvény Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkárának gondolataival zárult.

A rendezvény szervezôi a térség gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalkozásoknak elismerések átadásával köszönték meg kiváló teljesítményüket.

A Baranyai TOP100 lista elsô helyezettje az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

A Baranyai TOP100 lista második helyezettje az MCS Vágóhíd Zrt.

A Baranyai TOP100 lista harmadik helyezettje a Mecsek Füszért Zrt.

Baranya legnagyobb árbevételû elektronikai vállalkozása a Harman Professional Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú elektronikai vállalkozása a Z Elektronika Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû építôipari vállalkozása a Holcim Magyarország Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú építôipari vállalkozása a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû gépipari vállalkozása a Körber Hungária Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú gépipari vállalkozása a Matro Kft.

Baranya legnagyobb szolgáltató vállalkozása a HR-Rent Kft.

Baranya legnagyobb kereskedelmi vállalkozása a Rotovill Zrt.

Baranya legnagyobb árbevétel-növekedést elért építôipari vállalkozása a Treszner Kft.

Baranya legnagyobb árbevétel-növekedést elért gépipari vállalkozása a Solar FM Kft.

Baranya legnagyobb árbevétel-növekedést elért villamosipari vállalkozása a KONTAKT-Elektro Kft.

Galambos Miklós úr, a NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság Tervezési és Elemzési osztályának vezetôje a TOP100 kiadványokban megjelent elemzések elkészítésében végzett kiemelkedô munkájáért elismerésben részesült.

Pécs Megyei Jogú Város elismerô oklevelet adott át a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nek.

Komló város elismerô oklevelet adott át a POLYTEC Komló Kft.-nek.

ÚJ KELETI HORIZONTOK – miért Indián keresztül

India napjainkban nem csupán a világ egyik leggyorsabban növekvô gazdasága, hanem egyre inkább stratégiai partner a nemzetközi piacokon aktív vállalkozások számára. ANSHUMAN GAURúr, India magyarországi nagykövete szerint a pécs-baranyai térség üzleti közössége különösen kedvezô pozícióból kapcsolódhat be ebbe a növekedési pályába.

India az elmúlt évtizedben mélyreható gazdasági és szabályozási reformokon ment keresztül. Az egységes áruforgalmi adórendszer (GST) létrehozásával egy többezermilliárd dolláros belsô piac vált egységessé, míg a „Make in India” program és a termelésösztönzô támogatások vonzó környezetet teremtettek a feldolgozóipari beruházások számára. Az ország fejlett digitális infrastruktúrája – amely havonta milliárdnyi valós idejû tranzakciót kezel – világszinten is kiemelkedô.

A magyar, ezen belül a baranyai vállalkozások számára India két kulcsterületen kínál lehetôséget. Egyrészt stabil, demokratikus és kiszámítható partnerként hozzájárul az ellátási láncok megerôsítéséhez, másrészt hatalmas és gyorsan bôvülô felvevôpiacot jelent. Az indiai középosztály lélekszáma önmagában meghaladja az Európai Unió teljes népességét, és egyre nagyobb igényt

Mohács város elismerô oklevelet adott át a Csikós Asztalosipari Szövetkezetnek.

Siklós város elismerô oklevelet adott át a Siklósi Thermal Kft.-nek.

Szigetvár város elismerô oklevelet adott át a Schenk és Társa Kft.-nek.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja az üzleti közösség tagjainak tevékenységét. A kamara elnökségének döntése alapján a 20, 25 vagy annál régebb óta sikeresen mûködô vállalkozásokat elismerésben részesíti.

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a HC Linear Kft.-nek.

vezet a magyar vállalkozások jövôje?

mutat a magas minôségû európai termékek és szolgáltatások iránt. A sikeres együttmûködésre már ma is találunk magyar példákat. A Richter Gedeon hosszú évek óta eredményesen használja ki India gyógyszeripari és vegyipari kapacitásait, míg a Water Organica indiai városokban járul hozzá a korszerû szennyvízkezeléshez magyar mérnöki megoldásokkal.

A nagykövet kiemelte: Pécs és térsége erôsségei – a gépészeti tudás, a környezetipar, valamint az egészségipar és biotechnológia – szorosan illeszkednek India jelenlegi fejlôdési irányaihoz. Az autóipar, a nehézipar, az intelligens városfejlesztés, valamint a kutatás-fejlesztés mind olyan területek, ahol a baranyai vállalkozások és intézmények hosszú távú partnerségeket építhetnek. Az India és Magyarország közötti keres-

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a SzabóBútor Kft-nek.

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a MelóDiák Dél Iskolaszövetkezetnek.

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott Jójártné Szeibert Natália asszonynak.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az RGStúdió Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az Inframed Kft.-nek.

20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a HRRent Kft.-nek.

kedelem dinamikusan bôvül, de a lehetôségek messze nincsenek kimerítve. Az indiai nagykövetség kész aktívan támogatni az üzleti kapcsolatépítést, partnerkeresést és a piacra lépést. A nagykövetség kereskedelmi irodája aktív partnerként segíti a magyar vállalkozásokat a megfelelô indiai partnerek megtalálásában, a piacra lépés elôkészítésében és az üzleti kapcsolatok építésében. A magyar vállalkozások indiai piacra lépését intézményes háttér is támogatja. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) külgazdasági hálózatán keresztül indiai jelenléttel rendelkezik, elsôsorban Újdelhiben, ahol partnerkereséssel, piaci információkkal és üzleti kapcsolatok elôkészítésével segíti a magyar cégeket. Az Enterprise Europe Network (EEN) szintén aktív Indiában, helyi partnerintézmények – például kamarák és innovációs szervezetek – bevonásával. Az EEN nemzetközi hálózatához a pécsi irodán keresztül is hozzáférhetôen strukturált üzleti és technológiai együttmûködéseket, valamint kkv-k közötti kapcsolatok kialakítását támogatja. A három szervezet együtt hatékony belépési pontot jelent az indiai piac iránt érdeklôdô magyar vállalkozások számára.

A nagykövet üzenete egyértelmû: az Indiával való együttmûködés ma már nem csupán lehetôség, hanem stratégiai lépés a globális versenyképesség és a fenntartható növekedés irányába.

20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az Amnis Víztechnológia Kft.-nek.

20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Somfai Kft.-nek.

20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Komlói Fûtôerômû Zrt.-nek.

Gratulálunk valamennyi díjazottnak!

ANSHUMAN GAUR

Az Európai Unió szerepe a turizmus fejlesztésében

Fókuszban a borturizmus

és Baranya megye

Az Európai Unió a turizmust kiemelt gazdasági ágazatként kezeli, mivel jelentôsen hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a vidéki térségek fejlôdéséhez és a kulturális örökség megôrzéséhez. Az EU hosszú távú célja, hogy Európa fenntartható, innovatív és minôségi turisztikai desztináció maradjon, különösen a kevésbé fejlett régiókban.

Ebben a stratégiában egyre nagyobb

szerepet kap a borturizmus és a borgasztronómia, amelyek egyszerre építenek a mezôgazdaságra, a gasztronómiára és az élményalapú utazás iránti növekvô keresletre. A borturizmus lehetôséget teremt a vidéki vállalkozások bevételeinek diverzifikálására, miközben a fenntartható, kisebb léptékû turizmust erôsíti.

Baranya megye, különösen a VillánySiklósi borvidék, kiválóan illeszkedik az uniós célkitûzésekhez. A magas minôségû borok, a gazdag gasztronómiai kíná-

lat és a jelentôs kulturális örökség komplex turisztikai élményt kínálnak. Az EU által támogatott fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a borturizmus Baranyában a vidéki gazdaság egyik fontos kitörési pontjává váljon.

Nemzetközi együttmûködés: EnoGastroDest és Pécs szerepe

Különösen fontos mérföldkô Baranya megye számára, hogy az iparkamara szervezésében 2026 márciusában Pécsen rendezik meg az EnoGastroDest partnertalálkozót, amelyen 11 ország vesz részt. A rendezvény célja az enológiai – bor- és szôlôkultúrához kapcsolódó – örökség megôrzése és népszerûsítése Pécs-Baranya térségében.

Az EnoGastroDEST – 03C0979 azonosítószámú – projekt az Interreg Europe program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg.

Nôi versenyképesség

A WOMEX projekt szerint a nemek közötti egyenlôség nemcsak társadalmi cél, hanem az európai kkv-k versenyképességének kulcstényezôje.

A WOMEX projekt rámutat a nemek közötti egyenlôségre a kis- és középvállalkozások versenyképességének egyik kulcsfontosságú tényezôjére. A globalizáció és az erôsödô nemzetközi verseny új kihívások elé állítja a kkv-kat, különösen az export területén, ahol a nôi vállal-

kozók részvétele továbbra is alacsony.

Számos kutatás igazolja, hogy a sokszínûbb, befogadóbb üzleti környezet innovatívabb és rugalmasabb mûködést eredményez. Ennek ellenére a nôk gyakran korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a nemzetközi piacokhoz, finanszírozási forrásokhoz és üzleti hálózatokhoz, ami nemcsak egyéni, hanem gazdasági szinten is versenyhátrányt jelent.

A WOMEX célja egy befogadóbb európai üzleti ökoszisztéma kialakítása, a nemi szempontok integrálása a közpolitikákba, valamint gyakorlati támogatás nyújtása a nôi vállalkozók számára. A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az esélyegyenlôség ne akadály, hanem a fenntartható növekedés motorja legyen Európában.

A WOMEX projekt következô mérföldköve 2026 február végén Lengyelországban, Varsóban valósul meg 9 régió 7 országképviseletében. Magyarország szakmai jelenlétét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja. A nemzetközi találkozó lehetôséget teremt a legjobb európai gyakorlatok megismerésére és tapasztalatcserére, amelyek eredményei a késôbbiekben közvetlenül hozzájárulnak a Baranya megyei nôi vállalkozók támogatásához és versenyképességük erôsítéséhez.

A WOMEX – 03C0795 azonosítószámú – projekt az Interreg Europe program keretében valósul meg, az Európai Unió társfinanszírozásában.

Fotó:

Kutatás-, technológiaés innovációtranszfer a Duna régióban – regionális workshop

Az RTIT> projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban.

2025. december 12-én 24 vállalkozás képviselôje ismerhette meg a projekt célkitûzéseit, a magyar projektpartnereket, valamint a projekt keretében elkészült magyar egyedi demonstrációs tervet, az eddig megvalósult pilot eseményeket és a következô periódusra tervezett aktivitásokat. Elsôre nem hangzik valami izgalmasan. Mégis sikerült felébreszteni a résztvevôk kíváncsiságát. Lássuk, mivel:

1. Tematikus csoportok az anyagkutatás területén

A projekt keretében három tematikus csoport mûködik, minden csoportot az adott téma szakértôje vezet.

1. Bioalapú anyagok

2. Fenntartható anyagok

3. Fejlett anyagok

Ahogy a feladat, úgy a vállalkozások elôtt nyitva álló lehetôségek is sokrétûek. Helyben a PTE MIK munkatársai a következô K+F+I területeken kínálnak együttmûködést a vállalkozások számára: Fa és egyéb lignocellulóz anyagok

(építôipar és szigetelés; kompozitok és kerámiák; papír, felületek funkcionalizálása; biorefinéria folyamatok); Fa (Fa az építôiparban, betonnal kombinálva); Beton (Beton újrahasznosítás, újrahasznosított építôanyagok felhasználása); Anyagok additív gyártáshoz (3D-nyomtatás építkezéshez).

A többi területen is szívesen segítjük a megfelelô partner megtalálását, hazai, vagy nemzetközi szinten. Emellett a projekt keretében a kutatási együttmûködések mellett a rendelkezésre álló források erejéig díjmentesen tudunk biztosítani pl. technológia-transzfer tanácsadást, vállalati szellemitulajdon-felmérést is.

2. Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez – rövid ciklusú képzések

A PTE MIK munkatársai kidolgoztak egy tananyagot, amely egyrészt írásos formában elérhetô, másrészt moduláris felépítése miatt 1–3 napos személyes vagy online képzés keretében is elvégezhetô. Mirôl szól a képzés?

Mûszaki szakemberek képzése a fenntarthatóság holisztikusabb megközelítésével az építôanyagok és építési technológiák területén.

A képzés erôteljes hangsúlyt fektet a résztvevôk multidiszciplináris ismereteinek bôvítésére.

A képzés hozzájárul az építési tevékenységek környezeti hatásainak mélyebb megértéséhez, ezáltal lehetôvé teszi az anyagfelhasználás és az építési folyamatok optimalizálását.

A résztvevôk olyan tudást szereznek, amely támogatja a gazdasági és társadalmi célok stratégiai integrációját a fenntartható építés folyamatába.

3. Betekintés a PTE MIK Mérnöki és Smart Technológiák Intézet kutatási területeibe

A Szerkezetek diagnosztikája és analízise kutatócsoport tagjai fenntartható szerkezetekkel, „beépített” kibocsátások csökkentésével, építôanyagok újrahasznosításával, élettartam-hosszabbítással, újrafelhasználásra való tervezéssel foglalkoznak.

Számos interdiszciplináris mérnöki projekt is zajlik a karon:

● Mûholdradar interferometria és smart diagnosztikai eljárások kombinált alkalmazása az épített környezet biztonságának és rezilienciájának növelésére.

● Kombinált roncsolásmentes diagnosztikai eljárások fejlesztése építmények tartószerkezeti állapotának és károsodási folyamatainak vizsgálatára.

● Építôipari hulladékok innovatív újrahasznosítása: új anyagvizsgálati és tervezési módszertan kidolgozása újrahasznosított betonok teljesítôképességének javítására; újrahasznosított építôanyagok (betonok) egészségkárosító hatásának vizsgálata; speciális ipari alkalmazás.

● Nagy tartósságú anyagok fejlesztése, alkalmazása: nagy teljesítôképességû szálerôsítésû beton, öngyógyuló beton;

● 3D-beton nyomtatás, robotizált építési rendszer fejlesztése.

Több vállalkozás képviselôje is jelezte érdeklôdését. Az ön vállalkozása számára is érdekes lehet a fentiek közül valami?

További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu

Digitalizációs és MI-érettség

új módszertan segítheti a baranyai vállalkozásokat

Bár az MI-megoldások egyre nagyobb jelentôséget kapnak, sok európai vállalat, különösen a kis- és középvállalkozások, még mindig a felhasználásuk kezdeténél tartanak, hiszen komoly kihívást jelenthet azokat beilleszteni a céges struktúrákba. Többek között ezt a folyamatot is támogatja a Digital Coach Intelligence elnevezésû EU-s projekt, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partnere.

A projekt keretében december 1718-án tréningen vettek részt a partne-

rek, ahol a készülô tananyagok mellett tovább fejlesztették az MI-érettséget mérô módszertant is.

A kamara még mindig várja olyan vállalkozások jelentkezését, amelyek részt vennének ebben az úttörô tevékenységben a módszertan kidolgozásában, és tesztelésében is.

További információ és elôzetes jelentkezés: Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu, Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu

Határokon átívelô új klaszter van készülôben

Az Építôipari Technológiai Klaszter decemberi ülésén a résztvevôknek beszámoltak a Circular DigiBuild projekt aktuális helyzetérôl.

A Duna-menti országok régióiban az építôipar olyan kihívásokkal néz szembe, mint az erôforrások kimerülése, a jelentôs hulladéktermelés és az üvegházhatású gázok nagymértékû kibocsátása. Az Interreg Danube program keretében megvalósuló, 18 projektpartnerbôl álló konzorciumot tömörítô Circular DigiBuild célja, hogy áthidalja ezt a hiányosságot azáltal, hogy a digitális innovációt a körforgásos gazdaság elômozdítására használja fel az építôiparban. A projekt célja, hogy átalakítsa az építôipari gyakorlatot a Duna-menti országok régióiban, stratégiailag kezelje ezeket a sürgetô kihívásokat.

A projekt keretében létrehoznak egy országhatárokon átnyúló, nemzetközi építôipari klasztert – CiDiCon Cluster. A klaszter célja, hogy elômozdítása az építôipari ágazat körforgásos gazdaságra, digitalizációra, fenntarthatóságra és versenyképességre való átállását. A klaszter közhasznú tevékenységet folytat, hozzájárulva a fenntartható gazdasági növekedéshez.

A megalapítás a célegyenesbe ért. Az alapító okiraton az utolsó simításokat végzik, a belépési nyilatkozatok is hamarosan elkészülnek. A klaszter tagjai lehetnek a projektben részt vevô entitások és olyan stakeholderek, akik valamilyen szinten kapcsolódnak az építô-

iparhoz. A klaszter tagjai elhivatottak a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság területén.

Az ülésen másik téma volt a nemzetközi klaszterstratégia bemutatása. A stratégia jövôképe a Duna-menti régiót vezetô szerepre emelni a körforgásos és digitális építési gyakorlatok terén, elôsegítve a fenntartható gazdasági növekedést, a környezeti ellenálló képességet és a társadalmi jólétet. Elôsegíteni az együttmûködést, a tudásmegosztást és

az innovatív megoldások bevezetését a Duna-menti régió érdekelt felei között, hogy az építôipar átalakuljon körforgásos gazdasággá.

A Duna-menti régió nemzetközi stratégiája a digitalizáció által vezérelt körforgásos gazdaság építési innovációiról 13 partnerország közös munkáját jelenti a gazdaság egyik legerôforrás-igényesebb ágazatának modernizálása érdekében. A stratégia négy, 2024–2025ben elvégzett átfogó tanulmányra épül, és meghatározza mind az átalakulás sürgetô szükségességét, mind az ahhoz vezetô utakat.

A legfontosabb megállapítások rávilágítanak arra, hogy míg egyes országok (Ausztria, Németország és Szlovénia) élen járnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikák és digitális eszközök bevezetésében, mások még mindig a kezdeti szakaszban vannak, és nem rendelkeznek megfelelô keretekkel és végrehajtási mechanizmusokkal.

A stratégiát a projekt vezetôi eljuttatják az EU témában érintett vezetôinek. A készítôk reményei szerint tudnak olyan ajánlásokat tenni, amit a döntéshozók érdemesnek tartanak a megvalósításra.

2025 decemberében rendezték meg a QSA4Disability – Quality Standard for Apprenticeship 4 Disability projekt zárókonferenciáját, amelynek célja a projekt eredményeinek bemutatása és széles körû disszeminációja volt a szakképzés, a munkaerôpiac és a civil szféra szereplôi számára. Az eseményen szakképzô intézmények, vállalkozások, kamarák, civil szervezetek, valamint munkaerôpiaci szereplôk képviselôi vettek részt.

A konferenciát megnyitó köszöntôt követôen a résztvevôk átfogó képet kaptak a QSA4Disability projekt célkitûzéseirôl, amely a hallássérült tanulók szakképzésben és tanulószerzôdéses képzésben való részvételének támogatását, valamint a minôségbiztosításon alapuló rugalmas képzési megoldások fejlesztését helyezte középpontba.

A szakmai program elsô elôadójaként Horváth Henriette mutatta be a Pécsi Down Alapítvány tevékenységét, kiemelve az alapítvány szerepét a fogyatékossággal élô fiatalok fejlesztésében, képzésében és munkaerôpiaci integrációjában. Elôadása jó gyakorlatokon keresztül szemléltette a civil szervezetek és

Sikeresen zárult

a szakképzés közötti együttmûködés jelentôségét.

Ezt követôen Pataki Veronika, a People First Egyesület elnöke ismertette a Soul Mate projektet, amely innovatív megközelítéssel támogatja a fogyatékossággal élô személyek önálló életvitelét és foglalkoztathatóságát. Az elôadás hangsúlyozta a személyre szabott támogatás és a munkaerôpiaci szereplôk bevonásának fontosságát.

A konferencia második felében Páncél Alexandra, a PBKIK projektmenedzsere mutatta be a Quality Standard for Distance Apprenticeship 4 Disability projektet, amely a táv- és hibrid tanulószerzôdéses képzési formák minôségbiztosítási keretrendszerének kialakítására fókuszált. Az elôadás rávilágított arra, hogy a rugalmas képzési megoldások miként járulhatnak hozzá a hallássérült és egyéb fogyatékossággal élô személyek szélesebb körû bevonásához.

A szakmai elôadásokat követô kerekasztal-beszélgetés középpontjában a különbözô szervezetek közötti szinergiák, az együttmûködések erôsítése, valamint a projekt eredményeinek fenntart-

hatósága és gyakorlati hasznosítása állt. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a civil szervezetek, a szakképzô intézmények, a vállalkozások és a kamara közötti aktív együttmûködés kulcsfontosságú a projekt hosszú távú hatásának biztosításához.

A QSA4Disability zárókonferenciája megerôsítette, hogy a projekt során kidolgozott eredmények és együttmûködési modellek stabil alapot jelentenek a fogyatékossággal élô személyek szakképzésének és munkaerôpiaci integrációjának további fejlesztéséhez, valamint hozzájárulnak a jövôbeni partnerségek és közös kezdeményezések kialakításához.

2025. december 31-vel zárult a CIRCUITS projekt, melynek eredményei jelentôs elôrelépést hoztak az autóipar számára.

A Bosch, a Continental és a Fiat központjaiban végzett pilot programok bebizonyították, hogy az elektronikus vezérlôegységek (ECU) és a gumiabroncsnyomás-érzékelôk (TPMS) újratervezésével a termékek szétszerelhetôsége akár a 100%-ot is megközelítheti.

A projekt során elért eredmények:

● ECU Pilot (Bosch): A javíthatóságra fókuszáló ökodesign révén az alkatrészek visszanyerési aránya drasztikusan nôtt, miközben az újrahasznosított anyagok aránya a termékekben elérheti a 69%-ot.

● TPMS Pilot (Continental): Az új generációs érzékelôk élettartama nôtt, és a moduláris felépítésnek köszönhetôen az elemek cseréje egyszerûbbé vált.

A hazai vonatkozásokat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) koordinálta, amelynek kiemelt feladata volt a projekt eredményeinek eljuttatása a régió vállalkozásaihoz. A kamara segítségével a dél-dunántúli gépipari szereplôk olyan gyakorlati tudáshoz jutottak, amely segít nekik megfelelni a szigorodó uniós környezetvédelmi elôírásoknak, így növelve versenyképességüket a nemzetközi piacokon.

A CIRC-UITS lezárultával a konzorcium tagjai továbbra is elkötelezettek a

fejlesztett modellek alkalmazása mellett, biztosítva, hogy a projekt hatása a 2025-ös év után is tartós maradjon.

Banki költségek, szerzôdéskötés, jó gyakorlatok Beszámoló

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 101. Benchmarking ülésén a tagvállalatok az Asinox Kft. hidasi üzemében tettek látogatást, majd a banki költségek és a szerzôdéskötési gyakorlatok aktuális kérdéseit vitatták meg.

Az Asinox Kft. olyan precíz acélszerkezeteket és vázakat gyárt – laminát-mozgató és csévélô gépektôl kezdve ponyvaemelôkön át autóforgató korongokig –, amelyek elsôsorban automatizált gyártósorok és ipari környezetek meghatározó elemei. Az üzemlátogatás során a résztvevôk testkö-

Évzáró

a 101. Benchmarking ülésrôl

zelbôl is megismerhették, hogyan készülnek ezek a nagy pontosságot igénylô berendezések, és hogyan mûködnek a gyártási folyamatok a mindennapokban.

A gyárlátogatást követôen a résztvevôk a mindennapi mûködésüket leginkább érintô pénzügyi kérdések felé fordultak. A banki költségek növekedése több vállalkozást érint érzékenyen, ezért különösen érdekes volt hallani, milyen megoldásokat alkalmaznak a tagok a terhek csökkentésére.

A résztvevôk beszámoltak arról is, hogy a gyûjtôszámlázás több vállalatnál bevált módszer a tranzakciós illeték csökkentésére. Emellett áttekintették a treasury szolgáltatásokban rejlô árfolyam- és díjmegtakarítási lehetôségeket, valamint a faktoring olyan vállalatok számára jelenthet elônyt, ahol a tranzakciós költségek már számottevôen magasak.

A második téma a szerzôdéskötési gyakorlatokról szólt. A tagok megosztották, hogyan kezelik a különbözô értékû megrendeléseket: kisebb összegeknél sok he-

ülés az Építôipari Technológiai Klaszternél

A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter évzáró ülésén a Circular DigiBuild projektról szóló tájékoztató hangzott el. A Duna-menti országok régióiban az építôipar olyan kihívásokkal néz szembe, mint az erôforrások kimerülése, a jelentôs hulladéktermelés és az üvegházhatású gázok jelentôs kibocsátása. Az Interreg Danube program keretében megvalósuló, 18 projektpartnerbôl álló konzorciumot tömörítô Circular DigiBuild célja, hogy áthidalja ezt a hiányosságot azáltal, hogy a digitális innovációt a körforgásos gazdaság elômozdítására használja fel az építôiparban. A projekt célja, hogy átalakítsa az építôipari gyakorlatot a Duna-menti országok régióiban, stratégiailag kezelje ezeket a sürgetô kihívásokat.

A projekt során létre akarnak hozni egy olyan országokon átnyúló építôipari klasztert, amely jól tudja érvényesíteni a tagok érdekeit a régióban. Errôl hallhattak egy összefoglalót a résztvevôk, valamint arról, hogy a projekt kapcsán készült egy átfogó tanulmány, amit a projektvezetôk az EU illetékes bizottságának akarnak eljuttatni. Ebben azokat a kérdéseket boncolgatják és

tesznek konkrét megoldási javaslatokat, amelyek az építôipart érintik a Duna-menti régióban.

Az ülés második felében a klaszter elnöke, Magyari Csaba értékelte az elmúlt évet, és vázolta a jövôbeni terveket. Mint kifejtette az építôipart sújtó nehézségek ellenére több tag is sikeres évet zárt. Ismét nôtt a klaszter létszáma. Sikeres volt az Ágazati Képzôközponttal a közös munka, több tanuló is sikeres vizsgákat tett az év végén. Az elnök elmondta, sikerült jó célokat meghatározni a 2025-ös évre, amelyeknek a nagy részét meg is tudták valósítani.

A jövôre nézve ismét sok feladat elôtt áll a klaszter, amit az elmúlt évekhez hasonlóan közösen fognak megoldani.

lyen elegendô az ajánlat és megrendelés párosa vagy egy e-mailes nyilatkozat, míg nagyobb ügyeknél már összetettebb szerzôdések készülnek. Többen kiemelték, hogy a túlzottan bonyolult dokumentumok helyett gyakran célszerûbb az egyszerûbb, áttekinthetô megállapodások alkalmazása, amelyek gyorsítják az együttmûködést. A felelôsségbiztosítás kérdéskörében is hasznos tapasztalatok hangzottak el, különösen az autóipari elvárások kapcsán. A találkozó végén közös igényként merült fel, hogy a klaszteren belül jó lenne egy olyan megosztott felület, ahol a tagok elérhetik egymás bevált szerzôdésmintáit, szerzôdések speciális paragrafusait és kapcsolódó dokumentumait. A beszélgetések ismét rávilágítottak arra, hogy a tagvállalatok egymástól tanulva tudnak a leghatékonyabban fejlôdni.

Bôvül az építôipari klaszter

A kamara által menedzselt klaszter ülésén a klaszter tagjává választották a Gipsz-Bau Müller Kft.-t, egy klasszikus családi vállalkozást, ahol immár két generáció veszi ki aktívan a részét a munkából.

A vállalkozás elôdje 1993-ban alakult Németországban, az elsô munkáit is itt szerezte. Magyarországon a vállalkozás jelenlegi felállásában 2000 novemberében alakult, pécsi telephellyel, majd ahogy egyre sokasodtak a munkák, nôtt a dolgozói létszám, így 2008-ban Pellérdre költöztek, ahol jelenleg is található a cég magyarországi központja. Tevékenységük széles körû: építôipari karbantartási, felújítási munkák, festés, gipszkartonszerelés, kômûvesés burkolómunkák végzése. A vállalkozás szerszám- és gépparkját folyamatosan cseréli és fejleszti, követik a legújabb technológiákat. A cég a magyarországi bázis mellett Németországban is rendelkezik egy központtal, itt a család második generációja tevékenykedik igen aktívan, a régióban vállalt munkákat innen koordinálják. Azonban más külföldi országokban is tevékenyen részt vesznek, Horvátországban és Szlovéniában is végeztek már munkákat. A vállalkozás a Müller Drogéria Magyarország szerzôdött partnere. Magyarországon és külföldön is végeznek építôipari munkákat a cégnek. www.gipsbau.eu

INNOVÁCIÓ, TANULÁS, NYITOTTSÁG:

ezt a szemléletet viszi tovább a 2. generációs cégvezetô

Fémhuzal alapú 3D-nyomtatás kutatásába, fejlesztésébe, illetve az így létrejövô eszközök alkalmazásainak kutatásába fogott a második generációs, 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozás, a Büttner Kft. A szerszámgyártással, szerszámelemgyártással foglalkozó, mintegy 240 fônek munkát biztosító vállalat fô profilja a „kockacukor mérettôl” a 25 tonnás darabokig az egyedi és kisszériás alkatrészek gyártása. Mint Büttner Tamás tulajdonoscégvezetô mondja, az, hogy több mint 30 éve piacon vannak, elsôsorban a magas szintû szakértelemnek, a vevôközpontú hozzáállásnak és a folyamatos innovációnak köszönhetô.

— Mindig is nagy hangsúlyt fektettünk a kollégáink képzésére, a kihívások professzionális kezelésére, így minden esetben igyekszünk maximálisan kielégíteni a vevôi igényeket. Az innováció a kezdetektôl a cég lelke, lépést tartunk a legkorszerûbb technológiákkal, ennek megfelelôen a 33 év alatt rengeteg beruházást hajtottunk végre. Ez idônként talán túlzott optimizmusnak is tûnhetett, de mindig beigazolódott: idôben kell lépni ahhoz, hogy amikor megérkeznek az igények, kellô felkészültséggel fogadhassuk azokat. Ma is figyelünk arra, hogy a legfrissebb technológiákat idôben implementáljuk a gyártásunkba. Ezt az is indokolja, hogy mintegy 70%ban direkt exportra dolgozunk, ez is hozzájárul a versenyképességünkhöz.

— A cég vezetése túl van egy sikeres generációváltáson. Egyértelmû volt az ön számára, hogy továbbviszi az elôdök örökségét?

— Ez azért volt számomra egyértelmû, mert gyerekkorom óta érdekelt ez a szakma, magam is mûszaki érdeklôdésû ember vagyok. Azonban a sikeres generációváltáshoz az is kellett, hogy az édesapám is nagy hangsúlyt helyezzen a mûszaki és üzleti edukálásomra, hogy felkeltse az érdeklôdésemet a pálya iránt. Azt vallom, hogy érdemes tanulni az elôdöktôl, mert általában a múlt ismétli önmagát. Ha a múltbéli tapasztalatokat kamatoztatni tudjuk, akkor más hibájából tanulva talán nem követjük el ugyanazokat, vagy át tudjuk venni a sikeres krízismenedzsmentet, bizonyos gondolkodási modelleket. De minden generációra, így a jövô generációjára is igaz, hogy ismerni kell a legfrissebb, legmodernebb trendeket, technológiákat, hiszen a világ folyamatosan változik. Nyitott szemmel kell járni, és befogadónak lenni.

–Vannak-e olyan alapvetések, amik mozgatják a céget?

— Ilyen a már említett innováció, a másik a folyamatos tanulás. Yuan Tseh Lee kínai Nobel-díjas professzor gondolata jut eszembe: „ha tisztességesen használjuk a szellemi kapacitásainkat és keményen dolgozunk, akkor van okunk az optimizmusra”. Mi pedig így teszünk. — Egy vállalkozói sikertörténetet nem lehet egy egyenletesen felfelé ívelô vonallal megjeleníteni. Vannak-e olyan praktikák, bölcsességek, amik a nehezebb idôszakokban útmutatásként szolgálnak?

—Igyekszünk elôre gondolkozni, ami nem könnyû a jelenlegi kihívásokkal teli világban. Olyan stratégiát próbálunk felállítani, amely a 2-3 év múlva mûködô világra adhat választ. Nyitott szemmel járunk, figyelemmel kísérjük a politikát, a gazdaságot, a trendeket, és ezek alapján próbáljuk megtervezni a stratégiánkat. Ha pedig valamit eldöntöttünk, megterveztünk, nagyon fontos, hogy azon túl, hogy mindenki jónak lássa, igazán higgyünk benne, majd hajtsuk végre a benne foglaltakat.

—A szakképzett munkaerô megtartása, de megtalálása is sok cég számára kihívást jelent. Önök mit tesznek ennek érdekében?

— A munkaerô-utánpótlás érdekében saját szakképzést folytatunk a Kaposvári SZC Nagyatádi Ady Endre Technikum és Gimnáziumban, illetve több egyetemmel a duális képzési együttmûködési szerzôdés keretében fogadunk duális hallgatókat gyakorlatra. Ha ezek a kollégák a szakképesítés vagy a diploma megszerzése után nálunk maradnak, az biztosítja a folyamatos mûködésünket. A már meglévô kollégák megtartását versenyképes bérekkel igyekszünk megalapozni, emellett törekszünk

egy barátságos munkahelyi légkör kialakítására, amelyben ugyan szabályok mentén, de kellô megértéssel és rugalmasan fordulunk a kollégák problémái felé. Emellett számos közösségépítô programot szervezünk az itt dolgozók számára.

—Milyen célokért dolgoznak, mit szeretnének ebben az évben megvalósítani?

— Szeretnénk elindítani egy nagyobb beruházást, egy 3D-nyomtatófarm kialakítását, ahol fémbôl készült alkatrészeket gyártunk, illetve saját termékekkel tervezünk kijönni a világpiacra. Azt látjuk ugyanis, hogy egy olyan ökoszisztémában, ahol a klasszikus bérgyártás nehézségekkel küzd - mint ahogy ezt Európában tapasztaljuk -, ha ez megborul, az egyetlen lehetôség a saját termékek fejlesztése lehet. Magunk is a különbözô bizalmi üzletágak irányába fordulunk, ahol fontos a termék védelme vagy ahol szükség van a nagy hozzáadott értékû gépalkatrészek gyártására.

K. T.

BÜTTNER TAMÁS

HARMINC ÉV UTÁN IRÁNYT VÁLT A SZIGETVÁR-TRADE KFT.

A fôként horvátországi partnerekkel való kereskedés után ettôl az évtôl az építôipar felé fordul a Szigetvár-Trade Kft. ügyvezetôje, SZINYÁKOVICS Pál, akinek döntését több tényezô is befolyásolta. A korábbi üzleti érdekeltségeit továbbadta, ô maga pedig már kicsit lassabb tempóra szeretne váltani: építész lányával és vejével kapcsolódva pécsi ingatlanok fejlesztésébe kezd. Ez a tevékenység nem ismeretlen a korábban számos gazdasági érdekeltséggel rendelkezô üzletember számára, beszélgetésünk helyszíne is a pécsi belvárosi Sopianae hotel, amelyet annak idején többedmagával ô építtetett.

— 1993-ban alapítottuk a társaimmal a Szigetvár-Trade Kft.-t, a korábban a Szigetvári Állami Gazdaság – amelynek én voltam az utolsó igazgatója – által a verôcei cukorgyárral vitt egyik üzleti tevékenységet, a cukorrépa-exportot és a belôle készült cukor behozatalát folytattuk a privatizáció után. A hazai cukoripar átalakulásának következményeként késôbb a cukorrépa melléktermékeit értékesítettük az agrárszektor számára, majd késôbb mészkövet vittünk Horvátországba. Ezt a kereskedôi tevékenységet adtam át december végén a kollégámnak, aki egy új cégben folytatja. Én pedig az építôipar felé fordulok, a középsô lányom a férjével építész irodát vezet, az ô közremûködésükkel fogunk társasházakat építeni Pécsett. Az elsô már engedélyeztetés alatt van.

— Több mindennel foglalkozott az elmúlt évtizedekben, hogyan látta, látja meg az új üzleti lehetôségeket?

—Engem valahogy mindig a kényszer hajtott. Elvált apaként fizettem a gyermekeim tartásdíját, majd egy új házasságot kötve is szükség volt a pénzre, így a rendszerváltás éppen jókor jött abban a tekintetben, hogy magáncégeket lehetett alapítani. Ahol láttam egy üzleti lehetôséget, arra létrehoztam egy vállalkozást, és magam mellé gyûjtöttem azokat a szakembereket, akik azokban részt tudtak vállalni.

— Honnan volt meg a bátorság önben a vállalkozáshoz?

— Hittem magamban. Általában jó érzékem volt ahhoz, hogy föl tudjam mérni, mit lehet megcsinálni, és következetesen meg is csináltam. Így jött létre például a Sopianae hotel is, amelyet két üzlettársammal építtettünk. Egy faktoringcég volt az alapja, az adósságokból keletkezett bevételeinket fektettük

be ingatlanokba. Egy remek pályázati lehetôség adta meg a lendületet a szállodafejlesztéshez, úgy terveztük, hogy a bekerülési összeg felét megkapjuk támogatásban. De mint ahogy az építkezések 99%-ában, itt is azt a számítást követtem, hogy az elôre eltervezett összeg dupláját kalkuláltam, mert szinte mindig elôálltak elôre nem látható körülmények. Rengeteg építkezésben volt részem az elmúlt évtizedek alatt, ezért sem idegen terep számomra az építôipar.

—Említette, hogy mindig megtalálta azokat az embereket, akikkel együtt tudott mûködni.

— Így igaz, soha nem egyedül valósítottam meg az elképzeléseimet, mindig rábukkantam a megfelelô kollégákra, akikkel sikerre tudtuk vinni a projekteket. Sokszor beszélgettünk többekkel üzletrôl, tervekrôl, hogy mibe lehetne kezdeni, és valahogy minden esetben találtam magam mellé olyan szakembereket, akik partnerek voltak ezekben. Általában ezekbôl a cégekbôl késôbb kiszálltam, mert amikor elindultak, láttam, hogy mûködnek, engem azonban már az új lehetôségek érdekeltek.

— Ha visszatekint a vállalkozói életútjára, amit akár a Szigetvár-

Trade-ben, akár a többi vállalkozásaiban megélt, hogyan összegezné a tapasztalatait, miként érdemes vállalkozni, hogyan lehet jól mûködtetni egy céget?

— A legfontosabb számomra mindig az volt, hogy soha senkit nem szabad becsapni. Ez azt feltételezi, hogy az összes vállalkozásomban hosszabb távon gondolkodtam és nem a pillanatnyi nyereség vezérelt. Persze voltak rosszabbul sikerült évek, például amikor mezôgazdasági céget vezettem, és az idôjárási körülmények hatására nem úgy alakult a bevételünk, ahogy szerettük volna, akkor is ôszintén elmondtam a banknak, hogy milyen gondjaink vannak. Azonban voltak ötleteink, hogy miként tudunk idôt nyerni, így sikerült túlélnünk azokat a nehéz idôszakokat. A másik, hogy mindig megbíztam az üzlettársaimban, illetve a kollégáimban, és nem törekedtem konfliktusra. Minden esetben tisztességesen bántam velük, akkor is, amikor megtudtam, hogy esetleg nem a legkorrektebb módon járnak el. Nem robbantottam ki háborút, hanem csöndben megegyeztünk benne, hogy miként távozik a cégbôl. Ha a társak nem bíznak meg egymásban, az a cég halálát jelenti. Az is bizonyosság számomra, hogy mindennek az alapja a korrektség. Korrekt módon a piacon és korrekt módon a cégen belül – ez mindkét irányra vonatkozik, a mai napig én magam is igyekszem mindenkivel korrekt módon viselkedni. Enélkül nincs sikeres üzlet.

K. T.

A kollaboráció és az informáltság jelentheti az EU-s pályázatokban való részvétel sikerét

Biotechnológiai cégek mentorálásában, innovációs projektek európai uniós forrásokhoz való hozzájutásában nyújt segítséget a hazai vállalkozásoknak, így már a dél-dunántúli cégeknek is ZÓNAI Roland, az Európai Innovációs Tanács (EIC) mentora és technológiai átvilágítási szakértôje, a módszertan egyik megalkotója. Az Enterprise Europe Network (EEN) munkatársaival azért is dolgozik, hogy minél több hazai vállalkozásnak legyen esélye az EU által finanszírozott innovációs pályázatokban való részvételre.

— Biomérnökként végeztem, majd Svédországban tanultam biotech vállalkozásvezetést a Karolinska Institute-on. Az egyetem befejezése után hamar rájöttem, hogy sokkal jobban vonz az élettudományi projektek megvalósulásának támogatása, mint maga a labormunka. Azt tapasztaltam, hogy a korai stádiumú, kutatáson alapuló „deeptech” cégeknél nagyon nehéz eljutni egy olyan szintre, ahol már megfoghatóan bemutatható, hogy a fejlesztéseiknek milyen hatásuk lesz a társadalom számára. Az EU-nak viszont vannak olyan programjai, amelyek épp ebben a korai szakaszban nyújtanak támogatást.

— A Horizon Europe programcsoportban több mint száz pályázat elbírálásában vett részt. Milyen tapasztalatokkal szolgált ez a szakértôi munka?

— Elkezdtem megérteni, hogy mi miatt kockázatos egy cég technológiájának piacra vitele, de ha megfelelô idôben kapna támogatást, olyan mértékû fejlôdést tudna elérni, hogy utána már a befektetôk számára is vonzó lesz. A pályázatok elbírálásakor egyértelmûvé vált, hogy mit vár el az EU, így az elmúlt négy évben átültem a mentori székbe, hogy segítsem a pályázókat. A Horizon Europe zászlóshajója, az EIC Accelerator program minden EU-s országból elérhetô, ám olyan komplexen kell bemutatni a projektet, amire korábbi hasonló pályázati tapasztalat nélkül egyedül sok-

szor nem képes egy cég. Pláne ha kevés precedens van a sikerre, például KeletEurópában. Épp emiatt az EU egy speciális mentorprogramot indított a térségünkre az EEN-nél.

— A magyarországi cégek közül milyen az érdeklôdés e pályázati lehetôség iránt?

— Egyelôre nagyon kevés, a mentoráltjaim 95%-ban külföldiek. Az EEN hazai irodájából a kamarától tavaly azzal kerestek meg, hogy a dél-dunántúli régióban találtak olyan cégeket, amelyeket ajánlanának az aktuális EIC Accelerator ciklusba pályázóként, megnéz-

ném-e ôket. Olyan remek szinergia jött létre, hogy jelenleg azon dolgozunk, miként tudunk egy olyan keretrendszert kialakítani, amellyel átfogóan segíthetjük a pályázásra alkalmas cégek felkészítését.

— Mi az oka annak, hogy a hazai vállalkozások nem készültek fel az ilyen jellegû projektekben való részvételre?

— Az egyik ok az, hogy az unió pályázati programcsoportjainak a struktúrája olyan, mint egy labirintus, nagyon nehéz eltájékozódni benne. Emellett az EU évenként meghatározza, hogy mely stratégiai területre fókuszál, így nem könnyû követni, hogy hol és milyen lehetôségek kínálkoznak. Továbbá a kiírások zöme azt várja el, hogy ne csak

egyedül jelentkezzen egy cég, hanem alakítson konzorciumot különbözô intézményekkel és együtt adjon az adott problémára egy nagyobb volumenû megoldást. Az is a pályázás gátja, hogy a vállalkozások a napi fennmaradással vannak elfoglalva, nincs kapacitásuk arra, hogy ilyen nagy volumenû „világmegváltó” megoldásokon gondolkodjanak, amiben ôk maguk csak egy kis elemet alkotnak. Így nagyon nehéz olyan céget találni, amely rendszerszinten össze tud rakni ilyen komplex projektet. Nálunk egyébként is nagyon óvatosak a cégek, sokszor nem is mernek gondolkodni a pályázat által ajánlott keretösszeg felsô határában, pedig egy „világklasszis” projekt hiteles bemutatásához sokszor realisztikus elvárás. Ez a kultúránkban meghonosodott gondolkodás következménye, miszerint egyedül kell dominálnunk a piacot, és nem kollaborálnunk. Emiatt kevésszer látom, hogy egymásra építkezve fejlôdnének cégek.

—Az ön meglátása szerint a déldunántúli régióban miben lenne érdemes erôsödniük a vállalkozásoknak a pályázás érdekében?

—Talán abban, hogy megszerezzék ezt a rendszerszemléletet, ha van egy uniós program, akkor hogyan tudnak rá közösen megoldást adni. Az lesz a nap végén a sikeres, aki konzorciumként egy robusztusabb dolgot ad, ami nagyobb mértékben tudja garantálni az eredményt. De ehhez szükséges, hogy az ember lásson példát rá, hogy egyáltalán hogyan tudná a cégét pozicionálni ilyen konzorciumban. Ez kardinális téma az EEN-együttmûködésnél is. Ennek központi eleme lenne az elmúlt évben általam indított Horizon Alliance Builder, egy MI-alapú platform, amely ingyenesen feltérképezi egy cég vagy intézmény számára a releváns EU-s pályázatokat és más EEN-intézmények felhívásait, a cég megadhatja a preferált partnereit, majd a rendszer még célzottan javasol hozzá az EU többi országából további EENpartnereket és végül egy közös konzorciális projektet a megoldásra. K. T.

ZÓNAI ROLAND

1,4 milliárd euró innovációra 2026-ban

Az Európai Innovációs Tanács 2026-os munkaprogramja több mint 1,4 milliárd euró értékû finanszírozási lehetôséget nyit meg stratégiai technológiák és bôvülô vállalatok számára.

Az idei munkaprogram öt fô program keretében biztosít finanszírozást:

EIC Pathfinder

262 millió EUR forrás: 166 millió EUR nyílt felhívásra és 96 millió EUR kihívásokra Multidiszciplináris kutatócsoportok számára olyan jövôbe mutató kutatásokra, amelyek technológiai áttörésekhez vezethetnek.

Benyújtási határidôk: a nyílt felhívás esetében 2026. május 26., a kihívások esetében 2026. október 28.

A kihívások idén az alábbi 3 területre koncentrálnak:

● Fejlett anyagok miniatürizált energiahasznosító rendszerekhez

● Biotechnológia az egészséges öregedésért

● DeepRAP: Mélyreható érvelés, absztrakció és tervezés a megbízható kognitív mesterségesintelligencia-rendszerek felé

EIC Transition

100 millió EUR keretösszeg

A kutatási eredmények innovációs lehetôségekké alakítására, az Európai Unió különbözô együttmûködési projektjei és a kutatási infrastruktúra projektek eredményeinek továbbfejlesztésére.

Benyújtási határidô: 2026. szeptember 16.

Advanced Innovation Challenges

6 millió EUR keretösszeg a magas kockázatú, keresletvezérelt, mélyreható technológiai innovációk támogatására, amelyek különösen olyan területeken rendelkeznek átalakító potenciállal, ahol kiterjedt kutatás folyik, de hiányzik a kereskedelmi hasznosítás.

Benyújtási határidô: 2026. február 26.

EIC Accelerator

634 millió EUR keretösszeg: 414 millió EUR nyílt felhívásra és 220 millió EUR kihívásokra

Startupok és kkv-k számára olyan innovációk fejlesztésére, amelyek új piacokat hozhatnak létre vagy felforgathatják a meglévôket. 2026-tól a pályázati eljárás emellett egyszerûbb, gyorsabb és robusztusabb lesz.

Benyújtási határidôk: a rövid pályázatok folyamatosan benyújthatók. 2026-ban már hat határnap lesz a teljes pályázatok benyújtására: 2026. január 7., 2026. március 4., 2026. május 6., 2026. július 8., 2026. szeptember 2. és 2026. november 4.

A kihívások idén az alábbi 5 területre koncentrálnak:

● Fejlett anyagok a megújuló energia és az energiatároló rendszerek számára

● Alternatív koncepciók és kulcsfontosságú alaptechnológiák a fúziós erômû-

vek számára

● Biotechnológia a mezôgazdasági talajok regenerálására

● Az európai kritikus nyersanyagok értékláncának erôsítése

● Deep tech az éghajlati alkalmazkodáshoz

EIC Strategic Technologies for Europe Platform (STEP) Scale Up

300 millió EUR keretösszeg További tôkefinanszírozást biztosít ígéretes vállalkozások számára, amelyek kritikus területeken ösztönzik az innovációt, hogy segítsen nekik 50 millió euró vagy annál nagyobb magánbefektetési köröket biztosítani üzleti tevékenységük további bôvítéséhez (10–30 millió euró közötti befektetések).

A pályázatok folyamatosan benyújthatók.

EEN2EIC – Segítünk eljutni a siker kapujáig

A sikeres Eurostars-pályázathoz a következôkre van szükség:

● Projektötlet

● Nemzetközi együttmûködés

● Olyan termék, eljárás vagy szolgáltatás kifejlesztése, amely könnyen kereskedelmi forgalomba hozható

Finanszírozási információk

A projektben való részvétel esetén nyújtott

támogatás összegét a nemzeti finanszírozó szerv kezeli. A finanszírozási szabályok országonként eltérôek, Magyarországon a finanszírozó szerv a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Támogathatóság

A jelentkezéshez az alábbi hét jogosultsági feltétel mindegyikének meg kell felelni:

Az EEN2EIC projektben a kamara célja, hogy segítse a régióban mûködô kkv-kat, valamint a nôk által vezetett kkv-kat az EIC Accelerator program keretében történô pályázatok benyújtására. A kamara szakmai támogatást nyújt a kkv-k számára, és hozzájárul az EIC Accelerator minôségi pályázatai számának növeléséhez. További információ: een@pbkik.hu 2026. január 16-án nyílt és 2026. március 19-ig lehet pályázni az Eurostars 10. felhívása keretében. Az Eurostars az innovatív kkv-kat és projektpartnereiket (nagyvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek és más típusú szervezetek) támogatja nemzetközi együttmûködésen alapuló K+F és innovációs projektek finanszírozásával, a Horizont Európa keretprogramon keresztül.

● A projektkonzorciumot egy Eurostars-

A minôségügy mint belépô a következô ipari korszakba

UniNext és az Universitas Ipari Park a Kamarai Minôségügyi Klub fókuszában

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Minôségügyi Klubja 2026. január 15-én szakmai fórumot szervezett „A minôségügy szerepe az UniNext programban” címmel. A rendezvény középpontjában a Pécs mellett, Bicsérd térségében tervezett UniNext programhoz kapcsolódó ipari és logisztikai fejlesztés, valamint az Universitas Ipari Park állt – az a kérdés pedig, hogy a minôségügy miként válhat a régió vállalkozásai számára valódi versenyelônnyé a várható beruházási hullámban. A program kezdeményezôje Lukács Zoltán, a Kamarai Minôségügyi Klub egyik vezetôje, a CERT Tanúsító Zrt. vezérigazgatója volt. Bevezetôjében egyértelmû üzenetet fogalmazott meg: a beszállítói piac nem „majd egyszer” kezdôdik, hanem most dôl el, ki lesz felkészült. „Ráérünk erre még? Nem! Rendkívül gyorsan fog megtörténni” – hangzott el a rendezvényen. A minôségirányítási rendszerek, a szabályozott folyamatok és az auditálhatóság nem adminisztratív teherként jelennek meg, hanem tárgyalási pozícióként: aki komolyan veszi, az csatlakozni tud a nagy beruházók láncaihoz; aki nem, az nem tud érdemben tárgyalni.

Minôség már a tervezôasztalon

A rendezvény kiemelt elôadója dr. Csaba Ders, a PTE fôépítésze, az ipari és logisztikai terület építészeti koncepciójának tervezôje volt. Elôadásában rávilágított: a fejlesztés nem csupán építészeti projekt, hanem komplex térségfejlesztési program. A minôségügyi, logisztikai, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok már a területkijelölés és a koncepcióalkotás fázisában megjelentek. A tervezôcsapat „mérnökhadsereggel” dolgozott együtt, zaj- és légszennyezési modellezéssel, környezeti, táji és hidrogeológiai vizsgálatokkal, hogy a fejlesztés megalapozott, vitaképes és engedélyezhetô legyen.

országból származó innovatív kkv vezeti (nincs szükség bizonyítottan sikeres K+F tevékenységre).

● A projektkonzorcium legalább két, egymástól független szervezetbôl áll.

● A projektkonzorcium legalább két Eurostars-országból származó szervezetekbôl áll, amelyek közül legalább egy szervezet az EU vagy a Horizont Európa társult országából származik (ebben a felhívásban az Egyesült Királyság

A hozzászólásokban a helyi tapasztalat is megjelent. Ekkora területeknél a mikroklíma és a porterhelés változása már rövid távon is érzékelhetô – ezért a zöldfelületi megoldások nem „díszítôelemek”, hanem kockázatcsökkentô eszközök. Az elôadó válaszában elhangzott: a tervek szerint 30–35 hektárnyi erdôsáv és fásított terület segíti majd a por- és zajterhelés mérséklését, miközben a végsô paramétereket mindig a konkrét betelepülô beruházás hatásvizsgálatai pontosítják.

Miért most, miért itt?

A beszélgetés egyik legerôsebb szála az volt, hogy mi indokolja a léptékváltást éppen a Dél-Dunántúlon. Dr. Csaba Ders felidézte: a bányabezárások óta a térségben ritkán jelent meg olyan volumenû korszakos fejlesztési ambíció, amely képes lenne érdemben visszakapcsolni a régiót a globális gazdasági vérkeringésbe. Az elôadás több ponton érintette a népesség- és gazdasági mutatókat, a térségi lejtmenet veszélyeit, és azt a stratégiai célt, hogy a régió ne perifériaként, hanem logisztikailag is értelmezhetô csomópontként jelenjen meg. Ebben kiemelt szerepet kapnak a közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztési elemei, valamint a térségi együttmûködés: Pécs nem önmagában, hanem Kaposvár és Szekszárd kapcsolódó rendszerében, a munkaerôpiaci és beszállítói kapacitásokkal együtt érvényesül igazán.

„Nem konkurencia, hanem szinergia” Fontos tisztázó üzenet is megfogalmazódott: az új ipari park nem a meglévô déldunántúli ipari parkok konkurenciája kíván lenni. A fejlesztés fókusza a nagy, jellemzôen 50–100 hektár feletti beruházási igények kiszolgálása, amelyet a térség több pontján méret- és infrastruktúra-korlátok miatt nem lehet megvalósítani. A cél a szinergia: a betelepülô vállalatok és beszállítói láncaik mozgása a régió más ipari területeit is „helyzetbe hozhatja”.

Kérdések, amelyekre a cégek választ várnak

A fórum interaktív része pontosan azt tükrözte, amit a vállalkozások éreznek: nem elég a vízió, mérföldkövek, idôzítés és beszállítói belépési pontok kellenek. A legoptimistább forgatókönyv is többéves folyamat: reálisan mintegy három évvel számolnak minimum, és a tervezôk szerint a beruházások elôkészítésében gyakori, hogy a képzési és beszállítói rendszerek korábban állnak fel, mint maga a termelés.

Az is világosan látszott: a minôségügy nem kizárólag tanúsítványok kérdése. Lukács Zoltán hangsúlyozta, hogy a beszállítói képesség mentális és szervezeti felkészültség is: humán erôforrás, fegyelmezett végrehajtás, mérhetôség, auditálható mûködés. Aki most kezdi el a folyamat- és rendszerépítést, az késôbb nem rohan a piac után, hanem tárgyalópartnerként érkezik.

A klub szerepe: közösségi felkészülés

A rendezvény üzenete egy mondatban: a térség minôségügyi közösségének most kell felkészülnie, hogy a következô években megjelenô beruházási lehetôségeket a helyi kkv-k ne kívülrôl nézzék, hanem belülrôl formálják. A kamarai Minôségügyi Klub célja ezért kettôs: elsô kézbôl információt adni a fejlesztés állásáról, és közös gondolkodást indítani arról, hogyan lehet a minôségirányítási rendszereket (ISO, IATF és kapcsolódó elvárások), a fenntarthatósági és munkavédelmi szempontokat úgy fejleszteni, hogy azok tényleges belépôt jelentsenek az új beszállítói láncokba.

Az esemény az Enterprise Europe Network keretében valósult meg, a vállalkozások rezilienciáját és versenyképességét erôsítve. A tanulság pedig egyszerû: az UniNext és az Universitas Ipari Park nem csupán infrastruktúra-fejlesztés, hanem tükör is. Megmutatja, hogy a régió cégei és szakemberei mennyire készek a következô szintre lépni. A minôségügy ebben nem a végén jön, hanem a folyamat elején kezdôdik!

a korábbiakkal ellentétben nem számít HE társult országnak).

● A részt vevô országok kkv-inak költségvetése (az alvállalkozói szerzôdések nélkül) eléri vagy meghaladja a projekt teljes költségének 50%-át.

● Egyetlen résztvevô vagy ország sem felelôs a projekt költségvetésének több mint 70%-áért (az alvállalkozói szerzôdésekkel együtt).

● A projekt idôtartama legfeljebb 36 hónap.

● A projekt kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosít.

További információ: https://pbkik.hu és Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu

A jó minôségû víz elkötelezett nagykövete az AMNIS

Az Amnis elnevezés latin eredetû, folyó, mozgásban lévô vizet jelent. Ez a név teljes mértékben tükrözi a húszéves AMNIS Víztechnológia Kft. mûködését, hiszen a vállalkozás missziójának tekinti a tiszta, magas minôségi követelményeknek megfelelô víz elôállítását. Teszi ezt korszerû víztechnológiai módszerekkel, állandó megújulásban, hozzájárulva egy tudatosabb, egészségesebb élet megteremtéséhez. Az innovatív családi vállalkozás ügyvezetôje, dr. RÉVÉSZKároly egyetemi kutatói múltja ma is érvényesül munkáikban: megrendelôik sokszor sajátos igényeire egyedi megoldást kell találni – ebben is áll az AMNIS sikere.

— A vállalkozás két évtizede alatt sok mindenben sikerült fejlôdnünk, mégis az ivóvíz-, ipari víztisztítási, technológiai águnk növekedett a legnagyobb mértékben. Egyre többen találnak meg bennünket, fôleg vízmûvek, ipari üzemek, amelyeknek víztisztítási technológiához alkatrészekre, szûrôanyagokra van szükségük. Komplett technológiákat is szállítunk. Kipróbált termékekkel dolgozunk, amelyek hosszú ideje jól teljesítenek, emellett azért is választanak bennünket, mert az esetek többségében sokkal gazdaságosabban meg tudunk felelni egy-egy kihívásra, mintha a teljes beruházást kiadnák egy külsôs cégnek.

—Elsôsorban kik az önök partnerei?

— A partnereink többnyire közüzemi és önkormányzati vízmûvek, olyan ipari cégek, amelyek vízzel, saját kúttal rendelkeznek, így vízkezeléssel is kell foglalkozniuk. Ugyanakkor foglalkozunk speciális mezôgazdasági öntözôvízzel is, itt elsôsorban üvegházak vízfelhasználására kell gondolni. Ahol nagy termelési érték keletkezik kis helyen, ott a vizet is érdemes úgy kezelni, hogy a lehetô legoptimálisabb legyen. A legkisebb partnereink a háztartások, ahová vízlágyítókat értékesítünk, de vannak magánkézben lévô panziók, éttermek is, amelyek messze esnek a közüzemi vízellátástól, ezért saját maguknak kell megoldaniuk a tiszta ivóvizet.

—Mi adja az AMNIS egyediségét?

—A legbonyolultabb vízkezelési technológiákat is biztosítani tudjuk, meg tudunk oldani olyan helyzeteket, amikor a legrosszabb minôségû vízbôl

kell elôállítani normális, jó minôségû ipari vizet vagy ivóvizet. Technológiai támogatást adunk a vevôinknek, nemcsak azt tanítjuk meg nekik, hogy milyen gombot kell megnyomni a berendezéseken, hanem azt is, hogy mit kell csinálniuk a vizükkel, így gyakorlatilag képzett üzemeltetôk lesznek a saját víztechnológiájukban.

— Hogy látja a piac mozgását?

Az utóbbi években fölerôsödtek a Föld, így a víz védelmével kapcsolatos hangok is.

—Belülrôl mindenki érzi, hogy ez micsoda érték, azonban a mindennapi életben kell egy plusz motiváció, hogy el is induljanak a jó irányba. Ez a vállalkozásoknál legtöbbször gazdasági motiváció, látniuk kell, hogy gazdaságosabban tudnak mûködni, ha megfelelô ivóvizük vagy jó minôségû tisztított ipari vizük van. A másik hajtóerô a szabályozói környezet változása. 10–20 évvel ezelôtt

még nem vették annyira szigorúan az ivóvízre vonatkozó szabályozásokat, azóta sokat szigorodott ez irányban is az elvárás, így több vízmûvet fel kell újítani. —Milyen új igények jelentek meg a piacon, amikre önöknek reagálniuk kell?

—A piac állandóan változik. Jelenleg a kisebb vállalkozásoknál, akár a háztartásokban is igény jelentkezik arra, hogy jobb minôségû vagy biztonságosabb vizet használjanak. A háztartásokban legtöbbször csak vízlágyításra gondolnak, de olyan helyen, ahol saját kúttal rendelkeznek, egy elég komoly, soklépéses víztisztítási technológiát kell megvalósítani piciben, ami bonyolultságában nem marad el a nagyvárosi vízmûvektôl. Azt szoktam mondani, hogy akinek van hozzáférése biztonságos hálózati vízhez, használja azt, akinek pedig nincs, annak meg lehet oldani a víz tisztítását.

— Ma mi jelent kihívást a vállalkozás mûködtetésében?

— Az ingadozó piac. Elôfordul, hogy rengeteg munkát kell igen rövid idô alatt elvégezni, máskor pedig vannak olyan idôszakok, amikor kevesen keresnek meg bennünket. Így nagyon nehéz dolgozni. Azonban mindig igyekszünk fejleszteni, például egy-egy máshol bevált szûrôanyag magyar piacon való meghonosításával. Nagy szerelési munkát igénylô feladatokban nem tudunk részt venni, ám megvan az a vállalkozói kör, amellyel ilyen esetben társulunk, így igen gazdaságosan meg lehet valósítani egy-egy víztisztítási technológiát vagy annak a rekonstrukcióját.

— Miben mérik a sikert az AMNIS-nál?

—Fontos sikernek tartom, hogy több százezer ember issza azt a vizet, amit a közremûködésünkkel létrehozott víztisztító technológiai berendezések készítenek. Több ipari üzem fejlesztéséhez úgy járultunk hozzá, hogy kritikus volt a vizük, de az általunk megteremtett minôség lehetôvé tette a mûködésüket. Sok emberhez eljutottunk, és amit létrehoztunk, az megbízhatóan mûködik. Ez a legfontosabb siker számunkra. K. T.

DR. RÉVÉSZ KÁROLY

A bólyi Terrán Tetôcserép Gyártó Kft.-nél nagy hangsúlyt helyeznek a szakember-utánpótlásra. Vallják, már az általános iskolában el kell kezdeni a szakmák megismertetését nemcsak a gyerekekkel, de a szülôkkel is. Erre jó alkalmat teremtenek az orientációs napok is.

A Terrán története az 1920-as években kezdôdött a mai Szlovákiában. Mészáros Kálmán, az alapító kézzel, manufakturális keretek között kezdett el betoncserepet gyártani. Ebbôl nôtte ki magát a mára több generáción átívelô, európai szinten is elismert családi vállalkozás. Cserépgyártó üzemei Bólyban, Pécsen, Kunszentmiklóson, s már a határon túl is, a szlovákiai Farkasdon és a romániai Aranyosgyéresen is a legkorszerûbb technológiákat alkalmazzák. Tevékenységüket a folyamatos innováció, a magas minôség jellemzi. Munkatársaik jelentôs része hosszú munkaviszonnyal rendelkezik, azonban a speciális feladatok miatt hirdetés útján is keresnek új szakembereket. A bôvülések emberi erôforrásszükségletének kielégítését valamint a nyugdíjba vonulók pótolását a tanulóképzés is segíti. Az évtizedek alatt felhalmozott tudást, a kitartást, a folyamatos fejlôdés iránti vágyat nemcsak a családban, hanem a jövô szakembereinek képzésében is továbbadják. Több intézménnyel is kapcsolatban állnak. A középszintû duális képzés keretében Bólyban gépgyártás-technológiai technikusok, valamint logisztikai technikusok szakirányú oktatása folyik. A tanulók a szakképzô intézmény ajánlására kerülnek hozzájuk, de olyan is elôfordul, hogy az egyik kollégájuk fordul hozzájuk azzal a kéréssel, szeretné, ha a gyereke náluk tölthetné a gyakorlati idejét. Ezenfelül középiskolás diákok nyári gyakorlatra is érkeznek hozzájuk, akár Pécsen is. A napelemes cserepeket gyártó részlegükben a felsôoktatási duális képzés keretében fogadják a hallgatókat.

—A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karáról elsôsorban a gépész és a villamos szakirányt választókat tudjuk fogadni. A hallgatók a kézi megmunkálástól egészen a legújabb eljárásokig minden munkafázissal megismerkedhetnek. Számunkra ez nemcsak az utánpótlás nevelése, hanem felelôsségvállalás

Az utánpótlás nevelése a jövôbe való befektetés

is a társadalom felé, a jövôbe való befektetés, ezért kapcsolódtunk be ebbe a képzési formába is – kezdi beszélgetésünket SCHOBLOCHERPéter, a cég foglalkoztatásért felelôs munkatársa.

A képzésben való részvételt mint lehetôséget a Pollack Expon hirdetik meg. A jelentkezôk pályázatot nyújtanak be, majd egy elbeszélgetésen vesznek részt, ahol arra kíváncsiak, hogyan képzelik el a jövôjüket.

—Már az elsô félévben kiderül, kik azok, akik valóban meg akarják tanulni a szakmát, s kik azok, akik másképp gondolkodnak a közös munkáról – emeli ki. — És hogy miért tartják a hallgatók vonzónak a céget, vagy esetleg min lenne szükséges javítani az eredményesebb tanuláshoz, ezt a kérdést minden évben felteszik nekik.

Az egyik, náluk gyakorlati idejét töltô villamosmérnöknek készülô hallgató számára nemcsak az volt vonzó, hogy a betoncserép-gyártásban meghatározó szerepet tölt be a cég, hanem az is, hogy számos innovatív eljárást alkalmaznak a megújuló energiához kapcsolódóan, válaszokat adnak a jövô energetikai kihívásaira, s mindezt a gyakorlatban lehet elsajátítani, megismerni.

Az idén gépészmérnökként diplomázó hallgató pedig azt emelte ki, hogy már a tanulmányai megkezdésekor kereste a lehetôséget arra, miként tudna a duális képzésben részt venni. Megkereste a cég vele egy faluban élô gépészmérnökeit, s tôlük kért információkat a bekerülés módjáról, s amint lehetett, benyújtotta a pályázatát. Az évek alatt minden munkaterületet vé-

gigjárt. A mûszaki raktárban a karbantartáshoz szükséges anyagokat készítette elô, a modellezô programban egyszerûbb alkatrészeket készített, amelyeket késôbb a szerelôkkel együtt cserélt, illetve épített be. Arra különösen büszke, hogy a bólyi telephely szálanyagtárolójának megvalósítását az elejétôl a végéig ô felügyelte. A tervezéstôl az anyagbeszerzésen, a méretre szabáson, a hegesztésen át a festésig mindenben szabad kezet kapott. A hegesztési technikákról és a különbözô eljárásokról az egyetemen tanultakat a gyakorlatban tudta alkalmazni.

A felsôfokú duális képzésben részt vevô mérnökinformatikus a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a gyakorlatban kapott képet arról, mit is takar az informatikus tevékenysége egy cégnél, mennyi háttérmunka szükséges ahhoz, hogy az IT mûködjön, alkalmazni tudják. A Zebra vonalkód-olvasóinak konfigurálásában aktívan részt vett, minden egyes mozzanatánál jelen volt, ô végezte a beállításokat és a teszteléseket is.

A szakképzés mellett a dolgozók továbbtanulását is támogatja a cég, erre egy támogatási rendszert hoztak létre. A segítségével már többen is felsôfokú végzettséget szereztek Veszprémben, Dunaújvárosban, Budapesten.

—Több módon – anyagilag, szakmailag és munkaidô-kedvezménnyel – is támogatjuk azokat, akik tovább szeretnének tanulni, többen így szerezték meg az építész, az anyagmérnök, közgazdász és mûszaki menedzseri diplomájukat. Ez a közösségre is jó hatással van, és egyfajta szemléletformálás is. A többiek ezt látva kedvet kapnak arra, hogy képezzék magukat, fejlôdjenek. Ez az alapja a szervezetünk növekedésének is. Van olyan kollégánk, aki 40 évesen 20 évi terrános munkajogviszony után úgy döntött, továbbtanul és diplomát szerez. Mindezek mellett a kihívásokhoz alkalmazkodva a mesterséges intelligenciát is szeretnénk alkalmazni. Többek között az adatelemzésben, a munkatársak kiválasztásában, a speciális hirdetések megszerkesztésében. Folyamatosan keressük azokat a lehetôségeket, ahol érdemes feladatra szabott AI-megoldást bevezetni, minôséget garantáló emberi jóváhagyások, fékek beépítésével, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy az AI-modell helytelen elôrejelzéssel ne okozzon kárt –zárja beszélgetésünket Schoblocher Péter. Sz. K.

SCHOBLOCHER PÉTER

2025-ben már 4. alkalommal adta át a Baranya vármegyében tanító középiskolai informatikatanárok kiemelkedô munkáját elismerô TanIT díjat a PBKIK ICT Bizottsága és az Informatikai Vezetôk Társasága Közhasznú Egyesület. Ezúttal két kategóriában: tehetséggondozás és az informatika népszerûsítése területén díjazták a tanerôket.

Fotós, mérnök, informatikus, tanár: új dimenziókat nyit ez a sokszínûség az informatika-oktatásban

Az informatika népszerûsítése kategóriában HÁBER Kinga, a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium tanára vehette át az elismerést. A tanárnô munkásságának legkiemelkedôbb eleme, hogy modern, kreatív és tanulóközpontú digitális környezetet teremt, amelyben külön figyelmet fordít az informatikában tehetséges és a lánytanulók bevonására.

— Miként teremti meg a diákjai számára az informatikatanuláshoz az inspiratív környezetet?

—Amellett, hogy frontálisan is tartok órát, idônként projektfeladatokat is adok a diákoknak, hogy önállóan fedezzék fel az adott témakör rejtelmeit. Illetve nagyon sokszor kiszakítom ôket a digitális világból, ugyanis egy-egy téma-

kört úgy is fel tudunk dolgozni, hogy akár papíron plakátot rajzolunk, vagy pedig kiselôadást tartanak. Jelenleg PhD-hallgató vagyok, a kutatásom témájaként egy tanulást támogató applikációt fejlesztek a diákoknak, azt szeretném mérni, hogy egy ilyen applikáció használatával nô-e a motivációjuk a tanulásra, javulnak-e az érdemjegyeik. Digitáliskultúra-tanári, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök végzettségem is van, így amikor weboldalt készítünk a tanórán, akkor annak nemcsak a frontend-, hanem a backend-oldalát is meg tudom mutatni, amivel sok tanuló nem találkozik az informatikaóra keretei között. Sôt, fotográfus végzettséggel is rendelkezem, ennek kapcsán a képszerkesztés témakörét is izgalmasabb oldalról közelítjük meg. Az elsô ilyen órán a

A szakmai tudáson túl alkalmazkodásra, változásra tanítja a jövô informatikusait

ÓDORPéter, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára több évtizedes, országos hatású tevékenységét a tehetséggondozás kategóriájában díjazták. Tanár úr a digitális kultúra területén kialakított tehetséggondozó rendszere – szakköröktôl kezdve az érettségi-felkészítô portál létrehozásáig – generációk szakmai fejlôdését alapozta meg. Tanítványai nemzetközi diákolimpiai érmeket, OKTV-helyezéseket és országos versenygyôzelmeket szereznek.

— Kiben látja meg a tehetséget, és hogyan tudja segíteni a fiatalokat annak kibontakoztatásában?

— Az egyetem elvégzése után 5 évig programozóként dolgoztam a pécsi SZÜV-nél, majd amikor ismét az oktatásban találtam magamat, szívügyemnek tekintettem, hogy átadjam a szak-

mában megszerzett tapasztalataimat és tudásomat. Mindig tagozatos osztályokban tanítottam, így olyan diákokkal kerültem kapcsolatba, akik informatikai pályára készülnek. Elôször egy szakkört indítottam számukra, ahol a törzsanyagon kívül rengeteg tudásanyagot osztottam meg velük. Viszonylag könnyû felismerni a tehetségeket, mert a tehetséges diák kérdez, nem ismétli, hanem alkalmazza az ismereteket. Minden tehetséges diák eltérô a személyiség szempontjából, ezért találtam ki még 2006-ban a JÖSZ-t, a Janus Önképzô Szakkört, ahol tanulók tanítanak. Tehát a tehetséges diákokat bevontam az oktatási folyamatba, így egyrészt fejlôdött a személyiségük, nyitottabbak, bátrabbak lettek, másrészt az ismereteiket is rendszerezték. A tehetségek motiválásánál fontosnak tartom, hogy a tudás ne a diák sajátja legyen, hanem a többieket

is vonja be, ezzel kicsit felemelve magához a többieket. Ennek egy másik fóruma volt még az elôzô iskolámban, a pécsi Nagy Lajosban Gimnáziumban egy szakmai iskolai újság, a Herkules, amely szerkesztésében számos diák részt vett. Ez annyira sikeres volt, hogy az újságíró fiatalok a nagyobb országos informatikai újságokba is bedolgoztak, mintegy 400 cikket írtak.

— Az ön diákjai rendszeresen szerepelnek országos versenyeken. A tehetséggondozás értékmérôje, ha a szakmai versenyeken jól szerepelnek a diákok?

— A versenyzés nem teljesen objektív mérô, mert sok múlik azon, hogy kiket tudunk beiskolázni, emellett nem mindenki alkalmas, és nem minden diák szeret versenyezni. Voltak olyan diákjaim, akik teljesen elzárkóztak a versenyektôl, de nagyon sikeres vállalkozók

HÁBER KINGA

diákokról fotókat készítek, amelyeket az ô igényeik szerint retusálunk. Sokszor nagyon vicces képek születnek.

—Milyen szemléletet érdemes ma átadni a középiskolásoknak az informatikával kapcsolatban?

—Szerintem az egyik legfontosabb a kritikus gondolkodás, hogy ne higygyünk el mindent elsôre, nézzünk utána az információknak. Itt markánsan elôjön a mesterséges intelligencia és annak használata, amit nem tudunk kikerülni, de fogadjuk fenntartással az általa biztosított tartalmakat. Emellett szeretem a szociális készségeiket, a prezentálóképességüket is fejleszteni, ami késôbb az élet más területein is hasznukra válik.

—Sokszor viccesen azt mondják, hogy a fiatalabb generációk tanítják informatikára az idôsebbeket, van, hogy a tanárt is. Hogyan tudja naprakészen tartani a tudását e gyors fejlôdés mellett?

—Nem szabad elzárkózni attól, hogy néha mi is tanulhatunk a diákoktól. Ettôl függetlenül úgy gondolom, hogy ha aktívak vagyunk az informatikai világban, például vannak informatikatanároknak szóló közösségek, illetve továbbképzések, ezek segítik a munkán-

lettek informatikai területen. A speciális matematikai és informatikai képzésünk miatt sokat versenyeznek a diákjaink, és

kat, így jobban fel tudom venni a ritmust. Illetve jómagam is fiatalnak mondanám magamat, ezáltal nyitottabb vagyok az új dolgokra.

— A díj méltatásában szerepel, hogy külön figyelmet fordít a lánytanulók bevonására. A lányokat másképp kell tanítani az informatikára, mint a fiúkat?

—A Pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban tanítok, az iskolában a diákok mintegy 80–90%-a lány. Vannak olyan csoportok, amelyekben nincs is fiú, emiatt különösen fontos számomra, hogy úgy találjam ki a tanmenetet, hogy az a lányok számára is érdekes legyen. Általánosságban azt vesszük észre, hogy a lányokat kevésbé érdekli az informatika, mint a fiúkat, ez a tendencia a felsôoktatásban is megjelenik. Végeztek annak kapcsán kutatásokat, hogy mondjuk egy ötfôs csoport jobban tud mûködni, ha egy vagy két lány is van benne, emiatt is próbálják a cégek és az egyetemek is bevonzani a lányokat az ilyen szakokra.

— Az iskolai oktatáson kívül mivel lehet még fejleszteni a fiatalokat?

—Az iskolában tartok egy szakkört, amely egy élményinformatikai foglalkozás. Megnézünk különbözô technológiákat, mobilapplikációt fejlesztünk, jóval többet beszélünk a mesterséges intelligenciáról és annak használatáról, mint ami a tanórai keretek között lehetséges, illetve sokszor a diákok hoznak be témát, ami ôket érdekli. Várhatóan hamarosan kap egy drónt az iskola, így ennek használatát is be fogjuk vinni a szakkörbe.

—Miben mérhetô az ön munkájának a sikere?

—Mindössze másfél éve tanítok, de már sikerült az egyik diákomnak, Császár Kírának tavaly 9. osztályos tanulóként harmadik helyezést elérnie az országos Molnár Péter informatikai versenyen. Azt gondolom, hogy jó, ha versenyzünk és jó eredményeket érünk el, de a legfontosabb az informatika szeretetének az átadása. A mai tizenéveseknek biztosan szükségük lesz valamilyen formában az informatikai tudásra a jövôben. Azt a látásmódot szeretném formálni, hogy miként tudnak minél gyorsabban új tudást megszerezni ezen a területen.

K. T.

szép sikereket érnek el. A siker ugyan a diáké, de ha mondjuk egy OKTV-n az országos mezônyben bekerül az elsô húszba, ott már nemcsak a középiskolai tanára van mögötte, hanem egy egyetemi oktatóstáb vagy egy országos szakkör, amelyhez ma már bárki csatlakozhat online. Ezek is hozzátesznek az eredményhez.

—Nyomon követi-e a diákjai szakmai útját, mi ad visszaigazolást az ön számára a sikerüket illetôen?

— Nem általános, hogy visszajönnek az itt végzettek, de kétségkívül vannak diákok, akik jobban kötôdtek a személyemhez vagy a Janushoz, velük akár személyesen is találkozom, és más fórumokról is kapok információkat róluk. Ha visszanézek a pályámra, nagyon jó érzés, hogy hány informatikus diákom lett kiváló a szakmában, és ma is ebbôl él. A személyes kapcsolat megvan néhány egykori tanulóval, ôk mindig beszámolnak arról, fôleg akik éppen aktív egyetemisták, hogy mit tanulnak, miben tették számukra könnyebbé az egyetemet a Janusban tanultak. Sok volt diákomról

tudom, hogy komoly informatikai cégekhez kerültek, mennek elôre a ranglétrán, vagy saját vállalkozást mûködtetnek. Ez jó érzéssel tölt el.

—A tananyagon túl ma milyen tudással, látásmóddal érdemes felvértezni a diákokat? Mit ad nekik útravalóul?

—Nem az anyag lexikális része fontos, hanem az a fajta szemlélet, hogy legyenek képesek alkalmazkodni, változni. Nagyon gyorsan változnak körülöttünk a dolgok, nemcsak a technikában, az informatikai technológiában, hanem mindenben, ezért fontos, hogy a jövô embere legyen képes tanulni, megújulni, váltani. Ha az informatikára konkretizáljuk, algoritmikus gondolkodása legyen, legyen képes új programnyelveket, új eszközöket megtanulni, akár a mesterséges intelligenciát alkalmazni, vagy esetleg késôbb fejleszteni. Tehát ami szerintem a legfontosabb, hogy a holnap embere alkalmazkodó és megújulásra képes legyen.

K. T.

ÓDOR PÉTER

FLÚGOS Futam és busó élményfutás a Selyemúton – közösségi élmény akár

cégeknek is

Az élmény, a nevetés és a közösség futókarneválja – ezzel az alcímmel hirdeti meg 2026. április 1-ére, szerda 18 órára, a bolondok napjára humoros, jelmezes, zenés élményfutását minden korosztálynak az Élményzóna Projekt. A pécsi belvárosban zajló FLÚGOS Futam humorral, kreativitással, közösségépítéssel és karneváli hangulattal ötvözi a sportot, a résztvevôk jelmezekben futhatnak vagy sétálhatnak, és flúgos biciklikkel is találkozhatnak. Az esemény célja, hogy a mozgás élménnyé váljon, mindez egy fesztiválhangulattal megspékelve. Hasonló indíttatásból rendezik meg február 14-én, szombaton a II. Mohácsi BuSHOW futófesztivált, ahol a Selyemgyár és a Duna-part között, a töltés mentén teljesíthetnek különbözô távokat a versenyzôk. Mindkét program kiváló alkalom lehet cégek számára egy közös élményre vagy akár a nagyközönség elôtti bemutatkozásra. A részletekrôl a szervezôcsapat egyik vezetôjét, HORVÁTHAndrást kérdez-

— Tavaly rendeztük meg elsô alkalommal a FLÚGOS Futamot tulajdonképpen egy családi ötlettôl vezérelve. A bátyám, aki szenvedélyesen fut, egy alkalommal azzal viccelôdött, hogy ha már a futók jó értelemben véve kicsit „ôrültek”, jó lenne szervezni egy bolondos futóprogramot, így jött létre tavaly a volt pécsi Szivárvány Gyermekház környékén ez az esemény. A sport mellett a humor is erôs fókuszt kapott, láthatók voltak flúgos biciklik, amelyeket ha balra kormányoztak, jobbra fordultak, döcögve mentek, hajtás közben összehajlottak, de volt tandemkerékpár és egykerekû is. Vicces jelmezekkel lehetett nevezni a jelmezversenyre, fellépett Richard Davidson bûvész, úgyhogy nagyon jól éreztük magunkat.

—Mi a célja ennek az eseménynek?

—A cél csupán annyi, hogy alternatívát kínáljunk a mozgásra, a közösségi létre, a jókedvre. Egyfajta tavaszköszöntô esemény lesz, ahol nem az idôeredmény számít, hanem az, hogy együtt mozduljon meg a közösség. Elôrefelé, oldalazva, hátrafelé vagy csukott szemmel lehet teljesíteni a távot, de Monty Python-féle „gyalog-galopp” stílusban, szlalomban, nyusziugrással, rákjárásban, pókjárásban, kúszva-mászva is célba lehet érni, sôt sétálni is ér! Ehhez egyébként idén már együttmûködô partnereket is találtunk a Pécsi Tudományegyetem, az ATS Focivilág, a PSN Zrt. és a PBKIK személyében.

—Az idei FLÚGOS Futamot egy hétköznapon és egy új helyszínen rendezik meg.

— Igen, a bolondok napján, április 1-én már 17 órától (rajt 18 órakor) várjuk a résztvevôket a Széchenyi téren, akik innen indulnak az Irgalmasok utcája – Kossuth tér – Irgalmasok utcája –Széchenyi tér – Ferencesek utcája templomig le, majd vissza útvonalon. Ez egy 1500 m-es kör, amit akár 2-3-szor is ismételhetnek. Egy jelképes nevezési díjat

határoztunk meg – amellyel hátrányos helyzetû gyerekek táborozását támogatjuk.

Ez az esemény nem csak a futásról, hanem az egészség megôrzésérôl is szól. Cégek számára bemutatkozási, kitelepülési lehetôséget biztosítunk, lesz egészségmegôrzéssel, prevencióval kapcsolatos tanácsadás, például konzultálási lehetôség a PTE Egészségtudományi Karának oktatóival, hallgatóival, valamint egészségügyi állapotfelmérésen és próbaedzésen is részt lehet venni.

Nem kell várniuk áprilisig a futást kedvelôknek, már februárban is kapnak lehetôséget a megméretésre a mohácsi busójárás keretében. Február 14-én szombaton rendezik meg a II. Mohácsi BuSHOW futófesztivált 2, 5 vagy 10 km távon. Az óvodásokat manófutam, az iskolásokat gyerekfutam várja.

—Ez egy télûzô, farsangi hangulatot idézô program lesz, ahol szintén nem az idôeredmény számít, hanem a részvétel. Ez az esemény kiváló lehetôséget kínál arra, hogy azok is bátran elinduljanak, akik egyébként kevésbé edzettek. Érdemes lenne elérnünk azt, hogy ne mással foglalkozzunk, hogy mit mondanak rólunk – „lassú vagyok”, „csak kocogok”, „lehet, hogy belesétálok” –, hanem a mozgás örömére és egészségvédô szerepére koncentráljunk. Ma egyébként divat a sport, jóval többen mozognak, mint a 80-as években, fôleg a nôk jeleskednek ebben. Az ülô, mozgásszegény életmód korunk egyik legegészségtelenebb kísérôjelensége, erre is szeretnénk felhívni a figyelmet ezekkel az eseményekkel. Martin Seligman, a pozitív pszichológia egyik legnagyobb élô professzora meghatározta a jólét összetevôit: pozitív életérzés, elkötelezôdés, kapcsolatok, értelem, teljesítmény – ezek az aspektusok mind megtalálhatók ebben a két programban. Tehát mindenkit, a céges közösségeket is arra biztatom, hogy jöjjenek el futóprogramjainkra, mert csak jól érezhetik magukat.

A két programról további részletek az elmenyzona.hu oldalon és a Facebookon találhatók, és szintén itt lehet regisztrálni a FLÚGOS Futamra és a II. Mohácsi BuSHOW Futófesztiválra. K. T.

HORVÁTH ANDRÁS

Mérlegen negyed évszázad az online marketingben

– az RG-STÚDIÓ jubileumi éve

25 évvel ezelôtt az internet még épphogy bontogatta szárnyait Magyarországon, a közösségi média pedig ismeretlen fogalom volt. Ebben a turbulens környezetben nemcsak talpon maradni, de elismert szereplôvé válni komoly eredmény. A 2025-ben fennállásának 25. évfordulóját ünneplô RG-STÚDIÓ onlinemarketing-ügynökség példája azt mutatja: a vidéki bázis nem hátrány, hanem erôforrás, ha szakmai alázattal és stratégiával párosul. A jubileum, a piaci kihívások és a jövôtervezés apropóján beszélgettünkERÔS Gábor alapító-tulajdonossal.

—Ha visszatekintünk az indulásra, egy teljesen más világban léptünk be az ezredfordulóba. Hogyan értékeli ezt a negyed évszázados utat?

—Valóban, ha visszagondolunk arra, hol tartott a világ 25 évvel ezelôtt, az internet még gyerekcipôben járt, én pedig visszagondolva igen merészen hagytam ott a biztos egzisztenciát nyújtó munkámat, és az elsôk között léptem rá a digitális marketing útjára itthon az RGSTÚDIÓ-val. Alapítótársammal, Lévai Richárddal, akivel 19 évig dolgoztunk együtt a cégben, azzal a hittel léptem ezt meg, hogy ha tudunk segíteni más cégeknek a megítélésük javításában, akkor közösen sikereket érhetünk el. Azóta óriásit változott az online világ. Ha 10 évvel ezelôtt valaki azt mondja, hogy így élem meg a 2025-öt, azt mondtam volna, hogy ez egy Walt Disney-mese. Büszke vagyok rá, hogy az ügynökségünk 2025-ben átlépte ezt a mérföldkövet.

—A marketingügynökségi világban gyakori a fluktuáció, mind munkatársi, mind ügyféloldalon. Önöknél mi a stabilitás titka?

—Én ezt a „300 spártai” történetéhez hasonlítanám. Azt élem meg, hogy emberileg és szakmailag is egy rendkívül erôs, összetartó csapat jött létre az irodában, igazi spártaiak. Bármilyen típusú ügyfélhelyzettel meg tudunk birkózni, mégpedig az RG értékrendje szerint: etikusan, emberségesen és asszertíven. Ez a hozzáállás az, ami miatt az ügyfélmegtartási arányunk 90% felett van, ami az online marketing világában egészen rendkívüli számnak számít. Sok partnerünkkel nem kampányokban, hanem években, sôt évtizedekben mérhetô a közös munka.

— Ez a belsô stabilitás hozta meg a szakmai elismeréseket is? Jól

tudom, hogy 2025 különösen sikeres év volt ezen a téren?

—Így van, ez a felkészültség szakmai elismerésekben is megmutatkozott. 2025-ben is három gyémánt díjat nyertünk a Marketing Diamond Awards-on, ami a hazai szakma egyik legkomolyabb elismerése. Ezzel összesen már 11 gyémántunk van, amivel az ügynökségek élvonalába tartozunk Magyarországon, és ez vidéki bázissal, kkv-partnerekkel különösen nagy szó. Az ügyfelek számára biztosítékot jelent: amikor marketingstratégiáról vagy márkaépítésrôl van szó, nem elméleti tudást kapnak, hanem a piac által is validált szakértô megoldásokat.

—A gazdasági környezet az elmúlt idôszakban nem kímélte a kkvszektort. Hogyan látja a piac és a partnereik helyzetét?

—Bár a gazdasági helyzet sokszor negatív, a mi pozíciónkat és a partnereinkét is erôsnek látom. Sokat elárul a cégek hozzáállásáról, hogy 2025-ben rendkívül nagy mennyiségû átfogó szakmai stratégiát készítettünk. Ez is bizonyítja, hogy sok kkv mer és tud hosszú távon gondolkodni még bizonytalan környezetben is, és nem a pillanatnyi tûzol-

tásban érdekeltek. Ez pedig, úgy vélem, a valódi üzleti siker egyik alapja.

—A kkv-k számára kulcskérdés a forrásszerzés és a fejlesztés. Pályázatok keretében is tudják segíteni ôket az online marketinggel?

— A 2025-ös év egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült bôvítenünk azokat a szakmai minôsítéseket, amelyekkel hivatalos „beszállítóvá” válhatunk még több pályázat esetében. Már ötödik éve rendelkezünk az MGFÜ (Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség) Minôsítô Tanúsítvánnyal, ráadásul 2025-ben bôvült a minôsített szakértôi csapatunk létszáma is. Emellett tavaly hivatalosan is felkerültünk a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) minôsített innovációs tanácsadóinak adatbázisába. Ezek a minôsítések nemcsak a szakértelmünket garantálják, de lehetôvé teszik, hogy a kkv-k rendelkezésére álljunk tanácsadóként a pályázati projektekben. Így sok olyan vállalkozás is lehetôséget kap a marketingtanácsadóinkkal való együttmûködésre, amelynek eddig nem volt rá akár anyagi, akár emberi erôforrása.

— Nem mehetünk el a mesterséges intelligencia mellett. Sokan tartanak attól, hogy az AI kiváltja a szakembereket. Önök hogyan állnak ehhez?

—Bevezettük az AI-t a mindennapi mûködésünkbe, de nem tartalomgyártásra, hanem a folyamatok optimalizálására és az adminisztráció racionalizálására használjuk. A technológia nálunk a háttérfolyamatok gyorsítását szolgálja, hogy a szakértô kollégáknak több idejük maradjon a kreatív stratégiára. A tartalommarketingben és szövegírásban továbbra is hiszünk az emberi érintés, a tapasztalat és az empátia erejében, amit egyelôre egyetlen algoritmus sem tud pótolni.

— 25 év távlatából mit üzenne a cégvezetôknek?

— Azt kívánom minden cégvezetônek, hogy úgy élje meg a cégét és a munkatársaival való közös munkát, mint én. Ez a negyed évszázad bizonyította, hogy a szakmai alázat, a folyamatos fejlôdés és az emberi értékek tisztelete a legerôsebb valuta az üzleti életben.

ERÔS GÁBOR

Kázmér Szilvia –Volkswagen T-Roc

A hagyományos iskolai kereteken kívüli komplex oktatási programmal kreatív mentorálást nyújtó Életrevaló Akadémia® ügyvezetô tulajdonosa az AutoCity Zrt. legújabb Volkswagen-modelljét, Európa egyik legnépszerûbb SUV-ját, a Volkswagen T-Roc-ot próbálta ki.

—A családban van hasonló méretû SUV a Volkswagen konszern kínálatából, korábban én is ekkora autót vezettem, most pedig egy szintén Volkswagen-csoporthoz tartozó márka, de eggyel kisebb méretû SUV-modelljét használom. Szeretem a magas üléspozíciót, az ebbôl fakadó jó kilátást és utazási élményt. A magasabb futómû városban is praktikus, és az utastér is tágasabb ezekben az autókban, talán ezekben rejlik a népszerûségük.

—Az új T-Roc mennyire illik a Volkswagen arculatába?

—Megkapta elôl és hátul is a lámpák között húzódó fénycsíkot, ami nekem nagyon tetszik, izgalmas lett tôle az autó, ráadásul itt már az emblémák is világítanak. A motorháztetô élei és a hátsó kerekek feletti markáns ív sportossá teszi az autót. A tesztautó R-line kivitelû, merészebb a lökhárítója, ami még sportosabbá teszi a karosszériát. A méretek visszafogottak, ezzel az autóval még kényelmesen lehet közlekedni a pécsi belvárosban vagy a mecseki dûlôkben is.

— Az elôdmodellhez képest nôtt a T-Roc, az utastérben ön szerint elegendô a hely?

— Elöl természetesen nagyon kényelmes. Úgy látom, hátul is elfér két felnôtt, viszont egy kicsit bezárva érezhetik magukat, mert az oldalablakok is magasan vannak, és egészen szûk a rés a kalaptartó és a tetô között. A csomagtér aztán megmagyarázza mindezt, mert szinte hihetetlen, hogy sikerült közel fél köbméteres helyet kialakítani. Még a magas pozícióba helyezett padlóval is elegendô, nemcsak a hétköznapokra, hanem egy családi nyaralásra is. Az utastérben kialakított pakolóhelyekbôl is bôséggel kapott a T-Roc, és USBcsatlakozóból is jutott mindenhová.

—A tesztautó felszereltsége szinte teljes, volt olyan, ami hiányzott?

—Tetszett a vezetô elôtti nagy LCDmonitor és a középsô nagy méretû panel is. A váltó karja a kormány mögé került, ráadásul tekerni kell a fokozatokhoz, de ezt nagyon gyorsan megszoktam. A kormány rengeteg gombot kapott, ám ezeket könnyû volt kezelni, minden egyértelmû és logikus. A középsô nagy kijelzô még mindig megosztó, van, aki nem szereti, de nekem ez a méret kényelmes, jól átlátható. Dicsérendô, hogy egyetlen gombnyomással abba a menübe jutunk, ahol kikapcsolhatók az egyes asszisztensek, így azok is gyorsan személyre szabhatják a T-Roc-ot, akiket zavar például a sebességhatárokra történô figyelmeztetés. A klasszikus váltókar helyén lévô hangerôszabályzó és üzemmódválasztó közepében egy kis LCD-kijelzô is van, ez már a prémium kategóriát idézi, csakúgy, mint az ajtók áttört felsô borítása mögött felsejlô hangulatvilágítás.

— Más területen is érezhetô, hogy a Volkswagen a prémium kategóriába tart?

—Minôségben mindenképpen, ez a T-Roc is remek anyagokból, precíz összeszereléssel és a legújabb vezetéstámogató és fedélzeti rendszerekkel érkezik. Ugyanakkor azokat az értékeket, amelyek mindig is jellemzôek voltak a márkára, megtartotta. A megbízhatóság, az idôtálló konzervativizmus, a racionalitás jellemzô erre a modellre is. A magyar pi-

ac ezt különösen értékeli, emiatt népszerû és értéktartó nálunk a márka.

—Említette az asszisztenseket, ezek közül melyiket használja szívesen?

—A tesztautóban található Headup display nagyon tetszik, a saját autómban is szívesen látnám. A biztonsági asszisztensek szerintem hasznosak, hosszabb távokon pedig pihentetôek is. Egy külföldi utazás kevésbé fárasztó a jól mûködô távolságtartós tempomattal, automata fényszóróval és sávtartóval. A világítástechnika nagyon sokat fejlôdött, bár csak nappal próbáltuk az autót, de biztos vagyok benne, hogy éjszaka is remekül teljesítenek a fényszórók. A kezelési koncepció is tetszik, a számtalan funkció között is könnyû eligazodni a kormányról és a központi képernyôrôl.

—Mennyire nehéz ma a fejlesztôk dolga azzal, hogy javarészt standardizált elemekbôl kell egyedit alkotniuk?

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli

—Korábban az informatikai szektorban dolgoztam Németországban, és a legnagyobb megrendelôink között ott voltak az autógyárak is, emiatt talán az átlagnál jobban rálátok a területre. Valóban így van, az autóiparban a tervezôknek és a mérnököknek a jövô vízióját kell megalkotniuk, ehhez kell az a fajta kreativitás is, amit az Életrevaló Akadémián® mi is igyekszünk a szakmai programunkon keresztül elôcsalogatni a fiatalokból. Lefordítjuk az élethelyzeteket a fiatalok nyelvére, és játékokon keresztül, interaktív módon modellezzük a megoldás- és értékorientált viselkedési mintákat; így fejlesztjük a problémamegoldó készséget, a kreativitást és egyéb fontos életrevaló készségeket. Pontosan ezek szükségesek az autók tervezése során is ahhoz, hogy például a Volkswagen esetében elkészülhessen ez a T-Roc, ami vélhetôen mérce lesz a következô években ebben a szegmensben. —Nem beszéltünk még a hajtásláncról, a tesztautóba a jól bevált 1.5 eTSI motor került.

—Szerintem ez a motor minden hétköznapi helyzetben elegendô. Elég erôs, takarékos, mindig teszi a dolgát. A hibrid hajtást a fogyasztáson vettem észre, az 5,5 literes gyári adat remek érték. Tetszett a váltója is: azt már tudtam, hogy a Volkswagen DSG-je az egyik legjobb az automaták között, ezt most a T-Roc be is bizonyította számomra. A futómûve is azt nyújtotta, amit vártam, stabil és magabiztos, de nekem talán elég is lenne az egyszerûbb modellek tudása is, nincs szükségem az R-line nyújtotta sportosságra.

Az új T-Roc összességében jól sikerült autó, biztos vagyok benne, hogy az elôzô modellt követve ott marad az európai eladási listák élén.

T. R.

A tesztautó adatai

Lökettérfogat:1498 cm3

Maximális teljesítmény:150 LE

Maximális nyomaték:250 Nm

Csomagtér:475 l

Maximális sebesség:212 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h:8,9 s

Átlagfogyasztás:5,5 l/100 km

Alapár (Life – kedvezménnyel): 11 291 125 Ft

A fontosabb alapfelszereltségi elemek: ESP, Függönylégzsák elöl/hátul, Fáradságérzékelô, Front Assist, City vészfék, LED-fényszóró, Sávtartó rendszer, Tempomat távolságtartó automatikával, Kikerülô és kanyarodási asszisztens, Keresztforgalom-figyelô asszisztens, Tolatókamera, Apple Car Play, Android Auto, We Connect Plus

A jólét nem luxus, hanem versenyelôny:

beszámoló a „Foglalkoztatás és jóllét” konferenciáról

A dél-dunántúli régió gazdasági jövôjét nemcsak a technológiai beruházások, hanem a humán tôke minôsége és megtartó ereje határozza meg. 2026. január 9-én a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kancellária Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóság támogatásával valósult meg az a hiánypótló szimpózium, amely rávilágított: a versenyképesség, az innováció és a munkahelyi jóllét ma már elválaszthatatlan egységet alkot.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) tagsága és a régió üzleti döntéshozói számára kritikus kérdés, hogyan maradhat egy vállalkozás sikeres a folyamatosan változó munkaerôpiaci környezetben. A PTE-n megrendezett Foglalkoztatás és jóllét konferencia elôadásai egyértelmû választ adtak: a „puha” HR-tényezôk mára kemény gazdasági mutatókká konvertálódtak.

Strukturális kihívások és regionális válaszok

A konferencia nyitógondolatai a magyar munkaerôpiacot érô globális és lokális sokkhatásokat vették górcsô alá. A 2008-as válság utóhatásai, a Covid-19 tanulságai, a demográfiai hanyatlás és a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése alapjaiban rajzolják át a foglalkoztatás térképét.

A bemutatott járási szintû vizsgálatok rávilágítottak arra a kettôsségre, amellyel a dél-dunántúli cégek nap mint nap szembesülnek. A kedvezményezett térségekben a kedvezôtlen korszerkezet és az alacsony jövedelmi viszonyok mellett a munkaerô-kereslet és -kínálat strukturális egyensúlyhiánya okoz fejtörést. A vállalkozások számára ez az elemzés kulcsfontosságú: a telephelyválasztás és a mun-

kaerôpiaci reziliencia (ellenálló képesség) növelése már nem csak megérzéseken, hanem komplex adatokon kell hogy alapuljon.

Az egyetem mint a gazdaság innovációs motorja

Baranya vármegye különleges helyzetben van. Az elvándorlás és a képzett munkaerô hiánya súlyos teher, ugyanakkor a PTE jelenléte olyan ökoszisztémát biztosít, amelyre a helyi kkv-k és nagyvállalatok is építhetnek. A konferencián bemutatott innovációs modellek a korai ötletektôl a piacosítható termékekig kísérik a projekteket.

A spin-off struktúrák és az egyetemi inkubáció nem csupán a kutatóknak kínálnak alternatív életpályát, hanem a régió vállalkozásai számára is friss tudást és technológiát szolgáltatnak. Ez az együttmûködés a kulcsa annak, hogy a Baranyában mûködô cégek ne csak követôi, hanem formálói legyenek a technológiai váltásnak.

Jóllét: A megtartás új stratégiája

A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkaerô biztosítása ma már nem elegendô – a valódi kihívás a megtartásban és az elkötelezettség elérésében rejlik. A Körber Hungária pécsi telephelyének példája kiváló mintát adott a résztvevôknek. A nagyvállalati tapasztalatok azt mutatják, hogy az automatizáció és a fenntarthatósági beruházások csak akkor hoznak tartós eredményt, ha azok munkavállalói jólléti programokkal párosulnak.

A statisztikák egyértelmûek: ahol a dolgozók jólléte stratégiai prioritás, ott alacsonyabb a fluktuáció és stabilabb a termelékenység. A jóllét tehát nem egy „nice-to-have” kényelmi szolgáltatás,

A rendezvényen Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára a gazdasági szereplôk összefogását hangsúlyozta, amivel sikeresen lehet a környezetünket alakítani. Emellett bemutatta a kamara #ajelenajövôd projektjét, melynek célja egyrészt az elvándorlás csökkentése, másrészt a visszavándorlás megindulása.

hanem a profitabilitást közvetlenül befolyásoló tényezô.

Módszertan és társadalmi felelôsség

Az elméleti elôadások keretet adtak a gyakorlatnak. A PERMA-modell (pozitív érzelmek, elmélyülés, kapcsolatok, értelem, teljesítmény) és a Jóllét-kerék (Wheel of Wellness) a vállalati kultúrában való alkalmazása segít feloldani a munka–magánélet konfliktusait. A rugalmas munkavégzés, az egészségtudatos irodai környezet és a támogató vezetés ma már alapelvárás a magasan képzett munkavállalók részérôl.

A szimpózium nem kerülte meg a kényesebb kérdéseket sem: az esélyegyenlôség és a diszkriminációmentesség fontosságát. A hátrányos helyzetû csoportok, különösen a roma közösségek munkaerôpiaci integrációja nemcsak társadalmi küldetés, hanem gazdasági érdek is. A kirekesztettségbôl fakadó veszteség a régió GDP-jében is mérhetô, amit objektív HR-rendszerekkel és érzékenyítô programokkal lehet és kell orvosolni.

A jövô:

Adatvezérelt és digitális jóllét

Zárásként a jövô technológiái kerültek fókuszba. A telemedicina, a viselhetô digitális wellbeing-eszközök és a prediktív analitika már a küszöbön állnak. Ezek az eszközök különösen a kkv-k számára kínálnak költséghatékony megoldásokat a munkavállalók egészségmegôrzésére és a stresszkezelésre.

A konferencia végsô üzenete a déldunántúli üzleti közösség számára: a fenntartható fejlôdés alapja az egészséges, képzett és megbecsült munkavállaló. Aki ma a jóllétbe fektet, az a jövô versenyképességét alapozza meg.

Az önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adójogszabályok változásai – 2026

Számos kedvezô változást hozott a 2026-os év az egyéni vállalkozók számára.

Kedvezôbbé vált az átalányadózás, 40rôl 45 százalékra nôtt a törvényben külön fel nem felsorolt átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada, amely 2027ben tovább nô 50 százalékra.

Az átalányadózók jövedelme az éves minimálbér feléig (1 936 800 forint) továbbra is adómentes, ami 45 százalékos költséghányaddal, illetve a 2026-ban érvényes 322 800 forint minimálbérrel számolva azt jelenti, hogy 3 521 454 forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük (80 százalékos költséghányad esetén 9 684 000 forint, míg 90 százalékos költséghányad alkalmazása esetén 19 368 000 forint az szja-mentes bevételi értékhatár).

Fontos, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak továbbra sem kell adóelôleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2026-ban az 1 936 800 forintot. Ha az adóelôleg-alap meghaladja az 1 936 800 forintot, akkor az adóelôleget

változatlanul csak az ezt meghaladó adóelôleg-alap után kell megfizetni.

2026-tól már nemcsak az átalányadózóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell bevallaniuk a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A bevallási gyakorisághoz igazodik ezen összegek megfizetésének határideje is, így mind a bevallást, mind a befizetést a negyedévet követô hónap 12-ig kell teljesíteni.

2026. január 1-jétôl csökken a fôfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendô szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja. Ettôl az idôponttól a szocho alapja – hasonlóan a társadalombiztosítási járulék (tb-járulék) alapjához – havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka lesz a korábbi 112,5 százalék helyett.

A tevékenységet kezdô egyéni vállalkozók bejelentéshez kapcsolódó adminisztrációs terhe csökken, mert helyettük 2026-tól a biztosítotti bejelentést a NAV intézi hivatalból. 2026. január 1-tôl a NAV hivatalból fogja bejelenteni az egyéni vállalkozói jogviszony kezdetét a vállalkozás indításának az Egyéni Vállalkozók

Nyilvántartásba bejelentése alapján. Ezt követôen azonban a jogviszonnyal kapcsolatos változásokat (például szünetelést, fôfoglalkozásúból mellékállásúvá, illetve nyugdíjassá válást vagy megszûnést) továbbra is az egyéni vállalkozónak kell bejelentenie, azonban a bejelentések további támogatására 2026-ban a NAV megvizsgálja a változásbejelentések hivatalbóli elkészítésének a lehetôségét is.

Nem csak az egyéni vállalkozókat érintô változás az alanyi adómentes értékhatár emelkedése 18-ról 20 millió forintra, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az alanyi adómentesség értékhatárának változása nem eredményezte a KATA értékhatár változását, ami továbbra is 18 millió forintig kedvezményes (felettes részre 40 százalékos adót kell fizetni).

Összességében elmondható, hogy az egyéni vállalkozásokat érintô 2026-os változások lekövetik az eddigi adópolitikai irányokat: csökkennek az adók és az adózók adminisztrációs terhei, illetve a már kihirdetett jogszabályok alapján a jövôben további kedvezmények, egyszerûsítések várhatók.