Issuu on Google+

KOK

10 01 VII. évfolyam 1. szám 2010. január a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja

3. oldal Új tűzoltófecskendőt vettünk át ! A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ képviseletében Diriczi Miklós ezredes, igazgató-helyettes egy félnehéz kategóriájú Mercedes TLF 4000, AT típusú gépjárműfecskendőt teljes felszereléssel vehetett át intézetünk nevében. 6. oldal Új tanév, új tanterv, új hallgatók A gépezet elindult, s az iskola eredményes befejezése mellett felmerült egy másik kiemelt cél is, mégpedig az, hogy az iskola falai között életre szóló élményekre tegyünk szert. 13. oldal Mentés oldalára borult gépkocsiból ha „szerelési szabályzatot” nem is lehet írni a témáról, egy megoldásokat és metódusokat felsoroló, vagy ismertető írásnak érdemes nekifogni.

24. oldal A pénztár túl van a gazdasági válság okozta veszteségeken A gazdasági válság miatt korábban elszenvedett veszteséget teljes mértékben ledolgozták


KOK HÍRADÓ

Tartalom

Új tűzoltófecskendőt vettünk át

Az új szakmai szakképzések értékelése

Új tanév, új hallgatók

Életképek

Technikus hallgatóként a KOK-on

Mentorok felkészítése Pécelen

Tanfolyam az összetartás jegyében

Tűzvédelmi előadói tanfolyami képzés

PV előadó képzés Pécelen

Mentés oldalára borult személygépkocsiból

A koromhoz képest jól nézünk ki

Alapfokú tűzoltó képzés

Újraélesztést tanulunk

Ügykezelés, iratkezelés, adatvédelem

Katasztrófavédelmi pedagógus-továbbképzés Gépjárműszemle Sporthírek

A pénztár túl van a veszteségeken Nyudíjas találkozó

Konferencia a Főpolgármesteri Hivatalban EDR tanfolyamok

Személyügyi hírek

Bizakodással ünnepeltünk

Munkavállalói gyűlés a KSZ-szel kapcsolatban A Tűzvédelmi Törvény módosításáról

3 4 6 7 8 9 10 11 12 13 16 17 18 19 20 21 22 24 25 26 27 28 29 30 30

A KOK lapja megjelenik negyedévenként A KOK lapja kiadja Prof. Dr. Bleszity János tű. vezérőrnagy megjelenik negyedévenként igazgató, főiskolai tanár kiadja Prof. Dr. Bleszity János tű. vezérőrnagy igazgató, főiskolai tanár Felelős szerkesztő: Kertes Ferenc Tipográfia: Roskó Ferenc István Felelős szerkesztő: Kertes Fotók: Novák József tű.István ftzls Tipográfia: Roskó

Fotók: Novák József tű. ftzls Szerkesztőbizottság: Diriczi Miklós tű. ezredes Szerkesztőbizottság: Puzder pv.tű. alezredes DiricziAttila Miklós ezredes Minya András tű.alezredes ezredes Puzder Attila pv. Duruc József Minya András tű. ezredes Honlap: www.bm.hu/kok Duruc József Honlap: www.bm.hu/kok

Október 23.-át ünnepeltük Nemzeti ünnepünk, október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 53. valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóját méltatva 2009. október 22-én bensőséges megemlékezést tartottunk a KOK tornatermében. A rendezvényen részt vett az intézet törzsállománya valamint a képzésben résztvevő hallgatók. Az ünnepi beszédet Klement Gábor tü. törzsőrmester tartotta. Az ünnepség jutalmak elismerések átadásával zárult. szerk.


KOK HÍRADÓ

Új gépjármű­ fecskendőt vettünk át ! Az utóbbi évek egyik legjelentősebb szerátadási rendezvényére került sor december 17-én a BM HEROS Javító és Gyártó Zrt. Ezüstfa utcai telepén. Varga Zoltán önkormányzati miniszter, 32 tűzoltóautót adott át mintegy 2,6 milliárd Ft értékben. A Katasztrófavédelmi Oktatási Közpon képviseletében Diriczi Miklós ezredes, igazgató-helyettes egy nehéz tömegosztályú Mercedes-Atego RB TLF 4000 AT2 típusú gépjárműfecskendőt vehetett át teljes felszereléssel intézetünk nevében. Reméljük, hogy a most átvett fecskendő segítségével, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság technikai felkészítése és képzése érdekében még eredményesebb oktatói tevékenységet végezhetünk. szerk.

3


4

KOK HÍRADÓ

Az új szakmai szakképzések értékelése A 2009-es év a tanintézet oktatási tevékenységében nagy változásokat hozott. Az előző évben megváltoztak azok a jogszabályok, melyek a képzésekkel, OKJ szakmai vizsgáztatásokkal voltak kapcsolatban. A 2008 évben az alábbi jogszabályi rendelkezések kiadása következtében az összes az oktatással kapcsolatos szabályozást módosítani kellett. 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről A jogszabályi módosulások következtében kiadásra, módosulásra kerültek az alábbi kiemelt szabályozások: • A 47/2008. KOK Igazgatói intézkedéssel Kiadott „A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzata”. • A 15/2009. KOK Igazgatói intézkedéssel kiadott „Az oktatáshoz kapcsolódó panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályzata”.

• A 23/2009. KOK Igazgatói intézkedés a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Könyvtárának működési és használati rendjéről. • A 28/2009. KOK Igazgatói Intézkedéssel kiadott „a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ objektumai házirendjének és kollégiumi rendtartásának kiadásáról”. Oktatás általános kérdései Jelen írásra történő felkészülés időszakában változott meg a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény, és nem utolsó sorban a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátásával kapcsolatos rendelet. Tanintézetünk a jogszabályi változásokhoz kapcsolódóan két alkalommal szervezett, illetve vett részt a szakma vizsgaelnökök képzésében. A képzést végző intézetek esetében is változás következett be a képzési tevékenység megindításához szükséges engedélyek tekintetében. Ez annyi változást hozott, hogy a Regionális munkaügyi Központnak csak be kell jelenteni a tevékenység megkezdését. Természetesen a szükséges feltételekről kellenek a megfelelő bizonyítékok. Amennyiben a feltételeknek megfelel a bejelentő, úgy a bejelentést elfogadottnak kell tekinteni. Csak hiányosság esetében fog a Regionális Munkaerőközpont megjelenni és a hiányzó feltételeket megkövetelni, vagy amennyiben ezek pótlása nem történik meg, úgy a tevékenységet megtiltani. Az oktatási dokumentumok estében az új követelményekhez igazodva kell a belső képzési programokat elkészíteni. Az oktatással kapcsolatos változások nem kímélték a gazdasági kérdéseket sem. A tűzvédelmi törvény módosítása következtében leszűkült a korábbi ingyenes képzések köre. Ezt a törvény az alábbiakban fogalmazza meg: „41. § (7) A hivatásos tűzoltóság tagja, illetőleg a hivatásos tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium tűzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a hivatásos tűzoltóság tagja, illetőleg a hivatásos tűz-

oltó, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja, más hallgatók esetében a küldő szerv vagy a hallgató viseli.” Az ezt végrehajtó alacsonyabb szintű jogszabály nem került kiadásra, ezért aztán el lehet majd gondolkozni azon, hogy mit is takar az egyéb költség. Megnövekedet az oktatás adminisztrációs igénye is. Már a jelentkezés és a tanfolyam kezdetekor több iratot kell készíteni, mint a korábbi időszakokban. Az elmúlt évben új tanulmányi és vizsgáztatási szabályzatot kellett készítenünk igazodva za új követelményekhez. Ebben igazán új elem a modulzáró vizsgáztatással kapcsolatos rész. Azért érdekes, mert a modulzáró vizsga a szakképzéséhez tartozik, de a szabályozása az oktatási intézmény belső rendjében kerül kialakításra. Csak megjegyzem, hogy a szakmai vizsgáztatásra a 20/2007. (V. 21. ) SZMM rendelet tartalmaz követelményeket. Vizsgáztatási tapasztalatok A jogszabályi változásokat követve elkészítésre kerültek a tanintézeti képzési programok, s megtörtént a jóváhagyatásuk is. A tanintézet által végzett összes szakképzés esetében megtörtént a képzési programok jóváhagyása, s a jelenleg akkreditációs nyilvántartásba vételi ügyintézés alatt áll a tűzvédelmi szervező programja. A képzési programok alapján eddig az alábbi szakmai képzések és a hozzájuk kapcsolódó vizsgáztatásokat végeztük el, s vizsgáztattunk külső vállalkozásoknál: A túloldali táblázatból kitűnik, hogy a legtöbb tapasztalatot a tűzoltó szakképzésből meríthetjük. Az oktatással kapcsolatos kérdések megválaszolása és kialakítása nem okozott különösebb gondot az oktatási gyakorlat következtében. Az új szakmai követelményekhez igazodóan az Önkormányzati Minisztérium meghirdette a vizsgaelnöki pályázatokat, melyekre a korábbi éveknél kevesebb jelentkező adta be a pályázatát. Ez azt jelenti, hogy egyes szakok pl. a polgári védelmi szakok esetében a vizsgaelnökök nagy része oktat is a képző szerveknél, melyek vizsga lebonyolítására kérnek fel minket. A vizsga előkészítésében és lefolytatásában megnőtt az


5

KOK HÍRADÓ írásbeliség jelentősége, s meg növekedett a vizsga megkezdéséhez szükséges dokumentumok száma is. Örvendetes, hogy a jogszabályi változás következtében már csak a Minisztérium, illetve a főjegyző felé kell bejelentéssel élnünk vizsga esetében. Megváltozott a törzslapok beküldésének helye is 2009-től kezdődően az NSZFI felé kell legkésőbb 30 napon belül a törzslapokat megküldeni. Új elem, hogy 2010-től az NSZFI felé kell majd a törzslapokat megküldeni. A vizsgáztatás az új elemek és a vizsga egyedi szabályozása már megkövetelte azt, hogy nagy odafigyeléssel és a jogszabályok többszöri értelmezésével még „szinte a vizsga előtti utolsó pillanatáig módosítsunk a szabályozásokon”. Természetesen ez a vizsga-lebonyolítási szabályzat esetében jelentkezett élesen. Sikerült az első vizsgán is minden baj és gond nélkül túlesni. Ekkor már körvonalazódott, hogy a jogszabályok figyelembe vételével hol adódnak kön�nyítési és gyorsítási lehetőségek a vizsga menete során. Csak a 4. 5. vizsga után tudtunk igazából olyan tapasztalatokat gyűjteni, melyek már alkalmasak voltak a változtatások alapjául szolgálni. Az írásbeli vizsgával kapcsolatosan nem voltak nagyobb gondjaink, nem nagyon kellett változtatást bevezetni. A gyakorlati vizsgarészeken a jogszabályi lehetőségek kerete között volt és van jelenleg is lehetőségünk módosítani és javítani. Egyes vizsgákra meghatározott vizsgaidőtartamok csökkenthetők voltak a párhuzamosításokkal. Ehhez módosítani kellett a lebonyolítási és vizsgaszabályzatokat, melyeket a vizsgabizottság fogadott el. A párhuzamos vizsgatevékenységek lefolytatására a lebonyolítási és vizsgaszabályzatok jobb, pontosabb és kiterjedtebb szabályozása biztosította a lehetőséget. A vizsgáztatási szabályok esetében előre meg kell adni, hogy ki vesz részt a vizsgáztatáson, mint szakértő (kérdező tanár). A gondok főként a tűzoltó szakképzés vizsgáztatási tevékenységei során jelentkeztek és jelentkeznek most is, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő, a vizsga lefolytatásához szükséges számban eszköz. Ugyanígy gondot jelentett a műszaki szakcsoport nagy mértékű igénybe vétele, mivel közben folynak a más szakok oktatásai. A vizsgák esetében fontos követelmény to-

vábbá, hogy a vizsgázó számára a jogszabályban meghatározott vizsgaidőszakokat biztosítani kell még akkor is, ha a vizsgázó meg sem szólal akkor. Ellenkező esetben, ha nem nyilatkozik írásban arról, hogy ő nem kíván élni a vizsga teljes időtartamának kihasználásával és a vizsgabizottság ezt az időt megrövidíti, úgy ez már jogszabálysértés, melyre a vizsgázó eredményesen hivatkozhat az Oktatási Hivatal előtt. Példával világosítanám meg a problémát. A tűzoltó szakképzésben az eddigi vizsgákon a Műszaki szakcsoport 3 vizsgatevékenységben vett részt: Szóbeli, mely párhuzamos vizsgáztatás esetén a vizsgabizottság jelen lévő tagján kívül 2 főt igényel.

Ez párhuzamos tevékenység során vizsgázónként 15 perc effektív vizsgáztatást jelent. A műszaki jellegű tevékenységek száma 2 volt, melyek egyenként 30 perc vizsgáztatást igényeltek. Összességében megállapítható, hogy a vizsgára folyamatosan kell biztosítani két főt. Amennyiben egy tanfolyam létszáma meghaladja a jogszabályban meghatározott maximális vizsgalétszámot, úgy már két vizsgabizottságot kell felállítani. Ebben az esetben már az előbbiekben jelzett vizsgára a dupla létszámot kell biztosítani. Ez pedig már nehezen biztosítható. Dr. Sik Gotthilf Tanulmányi Osztályvezető

Szakmai képzés Tanintézeti tanf. száma Tűzoltó szakképzés 3 17(külső vizsga) Tűzoltó technikus szakképzés 4 Polgári védelmi előadó szakképzés 1 Tűzoltó szervező szakképzés 2 Katasztrófavédelmi és pv. szervező. szakképzés 1 Tűzvédelmi előadó 1 Polgári védelmi főelőadó X* Összesen 12

Vizsgáztatás száma 2 Saját vizsga 4 X* X* 1 X* 1 (Külső) 25

* Még nem volt vizsgáztatás, illetve még nem indult tanfolyam.

Kínai látogatók 2009. október 25-e és 29-e között Luo Pingfei miniszterhelyettes vezetésével a Kínai Népköztársaság Polgári Ügyek Minisztériumának (MCA) szakmai küldöttsége tartózkodik Magyarországon. A látogatás egyik célja az OKF működésének, a magyar katasztrófavédelmi rendszernek a megismerése, tanulmányozása. A kínai delegáció tagjai: Kang Peng főigazgató, Nemzetközi Ügyek Főosztálya (MCA), Zhang Weixing főigazgató-helyettes, Katasztrófa-elhárítási Főosztály (MCA), Yang Xijun főigazgató, Polgári Ügyek Főosztálya (Heilongjiang tartomány), Tian Baozhong főigazgató, Polgári Ügyek Főosztálya (Gansu tartomány), Luo Xin kisasszony, osztályvezető, Nemzetközi Ügyek Főosztály (MCA). 27-én délelőtt a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tárgyalójában találkozott a két ország küldöttsége. Dr. Tatár Attila a vendégek köszöntésekor kifejtette reményét, hogy a kínai szakmai küldöttség magyarországi látogatása során sikerül egy előremutató együttműködés alapjait lerakni. szerk.


6

KOK HÍRADÓ

Új tanév, új tanterv, új hallgatók, … Bármennyire próbáltuk odázni, mégis eljött 2009. augusztus utolsó napja. Határozott gondolatokkal kezdtük a KOK 2009–2010 tanévének tűzoltó szervező szakát. A vezetői beosztás betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítása a legfőbb cél. Első óra a osztályfőnöki. 38 egymásnak ismeretlen arc egy teremben, új környezetben a házirend végtelennek tűnő szabályait hallgatva. Mindannyiunk számára egyre inkább bizonytalan ködbe kezdett burkolózni a jövő, ahogy osztályfőnökünk Müller alezredes úr vázolta előttünk a követelményeket: modulzáró vizsga a félév végén. A részletekről ne is kérdezzen senki, mert egy új rendszer került bevezetésre az Intézetben, s az egész még képlékeny. Egyenlőre csak annyit, hogy ez a vizsga az alapja a hallgató év végi záróvizsgára bocsáthatóságának. Modulzáró vizsgát csak az tehet, aki a félév során leadásra kerülő tárgyakból eredményes zh-t tud produkálni. Az órákról hiányozni csak halotti bizonyítvány bemutatása mellett lehet. Vigyáz állás, tiszteletadás, egységes öltözködés, rend, fegyelem, tisztaság …

Ahogy körbepillantottam a szakaszon a tekintetekről visszatükröződött a bizonytalanság, az elveszettség érzése. Teltek a napok, a hetek, s minden kezdett szépen összerendeződni. A kezdetben szokatlannak tűnő dolgok rutinszerűvé váltak. Mindenki megtalálta a helyét, s a közös cél kezdte összekovácsolni a szakaszt. A napi közös munka, a kollégiumi élet barátságok kialakulásához vezetett oly’ an�nyira, hogy a negyedik héten már számolatlanul peregtek a hétköznapok egymás után. Az ország legkülönbözőbb városaiból, sokféle beosztásból fújt össze bennünket a szél ide az Oktatási Központba. A kollégák között nem kis számban vannak tapasztaltak, közel két évtizedes múlttal a hátuk mögött, s vannak természetesen fiatalabbak. A szakmai ismeretek bővítése a tapasztalatok megosztása nem csak a tanórákra korlátozódik. Az élet hozta emlékezetes esetekből a délutáni szabadidőben  legalább annyi hasznos ismeretre tud szert tenni tapasztalt és tapasztalatlan is, mint a délelőtti, kora délutáni kötött programok során. A gépezet elindult, s az iskola eredményes befejezése mellett felmerült egy másik kiemelt cél is, mégpedig az, hogy az iskola falai között életre szóló élményekre tegyünk szert. Az eddig eltelt időszak mindezt alátámasztani látszik, s véleményem szerint évek múlva is mindenki jó emlékekkel fog visszagondolni az itt eltöltött hónapokra. Ennek érdekében minden hallgatónak és tanárnak eredményes évek kívánok! Dobos István tű.őrgy. szakaszparancsnok tüo. szervező I. szakasz.


KOK HÍRADÓ

Életképek Elkezdődik a hét, egy újabb hét, már alig vártuk. Egy kicsit kimozdulunk a megszokott környezetünkből és vidáman beülünk az iskolapadba. Tanulunk? Igen, azt teszzük. De nem csak azt, hanem minden mást, amit egy „diák” tesz. Már voltunk diákok, nem is keveset, de jó újra annak lenni, ráadásul „elsősök” vagyunk, de felnőtt fejjel ennyi pont elég is lesz, vagy nem? Ezt majd eldönti mindenki, ha végeztünk… az évvel. Szóval újra a padban, kicsit még szokatlan, az órák hosszúak, a szünetek rövidek, a büfé messze van, csengetés nincs… indulót fújnak, de mi csak azt mondjuk: becsengettek. Vége a dumának, az újság olvasásnak… - „Jó reggelt kívánok!” - „ERŐT, EGÉSZSÉGET!”, zeng a terem. Ennyi erőnk még volt, végre ülünk, hirtelen minden diáktulajdonságunk előjön, valaki dobja már hátra a Blikket, az a színes magazin is jöhet, köszi… most már kezdődhet az óra, elő a mobilokat. Megy az okítás, figyelünk, nem is olyan rossz, jókat beszélgetünk, a tanárokkal is. Vannak kedvenc tantárgyak, és vannak

azok, amelyek olyan hosszúnak tűnnek, hogy az ember elálmosodik… … és szünetben muszáj szusszanni egyet. …de van, aki nem bírja, és a 35. percben feladja a küzdelmet. és vannak, aki nem értik a tanárt. Aztán jönnek a szünetek, és megbeszélünk mindent, mindenki elmondja a véleményét, nálunk így van, nálunk úgy, szerintem így a jó… érteeeeeed?! A társaság vegyes, vannak fiatalok, akik kezdők, és vannak több éves tapasztalattal bírók, akik szerencsére mondják a magukét… tanulunk! És ez így van jól. Néhány diákból tanár lesz 15 percre, de csak mondják a magukét, 30 perc lesz belőle. Vannak köztünk kicsik és nagyok, vannak jogászok és vannak tüzet oltók, vannak kékpólósok és fehérpólósok, de már van osztálypólónk is, így már mindenki egyforma, legalább ebben. Mi vagyunk a 2. szakasz, akik az ország különböző részeiről érkezve tanuljuk a szakmát, vannak újdonságok, és vannak dolgok, amit már megtanultunk… de most más szemszögből is halljuk… tanulunk! És ez így van jól. Van szakaszparancsnokunk, van fotósunk, van szakácsunk, van saját papunk, na ezt még mise gondoltuk volna… és ha még kellene valami, majd valaki elvállalja, mert mi megcsináljuk, mert jó a csapat….. szerintem!

7

Volt már ismerkedési est, megcsináltuk, volt már bográcsolás, megcsináltuk - és még meg is fogjuk, - volt már palacsintasütés, megcsináltuk….kellett írni egy pár sort „Életképek” címmel, megcsináltam. Ami még nem volt, azt majd megcsináljuk... addig is tanulunk! És ez így jó. szervező II. szakasz


8

KOK HÍRADÓ

TECHNIKUS HALLGATÓKÉNT A KOK-ON Immár 3 hónap eltelt azóta, hogy megérkeztünk a KOK-ra, mint tűzoltó technikus hallatók. Kezdetben nehéz volt megszokni, hogy újra iskolapadba kellett ülni, hiszen ez sokaknak már csak emlék volt. Mostanra megtanultuk egymás nevét, tudjuk ki honnan érkezett és új barátokra is szert tettünk.

Napjaink többnyire tanulással telnek, amelyeket gyakorlatok tesznek színesebbé. Tüzet oltottunk Hatvanban, Szentendrén vizet „locsoltunk” a Dunába és meglátogattuk az Országházi tűzoltókat is. Részt vettünk tűzoltás vezetési gyakorlaton, ahol kipróbálhattuk milyen tűzoltásvezetőként tevékenykedni. Szabadidőnkben a szakasz egy része sportol a tornaterem adta lehetőségeket kihasználva, van aki a könyvtárat látogatja és a kényelmesebbek a büfében társalognak, vagy éppen a szálláson lustálkodnak. Mindennapjainkat változatosabbá teszik a főváros nyújtotta lehetőségek, mind kulturálisés/vagy szórakozási programjai. Egy jó bulit senki nem hagyna ki, legfőképp a Tűz’S Víz koncerteket. Mindent összevetve panaszra nem lehet okunk, hiszen a szállás családias, az ellátás jó. (Még Regős Bendegúz is megirigyelné, aki néha rövidet lát.)

Most lázasan készülődünk a félévi vizsgákra, melyek január első hetében lesznek. A sikeres vizsgák után sem dőlhetünk hátra, hisz messze még a tanév vége. (Nemrégiben a Mikulás is elment, de mi még itt vagyunk, kitartunk és megvárjuk a Nyulat is.) Mindannyian nagyon várjuk az utolsó kicsengetést, hogy az új bizonyítványunkkal a kezünkben otthon kamatoztassuk tudásunkat. Örülünk, hogy éltünk, élünk a lehetőséggel, köszönjük az otthoniak támogatását és csak bátorítani tudjuk a leendő tűzoltó technikusokat. Ulrich András tű.tőrm. Bánhegyi Roland tű.őrm. Herpai Roland tű.tőrm.


KOK HÍRADÓ

Mentorok felkészítése Pécelen Az idén a nagy érdeklődésre való tekintettel, két alkalommal is szerveztünk a területi szervek mentorainak felkészítést. November 3-án, és 25-én a péceli objektumban került sor a több mint száz kolléga felkészítésére. Az ország majd mindegyik katasztrófavédelmi igazgatóságáról, hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságáról voltak résztvevők. Jó volt látni, hogy azok a kollégák, akik nemrég még a technikusi szakon koptatták a padokat, izzadtak a vizsgákon, ma már a pályakezdőket készítik fel ennek a hivatásnak a civilek által néha ismeretlen terminusz technikuszaira. A felkészítésen a Műszaki szakcsoport, valamint a Tűzoltási és mentési szakcsoport kollégái tartották az előadásokat. Ezekkel a felkészítésekkel az a célunk, hogy a tűzoltó szakképzéseken a felkészítés során, vagy a vizsgákon tapasztalt hiányosságokat megpróbáljuk kiküszöbölni, egységesebbé tenni. Segítettünk a kollégák figyelmét felhívva az esetleges jogszabályváltozásokra, a képzésük egységesebbé, könnyebbé tételére. Elektronikus bemutatókat, jogszabályokat, iránymutatást adtunk. A célunk az volt, hogy a későbbiekben ezeket a gondolatokat, segédanyagokat jól hasznosítva, könnyebben tudják a tanfolyamok során az egységes elvárásokat, gondolkodásmódot kialakítani a hivatásukat megkezdő leendő tűzoltók képzése során. A felkészítés végén Diriczi Miklós ezredes úr válaszolt a vizsgákkal kapcsolatosan felmerült kérdésekre. A felkészítés óta több elismerést, köszönetet kaptunk a segédanyagokkal nyújtott segítségért, amelyekkel megkönnyítettük a területi felkészítők munkáját az egységes elvek, követelmények kialakítása során. Dobos Gábor tű. őrgy.

9


10

KOK HÍRADÓ

Tanfolyam az összetartás jegyében Már az első hét gyakorlati foglalkozásai megmutatták azt, hogy mit várhatunk el egymástól csapaton belül. Kialakultak a barátságok és megalapozódott a bizalom. Mind nehezen éltük meg az elméleti órákon eltöltött időt, hisz akad közöttünk aki évek óta nem ült iskolapadban. Az oktatás színvonalát emeli viszont, hogy egyegy témakör lezárását gyakorlat követi. Itt kiderül ki mit tanult, vagy esetleg mit hozott magával a saját szolgálati helyéről. Ez a bizonyos hozott anyag sokszor mókás helyzeteket idéz elő. Az ország különböző pontjáról érkező egyéniségek egy sajátos légkört kölcsönöznek az osztálynak. Bebizonyosodott, hogy egy ember legjobban szerethető tulajdonsága a hibáiban rejlik. Már pedig hibák azok akadnak szép számmal, amiből az egész csapat tud tanulni. Béja István hallgató


KOK HÍRADÓ

Tűzvédelmi előadói tanfolyami képzés A tűzvédelmi törvény felhatalmazása alapján a képzéssel összefüggő miniszteri rendelet a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeit aszerint határozza meg, hogy milyen a létesítmény veszélyessége, a tűzveszélyességi osztályba sorolása és hogy hány főt foglalkoztat.

10-en azért jelentkeztünk az immár 61 éves múltra visszatekintő, hazánkban jól ismert Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzvédelmi előadói tanfolyamára, hogy a jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfeleljünk, a tűzvédelmi tevékenységünkhöz legyen megfelelő szakmai tudásunk és jártasságunk, valamint csak ennek elvégzése után jelentkezhetünk a felsőfokú tűzvédelmi főelőadói tanfolyamra.

Érdekes, hogy erre az előadói tanfolyamra a jelentkezés feltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány megléte, de a csoportunk minden tagja rendelkezik felsőfokú állami iskolai végzettséggel (diplomával). Mi a gazdálkodó és szolgáltató tevékenységet folytató szervezeteknél a tűzvédelem szervezését, irányítását és ellenőrzését, valamint a létesítmények biztonságos működésének elősegítését végezzük. A jogszabályokban meghatározott esetekben a tűzvédelmi feladatok önálló ellátása. Feladatunk a kötelező tűzvédelmi szabályok alkalmazása, érvényesítése, a tűzvédelem helyi szabályozásának elkészítése, valamint a munkavállalók tűzvédelmi oktatása.

A tanfolyamunk is a tanév elején, szeptemberben kezdődött. A képzés havonta 5-10 napon történik és várhatóan 2010. április közepéig tart. Mindannyian nagyon jól érezzük magunkat ebben az oktatási intézetben. A képzés személyi és tárgyi feltételei biztosítva vannak. Az oktatást jól felkészült szakemberek, tiszti, főtiszti rendfokozattal rendelkező tanárok végzik, akiktől magas szintű szakmai tudást kapunk.

11

A technikai ellátottság a kor követelményeinek megfelelő. Eddig 11 oktatási nap volt, amelyek jórészt előadásokból állt, de volt és lesz gyakorlati foglalkozás is. A hiányzások miatt eddig 3 fő esett ki a tanfolyamról. A megmaradt hallgatói létszám stabil. A jövő tavaszi sikeres vizsgák után majdnem mindegyikünk e patinás intézmény falai között a jövőre induló felsőfokú tűzvédelmi főelőadói tanfolyamon szeretné tovább gyarapítani szakmai tudását. Somlyai János vasúti tanácsos tűzvédelmi megbízott

A tanfolyam hallgatói: Demény Beatrix Feszt Ferenc Árpád Papp Krisztina Parádi Viktor Somlyai János Somodi Zoltán Szana Brigitta


12

KOK HÍRADÓ

Polgári védelmi előadó képzés Pécelen

2009. szeptember 21-én az OKJ szerinti új képzési rendszerben elindult a Polgári védelmi előadó tanfolyam Pécelen. 18 fő az ország különböző megyéiből, valamint 2 mindenre elszánt civil ült be az iskolapadba. A havonta 1 alkalommal történő berendelésekkel a tanfolyam előreláthatólag 2010. május végéig fog tartani. Az új rendszernek megfelelően igyekeztünk a tanfolyam tartalmát úgy összeállítani, hogy minél hasznosabb információkat kaphassanak mind elméletben, mind pedig a gyakorlatban. A korábbi tanfolyamok tapasztalatait számba véve, több új szabályt vezettünk be, amit a hallgatóink gond nélkül elfogadtak és tiszteletben tartanak. Elsőként áll módomban osztályfőnöknek (tanfolyamfelelősnek) lenni. Már most – a 4. berendelésen túl – mondhatom, büszke vagyok a kis csoportomra. Szakcsoportunk nevében mondhatom, mindent megteszünk, hogy a tanfolyam idővel sikeresen zárulhasson. Páll Nikoletta pv. fhdgy


KOK HÍRADÓ

Mentés oldalára borult személy­ gépkocsiból A járműből történő személymentés technikájának, igen kevés felelhető irodalma van hazánkban. Amit az alkalmazott fogásokról tudunk, azt a gyakorlatokon az idősebb kollégáktól lestük el, vagy saját tapasztalatként szereztük meg az éles helyzetekben. Ezzel a cikkel ezt a hiányt próbáljuk pótolni, hangsúlyozva, hogy egy éles helyzetben a mentést végzők és a mentendő személyek biztonságán kívül semmit nem lehet kőbe vésni, hiszen két teljesen egyforma káreset nincs. Emiatt, ha „szerelési szabályzatot” nem is lehet írni a témáról, de egy megoldásokat és metódusokat felsoroló, vagy ismertető írásnak érdemes nekifogni. A közúti közlekedésben legnagyobb számban személyautók vesznek részt és a balesetek jelentős többsége is személyautókhoz köthető. Nézzük meg személygépkocsi balesetek felszámolásával kapcsolatosan, hogy az oldalára borult személygépkocsik esetén, milyen megtanulható módszereket alkalmazhatunk a beszorult sérültek kimentésére. A helyszínzárás, és a tűzveszély elhárítását követően, vagy azzal egy időben el kell végezni a gépjármű elmozdulás, elborulás elleni rögzítését. Alapesetben a gépjármű helyzetének rögzítésére alkalmazott felszerelések a következők: • • • • •

dályozni, hanem az apró mozgásokat is ki kell küszöbölni, hiszen a sérültekben a legkisebb mozgás is állapotromlást okozhat. Ékeljünk a tető felől, úgy, hogy a gépjármű merevítési pontjai alá kerüljön az ék (A, B, C oszlop) és ékeljünk az alváz irányában. Semmi képen se kerüljön az ék üvegfelület, vagy deformálódó karosszéria elem alá. Az ékelést el lehet végezni kerék ékkel, fa ékekkel, deszkákkal, illetve vetter emelőpárnákkal. A kiékelés az oldalára borult gépjárművet vízszintes elcsúszások és elbillenések ellen rögzíti, lényegében a kisebb mozgásokat kizárja. A mentés sokszor szükségessé teszi, hogy több tűzoltó is a gépjárművön illetve a gépjármű belsejében tartózkodjon, így a jármű súlypontja megváltozhat és nem biztos, hogy az ékelés elegendő a visszaborulás kizárására. A nagyobb elmozdulások, az ékeken való átbillenés elkerülésére, az ékelést követően biztosítsuk be a gépjárművet visszaborulás ellen. Erre alkalmazható egy, vagy két dugólétra tag. A dugólétra tagot támasszuk a doblemezhez, úgy, hogy az alsó szélesebb vége legyen a kerék felé, a másik fele a földön. A létrát elcsúszás ellen kössük ki: a mentőkötelet kössük a létra legalsó fokához, majd húzzuk ki az alsó felfüggesztéshez és kössük ki hozzá. (1. kép)

13

A gépjármű elmozdulás elleni rögzítését követően a sérült személyhez való bejutást, esetleges ellátásának és kiemelésének lehetőségét kell megteremteni. Az oldalára borult személyautónál négy irányból is megpróbálhatjuk a mentést, attól függően, hogy a sérült a jármű melyik részén, milyen pózban, milyen állapotban és mennyire van beszorulva. A mentési irány lehet 1. az ajtókon át felfelé, 2. az első szélvédő irányába a tető részleges kihajtásával, 3. a hátsó szélvédő irányába a tető részleges kihajtásával, vagy a hátsó, ötödik ajtón keresztül, 4. a tető irányába, annak teljes lehajtásával.

A fent említett mentési irányok közül, mindig a mentőtiszttel vagy orvossal egyeztetett megoldást válasszuk, hiszen a lehetőségeinket ez befolyásolja leginkább. Az 1. pont esetében, először az oldalára borult gépkocsi felfelé néző ajtaját (első vagy hátsó ajtó, vagy mindkettő) nyissuk ki és nyitott állapotban rögzítsük, majd onnan hatoljunk be a sérülthez, illetve a mentést innen próbáljuk végrehajtani. Mivel a feszítő-vágó felszerelések használata a gép-

kerékék fapallók, deszkák, ékek kötelek, hevederek dugólétra tagok (vetter emelő készlet)

Ha ezek a felszerelések a birtokunkban vannak, első lépésben végezzük el a gépjármű kiékelését. A cél, hogy a gépjármű stabilan álljon a talált pozitúrában és nem csak a jármű nagyobb elmozdulását kell megaka-

1 A dugólétrás megtámasztás nem csak a gépjármű rögzítésére jó, hanem felhatolási, esetleg mentési utat is biztosíthat a jármű tetejére (oldalára), illetve onnan a földre.

jármű tetején veszélyes, illetve az ajtó hátrafeszítése hátrányos mozgásokat okozhat a gépkocsiban, célszerű az ajtó kinyitásával és kikötésével próbálkozni


14

KOK HÍRADÓ

2 A módszer a következő: az ajtót nyissuk ki annyira, amennyire engedi, majd kötél, vagy heveder segítségével rögzítsük a gépjármű első kerékfelfüggesztéséhez. Az ajtón olyan pontot keressünk, amin a kötelet át lehet fűzni, vagy a karabinerét be lehet akasztani és bírja a terhelést. Ilyen lehet az ajtókeret, az ajtó nyitó füle (vigyázzunk ez nem minden típusnál bírja az erőhatást), a belső kárpiton elhelyezett könyöktámasz, vagy a kárpit letépésével az ajtó vázszerkezete. Ha az ajtót kikötöttük, a sérültet ki kell segíteni, ki kell vezetni felfelé a nyitott ajtón át a járműből és egy a gépjármű alvázának támasztott dugólétra tagon át, vagy a megtámasztásra használt dugólétrán át lekísérhetjük a földre. A módszer akkor alkalmaz-

3

ható, ha a sérült állapota ezt megengedi. Amennyiben a járműben tartózkodó személy járóképes 3 féle módon is segíthetjük kijutását a belső térből: a.) a jármű kialakításától függően a mentendő személy megpróbálhat kilépkedni a jármű belső elemein a tetőre. b.) egy esetleg két tűzoltó a jármű belsejében a mentendő személy mögött tartózkodik, egy tűzoltó a jármű tetején (oldalán) helyezkedik el. Az alsó segítő(k) deréktájnál emeli, a járművön lévő segítő a hóna alá benyúlva húzza felfelé a mentendő személyt, addig, amíg ki nem tudják ültetni a tetőre. Az alul lévő tűzoltó akár kezével rakja és támassza a személy lábát a visszacsúszás elkerülése érdekében. Lépcsőként nyugodtan használjuk az ülések oldalát, a kardánboxot, középkonzolt. c.) beemelünk egy dugólétra tagot a gépjármű belsejébe és a mentendő személy azon mászik ki.

Az első szélvédő irányába (2. pont) akkor érdemes menteni, ha a gépjárműbe rekedt személy az sérüléséhez mérten kedvezően elmozdítható, illetve közel helyezkedik el hozzá. Ráadásul az első szélvédő a legnagyobb üvegfelület egy járművön, így kivágásával a legnagyobb mentési nyíláshoz juthatunk. A mentés első lépésében a szélvédőüveget kell eltávolítani. Gumikeretbe illesztett üvegnél a szélvédőüveg szilánkképződés nélkül általában egyben kivehető. Ha ez nem lehetséges vagy az üveg ragasztott, akkor a szélvédőt üvegfűrésszel ki kell vágni. A szélvédő vágásánál ügyeljünk a képződő szilánkokra, védjük tőle a sérültet, illetve a fűrészt minél közelebb vezessük a szélvédő kerethez. A szélvédő eltávolítását követően a gépjármű „A” oszlopait el kell vágni. A sérülésveszély és a minél nagyobb mentéstér érdekében az „A” oszlopokat a tövükhöz közel vágjuk el. Ezt követően a „B” oszlopok előtt vágjuk be a tetőt, majd kezdjük meg a tető kihajtását (2. kép) A megnyílt munkatér lehetővé teszi, hogy óvatosan hordágyra fektetve kiemeljük a sérültet. Amennyiben lehetséges a mentendő személyt mindig fejjel előre emeljük, vagy vezessük ki a lapáthordágyon. Az ember testsúlyának jelentős része a felsőtesténél van, így annak emelése a bent helyszűke miatt szorongó kollégák számára igen nehéz. Fenn áll annak a veszélye, hogy elejtik, vagy megbillentik a személyt.

4


KOK HÍRADÓ Könnyebb a kint lévőknek a nagyobb terhet átvenni és mozgatni, míg a bent lévő(k) a lábrészt emelik csak. A 3. megoldásnál az előbb leírtakat alkalmazzuk, csak a hátsó szélvédő irányában nyitjuk meg a járművet a „C” és/vagy „D” oszlopok átvágásával. Ez a módszer négyajtós limuzinoknál és a hátsó üléssorba rekedt személyeknél lehet célra vezető. Amennyiben ötajtós vagy egyterű gépkocsiról van szó, jó megoldás lehet az ötödik hátsó ajtón keresztül végrehajtani a mentést. Ebben az esetben a nagyobb mentési tér érdekében a hátsó üléssor támláját távolítsuk el, és levághatjuk a hátsó ajtót is. Fontos hogy egy tűzoltó az első üléssor irányából is segítse a mentést. A 4. lehetőség a tető lehajtása akkor merülhet fel, ha a személy annyira sérült, hogy még nagyobb, és ezért biztonságosabb mentési térre van szükségünk. Ráadásul ennél a megoldásnál nagyobb helyet tudunk az ellátáshoz is biztosítani a mentőorvos számára és a személy mozgatása, kiemelése is egyszerűbb. A művelethez a felső oldal valamen�nyi oszlopát el kell vágnunk, sőt a tető lehajtását egyszerűbbé teszi, ha az alsó oldal „A” oszlopát is átvágjuk. Átvágás és lehajtás előtt a szélvédőket (első, hátsó) ki kell szedni, vagy vágni. Végül vannak olyan esetek, amikor a gépjármű úgy borul az oldalára, hogy kü-

6

15

5 lönösebben nem sérül, és a benne ülő személy(ek)nek az ijedtségen kívül más bajuk nincs, esetleg felületi sérüléseik lehetnek. A testhelyzetük az ülésben a bekötött biztonsági övnek köszönhetően stabilan rögzül. Ilyen esetben sikeresen alkalmazhatunk egy olyan technikát, aminek a következtében a járművet a sérülttel együtt biztonságosan és gyorsan a kerekeire állíthatjuk. A végrehajtáshoz másfél raj és két tag dugólétra elegendő. Hangsúlyozandó, hogy ezt a megoldás csak személygépkocsik-

nál kb. 1,5t össztömegig alkalmazható biztonságosan. Továbbá fontos a lassú és precíz végrehajtás, különben a létratagok sérülhetnek. Ez utóbbi probléma egyébként a végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti. A visszaborítás lépései a következők: A dugólétra tagokat egymás mellé támasztjuk a jármű alvázához, ahol 2-2 ember helyezkedik el (3. kép). Fontos, hogy a létra alját lábbal egész a jármű aljához nyomjuk. (4. kép) A többiek a jármű túlsó oldalán, a felépítménynél helyezkednek el. A felépítménynél állók a parancsnok utasítására a járművet rátolják, vagy ráterhelik a létratagokra. FONTOS! A járművet ne lökdössük, ne ringassuk, ne billegtessük, mert a benne ülők sérülhetnek, hanem egy lassú de folyamatos billentéssel terheljük rá a létrákra. (5. kép) Ha a kocsi súlypontja már a létrákon van, akkor mindenki egy oldalon segítse leengedni a járművet. Nagyon lassan dolgozzunk, és a létrákba ne „rántsunk” bele, mert ilyenkor megroppanhatnak. Lényeg a lassú és folyamatos jármű leengedés. (6. kép) Arra is lehetőség van, hogy a leengedés alatt a járműben lévő személy(ek) mellet egy tűzoltó is helyet foglaljon, ezzel is a bent ülő(k) biztonságát növelve. Köszönjük a SAAB Boksz gépkocsi bontónak a képek elkészítéséhez nyújtott segítséget! Kirov Attila tű. fhdgy. Tűzoltási és Mentési Szakcsoport


16

KOK HÍRADÓ

A koromhoz képest jól nézünk ki

Az előadók magas felkészültsége nagy garancia agyunk és májunk tágítására, de fizikai felkészítésünk is magas színvonalú, bár a gyakorlatok elég szürkén, „FEKETÉN” zajlanak. De így is közel 3 hónap után már kön�nyedén vesszük a 23:30-as akadályokat! Ezek után megváltás a „másnap” a büfében Irénke néni napi dopping adagja, amit finom kávéjába rejt, és így elviselhetőbb a ránk váró érdekfeszítő órák sokasága. De így a félév közeledtével arra gondolunk gyorsan elment ez a pár hónap. Megismerkedtünk szép magyar hazánkból a szél által összehordott bajtársainkkal, akikkel vállvetve harcolunk a tananyaggal, és ezen felül igaz barátságok születnek. Mire itt lesz a tanév vége igen komoly, felkészült szerparancsnok jelöltek hagyják majd el az objektumot. No de ne szaladjunk előre, még csak félév van és vár még minket sok-sok „mese” a nagyurakról és a hobbitokról. Tehát fel a fejjel bajtársak ilyen közel még sosem voltunk a végéhez, de biztosan hiányozni fog ha már nem lehetünk itt!

avagy hamutiprók a padban

Egyszer volt hol nem volt, létezett fővárosunkban egy nagy-nagy házikó. Ebbe a házikóba ezen esztendő szeptemberében bevonult az ország apraja-nagyja, persze a tűzoltók családjából. Ez a mindenre elszánt csapatunk megkezdte tanulmányait és harcát, számunkra idegen nyelven szóló tantárgyakkal. Ez a tíz hónap kemény katonás életről szól és nem az FHM-ben szereplő muflincákról vagy a mindenkit lebilincselő sportautók világáról. Már az első órák mély nyomot hagytak bennünk: - Ünnepi megnyitó amin egy különös SAAB-ású ember nagy hanggal vezényelt. Egyből bevillant a gondolat: - Jók itt a programok! Csak meg ne jelenjen „Ő” a sötét nagyúr, akinek a nevét nem mondjuk ki...

Somodi Krisztián tű. ftörm. Technikus 1. szakasz

Komolyra véve a szót... szakaszunk igen jó vezéregyéniséget kapott Dobos őrnagy úr személyében, aki segít eligazodni a sötét rengetegben. Hát igen, nem egyszerű, megtudtuk nagy megdöbbenésünkre, hogy a Kirchoff törvény nem a 2-es és 3-as metró csomópontjára vonatkozik és a kvázi stacionárius áramlás nem egy hajózási fogalom.


KOK HÍRADÓ

alapfokú tűzoltó képzés

17


18

KOK HÍRADÓ

Újraélesztést tanul a KOK hivatásos állománya A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ vezetése úgy döntött, hogy kötelezővé teszi az állomány képzését az elsősegélynyújtás és újraélesztés témakörben. Magyarországon ez a törekvés egyre inkább teret hódít a polgári területen is, és ez nagyon fontos és helyes irányzat. A statisztikák szerint ma Magyarországon a legtöbb halálozást a sziv-érrendszeri betegségek okozzák. Ezen betegségek következménye lehet a hirtelen halál. A beteg egyik percről a másikra, sokszor előzetes rosszullét nélkül hirtelen összeesik, szívmegállás következtében meghal. Magyarországon évente körülbelül 40-50 ezer ilyen eset történik. Ha ilyenkor a beteg közelében elsősegélyben, újraélesztésben alapfokon jártas személy lenne, ezeknek a betegeknek legalább a felét meg lehetne menteni az életnek. Nyugat- Európa lényegesen előbbre tart a laikus elsősegélynyújtás képzése tekintetében. Svédországban, Norvégiában a lakosságnak kb. 80 %-a tud újraéleszteni alapfokon. Magyarországon viszont ez a szám 0,3%, borzasztóan alacsony. Ezen feltétlenül javítani kell! A hirtelen halál kezelésében nagy szerepet játszanak a félautomata vagy automata defibrillátorok (újraélesztő készülékek). A kormányzat elhatározta, és hírt is adott róla, hogy közterületeken, pályaudvarokon, repülőtereken, sportpályákon, szóval olyan helyeken, ahol emberek sokasága fordul meg, és rendszerint ilyen helyeken rosszullétek is előfordulhatnak, el fognak helyezni ilyen készülékeket, kialakítanak u.n. HELP PONTOKAT. Ha a közelben valaki rosszul lesz, és értő személy valóban meg tudja állapítani a szívmegállást, és ki van képezve ennek manuális kezelésére, és tud bánni a készülékkel is, meg tudja menteni a beteg életét. Ezek a készülékek hangosan beszélnek, utasításokat adnak, hogy mit csináljon a segítő. De mégis szükséges, hogy előzetesen a segítségnyújtó már megismerkedjen ezeknek a gépeknek használatával, különben nem biztos hogy a gép utasítása-

it pontosan és főleg gyorsan teljesíteni tudja. Ez a képzés folyik most Intézetünkben. Jelenleg a hivatásos állomány oktatása folyik, 42 fő végzi a tanfolyamot. 2×2 órában történt az elméleti anyag ismertetése, előadások formájában. Ezt követően kis csoportokban (10-12 fő) folynak a gyakorlatok minden csoport számára 2×2 órában. Itt megtanulják az elsősegélynyújtás általános szabályait, az újraélesztés technikáját gyakorlóbabán. Majd félautomata gyakorló defibrillátoron tanulják meg, hogyan lehet elektrosokkal a megállt szívet, – sikeres esetben – újraindítani. De a gép hiába mondja a magáét, a segítséghez feltétlenül szükséges tudni a szívmasszázs és lélegeztetés technikáját. Tudomásom szerint tervbe van véve ilyen félautomata defibrillátor beszerzése (pályázat segítségével) az Intézet számára. Az elképzelések szerint az ügyeleten lesz a készülék elhelyezve. Ennek következtében természetes, hogy az ügyeleti osztály dolgozói, (de nem csak ők) tudjanak újraéleszteni, mert ha az Intézet környékén valaki rosszul lesz, tőlünk fognak segítséget kérni. A tanfolyam résztvevői akarással, érdeklődéssel és szorgalommal vesznek részt a foglalkozásokon. A Vöröskereszt, a Mentőszolgálat és egyéb egészségügyi oktatási szervek is indítanak hasonló tanfolyamokat. Fontos, hogy minél nagyobb számban legyen a lakosság kiképezve az alapszintű elsősegélynyújtás elméletére és gyakorlatára, mert csak ennek ismeretében tudunk segíteni bajbajutott embertársainkon.

Dr.Ullmann Márta belgyógy. főorvos


KOK HÍRADÓ

Ügykezelés, iratkezelés, adatvédelem Egy oktatási intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó számos funkcionális terület között garanciális jelentősége van az ügyek szakszerű és jogszerű kezelésének, keletkező iratok, okmányok hitelességének, megbízható kezelésének, biztonságos megőrzésének. Az oktatási feladat során tömegesen történik személyes adatok kezelése, felhasználása és számos közérdekű adat keletkezik. Az adatvédelem, az adatok biztonságos és jogszerű kezelése kiemelt és kényes feladata a Tanulmányi Osztálynak, az osztályfőnököknek, és az oktatást végző tanároknak egyaránt. Ezek adták a súlyát annak a továbbképzési foglalkozásnak, amit az oktatási területen dolgozó vezetők, tanárok ügyintézők és ügykezelők részére tartottak az Igazgatási és Koordinációs Osztály munkatársai október 26-án. Duruc József

19


20

KOK HÍRADÓ

Sikeresen lezajlott az őszi katasztrófavédelmi pedagógus-továbbképzés A hallgatók a katasztrófavédelmi pedagógus-továbbképzésen előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon vettek részt. Megismerhették a legfontosabb polgári- és tűzvédelmi feladatokat, a környezetvédelemnek, a fogyasztóvédelemnek és a Magyar Honvédségnek a fiatalok biztonságát növelő programjait, valamint az energiatudatosság, a veszélyhelyzeti kommunikáció és a pánikkezelés főbb jellegzetességeit, az elemi elsősegély-nyújtás és baleset-megelőzés tudnivalóit, továbbá a fiatalok veszélyhelyzeti ismeretek oktatásának kötelezettségeit, lehetőségeit. Cseffó Károly tű. őrnagy, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tanára a tűz jellemzőiről, speciális tűzesetekről, a tűzriadó végrehajtásának szabályairól, a tűzoltóképzés rendszeréről beszélt. A továbbképzés résztvevői ellátogattak a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, a tűzoltási gyakorlaton a pedagógusok megismerkedtek a magyarországi tűzoltók oktatásának, képzésének rendszerével, módszereivel. Megtekintették a gyakorlati képzéseken használatos tűzoltó kiképző konténert, a tűzoltó felszereléseket, a vállalkozó kedvűek a pszichikai pályát ki is próbálhatták. Megszerelték és működtették a fali-tűzcsap oltósugarát, és mindannyian üzembe helyeztek egy porral-, habbal- vagy Co2-vel oltó kézi tűzoltó készüléket. Reméljük, hogy a résztvevők saját tanóráikba beépítik, és hasznosítani tudják az elhangzott ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat! szerk.


KOK HÍRADÓ

A gépjármű szemle tapasztalatai A Műszaki Szakcsoport, a Tűzoltási és Műszaki mentési Szakcsoport, valamint a Gépjármű Alosztály közreműködésével végrehajtásra került a 2009. évi gépjármű szemle. A KOK továbbra sem rendelkeztek megfelelő berendezésekkel és felszerelésekkel, valamint megfelelő szakképzettséggel a gépjárművek teljes átvizsgálásához, ezért a vizsgálat csak azon részekre terjedt ki, amely felszerelések és berendezések hiányában is vizsgálhatók. Így például a fék, a futómű, kormánymű vizsgálata nem történt meg, az esetleges hibák, hiányosságok csak a gépjármű vezetőjének szóbeli közlése alapján kerültek rögzítésre. A gépjárműfecskendők szivattyúinak revíziója, a málházott áramfejlesztő, illetve a tűzoltótechnika ellenőrzése a Heros Rt. által végrehajtásra került. A szemlén megjelent gépjármű-felépítmények időszakos felülvizsgálatai a HEROS Rt-nél a kiadott jegyzőkönyvek tanúsága szerint elkészültek. Hasonlóképpen a járművekre málházott kisgépek gyártóművi bevizsgálása is dokumentálva vannak. 2009. 06. 30-ig az emelőgép ügyintéző irányításával a KOK valamennyi emelőgépe és teherkötöző eszközei terhelési próbával, fővizsgálattal külső szakember dokumentációja alapján éves ellenőrzésre kerültek. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a fentiek a biztonságos munkavégzésre és biztonságos használatra alkalmasak. A munkavédelmi oktatási napló tanúsítja, hogy a Gépjármű Alosztály munkavállalói időszakos munkavédelmi oktatáson részt vettek. Az egyes gépjárművekre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvek a Gépjármű Alosztályon találhatók. A gépjárművek tiszták és karbantartottak voltak. A málházott felszereléseket, eszközöket a helyszínen ellenőrizni lehetett. szerk.

21


22

KOK HÍRADÓ

Tanintézeti sportnap

Az idei sportnap megrendezése is sok előkészületet igényelt. Az időpontot másfél hónappal előbb kellett kijelölni az órarend kialakítása miatt. Mivel a helyszín az iskola volt, így az időpont kijelölése után került sor a forgatókönyv megírására, a versenyszámok helyszíneinek illetve felelőseinek kijelölésére, az érmek, oklevelek, tárgyjutalmak költségeinek igénylésére, és ezt követő beszerzésére. A sportnapi parancsot illetve az okleveleket előre elkészítettük, a nevek és helyezések üresen hagyásával. Az utolsó versenyszám befejezése után másfél óra marad az eredményhirdetésig. Ez idő alatt kellett az eredményeket összesíteni, az oklevelekre a neveket, eredményeket nyomdászunknak, Roskó Istvánnak rányomtatni. Ezek után már csak az érmeket, tárgyjutalmakat, okleveleket parancs szerinti sorrendben kellett előkészíteni. Idén a KOK őszi sportnapja 2009. október 21- én került megrendezésre. A sportnapon a két tűzoltó technikus szakasz és a törzs tagjai vettek részt. A versenyzők öt versenyszámban mérhették össze a tudásukat, melyből kettő csapatszám (kispályás labdarúgás, kötélhúzás) és három egyéni versenyszám (légpuska lövészet, asztalitenisz, tömlőgurítás célba) volt. Az időjárás miatt kicsit izgultunk, de végül kedvezően alakult a versenyek szempontjából. Reggel nyolc órakor a KOK udvarán Diriczi Miklós tű. ezredes úr, igazgató helyettes nyitotta meg a sportnapot, majd rövid eligazítást tartottam a sportnap forgatókönyvéből. 8.15 órakor az egyéni bemelegítést követően megkezdődtek a kijelölt helyszíneken a versenyek. A versenyszámok párhuzamosan zajlottak, hogy mindenki a lehető legtöbb versenyszámban részt tudjon venni. Minden versenyszám szakszerű lebonyolítása érdekében egy- egy versenyszámfelelős volt kijelölve a Tűzoltási- és Mentési szakcsoport tanárai közül, illetve a labdarúgásnál Pörge István kollégánk kiválóan vezette le a mérkőzéseket. A nap záró versenyszáma a két szakasz között zajló kötélhúzás volt, melyre 12.30 órakor került sor. Ennek a versenyszámnak is osztatlan sikere volt, nagy küzdelem zajlott a két szakasz között az elsőségért.

A sportnapot figyelemmel kisérte Diriczi Miklós ezredes úr, illetve Novák József úr, aki megörökítette az eseményeket. Eredmények: Kispályás labdarúgás I. Tűzoltó technikus 1. szakasz II. Tűzoltó technikus 2. szakasz „A” csapata III. Tűzoltó technikus 2. szakasz „B” csapata Légpuska lövészet Ebben a versenyszámban 80 fő vett részt. A lövészetet Antal Ferenc tű. őrgy. irányította. Nők: I. Novák Józsefné k.a. (törzs) II. Majorné, Csomor Krisztina tű. őrgy. (törzs) III. Rácz Réka k.a. (törzs) Férfi: I. Epstein Imre tű. őrm. II. Nagy István tű. tőrm III. Bánhegyi Roland tű. tőrm Tömlőguritás célba Ez a versenyszám igazán tűzoltó specifikus, idén is nagy sikert aratott a tűzoltó kollégák körében. 61 résztvevő mérte ös�sze a tudását ebben a számban. Kollégánk, Durucz Attila tű. fhdgy. irányította ezt a versenyszámot. Nők: I. Rácz Réka k.a. (törzs) II. Majorné, Csomor Krisztina tű. őrgy. (törzs) III. Novák Józsefné k.a. (törzs) Férfi: I. Ulrich András tű. tőrm. II. Bakó József tű. őrm. III. Juhász Jácint tű. tőrm

Asztalitenisz Ezt a versenyszámot Decsov Zoltán tű. szds. vezette le. A sok jelentkező miatt egyenes kieséses rendszerben zajlottak a mérkőzések. Férfi: I. Kutits István tű. ftőrm II. Bleszity Erik tű. őrm III. Ughy László tű. tőrm Kötélhúzás: Ezt a versenyszámot Fekete Lajos ny. tű. alez. vezette le, nagy rutinnal. Ebben a számban a sorrend: I. Tűzoltó technikus 2. szakasz II. Tűzoltó technikus 1. szakasz 12.45 órakor ért végett a nap záró versenyszáma a kötélhúzás, ezt az ebéd követte. A sportnap befejezése 14.30. órakor a salakos focipályán megtartott eredményhirdetés volt. A felsorakozott állomány előtt először a sportnapi parancsot olvasták fel, majd Diriczi Miklós tű. ezredes úr átadta a helyezetteknek járó okleveleket, érmeket, tárgyjutalmakat. Zárásként pár mondatban értékelte a sikeresen lezajlott sportnapot, mely idén is jó hangulatban ért véget. A sportnap lezajlása után még egy feladatom maradt, megköszönni a munkatársaimnak a sportnapon végzett lelkiismeretes munkájukat. Fekete Szabolcs tű.hdgy Testnevelő tanár


KOK HÍRADÓ

Gróf Széchenyi Ödön Kulturális és Sport Egyesület (SZÖKSE) elnökségi ülése 2009. október 06-án a SZÖKSE vezetőtestülete ülést tartott, ahol a testület mind az öt tagja-Prof. Dr. Bleszity János tű. vezérőrnagy elnök, Fekete Lajos nyá. tű. alezredes Ügyvezető, Diriczi Miklós tű. ezredes, Minya András tű. ezredes, Dr. Szelid Zoltán tű. őrnagy vett részt. Az ülés napirendi pontjai a következők voltak: • Beszámoló a taglétszám alakulásáról (Fekete Lajos ügyvezető). • Szakosztályok megalakítása (Fekete Lajos ügyvezető). • Beszámoló az egyesület pénzügyi helyzetéről (Minya András gazdasági vezető). • Egyebek (Fekete Lajos ügyvezető).

Tagjai: Szombati Adrienn, Barkóczi József, Kelemen György, Kuncz Péter, Korom Zoltán, Wimmer Gergely, Bélteki Sándor 2/2 Vizisport szakosztály Feladata: Vizitúrák szervezése, megtartása Vezetője Kirov Attila tű. fhdgy. Tagjai: Szabó József, Racskó Kristóf, Fekete Szabolcs A szakosztály iránt nagy az érdeklődés nyárig a létszáma várhatóan megsokszorozódik. 2/3 Hallgatói szakosztály Ez a szakosztály ”hallgatói” lesz, a nagyszámú érdeklődés alapján elsősorban éppen az iskolán tanuló tűzoltók adják majd a szakosztály törzsét. Feladata: a részvevők sokoldalú pszichikai-fizikai felkészítése és olyan képességek fejlesztése – pl. gyors helyzetfelismerés, kitartás, monotónia fájdalomtűrés stb. – amelyek a tűzoltó szakmában is nagyon fontosak. Vezetője Fekete Lajos nyá. sport-tiszt aki egyben okleveles ökölvívó szakedzői képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. Ennek a szakosztálynak az elindítása folyamatban van.

A szakosztályok megalakítása

Beszámoló az Egyesület pénzügyi helyzetéről. Minya András úr az egyesület gazdasági vetője ismertette az egyesület pillanatnyi pénzügyi helyzetét, –a tagdíj, támogatások, kamat, vásárlások – ami alapján az elnökségi ülés időpontjában az egyesületnek 761.264 Ft. volt a vagyona. Szólt arról, hogy az egyesület gazdálkodásának és pénzkezelésének részletes szabályait az Alapszabály értelmében a vezető testületnek külön Gazdálkodási és pénzkezelési szabályzatban kell meghatároznia, ehhez megad minden segítséget.

2/1 Tűzoltósport szakosztály Feladata a tűzoltósport hagyományainak folytatása, tűzoltósport versenyeken az iskolánk képviselete. A KOK és a SZÖKSE ezt különböző módon segíti: fizikai és szakmai felkészítés, eszközök és felszerelések biztosítása, illetve a nevezési és verseny díjak kifizetése útján. Vezetője Tóth Csaba tű. fhdgy.

Egyebek A hivatásos állomány éves kötelező fizikai felmérése kapcsán felmerült az igény egy hetenkénti irányított kondicionáló testnevelési foglalkozás megtartására a munkaidő vége előtt. Igazgató úr engedélyével, a SZÖKSE szakmai közreműködésével minden kedden 14:30-tól a KOK tornatermében kerül sor a foglalkozásokra.

Beszámoló a taglétszám alakulásáról Megszűnt nyolc volt kollégánknak a tagsága, heten nyugállományba kerültek és nem kívánták meghosszabbítani a tagságukat, egy fő tagsága munkahely változtatás miatt szűnt meg. A megmaradt tizenegy fős létszám – akik az alapítástól tagjai az egyesületnek – 2009-től 27 fő új belépővel 38-ra növekedett. Szakosztályok létrehozásával szeretnénk a jövőben tovább bővíteni az egyesületünk létszámát.

  

23

A foglalkozások célja segíteni a hivatásos állományúak kötelező éves fizikai felmérésre való felkészülését, valamint munkatársaink fizikai állapotának javítását, megőrzését. A foglalkozásokat Fekete Lajos nyá. tű. alez. és Fekete Szabolcs tű. hdgy. urak vezetik. A foglakozások meghirdetése óta egyre növekvő számban vesznek részt kollégáink a foglakozásokon. A korábbi közgyűlésen megbeszélt SZÖKSE emblémás pólók beszerzése folyamatban van, az árajánlatok kiválasztása után még ez évben szeretnénk a tagoknak kiosztani. Kiadásra kerül a tagok részére SZÖKSE igazolvány. Folyamatban van színház jegyek (bérletek) beszerzése, ezek megvétele után tájékoztatjuk a tagokat. Fekete Lajos ügyvezető

Sporttalálkozó a Vágóhíd utcában 2009. október 17.-én rendezték meg a generációk országos sporttalálkozóját az ORFK vágóhíd utcai kiképző központjában. Az egész napos program a rendészeti szervek aktív dolgozói, nyugállományú tagjai illetve családtagjaik számára nyújtott kikapcsolódási lehetőséget, ahol a szórakoztató programok mellett számos sportágban mérték össze erejüket a versenyzők. A versenyszámokban a rendészeti szervek tagjai vehettek részt, de családtagjaik részére egyéb sportos, szórakoztató program is volt. Az időjárás szerencsére kedvezett a résztvevőknek, így a szabadtéri verseny helyszíneken is hatalmas csatákat tudtak vívni a versenyzők illetve csapatok. A KOK tanári karából 2 versenyszámban indultunk, asztalitenisz (egyéni) és tenisz (páros) sportágban. Előbbiben Major Lajos tű.őrgy hozta el az aranyérmet, sok nehéz mérkőzést leküzdve. A tenisz párosban Dobos Gábor tű.őrgy- Fekete Szabolcs tű.hdgy szerezte meg a bronzérmet nagyon szoros küzdelemben. Fekete Szabolcs tű.hdgy TSB titkár,sporttiszt


24

KOK HÍRADÓ

A pénztár túl van a gazdasági válság okozta veszteségeken Bensőséges ünnepség helyszíne volt november 26.-án Oktatási Központunk nagytanterme, ahol az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár tartotta megalakulása 15. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlését. Az ünnepség fővédnökei Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint Dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója voltak. Főigazgató Úr fővédnöki köszöntőjében méltatta a Pénztár eddigi eredményes tevékenységét, majd díszokmányokat adott át az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság elnökeinek és tagjainak, többek között Dr. Bleszity János tű. vezérőrnagynak, az Igazgatótanács tagjának. Ezt követően Kövesi László r. főtanácsos, a Pénztár elnöke felolvasta a miniszteri köszöntőlevelet. Ünnepi beszédet mondott Dr. Kincses Ildikó r. dandártábornok, valamint Fazakas László r. ezredes. Az ünnepségen megjelent az Országos Rendőr-főkapitány képviseletében Zomboriné Zsifkó Zita asszony, Dr. Simon László r. ddtb., Fejér megyei Főkapitány, Offela Antal r. ezredes, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának helyettes vezetője, Szűcs István r. ezredes, a Köztársasági Őrezred gazdasági Igazgatója, Dr. Szenes Zoltán, a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank képviselői. A Pénztár Elnöke felszólalásában vázolta a Pénztár jelenlegi helyzetét, melynek leglényegesebb eleme az volt, hogy a gazdasági válság miatt korábban elszenvedett veszteséget teljes mértékben ledolgozták, továbbá szólt a jövő feladatairól, kiemelve az önálló, független, demokratikus működést. alapelveinek megtartását, majd díszokmányokat adott át a Pénztár támogatóinak és mindenkori segítőinek. Az ünnepség befejezéseképpen a Pénztár Elnöke jó hangulatú állófogadáson látta vendégül a megjelenteket. szerk.


KOK HÍRADÓ

Nyugdíjas találkozó 2009. október 16-án – a hagyományoknak megfelelően – tartottuk meg a nyugdíjas találkozót Az Oktatási Központ igazgatója, helyettesei, vezetői mellett részt vett a találkozón a BM Nyugdíjasok Budapesti Egyesületének elnöke, Kincses Zoltán ny. altábornagy úr, a Tűzoltó Tagozat elnöke, Durai Ferenc ny. tű. ezredes úr, és a Polgári Védelmi Tagozat elnöke Fekete Gyula pv. ezredes úr, valamint 60 fő nyugdíjas és mintegy 40 fő törzstag. A találkozót Prof. Dr. Bleszity János tű. vezérőrnagy igazgató úr nyitotta meg, és számolt be a 2009. évi szakmai munkáról, majd Dr. Kristály Anna ny. tű. ezds. személyzeti vezető ismertette a személyi változásokat. Meghívott vendégeink szintén beszámoltak arról, hogy a Nyugdíjas Egyesületben milyen fontosabb események történtek az elmúlt időszakban. Szót kapott Dr. Bendő Mihály ny. tű. ddtb. úr is, aki ékesszólóan köszönte meg a KOK szakmai vezetésének szerepét dandártábornoki előléptetéséhez, és megemlékezett életútjának legkiemelkedőbb szakmai eseményeiről, történéseiről. A köszöntéshez hazai pálinkával kínálta a jelenlévőket. Lehet, hogy a finom és tüzes pálinka tette, lehet, hogy nem, de az biztos, hogy a hangulat nagyon rövid idő alatt melegedett fel. A találkozó igen szívélyes légkörben zajlott le. A kollégák örömmel köszöntötték egymást, és kisebb baráti körökben cserélték ki információikat magukról, és azokról a volt munkatársakról, akik idős koruk, betegségük miatt évek óta nem tudnak eljönni közénk. Az együttlét színvonalát nagymértékben emelte a finom ebéd is. Nyugdíjas találkozónk ugyan nem nyúlt hosszúra, de egyértelművé vált most is, mint minden alkalommal, hogy ezt minden évben meg kell szervezni. Igény van rá. Mindannyian jó érzéssel váltunk el egymástól. Minden szervezőnek (különösen a konyhai dolgozóknak), és valamennyi résztvevőnek köszönjük ezt a szép délutánt! Dr. Kristály Anna ny.tű.ezds. személyzeti vezető

25


26

KOK HÍRADÓ

Konferencia a Főpolgármesteri Hivatalban 2009. december 8.-án a Budapesti Tűzoltó Szövetség (BTSZ) a „Légzésvédelem és az égési sérültek ellátása” címmel országos szakmai konferenciát rendezett a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében Budapesten. A KOK-ról a konferenciára egy fő: Kirov Attila tű. fhdgy. a Tűzoltási és Mentési Szakcsoporttól és két fő: Major Lajos tű. őrgy. és Baumstark Dávid tű. fhdgy. a Műszaki Szakcsoporttól delegált.

A regisztrációt követően 9:30-kor kezdődött a konferencia érdemi része Dr. habil Cziva Oszkár tűzoltó ezredes BTSZ elnök megnyitójával. A megnyitójában bemutatta a konferencia előadóit és köszönetét fejezte ki, hogy több mint 200 szakmabeli (a tűzoltó szakma és a mentőszolgálat képviselői) gyűlt össze az előadásokat meghallgatni.

Az első előadást Patrick Bourke Training Expert Írországból tartotta az „Égési sérültek ellátásának angliai tapasztalatai” címmel. Előadásában főleg a forró füstgázok, gőzök által okozott légúti égések veszélyeivel, illetve a szinte minden füstben megtalálható „mérgező ikrek” (szénmonoxid és hidrogén-cianid) emberre gyakorolt káros hatásaival és az ellenük való védekezés módjaival és fontosságával foglalkozott. Érdekesnek mondható a „nyílttéren is használj légzőt” sokat ismételt idézete. Patrick előadásának szakmai fordítását Dr. Szűcs Andrea a Magyar Gyermekmentő Alapítvány Elnöke végezte. A következő előadó Az FTP Doktorszolgálat mentőorvosa, az OMSZ, OMK Osztályvezető Főorvosa Dr. Pék László volt, aki az égési sérültek pre-hospitális ellátásáról és a tűzoltó doktorszolgálat tapasztalatairól tartott előadást. Az előadás első felét Dr. Göndöcs Zsigmond OMSZ főigazgató tartotta volna, de betegsége miatt nem tudott megjelenni a konferencián. Egy kellemes kávészünetet követően a Drager Hungária Kft. Ügyvezető igazgatója: Krikus Henrik folytatta az előadók sorát, aki a múlt, jelen és a jövő légzésvédelmi rendszereiről tartott műszaki ismertetést a „nagyérdeműnek”, majd a hazai tűzoltók teljesítőképességeinek vizsgálatáról és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról és fej-

lesztési javaslatokról kaptunk kimerítő és érdekes előadást Dr. Kanyó Ferenc tű. alezredes úrnak (FTP) köszönhetően. A konferencia utolsó előadását a Csehországból érkezett Ing. Ondrej Kovacs tűzoltó ezredes tartotta a „Tűzoltók teljesítőképességének lehetőségei a technikai újdonságok segítségével” címmel. Ezredes úr részletesen foglalkozott a tűzoltók bevetési öltözékének védőképességével, komfortosságával, illetve a védőruha alatti viselettel is. Kihangsúlyozta, hogy egy káresetnél nagyon sok minden múlik a tűzoltó fizikai teljesítőképességétől, amiről nem is gondolnánk, milyen mértékben függ a jó nedvszívó képességű, nem átvizesedő alsó ruházattól és a jól hőszigetelő, de egyben jól is szellőző védőruházattól. A színvonalas előadásokat követően Dr. habil Cziva Oszkár tűzoltó ezredes lezárta a konferenciát és állófogadásra invitálta a megjelenteket. Kirov Attila tű fhdgy


KOK HÍRADÓ

EDR tanfolyamok DWS-C (Kommunikációs Diszpécser-munkaállomás kezelői) tanfolyamon 30 fő vett részt 2 csoportos beosztásban (2×1 hét [2×4 nap]). Mindenki sikeres vizsgát tett. DWS-C+M (Kommunikációs- és Menedzser Diszpécser-munkaállomás kezelői) tanfolyamon 14 fő vett részt 1 csoportos beosztásban (1×1 hét [4 nap]). 2 fő kivételével mindenki sikeres vizsgát tett. A 2 fő nem érte el azt a szintet, amit egy menedzseri diszpécserkezelőnek tudni kell, ellenben a kommunikációs szintet igen, így ők megkapták a DWS-C típusú bizonyítványt. DWS-C továbbképzés (1 nap) tanfolyamon 17 fő vett részt. A továbbképzés nem zárult vizsgával. DWS-C+M továbbképzés (1 nap) tanfolyamon 4 fő vett részt. A továbbképzés nem zárult vizsgával. Tehát mindösszesen 65 fő képzése és továbbképzése zajlott le Pécelen. Készülék kezelői képzésben további 50 fő vett részt. Karacs Zoltán tű. fhdgy.

27


28

KOK HÍRADÓ

S Z E M É LY Ü G YI H Í R E K

KILÉPŐ DOLGOZÓK 2009. október 01. Mogyorósi Józsefné tmf. felmentéssel, nyugállományba helyezve

MEGBÍZÁSÁS 2009. november 02. Bartha Vámos László ny.pv.alez. mb. a szakcsoportvezető helyettesítésével Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakcsoport

A KOK Igazgatója kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként dicséretben és pénzjutalomban részesítette a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20., és az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 53. évfordulója alkalmából: DURUC JÓZSEF ny. tű. ezredes urat, az Igazgatási és Koordinációs Osztály vezetőjét, NEMECZ PÉTER tű. alezredes urat, a Műszaki Szakcsoport szakcsoportvezetőjét,

KINEVEZÉS

KIS PÉTERNÉ asszonyt, a Gazdasági Osztály csoportvezetőjét,

2009. dec. 01. Papp Éva pv. hdgy-nak főtanár Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakcsoport

KOVÁCS LÁSZLÓNÉ asszonyt, asszisztenst,

ÁTHELYEZÉS 2009. október 12. Pintér Istvánné asszony tmf. Tanulmányi Osztályról a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport állományába

SOROS ELŐMENETEL 2009. július 01. Rendfokozatában sorosan előlépett: Bauer Mihály tű. tzls. Új rendfokozata: tű. ftzls. Mogyorósi Józsefné tmf. asszonynak nyugállományba menetele alkalmából, a KOK Igazgatója emléktárgyat adományozott.

KARACS ZOLTÁN tű. fhdgy. urat, a Műszaki Szakcsoport kiemelt főtanárát, POPOVICS JÁNOSNÉ asszonyt, a Gazdasági Osztály főelőadóját, KISS JÓZSEF urat, szakmunkást és SZIRMAI ISTVÁN tű. tzls. urat, ügyeletest.


KOK HÍRADÓ

29

Bizakodással ünnepeltünk 2009 December 22-én megtelt az étterem. Közösen búcsúztattuk az óévet és köszöntöttük az újévet. Igazgató úr tájékoztatást adott a 2009ben elért eredményeinkről, szólt a gazdasági válság okozta nehézségekről, megköszönve valamennyi munkatársunk munkáját kívánt boldog új évet és boldog ünnepeket. Rendhagyó módon nem a nagycsaládosoknak rendezett ünnepségen, hanem a KOK karácsonyi ebédjén kerültek átadásra, Baumstark Dávid tű. fhdgy. úr és családja részére az Önkormányzati Minisztérium Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály ajándékai. szerk.

Felkészültünk az oktatásra 2009. október 5-tól 7-ig tartó időszakban a Műszaki Szakcsoport állományából Karacs Zoltán tű. fhdgy., illetve Major Lajos tű. őrgy. a Hesztia Kft. szervezésében egy szakmai felkészítésen vettek részt a Rosenbauer cég ausztriai gyárában. A felkészítés célja a tendergyőztes MB-RB TLF4000 AT2 típusú, nehéz tömegosztályú tűzoltó gépjárműfecskendő kezelésének, karbantartásának megismerése, és a leendő kezelők oktatásának előkészítése volt. A Rosenbauer részéről Christoph Eckerstorfer úr volt a szakmai oktató, aki az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat tartotta. A felkészítést nagyon hasznosnak találták, a megszerzett ismereteket az oktatási anyagba beépítésre kerülnek. Karacs Zoltán tű. fhdgy.


30

KOK HÍRADÓ

MUNKA­VÁLLALÓI GYŰLÉS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ vezetése, mint munkáltató 2009. kora nyár óta dolgozott azon, hogy javaslatot tegyen a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 32. számú alapszervezetével és a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete KOK alapszervezetével 2001. december 29-én aláírt, és azóta többször módosított Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Kollektív Szerződésének módosítására. A módosítás alapvető indokai, a KOK gazdasági helyzetében beállt negatív változások, a KSZ egyes pontjait is érintő jogszabályi változások, valamint a szöveg szükségszerű igazítása a megváltozott viszonyokhoz. A módosítási javaslatok először több körben az érintett szakszervezetekkel kerültek egyeztetésre és konstruktív, de kemény viták során alakultak ki azok a kompromis�szumos szövegjavaslatok, amelyek a munkavállalók elé lettek terjesztve megvitatásra. Az eredményes felkészülés, a javaslatok alapos megismerése érdekében 20 nappal korábban megküldésre került a javaslatcsomag a KOK minden elektronikus levélcímmel rendelkező munkavállalójának, kérve a vezetőket, hogy segítsék elő az anyag megismerését.

A munkavállalók gyűlése 2009. december 14 én 8:30 órai kezdettel lett összehívva a Laktanya utcai objektum tizes épület földszint 6-os tantermébe. A gyűlésen 16 fő vett részt. Jelen volt a munkáltató részéről Diriczi Miklós tű. ezredes igazgató helyettes, a témában leginkább érintett vezetők, Dr. Kristály Anna személyzeti vezető, Kovátsné Alaksa Ildikó tű. szds. a Gazdasági Osztály vezető helyettese. Az érdekképviseletek részéről Kollár István nyá. tű. alezredes a BRDSZ 32. alapszervezet titkára, Patakiné Rakonczay Piroska a KDSZ KOK alapszervezet titkára és Dr. Sik Gotthilf a KOK Közalkalmazotti Tanács elnöke. A gyűlés levezetői feladatait Duruc József nyá. tű. ezredes látta el. A Kollektív Szerződés módosítási javaslat a hatályos KSZ 173 pontjából 39 pontot és 2 mellékletet érintett. A javaslatok többsége – 27 pontnál és a 2 mellékletnél – főképp szövegpontosítást tartalmaztak, amelynek egy részét a munkáltató, egy részét pedig az érdekképviseletek javasolták. Összesen 12 pontnál történt lényeges, a tartalmat is érintő változtatás, amelyek közül 7 pont esetében a munkavállalókra kedvezőbb, míg 5 pontnál a munkavállalókra a korábbiaknál kedvezőtlenebb, megszorító a tartalmú változásokat tartalmazott a tervezet. Az értekezleten Duruc József ismertette a munkáltató javaslatait és érveit, majd az érdekképviseletek mondták el álláspontjaikat. A jelenlevő munkavállalók kérdéseit és javaslatait követően a gyűlés azzal zárult, hogy a kedvező változásokat mindenki pozitív érzésekkel fogadja, a hátrányos változásoknak pedig senki nem örül, de tudomásul veszik azok szükségességét. Duruc József

Az országgyűlés módosította a Tűzvédelmi Törvényt

Gondolatok a Katasztrófavédelmi Oktatási Központot 2010 év során érintő hátrányokról Új év új reménység. Ezzel a gondolattal kezdődött meg az új évet megelőző karácsonyi készülődés minden családban. Ez nem volt másként tanintézetünknél sem. A szervezetünknél is szinte mindenkit az utolsó ajándékvásárlási láz utolsó még egy kicsit emelkedő szakasza borított el, s elkezdte a hivatásának időszakos feladását átlényegülve hivatásos ajándékvadásszá. Ilyen idilli és könnyes romantikus regényekbe illő lázas készülődést egy a Nobel díjat is érintő medicina a 2010 évi Magyarországi költségvetés egy pillanat alatt kigyógyított minden lázas készülődőt a bajából. Ez a költségvetés a fő számait tekintve nem sok jóval kecsegtet a mások életét, egészségét, testi épségét és vagyoni értékeit védő szervezek számára sem. Ezzel ellentétesen hat az, hogy szervezetekkel szemben felállított követelmények nem csökkentek, hanem nőttek. A feladatok alapjait megtanító és olykor-olykor az életüket is feláldozó mentésben résztvevő személyek képzését végző oktatási intézetnek is gyorsan el kellett kezdeni keresni azokat a gyógyszereket és népi medicinákat, melyek a hirtelen megváltozott állapotból a normális kerékvágásba tudják terelni az oktatási folyamatokat a nélkül, hogy bármilyen a tanintézeti képzésben résztvevő személyt szakmai hátrány érné. Megkezdődtek a gyors és esetenként egymással köszönő viszonyban sem lévő intézkedések áradatai. Ezek mind egy téma körül forogtak, s ez nem volt más mint a pénz. A sok gondolat és lehetőség közötti keresgélésnek azonban volt egy közös alapgondolata, s ez nem volt más mint az az egyszerű tény, hogy a tanintézet alapfeladatát a tűz, katasztrófa és a polgári védelmi szervek tagjait a lehető legmagasabb szinten továbbra is oktassa és minden olyan ismeretet adjon számukra, mely a leghatékonyabb beavatkozást teszi lehetővé. Volt egyszer korábban egy nagy hadvezér, aki már korábban kitalálta azt az egyszerű igazságot, hogy a háborúhoz nem kell más csak a PÉNZ PÉNZ és PÉNZ: Az általunk oktatott szervezetek feladata-


KOK HÍRADÓ inak végrehajtásához, a mi iskolánk oktatási feladatainak végzéséhez sem kell más csak ez a három dolog. Na igen, de most aztán egy nagyon egyszerű kérdést kellett feltennünk a karácsonyi készülődés lázában: HONNAN SZEREZZÜK MEG A HIÁNYZÓ ÖSSZEGEKET. A tevékenységünket meghatározó jogszabályok természetesen elismerve az általunk képzendő szervezetek tagjainak társadalmi hasznosságát tandíjmentességet írnak elő egyes esetekben. A jogszabályokban így előírt egyes képzések költségei hogyan „ellentétezhetők” a jövőben? További szempontként merült fel az az egyszerű tény, hogy az e területen dolgozók szakmai ismereteinek és a szakma színvonalának nem szabad csökkennie. A mi képzéseinkhez általában nem elég egy tanár és egy tanterem. A tűzoltóképzés nagy mennyiségben igényli az eszközöket és azok közül sem az olcsóbbakat. Személy szerint én nem tudom azt elképzelni, hogy egy tűzoltó elméletben tudja a szerelési szabályzat minden egyes betűjét, de a gyakorlatban azt sem tudja, hogy mire való a kapocspár-kulcs, és a szívőtömlő esetében a lábszelepre erősített kötelet fogja olyan feszesre meghúzni, hogy az folyamatosan nyitott állapotba kerül, stb. Tehát egy tűzoltó oktatásához, kiképzéséhez sok gyakorlat és az ezt biztosít fecskendő, felszerelés, stb. kell. Tanintézetünk már meghirdette a második félévi tanfolyamait, s így az azokhoz esetlegesen kapcsolódó költségek maradhatnak-e vagy emeljük-e meg? Még további kérdések, érvek, ellenérvek, gazdasági és még ki tudná itt felsorolni mennyi minden merült fel az előbb leírt egyszerű kérdés felvetését követően. Első pillanatban a már meghirdetett és a törvényi rendelkezések által tandíjmentes tűzoltó szakképzéshez tartozó kérdéseket kellett megválaszolnunk és rendeznünk. A kérdés eldőlt. Indítani kell a tűzoltó szakképző szakot a 2010. januárra meghirdetett időpontban. Természetesen a jogszabályi előírás miatt tandíjmentes a képzés az ott meghatározott személyi kör részére. A tandíj, mint az a neve is mutatja olyan összeg, mely egy adott képzés esetében az ahhoz tartozó kiadásokat tartalmazza a képző szerv számára. Ez az az elem, mely a felsőoktatási intézményekben mint tandíj megjelenik, s esetenként félévre vonatkoztatva több százezer forintos nagyságrendet is elérhet. Ez nem

más, mint a költségtérítéses oktatás. Tanintézetünkben az Országos Képzési Jegyzékben(OKJ) meghatározott szakmák esetében folynak a képzések egy speciális szűk szakmai területen. Úgy gondolom, hogy e helyütt kell leírnom azt a pár sort, mely ehhez a képzési formához tartozik. A képző szervek az oktatási szakasz befejeztével feladataiknak eleget tettek, s a képzésben résztvevők számára a szakmához tartozó ismeretanyagot átadták. Ekkor következik az a szakasz, amikor a képzésben résztvevő bizonyítja azt, hogy a szakma gyakorlásához a szükséges elméleti tudást megszerezte, s a gyakorlati ismeretei elégségesek az önálló tevékenység megkezdéséhez, s ezekkel együtt a szakma gyakorlásához. Ez az a szakasz, mely a vizsgáztatási tevékenységet foglalja magába. Mivel ez önálló feladat, ezért önálló szakasz és mint ilyen önálló költséggel rendelkezik. Ismét ott vagyunk a híres meghatározásnál a háromszoros PÉNZnél. Az ilyen vizsga, mint „állami” vizsga előkészítése, megszervezése, lefolytatása, és nem utolsó sorban a végcél a bizonyítván kiadása pénzbe kerül. A vizsgák előkészítése során a vizsgáztatásban résztvevő szakértőket, vizsgabizottsági tagokat és a jegyzőket jogszabályi rendelkezés alapján kell díjazásban részesíteni, a vizsga dokumentumokat elő kell készíteni, a vizsgázók számára elő kell készíteni megfelelő példányszámban az írásbeli vizsgatevékenységhez tartozó feladatokat, dokumentációkat kell készíteni, s a vizsga lefolyását végig kell kísérni úgy, hogy annak minden lépése bizonyítva legyen, s még tovább lehetne folytatni az a sort, mely pénzbe kerül. A vizsga befejeztével a sikeres vizsgázók részére megtörténhet a bizonyítvány átadása. Ezt követően kerülhet sor a vizsga egyes dokumentumainak másolására, s meghatározott szervezethez történő eljuttatására, s kérés esetén az Europass bizonyítványok kiadására. Amennyiben egy – egy ilyen vizsgánál 35 főt veszünk figyelembe, mint az egy vizsgára bocsátható létszámot, akkor el lehet képzelni azt, hogy mennyi papírra és pénzre van szükség csak a vizsga lebonyolítására. Egy nagyon egyszerű példát hoznék, ami szerintem nem vigasztal senkit, de rámutat a költségek növekedésére. A szakmai vizsgáztatáshoz szükséges papírlapok száma megnőtt. Ez nem elhanyagolható tény. A papírmennyiség a korábbi egy vizsgázóra eső lapok tekintetében annak legalább ötszörösére nőtt. Mik ezek a tételek: Felnőttképzési szerződés, értesítések, fénymásolatok, vizsgáztatáshoz használt feladatlapok, vizsgadokumentumok, stb. A papír men�-

31

nyiségével nő az elektromos áram mennyisége, a szükséges festékpatronok száma, a rendszeres és rendkívüli karbantartások, javítások száma, stb. Tanintézetünk az ország minden részből érkező tűzoltót képez ki, végez továbbképzést, biztosít új eszközökhöz, felszerelésekhez azokat működtető szakembereket. Ezen személyek számára nem elég, ha csak az oktatás és vizsgáztatás feltételeit biztosítjuk. Szükséges a képzést követő pihenés, tanulás, mozgási lehetőség, stb. biztosítása. A több mint 60 év alatt a képzésben résztvevők számára is természetes volt az a tény, hogy mindezeket a változó elnevezésű oktatási intézmény biztosítja. Természetesen a tanintézet számra is fontos, hogy az éppen aktuális gazdasági lehetőségei között ezt biztosítsa. Csakhogy ezek azért mind pénzbe kerülnek. Az ilyen elemek összességét lehet a képzéshez kapcsolódó egyéb költségnek nevezni. A könyvtár, a könyvtáros, stb. mind pénzbe kerül, s a gazdasági jogszabályok és előírások egyre inkább azt mutatják, hogy minden egyes kiadott forinttal valóban el kell számolniuk a költségvetési szerveknek. Természetesen az a költség, mely a létesítményeink, a meglévő járműveink és a gyakorló helyeink működtetéséből, használatából ered az évente nemhogy csökkenne, hanem mindig nő. Tanintézetünk sajátos helyzete következtében nem jogosult a közoktatásban alkalmazott támogatásokra. Korábbi években még belefértek a tanintézet költségvetésébe ezek a kiadások, de egyre inkább az a tendencia, hogy a jogszabályban előírt költségvetésből származó bevételeink egyre csökkennek. Természetesen most mindenki egy nagyon frappáns és mindenki számra elégedettséggel járó befejezést vár tőlem. Ezt nem tudom teljesíteni. Tanintézetünk lépésre van kényszerítve. Egy olyan lépésre, mely mindenkinek fáj. A tűzoltó parancsnokságok vezetői számára még 2009. december végén kiküldtünk egy tájékoztatót, mely sajnos előre vetette annak a szomorú ténynek a fényét, hogy a korábbi ingyenes képzések ha lassan is de megszűnnek és ezzel egyidőben a képzéshez kapcsolódó egyéb költségeket át kell terhelnünk a képzésben résztvevőkre, illetve a képzésre küldő szervezetre. Dr Sik Gotthilf


KOK HÍRADÓ

ITT JÁRT A MIKULÁS! Idén is megtartottuk a tanintézeti Mikulás-ünnepséget, 2009. december 5-én a Laktanya utcai objektumunk éttermében. Családias légkörben, nagyon jó hangulatban várták a Mikulást a gyermekek, és az őket elkísérő felnőttek. Éttermünk dolgozói ízlésesen megterítettek, és finom süteményekkel, üdítőitalokkal, meleg teával fogadták a vendégeket. A műsort, a Free Time Tánccsoport (Remená Dóri és társaik ) nyitotta meg páros táncaikkalmajd Panovapó című kellemes és tanulságos báb-előadást most is a Palánta Sorsfordító Alapítvány munkatársai szolgáltatták. Ők külön ajándékot is hoztak a gyermekeknek. A nap fénypontja természetesen Mikulás bácsi és segítője volt, akiket Pallag-Bozsák András kollégánk és Major Zsófi alakított. Ugyancsak nagy sikert aratott kézműves-foglalkozás és arcfestés, amelyen képeslapokat és kis ajándékokat készíthettek szeretteiknek a gyermekek és a játékos kedvű felnőttek. A gyermekek nagyon örültek az ajándékoknak, és talán még jobban a villogó tűzoltó-autónak, amellyel Mikulás és segítője érkezett és távozott, sőt, még a gyermekek is mehettek egy-egy kört. Trombitás Csaba


KOK Hiradó 2010. 1. szám