kitekintő
Tágra nyitott kollektív alku Az új munka törvénykönyvével a szakszervezetek ugyan valamelyest vesztettek, mert a kifogás és az ellenőrzés jogát kivették a kezükből, és a tisztségviselőik védelmét is korlátozták, viszont tág tere nyílt a kollektív alkuknak – mondta Kártyás Gábor munkajogász. Az egyetemi adjunktus szerint az érdekképviseletek azonban nem használják ki a jogaikat, pedig óriási felhatalmazást kaptak arra, hogy alkut kössenek a munkáltatókkal.
A
kormány nemrég még úgy akarta módosítani a munka törvénykönyvét, hogy a munkaidőkeretet a jelenlegi legfeljebb egy évről három évre kitolja, ettől azonban később visszalépett. Nem vállalt kockázatot azzal, hogy a sokak által rabszolgatörvénynek hívott előterjesztést megpróbálja megszavaztatni a parlamenttel. A munkavállalók helyzete tehát nem romlott, de nagyon sokat változott az utóbbi években. Kártyás Gábor munkajogász szerint a 2012-ben elfogadott, sok vitát kiváltó új munkatörvény csökkentette a munkavállalói jogokat, ugyanakkor sokkal tágabbra nyitotta a kollektív megállapodások lehetőségét. Ismeretes, hogy kollektív szerződést csak szakszervezet köthet, tehát azokon a munkahelyeken, ahol nincs munkavállalói érdekképviselet, nincs, aki fellépjen a dolgozók jogaiért. Már pedig az, hogy a munkavállaló mit érez a törvény szigorából vagy engedékenységéből, leginkább attól függ, hogy van-e a munkahelyén kollektív szerződés, és ha van, akkor az mit tartalmaz. A szakértő azt állítja, az elmúlt évek nyertesei az üzemi tanácsok lettek, a szakszervezetek viszont valamelyest vesztettek elsősorban amiatt, hogy a kifogás és az ellenőrzés jogát kivették a kezükből, tisztségviselőik védelmét is korlátozták. A kollektív alku lehetőségét azonban az új törvény szélesre nyitotta, óriási felhatalmazást adva az érdekképviseleteknek arra, hogy alkut kössenek a munkáltatókkal. A szakszervezetek azonban a tapasztalatok szerint nem használják ki a jogaikat. A munkavállalók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora fizetést kapnak.
12 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja
Kártyás Gábor munkajogász A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének adjunktusa, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja. A Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesület elnöke. Munkajogi tréningek, munkajogi szakjogász és szaktanácsadó képzések, konferenciák rendszeres előadója, egyetemi oktatói munkája mellett széles körű tudományos tevékenységet végez. Rendszeresen jelennek meg publikációi munkajogi szaklapokban.
Több európai ország alkalmazza a minimálbér intézményét, mások viszont érdekképviseleti szervekre, például a szakszervezetekre bízzák, hogy minél magasabb bért harcoljanak ki a dolgozók számára. Kártyás Gábor szerint ez utóbbi csak olyan országokban működik, ahol léteznek kellően erős, országos szintű szakszervezeti konföderációk, amelyek minden ágazatot lefednek. És nem öt van belőlük, mint például Magyarországon, hanem csak egy vagy kettő. A munkajogász úgy véli, itthon leginkább ágazati szintű kollektív szerződésekkel lehetne megoldani a bérhelyzetet. Ha például az ágazati partnerek megállapodnának abban, hogy az adott szektorban megemelik a minimálbért, annak nagy bérnövekedés lenne az eredménye.