"Sokáig a föld zsírjából és a fák gyökeréből táplálkoztam, keserű nedveken, zavaros olajokon tengődtem, vaksötét, nyirkos folyosókon kúsztam előre, mintha magam is egy világtalan féreg lennék. Ha hatalmamban állt volna, bizony talán szívverésemet is leállítom, hogy magamban a vágy özönét fojtsam, de hiába, a vérem szakadatlanul cirkulált ebben a vadállatiasan szívós testben, s mint egy bősz automata, körmeszakadtáig markolta és hányta a földet, az agyagot, a homokot, a kavicsot, a rothadó gyökereket és elhullott lények apró csontjait..."