Page 1

2012. SZEPTEMBER


Havi apropó

03

Szeptemberi tématerv

04

A házirend fontosabb pontjai

05

Az új csapat: Mi az a gyógypedagógiai asszisztens?

06

A hónap témája: Bábjáték

08

2


HAVI APROPÓ:

S ZÜLŐI ÉRTEKEZLET

A Z ELSŐ FÉLÉV NYÍLT NAPJAI :

2012. 09. 05. SZERDA Témák:

Szeptember 10. (hétfő) – mamuszos nap

Személyi változások

Szeptember 12. (szerda) – mamuszos nap

Szokásaink, szabályaink felelevenítése

Szeptember 28. (péntek) – mamuszos nap

Napirend, heti rend

Az év kiemelt nevelési feladatai

Az első félév tervezett eseményei

SZMK megalakítása

K IRÁNDULÁS

:

Október 02. (kedd) – mamuszos nap Október 04. (csütörtök) – mamuszos nap Október 11. (csütörtök) – mamuszos nap December 21.(péntek) – családi délután

G YŰJTŐMUNKÁK : -

Őszi levelek Gesztenye

Szeptember 14-én, vagy 21-én (időjárás függő) kirándulni megyünk. Úti célunk: Királyrét. A kirándulás tervezete kidolgozás alatt áll, de még a kitűzött nap előtt kifüggesztjük az üzenő táblára

3


SZEPTEMBERI TÉMA TERV

A változtatás jogát fenntartjuk! Nyári élmények

Szeptember

Gyümölcs/ szilva/kék

Gyümölcs/ szőlő/zöld

1.hét

2. hét

3. hét

4. hét

(09.03.-09.07.)

(09.10.-09.14.)

(09.17.-09.21.)

(09.24.-09.28.)

Tóthárpád Ferenc: Adrienn és Balázs nyaral

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz /részlet/

Járásgyakorlatok, gimnasztika

„Nyaralunk” gyakorlatok

utánzó

mese-vers

Weöres Galagonya

testnevelés

Járásfutásgyakorlatok, gimnasztika

Nyári élmények megelevenítése szabadon választott technikával (ceruza, zsírkréta, festék)

Homok kép készítés ragasztással

vizuális nevelés

„Az én nyaram” - ki hol és kivel, mivel töltötte a nyarat

„Nyaral a család” élménybeszámolóval egybekötött fotónézegetés

külsővilág tevékeny megismerése

ÉNÓ 231 Megy a kocsi, fut a kocsi

Balatonnál, sej-haj de jó...

ének-zene, mondóka

Sándor: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Vers: Csanádi Imre: Szüret után (ism.) és

„Szüret” gyakorlatok

utánzó

Őszi fa /szilvafa – kicsiknek/ nyomdázása többféle nyomdával

Krepp-papír kép készítése ragasztással

Szilvás készítése

„Egészségünkre!” saját készítésű gyümölcslevek

sütemény

Törzsök Béla Zenehallgatás kötet 61 Hull a szilva a fáról

Lipem-lopom a szőlőt... (ism.) A kállói szőlőbe

4


A HÁZIREND FONTOSABB PONTJAI Kedves Szülők! Az alábbi szabályok betartása gyermekeitek védelmét szolgálja, valamint az óvoda dolgozóinak nevelőmunkáját segíti.

* A beszoktatásnál a szülő nem lehet a teremben. Ez elsőre talán keményen hangzik, de az elmúlt év minket igazol, a gyerekek nagyon hamar, zökkenőmentesen beszoktak. Ha ez szülővel történt volna, akkor ún. duplán kellett volna beszokniuk. Természetesen maradjatok a közelben. * A csoportszobába csak egy-egy darab alvós plüssállatot/babát/rongyit lehet behozni, amit az alvásnál lehet használni. Egyéb játékokat nem lehet behozni, eltűnésükért felelősséget nem tudunk vállalni. * Az óvodába 8:30-ig be kell érkezni. Ellenkező esetben a gyermek lemarad a reggeli étkezésről. * Az óvodai csoportszobában váltónadrág, váltócipő használata kötelező!!! * Ha az óvoda számára behoztok egy játékot, akkor fél év múlva ne kérjétek vissza. Mindenki olyan dolgot adományozzon a csoport számára, ami már otthon nem használatos, de itt a csoportban még sok gyermek örülne neki. Az ilyen felajánlásokat előre is nagyon köszönjük! * A csoportszoba üveg ajtóin kérjük, ne kukucskáljatok be, mert ez zavarhatja a gyerekeket (elkezd sírni, hogy az ő anyukája/apukája még nem jött érte, nem eszik, gyorsan eszik, elvonja a figyelmét, stb.) * Az óvodai tevékenységek 9:15-kor megkezdődnek, ezért ha a telefonáltok a csoportba bármilyen okból kifolyólag, akkor azt előtte tegyétek. * Az öltözőket használat után úgy hagyjátok, ahogy találtátok – tisztán és rendezetten. * A folyosón nem futhatnak a gyerekek, még szülői felügyelettel sem. * Ha a szülő a gyermekéért jön, és átveszi az óvónőtől, akkor a gyermek már a szülő felelősségére tartózkodik az épületben. * Az óvodát a legrövidebb úton a legrövidebb időn belül el kell hagyni. * Az óvoda kapuja előtti udvar nem játszótér (ahogy az óvoda sem az), alvóidőben pedig fokozottan kérünk Titeket, hogy csendben hagyjátok el az intézményt, tekintettel a csoportszobában alvó gyermekekre. * Egy gyermek számára a napi (max.) 10 óra óvodai tartózkodás javasolt.

Előre is köszönjük, hogy ezekre a szabályokra figyelni fogtok!

5


További fontos információk:

* Ha gyermeketek ételallergiában szenved, bizonyos ételeket nem ehet, esetleg tartósan gyógyszert szed, vagy bármi másra allergiás, arról mihamarabb tájékoztassátok a csoport óvodapedagógusait. * Az ételleadással kapcsolatban jelezzétek, hogy gyermeketek mikor nem fog jönni óvodában. * Szintén jelezzétek, ha hosszú (vagy rövidebb) szünet után a gyermek ismét jön óvodába. Ha egy-kétszer ez véletlenül elmarad, vagy hirtelen közbejön valami, attól még tudunk számára ételt biztosítani, de a legközelebbi alkalommal már nem. * Aznap délelőtt 9 óráig lehet lemondani/leadni a másnapi ebédet. * Ha a gyermek nem jönne másnap óvodába, azt még előző nap jelezzétek (pl.: nagymamához utazik, egyéb külön program) a csoport egyik óvodapedagógusának, ellenkező esetben a gyermeket orvosi igazolás ellenében (közösségbe mehet) tudjuk csak fogadni. Ezt nagyon szigorúan vesszük, a többi gyermek egészségének érdekében. * Óvodai ünnepeink zártak (mikulás, karácsony, farsang, húsvét), ez alól kivételt képez az anyák napja, melynek keretében tartjuk a ballagást, évzárót is. Azonban, hogy a szülőket se fosszuk meg a közös ünnepségektől, családi délutánokat tartunk az ünnepekhez, alkalmakhoz kötődően.

AZ ÚJ CSAPAT: MI AZ A GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENS? A gyógypedagógiai asszisztens a gyógypedagógus jobb keze, illetve a sérült személy legfőbb segítője, támasza. Legfontosabb feladata, hogy a fejlesztett személy mindennapi életét és tanulását segítse. Mielőtt megkezdi munkáját, tájékozódik a sérült/akadályozott gyermek/felnőtt fejlődésmenetéről, szociokulturális hátteréről és aktuális helyzetéről.

Az óvodában a gyógypedagógiai asszisztens munkájának legfontosabb része, hogy az óvodapedagógusok irányításával segíti a sajátos nevelési igényű gyermeket a fejlődésben és céljainak elérésében, ennek érdekében kiemelten foglalkozik vele a csoporton belül. A foglalkozások alkalmával a többi gyermeket is figyeli, s a problémával küzdőknek segítséget nyújt. Mivel sokat van a gyermekekkel, hamar kiismeri őket, így tisztában van erősségeikkel, gyengéikkel, sajátosságaikkal. Feladatai közé tartozik, hogy a gyermeket átveszi a szülőtől, illetve átadja a szülőnek, tevékenyen részt vesz a csoport mindennapjaiban.

6


A gyógypedagógiai asszisztens tanulmányait egy OKJ-s tanfolyamon végzi, ahol a modulok a következők: Általános pedagógiai asszisztensi feladatok, Általános gyógypedagógiai feladatok és Fogyatékosság-specifikus gyógypedagógiai feladatok I-II.

Balról jobbra: Márti néni, Ildi néni, Dóri néni, Réka néni

7


A hónap témája: Óvodai bábjátékok 3/1

A bábjáték a művészet ősi ága. A stilizált figurák, a groteszk mozgások, a bábszínpad sajátos atmoszférája a lényeg kiemelésének és művészi értelmezésének olyan lehetőségét teremti meg, amellyel a hagyományos „élő színház” nem rendelkezik. A bábművészet tehát nem kizárólagosan „gyermekműfaj”, hanem öntörvényű, a színpadi ábrázolás más formáival egyenrangú művészet, mely bármilyen életkorú néző számára színvonalas szórakozást és maradandó élményt képes nyújtani. Az óvodás korú gyermek bábélménye azonban gyökeresen különbözik minden más korosztályétól. Amíg a felnőtt néző számára a bábu a színész által mozgatott és beszéltetett anyag (szövet, fa, papír), és a bábjelenet érdekessége a valóság karakterisztikusan torz utánzásában rejlik, a 3-6 esztendős gyermek számára a bábu élőlény, s a jelenet, amelyet bábok játszanak el, maga a valóság. Az első pillanatban talán meglepően hangzik,hogy az óvodások a bábot élőlénynek vélik, „aki” saját hangján beszél, saját erejéből mozog. Abban az esetben – mondhatná valaki -, ha a színész a paraván mögül kezeli a figurát, és a gyerek nem lát mást, csak a mozgó és beszélő bábut, ez még hihető. De mi a helyzet például a gyűszűbábok esetében, melyeket a felnőtt – a szülő vagy az óvónő – a gyerek előtt húz fel az ujjaira, és a gyerekek körülötte ülnek, amikor mozgatja, beszélteti őket? Nyugodtan mondhatom: ugyanaz. A paraván létezésének, vagy hiányának semmi köze nincs ahhoz, hogy a gyermek életet – érzést, szándékot, gondolatot – tulajdonít a felnőtt bábozó kezén mulatságosan ugráló figurának. Körülbelül 6-7 éves korig a gyermek gondolkodása és világképe minőségileg más, mint a felnőtté. E sajátos gyermeki gondolkodásmódnak egyik igen fontos, sokat vitatott és sokszor félreértett jegye az énközpontúság, az egocentrizmus. A köztudatban az egocentrizmus az önzés, a túlfejlett öntudat jellegzetes formájaként él, éppen ezért nehéz megérteni, hogy a gyermek egocentrizmusa éppen a hiányosan fejlett éntudat természetes következménye. Amikor a gyermek világra jön, semmit nem tud önmagáról. Énjének határai nincsenek kicövekelve a teste körül, ebbe a primitív egyetemes „én”-be tehát nem csak önmaga, de környezetének személyei, tárgyai is beletartoznak. A gyerek hosszú és bonyolult fejlődési folyamat eredményeként válik képessé arra, hogy önmagát – mint egyes szám első személyt – kiemelje környezetéből, és ez a folyamat óvodáskorban korántsem zárul még le. Egyszerűen szólva: A gyerek nem azért képtelen egy másik ember nézőpontjából szemlélni környezetét, mert „túlfejlett individuum”, hanem azért mert nem tudja még kellően különválasztani önmagát környezetétől.

Dr. Ranschburg Jenő

8


Pillangó Híradó 2012. szeptember  

A Piros Pillangó csoport havi beszámolója

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you