__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

Az erdélyi nők magazinja

2016. június III. évf., 6. sz.

Válogatós A GYEREK

BICIKLIN IS CSINOSAN

LEÁNYANYÁNAK LENNI

NEM LEÁNYÁLOM DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

BENEDEK ÁGNES GARDRÓBJA

FORRÓSÁGBAN

FORRÓNADRÁGBAN

ÉN ELMENTEM A ZÁRDÁBA

SZABÓ T. ANNA ÉS DRAGOMÁN GYÖRGY ÁRA: 10 LEJ l 3 € l 930 FT

SZABAD EMBEREK EGY TUTAJON


2


www.noileg.ro

3


Az erdélyi nők magazinja www.noileg.ro 2016. június – III. évf. – 6. szám

FŐSZERKESZTŐ: SIPOS BETTI SZERKESZTŐK, ÚJSÁGÍRÓK Asztalos Ágnes

Csatlos Tünde

Dávid Panni

Forró Gyöngyvér

Lázár Emese Magyari Tekla

Ménessy Kinga Kitty

Pálfi Kinga

Péter Beáta

T. Koós Imola

szerkesztoseg@noileg.ro

FOTÓ Csíkszereda Kolozsvár Marosvásárhely Sepsiszentgyörgy Székelyudvarhely Olvasószerkesztő, korrektor Kreatív designer, tördelő Kiadó Felelős kiadó Értékesítés, marketing ISSN

Mihály László Angyalosi Bea Boda L. Gergely, Rab Zoltán Ürmösi Levente Mihály Csedő Attila Kovács Ágnes Mihály László Magazin Line Kft. – 535600 Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 4., Hargita megye, Románia Sebestyén Kinga sales@noileg.ro 2359-9863

ELŐFIZETÉS: http://noileg.ro/megrendeles

4


ALAPOZÓ

A fakanál mellett keresztény feministának ne016 a választások éve vezte. Parlamenti szűzbeszéRomániában. Ma már dében felemelte a szavát a természetes, hogy mi, munkásnőkért, kérte a dajnők is szavazhatunk, de kaság eltörlését a csecsemők nem volt ez mindig így. A Maanyatejes táplálása érdekégyar Királyságban 1848 márben, beszélt a gyermekhalanciusában ugyan megalakult a dóságról és az iskolareformfelelős magyar minisztérium, ról. Csupa olyan téma, amit de az azévi törvénycikk a egy nő érzékenyebben tud nőket a választásból kizárta. megközelíteni, ugye? Most Pontosabban a hazaárulókat, pedig vizsgáljuk meg, majda gyújtogatókat, a csempészenem száz év elteltével, hány ket, a gyilkosokat és a nőket… női jelölt van az idei választá1867, vagyis a kiegyezés Sipos Betti sokon. Hány lány, asszony neután többször szóba került az főszerkesztő vét láttuk a polgármesterjelölországgyűlésben a nők szatek listáján? Hány indul majd vazati joga, de az ezt szorgalképviselőként, szenátorként? mazó felszólalásokat általános Nem sok. Viszont annak, aki derültség fogadta. A képviselő erre adja a fejét, nincs könurak viccesnek találták még nyű dolga Erdélyben. „Egy csak a fölvetést is. Az USAnő maradjon a fakanál mel-ban Wyoming állam 1869lett!“ „Ki fogja felnevelni a ben szavazati jogot adott a gyerekeit?“ „Milyen anya az nőknek, sőt, itt választották ilyen?“ Érkeznek a kritikák, sajnos még a nők meg az első női kormányzót. Nálunk az 1895köréből is. Én fakanalat például arra használös év hozott jelentős fordulatot: egy miniszteri tam, amikor egy elgázolt kutya lábát hozzáleirat lehetővé tette, hogy a budapesti és kofásliztam, kellett egy egyenes tárgy, amivel lozsvári egyetemen a nők bölcsészeti, orvosi és sínbe lehetett tenni a törött végtagot. Ekkor is gyógyszerészeti tanulmányokat folytassanak. a fakanál mellett voltam... Vagy nem pont erre Hatalmas lépés, a nők egyetemen tanulhattak! szoktak gondolni? 1904-ben megalakult a Feministák Egyesülete, Jó lenne, ha nem azért bírálnánk egy jelölmely felvállalta a küzdelmet a nők szavazati tet, mert nő. Vizsgáljuk meg, alkalmas-e jogáért. A szervezetnek saját lapja volt, Nő és polgármesternek, önkormányzati vagy parlaTársadalom címmel, ebben sokat cikkeztek a menti képviselőnek. Okos, talpraesett, energitémáról. Végül 1920-ban volt az a nemzetgykus? Jó a programja? Ha mindezekre „nem“ űlési választás, amelyen a nők először voka válasz, az összes szentért se szavazzunk rá. solhattak. Persze a törvény nem egyformán De ha a válasz igen, adjunk egy esélyt. Hisvonatkozott mindenkire: a nőknél kitétel volt zen mi, nők annyi mindenre képesek vagyaz írni-olvasni tudás. A férfiaknál nem. unk! Még arra is, hogy adottságainkat, anyai A nők számára első választás meghozta az tapasztalatainkat felhasználva elkormányozelső magyar női képviselőt is Slachta Margit missziós nővér személyében, aki magát zunk egy közösséget. www.noileg.ro

5


{Tartalom

65.

KÖZELRŐL

8.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Én elmentem a zárdába

ÉLETTÉR

Címlapfotó: Csedő Attila

28.

48.

13.

Otthon

16.

Kopogtató

A fehér ötven árnyalata Mediterrán oázis a panelrengetegben

TRENDÍVA

32.

A tűz és a víz jegyében

ARCKÉP

35. 43.

Szabó T. Anna és Dragomán György: Szabad emberek egy tutajon

Ráció

45.

Én, a nő és a csajos autóm

TRÉNING

45.

Hozd formába magad kangooval!

Kifutó

6

21. 28.

A nagy nap, ami a fotóst is megríkatja

30.

Dresszkód

Gardrób Biciklin is csinosan – Benedek Ágnes gardróbja Forróságban forrónadrágban

13.


EGYENSÚLY

20. 34. 48.

KÉJ

56.

NEMes MESÉK Rágógumi

Pozitív Bújócskázunk?

74.

Dobbantó

Élmény

Terítéken: Az igazi fagyi

77. 79. 80.

Mustra

GYÓGYÍR

Leányanyának lenni nem leányálom

Szex latexben

TERÍTÉKEN

60. 64.

Étlap

Finom hely, úri bohémeknek: Boema Ház Kolozsváron

LURKÓ

65.

Válogat a gyerek: Erőltetni, vagy hagyni?

KULTÚRKOKTÉL

70. 72.

21.

Deszka

Spicc-cipőn innen és túl

Rendhagyó – Double Rise fesztivál: buli, amíg kétszer felkel a Nap

83.

Nagy Botond: „Szeretem a felhők mozgását” Potozky László: Éles

Filmajánló A felolvasó

Kultúrkínáló

Lábsztori Elő a szandállal, no meg a csupasz lábakkal!

POGGYÁSZ

86.

Tetszett…

88.

Útinapló

Kerc: kora gótikus csoda Fogarasföldön LAOSZ – a mosolygó emberek országa

A HÓNAP PASIJA

90.

Nagy Attila: Hokibottal és vonóval

ÖKOTREND

92.

Milvus: Madarat lehet véde(t)ni velük

98. HOROSZKÓP 92.

www.noileg.ro

7


{Közelről Dicsértessék a Jézus Krisztus! Én elmentem a zárdába Székelyudvarhely egyik legismertebb műemléke a Ferencesek-, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, a Barátok temploma. A rendszerváltás óta a 18. századi épület közvetlen szomszédságában élnek a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek. Életterük a kolostor, sajátos, szigorú szabályokkal, ennek ellenére a nővérek nem élnek hermetikusan elzárva a külvilágtól. Sőt! Óvodát és befogadó házat működtetnek, délutáni foglalkoztatót tartanak. A rend székelyudvarhelyi főnöknője, Margit nővér, Boros Erzsébet és a speciális teendőkkel megbízott Imelda nővér, azaz polgári nevén Péter Mária mesélt hivatásáról. ÍRTA: MAGYARI TEKLA FOTÓ: CSEDŐ ATTILA ora reggel érkezünk a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek közösségének erdélyi központjába, a székelyudvarhelyi kolostorba. Az épületegyüttes által közrezárt udvaron üde sziget a jól felszerelt játszótér, árnyas fákkal és a hatalmas ugrálóval. A garázsok rollerekkel, kismotorok-

8

kal és biciklikkel tele – látnánk az udvart jó időben, amikor száz gyerek izeg-mozog egyszerre – mondja mosolyogva csillogó szemű kalauzunk, Margit nővér. Ő és Imelda nővér is 1990-ben jelentkeztek ferences nővérnek. Igaz, Imelda nővér akkor még csupán kilencedik osztályos volt – mesélik a kezdeteket.


Tizennyolc nővér él jelenleg a székelyudvarhelyi közösségben, ugyanakkor fiókházaiknál, Kézdiszentléleken négy, Brassóban és Nagyváradon három-három nővér tevékenykedik. Fő anyaházuk Németországban van, emellett Dél-Afrikában is jelen van a tevékeny hitre és önfeláldozó szeretetre épülő ferences rend. Székelyudvarhelyen a nővérekkel együtt összesen harmincöten dolgoznak azért, hogy mintegy százhetven gyermeknek kicsit jobb legyen az élete, ne csak testi, de lelki táplálékkal is induljanak iskolába, s a szociálisan nehéz helyzetű családok számára ételcsomagot és főtt ételt biztosítanak. Naponta átlagosan mintegy 250 személyre főznek, s ehhez a bevásárlást is zömmel maguk intézik. Igaz, az is előfordul, hogy rántottát vesznek – teszi hozzá nevetve Imelda nővér. Nem sokkal ezelőtt ugyanis sikerült még a nagy-

foglalkozást szerveznek számukra. Az udvar végén kapott helyet a Názáreti ház: otthonról elmenekült családanyák, nehéz helyzetű lányanyák, eldobott vagy halmozottan hátrányos helyzetből kiemelt gyerekek otthona. – Hogyan merült fel önökben, hogy jelentkezzenek a ferencesekhez? Imelda nővér: – Én már nyolcadik osztályosként mély vágyat éreztem, ami nem hagyott nyugton. Amikor jelentkeztem, még csak Ágota nővér volt itt, egyedül, aki azzal fogadott, hogy mivel még nagyon fiatal vagyok, öt évet kell várnom. Mert legalább húszévesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki megkaphassa a nővérruhát. Így először 2-3 hetenként jártam be, vakációkban, segítettem a nővéreknek, aztán ’92 nyarán mondta az akkori főnöknő, hogy beköltözhetek, ha akarok. Székelyszentkirályi vagyok, hazamentem a fél 12-es busszal, nem volt senki otthon, a szüleim a mezőn voltak, s

Négy vegyes csoportot működtetnek a rend alapítójáról elnevezett Nardini óvodában bani lerakatban összetörni mintegy 60 tojást – mesél kacagva egy korábbi esetet. Közben a rend alapítójáról, a Paul Josef Nardiniról elnevezett óvoda is megtelik élettel: a 4 vegyes csoportba jönnek a gyerekek. A délután a kisiskolásoké: a nővérek felügyelete mellett tanulnak, emellett számos kézműves www.noileg.ro

akkor leírtam egy lapra szó szerint: „Dicsértessék a Jézus Krisztus, én elmentem a zárdába, többet nem jövök haza”. És azzal sarkon fordultam, és jöttem vissza. Édesanyám úgy gondolta, túl fiatal vagyok egy ilyen döntéshez. Volt bennük egy félsz, hogy mi van, ha ez most csak egy múló fellángolás.

9


– De ahogyan bejöttek, ugyanúgy bármikor ki is léphetnek. Vagy nem? Margit nővér: – Elég hosszú a próbaidő. Először van egy jelöltidő, fél év posztulátus a beöltözés előtt, utána két év noviciátus. Azután is először csak ideiglenes fogadalmat teszünk, két évre, utána három évre, és ha valaki úgy érzi, lehet kérni hosszabbítást az ideiglenes fogadalmakra. Olyan is van, aki tépelődik, hogy ki tud-e majd tartani? Sok esetben félnek. Volt olyan lány is, aki szerelmes lett, és azért ment el. Az örök fogadalom letétele után is el lehet menni, igaz, az már nagyobb procedúra, mert püspöki engedély kell hozzá. – Margit nővér milyen indíttatásból jelentkezett a rendbe? Margit nővér: – Nagyon vallásos családban nőttem fel. A szüleim imádságos emberek voltak, amikor együtt volt a család, hétvégeken, a déli meg az esti ima közös volt. Aztán mégis, amikor a serdülőkorba léptem, nálam is volt egy olyan időszak, mint minden fiatal életében, próbáltam

a hálótársak is mind csodájára jártak. Mi az, és hogy kell arra imádkozni? Mondtam nekik, hogy rózsafüzért kell mondani, de mivel az igen hos�szú, megegyeztünk, hogy mindennap elmondunk egy tized rózsafüzért. Minden este együtt imádkozott az egész háló. Ez biztos, hogy nagyon sokat segített a döntésemben... Elég csintalan lány voltam, szerettem mindent kipróbálni. Első alkalommal például koromfekete, festett hajjal mentem haza, ettől édesanyám kiakadt, s amikor megtudták, hogy van egy református barátom, ezt szintén nem tudták elfogadni. Otthon, Zetelakán is nagy bálba járó voltam, amíg az utolsó nótát el nem húzták hajnalban, haza nem mentem, voltak hosszabb-rövidebb kapcsolataim is. Nehéz elmondani egy hivatás kialakulását, mert az hosszú folyamat. Komolyan készültem családot alapítani, imádkoztam minden nap azért, hogy egy jó férjet rendeljen nekem a Jóisten. Én is próbáltam keresni, ismerkedni, szórakozni jártam, nagyon adtam a divatra, a változatosságra. Ezt egyik

A Franz Kett, német pedagógusról elnevezett Kett-módszer szerint nevelik a kicsiket

Imelda nővér 15 évesen jelentkezett a rendbe

ellenszegülni a szülőktől látottaknak. Elkerültem szakiskolába Sepsiszentgyörgyre, és megmondom őszintén, szeptembertől novemberig nem is érdekelt, hol a katolikus templom. Valamikor novemberben javasolta az egyik osztálytársam, hogy menjünk el a templomba. Tizennyolcan voltunk a hálóban, mind együtt mentünk a rórátékra, a vasárnapi szentmisékre, és a más vallású szobatársaknak is megjött a kedve tőlünk. Aztán egyszer kaptam a testvéremtől egy rózsafűzérgyűrűt. Addig sosem láttam olyant, s

10

napról a másikra eldobtam, mert ezek a dolgok számomra elveszítették az értéküket. – Hogyan kapják a nővérneveiket? Margit nővér: – A névváltoztatás is szimbólum: elhagyom a régi életemet. A civil nevünk továbbra is szerepel hivatalos helyeken, a nővér nevünket mi kértük. Ami érdekes, hogy a közösségünkben két egyforma név nincs: tehát Németországban, Afrikában, Erdélyben több százan vagyunk, de két azonos név nincs. Egy Imelda nővér van és egy Margit.


– Mi a legnagyobb különbség a régi és a jelenlegi életük között? Margit nővér: – Én például dolgoztam azelőtt, hogy ide kerültem. Saját pénzzel rendelkeztem, az nagy váltás volt, hogy tudtam, ha bejövök, nincs anyagi javam, semmi a nevemen. Saját pénzünk nincs, nem kell gondoskodnunk magunkról, a közösség gondoskodik mindannyiunkról. De én is megteszek a közösségért minden tőlem telhetőt. Ha szükségem van valamire, elmegyek az elöljáróhoz, és kérek. Megpróbálunk mi is a segélyből élni, csak a legszükségesebbet vásárolni. Felves�szük azt is, amit más letett, amiből kihalt, vagy a németországi nővértársaink dolgait. – A hátrányos helyzetűek segítése, az evangélium hirdetése és a szegény, szerény életmód mellett még mik a rend alapelvei? Imelda nővér: – A javainkhoz nem ragaszkodunk, megosztjuk egymással, kérnem kell mindent, amire szükségem van. Ma már nem úgy van, mint régen, hogy a kolostorokban a négy falon kívül szinte semmi nincs, a szegénységet mi már így, a kérés által éljük meg. – Könnyű nem ragaszkodni a dolgokhoz? Margit nővér: – Ezen azért mi is el-elbotlunk a hétköznapokban. Ez küzdelem, és egyben feladat. Néha egymást is figyelmeztetjük, ha ragaszkodunk valamihez, legyen az bármi. Például, hogy ez az én munkaterületem, a másik ne szóljon bele. Imelda nővér: – Amikor az embert egyik filiáról áthelyezik a másikra, nagyon meg lehet élni a szegénységet. Valamit felépítettem, és továbbadom. Ennyi. Ott kell hagyjam. Fájdalmas. És mindenkinek van személyes álma, akár a közösségen belül is, és néha ezeket is fel kell tudni adni. Nem könnyű. Keményen meg kell szenvedni ezért. Hogyha az ember nem lát egy nagyobb értéket, mint a saját víziója, akkor nem tud továbblépni. És akkor tényleg örökös fájdalom lesz az egész közösségi élet. – Mi a napirend a kolostorban? Margit nővér: – Reggel fél 6-kor kelünk, közös elmélkedéssel kezdünk. Fél 7-kor elimádkozzuk közösen a zsolozsmát, 7 órára megyünk szentmisére, azután reggelizünk. Aki korábban kell menjen, az korábban megy dolgára. Este 9 órától a reggeli végéig csendes silencium van, nem zajongunk a házban. Ez a reggelivel szabadul fel, s akkor mindenki megy a munkahelyére. www.noileg.ro

Dr. Paul Josef Nardini a XIX. század közepén élt Németországban, primasensi plébánosként alapította a közösséget. Meg volt győződve arról, hogy a lesüllyedt, szegény nép felemeléséhez az evangélium hirdetése szükséges, de nemcsak szavakkal, hanem a tevékeny hit és az önfeláldozó szeretet gyakorlásával is. 1864-ben érkezett meg az első hat nővér Nagyszebenbe, Batthyány Julianna grófnő meghívására. 16 erdélyi településen nyitottak fiókházakat, 1948-ban azonban a nővérek iskoláit államosították, és a kommunista államhatalom beszüntette a szerzetesrendek működését. Aztán 1990-ben kezdhették el újra a közösségi életüket Székelyudvarhelyen, a ferences atyáktól kölcsönkapott kolostorban. Az újrakezdés után fiókházaik működtek Déván, Szépvízen, Székelyudvarhelyen van a szerzetesközösség erdélyi központja, és itt van az idősebb nővérek otthona is. Emellett Kézdiszentléleken öregotthont működtetnek, Nagyváradon sérült gyerekekkel foglalkoznak egy óvodában, és 2014-ben, fennállásuk 150. évfordulója alkalmából, megnyitottak egy lánybentlakást fenntartó filiát Brassóban is.

Margit nővér – bevallása szerint – csintalan, lázadó lány volt

Aki az óvodában dolgozik, az oda, aki délutános, az virágot locsol, vásárolni segít, rendben tartja a kápolnát, előkészít a foglalkozásra, ilyesmik. Délben, 12-kor megállunk imádkozni, elmondjuk az Úrangyalát, elimádkozzuk a napközi imaórát, és ebédelünk. Este 6 órakor elvégezzük közösen a rózsafüzért, fél 7-től az esti zsolozsmát, és utána közös vacsora van. Az már ritka, hogy valaki a vacsoráról hiányozzon. Hetente kétszer még találkozunk, ún. rekreáción, mindenki kézimunkát visz, amivel ott elfoglalja magát, közben

11


beszélgetünk. Vasárnap este társasjáték vagy közös tánc van. Kártyázunk, römizünk, két nővértársunk sakkozni szeret. Színházba, táncházba is el-elmegyünk, bérletünk van például a filharmóniába. Vagy farsangban például rendesen táncolunk, keringőt, csárdást, nyáron sétálni megyünk, autóval kicsit kiruccanunk a városon kívül, s akkor onnan még 1-1,5 órát gyalogolunk. Egész napos természetjárást is beiktatunk a programRengeteg kézműves foglalkozásról tanúskodnak a falak is

ba, például május elsején, húsvét hétfőjén, néha szombati napokon, olyan is volt, hogy tudtuk előre, hogy zuhogó eső lesz, de úgyis mentünk. – Mennyire szigorúak az öltözködésre vonatkozó szabályok? Margit nővér: – Szentmisére, rendezvényekre és hivatalos helyekre fekete ruhát veszünk, ez a hivatalos viseletünk, óvodába, betegekhez fehér vagy szürke ruhába öltözünk. Mi civil ruhá-

12

ban nem járunk. Én például nagyon sokat járok a hegyekbe, fátyollal, ruhával bárhova el tudtam menni, a legmagasabb sziklákra is. Én azt vallom, hogy ahová így nem tudok elmenni, ott nincs keresnivalóm. Tavaly például Riminiben voltunk május elsején, én ebben a ruhában mentem bele a tengerbe. Nem strandra indultunk, és én először láttam tengert, pedig víz bolondja vagyok. Azt mondtam, engem nem érdekel, bemegyek. Imelda nővér: – Én nagy előnyt látok abban, hogy van egy szerzetesi ruhánk, így nem kell azon gondolkodjak, hogy ide vagy oda mit vegyek fel. – Hiányzik valami a szerzetesi életből? Az anyaság? Margit nővér: – Belénk van kódolva a gyermek utáni vágy, de van lelki anyaság is. Én úgy élem meg, hogy mindenkié vagyok, és senkié sem… Istené. Igyekszem nem ragaszkodni túlzottan személyekhez, ugyanúgy, ahogy dolgokhoz sem. A gyerekek is, akik hozzánk járnak, egy ideig a miénkek, aztán elmennek. A Názáreti házunkban vannak pici babáink is, az ember megszereti őket... Ezzel a vággyal kell leginkább megküzdeni. – A szerelem nem? Margit nővér: – Én vágytam mindig komoly kapcsolatra, családra. De itt a közösségi életben az, hogy a nővértársaim mellettem vannak, sok emberrel lehetek kapcsolatban, az valahogy pótolja. A Jóistennel való szoros kapcsolat, az ima, a szentmisék, ez van első helyen. A novíciátban megtanítanak, milyen imamódok vannak, de utána kialakul, hogy ki milyet használ. Az imádkozásnak nagyon sok formája van, s ebből az ember kiválasztja magának a megfelelőt. Mert nem vagyunk egyformák. Az imában sem. A szemlélődés és személyes elmélkedés mellett nagy szerepe van a közös imának is. – Ha valaki jelentkezni szeretne a rendbe, annak mi a feltétele? Margit nővér: – Hivatástudata legyen, tudja felvállalni a közösségi életet, pszichésen egészséges legyen. Ha csak azért jönne, mert szerelmi csalódott, ne jöjjön. Ha engem annak idején ide küldtek vagy hoztak volna, kimásztam volna még a kert tetején is. Mert a közösségi életnek megvan a szépsége, de megvan a nehézsége is.


OTTHON

ÍRTA: LÁZÁR EMESE STÍLUSTANÁCSADÓ: SÁNDOR SZIDÓNIA JULIANNA

A FEHÉR ÖTVEN ÁRNYALATA gyszerűség, elegancia. Pasztellek és fehér, fehér, fehér – feketével, kékkel, tundrát idéző árnyalattal. A skandináv stílusú otthonok natúr, visszafogott alapszínű bútorait színes textíliákkal tehetjük mozgalmasabbá. Az otthonosságot a részletek teremtik meg: puha, mintás textíliák, színes kiegészítők és zöld növények. A kiegészítők is természetbarát anyagokból készülnek. Fonott kosarak, gyertyatartók, egyszerű formájú üvegek, vázák, kerámia dísztárgyak: mindennek gyakorlati haszna van. Semmi felesleges kacat, limlom, giccs, csicsa. Sallangmentes dekorációk, helytakarékosság. Rend és rendezettség. Az északi népek lakberendezési stílusa nagyon racionális és roppant találékony. Az iglukat, a kandalló előtt terpeszkedő jegesmedvebundát természetesen felejtsük el! Az illúzióját viszont megteremthetjük hosszú szőrű fehér, bézs szőnyeggel, ágytakaróval. Nem jellemző a művészeti értéket képviselő tárgyak felsorakoztatása sem, de ez nem jelent kopárságot, és azt sem, hogy ez a stílus dísztelen” – így fogwww.noileg.ro

{Élettér

Puritán, de nem rideg. Egyszerű, de hangulatos. Visszafogott, de nem merev. Hófehér, de nem hideg. Elegancia, kényelem, nyugalom. Fény, föld, tűz, fa, levegő, víz - életünk természetes esszenciái, ahogy a praktikus skandinávok szeretik.

lalta össze a talán egyik legközkedveltebb és legnépszerűbb lakberendezési stílusra jellemzőket tanácsadónk, Sándor Szidónia Julianna belsőépítész. A monokróm hófehérséget megtörő színfoltok, a meleg fényt sugárzó álló- vagy falilámpák és a gyertyafény épp úgy hozzátartozik a

A nappali klasszikus kanapéján fehér huzatú párnák, báránybőr, a falon a tulajdonos kedvenc színével, a mályvával rímelő saját készítésű dekoráció. A porcelán gyertya – és cukortartó is telitalálat.

13


A fehér szőnyegtől nagyobbnak tűnik az egyébként nem táncterem nagyságú helyiség. A míves, barnára pácolt öreg szekrény nem „perel” a modern, hófehér bútorokkal. Jegesmedve és barnamedve egy térben mondhatnánk viccesen erre a harmonikus kombinációra. Az egyszerű vonalú tartóban a mályvaszínű gyertya diszkréten „ismétli” a kanapé árnyalatát.

Fehér és mályva – eklektika a skandináv jegyében Az állólámpa meleg fényében barátságos látványt nyújt a fehér szekrénysor. A ruhásszekrény, bár méretes, nem behemót. A fiókos komód pedig: szerelem első látásra. A parányi hálóban a nappali fehér-mályva színvilága köszön vissza. A függöny, az állólámpa vintage textilernyője a háziasszony kreativitását, kézügyességét és ízlését dicséri. skandináv otthonokhoz, mint a természetesség. A fából készült bútorok vonalvezetése egyszerű, felületük matt vagy fényes, de nem hivalkodóan csillogó. Ennek a stílusnak egyik védjegye a szellős, variációk végtelenségét kínáló, praktikus berendezés. Hogy miért szívünk csücske még a skandináv-skanzen? Mert a legkisebb, legsötétebb lakásból, zugból is tágas, levegős, világos teret varázsol. „Főleg a fiatalos, »hangulatváltós« családok, párok szeretik ezt a stílust. Aki nem kedveli, találhatja hidegnek, furcsának, a szabad polcok miatt zsúfoltnak, vagy éppen ellenkezőleg, túl meztelennek. Aki viszont

14

A tulajdonos kedvenc zuga a terasz. Az asztalterítő és a vidám narancsszínű, csipkével díszített székpárna ugyancsak saját munka.

megszereti, egy életen át hű maradhat hozzá. Kacatokat nem tűrő mivolta, variálhatóságának gazdagsága, praktikuma fiatalossá, időtlenné teszi” – összegezte Szidi.


Olvasósarok natúr könyvespolccal, halványszürke színű fotellel a nappaliban.

Ez már Malmö. A 30-as években épült másfél szobás lakást nagyon lerobbant állapotban vásárolta meg, és saját kezűleg újította fel a tulajdonosa. Fehéret a fehérrel - ez volt a jelszó, és ez dominál a hamisítatlanul skandináv stílusban berendezett otthonban. Világos, letisztult és nem mellesleg kiforrott ízlésre vall itt a picike előszobától a szintén apró fürdőszobáig minden helyiség.

Hamisítatlan skandináv konyha. Az üvegajtós szekrények nagy kedvenceink. A pultot a háziasszony maga szabtavágta méretre.

Fehér a fehérben

Esti fényben az étkező.

Hófehér mosdó, falicsempe, diszkrét kékkel megtörve, falatnyi kék szőnyeg– az aprócska fürdőszoba színkombinációja a rend és tisztaság érzetét kelti.

www.noileg.ro

Skandináv variációk Budapest és Malmö – két város, két otthon, két variáció egy stílusra. Nem csak a skandináv stílusra jellemző variálhatóságra jó példák ezek a tágasnak tűnő, ám a valóságban kis területű, mindössze 40-50 négyzetméteres lakások, de arra is ráerősítenek: otthonunk bizony hű tükre egyéniségünknek.

15


KOPOGTATÓ

Mediterrán oázis Méghogy egy tömbházlakás nem lehet stílusos meg egyedi?! A panellakásokat is különlegessé tehetjük, ha szabadjára engedjük fantáziánkat, és bátran használjuk a színeket. A Trif házaspár Marosvásárhelyen csodás mediterrán hangulatú otthont varázsolt magának. Hozzájuk kopogtattunk be. ÍRTA: CSATLOS TÜNDE FOTÓ: RAB ZOLTÁN

arosvásárhely. Zsúfolt lakónegyed. Szürke tömbházak, sűrűn egymás mellett. És ott, a legfelső emeleten egy lakás, mint a sivatagban az oázis, kitűnik, de persze csak azoknak, akik tudnak róla. Mert nem olyan, mint a többi, hanem amolyan Rékás-Raulos. Hogy az milyen? Mindjárt megmutatjuk. A hetedikre megyünk, lifttel, kopogtatunk, és mint mindig, amikor találkozunk, most is széles mosollyal fogad Réka. Suttog, mert Petra most aludt el. Gyógytornász férje sincs itthon, dolgozik, így egyedül kalauzol bennünket a négyszobás lakásban. Raul és Réka négy éve költözött ide, Petra pedig 9 hónapja érkezett. Nem kívánkoztak házba, panelt akartak. „Nagyon spontán jött a vásár, a Tudor-negyedet egyébként is szerettük, a szüleim is itt laknak a közelben, ami nagyon fontos szempont volt, és hát a beosztás

16

Mediterrán hangulatú díszkő a konyhában


Fehér és olívazöld

A fehér olívazöld uralmát itt a piros szín töri meg

Ez a két szín dominál a lakásban. Nemcsak azért, mert ezek Réka és Raul kedvencei, hanem tudatosan szerettek volna egy kis mediterrán jelleget adni az otthonuknak. A fehér szín optikailag tágítja a teret, ezért minden bútor, minden alapelem fehér, a kiegészítők pedig színesek. A parkett is fehér, a betonfalak között az is kinyitja, tágasabbnak érzékelteti a teret. A fehér padló fonja össze az előszobát a konyhával, a folyosóval, a nappalival, az összes szobával, így a különböző helyiségek „találkoznak” egymással, és összhangba kerül a lakás. Ezt a fehér dominanciát töri meg az olívazöld, amelyet szintén mindenhová becsempésztek: olívazöld a fal a nappaliban, a tapéta a hálószobában, és még a kis rádió is a konyhában. Trifék (Trif’s, ahogy a konyhában is megjelenik) ebben a nagy összhangban arra is ügyeltek, hogy minden térnek legyen valami

az, ami igazán megtetszett, hiszen jó szellős, és világosak a szobák” – meséli Réka, hogy miért döntöttek a panel mellett. „Négyszobás lakást akartunk, mert ha lesz két gyerek, el kell férnünk – teszi hozzá –, na meg a két fürdő sem elhanyagolható.”

sajátossága. A hálóban például csíkos a tapéta, a gyerekszobában a bagolyminta dominál, és nem hagyhatjuk ki a konyha igazán mediterrán hangulatú díszkő-burkolatát sem. „Ez egy picit leválasztja a konyhától az ebédlőrészt” – mutatja Réka.

www.noileg.ro

17


A fehér és az olívazöld találkozása

tenni a ruhákat. Rékáék otthonában például nincsenek ruhásszekrények. Kreativitásuknak és persze egy jó helyen elhelyezkedő lomtárnak/ debarénak köszönhető, hogy a panelban gardróbjuk is lett. Az eredeti ajtót befalazták, a hálószoba felé megnyitották a lomtárat, és voilà,

A fehér polcokon hangsúlyosabbak a színes kiegészítők

Ruhásszekrény nélkül Szüleink el sem tudták képzelni az életet a „blokkban” faltól falig szekrények nélkül, amelyeknek legalább fele ruhásszekrény volt, a többi pedig a nippek kiállító teréül szolgált. S bár ma már mindenki arra törekszik, hogy minél kevesebb bútor legyen a lakásban, nehézkes ezt megoldani. Mert valahová csak el kell

18


van egy hely, ahol az összes ruha elfér. A szekrények is mind-mind fehérek, de nem egy helyről választották őket. „Nem akartuk, hogy olyan legyen bármelyik zuga a lakásnak, hogy az bárki számára felismerhető legyen, hogy melyik showroom-ból való. Mi válogattuk össze az elemeket úgy, hogy mindegyik azt a célt szolgálja, amire használni akarjuk. Arra ügyeltünk csak, hogy esztétikailag találjon.” Az esztétika miatt nincs például szőnyeg sem a lakásban, azaz ma már van egy, a nappaliban, de az is csak amiatt, hogy Petra ne csússzon el mászás közben.

Minden a legnagyobb rendben

Rékás-Raulos

a szintkülönbség miatt veszélyessé válhat Petra számára. Szóval, arról lemondtunk.”

„A barátaink, akik gyors újlakás-nézőbe jöttek hozzánk, első pillanattól megjegyezték, hogy ez olyan Rékás-Raulos. Mi nem tudjuk, hogy az

Gyógypedagógus feleség, gyógytornász férj

A hálószoba, melyből jobb oldalon a titkos gardrób nyílik

milyen, mondtuk. Olyan, mint ti! – ez volt rá a válasz – mosolyog Réka. – Az ízlésünk nagyon megegyezik, ezért sosem volt vita tárgya a lakberendezés. A lényeg az volt, hogy minket képviseljen. A színek, a hangulat, minden elem, amit becsempésztünk, mi vagyunk.” Erről tanúskodnak a szívecskék, hiszen Raul minden alkalmat megragad, hogy valamilyen szívdekorációt vásároljon feleségének. Persze, most már kislányának is gyűjti ezeket.

Még a szakmájukban is megvan az összhang, az egymásra találás, hivatásuk azonban nem tükröződik a lakásban. „Petra játékain talán – gondolkodik el Réka –, meg azon, hogy „beszőnyegesedtünk”. A gyerek mozgásfejlődését az mozdítja előre, ha ő fedezi fel a körülötte levő világot. Ennek legjobb módja, ha a földre tesszük, nem mellékesen ott a legbiztonságosabb, hiszen nem esik le.” Picit változtatni fognak még a lakáson, átrendezik, mondja Réka, például egy toló üvegajtót szeretnének a konyhába, hogy sütés-főzés közben ne jöjjön ki az ételszag, és ne járja át az egész lakást. „Ötletek mindig vannak valami újra, de ha még egyszer be kellene rendezni, mindent ugyanígy csinálnék.”

Talpalatnyi zöld Bizony, a panelban is lehet kertje az embernek. Ez Raul egyik szíve csücske. „Törekszik arra, hogy a terasz tele legyen növényekkel, virágokkal, még egy kis fát is bevarázsoltunk oda, mert Raul azt mondja, ez a mi kis kertünk. Még gyepet is szerettünk volna, de féltünk, hogy az esetleg www.noileg.ro

A Trif család: Raul, Réka és Petra

19


NEMes MESÉK

Rágógumi ahát, micsoda ötlet! Tudja, hogy hogyan kell eltávolítani a rágógumit, ha beleül, és a ruhájába ragad? Ez a szájban sokaknak kedvenc, de szövetben förtelmes anyag, ha megfagy, akkor szilárddá válik, tehát csupán az lesz a dolga, hogy a foltossá vált ruhát egy zacskóba zárja, majd a fagyasztóba teszi egy kis időre. Itt a gumi hamar megszilárdul, és így könnyen lekaparható. Érdekesnek tartom ezeket a szokatlan felhasználás típusú megoldásokat, mert ezek az emberi leleményesség valós bizonyítékai. Nem véletlen, hogy a kreativitás mérésére használatos pszichológiai tesztek legismertebbjei sok esetben rákérdeznek arra, hogy mire lehet használni egy bizonyos dolgot, aztán a legritkább válaszokat eredetiként kezelik. Szóval, itt van például ez a rágógumi. Mire jó a rágógumi? Hát ugyan mire? – mondaná az emberek többsége –, hát például arra, hogy erősítsük vele a rágóizmainkat, fogkefe híján megtisztítsuk vele a fogainkat, kellemessé varázsoljuk a leheletet. Lennének olyanok, nyilván kevesebben, akiknek eszébe jutna, hogy jobb megoldás hiányában arra is jó, hogy egy papírt a falra ragasszunk, vagy egy kilyukadt tartályt hirtelen tömítsünk vele, no, de van olyan magyar származású vállalkozó, aki a kiköpött rágógumiból képes előállítani a műanyag tárgyak alapanyagául szolgáló összetevők egyharmadát. Nem rossz ötlet, de nem olyan merész, mint az Arató Terkáé. Arra gondolt ez a Terka, hogy ő rágógumi segítségével fogja kiszelektálni azt a férfit, akivel végérvényesen összeragasztaná az életét, vagy másképpen szólva, együtt rágódna olyan problémákon, amelyek hajadon korban még nem aktuálisak. Tudta jól, hogy a házasélet legnagyobb ellenszere az, hogy más nők

20

is léteznek a világon rajta kívül, vagyis a leendő férj hűtlenségével járó problémákat eleve ki szerette volna iktatni. A próba nagyon egyszerűnek és könnyen kivitelezhetőnek bizonyult. Felhúzta a feszes farmernadrágját, lesétált szépen a parkba, kivette a szájából a rágógumiját, letette egy padra, és egyszerűen beleült. A szép, kerek popsiját még alaposan oda is dörgölte a padhoz, majd várakozott, amíg az ott tébláboló hímek valamelyike melléje kérezkedik. Ha nem tetszett neki a pasi, akkor szóba sem elegyedett vele, csak várt tovább, amíg az lelécel, de ha jóképűnek találta némelyiket, akkor már a bemelegítő szavak után felpattant, és úgy tett, mintha sürgősen távoznia kellene. A pasik viselkedéséről pontos statisztikát vezetett. Szóval, volt az a tíz százalék, aki szó nélkül le akarta kaparni a fenekéről a rágógumit, hozzányúltak, mintha csak a saját feneküket vakarták volna. Ezeket legszívesebben fel is képelte volna, de inkább vicsorítva lelépett. Aztán, volt a nyolcvan százalék, akik nem nyúltak ugyan hozzá, de azonnal szóvá tették a balesetet. Ugye, mondanunk sem kell, hogy az ilyenek minden nő fenekét megbámulják, tehát kiesnek a szórásból, mert potenciális hűtlenek, gondolta Terka. És voltak olyanok, akik egyszerűen nem szóltak. Ezekhez mindig visszament. Némelyikük idegesen feszengett, vagy fölpattant, és a saját nadrágját ellenőrizte finoman, esetleg végigsimogatta maga alatt a padot, hogy nem járt-e ő is szerencsétlenül. Ezt a kilenc százalékot megint faképnél hagyta, mert ezek gyáva és sunyi alakok. Maradt az egy százalék, az az egy, aki nem szólt semmit, mert nem látott semmit, és csak bámult maga elé. Arató Terka immár férjnél van, és az ideje kilencvenkilenc százalékában csak bámul maga elé.


{28.}

www.noileg.ro

{TrenDíva

{22.}

{30.}

21


KIFUTÓ

A

, ami a fotóst is megríkatja

Síró örömszülőket, pityergő menyasszonyt, diszkréten könnyező vőlegényt láttunk már. No, de síró esküvői fotóst? Pedig van ilyen, és van az a boldogító igen, ami a fizetett fényképészt is meghatja. És előfordul olyan is, amikor dühében nyeli a könnyeket, mert legszívesebben hagyna arát és násznépet, ásót, kapát, nagyharangot. Mit tegyünk, hogy az esküvői albumot húsz év múlva is szívesen lapozgassuk, hogy a képek valóban jól sikerüljenek? Elmondják a fotósok, hogy képben legyünk. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SIPOS BETTI

É

Angyalosi Bea, a Nőileg fotósa Az esküvői fotózás a vérében van, nőként átérzi a nagy nap minden egyes pillanatát. Problémamegoldó alkat, ha a szükség úgy hozza, a mosdóba is elkíséri a menyasszonyt, de túl jópár ceremónián, az őszinte igenek még mindig meghatják. Két dolog van, amiből nem enged: a kreativitás és a minőség.

22

desapám esküvői fényképész volt. Gyermekkoromban apukám a földön, itatóspapíron szárította a fotókat, én pedig végiggyalogoltam a kiteregetett képeken. Ez volt az első kapcsolatom az esküvői fotózással. Kamaszkoromban kikönyörögtem a szüleimtől egy fényképezőgépet, kaptam is egy „szappantartót”. A líceum 11. osztályában Kolozsváron már önálló kiállításom volt, öt éve pedig hivatásommá vált a fotózás ezen ága. Az esküvői fotós a menyasszony legjobb barátja. Én mindig figyelek arra, hogy jól álljon az ara nyaklánca, haja, fátyla. Folyamatosan arra törekszem, hogy oldott legyen a hangulat, az ifjú pár fesztelenül tudjon viselkedni a kamera előtt. Minden menyasszonynak kell a biztatás:


„szép vagy, különleges a csokrod, a ruhád egy álom“, én motiválom is őket folyamatosan. Van egy menyasszonyi „készletem“: tű és cérna, fejfájáscsillapító, széntabletta (a legkomolyabban, és szokott is kelleni az izgalom miatt), szezámmagos édesség a vércukorszintre. Minden második esküvőn megpisiltetek egy menyasszonyt, de erre a szintre el kell jutni: amíg maximálisan megbíznak benned. A fotózásban előnyben részesítem a minimál sítlust, szeretem a hátteret leegyszerűsíteni, és az embereket kiemelni a térből. Imádom a részleteket, előszeretettel rögzítem, amikor öltöztetik a menyasszonyt, a templomi szertartásért pedig kifejezetten rajongok. Az a jó esküvő, amin még én is sírok, pedig voltam jó pár ceremónián... Újból és újból megható látni, amikor két ember valóban szereti egymást. Esküvőt fényképezni óriási kihívás, mert egyszeri és megismételhetetlen, hatalmas felelősség, hogy két ember rád bízza élete legszebb napját.

Legek Legérdekesebb helyszín, ahol párt fotóztam: Kolozsváron a Farkas utcai templom padlástere. Kedvenc helyem, ahol mindig nyönyörű képek készülnek: Szolcsva, ez Torockótól pár kilométerre található, megéri a nagyvárosból kimozdulni oda. A legkülönlegesebb kérés, amivel pályafutásom alatt találkoztam: egy pár a Transfogarason akart fotózkodni. Legviccesebb eset: Kolozsváron az állatsimogatóban készítettük a képeket, őzikék mellett, és az őzek elkezdték megenni a menyasszony ruháját is. A legnehezebb fotózás (azon kívül, amikor a pár nem szereti egymást, de meghitt, cuki fotókat akarnak az esküvőről): egy pár eldöntötte, hogy mindkettőjüknek a jobb oldala az előnyös. Így egész nap úgy kellett fotóznom, hogy mindkettőjüknek csak a jobb oldala látszódjon.

Jótanács a menyasszonynak és a vőlegénynek: Nagyon fontos a helyszín. Lényeges, hogy otthon az előkészületeknél rend legyen. A pár mutat nekem egy szállodában készült fotót, ahol rend van, kínos tisztaság, szépek a bútorok, a fények, és amikor megérkezek hozzájuk, a porszívós doboz a szekrény tetején, rendetlenség a kanapén. Azt javaslom, figyeljenek oda a részletekre, és akkor a fotók is rendben lesznek. www.noileg.ro

23


A

Balázs Árpád

Az Event Junkies, az „eseményfüggők” története azzal kezdődött, hogy négy fényképész találkozót beszélt meg egy csíkszeredai kávéházban. Elindult a tapasztalatcsere technikáról, fényről, és mindenről, ami a jó fotóhoz szükséges. Nem kellett hozzá sok, felmerült az összefogás ötlete, hogy szélesebb körben is megismertessék a munkájukat, így a szálak végül ebben a csoportban futottak össze. A csapat jelenleg öt tagból áll, mind különböző stílust képviselnek.

24

Jótanács a menyasszonynak és a vőlegénynek: Ha nem néztek egymásra, amikor az esküt mondjátok, ha nem szívből jönnek az érzések, akkor bármilyen jó lehet a fényképész és bármennyire lehet csúcsminőségű a gépe, nem lesznek jók a fotók. Merjétek kimutatni az érzelmeiteket!

z esküvőfotózás műfaja attól izgalmas, hogy nincs mód ismétlésre, nem áll rendelkezésre több óra vagy akár fél nap egy jó kép elkészítéséhez. Amit reggeltől másnap hajnalig fotózol, az mind jó kell legyen. A mai napig adrenalinbombaként hatnak rám ezek a pillanatok, munka közben a plafonig ugrik a pulzusom, a jó értelemben. Ugyanakkor nem minden a fotóson múlik: ahhoz, hogy nagyon jó képek készülhessenek, a fiatal párnak is partnernek kell lennie.

A fehér-fekete képek a kedvenceim, ezeken az érzelmek kerülnek előtérbe, nem vonja el a figyelmet a szín és a csillogás. Emellett igyekszem kizárni a műfényt, a természetesség híve vagyok. Tökéletes fénykép nem létezik, mert mindig lehetne egy kicsivel jobb. Talán azt mondanám, hogy az a jó esküvői fotó, amit nem kell megmagyarázni, ami magáért beszél és érzelmeket tükröz.


E

Biró Zoltán

gy esküvőn történt, hogy várva a csoportképre megakadt a szemem a páron. Figyeltem, amint kissé műmosollyal és görcsös testtartással szemeznek a fényképezőgéppel. Azon gondolkodtam, a fotók az évek távlatából milyen emlékeket idéznek fel majd bennük? Ott lesz-e a képeken a nap hangulata, vagy csak a jól megkomponált, technikailag tökéletes, de idegen látvány? Akkor döntöttem el, hogy én dinamikus pillanatképeket, gyönyörű fényeket, kedves mosolyokat és őszinte érzelmeket szeretnék, kihozni minden percből a legtöbbet. Minden esküvő más, éppen ezért fotózás közben is törekszünk az egyediségre, hogy a párhoz legközelebb álló helyszíneken, hangulatban és stílusban készüljenek el a képek. Számomra fontos, hogy a nagy nap után a fotóim valós színvilágban, érzelmeket átadva tudjanak mesélni. Hogy számomra mi a tökéletes fénykép? Görbe Éva mesterfodrász szavaival élve “egy frizurát nem lehet elkészíteni, csak abbahagyni”. Úgy vélem ez a fényképekre is érvényes. A “tökéletes fénykép” egy olyan fotó a párról, amit mikor visszanéznek, azt tudják mondani, hogy “ők vannak rajta”.

Borbáth Áron

T

www.noileg.ro

udom, hogy sokkal izgalmasabb menyasszonyi ruhát választani az esküvőre, mint fotográfust, mivel a kiszemelt darabokat a nagy nap előtt fel lehet próbálni, ellentétben a fényképészekkel. A legtöbb pár barátok vagy ismerősök által ajánlott fotós mellett dönt, kevesen vannak, akik a tanácsokat félretéve meg akarják találni a saját fényképészüket, aki szinte barátjukként kíséri végig az esküvőjüket. Nagyon fontos a szimpátia és bizalom a pár és fotósa között, a közös akarat, hogy az esküvőn elkészült fényképeket évek múltán is bátran elővehessétek. Számomra a tökéletes fotó azt jelenti, hogy szavak nélkül, önmagában is elmesél egy történetet, átad egy életérzést, ami mellett nem lehet szavak nélkül elmenni.

Jótanács a menyasszonynak és a vőlegénynek: Kedves ifjú pár, ez a ceremónia rólatok szól, melynek szervezésével az esküvőn már nyugodtan álljatok le, és éljétek át ezeket a csodás órákat, hiszen ez életetek legszebb napja!

Jótanács a menyasszonynak és a vőlegénynek: Esküvőt, szerelmes párt fotózni a legmegtisztelőbb feladat, mert ez a nap a tiétek, rólatok, a szerelmetekről szól. Ha körültekintően választjátok meg a szolgáltatókat, ha az időt jól beosztjátok a nagy napon, felszabadultok, nem ragaszkodtok görcsösen ahhoz, hogy minden tökéletes legyen, akkor semmi más dolgotok nem lesz, mint jól érezni magatokat és ünnepelni. A fényképek így azt fogják majd visszatükrözni, amilyenek valójában vagytok, beállítások és erőltetett pozíciók nélkül.

25


Gábor Lajos

Sipos Szabolcs

A

képalkotás igénye már gyermekkoromban megcsillant bennem. Mindig nagyon szerettem rajzolni. Ceruzáról fényképezőgépre mégis csak sok év múltán, egyetemi éveim elején tértem át. Nem, nem fotós egyetemet végeztem... Nem iskolában tanultam a szakmát. Inkább csak magával ragadott a dolog. Az egész csupán kellemes emlékek megörökítéseként kezdődött, ami átcsapott jó szórakozásba, majd hobbiba, aztán szenvedélybe. A fotózás – úgyszólván – meghódított engem. Az életformámmá vált.

R

égen is foglalkoztam fotográfiával, de akkor vált izgalmassá ez a szakma, amikor eldöntöttem: én nem úgy fogom csinálni, ahogy szokás, hanem saját utamra lépek. Hamarosan megszületett a Küldetésben név, egy szóba sűrítve azt, amit képviselek: szívvel-lélekkel fotózok, felelősséget vállalok a munkámért, és küldetésemnek tekintem a legjobb tudásom szerint megörökíteni az eseményt. Ekkor köteleztem el magam az esküvői riportfotózás mellett, javarészt pillanatképeket készítek. Elkezdtem keresni azokat a párokat,

A menyegzőknek az „ízét” próbálom megragadni. Igyekszem valósághűen visszaadni a történéseket, elkapni értékes pillanatokat, megfűszerezve egy csepp egyedi látásmóddal, hol észrevétlenül, hol pedig együtt pörögve az esemény szereplőivel.   A külön napos, úgynevezett „kreatív fotózás” sem áll messze tőlem. Bár gyakran felkeresünk különleges helyszíneket, és segítek megtalálni a pár számára legelőnyösebb pozíciókat, ez igazából mind csak keretként szolgál az egymás iránti kötődésük, érzéseik, szerelmük kifejezésének megörökítéséhez. Megpróbálom lencsevégre kapni a nevetést, a kedves mosolyt, a vágyat, az érintést... mindazokat az érzelmeket, amelyek ilyenkor áradnak.

26

akik igazán át tudják élni a nagy napot, és akikkel azonosulni tudok, mint ember és fotográfus egyaránt. Ezután lett fontosabb a diszkréció és a beilleszkedési készség, mint a technika és a megapixelek, és ezután kaptak fotóimon lényegesen nagyobb hangsúlyt az emberek, a történet, és kevesebbet a díszletek, a külsőségek. Életképeket fotózok, hamisítatlan érzelmeket, úgy, hogy közben az események részévé válok. Számomra a jó fotó madeleine-hatással bír, történetet mesél, kiállja az idő próbáját, évtizedek múlva is fel tudja idézni azt a bizonyos pillanatot. A jó fotót az ember szívesen őrizgeti, elő-előveszi, így a kép által a pillanat örökké élni fog.


www.noileg.ro

27


GARDRÓB

ÍRTA: MÉNESSY KINGA KITTY FOTÓ: ÜRMÖSI LEVENTE MIHÁLY

enedek Ágnest, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészét általában biciklivel látni a város utcáin. Nála természetes, hogy szép cipőben és csinos ruhában ül fel bringájára. Stílusa

eklektikus, szereti a divatot, de szeret kutatni nagymamája ruhatárában is, a vintage öltözékek kedvesek számára. Kalapot is hord, szerinte viszont ego kell ahhoz, hogy egy nagy karimájú kalappal valaki elinduljon az utcán. Hullámzó, hogy éppen miben érzi jól magát, de kitart a pöttyök, minták és a

28


fekete-fehér darabok mellett. Néha még akkor is megvásárol valamit, ha nagyon lehetetlen ruhadarab, de neki tetszik. Van egy rakás furcsa ruhája, amivel leginkább meggyűjti a baját, ezt mondja. Cipőben is a vintage irány dominál nála, a férfias jellegű női cipők, vagy a szépen megmunkált, izgalmas cipellők jönnek be neki leginkább. Hord nadrágot és szoknyát is, arra törekszik, hogy azért mindig a ruha legyen az első választás. Kedveli az ékszereket, de mindig keveset visel, és mind i g van egy

kedvence. Most misztikus topáz fülbevalója van, ami boldogságot hoz. „A mostani szerepem nagyon illik rám, a jelmezek elég viccesre sikerültek, szinte az ízléstelenség határát súrolják. Ez velem is előfordul néha. Mivel szeretek kísérletezni, változatosan öltözködni, tudatában vagyok, hogy néha mellé is foghatok” – vallja be mosolyogva Ágnes. www.noileg.ro

29


DRESSZKÓD

Forróságban forrónadrágban Ha nyár, akkor rövidnadrág! Az idei trend igazán elkényeztet minket, a magasított derekútól a falatnyi méretű darabig, vagy akár a szoknyanadrágig számos fazonban divatosak lehetünk. A farmer örök sláger, de ne riadjunk vissza az élénk színektől sem! ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FAZAKAS GYOPÁR STYLIST

A MATRÓZ STÍLUS akkor az igazi, ha feldobjuk a fekete, esetleg kék csíkos nacinkat egy kis piros kiegészítővel, például övvel, táskával, de piros cipővel még jobban fokozhatjuk a hatást.

AZ EXTRA RÖVID DARABOK hosszabbítják a lábat, főleg, ha magasított a derekuk. Vigyázat, plusz kilókon nem mutat jól!

30


Minél barnább a bőrünk, annál jobban mutatnak rajtunk az ÉLÉNK SZÍNEK. Világos bőrhöz inkább lágy, pasztellszínű darabokat válasszunk!

A BŐ NADRÁG kiválóan megfelel akár vékonyabb, akár teltebb alkatúaknak is. Aki nem kifejezetten gazella típus, válasszon rövidebb fazont, az nyújtja az alakot.

www.noileg.ro

31


A tűz és a víz jegyében ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FAZAKAS GYOPÁR STYLIST

Rövid nyakúak számára nagyon jó választás az ovális kivágás, ami optikailag nagyobbnak mutatja a dekoltázst, így a nyak hosszabbnak tűnik.

A nyári forróságban A TENGER SZÍNEI, a türkiz, a világoskék, a király- és tengerészkék már a látványukkal is hűsítenek. Ha elegáns stílusra vágyunk, a kék telitalálat! Formás lábra jól illik a köves szandál. Vonzza a tekinteteket, kiemeljük vele a láb szépségét, és díszítjük is egyben.

Bő, lenge nadrággal a plusz kilókat nagyszerűen el lehet rejteni. Ha apró mintás darabot választunk, még jobban eltereli a figyelmet.

32


A nyári éjszakákra tuti választás a CSAJOS PIROS VAGY A DÖGÖS VÖRÖS! Ha hódítani szeretnénk, ha a hűvös júniusi éjszakát felforrósítanánk, döntsünk bátran a piros mellett!

Ha nem akarunk túlöltözni, de mégis ki akarunk törni a megszokottból, akkor minél nagyobb és színesebb ékszereket viseljünk.

A bőr minden évben trendi, na és szexi, főleg a vörös. De jelentjük: ma már rendkívül jó minőségű, a megtévesztésig hasonló műbőr cuccokat lehet kapni, s az állatvédelem jegyében a Nőileg ezekre szavaz!

Egy különleges, szokatlan táskával megcsillogtathatjuk a fantáziánkat. Idén nyáron válas�szunk valami frissítő gyümölcsöt, nem csak fogyasztásra!

www.noileg.ro

33


POZITÍV

Bújócskázunk? re, mókára, játékra való fogégy játszóházas délelőttön, konyság, szenvedélyes életéhmiközben gyermekeim a ség, „hétmérföldescsizma-hit”, színes labdák tengerében a tisztaság, átlátszóság, amikor úsztak, csúszdáról le, kömég élő volt és erős a szívüntélhágcsón fel, én a kispadon ket az arcunkkal, testünkkel üldögélve, várva őket, hogy összekötő vezeték. befejezzék a hancúrpartit, azon Sajnos, eltűnhet belőlünk a kaptam magam, hogy elönt gyermek. egy furcsa érzés, a visszahozMondd, kedves Olvasóm, hatatlanság szomorúsága. És a mikor játszottál utoljára, besárga irigység. Úgy szerettem lefeledkezve a sportba akár, volna én is a csúszdán lecsúsznem az eredményért, hanem az va a színes labdákban hemperélvezetért, az önfeledtség élmégőzni, visítva rohangálni az Szalay Zsuzsanna nyéért, görcsöktől, elvárásoktól akadálypálya-építményen, vepszichológus szabadon? Mikor hülyéskedtél, tődni nagyokat a babzsákokra, bohóckodtál utoljára? kergetőzni, bújócskázni! Arról Barátaiddal mikor játszottaábrándoztam, hogy mi lentok legutóbb bármilyen társasne, ha egy nap csak felnőttek játékot? Barátaid pajtásaid-e használhatnák a játszóházat, egyben? Játszol velük, vagy vajon lennénk-e annyian, hogy megjátszol? kitegyünk egy valamire való Mikor táncoltál utoljára felszabadultan, sabbújócskacsapatot? Sorra vettem ismerőseimet, hogy vajon ki szállna be a mókába, kit lehetne lonos, vízpumpáló mozdulatok, becserkésző egy jó kis regresszióba visszacsalogatni? Végül vonaglások nélkül? Az évek abroncsait lehet, is, mi kell ehhez: „csupán” egy kis nyitottság, hogy már nem oldja le csak az üdítő, de aztán bolondosság, spontán örömre, felszabadultság- leoldja-e egy bemelegítő baráti borozás? Tánc közben, Sziámit aposztrofálva, gondolkozol ra való éhség. Gyermeki lelkület. Nyilván, tudom, hogy felnőttek vagyunk egész testtel, vagy elengeded magad? Munkádnak van-e szabad, beszippantóan már, ami azzal jár, hogy komoly feladataink örömteli része, vagy csak egy nyolcórás tapovannak, a felelősségteljesség súlya alatt dolsómalom? Emberekkel való kapcsolataidban gozunk, gyereket szülünk és nevelünk, dönvalódi érzéseiddel, gondolataiddal vagy-e jetünk nagy horderejű kérdésekben, választunk len, olvasható-e az arcod, szemedben látják-e és szívunk, átgondoltak vagyunk, ráadásként a szíved? sokszor szükségtelenül komolyak. És, ha sok Úgy gondolod-e még, hogy alapjában véve évig így folytatjuk, azon kaphatjuk magunkat, ez a világ szép, és jó, és kerek, hogy ajándék hogy eltűnt életünkből valami. Eleinte sokszor élni? Látod-e még a láthatatlant? Hiszed-e nem tudjuk megfogalmazni, hogy mi a hiány még, hogy a sebezhetőség és az érzékenység neve, csak azt érezzük, hogy menetelünk elfáerény? sulva, fulladozva szerepeinkben, fáj a ...(szaÉl-e még benned egy mókára éhes, tiszta tebadon kitöltendő), fáradtak vagyunk az alváskintetű kislány vagy kisfiú? A gyermeknap(ok) tól is, és valami nagyon nincs... A könnyedség, elmúltával játssz még vele! a spontaneitás, őszinteség merészsége, a vicc-

34


{Arckép Szabó T. Anna és Dragomán György

Szabad emberek Harcostársak. Két dudás, aki igazán csak együtt érzi jól magát egy csárdában, és akik, ha vitatkoznak is, a másikért haragszanak, nem ellene. Két kamasz fiú szülei. Gyermekeiket olyannak nevelik, amilyenek ők: szabadnak és őszintének. A kortárs magyar irodalom két kiválósága, Szabó T. Anna és Dragomán György íróházaspár életről, irodalomról, nem átlagos mindennapokról. ÍRTA: LÁZÁR EMESE FOTÓ: CSEDŐ ATTILA www.noileg.ro

35


– Kolozsvár, Marosvásárhely. Szülőföldetek Erdély. Serdülőkorotokban új hazát kaptatok, az itthon otthon lett. Mégis, men�nyire határozta meg erdélyi gyermekkorotok azt, akivé lettetek? Anna: Azt hiszem, hogy mind a kettőnket nagyon meghatározott. Engem a szülőföld mellett nagyon erősen meghatározott a család, a családi hagyományok. Nekem misszióm, hogy Magyarországon, ahol viszonylag kevesen ismerik akár az Erdélyi magyar szótörténeti tárat, akár a nagyapámat (Szabó T. Attila – erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató – szerk. megj.), hogy róla beszéljek. Én voltam a legidősebb unoka, aki még nagyjából ismerte, és megpróbálta megközelíteni. Ő volt az öreg király. Onnan is tudom, hogy a dédnagymamám, aki ott lakott velük, mindig egy mesét olvasott fel nekem, amit én kértem. A didergő királyt, amiben a kislány megpróbál a nagyapjával kapcsolatot teremteni, de nem tud. Nagyapám nagyon kedves volt velem mindig, de egy kisgyerekkel nem nagyon tudott mit kezdeni. Nekem nagyon fontos volt, hogy ő valami óriási dolgot csinál. Láttam, hogy miként él, azt, hogy milyen hihetetlen elszántsággal, szívjósággal megy előre a pályáján, és napról napra dolgozik, valamit felépít. Ez nagy példa volt. Édesapám (Szabó T. E. Attila – erdélyi magyar természettudományi szakíró, a biológia tudományok doktora, egyetemi tanár – szerk. megj.) is, aki akkoriban a Téka-sorozatot szerkesztette, az Ezerjófű című etnobotanikai útmutatót, és több könyvet írt. Ő is állandóan az írógépénél ült, publikált, fordított. Ez a fajta kitartás, ami nagyon jól jött később, az egyik, amit a szülőföldtől és a családtól kaptam. Nyilván, az iskolától is nagyon sokat. Iskolába járni nem szerettem. Szorongós alkat vagyok, a tanulás öröm volt, a számonkérés nem. A Báthoryba, a 3-as számú iskolába jártam. Matematika-fizika líceum volt, a két fő tantárgy pedig nekem, álmodozó embernek, külön problémát jelentett. Kolozsvár mint helyszín is nagyon fontos. A Szabó T. Attila Konferencián voltam ott nemrég, és jólesett újra bóklászni a Házsongárdban. Egyedül, csak én, meg a varjak. Ezt nem használtam

36

fel írói anyagként. Nagyon sok, de soha nem publikált verset írtam erről, főleg 16 évesen, amikor 1987-ben Magyarországra kerültem. Ezek az elhivatottságról szólnak, mert most is, de akkoriban különösképpen, a magyar társadalom nagyon anyagias volt. Sok olyan emberrel találkoztam, aki a szellemiség, a könyvek tiszteletének a hagyományát nem hozta magával. Kicsit egyedül éreztem magam ott és akkor. Sokan segítettek nekem, de nem értették, hogy én honnan jövök, mit akarok. Nagyon jó volt az, hogy hamar találkoztunk Gyurival. Mi ketten egymást rögtön megértettük. György: Az én kötődésem nyilvánvaló, mert annak, amit írtam, nagyon nagy része ös�szefügg a Marosvásárhelyen töltött gyermekkorommal. A Tudor nevű blokknegyedben nőttem fel, ahol a barátaim fele román volt, és ahol mindenki tudta mindkét nyelvet. A kivándorlás évei is meghatározóak. Két és fél évig vártuk az útlevelet. Ez nehéz időszak volt számomra, de jó is. Apámnak már nem volt munkája, anyámnak sem, és akkor vegetálni kellett valahogy. Közben meg én nem nagyon akartam eljönni, mert – és ezt ki sem mondtam – nehezen búcsúztam a várostól. Nap mint nap próbáltam megjegyezni, hátha magammal tudom vinni. Ennek az lett a következménye, hogy miután elmentem, 1988-ban, olyan honvágyam lett, hogy egészen 2005-ig nem is tudtam hazajönni. Valószínű, hogy túlságosan készültem erre a száműzetésre, és ez az egyik oka, hogy mindenben, amit írtam, benne van egy nem létező Vásárhely, összekeverve Szombathellyel, ahová kerültem. A Máglyában, A fehér királyban, de főként A pusztítás könyvében ott van ennek a városnak egy lebontott és széttört változata, amit újra összeraktam magamban. Ez jó is így talán, mert ha konkrétan egy városról írnék, azt könnyebb lenne „bekötni” valahová. Egy városról nem, egy korszakról lehet úgy írni, hogy mindenki számára átélhető, a saját bőrén érezhető legyen. Magyarországon ezeket a könyveket erdélyi könyvekként olvassák, erősen meghatározza az ottaniak Erdély-képét. Azt gondolom, hogy ha nem Marosvásárhelyen növök fel, és nem úgy, ahogy, akkor biztos nem azt írnám, amit írok.


– Nem lettél volna író? György: Azt nem mondom, hogy nem írnék, mert elég korán látszott, és tudtam: írni akarok. Szóval a vásárhelyi gyermekkor nélkül is biztosan író lennék, de ez nekem mindig egy erős élmény. Ez az én háborúélményem, amihez újra és újra visszanyúlok. Persze, az nem jó, ha az ember egész életében ugyanazt írja. Most már, talán, tudok írni olyanról is, ami nem kapcsolódik annyira keményen ehhez a korszakhoz. De ez nem változtat azon, hogy valahol bennem van ez a kiszolgáltatottságérzés, amit megtapasztaltam. – Az írás a kenyeretek, és ez is hozott ös�sze, nagyon fiatalon, benneteket. Még az udvarlás is rendhagyó módon, irodalmi nyelven zajlott. György: Megismerkedtünk, és onnan kezdve arról szólt az életünk, hogy szerelmesek voltunk, és megtanultunk írni. Ez egy intim, szép folyamat volt: írtunk, olvastunk, együtt voltunk. Anna: Amikor találkoztunk, nekem már sok versem volt. Gyurinak meg voltak novellái. Adtunk egymásnak témát, gyakorlatilag egy mini íróiskolát hoztunk létre. Akkor még nem voltunk annyira szigorúak, mert az udvarlás része volt ez. Játék volt, de komolyan vettük. Azt is, hogy megbeszéljük a dolgokat. Később, az egyetemen, együtt tanultunk verset. Szép korszak volt. Gyuri azt mondja, sokat tanult a versbeszédből írni. Ez a Máglyán tényleg nagyon látszik, nagyon sűrű nyelvezete akár versként is tördelhető lenne. Beérett a kölcsönös segítés. Az ősszel megjelenő prózakötetemben a Gyuritól kapott támogatás, biztatás van benne. György: Hozzáteszem, amikor megismerkedtünk, Annának már voltak novellái, nekem nem voltak verseim. (nevetnek) – …és azóta vannak? György: Lett. Egy. Anna: Kettő. – Szerelmes? György: Nem. Anna: Felkérésre írta, játékból. Gyuri nagyszerűen tudott, tud improvizálni, de azt mondja, ő nem tud verset írni. Emlékszem, hogy sétáltunk át egy hídon, és mondott nekem, www.noileg.ro

csak úgy, kapásból verseket. Nem szerelmest, játékost. Nagyon jó volt, hogy nem voltunk egyedül. Rettenetes lett volna. Természetesen voltak barátaink, de mi a kezdettől, az Eötvös Kollégiumtól fogva mindig együtt voltunk. Ha egy lakatlan szigetre kiraknának kettőnket, akkor is jól meglennénk. Jó, azért egy pár könyv nem ártana… – Egymás kritikusai vagytok. Ki a drákóibb? György: Ez nem szigorúság, őszinteség kérdése. Ez az elején is így volt, csak akkor még óvatosabbak voltunk, ne bántsuk meg a másikat. Első perctől kezdve igyekeztünk őszintén elmondani, hogy mit gondolunk, és elfogadni a másik segítségét. Az őszinteség azt jelenti, hogy az ember nem azért mondja el a véleményét, mert mondhatja, hanem azért, mert tényleg azt gondolja, amit mond. Nem a levegőbe beszél, a másik meg nem a levegőbe hallgat. Fontos, hogy én is jobbat tudjak, akarjak írni annál, mint amilyet írtam, Anna meg segíteni akar nekem ebben – és ez fordítva is igaz, én is segíteni akarok neki. Fontos, hogy ne bántsuk, hanem segítsük egymást. Azt nem mondom, hogy nem fájdalmas, hogy amikor például dolgozom egy regény elején három hónapig, s amikor végre meg merem mutatni, bár érzem én is, hogy nem jó, csak gondolom, hátha mégis menthető, és akkor kiderül, hogy nem, ki kell dobni. Ez fáj, de ki kell bírni. Anna: Ilyenkor az ember maga is tudja, érzi, hogy probléma van. És lehet, hogy annál nagyobb a seb, a bántás. Nagyon ritkán van, hogy érzi az ember, hogy jó, és akkor azt a másik is tudja. Olyan még soha nem volt, hogy amiről azt gondolta az egyik, hogy jó, azt a másik épp ellenkezőleg. Az ember először önmagát ítéli meg. Gyuri nem szokott nekem megmutatni semmit addig, amíg úgy nem érzi, hogy az már a publikálhatóság határán van. Félkész dolgokat csak a legvégső esetben. György: A regényeimet mind megmutattam. Anna: Az első regényénél (A pusztítás könyve, Balassi Kiadó, 2002) nagyon nehéz volt, mert teljes titokban és hosszú ideig írta. Abban az időszakban volt egy saját íróm. Ez szép és romantikus. Én akkor már publikáltam,

37


voltak versesköteteim, de egy költőnek sokkal könnyebb. – Valóban könnyebb? György: Talán az elején, publikálni. Annyiban igen, hogy egy költő, végül is, már egy verssel is költő. Egy író egy regénnyel csak egy regényíró. Egy regényt azért mégis csak nehezebb megírni, mint egy verset. Nem biztos, hogy több munka, de több időt kíván. Ebből a szempontból nekem azért volt nehezebb, mert többet kellett üljek egy helyben, amíg megírtam azt, ami megjelenhetett. De Annának sem volt egyszerű, mert egy verseskötetet összerakni, egy költőnek megtalálni az egyéni hangját, ez sem könnyű. Már 16 éves korában volt kötetnyi verse, de ő nem siette el, kivárta a pillanatot, amikor elkészült az, amelyiknek van saját hangja. – Írni, publikálni – kulcsszó a türelem? György: Sokat segített, hogy volt türelmünk ahhoz, ne akarjunk azonnal megjelenni. De tudtuk, hogy a másik ott van, és legalább elolvassa. Ha senki nem segít, nem biztos, hogy ki tudtam volna bírni azt a nyolc évet, amíg elkészült az első könyvem. Anna: Egy idő után az ember érzi a másiknak még a lélegzetét is. Tudja, hogy mire ké-

38

pes, és mi a maximális szint, amit elért addig, és ahhoz viszonyít. Rendszeren belül gondolkodunk. Ha tudom, hogy Gyurinak egy novellája jó, de nem elég, mert több van benne, megmondom. – Érzékeny emberek vagytok, ez a kölcsönös szókimondás akár buktató is lehetne. György: Akkor elválnánk. De együtt vagyunk. Mi így működünk. Anna: Mindig, mindent meg kell beszélni. A „soha ne feküdj le haraggal!” érvényes a magánéletünkben is. Gyuri négy évet tanult filozófiát az egyetemen, rettentő pontosan fogalmazott. Definiálni kell a fogalmakat – ezt a nem érzelmi, már-már pszichológusi pontosságú reflexivitást tőle tanultam. Van az empátia, és van a megfogalmazás pontossága, és ő nagyszerűen tudott rámutatni ezekre a dolgokra. Elég sok nehézségünk volt, de nekem pszichológusra épp nem volt szükségem, mert Gyuri mindig kibogozta az összegubancolódott dolgokat. – Milyen nehézségre utaltál? Anna: A házasságunk egy súlyos nőgyógyászati műtéttel kezdődött, azt hittem, soha nem lesz gyerekem. Ez elég nehéz volt akkor, a házasságunk első pillanatában. Ő nem hagyott


magamra. Segített nekem kibogozni a gubancokat. A folyamat néha nagyon fájdalmas volt. Értéktelennek éreztem, fel akartam adni magam, és elkezdtem erősen belekapaszkodni. Ő megfogott, megsimogatott, és kicsit odébb tolt. „Segítek, de állj a lábadon, nem én foglak tartani! Legyél te, aki voltál, aki vagy!” Tudatosította, mit érzek, gondolok, és el tudtam távolodni szellemi úton a félelmeimtől. Ez egy nagyon kemény harc volt, de ő megharcolta értem. György: Mit jelent megérteni a másik embert? Azt, hogy mit akar, miért azt, és miért úgy akarja? Mi hajtja, hogy gondolkozik? Mindketten nagyon sokat tanultunk egymástól empátiából. A magánéletben önismeretre tesz szert az ember, ami nélkül sem élni, sem együtt élni nem lehet. – Nagyon egy húron pendültök. A hobbitok is közös? Rólad, Gyuri, köztudott, hogy szeretsz és tudsz is főzni. György: Anna is nagyon jól főz. Korán találkoztunk, meg kellett tanulni főzni. Sokat voltunk együtt a konyhában. Anna: Régebben nagyon szerettem Gyurival kettesben főzni, közben borozgatni, beszélgetni a konyhában. Most már nem annyira… Gyuri: Mert most az a szakasz van, amikor a fiaink válogatósak. Anna: Mikor nem voltak azok? (kacagnak) Gyuri nagyon alapos, és szigorú. Főszakács típus. – Szigorú vagy? És Anna a kuktád? György: Veszekedni szoktunk, mert nekem más elveim vannak a konyhában, mint Annának. Én a hülye maximalizmusommal megpróbálok mindent precízen kimérni, megnézem, hogy más hogyan készíti, kutatok az interneten. Egyébként Anna nem kukta, mert sokkal bátrabb dolgokat megcsinál, mint én. Most karácsonykor például angol húsos pitét készített, amit én meg sem mertem volna próbálni. Anna: Az édességet meg a leveseket én készítem, a húst Gyuri, ahhoz nem értek. Nagyon szeretem a keleti, indiai ételeket, a pepecselős dolgokat. Most már évek óta nem főzök felszabadultan. – Miért? www.noileg.ro

Anna: Heti hét ebédből négyet-ötöt nekem kell az asztalra tennem, mert a fiúknak állandóan ugyanazt a tíz-tizenkét ételt kell adni, és unom. Ez egyik ok, a másik, hogy ha valamit megfőzök, azt utánam Gyuri megcsinálja sokkal jobban. (nevetnek) – Milyen egy átlagos napotok? Anna: Őrültek háza. Mert bármikor jöhet egy ímél, hogy valamit ott és akkor meg kell tenni. Egy korrektúra, egy fordítás. Az ember hiába tervezi el, hogy így lesz, mindig máshogy alakul. Mivel otthon dolgozunk mindketten, folyamatosan rettentő feszültség van. György: A mi életünkben nincs olyan, hogy átlagos nap. Van egy öreg festő barátom, aki azt mondta, 40 éves korára azt vette észre, hogy olyan az élete, mint egy vadvízi evezés: jön egy szikla, kikerüli, jön egy másik, kikerüli. Nagyjából a miénk is ilyen, csak mi tutajon vagyunk két gyerekkel. Anna: És a tutajnak nem szabad elsüllyednie, felborulnia – ez a legnehezebb. Mi ketten nagyon szépen kidolgoztuk erre a technikánkat. De az, hogy a gyerek ne boruljon be és ki, nem egyszerű. Mert néha ki szoktak borulni. De nem könnyű nekik. Nagyon érzékeny gyermekek, és meg vannak áldva, mert kétfelőlről hozzák ezt a maximális érzékenységet. – Értem, hogy káosz, de ki mikor ír? És hol? Van külön írósarok? György: Ki, amikor tud. Anna éjjel szeret, én reggel, de nappal is, attól függően, hogy mikor van határidő, vagy épp a gyermekekkel mi van. Nincs precíz életvitel, miközben van, mert macskánk van és kertünk, abban Annának 29 tő rózsája. Próbálunk, amennyire lehetséges, normálisan élni. Az a baj ezzel az írással, hogy ez nem egy normális állapot. Úgy értem, hogy nem átlagos nyolc óra munka. Erre nincsenek receptek. Nincs irodánk, minden együtt van a gyárban, vagy ahogy Anna nevezi, a műhelyben. Amikor az első gyermekünk megszületett, ültünk a mózeskosár két oldalán, és én diktáltam Annának egy fordítást. Én is írtam, ő is írt. Amíg a nagyfiunk 3 éves lett, Anna megírta az Elhagy című verseskötetét, én A fehér királyt, közben meg lefordítottuk egy filmmagazin minden számát.

39


Anna: Gyurinak most már van dolgozószobája, de mindig nyitva van az ajtaja. Különben, amit valamikor irigyeltem Gyuritól, az íróidő volt. A konyhában dolgozott, ott voltunk két pici gyerekkel, ott főztünk, zajlott az élet, ő pedig a fülhallgatóval a fülén, az írósapkával a fején jelezte, hogy ne szóljunk hozzá, mert ír. Nem volt ebben semmi irigylésre méltó, nekem mégis. György: Az időt irigyelted. Igazából én önző vagyok, mert a regény az olyan, hogy ott kell ülni mellette, ezt az időt nem lehet megúszni. Lehet, eljön az idő, amikor az ember leül, három órát dolgozik, és kész. Ez nekem sosem ment. Nagyon nehezen írtam, szenvedtem. Nyolc évig írni egy regényt, ennek terhét ketten viseltük. Anna nagyon sokat segített abban, hogy az időm meglegyen. Az, hogy ő még nem tudta megírni a regényét, lehet, hogy az én hibám, mert nem tudtam megteremteni neki rá az időt. Egyébként mi pompásan tudtunk dolgozni bárhol, akár vonatozás közben is. Anna: Nagyon sok író elválik, mert a másik mellette nem érti meg, hogy mit szöszöl, kínlódik annyit. A nagyapám példája, amit láttam, hogy minden nap leült dolgozni, még akkor is, ha akkor nincs közvetlen eredménye, nekem nagyon jó volt. Különben a Gyuri munkatempóját nem bírnám elviselni. Az első könyvének a végén napi 18 órát dolgozott. Este kijött, lefeküdt az ölembe, én meg vaskos regényeket olvastam neki. Esterházyt, A gyűrűk urát egészen, angolul. Amikor megszülettek a gyermekek, ez megváltozott. Az volt nálunk az orgia, amikor négy napra elvitte a gyerekeket a nagymama. Ültünk szemben egymással, nagyon szerelmesen, és mindketten írtuk a magunkét. És ez nagyon szép volt. György: Az írás nagyon magányos dolog. Mi úgy is tudunk dolgozni, hogy a másik ott van. Ez olyan társas magány, ami, ha ketten vagyunk, működik, mert békén tudjuk hagyni a másikat, ha dolgozik. – Gondoltatok arra, hogy ebben a műhelyben a gyereket is „megfertőzi” az íróvírus?

40

György: Ezt a kérdést nem szabad, nem kell feszegetni. Nekem még azt sem szabad nézni, hogy tehetséges-e a gyermekem, vagy nem. Amit tudok, azt meg tudom tanítani, mutatni. Fordítani már fordítanak. Az írással hogy lesz, azt majd ők eldöntik. Nekem erre gondolni sem szabad. Szabad embereket akarok nevelni. Anna: Sikerült. Kíváncsiak, egyenesek… György: … de nem udvariasak. Anna: Nagyon remélem, normálisak lesznek, mert annyi író gyereke megbolondult… György: Jaj, Istenem! Ezt vond is vissza! – Hoppá! Veszekedni is szoktatok? És min kaptok össze? György: Mindenen. Anna: Nagyon veszekedősek vagyunk. Ez nem vita, drágám. Sosem mondom neki így, most is csak bosszantásból. (szívből nevetnek) Gyuri nagyon szenvedélyesen vitatkozott az első perctől. Én nem tudtam, semmiféle veszekedés és vitakultúrám nem volt, ami elég nehézzé tette a kapcsolatunk elejét. – Elvonultál sírni? Anna: Gyuri nem engedte. „Nem vonulsz el! Vedd fel a kardot, és küzdj! Olyan nincs, hogy megadod magad.” Megtanított harcolni magamért. – Ma már gyakorlottan veszed fel a kardot? György: Sőt, pont, hogy ő veszi fel elsőként. Anna: Felveszem. Két nagyon erős akaratú gyermekünk van. Három szabad emberrel egy darab nő. Nem könnyű, de mindig nagymamámra gondolok, mert neki négy volt, és nagyon erős asszony volt. Gyurinak, szerencsére, nagy tehetsége van az én megnyugtatásomra. Mindig mondja: nem túlélni kell, hanem élni. – Gondoltatok arra, hogy ketten írjatok egy könyvet? Anna, te azt inted: nem. Gyuri? György: Nem tudom, meglátjuk, mindenfélében gondolkodunk. Az ilyen tervekről nem jó beszélni. Azt mondhatom, igazából minden könyvünk közös könyv egy kicsit. Egymás nélkül nem lennénk meg. Anna nélkül biztos nem írtam volna meg a Máglyát és A fehér királyt sem.


– A címeket Anna adta. György: Az összes kötetéből ötnek meg én adtam címet. Anna: A regényeiben konkrétan nem segítettem, a nagy dolgokban nem tudok. De a látásban, a „láttam neked valamit, és elmesélem, hátha tudod használni”, úgy igen. Volt sokszor, hogy autózás közbeni beszélgetésből sok novellatéma született. Hátha most lesz megint egy időszak, amikor ezekre a fontos dolgokra figyelhetünk. Azt szoktam mondani: idő a kudarchoz. Ez az, ami egy nőnek nagyon ritkán van. Tehát, hogy nyugodtan belebukhatsz valamibe. György: A jó írásnál nem fontos, hogy benne legyen a kudarc. Úgy kell nekifogni, hogy abban nincs. Anna: Van olyan, hogy válságkönyv, de nagyon sok ilyet nem bír meg egy élet. Ha le kell adnom valamit, akkor egyszerűen nincs időm a kudarchoz. Tudom, hogy abból egy tisztességes írás lesz, de nem a maximum, és ez rettenetes rossz érzés. Azért jó, hogy van műfordítás, mert ott viszont nem fogok kudarcot vallani, mert az egy mesterség. Kell kínlódni ott is, de nem annyit, mert le van írva, és „csak” le kell fordítani. Nagyon szeretem csinálni, jó dolog. – Segítség, ha elkeseredsz? Anna: Ha nagyon elkeseredem, hogy a vers, az nem való semmire, mindig van néhány költő, akit előveszek. Weöres Sándor, Takács Zsuzsa, Kántor Péter. Elolvasom, és érzem, hogy igen, ha így hat, akkor érdemes. – Társasági életet éltek? Anna: Nem, nincs időnk. Ha meghívnak, elmegyünk, de soha nem mentünk például írótáborokba. György: Még színházba is nehezen érünk el. Írunk, pénzt keresünk, és neveljük a gyermekeinket. Tulajdonképpen egymásra kéne több időt szánjuk, hogy végre elmenjünk www.noileg.ro

ketten együtt úgy, hogy ne kelljen gondolkodni meg dolgozni. Ha választani kéne, ezt választanánk. Az idő a fontos mindig. Nem lehet kihagyni napokat, mert akkor újra kell kezdeni. A szobából kijönni, az olvasókkal találkozni nagyon jó. Az ember a szobában egyedül van, sötétben van, ahogy kinézek, nem vidám látvány. Amikor kijövök, akkor mosolygok, örvendek, boldog vagyok, hogy meg tudtam írni, amit akartam. Amikor ott ül velem szemben egy csomó ember, aki olvasta azt a könyvet, amit két éve még reménytelennek tűnt megírni, az nagyon jó érzés.

– Anna, a Lackfi Jánossal vívott zseniális párbajnak, A nő meg a férfi – verslavinának is óriási sikere volt. Anna: Játékos alkat vagyok. Az, hogy az írók játszanak, márpedig rengeteget játszanak, kikopott a köztudatból. A sikernél az is közrejátszott, hogy véletlenül épp januárban történt, amikor az emberek pihentek voltak, és volt idejük erre figyelni. És az is, hogy Jánosnak, aki végtelenül elfoglalt ember, volt ideje erre. Jó játék volt, kedves kis könyv lett belőle. György: Még férjként is öröm volt látni és követni ezt a szinte hihetetlen versváltást. Mondjuk, egy idő után mondtam: „Most már hagyjátok abba, főzzünk is valamit!”

41


42


és a csajos autóm

enkit ne tévesszen meg a cím. Nem fogok sem pillangókról, sem cukorkaszínű járgányokról, sem cuki feliratokról beszélni. Bár tényleg létezik a csajos autó fogalma, sokan félreértik ennek jelentését. Nekem is vannak barátnőim, akik kedvelik autójukon a virágokat, az állatkás lábnyomokat, és ha színt kell választani, a piros a favorit. Félreértés ne essék, senkit nem ítélek el azért, ha ilyen autóba ül be szívesen. De azt viszont nem tudom elfogadni, ha meg akarják mondani, milyen autót kell vezetnie egy nőnek. Nos, ebben az értelemben csajos autó nem létezik. Én mindig a nagy autókat szerettem. Valószínűleg azért, mert érzem magamban a potenciált, hogy egy repülőt is el tudnék vezetni. Ez olyan, mint például fogékonynak lenni a matekra. Adottság, ami vagy van, vagy nincs. Meg lehet tanulni biztonságosan vezetni, de jól nem, ha nincs hajlamunk rá. Én korán kezdtem a vezetést, természetesen csak az eldugott helyeken bontogattam szárnyaimat, mindig felnőtt felügyelete alatt. De szerelem volt első próbálkozásra. Sosem jó autót vezettem, az első autóm is egy Oltcit volt. Ez azért fontos, mert a mai autók szinte önmagukat vezetik, régebben viszont jócskán kellett karizom, hogy egy nő teljesen „kitörje” a kormányt. Az is tény, hogy ha az ember megízleli a jót, már nem adja alább. És itt jön a „milyen autót vegyünk” dilemma. Férfiszokáshoz híven (elnézést kérek a férfiaktól, de igaz!), az erősebb nem akarja eldönteni, hogy milyen autó illik a nőhöz. Na és akkor itt jön a csajos autó fogalma. Hölgyeim, nincs olyan, hogy csajos autó!

www.noileg.ro

Olyan van, hogy kisautó, amit nőnek könnyebb kezelni. Elhitetik velünk, hogy az jobb, mert könnyebb vele parkolni, nem megy túl gyorsan, keveset fogyaszt, olcsó a fenntartása, s a kedvencem: nőnek való. Biztos van nő, aki ezt elfogadja, és úgy gondolja, neki tényleg erre van kapacitása. Én pedig úgy gondolom, hogy nagyobb autó nagyobb biztonságot jelent, attól, hogy fekete még nem férfias, és attól, hogy kombi, nem csak családosoknak való. Nem véletlenül említem ezt. Fekete, kombi autót vezetek, kétezres motorral, viszonylag magas lóerőkkel. A márkája itt nem fontos, nekem viszont igen, mert annyira megszerettem, hogy mindig hű akarok lenni hozzá. Viszont ma is emlékszem, amikor a hasonló márkájú autót vezető, háromgyerekes családapa, foglalkozását tekintve egy nagyvállalat vezetője a hátam mögött furikázva felhívott, hogy nem lett volna jobb egy csajosabbat venni? A válaszom az volt, hogy nagycsaládot szeretnék. Mert erre nincs mit válaszolni. Mondhattam volna azt is, hogy én tudatosan választottam járgányt, nem tagadom, férfi segítséggel, mert az autó állapotát ránézésre nem tudom felmérni. Ez férfidolog. Hogy milyen autót szeressen a nő vezetni, nem az! Hölgyeim, ennek ellenére, nyugodtan vezessenek kicsi, piros vagy éppen virágmintás autót, ha abban érzik jól magukat. Mert a legfontosabb, hogy balesetmentesen közlekedjünk. Ezt kívánom én, MÉNESSY KINGA KITTY

{Ráció

Én, a nő

43


44


kangooval!

Sportolni, fogyni, megőrizni az egészségünket úgy, hogy mindez jó buli: ez a Kangoo Jumps. A Románia-szerte népeszerű testmozgás a rajongók szerint egyfajta függőséget okoz. Az ország koronázatlan kangoo-királynője, Sebestyén Kinga mesél a sportág iránti szeretetéről és elkötelezettségéről. ÍRTA: PÉTER BEÁTA

A kangoo hatékonysága a különleges, flexibilis talpú cipőnek köszönhető, melyet Gregory Lekthtam kanadai orvos rehabilitációs célokra fejlesztett ki az 1990-es évek elején azoknak a betegeknek, akiknek sérülés okozta problémák miatt nem ajánlották a sportolást. A kangoo cipő jelentősen csökkenti a talajjal való ütközés hatását, tompítja a becsapódás erejét, így mérsékeli az ízületeket és a gerincet érő káros impulzust. Mindössze tíz perc ugrálás után beindul a zsírégetés, így fogyáshoz is kiváló.

{Tréning

Hozd formába magad

A hobbija a szakmája A csíkszeredai Sebestyén Kinga fitneszoktatói pályája közel húsz éve kezdődött, hobbiból tartott sztep-, aerobik-, pilates-, fitball-órákat. A kangooval kilenc éve ismerkedett meg Magyarországon. „A kangoot egy magyarországi fitneszeseményen próbáltam ki. Amikor felhúztam a cipőt, és leugráltam egy órát, tudtam, ez az a sport, amire vágytam egész életemben, mintha rám szabták volna. Épp ott volt a tulajdonos, aki szabadalmaztatta a cipőt, Denis Neville, bemutattak neki. Kiderült, hogy a cégével terjeszkedni szeretne Romániában is. Életem egyik legszebb napja volt, amikor megismertem Denist, ekkor kezdődött el az, amire mindig is vártam: a hobbim a szakmám lett” – elevenítette fel a kezdeteket Kinga. Ezt követően Csíkszeredában elkezdte a kangoo oktatását, és amikor már www.noileg.ro

45


százötvenen ugráltak az edzésein, belevágott abba, hogy a kangooval üzletként is foglalkozzon. „Gyakran megkérdezik, hogy én adtam-e a sportágnak a nevet, mert hogy a kangoo talál a Kingával. Hiszek abban, hogy ez nem véletlen, és ugyanígy hittem abban is, hogy ebből megélhetést, életstílust alakíthatok ki. Minden álmomat, vágyamat, amit kitűztem a kangooval kapcsolatban, meg is valósítottam, és még mindig tele va- gyok tervekkel. Ez mind a csapatmunkának köszönhető. Nyolc év alatt több mint ezer oktatót neveltem ki, Romániában majdnem minden városban, és már falvakon is vannak Kangoo Jumps-órák. Sok edző a barátom lett, több százan már saját klubot vezetnek, életformájukká vált ez a sport.”

Kangoozás közben boldogsághormon szabadul fel Kinga szerint függőséget z é s­­f ormának akár egy hónap

46

a kangoo okoz. Az ed­ köszönhetően alatt látványos az

alakváltozás. „A szervezetből kitakarítja a lerakódott salakanyagot, ami nem csak fogyáshoz vezet, hanem megszűnnek a bőr, gyomor-, szív-, tüdő- és más szervi gondok. Amikor valaki évekig küzd egészségügyi problémákkal vagy túlsúllyal, és a kangoo-edzések következtében elkezdődik a javulás, és ezt olyan pszichikai változások követik, amelyek egészségessé, boldoggá teszik őt, az nekem is sikerélmény. Az óráimra járók lefogynak, újra szexinek érzik magukat, megváltozik az életük. Aktívabbak, energikusabbak lesznek, gyakorlatilag kangoo-függővé válnak. A kangoo-cipő


a balesetek utáni felépülést is segíti, mert kivédi a becsapódás erejét.”

Csak oktatóval! Kinga figyelmeztet arra, hogy csak szakképzett trénerrel próbáljuk ki a kangoo-cipőt, hisz lényeges, hogy az edző ismerje a résztvevők súlyát, lábméretét, egészségügyi állapotát. Ugyanakkor az óra felépítése is fontos, nélkülözhetetlen a bemelegítő és a levezető rész, a sportolni vágyóknak pedig meg kell tanulniuk a cipő használatát és a gyakorlatok helyes végzését. A kangoo-cipőnek rengeteg jótékony hatása van, de helytelen használat esetén káros is lehet.

Kiknek ajánlott? A Kangoo Jumps gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott, hisz hattól kilencven éves korig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő edzést. Sebestyén Kinga három évvel ezelőtt saját programot dolgozott ki. A Fat Burninggel havonta hét-tíz kilót is lehet fogyni. Mindenki, aki részt vesz ebben, egy verseny részese is: aki a legtöbb kilót leadja, pénz- vagy tárgynyereményben részesül. A díjkiosztót június 18-án tartják Csíkszeredában. A Fat Burning verseny mára nemzetközivé nőtte ki magát, a következő július 1-jén indul, ehhez hét országból csatlakoznak majd.

www.noileg.ro

Sportolj mosolyogva! Sebestyén Kinga két gyerek édesanyja: Sugárka 23 éves, Alex 20. Tíz éve egyedül neveli őket, és büszkén vallja, hogy okos, bátor emberek lettek. „A gyerekeim végigkísértek és segítettek ezen az úton. Bejártuk együtt az országot, világot, mert ez is hozzátartozik a munkámhoz” – mondja. Kinga életének legmeghatározóbb része a sport és az egészséges táplálkozás. „A kangoo fitten, egészségesen tart, nemcsak a pszichológusom, hanem a kozmetikusom is egyben. Nem használok krémeket, nem festem magam, a bőröm a sporttól egészséges.” Úgy tartja, nincs lehetetlen az életben. „Hiszek abban, hogy a pozitív emberek vonzzák a pozitív társaikat. Megtanítottam mosolyogni azokat az embereket, akik eljöttek az edzéseimre. Az óráinkat úgy építjük fel, hogy mindenki könnyen, szórakozva sportoljon. Minden edzés egy nagy buli, kikapcsolódás, és ezáltal könnyen, vidáman fogynak le az emberek, és mivel jó hangulatban zajlik, nem erőfeszítés a sportolás. Az oktatóimat pedig arra tanítom, hogy mentorok, vezetők legyenek, akik elsősorban saját életformájukkal motiválják a mozogni vágyókat, legyen hobbijuk az egészséges életmód.” Kinga azt vallja, hogy saját magunk egészségéért eddzünk és legyünk formában, ne azért, mert ez a divat, vagy kényszerít a környezet. „Ne azért sportoljunk, hogy a szomszéd lássa, hanem ezt mindenki önmagáért tegye. Azért, hogy érezze jól magát a saját bőrében!”

47


Anyává válni az egyik legcsodálatosabb dolog, amelyet egy nő átélhet. Ugyanakkor nem egyszerű, sőt, nagyon nehéz feladat. Viszont anyává válni gyerekként az egyik legellentmondásosabb érzés, tapasztalat lehet. Rengeteg minden változik nagyon kevés idő alatt, és ezt nehezen vészeli át egy serdülő lány, akit ebben az élethelyzetben a társadalom – még mindig sok esetben – elítél. Pszichológusok szerint a leányanyákban óriási belső küzdelem, harc zajlik a fogantatástól a gyerek születéséig – és még azután is, hiszen nemcsak önmagukkal kell kibékülniük, környezetük nyomásával is együtt kell élniük. ÍRTA: CSATLOS TÜNDE, DÁVID PANNI FOTÓ: RAB ZOLTÁN inden egy döntéssel kezdődik – indítjuk a beszélgetést Csiszér Zsuzsa marosvásárhelyi iskolapszichológussal. Az élet mellett vagy ellen kell dönteniük ezeknek a lányoknak, ez pedig komoly felelősség, főleg abban a helyzetben, amikor az a fiatal lány talán még saját útját sem látja át teljesen. Egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell – tartja a mondás, egy leányanya esetében pedig ez különösen igaz, hiszen az anyaság 24 órás feladat, így szükség van arra,

48

hogy időnként levegye valaki a terhet a fiatal anyuka válláról. Pszichológusok szerint a leányanyák már várandósan óriási harcot vívnak, elsősorban önmagukkal. El kell fogadniuk a helyzetet, fel kell vállalniuk – főleg önmaguk előtt. A következő kérdés az, hogy a partner vállalja-e, vagy sem a gyereket, végül pedig a családdal kell megküzdeniük, és a környezet nyomásával. Életük ugyanis gyökeresen megváltozik, de iskolába például tovább kell járni. Ott is nagy

FOTÓ: JOHNNY FREAK / ARCHIPEL 35, ARTE FRANCE CINÉMA

{Egyensúly

nem leányálom


feladat vár rájuk, a helyzettel pedig legtöbbször nem tudnak egyedül megbirkózni.

Csilla – Feladni a gyerekkort Alig múlt 14. Középiskolába készült. Szerelmes volt, felelőtlen, és megesett vele. Sokáig titkolta… ameddig tudta. Én 16 éves voltam akkor, és egy közös barátnőnk mesélte el, hogy mi történt, hiszen kiderült, mert előbb-utóbb minden kiderül. Hiába vett bő blúzokat, hogy takarja növekvő pocakját, és hiába emelgette az ágyat, hátha elmegy a baba, egyik napról a másikra anyává vált. Gyerekként anyáv á . B e l e sem tudtam gondolni akkor, hogy mit jelent ez. Sajn á l tam. Ma már viszont – gyávaságán túl – bátornak tartom őt és családját, hogy átvészelték ezt a helyzetet, és örömmel könyvelem el, hogy hónapok, évek után is mosolyogni láttam, ha valahol találkoztunk. Csilla nem akarta felfogni, elfogadni a helyzetet, hogy gyereket vár, de nem volt bátorsága szólni róla sem barátnőinek, sem szüleinek, sem akkori párjának. Bezárkózott, www.noileg.ro

senkivel nem beszélt. Késő volt, mire kiderült, hogy gyereket vár. Az apa szintén kiskorú volt, s bár nem maradt vele, követte a kisfiú fejlődését születésétől fogva. Mert igen, kisfiuk született. A fiatal apa látogatta őt, időnként együtt töltöttek egy-egy hétvégét. Csilla elvégezte a szakiskolát, és utána rögtön munkába állt. Igazából szülei nevelték fel a kisfiát. A gyerekanyából és gyerekapából pedig közben felnőtt nő és férfi lett. Próbáltak új fejezetet nyitni, továbblépni, ami bizony nehéznek bizonyult, főleg Csillának. Kisváros lévén ugyanis szinte mindenki tudta, hogy mi történt, hogy gyereke van, ezért nehezen kötött új kapcsolatokat. Csiszér Zsuzsa pszichológus szerint ideális eset az, ha a pár együtt marad, az édesapa felvállalja a gyereket, és kialakul egy fiatal, de teljes család. Problémák és súrlódások így is adódhatnak, hiszen a lángoló szerelem egy kisbaba sírása mellett könnyen elpárologhat, de helyét a szeretetnek és a felelősségtudatnak kell átvennie. A szülőknek erősíteniük kell egymásban azt, hogy együtt akarnak lenni, nem csupán a véletlen hozta úgy, hogy egymással élik le életüket. Ezzel szemben azonban gyakrabban fordul elő az, hogy az édesapa megijed a felelősségtől, és kilép a képből, vagy az édesanya dönt úgy, hogy inkább egyedül folytatja az utat. Ilyenkor a segítség leggyakrabban a nagyszülőktől jön. Előfordulhat, hogy

49


Csiszér Zsuzsa iskolapszichológus

közösen abba a helyzetbe sodródnak, hogy a „felnőttek” hozzák a döntéseket, a nagymama szülői szerepben neveli az unokát, az édesanya pedig az idősebb testvér szerepét veszi át, játszik a gyerekkel iskola után, de nem ő gondoskodik róla.

50

ménytől. De úgy tűnt, nem hat a gyógyszer, mert már összegörnyedve feküdt és jajgatott. Így kihívtuk az ügyeletes orvost, aki megállapította, nem epegörcse van, hanem kisbabája, és épp szül. Mentővel beszáguldottunk a kórházba, és nagyon gyorsan – hiszen a vajúdás nagy része már lezajlott otthon – megszületett az unokánk. A lányom hallani se akart a gyerekről, azt mondta, nem tartja meg, lemond róla, felőle örökbe is fogadhatja valaki. Így adtak neki egy olyan gyógyszert, ami elapasztotta a tejét. Végül a család kérlelésére, könyörgésére meggondolta magát, és megtartotta a babát. Azt hittem, rosszul leszek, amikor kiderült a dolog. Kilenc hónapig nem vettem észre, hogy a lányom terhes! Láttam, hogy hízik, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, kicsit változtattam az étrendünkön. Nem vettem észre, hogy nem menstruál, hogy másképp viselkedik. Normális családnak tartottam magunkat, mindig meglepődve hallgattam az efféle történeteket. És most velünk is megtörtént. Anyaként teljesen összeomlottam, azon gondolkodtam, mit rontottam el, hogy a saját gyerekem nem volt hozzám annyi bizalommal, hogy elmesélje, milyen állapotban van. Ő azt állítja, nem is sejtette, hogy várandós, nem tudta, mi történik vele. Sajnos, mai napig nem hiszem el neki. Most mind együtt lakunk, a babával – akinek azt sem tudjuk, ki az apja – főleg mi foglalkozunk a nagyapjával, a lányom pedig folytatja a líceumot, most 12-es. Egyértelmű, hogy még nincs felnőve az anyasághoz. A kicsi nagyon aranyos, az életünknél is jobban szeretjük, nagyon remélem, hogy egyszer a lányomban is kialakul a rendes kötődés a gyereke iránt.”

Mária – Nagyszülőként anyának lenni

A folytatás a legnehezebb

Mária mai napig nem érti, hogyan történhetett, hogy nem vette észre, kislánya terhes. „A hétvégére vendégeket vártunk, épp a konyhában sürögtünk-forogtunk, mikor szólt a 17 éves lányom, hogy fáj a hasa. Gondoltam, a sütésfőzés közben összeevett mindent, biztos attól. Később jelezte, erősödnek a fájások, ekkor adtam neki egy fájdalomcsillapítót, arra gyanakodtam, epegörcse van a sok krémes süte-

A gyerek születése sokat segíthet a fiatal lány önállósodásában, az anyai ösztön nagy erő is lehet, ami a lelki fejlődéshez is hozzájárulhat – magyarázza tovább a szakember. Ehhez azonban az is kell, hogy az édesanya elfogadja a helyzetet, megküzdjön az esetleges bűntudattal, és a „Mi lett volna, ha?” kérdésekkel. El kell jutnia a megbocsátásig önmagával és az apával szemben is. Ez már a terhesség ide-


je alatt is nagyon fontos, hiszen a magzat érzi, hogy várják, szeretik-e, ez pedig befolyásolhatja fejlődését, későbbi viselkedését. A leányanyáknál az is előfordulhat, hogy nem tudják feldolgozni a történteket, a férfival kapcsolatos indulatokat, az apával szembeni csalódást, és előfordulhat, hogy elzárkóznak, úgy döntenek, nem akarnak többé férfit az életükben. De a másik véglet is gyakori, amikor egyik randevúról a másikra jár a lány, mások karjában keresi a megnyugvást. Fontos, hogy találják meg ezek a lányok az egyensúlyt, hangsúlyozza a pszichológus, és adjanak időt a kapcsolatoknak, hiszen már nem csupán önmagukra kell gondolniuk. Ha az anyuka rendben van magával, nincs bűntudata, akkor nem fog ingadozni, és nem lesz bizonyítási kényszere. Meg kell tanulnia hallgatni az ösztöneire, és udvariasan, de határozottan visszautasítani a saját meglátásával ellentétes tanácsokat, jöjjön az a nagymamától vagy jó szándékú idegenektől. A körülötte élőknek ugyanakkor meg kell tanulniuk úgy segíteni, hogy erősítsék az anya önbizalmát, hiszen ha mindig más mondja meg, mit tegyen, az anyuka a gyerek előtt is veszít a tekintélyéből. Ennek azonban az ellentéte is érvényes, ha az édesanya felelőtlen vagy impulzív, nagyon fontos közbelépni, nem szabad azzal elhessegetni a dolgot, hogy „az anyja jobban” tudja, hiszen hosszútávon sérülhet a gyerek. A legfontosabb a kommunikáció – zárja a beszélgetést a pszichológus. Engedni kell a gyereknek, hogy kifejezze az érzéseit, akár játékosan is. Ennek ugyanis terápiás hatása is lehet, játék közben felszínre kerülhet, hogy mi foglalkoztatja, tudat alatt is. Lehet az düh vagy harag, fontos, hogy az anyuka ne ijedjen meg, és ne fojtsa el ezeket, válaszoljon a kérdésekre. Az elfojtott indulatok ugyanis hos�szútávon ártalmasak lehetnek.

Sára – Van kiút, remény a folytatásra Sára a 18. évét töltötte, amikor kisfia világra jött. Véletlen volt, de akkori párjával úgy döntöttek, megtartják a babát. A terhesség előrehaladtával azonban megromlott a kapcsolatuk, a lány pedig www.noileg.ro

úgy érezte, a férfi nem lenne jó édesapa, ezért inkább hazaköltözött a szüleihez. Tizedik osztályos volt, 3-4 hónapos terhes, amikor otthagyta az iskolát. Ennek okáról csak közeli ismerősei tudtak. A szülei elfogadták döntését, anyagilag és emberileg is támogatták. „Náluk laktam, ők segítettek minden problémában, minden helyzetben ők voltak mellettem. Később, amikor már elkezdtem dolgozni, ők vigyáztak a kicsire, játszottak vele” – meséli. Örült, amikor megtudta, hogy várandós, de félt is. Édesanyja segített neki felnőni a feladathoz, ellátta tanácsokkal,

A VILÁGON

NAPONTA

20 000 18 ÉV ALATTI LÁNY

SZÜLI MEG

ELSŐ GYERMEKÉT

de hagyta, hogy maga hozza meg döntéseit. Az iskolába már nem ment vissza. Amikor Balázs kétéves lett, munkát keresett. Éjszaka dolgozott, a nappalokat vele töltötte. Nehéz volt, néha érezte, hogy nem elég felkészült, túl fiatal, de csinálta, harcolt. Soha nem kereste az édesapját? – teszem fel a kérdést. Soha – jön a válasz. Nem kereste, nem kérdezősködött, bár nem tiltották meg neki, hogy beszéljen róla. „Egy évben egyszer meglátogatja, az nem sok.” Sára

51


időközben férjhez ment, és született egy kislánya. Elismeri, másodszor, érettebb fejjel, egy férfival az oldalán minden könnyebben ment. Balázs hamar megszokta az új helyzetet, környezetet, a férfit elfogadta apukájának, húgát

éves leány hozta világra gyerekét, 34-en még 15 évesek sem voltak. A Maros Megyei Sürgősségi Kórház 1-es számú szülészeti és nőgyógyászati részlegén 5 orvos vizsgálta az utóbbi időben a fiatalko-

Szülések száma

Leányanyák száma

15 év alatti

Maros Megyei Sürgősségi Kórház 1-es számú szülészet, nőgyógyászat

1772

87

33

Maros Megyei klinikai kórház szülészet, nőgyógyászat

137

9

Sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház

113

35

Arad Megyei Sürgősségi Kórház

2454

115

25

Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

24

13

Székelyudvarhelyi Városi Kórház

1367

86

(nincs adat)

*Ezek az adatok nem a teljes megyére vonatkoznak, csak a feltüntetett kórházak 2015-ös adatait mutatják pedig nagyon szereti. Felvetődik a kérdés, nem érzi-e úgy, hogy lemaradt dolgokról a korán jött anyaság miatt, hogy alakulhatott volna másképp az élete. A nemleges válasz habozás nélkül érkezik. Sajnálja, hogy nem fejezte be tanulmányait, de nincs hiányérzete. Ideális esetben valószínűleg várt volna még, de fiát nem adná semmiért. A beszélgetés végére megérkezik a ma már ötéves kisfiú is. Nem szeret hosszú ideig elmaradni édesanyja mellől.

A realitás Egy 2014-es ENSZ-jelentés szerint a világon naponta húszezer, évente pedig 7,3 millió 18 év alatti lány szüli meg első gyermekét. Közülük kétmillióan 15. életévüket sem töltik be. Ez a szám pedig nemhogy csökkenne a következő években, 2030-ra a hárommilliót is elérheti. Románia az élvonalban jár. Az Egészségügyi Minisztérium 2014-es adatai szerint 18600 kislány szült gyermeket, több mint hatszázan 15 éven aluliak voltak. A magyarok által lakott megyék közül Maros megye tűnik ki, 2014-ben több mint ötszáz tizen-

52

rú lányok terhességét, annak körülményeit és az esetleges vele járó kockázatokat. A szakértők szerint a túl korai teherbeesés oka, hogy a tizenévesek biológiai érettsége meghaladja a pszichológiai érettségüket. 14-16 évesen szülni azonban kockázatos, rengeteg veszél�lyel is jár, melyek nagy része pont abból adódik, hogy bár petesejt már van, a nemi szervek még nem alkalmasak, nem elég fejlettek ahhoz, hogy normális körülmények között ki lehessen hordani és megszülni egy gyereket. A fiatal lányoknál a terhesség során sokféle betegség léphet föl, valamint szövődmények is gyakrabban előfordulnak, magas arányú a koraszülés, gyakrabban van szükség császármetszésre, legtöbbször téraránytalanság, fartartás, magzati ártalom miatt. A nőgyógyászok felméréseikből megállapították, hogy az érintettek többsége iskolázatlan, és többnyire vidékről származik. Az esetek 90 százalékban a kiskorú lányoknak szociális problémái is vannak. Bár minden társadalmi rétegben előfordul, hogy egy lány 18 éves kora előtt lesz terhes, az iskolázatlan,


alacsony jövedelmű családok körében gyakoribb, hogy a gyerekek meg is születnek. A legtöbb lányanya a roma lakosság köréből kerül ki, ez tagadhatatlan, bár ilyen jellegű, részletes és hiteles felmérést nem találtunk. A roma lányok igen fiatalon válnak anyává, ez közösségük sajátossága, hagyománya. Akkor válnak ugyanis a közösség teljes értékű tagjává, ha gyereket szülnek, a legtöbbször már házasságban. Megelőzés és beavatkozás – ezek lennének a kulcsszavak és ezen túlmenően az országos stratégiai tervek, vallja Szász Katalin Melinda, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság helyettes vezérigazgatója. Ugyanakkor az eredményesebb intézkedéseket csakis helyi szinten lehet és kell

gyás is jellemző, fontosabb és eredményesebb lenne a helyi szintű beavatkozás. Kovászna megyében például legalább három olyan közösségi beavatkozási program zajlik épp, mondja a szakember, amelyek összességében vizsgálják a roma közösséget, és a beazonosított problémák szerint segítenek. Ezeket a programokat civil szervezetek működtetik (Caritas, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, Pro Nobis). Egyrészt azért sem túl látványosak és eredményesek a beavatkozások, mert több szinten is kell dolgozni: a gyermekekkel és a szülőkkel is. Hisz a szülők azok, akik maguk is gyerekként lettek szülők, így elég nehéz elfogadtatni és tudatosítani velük/ bennük, hogy a fiatalkorú gyermekvállalásnak milyen veszélyei, hátrányai vannak, hisz ők is ezt látták a szüleiktől, nagyszüleiktől.

Szász Katalin Melinda, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság helyettes vezérigazgatója

megtenni, teszi hozzá. A legfontosabb az lenne, hogy az iskolai tantervbe bevezessék a szexuális nevelést, persze minden korosztálynak másképpen, a gyermekek életkorához és értelmi képességeihez viszonyítva. 2015-ben 60 civil szervezet is kérte a Tanügyminisztériumot, lépjen ebben az ügyben. Másrészt azonban azokban a közösségekben, ahol a legnagyobb arányú a kiskorú anyák száma, és a korai iskolaelhawww.noileg.ro

A Kovászna megyei gyermekvédelmi igazgatóság olyan eseteket vizsgál, ahol fennáll az újszülött gyermek elhanyagolása vagy elhagyása. „Ilyenkor felkérjük az anya lakhelye szerinti önkormányzatot, hogy vizsgálja meg a családi körülményeket, a lakhatási feltételeket, illetve azt, hogy megfelelő körülmények közt tudja-e ellátni az anya és a családja az újszülöttet. A polgármesteri hivataltól a szo-

53


ciális ügyekkel foglalkozó alkalmazott megvizsgálja a helyszínen a körülményeket, és ha nem megfelelő a helyzet, akkor jeleznek nekünk, és a mi részünkről kinevezett szociális szakemberrel közösen eldöntik, hogyan tudunk segíteni, mire van szüksége az anyának, a családjának.” Számos megyében a gyermekvédelmi igazgatóságok hatásköre alatt működnek olyan anyaotthonok is, ahol bizonyos időre befogadják azokat a fiatal lányokat, akik kisbabát hoztak a világra. Ezekben a köz-

Jó, ha a nagyszülők, az iskola, a barátok a leányanya mellett állnak, és lehetővé teszik, hogy ugyanúgy vigye tovább a mindennapjait, mint azelőtt, miközben már egy piciről is gondoskodnia kell. pontokban segítenek a leányanyáknak az első hónapokban, hiszen közben iskolába is járnak. Az ott dolgozók beszélnek a hozzátartozókkal, ha szükség van rá, meggyőzik őket, hogy fogadják vissza a lányokat a családba. Ahol az apa is szóba jön, megpróbálják meggyőzni, hogy vállalja fel a gyereket, hogy normális családi körülmények között tudjon felnőni a gyerek. Ilyen anyaotthonokba azonban csak néhány érintett jut el.

54

Szülővé válni még akkor sem könnyű feladat, ha az emberpár megtervezi és várja az utód érkezését. Mert megváltozik életmódjuk, napirendjük, átalakulhat az értékrendjük, a kapcsolatuk, a mindennapokhoz való viszonyulásuk. Tizenévesek esetében ez hatványozottan így van – és még sincs így. Hatalmas változást hozhat a kicsi érkezése, talán még több lemondást, de kialakulatlan személyiség estében még nincs stabil értékrend, életmód, napirend – tehát az sincs, ami gyökeresen módosuljon. Ideális esetben már anyaként éri el a lány a női identitás megtapasztalását, viszont tény, hogy kimarad egy-két lépcsőfok, egy-két fontos tapasztalat, élmény. Éppen ezért lenne fontos a környezet elfogadó, támogató viszonyulása. Jó, ha a nagyszülők, az iskola, a barátok a leányanya mellett állnak, és lehetővé teszik, hogy ugyanúgy vigye tovább a mindennapjait, mint azelőtt, miközben már egy piciről is gondoskodnia kell. Jó, hogy vannak már olyan iskolák, ahol korrektül, elfogadóan és rugalmasan megtesznek mindent azért, hogy a „megesett” lány folytathassa és be is fejezhesse a tanulmányait. Jó, ha a nagyszülőkben van annyi szeretet, tapintat és türelem, hogy hagyják leányukat még leánynak is lenni, de segítik anyaságában is. Jó, ha a barátok megőrzik ugyanazt a hangnemet és viszonyt, ami korábban volt, mindezzel csökkenthető a leányanyában a „kimaradok valami fontosból” érzése. Szóval a feladat ebben az esetben sem könnyű, de együtt sikerülhet (ez is).


www.noileg.ro

55


{Kéj

SZEX

LATEXBEN Egy kora májusi estén kimondtuk: a férfiaknak derogál a gumi. Az óvszer. A latex. Nevezzük bárminek. Amikor csak beszélgetünk a szexről, minden alapelméletet kívülről fújunk, hogyan kellene biztonságosan, mintha tényleg hatott volna édesanyánk, édesapánk óvó-féltő nevelése. A gyakorlatban viszont botladozunk: amikor szembetaláljuk magunkat a vággyal, nehezen hozakodunk elő a témával. Tabu? Szégyen? És mióta szégyen az egészség? Kényelem, bizalom vagy felelősség kérdése a gumihúzás? ÍRTA: FORRÓ GYÖNGYVÉR FOTÓ: IXDAILY

mikor cseperedni kezdtünk, édesanyám csak ennyit mondott, valahányszor kiléptem az éjszakába: vigyázz magadra! Tudtam, arra gondol, ne mászkáljak egyedül a sötétben, vagy még inkább arra, hogy válogassam meg, kivel mászkálok a sötétben. Azt hiszem, minden szülő elfogult a gyermekével és talán önmagával szemben, a szexuális felvilágosítás terén nyújtott erőfeszítésével is: azt remélik, mindenre felkészítettek, és mi fel is készültünk. Mindenre. Is. Az első csomag óvszert a barátnőmnek vettem a gyógyszertárban. A sorban előttem nénik, bácsik álltak, ragtapaszt, fejfájás-csillapítót, vitamint vásároltak. A jól nevelt csókolom után kellett kérni a gumit. Hangosan. A patikus néni tekintetében megvetés és szülői szigor keveredett, amikor vis�szakérdezett: milyen legyen? A franc tudta, mi-

56

lyen legyen, egyik, valamelyik, mindegyik, mindegy. Nem nekem kell, nem tudom – válaszoltam. Hát miért nem ő veszi meg? – kérdezett vissza. A gödör mélyült, pedig tudtam az alapszabályt: ha felismered, hogy benne vagy, hagyd abba az ásást. A barátnőmnek lesz – mondtam –, és egy terhességi tesztet is kérek szépen. Koppant az ásó. Ez volt a mélypont. Alig vártam, nálunk is legyenek multik, ahol nem kellenek pironkodó szavak, egyszerűen bemész, és leveszed a polcról. A barátnőm úgy lett terhes, hogy mi azelőtt sosem láttunk gumit. Abban a pillanatban nem kerestünk hibást, csak a teszt fölött ülve mantráztuk félhangosan: legyen negatív, legyen negatív. Néhány perc alatt megtanultuk a „Vigyázz magadra!” igazi jelentését. Pozitív lett.


Az én gyermekemmel nem fordulhat elő Mi mind hasonló világban nőttünk fel. Ha a szüleinktől nem is, innen-onnan mindnyájan hallottuk a „Minden férfi csak azt akarja”, „Meglátod, utána otthagy”, „Felcsinálódsz, és mehetsz egyedül kaparásra” mondatokat. Nagy kíváncsisággal, de annál kisebb önbizalommal vágtunk bele az éjszakába. Ki így, ki úgy élte meg az első, második, sokadik kalandját. „Tinédzsereknél nagyon gyakori jelenség, hogy elkezdik a szexuális életet, és nem védekeznek, hiszen bár 7–8. osztályos korukban felnőttes viselkedést mímelnek, érzelmileg még gyermekek” – reagál a fenti történetre Kádár Enikő pszichológus, majd hozzáteszi, a helyzet nem változott túl sokat a mi tinédzserkorunk óta. Fiatalokkal találkozva látja: többen is vásárolnak gumit, de általában csak „vagányságból” teszik, fitogtatják, hogy ők szexelnek, de amikor sor kerülne a használatára, lebeszélik magukat róla, és nagy eséllyel a partnerüket is. A szexuális felvilágosítás ma sem éli virágkorát: az iskolában a tanárok, otthon a szülők próbálkoznak vele, de valószínűleg a legnépszerűbb és legkevésbé „kellemetlen” információforrásnak az internet számít, illetve, amiről már korábban is írtunk a Nőilegben: a fiatalok gyakran a pornófilmekből inspirálódnak. De vajon a tinédzserek vagy a felnőttek veszik kevésbé komolyan a védekezést? „A tizenévesekben hatalmas a megfelelési vágy: már nem a szüleik, hanem kortársaik körében szeretnék jól érezni magukat, vágynak arra, hogy nekik is legyen barátjuk, barátnőjük, akinek megfoghatják a kezét, aki megöleli, simogatja, megcsókolja őket – ennek érdekében pedig elég súlyos kompromisszumokra képesek”. A felnőttek is zavarban vannak, ha a szexről kell beszélniük, főleg, ha a gyermeküknek kell elmagyarázniuk, hogyan működik az „ágy”. Abba is belepirulunk, ha felnőtt társaságban merül fel a téma: félve, suttogva ejtünk ki olyan szavakat, mint óvszer, orgazmus, erekció, orális szex, ha pedig „megtörtént a baj”, szégyelljük és megoldjuk, valamilyen formában. Pedig a szégyenérzet nem véd meg semmitől. Tetszik, nem tetszik, a szex nem almás tészta, nem taníthatjuk meg a receptet, de a mi felelősségünk elmondani a gyermekeinknek, mi az, www.noileg.ro

ami nem hiányozhat, ha valakivel megosztjuk az ágyunkat, és végül, mondjuk ki: „megosztjuk” a testünket is. Dönthetünk úgy, hogy mosolyogva elbagatellizáljuk a fiatalok pásztoróráit, legyintünk, hadd kísérletezzenek. De az az igazság – és tudom, hogy tudják önök is –, hogy a biológia ennél egyszerűbben működik: nincs kicsit terhes, majdnem abortusz, vagy félig fertőzött, csak állapotos tizenéves, fájdalmas és örökre emlékezetes abortusz, illetve számtalan, észrevétlenül elkapható, nemi úton terjedő betegség.

Mit nem lehet ezen megérteni? Ezt dobta oda válaszként Marci, az egyik barátom, amikor az óvszerről kérdeztem. Egy véletlen terhesség miatt lett gumipárti, és azóta is kitart mellette. Apró közvélemény-kutatást végeztem barátaim, ismerőseim körében: van-e náluk óvszer? Ha van, miért van, ha nincs, miért nincs. Nagy részük azt mondta, épp a zsebükben nincs, de otthon tartanak, vagy mivel régóta élnek párkapcsolatban, házasságban, megszakításos módszerrel védekeznek: betegség nincs, ha pedig jön a baba, hadd jöjjön. Volt, aki azt válaszolta, mindig van a táskájában, több is, mert évek óta szingli, és ha úgy alakul, szeretné biztonságban élvezni az együttlétet. Olyan választ is kaptam, hogy sosincs nála gumi, nem használja, nem szereti. És akkor lecsaptam! Mert tulajdonképpen erre vártam, erre a válaszra, ez adta írásom gerincét: férfiak és nők, akik úgy érzik, az óvszer egy fölösleges, kényelmetlen, kellemetlen, szintetikus anyag, ami csak arra jó, hogy mindent elrontson.

Este a székelyeknél „Nem érzek benne semmit, olyan, mint zokniban lábat mosni” – este a székelyeknél ez a leggyakoribb kifogás. Sőt, reggel is. És sok nő legyint mosolyogva: igazad van, szívem, micsoda hülyeség, nem akarnám, hogy zokniban kelljen lábat mosnod, hogy is várhatom el, hogy neked ilyen rossz legyen. Sokáig azt hittem, a gumiundor székely-magyar sajátosság, de különféle történeteket hallva rájöttem: korosztálytól, nemzetiségtől és föld-

57


rajzi elhelyezkedéstől függetlenül nagyon sokan száműzik életükből az óvszert. Felmerül a kérdés: hány olyan férfit ismerünk, aki szívesen vásárol esemény utáni tablettát – nőt, aki szívesen szedi be –, terhességi tesztet, vagy fogja a kedvese kezét, amikor a nőgyógyász elmondja, együtt fog élni egy vírussal, amit szexuális úton kapott el? Marci barátom szerint a gumihasználat nem kényelem, hanem intelligencia kérdése. „Apám azt mondta, fiam, vigyél ágyba mindenkit, aki megáll – igaz, azt nem tette hozzá, hogy húzzak óvszert. Erre rájöttem magamtól” – meséli, elkacagva a régi óvszerek emlékét: olyan volt, mint egy gumikesztyű! És nemcsak vastag volt, de igen ritka is: ha mégis lehetett kapni, mindenki tudta, hogy te ma óvszert vettél – teszi hozzá a pszichológus, aki szerint húsz évvel ezelőtt a társadalmunk nagy része nem is tudta, mi a gumi. „A kommunizmus idején általában külföldről kellett beszerezni, lehetetlen volt itthon kapni. Ha mégis volt, az emberek – főleg falun – azért nem vették, mert átlátható volt az életük, mindenki tudta, mit kértek a gyógyszertárban. Most megnyíltak a kapuk, a szülők pedig azért szoronganak, mert nem tudnak beszélni az óvszerhasználatról. Szóval ahhoz, hogy ez ne legyen tabutéma, egy-két generációnak ki kell futnia” – vonja le a következtetést Enikő. Persze, a helyzet azért mégsem ennyire gyászos, a reklámoknak köszönhetően többen vásárolnak gumit. A kérdés csak az: mi történik a kas�szától az ágyig? Miért táncolunk vissza az utolsó pillanatban? Mitől félünk, ha szóba kerül a latex?

Bébi, csak egy kicsit... Egy 2013-as felmérés szerint, a világon mindössze a férfiak 5 százaléka használ rendszeresen óvszert. Gondolom, a merítésbe beletartoznak olyan afrikai országok is, ahol egy időben az ingyen kapott gumit a nők az ujjukra húzták, hogy óvják a kezüket varrás közben. De – ahogy egy barátom fogalmaz, ha a föld össznépességéről kell beszélni – a többi 3 és fél milliárd pasi mégis hogyan védekezik? A következő szám még megdöbbentőbb: a férfiak 67 százaléka már a gumi gondolatától is berezel, 55 százalék a fogamzásgátlót helyezi előtérbe – nyilván, nem neki kell hormont

58

szednie... Fogózzanak meg: a férfitársadalom 83 százaléka inkább tartózkodik a szextől, csak ne kelljen gumit húznia. De milyen statisztikában tartják számon a paplan alatti érvelésben aranyérmes, „Bébi, csak a hegyét”-pasikat? Mert állítom, ritkábban hangzanak el olyan nyomós érvek tárgyaláson, mint amilyeneket az ágyban hallani. (Végül, ez is tárgyalás, és nem is kicsi a tét!) Íme az ágybéli kifogások toplistája: 1. Bébi, csak kicsit dugom be, csak a hegyét ... 2. Ígérem, a végén felhúzom! 3. Felhúztam a kedvedért, de most már leveszem, mert szorít. 4. Esküszöm, tudok vigyázni, nem először csinálom. 5. Ne félj, nincs semmilyen betegségem. 6. Annyira kívánlak, hogy nem bírom tovább, muszáj bedugnom. 7. Szívi, én igényes pasi vagyok, megválogatom, kivel fekszem le. 8. De nem érzek semmit! Az egyik legnépszerűbb kifogás – és valljuk be, nőként talán ezt a legjobb hallani! –, „bébi, annyira kívánlak, nem bírom tovább”. Vagyis: hagyjuk a gumit, fogjunk neki! És végül, az érzelmi zsarolós: „Talán nem bízol bennem?” Ismerősek, ugye? Felmerül a kérdés: a védekezés bizalom vagy felelősség kérdése? Tényleg a kétely jele, ha gumit húzatunk a pasinkkal? Vagy inkább nyugodtan szeretnénk élvezni a pásztorórát, azért ragaszkodunk a latexhez. De csak a nők szeretnek nyugodtan szexelni? A férfiaknak miért derogál ennyire a gumi? Hol van bennük a gát?

A férfiak sem robotok Marci leszögezte a beszélgetésünk elején: „A gumitól nem áll le, és gyorsabban sem sül el!” Ettől végképp zavarba jöttem: ha nem öli meg a vágyat, nem igazak a kifogások sem? Akkor miért szoronganak a férfiak már a gumi szelíd gondolatától is? Lehet, hogy a kókadó férfiasságról szóló mendemondák csupán fiktív rémtörténetek, amelyeket a férfiak mesélnek a nőknek, hogy ne ragaszkodjanak az óvszerhez? Zita: „Minden rendben volt, amíg azt nem mondtam, húzzunk óvszert. Akkor odalett a férfiassága. Hirtelen nem is tudtam, mit csináljak,


gumi nélkül nem szerettem volna, de láttam, azzal viszont nem fog menni. Az első és az utolsó intim találkozónk volt”. A sztori tükrében felmerül a kérdés: mekkora nyomás nehezedhet a férfiakra, ha a nők szemlesütve fordítanak hátat az első sikertelen próbálkozás után? „A merevedési zavarok mögött ritkán állnak valós fizikai okok, általában stressz, feszültség, izgalom, megfelelni vágyás vezet odáig, hogy nem sikerül, lekókad, vagy túl korai az öröm. Ha a kudarcot is be tudják építeni a kapcsolatukba a párok, ha türelmesek maradnak, ha nem fújják le az egészet az első sikertelen eset után, meg tudják oldani a helyzetet. Azonban, ha a nő feladja, merem garantálni, hogy a férfi szorongása azután mindig előjön. Teljesítménycentrikus, versenysze-

NINCS ÓVSZER, NINCS SZEX. A TBWA Paris reklámügynökség kampánya

rű lett a szexuális életünk, pedig az örömszerzésről kellene szólnia ” – véli a pszichológus. Az sem mellékes, hogy a férfi kudarca a nőből is szigorúbb önkritikust farag: biztosan nem vagyok elég vonzó, nem tetszem neki, mert ha igazán szeretne, és igazán kívánna, ez nem fordulhatna elő... Enikő egyetértően bólogat, de végül csak annyit mond: mennyire szép a sajátosan női tulajdonság, a türelem. Adjunk teret, szabadságot a szexualitásnak – tanácsolja.

Amikor a nő bármit megtesz Mi van, ha nemet mond a pasi? Mekkora az ára a határozottságnak, annak, ha kitartóan ragaszkodunk a biztonságos szexhez? Annyi csak, hogy hoppon maradhatunk? El sem hinnénk, hány nőt győznek meg percenként, hogy mondjon le www.noileg.ro

a gumiról: hidd el, bébi, neked is jobb lesz anélkül. De miért kötünk ilyen fajsúlyú kompromis�szumot? Mennyit ér egy kis etyepetye, és miért fontosabb a biztonságunknál? Talán nekünk, nőknek ritkábban jut ki a szexből, ezért mindent feladunk egy rövid ölelésért? „A lényeg a szerethetőségen van” – mondja a szakember. „A nők nagyon vágynak arra, hogy szeressék őket, és sokszor bármit odaadnak, hogy azt érezzék: engem ez a férfi boldoggá tesz, szeret, ezért én mindent megadok neki, amire vágyik. És aztán jön a szívfájdalom, ha mégsem igaz” – magyarázza. Ennyire kiégtünk volna érzelmileg, hogy a saját biztonságunk sem szempont, amikor a mérleg másik oldalán egy fülledt éjszaka van? A pszichológus rávilágított: tulajdonképpen minden azon múlik, mennyire őszinte és intim a kapcsolat két ember között, tudnak-e beszélni a vágyakról, igényekről. „Az óvszerrel nemcsak magamat, de a másikat is védem, ezt nagyon fontos figyelembe venni. Ha például a nő nem akar még gyermeket, ezt tiszteletben kell tartanunk. A védekezésről már szeretkezés előtt jó beszélni, hogy kiderüljön, ugyanaz-e a két ember álláspontja. Ne akkor derüljön ki, hogy másként gondoljuk, amikor a tekintetünk homályos a vágytól” – mutat rá Enikő azt is hozzátéve, hogy az együttlét két emberről szól, akik partnerek, éppen ezért mindkét fél érzései, gondolatai fontosak.

Mennyit ér? A konklúzió mindig ugyanaz, bármilyen irányból közelítjük meg a latex-kérdést: a gumi véd a betegségektől és a nemkívánt terhességtől, nem bizalom, hanem felelősség kérdése, hiszen az egyik legfontosabbat, az egészségünket próbáljuk óvni általa. Kétségtelen, hogy ma már kicsit másként alakítjuk a kapcsolatainkat, nem mindenkivel reggelizünk is azok közül, akikkel ágyba bújunk. Éljünk bárhogyan, a megelőzés mindig könnyebb, mint a következmények kezelése és feldolgozása.

59


{Terítéken 60

ÉTLAP

Az igazi

FAGYI


Nem vagyok édesszájú, mindennemű desszerttel és süteménnyel hűvös a viszonyom. A közkedvelt nyári finomsággal pedig egyenesen fagyos: egy nyár alatt 4-5 nyalakodással én vígan elvagyok. Nem sokkal ezelőtt azonban fordulatot vett a kapcsolatunk: a Gelateria Serafino parajdi műhelyében úgy egymásra találtunk a minőségi alapanyagokból, nagy gonddal készített fagylaltokkal, hogy megkérdőjeleződött három évtizedes hűségem a sós ízek iránt. ÍRTA: MAGYARI TEKLA FOTÓ: CSEDŐ ATTILA jó fagyi olyan, mint a valamirevaló ember: tartása és tartalma van – kezdi az ismertetést vendéglátónk, Jakab Henrietta Rita, aki férjével készíti mesésen krémes, főzött fagylaltjait. Többnyire olasz és német gyártók minőségi alapanyagaiból dolgoznak, s szigorúan titkos, saját recept szerint adnak fagylaltalapjaikhoz igazi tejet és vajat, csokoládét, kakaóvajat, kakaómas�szát, vaníliarudat. No meg friss gyümölcsöt vagy gyümölcspasztákat. Édes illat lengi be a szakszerűen berendezett parajdi labort, speciális berendezésben emulgálódik a fagyi, azaz gépi keveréssel egyeneműsítik a masszát. Mindennek megvan itt a sajátságos procedúrája, hány fokon kell főzni, s utána mennyire kell visszahűteni az alapot. Ezt követően nagy, inox tárolókban pihennek a folyékony fagylaltalapok, külön tartályban a sima, tejes alap, másikban a gyümölcsös, s mellettük a csokis. Innen

kerülnek a professzionális fagylaltkészítő gépbe, majd pár percnyi keverés után Henrietta leengedi a fagyit. Egy réteg fagylalt, rá valami fincsiség: csokoládé, mogyorókrém, gyümölcsszósz, ropogós finomságok, stb., melyikre mi kerül még, s a rétegelést három-négyszer megismétli. Amíg tele nem lesz a tégely. Ezután -40 fokon sokkolják pár percig a kész fagyit, csak hogy a szállítást is jól tűrje. Mert nem csupán Parajd egyik fő utcáján kínálják a krémes édességet, de Székelyudvarhelyre is naponta szállítanak

Pihennek a fagylaltalapok

Jakab Henrietta Rita, a fagyik megalkotója

www.noileg.ro

belőle. Egyszerre 40-48 különböző ízű fagylalt kapható a vitrineikben, de állandóan váltogatnak 50-60 ízesítést. Többet is tudunk, de egyelőre nincs akkora igény – teszi hozzá mosolyogva Henrietta.

61


A fagyi lelke az alapanyag – ez alapszabály. Ugyanakkor nem csak az összetevők, de az arányok is befolyásolják a fagylalt minőségét – magyarázza a fagylaltkészítő. Mint mondja, az íz szubjektív, azonban az állag nem az. Cukorral bevont ribizliszemek pihennek egy tálon, az egyik legjobb gyümölcs a fagylaltokhoz – tudjuk meg ezt is. A bogyós, erdei gyümölcsök sokkal megfelelőbbek fagylaltkészítéshez, mint a termesztettek. Nagyon sok áfonyát használnak, ugyanakkor jó minőségű gyümölcspüréket is: teljesen cukormentes hecsedlit, barackot és egyéb, pasztörizált gyümölcspüréket.

Nem népszerű, pedig mennyei a pisztácia Khakiszínű, elsőre nem túl bizalomgerjesztő, de igazi pisztáciából készült massza bukkan elő egy vödörből. Az illata isteni: aki a kesernyésen fanyar, már-már sós édességet szereti, a pisztáciafagyitól oda- és vissza lesz. A drága, ám ennek megfelelően nagyon jó minőségű pasztából mintegy 450 grammnyit ad a sima, tejes alaphoz Henrietta. Erre különösebb díszítés nem jön, de nem is kell, ez a fagylalt úgy extra, ahogy van. Egyelőre nem kérik sokan – magyarázza a fagylaltok megalkotója, igaz, nem is kifizetődő

Epres joghurt fehér csokoládéval és rózsaszín kekszgolyókkal Elsőként a kedvencét, az epres joghurt fagyi­ különlegességét készíti el a Serafino finomságok megálmodója. A gyümölcsös alapból készült fagyi rétegei közé fehér csokoládé és apró, belga drazsé kerül, s ez ismétlődik több rétegen át. Mire felocsúdunk a kóstolás utáni kulináris orgazmusból, már megy is a sokkolóba, majd a tárolóba a selymes finomság.

Cookies, avagy csokiskeksz-fagylalt Ugyanilyen eljárással, csak más hozzávalókkal készül a csokiskeksz-fagyi, azaz a Cookies. A hagyományosan főzött, vaníliás kekszalapot csokis keksszel rétegeli Henrietta, díszítésként kekszkarikák kerülnek az egyszerű, ám annál népszerűbb fagylaltra. Akik a hagyományos ízeket kedvelik, azoknak ez lehet a nagy kedvenc.

62


ennek az előállítása. De nem az előállítási ár az elsődleges szempont egyetlen fagylaltjuknál sem – teszi hozzá. A minőségi hozzávaló alapvető, azt bűn lenne kispórolni – vallják.

tékesíteni, ám ők inkább azt vallják: kis profit, nagy forgalom. Persze, ezt el kell érni, s ez a vállalkozók kitartásától függ.

Kék fagylaltot soha!

Házi körülmények között nehéz, vagy inkább lehetetlen ilyen fagylaltot készíteni, ha azonban mégis hozzáfog valaki, gyümölcs, víz, tej, vaníliarúd, cukor és állati eredetű tejszín használatát javasolja Henrietta. A legtöbb boltban azonban csak növényi eredetűt árulnak. Ők például francia tejszínt vásárolnak, vagy vajat, azonban vaj és vaj között is hatalmas különbségek vannak – magyarázza. De nagyon fontos a fagyasztás és a tárolás hőmérséklete is. Ma már a legtöbb kisiparos odabiggyeszti terméke elé a „kézműves” jelzőt, de ne dőljünk be ennek – tanácsolja Henrietta. Összegezve azt ajánlja, nem csak fagyiból, minden másból is: fogyasszunk kevesebbet, de jobbat!

Sok gyerek kedvence a kék fagyi, amit nyilván nem hupikék törpikékből főznek. Egy bármilyen fagylaltalapot ételszínezékkel megfestenek kékre. Rengeteget el lehetne adni belőle, de a Serafinóban sosem lesz – mondja Henrietta. Számos újdonsággal próbálkoznak a gyártók, ő maga is kipróbált például egy rágógumiízű fagylaltot is, ám cukrászdájában legszívesebben kiírná, hogy van, de nem örül neki, hogy veszik – teszi hozzá nevetve. Alázat, türelem és évek rengeteg kitartása szükséges ahhoz, hogy a vásárlóközönség ízlését alakítani lehessen, s hogy ne azokat a fagylaltokat vásárolják, amelyeket a trendek diktálnak nekik.

Inkább keveset, de jót!

Nem gombócra, grammra A Serafino Gelateriában nem gombócra, grammra mérik a fagyit, ennek több előnye is van. Ha spatulával adagolják, egyszerre több félét is kóstolhatunk, ugyanakkor nem csepeg víz a gombócolóról a tárolóba. Mérik a fagyit, s a vásárló annyit fizet, amen�nyit kap. Levegős fagylaltot kínálni viszont nem ér – avat be a szakmai fortélyokba a fagylaltkészítés tisztelője. Olyat is tudnának készíteni, amit hatalmas haszonnal lehetne érwww.noileg.ro

63


MUSTRA

Finom hely, úri bohémeknek:

Boema Ház Kolozsváron

Minőségben is, a hely szellemét tekintve is, de árban is Kolozsvár felső kategóriás éttermei közé sorolható a Boema Ház. A Szentegyház (Tükör, vagy mai nevén Iuliu Maniu) utca 34. szám alatti palota egykor Kendeffy Bethlen Krisztina kolozsvári otthona volt. A Boema árnyas kerthelyiségével és kiváló ízléssel felújított, hangulatos belső termeivel számos külföldi vendég, üzletember és turista kedvelt találkahelye. A hely hangulata: Csendes, nyugodt, annak dacára, hogy a belváros szívében van. A kerthelyiséget öreg fa gyönyörű lombkoronája teszi kellemesen árnyékossá, a belső termek jó szemű tervezője pedig szerencsésen ötvözte az antik, a rusztikus és a modern elemeket. Az étterem fölött ráadásul külön termet tartanak fenn a bálozni vágyóknak. 10 A személyzet: Fiatal, udvarias, figyelmes. Külön alkalmazott kísér asztalhoz. A kiszolgálás gyors, és nem túlzottan szertartásos. 10 Étlap: Román és angol nyelvű. A pizzák például megfizethetők, de a ház specialitásainak igencsak borsos áruk van. Egy adag lazacburger pikáns majonézzel és szalmakrumplival például 42 lej. A klasszikus hamburger is 32 lejbe kerül. Van gyermek- és vegetáriánus menü is. 9 Terítés, tálalás: Semmi különös. A gyorsaság a lényeg. 8 Étel: Ínyenceknek. Van itt marhacomb York­ shire-i pudinggal és bordói szósszal, marhapofa paszternákkompóttal, nyúl-, kacsa- és báránycomb, halak, tenger gyümölcsei. El is határoztuk, hogy következő alkalommal a „Sárgarépa levitáció” című ételcsodát kóstoljuk meg, a Saláták kategóriából. 10 Itallap: Már attól is elszédülsz, hogy megpróbálod végigtanulmányozni. Legalább 150 féle

64

rövidital, felső kategóriás borok, például új-zélandi Sauvignon Blanc, palackja 195 lejért. A legolcsóbb bor palackja 70 lej. A legdrágább ital a Dom Perignon pezsgő, palackja 2890 lejért. A sörök 7-15 lejbe kerülnek, a tea, kávé 7-10 lejért megvehető. Viszont hiába kértem forró csokit, mert nem volt (csak a lapon). 9 Mennyire gyerekbarát a hely: Van babaszék és gyerekmenü. 10 Toalett: Olyan szép, hogy muszáj volt lefotóznom. Aki meg kitalálta, hogy a WC-fülke ajtajára belülről is tükröt tegyen, az nagyon sokat tud a nőkről! 10 Fizetési lehetőségek: Készpénzzel és kártyával is lehet fizetni. 10 Parkolóhely: Legközelebb a Főtéren, a fizetett parkolóban. 8 Webes felület: Van honlapjuk, a casaboema.com. Itt lehet asztalt is foglalni. Már csak a fotók kedvéért is érdemes megnézni. 10 Ár-szolgáltatás arány: Mivel valódi palotában van, nyilván a helyet is meg kell fizetni. Egyes ételeket-italokat valóban elrugaszkodott áron kínálnak, de vannak megfizethető finomságok is bőven az étlapon. 9

A NŐILEG OSZTÁLYZATA: 9,41


{Lurkó VÁLOGAT A GYEREK: Erőltetni vagy hagyni?

Csak a húslevest eszi meg? Vagy csak édességet kíván? Zöld színű étel például szóba se jöhet? Szaladunk utána az ennivalóval? Kérleljük és könyörgünk? Netán fenyegetőzünk? Kétségbeesünk, mert gyermekünk szinte semmit nem eszik meg? Ne tegyük. Aggodalomra nincs ok, csupán némi következetesség és türelem szükséges, mert szinte minden lurkónál vannak olyan időszakok, amikor bizony válogatós lesz. ÍRTA: PÉTER BEÁTA FOTÓ: MIHÁLY LÁSZLÓ, SHUTTERSTOCK izonyára sok kisgyermekes szülő ismeri Berg Judit Meseleves című meséskönyvét, amelyben olyan szereplőkkel találkozunk, mint a pásztorfiú, aki csak a szilvás lepényt hajlandó megenni, vagy Mütyür manó, aki semmit nem kíván, és ott van a két válogatós testvér is, Piros és Barna, akik csak piros és barna színű ételeket esznek. Ilyen nem csak a mesében van. Ha a csemeténk nem kíván valamit, a fejünk tetejére is állhatunk, akkor sem tudjuk beleimádkozni a kínált ennivalót. www.noileg.ro

Gyakran még a korábban jó étvágyú, „mindenevő” apróság is elkezd válogatni.

Egyszer csak nem evett semmit Kinga korábban úgy gondolta, hogy a gyermeke azt fogja enni, amit ad neki, náluk nem lesz válogatás. Ez így is volt egészen addig, amíg kislánya egyszer csak egyik napról a másikra nem akart megenni a virslin kívül semmit. „Kétévesen egyszer csak nem evett meg semmit. Ha nem azt adtam, amit ő kért, akkor nem evett három napig,

65


Kovács Emőke családorvos

s akkor megpuhult a szívem, és főztem azt, amit kért. Ez négy hónapig tartott, aztán elmúlt.” Kovács Emőke családorvos rámutat, hogy a nem evés vagy a válogatás átmeneti állapot. „A szülők rémálma, hogy megváltoznak az addig jól evő gyermek étkezési szokásai, és nem eszik, bármivel, bárhogyan próbálkoznak. Ha az édesanya próbálja betartani a táplálkozással kapcsolatos szabályokat, odafigyel, hogy megfelelő időben, megfelelő ételeket kapjon a gyerek, akkor ez igazából nem a szülő hibája, hanem gyermekfüggő jelenség. Átmeneti állapot, amit az esetek többségében kinőnek a kislányok, kisfiúk.”

Nem, és nem A doktornő rámutat, több oka is lehet annak, ha nem eszik a gyerek. „A szakirodalom ma már azt javasolja, hogy minden csecsemő hat hónapos koráig kizarólagos anyatejes táplálásban részesüljön. Ha ez nem lehetséges valamilyen oknál fogva, akkor a tápszeres babánál se kezdjük el korábban a hozzátáplálást, mint anyatejes társainál, hiszen ha ez túl korán megtörténik, túlterheli a csecsemő még fejletlen emésztőrendszerét, ami a későbbiekben allergiához, hasfájáshoz, emésztési zavarokhoz vezethet, ez pedig könnyen egyoldalúvá teheti a táplálkozást.” Úgy véli, az is gond lehet, ha

66

a csecsemő a hozzátáplálás kezdetén többnyire készen megvásárolható bébiételeket kap, hiszen azok egységes ízvilággal rendelkeznek, és ez később megnehezítheti az új ízek elfogadását. „Az a jó, ha a gyermek az ételek valódi, természetes zamatát ismeri meg, ezért 2 éves korig ne édesítsük, ne sózzuk az ennivalót. Ugyanakkor az etetés mikéntje is lehet hiba, például ha egész nap megyünk a csemeténk után egy-egy falatot dugva a szájába, csak azért, hogy megnyugtassuk magunkat, eszik. Ha zsaroljuk, ha feltételeket szabunk, ha büntetjük a nem evést, az még nagyobb elutasítást szül, mint például az is, ha a gyerek azt látja, hogy mindenki túl nagy ügyet csinál az étkezésből. Természetesen betegségek is állhatnak a háttérben, egy lázas állapot, fülfájás, fogfájás, torokgyulladás, aftás elváltozás a szájüregben – mind evészavarokat okozhat. És végezetül jön az az eset, amikor a fentiek közül egyik sem jellemző csemeténkre, mégis az addig jól táplálkozó gyermek egyszer csak elkezd ros�szul enni. Ez az időszak általában egybeesik a dackorszak kezdetével, az elutasítással, ekkor kezdi el felfedezni önmagát, kipróbálja a határait, és ez nagyon gyakran az étkezés elutasításában nyilvánul meg. Igazából minden érdekli, a mozgás, a játék, a beszéd, de az evés nem


köti le, és beindul a jól ismert mechanizmus, a mindenáron nem, és nem.”

„Három felé főzök” Hajnalkáéknak két gyerekük van, Balázs hétéves, Maja négy és fél. Amíg kicsik voltak, mindent megettek, amit kínáltak nekik, de ahogy telt az idő, egyre több mindenben kezdtek válogatni. „A gyerek hozza magával ezeket. Pedig tényleg változatosan etettem őket, a hozzátáplálásnál is mindenfélét megkóstoltattam velük. Mindenevők voltak, aztán egyszer csak nem kellet sem ez, sem az. Sőt, amit az egyik megeszik, azt a másik nem, körülbelül három fele főzök, amikor tehetem. De nem futkosok utánuk az étellel. Nem erőltetem, mert az rosszabb. Ilyenek. Válogatósak.”

A közösség hatása Sok szülő mesélte azt is, hogy amikor a gyereke bekerült a közösségbe, más étkezési szokásokat vett fel. Vagy nagyon megszeretett valamit, vagy, éppen a közösség hatására, elkezdett válogatni. Zsuzsanna 26 éve dolgozik óvónőként, tapasztalatai szerint közösségben másképp étkeznek a kicsik, mint otthon. „A családban, ha az egyik féle nem kell, kaphat másikat, és akkor kaphat, amikor akar, mert anya előveszi. De az oviban, ahol közös étkezés és program van, rájönnek arra, hogy most kell megenni az ételt. Mi is biztatjuk őket, lehet, hogy másként, mint egy anya.” Eszternek két fia van. Bálint, a nagyobbik kisebb korában mindent megevett, szívesen elfogadott új ízeket is. „A napköziben megfigyelte, hogy ki mit nem szeretett, és nála összegződött, így ő sem kezdte szeretni azt, amit valamelyik csoporttársa nem kívánt. Sajnos pont olyan ételeket szeret, amiket a legkevésbé adnék neki. De azért kínálgatom mindenfélével, hátha alkalomadtán mégis megkívánja. A kicsi egy fokkal kevésbé válogatós. Viszont ő meg olyan, hogy akad, amire csak ránéz, és már meg sem akarja kóstolni.”

Mikor lehet gond? Kovács Emőke szerint semmiképp ne erőltessük, hogy azt egye meg a gyerek, amit nem szeret. Azt viszont megvizsgálhatjuk, hogy www.noileg.ro

mi, szülők ejtettünk-e étkezési hibát. Például cukrozott üdítőitalok, gyümölcslevek, kakaó vagy túl sok édesség fogyasztása a kicsiknél könnyen étkezési zavarokhoz vezethet. Ha valami olyat utasít el, amit addig szívesen fogyasztott, akkor egy időre ne is kísérletezzünk vele, kínáljuk más ételekkel. De ez nem jelenti azt, hogy akkor mindennap csak azt a pár kedvenc ételt adjuk neki, amit a legjobban szeret. Ugyanúgy változatosan tegyük elé az élelmiszereket, mint addig. Fontos, hogy a szülő irányítson, inkább próbálja választásra bírni a gyereket: banánt vagy almát kér tízóraira, sonkát vagy sajtot tegyen a vajas kenyérre. Engedje, hogy önállóan egyen, ne siettesse, ha éppen hisztirohamot kap evés közben, nyugtassa meg, és várja ki, amíg hajlandó lesz tovább falatozni. „Gond elsősorban akkor lehet, ha a gyermek étkezése hosszabb időre túl egyoldalúvá válik. Ha semmilyen gyümölcsöt, zöldséget nem hajlandó lenyelni, ha a tejtermékeket teljes mértékben elutasítja, ha semmilyen húsfélét nem fogyaszt, akkor hiányállapotok alakulhatnak ki: kálciumhiány, vérszegénység, D-vitaminhiány, ami csökkenti a szervezet szellemi és fizikai teljesítőképességét, illetve az immunrendszerre is káros hatással lehet. Ha az elutasítás miatt szinte kizárólagosan szénhidrátokat fogyaszt, és ha nem kapja meg a napi szénhidrátadagját, leesik a vércukorszintje, (ami sokszor hisztirohamokban nyilvánul meg), komoly kockázatot jelent, mert ez cukorbetegség kialakulásához is vezethet” – figyelmeztet az orvos.

Mit tehet a szülő, ha válogatós a gyereke? A legfontosabb talán a türelem, de úgy, hogy közben mi irányítunk – összegzett a családorvos. „Fogadjuk el gyermekünket, ha gyengébben eszik, mint a többi, ne szégyenítsük meg mások előtt, tekintsük partnernek, vonjuk be a terítésbe, étkezzünk közösen, adjunk választási lehetőséget, hogy mit fogyasszon. Nagyobb gyerekek általában érdeklődve hallgatják, hogy pici korukban milyen ételeket fogyasztottak szívesen, illetve léteznek mesekönyvek is a rosszul evő nebulóknak, érdemes ezekből felolvasni, hiszen a meséket mindannyian szeretik.”

67


68


{70.}

{Kultúrkoktél

{74.}

{72.}

{79.} www.noileg.ro

69


DESZKA

SPICC –

cipőn innen és túl Hús-vér balerinát kevesen ismerünk. Ők azok az elbűvölő nők a színpadon és filmekben, akik szinte valótlannak tűnnek. Balerinának lenni azon kevés szakmák közé tartozik, ahová nehéz a bejutás, és nagyon kevesen végzik el. A sepsiszentgyörgyi Ledán Eszter talán azért kivételes, mert ő nem dédelgetett álmát követte, amikor jelentkezett egy balettválogatásra. Szerette volna kipróbálni, de nem ragaszkodott görcsösen hozzá. Ma a Bécsi Állami Operaház kis-szólistája, számos szakmai elismerés tulajdonosa. ÍRTA: MÉNESSY KINGA KITTY FOTÓ: CHRISTIAN MANN

szter igazi balerina. Nehezen tudtam arra figyelni, amit mond, mert természetes szépsége, szívből jövő kedvessége és szakmai alázata elvonta a figyelmem. „Nagyon kicsi voltam, amikor az élet adta ezt a lehetőséget. Ahogy megéreztem az ízét, az álmommá vált. Most is bennem él, hogy mekkora boldogsággal újságoltam anyukámnak, hogy van lehetőség Budapestre menni balettiskolába. Elvittek, felvettek, ígéretesnek hangzott. Egy 11 éves kislány nem tudja felmérni a helyzetet, természetesnek tűnt, hogy mennem kell” – vezet be világába Eszter, aki kilenc évet volt a budapesti Magyar Táncakadémián, aztán Bécsbe került. – Hogyan képzeljük el a balettiskolát? – Nem jelentkezés alapján történik a felvételi. Hajlékonyság, alkat, kinézet és esztétika alapján döntik el, hogy kiben van potenciál. Bár

70

háromévesen baletteztem egy rövid ideig, nem volt alapom. De abból, amit akkor láttak, el tudták dönteni, hogy mennyire vagyok fogékony. A balettiskolában nagy volt a szórás, ötven lány kezdett, kilencen végeztünk. Reggel iskolába mentünk, délután balettóráink voltak. A balettórák mellett színpadra is készítettek minket. Soknak tűnik, mi mégsem éreztük a terhet, mert ezt szoktuk meg, így neveltek. – Mivel tartod magad formában? – Szerencsés vagyok, mert alkatilag megfelelő vagyok erre a szakmára. Serdülőkorban sem kellett fogyókúráznom, pedig a test változásával könnyen szaladhatnak fel a kilók. Tény, hogy ez egy életmód. Úgy neveltek bennünket, hogy figyeljünk magunkra, de olyan sosem volt, hogy valaki megmondja, mit ehetünk meg, és mit nem.


Négy-öt óra folyamatos fizikai munka mellett formában tudunk maradni. Nálunk az esztétikáról szól minden, a színpadon tökéletesen kell mutatnunk. – Szereted az életet, amit a balett világa ad? – A szép ruha és a jelmez nagyon vonz. Mindig más lehetek. Minden lány imádná a gyönyörű sminket, hajat, ruhát, ahogyan balerinává varázsolnak bennünket. Az, hogy szépnek érzem magam, a teljesítésben is segít, hiszen a színpadon az látszik, hogy jól érzem magam a testemben. – Hol tartasz most a szakmádban? – Négy lépcsőfok van, én a másodikon vagyok kis-szólistaként. Nem tudom, van-e számomra feljebb, mert már nem vagyok fiatal. 28 évesen fiatal vagyok az élethez, de nem a szakmámhoz. Nálunk rövid a pályafutás, legtöbb 40 éves korig lehet balerinaként dolgozni. Minél többet dolgozunk, annál jobban tudjuk, hogy mire nem vagyunk megfelelőek. Mindennap szembesítenek magunkkal. Napi hat-hét órát állunk a tükör előtt, és azt nézzük, hogy mi bennünk a rossz, nem azt, hogy mi a jó. Nem hiszem, hogy lesz belőlem valaha principál, azaz első táncos (a legmagasabb fokozat – szerk. megj.), a korom miatt sem tudok már odafejlődni. De függ ez az igazgatónktól és a hátunk mögött lévő csapattól is. Ők döntik el, hogy mikor melyik lépcsőfokra vagyunk alkalmasak. Ha úgy döntenének, hogy egy fokkal feljebb tesznek, nagyon örülnék neki. De így is elégedett vagyok önmagammal. Sokat táncolok, szép szerepeket kapok, sokszor szólókat is, sok a munkám. – Van kedvenc darabod? – Nagy kedvencem Csajkovszkij Anyeginje és Jules Massenet Manonja. Kiskoromban én is a Hattyúk tavára vágytam, ma már tudom, hogy technikailag sem lennék megfelelő rá. Legutóbb A kékszakállú herceg várában táncoltam, ez volt az első főszerepem, ezért talán ez áll a legközelebb a szívemhez. – Mi lehettél volna még? – Sokat gondolkodtam ezen. Érdekes a sors. Azon a héten, amikor balettre lehetett felvételizni, kézilabdára is felkészítést tartottak, oda is jártam. Kislányként nagyon sportos voltam, szerettem focizni a fiúkkal. Valószínű, hogy sportoló lettem volna. Ez a pálya rövid, közeledve a 30 fele, lassan www.noileg.ro

el kell döntenem, hogy mit csinálnék szívesen a balett után. A 40 éves táncos már nagyon idősnek számít ebben a szakmában, abban a korban csak nagyon jó formában lehet még színpadon lenni. – Mi hiányzik itthonról? Szakmai díjai: – A családomért, barátaimért mindig szívesen A Magyar Táncmegyek haza. Azt tapasztalom, otthonról min- akadémia nemdenki elvágyik valamerre. Én ezt sosem értettem. zetközi versenye Nem ítélkezem, mert nem éltem ott. Sokan van- – első díj (2005), nak, akiknek nincs lehetőségük se továbbtanulás- második díj a helra, se karrierépítésre, megértem őket, ha menni sinki nemzetközi akarnak. De ha én otthon lehetnék, a saját kultú- balett­versenyen rámban, a saját nyelvemet beszélve, sosem akar- (2006), második nám többet elhagyni. Annyira jólesik a szívem- díj a bécsi OETRnek hallani az embereket, azt az ízes dialektust, versenyen (2007). amit otthon beszélnek. Olyan szép. Azt hiszem, bennem kigyógyíthatatlanul megmaradt a tiszta szeretet Sepsiszentgyörgy és Erdély iránt.

71


RENDHAGYÓ

Double Rise fesztivál: buli, amíg kétszer felkel a Nap Aki járt már a Fehér megyei Torockón, az nem tartja túlzásnak a sokak által hangoztatott kijelentést: ez az ország legszebb falva. Fehérre meszelt, zöld zsalus, jellegzetes házai egy letűnt kor varázsát idézik fel archaikus szépségükkel. Nem csoda, hogy ez az első település Romániában, amely felkerült az UNESCO világörökség-listájára. A falut mégis a Székelykő teszi felejthetetlenné: az impozáns, 1128 méter magas sziklatömb lélegzetelállító díszletet emel a mesebeli házacskák fölé. A roppant sziklát egy szakadék szeli ketté, így ha reggel a falu északi oldalán tartózkodunk, két napfelkeltét látunk. Dupla napkelte – angolul Double Rise. Adta magát, hogy így nevezzék el az első torockói fesztivált. ÍRTA: T. KOÓS IMOLA

A négynapos Double Rise (június 30–július 3.) merész elképzelésből született: Erdély legnagyobb magyar zenei és összművészeti fesztiválját akarják megvalósítani a szervezők, legalábbis ez olvasható Facebook-oldalukon. Már gyűjtőnevet is adtak azoknak, akik ott lesznek: „Napfelkelők”. A Napfelkelők közel tucatnyi helyszínen, több mint száz programon vehetnek részt a festői falucskában és környékén: a nagyszínpadon zajló koncerteken kívül lesz színház és irodalom,

72

borudvar, népzene és táncház, és természetesen nem maradhat ki a legdivatosabb és legfiatalabb irodalmi műfaj: a slam poetry sem. „A napi 24 órában szmogban élő és forgalmi torlódásban várakozó városi ember leginkább vidéki környezetben tud és szeret kikapcsolódni. Torockó erre az egyik legalkalmasabb helyszín, hiszen a faluturizmus egyik legnépszerűbb és legkiépítettebb célpontja – érvelt kérdésünkre Sevecsek Renáta, a fesztivál sajtófelelőse. – Ugyanakkor egyike azon ritka településeknek, melyek megőrizték évszázados hagyományaikat és kultúrájukat. A fesztivál egyik jelentős célkitűzése ezeket az erdélyi kulturális kincseket kiemelni és megmutatni a nagyközönségnek. A hagyományt a modernnel ötvözzük, ezt tükrözi a fesztivál neve, programja, arculata, minden.” Sevecsek Reni szerint az erdélyi magyar vonatkozású fesztiválok különben is megfogyatkoztak az utóbbi időben, a nagyobb méretű ilyen rendezvények a környéken (Untold, Electric Castle) kizárólag a zenei, azon belül is inkább az elektronikus zenei irányzatot képviselik. „Úgy gondoltuk, hiány van az olyan, kifejezetten az erdélyi magyar fiataloknak és középkorosztálynak szóló rendez-


vényből, mely kiszakít a városi környezetből”, tette hozzá a sajtófelelős. A beígért zenei felhozatal valóban figyelemreméltó, napjaink legnépszerűbb magyar zenekarait hívták meg, itt lesz például a Punnany Massif, Anna and the Barbies, Kiscsillag, Magashegyi Underground, Kerekes Band, 30y, PASO, Soerii & Poolek. Olyan zenekarok is bemutatkoznak, akik ugyan népszerűek a térségben, de ez idáig nem sikerült eljutniuk az erdélyi közönséghez: először látogat a „Tündérkertbe” a Wellhello, a Margaret Island és Odett is. Az erdélyi zenekarok közül a Koszika and the Hotshots, a Bagossy Brothers Company lép fel, és Torockóra látogat a borzonti születésű Baricz Gergő is. A fesztivál a népzene, a blues, a jazz szerelmeseinek is kedvez, a műfajok jeles képviselői lépnek fel a rendezvényen, például Ferenczi György és a Rackajam, a Parno Graszt, Szalonna és bandája, Góbé zenekar, Ripoff Raskolnikov, és a Budapest Voices is szórakoztatja a közönséget. A szervezők gondoltak arra, hogy a fesztiválozóknak napközben is színvonalas szórakozásra nyújtsanak lehetőséget: a Hagyományok Háza például népzenei mesterkurzust tart az érdeklődőknek, majd össznépi muzsikálásra kerül sor, adatközlőkkel, fiatal erdélyi és magyarországi tehetségekkel közösen. A Váróterem Projekt bemutatja Parafabulák, Sorsjáték, valamint Borsópróba című előadásait, kültéri kiállítások nyílnak (Márton Áron életéről, valamint a Kárpátmedence magyar szecessziós épületeiről), lesz irodalmi udvar, és a kisgyermekes családokat gyermekmegőrzővel segítik: itt tánc- és énektanítással, hangszerbemutatókkal szórakoztatják a kicsiket. A filmes sátorban kényelmes, hangulatos környezetben, függőágyak, popcorn és limonádé társaságában lehet majd mozizni. Helyi termelők, kézművesek, a népművészet mesterei mutatkozhatnak be az egész napos vásárban. Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak torockói túrákkal, a Székelykő megmászásának lehetőségével, valamint siklóernyőzéssel is kedveskednek a szervezők. Mivel a fesztivál ideje alatt (is) zajlik a 2016-os labdarúgó-Európabajnokság, egy EB-sátorban követni lehet a franciaországi sporteseményeket. www.noileg.ro

„A fesztivál elsősorban az erdélyi magyar fiatalokat, egyetemistákat és szórakozni vágyó középkorosztályt célozza meg. A meghívott zenekarok és előadók kiválasztásánál is arra törekedtünk, hogy a 18–50-es korosztályban mindenki megtalálhassa a kedvére való szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget. Ugyanakkor a fesztiválra szívesen látjuk azokat a Magyarországon és a Kárpát-medence területén élő embereket, akiknek van valami kötődésük Erdélyhez. Terveink szerint a négy nap leforgása alatt hozzávetőlegesen 10.000 ember fog megfordulni a fesztivál területén és programjain” – mondta Sevecsek Reni a Nőilegnek. A fesztivál megálmodói és főszervezői Gondi Mátyás és Józsa Örs, a Pro Patria Egyesület tagjai. Örs erdélyi származású, jelenleg Budapesten él, Mátyás pedig számos alkalommal járt már Erdélyben. A szervezőcsapat jelenleg mintegy 20 főből áll, de már beindult az önkéntesek toborzása is. Torockón számos, jól felszerelt panzió van, ezek befogadóképessége azonban várhatóan nem lesz elegendő az ideérkezők számára, így a fesztiválozóknak kempinges sátorhelyeket, zuhanyzási lehetőséget biztosítanak, valamint egy lakókocsipark is várja a vendégeket. Lacikonyhák, étkezősátrak látják el az éhes fesztiválozókat. És végül egy szerkesztői jó tanács: ahogy Székelyföldön a medve nem játék, ugyanúgy Torockón a Székelykő nem az. A sziklatömb valósággal hívogat, és nem is nagy feladat megmászni, feltéve, hogy a mászókat olyan ember vezeti, aki ismeri a terepet, az időjárási viszonyok megfelelőek, és a kirándulón megfelelő lábbeli van. Alkoholos állapotban, másnaposan ne mássz a Székelykőre! Sajnos szinte évente előfordul itt halálos baleset, amelyek mindegyike kizárólag a mászók figyelmetlensége, elkóborlása, komolytalansága miatt következik be. A fesztivál sajtófelelőse megnyugtatott: biztonsági emberek és önkéntesek fognak ügyelni arra, hogy sötétedés után senki ne menjen fel, és napközben is csak előre meghirdetett, vezetett túrákon szabad nekivágni a kirándulásnak. Egyszóval: jó szórakozást, Napfelkelők, és a Székelykő nem játék!

73


DOBBANTÓ

Nagy Botond:

„Szeretem a felhők mozgását” Brassói születésű, Sepsiszentgyörgyön kezdett ismerkedni a színház világával, majd a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői szakára felvételizett, Bocsárdi László osztályába. Nagy Botond 22 éves, de már számos előadásban fellépett színészként és táncosként, több társulattal dolgozott rendezőként. Legutóbb a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban alkotott, Tompa Gábor mellett. ÍRTA: DÁVID PANNI FOTÓ: RAB ZOLTÁN

– Mi vonzott a színház világa felé? – Viszonylag későn kerültem kapcsolatba vele, kilencedik osztályos koromban. Felvételiztem a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum dráma tagozatára, így kezdődött. Utolsó éven hezitáltam a színészképzés, a koreográfia és a rendezés között. Volt egy tanárom, aki azt mondta, hogy ilyen fiatalon nem mehetek rendező szakra, oda élettapasztalat kell. Akkor megnéztem Radu Afrimnak az egyik előadását, a Lucia patinează-t, ami teljesen megváltoztatta a színházról alkotott véleményemet. Utána találkoztam is vele, és ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy a színháznak igazából fiatal és őrült emberekre van szüksége. Úgy gondoltam, hogy ha Afrim ezt tanácsolja, akkor megpróbálom a rendezői szakot.

74

– Változott a színházhoz, színészekhez való hozzállásod most, hogy már színészként és rendezőként is kipróbáltad magad? – Elsősorban rendezőnek tartom magam, nem színésznek, viszont volt egy nagyon fontos pont. Tavaly rendkívül nehéz helyzetbe kerültem, mivel főszerepet játszottam, és nem volt egy jól előkészített munkafolyamat a rendező részéről. Akkor döbbentem rá, hogy nagyon rossz érzés, amikor a színész nem érzi magát biztonságban, azt érzi, hogy egyedül kell végigharcolja az egészet. Arra jöttem rá, hogy rendezőként nagyon felelősségteljesen kell bánjak a színészeimmel, mivel utólag ők maradnak a színpadon, nem én. – Azt, hogy fiatal vagy, előnynek vagy inkább hátránynak érzed?


– Nem igazán érdekel az, hogy fiatal vagyok, vagy öreg. Mihez képest? A lényeg az, hogy amit csinálok, a lehető legőszintébb és a leginkább jelen idejű legyen. Azt hiszem, ez a legfontosabb. A korom abból a szempontból hátrány, hogy mifelénk a színházvezetők nem igazán bíznak a fiatal alkotókban. Nagyon ritka az a színház, amelyik mer új alkotókkal kísérletezni, új szemléletmódokat feszegetni. – Kritikus vagy magaddal, a munkáddal szemben? – (nevet) Nagyon. Mondják, hogy egy előadás csak akkor van készen, amikor leveszik műsorról. Ezek jól hangzó szövegek, de ettől függetlenül azt hiszem, hogy egy előadást folyamatosan, ameddig csak lehet, kísérni kell, finomítani, és kipróbálni teljesen új dolgokat is, akár. Én nagyon ironikus vagyok magammal szemben, legjobban magamon szoktam nevetni. – Ha mások előadásait nézed, akkor teljesen átéled, vagy próbálsz belőlük inspirálódni?

– Én szemtelen néző vagyok, az az igazság, sőt, nagyon látványosan szoktam jelezni, ha valami nem tetszik. Ha a középső sorban vagyok is, kimegyek. Nem tudom elfogadni azt, hogy valaki www.noileg.ro

az én időmmel játsszon. Ezt szoktam mondani a színészeimnek is, hogy manapság az hihetetlenül nagy áldozat, ha valaki a 24 órájából rááldoz kéthárom órát arra, hogy megnézzen egy előadást, és ezzel nem szabad játszanunk. Azaz szabad, a szó színházi értelmében. De azt nem tudom elfogadni senki részéről, hogy lopja az időmet, lehet az előadás, könyv vagy akár nőkkel való randevú. – Tompa Gábor asszisztense voltál A játszma vége című előadás színpadra állításában. Milyen volt a próbafolyamat? – Jó iskola volt abból a szempontból, hogy manapság nagyon kevés az olyan alkotó, aki nemcsak beszél, hanem tudja is, hogy miről beszél. Ugyanakkor pedig, ami nekem reveláció volt Tompa Gábor próbáin, az a gyerekesség és az a felhőtlen játék, ami lefolyik az egész alatt. Ahogyan kézben tartja az egészet, és mégis, közben az az érzése az embernek, mintha magától történne minden. – Mit csinálsz, amikor nem színházzal foglalkozol? Van egyáltalán ilyen? – Próbálom két próba között teljesen kiélni az időmet. Amíg még otthon laktam, nagyon szerettem az Olt partján lenni. Amúgy meg sétálni nagyon szeretek, de igazából azért is, mert tudok vadászni új színházi helyzeteket meg karaktereket. Szeretem követni a felhők mozgását, és remélem, hamarosan újból elkezdek festeni. Imádok sportolni, úszni, nagy szenvedélyem lett a kávé, azonkívül meg a főzés. Akkor érzem úgy, hogy teljesen magam vagyok, és kiélhetem az összes bolondságomat. – Hol látod magad tíz vagy húsz év múlva? – Van két variánsom: az egyik az, hogy Corbun, a Fekete-tenger partján egy hatalmas panorámájú házikóban felébredek a napfelkeltére, felállok egy puffos szőnyegre fehér pizsamában, és magamhoz ölelem a barátnőmet vagy a feleségemet, miközben már lefőtt a Pascuccikávé, és giccsesen nézzük a napfelkeltét. Ez az egyik variáns, a másik pedig, hogy meghalok. Néha azon szoktam gondolkodni, hogy ha ebben az iramban és ezzel az energiabefektetéssel folytatom, akkor gondolom, még nyolc évig kitartok, annál továbbra már nem saccolom (nevet). De azt sem bánnám, ha tíz év múlva ugyanilyen őszintén, szerelmesen és álmokkal tele tudnám meginni reggel a kávémat.

75


Ablak a múltra FOTÓ: ÁDÁM GYULA

A

Csíkszeredai Régizene Fesztivál állandó vendége az Öllerer család, elsősorban az 1992-ben alapított Lyceum Consort régizene-együttes tagjaként. A bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum jelenlegi és volt diákjaiból álló amatőr furulyazenekar már megalakulásától fontos szerepet töltött be az erdélyi régizene mozgalom életében. Nagyrabecsülés és tisztelet övezi az együttes tagjainak erőfeszítéseit, ahogyan a középkori és reneszánsz, egyházi és világi, énekes és hangszeres zenét tanulmányoz­zák, művelik és népszerűsítik. Öllerer Ágnest, a Lyceum Consort alapítóját és „édesanyját” kérdeztük zene és család kapcsolatáról. – Hogyan indult el Székelyföldről ez a szép karrier? – Tanulmányaim végeztével Székelyföldre – Gyergyóújfaluba – kaptam tanári kinevezést,

76

ahol kiváló munkatársakra és tehetséges gyermekekre találtam, akikkel nagyon eredményesen lehetett dolgozni. Mégis, mindössze három szűk esztendőt töltöttem ott, hiszen közben férjhez mentem, és megszületett Kinga lányunk, így kerültem Bukarestbe. – A lánya is zenél. Hogyan vált meghatározóvá családjuk életében a régizene? – 1992-ben alapítottam meg a Lyceum Consort régizene együttest, melynek a lányom kezdetektől fogva tagja. Tízéves korától megszakítás nélkül élete szerves részévé vált a társas zenélés, és bár természettudományos pályát választott, őt is, mint mindnyájunkat, akik a régizene vonzáskörébe kerültünk, nem csak zeneileg, de emberileg is alapvetően alakította ez a sajátos közeg. – Előfordul, hogy otthon spontán módon elkezdtek együtt játszani? – Természetesen igen, bár jellemzőbb az előzetesen egyeztetett időpont, hiszen a mi életünk is meglehetősen zsúfolt és szerteágazó. Most, hogy megszülettek az unokáim, velük újrakezdődnek az ad-hoc zenélések is. – Mint Ezüstgyopár-díjas pedagógust kérdezem, hogyan lehet a zenét, ezen belül is a régizenét megszerettetni a fiatalokkal? – A zenét – mint bármi mást – egy tanár akkor tudja közel hozni a gyermekekhez, ha ő maga is szenvedélyesen szereti és hitelesen műveli. A zene hallatlanul gazdag és érdekes interdiszciplináris terület, ezen belül a régizene ablak a múltra és az örök emberire, amely bennünk él. Eleven és izgalmas, a gyermekek szeretik – egyszerűen módot kell adni nekik arra, hogy megismerjék és művelhessék a maguk és mások örömére.


ÉLMÉNY

Potozky László: Éles tét, miközben elborzadunk tetortárs író, sőt, fiatal tein. Érzelmi világa sivár, egy kortárs és magyar, sőt, ernagy, kopár, szürke placc, amit délyi magyar: ő Potozky megpróbál mindenfélével beLászló, aki Csíkszeredában tölteni, de senki és semmi nem született, és legújabb kötetéelégíti ki, nem szünteti meg a vel berobbant a magyarorszábenne lévő ürességet. gi szépirodalom világába. Kapcsolatot létesít egy A regény főhőse és narrászintén egyetemista lánnyal, tora egy egyetemista fiú, aki aki az otthonról küldött zsebbemutatja az egyetemi élet pénzt alkalmi prostitúcióval minden buktatóját, és olyan egészíti ki. Ettől a kapcsolatképet fest a mai fiatal genetól is naivul azt várnánk, hogy ráció egyik rétegéről, amiről Gálovits Rózsa kimozdítja őket a lelki nyolegszívesebben nem vennénk morból, hogy majd a szerelem tudomást. Mert hihetetlen és megmenti őket. elfogadhatatlan, hogy léteNem fogom elárulni, hogy zik egy ilyen árnyoldala az mi történik velük, inkább azt egyetemista létnek, ami csak ajánlom, olvassák el, és taaz ivászatról, a drogozásról, nuljanak belőle. Tanuljanak a bulizásról és az erőszakról belőle azok a fiatalok, akik épszól. Olyan, mintha ezeknek a fiataloknak az élete egyetlen nagy partiból áll- pen egyetem előtt állnak, vagy elkezdték már, na, ami gyakorlatilag tönkreteszi az egészsé- tanuljanak belőle azok a szülők, akiknek a güket, fizikálisan és mentálisan egyaránt, nem gyerekei valamilyen felsőoktatási intézményis beszélve a lelki traumákról, amiket sokan be járnak, vagy oda készülnek. Tanulságos leelszenvednek. A legborzasztóbb az egészben het még azoknak is, akiknek nincs közvetlen az, hogy a regény tanulsága szerint gyakran kapcsolatuk az egyetemi élettel, de kiderülhet számukra, hogy ez is egy különálló életforma. nem bírnak kiszállni ebből a partiból. Az Éles nagyon kemény könyv, roppant Főhősünk lelkileg sérült figura, és olvasókként végig azt várjuk, hogy történjen vele va- felkavaró, elborzasztó, és hiteles. Az önpuszlami, ami kirángatja a saját maga által emelt tításról szól, ez az írás figyelmeztetés lehet falak közül, a fájdalomból, a szürkeségből és mindenkinek, óvatosságra int, és odafigyelésa magányból. Végigszenvedjük vele a történe- re késztet.

www.noileg.ro

77


Mindenkit vár a nagyváradi vár! Ha nyár, akkor Szent László Napok – mondják ma már egyre többen a Partiumban, hiszen a június 18–26. között immár negyedik alkalommal megszervezett nagyváradi kulturális fesztivál bebizonyította létjogosultságát, és nem csak a város, hanem az egész térség ünnepévé nőtte ki magát. A szervezés hajrájában Mihálka Melinda programfelelőssel beszélgettünk.

a sok mosolynak, köszönetnek, gratulációnak és bátorításnak. – Sokan irigylik azokat, akik a fesztiválok során állandóan a sztárok között lehetnek. Beavatsz néhány kulisszatitokba? – Ó, akadt néhány kedves kérés, és abból kialakult történet… Szereztünk már egész alakos tükröt fénnyel, fodrászt, asztalt, forróvizet, jeget vagy kisméretű hűtőt. Ezek nem tűnnek

Visszavár a vár!

– Így május végén, gondolom, már az utolsó száz méteren van a szervezői munka. Eddig tartott vagy csak ezután jön a neheze? – Szerencsére már van tapasztalatunk, így jó féléve elkezdtük a munkát, és a sok „mi lenne ha …”-ból, vagy „mit szólnátok ahhoz, hogy…”-ból mára letisztult, végleges programlistánk lett. A kezdésig pedig még van egy kis hajrá, pontosítunk, tisztázzuk az elmaradt kérdéseket, aztán pedig izgulunk. – Ez már a negyedik Szent László Napok, bőven gyűltek tehát tapasztalatok. Mi az, amire a legszívesebben emlékszel? – Talán az első Szent László Napok sikerére – és persze az utána következőkére is –, mert bebizonyosodott, hogy nagy igény van egy ilyen színes rendezvényre. Jó látni, ahogyan az ötlettől eljutunk a megvalósításig, összeáll egy 45 ezer embert megmozgató fesztivál. És természetesen örülünk

78

A Szent László Napok egy átfogó kulturális seregszemle, melyen a legkisebbektől a nagyszülőkig mindenki talál izgalmas programot. Lesz kézművesvásár, sok-sok gyerekprogram, jurta, örömfőzés és népszerű fellépők, többek között Koncz Zsuzsa, Palya Bea, az Ismerős Arcok, a Republic, a Pribojszki Mátyás Band vagy a Milagro Santana Tribute Band. További részletek az esemény honlapján (www. szentlaszlonapok.ro), illetve Facebook-oldalán (www. facebook.com/NagyvaradiMagyarNapok) találhatók. nagy óhajnak, de ha egy fél órád van a megoldásra, akkor bizony kell egy kis leleményesség. De kellenek ezek a kis izgalmak, edzenek minket is. – Ha két mondatban kellene ajánlanod az idei fesztivált valakinek, aki még soha nem vett részt rajta, mint mondanál? – Mondhatnám azt is, hogy a Partium legszebb középkori várában, izgalmas kulturális, családi és szórakoztató programok várnak. De inkább azt mondom, hogy a Partium legszebb középkori várában izgalmas kulturális, családi és szórakoztató programok várnak. De inkább azt mondom, hogy lesz itt sok barát és ismerős, móka és kacagás, és a kellő pillanatokban komolyság is. Mindenkit vár a nagyváradi vár, töltsük be a teret! Ünnepelni jó, hát ünnepelj velünk!


FILMAJÁNLÓ

A felolvasó

ÍRTA: ILONA JÁNOS, AZ ARADI CSIKY GERGELY FŐGIMNÁZIUM INFORMATIKATANÁRA

958, Neustadt, Nyugat-Németország. A tizenöt éves Michael Berg rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Gyógyulása után a fiú felkeresi a nála húsz évvel idősebb Hannát, hogy megköszönje a segítséget. Szenvedélyes viszony szövődik kettejük között, s a testi gyönyör mellett (előtt) a „fiúcska” rendszeresen felolvas a könyveiből. Aztán a nő váratlanul eltűnik a városból. Nyolc évvel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásán a vádlottak között látja viszont kamaszkori szerelmét, Hanna Schmitzet… A felolvasó erősen megosztó film egy erősen megosztó regényből. Bernhard Schlink sokszorosan díjazott könyvét hétmillió példányban adták el, 39 nyelvre fordították le, és több német tartományban a tananyag része lett. Ám kemény bírálatokat is bőven kapott, merthogy némelyek szerint relativizálja a bűnösséget, és szimpátiát kelt a tettesek iránt. Stephen Daldry adaptációja nem holokausztfilm. Ismertnek feltételezi a XX. század legpokolibb történéseit, de azok ügyében nem kíván igazságot tenni, bűnbakot találni, sem felmenteni. A társadalom arra irányuló riadt próbálkozását mutatja be, hogy megértse a megérthetetlent, feldolgozza a feldolgozhatatlant. A felolvasó a múlt megismeréséről, birtokba vételéről, kollektív és személyes önvizsgálatról szól. Kérdéseket tesz fel, csöndesen, de határozottan. www.noileg.ro

Például azt, hogy képesek vagyunk-e érzelemmentesen, csakis az adott kor törvényei alapján megítélni, hogy ki mennyire bűnös? Éppen erről szól a film intim, szerelmi vonulata. Hiszen Michael nem egy volt náci lágerőrbe és tömeggyilkosba szeret bele, hanem egy vonzó nőbe, aki befogadja őt, és aki által (több értelemben is) felnőtté válik. És akin a bírósági per döntő pillanatában még segíthetne, de nem teszi, mert ő is fél felvállalni a múltat és egykori titkos kapcsolatukat. Cserbenhagyja Hannát, s ezzel maga is bűnössé válik. Volt, nincs ártatlanság. Röhrig Géza mondta az idei budapesti Élet menetén: „A Soá az a történelemben, ami a relativitáselmélet a tudományban. Senki nem érti, és mindenkire vonatkozik.” A felolvasó is ezt, a holokauszt, a még élő múlt feldolgozhatatlanságát és a róla szóló diskurzus lehetetlenségét körvonalazza éles párbeszédeken, csodálatosan fényképezett arcokon, tétova tekinteteken keresztül. Kate Winslet megérdemelte szerepformálásáért az Oscart (túlmaszkírozott időskori arc ide vagy oda), de Ralph Fiennes, a fiatal David Kross és a fontos epizódszerepben feltűnő Bruno Ganz jelenléte is erőteljes. A hangulatot végig hordozó zenéről (Nico Muhly) nem is beszélve. Az apró, de bosszantó hibáktól (pl. német helyett angol nyelvű kézírás mindenütt) kis jóindulattal eltekinthetünk. Tényleg érdemes megnézni, avagy újranézni!

79


KULTÚRKÍNÁLÓ A székelyföldi művészetkedvelőknek ritkán van lehetőségük szobrászati kiállításokat látni. Ebben a hónapban azonban ez a hiány pótolható: június 7-én 18 órakor nyitja meg Kovács Árpád művészettörténész Lakatos László szobrászművész kiállítását a csíkszeredai Megyeháza Galériájában. A különleges tárlat június 23-ig látogatható.

Az év legnagyobb retrópartijaként hirdetik a We love retro koncertsorozatot. Leginkább azoknak szól, akik a 80-as és 90-es években voltak fiatalok: az egykor iskolabulik és kazettafonos zenehallgatás hangulatát ígérik a valamikori diszkónemzedéknek. Ha emlékszel még, kicsoda Dr. Alban és Mr. President, ha neonszínű, „susogós tréningben” ráztad magad te is anno Bonnie Tyler, a Smokie vagy a No mercy dalaira, ott a helyed június 16–18. között a kolozsvári Sportcsarnokban!

Második alkalommal lesz Maris Feszt a marosvásárhelyi Weekend-telepen, június 17–19. között. A rockzene rajongóit jó muzsikával, hideg sörrel várják, s remélhetőleg vagány emberek lesznek kint a koncerteken. Addig is: Rock ON!

A barokk hangulatát idézik az idei Bonchidai Bánffy- kastély Napok június 11–12-én. A Barock 2016 rendezvénysorozat különböző kiállításokat, alkotóműhelyeket, gyerektevékenységeket és kerekasztal-beszélgetéseket ígér, emellett színházi előadásokon, filmvetítéseken vehetünk részt, és egyszerű, de annál különlegesebb program lehet a vezetett séta is a kastély körül.

Június 25-én, a nyári vakáció első napján Gyerekfesztivált szervez az Innovatív Oktatásért Egyesület Kolozsváron, a Romulus Vuia falumúzeumban. 60 program zajlik egy időben, ezek elsősorban a 3–13 éveseknek szólnak, a legkisebbeket pedig baba-mama pihenő várja. Részletes információk a www.gyerekfesztival. ro honlapon!

Negyedik kiadásához ért a Jazz in the Park fesztivál, június 27–július 3. között ismét ígéretes programokkal csalogatják mindazokat, akik pihenésképp a zöldbe vágynak. A rendezvények központi helyszíne a kolozsvári Sétatér lesz, több színpadon számos hazai és külföldi fellépő műsorát ígérik a szervezők.

80


Július 8–10. között lesz, de már most érdemes beírni a naptárba: első alkalommal tartanak Gézengúzok Gyerekfesztivált a nyárádszentlászlói Pásztortűz Panzió és Gyermektábor területén. A szervezők – akik egyébként a Nőileg szerkesztőinek férjei – célja az 1–12 éves gyerekek személyiségfejlesztése, a közösségi érzés kialakítása és formálása a kicsikben, erősítése a nagyokban. Ügyességi-, logikai-, készség- és képességfejlesztő játékok lesznek, valamint kézműves tevékenységeket, oktatást, közös éneklést, táncházat, koncerteket és jókedvet kínálnak. Több infó a www.gezenguzok.ro oldalon található. A mi gézengúzaink ott lesznek!

Idén július 2-án lesz az Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói nyeregben. Reggel 9 órakor tartják Csíkszereda központjában az ünnepi körtáncot, majd azt követően a közös felvonulást Somlyóra. A kegytemplomban 11 órától lesz a szentmise, a Kis- és Nagysomlyó hegyek közti nyeregben egész nap kézműves

www.noileg.ro

vásár és mesterségbemutató várja a látogatókat, a néptánccsoportok előadásai pedig 13 órakor kezdődnek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora 15 órakor lesz, és a már hagyományos közös fotót 16 órakor készítik. Székelyföldi leányok és legények, elő a székely ruhákkal!

81


82


{Gyógyír

Elő a szandállal, no meg a csupasz lábakkal! Ha nyár, akkor lenge szoknya, strandruha, és persze nyitott lábbelik – a cipők, csizmák, bakancsok mehetnek a szekrény aljába! Jöjjenek a csinos szandik, színes, laza papucsok! Nem mindegy azonban, hogy milyen lábon állunk bennük. Benőtt köröm, bütyök, bőrkeményedés vagy repedezett sarok... Nos, inkább zoknit húznánk, hogy senki ne lássa a lábfejünket, pedig tudjuk, hogy a szandál-zokni párosítás nagyon ciki. Mit tegyünk hát a szép, selymes bőrért, lábakért? Kihez forduljunk? A Nőileg utánajárt. ÍRTA: TAKÁTS ÁGNES, T. KOÓS IMOLA, PÁLFI KINGA FOTÓ: KISS BEA elyek azok az elváltozások, amelyeket még a pedikűrös orvosolni tud, és mikor kell feltétlenül bőrgyógyászhoz fordulni? Lássuk a részleteket. A pedikűrös leginkább esztétikailag tud segíteni, hogy a köröm és a láb szép látványt nyújtson – magyarázza Lévai Timea aradi manikűrös, pedikűrös. A hideg hónapokban sokan elhanyagolják a lábukat, egyáltalán nem fordítanak rá figyelmet, aztán mikor lekerül a zokni, csukott cipő, és „előbuggyannak” a problémás lábujjak, akkor keresik fel a pedikűröst. Ritka az, aki télen-nyáron megfelelően ápolja a lábát. Berepedezett sarok, bőrkeményedések, benőtt lábkörmök – a pedikűrös legtöbbször ezekben szokott segíteni, na meg a szép, esztéwww.noileg.ro

tikus látványt nyújtó lakkozás is az ő feladata. Tanácsokkal szolgálhat egy sima körömgomba esetén is, amit strandról, szaunából, szinte bárhonnan összeszedhetünk. Elmondja, hogy mivel és mennyi ideig kell kenni, de ha komolyabb a baj, és a köröm nem csak berepedt, töredezett, hanem megvastagodott és megsárgult, akkor már bőrgyógyászhoz irányít, aki megállapítja, hogy pontosan milyen fajta gombáról van szó, majd annak függvényében felírja a kezelést. A körömgomba ugyanis a leggyakoribb problémák közé tartozik – mondja dr. Németh Enikő kolozsvári bőrgyógyász. Bárkinél előfordulhat, de gyakrabban jelentkezik azoknál, akik vérkeringési zavarokkal, érszűkülettel, cukorbetegséggel küszködnek, és elég nehezen kezelhető. Ha

83


Lévai Tímea manikűrös, pedikűrös

a köröm csak részben károsult, gyógyulást várhatunk a helyi gyógymódoktól, azaz kenőcsök, oldatok alkalmazásától, de ha a gombásodás átterjedt az egész körömre, vagy netalán érinti az összes lábujj körmét, akkor már csak a szájon át alkalmazható gombaölő tablettáktól remélhetünk gyógyulást, de a siker még így sem százszázalékosan garantált – magyarázza a doktornő.

Gyakori bőrproblémák a lábon – kiváltó okok Bőrgomba, körömgomba, tyúkszem, szemölcs, vagy ahogy mifelénk mondják, sümölcs, bőrkeményedés – ezek a legelterjedtebb elváltozások a lábon, lábfejen, lábujjakon, de előfordulhat ekcéma, allergia, többfajta vírusos vagy baktériumos fertőzés – részletezi a bőrgyógyász. Az egészséges, fiatal szervezet bőre általában hatékonyan tud harcolni a kórokozók ellen, ám a lábunk hátrányos helyzetben van, mivel a nap túlnyomó részében cipőbe kényszerül. A gombás fertőzések elterjedéséhez pedig három feltétel szükséges: sötétség, nedvesség, meleg. Ez mind jelen van a több órán át viselt cipőben. A gombásodás elkerülése érdekében a bőrgyógyász azt ajánlja, hogy gyakran

84

váltsunk cipőt és zoknit, viseljünk szellős lábbelit, és igyekezzünk szárazon tartani a lábat, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy csökkentsük az izzadást. A sümölcs (szemölcs) kisebb-nagyobb, kemény bőrkinövés a test különböző részein. Általában vírus okozza, amelynek különféle típusai hemzsegnek a környezetünkben, így ez a fajta bőrfertőzés nagyon gyakori a lábon. A bőrkeményedés, tyúkszem mechanikai inger hatására jön létre, bizonyíték erre az is, hogy mindig nyomásfelületeken alakulnak ki, rendszerint a láb- vagy lábujj ízületeinél. Ezért rendkívül fontos szempont, hogy kényelmes, „lábbarát” cipőt viseljünk, és orvosoljuk az esetleges ortopédiai problémákat. – A bőrkeményedést azonban nem ajánlatos sűrűn leszedni, mert annál gyorsabban visszanő – figyelmeztet Lévai Timea. – Aki hibrid zselés-körömlakkos pedikűrért fordul hozzám, annak elég 3–4 hetente jönni, de vannak olyan kuncsaftok is, akik egy évben kétszer jelent-

Lábápolási tippek és tanácsok – mit mond a pedikűrös – Télen ne lakozzuk a körmeinket! A lábunk úgyis be van bugyolálva zokniba, csizmába, ne terheljük még a lakkal is, hagyjuk szellőzni a körmöt! Ilyenkor is takarítsuk a talpat és a sarkat! – A lábápolás otthon is megoldható egyszerűen és olcsón: heti 3–4 alkalommal, legalább fél órán keresztül áztassuk lábunkat szódabikarbónás vízbe! Ez „kön�nyíti” a megterhelt lábakat, és a körömgomba hatékony ellenszere is. – Fürdéskor, zuhanyzáskor, miután habkővel megdörzsöltük a talpunkat, sarkunkat, krémezzük be vastagon. De nem mindegy mivel! A legjobb a körömvirágkenőcs, amely A- és E- vitamint tartalmaz, és nagyon jót tesz a bőrnek. Krémezés után húzzunk a lábunkra egy száz százalékban pamut zoknit, hogy a krém kifejtse a hatását!


keznek, tehát teljes mértékben a kliens igényeitől függ, hogy milyen gyakran látogatja a pedikűrszalont – teszi hozzá. A lábon, lábfejen, lábszáron jelentkezhet allergia és ekcéma is. Ezt leggyakrabban a cipő anyaga váltja ki (bőr, gumi), de megjelenhet egyéb idegen anyag miatt is, amelyekkel bőrünk érintkezik, ilyen például a cement vagy a mész azoknál, akik építkezésen dolgoznak. Emellett előfordulhatnak az egyénnel veleszületett vagy multifaktoriális betegségek is. Dr. Németh Enikő bőrgyógyász ide sorolja a talpbőr- megvastagodásokat, keményedéseket, a hámlást és a pikkelysömört. Ezek megjelenése nem befolyásolható, de megfelelő kezeléssel a tüneteket javíthatók. Szintén ebbe a csoportba tartozik a benőtt köröm, ami ugyancsak gyakori a bőrgyógyászati rendelőbe látogatóknál. – Ilyenkor a köröm széle, sarka benő a húsba, felsérti, amitől az megduzzad, befertőződik, fáj, levedzik, gennyedzik. Szükség lehet akár radikális kezelésre, azaz sebészeti beavatkozásra is. Hogy megelőzzük a bajt, figyeljünk oda, amikor cipőt vásárolunk, az orra legyen széles, tágas, semmilyen irányba ne nyomja a lábujjakat és a körmöket. Gondoljunk elsősorban a nagylábujjunkra, mert legtöbbször ezen jelentkezik a baj – figyelmeztet a bőrgyógyász.

Nyakunkon a strandszezon – mire figyeljünk? Elég pár percre papucs nélkül sétálni a strandon vagy az uszodában, és a gomba már meg is talál. Szinte mindenütt jelen van, bárhol ös�szeszedhetjük: zuhanyzóban, öltözőben, illemhelyen. Megtámadhatja a bőrt vagy a körmöt, vagy mindkettőt egyszerre. A gombás fertőzések közül a leggyakoribb a lábgomba, amelynek tünetei a kellemetlen, viszkető érzés és hámló, hólyagos bőr. Mint ahogyan korábban említettük, a gomba könnyen beköltözhet a körmünk alá is, ahonnan nagyon nehéz kiirtani. Nem látszik meg azonnal, és amikor látszani kezd, akkor már jó fél éve ott van. Gyógyszerrel, kenőccsel történő kezelése pedig igencsak hosszadalmas, eltarthat hónapokon keresztül is – mondja Lévai Timea. Bár a lábwww.noileg.ro

és körömgombát nehéz megelőzni, mégis azt javasolja, hogy strandolás után fertőtlenítsük a lábat különböző, ezt a célt szolgáló készítményekkel, de korántsem biztos, hogy elkerüljük a fertőzést. Fontos, hogy mindig hordjunk papucsot, és töröljük szárazra a lábunkat. A lábon jelentkező sümölcsöket legkön�nyebben uszodában vagy strandon kapjuk el,

Lábhigiéniai követelmények – mit mond a bőrgyógyász – Fontos, hogy rendszeresen tisztálkodjunk, gondosan töröljük szárazra a lábakat, figyelve a lábujjak közötti hajlatokra is! Akik visszatérő lábgombásodással küszködnek, a szárításhoz használjanak hajszárítót! – Vágjuk rövidre a körmeinket! – Viseljünk szellős, kényelmes, „lábbarát” cipőt! Így könnyen megelőzhetjük az izzadás által elősegített vírusos vagy gombás bőrfertőzéseket, de a benőtt körmök vagy körömsérülések megjelenését is. – Egy szezon alatt hordjunk több pár cipőt, cserélgessük ezeket! – Ha erőteljesebben izzad a lábunk, naponta többször is cseréljünk zoknit! – Az uszodában, strandon mindig tartsuk be a higiéniai szabályokat! – A talp és a sarok szárazságának, felülvastagodásának, berepedezésének meg­ elő­zésére használjuk a gyógyszertárakban, szakboltokban kapható hámlasztó, puhító krémeket!

mivel a kiázott vagy mikrotraumákat szenvedett bőr fogékonyabb a fertőzésre. Elkaphatjuk akár a zuhanyzóban vagy más törölközőjén keresztül is, aztán pedig nagyon könnyen terjed. Éppen ezért a bőrgyógyász azt ajánlja, hogy fordítsunk nagy figyelmet a higiéniára, úszás, medencehasználat előtt és után azonnal zuhanyozzunk le, ilyenkor minél kevesebb időt töltsünk papucs nélkül.

85


{Poggyász

TETSZETT...

KERC:

kora gótikus csoda Fogarasföldön Amikor egy jó pár éve először tévedtünk Kercre, döbbenten bámultam az egykori ciszterci apátság és kolostor romjait. Itt van ez a csoda, és alig tudunk róla – gondoltam. Ma már egyre többen keresik fel az azóta gyönyörűen rendbe tett épületmaradványokat és a környéket. Megéri. Újfent szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy bizony a sötétnek nevezett középkorban nálunk is születtek látványos épületek. ÍRTA, FOTÓZTA: ASZTALOS ÁGNES

ogaras és Nagyszeben között, a főúttól jobbra letérve, az Olt folyó mellett terül el a szép kis falu. Évszázadokig főleg szászok népesítették be, ez jelentősen befolyásolta a település kinézetét, amely ma ismét régi fényében ragyog. A jellegzetes, kifelé zárt szász porták, a széles utak, a sok virág már önmagában szép látvány. És akkor még nem láttuk a csodát, ami egyszer csak előbukkan: a ciszterci rend legkeletibb, s egykor Erdély, Fogarasföld legjelentősebb kolostora romjaiban is lenyűgöző. Áll még az apátsági templom egykori homlokzata a később hozzáépített toronnyal, a késő román kori, kora gótikus elemeket viselő, gyönyörű faragásokkal díszített bejárat fölött a hatalmas rózsaablak helye is segít elképzelni az egykor itt magasló épületet. A hajók falai romokban maradtak fenn, de a szentély viszonylag ép. Ezt szász evangélikus templommá alakították át valamikor, ma is ekként működik. Emeletnyi magasságban állnak még az egykori kolostor falai, a

86

kerengő egy falszakasza, a káptalanterem egyes részei. Gyönyörű, magas művészi tudással faragott, már javában gótikus jegyeket viselő csúcsíves ablakok nyűgözik le a látogatót, aki próbálja felmérni, hogy milyen is lehetett fénykorában az egykori jelentős méretű egyházi épületegyüttes. A főhajó területe ma füves, virágos, mint egy belső udvar, és katonasírok találhatók benne. Az egész rom annyira nyugalmas, meghitt hangulatot áraszt, hogy a régi építészeti emlékek kedvelőinek érdemes több időt szánniuk a látogatásra. A kolostort Imre király alapította 1202 körül. A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy kezdetben a mai Franciaország területéről érkezett szerzetesek népesítették be az apátságot, akiknek fő feladatuk a kereszténység őrzése, terjesztése volt. Emellett kultúrát, műveltséget, magas szintű gyakorlati tudást is „hoztak” magukkal az Európa számos szegletéből idesereglett ciszterci barátok. Királyi adományként több birtok került a rend tulajdonába, földet műveltek, szőlőt termesztet-


ban az a szép, hogy szinte látom a kultúra kisugárzását a falak mögül. Elképzelem, hogy valahol távol megszületik a gótika „divatja”, és szerzetesek, vándorló építőmesterek közvetítésével nem is olyan sokára megérkezik ide, Erdélybe is, mert nemcsak a szász, hanem a székelyföldi templomokon is felfedezhetünk számos olyan elemet, amelyek mutatják: nem sokkal maradtunk el egykor (sem) az események, a kultúra főbb sodrától. Néha kissé szerényebb formában és méretekben, de értékes épületek születtek ezen a tájon is, és évszázadokat átvészelve még ma is állnak. Ha már errefelé visz az utunk, Brassó irányába haladva, kissé fennebb, érdemes egy másik építészeti érdekességet is felkeresni, ehhez Sárkány mellett kell letérni a főútról. Fentebb már említettem Halmágyot, amely egy apró magyar falu a ma már inkább román (egykor szász) tengerben, és nagyon régi templommal büszkélkedhet. Az inkább román kori stílusjegyeket viselő, az 1200-as évek második feléből származó építményen már feltűnnek a gótikus csúcsívek is

tek, mindezt megtanították a környék lakosságának is. A XIII. században jelentős építőműhely is működhetett az apátságban, az itt tanult, innen elkerült építőmesterek keze nyomán szinte szétsugárzott a korai gótika a térségben, a kerci „stílus” ismerhető fel számos, valamivel később épült templomon, ilyen például a brassói Szent Bertalan- templom, vagy a prázsmári, a halmágyi. Nagyjából két évszázadig virágzott a kolostori élet, majd törökök, tatárok dúlták, aztán (a szakirodalomban több, egymásnak ellentmondó ok is szerepel) megszűnik a kolostor, a szerzetesek szétszélednek, az épületegyüttes a XIV. században pusztulásnak indul. Számomra az ilyen jellegű középkori romokwww.noileg.ro

– valószínűleg Kerc hatására. A templomkertben egy jóval későbbi kedves érdekesség fogadja a látogatót: Erzsébet királyné, Sissi talapzatra helyezett mellszobra.

87


ÚTINAPLÓ

LAOSZ Mi jut eszünkbe az országnév hallatán: Laosz? Őszintén, nekem korábban nem sok. Van, aki tudja, hogy a millió elefánt országa, mások esetleg azt, hogy a vietnami háború egyik elszenvedője – kétmillió tonnányi bombát dobtak rá. Laosz mindezen felül az a hely, ahol a kalandvágyók, de a kisgyerekes családok is találnak kedvükre valót.

a mosolygó emberek országa

ÍRTA: SZÉKELY -VARGA EDINA FOTÓ: NAGY LÓRÁNT ZOLTÁN

átizsákkal vágtunk neki Laosznak. A titka: minél könnyebb, annál jobb, mégiscsak naponta cipeljük, a világ másik felén. Egy hátizsák itthon egy hétvégi kirándulásra sem elég. De Ázsia más világ. Itt meg kell tanulni elengedni. Olyan világrész ez, ahol a helyiek nincstelensége naponta arcul csap. Laosz kicsi, de sokat megélt ország. Hétmillió lakosa van, nagy részük elképesztően fiatal, egyes adatok szerint a lakosság harmada 15 éven aluli. Ennyi gyereket valóban nem láttam sehol, szinte minden családban ringatnak egy kisbabát. Az idelátogató úgy érzi, hogy jó szomszédok vagy család körébe érkezett: a helyiek mindent kint végeznek, életüket nem takargatják falak mögött, de az időjárás is segít, télen sem csökken húsz fok alá a hőmérséklet. A családtagok együtt esznek az udvaron, az asszonyok a ház körül mosnak, főznek, varrják a kelmét, a férfiak kint javítják az összegyűjtött limlomot. A laoszi konyha pedig épp olyan, mint a nép: megőrizte önállóságát, noha erős népek veszik körül. Az étel hasonlít a thaiföldihez, a kínaihoz, illetve a vietnamihoz, de sajátosan pikáns, és a friss zöldségek dominánsak. A

88


salátával, mentalevéllel és csírával felszolgált forró húsleves, higgyék el, isteni! Rengeteg látnivalója között az egyik legnépszerűbb a Huay Xai útvonal, mely az északkeleti határátkelőtől a fővárosig halad, Luang Prabang és Vang Vieng városokat érintve. A kaland már a Mekong folyón kezdődik, a hömpölygő folyóóriáson, amit útként használ a lakosság: kétnapos csónakázás a Mekongon bárminél gyorsabban célba visz, és a rossz közutakat is el lehet kerülni. Ezen az útvonalon finomka gyöngyszem a francia gyarmati időket idéző Luang Prabang város építészetével. De útba esik a hedonista, őrült hegyi település, Vang Vieng is, ahova a szokványos vízi sportokon kívül egy szokatlan is vonzza a fiatalokat a világ minden tájáról: a tubingolás. Azaz, a bátrak óriási kerékbelsőn ereszkednek le a folyón vagy barlangok mélyébe vezető patakokon. Számtalan ritka szépségű vízesés szeli át Laosz fodros mészkőhegyeit. A rizsföldek között gombamód emelkedik ki egy-egy érdekes formájú hegy. Könnyen be lehet járni a

www.noileg.ro

laoszi falvakat: a turisták néhány éve merészkednek a kommunista országba, és azóta a lakosság alkalmazkodott. Lakást bárhol lehet találni, robogót bérelni szintén, sőt, jól menő családi vállalkozás a mosoda: a hátizsákos turista alig egy euróért másnap friss ruhákban megy tovább. A látogató aligha érzi, hogy kommunista országban jár, legfeljebb Vientiánban, a fővárosban, ahol az ismerős sarló és kalapácsos lobogó lengedez az épületeken. Noha kemény háborúk pusztítottak itt, aki ide érkezik, élni akaró, mosolygós népet talál.

Az angol költő, Keats szavai jutnak eszembe: soha semmi nem válik valóságossá, amíg az ember maga meg nem tapasztalja. Egész Ázsia ilyen: hallunk róla, elképzeljük, de csak akkor kezdjük megérteni, ha megtapasztaljuk.

89


A HÓNAP PASIJA

Hokibottal

és vonóval

A dombok között megbújó Csíkborzsovában él Nagy Attila feleségével és három gyerekével. A házukat dédnagyapja építette 1930-ban, most Attiláék is itt találtak otthonra. A lakás eklektikus: népművészeti tárgyak keverednek a legmodernebb darabokkal. De mégis passzolnak. Mint ahogyan Attilánál is jól megfér a népzene és a néptánc a hoki mellett. Úgy érzi, élete így kerek: hokibottal, vonóval, és persze a családdal. ÍRTA: SIPOS BETTI FOTÓ: MIHÁLY LÁSZLÓ – Mikor kezdtél hokizni? – Hatévesen, az edzők abban az időben még jártak gyerekeket toborozni az iskolákba, így kerültem a jégre. Ismertem ezt a sportot, mert a családom nagy hokirajongó, mindig is jártunk meccsekre. Egyébként a szüleim művészeti iskolába írattak, és azt mondták, mehet a sport, amíg a jegyeim nem romlanak, így nagyon igyekeztem a tanulás frontján is helyt állni. Közben pedig zenéltem, hegedűn, brácsán és bőgőn játszottam. – Hogyan kerültél Felcsíkra? – A líceum 12. osztályában beválasztottak a csíkszeredai Sportklub felnőtt alakulatába, majd

90

a kötelező katonai szolgálatot a bukaresti Steauanál, vagyis katonacsapatnál tudtam le. A főváros után ismét Csíkszereda következett, majd mikor Brassóban csapat alakult, oda szerződtem. Itt az első két évben sportoltam, majd menedzser lettem, de annak is vége lett. Valószínűleg etnikai okai is voltak ennek, de nem bánom. Éppen akkor épült a felcsíki műjégpálya, ahova igazgatót kerestek, a posztot megpályáztam. Így lettem az intézmény vezetője, és később a Felcsík Sk menedzsere. Igaz, hogy sokkal kevesebb pénzért dolgozom, de legalább „hazai pályán“ vagyok. 2011 óta több lehetőség adódott, hogy komoly


kondíciók mellett máshol vállaljak munkát, de az itthonmaradást választottam. – Miért vállaltad el egy „kezdő” intézmény vezetését? – Mindig a nehéz projekteket szerettem, amiben más nem látott fantáziát. Erre is azt mondták, nem fog működni, falusi környezetben nem fog megélni a sportközpont. Most pedig közel 150 gyerek útját egyengetjük 8-tól 14 éves korig, műkorcsolya, gyorskorcsolya és jégkorong szakág is van nálunk. Edzőként is részt veszek a munkában, de Felcsíkon nem csak az a cél, hogy a gyerkőcöket megtanítsuk korcsolyázni, sportolni. Úgy érzem, közösséget építünk, a fiatalokat itthonmaradásra buzdítjuk, és megpróbálunk jövőképet is felállítani nekik. – Hogyan lettél a népzene szerelmese? – Az én nagy szerelmem a jégkorong. Nem tudok hoki nélkül élni. De a népzene, a néptánc is szervesen hozzátartozik az életemhez, hiszen gyerekkorom óta muzsikáltam. Nekem a legjobb kikapcsolódás egy táncház, amit menet közben a feleségem is megszeretett, akár messzire is elmegyünk egy jó mulatságért. Amikor tudtam, hagyományőrző rendezvények szervezésében is segítettem, mert nagyon fontosnak tartom a népi kultúra ápolását. – Úgy tudom, a lagzitok is jó mulatósra sikerült! – Három zenekart hívtunk, hogy folyamatosan szóljon a muzsika. Reggel 6-ig táncoltunk, nótáztunk, aztán hagytuk, hogy egy órát aludjon a násznép, majd 7-kor felkeltettünk mindenkit, és folytattuk a mulatást. Huszonnégy órán keresztül tartott a lagzink, látszott is mindenkin, de szép élmény volt. – Három gyereketek, és ezzel együtt amolyan olaszos temperamentumú és hangerejű életetek van. Hogyan tudjátok menedzselni a mindennapjaitokat? – A feleségem, Mesi nagyon ügyes ebben. A munkám miatt sokat vagyok úton, sokszor a hétvégét sem töltöm itthon, így a gyereknevelésben őrá hárul a nagyobb teher. Ő képzőművész, kerámikus, de két hónapja született meg két lány után a fiunk, így most babázik, és közben babzsákokat készít, amikor van egy szusszanásnyi ideje. www.noileg.ro

– Mikor teszed jégre a lányaidat? – Ó, már voltak! A négyéves, de a kétéves is. Jó érzés látni, ahogy ügyeskednek. Bár a fiam még pelenkás, azon gondolkodtam, nem zárom ki, hogy hokista lesz. Erőltetni nem fogom, de ha az apjára ütött, a jég szerelmese lesz. – Szerinted mitől férfi a férfi? – Nem az izommenyiségben látom ennek a kulcsát. De én mondjuk nem is az az otthon mindent megoldó, polcszerelő típus vagyok. Ezt általában a feleségem, sokszor édesapám oldja meg, tehát ebből a szempontból sem vagyok tipikus férfi. Úgy gondolom, ha tudsz családfőként viselkedni, gondoskodni a szeretteidről, példát mutatni, és a munkahelyeden is megállod a helyedet, dolgozol keményen a kitűzött céljaidért, akkor nincs, miért szégyenkezned.

– Mi az a tulajdonság egy nőben, amitől falnak mész? – Ha morcos. Kommunikáljon! Mondja el, mi a baja, ne én találgassam. Ne merkeljen, beszéljük meg, és oldjuk meg a problémát. – Mit tisztelsz egy nőben? – Ha önálló, ha egyéniség. A gyerekek mellett legyen saját karrierje, hivatása, legyenek sikerélményei. Nekem nem fontos, hogy kiszolgáljon, például ha hazaérek, elém tegye az ételt. Jólesik, persze, de ha nem úgy sikerül, előveszem, megmelegítem magamnak. Nem szeretem, ha egy nőt alárendelnek egy kapcsolatban. Ha a saját útját járja, amellett, hogy jó anya, és össze tudja tartani a családot, a maximális tiszteletem az övé!

91


{Ökotrend

MILVUS – Madarat lehet véde(t)ni velük FOTÓ: RAB ZOLTÁN

Ha tavasszal vidéken barangolunk, figyelemmel kísérhetjük, hol bukkan fel egy-egy gólya, mely fészkek telnek meg újra élettel, s ahogy múlik az idő, hol lesz egyre népesebb a madárcsalád. Ha pedig a lakók újra elköltöznek, számíthatunk a tél közeledtére. Az átlagembernek a madarak nem jelentenek többet egy-egy vidám pillanatnál, röpke találkozásnál. Vannak, akiknek ennél sokkal többet: védik, megfigyelik, ha kell, akkor gondozzák, gyógyítják őket. A madarak szakavatott őre a marosvásárhelyi Milvus Csoport. ÍRTA: DÁVID PANNI

991-ben hét fiatal marosvásárhelyi madarász gondolt egy merészet, és úgy döntött, szenvedélyüket hivatássá kovácsolják – így született meg a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesületet. Akkoriban a madarak megfigyelésén volt a hangsúly, az azóta eltelt 25 év alatt azonban egyre bővültek a tevékenységi körök, és ma már a romániai természetvédelem számos területén aktívan jelen vannak. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek projektjeik népszerűsítésére, igyekeznek közelebb vinni az embereket a természethez. Ennek fontosságáról és az ezt

92

célzó programokról Papp Tamással, a csoport egyik alapító tagjával és jelenlegi elnökével, valamint Papp Judith és Komáromi Réka munkatársakkal beszélgettünk.

Megfigyelőkből aktivisták Eleinte a madarak megfigyelése volt a cél, fokozatosan kezdtek el természetvédelemmel foglalkozni. „Hiába figyeled a madarakat, ha közben elfogynak. Szemmel láthatólag néhány helyen, ahová kijársz, kevesebb lesz, vagy megszűnik az élőhely, s akkor rájössz, hogy jó lenne valamit tenni ez ellen” – eleveníti fel Tamás a kezdeteket.


Varázslatos reggel. Lukács Gábor felvétele

Az első 8-10 évben még gyerekcipőben járt az Egyesület. A 2000-es évektől kezdve már lehetett pályázni, az igazi változást azonban az jelentette, amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Attól kezdve voltak anyagi források a profi munkára, csapatépítésre. Ma már 20-30-an vannak, elsősorban biológusok és ökológusok. „Néhányan túlképzettek a feladatukhoz, de az adminisztratív munkát is el kell valakinek végeznie” – mondja Tamás nevetve. Bár ma már emlősökkel és hüllőkkel is foglalkoznak, legfontosabb tevékenységi területük továbbra is a madarak megfigyelése és védelme. A cél, hogy a törvénykezésbe is bele tudjanak szólni, például a vadásztörvénybe, de a mezőgazdasági törvényekbe, támogatásokba is, ugyanis a mezőgazdaság nagymértékben befolyásolja azt, hogy a madárfajok, populációk élete hogyan alakul – a legjobban csökkenő állatfajok a mezőgazdasági tevékenységhez köthetők. A szántóföldeken költő vagy táplálkozó madarak számára, mint például a pacsirta vagy a sárga billegető, a nagyüzemben működő farmok, monokultúrák étel nélküli terített asztalok. Ezek a területek a biodiverzitás szempontjából sivatagok. www.noileg.ro

Hatni a közvéleményre Az erdélyi tájra még a kisebb parcellákban megművelt területek a jellemzőek, amik a fajok fennmaradása céljából is előnyösebbek. Sok föld helyi kisgazdák kezében van, akik jobban odafigyelnek környezetükre, szólnak például a méhészeknek, ha vegyszerezni készülnek, hogy ne engedjék ki az állatokat. Ezért lenne fontos egy számukra előnyös, agrár környezetvédelmi támogatási rendszer. Ahhoz azonban, hogy a környezetvédők hatni tudjanak az EU-s törvénykezésre, konkrét adatokra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen az állományfelmérés, de kevés a megfelelő szakember. Nagyon jól kell ismerni a madarakat, hogy meg lehessen állapítani, hogy csökken-e az állomány, valóban veszélyben vannak-e, illetve tudni kell, hogy mire van szükségük, hogy megoldásokat lehessen keresni. Veszélyeztetett fajok esetében lehet pályázni. „Ez az egyetlen használható fegyver” – mondja az elnök. Gyakran több éven keresztül visszajárnak ugyanabba a pontba, a napnak ugyanabban a szakában, hogy össze tudják hasonlítani az állományokat, és statisztikailag összemérhető adataik legyenek. „Az emberek sokszor furcsán néznek, ha elkapnak hajnali ötkor

93


Légies tánc. Radimir Siklienka felvétele természettől, a tájékozatlan emberek pedig kárt is okozhatnak. Előfordult például, hogy segítőkész tűzoltók egy tojásokkal teli fészekbe tettek egy felnőtt, idegen gólyát, akit sérült fiókának néztek. Az emberek tájékoztatását szolgálja majd, ha elkészül, Románia madáratlasza – ezen dolgoznak épp, és önkénteseket keresnek a munkához.

Segítségnyújtás országos hálózata

a kukoricaföldjük közepében madarak megfigyelése közben” – meséli nevetve Tamás. Arra azonban nincs idő, hogy mindenkinek elmagyarázzák, mivel is foglalkoznak éppen.

Gólyák – a kamera sztárjai Ha a házunk közelében található gólyafészek évről évre megtelik élettel, de egyszer csak nem térnek vissza a lakók, óhatatlanul elgondolkodunk azon, mi történhetett velük. Ha életünk részévé válnak, elkezdünk törődni a sorsukkal. Az emberek hozzáállása döntő lehet természetvédelmi kérdésekben, éppen ezért a Milvus Csoport munkájának egyik legfontosabb szegmense a népszerűsítés. Tavaly például kamerát szereltek egy sáromberki gólyafészekre. Nagy sikere volt. A tojások lerakását, a költés időszakát, a kisgólyák cseperedését öt hónap alatt több mint 300 ezer érdeklődő kísérte figyelemmel. „Egyetlen fészek folyamatos megfigyeléséből nem származik sok információ, viszont fontos, hogy az emberek megértsék és megszeressék a madarakat, ugyanis azt védik meg, amit szeretnek” – magyarázza a biológus. „A kevésbé népszerű fajokat, például a varjakat, denevéreket, nehezebb megvédeni.” Az pedig, hogy az átlagembernek milyen a hozzáállása, a politikusok döntéseit is befolyásolja. Vidéken lakó idős emberek pontosan tudják, melyik fészkek foglaltak, megérkeztek-e időben a madarak, figyelnek rájuk. Az ő segítségüket igénybe veszik néha a megfigyelésekkor. Sokan viszont eltávolodtak a

94

Eredeti gondolatukhoz visszatérve, hogy nem elég a megfigyelés, konkrét cselekedetekre van szükség, a Csoport tagjai más területeken is számítanak az önkéntesek segítségére. Nemrég zárult le egy rehabilitációs projekt, melyet 2015 márciusában indítottak a Vets4Wild Egyesülettel partnerségben. Rehabilitációval több mint tíz éve foglalkoznak, azonban fejleszteni kellett az infrastruktúrát. A cél az volt, hogy létrehozzanak egy országos hálózatot, hogy minden megyében legyen egy személy, aki segít a sebesült állatokon. Bár nem sikerült az összes megyét bevonni, minden régióból voltak jelentkezők. A pályázatnak köszönhetően sikerült a nyárádszentsimoni rehabilitációs központot is fejleszteni. „Négyen dolgozunk etetőként a központban, a mi számaink eddig is fel voltak tüntetve a honlapon, de kellett egy állandó telefonszám, amit bármikor hívhatnak” – magyarázza Komáromi Réka programfelelős. Ezért indították el januárban a 0722 533 816-os telefonszámon hívható segélyvonalat, melyen bárki tehet bejelentéseket. Sokszor a telefonos segítség is elég, máskor el kell dönteni, hogy a legközelebbi önkéntes állatorvoshoz vagy a központba kell-e szállítani a madarat, fajtól és a probléma súlyosságától függően. „Sokan nem tudják, hogy mit tegyenek ilyen helyzetekben” – mondja Réka. A 112-t hívják, vagy beviszik az állatot egy állatkertbe. A vadállatokat azonban nem nevelheti bárki, az állatkertek is csak akkor fogadhatják be őket, ha van erre szakosodásuk. Éppen ezért felvették a kapcsolatot sok állatkerttel és állatkereskedéssel is, hogy forduljanak hozzájuk, ha hasonló esetekkel találkoznak. Az állatokat elzárva kell tartani, úgy etetni őket, hogy ne tudják, az embertől kapják a táplálékot, különben megszokják annak közelségét. Akkor pedig halálra vannak ítélve, többé nem boldogulnak egyedül a szabadban.


Változatos problémák – különböző megoldások A nyárádszentsimoni otthonból több száz gyógyult beteg távozott már. A számtalan madárfajon túl medvebocsok és más állatok is megfordultak itt. A rehabilitáció az esetek körülbelül felénél sikeres, ami megfelel a világszintnek, a jól működő infrastruktúra azonban sokat segíthet abban, hogy a problémás egyedek időben szakember kezébe kerüljenek, növelve ezzel esélyüket a felépülésre. A madaraknak stressz a fogság, gyakran nem esznek, ezért is fontos, hogy mihamarabb szabadon lehessen engedni őket. A környéken talált állatokat általában Vásárhelyen kezelik, a lábadozás időszakát pedig már a szentsimoni központban

töltik, ahol nagyobb röpde is van. Itt a méretesebb madarak is mozoghatnak. Előfordul azonban az is, hogy az állatok súlyos sérülésekkel kerülnek a központba, például zúzódott szárnnyal vagy koponyasérüléssel. Ilyenkor nem kínozzák őket kezeléssel, a súlyos eseteket elaltatják. Ma már sokan tudnak a segélyhívószámról, az ország minden pontjáról telefonálnak jó szándékú emberek. A hívások oka változatos, volt, hogy borzok miatt riasztották őket Marosszentgyörgyről, vagy jelezték, hogy a szomszéd befogott őzikét akar levágni húsvétra. Fontos azonban, hogy a Milvus csoport hatáskörébe csupán a vadállatok tartoznak, www.noileg.ro

házi kedvencekkel kapcsolatos problémákban nem tudnak segíteni.

Barangolás képeken Egy kép többet mond ezer szónál – tartja a mondás. Ez pedig különösen igaz lehet, ha a fotós olyan pillanatokat örökít meg, melynek a szabadban kevés eséllyel lehetnénk tanúi, például étellel játszadozó rókákat. Az Egyesület 2008 óta évente egyszer fotópályázatot hirdet, melyre bárki jelentkezhet, legyen amatőr vagy profi, származzon a világ bármely pontjáról. A versenybe csak természetfotókat lehet benevezni, lehetőleg olyant, amin nincsenek emberi életjelek. A témakörök évről évre változnak. Kellett már ragadozó madarakat vagy vízi élővilágot ábrázoló fotókat is beküldeni, de tavaly Milvus fotópályázat, 2015 például makróképeket vártak. Idén tájfotókat és vadon élő állatokat megjelenítő alkotásokkal lehet pályázni. „Ezek általában szép képek, az emberek elkezdik csodálni őket, kíváncsiak lesznek, közelebb kerülnek a természethez” – mondja Papp Judith, a fotópályázat koordinátora. „A kiállítások megtekintése egy sétához hasonlítható.” A verseny egyre népszerűbb – évente körülbelül 80 pályázótól közel 500 fotó érkezik. Nagyon sok a magyarországi résztvevő, Romániából általában 20-25 jelentkező van. Őket azzal is próbálják ösztönözni, hogy a különdíjak között van egy romániai kategória is, de a közönség is kiválaszthatja kedvencét – tavaly például a rókák voltak a legnépszerűbbek. A legjobb 50 alkotásból kiállítást szerveznek. Ilyen módon az Egyesület sok fotóssal kapcsolatba került, vannak visszatérő pályázók is. A helyi alkotók segítséget is kérnek, ha konkrét elképzeléseik vannak arról, milyen állatot szeretnének lencsevégre kapni. A végeredmény: ember és természet kölcsönhatásának csodálatos lenyomata.

95


{MĂŠdiapartnerek

96


www.noileg.ro

97


{Horoszkóp

Június

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: CSUTAK CSABA

Kos (március 21.–április 20.)

Bika (április 21.–május 20.)

Ikrek (május 21.–június 21.)

Júniusban sokat tehet az egészsége érdekében. Mozogjon sokat, járjon a természetbe. Hivatásában szinte semmi sem történik, előfordulhat, hogy kísértésbe esik új dolgok kipróbálására. Problémát jelenthet a pénz, újabb ötletekre van szüksége, ha javítani akar az anyagi helyzetén.

A hónap első felében sikerekre számíthat, majd szerelmes időszak következik. Adódik egy váratlan kedvező helyzet, ami később karrierjére, pénzügyeire rendkívül pozitív hatással lesz. Párkapcsolatában boldog és kiegyensúlyozott lesz, és még a közös jövő terve is felmerülhet.

Kellemes időszakra számíthat a párkapcsolatában, közelebb kerülnek egymáshoz, és csodálatos időszakot élhetnek át. Ha ön egyedülálló, akkor ebben az időszakban találhatja meg társát. Anyagi szempontból kedvező ez az időszak, most az otthonában várja sok tennivaló, és lehet, hogy mások is önhöz fordulnak segítségért.

Oroszlán (július 23.–augusztus 23.)

Szűz (augusztus 24.–szeptember 23.)

Mérleg (szeptember 24.–október 23.)

Kiváló időszakra számíthat. Ha régi párkapcsolatban él, most hivatalosan is összeköthetik életüket, ugyanakkor új ismerősökkel hozhatja össze a sors, akikkel hosszan tartó barátság alakulhat ki. A hivatásában a hónap közepétől számíthat felívelő időszakra.

Karrierje remekül alakul, most jó üzletekre számíthat. A régi kapcsolatokban az lehet a probléma, hogy a partnere több szabadságra vágyik. Ha a kedvében jár, és nem próbálja korlátozni, akkor minden rendben lesz. A szerencse is az ön oldalán áll.

Előfordulhat, hogy egy külföldi utazás vagy nyaralás során találkozik egy olyan személlyel, akivel igazán boldognak érezheti magát. Ha házasságban él, akkor legyen óvatos, ugyanis könnyen veszekedés, vita alakul ki önök között, ami próbára teszi jövőjüket.

Nem ez lesz az év legszebb hónapja, de ha figyelmes, minden jól alakulhat. Ha egyedülálló, még várnia kell a komoly jelöltre. Anyagilag nehéz hónap következik, de ha párkapcsolatban él, társa átsegítheti ezen az időszakon. Munkahelyén legyen elővigyázatos.

Vízöntő (január 21.–február 20.)

Halak (február 21.–március 20.)

Nyilas (november 23.–december 21.) Párkapcsolatban élőknek nem szerencsés ez az időszak. Ismét egy régi probléma kerül a felszínre, jó lenne, ha meg tudnák beszélni. Ha egyedülálló, akkor nagyszerűen érezheti magát, flörtöl, és még szerelmes is lehet. Hivatásában jól halad előre, és még egy olyan üzletet is megköthet, amelyből több pénzre számíthat.

98

Bak (december 22.–január 20.) Remek időszak ez arra, hogy többet legyen együtt szeretteivel, és szórakozzanak, lazítsanak. Hivatásában jobb lesz, ha a háttérben marad. Kollégája viselkedése miatt ne boruljon ki, és ne is engedjen a nyomásnak. A hónap nagyszerűen ér véget, akár sok randizással, flörtöléssel.

Előtérbe kerülhet egy olyan probléma, amiről úgy gondolta, már régen megoldotta. Ez lehet akár egy kapcsolatban vagy barátságban is, de leginkább a munkahelyén számítson erre, és próbáljon higgadt maradni. Furcsa körülmények között találkozhat valakivel, akibe beleszerethet.

Rák (június 22.–július 22.) Hivatásában energikus, új lendülettel vág bele a feladataiba. A munkahelyén hibát követ el, amiért másokat is felelősségre vonnak, de nem lesz komolyabb probléma belőle. Magánéletében kellemes időszakra számíthat, ha új kapcsolata van, most közelebb kerülnek egymáshoz, a régi kapcsolatok megerősödhetnek. Skorpió (október 24.–november 22.)

A hónap első fele a hivatásé, jó üzleteket köthet, és javíthatja a pozícióját. A hónap közepétől szerelmi élete kerül előtérbe, és találkozhat azzal a személlyel, akinek kitárhatja szívét. Most hajlamos a túlköltekezésre, nem árt, ha egy kicsit megfontoltabb, és csak azt veszi meg, amire igazán szüksége van.


www.noileg.ro

99


100

Profile for NŐILEG MAGAZIN

Nőileg - III. évf., 6. sz., 2016. június  

www.noileg.ro

Nőileg - III. évf., 6. sz., 2016. június  

www.noileg.ro