Issuu on Google+

S ZA L O N

náljuk. Mindezért pedig nem kell plusz pénzt fizetnie, vagy hálásnak lennie: a diszkréció nálunk alapvető. Az, hogy még a haját is elkészítjük ahogy szeretné, már csak hab a tortán.

Bármit kérhet a vendég?

Bármit. Olyan zenét teszünk be, amilyet akar. Ha meccset szeretne nézni, akkor a 109 cm-es plazmatévén megteheti. Úgy terveztük, hogy olyan szalont csi­ nálunk, ahol még a legyek is fordítva repül­ nek. És azt hiszem, sikerült, mert az a hölgy például, aki az engedélyek jóváhagyása ­miatt eljött, hogy személye­sen is megnéz-­ ze a szalont, azt mondta: harmincéves pá­ lyafutása alatt nem látott még ilyet! Mi minden vendég után felsöprünk, felmo­

Luxus nehéz szalon időben Édesanyád, Farkas Istvánné híres mesterfodrász. Jól sejtem, hogy pályaválasztáskor ez sokat nyomott a latban?

Igen, tulajdonképpen szó szerint a fod­ rászatba nőttem bele. Láttam, hogy ő mi­ lyen szinten műveli a szakmát, mennyit jár külföldre továbbképzésekre, áruért és szalon berendezési tárgyakért. Amíg más hűtőt vásárolni ment Bécsbe, mi a Wella Top teamhez igyekeztünk Darmstadtba. Azért lettem fodrász, mert a hobbim lett a hajvágás. Idejekorán eldöntöttem, hogy híresen jó fodrász leszek egyszer. Nem híres és nem is jó fodrász, hanem híresen jó. Londonba, Németor­szágba és Sydneybe jártam képzésekre. A saját utamat akartam járni.

Édesanyád szalonja után mi volt a következő lépés?

2006-ban költöztem fel Bajáról Budapest­ re, és szinte azonnal el is kezdtem dol­ gozni egy Toni&Guy szalonban, és ezzel párhuzamosan a Corvin Köz oktatási- és Vizsgaközpontban tanítani, bemutatókat

40

tartani. Már akkor elhatároztam, hogy egyszer nyitok egy olyan szalont, ahol oda­ figyelünk a vendégre, ahol minden csak körülötte forog majd. Ahol ő lesz az első. Egy francia fodrásszal közösen vágtunk volna bele, de kiderült, hogy nincs pén­ ze. Pedig már a helyszín is megvolt – az And­rássy úton, az Opera mellett találtunk egy tökéletes helyiséget a szalonnak. Úgy látszik, kettőnk közül csak én akartam bombát robbantani egy prémium kate­gó­ riás luxusszalonnal.

De ez a bomba végül csak felrobbant… Érsekújváron…

Igen, ez a luxus szalon most konkuren­ cia nélkül létezik Szlovákiában, ugyanis a magánéletem miatt végül ott nyitottam meg. Azt szokták mondani, hogy csak a jó kapusnak van szerencséje. Bár én nem tartom magam jó kapusnak tény, hogy sze­rencsém volt. Először két és fél évvel ezelőtt, egy be­mutatóra mentem Szlová­ ki­­ába. Amikor jöttem hazafelé, megfogad­ tam, hogy többet soha nem megyek oda. Nem volt szimpatikus a hely, az ország.

És jönnek a vendégek?

Nem lehet összehasonlítani egy Andrássy utat Érsekújvár főterével és sétáló utcájával. Az azonban tény, hogy a minőségre min­ denhol igény van. Az ember mindenhol vágyik a luxusra, és hogy prémium kiszol­ gálást kapjon a pénzéért.

Van igény a „luxusra”?

Van. Mivel nem volt hasonló szalon a kör­ nyéken, ezért az emberek Budapestre vagy Pozsonyba mentek. Amióta megnyitottam, megfordult a dolog, hiszen már Magyaror­ szágról, Szlovákia egész területéről, sőt még Prágából is érkeznek vendégek. De jöttek már hozzám Londonból és Grazból is.

Szerinted van jövője a SPA szolgáltatásoknak egy fodrász szalonban?

Igen, sőt, fokozni kell, bővíteni a szolgálta­ tások körét, amivel csak lehet. Egy kedves vendégünk például a múltkor, amikor egy rendezvényre estélyi ruhát csináltatott, kér­­te, hogy ahhoz készítsem el a frizuráját. Adott egy darabot a ruhaanyagból, amiből én egy hajba építhető díszt „hoztam össze”. Ezt aztán a hajába tettem, így nem csupán egy egyszerű kontyot kapott, hanem egy egyedi, ruhájához tökéletesen passzoló fri­ zurát. Ez is egy prémium szolgáltatás.

Interjú Farkas Istvánnal

Farkas István egyedülálló, prémiumkategóriás, SPA szolgáltatásokat is kínáló luxus szalonját, a Badroom-ot tavaly áprilisban nyitotta meg a szlovákiai Érsekújváron. Pedig az eredetileg bajai fodrász majdnem a fővárosban vágott bele az üzletbe, de ahogy mondani szokták, a véletlenek közbeszóltak…

IN TER J Ú

Négy hónappal később azonban mégis ­vissza kellett térnem, és akkor megismer­ tem a menyasszonyomat, Anikót. A mo­ del­­lem volt...

Miért éppen prémiumkategóriás, SPA szolgáltatásokat is kínáló fodrász szalont nyitottál?

Mert ez kell mindenkinek a mai világban! Ma mindenütt azt hallani, hogy a krízis így, a válság úgy. Hát, könyörgöm, ha min­ denkin ekkora a nyomás, akkor csináljunk egy olyan szalont, ahol legalább egy órára elfelejthet mindent. Egy varázslatos helyet, ahol nyugalom van, a vendég kikapcso­ lódhat, lágy zene szól, kellemes fények vi­ lágítanak és ahol minden körülötte forog. Ahol ő a legfontosabb.

Pontosan mitől „prémium” ez a szalon?

Attól, hogy mindent megkap a vendég, amit csak szeretne. Pezsgőt, különleges bo­rokat, kávét, teát, koktélt, amit akar. Ha húsz éves konyakot inna, mi azt sem saj­ náljuk tőle. Ha kaviárt ­szeretne, azzal kí­

sunk, kiporszívózunk, csak azután fogad­ juk a következőt. Hogy mindenki úgy érezze, aznap ő az első. Nálunk nincs vára­ kozás, s ha a vendég vasárnap ér rá, jöhet akkor is. Még meg sem száradt a bélyegző az engedélyen, a hölgy már be is jelentette a lányát…

Mikor nyitottatok és milyenek voltak az első tapasztalatok?

2008. szeptember 1-jétől béreltük a szalont, az előkészületek és az ügyintézés egészen tavaly áprilisig tartott. Napra pontosan egy évre rá, hogy megtartottam az első önálló bemutatómat Szlovákiában. Azt találtuk ki, hogy kicsit másképp fogjuk beindítani és felfuttatni a szalont. Egyálta­ lán nem reklámoztuk, csak névjegykártyá­ kat osztogattunk. Az első vendégünk egy helyi hivatalból jött. Úgy gondoltuk, meg­ látjuk, mekkora reklámot tud nekünk csi­ nálni, ha elégedett a szolgáltatásainkkal. Tehát bedobtunk egy rizsszemet a tenger­ be és megnéztük, mekkora hullámot fog csapni. Bár cunami nem lett belőle, sok vendéget bevonzott.

Milyen termékekkel dolgozol?

Véleményem szerint nem szerencsés, ha egy fodrászcég irányítja a szalont. Én, bár Tigi termékeket használok, nem ők válasz­ tottak engem, hanem én őket. Mert egy prémium kategóriás, kiváló márka. Na­g yon elégedett vagyok vele. Szlovákiában egyéb­ iránt még senki nem dolgozott előttem kizárólag Tigi termékekkel.

Szerinted mi kell sikerhez?

Amikor a tanulókkal foglalkozom, mindig azt mondom nekik, hogy a sikerhez két do­ log kell: az egyik, hogy szakmailag a topon légy, a másik, hogy el tudd adni magadat. Azaz a körítés. Milyen a szalonod, milyen anyagokkal dolgozol. És egyáltalán, hogy milyen a kisugárzásod, hogyan öltözködsz. A szép autó nem a rongyrázásért kell, ha­ nem hogy megforduljanak utánad az em­ berek. Nem mondom, néha nagyon nehéz volt, de soha nem szabad feladni. Ha az em­ ber akar valamit, és megvan benne a kellő alázat, akkor annak ellenére, hogy a nehe­ zebb utat választja, el fogja érni, amit akar. SZV

41


interju