Page 1

és városfejlesztési, geopolitikai, geoökonómiai szakértő. 2000-től a Gazdasági Minisztérium regionális gazdaságfejlesztési helyettes államtitkárság titkárságvezetője. 2004-től az Európai Bizottság által indított Team Europe szakértőbizottságának tagja regionális politika témakörben. 2005 őszén az induló Gazdasági Konzultáció titkára. A Jövőkép vitairat társszerzője és koordinátora.

Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák? Fúziók korában élünk, hálózatok világában és minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükségünk, melyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával. A 21. század felfedezőinek és geostratégiáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak. Ez az „Útikönyv” ebben a különleges geopillanatban segít eligazodni – 100 térképpel, ábrával, infografikával – egyszerre ad térképet és iránytűt az olvasó kezébe!…

Az Új Széchenyi Terv kidolgozásának főkoordinátora. 2010-től a Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely vezetője, majd gazdaságtervezési helyettes államtitkára, 2012-től tervezéskoordinációs államtitkára. 2013–2016 között a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója. A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány

„A gondolkodók elmesélnek egy történetet, kialakul egy közösség, amely továbbviszi a gondolatot. Ez a könyv is egy ilyen mém, amelynek nyomán kialakult egy konceptuális modell a tér tapasztalatáról.”

prof. dr. baracskai zoltán egyetemi tanár „A képekkel, adatokkal és tényekkel gazdagon illusztrált könyv a legújabb földrajzi, közgazdasági, urbanisztikai eredmények alapján ad választ arra a kérdésre, hogyan lehet előre látni a globális folyamatokat.”

PROF. Dr. Tózsa István egyetemi tanár

kuratóriumának elnöke. ISBN 978-963-414-147-1

CSIZMADIA NORBERT A 21. SZÁZAD MEGISMERÉSÉNEK TÉRKÉPE

Geográfus, gazdaságstratégiai, terület-

Térben és időben különleges geopillanat részesei vagyunk, új értékrend

GEOPILLANAT

van kialakulóban, melyben a tudásé és a kreativitásé a legnagyobb szerep. A gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így a múlt határvidékeiből alakulhatnak ki a jövő központjai. Az egypólusú világ is többpólusúvá válik, miközben a globális stratégiákat felváltják a regionális együttműködések. Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák? A 21. század felfedezőinek és geostratégáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak.

GEOPILLANAT

csizmadia norbert

Térben és időben különleges geopillanat részesei vagyunk, új értékrend van kialakulóban, melyben a tudásé és a kreativitásé a legnagyobb szerep. A gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így alakulhatnak ki a múlt határvidékeiből a jövő központjai.

CSIZMADIA NORBERT

Fúziók korában élünk, a hálózatok világában, mert minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükség, amelyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával. Ez egy útikönyv ebben a különleges geopillanatban, mellyel igyekszem térképet

A 21. SZÁZAD MEGISMERÉSÉNEK TÉRKÉPE

és iránytűt is adni az olvasó kezébe.

csizmadia norbert


Bevezető

A különleges geopillanat

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság átrendezte világunkat, új értékrendek, új találkozópontok, új szereplők eddig nem ismert együttműködése alakultak ki, melyek azóta is folyamatosan formálják Földünk képét. Az eddig működő modellek, térképek és receptek már nem funkcionálnak, új megközelítésre van szükségünk, egyre eredetibb megoldások váltak indokolttá. Különleges geopillanatban élünk. Olyan században, melyben a tudásnak és a kreativitásnak van a legnagyobb szerepe, és ahol új értékrend van kialakulóban. A 21. század szakít a hagyományos földrajzi térképekkel, ezért újra kell rajzolni őket e soha nem látott lehetőségek és nem tapasztalt kihívások évtizedeiben. A gyorsuló technológiai fejlődés eredményeiről szinte naponta kapunk híreket. 2016 elején igazolták először a gravitációs hullámok létét, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is sikerült mérföldkőnek tekinthető áttörést elérni, amikor a Google fejlesztői által életre hívott AlphaGo először győzte le az embert a világ egyik legbonyolultabb játékaként számon tartott, mintegy 10170 lehetséges játszmát magában foglaló kínai eredetű játékban, a góban. Biztató eredmények születnek a fúziós energia előállítása terén is, egyes vélemények szerint pedig már a technológiai szingularitás sincs messze. Az új technológiákon alapuló 24/7 órás globális gazdaságnak köszönhetően a tehetség a távolságokat áthidalva tör utat magának. Azonban nemcsak az egyének (gazdasági és egyéb) mobilitása nőtt az internet, a modern tömegközlekedés és az új iparágak megjelenésével, hanem a nemzeteké, a közösségeké és az országoké is. Ahogyan ma egy kínai –9–


A különleges geopillanat

A különleges geopillanat

közgazdász, egy amerikai geográfus és egy magyar mérnök könnyedén közös vállalkozásba kezdhet, úgy kapcsolódhatnak össze a több ezer kilométer távolságban fekvő országok is közös érdekek, gazdasági, politikai együttműködések mentén. Mindeközben a klímaváltozás, illetve annak +2 °C-on belül tartása, az emberiség életfeltételeit fenyegető környezetpusztítás, az ezek következményeihez való alkalmazkodás, a növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági válságok, a nemzetközi konfliktusok, migráció – a lista még hosszan folytatható – együttesen soha nem látott kihívások elé állítják az emberiséget. E folyamatokat térben szemlélve azt láthatjuk, hogy a gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így a múlt határvidékeiből alakulhatnak ki a jövő központjai. Ezáltal az egypólusú világ is többpólusúvá alakul, miközben a globális stratégiákat felváltják a regionális együttműködések.

Ehhez mindenekelőtt újfajta látásmódra, átfogó tudásra, egyedi ötletre és kreativitásra van szükségünk. Az újszerű tudás megteremtéséhez először meg kell ismernünk a minket körülvevő világot.

Térben és időben egy különleges „geopillanat” részesei vagyunk: ahol a globális tér fragmentálódik, ahol a tudás, a kreativitás és a jól képzett munkaerő válik a legfontosabb értékké, s ahol a régi perifériákon elhelyezkedő, tudásintenzív gazdasággal rendelkező országok lehetnek az új igazodási pontok. Mindenki azt kutatja a maga szakterületén, hogy kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai. A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák? A 21. század felfedezőinek és geostratégáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak.

Fúziók korában élünk, a hálózatok világában, együtt dolgozunk közgazdászokkal, szociológusokkal, geográfusokkal, mérnökökkel, mert minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ebben a könyvben vezető stratégiai gondolkodók elemzései, gondolatai, jövőképei, szakmai tanulmányaiknak és mémjeiknek közös metszete rajzolódik ki, stratégiai műhelymunkák eredményei, érdekes könyvek vezérgondolatai és a legújabb trendek értelmezései találkoznak, mert hiszem, hogy a világra nyitott, hétköznapi emberként és hivatásszerűen a világ feltérképezésével és megértésével foglalkozó szakemberként egyaránt szükségünk van a geográfiára. Ha a földrajzot egy mondattal szeretnénk definiálni, akkor azt mondhatjuk, a földrajz nem más, mint a világunk megismerésének eszköze. Ez egy útikönyv ebben a különleges geopillanatban, amelyhez igyekszem térképet és iránytűt is adni az olvasó kezébe.

Vitorlát fel – Navigare necesse est! Csizmadia Norbert

Ehhez új térképekre van szükség, amelyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával. A 21. század felfedezőinek ugyanis már nem a Sarkcsillag elhelyezkedését kell ismerniük a tájékozódáshoz, hanem pl. az innovációs klaszterekét, a világ legjobb egyetemeit, a legújabb technológiai vívmányokat, illetve ezek térbeli kapcsolódási pontjait, hálózatait. Ezek a térképek pedig már nemcsak a tájékozódásban segítenek, hanem abban is, hogy érvényesülni tudjunk egyéni, országos, regionális vagy akár globális szinten.

– 10 –

– 11 –


Földünk rajza: a 21. század megismerésének térképe


1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

Londontól Buenos Airesig a világgazdaság minden globális központjában kirendeltséget tartanak fenn, és a tőke szabadon áramlik a világ különböző régiói között. Érthető tehát, hogy a gazdaság és a társadalom szerveződésében a földrajzi tér szerepe is gyökeresen átalakult. A földrajzi elhelyezkedés és a fizikai távolságok korábbi jelentősége eltűnni látszik. A szállítási költségek csökkenése és a fizikai téren átívelő technológiák nyomán a távolságok lerövidülnek, ám egyúttal a tér be is „sűrűsödik”.

A földrajz vége? – O’Briennek nem lett igaza A globalizáció nem csupán korunk jellemzője, hanem a történelem nagyobb távlatában érvényesülő folyamata. Már az ókori Római Birodalmat is vitathatatlanul globalizációs konstrukciónak tekinthetjük, hiszen az akkor ismert világ nagy részét egyesítette. A globalizációhoz vezető forradalmi lépések voltak a nagy földrajzi felfedezések Amerika felfedezésétől Magellán Föld körüli utazásáig, majd jóval később az egyes kontinensek addig ismeretlen belső területeinek feltárására irányuló expedíciók egészen a 19. századig. A globalizáció egyértelmű mérföldkövei voltak a 19. században a világ nagy részére kiterjedő gyarmatbirodalmak, melyek közül a legnagyobb, a Brit Birodalom 1922-es fénykorában a világ területének 22%-át, lakosságának 20%-át foglalta egységes igazgatási és gazdasági rendszerbe. Bár a nagy birodalmak felbomlottak – talán az USA és Oroszország tekintető közülük csak kivételnek –, az egységesülés korábban elképzelhetetlen mértékben felgyorsult és kiteljesedett. Napjainkra a globalizációs folyamatok hatására az emberi társadalom, és vele együtt a gazdaság működése gyökeresen átalakult. A globális gazdaság integrálódása és hálózatosodása évtizedről évtizedre gyorsuló ütemben megy végbe. A gazdasághoz kapcsolódó korlátok lebontása, a szabványok világszin­tű egységesítése és a fogyasztási szokások globális homogenizálódása következtében olyan globális gazdaság születik, amely egyre inkább szervesebb egészet alkot és egységként viselkedik. Ezt az egységesülést az is jól szemlélteti, hogy a nagy pénzintézetek Hongkongtól New Yorkig,

Egy brit közgazdász, Richard O’Brien a ’90-es évek elején a nemzetközi pénzügyi rendszert elemző könyvét Globális pénzügyi integráció: a földrajz halála címmel jelentette meg,1 és rögtön ama vita központi figurájává vált, mely a tér globalizált világunkban betöltött szerepéről folyik. O’Brien érvelése szerint már könyve megírásakor is naponta több tízmilliárd dollár forgott a nemzetközi pénzpiacokon, a modern informatikának köszönhetően pedig másodpercek alatt lehetett ugyancsak dollártízmilliárdokat eljuttatni a Föld egyik sarkából a másikba. – Nincs messze tehát az a jövő – jósolta akkoriban O’Brien –, mikor „a gazdasági fejlődés szempontjából a földrajzi elhelyezkedés már nem számít tényezőnek”. Nos, ma már biztosan állíthatjuk, hogy O’Briennek – aki idővel jövő­ kutatóvá vált, utóbb pedig a zenészi pályát választotta – nem lett igaza. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az elmúlt évtizedben a szakmai-tudományos és a gazdaságpolitikai diskurzusban a világ globális átrendeződésével összefüggésben éppen hogy felértékelődött a területi elhelyezkedés. A világ globális gazdasági-társadalmi kérdéseit boncolgató legnagyobb hatású gondolkodók sora foglalkozik a térbeliség és a helyek, ezek közül is kiemelten a városok szerepének erősödésével. Richard Florida a modelljében a  gazdasági prosperitás forrásának tekintett kreatív osztály felemelkedéséhez esszenciálisnak látja a helyek, azon belül a városok szerepét. Edward L. Glaeser, a Harvard Egyetem közgazdász profes�szora egyenesen a városok (gazdasági) diadaláról írta egyik fő művét.2 Ugyanakkor érdemes arra is figyelnünk, hogy a  geopolitikai guru, Robert D. Kaplan a globális folyamatokban a területiség meghatározó

– 14 –

– 15 –


Első rész

Földünk rajza

szerepének elismerését emeli a fókuszba a The Revenge of Geography című kötettel, amit O’Briennek adott válaszként is olvashatunk. Ma azt tapasztaljuk, hogy különféle társadalomtudományi szakterületeken felértékelődik a világ és a kisebb régiók földrajzának kutatása. A 2008-ban közgazdasági Nobel-díjjal elismert Paul Krugman által leírt új gazdaságföldrajz a növekedés térbeli egyensúlyi modelljét állította fel, és visszaemelte a földrajzi gondolkodást a közgazdaságtani gondolkodás fősodrába.

1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

1. ábra. A legjelentősebb kikötők és nagyvárosok elhelyezkedése a világon

Mi is zajlik voltaképpen a globális gazdasági térben? A globalizáció folyamatában a szállítási költségek csökkennek, az egymástól távoli területek összekapcsolódnak, és a globális termelés térbeli rendszerei átszövik a Földet. A tudásalapú gazdaságban elsőre úgy tűnik, hogy az információ „fittyet hányva” a fizikai térre képes a Föld szinte bármely pontjára azonnal eljutni a digitális technológiák szakadatlan fejlődése révén. Mégis szembetűnő, hogy a gazdaságban egyúttal erős területi koncentrációs tendenciák érvényesülnek: rendkívüli módon felértékelődik a városok szerepe, és felerősödik az úgynevezett agglomerációs hatás jelentősége. Miközben azonban a termékpiacok jelentős része globális léptéket ölt, az „input piacok” – mindenekelőtt a munkaerő és a technológia – nagyon is helyhez kötötten működnek. A globalizáció nemcsak egységesíti a világot, hanem meg is osztja. A termelés hálózatai az egész Földet átszövik, ugyanakkor a gazdaság centrumtérségeire egészen más típusú tevékenységek jellemzők, mint a Föld kevésbé fejlett, periférikus területeire. A különbség elsősorban a hozzáadott értékkel ragadható meg. A fejlett gazdaságok magas bérköltségét ugyanis kizárólag a folyamatos újítás és innováció – az új termékek monopolhelyzete – tudja biztosítani, míg a tömegtermelést alacsonyabb termelési és bérköltséggel dolgozó, kevésbé fejlett régiókba lehet telepíteni. (1. ábra) A globalizáció főbb következményeit a gazdaság térbeliségét illetően az alábbiak szerint összegezhetjük: a főbb globalizációs folyamatok, az infokommunikáció elterjedése és a dereguláció térnyerése következtében napjainkban kettős térbeli folyamat figyelhető meg: a gazdasági tevékeny-

– 16 –

Forrás: Nicholas Rapp, upplychainbeyond.com, http://supplychainbeyond.com/6-maps-explainglobal-supply-chain/ (2016.04.27.)

ségek földrajzi szétterjedésével párhuzamosan megerősödtek a lokális tendenciák is. Másképpen, a térbeli koncentrálódás gazdasági szerepe felértékelődött, miközben távoli üzleti partnerek között is megerősödhetnek a tartós kapcsolatok. A globális iparágak vállalatai a termékpiacokat, értékesítést tekintve országcsoportokban terveznek, míg az inputpiacokat és a termelést szervezve szubnacionális régiókban, általában városokban és vonzáskörzetükben gondolkoznak. A globálisan versenyző cégek felismerték, hogy versenyelőnyeik forrásai térben koncentrálódnak, ezért helyben kell lépniük ezen előnyök megerősítésére. Ez az iparági verseny vonta maga után a régiók, területi egységek gazdasági szerepének felértékelődését, ami egyrészt a régiók közötti riva­ lizálásban, a speciális jellemzőkkel bíró városversenyben is tetten érhető, másrészt a térbeli koncentrálódásból eredő agglomerációs előnyök (lényegében a térbeli külső méretgazdaságosság) fokozott üzleti kiakná-

– 17 –


Első rész

Földünk rajza

AZ ÚJ GAZDASÁGFÖLDRAJZ ÉS A RÉGIÓK KÖZÖTTI VERSENY A Nobel-díjas Paul Krugman3 „új gazdaságföldrajz”-elmélete szerint térben kiterjesztve adható meg az új feltételeket is leíró általános egyensúlyelmélet. A fajlagos szállítási költségek mérséklődése, a méretgazdaságosság felértékelődése, a globális iparágakban a növekvő mérethozadék szerepe, a monopolisztikus (és oligopolisztikus) térbeli verseny, illetve az agglomerációs extern hatások írják le az új feltételek között működő gazdaságot. Az új gazdaságföldrajz szerint ezen hatásokból adódnak a térbeli koncentrálódáshoz vezető centripetális, illetve a térbeli szóródást előidéző centrifugális erők, így a két ellentétes erőhatás következtében térbeli egyensúly alakul ki. Az elméletből következik a térbeli koncentráció, vagyis a nagyvárosi gazdaságok felértékelődése, amelyek a globális gazdaság csomópont­ jaiként működnek. Az országok és térségek közötti verseny vizsgálata napjainkban a közgaz­ daság- és regionális tudomány egyik kiemelt kérdéskörévé vált, élénk vitákat generálva. Paul Krugman korábbi4 közismert véleményében vitatta, hogy az országok (és így térségek) között a vállalati szektoréhoz hasonlítható verseny lenne (például egy ország érvényesülése nem szükségszerűen jár együtt a versenytárs országok háttérbe szorulásával), mi több, a versenyképesség fogalmának kezdeti használatát is veszélyesnek tartotta, mivel a komparatív előnyök szerint kialakuló nemzetközi munkamegosztásban mindegyik ország nyertes lesz, mindenhol javul az életszínvonal. Mindegyik térség gazdasága automatikusan növekedni fog, ha relatív előnyeik alapján szakosodnak. Michael E. Porter szerint ezzel szemben a régiók közötti versenyben nem a relatív (komparatív) előnyök érvényesülnek, hanem az iparági versenyhez hasonlóan itt is a kompetitív, vagyis az abszolút előnyök váltak fontossá. Porter szerint a területi versenyben „a versenyképesség a termelékenységtől, vagyis attól függ, hogy hogyan hasznosul helyben a tőke, az emberi és a természeti erőforrások. A termelékenység határozza meg a fenntartható életszínvonalat”.5 Ebből következően a gazdasági növekedés nem automatikus. A térségek közötti versenyben lesznek nyertesek és vesztesek is, ezért a gazdaságfejlesztésben a stratégiai tervezésen alapuló programokat kell ösztönözni. (Porter meglátása szerint ugyanis a klaszteralapú szerveződések képesek a globális versenyben helyt állni.) A regionális gazdaságtanban, gazdaságföldrajzban ma már elfogadottnak tűnik, hogy verseny van a régiók között, de ennek jellemzői eltérnek mind a vállalatok, mind az országok közötti versenytől. Capello Roberta megfogalmazásában: „a régiók inkább abszolút, nem pedig komparatív előnyök alapján versenyeznek”.6 A régiók közötti verseny következményei hasonlítanak az országok közötti verseny eredményéhez: például a sikeresen versenyző régiókban nőnek a jövedelmek, javul az életszínvonal és a foglalkoztatás, valamint új beruházások jelennek meg, illetve a tehetséges és kreatív fiatalok, üzletemberek odaköltöznek.7

– 18 –

1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

zásában. A fenti folyamatok következtében bizonyosan újra kell értékelni a közgazdaság-tudomány több kiinduló hipotézisét, így a területi verseny jelenségét, a hozzá szorosan kötődő gazdasági növekedés és fejlődés értelmezését, valamint az új kihívásokra adott gazdaságpolitikai és fejlesztési elképzeléseket is.

Hol terem a tudás? – Helyek a tudástermelésben A világgazdaság új fejlődési szakaszba lépett – a sikeres gazdasági növekedés legfontosabb feltétele az innováció, a tudás és a kreativitás8. Az egyes országoknak ezért olyan stratégiát kell létrehozniuk, amellyel át tudják terelni gazdaságukat a tudás és az innováció vezérelte fejlődés útjára. Akik ezt a lépést nem teszik meg, lemaradnak a nemzetközi versenyben, és a fejlődés perifériájára szorulnak, ami együtt jár az állandósult alacsony életszínvonallal. A tudás- és innovációalapú fejlődés főszereplői a rugalmas, nyitott, és a termékfejlesztés élvonalában elhelyezkedő kreatív kisvállalkozások. Fontos állami feladattá vált ezért e cégek üzleti környezetének jelentős javítása. Szoros összefüggés mutatható ki egy település, egy térség és egy ország kreativitási szintje és gazdasági fejlettsége között. Azok az országok, amelyek értik a környezetben lejátszódó változásokat, és azokat lehetőségként élik meg, befektetnek a tudásba, az innovációba. Azok az országok, amelyek nem képesek tudást termelni, kénytelenek lesznek azt megvásárolni. A tudás pedig egyre drágább. A szakirodalomban mára konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy az innováció ideális közege a nagyvárosi, interakciókkal sűrűn átszőtt tér, ahol a sokszínű, kreatív munkaerő összpontosul, és ahol a kreativitás kibontakozását különböző típusú tevékenységek, különböző profilú, de egymást kiegészítő vagy éppen ösztönző és megtermékenyítő cégek jelenléte biztosítja. A tudásgazdaság térhódítása azonban a földrajz szerepét illetően kétértelmű fejleményeket hozott magával.

– 19 –


Első rész

Földünk rajza

2. ábra. A 21. század innovációs terei

Forrás: Visually, http://visual.ly/measuring-global-innovation-patents-filed-and-granted

Edward L. Glaeser A város diadala című munkájában az internet és az információs technológia (IT) kibontakozásával (és gyakran túlértékelésével) szemben nyomatékosítja a személyes találkozások fontosságát, és számos kutatásra hivatkozik, amelyek kimutatták, hogy a kizárólag elektronikus úton szerveződő és kapcsolatot tartó csoportok hamarabb felbomlanak, mint a személyes találkozásokkal megerősített szerveződések. Az IT-eszközökön keresztül zajló kommunikáció szerepe ezért sokkal inkább a személyes találkozások elmélyítése és hatékonyságának fokozása, nem pedig azok kiváltása. A személyes kapcsolatok mélyebb bizalomhoz, nagyobb megbecsüléshez és hatékonyabb együttműködéshez vezetnek. A szabadalmak kapcsán a földrajzi közelség szintén jelentős tényező, kimutatták ugyanis, hogy a szabadalmi hivatkozások tekintetében egy-egy adott metropolisztérségben belül az egymásra hivatkozó, egymást idéző szabadalmak száma kétszer gyakoribb.

– 20 –

1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

Az információs technológia és társadalom korában, ellentétben a korábban előrevetített víziókkal, a földrajzi tér jelentősége nem tűnt el, az új ötletek és a tudás keletkezése, annak körülményei földrajzilag továbbra meg­határozottak, a földrajzi tér (a fejlesztési szereplők földrajzi konfigurációja) továbbra is jelentős hatással van az innovációra és a termelékenységre.9 (2. ábra) Csupán tudásunk egy része, az úgynevezett digitalizálható tudás ára­ moltatható az információs technológiák segítségével globálisan. Van azonban a tudásnak egy mélyebb dimenziója, amely csak személyes, szemtől szembeni interakciókkal, kapcsolatokkal adható tovább, sőt jellemző módon csak így jön létre, és termelődik újra. Ezt a fajta tudást Polányi Mihály nyomán világszerte a belefoglalt tudás (avagy tacit knowledge) néven ismerik, és ebben kondenzálódnak az innováció, a termeléstechnológiák és a sikeres gazdasági működés valódi titkai. A tudás által meghatározott gazdaság korában tehát értelemszerűen az emberi találkozások sűrűsödési pontjainak tekinthető nagyvárosokban, azoknak is sokszínű központjaiban jelentkezik legnagyobb intenzitással a tudástermelés és az innováció, ahol a különféle tevékenységek és a sokszínűség maga is koncentrálódik. Igaz ez akkor is, ha a városi koncentrálódás és az agglomerálódás nemcsak pozitív, de negatív hatásokkal is jár, amilyenek a környezeti és a társadalmi feszültségek halmozódása, a termelési és bérköltségek drámai növekedése stb. A földrajz felértékelődése nyomon követhető az Európai Uniós kohéziós politikájának változásában is. A 2009-ben született Barca-jelentés hatására a 2014–2020-as programidőszakban előtérbe kerültek a helyalapú fejlesztések. Az Unió 2012 óta egységes alapdokumentumában, a Lisszaboni Szerződésben új célként megjelent a területi kohézió, ami a korábbi gazdasági és társadalmi kohézió prioritásain túl immár a földrajzi tér mélyebb megértésére és a térbeli szerveződés befolyásolására irányul. Ezek az adott térség sajátosságaira szabott, terület alapú stratégiát követő és térben összehangolt fejlesztéseket valósítanak meg. A helyalapú szemlélet térnyerése tetten érhető abban is, hogy az új programok bevezették a rugalmas földrajz (flexible geography) elvét. A tér és a helyek tehát mind fontosabbá válnak a kohéziós politikában, bár ezek nem szükségszerűen egyeznek meg az államok és régiók adminisztratív határaival kijelölt területegységekkel.

– 21 –


Első rész

Földünk rajza

1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

A földrajz fogságában – Változó és instabil világ

A földrajz bosszúja – Geopolitika és új világrend

A globalizáció szinte mindnyájunkat elért. Ha globális vállalatnál dolgozunk különböző nemzetiségű kollégák körében, vagy a Távol-Keleten termelt élelmiszert fogyasztunk, esetleg hiteltörlesztésünk kamatai a nemzetközi pénzügyi erőegyensúly változásai miatt változnak, akkor azt tapasztaljuk, hogy személyes életünkre is közvetlenül befolyással vannak a globális összefüggések. Gazdasági, társadalmi, demográfiai és immár klimatikus értelemben is változékony, instabil világban élünk. A változások szoros kapcsolatban állnak a technológia fejlődésével, és mindinkább globális léptéket öltenek. Ezért beszélhetünk a máról mint kivételesen bizonytalan időszakról, és ezért válnak egyre jelentősebbé a geopolitikai elemzések. Tim Marshall brit külpolitikai újságíró e kérdéskörről írt könyvet The Prisoners of Geography (A földrajz rabjai) címmel. Marshall, aki az elmúlt 25 évben munkája során közvetlenül jelen volt számos nagy geopolitikai esemény helyszínén akár a Balkánon, akár Afganisztánban vagy Szíriában, tapasztalatai alapján az események mögött húzódó tényezőkre, ezen belül is a földrajzi szempontokra hívja fel a figyelmet. Véleménye szerint az országok vezetőinek döntéseit sokkal jobban befolyásolják a földrajzi tényezők, mint azt elsőre gondolnánk. Ez éppúgy igaz volt az ókori Athénra, Perzsiára vagy Babilóniára, mint ahogy igaz minden egyes vezető döntésére, aki valaha olyan területet keresett, ahol megvédheti törzsét. Ma, a technológia korában, mikor a mentális és fizikai terek jelentette akadályok leküzdése egyre könnyebb, hajlamosak vagyunk elfelejteni a földrajzi tényezők jelentőségét, azonban bizonyos értelemben éppen ellentétes folyamatoknak lehetünk tanúi: a földrajzi tényezők egyre meghatározóbbakká válnak a nemzetközi kapcsolatokban és a politikai viták terén is. Azok a földrajzi törvényszerűségek, melyeket Hannibál, Szun-Ce vagy Nagy Sándor is ismertek már, mind a mai napig érvényesek. A geopolitikai folyamatok minden államra hatással vannak, háborúban és békében egyaránt.

Robert D. Kaplan – a Startfor korábbi geopolitikai elemzője és többek között a The Reverenge of Geography (A földrajz bosszúja) című könyv szerzője – szerint a világ, azon belül is a geopolitikai, külpolitika konfliktusok mozgatórugóinak megértéséhez is a földrajzhoz kell fordulnunk. Nagysikerű könyvében arra világít rá, miért helytelen hozzáállás a nyugati elit részéről, hogy a földrajzi tényezők emberi társadalmakra, a történelem menetére gyakorolt hatását idejétmúltnak tekinti, alábecsüli, és nem használja fel a konfliktusok megértéséhez és megoldásához. Szerinte a földrajzi tényezők hatalmáról megfeledkezhetünk, de attól azok még nem szűnnek meg. Még a technológiai fejlődés sem képes erre, bár sokan úgy hitték. A technológiai fejlődés ugyanis nem hogy nem hozta el „a földrajz halálát”, hanem még fel is értékelte a területi szempontokat. Nincs ez másképp a nemzetközi kapcsolatok, a külpolitika világában sem. Miközben a Nyugat a nemzetközi kapcsolatokra kizárólag törvények és nemzetközi egyezmények rendszereként tekint, addig a világ nagyobbik része sivatagokban, hegységekben, kikötőkben és édesvízben gondolkodik, és tűnjék ez bármennyire idejétmúltnak, a területnek és a vele járó vérségi köteléknek központi szerepe van abban, hogy (milyen) emberek vagyunk. Sokan fogadták értetlenséggel, amikor Kaplan a Time magazin 2014. március 20-i számában elméletét korunk világpolitikai összefüggésrendszerébe helyezte, és a földrajzi szempontok figyelembevételével megpróbálta felvázolni a várható folyamatokat. Ám még nagyobb meglepődés fogadta, amikor Vlagyimir Putyin – pontosan a fentiek figyelembe vételével – 2014 elején elfoglalta a Krím-félszigetet. Oroszország kihasználta, hogy Európát az elhúzódó gazdasági válság és a belső ellentétek meggyengítették, és ukrajnai befolyásának fenntartása érdekében, „a földrajz kártyáját” többszörösen is kijátszva annektálta a félszigetet, majd (közvetett eszközökkel) Kelet-Ukrajna jelentős orosz kisebbség által lakott területeire is benyomult, amelyek „véletlenül” összeköttetést jelentenek Oroszország és a Krímfélsziget között.

– 22 –

– 23 –


3. ábra. Konfliktusok a Földön

Forrás: Limes Geopolitica – www.limesonline.com


Első rész

Földünk rajza

1. fejezet

Miért fontos a földrajz a globalizálódó világban?

A közel-keleti problémák egy jelentős részének forrása szintén föld­rajzilag leképezhető küzdelem az iráni fennsíkon élő siíták és az Arab-félszigetet benépesítő szunniták között. A kelet-szaúdi, bahreini (nyugat-iraki és nyugat-szíriai) politikai elnyomást ez a szaúdi–iráni ellentét tüzeli. Amikor Irán az atombomba technológiai és tudományos alapjainak megteremtésén kezdett dolgozni, Izrael de facto szövetségbe került Szaúd-Arábiával. Izrael ma attól tart, hogy egy esetleges összecsapás a zéró összegű játszmákra jellemző következményekkel járna, és bár egymaga is jelentős haderőt képvisel, egy Irán elleni egyoldalú katonai fellépés meghaladja a képességeit. Az Egyesült Államok számára a 21. században a legfontosabb terület Ázsia, amely a 21. század kezdetéhez képest sokkal instabilabbá vált, szintén földrajzi okok miatt. Kelet-Ázsia országai a 20. század végére stabilizálódtak, sokan közülük stabil intézményrendszert, sikeres és virágzó, világszinten is élenjáró gazdaságot építettek fel, amely lehetővé tette, és sok szempontból ki is kényszerítette, hogy kifelé nyissanak. A katonai ambíciók felerősödése már a kilencvenes években megkezdődött; 1990 óta 15-ről 41%-ra nőtt Ázsia részesedése a globális katonai importból, a globális katonai kiadásokból való részesedése pedig 11-ről 20%ra emelkedett. A legtöbb konfliktus a földgázban és kőolajban gazdag, stratégiai elhelyezkedésű Kelet-kínai- és Dél-kínai-tengeren lévő szigetek miatt lángolt fel. Bár ezeket a vitákat gyakran helyezik a faji-nemzetiségi alapú nacionalizmus kontextusába, alapvetően nem erkölcsi vagy ideológiai alapúak, hanem a területekről szólnak. A kínai–japán nézeteltérések vagy sok, Kína és Vietnam, valamint a Fülöp-szigetek között jellemző konfliktus annyira komplex, hogy bár elvileg megoldható lenne tárgyalások révén, inkább a kínai és amerikai tengerészet és légierő közötti erőegyensúly tartja majd kordában őket. A csendes-óceáni térségben állomásozó hadihajók a korábbi évszázadok konfliktusokkal terhelt Európájáéhoz hasonló térképeket rajzolnak ki. Habár klasszikus háború kitörése nem valószínűsíthető, Kelet- és Délkelet-Ázsia egyre nyugtalanabb és összetettebb világrendet alakít ki, amelyet a területi viták, a természeti erőforrásokért és a kereskedelmi utak feletti befolyásért folyó küzdelem jellemez.

A Himalája hatalmas hegyvonulatai miatt India és Kína egymáshoz közel, mégis viszonylag békében élhette életét. Az elmúlt 50 évben azonban a távolságok csökkenése stratégiai versenytársakká tette őket az Indiai-óceánon és a Dél-kínai-tengeren is. A hindu nacionalista Narendra Modi megvá­ lasztásával az indiai külpolitika agresszívabbá válhat, főleg Japánnal és Kínával szemben. Kína várhatóan erősebb és rezsimközpontú nacionalizmussal válaszol majd a gazdasági nehézségekre, a tengeri területekkel kapcsolatos vitákra, valamint az erősödő belső, etnikai alapú konfliktusokra. Kérdés, hogy a Kína lakosságának 90%-át kitevő, az ország prosperáló részein élő han kínai etnikum meddig tudja kontrollálni a távoli, gazdasági és társadalmi elégedetlenséggel jellemezhető kisebbségek lakta perifériáikat. A Kína előtt álló legnagyobb egzisztenciális kihívás Kaplan szerint nem a valutájának, hanem a határainak és bizonyos területeinek a kontrollálása. Kaplan víziója szerint a nyugati módszerek, vagyis a civil társadalom és a jogrend megerősítése és a decentralizáció hatásosak lehetnek ezeknek a konfliktusoknak a megoldásában is, hiszen Európában és Amerikában is beváltak, de csak akkor, ha a földrajzi szempontokat nem hagyjuk figyelmen kívül. Ukrajnában létrejöhet virágzó civil társadalom, de földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan arra is rákényszerül, hogy folyamatosan erős és stabil kapcsolatokat tartson fenn az oroszokkal. Várhatóan az arab világ is stabilizálódni fog előbb-utóbb, de a nyugati erők nem, vagy csak nagy áldozatok árán tudják ráerőltetni modelljüket a komplex és rendkívül népes iszlám társadalmakra. Ezzel párhuzamosan Kelet-Ázsiában sem valószínű háború kitörése, az etnikai nacionalizmussal ugyanakkor meg kell küzdeniük az érintett országoknak. (3. ábra) Ha van jó hír, akkor az az, hogy a legtöbb újrarajzolt, konfliktusokkal terhelt határvonal államokon belül, és nem államok között húzódik. Emiatt nem várható, hogy a 20. század kataklizmái megismétlődnek. Ugyanakkor a civil társadalom – folytatja Kaplan – csak a földrajzi adottságok figyelembe vételével erősíthető meg, és arra is szükség van, hogy a külpolitika – bár az elveket nem szabad nélkülöznie – a mögötte rejlő elemzés stratégiai tanulságait hidegvérrel, a geográfia középpontba állításával helyezze át a gyakorlatba.

– 26 –

– 27 –


Első rész

Földünk rajza

2016. január 22.

7 397 259 002 ember él a földön

3 293 538 660 internet felhasználó

668 538 658 megbízható ívózvizet nélkülözők száma

779 780 751

1 620 107 771

alultáplált ember

túlsúlyos ember

1 161 510 784 117 ...

HÁNY NAP VAN HÁTRA A FÖLD KÉSZLETEIBŐL? olaj

13 828

gáz

szén

59 253 150 422 – 52 –

Földünk a 21. században

Éjfél előtt egy perccel – Az antropocén

FÖLDÜNK MA

hordó olaj van még

3. fejezet

Az emberiség növekvő lélekszáma, illetve az egyre sokrétűbbé és intenzívebbé váló emberi tevékenység földtörténeti léptékben is érzékelhető módon átalakította a bolygónkat, és rohamos mértékben zajlik az erőforrásainak felemésztése. A folyamat drámai sebességének érzékeltetéséhez vessük össze az emberiség létezésének idődimenzióját a Föld életkorával. Amennyiben a Föld 4,5 milliárd éves történetét 24 órának tekintjük, akkor abban az élet hajnali négykor, az emberiség pedig 23 óra 58 perc 43 másodperckor jelent meg.44 Habár hivatalosan még nem elfogadott az antropocén mint földtörténeti korszak elkülönítése, és a kezdetéről sincs teljes konszenzus, a földtudományokon belül egyre elfogadottabbá válik a használata. Az antropocén a jelenlegi földtörténeti kor, amelyet az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatásai határoznak meg, kezdetének pedig az első ipari forradalom, a gőzgép feltalálása tekinthető, mikor az emberiség óriásit lépett előre a fejlődésben és a környezete átalakításában. A legszembetűnőbb és talán a legsúlyosabb, komplex következményekkel járó, ember által előidézett folyamat az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése, amelynek következtében a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta 0,8 ˚C-ot emelkedett.45 Emellett számos más kedvezőtlen és végső soron az emberiség életfeltételeit romboló folyamat indult el: évente 13 millió hektárnyi erdőt alakítanak át mezőgazdasági területté Dél-Amerikában, Afrikában és Kelet-Ázsiában;46 a világtengerek 30%-kal savasabbak ma, mint a 18. században;47 évente 6 milliárd kilogramm hulladék, döntő többségében műanyag kerül az óceánokba, és ezek lebomlási ideje típustól függően akár több évszázad is lehet;48 a természetes élőhelyek károsítása következtében az elmúlt 40 évben a Földön élő állatok populációjának a 40%-a elpusztult.49 Az egyes országok környezetre gyakorolt komplex hatását az ökológiai lábnyom fogalmával fejezhetjük ki. Az ökológiai lábnyom értéke azt jelzi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak (vagy az egyénnek) milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, vagyis, hogy mennyire terheli meg a természeti környezetet. A mérőszám elsődleges célja leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. (17. ábra) Abszolút skálán mérve a „legnagyobb lábon”

– 53 –


Első rész

Földünk rajza

17. ábra. A Föld szén-dioxid kibocsátásának megoszlása az országok szerint

3. fejezet

Földünk a 21. században

Kína, az USA és India él.50 Az USA az egy főre jutó ökológiai lábnyom terén is „élen jár”. Miközben a népessége a földi lakosság 5%-kát sem teszi ki, az erőforrás felhasználásból 25, a hulladéktermelésből pedig 30%-kal részesedik. Ha a világon élő összes ember ezt az életformát követné, akkor hat Földre lenne szükségünk a fennmaradáshoz.51 Az ökológiai lábnyom terén nem sokkal maradnak el az USA-tól a fejlett világ többi részén, valamint Oroszországban, illetve az Arab-félsziget olajállamaiban élők sem. Mindeközben India és Indonézia egy főre vetített ökológiai lábnyoma kisebb, mint 180 globális hektár, de még Kínáé sem haladja meg ennek a kétszeresét.

Globális népességnövekedés

Forrás: S  cience-Based Life, https://sciencebasedlife.wordpress.com/2011/07/12/ tracking-carbon-footprints-around-the-world-infographic/

– 54 –

A Föld népessége 1350 óta folyamatosan növekszik, de a legnagyobb népességnövekedés az elmúlt évszázadban zajlott. 1950 óta a Föld népessége közel megháromszorozódott, jelenleg 7,35 milliárd fő. Az ENSZ középarányos növekedési forgatókönyve szerint az emberiség lélekszáma 2100-ra 11,21 milliárd főre növekszik. A népesség növekedésének üteme országos szinten Libanonban a legmagasabb (9,37%).52 A demográfiai folyamat hátterében elsősorban az orvosi ellátás, valamint a környező infrastrukturális és közszolgáltatási területek fejlődése áll. (18-19. ábrák.) A családtervezési eszközök terjedésével az egy nőre eső átlagos gyermekszám csökkent. Míg az 1970-es években egy nőre átlagosan 4,5 születés jutott, addig 2014-re ez a szám 2,5-re esett vissza. A trend három lehetséges változási üteme alapján az ENSZ népességi előrejelzése három forgatókönyvet állít fel, melyek szerint 2100-ra ugyanolyan valószínűséggel lehet a Föld lakossága 17 milliárd fős, mint 7 milliárd. A köztes becslés szerint Föld lakosságának lélekszáma 2100-ban 11 milliárd lesz.53 A társadalmi, gazdasági és demográfiai változások minden korábbinál intenzívebb migrációs folyamatokat indítottak el. Míg 2000-ben 175 millió migránssal számoltunk, addig 2013-ra ez a szám 252 millió főre nőtt, és a tendencia töretlen. A kivándorlók fele összesen 10 országból érkezik, míg a migráció 5 leggyakoribb célállomása az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok.54

– 55 –


Első rész

Földünk rajza

TÉNYEK ÉS ADATOK A FÖLD NÉPESSÉGÉRŐL:

3. fejezet

Földünk a 21. században

18-19. ábra. A világ népességének nagysága a szélességi és a hosszúsági fokok mentén

•  Ahhoz, hogy bolygónk lakossága 1-ről 2 milliárdra nőjön, 123 évre volt szükség, ez 1927-ben következett be. Ezután 1999 és 2012 között, azaz 13 év alatt, nőtt 6-ról 7 milliárdra. •  A Föld népességének a 26%-a 15 éven aluli, a 10 és 24 év közötti lakosság száma 2015-re elérte az 1,8 milliárd főt, mely számosságában még soha nem volt ekkora. •  Sok európai országban, többek között Magyarországon is a népesség csökken vagy stagnál, a világ népességi súlyát a 48 legfejletlenebb ország adja. •  A legnépesebb kontinens természetesen Ázsia. Itt él az emberiség 60%-a, ami 4,2 milliárd embert jelent. •  Köztudott, hogy Kína a legnépesebb állam, de nem szabad elfeledkezni Indiáról sem. Kína jelenlegi népessége 1,35 milliárd, míg Indiáé 1,25 milliárd. A két ország lakossága együttesen a Föld népességének a 37%-át adja. •  2011-ben nőtt bolygónk lakossága a leglassabban, a bővülés üteme csupán 1,1% volt, míg a legnagyobb növekedés 1963-ban történt 2,2%-os értékkel.

Forrás: Bill Rankin, http://www.radicalcartography.net/

•  Az Antarktisz az egyetlen olyan kontinens, amely nem rendelkezik állandó lakókkal. Az ott élő emberek száma a kutatásoktól függ. •  A férfi-nő arány a világban 1010 az 1000-hez. •  A születéskor várható átlagos élettartam világátlaga 65 év. E tekintetben viszont hatalmas különbségek vannak az egyes országok között. Sierra Leonéban csak 47, míg Svájcban 88 év a most születők várható átlagos élettartama. •  Ha egy átlagos ember súlyát 70 kg-nak vesszük, akkor a világon élő összes ember súlya 285 millió tonna. •  A legnépesebb etnikai csoport a han kínai, mely a Föld lakosságának a 19%-át teszi ki. •  A világon közel 350 olyan város található, amelynek lélekszáma meghaladja az 1 millió főt.

– 56 –

Forrás: Bill Rankin, http://www.radicalcartography.net/

– 57 –


Első rész

Földünk rajza

Városi koncentráció

3. fejezet

Földünk a 21. században

20. ábra. Földünk 100 legnagyobb városának földrajzi elhelyezkedése

A Föld lakosságának több mint fele (54%) városi környezetben él, az emberiség legnagyobb városodási hulláma pedig az elkövetkező években is folytatódik. Az urbanizáció hatalmas változásokat hoz mind az emberek életstílusában, mind a tájak formálásában, jelentős mértékben növeli továbbá a munkalehetőségekhez, az oktatáshoz és az egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fokozza ugyanakkor a társadalmi egyenlőtlenséget, ami térben is leképeződik az egyes társadalmi csoportok szegregált városrészekben és informális településeken történő koncentrálódásával. A városodás a társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez is hozzájárul, ezért a fenntartható fejlődés érdekében az urbanizációs folyamatokat irányító szakpolitikáknak integrálniuk kell az emberi jogok érvényesítésének garanciáit. Településméret tekintetében a Föld lakosságának közel fele 500 000 fő alatti településen él, és csupán nyolcból egy ember lakik a Föld 10 milliós lélekszámot meghaladó megapoliszaiban. Az 500 000 fős lakosságot el nem érő városokban élők aránya Európában a legmagasabb (65%), és ezek a kisebb városok sűrű településhálózatot alkotnak a kontinensen. A 10 millió főt meghaladó városok száma és az általuk koncentrált népesség egyaránt növekszik. Míg 1990-ben csupán 10 város tartozott ebben a csoportba, melyek az emberiség 7%-át, összesen 153 millió embert tömörítették, addig 2014-re e városok száma majdnem megháromszorozódott, elérte a 28-at, 453 millió fős össznépességük pedig a Föld lakosságának 12%-át teszi ki, és az ENSZ becslései szerint e városok száma 2030-ig 41-re emelkedik.55 (20. ábra) 2050-re a legnagyobb megapoliszok rangsorának vezető városai továbbra is Tokió és Delhi lesznek, ám lélekszámuk közelíteni fog egymáshoz. Az ENSZ 2015-ben kiadott, A világ urbanizációs kilátásai című jelentése szerint Tokió népessége 38 millió főről 37-re csökken, Delhi népessége pedig várhatóan 25 millióról 36 millió főre növekszik. A rövidebb távú prognózis szerint viszont 2025-igTokió 5%-os, Delhi pedig 40%-os népességnövekedésre számíthat, így 2025-re Tokió 39, Delhi 33 milliós megapolisszá duzzadhat. A legdinamikusabban az Ázsia és Afrika feltörekvő országainak megapoliszai környezetében található közepes, 1 millió fő alatti városok

– 58 –

Forrás: WorldCupic.com, http://worldcupic.com/2151/world-cup-2014-gdp-growth.html/ world-cup-2014-gdp-growth-5

növekednek. Példa erre a Tajvanhoz közeli Hsinchu felemelkedése, vagy a brazíliai Santa Catarina térsége, mely São Paulo és az uruguayi határ között félúton helyezkedik el. Ebből a körből is kiemelkedik – mind növekedésének ütemét, mind lélekszámát tekintve – a Pekingtől 120 km-re található Tianjin. A népességcsökkenéssel jellemezhető városok általában Ázsia magas termékenységű országaiban, például Japánban és a Dél-Koreában találhatók, továbbá Európa csökkenő vagy stagnáló népességű vidékein, ahol jelenleg is alacsonyabb a lélekszám.

– 59 –


Első rész

Földünk rajza

Ha a Föld népessége 100 főből állna... Amikor 2011-ben a világ népessége elérte a 7 milliárdot, a 100people.org megismételte Donella Meadowsnak (1941–2001), az amerikai környezettudományok egyik úttörő kutatójának 1990-ben végzett vizsgálatát,56 melyben a világ népességének jellemzőit egy 100 főből álló csoportra képezte le, bemutatva a világ népességének nemek szerinti, korcsoportos, valamint kulturális és etnikai tulajdonságok szerinti megoszlását. (21. ábra) 21. ábra. Ha a világ tényleg 100 fő lenne...

3. fejezet

Földünk a 21. században

A Business Insider ugyanakkor egy érdekes megközelítésből vizsgálta a kérdést: mi lenne, ha 100 főre csökkenne a Föld lakossága? • Ez esetben 50 nő és 50 férfi élne, akik közül 26 gyerek és 74 felnőtt lenne, közülük is mindössze 8-an lennének 65 év felettiek. • A százból 60-an élnének Ázsiában, 15-en Afrikában, 14-en Amerikában és 11-en Európában. • Vallási tekintetben 33 fő lenne keresztény, 22 fő muszlim, 14 fő hindu, 7 fő buddhista, 12 fő egyéb vallású és 12 fő lenne vallástalan. • Százból 48 személy napi 2 dollárnál is kevesebbet keresne, míg kettőből egy gyermek szegénységben élne. • 77 személynek volna tető a feje felett, 23-an viszont hajléktalanok lennének. • Csak 7 ember lenne, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik, • 22-en birtokolnának vagy osztanának meg egymással számítógépet, • 77-en használnának mobiltelefont, és • 30 aktív internethasználó lenne.

Nyelvi sokszínűség a világban

Forrás: klear.com, http://es.klear.com/profile/GIS_WebTech

– 60 –

Míg nyelvek tekintetében az emberiség meglehetősen széttagozott, addig a három legnagyobb világvallás a világ népességének több mint kétharmadát a közösségébe vonja. A 100people.org fenti kutatása – amely a korábban említettek mellett 2011-ben a nyelvi megoszlást is vizsgálta – azt a megállapítást tette, hogy a virtuális 100 főből 12 beszélne a kínaiul, 5 spanyolul, szintén 5 angolul, egyenként 3 fő képviselné az arab, a hindi, a bengáli, valamint a portugál nyelvet, 2-2 fő az oroszt és a japánt, a fennmaradó 62 fő pedig egyéb nyelveken szólna. A modern nyelvészeti kutatások a világon létező nyelvek számát tekintve különböző számadatokról számolnak be, a becslések szerint közelítőleg 6500–7000 nyelv létezik. Az Ethnologue, a világ nyelveinek enciklopédikus feldolgozása 7102 nyelv leírását tartalmazza.57 (22-23. ábrák.)

– 61 –


Geoรถkonรณmia: Vilรกgtrendek a 21. szรกzadban


5. fejezet

5. fejezet

Világtrendek a 21. században

évtizedek nyertesei lesznek, Oroszország, Brazília és Mexikó pedig megerősödik. A környezetszennyezés, a globális felmelegedés, a nyersanyagok és az energiahordozók hiánya egyre súlyosabb problémákat okoz: országok kerülnek víz alá, miközben az édesvízért folyik majd a legnagyobb harc.

Világtrendek a 21. században

A részben Budapesten forgatott Mentőexpedíció című film alapjául szolgáló regény írójának, Andy Weirnek a neve az utóbbi időben mind többször tűnik fel a legkülönbözőbb NASA-kutatók és -hivatalnokok körében. Ez nem véletlen. A jövő- és a trendkutatás igazoltan az egyik legnagyobb képezelőerőt igénylő tevékenység – és az Amerikai Egyesült Államok részben annak köszönheti technológiai vezető szerepét a világban, hogy elősegíti és bátorítja az új víziók születését és hasznosulását. A népszerű trendkutatók közül is kiemelkedik Richard Watson, aki immár öt könyvben igyekezett felvázolni és azonosítani azokat a trendeket, amelyek az előttünk álló időszak fejlődését meghatározzák majd. Watson a Future Files című könyvében ötven trendet mutat be, és végül öt olyanra hívja fel a figyelmet, melyek gyökeresen meghatározzák majd az eljövendő évtizedeket.63 Az emberiség egyre erősebb lesz, ám egyúttal fokozatosan elöregszik: a technológiák révén egyre több betegséget gyógyítanak sikerrel, de egyre többet költenek egészségügyre, gyógyszerekre, gyógyturizmusra. Mindenki mindenkivel egyre szorosabb kapcsolatban áll majd a világon. Az infokommunikáció, az olcsó utazás, a migráció megváltoztatja az emberek viselkedését, munkáját, gondolkodását. Ötven év múlva mindenki mindenkit elérhet a világon. Mindeközben erősödik a lokalizáció, törzsi érzések alakulnak ki az új városállamokban, a helyi nyer a globálissal szemben. Megérjük a gépek „felemelkedését” a Genetika, a Robotika, az Internet és a Nanotechnológia házasságából megszületik a GRIN-technológia. Nagy formáló erő a hatalom Nyugatról Keletre tolódása, Kína, India az eljövendő

– 80 –

31. ábra. Hogyan helyezkednének el a mai országok a Pangea szuperkontinensén

Forrás: Massimo Pietrobon, Plymouth State University, https://www.plymouth.edu/ museum-of-the-white-mountains/17604/secton-3-hiking-ancient-mountains/

Watson nem akarja jóslatait tudományos kutatásokkal alátámasztani, de az látható, hogy elemzése sok ponton egybevág az előző fejezetben vázolt pillanatfelvételünkkel, ezzel az egymásnak ellentmondó globális folyamatok metszéspontjában elhelyezkedő egyedülálló geopillanattal. A következő fejezetekben a tények talaján maradva ereszkedünk bele a Watson-féle fantáziajátékba, amihez kiváló hátteret nyújt a geográfia hatalmas eszköz- és tudástára. Milyen jövő vár tehát ránk? (32. ábra)

– 81 –


32. รกbra Forrรกs: nowandnext.com, http://www.nowandnext.com/PDF/trends_and_technology_timeline_2010.pdf


Második rész

Világtrendek a 21. században

Kik lesznek a 21. század nyertesei? Az egypólusú világ újra sokpólusúvá fejlődik, és a 21. században új világrend születik. A jelenség számos jól megfigyelhető okra vezethető vissza: • Az elöregedés és a migráció szerteágazó gazdasági és társadalmi hatásokkal jár a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt (menekültek helyzete, új fogyasztói rétegek, nyugdíjrendszerek, betegségek, munkanélküliség, szegénység, szélsőségesek, terrorizmus). • Az energiáért és az energiafüggetlenségért folyó küzdelem egyszerre zajlik külföldön és belföldön, miközben egyes nyersanyagok egyre olcsóbbá válnak. Németország és Olaszország a megújuló energia nagyhatalomává válik, eközben például Oroszországban és a KözelKeleten is fontosnak tartják, hogy több lábon álljon a gazdaság. • A piacokért és az energiáért, illetve a versenyképességért és a tudásért folyó harcok mögött geoökonómiai érdekek és a gazdasági hadviselés áll (embargók, új nemzetközi fejlesztési és pénzügyi alapok például Kínában). Kelet és Nyugat között mind gazdasági mind pedig ideológiai (értékalapú) erőpróba veheti kezdetét. • A friss technológiákon alapuló globális világban mindenki előtt nyitva áll a kapu. A fejlett gazdaságok és a gyorsan fejlődők közötti tudásáramlás kettős folyamat: egyszerre teremt kapcsolatot (új szövetségek, katalizátorok), ugyanakkor a munkáltató ország egyre inkább csak a tudás szolgáltatójává, nem pedig termelőjévé válik. • A globális stratégiákat „regionális” együttműködések váltják fel. A többpólusú világ számos szövetségesi rendszere között sokszor a kisebb országok jelenthetik a mérleg nyelvét. • Ha a sikeres gazdasági növekedés legfontosabb feltétele a jól képzett munkaerő, a regionális együttműködések közötti egyensúlyozás és a válságtűrés lesz, akkor a perifériákon elhelyezkedő, rugalmas és tudásintenzív gazdasággal rendelkező országok lehetnek az új igazodási pontok a világgazdaság számára. • A válság után új értékrendek alakulnak ki, amelyekben a rövid távú profit maximalizálása másodlagos lesz a hosszú távú értékteremtés és értékőrzés mellett. Átalakulnak a felelősségi körök is, ezzel párhuzamosan új iparágak formálják át a piacokat.

– 84 –

5. fejezet

Világtrendek a 21. században

A lokalizálódva, de ezer szálon egymásba kapaszkodó 21. század valutája az egyedi ötlet, a kreativitás és olyan tudás, amely könnyen „elinflálódik”, ha nem tartunk lépést versenytársainkkal. Az országok, amelyek nem képesek tudást termelni, kénytelenek lesznek megvásárolni a tudást, és a nemzetközi versenyben lemaradva a fejlődés perifériájára szorulnak, ami kiszolgáltatottságuk állandósulását is jelenti. Ezért minden ország hosszú távú stratégiájában olyan jövőképre van szüksége, amely a globális geopolitikai és geoökonómiai versenyben saját lokális erősségeit állítja a tartós gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és a javuló életszínvonal szolgálatába.

A legfontosabb globális trendek 2015-ben A Világgazdasági Fórum 2014 végén publikálta Outlook on the Global Agenda 201564 című kiadványát, amely többek között tartalmazza azokat a legfontosabb jelenségeket is, amelyek a következő 12–18 hónapban meghatározzák világunkat.65 Ezek között túlsúlyban vannak a környezeti kihívásokkal kapcsolatos gazdasági és társadalmi-politikai trendek, amelyek főképp a problémákra irányítják a figyelmet, tulajdonképpen csak egy semlegesnek tekinthető téma szerepel a listán. 2015-ben fontossági sorrendben az alábbi 8 jelenséget találták a legmeghatározóbbnak: 1. Mélyülő jövedelmi egyenlőtlenségek 2. Állandó munkahelyek nélküli növekedés 3. Növekvő geostratégiai verseny 4. A képviseleti demokrácia gyengülése 5. A környezetszennyezés növekedése a fejlődő országokban 6. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása 7. Fokozódó vízhiány 8. Az egészség növekvő gazdasági szerepe

– 85 –


Második rész

Világtrendek a 21. században

33. ábra. A 21. század geopolitikai erőviszonyai – A többpólusú világ

Forrás: Zsigmond Király Főiskola, rgdi.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/2405/m/2307

– 100 –

6. fejezet

A geoökonómia kora

Forrás: HUG Magazin-Bernek Ágnes, rgdi.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/2405/m/2307

– 101 –


és városfejlesztési, geopolitikai, geoökonómiai szakértő. 2000-től a Gazdasági Minisztérium regionális gazdaságfejlesztési helyettes államtitkárság titkárságvezetője. 2004-től az Európai Bizottság által indított Team Europe szakértőbizottságának tagja regionális politika témakörben. 2005 őszén az induló Gazdasági Konzultáció titkára. A Jövőkép vitairat társszerzője és koordinátora.

Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák? Fúziók korában élünk, hálózatok világában és minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükségünk, melyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával. A 21. század felfedezőinek és geostratégiáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak. Ez az „Útikönyv” ebben a különleges geopillanatban segít eligazodni – 100 térképpel, ábrával, infografikával – egyszerre ad térképet és iránytűt az olvasó kezébe!…

Az Új Széchenyi Terv kidolgozásának főkoordinátora. 2010-től a Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely vezetője, majd gazdaságtervezési helyettes államtitkára, 2012-től tervezéskoordinációs államtitkára. 2013–2016 között a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója. A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány

„A gondolkodók elmesélnek egy történetet, kialakul egy közösség, amely továbbviszi a gondolatot. Ez a könyv is egy ilyen mém, amelynek nyomán kialakult egy konceptuális modell a tér tapasztalatáról.”

prof. dr. baracskai zoltán egyetemi tanár „A képekkel, adatokkal és tényekkel gazdagon illusztrált könyv a legújabb földrajzi, közgazdasági, urbanisztikai eredmények alapján ad választ arra a kérdésre, hogyan lehet előre látni a globális folyamatokat.”

PROF. Dr. Tózsa István egyetemi tanár

kuratóriumának elnöke. ISBN 978-963-414-147-1

CSIZMADIA NORBERT A 21. SZÁZAD MEGISMERÉSÉNEK TÉRKÉPE

Geográfus, gazdaságstratégiai, terület-

Térben és időben különleges geopillanat részesei vagyunk, új értékrend

GEOPILLANAT

van kialakulóban, melyben a tudásé és a kreativitásé a legnagyobb szerep. A gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így a múlt határvidékeiből alakulhatnak ki a jövő központjai. Az egypólusú világ is többpólusúvá válik, miközben a globális stratégiákat felváltják a regionális együttműködések. Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák? A 21. század felfedezőinek és geostratégáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak.

GEOPILLANAT

csizmadia norbert

Térben és időben különleges geopillanat részesei vagyunk, új értékrend van kialakulóban, melyben a tudásé és a kreativitásé a legnagyobb szerep. A gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így alakulhatnak ki a múlt határvidékeiből a jövő központjai.

CSIZMADIA NORBERT

Fúziók korában élünk, a hálózatok világában, mert minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükség, amelyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával. Ez egy útikönyv ebben a különleges geopillanatban, mellyel igyekszem térképet

A 21. SZÁZAD MEGISMERÉSÉNEK TÉRKÉPE

és iránytűt is adni az olvasó kezébe.

csizmadia norbert

Geopillanat részletek  
Geopillanat részletek  
Advertisement