Naptár 2021

A Szent Katalin templom szentélyének és hajójának mennyezetét falfestmények díszítették, melyeket az 1960-as években a buzgó plébános lemeszeltetett. Talán felsőbb utasításra? Freskók vagy szekkók voltak-e ezek, azaz friss vagy száraz vakolatra voltak-e festve? A freskó az értékesebb (mint például Bántornyán vagy Mártonhelyen). Mivel az 1887-es földrengéskor leszakadt a templom boltíve, ezért az 1888-as felújítás során a friss vakolatra festhettek freskókat, vagy valamikor később a száraz mennyezetre szekkókat. A hajórész mennyezete ki volt festve, az biztos, mert a „régebb óta fiatal” hívek még emlékeznek rá, csak azt nem tudták megmondani a kérdezettek, hogy mit ábrázoltak a képek. Néhányuk emlékezetében „valami angyalok” derengenek.

Közvetlenül a kézirat lezárása előtt tudtam meg a Grácban élő Vasari (született Pandur) Margittól, hogy a falképeket a Győrben élt Pandur József (1888–1943) festőművész, templomfestő és restaurátor készítette öccse, a szintén győri születésű, de 1926-ban Alsólendván meghalt Pandur Lajos szobafestő-mázoló közreműködésével. Ez a Pandur Lajos volt Vasari Pandur Margit nagyapja.

Margit (becenevén Cunci) nagybátyja az Alsólendván született Pandur Lajcsi (1913–1973) festőművész volt. Egyébként a sok Pandur között eltévednek, elvesznek a szegény krónikások. A dobronaki Szent Jakab-plébániatemplomról is azt írja mindenki, hogy a falait 1914-ben a lendvai származású Pandur Lajcsi festőművész festette ki. Ő azonban 1913-ban született. Tehát egyéves korában festett képeket a dobronaki templom falára, miután előtte egy évvel a lendvai templomot már szépen kifestette! Nyilvánvalóan figyelmetlenségből fakadó sorozatos félretájékoztatásokról van szó. Avagy mindez a mai kor divatjának a számlájára is írható, mely szerint a „kutató” ne gondolkodjon, hanem csak idézzen a „forrásokból”, azaz hivatkozzon, szajkózzon. Az 1910-es évek első felében az alsólendvai és a lendvavásárhelyi, azaz dobronaki templom falaira, mennyezetére a már említett, győri születésű Pandur fivérek festhettek képeket, vagy felújíthatták a már meglévő régebbieket. A húszas éveik elején járó fiúkat a templomfestés mellett más is érdekelhette, mert a fiatalabbik, Lajos Lendván ragadt, és 1913-ban megszületett első gyermeke, aki születésekor még nem, de később ismert festőművész lett Pandur Lajcsi néven. Egyébként Varga Sándor is sajnálta, hogy a lendvai templom falképeiről semmi bizonyosat nem tudott meg… Azt azért megemlítette, hogy az 1936-os templomfelújítás és villanybevezetés alkalmával a két nagy díszes csillár egyikét a Tomka család ajándékozta a templomnak, valamint „a szentélyt Pandur Lajos lendvai 105