Beethoven Budán 2017 / Papageno

2017. 04. | www.papageno.hu

INGYENES KÜLÖNSZÁM

beethovenbudan.hu

MÁJUS 1.

MÜPA

2 0 1 7

klasszikus kedvencek I TA L I A B E L L A ELŐADJA:

ÓBUDA I DA NUBI A ZENEK A R MEZŐ PÉTER LÉTAY KISS GABRIELLA KÁLDI KISS ANDRÁS SZVÉTEK LÁSZLÓ VEZÉNYEL: HÁMORI MÁTÉ

WWW.KLASSZIKRADIO.HU

beethovenbudan.hu

ÁTTEKINTŐ 2017. május 3., szerda, 19:30 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

NYITÓHANGVERSENY A KADENCIAVERSENY GYŐZTESEIVEL

KÖZREMŰKÖDIK A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR ÉS A PURCELL KÓRUS; VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR

2017. május 4., csütörtök, 19:30 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

BEETHOVEN ÉS LISZT

ÉRDI TAMÁS ZONGORAESTJE

2017. május 5., péntek, 19:00 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

BEETHOVEN ÉS BACH

KELEMEN BARNABÁS, MAXIM RYSANOV, KOKAS DÓRA KONCERTJE

2017. május 5., péntek, 21:00 Várkert Bazár, Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 4.

BEETHOVEN SESSIONS

A JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ JAZZKONCERTJE, KÖZREMŰKÖDIK TÁLAS ÁRON

2017. május 6., szombat, 16:00 MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály u. 7.

BEETHOVEN ÉS SCHUBERT

KOLONITS KLÁRA ÉS RÁNKI FÜLÖP DALESTJE

2017. május 6., szombat, 19:30 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

BEETHOVEN-SZIMFÓNIÁK

AZ ORFEO ZENEKAR KONCERTJE, VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY

2017. május 7., vasárnap, 20:00 Mátyás-templom, Budapest, I. kerület, Szentháromság tér 2.

EMLÉKHANGVERSENY: BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIA

SZABÓ BALÁZS ÁTIRATA KÉT ORGONÁRA ÉS KÓRUSRA FASSANG LÁSZLÓ, SZABÓ BALÁZS – ORGONA NEMZETI ÉNEKKAR, VEZÉNYEL: ANTAL MÁTYÁS KOLONITS KLÁRA, KUN ÁGNES ANNA, HORVÁTH ISTVÁN, KOVÁCS ISTVÁN – ÉNEK

Impresszum Felelős kiadó: Papageno Consulting Kft. – Zsoldos Dávid • Szerkesztő: Beczner Barbara • Korrektúra: Szemők Ildikó • Grafikai terv, nyomdai előkészítés: S.T.B. Media Art Kft. • Nyomdai munkák: Crew Print Kft., 1067 Budapest, Eötvös u. 9., Ügyvezető igazgató: Szamos Tamás ISSN 2498-9088 Hirdetésfelvétel: hirdetes@papageno.hu • Szerkesztőség: szerkesztoseg@papageno.hu Megjelenik: 2017. március 21-én 20 000 példányban.

Az esetleges műsorváltozásokért, valamint az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.

3

KEDVES ZENESZERETŐ KÖZÖNSÉG! Beethoven életében fiatalkorától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Már első előfizetői között szerepelnek magyar arisztokraták.

Mivel Beethoven sűrűn és szívesen látogatta a bécsi magyar nemesek előkelő otthonait, a főúri kastélyokban korán megismerték és megszerették Beethoven zenéjét. Közismert, hogy a zeneköltő Magyarországhoz fűződő kapcsolatában elsősorban a Brunszvik család játszott meghatározó szerepet. Talán ennek is volt szerepe abban, hogy a császárvárost viszonylag ritkán elhagyó zeneszerző több alkalommal is látogatást tett, sőt hangversenyeket adott Magyarországon.

Beethoven magyarországi útjaival a nemzetközi és hazai viszonylatban is sokat foglalkoztak a kutatók: hiteles dokumentumok támasztják alá, hogy az első az 1796-os pozsonyi fellépés volt, és szintén köztudott, hogy 1807. szeptember 13-án Kismartonban volt a C-dúr mise ősbemutatója a szerző vezényletével. Ám kevésbé közismert, hogy József nádor felkérésére Beethoven 1800. május 7-én szonáta hangversenyt adott a Budai Teátrumban.

A koncert 200. évfordulóján a Budavári Önkormányzat emléktáblát állított a Várszínház falán és emlékhangversenyt tartott. Ezt követően minden évben ugyanazon a helyen és időpontban kiváló művészek – többek között Lantos István, Malcolm Bilson, Bogányi Gergely, Várjon Dénes, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Vásáry Tamás, vagy a fiatalabb zongoristák közül Szilasi Alex, Balog József és Balázs János – hangversennyel emlékeztek arra, hogy Beethoven itt járt Budán. 2010-től az emlékhangversenyek több napos fesztivállá bővültek, ahol minden évben különlegességekkel várjuk a Beethoven rajongókat.

Szóló zongoraestek, különböző kamaraformációk és zenekari művek mellett műfaji kísérletezésekre is felkértük a legkiválóbb jazz4

muzsikusokat. Oláh Kálmán, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Balázs János és Lajkó Félix és mások mellett két éve a Sárik Péter trió készített nagysikerű Beethoven feldolgozásokat.

Idén a népszerű jazz gitárost, Juhász Gábort kértük fel, hogy triójával egy klasszikus Beethoven-darabot adjanak elő saját értelmezésükben május 5-én a Várkert Bazárban.

Tavaly első alkalommal fiatal előadóművészek ösztönzésére kadenciapályázatot írtunk ki, amelyen zongoraversenyekhez vártunk mai variációkat. A nagy siker hatására idén a hegedűművészeket kérjük, hogy alkossanak újabb kadenciákat, amelyek közül a legjobbakat a közönség is megismerheti a május 3-i nyitóhangversenyen. A nyitókoncert második részében egy teljes egészében ritkán hallott művet ad elő a Dohnányi Zenekar és a Pur­ cell Kórus Hollerung Gábor vezényletével.

Brunszwick Ferenc gróf közbenjárására Beethoven a Pesti Német Színház megnyitójára (1812) megzenésítette a híres színházi költő Kotzebue magyar vonatkozású művét, az István királyt.

Egy másik különleges, magyar vonatkozású kapcsolatra május 4-én Érdi Tamás zongoraestje világít rá: Beethoven szonátái mellett Liszt művei szólalnak meg, aki élete végéig első számú mentorának tartotta Beethovent – bár a híres történet, amely szerint a Bécsbe érkezett ifjú tehetséget, a tizenegy éves Lisztet első koncertje után az agg mester homlokon csókolta volna, valószínűleg csupán legenda.

Az viszont szinte biztos, hogy Liszt a koncertet megelőzően játszott Beethovennek, aki nehezen állt kötélnek, mert ki nem állhatta a csodagyerekeket, de a kis magyar zongorista játéka lenyűgözte őt is. Liszt egész életében különös figyelmet szentelt Beethoven örökségének: nemcsak rengeteget játszotta a műveit, de zongoraátiratot készített az összes szimfóniá-

beethovenbudan.hu

ból, valamint az ő kezdeményezésére és adománya nyomán indult az a gyűjtés is, amelyből a bonni Beethoven-emlékmű megvalósult.

Beethoven zenéje nemcsak Lisztre hatott óriási erővel. Az idei fesztivál egy másik szerzőt is Beethoven mellé állít egy koncert erejéig, aki életében is örömmel állt volna a bonni mester mellé. Schubert harmincegy éven át élt szinte Beethoven szomszédságában, és a nála egy generációval idősebb mester – akit viszont csupán egyetlen évvel élt túl – iránt érzett rajongása nem ismert határokat. Első nyomtatásban megjelent művét Beethovennek ajánlotta, a legenda szerint eladta könyveit, hogy ott lehessen a Fidelio bemutatóján, a fáklyavivők egyike volt Beethoven temetésén és életének egyetlen szerzői estjének a dátuma – 1828. március 26. – sem véletlenül esett Beethoven halálának első évfordulójára. De a történeteknél még fontosabbak a művek, amelyek közül számos magán viseli Beethoven ihletését – és azok a dalok, amelyeket számos esetben azonos szövegre készített a két bécsi mester. Beethoven és Schubert dalainak világába május 6-án, szombaton méltán elismert szoprán énekesnő Kolonits Klára és Ránki Fülöp (Graf fortepianón) kalauzolnak el bennünket.

A zenei zsenik minden irányban hatnak egymásra. Az idei fesztiválon nemcsak azt ismerhetjük, meg, hogyan hatott Beethoven kortársaira, hanem azt is, hogy a nagy előd, Bach variációi miként inspirálhatták őt. Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov és Kokas Dóra vonóstriója Bach Goldberg-variációinak átiratát adják elő május 5-én Beethoven két ritkán hallható darabja mellett.

Az I. kerületi önkormányzat és az Orfeo Kamarazenekar hosszú évek óta tartó együttműködésének köszönhetően minden évben felcsendülnek a régi zenei hangzások is. Idén kezdődik az a sorozat, amelyben Beethoven

összes szimfóniája korhű hangszereken lesz hallható. Május 6-án Vashegyi György vezényli az Orfeo Zenekart, az I. (C-dúr) és a II. (D-dúr) szimfónia hangzik el.

Az 1800. május 7-i Beethoven-koncert évfordulójának emlékhangversenyén különleges ősbemutatóra kerül sor. Beethoven IX. szimfóniája – amelynek eredeti, 1824. évi ősbemutatója szintén éppen május 7-re esett – Szabó Balázs orgonaművész két orgonára és kórusra megálmodott átiratában csendül fel a Mátyás-templomban. Közreműködik Fassang László és Szabó Balázs (orgona), Kolonits Klára, Kun Ágnes Anna, Horváth István, Kovács István (ének) valamint a Nemzeti Énekkar, Antal Mátyás vezényletével. A koncert társrendezője a Filharmónia Magyarország.

Jöjjenek el, és találkozzanak idén is Beethovennel Budán!

Szép zenei élményeket kívánok Mindannyiuknak!

Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester 5

NYITÓHANGVERSENY A KADENCIAVERSENY GYŐZTESEIVEL

KÖZREMŰKÖDIK A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR ÉS A PURCELL KÓRUS VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR 2017. május 3., szerda, 19:30 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

Beethoven: István király, op. 117 – szünet – Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 Beethoven: István király, op. 117 Az államalapító Szent Istvánra emlékező művet a Pesti Német Színház 1811-es megnyitására rendelte a bécsi udvar, amely fontosnak tartotta körbehízelegni a magyar főurakat és egyben ideológiailag megerősíteni a Habsburgok iránti lojalitást. A célt tökéletesen megvalósító szöveget a kor népszerű színpadi szerzője, August Kotzebue írta.

Az István király Beethoven ritkán játszott műveinek egyike, legfeljebb a nyitány jut el a koncertlátogatókhoz néha, pedig ez az 1811-ben komponált mű idehaza már csak a magyar vonatkozásai miatt is megérdemelné a figyelmet.

A magyar nép sorsfordító kérdése: ragaszkodni az ősi joghoz vagy a keresztény Európába vezető utat választani? A mű ebből a kérdésből indul ki és István király megkoronázásával végződik.

6

A beethoveni kísérőzene tételei döntő többségükben kórustételek, amelyek részben a cselekmény részét képezik, részben reflexiók a cselekményre. A műben többször is megjelenik az 1804-ben született Fidelióban már fontos szerepet játszó melodráma, amelyben a szereplők zenei aláfestés fölött beszélnek. A mű zenei anyagában felfedezhetők a – különösen abban a korban – magyarosnak tartott elemek, elsősorban a verbunkosból ismert éles ritmusok, szinkópák.

Kadenciaverseny A kadencia a vezető szólam virtuóz, kötetlen, eredetileg improvizált szólója, közvetlenül a tétel lezárása előtt. Míg a barokk versenyművekben még csak elvétve találunk példát megírt kadenciákra, ez a szokás később egyre általánosabbá vált, és a bécsi klasszika versenyműveinek bevett műfaja lett a zeneszerző által megkomponált kadencia. E rész zenei anyaga általában az elhangzott tétel legfontosabb témáit dolgozza fel, szabadon, kíséret nélkül. Ez egyben kiváló lehetőség is a szólista számára, hogy megmutassa virtuozitását.

Hollerung Gábor

beethovenbudan.hu

A 19. század közepére a zeneszerzők felhagytak a kadencia gyakorlatával; lassan az előadóművészek is egyre kevésbé igyekeztek bemutatni improvizációs képességeiket, és ma már csak elvétve születnek saját kadenciák az előadott művekhez.

A Kadenciaverseny célja éppen az, hogy az előadóművészeket új Beethoven-interpretációk teremtésére inspirálja. Az egyedülálló kezdeményezés tavalyi nagy sikerének köszönhetően 2017-ben a versenyt második alkalommal is megrendezi a Budavári Önkormányzat. Idén a kadenciaversenyre új, eddig nem publikált, a pályázó által Beethoven D-dúr hegedűversenyének (op. 61) I., II. és III. tételéhez komponált kadenciával lehet jelentkezni (2017. március 31-ig). A hegedűverseny egyes tételeihez született kadenciákat öttagú zsűri bírálja el. A neves szakmai grémium elnöke Rolla János, Kossuth-díjas hegedűművész, mellette a zsűriben helyet foglal Pauk György hegedűművész, a londoni Royal Academy of Music professzora, Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetője, Mácsai János

zenetörténész-kritikus, valamint Zombola Péter zeneszerző, az MR Zenei Együttesek művészeti vezetője.

Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 Beethoven – szemben öt zongoraversenyével – csupán egyetlen hegedűversenyt komponált, az viszont azóta is a műfaj egyik legfontosabb, legtöbbet játszott darabja. A mű az 1806-os ősbemutatón nem aratott különösebb sikert, és nem is játszották utána évtizedekig. Az újrafelfedezés a magyar csodagyerek, Joachim József nevéhez fűződik, aki mindössze tizenkét évesen, 1844-ben Felix Mendelssohn vezényletével újra eljátszotta a versenyművet a Londoni Filharmóniai Társaság koncertjén – és ezzel elkezdődött a hegedűverseny mai napig tartó diadalútja.

Az első és a harmadik tételhez számtalan híres hegedűs és zeneszerző komponált kadenciát – Joachim mellett többek között Camille Saint-Saëns, Fritz Kreisler, Henri Wieniawski, Auer Lipót és Hubay Jenő – a nyitókoncerten a kadenciaverseny győztese(i) saját kadenciájukat adják elő.

7

BEETHOVEN ÉS LISZT

ÉRDI TAMÁS ZONGORAESTJE 2017. május 4., csütörtök, 19:30 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

Beethoven: cisz-moll szonáta (Holdfény), op. 27, No. 2 Beethoven: d-moll szonáta (Vihar), op. 31, No. 2 – szünet – Liszt: Sposalizio Liszt: Velence és Nápoly Liszt: I. Mephisto keringő Beethoven harminckét zongoraszonátájából a legnépszerűbbek melléknevekkel is rendelkeznek – a koncert első felében hallható Holdfény és Vihar szonáták is egyszerre az előadók és a közönség kedvencei is. Az előbbit, amely a sokatmondó „Quasi una fantasia” megjelölést viseli, Beethoven 1801-ben komponálta és egyik növendékének, Giulietta Guiccardi grófnőnek ajánlotta.

A háromtételes műben Beethoven szakít a szonátaforma konvencióival: az első tétel lassú, fantáziaszerű bevezetését egy hagyományos triós scherzo követi, a viharos tempójú, Presto agitato zárótétel az elsővel ellentétben szonátaformájú.

A Vihar szonáta nem sokkal később keletkezett – ez is háromtételes, és melléknevét ugyanúgy nem Beetho­ventől kapta, mint a Holdfényszonáta.

8

Liszt Ferenc emelkedett hangulatú Sposaliziója az első, a Velence és Nápoly pedig az utolsó darabja az 1858-ban megjelent három kis darabból (Gondoliera, Canzone, Tarantella) álló Vándorévek-sorozat második ciklusának, amelyben a zeneszerző itáliai utazásainak állított zenei emléket. A nem sokkal később komponált I. Mefisztó-keringőt nem Goethe, hanem Lehnau Faustja ihlette – a virtuóz, látványos darab nem véletlenül lett az egyik leggyakrabban játszott Liszt-mű.

beethovenbudan.hu

BEETHOVEN ÉS BACH

KELEMEN BARNABÁS, MAXIM RYSANOV, KOKAS DÓRA KONCERTJE

J. S. Bach: Goldberg-variációk – szünet – Beethoven: G-dúr trió, Op. 9 Beethoven: Esz-dúr duett brácsára és csellóra, WoO 32 (Duett mit zwei obligaten Augengläsern) Bach: Goldberg-variációk, BWV 988 Bach zseniális Goldberg-variációit a zenetörténet egyik legfurcsább megrendelésének köszönhetjük: egyik tanítványa, Johann Gottlieb Goldberg a kor egyik legkiválóbb billentyűse volt, aki a dúsgazdag Keyserlingk gróf, Oroszország szász nagykövete szolgálatában állt. A gróf súlyos inszomniában szenvedett, és megemlítette Bach előtt, hogy mennyire örülne egy olyan műnek, ami segítené az éjszakák átvészelésében – Bach megírta a Goldberg-variációkat, a gróf pedig olyan hálás volt neki, hogy 100

Kokas Dóra, fotó: Keith Saunders

Maxym Rysanov, fotó: Caroline Martin Musique

Kelemen Barnabás, fotó: Posztós János

2017. május 5., péntek, 19:00 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

Lajos-arannyal jutalmazta érte, ami akkor kisebb vagyonnak számított. Az eredetileg csembalóra írt remekművet a jelenleg Londonban élő orosz hegedűművész-karmester, Dmitry Sitkovetsky írta át vonóstrióra.

Beethoven: G-dúr trió, Op. 9 és Beethoven: Esz-dúr duett brácsára és csellóra, WoO 32 Beethoven G-dúr vonóstriója az op. 9-es három trió közül az első és talán a legsikerültebb, a 28 éves zeneszerző joggal tartotta ezeket az addigi legkomolyabb műveinek. A négytételes triók közvetlen előképei az első vonósnégyeseknek – és ezt követően Beethoven már soha nem komponált ilyen hangszer-összeállításra.

Az opuszszám nélküli művek közé tartozó, kéttételes Esz-dúr (Pápaszem) duó brácsára és csellóra igazi ritkaság, csak elvétve hallható a koncerttermekben.

9

BEETHOVEN SESSIONS

JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ JAZZKONCERTJE, KÖZREMŰKÖDIK: TÁLAS ÁRON 2017. május 5., péntek, 21:00 Várkert Bazár, Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 4.

Előadók: Juhász Gábor Trió Juhász Gábor – gitár, Kovács Zoltán – bőgő, Jeszenszky György – dob közreműködik: Tálas Áron – zongora „Azt szeretem, ahogy a Tavaszi szonáta dallamaiból árad a játékosság, szabadság, kedvesség. Legfőképp a zord téli hónapokban készítettem az átdolgozásokat, és nagyszerű volt munka közben elképzelni a hamaro10

san eljövő meleg tavaszt. Lassan dolgozom, sokszor újra-újra próbálva a témákat, rövidítéseket, improvizációs köröket. Beethoven tavaszi szonátájának dallamai, pláne, ha kicsit szabadon, jazzesen vannak játszva, úgy hatnak, mintha az ember kinyitná az ablakot, és beáradna a májusi meleg. Legutóbb nyári hőségben dolgoztam át Schubert csikorgóan fagyos Téli utazását. Apósom Beethoven rajongó, kívülről-belülről ismeri, érti a műveket. Ő ajánlotta nekem a Tavaszi szonátát, és milyen jól tette!”

Juhász Gábor

beethovenbudan.hu

BEETHOVEN ÉS SCHUBERT DALEST KOLONITS KLÁRA - SZOPRÁN, RÁNKI FÜLÖP - GRAF FORTEPIANO

Beethoven: An die ferne Geliebte – dalciklus 1. Auf dem Hügel sitz ich spähend 2. Wo die Berge so blau 3. Leichte Segler in den Höhen 4. Diese Wolken in den Höhen 5. Es kehret der Maien, es blühet die Au 6. Nimm sie hin denn, diese Lieder Beethoven: Fisz-dúr szonáta Op. 78 Beethoven: Sehnsucht, Op. 83/2 Schubert: Sehnsucht, D. 123 Schubert: – Du bist die Ruh’ – Im Frühling – Heimliches Lieben – Der Blumen Schmerz – Nacht und Träume

Kolonits Klára

Ránki Fülöp, fotó: Posztós János

2017. május 6., szombat, 16:00 MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály u. 7.

Beethoven és Schubert – három évtizeden át egymás szomszédságában éltek, mégis egy világ választotta el őket egymástól: az ünnepelt, sikeres szerzőt az ismeretlentől, a világtól süketen elzárkózót a világ megértésére és szeretetére vágyótól, az ötvenes éveiben alkotói csúcsra érőt a krisztusi korban távozótól.

Mégis, Schubert rajongott Beethovenért, és ugyanabban a korban, sokszor ugyanazok a költemények ihlették meg mindkettejüket – még akkor is, ha Goethe Beethovent igen nagy becsben tartotta, Schubert viszont – hiába kapta meg a verseire írt dalokat és dedikációkat – láthatóan érdektelen volt a számára. Az utókor viszont másképp döntött, és ma ezek a dalok kéz a kézben képviselik ugyanannak a gondolatnak kétféle lenyomatát.

11

BEETHOVEN-SZIMFÓNIÁK

AZ ORFEO ZENEKAR KONCERTJE, VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY 2017. május 6., szombat, 19:30 Hillebrand-terem, Budapest, I. kerület, Országház u. 28.

Beethoven I. szimfónia, C-dúr, Op. 21 – szünet –

Beethoven I., C-dúr szimfóniájának bécsi ősbemutatójára csak pár héttel a budavári koncert előtt, 1800. április 7-én került sor, méghozzá óriási sikerrel. A mű szerkezete még híven követi a Haydn-szimfóniákat, a négy tétel karakterében és formájában is őrzi a bécsi hagyományokat. Az első szimfónia sikere nyilván hozzájárult ahhoz, hogy Beethoven szinte azonnal hozzálátott a második, D-dúr szimfónia megkomponálásához is. Ezt szinte napra pontosan három évvel később, 1803. április 5-én mutatták be a Theater an der Wienben, egy hasonlóan nagyszabású szerzői „akadémián”, mint korábban az I. szimfóniát, és a siker ezúttal sem maradt el. Beethoven a két első szimfónia születése között ment át azon a megrázkódtatáson, amelyet hallásának fokozatos elvesztése jelentett – ennek megrázó dokumentuma a heiligenstadti végrendelet, benne súlyos depressziójának és határtalan életerejének együttes bizonyítékával.

A Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar új sorozatot indít a Beethoven Budán fesz12

Vashegyi György, fotó: Wagner-Csapó József

Beethoven II. szimfónia, D-dúr, Op. 36

tivál keretében: a tervek szerint a 2020-as jubileumi évig bemutatják Beethoven ös�szes szimfóniáját. Ennek első állomásaként idén az I. (C-dúr) és a II. (D-dúr) szimfónia hangzik el – a két mű Beethoven kora óta most először hangzik el korabeli hangszereken Magyarországon.

ITT AZ M5, A KÖZMÉDIA ÚJ CSATORNÁJA

ISMERETTERJESZTÉS, OKTATÁS, KULTÚRA AZ M5 MÉRFÖLDKŐ A HAZAI TELEVÍZIÓZÁSBAN. EGY CSATORNA, AMI EGYSZERRE SZÓL A GYEREKEKHEZ, AZ ÁLTALÁNOS- ÉS KÖZÉPISKOLÁSOKHOZ, A TUDOMÁNYRA ÉS KULTÚRÁRA NYITOTT FELNŐTTEKHEZ AZ M5 CSATORNÁN MINDEN ESTE SZÍNHÁZ, OPERA, BALETT ELŐADÁSOK ÉS HANGVERSENYEK A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYAR TÁRSULATAITÓL AZ M5 CSATORNÁN MINDEN NAP BŐVÍTHETI SZÓKINCSÉT ANGOL, NÉMET, SPANYOL, FRANCIA, OLASZ ÉS OROSZ NYELVBŐL IS AZ M5 CSATORNÁN TERMÉSZET- ÉS JÁTÉKFILMEK EREDETI NYELVEN, MAGYAR FELIRATTAL

M5 - JÓT S JÓL! m5tv.hu

EMLÉKHANGVERSENY: BEETHOVEN: IX. SZIMFÓNIA

ÁTIRAT KÉT ORGONÁRA ÉS KÓRUSRA

Szabó Balázs átirata két orgonára és kórusra Előadók: Fassang László, Szabó Balázs – orgona Nemzeti Énekkar, vezényel: Antal Mátyás Kolonits Klára, Kun Ágnes Anna, Horváth István, Kovács István – ének Társrendező: Filharmónia Magyarország 14

Szabó Balázs

Fassang László, fotó: Csibi Szilvia

2017. május 7., vasárnap, 20:00 Mátyás-templom, Budapest, I. kerület, Szentháromság tér

A koncert kettős évfordulónak állít emléket: Beethoven 1800. május 7-én adta budavári koncertjét – napra pontosan huszonnégy évvel később pedig minden idők talán legnagyobb hatású zeneműve, a IX. szimfónia ősbemutatója aratott hatalmas sikert a bécsi Kärtnerthor Theaterben.

Beethoven Kilencedikje nem véletlenül vált a zeneirodalom emblematikus opuszává.

A műfaj határait feszegető, a maga korá-

Nemzeti Énekkar

beethovenbudan.hu

ban mind apparátusában, mind hosszát tekintve monumentálisnak számító alkotás egyrészt a beethoveni életmű egyértelmű betetőzése, másrészt meghatározó befolyást gyakorolt nem csupán korának muzsikusaira, hanem a keletkezése idején még alig tizenéves nagy romantikus generációra: Lisztre, Berliozra, Schumannra, Chopinre és társaikra.

Beethoven saját magához képest is hos�szan érlelte utolsó szimfóniájának zenei anyagát, az első vázlatokat már 1815-ben papírra vetette, és a zárótételében szintén kórust és szólistákat is felvonultató Karfantázia (op. 80) is egyfajta előképnek tekinthető. A négytételes mű nemcsak az énekszólamok miatt számított rendhagyónak, de formáját tekintve is, hiszen a szonáta formájú első tételt előbb a Scherzo követi és csak utána jön az akkoriban különlegesnek számító b-moll hangnemben komponált, variációs formájú, lassú tétel.

A zárótétel grandiózus fináléja, Schiller Örömódájának szövegével az idők folyamán szinte önálló életre kelt – számtalan feldolgozása született és az európai politikai egység zenei szimbóluma is lett.

Szabó Balázs kifejezetten a Mátyás-templom adottságaira figyelve készítette el az átiratot, arra törekedett, hogy a művet elsősorban ne a partitúra pontos átültetésében, inkább megszólalásában reprodukálja. Erről így vall: „Egy átirat készítése mindig nagyon inspiráló feladat, hiszen az orgonának egy egészen új oldalát kell megkeresni, olyan technikai és hangzáslehetősegeket alkalmazni, amelyek az eredeti orgonarepertoárban nincsenek jelen. Ehhez sok fantázia és inspiráció mellett sok kísérletezés is kell, amin keresztül egy egészen más oldalról ismerem meg újra és újra saját hangszeremet. A Beethoven-átirat esetében pedig a két játékos és két orgona különösen sok és gazdag lehetőséget kínál az orgona szabta határok átlépésére.”

15