Page 1

|

018 2

Társasági magazin | Megjelenik kéthavonta

INGYENES


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/7/18 10:32 PM Page 1

2018 2 |

Tartalomból ajánljuk

Majdnem minden, ami Pécs

Pécsi, magyar, egyetemes – Interjú Bojár Iván Andrással | 2

Tavaly ősszel jelent meg Bojár Iván András szerkesztésében a Nagy Pécs Könyv, amely Pécs néhány emblematikus alakján és a mindennapi életet meghatározó szereplőjén keresztül igyekezett bemutatni a velünk élő várost.

Az élsport magával ragad – Rátgéber László a pécsiségről, a kosárlabdáról és a mediterrán életszemléletről | 6 A magyar Liverpool – Pécs a magyar könnyűzenei élet bölcsője – Beszélgetés Koszits Attila zenei szakértővel | 10 Pécsi Vonal – Szluka Balázs műgyűjtővel a város képzőművészetéről beszélgettünk | 14 Írnak, hogy olvashassunk – Méhes Károly a Pécsi Íróprogram első évtizedéről | 18 Nem csak Párizs! – Michel Bouvet francia grafikusművésszel pécsi kiállítása előtt beszélgettünk | 20 Egy elfeledett világmárka – A pécsi Littke pezsgő története | 25 Divat 2018 | 31 Az öltözködés névjegy – Győrfi Anna színművész, Mátis Rita festőművész, Uhrik Dóra táncművész a divatról | 40 A nem csak mecseki csoda – A sokoldalú medvehagymáról Lokodi Ákos írt jegyzetet | 48 Kis borvidék hatalmas lehetőségekkel – Mikes Márk a pécsi borvidékről és az itt honos cirfandliról | 50

Impresszum: Alapító: Fodor József | Lapigazgató: Fodor-Uhrin Beáta Főszerkesztő: Fekete Vali Szerzőink: Bellai László, Balogh Robert, Kuti Gergely, Lokodi Ákos, Méhes Károly, Mikes Márk, P. Horváth Tamás, Szőke Barbara Művészeti vezető, lapterv: Molnár Tamás – Pressetige Stúdió Fotó: Sasvári János | Címlapfotó: Horváth Gábor Korrektor: Szabó Anna Marketingvezető: Vörös Dóra | Kapcsolat: +36 72 525 575 | hirdetes@p1mediagroup.hu Kiadja a P1 Médiaügynökség Kft. – 7623 Pécs, Rákóczi út 18. Készült a Keskeny és Társai 2001 Kft. Nyomdájában – 1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

A könyv adta az ötletet, hogy némileg utánajárjunk, mi is lehet az, ami a külső szemlélő felé meghatározhatja manapság Pécset. A Zsolnay-gyárat, a pécsi kesztyűt vagy a Pannon Filharmonikusokat említeni sem kell, hiszen nevük mára már összeforrt a város nevével. Ezenkívül azoknak a további művészeti, kulturális vagy sporttevékenységeknek jártunk utána, amelyek szintén a város hírnevét afféle „pécsi brandként” öregbítik. Rátgéber László Kosárlabda Akadémiája, az évtizedek óta jelen lévő és meghatározó pécsi könnyűzenei élet, csakúgy, mint az országosan és nemzetközileg is ismert pécsi képzőművészek vagy az immáron tízéves pécsi íróprogram, amelynek keretében külföldi szerzők ismerkednek Péccsel, és inspirációkat gyűjtenek a városról – olyan „brandekké” nőtték ki magukat, amelyek eredményei a város fontos értékképző tényezői. A Littke Pezsgőgyár neve, amely a múlt század derekától – a Zsolnay-porcelán és a Hamerli-kesztyű mellett – a város egyik emblematikus márkája volt, szintén összefonódott Péccsel. Áprilisi számunkban áttekintjük a pezsgőgyár előzményeit, születését és virágkorát egészen az államosításig. Ha pedig a helyi értékeké a főszerep, kihagyhatatlan a két kulináris brand: a pécsi borvidék cirfandlija és a Mecsek medvehagymái. A pécsi brandek mellett a végre beköszöntő jó idővel a divat trendjeire is vetünk egy pillantást, és áttekintjük a 2018-as divatot. Ugyanakkor nem felejtkezünk el arról sem, hogy a divat követése nem feltétlenül tükrözi a stílust, az egyéniséget. Nyugodtan kijelenthetjük, Pécs csinos és egyéni stílusú hölgyekben sem szenved hiányt! Közülük most hárman, Győrfi Anna színművész, Mátis Rita festőművész és Uhrik Dóra táncművész avatnak be minket saját stílusuk titkaiba. Pécsre, sok egyéb mellett, speciális mikroklíma és növényzet is jellemző. Most végre virágba borulnak a fák, köztük az egyik leghíresebb, a Janus Pannonius által megénekelt mandulafa, amely a virágos, harsogóan zöld tavaszi Pécs látképeinek nélkülözhetetlen része. Élvezzük együtt az újraéledő természetet, a tavaszi kirándulásokat a Mecsekben, ahova – mint mindig – a PécsONE online is elkíséri önöket. Fekete Vali főszerkesztő

1


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:24 AM Page 2

Fotó: Bellai László

Interjú Bojár Iván Andrással

Különleges, nagyszabású vállalkozás a Nagy Pécs Könyv. Bojár Iván András várostörténeti, szociográfiai kisesszéi, empatikus portréi és Darabos György mintegy hatszáz fotója segítségével új perspektívából látunk rá magunkra. Gondolatokkal és érzelmekkel teli utazás ez a könyv egy városba: valóságos és vágyott otthonunkba. 2


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:24 AM Page 3

Bojár Iván jóval a születésed előtt, díszlettervezőként dolgozott a pécsi színházban. Mit tudsz ezekről az évekről? Szép időszaka volt ez apámnak. Hosszú évek után végre értelmes munkát tudott végezni, és azt hiszem, a nőkkel való kapcsolata is felpörgött – gyakran emlegette a tánckart. (nevet) Megismerkedett egy Kardos nevű pécsváradi orvossal, akihez később is mély barátság fűzte. Amikor a könyv egyik szereplőjét, Bősz Bernadettet – a pécsváradi vár várúrnőjét –, felkerestem, el is sétáltunk arra, ahol Kardosék laktak. Apám kiállításán dolgozva több Film–Színház–Muzsikát találtam a hatvanas évek legelejéről, amelyben a díszlettervezői teljesítményét méltatják. Rendesen végig kell kutatnom még ezt a témát, hogy a pécsi munkásságát pontosan fel tudjam térképezni. B.L.

„Haza hazafias értelemben és otthon világpolgári szemmel. Szellemmel, kultúrával, művészettel belakott, földrajzi koordinátáktól független világ, ahová jó megérkezni.

Mikor jártál először Pécsen, és milyen benyomásokat szereztél a városról? ’79 nyara lehetett, amikor a Geisler Eta iskolában voltunk építőtáborban, meggyet kellett szednünk – azóta se eszem, egy életre elment tőle a kedvem. Hihetetlenül távoli világ volt számomra, a nagyon elmaradott, szürke és zárt, korabeli Budapesthez képest az akkori Pécs Vlagyivosztok volt. Nem lehetett vele azonosulni, ronda volt, füstszagú, csatakos, szürke és idegen. Mint egy orosz kaszárnya. Ehhez képest azt látni, hogy a város az urbanisztikai értelemben benne rejlő kapacitásokat kezdi kiélni és kezd annak megfelelni, óriási öröm. B.L.

S ahol jó maradni is” – írja az Előszóban a szerző. Bojár Iván Andrással a Nagy Pécs Könyvről az édesapja képzőművészeti életművét felvillantó kiállítás helyszínén – a budapesti 2B Galériában – beszélgettünk.

Darabos György fotográfussal néhány éve már a Káli régióról készítettek hasonló ambíciókkal egy vaskos képeskönyvet. Mennyiben előképe az ennek a decemberben bemutatott új kötetnek. Amikor a Káli-könyvre készültem, kitettem az asztalomra ötven turisztikai régiót feldolgozó könyvet. Toscana, Provance, Mallorca, Marokkó, Mexikó – és ezeket a szép albumokat végigelemeztem, a szöveg és kép arányát, a képek típusát, hányon van ember, hányon nincs. Úgy gondoltam, van egy optimum, ami kell ahhoz, hogy a könyv sikeres legyen. Ez be is jött. Azt gondoltam, a recept a birtokomban van, hát uccu, próbáljuk meg Pécset és Baranyát is feldolgozni. Aztán kiderült, hogy a káli recept itt nem működik. B.L.

Oldalpárok a Nagy Pécs könyvből

3


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/6/18 12:38 AM Page 4

Pécsett az emberek lettek érdekesek, nem a táj szépsége. Az emberi szövedék, az utalások, a generációk közötti és a nemzedékeken belüli hatások, a különböző műfajok, irányok közötti átjárások. Az eredeti receptet eldobtuk, újat kellett kitalálni.

nyilván az én személyes kapcsolataim és szakmai érdeklődésem okán. Időközben meghalt Gellér Brunó [Gellér B. István] vagy Stark András. Ők sem kerültek be a könyvbe, abszolút számon kérhető rajtam, hogy miért. Nem tudom, nincs okos magyarázatom rá. Az egyik ember adott a másiknak, a másik a harmadiknak. Ez is benB.L. A fotó mellett a harmonikus összhatás fontos, n volt, és az a technikai szempont is, hogy legyenek a közeli, kisebb ne egyenrangú eleme a szövegekből és képekből komponált layout. településekről is emberek, akiknek szoros a kapcsolatuk Péccsel, Abszolút így van, Gyuri szeme meghatározó mindkét könyvben, és annak aurájában élnek, de mégse a városban. Harsányi Tamás gondos, kreatív munkája is – a tipográfusok általában nem olvassák el a szövegeket, ő minden sort ismert. Ez a kon- B.L. Kérlek, kedvcsinálónak villantsd fel közülük néhány centrált jelenlét minden munkatárs részéről nélkülözhetetlen egy – általam önkényesen kiválasztott szereplő – portréját. ilyen könyv esetén. Kezdjük Kiss Tibor Noé íróval és Köles Ferenc színésszel! Már nem is emlékszem, ki mondta nekem Noét, de az is lehet, hogy B.L. Mi volt a munkamódszeretek? már korábban felfigyeltem rá az irodalmi életből. Tudtam, hogy A pécsi esetében elindultunk egy felfedező útra, de nem tudtuk, fontos szerző. A városban járva-kelve azt tapasztaltam, hogy meghova fogunk kilyukadni. A káli régiót ismertem, ott Gyuri és én határozó egyéniséggé, szervezőerővé is vált Pécsett, egy csomó i otthon voltunk. Pécsett a legfontosabb élményem az volt, hogy is minden sűrűsödik körülötte. Lehet, hogy ezt ő nem így érzi, de kín tudom, mi ez a város. Másfél évig tartott a munka. Az első nem vülről így látszott. Nagyon más világból, társadalmi környezetből két-három k alkalommal csak szimatoltunk, megpróbáltunk elmejön, mint én. Viccelődtünk is ezen párszor, hogy én vagyok a budai rülni a városban, megérezni, hogyan élnek ott az emberek, milyen úrigyerek, ő meg az újpalotai srác, a focista, míg engem halálosan g gondolkodásmód a jellemző. Kire utalnak? Kik azok, akiket emhidegen hagy a futball. Nagyon bírom, hogy ilyen sok színe van az legetnek, és mi nem ismerjük őket, de helyben nagyon fontosak. országnak, és hogy valaki ilyen magas színvonalon tud képviselni egy Kaptunk listákat, kutatnom kellett, hogy a nevek mögött kik vannézőpontot. Ez iszonyatosan fontos. Ahogy annak idején Tar Sándor nak. n Úgy éreztem magam, mint egy turista – és szerettem is volna, a Debrecen környéki kisfalvak világát tudta kivételes erővel megraha a felfedezésnek ez a dramaturgiája bekerül a könyvbe. gadni, Noé is a periféria nagy hatású írója. Ezekből a puzzle-okból B.L. áll össze Magyarország. Ez érezhető, a látogató, a vendég pozíciójából Köles Ferivel leültünk dumálni, és olyan volt, mintha mindig a havepillantasz Pécsre, ugyanakkor mély, személyes rom lett volna. Elképesztően izgalmas ember, akin átszűrődik minérintettség hatja át a könyvet. Alkatilag jellemző den. d Egy egész napot töltöttünk együtt, jártunk náluk az otthonában, rád ez az érzelemgazdag megközelítés? Talán Ágoston Zoli [a Jelenkor főszerkesztője] mondta, hogy szerin- aztán a színházban is. Ez a portré egy nagyon impulzív emberről te is nagyon érzelmes a szöveg. Nem tudom. Én nem érzem annak, szól, egy nagy színészről, akinek Budapesten járna egy színház. evidensnek érzem. Így élem meg, így szűrődik át rajtam. Amikor az De a személyes sorsa szempontjából talán bölcsebb döntés, hogy azt a szerencse ér, hogy valaki kinyitja az otthona ajtaját, behív, elkez- választotta, Pécsen marad. Úgyis meg fog vele történni minden, mert dünk beszélgetni, megmutatja magát, és bizonyos mondatok erejéig átütő tehetség. Úgy látom, most ő viszi a hátán a pécsi színházat, nagy vagy akár hosszabban is megnyílik, az egyrészt nagyon megtisztelő, energiákkal és tudással. másrészt felelősségteljes feladat, hogy ezzel mit kezdesz. Nagy élmény Jó volt velük találkozni. egy-egy ilyen találkozás, ez adja az élet sava-borsát. B.L. A másik két portréalanyod, akinek a sztorijára B.L. kíváncsi lennék: Biacsics Renáta és Csató Csenge, A legfontosabb, karakteradó eleme ez a könyvnek, a Szent Kávé Rajzszakkör alapítói. az a harmincöt portré, amit a kortárs Pécs Ők ugyanazt csinálták, mint mi, csak a képzőművészet eszközével. izgalmas és hiteles szereplőiről rajzoltatok. Figyelik Pécs életét, kocsmavilágát, utcán fellelhető, jellegzetes, Hogyan választottátok ki őket? Sok esetlegesség volt ebben, de ezt fel kellett vállalni. Nagy hiányos- színes figuráit, és fülelik a pécsi dumákat. Ezeket rajzolják füzetbe, sságok vannak, és aránytalanság is, valóban túl sok talán az építész, aminek az oldalait felváltva töltik meg jó figurákkal, aranyköpésekkel, 4


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:25 AM Page 5

amik ezzel kiemelődnek a valóságból és egy műalkotás részei lesznek. Jó módszer a banális és az abszurd, a mindennapjaink bemutatására. Egyébként úgy tudom, és ez nagyon jellemző erre a könyvre, szemben a Nagy Káli Könyvvel, hogy az ő esetükben is fontos változás történt, mint oly sokakkal a könyv alig egy évvel ezelőtti befejezése óta. Szétváltak, alkotótársként már nem működnek, mert Csenge befejezte a sulit és elköltözött Pécsről. Egy év eltelik, és vége, eltűnik egy izgalmas színfolt a városból. Ezt szinte minden szereplőről el lehet mondani. Előbb beszéltünk azokról, akik már nincsenek közöttünk, holott korábban tartóoszlopai voltak a város szellemi életének. Semmi nincs már úgy. Egy pillantás ez a könyv: 2016–2017 fordulójának kimerevített képe. Iszonyatosan jó kurzus volt, csodálatos lehetőség, de egy csomó minden kimaradt. Jó lenne visszamenni, egy egész nyarat ott tölteni, mert azt hiszem, Pécs igazi arca a nyár. Jó lenne a környező falvakban sok időt tölteni, és onnan utazgatni be a városba. A Fishing on Orfűn se jártam még. Éppen csak belekóstoltunk a pécsiségbe. „Pécsi, magyar, egyetemes” – ezzel az értékhármassal a Jelenkor szerkesztőségét jellemezted, de elismerően írsz a Tudásközpont hazai hátterű, nemzetközi rangú építészeti értékeiről is. Hangsúlyozod, hogy ezt a posztindusztriális várost kreatív ipara tartja felszínen. Igen, de ez az alkotóerő néhány intézmény mellett elsősorban egyéni teljesítményekben fejeződik ki. Pécsett van közösség, sok helyen nincs, de ott van, és érvényesül a város minden gazdasági kitettsége ellenére. Ezek a kulturális teljesítmények nagyon erős, megalapozott rétegzettséget adnak egy város társadalmának. Olyan regény például, mint amilyet a Zsolnayakról P. Horváth Tamás szakács és irodalmár írt – aki szintén nincs benne a könyvben –, ilyen nem születik, csak ott, ahol van mire építkezni, ahol sok fontos ember B.L.

élt, több nemzedékre visszamenőleg. Vagy gondolj a kesztyűgyárra, a szocializmus ügyetlenkedéseinek idején is fennmaradt. Bőrdíszművesek a Mecsekben folyó patakok mentén már a törökök idején is dolgoztak, több százéves tradíciók ezek. A könyvben szereplő Hornitzék hiába mondják, hogy ők semmi különöset nem csinálnak, abban, ahogy a bőrkesztyűt készítik, nagyon sok kultúra van. Ez a kifinomultság a kesztyűgyártástól az orgonakészítésen át a saját gasztronómiai karaktert képviselő sör- és borkészítésig sok mindenben érezhető. Mondom, Pécsnek mindene megvan, emberek, családi tradíciók, sztorik, amiket az itt élők megőriznek és átadnak a következő generációknak. Ettől európai ez a város. Ezt fel kell ismerni. Ennek a fantasztikus örökségnek a szintetizálása a maga közigazgatási-jogi területén a várost vezető önkormányzattól is nagy kreativitást igényelne. Merre tovább, melyik tájegységgel, várossal foglalkozik a következő „nagykönyv”? Most szűkebb hazám, a Szentgyörgyhegy kötetén dolgozunk. S ha lesz lehetőségem, szívesen csinálnék könyvet Tokajról és környékéről, valamint az északnyugati országrészről – Pannonhalma, Sopron, Győr, Fertő-tó vidéke –, azt érzem még olyan területnek, amelyet a táj szépsége mellett kulturális kötődések is mélyen átszőnek. Jó lenne önálló kötetben foglalkozni Újlipótvárossal és a Budai Várral is. Ezeket érzem az identitásunk olyan akupunktúrapontjainak, ahol a magyarság kérdései esszenciálisan tapinthatók. És persze Erdély is idetartozik. Nem a nemzeti romantikus Erdély vonz, hanem a mai valósága, románokkal, magyarokkal, németekkel és olaszokkal, hiszen Kolozsváron ma már jelentős olasz kisebbség is él. Erdélynek van magyar története, román, ruszin, örmény, zsidó és egyéb történelme is, de engem nem ezek érdekelnek, hanem a nagyon izgalmas, sokszínű jelene. Bellai László B.L.

Oldalpárok a Nagy Pécs könyvből

5


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:36 PM Page 6

Fotó: Sasvári János

A pécsi női kosárlabda páratlan sikereket elérve néhány éve a város egyik sikerbrandje volt. A sportág Pécsett mára egyet jelent Rátgéber László és a Rátgéber Kosárlabda Akadémia nevével. Rátgéber László 2009-ben Európa legjobb női kosárlabdaedzője volt, irányította a női, majd a férfi kosárlabda-válogatottat, a MiZo Péccsel 1993 és 2008 között mindent elért, amit elérhetett, dolgozott Moszkvában, Isztambulban, mesteredző, most a Rátgéber Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatója. 6


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:26 AM Page 7

Kosárlabdacsaládból származom, gyakorlatilag kosárlabdával nőttem fel. A kosárlabda az életem. Édesapám a jugoszláv válogatott edzője volt, édesanyám pedig válogatott. Akkor voltam a legjobban önmagam, amikor a PVSK vagy a MiZo Pécs edzője lehettem. Mondhatom azt, hogy társadalmi hatást gyakorolt Pécsett a női kosárcsapat? Az a 9 bajnokság, 9 kupagyőzelem… A társadalomra gyakorolt hatásunkra még büszkébb vagyok, mint a „katonáim” eredményeire. Ez a hatás megismételhetetlen. B.R.

Például a bajnokságot ünneplő többezres tömeg a Széchenyi téren… Igen, ilyenek. Anekdotázhatnék, de nem szoktam hátrafelé nézni. Az akadémiával, amit most csinálok, azt gondolom, megint csak komoly dologba kezdtem. Amit most teszek, annak nagyobb hatása lehet a MiZo Pécs eredményeinél. Az emberek csak most fogják fel, hogy amit akkor csináltunk, mekkora dolog volt. A harmadik bajnoki cím után talán már unalmas is volt, hogy mindig csak nyerünk. De csinálja valaki utánunk, minket 1200 ember kísért el Messinába, megtett értünk oda-vissza 1800 kilométert. Megismételhetetlen események történtek velünk. Egy fájdalmam van: minket senki nem karolt fel olyan szinten, mint mondjuk a mai veszprémi kézilabdásokat. Fáj, hogy megengedtük, hogy eltűnjön egy ilyen csapat. Ezért nehéz visszafelé nézni. B.R.

B.R. Az akadémia tényleg hétszáz gyereket foglalkoztat? Igen, és már nem a mennyiséget szeretnénk növelni, hanem a minőséget.

Dárdai Pál – más sportágban, de hozzád hasonlóan nemzetközileg elismert edző – is azt javasolta, hogy a futball oktatását az általános iskolákban kell elkezdeni. Pontosan, mi is ezt is csináljuk, csak kosárlabdával és óvodásokkal kezdünk. B.R.

Fotó: Laufer László | Dunántúli Napló

Az interjúid egy részéből egy vagabund ember képe rajzolódik ki. Az vagy? Próbálom öncinizmussal nézni önmagamat. Ha az ember túl komolyan veszi önmagát, akkor hamar nevetségessé válhat. Aki érti az öncinizmust, az jót mosolyog az ilyesmin, aki nem érti, az nem jön rá, miről is beszélek. Nem vagyok vagabund. Zavar is sokszor, hogy a kosárlabda-szakmaiság háttérbe szorul. Nem azért nyertünk sorra bajnoki címeket, mert sokat ugráltam, kiabáltam a partoldalon. Rengeteget dolgoztam, tudatosan végeztem a munkámat. B.R.

B.R. Edző vagy még? Nem. Nincs csapatom.

Ha holnap felhívnak Moszkvából…? Vagy elhívnak az NBA-ba? Voltak lehetőségek San Antonióban… De én mindent, amibe belekezdtem, azt be is fejeztem. Szembesíthetnek a tíz-tizenöt évvel ezelőtti mondataimmal. A megbízhatósági indexem magas. Amit ígértem, azt megcsináltam. Ez fontos. Manapság a cenzúra úgy működik, hogy valaki jó mondata mellé tíz hiteltelent is leírnak, aztán gondolkodhatunk, melyik az igaz. B.R.

Fotó: Laufer László | Dunántúli Napló

B.R. Mi történik ezzel a hétszáz akadémistával? Kisgyerekkorban elkezdenek sportolni. Életpályamodellt kínálunk nekik. Sok olyan esetet ismerek, hogy megszakad a sport és a tanulás párhuzamossága. Vagy tizennégy vagy tizennyolc éves korban,

7


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:26 AM Page 8

kevesen tudják végigvinni huszonkét éves korig. Elit kosárlabdázókat szeretnénk kinevelni, de tudjuk, hogy erre a magyar népesség 6%-a képes. Adottságok, képességek, fájdalomküszöb. De akárki kosárlabdázhat, ez csapatsport, derék embereket nevelhetünk vele. B.R. Erőt, gyorsaságot, intelligenciát igényel. És el kell mozdítani a fájdalomküszöböt. Alázatot, rengeteg munkát igényel. Mindenkit arra biztatunk, hogy egyetemet végezzen – itt a Pécsi Tudományegyetem. Akiből nem lesz sportoló, abból lesz játékvezető, jegyzőkönyvvezető, edző. Ha valahol születik egy kétméteres gyerek, abból lehet, hogy jó kosárlabdázó lesz, de az még nem kosárkultúra.

Amikor elkezdtem edzősködni, akkor én voltam a pszichológus, az erőnléti edző… Az első bajnokságot 1995-ben úgy nyertem, hogy nem volt segédedzőm. Még gyúró sem. De egy élsportolót fel kell építeni. Az edzők között is vannak edzésspecialisták: van, aki kondiedző, van, aki az ellenfél feltérképezését végzi, gyógytornászok, gyúrók vannak, van, aki az erőt, van, aki az atlétikát, gyorsaságot fejleszti… Ezt finomítjuk folyamatosan. Kevés olyan hely van, ahol ennyire tudományosan menne minden. Az edző és a szurkoló között valójában egy különbség van: a tudományosság. Manapság laboratóriumok az öltözők. De nem csak ezen múlik a siker. Hiszen segítők nélkül is nyertünk.

Van benned valami déli vehemencia, de más is. Nevezzük szent dühnek, ami téged jellemez. Ebben a patikamérlegen felépített rendszerben marad még ennek helye? B.R. Az élsportban egomendzselés zajlik, ez most utánpótlás-nevelés. Miért pont Pécs a helyszín? Mert én azt szerettem volna. Életem legértékesebb egyharmadát Ez egészen más munka. Az élsportban mindennek van helye. Olyan, Pécsett éltem meg. Hagyományok nélkül a kosárlabdát más alapok- mint egy színpad, kell a szakmaiság, de szerepek vannak. Az utánról kellene kezdenem. Itt a Pécsi Tudományegyetem. Együttmű- pótlásban az egyéniségeket építjük fel, nem menedzseljük. ködünk az egyetemmel, kutatásokban is közreműködünk. Orvosi, B.R. Másképp dolgozol most, mint a pályád elején, egészségtudományos, marketingrészleget is működtetünk, ehhez amikor szintén utánpótlásedző voltál? a PTE-n dolgozók szürkeállományára is szükség van. Ma jobban diagnosztizálok, előbb látom meg a dolgokat. Látom, B.R. hogy mit kell tenni. Az utánpótlásban a legnagyobb probléma az, Mennyit tartózkodsz Pécsett? hogy a tizennyolc éves gyerekeket hogyan építjük be a csapatba. Megvan még a Havi-hegyen a házad? Itt élek 1993 óta. Volt két és fél év, amíg Moszkvában, illetve Isztam- Volt már egy Iványi Dalmám, egy Zsolnay Gyöngyim, hadd ne soroljam a neveket. Pontosan tudom, hogy hol tévedtem és mit bulban éltem, de ezenkívül itt vagyok. csináltam nagyon jól. Mi a tudomány? A tapasztalatok lejegyzése, B.R. Tartasz még edzéseket? analízise. Ma jobban látok dolgokat. Előbb felismerek folyamatokat. Tartok, de ennél fontosabb, hogy a kosárlabda kultúráját igyekÚjra megnéztem egy régi klipet. A Fishing on Orfűt. szünk megteremteni. A kultúra legyőzi a stratégiát hosszú távon. B.R. Hogy fér be ez a szerep a vezetőedzői lét rejtelmeibe? Ez az alapfeladatunk. A MiZo Pécs is ezért volt nagy, mert hiába Garázszenekarod is volt… voltak gyengébb évek, a kultúrája vitte tovább. Stratégiai célokat ala7 kítok ki, beleavatkozom az edzésprogramokba, folynak a kutatások, Ezt a két dolgot szerettem az életemben. Mindkettőt csináltam. együttműködünk pszichológusokkal… Magamat úgy képzelem Kellett egy barátság is ehhez Lovasi Bandival. Több mint húsz éve el, hogy az edzéstechnológiát menedzselem. Vezetőedző vagyok. tart. Sok időt töltöttünk együtt. Megismertük egymás gondolatait. Hány éve dolgozol az akadémia ügyén? Tíz éve építjük a hardvert, a szoftvert is folyamatosan fejlesztjük. Nyáron, remélem, elkészül az épületünk. B.R.

A kosárlabda-akadémia látványterve

B.R.


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:26 AM Page 9

A kosárlabda-akadémia látványterve

Mi nem azért barátkoztunk, hogy celebként megjelenjünk a nyilvánosság előtt. A gyerekeim szeretik őt, az ő gyerekei szeretnek engem. Számíthatunk egymásra. Viccelődtünk, hogy én írok angol szövegeket – akkor indult a Kiscsillag. Bandi is újra kezdett valamit, mert megszűnt a Kispál és a Borz. Viccelődtünk és megírtuk ezt a Fishing on Orfűt – ott élt Bandi. Ebben is megvan az öncinizmus. Lévai Balázs barátunk rendezte, a lúzerek ott horgásznak a kis pocsolyában. Kár, hogy nem jobb kamerával készült, de büszke vagyok rá, egy fesztivál lett az egészből, nem is akármilyen.

Igaz, hogy arany, de kalitka volt. Nemcsak előnnyel járt. A vereség is fájdalommal járt, de győzelem esetén sem kérdezték meg az árát. De nem is cirkuszolhattam a városban. Ha azt éreztem, hogy kicsit szabadabban kellene viselkednem, akkor hazamentem, vagy elbújtunk a nyilvánosság elől. Patacson zenéltünk, vagy Bandinál Orfűn. Szeretem a Király utcát. Pár napja egy kis társasággal 4-5 helyre benéztünk, összefutottunk ismerősökkel, megvan ennek is a maga feelingje. Itthon vagyok Pécsett, megvannak a sablonos helyszíneim, megvan, hol ebédelek az edzőimmel.

B.R. Van egy produkciód is, a tóátugrás! Nem szégyen vidámnak lenni. Ez az első Fishing on Orfű indulásakor volt. Komoly pénzeket kellett volna befektetni a reklámba. Tisztelegtünk a Monty Pythonék előtt, ők a La Manche csatornát ugrották át – ők a kedvenceim, tőlük az ötlet. Kijöttek a kereskedelmi tévék, akkora siker volt, mintha betettünk volna sok millió forintot a reklámkampányba. A tóátugrásból lett egy zenei színpad. Így kell valami újat létrehozni, egy alapötletet fel kell építeni.

B.R. A pécsi zenekarokat szereted? Bandi sokat mutatott, amíg itt lakott. Három percre volt tőlünk, sokat dumáltunk esténként. Szuper zenekarok vannak itt. Pécs nagyon jó. Egy hiányzik, a nagyobb klubélet. És a kávéházak. Pécs nem nagyváros. Oké, az emberek dolgoznak 9-től 5-ig. De ha fél órám van, akkor hová üljek be? Most egy kávézó helyett hazamegyek. Vagy elmegyek edzeni. Nekem embervágyam van. Régen, ha elmentem a Rákba, tudtam, hogy ki lesz ott, és ez biztonságot ad a mindennapoknak. Sokakról nem tudják, hogy itt élnek. Engem is B.R. Jut még ilyesmire energiád? megkérdeznek, hogy Rátgéber úr, ön Pécsett?! Erre is jó lenne egy Rengeteget dolgozom. Arra vágyom, hogy ez az épület elkészüljön. nagy főtéri kávézó. Azt kell, hogy mondjam, ez nélkülem nem sikerült volna. Ahogy felépül, kezembe kerül a kulcs. Onnantól kezdve akkor edzünk, B.R. Mi most az ars poeticád? amikor szeretnénk. Ezt szeretném, reggeltől estig edzéseket tartani. A sport. Mi más? A sportnak óriási a holdudvara. A sportra turizGyerekekkel foglalkozni. Most Miskolcról érkeztem, a junior kor- must lehet építeni. Az élsport erről szól, hogy megérint, magával osztály döntőjéről, bronzérmesek lettünk. Tele vagyok jó érzéssel. ragad. Ezt kellene jó értelemben kihasználni. A város védjegyei Láttam a lánycsapatunkban azokat a pécsi értékeket, amik jellemez- nemcsak az öt torony és a dzsámi. Létre kellene hozni a Mecsek tek minket. Ez tesz boldoggá. Expresszt! Az lehetne az új stratégiánk, hogy legyen, hogy azok az emberek, akik nagyon tisztelik a városukat, akik letettek valamit B.R. Ha van szabadidőd, mit csinálsz Pécsett? az asztalra, de már nincsenek itt, kiálljanak a város mellett. Mert Mindig arról álmodozom, hogy unatkozom. Talán egyszer eljön Pécsett nincs ipar, ezért szponzorok sincsenek. De azok, akik már az az időszak, amikor unatkozni fogok. Megvannak a rutinjaim. megvalósították magukat az életükben akár a sport, a művészet Aranykalitkában éltem. Megvoltak azok a dolgok, amiket nem engedvagy a politika területén, személyes jelenlétükkel a városi értékekre hettem meg magamnak. fókuszálhatnák a figyelmet. Nem névsort szeretnék sorolni, rengeB.R. teg értékes ember nincs már Pécsett. Ki kellene mennünk az utcára Mit? Elmentem újságot venni, és ha volt egy vesztes meccs, akkor el kel- és megmutatni, hogy itt vagyunk. A Mecsek Expressz képes lenne lett magyarázni az újságárusnak, a vevőknek, hogy miért. Ez ma már megfordítani a tendenciát. Balogh Robert nincs így. Elkérik a személyimet a postán. Kezdek normális életet élni.

9


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/7/18 3:11 PM Page 10

LIVERPOOL Koszits Attila zenei szakértő, szakíró, a Magyar Rádió egykori pécsi stúdiójának zenei szerkesztője. Tanít egyetemeken, könyveket ír, most éppen Pécs undergroundjáról a ’80-as években, ami nemcsak zenéről szól, hanem színházról, balettről, irodalomról, képzőművészetről egyaránt.

Lovasi András 10

Takáts Eszter

Beck Zoli


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:28 AM Page 11

Pécsett bőven száz fölött van az aktív zenekarok száma. Zenei nagyhatalom vagyunk? Budapest után országosan Pécsett a legaktívabb a zenei élet, ez már a ’60-as évek óta így van, akkor dobták be először ezt a szlogent, hogy Pécs olyan, mint Liverpool. A pesti nagyzenekarok mindig is azt mondták, hogy Pécs igazi próbatétel, mert ami itt beválik, az szerte az országban sikert arathat. Az Omega, Illés is itt próbálta ki magát, hiszen Pécsett igényes a közönség. A ’60-as években itt több száz zenekar működött. A bázis megvolt, de a zenei élet infrastruktúrája csak Budapesten épült ki, az akkori monopolhelyzetnek megfelelően. Hiszen, mint sok minden más, állampárti monopólium volt a rádió, a hanglemezkiadás, de az állampárt által meghatározott keretek között működött az Országos Rendező Iroda is. A rendszerváltás után azonban jelentősen megváltozott a helyzet: több rádió lett, a sajtó is többhangú lett, a koncertszervezés sem volt már egyközpontú. Kisebbfajta űr is keletkezett, várták az új hangokat, így született meg egy fontos együttes Pécsett, a Kispál és a Borz. B.R.

Punnany Massif B. R.

B.R.

A Kispált trendteremtőnek is lehetett nevezni. Egyetemi közegben született, bölcsészzenekar volt. Lovasi András a rajzszakon tanult, ténylegesen értelmiségi, művészközegben jött létre a zenekar, és az első koncerteket követően fokozatosan növekedett is a hallgatóság. Lovasi szövegeiben az intellektualitás folyamatosan jelen volt. A szövegvilága egyedi volt. A zenekar két-három év küzdelem után már a fővárosban is telt házas koncerteken lépett fel. Az ország legnevesebb koncertzenekara lett, öt év után nem maradt ellenfele. Korábban is voltak tehetséges és igényes produkciók, de médiatámogatás híján nem tudtak betörni. Ez a nagy különbség Pécs és Liverpool között, ott volt egy húzónév, a Beatles, Pécsről akkor nem futott be ennyire zenekar. Pedig lehetett volna, mert volt olyan együttes, amelyikben benne volt a lehetőség! Nevezetesen a Funny Fools. 1965–66-ban saját, magyar nyelvű, kicsit folk ihletésű programot csináltak, hasonlót, mint az Illés. Ha ma játszanának, ugyanolyan sztárok lehetnének. Akkor lehetetlenség volt vidékről betörni.

Tehetségkutatók is zajlottak a kereskedelmi felületeken. Pécsinek sikerült megkapaszkodnia a popszakmában? A ’60-as években is voltak tehetségkutatók, de akkor a „Párt” és a KISZ vonal felügyelete alatt. A mai kereskedelmi televíziózásban az extremitás a cél. Pécsinek nem sikerült innen betörnie, de ez nem is baj. Ennél fontosabb, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak a ’90-es évektől kezdve vannak pályázatai, ott is lehetett valamennyi segítséget kapni, de a 2000-es évek közepétől beindult a PANKKK program, amely a nemzeti kortárs könnyűzenei kultúra támogatására jött létre. A kuratóriumában én is benne voltam. Nemcsak koncerteket támogattunk, hanem a lemezkiadást is, így akkor lehetőségem volt sok pécsi zenekar támogatására. Ugyanezt a vonalat folytatta a Cseh Tamás program, ma Hangfoglaló a neve: lemezkiadásra vagy turnéra lehet anyagi támogatást kérni, de klubokat is támogatnak, hogy legyenek koncerthelyszínek. Ilyen támogatást kap a pécsi Nappali is, így léphetnek fel neves zenekarok, amelyeknek a koncertjére csak 300 Ft a belépő.

B.R. Lovasiék után, mellett kik arattak sikereket? Azt a generációt követve újra megváltoztak a körülmények. A ’90-es években még voltak vivő irányzatok, például a grunge (pl. a Nirvana), de a ’90-es évek végére már ilyen stílus nem volt. Pécsett a ’90-es évek vége felé, és a 2000-es évek elején sorra jöttek olyan zenekarok, melyek az országos hírnévig jutottak, ők már Pécsett működnek. Takáts Eszter, Punnany Massif, Halott Pénz, Kiscsillag… Ezek mind pécsi gyökerű zenekarok, és sikerült betörniük a legjobbak közé.

B. R. Létezik ma meghatározó stílusirányzat? Azt hiszem, nem. Minden irányzat megél egymás mellett, és szintézisek is létrejönnek, több-kevesebb sikerrel. Átütő erejű új stílus külföldön sincs, részterületeken valósítanak meg projekteket. A popés a rockzene ma is üzlet. Ez sokszor a mainstream felé viszi el azokat is, akikben lenne hajlandóság a kísérletezőbb utakra. A pécsi zenekarokra nem az jellemző, hogy a zenélésből élnének.

Viszont Beck Zoli és a 30Y itt maradt, és szintén jók. Beck Zoli a ’90-es években irodalmi körökből indult, a szövegvilágában ez máig érezhető, a zenei megoldásaik sem koptak meg. Brit zene magyar és pécsi ízzel. Beck Zoli munkássága a komplex pécsi zenei élet szempontjából is fontos: a ZENélő Egyetem megalapítása a Pécsi Tudományegyetemen az ő nevéhez fűződik. 2012-ben indult ez a kurzus, a rockzene és társművészeteit tanítják ott, kreditpontokért fel lehet venni. Én is tartok kurzusokat. Máshol nem működik ilyen az országban, a könnyűzenét így csak külföldön tanítják.

Halott Pénz

B.R.

B.R. Mi változott meg az elmúlt évtizedben? Eltűntek médiumok és jöttek újak, például a közösségi média, ami jóval felszínesebb, csak nyomokban tartalmaz kritikai értékelést. Viszont ma egy kezdő zenekar is meg tud jelenni a médiában. A menynyiségből nehéz észrevenni a minőséget.

1


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:28 AM Page 12

B.R.

A Punnany Massif ugyan már nem pécsi, de talán mondhatom azt, hogy annak számít. Ha őket vizsgáljuk, el lehet indulni a slam poetry irányából? A rap, a hiphop és a slam mind bennük van. Nehéz volt az útjuk. De ma húzónévvé váltak. Aktív slam poetry élet van Pécsett, az ő rappereik a legjobbak közé tartoznak.

B. R. A fesztiválélet mennyire meghatározó Pécsett? Állami, önkormányzati kézben van a legtöbb zenei fesztivál, ide legtöbbször sikerül bekerülnie a pécsi zenekaroknak, de nem csak azért, mert egy helyi együttes olcsóbb (nem kell utazási költséget fizetni). Minden évben több ilyen fesztivált szerveznek. A Zsolnaynegyedben vannak a fesztiválok jelenleg, az Est Café kezébe került az egyetemi fesztivál (Pécsi Egyetemi Napok). A fesztiválok azért is B.R. A Halott Pénz egészen más irányzatot képvisel. jók, mert a főtérre kikerülhet egy-két feltörekvő pécsi zenekar. Tavaly Egy rapper mellé csatlakozott egy énekes… a Kubalibre lépett fel. Bennük nagy lehetőséget látok. Már kezdő koJól kiegészítik egymást, az amerikai piacon is vannak ilyen zenerukban is lehetett érezni rajtuk, hogy ez több mint egy kis örömzene. karok, egy jól szövegelő ember mellett egy jó énekes. Ez egy idő után Mára kinőtték magukat. A tavalyi Made in Pécs fesztiválon átütők elvesztheti a vonzerejét, mint minden slágerzene. De drukkolunk voltak. A Kispál által fémjelzett intellektuális vonal képviselői. Az a nekik, hiszen pécsiek! kérdés, hogy meddig tudnak előrejutni.

HétköznaPI CSAlódások

Singas Project B.R. Világszínvonalú bandák működnek Pécsett? Hogyne! A Singas Project például. Nyugat-Európában jelennek meg lemezeik, mix-albumokon szerepelnek, de Pécsett alig tudnak fellépni. Pécsről származott el Berger Dalma, a Volkova Sisters dívája, Sándor Danival ketten vannak benne, Londonban élnek, és Pesten szoktak még fellépni. Ők az Esclin Syndo együttessel kezdtek. Versenyeket nyertek itthon, külföldön… Nem találják a helyüket, nagyon igényes, kísérleti zenei stílusban mozognak, értelmiségi körökben nagyon szeretik őket. A Psycho Mutants is izgalmas jelenség. Karnics Zoli nagy egyéniség. Külföldi turnékra járnak, a zenéjük darkos psychobilly, magukat western swingként definiálják. Az a gond velük, hogy ebből Pécsett nem lehet megélni, a zene mellett dolgoznak, amikor szabadságra mennek, turnékra indulnak, például Franciaországban.

Psycho Mutants

A punk vonalat nem emlegettük, a HétköznaPI CSAlódások mára klasszikusnak számít. Ők 1990 óta folyamatosan működnek, és országosan elsők a saját műfajukban. Megtartották a pécsi, komlói bázisukat, a szövegeik ma is társadalomkritikusak, a tagcserék ellenére egyre jobbak. B. R.

B. R.

Számomra nagyon hiányzik néhány egykori zenekar, például a Burzsoá Nyugdíjasok. Ötletesek voltak, a koncert performansz is volt egyben, játszottak filmben... Jancsó Miklós vonta be őket a filmezésbe. Kár értük, de érthető, hogy vége lett a zenekarnak. Az egyetemi és a városi közeg nem tudta őket sem fenntartani. Csordás Dani visszaköltözött Budapestre, ketten maradtak, Benedek Barna és Sas Miki, aztán Barna is Pestre került… Letették a névjegyüket, egyedi jelenség volt, amit létrehoztak a 2000-es évek elejei szintéren. B. R. Az Öregek Otthona, ahol te is tag vagy, működik még? 2008-ban játszottunk utoljára, azóta néha összejöttünk, de többen elköltöztek Pécsről, 2014-ben pedig minden próba nélkül léptünk fel a Pécs Underground kiállításon. Úgy tűnik, eddig tartott a történetünk. B. R.

A Made in Pécs fesztivál egy hétvégére koncertteremmé teszi a várost. Igaz, elsősorban klubszinten. Az önkormányzati koncerttermek mellett a vállalkozók által üzemeltetett szórakozóhelyek, klubok is fontos zenei helyszínek lettek. Rengeteg ilyen hely működik, fontos, hogy legyen hol fellépni. Egy hétvégén több mint száz zenekar fellép. Most száznyolc pécsi banda koncertezett, emellett még vagy másik száz létezik. A metálzenészek 12


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/6/18 12:22 AM Page 13

Öregek Otthona

nem nagyon jöttek, de a Stoni Blues Band sem. Többen túl vannak egy ilyen szintű megmutatkozáson.

Szabó Dániel

Jelenleg több mint négyezer külföldi tanul itt. Ők mekkora hatást gyakorolnak a zenei életre? A Mongooz and The Magnet is jól indult, de ahogy végeznek az egyetemen, megszűnnek pécsinek lenni. B.R.

B.R. Vannak eredeti, új, feltörekvő zenekarok? A Rokokó Rosé, egy tiszta lánycsapat. A maguk zenei világában eredetiek. Kevés női csapat működik. Kicsit folk, kicsit alternatív, világzenei körből merítenek. Sokat fejlődtek az elmúlt években. A Lékkör nevű zenekar is nagyon tehetséges csapat. Az énekesnőjük akár egy sanzonműsort is előadhatna. A Pixelplants egy elektronikus trió, nagyon kiforrott csapat. Ők már bárhol megélnének. Több zenekar is befuthat, de folyamatosan meg kellene méretniük magukat, ilyen például a Drope. Nagyon jó az énekesnőjük, a zenéjükben Jazz vonalon is erősek vagyunk? Visszaköltözött van egy kicsit acid, rock, elektronikus alapokkal… A King Street B. R. a városba például Nagy Balázs, a Stúdió 11 tagja… Cognitív-t is nemrég hallottam. Tehetséges énekesnővel működő Krommer Balázs, Baksa Péter és társaik rendszeresen fellépnek, kirockos produkció, két gitár, dob és énekes felállással. egészítő emberekkel. Szabó Dani már rég elment, Amerikában tanít, világsztárokkal lép fel. Rokokó Rosé B. R. Pécsi zenekar a Szélkiáltó, van utódjuk? Mindig akadnak próbálkozók, de ezek a kísérletek elhalnak pár év után. A Szélkiáltó még működik, de tagok haltak már meg, nagyon színvonalas, nagy múltú zenekar, bár Rozs Tamás most főleg Pesten, színházaknak dolgozik. B. R. Van kedvenc zenekarod? Sokakat szeretek. Takáts Esztire elmegyek, ha tudok, zseniális az új dupla lemeze. Őt nem lehet megunni, átütő erővel van jelen a színpadon, a sorsát is belecsempészi a dalaiba. Szeretem a régieket és szeretem az újakat is, szeretem az experimentális irányokat, de leginkább a jó zenét. Balogh Robert

13


F. V. Hogy lesz valaki manapság műgyűjtő? Hogy lesz? Nem tudom. Mindig, gyerekkoromtól kezdve gyűjtöttem valamit. De nagyon hamar a festmények kezdtek el érdekelni. 1996-ban huszonegy évesen vásároltam az első képemet. F. V. Miért? Egyszerűen mert megtetszett. Így megvettem a szobámba dekorációnak.

művészetről vallott felfogásai, a mindenkori mester és tanítvány viszonyon keresztül. Ez megragadható Martyn Ferenctől kezdve az ő tanítványain, az őt követő generációkon át, Keserü Ilonán, Lantos Ferencen egészen a mai középgenerációs művészekig, például Somody Péterig vagy Ernszt Andrásig, akik ma már maguk is oktatnak.

F.V. Jó táptalaj ez egy gyűjteményépítés számára? Nagyon hiszek benne, sőt csak ebben hiszek, hogy az. Kiaknázatlan F. V. Jó, az ember néhány képet vásárol dekorációs céllal, terület, ezért nagyon izgalmas ezt a pécsi iskolát gyűjteni, holott nagy de ötvenet már nem. kockázat is, hiszen ezt még senki nem csinálta előttem. Ezért ebben Így van. Ez már túl ment a funkción. A szenvedélyem lett. Ezt nem benne van az én ízlésem, ami tovább szűkíti a kört. lehet megmagyarázni. A képzőművészet kamaszkoromtól érdekelt. Jelentkeztem is annak idején a Művészeti Szakközépiskolába, ahova nem vettek fel. Nyilván nem volt bennem akkora tehetség, nem is tudtam elég jól rajzolni. De az is igaz, hogy az egész rajztanulás rendszere, a kockológiával, a geometriával az élen, valahogy kioltotta bennem a vágyat, hogy művész legyek. Túl száraz volt nekem. Pedig az Ifjúsági Ház rajzszakkörébe is jártam, ahol Erdős János és Molnár Tamás tanított. Próbáltam tudatosan készülni, de hiába, a tehetséghez nem elég a rajztanulás. Később is voltak kósza próbálkozásaim, amelyekben Hopp-Halász Károly támogatott, de akkor is rá kellett jönnöm, hogy bár ötleteim vannak, az alkotáshoz nincs bennem elég tehetség.

Pécsi

VONAL

Ha az elmúlt több mint fél évszad pécsi képzőművészeti életét nézzük, látványosan kirajzolódik előttünk egy iskola, amely végigvonul a pécsi alkotók generációin. Nem egy stílus, ábrázolási mód vagy ecsetkezelés, ennél sokkal tágabb, egyfajta „hely szelleme”, amely a képzőművészetet Pécs egyik legprosperálóbb művészeti „brandjévé” teszi. Többen osztjuk ezt az elképzelést. Így Szluka Balázs pécsi műgyűjtő is, akivel, többek között, erről a „pécsi vonalról” is beszélgettünk. 14

F.V. Viszont a műtárgyakhoz kiváló szemed van… Azt hiszem, az abszolút halláshoz hasonló abszolút látásom van. Ez valahogy velem született. És természetesen folyamatos tanulás a mai napig. Sok albumot lapozok, kiállításokra járok, az interneten tájékozódom. Az ember saját maga által is tud tanulni, ami nyilván lassabb, de lehet, hogy sokkal mélyebb tudást eredményez. És persze sok-sok beszélgetésből, művészekkel, hozzáértőkkel. Pinczehelyi Sándor vagy Halász Károly barátsága rengeteget adott nekem, alakították a szemléletemet, a képzőművészethez való viszonyomat. De alapjába véve hivatalosan nem tanultam művészettörténetet vagy művészetelméletet. De van egy fontos érzék, intuíció, ami ahhoz kell, hogy tudj választani. És ez nekem megadatott. Persze azért néha megkérdezek másokat is. F.V. Milyen képeket gyűjtesz? Kicsapongó voltam sokáig, és mindent gyűjtöttem, ami tetszett. De néhány éve megfogalmazódott bennem, hogy sokkal egyszerűbb a pécsi kiaknázatlan lehetőségekkel élni, mint elmenni Budapestre és ott bolyongani a művészet számomra sokszor ismeretlen labirintusában. Akkor döntöttem úgy, hogy a pécsi képzőművészetet, a pécsi vonalat kezdem gyűjteni. Ez nyilván az egyszerűbb is helyileg és egy sokkal kisebb, sokkal szűkebb mezsgye. Nem lehet mindent gyűjteni, mert rád omlik az egész. Ha meg szűkíted, akkor jobban átláthatod és tudsz specializálódni tematikákra, stílusokra, iskolákra. De még így is rengeteg a fekete folt a gyűjteményemben, és sok minden hiányzik. F.V. Van olyan, hogy „pécsi vonal”? Eltökélten hiszek benne, hogy létezik pécsi vonal vagy pécsi szál, nem is egy, ami generációkon és évtizedeken átível a mai napig. Sőt azokban a művészekben, akik máshonnan jönnek ide, valami megváltozik Pécsen, egy kicsit a művészetükben is pécsiek lesznek. F.V. Felismerhető egyfajta pécsi stílus? Nem, nem, ezt nem hiszem. Nincs pécsi ecsetkezelés, de van pécsi iskola, amelyben átöröklődnek nagy egyéniségek, művésztanárok

Itt lesz a kép címe...: Egy Festő Kék négyzeten nagyX F.V. Nem kockázatos kortárs képzőművészetet gyűjteni? Vezetni is kockázatos, az úttesten átkelni, az is kockázatos, sőt élni is az. Kevésbé érdekel, hogy mennyire kockázatos, mint az, hogy – számomra – mennyire izgalmas. F.V. Befektetési céllal vásárolsz? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól, ha valamit megveszek, esetleg idővel többet ér. De ez legfeljebb csak megerősít abban, hogy az ember jó döntést hozott. F.V. Mi határozza meg a képek értékét? Egy hosszú folyamat: ahogy elindul egy művész az iskolából kikerülve, meg kell lépnie lépcsőfokokat. Nyilván ott is megvannak az ugrások, ahogy az árak emelkednek. De a legmeghatározóbb paraméterek, hogy hol, milyen kiállításai voltak, milyen köz- vagy magángyűjtemény vásárolt tőle, milyen a nemzetközi megítélése, milyen külföldi múzeum állít ki tőle, kinek a galériája foglalkozik vele. Ez nagyon összetett kérdés. Nem egyértelmű dolog. Sokszor a szerencsétől függ mindez. Hasonló paraméterek alapján lehet megítélni egy-egy műalkotást. Ugyanakkor van, aki teljesen merkantilista módon, méret szerint áraz. A kisebb kép kevesebbe kerül, mint a nagyobb. Ez is egy lehetőség, ez is egy irány.

15


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/6/18 12:07 AM Page 15

F. V. Hogy lesz valaki manapság műgyűjtő? Hogy lesz? Nem tudom. Mindig, gyerekkoromtól kezdve gyűjtöttem valamit. De nagyon hamar a festmények kezdtek el érdekelni. 1996-ban huszonegy évesen vásároltam az első képemet. F. V. Miért? Egyszerűen mert megtetszett. Így megvettem a szobámba dekorációnak.

művészetről vallott felfogásai, a mindenkori mester és tanítvány viszonyon keresztül. Ez megragadható Martyn Ferenctől kezdve az ő tanítványain, az őt követő generációkon át, Keserü Ilonán, Lantos Ferencen egészen a mai középgenerációs művészekig, például Somody Péterig vagy Ernszt Andrásig, akik ma már maguk is oktatnak.

F. V. Jó táptalaj ez egy gyűjteményépítés számára? Nagyon hiszek benne, sőt csak ebben hiszek, hogy az. Kiaknázatlan F. V. Jó, az ember néhány képet vásárol dekorációs céllal, terület, ezért nagyon izgalmas ezt a pécsi iskolát gyűjteni, holott nagy de ötvenet már nem. kockázat is, hiszen ezt még senki nem csinálta előttem. Ezért ebben Így van. Ez már túl ment a funkción. A szenvedélyem lett. Ezt nem benne van az én ízlésem, ami tovább szűkíti a kört. lehet megmagyarázni. A képzőművészet kamaszkoromtól érdekelt. Jelentkeztem is annak idején a Művészeti Szakközépiskolába, ahova nem vettek fel. Nyilván nem volt bennem akkora tehetség, nem is tudtam elég jól rajzolni. De az is igaz, hogy az egész rajztanulás rendszere, a kockológiával, a geometriával az élen, valahogy kioltotta bennem a vágyat, hogy művész legyek. Túl száraz volt nekem. Pedig az Ifjúsági Ház rajzszakkörébe is jártam, ahol Erdős János és Molnár Tamás tanított. Próbáltam tudatosan készülni, de hiába, a tehetséghez nem elég a rajztanulás. Később is voltak kósza próbálkozásaim, amelyekben Hopp-Halász Károly támogatott, de akkor is rá kellett jönnöm, hogy bár ötleteim vannak, az alkotáshoz nincs bennem elég tehetség. F. V. Viszont a műtárgyakhoz kiváló szemed van… Azt hiszem, az abszolút halláshoz hasonló abszolút látásom van. Ez valahogy velem született. És természetesen folyamatos tanulás a mai napig. Sok albumot lapozok, kiállításokra járok, az interneten tájékozódom. Az ember saját maga által is tud tanulni, ami nyilván lassabb, de lehet, hogy sokkal mélyebb tudást eredményez. És persze sok-sok beszélgetésből, művészekkel, hozzáértőkkel. Pinczehelyi Sándor vagy Halász Károly barátsága rengeteget adott nekem, alakították a szemléletemet, a képzőművészethez való viszonyomat. Alapjába véve hivatalosan nem tanultam művészettörténetet vagy művészetelméletet. De van egy fontos érzék, intuíció, ami ahhoz kell, hogy tudj választani. És ez nekem megadatott. Persze azért néha megkérdezek másokat is. F. V. Milyen képeket gyűjtesz? Kicsapongó voltam sokáig, és mindent gyűjtöttem, ami tetszett. De néhány éve megfogalmazódott bennem, hogy sokkal egyszerűbb a pécsi kiaknázatlan lehetőségekkel élni, mint elmenni Budapestre és ott bolyongani a művészet számomra sokszor ismeretlen labirintusában. Akkor döntöttem úgy, hogy a pécsi képzőművészetet, a pécsi vonalat kezdem gyűjteni. Ez nyilván az egyszerűbb is helyileg és egy sokkal kisebb, sokkal szűkebb mezsgye. Nem lehet mindent gyűjteni, mert rád omlik az egész. Ha meg szűkíted, akkor jobban átláthatod és tudsz specializálódni tematikákra, stílusokra, iskolákra. De még így is rengeteg a fekete folt a gyűjteményemben, és sok minden hiányzik. F. V. Van olyan, hogy „pécsi vonal”? Eltökélten hiszek benne, hogy létezik pécsi vonal vagy pécsi szál, nem is egy, ami generációkon és évtizedeken átível a mai napig. Sőt azokban a művészekben, akik máshonnan jönnek ide, valami megváltozik Pécsen, egy kicsit a művészetükben is pécsiek lesznek. F. V. Felismerhető egyfajta pécsi stílus? Nem, nem, ezt nem hiszem. Nincs pécsi ecsetkezelés, de van pécsi iskola, amelyben átöröklődnek nagy egyéniségek, művésztanárok

Hopp-Halász Károly: Pollock emlékére, 1975 80x80 cm, akril, vászon F. V. Nem kockázatos kortárs képzőművészetet gyűjteni? Vezetni is kockázatos, az úttesten átkelni, az is kockázatos, sőt élni is az. Kevésbé érdekel, hogy mennyire kockázatos, mint az, hogy – számomra – mennyire izgalmas. F. V. Befektetési céllal vásárolsz? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól, ha valamit megveszek, esetleg idővel többet ér. De ez legfeljebb csak megerősít abban, hogy az ember jó döntést hozott. F. V. Mi határozza meg a képek értékét? Egy hosszú folyamat: ahogy elindul egy művész az iskolából kikerülve, meg kell lépnie lépcsőfokokat. Nyilván ott is megvannak az ugrások, ahogy az árak emelkednek. De a legmeghatározóbb paraméterek, hogy hol, milyen kiállításai voltak, milyen köz- vagy magángyűjtemény vásárolt tőle, milyen a nemzetközi megítélése, milyen külföldi múzeum állít ki tőle, kinek a galériája foglalkozik vele. Ez nagyon összetett kérdés. Nem egyértelmű dolog. Sokszor a szerencsétől függ mindez. Hasonló paraméterek alapján lehet megítélni egy-egy műalkotást. Ugyanakkor van, aki teljesen merkantilista módon, méret szerint áraz. A kisebb kép kevesebbe kerül, mint a nagyobb. Ez is egy lehetőség, ez is egy irány.

15


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:30 AM Page 16

Pinczehelyi Sándor: PFZ hamburger, 1991– 2014, 10x10x10 cm, akril, festett műanyag F. V. F. V. De miért pont a Pécsi Műhely? Tudod, hogy hány képed van? Hiszen voltak vele párhuzamosan futó irányzatok… Nem. Nem lennék gyűjtő, ha tudnám. Ezer fölött talán. De akkor is boldog voltam, amikor kétszáz volt. Én már akkor is gyűjtő voltam. Ezek az irányzatok Pesten voltak, és jelentett körülbelül húsz műNem a mennyiség szabja meg a minőséget. De mivel kereskedek is, vészt. De itt Pécsett, ebben a vidéki városban volt csak öt olyan minél több kell ahhoz, hogy forgatni tudjam. művész, akik együtt alkottak és egy irányzatot jelentettek. Sem Szegeden, sem Szombathelyen, sem Debrecenben nem volt ilyen. F. V. Mi alapján vásárolsz a gyűjteményedbe? A vidékiségnek is megvan a maga íze, az egyedisége, és ez benne Az eladhatóság mennyire számít? van a Pécsi Műhely munkásságában. A munkákon is megjelennek Nem számít. A választás ötven százalék tudatosság és ugyanannyi azok a közterek, azok a hangulatok, amelyek csak Pécsre jellemzők. érzelem. És fontos, hogy valamilyen szinten kötődés legyen ezzel Ami Pesten nem készülhet el, mert az egy forgatag, ez pedig még az úgynevezett pécsi iskolával. mindig egy nyugodt kisváros. Ezért ezek a munkák nem készülhettek máshol, csak itt. Arról nem is beszélve, hogy Pécsett nagy F. V. Fiatalokat is gyűjtesz? A Művészeti Karon számos szerencsénk volt, mert az akkori kultúrpolitika itt engedte a 70-es tehetséges művészhallgató végez. Igen, az ő munkáikat is figyelemmel kísérem. Minden egyetemi kiál- években ezeket az avantgárd kísérleteket. Az is lehet, hogy azért, lításon ott vagyok, és sokaktól már vásároltam is. Ha a pécsi vonal mert egyszerűen nem vették komolyan őket. Hadd foglalkozzon Pinczehelyi a sarlóval és a kalapáccsal. Nem olyan fontos ez – gonfolytonosságában akarok gondolkodni, ez elkerülhetetlen. dolhatták. Most meg egy korszak emblematikus munkája. F. V. Mennyire adható el a pécsi képzőművészet? Pécsről lehet komoly műkereskedelmet folytatni? Most mindenképpen vissza kell mennünk a lassan klasszikus kor- F. V. társnak számító Pécsi Műhelyhez. Az ő munkáik azok, amelyeket je- Nehezen, de lehet. Szerencsére egy kiváló budapesti galériával dollenleg értékesítek és amelyek iránt a legnagyobb a kereslet a piacon. gozom együtt, enélkül lehetetlen lenne. Ők nemcsak az országon A Pécsi Műhely öt alkotójának az életműve van jelenleg a látóterem- belül, de nemzetközi szinten is megjelennek. Ott vannak a legjeben, ennél többel nem is tudnék foglalkozni, hiszen az eladáshoz lentősebb képzőművészeti vásárokon, ahol ott kell lenni. Ez ad az én napi szinten kell foglalkozni a művekkel. Fel kell kutatni a kapcsola- munkámnak is és a képviselt művészeknek is rangot. tokat és a piaci lehetőségeket, hiszen ez nem a művész dolga. Tár- F. V. Gondolsz arra, hogy bemutasd a gyűjteményedet? gyalni a művésszel, a vevővel, egyszóval menedzselni kell a művéMert ennyi művel lassan már elérkezel oda, szeket. Ezért muszáj specializálódni. hogy jó lenne egy állandó hely. A fiatalabb generációból pedig sokan, például Somody Péter, Ernszt Nem, ebben még nem gondolkodom. Inkább egy-egy darabot kölAndrás neves budapesti galériákkal állnak szerződésben, az ő művecsönzök kiállításokra. Még sok hiányosság van a gyűjteményemben ikkel én már nem foglalkozhatok. Tőlük csak gyűjtenem kell. ahhoz, hogy átfogó kiállítást lehetne rendezni belőle. F. V. A Pécsi Műhely minek köszönheti ezt F. V. Akkor van olyan, hogy pécsi brand? a megélénkült érdeklődést? Talán még nincs, de az legyen a cél! Nemcsak az enyém. MindenMost jött el az idő. Ahogy telik-múlik az idő, úgy fogynak el az előző kié, akik tehetnek a város művészetéért és nevéért. Ahhoz én kevés korszakok munkái, és most lett ez érdekes, most értünk meg erre. vagyok egyedül. De biztos vagyok benne, hogy Pécs is olyan fogaTíz évvel ezelőtt még a nagybányai iskola volt az érdekes, meg a lom lehetne, mint egykor a párizsi Montmartre, Barbizon, vagy Pont háború utáni képzőművészet. Az mára elfogyott vagy legalábbis Aven. erősen limitált lett. Fekete Vali

16


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:31 AM Page 17


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:54 PM Page 18

Méhes Károly a Pécsi Íróprogram első évtizedéről

Rezidens írónak lenni jó. Elmenni valahová, és ott csak úgy élni, nézelődni és alkotni egy hónapon keresztül, mint a Pécsi Íróprogram vendégei Pécsett, a Felsőmalom utcai kis lakásban. Mert elképesztő hatással tud lenni az emberre, hogy maga mögött hagyhatja otthoni hétköznapjainak minden nyűgét-terhét, és semmi más dolga nincs, mint hogy alkosson. Amire mindig is vágyott. Amikor 2005. október 19-én a magyar kormány bejelentette, hogy Pécs nyerte a 2010-re szóló magyar Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, rögtön sejteni lehetett, hogy a város addig soha nem látott kulturális fejlesztési lehetőségek előtt áll – remény volt rá, hogy megalakulhasson a Pécsi Íróprogram. És tényleg, szinte az elsők között fogadta be a kezdeményezést az EKF-gépezet, miután Kulcsár Enikő, az egyik alapító a már említett kis lakást is felajánlotta a program számára. Karádi Éva, a Lettre International magyar kiadásának főszerkesztőjének közvetítésével 2007 szeptemberében megérkezett az első

vendég, Florina Ilis Kolozsvárról. Ittlétének rögvest kézzel fogható hozadéka lett, ugyanis Koszta Gabriella a rezidens íróval történt összeismerkedése nyomán fordította le Ilis díjnyertes regényét, a Gyermekek háborúját, ami az akkor még Pécsett működő Jelenkor Kiadónál jelent meg 2009-ben. A kezdetek után hamar egyre ismertebb és kívánatosabb lett a Pécsi Íróprogram. 2010 végéig, a pécsi kultúrfővárosság végéig huszonkét európai szerző érkezett Pécsre. Mindig izgalmas volt végigélni, ahogy egy messzi földön élő író „képbe” kerül, aztán levelezés kezdődik, időpont-egyeztetés, hivatalos meghívás, ami adott esetben akár egy évnél távolabbi időpontra szól. Időközben történik néhány levélváltás, pontosítás, befutnak kérdések, óhajok-sóhajok, ám végül a szerző megérkezik Pécsre. Az itteni egy hónap az alkotásról szól – és persze az életről, apró-cseprő dolgokról, beszélgetésekről, iszogatásokról. Élénken emlékszünk Esad Babačić rémült hívására, mert

Ulickaja Páva Zsoltnak és feleségének dedikál, immár begipszelt kézzel

18

nem tudta becsukni az ajtót, mivel elfelejtettük megmutatni, hogy előbb felfelé kell rántani egyet a kilincsen; vagy az ukrajnai Csernovicből érkezett Ostap Nozhakra, akinek huszonöt évesen a pécsi volt az első külföldi útja, amitől olyan rajongás élt benne, hogy egy hónap alatt szinte folyékonyan megtanult magyarul, már a vonatról is magyar nyelvű sms-t küldött; hitetlenkedve hallgattuk Tolnai Ottót, aki elmesélte, hogy órákat ül a Csontváry Múzeumban a Baalbek előtt, és mindig csak egy-egy területet szemlél, de azt alaposan; Neslihan Acu, az isztambuli írónő, aki csak a fejét csóválta, miután a Király utcában megkóstolt egy dönert, mondta is, hogy megtanítaná ezeknek, hogyan kell csinálni az ilyesmit; a görög Chrissopoulos, aki reggelente futott, profi módon felszerelkezve, stopperrel, és részben így ismerte meg Pécset. No meg Ljudmila Ulickaja, aki leesett a lépcsőn, és vittem gipszeltetni a törött karját, amivel másnap a Tudásközpontban több száz kötetet dedikált.

A Pécsi Íróprogram csapata a Lvovi Könyvvásáron 2014-ben


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:55 PM Page 19

Nathan Filer előadása a Bölcsészkaron

A vendég íróknak egyetlen házi feladatuk volt a saját alkotómunka mellett: Pécs-naplót írni, mindegy, hogy hagyományos naplóformában, versben, novellában vagy esszében. Így született meg tíz év alatt a sok-sok Pécs-mű, Pécs-emlék, és nem pusztán szójáték: Pécs-műemlék. Pontos, érzékletes látlelet némelyik, a másik novellába bugyolált kalauz, a néhány vers csöndes és libegős. De mindenképpen különös érzés olvasni őket, elvégre rólunk szól, egy városról, ahol élünk, amit ismerni vélünk, és újra és újra rá kell döbbennünk, hogy nem ismerjük. Ez benne a legkülönösebb! 2018-ban már a második évtizedét kezdte a Pécsi Íróprogram. A város szempontjából talán az a legfontosabb, hogy mostanra nyolcvanegy író járt itt, a kaliforniai Santa Rosától Sanghajig, de természetesen főként Európából, azon belül is Közép-Kelet-Európából. És nem mellékesen, a néhány éve kialakított cserekapcsolatok révén pécsi, illetve Pécshez kötődő szerzők utazhattak el az ausztriai Kremsbe, a német Schwandorfba, a romániai Cetatéba vagy az épp aktuális és leendő kultúrfővárosokba, Pilzenbe, Wroclawba és Újvidékre. A Pécsre jövő írók minden esetben érzékeny és szerencsére kíváncsi művészek voltak, akik korábban többnyire nem is hallottak Pécsről, és lehet, Magyarországról is csak

nagyon keveset tudtak. Ám egy hónap után úgy utaztak haza, hogy egy kicsit pécsivé váltak – vagyis a Pécsi Íróprogram szerzői a későbbiekben Pécs és ezáltal a magyar kultúra nagyköveteivé válnak. Ittlétük során minden rezidens szerző alkot – ki-ki vérmérséklete, kedve szerint. Van, aki egy hónap alatt százhúsz oldalt ír, és jószerével alig dugja ki az orrát a Felsőmalom utcai lakásból, mások az érkezésük napján a nyelvi korlátok ellenére is összebarátkoznak boltos kisasszonyokkal vagy egy sörözőben a csapossal. A Pécsi Íróprogram szervezői igyekeznek alkalmazkodni a rezidensek igényeihez: kit egyetemi előadásra invitálnak meg, kit a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába, aki koncertre szeretne eljutni a Kodály Központba, annak jegyet kerítenek, akit érdekel Villány vagy az Ormánság, azzal szívesen kirándulnak egyet. A lényeg, hogy élvezzék Pécset – és mindent, amit láttak-hallottak-éreztek nálunk, írják meg a Pécs-naplóban. Az első kötet 2010 végén jelent meg, abban huszonkét szerző műve szerepelt, majd a tízéves jubileumra megjelent a 31 × Pécs. A Pécsi Íróprogram szervezői hisznek abban, hogy a naplók révén a pécsi olvasók számára érdekes, kaleidoszkópszerű tükröt mutatnak a városukról; a nem pécsiek pedig különös idegenvezetést kapnak a mondatok segítségével.

Ahogy Páva Zsolt polgármester írta a 31 × Pécs előszavában: „Az Íróprogramot fogadó város polgármestereként mindig is hittem a szimpatikus kezdeményezés sikerében, örömmel támogattam. E második kötet a bizonyíték rá, hogy a program elindítói jól döntöttek. Ezért további sok sikert kívánok, s hálás vagyok a szervezőknek, egyben további jó munkát, tartalmas időtöltést kívánok a városunkba érkező íróknak.”

19


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:34 AM Page 20

Fotó: Marc Kandalaft

Michel Bouvet Párizsban élő világhírű grafikusművész. Fő profilja a színházplakátok, valamint fesztiválok és kiállítások arculatának tervezése. Negyed század elteltével most több mint 60 kulturális plakáttal, valamint a megvalósult munkákhoz készült vázlatokkal tér vissza Pécsre. Michel Bouvet-val párizsi műtermében Fekete Vali, a kiállítás kurátora beszélgetett. 20


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:35 AM Page 21

Egyéni grafikai stílusa jól felismerhetővé és megkülönböztethetővé teszi munkáit, melyek középpontjában az egyszerű vonalvezetésű grafikai elemek, egy-egy tárgy képe vagy fotója által meghatározott, jelentéssel telített, nemcsak képileg, de üzenetét tekintve is erős szimbólumrendszer áll. A mondanivaló koncentráltsága, az üzenetet a legtisztábban, legészrevehetőbb módon hordozó képi világ szimbiózisa teszi Bouvet-t a világ egyik legismertebb és legkeresettebb kulturális plakáttervezőjévé. Egyéni kiállítással a világ 80 országában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint többek között Kínában, Japánban, Iránban, Kambodzsában és Európa számos országában mutatkozott be. Magyarországon – mégpedig Pécsett – is kiállított már huszonöt évvel ezelőtt Pinczehelyi Sándor meghívására a Pécsi Galériában. F.V.

Épp huszonöt évvel ezelőtt, 1993 júniusában állítottál ki először a Pécsi Galériában. Mi a különbség az akkori és a mostani kiállítás között? Az eltelt időben sok minden megváltozott: a világ, az emberek, a megrendelők, a technológia… Huszonöt évvel ezelőtt nem használtam a munkáim megvalósításához számítógépet. Nem tudtuk a számítógépes állományokat interneten küldeni. És akkoriban minden műfajban keresgéltem: fotó, festmény, kollázs, rajz… Manapság a megrendelőimet meghatározó és jól elkülöníthető plakátsorozatokat készítek: fekete-fehér fotós plakátokat a Gémeaux Színház számára, színes fotós plakátokat a La Gacillynek, fekete vonalas és nagyon élénk színekkel készült munkákat az arle-i fotófesztivál és a Pépinière Színház számára, vektoros rajzokkal pedig a Massy Operának és a La Friche La Belle de Mai Fesztiválnak készítek plakátokat. F.V.

Általában hogyan látod az utóbbi idők változásait a tervezőgrafikában? Először is nagyon sok a tervezőgrafikus mindenhol a világon, de különösen Franciaországban. Nagyon sok esetben az üzenet másodlagos. A forma nagy jelentőséget kap a mélység, a mondanivaló rovására. A tervezőgrafika sokkal dekoratívabb lett, mert a grafikusokat a kortárs művészet inspirálja, amelynek nem a kommunikáció a feladata. A grafikának néha az a tendenciája, hogy magukat a grafikusokat szólítsa meg. Személy szerint meggyőződésem, hogy a grafikának több párhuzamos küldetése van: átadni a megrendelő üzenetét úgy, hogy átalakítjuk a vizualitás nyelvére, miközben fejlesztjük a közönség vizuális kultúráját, és hozzájárulunk egy humanista és pluralista társadalom víziójához. Ebből a szempontból sok grafikust csodálok a világ különböző pontjairól, és ez örömmel tölt el. Franciaországban még mindig sok kulturális plakát van az utcákon, köztereken. Magyarországon általános tendencia, hogy igyekszünk takarékoskodni ezzel, és nagyobb hangsúlyt fektetünk az online és elektronikus médiákra. Szerinted valóban van olyan médium, ami helyettesíteni tudja a plakátot? A plakát marad a legnépszerűbb médium, mivel az utcán van. Az emberek mindennapi életének kísérője. Nem mindenki nézi ugyanazt a programot a televízióban, nem nézi ugyanazt az internetes oldalt, ugyanazt a közösségi médiát. Az információ mindenhol ott van, és sehol sincs. Párizsban a plakát nélkülözhetetlen marad a kereskedelmi és különösen a kulturális kommunikációban. A párizsi kulturális lehetőségek olyan gazdagok (például esténként több mint ötszáz színházi előadás van!), hogy feltétlenül kommunikálni kell a létezésért. F. V.


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:02 PM Page 22

F. V.

Plakátjaidhoz gyakran használsz fotókat. Egy-egy plakáthoz mi alapján választasz fotót vagy vektoros rajzot? Mi befolyásolja a választásodat? A különböző technikák lehetőséget biztosítanak arra, hogy más-más szempontok alapján fejezzem ki magam az alkotásban. Például a Gémeaux Színház plakátjaihoz fekete-fehér fotókat választottam. Két okból: a fotografikus megoldás lehetőséget ad a helyszín markáns beazonosításához és a színdarabok kifejezéséhez. Mivel a színes fotókat inkább a kereskedelmi plakátok használják, a fekete-fehér plakát nagyon figyelemfelkeltő. Másrészt szeretem a fotográfia hiperrealitását, amely sokszor drámaibbá teszi a képet. Máskor épp ellenkezőleg, de ez nagyon érdekes. A rajz lehetőséget ad egy dolog elmesélésére, színhasználatra, vagy a humorra, de különösen abszolút szabadságot ad a koncepciók, a mentális képek átírására, amelyet egyetlen technika sem tesz lehetővé. F. V. Mi befolyásolja a stílusodat? Mindennek a személyes történetem és művészi ízlésem az alapja. Gyakran referálok a különböző művészeti mozgalmakra: a szürrealizmusra, a pop-artra, a konceptuális és kortárs művészetre. Abból táplálkozom, amit látok.

Nem először állítasz ki Pécsett. Milyen emlékeid vannak a városról? Egy kellemes, szép város emlékét őrzöm. Nagyon szép idő volt, hiszen nyáron volt a kiállítás. Nagyon megérintett, amikor megnéztem a kis Vasarely Múzeumot, egy olyan pécsi születésű festőnek a műveit, akire Franciaország jelentős hatást gyakorolt. Örömmel térek vissza 2018 tavaszán. F. V.

22


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:07 PM Page 23

pecsone.hu

A város prémium hírei már online is!

pecsone.hu Kövesse! Keresse! Szeresse!

pecsone.hu


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:39 AM Page 24


P. Horváth Tamás

EGY ELFELEDETT VILÁGMÁRKA

A csi

LITTKE zsgő TÖRTÉNETE

25


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:13 PM Page 26

Az 1891-es év aranybetűs esztendő a város történetében: I. Ferenc József a székesegyház felszentelésére, Dulánszky Nándor püspök meghívására érkezett Pécsre. A királyt a liturgikus esemény előtt egész udvartartásával együtt elvitték a zászlódíszbe öltözött Littke pezsgőgyárba. „Őfelsége a magyar kormány több tagjának és Frigyes főhercegnek kíséretében a gyártelepet látogatásával tüntette ki, s a telep beható megtekintése után a nagy előcsarnokban megízlelt Grand Vins Sec pezsgőborokról a legnagyobb dicséret és elismerés hangján szólott” – írja a Pécsi Napló szerkesztője. A király ilyen protokolleseményeken nem szokott megkóstolni semmit, de itt kétszer is kért. Ferenc József a legjobbkor érkezett a városba. A pezsgőgyár sikereinek csúcsán állt. Császári és királyi udvari szállító, A Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság kizárólagos szállítója. Megrendelői között találjuk a walesi herceget, a Buckingham-palotát, az indiai alkirályt, és a különböző nagy szállodákat világszerte.

A szabólegény, aki nagyot mert álmodni A történet majdnem pontosan száz évvel korábban kezdődött, amikor Franz Littke szabómester benősült egy rác borkereskedő családba. „A mesterségből élni és borral is kereskedni” jelszó lett az egyre pécsibb, egyre tisztesebb és egyre vagyonosabb Littke-família 26

első számú házi parancsa. 1809-ben megszületett az alapító Littke Lőrinc. Beteges, sovány, koraszülött gyerek volt. A családi krónikák szerint meleg borban kellett füröszteni, hogy életben maradjon. Tanulni nem szeretett, de az elemi iskolát elvégezte, majd beállt apja szabóműhelyébe inaskodni. Rossz sorsa volt akkoriban a tanoncoknak. Keserves évek voltak. Hajnaltól estig tartott a munkaidő. Mária Terézia már enyhített rendelete szerint „a mesterlegények a munkához reggeli öt órakor hozzákezdjenek és az ebéd után is nem előbb, mint estvéli nyolc órakor félben hagyni köteleztetnek”. Mindez Lőrincre is vonatkozott, mert apja egyenlő mértékkel mért: nem volt különbség az idegen legények és a saját édes fia között. A céhes előírások szerint mielőtt a mesterlevelet kiadják, vándorútra kellett indulni. Ausztria, Németország, Franciaország és végül Itália. A legjobb mestereknél tanulta a szakmát, de nem csak azt! A párizsi szabólegények a búcsúvacsorán pezsgővel, igazi vin de champagnenyal itatták. Akkor döntötte el, hogy alkímiai tudását a pezsgőkészítés felé fordítja. Magyarországon akkor még csak néhány arisztokrata ismerte a pezsgőt. Lőrinc mester megérezte, hogy ebben van a jövő.


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:14 PM Page 27

Hazatérvén a vándorévekből, feleségül vette a szépséges Taitl Johan- Később abban mesterkedett, hogy extra zamatú pezsgőket kreáljon. nát, egy gazdag szövetkereskedő leányát. A Taitl-cég üzlete a Király És jöttek a hízelgők és a kritikusok, jobb családba tartozó könnyelmű utca elején volt. úrfiak, katonatisztek és földbirtokosok magasztalták vagy bírálták a pécsi pezsgőt, de sokszor adtak kitűnő tanácsokat is az ital nemesebbé tételéhez. Egyszer egy palack eredeti francia pezsgőt is hoztak neki, hogy ilyent gyártson, ha tud! Lőrincet nem tudták megsérteni. Meghallgatta őket, majd sietett a titkos laboratóriumába elemezni, összevetni, megcsinálni.

A gyáralapító Littke Lőrinc (1809–1879)

Littke Lőrinc küzdött az ízlés szabadságáért. Ebben hasonlított Zsolnay Vilmoshoz, aki éppen úgy újat, különlegeset, finomat akart alkotni, akárcsak ő. Ennek a két embernek lassacskán szűk lett a város. Pécs nehéz tradícióiból akartak kitörni mindketten az európai hírnév felé. Így érthetőbb, hogy Littke „műveihez” mindig bizonyos karakter tapadt. Minden emberi hangulathoz volt „pezsgős” mondanivalója. A közönség – mindenütt a világon – értette a mondanivalót. Egyre jobban értett az italokhoz. Pezsgőiben akarta kiteljesíteni azokat az elképzeléseit, melyek egy lassan, de biztosan ható drága italban öltenek testet, amin sokat lehet keresni, amellett hírnevet is biztosítanak. Amikor az első szériát piacra dobta, a részletek kezdték érdekelni. Tudta, hogy előbb-utóbb megjelenik a hazai konkurencia, és nem lehet megállni. Fejleszteni kell az eljárást és a minőséget.

Havi-hegyi házuk hátsó szobájában rendezte be a titkos alkimista és pezsgőlaboratóriumot. Éjszakánként itt kísérletezett. A szomszédok és az ájtatos vénasszonyok szerint az ördöggel cimborált, mint a barátja, a másik aranycsináló Zsolnay. Egyszer, a kísérletek kezdetén alig erjedő fehér újbort fojtott le palackokban, de túl sok szénsav termelődött, és az üvegek szétrobbantak, egymás után, mint a gránátok. Lőrinc meg is sebesült, az arcán és a kezén csúnya sebhelyek éktelenkedtek. Így jár, aki az ördöggel cimborál, mondták az egyre vagyonosabb Lőrincre az irigy pécsiek. De Littke Lőrinc nem adta fel. Elhatározta, hogy Magyarország legkedveltebb itala a vizes bor helyett az ő pezsgője lesz. Hosszas tervezgetés és levelezés után Pozsonyba utazott a vándoréveiből ismert Esch és Társa céghez, azzal az ürüggyel, hogy pécsi bort akar eladni. De ez esze ágában sem volt. Tanulni ment, ellesni a pezsgőkészítés módját, hiszen ők már néhány éve gyártottak pezsgőt. Nem akart a maga kárán okulni többet. Bejárta a pincéket, beszélgetett, leskelődött, megfigyelt és kérdezősködött. Megtudta, honnan érdemes palackokat és dugókat vásárolni, érlelési, tárolási tippeket és néhány receptet is szerzett. És még valamit, pontosabban valakit. Egy tapasztalt pezsgőpincemestert. Miután jól kiaknázott pozsonyi útjáról visszatért Pécsre, néhány hónapon át megismételte eddigi kísérleteit az új tapasztalatok felhasználásával, majd elég sok időt szentelt arra, hogy megfelelő pincerendszert találjon. Meg is találta a székesegyház tövében a sok kilométernyi emeletes pincét. A Littke-gyár 1925-ben A pezsgőpince lényege az állandó hőmérséklet. Mindeközben pedig fenntartotta szabóműhelyét, irányította a bá- Littke Lőrinc kevesellte azt, amit elért. Hogy Havi-hegyi kis házából nyáit, és pénzt kölcsönzött magas kamatra. Hatalmasra nőtt tőkéjét a város középpontjába helyezte át családját és vállalkozását. Hogy a „Taizs Ház” emeletén Pécs legfényesebb lakását rendezte be. Hogy még mindig kevesellte. a város első szabója lett. Hogy megalkotta a pécsi pezsgőt; hogy jó néhány kilométernyi pincét mondhatott magáénak, és a Dóm tövéA pezsgőgyár születése ben létesített telepen megvalósított egy grandiózus gondolatot: felA pezsgőgyár indulásához már csak az utolsó indíttatás kellett. 1858 rajzolni a várost, Pécset, Európa kulturális térképére. Véget vetni a nyarán testvérei, János és József egy nagyobb tétel bort nem tudtak provincializmusnak az egyedi minőség segítségével. eladni, a szüret pedig már nagyon közel volt, kellett a hely az új borLittke Lőrinc mester vágyai magasra íveltek. Európai hírű, nagy nak. Lőrinc mester ekkor döntött. Megvette a bort. A palackok és pezsgőgyár ura akart lenni, amelyben lepipálja a kétszáz évvel előtte dugók megérkeztek, a pincerendszer egy nagyobb szakasza készen járó franciákat. Értett a borhoz, a kóstolásnak mestere volt. Mindenállt, a Pozsonyból hozott szakember és a pincemunkások is alig várkinél jobban tudta, s bármennyire is anakronizmusnak hangzik: ezt ták az első tétel készítésének indulását. Minden adott volt: a remek hűvös józanságának köszönhette, hogy vannak lehangoló és felmaborok a Mecsekről, a hűvös pincék, a szakértelem. Littke Lőrinc nem gasztaló kortyok, hűsítők és forróvá tevők, létezik égbe röpítő és elégedett meg ennyivel. Mindenütt ott volt, finomította az eljárást, mindent legyűrő pohár, szellemet szikráztató vagy az a bizonyos törfegyelmezte az embereket, igazgatta és felügyelte az egész bonyolult pévé nyomorító harmadik kehely. műveletet. 27


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:42 AM Page 28

A világhódító pécsi pezsgő

Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, Ott egy eldugott kis szobát vettem – ketten Túl volnánk ott etiketten – önfeledten. – Ejnye hallod! A szerelmet kissé gyorsan vallod. Első percben már ily messze menni Ilyent tenni! Kedvem lenne sértve lenni… Finom büfé és kettőre terített asztal, óóóó Hűtött pezsgő s egy úr, aki forrón marasztal, óóóó Könnyed léhaság, spicces tréfaság – Az ablakon függöny, odakünn vaksötét – Ez nem rossz, ezt meg fogod gondolni még, Ezt meg fogod gondolni még.

Hat évvel az alapító halála után nagy sikere volt a pécsi pezsgőnek. A budapesti országos kiállításon tízezer palack Littke pezsgőt adtak el, és az export indulását is ettől az évtől lehet számítani. 1888-ban volt az első nagy pécsi kereskedelmi kiállítás, ahol közel 1500 cég vonult fel. Természetesen Littkéék is kiállítottak. Németek, de különösen olasz cégek érdeklődtek és vásároltak az egyre híresebb pécsi italból. A millenniumi kiállításon megkapták a fődíjat, az állami aranyérmet. Még többet adtak el a Zsolnay Miklós által szervezett, 1907-es pécsi országos kiállításon, a tündérváros borászati palotájában. A harmincas évek elején Edward walesi herceg, a későbbi VIII. Edward angol király Magyarországon járt a kedvesével, Miss Simpson- S ezt a remegő, lihegő, valóságillatú turbékolást csak akkor tudom nal. Látogatása nagyon jót tett a magyar gasztronómiának. Minden hozni, ha a „For England” már tíz perce a begyemben van. Hangolcég, szálloda, étterem ki akart tenni magáért. Ekkor született a híres nom kell, értsd meg! pusztakoktél, és egy pécsi pezsgő is. Itt-tartózkodása idején a herceg a tiszteletére gyártott „Prince of Wales” márkájú Littke pezsgőt fogyasztotta állandó jelleggel, a kecskeméti barackpálinka mellett. Well, remek kombináció – mondta a budapesti Hungária nagyszálló főpincére, és megkérdezte tőle, hogy miért éppen a Littkét. A felség így válaszolt: „For the best Hungarian atmosphere, the best Egy palack Hungarian Drink!” Littke pezsgő 1944-ből

A II. világháború után Az utolsó felvonás a harmadik Littke József nevéhez fűződik. A háború a fiatal igazgatóra is igényt tartott. Littke bevonult, és csak 1945-ben tért haza. A város ekkor már a szovjet katonai parancsnokság irányítása alatt állott. A pezsgőgyárban szovjet fegyveres őrség volt. Littke kérésére a város parancsnoka visszaadatta az üzemet, de a pincék természetesen üresek voltak. Azazhogy: sértetlenül és hiánytalanul megvolt az acéltartalék! Az a huszonötezer palack, immár ragyogóan beérett nemes pécsi pezsgő, amit a bölcs előrelátás – a német megszállás miatt – annak idején befalazott. Az élet úgy ér valamit, ha kiélvezzük: igyunk tehát! Ezt a jelszót nem csak a könnyelműek hangoztatták és nem csak a magyarok. A győztes hatalmak katonai missziói Budapestről és vidékről szívesen és gyakran fordultak italért a Littke-gyárhoz. A város idegenforgalma is fellendült, és minden valamirevaló vendég megfordult a pezsgőgyárban. Amellett a városi és a megyei lakosság is egyre sűrűbben teszi ünnepi asztalára a hazai pezsgőt. A legifjabb Littke József egyre többet fektet az üzembe, s utaztak a palackok százezer számra a világ Fedák Sári és a Littke pezsgő is meleg barátságban álltak, sőt éltek minden tája felé. Egészen a rémes államosításig, amikor a Littke egymással. A színésznőt nem lehet antialkoholizmussal vádolni. brandnak véget vetett a barbárság. Rengeteg szemtanú állította, hogy a legendás színházi Fedák-uzsonnák asztaláról soha nem hiányozhatott egy palack „For England”. A Pompadour című Leo Fall-operett 162 előadást ért meg. Előtte 120 nyilvános próbát tartottak. Ez összesen 282 szereplés, vagyis Emléktábla minimum 282 palack Littke pezsgő! – ha csak egyet ivott. A szíaz egykori gyárépületen nésznő meg is indokolta a direktor félig tréfás, félig szigorú érdeklődésére, miért van szüksége erre a kellemes doppingra: – Nincs ihlet, nincs hangulat egy mulatsággal egybekötött szerelmi kettősben, ha a szikra hiányzik. Hogyan lehelsz forró szenvedélyt, hogyan hiteted el Pompadour asszony mohó érzéki étvágyát, ha nem ajzod fel magad? – és dúdolni kezdett: 28


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:43 AM Page 29

Pécsi látnivalók kedvezményesen! Az Irány Pécs! kártya egyedülálló ajánlatokkal, ingyenes és kedvezményes szolgáltatásokkal várja a Pécsre látogató turistákat. Felhasználható pécsi és Pécs környéki helyszíneken, kiváltható a Pécs Pontban és partner szálláshelyeken

Amit a kártya nyújt:

Irány Pécs! kártya

Ingyenes belépőjegyek egyes pécsi látnivalókba Ingyenes városnézés Pécs belvárosában 10-50%-os kedvezmények pécsi és Pécs környéki attrakciók megtekintésére, éttermi szolgáltatások igénybevételére, vásárlásra Ingyenes Irány Pécs! kártya tájékoztató füzet

Váltsa ki Irány Pécs! kártyáját, szerezzen felejthetetlen élményeket megtakarítással!

További információ: www.kartya.iranypecs.hu


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:42 PM Page 30


Bár a március sajnos nem hozta meg számomra az igazi tavaszi hangulatot, és a szabadban töltött időm nagy részét még mindig nyakig begombolt télikabátban és sapkában töltöttem, reménykedve vártam az áprilist és vele együtt a kellemes napsütést. Most, hogy lassan végre megszabadulhatunk az ezernyi rétegtől és pulcsitól, íme néhány trend a tavaszi/nyári öltözködéshez.

1980-as évek Az 1980-as évek meghatározó témái, motívumai és hangulata újra visszatér napjainkban, és számos művész számára szolgál inspirációként. Így van ez mind a film, mind a zene, mind pedig a divat világában. Újra előtérbe kerültek, és még egy ideig köztünk is maradnak a magas derekú szoknyák és nadrágok, valamint ismét a széles vállakra helyeződik a hangsúly.

Gucci

Prabal Gurung

tavasz/nyár

BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:44 PM Page 31

Tom Ford 31


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:19 PM Page 32

Övtáskák A 2018. tavasz/nyári kollekciókban a designerek előszeretettel használják a különböző övtáskákat. Vannak, akik hagyományosan a derékra vagy csípőre teszik, mások – és ez most sokkal jellemzőbb – a vállon átvetve a mellkasukon keresztirányban helyezik el. Anyagát és formáját tekintve pedig szinte bármi szóba jöhet.

Balenciaga 32

Gucci

Sport Max


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:22 PM Page 33

Pasztellszínek

Acne Studios

Victoria Beckham

Blumarine

Céline

Maison Margiela

Ballonkabátok A ballonkabátok szinte minden szezonban helyet kapnak a kifutón. Könnyű viselet, és remekül használható átmeneti időben is. Nem árt tehát beszereznünk egyet, és magunkkal vinni arra az esetre, ha hirtelen felélénkülne a szél, vagy árnyékosabb, hűvösebb helyre tévednénk.

Tory Burch

33


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:48 AM Page 34

Nadrágkosztümök A nadrágkosztümök és a blézerek egyértelműen kulcsszerepet kapnak idén. Erőteljes, határozott, ugyanakkor még mindig nőies külsőt kölcsönöznek viselőjének. Nem kell azonban semmi konzervatívra és unalmasra gondolnunk a kosztüm szó hallatán, hiszen szinte bármilyen színben, fazonban és mintában megtalálhatjuk őket.

Dries Van Noten

Haider Ackermann

Haider Ackermann

Fendi

Mary Katrantzou

Versace

Természetesen ahány tervező, annyiféle elképzelés és irányvonal jellemzi az SS18-as kollekciókat. Mindamellett, hogy a fent említett formák és színvilág sokaknál megjelenik, ugyancsak jócskán helyet kapnak a virágminták, a ceruzaszoknyák és az erőteljes színek is – különös tekintettel a sárgára. Ami pedig az anyaghasználatot 34

illeti, gyakran keverik a tüllt valamely más anyaggal, ezzel lágyítva és egy kis romantikát adva az összképnek. Bőven van tehát miből inspirálódnunk idén is, így mindenki megtalálhatja az ízlésének és stílusának megfelelő darabokat. Képek: vogue.com - Szöveg: Szőke Barbara


A divathetek időszaka mindig várakozással és izgalmakkal van tele számomra, hiszen managerként ilyenkor rengeteg a feladatom. Megszervezzük, hogyan jut el a fashion weekre kiutazott modellünk New Yorkból Londonba, onnan Milánóba, majd Párizsba, folyamatos kapcsolatban állunk a többi ügynökével, és együtt koordináljuk minden egyes lépését a show-szezon alatt, annak érdekében, hogy minél nagyobb sikerekkel térjen haza. Ez a nemrég lezárult FW18-as szezonban sem alakult másképp, közben pedig nagy érdeklődéssel figyeltem a bemutatókat és a tervezők által megálmodott kollekciókat, valamint a mögöttük meghúzódó burkolt vagy kevésbé burkolt üzeneteket. Hiszen a divat – ahogy az önkifejezés más formái is – kitűnő platform a társadalmi felelősségvállalásra és a véleménynyilvánításra. Sőt, mivel nagyban befolyásolja a közízlést, és mindig óriási visszhangja van a médiában, úgy érzem, mindez szinte már kötelessége is a szakmának. Biztosan mindenki hallott már a #MeToo és a #TimesUp mozgalmakról, melyek célja a szexuális zaklatásra, valamint a nőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódra való figyelemfelhívás. A kezdeményezésre felbuzdulva az utóbbi időben rengeteg nő nyilatkozott a sajtónak az őt ért atrocitásokról, számos közéleti személyiség ellen indítottak pert szexuális zaklatás vádjával, ennek következtében pedig többek között híres színészek, producerek, fotósok, stylistok is elvesztették jó hírnevüket, ezzel együtt pedig az állásukat is. Nem csoda tehát, hogy az egyenlőség, a feminizmus, az erős nő képe a legnagyobb divatházak kreatív igazgatóit is megihlette, és ők is állást kívántak foglalni az ügyben a kollekcióikon keresztül.

ŐSZ/TÉL

BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:50 AM Page 35

Marc Jacobs Több designernél is megjelentek az oversized blézerek, túlméretezett sálak és kalapok, illetve a fejet eltakaró kendők, és símaszkhoz hasonló kötött kreálmányok, melyekkel a női idomok kiemelésének szükségtelenségét is igyekeztek hangsúlyozni. Így volt ez a Marc Jacobs show-n is. Óriási, széles vállú, már-már férfias kabátokban és blézerekben, valamint az arcot szinte teljesen eltakaró kalapban és sálban sétáltak a modellek. 35


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:25 PM Page 36

Alexander Wang és Fendi Alexander Wang „Boss Lady” (Főnök Asszony) elnevezésű kollekciójában az erős, dolgozó, vezető beosztásban levő nőre helyezte a hangsúlyt, mindezt ötvözve egy kis mátrixos beütéssel. A Karl Lagerfeld és Silvia Venturi Fendi által megálmodott Fendi show-n pedig a válltöméses, formális öltözetben és cowboycsizmában megjelenő erős nő képéhez egy pici romantika is társult. De megemlíthetnénk ebben a témában a teljesség igénye nélkül a Prada- vagy épp az Alexander McQueen-bemutatókat is.

Dior Maria Grazia Chiuri, a Dior kreatív igazgatója a közelmúltban került a divatházhoz, azóta pedig nagy hangsúlyt fektet a feminizmus és a női egyenjogúság hirdetésére. Minderre remek példa volt az SS17-es kollekciójában bemutatott „We should all be feminists” („Mindannyiunknak feministának kellene lennünk”) feliratú póló, melyet azóta számos híresség is viselt különböző eseményeken, ezzel népszerűsítve az ideológiát. Maria Grazia FW18-as RTW divatbemutatója a feminizmus mellett az 1968-as párizsi tüntetések 36

50. évfordulója előtt kívánt tisztelegni – melynek fő témája többek közt az amerikai imperializmus és a kapitalizmus elleni lázadás volt. Ugyancsak ez idő tájt indította el a Dior Ready-to-Wear vonalát, miután az üzlet előtt kisebb tüntetés alakult ki a miniszoknyákért. A már-már megszokottá vált tükrös mennyezetű díszlet minden szabad falfelületén transzparensek darabjait helyezték el, a kollekciót pedig fiatalos, részletgazdag és aprólékos munkával készített motívumokkal tarkított kicsit hippis, kicsit punkos darabok alkották.


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:33 PM Page 37

Chanel Számomra mindig nagyon fontos az összkép a bemutatókon. Szeretem, ha a díszletek kitalálására és megvalósítására épp akkora hangsúly helyeződik, mint a ruhadarabokéra, hiszen ettől lesz teljes az élmény, így láthatunk bele leginkább a designerek fejébe és élhetjük át teljes mértékig mindazt, amit megálmodtak. Ezért is szeretem nagyon a Christian Dior divatbemutatókat. Mindig lenyűgözve figyelem, hogyan alakul át a párizsi Musée Rodin tündérországgá, vagy épp egy szürrealista sakktáblává. A másik nagy kedvencem e tekintetben pedig a Chanel. Karl Lagerfeld már sokadszorra választja helyszínéül a párizsi Grand Palais-t, ahol mindig valami varázslatosat művel. Hol az Eiffel-tornyot, hol egy óriási rakéta másolatát építteti fel az épületben. Lenyűgöző! Természetesen most sem volt ez másképp. Ezúttal egy végtelen őszi erdővé változott át a Palais, hatalmas fákkal és vastag avartakaróval díszítve.

Burberry Egy másik fogalom, melyet rengetegszer hallunk, és a divatiparban is nagy hangsúly helyeződött rá: a diverzitás (különféleség, sokféleség, változatosság). Lényege, hogy mindenkit fogadjunk el olyannak, amilyen, legyen szó nemi identitásról, testalkatról, bőrszínről vagy épp vallási hovatartozásról. Úgy gondolom, ennek a felfogásnak a 21. században már evidensnek kellene lennie, mégis, sajnos van még hova fejlődni. Szerencsére a tervezők túlnyomó része már kimondottan odafigyel arra, hogy a bemutatók során ilyen szempontból „vegyes” legyen a line up, ezzel is üzenve a külvilágnak. Christopher Bailey utolsó Burberrynek tervezett kollekciójában például nagy szerepet kapott a gay-pride (meleg-büszkeség) szimbólumának számító szivárvány motívum használata, illetve az LGBTQ jogok támogatása is. 37


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:51 AM Page 38

Gucci Az idő- és űrutazás, a sci-fi, a technológiai fejlődés és az abban rejlő erő ugyancsak inspirálta a designereket az őszi–téli kollekciók, valamint a set design kialakítása során. A legmeghökkentőbb mind közül talán a Gucci-bemutató volt, ahol némelyik modell saját feje replikájával a kezében sétált végig a kifutón. De volt olyan is, aki egy mű bébisárkányt szorongatott.

Philipp Plein Philipp Plein bemutatóján pedig egy másik bolygón érezhettük magunkat. Egy ember nagyságú robot nyitotta meg a show-t Irina Shaykkal, aki egy leereszkedő űrhajóból érkezett a kifutóra. Közben pedig Frank Sinatra „Fly Me To The Moon” („Repíts a Holdra”) című száma volt hallható. Ami pedig a ruhákat illeti, az űrruhák, a snowboard kabátok, az ezüst susiruhák és a pufi dzsekik kombinációi voltak.

Dolce & Gabbana Egy másik említésre méltó érdekesség – melyre szintén azonnal ugrott a social media – a Dolce & Gabbana show nyitása során történt. Modellek helyett ugyanis drónok repültek be a backstage-ből egy-egy D&G táskát repítve magukkal. Természetesen az általam felsoroltak csak egy kis részletét képezik mindannak, amit a 2018-as őszi–téli divatheteken láthattunk. Rengetegszer visszaköszöntek a 80-as, 90-es évek, sétáltak a modellek kölyökkutyákkal a kezükben is a kifutón, Raf Simons popcornnal borította be a padlót a Calvin Klein show-n, és így tovább. Egy biztos: már előre várom a következő fashion weeket, és azt, mivel rukkolnak elő a szakma nagyjai legközelebb. Képek: vogue.com - Szöveg:Szőke Barbara 38


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:52 AM Page 39


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:52 AM Page 40

A divat életünk meghatározó része. Van, aki naprakészen, van, aki csak hellyel-közel követi a divatot, de az aktuális irányzatok – akár akarjuk, akár nem – hatással vannak az öltözködésünkre, a mindennapi megjelenésünkre. Stílusosnak, igazán jól öltözöttnek lenni azonban több mint egyszerűen divatosan öltözködni. Kell hozzá nem kevés önismeret, hogy külsőnk harmóniában legyen egész személyiségünkkel. A művészek számára pedig különösen fontos a harmónia és az esztétikum megteremtése önmaguk számára is. Az öltözködésről, a divatról és a stílusról Győrfi Anna színművészt, Mátis Rita festőművészt és Uhrik Dóra balettművészt kérdeztük.

40


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:53 AM Page 41

K.G. Van kedvenc márkád? Igen, főleg cipőben. Van olyan márka, amit nagyon kedvelek, és minden évben veszek belőle egy párat. Mindig figyelek arra, hogy minőségi dolgokat vásároljak, de ez nem feltétlenül jelent drágát. Nem szeretek műszálas ruhákban járni. Azt nézem, hogy legyen száz százalék pamut. A választásnál számomra a minőség a meghatározó, ilyenkor az árát is hajlandó vagyok megfizetni. Vannak nagyon drága cipőim, de azért megvárom a leértékelést, mint minden praktikus nő.

Színekben mennyire vagy bátor? Most ahogy itt ülünk, fekete-fehér szettben vagy. Igen, de piros kabátban jöttem. Azzal dobtam fel a színösszeállítást. Mindig a személyiségemnek megfelelő színeket próbálok választani. Ez főleg tavasszal és nyáron látszik. Nagyon szeretem a púderszíneket, a romantikát. Így tavasszal ezek határozzák meg az öltözködésemet. Nyáron igazából bármi. Ilyenkor nagyon szeretem a hosszú ruhákat, sokféle színben. Télen inkább, ahogy mindenki, a sötétebb színeket részesítem előnyben. K.G.

K.G. A te esetedben az öltözködés kérdésében fontos a jelmez. Ha van egy jó jelmezem, amiben jól érzem magam, akkor akárhányszor nagyon szívesen belebújok, de vannak olyan esetek, amikor nem színészbarát egy jelmez. Mondjuk, ha nagyon vastag, meleg. Többségében a jelmezek nem bőrbarátok. Műszálas anyagot választanak a látvány miatt. De általában meg vagyok elégedve a jelmezeimmel, nagyon még nem okozott gondot egyik sem. K.G. Volt olyan jelmezed, amit hordtál volna a hétköznapokban? Ha olyan korban élnénk, akkor A kőszívű ember fiai háromabroncsos ruhájában szívesen járnék, hiszen minden kislány szeret királylány lenni. Ráadásul ennek az anyagai is nagyon szépek voltak. Vagy a Parasztopera jelmezeiben, amelyeket a tervező, Remete Krisztina úgy hozott létre, hogy több stílus ötvöződött egy ruhában. K.G. Meghatározza a játékmódodat a jelmez? Mindenképpen. Horgas Ádám, a Veszedelmes viszonyok rendezője, például azt kérte, hogy abroncsos szoknyában próbáljunk, mert eleve más a tartásunk a próbaruhában. Egy abroncsban nem lehet csak úgy leülni. Egészen más testtartással, meg egészen más tempóban tudok odamenni egyik pontból a másikba. Meg kell tanulni a technikát, hogy ne a főpróbahéten derüljön ki. Előfordult, hogy még a főpróbaidőszakban sem éreztem át igazán a szerepemet, de amint rám került a ruha, rögtön meghozta azt az érzést, amit addig kerestem, és azonnal biztonságban éreztem magam. De fordítva is K.G. Te hogyan öltözködsz? előfordult már, hogy addig éreztem magam biztonságban, míg meg Próbálok mindig klasszikus darabokat vásárolni. Nem vagyok a divat nem kaptam a jelmezemet. rabja, és soha nem is voltam. A gimnáziumban is mindig megnéztem Ahogy a színházban meghatározza a jelmez a színjátszást, azokat a lányokat, akik a divat szerint öltözködnek, de én valahogy K.G. úgy az életben is meghatározza a viselkedésedet a ruha, sosem voltam ilyen elborult a divat irányába. Meg hát nem is értek amit éppen hordasz? egyet azzal, hogy az ember megvesz egy ruhadarabot egy-két hónapra, Természetesen. Ha elegánsabban öltözöm fel, már máshogy vonulok aztán soha többet nem tudja használni. Úgyhogy inkább a klasszikus, jó az utcán, ha sportosan, akkor lehet, hogy fele annyi idő alatt odaérek minőségű divatos ruhákat kedvelem, amiket két év múlva is elővehetek. valahova. Aztán a színek meghatározzák a hangulatomat. Ma például K.G. Milyen a stílusod? a piros kabát energiát adott. Érdemes odafigyelni erre, de nem minVisszafogott. Nem vagyok hivalkodó, és bohém sem. Tehát klasszikus. dig marad rá erő. Van olyan előadás, például a Meseautó, amikor Nevezzük így. A napirendünk olyan, hogy délelőtt tíztől délután kettőig tizenhárom átöltözésem van az előadás alatt. Hétvégén, amikor duppróbán vagyunk, este hattól előadás a jelmezeinkben. Tehát a saját la Meseautó van, valószínűleg reggel nincs kedvem a legszebb ruháhétköznapi ruhatárunkat keveset használjuk. Nagyon átfogó a stílusom, mat kiválasztani, hanem ami éppen a kezembe akad, azt veszem fel. például kedvelem a sportos öltözéket. Főleg tavasszal. Télen viszont Öltözködni leginkább a nyári szünetben szeretek, amikor a privát inkább picit elegánsabb a ruhatáram. életem a meghatározóbb.

Győrfi Anna,

a Pécsi Nemzeti Színház színművésze

15 41


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/6/18 12:19 AM Page 42

mi is így öltöztünk, amikor művészetisek voltunk. Bakancs, nagyon színes, virágos ruhák, szóval szerintem nem sokat változott. Na meg az ékszerek. A mi időnkben volt például egy lány, aki fekete cuccokat hordott. Akkor még nem voltak „depeche”-esek, ő megelőzte a korát. Kifőzött csirkelábat, amit befestett feketére, a körmeit meg pirosra, és azt hordta a fülében. Na őt már behívták az igazgatóiba emiatt. Én meg azt csináltam, hogy pulykanyakcsigolyákat főztem ki és színes akrillal festettem be. Az osztállyal akkoriban voltunk Milánóban, és gyűjtöttem a tengerparton a szép színes kavicsokat, amikből izgalmas ékszerek lettek. Honnan a vonzódásod a színekhez? Most is, ahogy itt ülünk, rózsaszín bolyhos mellény van rajtad, alatta virágos felső, szintén rózsaszín macskás hatalmas fülbevaló… Mindig is szerettem a színeket, mert bearanyozták, jobbá tették a napomat. A színek szeretetében az is meghatározó lehetett, hogy Keserü Ilona és Konkoly Gyula tanítványa voltam, bár különböző témájúak a képeik, de mindketten nagyon színesen festenek. A festészet és az öltözködés összefügg, mindegyikben az élénk, tiszta színeket használom, szeretem vegyíteni a különböző anyagokat és stílusokat. K.G.

K.G. A divatot követed? Én is bemegyek egy butikba, amikor leárazás van és veszek valamit. De tudatosan nem. Meg azért néha megnézek egy-két vagány divatbemutatót.

Mátis Rita festőművész, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar adjunktusa

K.G. Mi az, ami meghatározza az öltözködésedet? Nem tudom. Amilyen kedvem van. Mostanában szeretem a szőrös cuccokat. Lehet, hogy ez most divat, de tetszik is. Szeretem összeválogatni a színeket. Általában a piros nem jó a pinkkel. De néha nálam ilyen is előfordul, tehát olyan párosítások, amik kivágják a biztosítékot. Fényes, csillogó anyag mellé választok akár egy csipkét. Meg a „Frida Khalo”-s világ… Azt is szeretem. Az is meghatározza, mit veszek föl reggel, hogy megyek-e tanítani, vagy sem. Mert oda sem lehet mindent felhúzni. Szeretem, ha kényelmes is a ruha. A nejlonharisnyát éppen ezért nem kedvelem. Ugyanakkor tudom, hogy az elegáns ruhához a fekete nejlonharisnya megy a legjobban, és az emeli ki legjobban a lábak formáját.

K.G. Mi határozza meg az öltözködésedet? Erre a kérdésre nehéz egyszerűen válaszolni. Én elég vegyes dolgokat hordtam még a főiskolás időszakban. Biztos az is meghatározó volt, hogy honnan jöttem, milyen környezetből. Polgári családban nőttem fel. Nagynéném varrt, és mindig rengeteg gyönyörű anyag volt otthon. Fiatalkorában nagy társasági életet éltek, bálokat tartottak a házukban, rám maradt sok taft, selyemruhája és kalapja. Meg volt olyan is a ’80-as években, hogy hatalmas konténerek jöttek be. Például az Uránia mozival szemben a kapualjban megállt egy, amibe be lehetett menni és válogatni az Amerikából jött ruhák közül… a ’60-as ’70-es évekbeli nejlon-csillogós ruhák közül. Szóval azok is nagyon tetszettek, mert színes és rettenetes anyagok voltak. Banánszoknyám is volt, meg mindenféle érdekes ruhák. Ja! Meg volt „utcaseprő” nadrágom is, szóval nagyon vegyesen öltözködtem.

Az most is látszik, hogy sokkal színesebben öltözködnek a művészeti kar hallgatói, mint például a jogászok. Te miért hordtál meg hordasz most is színes ruhákat? Én színesen is festek. Így szeretem látni a világot. Nem tudom. Biztos, hogy összefüggenek! Nekem is vannak tanítványaim Kaposváron. Meglátogattuk a művészeti kart itt, Pécsett, és eszembe jutott, hogy K.G.

42

Ofélia álma


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:53 AM Page 43

Uhrik Dóra Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, a Pécsi Balett igazgatója Egyike vagy a városban azoknak a személyiségeknek, akiket muszáj észrevenni. Nemcsak a ruháid miatt, hanem ahogy hordod őket. Mindezzel együtt egyébként követed a divatot? Az öltözködés az egy névjegy. Amikor valamit felveszünk, jelzi, hogy milyenek vagyunk. Férfiaknál is. A fölösleges értékkövetés viszont rossz. Amikor százezerért veszünk cipőt, amikor ötezerért is lehet kapni. Az öltözködés nem pénz, hanem kreativitás kérdése. Megértem már nagyon sok mindent. Az 50-es években tréningnadrágban és iskolaköpenyben jártam a balettintézetbe, mert nem volt semmi másunk. Nem tudjátok elképzelni azt a fajta szegénységet, amiben felnőttünk. De természetes volt, mert nem volt másnak sem szebb ruhája. Aztán jött a balettintézetes felnövés, ahol megéltük az abroncsszoknyás kort, amikor magunk belefűztünk egy acélszálat a néptáncos alsószoknyába, mert az volt a divat. Aztán amikor lejöttem ide, Pécsre 1960-ban, egy kis bőrönddel érkeztem meg egy kis átalakított kosztümben. Szóval mindig kreatív voltam. Függönyből is varrtam magamnak ruhát. Mindig mindenből ki lehetett találni valamit. A saját varrástól kezdve a turkálóig, ami nem szégyen. A színházban úgy nőttünk fel, hogy bármit fel lehetett venni K.G. Hogyan lehet egy nőnek megőrizni a személyiségét a raktárból kimosva, kitisztítva. Szóval nem érzem azt, hogy ha egy mára divat sodrában? kát megtalálok a turkálóban és megtetszik, ne vehetném meg. Egyéniségnek kell maradni. A divat az egy dolog, de a divatos ruhákban nem veszhet el az ember személyisége. A divat nagyon nagy besK.G. Mi az, amit szívesen viselsz? tia ilyen szempontból. A férfiakat is behúzza most nagyon keményen. Mostanában nadrágot hordok. Ez vicces… Ügyvezetői nadrágot. Lehet, hogy jelmeztervezőnek mentem volna, ha nem táncolok. Mostanában nem tudok szoknyákat felvenni. Egyfajta laza eleganciát K.G. képviselek. Sportosan nem öltözködöm, nem való hozzám. Mindig érdekelt a divat? Mindig. K.G. Szereted a színeket? Nem, mivel fehér bőrű és világos hajúként semmilyen szín nem áll K.G. Tudtad, hogy mikor mi az irányzat? jól nekem. Úgyhogy általában sötét ruhákban járok, a sötét színeket Igen, és akkor sosem azt csináltam. De hát ez nehéz, először meg kell szeretem. Nagyon fontos, hogy valamivel mindig passzoljon, a cipő ismerned magad. Ehhez megint kell egyfajta érzék. és az öv színe, a cipő és a táska. Ezek fontosak számomra. K.G. Vagy idő? K.G. Mi az, ami meghatározza a napi öltözködésedet? Nem idő kérdése. Ha érdekel, akkor kialakul. Általában mindenki A hangulatom. Mire készülök, hol kell megjelenni, vagy éppen nem a szerint öltözködik, amit meghatároz a közössége, ahol felnőtt, vagy érdekel és felveszem ugyanazt, amit előző nap. Most például három ami megfelel a gondolkodásának, vagy amivel egyetért. Az öltözköfülbevalót válogattam, ami illik a mai naphoz. dés fontos, az a baj, ha átmegy hiúsági kérdésbe. K.G.

K.G. És mind a hármat feltetted. Ez is a jelzése annak, hogy nem azt csinálom, amit mindenki. Kicsi lázadás. Tíz éve voltunk Svájcban, ahol láttam, hogy a velem egykorú nők úgy öltözködnek, mint én. Farmernadrágban, kisminkelve, frizurával, vékonyan, adva magukra és nem elfogadva a haszontalan öregedést. Szóval én nyitott vagyok mindenre, de nem fogok műszempillát ragasztani. K.G. Ha nem lennél aktívan jelen a tánc szakmában… Akkor én is más lennék? Lehet. Hiszen most folyamatosan fiatalok között vagyok. De lehet, hogy ha nyugdíjasként be lennék csukva egy lakásba, akkor nem foglalkoznék az öltözködésemmel én sem. Nem tudom megítélni, mert nem vagyok abban a helyzetben. De úgy tartom, hogy mindenki, aki a színpadon van, az közszereplő, és épp ezért adnia kell magára, mert nemcsak saját magát képviseli, hanem egy szakmát vagy egy művészi minőséget.

K.G. Szereted a kiegészítőket? Gyűjtöd a táskákat, cipőket? A táskákat igen. A táskák a szekrényben avulnak. De minden évben boldogan összeállítok egy ruhacsomagot és továbbadom. Van egy barátnőm, akivel havonta találkozunk és cserélünk. K.G. Hasonló az ízlése, mint neked? Ha nem tetszik, akkor behozom a varrodába a lányoknak, és ők továbbadják. K.G. Akkor nincs fölösleges ruha nálad? Nem szabad. Van Svédországban egy trend, hogy szabadulj meg mindennap egy tárgytól. Rájöttem, hogy mennyi fölösleges dolgom van nekem is, ezért mindennap leviszek egy vázát vagy egy öngyújtót, egy hamutálat, és két perc múlva gazdája van. A ruha is ilyen. Nem lehet a végtelenségig hordani egy tíz évvel ezelőtti ruhát.

Fotó: Sasvári János - Szöveg: Kuti Gergely 43


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:54 AM Page 44


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:54 AM Page 45

Zsolnay Vilmos emlékséták

Programajánló Európa Kiadó április 14. 21:00 Zsolnay-negyed – E78 – Koncertterem A hazai alternatív rockzenei élet meghatározó együttese friss felállással!

Páratlan lángelme, aki világhírűvé tette Pécs városát. 190 éve, április 19-én született Zsolnay Vilmos, a legendás gyáralapító, sokoldalú iparos, tehetséges művész. Az évforduló alkalmából az érdeklődők kétféle különleges emléksétán vehetnek részt a Zsolnay Kulturális Negyed idegenvezetőinek segítségével április 19–22. között.

Hangzhou Filharmonikus Zenekar április 27. 19:00 Kodály Központ Közép-kelet-európai turnéjuk részeként a neves együttes Wagner és Rachmanyinov műve mellett Chen Gang-He Zhanhao darabokkal érkezik Pécsre.

A legendás Zsolnay család április 19. és 21. 13:00 Exkluzív vezetett séta a Zsolnay-negyed parkjában, ahol megismerhetik az egykori kerámiagyár és a Zsolnay család izgalmas történetét. Ez alkalommal ritkán látogatható terek ajtói is megnyílnak a résztvevők előtt. A Zsolnay Mauzóleum titkai április 20. és 22. 13:00 A Zsolnay család misztikus nyughelyét ismerhetik meg a látogatók idegenvezető kíséretében, aki a séta során beavatja a résztvevőket a Mauzóleum titkaiba. E két kivételes alkalommal közelről is megcsodálható Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja.

Jelentkezés és információ: zsolnaynegyed.hu latogato@zsn.hu

Tavaszköszöntő piknikezés sztárfellépőkkel

Metronóm Jazz Klub: Oláh Szabolcs Quintet & Kalmár Panni május 03. 20:00 Zsolnay-negyed – E78 – Koncertterem A személyes hangvételű, magyar nyelvű, dallamos szerzemények előadásmódját a modern kreatív jazzfelfogás jellemzi.

„Kulturális csemegék a szabadban” – ez a mottója a Zsolnay Pikniknek, amelyen a fűben heverészés mellett jobbnál jobb koncerteket is hallhatunk május 18–20. között, a Zsolnay-negyedben. A tavaszi zsongás elengedhetetlen elemei a finom falatok, a piknikpokrócok és a változatos programok! A fesztiválon fellép többek között Csemer Boggie, a Rutkai Bori Banda, Szeder, a Kolompos, a Ripoff Raskolnikov Band, a Lukács Miklós – Balogh Kálmán cimbalomduó, de számos kreatív foglalkozás és bábszínházi előadás is szerepel a palettán. A fesztivál kiemelt programjai: Szalóki Ági megújult műsorában Karády Katalint, Edith Piafot és Amália Rodriguest idézi meg. Idén száz éve született Ella Fitzgerald, a jazz nagyasszonya, akinek népszerű slágerei Malek Andrea, Náray Erika, Tóth Vera és a Budapest Jazz Orchestra előadásában csendülnek fel. Fellép az ország egyik legismertebb és legkedveltebb gitárosa, Tátrai Tibor új együttese, a Tátrai Trend, valamint a „heavysoul” néven új stílust teremtő Soulbreakers is! A Zsolnay Piknik a kiemelt előadásokat leszámítva ingyenes.

Metronóm Jazz Klub: SoLaTiMusic május 31. 20:00 Zsolnay-negyed – E78 – Koncertterem A csapat életre hívója a nemzetközileg is elismert jazz-zongorista, Tzumo Árpád. A formáció főként r’n’b és soul stílusban, a jazz harmóniakészletét is felhasználva szólal meg.

The Real Group és a Jazzation acapella koncertje május 20. 19:00 Kodály Központ A Real Group a világ egyik legismertebb professzionális acappella együttese, a stockholmi székhelyű csapatot „Chili Con Carne” című slágerük tette világszerte híressé. A hazai tehetségeket vonultatja fel a Jazzation, amely ma Magyarország legismertebb jazz-acappella Halász Kinga formációja. 45


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:15 PM Page 46


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:56 AM Page 47

Kaposvári Művész a kaposvári színház formabontó videós újdonsága A legenda – Csiky Gergely Színház Somogy megye dinamikusan fejlődő, vonzó városa, Kaposvár legendás színháza a Csiky Gergely Színház; az a teátrum, ami egykor az ország egyik leghíresebb színházi műhelyének adott otthont. A teátrum az elmúlt években a múltat tiszteletben tartva átfogó „újratervezésbe” kezdett. A Magyország kormánya támogatásával megvalósuló nagyszabású rekonstrukció a színház épületének megújulását jelenti, s közben a háttérben új alapokra kerül a művészeti tevékenység is. A teátrum kommunikációja innovál, kialakítva ezzel újszerű arculati és hírnév értékeit.

A színházhoz mindössze hat elem megléte szükséges: cselekmény, szereplő, ötlet, nyelv, dal és látvány.” – Arisztotelész – Ha már „színházcsinálás”, akkor legyen igazán őszinte, és találjuk meg benne az embert. A kaposvári színház tavaly év végén úgy döntött, egy egészen új videós sorozattal mutatja be színészeit. A kreatív tartalmak egy új honlapon érhetők el, amelyet a színház március közepén indított el, és máris hatalmas népszerűségnek örvend. A színház új honlapján található hitvallás szerint: „A színház ma lényegesen több annál, mint ami a színpadon látható, magában foglal egy egész világot a színfalak mögött, ide engedünk betekintést a »névjegyvideóink« segítségével. Büszkék vagyunk művészeink sokszínűségére!” „Célunk volt, hogy legyen a kaposvári művészeknek egy olyan valós és egyedi bemutatkozó anyaga, amiben nem a következő színpadi szerepükre készülnek, vagy nem egy reklám- vagy filmszerep jelenetein dolgoznak éppen, nem is egy elkészült színházi előadásból vagy játékfilmből van kivágva egy-egy jelenet, hanem amin egy fekete szobában és próbaruhában, maszk és jelmez nélkül mutathatják meg magukat: őszintén, izgalmasan, eredetiben, hangulatosan, önkifejezően.” (dr. Fülöp Péter mb. igazgató)

Új lendület – újrafogalmazott színházi vezetés Az elmúlt években bekövetkezett vezetőségi változások olyan más önkifejezést valósítanak meg jelenleg Kaposváron, amely lendületet ad az új művészi értékek megfogalmazására és gyakorlására. A színház vezetésének ambiciózus célkitűzései olyan színházi műhely megteremtését célozzák, amely nemcsak művészi, hanem egyéb területeken is visszatükrözi a sokszínűség jegyeit. A néző, a színész és a színdarab között olyan szoros kapcsolat jön létre, amely a művészet színes nyelvezetének segítségével minőségi szórakoztatást biztosít, és amely estéről estére átélhetővé teszi a csodát. 47


Medvehagyma a m e n k a s c mecseki csoda

Azt mondják, a medvehagyma (népies nevein: kígyó- vagy poroszhagyma, sajamás, salamás, sási hagyma, cigányfokhagyma, boszorkányhagyma)

csodálatos illata téli álmukból előcsalogatja a medvéket, az embernek pedig annak erejét adja.

Nekünk itthon szerencsénk van, egyelőre csak korlátozták a szedhető mennyiséget, a hatályos jogszabályok értelmében személyenként 2 kg a megengedett napi limit ebből az életelixírből. Nézzük meg közelebbről, miért is ez az elképesztő őrület! Az első bizonyítékok szerint már évezredek óta fogyasztják, mely bizonyítékok Dániából és Svájcból származnak. Bár ennek a liliomfélék családjába tartozó évelő növénynek (Allium ursinum) íze és illata hasonló a fokhagymáéhoz, hatóanyagai sokkal értékesebbek. Tudományos megfigyelések alapján rendszeres fogyasztása hatásos szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, csökkenti a vérnyomást, lassítja a koleszterinlerakódást, hatékony a stroke-ot okozó plakkok és az érszűkület ellen. A medvehagyma egyes flavonoidjai gátolják a véralvadást (a vérlemezkék aggregációját), ezáltal felerősíti a vérzéseket. Ezért sajnos nem fogyaszthatják azok, akik véralvadásgátlót szednek. Mindazonáltal fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, C-vitamin-tartalma miatt az immunrendszernek is jó barátja. A népi orvoslás szerint felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult betegség tüneteinek enyhítésére is kiváló, gombaölő és természetes antibiotikum (Allicin). Méregtelenítő hatása mellett álmatlanságra, stresszoldásra is kiváló a leveléből készített tea. Afrodiziákum voltáról (ugyehogyugye?!) már nem is beszélve, de még sorolhatnám. Számtalan módon lehet eltenni télire, akár mézben, akár szárítva, krém vagy savanyított formában, mindenképpen csak egészségünket szolgálja.

Álljon itt kedvcsinálónak néhány rövid recept, hogy egy jó kirándulás emléke hogyan kerülhet a tányérra, ízeiben is megidézve, brumm.

Medvehagyma-kapri A zöld bogyókat június közepén illik gyűjteni. Megsózzuk, néhány napig, amíg némi levet ereszt, pihentetjük. Gondosan lecsepegtetjük, tárkonyecetben felfőzzük, tiszta üvegekbe töltjük. 80 °C-os vízfürdőbe tesszük a lezárt üvegeket (kb. 10 percre). A csíramentes üvegeket hűvös, sötét helyen tároljuk. Ugyanígy el lehet készíteni a még ki nem nyílt virágokból is.

Hogy hasznosságát érzékeltessem, Nyugat-Európában oly közkedvelt fűszernövény, hogy nagyarányú gyűjtése miatt sok helyen védetté nyilvánították, mert veszélyeztette állományát.

48

Nem lehet a Mecsek környékén tavasszal úgy vendégségbe menni, hogy ne kínálnának meg frissen sült medvehagymás-túrós pogácsával vagy egy jó medvehagyma-pesztós házi tésztával. Én személy szerint teszem körözöttbe, vajas vagy zsíros kenyérre, készítek mártást, pesztót. Az egyik nagy kedvencem a savanyú „bigyó”, avagy hamis kapri, amit a medvehagyma terméséből vagy még ki nem nyílott virágzatából lehet (és kell!) elkészíteni. De igazi különlegesség a méhek által gyűjtött méze vagy a belőle készített „bor”, szirup, melynek keringésjavító hatása is többszöröse a fokhagymáénak. Azt azért illik elmondani, hogy kinézete nehezen összekeverhető, de hasonló a gyöngyvirághoz vagy őszi kikericshez, tehát a gyűjtők óvatosan szedjék! Lesz áprilisban Medvehagyma-nap Bakonybélben, Fenyőfőn, és reményeink szerint a XV. Medvehagyma Fesztivál Orfűn. Fontos megemlítenem még a Nagy Bandó András által írt és szerkesztett Orfűi Medvehagyma Kincseskönyvet, amely a magyar gasztronómia nélkülözhetetlen kötete, a medvehagyma-kultúra egyik megőrzője.

Medvehagymamártás Egy fej finomra vágott vöröshagymát szalonnán pirosra pirítunk. Ehhez maréknyi apróra vágott medvehagymát (levelet) adunk, rövid ideig pároljuk, majd 2 dl vörösborral felöntjük, két kiskanál paradicsompüré hozzáadásával további 5 percig pároljuk. Fűszernek szurokfüvet, kakukkfüvet, borsikafüvet és paprikát használunk. Főtt tésztára öntve, sajttal megszórva fogyasztjuk. Források: házipatika.com, terebess.hu, wikipédia

Lokodi Ákos 49


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 8:59 AM Page 49

Nekünk itthon szerencsénk van, egyelőre csak korlátozták a szedhető mennyiséget, a hatályos jogszabályok értelmében személyenként 2 kg a megengedett napi limit ebből az életelixírből. Nézzük meg közelebbről, miért is ez az elképesztő őrület! Az első bizonyítékok szerint már évezredek óta fogyasztják, mely bizonyítékok Dániából és Svájcból származnak. Bár ennek a liliomfélék családjába tartozó évelő növénynek (Allium ursinum) íze és illata hasonló a fokhagymáéhoz, hatóanyagai sokkal értékesebbek. Tudományos megfigyelések alapján rendszeres fogyasztása hatásos szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, csökkenti a vérnyomást, lassítja a koleszterinlerakódást, hatékony a stroke-ot okozó plakkok és az érszűkület ellen. A medvehagyma egyes flavonoidjai gátolják a véralvadást (a vérlemezkék aggregációját), ezáltal felerősíti a vérzéseket. Ezért sajnos nem fogyaszthatják azok, akik véralvadásgátlót szednek. Mindazonáltal fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, C-vitamin-tartalma miatt az immunrendszernek is jó barátja. A népi orvoslás szerint felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult betegség tüneteinek enyhítésére is kiváló, gombaölő és természetes antibiotikum (Allicin). Méregtelenítő hatása mellett álmatlanságra, stresszoldásra is kiváló a leveléből készített tea. Afrodiziákum voltáról (ugyehogyugye?!) már nem is beszélve, de még sorolhatnám. Számtalan módon lehet eltenni télire, akár mézben, akár szárítva, krém vagy savanyított formában, mindenképpen csak egészségünket szolgálja.

Nem lehet a Mecsek környékén tavasszal úgy vendégségbe menni, hogy ne kínálnának meg frissen sült medvehagymás-túrós pogácsával vagy egy jó medvehagyma-pesztós házi tésztával. Én személy szerint teszem körözöttbe, vajas vagy zsíros kenyérre, készítek mártást, pesztót. Az egyik nagy kedvencem a savanyú „bigyó”, avagy hamis kapri, amit a medvehagyma terméséből vagy még ki nem nyílott virágzatából lehet (és kell!) elkészíteni. De igazi különlegesség a méhek által gyűjtött méze vagy a belőle készített „bor”, szirup, melynek keringésjavító hatása is többszöröse a fokhagymáénak. Azt azért illik elmondani, hogy kinézete nehezen összekeverhető, de hasonló a gyöngyvirághoz vagy őszi kikericshez, tehát a gyűjtők óvatosan szedjék! Lesz áprilisban Medvehagyma-nap Bakonybélben, Fenyőfőn, és reményeink szerint a XV. Medvehagyma Fesztivál Orfűn. Fontos megemlítenem még a Nagy Bandó András által írt és szerkesztett Orfűi Medvehagyma Kincseskönyvet, amely a magyar gasztronómia nélkülözhetetlen kötete, a medvehagyma-kultúra egyik megőrzője.

Álljon itt kedvcsinálónak néhány rövid recept, hogy egy jó kirándulás emléke hogyan kerülhet a tányérra, ízeiben is megidézve, brumm.

Medvehagyma-kapri A zöld bogyókat június közepén illik gyűjteni. Megsózzuk, néhány napig, amíg némi levet ereszt, pihentetjük. Gondosan lecsepegtetjük, tárkonyecetben felfőzzük, tiszta üvegekbe töltjük. 80 °C-os vízfürdőbe tesszük a lezárt üvegeket (kb. 10 percre). A csíramentes üvegeket hűvös, sötét helyen tároljuk. Ugyanígy el lehet készíteni a még ki nem nyílt virágokból is.

Medvehagymamártás Egy fej finomra vágott vöröshagymát szalonnán pirosra pirítunk. Ehhez maréknyi apróra vágott medvehagymát (levelet) adunk, rövid ideig pároljuk, majd 2 dl vörösborral felöntjük, két kiskanál paradicsompüré hozzáadásával további 5 percig pároljuk. Fűszernek szurokfüvet, kakukkfüvet, borsikafüvet és paprikát használunk. Főtt tésztára öntve, sajttal megszórva fogyasztjuk. Források: házipatika.com, terebess.hu, wikipédia

Lokodi Ákos 49


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:00 AM Page 50

Kis borvidék

hatalmas lehetőségekkel Pécsről többnyire a város kulturális kínálata jut eszünkbe, és nem az, hogy egy borvidéket is elneveztek róla. Noha a régió történelme során mindvégig fontos szerepet játszott a bortermelés, és legfőképpen a borkereskedelem. 50


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:01 AM Page 51

Ezért is öröm egy sommelier számára, hogy az elmúlt két évtizedben feltámadt a helyi legenda, a cirfandli; borboltok és borbárok nyílnak, színvonalas borfesztiváljaink vannak, a város mindennapjaiban egyre nagyobb hangsúlyt kap a borkultúra. A Szigetvártól Mohácsig elterülő térségben a rendelkezésre álló 7000 hektárnyi területnek alig több mint 10%-a van szőlővel betelepítve, így az amúgy hatalmas potenciállal rendelkező borvidék ma még kicsinek számít. Holott természeti adottságaink lehetővé tennék, hogy a bortermelés – az elmúlt kétezer évhez hasonlóan – újra fontos szerepet töltsön be a régió gazdaságában. A kelták és a rómaiak is termeltek itt szőlőt, készítettek bort, erről a városban és a régió számos településén rengeteg régészeti bizonyíték tanúskodik. Büszkén említhető, hogy a világ legöregebb szőlőtőkéje, mely évente több mint 100 kg szőlőt terem, szintén Pécsett található. A borkultúra mélyen gyökerező hagyományai érzékelhetők a városban, kézzel fogható jeleit – az itt élők borfogyasztási szokásainak változását – volt szerencsém megfigyelni.

A kadarkától a szőlőgénbankig

De mi is a cirfandli?

A középkorban az apátságok és a pécsi püspökség voltak a borkultúra továbbörökítői. Újabb fejezetként a török hódoltság ide is eljuttatta a kadarkát, ami meghatározó fajta lett egészen a filoxérajárványig. Az 1893-ban született első magyar bortörvénytől a második világháború utánig a borvidék közvetlen szomszédjával együtt alkotta a Villány-pécsi borvidéket. A XX. század első felében Baranya majdnem egész területén termeltek szőlőt. Az 1949-ben megalakult Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kísérleti Telepének első igazgatója dr. Németh Márton ampelográfus volt, az ő nevéhez fűződik a világszerte számon tartott szőlőgénbank létrehozása. Akár vonattal érkezünk nyugati irányból Pécsre, akár Szigetvár felől autóval, a domboldalon a régió talán legszebb, a borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőskertje tűnik fel, közepén egy, a francia chateau-kra hasonító épülettel, mely minden borkedvelő szívét garantáltan megdobogtatja. Bár a városban már kevesen foglalkoznak bortermeléssel, a borvidék számos településén (például Hosszúhetényben, Mohácson, Szajkon vagy Szigetváron) sikeres, korszerű pincészetek működnek. És természetesen a háztáji borászkodás is népszerű hobbi maradt. A két szomszédos – sokkal ismertebb – borvidék, Villány és Szekszárd árnyékában Pécs elsősorban a fehér fajtákról ismert. Itt van rögtön a helyi legenda, a cirfandli.

A legtöbb szakértő szerint a cirfandli nagy valószínűséggel a Comóitó környékén volt őshonos. Pécs környékére a XIX. században, Bécstől délre fekvő ültetvényekről kerülhetett az akkori káptalan kezdeményezésére. A szocializmusban nem sok babér termett neki, hiszen az érzékenyebb, tömegtermelésre alkalmatlan fajták közé tartozott. A hatvanas évekre szinte alig maradt belőle a borvidéken, helyébe bőtermő fajtákat telepítettek. Fordulatot a kilencvenes évek hozott, amikor a város felismerte az egyedi fajtában rejlő lehetőséget: Németh Márton és Diófási Lajos vezetésével a pécsi kutatóintézetben ismét foglalkozni kezdtek a cirfandli klónszelekciójával. A kísérletek máig folytatódnak, hiszen egy ellenállóbb, rothadásra kevésbé érzékeny, lazább fürtű klón lenne az ideális a kiszámítható, minőségi termesztéshez. Mert a cirfandli bizony, amilyen izgalmas, olyan szeszélyes is, ezért a termelők hatalmas kihívásnak tartják – ennek ellenére minden önmagára adó pécsi borász pincéjében megtalálható. A fajta elsődlegesen Ausztriában maradt fenn, Gumpoldskirchen környékén, Zierfandler néven, ahol közel 100 hektáron termesztik. Mi Pécsett ennek kicsivel több mint ötödével büszkélkedhetünk. Nincs belőle sok, viszont annál változatosabb a borászok megközelítése. Míg korábban elsősorban félédes-édes borként gondoltak a cirfandlira, ma egyre többen foglalkoznak komolyabban a száraz változatokkal, sőt, a barrique használatának lehetőségét is többen tesztelik.

Keressék a pécsi borokat! Pécsett jól érzi magát az olaszrizling, a rajnai rizling, szép borok készülnek cserszegi fűszeresből és zenitből egyaránt, van királyleányka, akad sauvignon blanc. Vannak szép rozék és sillerek, de olyan cabernet franc vagy akár pinot noir is készült már itt, mely minden tekintetben felveszi a versenyt a villányi és a szekszárdi borokkal is. Szerencsére egyre több kisebb-nagyobb pincészet akad, amely látja a szebb jövőt. Lokálpatriótaként nem is mondhatok mást: keressék a pécsi borokat, fedezzék fel ezt a kicsi, de annál izgalmasabb borvidéket! Mikes Márk 51


BELÍV - 1-52 PRINT:Layout 1 4/5/18 9:01 AM Page 52

Hasznos a termelőknek, hasznos a városnak, segít a rászorulókon Horvát–magyar határ menti együttműködésben vesz részt a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.

A „Helyi termékek az emberekért” című projekt 2017 augusztusában indult, amely kapcsán Pécs és Eszék termelői piacai a helyi termelők, illetve az ő termékeik népszerűsítése érdekében hatékonyan működnek együtt. Pécsett a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. és több, a projektbe bevont civil szervezet is dolgozik azért, hogy a Búza téri termelői piac pozícióját erősítse, emellett a projekt egyik legfontosabb aktivitását is előrelendítse, mely nem más, mint egy fenntartható élelmezési lánc megvalósítása.

52

Az együttműködés alappillérei a részt vevő kedvezményezettek lokális piacainak erősítése, melyben a szomszédos ország – jelen esetben Pécs és Eszék – piacán gyűjtött tapasztalat, a hosszú ideig tartó közös és proaktív munka „gyümölcseként” valósulhat meg a helyi termékek, helyi termelők népszerűsítése, a hatékonyabb értékesítési tevékenység megerősítése. A projekt keretén belül a pécsi termelőknek lehetőségük nyílik az eszéki piacon árusítani terményeiket, termékeiket, melyhez minden szükséges feltételt a PVH biztosít (mindamellett, hogy a projekt időtartama alatt a Búza téri termelői piacon is találkozhatunk a horvát termelők kiváló minőségű termékeivel is). A legmeghatározóbb társadalmi felelősségvállalási aktivitás a projekthelyszín piacokon összegyűjtött élelmiszer-adományok – mely a pécsi vállalás tekintetében legalább 600 kg terményt jelent – szétosztása regisztrált rászoruló pécsi családok között. A gyűjtés a helyi termelők, valamint a lakosság bevonásával történik a Búza téri piacon felállított – illetve a vásárcsarnokban kibővített – „Élelmiszer Adománygyűjtő Pont”-on, amely terményeket a zöld szemléletet kiemelten figyelemmel tartó módszerrel: kerékpáros szállítóeszközzel juttatják el a közreműködő civil szervezet munkatársai a rászorulóknak. „A projektnek rengeteg olyan eleme van, amely egyértelműen szolgálja a pécsi lakosok, Pécs városa, továbbá a helyi termelők termékeinek népszerűsítését, mindamellett, hogy nemzetközi szinten erősíti a hazai – kiváló – minőség elterjedését. A projekt komplexitása bizonyítja sokrétűségét is, így egyben valósulhat meg a környezettudatosság fenntartása, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a horvát–magyar kapcsolatok erősítése” – fogalmaz Szentgyörgyi Dávid, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. igazgatója. A pécsiek négy alkalommal, évszakhoz köthetően találkozhatnak a Búza téri piacon az úgynevezett „Vásári Kavalkádokkal”, amelyek során a szombati piaci napot megtöltik programokkal, előadásokkal, különleges étel- és italkóstolóval és zenés műsorokkal. Az első Vásári Kavalkád decemberben kerül megrendezésre, melyet a május 5-i követ a tavasz jegyében: színes programok várják a Búza téri piac látogatóit. A látogatók összeköthetik a kellemeset a hasznossal, a mulatozás és ételkóstolás mellett szokásos bevásárlásukat is elintézhetik, valamint adományozásra is lesz lehetőségük. A Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. munkatársai tehát várnak szeretettel mindenkit május 5-én a Tavaszi Vásári Kavalkádon, akik jó hangulatban szeretnének jót tenni, vagy csak a szombati piacozás élményét keresik. A Búza téri piac addig is minden szombaton várja régi és új vásárlóit.


A KÉSZ BORITÓ-2018-1_1-4_2-3-PRINT:Layout 1 2/8/18 9:48 AM Page 2

pecsone.hu

A város prémium hírei már online is!

pecsone.hu Kövesse! Keresse! Szeresse!

LUXUS LAKÁSOK A MECSEKOLDALBAN! Pécsett a Péter utcában, új építésű, négy lakásos társasházban 70 és110 m2-es lakások, 2018-as átadással eladók.

pecsone.hu www.nyary-terv.hu

info@nyary-terv.hu

36-70-631-5372


Közel K özel 1 130 30 üzlet üzlet

8 850 50 p parkolóhely arkolóhely

K KALAND ALAND VIDÁ DÁMSÁG Á VIDÁMSÁG JÁTÉK JÁTÉK PLAYMOBIL PL LAYMOBIL KIÁLLÍTÁS KIÁLLÍTÁS AZ AZ Á ÁRKÁDBAN RK ÁDBAN 2018. MÁJUS 2018. MÁ J S 2-27. JU 2-27.

PécsONE magazin  

A PécsONE városmagazin 2018. áprilisi száma.

PécsONE magazin  

A PécsONE városmagazin 2018. áprilisi száma.