Page 1

Pannónia kincsei

Borsod–Abaúj–Zemplén megye

kiadvány

2018


Ízelítő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárból Lillafüred, Palotaszálló:

Az üdülőtelepet Vay Béla, XIX. század végi borsodi főispán lányáról nevezték el. A XX. század elején már éttermek, nyaralók vonzották ide a pihenni vágyókat. Igazán azonban a trianoni béke után merült fel tudatos fejlesztése, miután az ország állami fenntartású üdülői a határon kívülre kerültek. Az állami beruházást az ún. Speyer bankkölcsönből finanszírozták, a terveket Lux Kálmán készítette.

Szomolyai rövid szárú fekete cseresznye:

Szomolyához köthető a helyben termő, szomolyai rövid szárú fekete cseresznye (Prunus avium). Ez egyúttal a fajta neve is. Cseresznyefája eredetileg direkt termő, nemesítése az 1970-es évek közepétől kezdődött, az érdi fajtanemesítő állomás által. A visszanemesítést az 1970-es években id. Brózik Sándor, Korponay Gyula, Zatykó Imre kísérletezték ki. A híres gyümölcs először az 1880-as években tűnt fel a piacokon. A cseresznye egyedi jellemzői, amelyek különlegessé teszik: az intenzív színanyag, a szív alak, a magas szárazanyag-tartalom.

Tiszai pályaudvar:

A MÁV által üzemeltetett Tiszai pályaudvar Miskolc nagyobbik vasúti pályaudvara. A Kandó Kálmán téren található, építésekor a várostól több mint két kilométer választotta el. Nevét építtetője után, a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta, amely bekötötte az országos hálózatba Debrecen felől 1859-ben.

Vizsolyi református templom:

Bodrog Néptáncegyüttes:

A sárospataki Bodrog Néptáncegyüttest 1954-ben hozta létre Sipos György testnevelő, néptáncoktató. Az együttes nagy erénye volt mindig, hogy sokféle érdeklődésű és foglalkozású fiatalt tudott összefogni, s nem csak sárospatakiakat, hiszen mindig számos tagja volt a környező kistelepülésekről.

A templom három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi háromosztatú szentély épült először mint teljes templom. A fennmaradt írásos emlékeink szerint a templomnak 1220-ban már állnia kellett. A XIV. század elején az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval és a toronnyal.

Cigándi apróbéles:

A folyóktól elhódított településeken az 1860-as években megkezdődhetett a mezőgazdasági termelés a Bodrogközben. A parasztság nem ragaszkodott a régi, megszokott dolgokhoz, mert minden újat, ami hasznosnak látszott, kipróbált, és ha jónak találta, átvette. Így született meg a cigándi apróbéles. Összes külső és belső jellemzője: Gyúrt, könnyen nyújtható tészta. Tölteléke lehet: tehéntúró, kapros tehéntúró, azonban a legjellemzőbb a szilvalekvár.


A megyei önkormányzat segíti a munkahelyek létrehozását

Tovább folytatódik a diósgyőri vár rekonstrukciója

Az évről évre növekvő ipari termelés, az egyre hangsúlyosabb szerephez jutó mezőgazdaság, valamint az uniós és a hazai pályázati lehetőségek jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a megyében élők helyben találjanak munkalehetőséget maguknak. Török Dezsőtől, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút. − Hogyan jellemezné hazánk második legnagyobb megyéjének gazdaságát? E tekintetben milyen változások történtek az elmúlt néhány esztendőben? − Gazdaságát illetően valamikor a magyar Ruhr-vidékként emlegették, jelentős bányászata, kohászata és gépgyártása okán. Mára a bányákat bezárták, a kohászat megszűnt, a kéziszerszám- és gépgyártás maradt csupán. A gazdasági szerkezet átalakulása hozta magával a magas munkanélküliséget az 1990-es évek elejétől. Sajnos a mai napig országos átlag feletti a megyei munkanélküliségi ráta, 5,3 százalékos, míg ez országosan 3,6%. A megye gazdasági húzóágazata a vegyipar lett, két fellegvára: a kazincbarcikai BorsodChem és a tiszaújvárosi MOL Petrolkémia Zrt.. A gépipar, mint a Robert Bosch GmbH és az autógyártás beszállítói (légzsák, audio rendszerek, akkumulátor stb.) Miskolcon telepedtek meg. A TOP-nak köszönhetően 169 hektár iparipark-fejlesztésre kaptunk lehetőséget megyénkben 2020-ig, európai uniós forrásból. A nyertes pályázatokkal a szerződéskötés megtörtént. A kivitelezés és a vállalkozók betelepítése 2019-ben indul meg. A Modern Városok Program keretében 1000 hektár ipari park kialakítását finanszírozza a kormány Miskolcon. Azt gondolom, hogy ez ismét megmozdítja majd a foglalkoztatási mutatókat. Ha az itt élő emberek helyben találnak munkahelyet, megfelelő oktatást, egészségügyi ellátást, és a településkép számukra megfelelő, akkor nem mennek el más régiókba. Amikor egy nagyobb

cég betelepül egy ipari parkba, akkor az első kérdése az, hogy honnan lesz szakképzett munkaerő. A megyénkben egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Az viszont látszik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel vagy szakmával rendelkezők hamarabb tudnak elhelyezkedni, mint a szakmanélküliek. A megye mezőgazdasága évről évre hangsúlyosabb szerepet kap. A közfoglalkoztatásban dolgozók − számuk folyamatosan csökken − egyre nagyobb számban vesznek részt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, az állattartásban. A jövőben komplex élelmiszer-feldolgozó centrumokat kellene építeni, ahol a megtermelt gyümölcsök hűtőházban, gyümölcslékészítőben, aszalóüzemben, lekvárfőzőben vagy lepárló üzemben kerülnek feldolgozásra. Ha mindezek megtörténnek, akkor még szükség lesz néhány logisztikai telepre is, ahonnan a szállítmányozás történhet. A régmúltban Miskolc, illetve a megyénk volt a szlovákiai Kassa megye élelmiszer-beszállítója. Ezt a piaci lehetőséget a jövőben is ki kellene aknáznunk. Ìfolytatás a 4. oldalon Török Dezső 1965-ben született Mezőkövesden, ma Tiszaújvárosban él. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán szerzett villamosmérnöki oklevelet. Több mint harminc éven keresztül dolgozott az olajiparban. 1998 óta vesz részt Borsod-AbaújZemplén megye politikai közéletében. Nős, két gyermek édesapja.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye magazin 2018. 12. 06. · Kiadja: Cosmo Média Kft. 1139 Budapest, Röppentyű u. 21–23. · Felelős kiadó: Kövecsesné Takács Tünde · +36-30956-5599 · takacs.tunde@cosmomedia.hu · Írta: Vida Tünde és Walter Béla · Fotó: Mészáros T. László · Olvasószerkesztő: Walter Béla · Tervezte: Beke Krisztina · Címlap: Mészáros T. László: Boldogkő vára · Nyomtatás: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8. Felelős vezető: Borbás Gábor · A kiadvány a BorsodChem Zrt. támogatásával készült. A magazin megjelenését a megye önkormányzatai és cégei támogatták. www.pannoniakincsei.hu

Kedves Olvasó!

A mai napig szerencsésnek és boldognak tartom magam amiatt, hogy Borsod-AbaújZemplén megyének egy picinyke falujában, Mocsolyástelepen születtem. Húszéves koromig otthon éltem, sőt gyakorlatilag még a főiskolás éveim alatt is. Nagy öröm számomra, hogy a keresztlányom lakja ma is a szülői házat, így rendszeresen járok haza, igaz, szomorúságomra elsőnek mindig a temető felé visz az utam, szüleim sírjához. Máig úgy vagyok a szülőfalummal, hogy ha hirtelen nagyon elegem lesz a főváros zajából, nyüzsgéséből, s csöndre és nyugalomra vágyok, indulok haza feltöltődni. Azok az emberek, akikkel együtt gyerekeskedtem, elválaszthatatlan, szívbéli barátaim. Sok erőt adnak ők nekem, nehéz nekik meghálálni mindazt, amit tőlük kaptam és kapok. Az én időmben még osztatlan iskola volt Mocsolyáson, ahol egy fantasztikus tanárházaspár tanított bennünket, Kugler Rezső és felesége, Dórika néni. Csodálatos ember volt mindkettő, élményekkel teli életünk, vidám gyermekkorunk volt mellettük. Az iskolaterem egyik sarkában volt egy függönnyel elválasztott szeglet, s amögött volt az oltár. Odajártak a falubeli hívő emberek hétvégi litániára, havonta egyszer misére. Nagyon büszke vagyok arra, hogy belátható időn belül, s ebben a keresztlányommal nekünk is van némi szerepünk, megépülhet végre szülőfalum katolikus temploma. A tervek már elkészültek, a szükséges forintokat is sikerült összegyűjtenünk, és hamarosan megkezdődhet az építkezés. Színészi pályámon is végigkísér mindaz, amit otthonról hozhattam magammal, máig nagy jelentőséggel bír számomra az, hogy hol születtem és kik között nevelkedtem fel. Az értékrendem is valószínűleg onnan fakad, emberséget a falubeli öregektől tanultam. Kedves Olvasó, jó szívvel ajánlom önnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei magazint, amelyből bizonyára kiderül, hogy mennyi emberi érték rejlik szülőföldem településein. Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a József Színház 3 Csongrád megyeAttila magazin 2015igazgatója


A megyei önkormányzat segíti a munkahelyek létrehozását Ìfolytatás a 3. oldalról − A 2020-ig szóló terület-, illetve vidékfejlesztési programban milyen projektek várnak még megvalósításra? − A TOP 93 milliárd forintja a területi kiegyenlítést szolgálja: iparipark-fejlesztés, útfelújítás, kerékpárút-építés, energetikai felújítás, bölcsőde- és óvodafejlesztés, foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési paktum. A TOP 17 első körös felhívására 553 pályázatot nyújtottak be, mintegy 120 milliárd Ft értékben. Az eredményhirdetés megtörtént, a támogatási szerződések megkötettek az Államkincstár és a kedvezményezett önkormányzatok között. Ezen pályázatok mára a megvalósítás szakaszába értek, vagyis készülnek az engedélyes kiviteli tervek, illetve zajlik a közbeszerzés, néhol már a kivitelezés is. Azok az önkormányzatok, amelyeknél az előkészítés gyorsabban ment, már az átadásokra készülnek. Közel 150 településen lesz valamilyen fejlesztés. Az augusztus végén zárult második körben már csak a maradványösszegekre lehetett pályázni. Remélhetőleg még az idén megszületnek a pályázati értékelések és a szükséges döntések a támogatásokról. A településfejlesztés persze csak azokra a településekre jut el, ahol a polgármester és a

képviselő-testület aktívan részt vesz az előkészítésben. Oda, ahol van elképzelés a jövőbeni fejlesztésekről. A projektek támogatási intenzitása százszázalékos, vagyis önerő nélkül megvalósíthatók. − Mik a feladatai a képzési és foglalkoztatási programok sikeres lebonyolításában a megyei közgyűlésnek mint projektvezetőnek? − A megyei foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására kiírt pályázati felhívás (TOP-5.1.1-15) részletesen taglalja az önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységeket, melyek iránymutatóak számunkra a projektek megvalósítása során. A „Foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési együttműködés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” projekt célja: az egész megyére kiterjedően képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a köz- és gazdasági szféra partnerségében, valamint a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedésének segítése. A projekt preferálja a hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci részvételét, a képzéssel egybekötött munkatapasztalat-szerzést. A tevékenységeket a projektvezető megyei önkormányzat konzorciumban valósítja meg. A megyei foglalkoztatási paktum működését

segítő operatív szervezet a paktumiroda, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal szervezeti keretében alakult meg. A paktumiroda közreműködik többek között a munkaerőpiaci, a vállalkozásfejlesztési és a munkaerőigény felmérésében, a partneri kapcsolatok kialakításában, a beszerzések szakmai feladatainak meghatározásában, a projektek generálásában, a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság fejlesztését szolgáló projektek kidolgozásában. Az interjú teljes terjedelmében a www.pannoniakincsei.hu-n olvasható.

A minőségi szolgáltatás alapkövetelmény A Borsodvíz Zrt. 119 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen végez ivóvíz-szolgáltatási, 80 településen pedig szennyvízelvezetési és -tisztítási feladatokat. E két tevékenység több mint 163 ezer ember ellátását jelenti, 41 vízműtelep és 24 szennyvíztisztító telep üzemeltetésével. Kiss Attila cégvezetővel beszélgettünk. − Arra kérem, hogy fogalmazza meg röviden a cég küldetését. − A megbízható ivóvízellátásnak egyre nagyobb a jelentősége, mivel az apadó források mellett folyamatosan nő a világ vízigénye, ezért egyre fontosabb a rendelkezésre álló készletek észszerű felhasználása. A vízkészletek megóvásának egy másik fontos területe a csatornán összegyűjtött szennyvizek tisztítása az élővizekbe történő bevezetést megelőzően. A lakosság életminőségének és a környezet állapotának javítása mellett a feladatainknak való megfelelést célozták szolgáltatási területünkön az Európai Unió, illetve a Svájci Államszövetség támogatásával megvalósult, valamint jelenleg is folyamatban lévő fejlesztések. KEOP-, majd KEHOP-forrásokból javítottuk a vízminőséget, továbbá épültek új csatornahálózatok és szennyvíztisztító telepek. Egyedinek volt mondható az a svájci támogatással megvalósult beruházás, amely az 1925 és 1980 között az ivóvízhálózat létesítésére használt azbesztcement anyagú – eternit − vezetékek kiváltását tette lehetővé. 4

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

Jó minőségű ivóvizet szolgáltatnak

− Miért volt fontos a vezetékek cseréje? − Működési területünkön az azbesztcement anyagú hálózati szakaszok többsége elérte a műszakilag becsült 40-50 éves „leírású idejű” életkort. Korukból adódóan a csövek szilárdságának csökkenése és a csőkötések tönkremenetele miatt gyakoribbak a vízelfolyással járó üzemzavarok, melyek a lakosság számára kellemetlen vízhiányos időszakokat idézhetnek elő. A helyzet javítását célzó vezetékhálózat-fejlesztés svájci támogatással saját projekt keretében valósult meg, melynek során 11 településen az eternit fővezetékeket korszerű, polietilén anyagú vezetékekre cseréltük. Az I. ütemben 51,6 km, majd a II. ütemben további 19,1 km hosszan történt vezetékcsere. A projekthez kapcsolódóan való-

sult meg az Emődhöz tartozó Adorján-tanya és a zempléni Sima település biztonságos ivóvízellátása is. − Milyen további célokat szolgál az említett beruházás? − A projekt a biztonságos vízellátás mellett a vízkészletek mennyiségi védelmét is szolgálja, ugyanis a felújított vezetékszakaszokon jelentős mértékben csökkent a vízveszteség. Az elért eredmények hosszú távú megőrzése mellett további célunk az elfolyó vizek men�nyiségének folyamatos csökkentése a teljes működési területünkön. − Folyamatban vannak-e egyéb fejlesztések? − Uniós forrásból Szerencsen 6,5 km azbesztcement vezeték cseréjére kerül sor. Szintén dolgozunk Gönc város ivóvízének minőségjavításán, amely projektben első alvállalkozóként veszünk részt, s melynek keretein belül szintén lesz vízvezetékcsere. Mindezeken kívül több új szennyvíz-agglomerációban is elkezdődtek a fejlesztések KEHOP-forrásból. ■ Kiss Attila 1970-ben született Tiszavasváriban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett biológus diplomát. Élete első – és mindmáig egyetlen – munkahelyén 1994-től dolgozik. Kezdetben technológusként, majd a Tokaji Üzemigazgatóság vezetőjeként. 2018-tól a részvénytársaság cégvezetője. Nős, három leánygyermeke van.


A kormányhivatal célja a bürokrácia további csökkentése A közigazgatási rendszer új struktúrájának kialakítása mára befejeződött. Következhetnek a szervezeten belüli finomhangolások. Erről, valamint a megye gazdasági és munkaerőpaci helyzetéről Demeter Ervinnel, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával beszélgettünk. − Szeptemberben a megyei kormányhivatal, Miskolc önkormányzatával közösen, ötödik alkalommal rendezte meg a Közfoglalkoztatási Kiállítást és Vásárt. Mi a célja és mi a hozama ennek a különleges eseménynek? − Ezeken a rendezvényeken, döntően a mi megyénkből, hozzávetőlegesen mintegy száz kiállító jelenik meg, de természetesen a szomszédos megyék hozzánk közelebb fekvő településeiről is érkeznek. Ezek a kiállítások jó alkalmat teremtenek arra, hogy bemutathassuk az értékteremtő munkalehetőségeket, illetve hasznos ötleteket lehet meríteni egymástól. Mi a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint a megye humánerőforrás-tartalékaira. Azoknak az embereknek, akik bizonyos idejű közfoglalkoztatási munka után a versenyszférában is tudnak feladatokat vállalni, 55 százalékuk valamilyen képzésben már részesült, melyeknek zömét egyébként a Kormányhivatal szervezi. Mindent egybevetve, a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak tartjuk, mely visszasegítheti a munkavállalókat a munkaerőpiacra. Ezt a feladatát a rendszer be is tölti. A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt másfél évben folyamatosan csökken, miközben a munkaerőpiac bővül. − Milyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiaci helyzete?

»Mára jutottunk el oda, hogy a kiépült közigazgatási rendszeren belül finomhangolásokat végezhetünk.« − Tíz évvel ezelőtt Borsod-Abaúj-Zemplén megye a foglalkoztatottsági mutatók tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével együtt országos szinten az utolsó helyeket foglalta el. Azóta ez a helyzet lényegesen megváltozott. Mára a gazdasági növekedés nem csupán elérte megyénket, hanem a tudatos kormányzati politika következtében nagyobb arányban bővül a gazdaságunk az országos átlagnál. Ez azt jelenti, hogy míg 2010-ben a GDP 4,2 százalékát állítottuk elő, addig ez az arány mára meghaladja az öt százalékot. A megye GDP-jének több mint 40 százalékát a vegyipar adja, erős 20 százalékát pedig a járműipar, illetve az ahhoz kapcsolódó beszállítói kör. A már korábban is itt lévő multinacionális cégek közül például a Bosch az elmúlt években két újabb gyárat is felépített a megyében, de több hazai középvállalat is megjelent nálunk. A vegyes tulajdonú cégek közül pedig a Mol jelentős beruházások-

A kormányablak buszt ünnepélyes keretek között adták át

ba kezdett, az egyik egy műgumigyár, a másik pedig egy poliolokat gyártó üzem. Mindezek természetesen jótékony hatással vannak a munkaerőpiacra is. − Teljes egészében kiépült mára Borsod új közigazgatási struktúrája, beleértve, hogy a nyár végén „hadrendbe állt” a megye kormányablak busza. Melyek az első tapasztalatok, milyenek az állampolgári visszajelzések? − Míg korábban a közigazgatási rendszer újjászervezése, azaz a szervezetépítés volt az elsődleges feladat, napjainkban már a minél hatékonyabb működésre összpontosítunk. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 358 település található, a legújabb innováció a kormányablak busz üzembeállítása volt. E pillanatban egyébként az országban tíz ilyen mobil kormányablak segíti az ügyfelek jobb kiszolgálását. Tapasztalataink szerint a kistelepüléseken élő állampolgárok örömmel veszik, és szívesen használják ezt a fajta szolgáltatást. Megjegyzem, hogy a megyében működő 23 kormányablak azt jelenti, hogy bárki a lakóhelyétől legfeljebb 20-25 kilométer távolságra talál kormányablakot. − 2018 utolsó negyedévében hogyan értékeli a kormányhivatal idei munkáját, illetve milyen új feladatokkal számolhatnak 2019-ben a munkatársai? − Mára jutottunk el oda, hogy a kiépült közigazgatási rendszeren belül finomhangolásokat végezhetünk. Elsődleges célunk a bürokrácia további csökkentése, hogy egyszerűbben, gyorsabban és minél hatékonyabban végezhes-

fotó: kiss viktor

sük a munkánkat. Ez minden magyar állampolgár életét könnyebbé teheti. Ami pedig az új feladatainkat illeti, egyre nagyobb szerepet kap az e-közigazgatás, amelynek két fontos előfeltétele közül az egyik: maga a Kormányhivatal alkalmassá váljon az elektronikus ügyintézésre, a másik pedig természetesen az, hogy erre az ügyfelek is képesek legyenek. ■

Mobil ügyfélszolgálat A buszos ügyfélszolgálat bármikor rugalmasan bevethető, a változó igényekhez és körülményekhez gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni képes kormányablak, ahol az ügyfelek minden kormányablakban elérhető ügykört elintézhetnek, kezdeményezhetnek, illetve tájékoztatást kaphatnak az eljárás menetéről. Többek között személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre, ügyfélkapu-regisztrációra helyben nyílik lehetőségük az ügyfeleknek.

Demeter Ervin 1954-ben született Budapesten. Első diplomáját a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a másodikat a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte. Dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterként is. 2011-től vezeti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

5


A megye szakképző intézményeinek kiváló tanulóit minden évben jutalmazza a BOKIK

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagon felül teljesít a gazdaság A Statisztikai Hivatal legfrissebb je- így többek között a miskolci FUX, a StarPlus, a megtartási programra, ami elsősorban vállalati Certa, a Sárospataki Weinberg és feladat. „A gazdaság egy részében a robotizáció lentése szerint Borsod-Abaúj-Zemp- sátoraljaújhelyi a Fraisa Kft. Szerencsére a sor ma már hosszan is hozhat sikereket. Nyilván nem mindenhol allén megye ipara 2018 első félévé- folytatható, és ezeknek a vállalkozásoknak a tel- kalmazható, de ahol igen, ott ez is segíti, hogy tevődik össze a megye gazdasági megbirkózzunk a szakemberhiánnyal. Összesben átlagon felül teljesített. Az ipari jesítményéből ereje” – fogalmazott az elnök. ségében bízom abban, hogy a gazdaság erősödésével, a különböző programokkal és a társavállalkozások 1450 milliárd forint Ipari parkok telt házzal szerkezetének változásával további olyan értékű termelése az előző év azo- Az elmúlt években felértékelődött az ipari par- dalom csoportok célozhatók meg, amelyek a jövőben a nos időszakához képest 6 száza- kok szerepe, a tapasztalatok szerint a vállalkozá- versenyszférában találhatják meg számításukat” – legyenek külföldiek vagy hazaiak – szíve- – fogalmazott Bihall Tamás. lékkal növekedett. Bihall Tamástól, sok sen települnek az infrastruktúrával ellátott ipari a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei területekre. Bihall Tamás tájékoztatása szerint Sikeres a duális képzés megyében 16 hivatalo- A duális képzés helyzetéről szólva a kamara elKereskedelmi és Iparkamara elnö- Borsod-Abaúj-Zemplén san bejegyzett ipari park működik, közülük több nöke úgy fogalmazott: „Eredménynek tartom, „telt házzal”, és vannak települések, amelyek hogy mára a duális képzés elfogadott rendszerré kétől kértünk tájékoztatást. „Ami a beruházásokat illeti, az idei első félév adatai azt mutatják, hogy folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak az előző év egészére jellemző dinamikus bővülése. Az első hat hónapban a megyei vállalkozások beruházási volumene az országos 16 százalékot is meghaladóan, mintegy 37 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest” – nyilatkozta Bihall Tamás.

Kedvező folyamatok

„Már az elmúlt év végén jeleztük, hogy BorsodAbaúj-Zemplén gazdasága egyfajta beruházási boom előtt áll. Ha megnézzük például a vegyipart, a MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújvárosban bejelentett fejlesztései százmilliárdokban mérhetők, az Ongropack Kft. néhány hónapja avatta fel új, szirmabesenyői telephelyét, a Bosch és a mezőkövesdi Modine Hungaria Kft. is folyamatosan fejleszt. De ugyancsak fontosak az idetelepülő vállalatok, mint például a Ten Pao cégcsoport miskolci üzeme, a Joyson (Takata) gyára, ahol a tulajdonosváltás ellenére zökkenőmentesen folytatódik a termelés. Számottevőek a helyi tulajdonú cégek fejlesztései is, amelyek közül néhány már a nagyvállalati kategóriába sorolható, 6

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

a jövőben tervezik ilyen parkok kialakítását. Megemlítette Miskolc ipari parkjait, amelyek az elmúlt időszakban sok beruházót vonzottak a megyeszékhelyre, továbbá a folyamatosan fejlődő sajóbábonyi Vegyipari Parkot, a bővítés előtt álló szikszóit és a sátoraljaújhelyit, valamint a felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot.

A megoldás összetett

„Tavaly sajnos a megyénkben is általánossá vált a munkaerőhiány. Elsősorban mérnökök és szakmunkások kellenének, de egyre több ágazat küzd a problémával, többek között a kereskedelem, a szolgáltatóipar, az informatika, mi több, ma már gondot okoz embert találni az egyszerű betanított munkához is – tért ki az elnök a gazdaság fejlődését ez idő szerint leginkább nehezítő szakemberhiányra. Ami a megoldást illeti, a kamara úgy látja, hogy a megyében a belső erőforrások felhasználásával lehet kezelni a helyzetet, hiszen a közmunkások és a munkanélküli státuszban lévők száma 50 ezer körüli. Természetesen vizsgálni kell, hogy közülük hányan vonhatóak be képzések és egyéb tréningek segítségével az elsődleges munkaerőpiacra. Ha csak húsz százalékuk, az már 10 ezer dolgozót jelent. Az elnök szerint ezzel együtt szükség van egy munkaerő-

vált hazánkban. Természetesen számos rendszerszerű kiigazításra van még szükség, amit a jelen időszak két kiemelt problémaköre – a már említett szakemberhiány és a digitalizáció – is meghatároz. Összességében azonban úgy látom, hogy a duális képzés rendszere élvezi a vállalkozások jelentős részének támogatását. Mindenki felismerte, hogy a szakmai utánpótlás biztosítása érdekében a legjobb befektetés a tanulók nevelése, gyakorlati képzése. Kulcsfontosságú az ágazati készségtanácsok (ÁKT) színre lépése, melyek feladata az, hogy elősegítsék a munkaerőpiaci igények és a képzés összhangjának megteremtését, és véleményükkel, javaslataikkal hozzájáruljanak a szakképzés rendszerének működtetéséhez.” ■ Bihall Tamás 1955-ben született Miskolcon. Okleveles közgazdász, szakközgazdász. 1994-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 1997-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnöke, a BME Gazdaságtudományi Karának címzetes docense. Nős, két felnőtt leány édesapja, három unokája van.


A Miskolci Egyetem rangját évszázados múltja alapozza meg A ma már igazi universitasként működő egyetem hét kara mintegy kétszáz szakon folytat képzést valamennyi oktatási és képzési szinten: a felsőoktatási szakképzéstől az alapképzésen és a mesterképzésen át egészen a doktori képzésig. Prof. dr. Torma Andrással, a Miskolci Egyetem rektorával beszélgettünk. − A Miskolci Egyetem oktatási profiljának bővülése tetten érhető a hazai felsőoktatásban betöltött szerepében is? − Az elmúlt esztendők során a Miskolci Egyetemnek a hazai felsőoktatásban elfoglalt pozíciója jelentős mértékben javult. Ez alatt azt értem, hogy a hallgatóink létszáma évről évre növekszik, idén 2855-en kezdték meg tanulmányaikat az egyetemen. Megítélésem szerint a továbbtanulni szándékozó fiatalok érdeklődésének felkeltésében döntő szerepe volt annak a Beiskolázási Központnak, amelyet a tavalyi tanév végén alakítottunk ki, a Rektori Hivatal szervezeti egységeként. Az itt dolgozó munkatársaink hivatásszerűen és innovatív módon foglalkoznak egyetemünk vonzóvá tételével, illetve a beiskolázás zökkenőmentes lebonyolításával. − Az egyetemi karok számának növelése és ezzel párhuzamosan a hallgatói létszám növekedése nem sodorta veszélybe az intézmény büdzséjét? − Válaszom egyértelműen nem. A karok száma elsősorban az 1980–2000 közötti időszakban nőtt, amikor a képzéseket még gyakorlatilag az állam finanszírozta. A fordulat 2012-re tehető, amikor megkezdődött az állami finanszírozás csökkentése, és 2014-re mintegy 50%-ra való süllyesztése. A Miskolci Egyetem működésének anyagi biztonsága valóban rendkívül fontos. Az állam a költségvetésünknek hozzávetőlegesen az ötven százalékát biztosítja. A többit magunknak kell megtermelnünk. E tekintetben első helyen említem az önköltséges hallgatói képzést. Diákjaink létszáma jelenleg körülbelül tízezer, s hozzávetőlegesen a negyedrészük önköltséges hallgató, ami azt jelenti, hogy ők szemeszterenként 200-300 ezer forintot fizetnek azért, hogy nálunk sze-

rezzenek diplomát. Az Egyetem oktatógárdája mindent elkövet annak érdekében, hogy ezek a hallgatók is jól hasznosítható, piacképes diplomát szerezzenek. Persze ez vonatkozik azokra is, akik államilag finanszírozott képzésben vesznek részt. Az utóbbiak jelentik az igazi stabilitást, anyagi biztonságot a Miskolci Egyetem számára. A mintegy hétezer-ötszáz hallgató egyben jelzi azt is, hogy nagy a bizalom a fiatalok körében az egyetemünk iránt.

»„Az állam a költségvetésünknek hozzávetőlegesen az ötven százalékát biztosítja. A többit magunknak kell megtermelnünk.« Az első bevételi forrást tehát a hallgatói befizetések adják, a következőt pedig az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás. Az unió jelenlegi 7 éves gazdasági ciklusában eddig több mint harminc pályázatunk nyert, körülbelül 18 milliárd forint összértékben. E források jelentősen segítik nemcsak a vállalt célok elérését, hanem az Egyetem gazdálkodását is. Harmadik anyagi forrást jelentenek a Miskolci egyetemnek az úgynevezett egyszeri K+F ipari megbízások. Egyetlen példát mondok erre: egy porszívót gyártó cég megbízást adott arra, hogy fejlesszünk ki egy gyakorlatilag zaj nélküli motort. A kutatóink teljesítik a feladatot, a szerződésben megjelölt összeget pedig az egyetem,

illetve az adott tanszék felhasználhatja. Az egyetem anyagi helyzetének további stabilitása érdekében pályáztuk meg és nyertük el a több mint 4 milliárd forint összegű FIEK-projektet, amely az egyetem és az ipari versenyszféra együttműködésének a színtere. Célja pedig az, hogy tereljük egy szervezetbe az oktatói-kutatói kapacitásokat és teljesítményeket, valamint a nemzetgazdaság egyetemünkkel szembeni elvárásait. Vagyis az ipari szereplők generálják az igényeket, a mi oktatóink és kutatóink munkája pedig a piacon jól hasznosítható termékekben fog testet ölteni. A projekt e pillanatban a félidejénél tart és rendkívül sikeres, eddig minden velünk szemben megfogalmazott elvárást (mérföldköveket, indikátorokat) sikerült teljesítenünk. − Jól gondolom-e, hogy az egyetem anyagi stabilitása mellett hasonlóan fontos a konstans oktatói kar? − Erre sem panaszkodhatunk, az oktatói létszám hozzávetőlegesen hatszáz fő, ami évek óta nem változott. Persze az is igaz, hogy nem könnyű itt tartani a fiatal oktatókat, hiszen a versenyszférában a fizetések minimum kétszeresei az egyeteminek. Ezek a fiatalok a legkiválóbbak, egytől egyig kitűnő, nyelveket beszélő szakemberek, innovatívak, tehetségesek, az ipari üzemek kapkodnak utánuk. Ezért indítottuk el kancellár úrral a Terplán Zénó Programot, amely ösztöndíjszerűen, anyagilag támogatja a fiatal egyetemi oktatók kutatását, havonta akár több százezer forinttal segítve a tudományos munkájukat. Már gondolkodunk további megoldásokon is annak érdekében, hogy az egyetem oktatói-kutatói utánpótlása biztosított legyen. − Milyen az egyetem kapcsolata a megyeszékhellyel? − Kölcsönösen gyümölcsözőnek mondható, sőt az együttműködés közös érdekünk, hiszen mi város vagyunk a városban. 2017-ben írtunk alá egy együttműködési megállapodást Miskolc Város Önkormányzatával, s persze korábban is összehangoltuk a fejlesztési elképzeléseinket. Idén adtuk át első alkalommal a közösen alapított Kéz a kézben-díjat Vinnai Jánosnak, a Szinva Net Zrt. ügyvezető igazgatójának. E díjat a jövőben is olyan miskolci polgároknak ítéljük oda, akik sokat tettek a városért és a Miskolci Egyetemért is. ■ Prof. dr. Torma András

A szavazatok alapján a Miskolci Egyetemé lett a legszebb campus

1956-ban született Nagykállón. 1980-ban szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A nyolcvanas évek eleje óta oktatója a Miskolci Egyetemnek, volt tanársegéd és tanszékvezető, dékánhelyettes, dékán, 2013-tól az e gyetem rektora. 2012-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

7


Minőség a sokszínűségben Miskolcon Sokszínűség és minőség jellemezte az elmúlt évadot, s „Minőség a sokszínűségben” mottóval hirdette meg az ideit is a Miskolci Nemzeti Színház. Több remek darabot láthatott a közönség mostanáig, de az ünnepek idején és a jövő év elején is érdemes lesz válogatni a színművek között. Tizenhat produkció szerepel a Miskolci Nemzeti Színház 2018−2019-es évadának repertoárján, amely egyébként a 195. a sorban. A megszokott műfaji sokszínűség jellemzi az idei évadot is: opera, balett, musical, operett, mesejáték, klasszikus és kortárs színdarabok egyaránt megtalálhatóak az előadások között. A sorozat − a hagyományokhoz híven − szeptemberben egy sok különlegességet és meglepetést tartogató szabadtéri rendezvénnyel indult, amit gyors egymásutánban hat új bemutató követett. Emellett több fesztiválmeghívásnak is eleget tett a társulat: Nyíregyházán, a Vidor Fesztiválon a Játék a Kastélyban című előadással szerepeltek, a Vidéki színházak Fesztiválján az „Ahogy tetszik”-et mutatták be, majd a Casablanca Pécsre, a Mi osztályunk című előadás pedig a Szatmárnémeti Tranzit Fesztre utazott.

A Jóembert keresünk előadás szereplői

A Miskolci Nemzeti Színház társulata a 2018−2019-es évadban egy színésszel, három balettművésszel és két énekkari taggal bővült, a Miskolci Balett pedig új balettmesterrel dolgozik. Továbbra is elmondható, hogy a Miskolci Nemzeti Színház társulatában van a legtöbb fiatal diplomás művész. Sűrű lesz a program decemberben is, műsoron van az Eklektikon 2048, a Jóembert keresünk és számos vendégelőadás közül is válogathat a közönség. Az előző évadban 470 előadást játszott a társulat, a színháznak több mint 139 ezer nézője volt, ami kétezerrel haladta meg a megelőző időszakot. Ezzel Miskolc első a vidéki intézmények között. – A szeretet, a tisztelet, amit a miskolci polgárok estéről estére tanúsítanak színházunk irányába, nagy felelősséget ró ránk – fogalma-

zott Béres Attila igazgató. – Ha egy mondattal kellene jellemeznem a tavalyi évadunkat, azt mondanám: minőség a sokszínűségben. Az idei műsorterv is garantálja a sokszínűséget, a minőségre pedig garancia a társulat és mindazon emberek, akik egy nagyon erős közösséget alkotva egymásért dolgoznak a színház falain belül. Béres Attila az elmúlt évadra és a nyárra visszatekintve azt is elmondta, számos olyan eredményt ért el a társulat, amelyek a színház és egyben Miskolc város hírnevét öregbítették. – A Kivilágos kivirradtig lett 2017-ben az évad legjobb előadása a színikritikusok szerint. A tavalyi évadban tizennégy fesztiválmeghívásnak tett eleget a színház, ezeken tíz szakmai díjat nyert el és öt állami vagy városi kitüntetést kaptak a művészek – sorolta a sikereket Béres Attila igazgató. ■

Közösen a művészetért Évek óta hagyomány a Miskolci Nemzeti Színházban, hogy a Vodafone és a színház közösen meglep négyszáz hátrányos helyzetű gyermeket decemberben egy mesékre épülő színházi műsorral. A kis színházlátogatók találkozhatnak ilyenkor a Mikulással, akitől csomagot is kapnak. A telekommunikációs cég ötödik esztendeje segíti szponzorként a művészeti intézmény tevékenységét. A vállalat ebben az évadban is több fiatal művészt támogat a Vodafone Művészeti Ösztöndíjjal.

Biztonság, minőség, kényelem Idén áprilisban a 2014 óta Miskolcon is telephellyel rendelkező Takata Corporation és a Key Safety Systems fúziójával létrejött a Joyson Safety Systems vállalatcsoport. Az új cég 25 országban összesen több mint ötvenezer munkavállalót foglalkoztat, éves árbevétele pedig megközelíti a 6,4 milliárd eurót. A Joyson Safety Systems Hungary Kft. néven bejegyzett miskolci gyáregység a multinacionális cégcsoport legnagyobb üzeme Európában, e pillanatban 1800 munkatárssal. A Joyson Safety Systems meghatározó szereplője a világpiacnak, gépjárműbiztonsági rendszereket gyártó cégként légzsákokat, biztonsági öveket, kormánykerekeket, gyermekbiztonsági felszereléseket és autóelektronikai termékeket készít. Miskolc déli ipari parkjában a nyáron nagy erőkkel folyt az építkezés a Joyson telephelye előtti területen: gyalogos- és kerékpárút épült. Ám nem csupán ez jelentett szembetűnő változást, hanem az új, kék-szürke-narancssárga dizájnelemek megjelenése is. Míg a névváltozással természetes módon együtt jár az új arculat, addig a legfőbb céges 8

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

értékek változatlanok maradtak. Továbbra is töretlen a jó kapcsolatuk a Miskolci Egyetemmel, az Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziummal és Szakközépiskolával, a Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnáziummal, valamint a Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziummal − ahogyan Miskolc város vezetésével is. Az említett oktatási intézmények duális képzéseiben részt vevő hallgatók száma évről évre növekszik. A Joyson Safety Systems Hungary Kft. menedzsmentje büszke arra, hogy a jelenlegi dolgozói létszám mellett is családias a hangulat a gyárban, és reményeik szerint ez a tervezett dinamikus növekedés idején is változatlan marad. A miskolci gyár egyébként a termékfejlesztés, a tesztelés, a minőség-ellenőrzés és az ügyfélszolgálat területén is csúcstechnológiát képvisel. Jelenleg több mint két tucat autógyártót szolgálnak ki termékeikkel. A kutatás-fejlesztésbe a prototípusgyártás, a tesztelés, a programmenedzsment és a dizájnmérnökség tartozik, s a

légzsákok gyártása mellett a pótalkatrészek előállítása is a miskolci gyár kompetenciája. A megvalósítandó fejlesztések teszik indokolttá, hogy a cégvezetés nyitott pozíciókkal vár mérnököket és technikusokat minőségügyi, karbantartási, prototípus-készítési és tesztelési területeken, valamint operátorokat az elektronikai, légzsákmodul-gyártási, fedélbőrözési és inflátorösszeszerelői munkakörökben is. A Joyson junior mérnöki programja lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatal, tehetséges munkavállalóik akár külföldi rotációs állomásokon is kipróbálhassák magukat. A Joyson Safety Systems Hungary Kft. munkáltatóként nagyszerű lehetőséget kínál mindazok számára, akik olyan termékek előállításával szeretnének foglalkozni, amelyek nap mint nap emberi életeket mentenek. ■


Jelentősek a megyeszékhely ipari és turisztikai beruházásai Egy évtizeddel ezelőtt az elvándorlás, a bizonytalanság, napjainkban a fejlődés jellemzi Miskolcot. A borsodi megyeszékhelyen jelentős ipari és idegenforgalmi beruházások valósultak meg az elmúlt években. Rövidesen egy újabb, több mint 15 milliárd forint értékű turisztikai fejlesztés indul. Új életre kelt az elmúlt években a nehézipar egykori fellegvára. Miskolcot az 1980-as évek közepétől több mint 40 ezer ember hagyta el a 2010-es évekig, mivel nehézipara összeomlott és egyéb munkalehetőség híján maradt a város. Az elvándorlás mára megállt, a munkanélküliség a felére csökkent, a gazdaság pörög. 2017-ben kiemelkedően jó évet zárt a borsodi megyeszékhely gazdasága, a növekedés elérte a 7 százalékot, ami a magyar GDP-növekedési átlagot jelentős mértékben meghaladja. Az előzetes számítások szerint ez a növekedési dinamika 2018-ban is fennmarad. Miskolc ipari parkjába egyre több világcég költözik, különösen a járműipari vállalkozások, amelyek már több mint 7500 embert foglalkoztatnak. A helyi adóbevételek nagyságát tekintve tavaly a második helyen végzett a megyei jogú városok között Miskolc. Bevétele egy év alatt több mint egymilliárd forinttal 14,4 milliárdra nőtt, ebből 9,8 milliárdot az iparűzési adó tett ki. A fejlődést a foglalkoztatottság is jól mutatja: míg 2010-ben 12 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a városban, 2017-ben már csak 4,8 ezret. A munkanélküliség 11,5 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött. A növekvő fizetőképes kereslet az ingatlanpiacnak is lendületet adott: átlagosan 13 százalékkal nőttek az ingatlanárak, és a közeljövőben csaknem ötszáz új építésű lakást adnak át. Az első jelentős befektető, a Takata 2014-ben telepedett meg Miskolcon, a japán autóipari beszállító mára mintegy 1700 embert foglalkoztat, a mai neve Joyson Safety Systems Hungary Kft.

Belvárosi utcakép, középen a Miskolci Nemzeti Színház impozáns épülete

A közelmúltban pedig három további, ugyancsak az autóiparban érdekelt vállalat: az elektronikai berendezéseket és alkatrészeket gyártó kínai Ten Pao cégcsoport, az autóipari szerszámgyártással foglalkozó Spinto Hungária Kft. és az akkumulátorokat gyártó japán GS Yuasa települt a városba. A legnagyobb munkáltatónak számító Bosch az elmúlt években szintén jelentős mértékben fejlesztett.

»„A szakképzési rendszer átalakításában jelentős a szerepe a tehetséggondozásnak.« A város gazdasági erősödésében hatalmas szerepet játszott az, hogy létrehozták az ország legnagyobb, ezerhektáros ipari parkját. Az ipari parkok kialakítása és fejlesztése mellett másik fontos terület a képzés és a szakképzés. A város által készíttetett Miskolc 4.0 elnevezésű tanulmány alapján a képzést, a szakképzést és az

A miskolctapolcai barlangfürdőt évente kétszázezer vendég keresi fel

átképzést úgy alakították át, hogy a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően dinamikusan tudják változtatni. A szakképzési rendszer átalakításában jelentős a szerepe a tehetséggondozásnak, a pályaorientációnak − egészen az egyetemig. Jelenleg is folyamatban van több ipari és turisztikai beruházás. Az utóbbiak közül kiemelkedik a miskolctapolcai fürdő fejlesztése, amelyhez három év alatt 12,7 milliárd forintot biztosít a kormány a Modern Városok Programban. A kormány döntése nyomán az ország egyik legnagyobb wellnessközpontja épülhet meg 2020-ra Miskolctapolcán, ahol ily módon egy kisvárosnyi terület szolgálja majd a fürdőzni és kikapcsolódni vágyókat. A legmodernebb nyugat-európai trendeket követő, a legmagasabb igényeket is kielégítő, a legkorszerűbb fürdőtechnikát és szolgáltatásokat felvonultató futurisztikus fürdőkomplexumban nyolc beltéri és két kültéri medencét álmodtak meg a tervezők. Az új létesítmény szerves egységet alkot majd a strandfürdő 2015-ben átadott első ütemével. Az egész évben nyitva tartó családi élményfürdő 70-100 új munkahelyet és évi 280 ezer új látogatót jelent majd Miskolcnak és a miskolctapolcai városrésznek, amelynek nevét a nemzetközi fürdővilág elitjébe emeli. ■

A minorita templom a 18. században épült

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

9


Mezőkövesd az a kisváros, ahol mindig történik valami A matyó emberek törekvőek: álmodnak, terveznek, hajtja őket a tettvágy. Kiváló földrajzi adottságai mellett ez a titka Mezőkövesd sikerének. A jövő év végéig közel 4,3 milliárd forint értékű, alaposan megfontolt, az ott élők és az odalátogatók érdekeit szolgáló beruházást valósítanak meg. Dr. Fekete Zoltán polgármesterrel beszélgettünk. − Tartalmas, gazdag közösségi élet bizonyítékaira bukkan az, aki Mezőkövesd honlapját böngészi. Kezdjük a város bemutatását rendhagyó módon ezzel. − Mezőkövesden igen aktív a civil élet. Körülbelül nyolcvan valódi, alulról építkező szervezet működik, a kertbarátoktól a két színjátszó körön és több idősklubon át a Matyó Népművészeti Egyesületig. Mindannyian állandó résztvevői a városi rendezvényeknek. Működésükhöz, programjaikhoz természetesen az önkormányzatunk támogatást nyújt. − Több egyesület nevében is szerepel a matyó kifejezés. Az emberek lelkében, mindennapjaiban is jelen vannak a matyó hagyományok? − Elértük, hogy az itt élő emberek büszkék a matyóságukra. Nem volt mindig így, ám nagy előrelépést jelentett, amikor a matyó népművészet 2013-tól felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Ma már egyre több fiatal viselete tükrözi ezt, mondhatnám, immár sikk matyó népviseletbe öltözni. A népművészetről beszélünk, de a matyóság több ennél. A néphagyományok, a népdalok, a ruhák mellett egyfajta viselkedési mód, például sajátos matyó szavaink is vannak. − Jó eséllyel tudják továbbörökíteni ezeket a kincseket a fiataloknak? − Igen, de persze van még mit tennünk, ám jó úton haladunk. Az önkormányzat nagyon sok pénzt és energiát áldoz erre. Egy TOP-pályázat keretében teljesen megújítjuk a történelmi Hadas városrészt, felújítjuk a matyó házakat, látogatóközpontot hozunk létre, lebontjuk a nem oda illőket, és felújítunk egy üstökös és egy lábas házat. Célunk, hogy aki itt találkozik először a matyó hagyománnyal, átfogó ismeretet szerezzen. − Gyakorta hangzik el Mezőkövesd neve a sporthírekben. − Rendkívüli dolog, hogy egy 16 500 lakosú városnak két első osztályú csapata is van, a focistáké és a kézilabdásoké. Ez azért fontos, mert a sikereik láttán a fiatalok is felbuzdulnak, napjainkban e két sportágban közel ezer fiatal űzi a labdát rendszeresen. Érdi Mária vitorlázó személyében pedig egy olimpikonnal is büszkélkedhetünk. A városi tanuszodát azért építettük, hogy minden gyerek megtanuljon úszni. De százakat mozgat meg a maratoni futás, a kerékpározás, három helyszínen van kültéri fitneszparkunk. Aki sportolni szeretne, megtalálja a módját. A sport közösségkovácsoló erőként is fontos, nem csupán az egészséges életmódban játszik szerepet. − Nem ejtettünk még szót a Zsóry Gyógyés Strandfürdőről. Úgy hírlik, folyamatos a fejlesztése. − Az elmúlt években sok milliárd forintot fordítottunk a fürdőfejlesztésre, az új csúszdaparkot idén júliusban vehették át a vendégek. Most egymilliárd forintot a fürdő környezetére

A Matyó Múzeumban megismerkedhetünk a jellegzetes matyó népviselettel és szokásokkal

költünk. Minden lépésnél azt tartjuk szem előtt, hogy egy igazi gyógyhelyet hozunk létre. Rövidesen megépítünk egy 20 km-es kerékpárutat, ami csatlakozik a megújítás előtt álló Miskolc és Eger közötti szakaszhoz, így ha valaki a fürdőnél nyeregbe pattan, elbiciklizhet Miskolctapolcára vagy Egerbe. − Hogyan alakul a vendégforgalom? Elegendő szálláshellyel rendelkeznek? − A fürdőben idén szeptember végéig 360 ezer vendég fordult meg. Ez a tavalyihoz képest több mint 50 ezres növekedés. Nagyon sok a lengyel vendég, sőt sokan vásároltak nálunk víkendházat. Ennek előzménye, hogy 1997-ben testvérvárosi szerződést kötöttünk a Sziléziában található Żoryval. Minden kategóriában tudunk fogadni vendégeket, a panzióktól a négycsillagos hotelig. Több olyan szálláshelyről tudok, amelyek bővítésben gondolkodnak. − Az itt élők számára mi biztosít megélhetést? Milyen lehetőségek várják a fiatalokat? − Ha tíz évvel ezelőtt beszélgetünk erről, nem lenne ilyen rózsás a hangulatom. Ma ott tartunk, hogy aki dolgozni akar, talál munkahelyet. Az ipari vállalatok többsége a gépgyártásban érdekelt, minden cég fejleszt, sorra épülnek az üzemcsarnokok. Mi egy 21 hektáros ipari területet hozunk létre. Ostromolnak a befektetők. Ez azért van, mert Mezőkövesd rendkívül jól megközelíthető: Szlovákia, Ukrajna és Románia másfél órányi autóút, de Budapest is nagyjából ennyi. Korszerű bölcsődénk és óvodáink vannak, az általános és középiskoláink szintén jól fel-

szereltek. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják a számításaikat. Ebben mi segítjük őket, több olyan földterületet vásároltunk, ahol szeretnénk telkeket kialakítani, és hosszú ideje működik az első lakáshoz jutók támogatása. Azt szokták mondani, ahol templomot és iskolát építenek, ott bíznak a jövőben. Ez ránk teljes mértékben igaz. Mi, matyók a jövőbe tekintünk! ■

Dr. Fekete Zoltán 1963-ban született Mezőkövesden. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2000-ben szerzett jogi diplomát. 2003 óta dolgozik a közigazgatásban, előbb osztályvezetőként, majd aljegyzőként. 2010 októberében választották meg polgármesternek. A Mezőkövesdi Jézus Szíve Egyházközség világi elnöke. Nős, két gyermek édesapja.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

11


Az élethez kell egy kis Szerencsi

Szerencs biztos

A Szerencsi csokoládé története 1923-ban kezdődött. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár, a cukorgyár szomszédságában. A gyár termékei a kiváló minőségüknek köszönhetően hamar népszerűek lettek országhatáron innen és túl. Néhány klasszikus termék a mai napig kapható, például a Szerencsi Retró szelet (régi nevén Melódia), a Macskanyelv, az Állat ABC és a Vár csokoládék, a kézzel készített konyakmeggy. Ezen termékek gyártója 1996-tól cégünk, a Szerencsi Bonbon Kft.

A cég családi vállalkozás keretein belül működik, három telephelyen, 150 főt foglalkoztatva. Az alapítástól kezdve célkitűzéseink változatlanok: a nagy szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó, Szerencsen történő édességgyártás mentése, megmentése, fejlesztése, illetve ezzel együtt a munkahelyteremtés, Szerencs hírnevének ápolása, öregbítése. Nagy örömünkre szolgál, hogy 2015 októberétől a szerencsi csokoládé a Kiemelkedő Nemzeti Érték címet viseli, és ezzel bekerült a Magyar Értéktárba. Cégünk termékpalettája rendkívül széles: a Szerencsi klasszikus termékek mellett gyártunk figurákat, karamellákat, drazsékat, különféle desszerteket, szaloncukrokat. Termékeink kakaótartalma a tejcsokoládéban 40%, az étcsokoládéban 70%. A hazai túródesszertek többségénél a fogyasztók szintén szerencsi gyártású bevonóval találkozhatnak. Folyamatosan bővülő választékunkkal a funkcionális igényeknek is igyekszünk megfelelni, például a fruktózzal, édesítőszerekkel készült termékeinkkel. Elkötelezetten veszünk részt Szerencs és Zemplén társadalmi és turisztikai életében. Üzemünket 2015-ben nyitottuk meg, és turisztikai látványossággá fejlesztettük az érdeklődők számára. Ez utóbbihoz interaktív csokoládéműhely létrehozásával járultunk hozzá. Az ide látogató turistáknak, iskolásoknak lehetővé tesszük, hogy aktívan részt vehessenek csokoládéféleségeink saját kezű gyártásában, és láthassák ezek üzemi méretű előállítását. Legyen vendégünk Ön is, várjuk szeretettel!

A késő reneszánsz stílusban épült Rákóczi-várban működik

Természeti és történelmi értékeinek köszönhetően számottevő idegenforgalma, valamint jelentős élelmiszeripari hagyományai vannak Szerencsnek. Az itt élők mindent megtesznek azért, hogy a fiatalok helyben találják meg a számításaikat. Nyiri Tibor polgármesterrel beszélgettünk. − Néhány hónapja időközi választáson lett Szerencs polgármestere. Miért adta fel a pedagógusi pályát? − Közel negyven évet tanítottam nagy örömmel és lelkesedéssel, de jött egy váratlan kihívás, amikor is elődöm, Koncz Ferenc – akit országgyűlési képviselővé választottak – megkeresett. 2010-től képviselőként, 2014-től alpolgármesterként dolgoztam a szülővárosomban, így vál-

A csokikóstolás igazi élvezet

12

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018


jövőt teremtve várja vissza a fiataljait

a Zempléni Múzeum

laltam a megmérettetést. Valójában közszolgálat mindkettő, a pedagógust ugyan köztisztviselőnek nevezik, de hasonlóképpen az emberekért dolgozik. Nagy örömmel és lelkesedéssel tanítottam mostanáig. Megtehettem volna, hogy a pedagógusi pályám végén a gyümölcsöt betakarítom, de elődöm, Koncz Ferenc kérése, biztatása, majd a választók bizalma más utat szabott nekem. Talán a képviselőként, illetve a tankerület vezetőjeként végzett munkám elismerése is benne van abban, hogy nem volt kihívóm. Persze az is tény, hogy egy évre vállalni egy ilyen feladatot nem könnyű dolog, hiszen jövő ősszel szembesíteni fognak a választók azzal, hogy mit végeztem. − Milyen elképzelésekkel vágott neki a munkának? − 2010-ben közösen fogalmaztuk meg képviselőtársaimmal, hogy tisztességgel, hozzá-

értéssel, megfelelő szakmaisággal dolgozzunk Szerencsért, azért, hogy még élhetőbb kisváros legyen. Ezek több évre szóló feladatok. − Milyennek látja Szerencset? − Gyönyörű helyen fekszik, nagyon jók a természeti adottságai, ugyanakkor az idegenforgalom mellett a hagyományai az iparhoz kötik. Hegyalja kapujaként is szokták emlegetni, a Tokaj-hegyaljai borvidék szerves része. Egyszerre kell a turizmusra fókuszálni, és visszaadni az emberek iparba vetett hitét. A kettő közötti harmónia megteremtése nem kis diplomáciai érzéket, nem kevés munkát igényel. Szerencs mezőgazdasági jellegű vidék közepén fekszik, kiváló a termőtalajunk. Az élelmiszeriparnak jelentősek a hagyományai, jók az adottságai, s azon dolgozunk, hogy újabb élelmiszergyártó cégek telepedjenek meg nálunk.

− A cukorgyár több mint száz éven át meghatározó volt a város életében. Mekkora krízist okozott a bezárása? − Óriási trauma ez 2008 óta. Hiányzik a város költségvetéséből az a 250-300 millió forint, ami az intézmények fenntartásához kellett, de sokkal nagyobb az a lelki seb, amit a gyár megszűnése okozott. − Az egyik legismertebb termék a Szerencsi csoki… − Igen, ez egy zászlóshajó, közel százéves márkáról beszélünk. A rendszerváltáskor a Nestlé megvásárolta a gyáregységet, de szerencsére az üzem egykori vezetője, Takács István magánvállalkozásban továbbra is készíti a híres szerencsi terméket. Ugyanakkor a Nestlé jelenlétét is örömmel vesszük. Közel 500 munkavállalót foglalkoztat, s a legnagyobb adófizetőnk. Több más vállalkozás mellett ők is aláírták azt a megállapodást, amelyben az önkormányzattal együtt azt vállalták, hogy közösen dolgozunk az édességgyártó szakmunkás-utánpótlás biztosításáért. − Említette az idegenforgalmat. Milyen látnivalók várják a turistákat? − Mindenekelőtt a Rákóczi-vár és a Szerencsi Fürdő. Legrégebbi templomunk falai között tartották 1605-ben azt az országgyűlést, amelyen Bocskai Istvánt fejedelemmé választották. Ennek emlékére minden évben többnapos programot szervezünk, és ugyancsak népszerű rendezvényünk a Csokoládé Fesztivál. Vendégférőhelyekből több is elkelne, jóllehet magánszálláshelyek bőven akadnak, és a várban is el tudunk szállásolni egy busznyi embert. A háromcsillagos Meggyes Hotel kb. 50 ember elszállásolását biztosítja. − Az év vége a számvetés és a jövőbeli elképzelések megfogalmazásának az ideje… − A közel húsz uniós pályázatunk megvalósítása sok munkát jelent. Bővítjük az ipari parkot, utakat építünk, fejlesztjük az infrastruktúrát, s olyan 3-4 hektáros területeket alakítunk ki, ami készen várja a befektetőket. Szeretnénk lobbizni a 37-es út négysávosításáért. Fontos, hogy biztosítsuk a szolgáltatások megfelelő színvonalát, hiszen Szerencs járási központ, 40 ezer ember ellátása a feladatunk. Mindenünk megvan, ami egy európai kisvárosban szükséges, de nem mondhatunk le a folyamatos fejlesztésekről. Úgy kell a várost építenünk, hogy az itt élő fiatalok megtalálják a számításaikat. Szerencs iskolaváros, tehát számukra az indulás lehetőségei adottak, ám fontos lenne az is, hogy az elszármazott fiataljaink visszajöjjenek, mégpedig ne csupán látogatóba, hanem azért, hogy itt éljenek. ■ Nyiri Tibor

A Csokoládé Fesztiválra minden évben sokan érkeznek

1958-ban született Szerencsen. 1983-ban biológia–technika szakos tanári diplomát szerzett. Azóta pedagógusként dolgozik, több társadalmi szervezet és alapítvány tagja, illetve tisztségviselője. Idén nyáron időközi önkormányzati választáson lett Szerencs polgármestere. Felesége okleveles könyvvizsgáló, két felnőtt leánygyermekük van.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

13


A cégcsoport piaci sikere a vállalkozószellemben rejlik A Continental Dohányipari Zrt., noha több mint két tucat országban értékesíti termékeit, olyan családi tulajdonban álló magáncég, amely több, Európában működő dohányipari vállalatot egyesít. Piaci sikereiket a folyamatos beruházásoknak és a haladás iránti elkötelezettségüknek tulajdonítják. Füzi Csaba vezérigazgatóval beszélgettünk. − Több lábon álló multinacionális cégcsoporttá válni, megtartva közben a száz százalékban magyar tulajdont. Néhány éve így fogalmazta meg a céljaikat. Sikerült ezt elérniük? − A cégcsoport legerősebb ága változatlanul a dohánytermékek gyártása és értékesítése, amely tovább erősödött az elmúlt években. A magyar dohánytermés 25 százalékát dolgozzuk fel, modernizáltuk a 127 éve működő sátoraljaújhelyi dohánygyárat, és az Országos Dohányboltellátó Kft.-ben is van részesedésünk. Mindezek mellett a mezőgazdasági vonal is változatlanul erős a cégcsoport palettáján. Egyéb élelmiszeripari vállalkozásokat viszont nem indítottak a tulajdonosok. − Milyen dohányipari területeken érdekeltek? − Talán arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy az évek folyamán olyan termékskálát hoztunk létre, amilyennel nem sok közepes méretű dohányipari cég rendelkezik a világon. A cigarettán kívül fogyasztási dohányt, expandált dohányt, szivarkát, filteres cigarettahüvelyt és legújabban vízipipadohányt is gyártunk. Ez utóbbi a 2018-as, 1,6 milliárd forintos fejlesztésünk egyik eleme. Szintén ennek a beruházásnak a keretében végre új üzemcsarnokkal és raktárral is gyarapodtunk, amelynek építését a növekedésünk szinte kikényszerítette. − Cégük hosszú évek óta tudatosan építi, bővíti nemzetközi piaci jelenlétét. Ma hány országba exportálnak? − Jelenleg Magyarországon kívül 24 országban értékesítünk, termékeink száma meghaladja a 270-et. Ebben nincsen benne az expandáló üzemünk eladása, ahol a külföldi tulajdonostársak révén további országokba kerülnek a termékeink.

»Sátoraljaújhely városában a harmadik legnagyobb foglalkoztatók vagyunk.« Büszkék vagyunk piaci pozícióink növekedésére, ugyanakkor fáradhatatlanul keressük az új lehetőségeket és kihívásokat. − Mára milyen pozíciót vívott ki magának a Continental Zrt.? − Nagyon fontos, hogy a dohányipart érintő minden új szabályozásnak és szigorításnak meg tudtunk, és reményeink szerint a jövőben is meg fogunk felelni. Csak az látja, aki benne él, hogy ez mennyire nem egyszerű feladat. Nagyon sok cég feladta már ezt a küzdelmet. Sátoraljaújhely városában a harmadik legnagyobb foglalkoztatók vagyunk, és az átlagos 14

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

A termékeik előállításához szükséges dohányleveleket a világ számos országából szerzik be

állományi létszámunk folyamatosan nőtt az elmúlt években. Természetes dohánnyal burkolt szivarkáink rangot vívtak ki maguknak a piacokon jó minőségükkel. Ennél a terméknél európai szinten is számon tartanak bennünket. − Folyamatos fejlesztésre, innovációra törekvő vállalkozásként jellemzik a cégcsoportot. Ezen a téren milyen eredményeket értek el az elmúlt években? − A mi innovációnk elsősorban a termékpalettánk bővítésében, az új technológiák adaptálásában és az új piacok meghódításában jelentkezik. Figyeljük a nemzetközi trendeket, és igyekszünk a lehető leggyorsabban kihasználni az adódó lehetőségeket. Az eddigi működésünk és eredményeink azt igazolják, hogy nem csináljuk ezt rosszul. − Hogyan látja a dohányipar jövőjét? − Szerintem sok hagyományos iparág jövője bizonytalanná vált a gyors fejlődés és változó világunk hatására, s hazudnék, ha azt mondanám, hogy bízom még további 127 év dohányipari működésben. Azt viszont kijelenthetem, hiszek abban, hogy a változás, például az újgenerációs dohánytermékek terjedése nem lesz olyan gyors, hogy meggátoljon bennünket a további fejlesztésben. Jelenleg minden nehézség ellenére optimista vagyok, és látok perspektívát a nálunk most kezdő fiatal szakemberek számára is. − Azt vallják, hogy az emberi értékekre, kapcsolatokra nagy hangsúlyt helyeznek. Valójában mit takar ez a filozófia?

− Ma már négyszáznál is többen dolgoznak nálunk, de változatlanul tudjuk tartani a családias légkört. Nem jellemző a multinacionális cégeknél tapasztalható távolság a dolgozók és a menedzsment között, s maguk a tulajdonosok is szívesen találkoznak a kollektívával. Tapasztalható generációs különbség az idősebb és fiatalabb munkatársak között, de igyekszünk több eszközzel is simítani ezt. Az anyagi és erkölcsi megbecsülést mindenki érzi a csapatban. − Milyen a cég társadalmi szerepvállalása? − A város életében nagyon fontos a gyár. Nem csupán mint a legnagyobb iparűzési adóbefizető és fontos foglalkoztató, hanem mint felelős szereplője a város életének számos területen. Ápoljuk a hagyományainkat, például több mint 80 éve létezik a Dohánygyári Fúvószenekar, sikeres a Dohánygyári Önkéntes Tűzoltó Egyesület, részt veszünk a duális képzésben, és még sorolhatnám azokat a területeket, ahol aktívak vagyunk. ■ Füzi Csaba 1961-ben született Egerben. Vállalati gazdaságtani és logisztikai szakmérnöki diplomát szerzett. 1979 óta dolgozik a dohányiparban, ahol a termeltetéstől kezdve a késztermék előállításáig különböző szakmai pozíciókat töltött be. Évek óta a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója. Nős, négy gyermek édesapja.


A Magas-hegyet a Szár-heggyel 1036 méter hosszúságban összekötő Sólyom I-II. kötélpályák izgalmas élményt nyújtanak

A vendégszerető Sátoraljaújhely Zemplén fővárosa Az 1261-ben városi rangot kapott település gazdag történelmi múltja, kulturális értékei közösségformáló erőt jelentenek az itt élő emberek számára. A sajátos hangulatot árasztó Sátoraljaújhely jelenéről Szamosvölgyi Péter polgármester számolt be magazinunknak. Zemplén fővárosában az elmúlt évtizedben közel hatmilliárd forint értékben valósultak meg idegenforgalmi fejlesztések. Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának további elképzelései között szerepel – tudtuk meg Szamosvölgyi Pétertől – függőhíd építése a Szár-hegy és a Várhegy között, a Zemplén Kalandparkban újabb felvonók kialakítása, a kilátó felújítása és

A Magyar Kálvária kapuja

egyéb infrastrukturális fejlesztések. De számolnak a várprogram folytatásával, a Bortemplom rekonstrukciójával és az Ungvári pincesor rendbetételével is. A polgármester a város látnivalói közül, a teljesség igénye nélkül említette meg a Börtönmúzeumot, a Kazinczy Múzeumot és A Magyar Nyelv Múzeumát, Sátoraljaújhely templomait, köztük a legrégebbit, az úgynevezett Barátszeren található Pálos-piarista templomot, a hozzá tartozó kolostorral és rendházzal. Ugyancsak érdemes megtekinteni a barokk stílusú Vármegyeházát, amely a hivatalok mellett a levéltárnak is otthona. A Kossuth Lajos Művelődési Központban működik az ország egyik legrégebbi színházterme. A Zemplén Kalandpark téli-nyári bobpályájával, falmászó központjával, jégcsarnokával, ülőszékes felvonójával, hóágyúzott sípályáival, kilátójával, tanösvényével, kötélpályáival, s végül, de nem utolsósorban Trianon után elszakított városainknak emléket állító Magyar Kálváriával várja vendégeit. Mindezek mellett a történelmi belváros sétálóutcája kedvelt közösségi tér a teraszaival, vendéglátóhelyeivel, zenélő szökőkútjával, csobogóival. Ami pedig a gazdasági jellegű fejlesztéseket illeti, mivel az ipari park „telt házzal” működik, a városvezetés most egy 16 hektáros területet közművesít, hiszen folyamatosan jelentkeznek az újabb befektetők – fogalmaz a polgármester. Noha Sátoraljaújhely a közigazgatástól a kereskedelmen, a közlekedésen, az oktatáson, a kultúrán át az idegenforgalomig központi szerepet vállal Zemplénben, mégis szakemberhiánnyal küzd, ezért az önkormányzat mindent

megtesz azért, hogy a fiatalokat helyben tartsa. Végezetül Szamosvölgyi Péter szólt arról is, hogy a város jó néhány nagy hagyományú rendezvénynek is helyszíne. Ilyen például a Nemzetközi Vad- és Halételfőző Verseny, a Nyolc ország − Egy nemzet nemzetközi ifjúsági tábor, az Édes Anyanyelvünk Országos Nyelvhasználati Verseny és a Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál. Zemplén fővárosa szeretettel várja mindazokat, akik személyesen szeretnék megtapasztalni Sátoraljaújhely csodálatos természeti adottságait, történelmi emlékeit és kulturális értékeit, mindazt, amelyre oly büszkék a város polgárai. ■

A Bortemplom díszes épülete

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

15


Tisztelt Olvasó!

Encs városa

Társaságunk, a Polgári Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a Hernádvölgy egyik legnagyobb építőipari vállalkozása. A Társaság már 1996-os megalakulását megelőzően is nagy múltra tekintett vissza, hiszen az akkor még mikrovállalkozásként induló cég a már évtizedek óta iparos családunk alapításában született meg. A Polgári Kft. a terület vállalkozásainak bizalmát élvező, tapasztalt, stabil gazdasági szereplő, több évre, évtizedekre visszanyúló, biztos partneri kapcsolatokat ápoló generálkivitelező, mely a hosszú távú fejlődés, illetve a versenyképesség megőrzése végett folyamatosan keresi az újabb terjeszkedési lehetőségeket. Vállalkozásunk elsősorban és fókuszáltan építőipari tevékenységet folytat mind a magas- mind a mélyépítés terén, melyet a beton-előállítás és a betontermékek gyártása egészít ki. A hagyományos értelemben vett építési tevékenység és termelés mellett a cég szolgáltatói tevékenységének jelentősége is folyamatosan nő, fejlődik, kollégáink a beruházások során nyújtott műszaki szakértői, beruházási tanácsadói képességeinek kamatoztatása révén. Ahogy építési munkáink jellege is sokoldalú, úgy cégünk működésének területi lefedettsége is szerteágazó: Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területére kiterjed, mely mellett a megye határain túlnyúló szomszédos térségekben, így például Hajdú-Bihar megyében is jelentős kivitelezési tevékenységet folytatott a közelmúltban, de tevékenykedünk Heves megyében is. Társaságunk működésének alapkövei a minőség és megbízhatóság. Ügyfeleink megelégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint visszatérő megkereséseik, elismerő ajánlásaik. Ügyfeleink megelégedettségének biztosítására és a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének fontosságát hangsúlyozandó vezettük be Cégünknél az ISO 9001 minőségirányítási és ISO 14001 környezetirányítási rendszereket. Működési rendszerünknek, szolgáltatásunknak magas színvonalát fenntartjuk és fejlesztjük annak érdekében, hogy Cégünk kiváló megítélésű elismert piaci szereplő maradjon. Gondos figyelmet fordítunk munkáink precíz, időtálló, esztétikus megvalósítására, érkezzen a megrendelés akár az állami, akár a civil szférából. A szakszerű munkavégzést kollégáink szakértelme és tapasztalatai mellett a legoptimálisabb, korszerű technikai megoldások felkutatása és alkalmazása biztosítja. Ezért fokozottan ügyelünk eszközeink, gépparkunk folyamatos fejlesztésére is. Büszkék vagyunk az általunk felépült vagy megújult épületekre, építményekre, a megalkotott értékekre, melyek sokszor az érintett térség, az annak otthont adó település fejlődését, előrehaladását és ott élők életének könnyítését, megszépítését is szolgálják, mely munkáinkat mind a térséget járva, mind honlapunkat böngészve megtekinthetnek. Bízunk benne, hogy a jövőben Önt is ügyfeleink között köszönthetjük. Keressenek fel encsi vagy miskolci irodánkban! http://polgarikft.hu/ polgarikft@polgarikft.hu

16

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

Polgári Zsolt ügyvezető

Közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási és kulturális központ Encs, ahol napjainkban számos fejlesztés zajlik, s még továbbiakat is terveznek annak érdekében, hogy a központi szerepük erősödjön. Szeles András polgármestertől kértünk interjút. − A történelmi Abaúj vármegye megmaradt részének központjaként emlegetik Encset. E gondolat jegyében, kérem, említse meg a település történetének legfontosabb mérföldköveit. − A következő év jeles esztendő lesz Encs életében. 35 éve kapott városi rangot, az első írásos említésének pedig a 800. évfordulóját ünnepeljük. Amikor az 1860-as években megépült a vasútvonal, kereskedelmi központtá vált Encs, az 1920-as években, majd a második világháború után járási székhely volt, utóbb az ország legnagyobb területű járásának központja, 2013tól ismét járási székhely lettünk. Encs nemcsak nevében város, hanem valódi járási székhely – van saját tűzoltóságunk, rendőrségünk, egészségügyi és szociális intézményrendszerünk, ráadásul kereskedelmi központ, illetve iskolaváros vagyunk, hiszen az alapintézményeken túl van középiskolánk, szakképzőnk, gimnáziumunk. Hozzávetőleg 6500 lakosaink száma, a közigazgatásilag hozzánk tartozó Abaújdevecserrel és Fügöddel együtt. − Képes Encs egzisztenciát, jövőt biztosítani a fiataljainak? − Az elvándorlás nem csak itt probléma, ahogyan a szakképzett munkaerő hiánya sem. Nálunk elsősorban az államigazgatás biztosít munkahelyeket, de persze sok kis- és néhány közepes

Mika Gábor 22 évesen, 2008 márciusában kezdte meg vállalkozói tevékenységét. Akkor mindössze két-három munkavállalóval végzett fakitermelést, azóta azonban jelentősen bővült a tevékenységek köre, az eszközpark és az alkalmazotti létszám is. A vállalt munkáikat saját, szakképzett dolgozókkal végzik, a cég jelenleg 45 főt foglalkoztat: gépkezelőket, kőműveseket, gépkocsivezetőket és egyéb szakipari munkásokat. Valamennyiüket a fiatalos lendület és a minőségi munka iránti elkötelezettség jellemzi. Nekik és a jól felszerelt eszközparknak köszönhetően ügyfeleik igényeit a legmagasabb színvonalon elégítik ki. Megrendelőik pozitív visszajelzései és a folyamatos fejlesztések megfelelő alapot biztosítanak a további munkák elvégzéséhez, a vállalkozás jövőbeli sikeréhez. Fő tevékenységeik közé tartozik a transzportbeton-gyártás: a szikszói telephelyükön


központi szerepet vállal a térségben

A megújult városháza épülete

magánvállalkozás is jelen van foglalkoztatóként. Miután jó iskoláink vannak, sok encsi fiatal szerez diplomát. Célunk, hogy ők ne másutt telepedjenek le. − Milyen fejlesztések történnek jelenleg a településen? − Sokat áldozunk út- és járdafelújításokra, kerékpárutak építésére, fejlesztjük a szociális ellátást, bővül a művelődési ház, új uszoda és várhatóan új tornacsarnok épül. A Zöld Város Program keretein belül két játszótér, futópálya épül és műfüves pálya újul meg, a köztereket felújítjuk. Évről évre részt veszünk a Virágos Magyarországért programban, több elismerést kaptunk már. Jelentős hatással lesz a városra a Miskolc és Kassa között épülő autópálya, amelynek sztrádamérnöksége Encs határában lesz majd.

Meg kell említenem egy különlegességet: a régészeti feltárások során Encs határában találtak 3500 éves bronzkori sírokat. Mostanáig 1300-ra bukkantak, ami hazai viszonylatban egyedülálló, s ha még jelentősebb lesz a számuk, az nemzetközi szinten is figyelmet érdemel majd. A feltárást végző Miskolci Herman Ottó Múzeummal közösen szeretnénk Encsen egy kiállítóhelyet létesíteni, ahol a leletek egy részét bemutathatjuk. − Milyen tervekkel vágnak neki a következő esztendőnek? − Folytatni szeretnénk a beruházásokat, segíteni a vállalkozókat, tovább erősíteni a város térségi központ szerepét. − Milyen a civil és kulturális élet? − A civil szervezetek száma és aktivitása az elmúlt években ugyan kissé mérséklődött, de

üzemelő Elkon Quick Master 60 automata betonkeverő egység segítségével készítik a kész betont. A betonkiadás tartós üzemmód esetén, egyperces ciklusidővel 59 m3/óra. Tüzelőanyag-kereskedelmi vállalkozásuk során minőségi tűzifát kínálnak, szem előtt tartva a vásárlóik igényeit. A Tajfun RCA 480 joy és a Palax Power 100 S SM tűzifahasító gépeik segítségével a kívánt méretűre aprított tűzifát szállítanak. E tevékenységük mellett lignit értékesítésével is foglalkoznak. Megbízható beszállítóiktól minőségi lignitet szereznek be. Ügyfeleik elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az év minden szakában

folyamatosan érkeznek hozzájuk a megrendelések. A felsoroltak mellett a cég közúti áruszállítással is foglalkozik, vállalják szóródó anyagok, tűzifa áruk és munkagépek szállítását is. Ehhez a rendelkezésre álló gépjárműparkjuk: 8 nyerges vontató, 4 darus teherautó, 4 négytengelyes teherautó, 11 kéttengelyes teherautó, 3 háromtengelyes teherautó és 2 gépszállító tréler. A vállalkozás építőipari tevékenységet is folytat, ezen belül fő profiljuk az út- és járdaépítés, autóparkolók kialakítása, térburkolás és gépi földmunka. Telefonos, illetve elektronikus megkeresések esetén díjmentes kiszállással vállalják az előzetes felmérést. A gépi földmunkákhoz

vannak jól prosperáló partnereink, működik ifjúsági, honismereti és helytörténeti egyesület, és komoly érdemeket szerzett az Abaúj Polgáraiért Alapítvány. Igyekszünk kulturális téren is központi szerepet vállalni, áprilistól, májustól szabadtéri programok sorát rendezzük, nyári színházi esteket, koncerteket, pálinkamustrát, bográcscsatát, de az őszi és téli időszakban is folytatódnak a színvonalas rendezvények. − Önök is csatlakoztak az Értéktár mozgalomhoz. Miket vettek eddig lajstromba? − Neves személyiségeink, Tóbiás Gyula ornitológus, illetve Csoma József heraldikus mellett ételeink közül a lábatlantyúk és a soros laska is bekerültek a Megyei Értéktárba, s mellettük egyetlen műemlék épületünk, a Szent József-templom, a központi vasútállomás, amely ipartörténeti emlék, valamint az abaúji szőttesek is. Encs nevezetessége a helyi vállalkozók által működtetett Anyukám mondta étterem, ami többször nyerte el az Év étterme címet. Bízunk benne, hogy lesznek követőik. De legnagyobb értéknek az encsi embereket tartom, akik nem könnyű körülmények között élnek, de legtöbbjük szorgalmas, barátságos, vendégszerető. Nálunk nagy jelentősége van a hitéletnek, az egyházi nevelésnek. Nyolc templom található a városban, s közülük négy a rendszerváltás után épült. ■ Szeles András 1966-ban született Szikszón. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán földrajz-biológia, majd média szakon tanári oklevelet és a Műegyetemen közoktatás-vezetői diplomát szerzett. 25 évig pedagógusként dolgozott. Önkormányzati képviselő, alpolgármester, 2014 óta Encs polgármestere, 2002-től a Megyei Közgyűlés tagja. Nős, két gyermek édesapja.

rendelkeznek markolókkal, láncos, gumikerekes és gumihevederes kotrókkal, kombinált rakodógéppel, homlokrakodóval, földgyaluval és csúszó kormányzású rakodóval. Szikszói és encsi telephelyükön személy- és teherautó-, valamint mezőgazdaságigép-gumik értékesítésével, futómű-beállítással, centrírozással, felni- és gumiabroncsmosással is ügyfeleik rendelkezésére állnak. Szikszón egy háromállásos kézi autómosót, Encsi telephelyükön pedig egy kefés autómosót és egy háromállásos önkiszolgáló autómosót is üzemeltetnek. A cég honlapján megtekinthetőek elérhetőségeik és referenciáik: www.mikabeton.hu.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018 17


Mezőcsát tovább növeli megtartóerejét A Dél-Borsod szívében található 6200 lelkes kisváros járási székhely is, ezért az idetartozó nyolc településsel együtt közel 15 ezer ember mindennapjaiért érez felelősséget az önkormányzat. Siposné Horváth Anita polgármestert Mezőcsát aktuális történéseiről kérdeztük. − Jelenleg, a sikeres pályázatoknak köszönhetően, milyen beruházások zajlanak a településen? − Jó néhány energetikai pályázaton nyertünk, ezek a közintézményeink szempontjából voltak igen fontosak, megtörtént az orvosi rendelő, két óvoda és a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése. Jelenleg hat projektünk van közbeszerzés alatt, egyebek mellett teljes mértékben megújul a két óvoda, a városgondnokság épülete, a polgármesteri hivatal belső tere és a régi művelődési ház külseje. 2014 óta közel nyolcmilliárd forint pályázati forráshoz jutottunk. − Az infrastrukturális fejlesztéseknek, a munkahelyteremtésnek köszönhetően érvényesül-e Mezőcsát megtartó ereje? − A Hortobágy kapujában vagyunk, több mezőgazdasági vállalkozás is van a környéken, s ezek munkahelyeket jelentenek az itt élőknek. Az önkormányzat a közfoglalkoztatás keretén belül

A háttérben a református templom

munkát ad nádbrikettáló és térkőelemgyártó üzemében, valamint a kertészetében is. 2014-ben több mint négyszáz volt a közfoglalkoztatottak száma, ez mára 250 főre csökkent. A közterületek karbantartása, a parkok csinosítása mellett dolgoznak közülük a mézeskalácssütő műhelyünkben, a varró- és a kerámiaműhelyben is. A fazekasságnak egyébként régi hagyománya van errefelé, Mezőcsátról származik például a miskakancsó. A legtöbb munkalehetőséget persze az agrárium kínálja. Nyertünk pályázatot egy ipari parki beruházásra, lassan elindul a közbeszerzési eljárás. Az ipari park több száz embernek ad majd munkát, reményeink szerint. Szolgáltatóház, hűtőház és egy 500 m2-es üzemcsarnok felépítését tervezzük, de a tízhektáros terület még tud fogadni egyéb vállalkozásokat is. Jövő

márciusban indulhat el a beruházás. Jelentkeztek már betelepülni szándékozó ipari vállalkozások. Állami beruházásból épült a tanuszoda, a kültéri fitneszpark, van műfüves futballpályánk, a sportegyesületben pedig közel kétszázan sportolnak. Mindent egybevetve, Mezőcsát élhető és szerethető kisváros, sok gyermek születik, ezért a jövő évben bölcsőde építésébe kezdünk. − Látogatott a termálfürdő? − A termálfürdő egy ligetes területen található, rendkívül hangulatos külső és belső terekkel, s valóban nagy népszerűségnek örvend, nem csupán a városban, hanem a környék településein élők körében is. 2016-ban sikerült visszavásárolnunk a korábban magánkézben lévő termálfürdőt, és már zajlik a felújítás előkészítése. A fürdő teljes körű infrastrukturális és gépészeti korszerűsítése mellett új medencék épülnek, és szeretnénk egy kempinget is létrehozni. Olyan kisváros vagyunk, és még inkább azok leszünk, ahol szívesen élnek az emberek. ■ Siposné Horváth Anita 1971-ben született Miskolcon, de kisgyermekkora óta Mezőcsáton él. Az Eszterházy Károly Egyetem andragógia szakán diplomázott. Művelődésszervezőként dolgozott, majd vezette a Kiss József Közösségi Ház és Könyvtárat, munkájával színesebbé téve a város kulturális életét. 2014 óta Mezőcsát város polgármestere.

Emőd vezetésének minden polgára fontos A Miskolctól mindössze húsz kilométerre található település lakossága a kétezres évek elejétől fogva egyre csökkent, és ez a szomorú folyamat megállíthatatlannak látszott. Ám a jelenlegi városvezetés erről mást gondolt. Fekete Tibor polgármesterrel arról beszélgettünk, hogy a megtartó erő olykor nem csupán az anyagi lehetőségeken múlik. Egymást követő generációk nőttek fel úgy Emődön, hogy a munkaképes korú lakosság döntő többsége évtizedek óta ingázik, a legtöbben Miskolcon találnak munkát. Az ottani lehetőségeken túl a kisváros húsz kilométeres körzetében négy ipari park is található. Fekete Tibor polgármester elmondta, hogy helyben a mezőgazdasági termelés, illetve az önkormányzat jelent foglalkoztatási lehetőséget. A közmunkaprogramba 150-170 embert tudnak bevonni. Gondot jelent azonban, hogy a településnek nincs igazán jövedelemtermelő képessége, nincsenek erős nagyvállalkozások. Ez természetesen meghatározza az önkormányzat pénzügyi mozgásterét, a költségvetés közel 95 százaléka állami támogatásból származik. Emőd adóbevétele mindössze 80 millió forint körül mozog. Az ötezer lelkes település 2001-ben nyerte el a városi rangot, s az azóta elért eredményeket két csoportba sorolja a polgármester. Egyrészt történtek önerős, mindenekelőtt infrastrukturális fejlesztések, utak és járdák épültek, parkosítottak. Másrészt pályázati forrásokból 18

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

A székelykapu testvérvárosuk, Parajd ajándéka

bővíthették az intézményhálózatot. Javában épül a művelődési ház, amelyet várhatóan a jövő tavasszal adnak át rendeltetésének. Többfunkciós épületet terveztek, 300 fő befogadására alkalmas nagyteremmel, klubszobákkal, melegítőkonyhával, odaköltözik majd a városi könyvtár is. A 400 millió forintos pályázati pénz mellé az önkormányzatnak jelentős saját forrást is hozzá kellett rendelnie. Most indítják a közbeszerzési eljárást egy kétcsoportos bölcsődére, illetve egy 500 adagos központi konyhára és a hozzá kapcsolódó étkezdére, tudtuk meg Fekete Tibortól. De terveznek energetikai korszerűsítéseket az iskola egyik épületében és a polgármesteri hivatalban is. A polgármester arra a legbüszkébb, hogy a szűkös városi büdzséből tavaly januárban sikerült kigazdálkodniuk egy olyan letelepedési tá-

mogatást, amely 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást jelent annak, aki vállalja, hogy nyolc éven át Emőd lesz az állandó lakóhelye. A támogatás nincs életkorhoz kötve, igényelték már az idősebb korosztály tagjai is. Másfél év alatt eddig több mint húszan éltek e lehetőséggel. A szociális juttatásokkal is igyekeznek minden korosztályt megcélozni, illetve támogatni. A bölcsődében és az óvodában ingyenes az étkezés, a zeneiskolások tandíját átvállalta az önkormányzat, és minden decemberben értékes Mikulás-csomagokkal ajándékozzák meg a gyerekeket. A középiskolások 10 000 forint beiskolázási támogatást kapnak, a felsőfokú oktatásban részt vevők 15 ezret, a 70 életévüket betöltött emődi polgárok pedig 10 000 forint egyszeri juttatásban részesülnek. Fekete Tibor szerint az a legfontosabb, hogy Emőd népességmegtartó ereje növekedjék, és valamennyi helyi lakos érezze azt, hogy megbecsült polgára a településnek. ■ Fekete Tibor Emődön született 1952-ben. Elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, de emellett könyvvizsgálói szakképzettséget is szerzett. Közel ötven éve dolgozik a közigazgatásban. 1989 óta helyi képviselő, majd alpolgármester, 2016-ban időközi választáson lett szülővárosa polgármestere. Nős, két felnőtt fiúgyermek édesapja.


Szikszó város önkormányzata felkészülten várja a befektetőket Szikszónak jó híre van az országban, ipari parkjával, ipari területeivel felkészülten várja a befektetőket – mondja Füzesséri József polgármester, aki úgy véli, hogy a siker az összefogáson túl abban is rejlik, hogy Szikszó keresi az innovatív utakat a fejlődésre. Észak-Magyarországon a megyeszékhely, Miskolc tőszomszédságában található kisváros évszázados történelmi múltra tekint vissza. A ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megye motorjaként működő Szikszó az elmúlt évtizedekben hosszú utat járt meg a sikerért − fogalmaz a polgármester. − A kétezres évek elején zsákutcába kerültünk, az együttműködés helyett a széthúzás ütötte fel a fejét. Pedig minden adottságunk megvolt ahhoz, hogy virágzóvá váljunk. Azt mindannyian tudtuk, hogy a befektetők önmaguktól nem jönnek. A legfontosabb célunk az volt, hogy új üzemek és gyárak települjenek a városba. A szikszóiak barátságosak, tenni akarók, szorgalmas emberek. A közös úton megtapasztaltuk: a befektetett munka megtérül. A Hell Energy Kft. első üzemét 2011 őszén avattuk, s ma már Szikszó nevét naponta ötszázezren emlegetik az országban. Vitathatatlan, hogy a Hell cégcsoport az, amely a legdinamikusabban fejlődik a térségben. Az energiaital-gyártó mellett üdítőital-előállító üzem épült, a világ egyik legkorszerűbb töltőüzeme Szikszón található. De nem szabad megfeledkeznünk azokról a kisebb üzemekről sem, amelyek csak néhány tucat embernek adnak megélhetést. Az ipari parkunkban található szaunákat gyártó üzem jól prosperál, és Ausztriában is öregbíti a szikszói szakemberek jó hírét. De megemlíteném még a REDO Water Systems Kft.-t is, mely több mint harminc országban forgalmazza a Szikszón készült víztisztító berendezéseit. Nagyon sokat köszönhetünk Magyarország kormányának, amely támogatja a szikszói beruházásokat. Az elmúlt év egyik kiemelkedő önkormányzati pályázati eredmé-

A Hell Energy Kft. töltőüzemének avatásán balról: Koncz Ferenc országgyűlési képviselő, Tóth Eszter Anna kommunikációs igazgató és Füzesséri József polgármester fotós: buzafalvi győző

nye – tudtuk meg Füzesséri Józseftől −, hogy az ipari területen 18 hektáron hajtottak végre fejlesztést, ipari csarnokot, utakat, ipari közműveket alakítottak ki, összesen 630 milliós beruházással. Ez a fejlesztés azért is kiemelkedően fontos, mert ez azt jelenti, hogy újabb ipari park létesül Szikszón. Itt olyan csarnokokat, irodákat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik újabb és újabb vállalkozások Szikszóra települését. Egy újabb fejlesztési területet abban látunk, hogy kiaknázzuk a Szikszón található termálvízkészletünket – folytatja a polgármester. − Az uszoda udvarán jelenleg is egy 42 Celsius-fokos termálkút üzemel. A jövőben szeretnénk ezt a természeti kincset az energiatermelés szolgálatába állítani. Egy pályázat kapcsán 50 millió forintot nyertünk termálkút fúrására. Ha minden a terv szerint halad, akkor az itt lelt meleg vizet energiatermelésre és mezőgazdasági célokra tudjuk majd felhasználni. A további lépés a turisztikai hasznosítás lehet. Szikszó intézményi és közösségi hálózata fejlett, hiszen csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha a közösségre támaszkodunk – teszi hozzá Füzesséri József. − Egyházi és állami iskola is működik nálunk, de

Az ipari park területén épülő inkubátorcsarnok látványterve

már óvodásként is a legjobbat kapják a szikszói gyerekek. A gazdasági helyzetünk megengedi, hogy segítsük az arra rászorulókat, sőt üzemeltessük a városi uszodát, amely kicsik és nagyok egészségét és szórakozását szolgálja. Rendkívül büszkék vagyunk az egyházközösségeinkre, a számtalan közösségi rendezvényünkre, ame-

»Újabb fejlesztési területet abban látunk, hogy kiaknázzuk a Szikszón található termálvízkészletünket.« lyekhez biztosítjuk az infrastrukturális hátteret. Az országban egyedülállóan a 62 év felettiek Szikszó-jegyben részesülnek, a 20 000 forintos utalványt különféle helyeken válthatják be az érintettek. De a közösség erősítését szolgálja az is, hogy önkéntes alapon utcamenedzserek gondoznak egy-egy kisközösséget, így vigyázunk egymásra. Számomra nagyon fontos a személyes kapcsolatépítés is, ezért indítottuk el az idén ősszel az úgynevezett kedd estéket, ahol kisebb csoportokban beszélgetünk a város jelenéről és jövőjéről. Az autópálya megépítése még feljebb pozicionál bennünket a befektetői térképen – mondja befejezésül Füzesséri József. − Az autópálya áldás lesz a helyi közlekedésre is, mert mindannyian tudjuk, lassan elviselhetetlen a városon áthaladó forgalom. Igyekszünk új profilokat is menedzselni a városban: elsősorban az egészségturizmust és az innovációkat. Nagy megtiszteltetés volt Szikszó számára nemrégiben, hogy az országból három település egyikeként vehettünk részt egy kínai turisztikai és befektetői konferencián. Szikszó tovább szeretne haladni, bővülni és gyarapodni a jövőben is. ■ Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018 19


vártúrák

A megye tucatnyi, látványosabbnál látványosabb, történelmi és kulturális emlékekben gazdag, múzeumai és kiállításai révén maradandó élményeket kínáló várai és várkastélyai közül magazinunkban most hatot mutatunk be olvasóinknak.

Füzér vára csodálatos természeti környezetben, a Zempléni-hegység keleti részén, egy rendkívül meredek vulkáni kúpon található. A füzéri várhegyet sokan hazánk hét természeti csodájának egyikeként emlegetik. Magáról a várról pedig nagy valószínűséggel elmondható, hogy a tatárdúlás előtt, valamikor a 13. század elején építették. A nyár elején írták alá azt a pályázattámogatási szerződést, amely alapján megkezdődhet a felsővár rekonstrukciójának II. üteme: egyebek mellett a feltárások és a kutatások eredményeként újjáépülnek a lőréses bástyafalak és a darabont őrházak, a várudvaron színpad létesül, a pincében pedig vetítőterem, s a múzeumi és kiállítási programok is új élményelemekkel gazdagodnak.

Boldogkő vára (ld. címoldal) a Boldogkőváralja község melletti ovális alakú, andezittufa

hegy tetején emelkedik a magasba. Története a fennmaradt oklevelek ellenére is nehezen követhető, építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után erődítményként már védte a kassai utat és a Hernád völgyét. Az eredeti várat a 15. században tovább bővítették: a déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott. Később megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a palotát a keleti oldalról övező külső fal. A palotaszárnyban található Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-gyűjteménye. Emellett a látogatók megtekinthetik a régészeti, a hadtörténeti, a numizmatikai, a címer- és zászlókiállítást, valamint a kovácsműhelyt, a hajdani börtöncellákat és a kínzókamrát, de kipróbálhatják azt is, hogy miképpen működött az egykori szárazmalom.

A szerencsi Rákóczi-vár a megye legfiatalabbja: a 16. század közepén az egykori apátsági épület kőfalait nagyobb területű, palánkfallal övezett külső várral is kiegészíttették, majd később reneszánsz stílusban átalakították. A külső várat sokszögű bástyákkal védték, a belső várat pedig zárt, háromtraktusú, belső udvaros tömbbé bővítették. A Zempléni Múzeum 1991 októberében foglalta el mai, végleges helyét a történelmi falak között. Szerencs város és a környék történeti, régészeti, néprajzi és képzőművészeti örökségének gyűjtésén túl az intézmény fő profilját továbbra is a nemzetközi hírű képeslapgyűjtemény és a jelentős exlibris-kollekció gondozása képezi. Ugyanakkor fontos szerepet vállal a hazai édesipar, a cukor- és a csokoládégyártás emlékeinek összegyűjtésében és feldolgozásában is.

A Diósgyőri vár a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épült, s Anonymus krónikájában említi, hogy itt már a honfoglalás idején is állt egy földvár, amelyet 1241-ben pusztíthattak el. IV. Béla a tatárjárás után Ernye bánnak adományozta a helyet, akinek fia, István nádor volt az ovális gyűrűvel körbezárt, két kerek toronnyal büszkélkedő kővár építtetője. A vár felfedezésére egyénileg és tárlatvezetés keretében is nyílik lehetőség. A vendégek számára felejthetetlen élményt nyújt az udvarhölgyek és lovagok kísérete. A vár népe szívesen mesél a régmúlt időkről, a vár falai között zajló diplomáciai eseményekről, a szövődő szerelmekről, intrikákról, cselszövésekről, a középkor mindennapjairól. 20

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

A regéci várról köztudott, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem itt töltötte a gyermekkorát. A vár építésének időpontja a homályba vész, az azonban valószínűnek tűnik, hogy 1285ben már létezett. A legbiztosabb adat az Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melynek alapján elképzelhető, hogy a várat maga a nádor építtette. Az évszázadok során időről időre emelt védőfalak és bástyák ellenére a regéci vár nem nevezhető katonai erődítménynek, hanem sokkal inkább „erődített” uradalmi központnak, illetve − történetének utolsó másfél évszázadában − főúri és előkelő családok rezidenciájának tekinthető. A vár, a látogatóközpont és a kiállítások sok turistát vonzanak az ódon falak közé.

A sárospataki vár, közkedvelt nevén a Rákóczi-vár a hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, a magyar nemzeti örökség része. A várkastélyt és az „erődítéseket” 1534 és 1542 között Perényi Péter koronaőr építtette. Az épületegyüttes magva a közel négyzetes alaprajzú Vörös-torony, melynek legalsó szintjén a rézsűs homlokfalak keskeny lőrésekkel áttörtek. Kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A toronyhoz két irányból csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Udvari homlokzata elé a 19. században boltíves tornácokat emeltek. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, mely utóbbit Lorántffy Zsuzsanna építtette. A Rákóczi Múzeum állandó és időszakos kiállításai, rendkívül gazdag történeti, régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményei egész évben megtekinthetőek.


Edelény biztonságos fejlődési pályára állt Tiszta, rendezett kisváros a Bódva völgyében, teljes körű infrastruktúrával, felújított közintézményekkel, vonzó turisztikai látnivalókkal. Ám nagy utat kellett megtennie a városvezetésnek ahhoz, hogy mindezt elmondhassuk a településről. Molnár Oszkár polgármestertől kértünk interjút. − A rendszerváltást követő évek nehéz gazdasági helyzetbe hozták a települést… − 1995 volt az az év, amikor a bánya és termelőszövetkezet felszámolásával kétezer munkahely szűnt meg. 2002-ben választottak meg polgármesternek, a legfontosabb feladatomnak akkor azt tartottam, hogy kikeveredjünk ebből a nehéz helyzetből. Ami persze nem ment kön�nyen, ugyanis, hogy csupán egyetlen példát említsek, nem volt akkora egybefüggő földterülete az önkormányzatnak, hogy ipari park létesítésére pályázhassunk. Annyit tudtunk tenni, hogy kisebb területeket felkínáltunk befektetőknek, így aztán települt Edelénybe nyomda, alumíniumipari üzem és csokoládégyár is. − A legutóbbi TOP-os pályázatok viszont már esélyt teremtettek az önkormányzat számára…

A város büszke a zöldterületeire

− Valóban, lehetőségünk nyílt arra, hogy tíz hektárra is beadhassunk pályázatot, egy zöldberuházásos ipartelep létesítésére. Igaz, az önkormányzatnak ehhez is kellett földterületeket vásárolnia. A nyertes pályázatunknak köszönhetően már a kiviteli terveken dolgozunk. Inkubátorház fog épülni, de maradnak szabad területek is a befektetni szándékozóknak. Tudományos és technikai parkot szeretnénk létrehozni. − Honnét az ötlet? − Büszkén mondhatom, hogy a görögkatolikus egyház fenntartásában működő általános iskola, az alapfokú művészeti iskola, valamint a gimnázium és a szakképző iskola híre már túlnőtt az országhatárokon. Az oktatási szakemberek is rendre rácsodálkoznak az iskoláink felszereltségére, az oktatás magas színvonalára, különösen

az idegen nyelvek tanítására és az informatikai képzésre. Mindez jó alapot teremt ahhoz, hogy innovatív befektetők érkezzenek a tervezett tudományos és technikai parkba. − Edelény több nevezetességgel is büszkélkedhet. Az önkormányzat tervez-e turisztikai fejlesztéseket? − Edelény Árpád-kori település, igen gazdag történelmi múlttal, számos kulturális emlékkel, unikális látnivalóval. A hányatott sorsú L’Huillier−Coburg-kastély teljes felújítása 2015-ben fejeződött be, azóta állandó és időszaki kiállítások, kulturális rendezvények kedvelt helyszíne. Ugyancsak sok látogatót vonz a borsodi földvár és a tájház. Nemrégiben nyertünk támogatást egy turisztikai pályázaton, amelynek segítségével interaktív bányamúzeumot építünk fogadóházzal, föld alatti idegenvezetéssel. A terveink szerint villanymotoros kisbusz szállítaná a látogatókat a múzeum, a kastély, a földvár és a tájház között. ■ Molnár Oszkár 1956-ban született Sajószentpéteren. Dolgozott a Borsodi Volánnál, majd az üzleti életben vállalt szerepet, ügyvezető igazgatója volt az EuroluxTrans Kft.-nek. Politikai pályája során több területen vállalt megbízatásokat, négy cikluson át volt országgyűlési képviselő. 2002 óta Edelény polgármestere. Nős, öt gyermek édesapja.

Gönc városa lépésről lépésre fejlődik A rendkívül gazdag és változatos történelmi múlt, a festői környezet és a sokféle látnivaló évről évre sok vendéget vonz a kétezer lelkes kisvárosba, amely mások mellett a Károlyibibliáról is messze földön híres. Sivák János polgármester vendégei voltunk. − A kisváros gazdaságának alappillére régebben a mezőgazdaság volt. Vajon így van ez ma is? − Igen, napjainkban is az agrárium játssza a meghatározó szerepet a város életében, mindenekelőtt a híres gönci barackunk. Telepítenek is a gazdák újabb és újabb barackosokat a határban. Sajnos az ehhez kapcsolható feldolgozóipar még nem indult be mifelénk. Ugyanis a tízhektáros, ipari parknak szánt, önkormányzati tulajdonban lévő földterület a madárvonulás miatt a Natura 2000 ökológiai hálózat része lett, ezért ott hat méternél magasabb épület nem emelhető. A területet így változatlanul mezőgazdasági művelésre használjuk, a Start munkaprogram keretében a sertés- és kecskeállományunknak ott termeljük meg a téli takarmányt, s a konyhai zöldségféléket. − Milyen munkalehetőségek kínálkoznak az itt élők számára? − A mezőgazdaság idénymunkát biztosít az embereknek, a barack mellett a földieper, a burgonya, a tök és bodza. Nagy szüksége lenne a településnek egy hűtőház működésére, ami munkahelyeket is teremtene. Néhány

A Huszita-ház ma múzeumként működik

jól prosperáló közepes és kisvállalkozás mellett a közintézményeink foglalkoztatnak még munkavállalókat. A már említett Start munkaprogram keretében több mint száz embert foglalkoztatunk. − Az elmúlt években komoly infrastrukturális fejlesztések történtek Göncön. Melyek voltak a legfontosabbak, és vannak-e további terveik? − Jó néhány olyan beruházást sikerült megvalósítanunk, amelyekhez pályázatok útján nyertünk forrásokat. Teljes egészében kiépült a településen a szennyvízelvezető rendszer, felújítottuk a központi konyhát és a hozzá tartozó étkezdét, autóparkoló épült az iskola mellé, új ravatalozóval bővült a temető. Márciusban adtuk át a polgármesteri hivatal felújított épületét. A 270 milliós pályázati forrás a tetőszerkezet

cseréjére, energetikai korszerűsítésre, a nagyterem felújítására és új kazánok vásárlására volt elegendő. A terveket illetően pedig egyebek mellett pályáztunk kerékpárút-építésre, a diákotthon épületének energetikai korszerűsítésére, tornateremfelújításra és egy piactér kialakítására, illetve útfelújításra is. − Melyek a kisváros leglátogatottabb helyszínei, legnépszerűbb programjai? − Évente több tízezren látogatnak el hozzánk, sokan felkeresik a Károlyi Gáspár Múzeumot, a Huszita-házat, a pálos kolostor és a közelben lévő Amadé vár romjait, de rendkívül kedveltek a nagyrendezvényeink is. Szeptemberben már 8. alkalommal tartottuk meg a többnapos Gönci Pálinkafesztivált. Úgy gondolom, hogy mindazok, akik felkeresik városunkat és annak környékét, felejthetetlen élményekkel és szép emlékekkel térhetnek haza. ■ Sivák János 60 éves, családos. Előbb pedagógusi diplomát, majd közösségfejlesztő végzettségez szerzett. Több mint két évtizednyi, gyermekotthonban végzett munka után 13 évig a megyei munkaügyi központban dolgozott. Először 2011-ben választották Gönc polgármesterévé, majd 2014-ben ismét megkapta a választók bizalmát.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018 21


Portré „A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak” Demjén Ferenc 1946. december 21-én született Diósgyőrben. A Petrik Lajos Vegyipari Technikumban érettségizett. Számos együttesben zenélt: Számum, Dogs, Liversing, Meteor, Sakk-Matt, Tűzkerék. 1970-ben csatlakozott a Bergendy zenekarhoz, s az ott eltöltött hét esztendő alatt olyan dalok szerzője és előadója volt, mint a Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold, Jöjj vissza, vándor, Iskolatáska. 1977-ben megalapította a V’MotoRock formációt, mely 12 éven át tagcserék nélkül aratta hatalmas sikereit. A V’Moto-Rockhoz többek között olyan klasszikusok köthetők, mint a Várj, míg felkel majd a Nap, Jégszív, Fekszem az ágyon, Gyertyák. A zenekar megszűnését követően indult szólókarrierje. Több mint 800 dal szerzője, eladott lemezeinek száma hárommillió körül lehet. 1996-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, s ugyanebben az évben Budapest díszpolgára lett. 2012-ben Kossuth-díjat kapott.

A V’Moto-Rock együttes az 1977-es indulásakor

22

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2018

A festői táj, a dióspusztai birtok, kedvenc állatai, a közelgő születésnap és a közelgő ünnepek mind-mind azt sejtetik, hogy Demjén Ferenc napjai csöndes nyugalomban és békességben telnek. Ám egymásnak adják a kilincset a zenésztársak: minden munkát újabb munka követ. A hazai rockzene ikonja ugyanúgy pörög ma is, mint zenei pályája legelején. − Arra kérem, hogy meséljen a gyermekkoráról, milyen emlékek fűzik a szülővárosához? − Diósgyőrben születtem, családunk házát lebombázták a háborúban, ezért később kaptunk egy szép kertes házat. Négyéves koromig − csak erre emlékszem − mindennap a kertben voltam, a málnabokrok és a fák között. Édesapámat a munkája miatt a fővárosba helyezték, emiatt Pestre költöztünk. Nagyon nem szerettem a zöldből, a szabadságból, a kertből bekerülni a betonrengetegbe. De nem volt más választás, így Pesten nőttem fel, és tulajdonképpen az egész életemet itt töltöttem. A mai napig kötődöm Miskolc és Diósgyőr környékéhez, és rendszeresen visszajárok. Ma már nincs rokonságunk a környéken, de igen sokszor járunk vissza, és például Lillafüred a mai napig a kedvenceim közé tartozik. Ugyanígy megmaradt a ragaszkodás magához a kerthez és a természethez is: azt több mint 70 év alatt sem lehet elfelejteni. Most is egy olyan gyönyörű birtokon élünk a feleségemmel, amelyik tele van fával, akárcsak egy erdő, csodálatos a levegő, és állatokat is tartok. Nagy megtiszteltetés ért, hogy 2018 májusában Miskolc város díszpolgára lettem. Augusztus 20-án pedig a városban koncerteztünk. − Hogyan összegezné eddigi zenei pályafutását?

A zenész imádja az állatokat

− Nincs időm az összegzésre, hiszen folyamatosan dolgozom. Éves szinten több mint negyven koncertet adok a zenekarommal. Igyekszünk Magyarországon belül is minden meghívásnak eleget tenni, de Felvidéken, Erdélyben és a Partiumban is sokat fellépünk. Ebben a szakmában nincs megállás, a közönség szeretete hajt, hétvégenként a koncertezés visz előre és a gondolatok, az ötletek, amiket szeretnék megvalósítani, ezért a számvetés, összegzés ideje még nem jött el. − Mit tudhatunk a most készülő lemezéről és a december 30-ai szuperkoncertről? − December elején jelenik meg az új lemezem, „Lázad a szív” címmel. Bízom abban, hogy sikeres lesz, és szeretni fogja a közönség. Több, vélhetően slágergyanús dal lesz ezen a lemezen. Tíz dal kerül fel a korongra, amelyeket két szerzőtársammal, Menyhárt Jánossal és Závodi Gáborral állítottunk össze. Idestova 25 éve minden év végén szuperkoncerttel zárjuk a zenei szezont. Korábban a megsemmisült Budapest Sportcsarnok, míg 2004-től a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont december 30-án az évzáró koncertnek. Idén lemezkóstoló bulira invitáljuk a közönségünket, és remélem, hogy mindenki megtalálja a kedvenc dalát a régiek közül, és az újakat is együtt énekeljük majd. ■

A közönség vele együtt énekli a dalait


Hotel Bodrog Wellness**** Sárospatak Egy új korszak kezdete… A Sárospatak városközpontjában található négycsillagos hotel vendégkönyvének bejegyzései a magas színvonalú szolgáltatásokat, valamint a személyzet kedvességét és felkészültségét dicsérik. Bágyi Péter szállodaigazgatóval beszélgettünk.

− Kevés szálloda mondhatja el magáról azt, hogy a megnyitása óta folyamatosan megújul. Milyen beruházások történtek az idén? − Szállodánk több mint harmincöt éve várja szeretettel a vendégeit, mi úgy gondoljuk, hogy folyamatosan meg kell felelnünk napjaink egyre magasabb szintű elvárásainak. Ez indokolja a folyamatos korszerűsítést. Éppen az idén érkeztünk el a Hotel Bodrog eddigi történetének talán legnagyobb megújulásához. A Zetastudio belsőépítészeti tervei alapján vadonatúj dizájnt kapott a szálloda földszinti lobbyja, vagyis legfontosabb közösségi tere, továbbá a legfrissebb belsőépítészeti trendeknek megfelelve új superior szobák kerültek kialakításra. − Mi szerepel a 2019-es terveik között? − A fejlesztések természetesen folytatódnak jövőre is. 2019-ben további prémium**** kategóriás szobákat alakítunk ki, valamint bővítjük a wellnessszolgáltatásainkat is, mely keretében egy panoráma élményterasz épül a szálloda második szintjének magasságában, kültéri pezsgőfürdővel, panoráma szaunával, merülődézsával, napozóágyakkal. A

vendégeinknek különleges élmény lesz itt, Tokaj-hegyalján a gyönyörű hegyekre nézve pihenni és kikapcsolódni. − Mindig is híres volt a Hotel Bodrog a konyhájáról… − Úgy vélem, egy hotelnek a szíve mindig az étterme. Szállodánkban hos�szú évek óta a legmodernebb gasztronómiai eljárásokat alkalmazzuk az ételek elkészítésénél, melyekhez a felszolgálásuk során a fantasztikus tokaji borokat társítjuk. Különleges gasztronómiai élmény a Rákóczi-várban általunk szervezett többfogásos reneszánsz lakoma, ami felejthetetlen és egyedi élmény minden korosztály számára. − Ön esztendők óta sokat tesz a szállodai szakemberek magas színvonalú képzésének érdekében. Miért? − Nagyon fontosnak tartom, hogy a szállodaipar a jövőben is dinamikusan fejlődő ága legyen a nemzetgazdaságnak, ehhez pedig jól képzett szakemberek kellenek. Ezért veszünk részt a szakképzésben, mind a szakiskolai, mind a duális képzésű felsőoktatási vonalon. Egy szálloda csak jól képzett szakemberekkel képes magas színvonalon üzemelni.

− Sárospatak gazdag kulturális kínálatával, látnivalóival, csodálatos természeti környezetével tökéletes helyszín a pihenésre, a feltöltődésre. Jól gondolom? − Igen, maga a város történelmi adottsága komoly vonzerő, talán ennek is köszönhető, hogy a vendégeink is a prémium szolgáltatásokat keresik. A város és a szállodánk együtt ideális helyszín a konferenciaturizmus, illetve a csapatépítő tréningek számára. Az év végéhez közeledve kedvezményes ajánlatokkal, többek között kényeztető karácsonyi wellness csomagokkal, szilveszterkor pedig a csúcsgasztronómia bemutatásával és színvonalas programokkal várjuk vendégeinket. Bágyi Péter 1983-ban született, tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakán végezte. Neves hazai és külföldi szállodákban szerzett tapasztalatokat. Jelenleg a Hotel Bodrog Wellness**** igazgatója. Fiatal szállodásként szívügyének tekinti a magyar szállodaipar színvonalának folyamatos fejlesztését.

Borsod megye 2018 23


Békés ünnepeket

és közös sikerekben gazdag

Boldog Új Évet Kívánunk!

Megyéről megyére–Fedezzük fel kincseinket!

...folytatás 2019-ben! 3

Csongrád megye magazin 2015

www.pannoniakincsei.hu www.pestmegyelapja.hu www.cosmomedia.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén megye magazin 2018  
Borsod-Abaúj-Zemplén megye magazin 2018  
Advertisement