Page 1


Megrendelés a www.oee.hu honlapon elérhetõ termékmegrendelõ menüponton keresztül, vagy közvetlenül az OEE Titkárság megkeresésével lehetséges. A megrendelt termékek személyesen az OEE Titkárságán (1021 Budapest, Budakeszi út 91). vehetõk át, vagy postai utánvéttel a megadott címre küldjük õket. További részletekért látogasson el honlapunkra! Várjuk megrendelését! A magyar erdõgazdálkodás képes története I–II–III. kötet t váltoI–II. köte on zatlan ár ötet 5800 Ft/k

Az Országos Erdészeti Egyesület legszebb hagyományait folytatja, amikor útjára bocsátja dr. Oroszi Sándor erdõmérnök-erdészettörténész szerkesztésében a magyar erdõgazdálkodás történetét képekben megjelenítõ, háromkötetes egyedi albumsorozatát.

Megjelent, megvásárolható! III. kötet ára: 6500 Ft/kötet.

Országos Erdészeti Egyesület ALMANACH I.

Ár: 3000 Ft/kötet

lsõ 020 e g a 2 n me atóa Várh n jelenik kat, e rto feléb i Csopo kat Hely osztályo tet. Szak tó II. kö uta bem Az OEE történetét, szervezetét bemutató hiánypótló kétrészes kiadvány elsõ kötete.

Megjelent Pápai Gábor legendás erdész életút riportsorozatának utolsó, befejezõ része.

OEE Titkárság Gyökerek és Lombok 12. kötet

Ár: 3500 Ft/kötet

A teljes terméklista a www.oee.hu egyesületi honlapon érhetõ el. Erdészcsillag kitûzõ

Egyedi ezüst tagsági jelvény, 15 mm-es átmérõ, dobozba csomagolva.

Ár: 4300 Ft/db

Ár: 3500 Ft/db A magyar állam összes erdõségeinek átnézeti térképe 1896 A híres Bedõ-féle erdõtérkép digitálisan felújított, kiváló felbontásban megjelenített, színes kivitelû, ofszet íves nyomással, B1-es méretben (98 × 63 cm) gyártott, mûanyag kupakkal záródó papírhengerbe (tuba) csomagolt és címkével ellátott reprint kiadása.


A harmadik oldal 100 magyar erdésznõ látogatása Selmecbányán önmagában sem kis hírértékû ágazati, egyesületi esemény. A magyar erdész szakma szülõvárosában, az õsi Alma Mater székhelyén járni mindig különleges élmény, de ha a várost keretezõ õszi erdõket az erdészhölgyek egyenruhájának zöldje is színesíti, az csak tovább emeli az immár 1988 óta – hellyel-közzel kisebb megszakításokkal – megrendezett évenkénti esemény fényét. Talán 2012-ben Sopronban volt ennyi résztvevõ, s talán nem véletlen, hogy ennek a két városnak – Selmec–Sopron – hívószava a legerõsebb. „Mind ki vendég itt közöttünk, e pohárral rá köszöntünk. Ház népével együtt éljen soká!”… – hangzottak el a jól ismert selmeci dal erdész torkokból zengõ érces hangjai a díszvacsorának helyet adó szálloda rendezvénytermében, miközben csaknem száz magyar erdészhölgy nézte mosolygós szemekkel, ahogy a fiatal szombathelyi kolléganõt éppen napra pon-

tosan a születésnapja alkalmából köszöntötték az idei Erdésznõk Országos Találkozóját szervezõ Ipoly Erdõs férfi kollégák. Firmás dolog volt ez a kis meglepetés, mely a két napos programfolyamnak csupán apró momentuma, mégis vidámságával, odafigyelésével, kedvességével olyan igazi erdészies gesztust jelentett a rendezõk részérõl. Ha csak jelképesen is, de az ünnepeltnek átadott virágcsokor és végeredményben a selmeci nóta is, egyszerre szólt minden erdész kolléganõnek, õszinte megbecsülésként. A család és a hivatás kettõs „szorításában” volt, van és mindig is lesz miért megbecsülnünk õket! Ez a sokszor talán édes, talán keserû teher kihívásaiban mit sem változott az elsõ rendezés óta eltelt évtizedek alatt. Csak az arcok cserélõdnek, ahogy az idõ kereke forog megállíthatatlanul. Mert egyszerre öröm sok új és fiatal arcot látni, és kicsit szomorúbb a régieket idõnként már hiába keresni. Az viszont változatlanul fontos, hogy legalább egy évben egyszer ezt a két õszi napot rájuk figyelve töltsük el, õrizve ezzel – ezt az egyébként Európában másodikként általuk megteremtett – nemes egyesületi, szakmai hagyományt. Nagy László fõszerkesztõ

A tartalomból: Az Országos Erdészeti Egyesület havonta megjelenõ folyóirata CLIV. évfolyam 10. szám (október) A kézirat lezárva: 2019. október 10.

Dr. Tobisch Tamás, Czirok István: Az erdõterülettel kapcsolatos statisztikákról röviden ......314 Dr. Somogyi Zoltán: A Párizsi Megállapodás és az erdõgazdálkodás ....................317

A címlapon: Õszi távlatok...

Az erdõk vízháztartásával kapcsolatos monitoring rendszer és annak fejlesztési lehetõségei a Kiskunságban ..................320

Fotó: Nagy László

Erdõsült vízgyûjtõk vízforgalmi vizsgálatai a Mátrában ........321

FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ

A kaszói vízpótlás hatásai a talajvízszintekre ........................321

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

Különbözõ földhasználati területek hidrológiai folyamatainak vizsgálata a Csorsza-patak vízgyûjtõjén..................................322

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: dr. Csóka György, Duska József, Elmer Tamás, dr. Gribovszki Zoltán, Kiss Csaba, Lomniczi Gergely, Puskás Lajos, dr. Schiberna Endre, Sipos Sándor, Szentpéteri Sándor, Wisnovszky Károly SZERKESZTÕSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 Mobil: 06 (20) 330-3462 e-mail: erdlap@oee.hu www.oee.hu KIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. FELELÕS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán Olvasószerkesztõ, nyelvi korrektor: Macskássy Zsuzsa Nyomdai munkák: Virtuóz Nyomdaipari Kft., Budapest Felelõs vezetõ: Tolonics Gergely Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad.

Bali László, Kiss Koppány Imre, Dr. Tuba Katalin: Betekintés a Hidegvíz-völgy Erdõrezervátum pókfaunájába............................................................................323 Gribek Dániel: Az örökerdõ kialakítása a gyakorlatban ......325 Tölgyerdeinket is veszélyeztetik a csipkéspoloskák..............328 Kárpáti Béla: Klímaváltozás és az erdészeti csemete termelés ......................329 Bartha Pál: Szakállas jogi problémák a magánerdõ-gazdálkodásban ......331 Dr. Rónai Ferenc: Erdészeti képzõ központ a szakképzés szolgálatában ........333 Farkas Zsolt: Innováció a szakoktatásban ..............................335 Svéda Gergely: Nagy pontosságú GPS Szegeden ..................335 Varga László: Az Ezeréves tölgy ............................................336 Dr. Tuba Katalin: Feljegyzések a sajmeggy kórokozóiról ..................................338 Virág Diána, Meinczinger Gergõ: Erdõfeltárási szakosztályülés a Bakonyban ......................341 Garamszegi István: Fájdalomcsillapítás hosszú távon?..........343

A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

Meinczinger Gergõ, Stubán Zoltán: Sopronban jártak a Bakonyiak................................................345

ISSN 1215-0398

Nagy László: Világhírû sáncerõd a Kapos felett ....................350

Garamszegi István, Grédics Szilárd, Ihárosi Péter: Szakmai zarándokút a Keleti-Kárpátokon innen és túl ........346 Dr. Illyés Benjámin: Sopron ‘56 ..............................................349


SZAKMAI

FÓKUSZ

– ERDÉSZETI

SZAKIGAZGATÁS

Az erdõterülettel kapcsolatos statisztikákról röviden Dr. Tobisch Tamás – statisztikai elemzõ, Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Fõosztály Czirok István – osztályvezetõ, Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Fõosztály Az Erdészeti Lapok szeptemberi számában megjelent Balogh Ákos és Nagy Frigyes Vince cikke, amelyben részletesen elemzik a különféle erdõterület fogalmakat, valamint rávilágítanak az erdõterület-statisztikák elméleti hátterére, az azokban bekövetkezõ változások magyarázatára.

és statisztikai módszerekkel elemezzük az erdõrészlet területben az elmúlt két évben bekövetkezett változásokat.

Az erdõvel kapcsolatos területfogalmak

Ahogy azt a múlt havi lapszámban Nagy Frigyes és Balogh Ákos kifejtette, az Adattárban az erdõ területi kiterjedésével kapcsolatban többféle statisztika használatos. Ezeknek az értékét az aktuális jogi környezet erõsen befolyásolja, így A téma aktualitását egyrészt az adja, hogy az Országos Er- azon adatok módosulása nem feltétlenül jelent valós álladõállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) nyilván- potváltozást. A területfogalmak közti könnyebb eligazodást szolgálja a tartott erdõgazdálkodás céljait szolgáló terület elmúlt évtizedekre jellemzõ folyamatos növekedése az évtized közepére következõ lista: • Erdõgazdálkodás céljait szolgáló terület: az összes lassult, majd a 2015. évi csúcsot követõen enyhén csökkenolyan terület, amely a körzeti erdõtervezésen alapuló ni kezdett (1. táblázat). (a továbbiakban: erdõtervezett) erdõgazdálkodás célMásrészt az erdõ nyilvántartásba vétele a 2017. évi törjait szolgálja, függetlenül attól, hogy van-e éppen rajvénymódosítás miatt jelentõsen módosult. Az említett cikkta faállomány vagy sem. Ezen belül a következõ kahez kapcsolódóan még részletesebben ismertetjük az erdõtegóriákat különböztetjük meg: vel kapcsolatban használatos területstatisztikai fogalmakat, – Egyéb részlet terület: 1. táblázat. Az erdõvel kapcsolatos területi statisztikák 2005 és 2018 között olyan fátlan állapotban tartott területek, amelyek az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgálják (például a nyiladék, a rakodó vagy a tisztás). – Erdõrészlet terület: ténylegesen faállománnyal borított, illetve a véghasználatot követõen felújítás alatt álló vagy éppen erdõtelepítéssel érintett terület. Két részre osztható: 314

Erdészeti Lapok CLIV. évf. 10. szám (2019. október)


SZAKMAI

FÓKUSZ

– ERDÉSZETI

SZAKIGAZGATÁS

 faállománnyal borított terület: ténylegesen erdõsült területek;  üres terület: részben vagy teljes mértékben véghasznált felújítandó vágásterület, illetve telepítés alatt álló erdõrészletek faállománnyal még nem borított területei. • Szabad rendelkezésû erdõk területe: olyan ténylegesen beerdõsült, önerõs erdõtelepítéssel létrehozott terület, amely bár az erdõtörvény hatálya alá tartozik, nem erdõtervezett, ily módon az erdõtörvény megengedõbb szabályozása vonatkozik rá. Másként megközelítve: azokat az Adattárban még nem szereplõ faállományokat (önerdõsülések, erdõtelepítések), amelyeknél a jogosultak nem kérték az Adattárban erdõrészletenként való nyilvántartásba vételt, kérelemre vagy hivatalból az erdészeti hatóság szabad rendelkezésû erdõként veszi nyilvántartásba. A szabad rendelkezésû erdõ megszüntetése (mezõgazdasági mûvelésbe vonása) nem engedélyköteles. A különbözõ kategóriák közül az erdõrészlet terület központi jelentõségû, hiszen mind ez idáig hazánk erdõsültsége csakis ez alapján volt számolható, értékelhetõ. Erdõterület alatt tehát az erdõrészletek területét értettük. A faállománnyal borított terület méretét ugyanis nagyban befolyásolhatja a véghasználatok ütemezése, esetenként egy-egy kiemelkedõ természeti katasztrófa. Az abban bekövetkezõ csökkenés az erdõtörvénnyel garantált erdõfelújítási kötelezettség miatt csupán átmeneti lehet, vagyis nem jelenti a földhasználat módjának tényleges változását. Hasonlóképpen az egyéb részlet terület ingadozása sincs közvetlen összefüggésben természeti erõforrásainkkal, ennek megfelelõen állandó erdõrészlet terület mellett az erdõgazdálkodás céljait szolgáló terület esetleges csökkenése nem jelenti az erdõsültség megváltozását. A szabad rendelkezésû erdõk megjelenése miatt az erdõterület és az erdõsültség fogalmakat újra kell értelmezni, hiszen a természetbeni állapotnak megfelelõen a szabad rendelkezésû erdõk is erdõk. Az erdõterület tehát a továbbiakban az erdõrészletek (erdõtervezett erdõterület) és a szabad rendelkezésû erdõk (nem erdõtervezett erdõterület) területének összegeként számolható.

Az erdõrészlet terület változásának okai A szabad rendelkezésû erdõk megjelenéséig az erdõrészlet terület elsõsorban erdõtelepítéssel vagy az erdõtervezés által nyilvántartásba vett erdõk területével (spontán erdõsülések, talált erdõk) nõtt, a más mûvelési ágba történõ átsorolással járó erdõterület-kivonások (igénybevételek) miatt csökkent. Ehhez járultak még a körzeti erdõtervezéshez kapcsolódó szükségszerû térképi pontosítások által elõidézett területváltozások, valamint az erdõrészletek egyéb részletekké nyilvánítása is. Erdõrészlet egyéb részletté nyilvánítását (2017-tõl fátlan állapotban tartását) jogszabályban meghatározott esetekben kérelmezheti az erdõgazdálkodó. Ilyen egyéb részletek lehetnek pl. az erdei farakodóként és készletezõ helyként vagy nyiladékként használt területek. Indokolt esetben erdõrészletbõl cserjés és tisztás kialakítását is engedélyezheti a hatóság, de csak legfeljebb egy hektár kiterjedésig, és csak abban az esetben, ha az érintett erdõ nem áll felújítás alatt. További területváltozást eredményezhet – elsõsorban a körzeti erdõtervezéshez kapcsolódóan – a szintén egyéb részletként nyilvántartott terméketlen (kopár) terü-


SZAKMAI

FÓKUSZ

– ERDÉSZETI

SZAKIGAZGATÁS

Az eredmények alapján a vizsgált idõszakra vonatkozólag területmérlegeket állítottunk fel, amelyekben a kilépõ erdõrészletek mellett a belépõk is szerepelnek. Ez utóbbiak azok az erdõtelepítések, felújításpótló csereerdõsítések és talált erdõk, amelyek adott évben bekerültek az erdõrészlet-nyilvántartásba.

Eredmények

letek erdõrészletekbõl történõ lehatárolása, ahol a megváltozott termõhelyi adottságok nem teszik lehetõvé még az ún. felnyíló erdõ fenntartását sem. Ez gyakran az erdõgazdálkodók bejelentése alapján történik. Általában a klímaváltozás és a vízrendezések megvalósulása vagy éppen meg nem valósulása miatt az ilyen jellegû változások évente országosan több száz hektár erdõrészlet terület csökkenést is eredményezhetnek. A szabad rendelkezésû erdõk megjelenését követõen a feljebb említettekhez társult az erdõrészlet szabad rendelkezésû erdõvé, vagy épp ellenkezõleg: szabad rendelkezésû erdõ erdõrészletté nyilvánítása, mint csökkenést, illetve növekedést kiváltó lehetséges ok. Amint az elõzõ fogalommagyarázatból is kitûnik a talált erdõ, mint kategória a 2017. évi törvénymódosítással megszûnt, a spontán erdõsülések és az önerõs erdõtelepítések a továbbiakban hivatalból csak szabad rendelkezésû erdõként vehetõk nyilvántartásba.

Módszerek A fentiek alapján az erdõrészlet területben bekövetkezõ csökkenésnek a következõ okai lehetnek: – hatósági eljárásban engedélyezik az erdõterület igénybevételét (kivonás); – az erdõtervezés térképezési tevékenysége során helyesbítik a terület adatot; – engedélyezik a szabad rendelkezésû erdõvé nyilvánítást; – az erdõrészletet vagy annak egy részét egyéb részletté nyilvánítják. Az erdõrészlet területben bekövetkezõ változásokat részint a hatósági eljárásban kilépõ részletek nyilvántartása alapján, részint térinformatikai módszerekkel, ún. poligon összemetszésekkel elemeztük. Ennek során egyrészt azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora azoknak az erdõrészleteknek a területe, amelyek a 2016. és a 2018. évi statisztikai állapotok között (vagyis a legutóbbi törvénymódosítást követõen) erdõtervezési vagy hatósági eljárás során kivezetésre kerültek az erdõrészlet-nyilvántartásból, másrészt, hogy ezek a kivezetett erdõrészletek milyen mértékben váltak szabad rendelkezésû erdõvé vagy egyéb részletté. 316

Erdészeti Lapok CLIV. évf. 10. szám (2019. október)

Az elmúlt két évben hatósági ügyben összesen mintegy 3 000 hektárral (kb. 0,15 %) csökkent az erdõrészlet terület (2. táblázat). Ennek hátterében a tényleges igénybevételen kívül egyrészt egyéb részletté (~200 hektár), másrészt szabad rendelkezésû erdõvé nyilvánítás (~700 hektár) áll. Becslésünk szerint így mintegy 2100 hektáron valósulhatott meg igénybevétel. A szabad rendelkezésû erdõk elsõfokú erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartása szerinti területe jelenleg 13 550 hektár. 2. táblázat. Erdõrészletek területmérlege 2016 és 2018 között (FPCS: felújításpótló csereerdõsítés)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt két évben az erdõrészlet terület – a nettó egyenleget tekintve – 167 hektáros (0,01%) csökkenése ellenére, ha kismértékben is, de emelkedett. A nettó egyenleg kiszámítása során ugyanis a „kivonás hatósági ügyben” részeként levonásra került az a 700 hektárnyi erdõrészlet terület is, aminek csupán a jogi besorolása változott, a földhasználati állapota nem.

Összefoglalás Az erdõvel kapcsolatban számos területstatisztika használatos az erdõ kimutatni kívánt sajátságától függõen. Fontos ugyanakkor tisztán látni, hogy köznapi értelemben „erdõ” alatt voltaképpen egy földhasználati módot, „erdõsültség” alatt pedig ennek az ország teljes területéhez viszonyított arányát értjük. A hazai erdõterületre nézve így nem minden, az erdõvel kapcsolatos területstatisztika ad teljes képet. A jelenlegi jogszabályi környezetben és a hatósági nyilvántartásra alapozottan az erdõterület az erdõrészletek és a szabad rendelkezésû erdõk területének összegébõl becsülhetõ. Az így számított területben az elmúlt évek során enyhe növekedés figyelhetõ meg. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a szabad rendelkezésû erdõk megszüntetéséhez nem szükséges hatósági engedély, fennmaradásuknak nincs jogszabályi garanciája. 

Profile for Országos Erdészeti Egyesület

Erdészeti Lapok - 2019. szeptember  

Tartalomjegyzék, vezércikk,

Erdészeti Lapok - 2019. szeptember  

Tartalomjegyzék, vezércikk,

Advertisement