Page 1

és

Érdek Védelem I. évfolyam 2017. június

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Lyukak a munkavédelmi törvényen

4-5. oldal

 Példátlan összefogás 2. oldal

kiút

vagy csak mentőöv?

6-7. oldal

Trükközéssel spórolnak a cégek

10. oldal


aktuális

Tüntetnek a tescósok Betelt a pohár a Tesco dolgozóinál, július 8-án demonstráción tiltakoznak amiatt, hogy a szakszervezeteknek nem sikerült megegyezniük a hipermarket menedzsmentjével az idei fizetésemelési követelésükről. Buday Katalin, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke lapunknak azt mondta: a munkáltató nagyon minimális elmozdulást mutatott a bérek tekintetében.

A

zuglói Fogarasi úti Tesco előtt tiltakoznak július 8-án az áruházlánc dolgozói az ellen, hogy az angol tulajdonú társaság vezetése nem teljesíti a munkavállalók fizetésemeléssel kapcsolatos követelését. A cégnél eddig minden évben július elsejétől történt a bérrendezés, a tárgyalásokat ezért áprilisban kezdték. A január eleji kötelező minimálbér-emelés azonban most zavart okozott, hiszen a 15 ezer tescós dolgozóból 12 500-at érintett a kormány által előírt, kötelező szakmunkásminimálbér-emelés. Ebből mintegy ötezren maradtak ki, ők azok, akik 161 ezer forint felett kerestek eddig is, jelenleg az ő bérükről van szó. Azt szeretnék, ha az ő – pékek, hentesek, középvezetők, stb. – fizetésük is arányosan emelkedne. A szakmában általában ez fejenként plusz 30-35 ezer forintot jelentene. Míg a többi üzletláncnál megtörtént az emelés, a Tescónál közölték, erre itt nincs pénz.

Tömeges elszántság Az áruházláncnál működő két érdekvédelmi szervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elérkezettnek látta az időt arra, hogy összefogjanak a dolgozók érdekében. Buday Katalin, a KASZ alelnöke lapunknak azt mondta: az a célszerű, ha minél nagyobb erőt mutatnak, ezért össze kell fogniuk. Közös érdek, hogy a munkavállalók megkapják a nekik járó, az elvégzett munkával arányos béreket. Felmérték a dolgozók támogatási hajlandóságát is a tiltakozó akcióra, eddig több mint ötezer aláírást gyűjtöttek össze. „A munkavállalók megerősítettek minket abban, hogy jó a kezdeményezés. Ezért úgy döntöttünk, hogy július 8-án Zuglóban, a Fogarasi úti Tesco előtt demonstrálunk. A tüntetés része lesz terveink szerint egy munkalassítás is: a tiltakozók bemennek majd az áruházba, és kocsi-tologatással tartják fel a forgalmat.” Felvetésünkre, hogy esetleg a vásárlók ezt nem fogadják majd szimpátiával, az alelnök asszony úgy reagált: „A vásárlók figyelmét is felhívjuk, hogy a munkavállalók érdekében történik az akció, és megkérjük őket, legyenek velük szolidárisak. Az ő érdekük is lenne, hogy rendesen megfizessék a tescósokat, hogy ne pártoljanak át a konkurenciához több bérért. A vásárlók is tapasztalják, hogy nagyon kevés az üzletláncnál a munkaerő, sokat kell sorban állni, mert nem tudnak elegendő kasszát üzemeltetni. Pedig a Tesco filozófiájába tartozott, hogy ha az egyik pénztár előtt sor áll, akkor megnyitják a következőt is. Most viszont, a kevés emberrel nem tudja tartani a célt.

Példátlan összetartás A megmozdulásra vidékről, buszokkal is érkeznek majd dolgozók. Információink szerint itthon szinte példa nélküli esemény lehet, hogy más üzletlánc alkalmazottai is csatlakoznak majd szolidaritásból a tiltakozókhoz. Arra a kérdésünkre, hogy a sztrájkhajlandóságot is felmérik-e, Buday Katalin azt mondta: egyelőre csak a demonstrációról szól az aláírásgyűjtés, azonban természetesen nem zárkóznak el a további lépésekről sem. Ha a dolgozók igénylik, az érdekeik érvényesítése érdekében ezt az eszközt is felhasználják. – Meglátjuk, hogy a demonstráció mennyire lesz sikeres, és el tudunk-e menni abba az irányba, hogy tovább folytassuk a tárgyalást, mindazonáltal felmerült a sztrájkbizottság megalakításának is az ötlete – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

2

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja


Kordás László

Legyen-e munkaszüneti nap december 24-e? Hát persze, hogy legyen! – mondanánk, ha ezzel kapcsolatban csak ennyi lenne a dolgunk. A helyzet azonban mégse ilyen egyszerű, mert erről eddig hivatalosan minket – a szakszervezeteket, a munkavállalókat, a népet – senki nem kérdezett meg. Igaz, a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról is önállóan döntött a kormány – ahogy azt már megszokhattuk a minket érintő, ennél jóval fontosabb témákban is –, csak úgy ajándékba kaptuk. Pedig nem kértük. S ha megkérdezték volna, hogy a még lehetséges napok közül melyiket kérnénk, biztosan mindenkinek első körben a december 24-e jutott volna eszébe. Mint ahogy eszébe is jutott egy „közülünk” való aktivistának, s hivatalosan is kezdeményezte: legyen népszavazás az újabb szabadnapról. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette is a kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”. Elsőre azt gondoltuk, ez biztosan sima ügy, senki nem fogja ellenezni a referendumot. Jó magyar szokás szerint azonban valaki az utolsó pillanatban ezt a kérdést is megvétózta az NVB-nél, így aztán várni kell a Kúria döntésére, elindulhat-e, s ha igen, mikor a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése. A MASZSZ mindenesetre szokatlanul egybehangzóan – értsd: ellenszavazat és tartózkodás nélkül – úgy döntött, hogy beleállunk az ügybe. Olyannyira, hogy feltett szándékunk nemcsak sikerre vinni, hanem szakszervezeti érdemként elkönyveltetni a szabad december 24-ét. Igen ám, de az önmagában kevés, hogy elvileg támogatjuk az ügyet, szerintem az aláírásgyűjtésbe keményen bele is kell állnunk. Ez sok munkával jár majd. A szükséges szignók összegyűjtésére ugyanis mindössze négy hónapunk lesz, mivel szívességet tett az, aki óvást jelentett be, mert ezzel legalább megúsztuk a nyarat. Ősz is lehet ugyanis, mire a Kúria dönt. Az mindenképpen újdonság lesz a korábbiakhoz képest, hogy szigorították az aláírásgyűjtési ívek kiadási rendjét is, ezért nagyon szervezetten és pontosan kell majd dolgoznunk. Ennek ellenére azt javaslom: országszerte fogjunk össze. Vigyük sikerre ezt a jó ügyet! Azt a kormánynál is pontosan tudják, hogy a szentestét megelőző nap ünneppé nyilvánítása igen népszerű húzás lenne, főleg, hogy a költségvetést nem is érinti. Vagyis, elképzelhető, hogy hirtelen támadt „népbaráti” hangulatukban mellé, sőt az élére állnak a kezdeményezésnek. A végeredményt illetően persze még ezzel sem lenne baj, ha ezt az ügyet – is – nem a saját népszerűségük növelésére használnák. Ne hagyjuk, hogy egy „lentről” jövő kezdeményezés is azok népszerűségét növelje, akik egyébként a munkavállalók hátán taposva naponta milliókkal növelik a már egyébként is szemérmetlenül összeharácsolt vagyonukat.

jegyzet

Legyen a mi ügyünk!

Aláírásgyűjtés „Kedves Kollégák! A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) összefogásra szólít fel valamennyi Tesco munkavállalót annak érdekében, hogy közösen harcoljuk ki a bérek jelentős mértékű felzárkóztatását, és a munkavállalók körében kialakult bérfeszültség rendezését. Kérjük, hogy aláírásotokkal erősítsétek meg kezdeményezésünket, és legyünk még többen, hogy egy szervezett megmozdulás keretében megmutathassuk a munkáltatónak, hogy a munkavállalók ennél a vállalatnál tisztességes, a megélhetéshez megfelelő béreket szeretnének! Akciónk sikere mindannyiunk közös érdeke! Mindenki támogatására számítunk! További információért keressétek az áruházi bizalmit, vagy töltsétek le innen az aláírásgyűjtő ívet és juttassátok el hozzánk!”

Az angol szakszervezet szolidáris A magyarországi bértárgyalások körül kialakult helyzetet jeleztük a Tesco angol anyavállalatánál működő szakszervezet országos szervezete (USDAW) főtitkárának, John Hannettnek. Levelünkre a következő válasz érkezett: „Köszönöm az értesítést a Tesco Magyarországgal folytatott nehéz bértárgyalásokról. Természetesen továbbítottam aggodalmaitokat a Tesco-hoz, és elküldtem kéréseteket a szakszervezetünk országos titkárának, hogy ő is vigye tovább a vállalat felé követeléseiteket. Remélem, hogy munkaügyi konfliktusotok a számotokra megfelelő módon megoldódik az elkövetkezőkben. Üdvözlettel, John Hannett, főtitkár USDAW”

3


munkavédelem

Hőségriadó A munkavédelmi jogszabályok felülvizsgálatát javasolja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a hatályos rendelkezések alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a szabadtéri munkahelyeken a kánikulában pontosan milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatókat – reagált közleményben a június 22-én elrendelt hőségriadóra a szervezet. A MASZSZ felkéri a helyi szakszervezeti vezetőket is, hogy figyeljék, a rendkívüli melegben megfelelnek-e a jogszabályoknak a munkahelyi körülmények.

A

zt pontosan kimondja a munkavédelmi törvény, hogy a zárt térben dolgozók számára bizonyos hőmérséklet felett óránként legalább ötperces munkaszünetet kell biztosítania a munkáltatónak, ám a szabadban dolgozókra mindössze csak hideg védőital ellátást rendel el. Márpedig, a MASZSZ szerint a szabadtéri munkahelyeken is gondoskodni kellene a munkavállalók kánikula elleni védelméről – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni módszerekkel, melegedési lehetőséggel, védőitallal –, ám a törvény mindössze a melegedési lehetőséget nevesíti.

Csak a jóindulaton múlik? Az idevonatkozó törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ezért felhívja a figyelmet arra, hogy mindenütt tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A jogszabályok előírják, hogy „pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell a rendeltetésnek megfelelő hőmérsékletet”. Emellett nagy melegben a munkavállalók részére legfeljebb félóránként hideg védőitalt kell biztosítani. Ugyanakkor az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni az emberi tényezőt a „munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál”. Így kánikulában elvileg akár az is elképzelhető, hogy – rendkívüli esetektől eltekintve – senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett helyen a munkavégzésre. A hatályos jogszabályok azonban erről konkrétan nem rendelkeznek, tehát mindössze a munkaadó jóindulatán múlik, hogy hőségriadó esetén milyen könnyítéseket vezet be. A munkavédelmi szabályok szerint, amikor a korrigált effektív léghőmérséklet meghaladja a 24 fokot – ezt a léghőmérsékletre, a levegő páratartalmára, illetve a légmozgásra is figyelemmel számítják ki – a jár a védőital és az óránként legalább öt perc munkaszünet.

4

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Hősokk Az egész szervezetünket próbára teszi a rekkenő hőség. Hatására a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödémásodás és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. A napozás, de még az árnyékban pihenés is ártalmas lehet, különösen akkor, ha a levegő páratartalma is magas. Kardiológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagy meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan ,,megfőnek”, ez pedig infarktusszerű tüneteket okozhat. Ami közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, a meleg az ereket kitágítja, így a koszorúérbetegeknek még jó is, viszont ez a szokásosnál is jobban terheli a test motorját. A hőség nagyobb munkára készteti, a vízháztartást is könnyen felboríthatja, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül bekövetkezhet. A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot. A hőség és a fizikai munka megterhelik a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell.


A legforróbb napok A tiszti főorvos június 22-én 4 napra szóló hőségriadót adott ki, ennek – no meg a hirtelen ránk szakadt kánikula – kapcsán a MASZSZ nyilvánosan felhívta a munkáltatók figyelmét a munkavédelmi jogszabályokba foglalt kötelezettségeikre, kiemelten például arra, hogy biztosítsanak legalább hideg védőitalt a rendkívüli hőhatásnak kitett foglalkoztatottak számára. A munkavédelmi törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Más kérdés, hogy ennek megvalósítási módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – maga határozza meg.

Gumiparagrafus Szóval ez egy gumiparagrafus, ám vannak bizonyos támpontok. Például az, hogy a „pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet”. Arról a jogszabály nem szól, hogy ez pontosan mit jelent, az viszont kiderül, hogy a „klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni”. Így „óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken”. Ez a szabályozás tehát kifejezetten zárt terekre vonatkozik. Általánosságban is érvényes azonban, hogy amennyiben „a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani”.

A rendelet ennek módjáról is szól: a „folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített”. A védőital elfogyasztásához a dolgozók létszámának megfelelő, egyéni használatra kiadott ivópoharakról is kell gondoskodni. Úgy tűnik, a jogalkotó azonban egyszerűen megfeledkezett arról, hogy a munkahelyi klíma szabadtéri munkavégzés esetén is lehet nagyon meleg. Ezért egyszerűen kimaradt a szabályozásból, hogy kánikula esetén mindenkinek járhat az óránként legfeljebb tíz perces szünet.

A szabadtéri munkások mikor hűsölhetnek? A szakszervezet attól tart, hogy a hirtelen jött kánikulában nem mindenütt tesznek eleget a munkavédelmi törvénynek. Sokkal inkább valószínű, hogy a szabadban foglalkoztatottak esetében – például az út- vasútépítési, illetve az építőipari tevékenység során – ezzel nem is nagyon törődnek. Miközben a törvény előírja: „szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről”. Igaz, itt nevesítve megint csak a melegedési lehetőség szerepel, a hőség elleni védelem viszont nem. De van még egy gumiparagrafus. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni az emberi tényezőt a „munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál”. Ebbe akár bele is férhetne, hogy kánikulában – rendkívüli esetektől eltekintve – senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett helyen a munkavégzésre.

5


interjú

KözmunkaKözmunka – az önkormányzatokra erőszakolt feladat, a rászorulóknak dobott örökös mentőöv, vagy esetleg kiút a kilátástalanságból? Komjáthi Imre, a Közmunkások Szakszervezetének elnöke szerint leginkább kényszer mindkét fél számára. Az érdekvédelemre égető szükségük van, mert az érintettek életszerű megoldásokat nem kapnak problémájukra, így pedig minimális az esélyük visszajutni a munkaerő-piacra.

A

kormány mérései alapján a közmunka sikeres volt, mivel a rendszerből 2014 és 2016 első négy hónapja között kilépők 13 százaléka hat hónappal később már a nyílt munkaerő-piacon dolgozott. Ez összesen 151 ezer embert jelent, azonban ha valóban ennyien kerültek volna ki, nem mutatna növekedést a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Márpedig a növekedés megtörtént. A döntéshozók is felismerték a zsákutcát, ezért elindították a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába programot, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt”, havi 22 800 forintot kaphatnak több hónapra visszamenőleg azok a közmunkások, akik a versenyszférában találnak munkát. Egyesek szerint sok ember azért nem vállalja ezt, mert nem eléggé ösztönző a minimálbér és a közmunkás fizetés közötti különbség ahhoz, hogy ellensúlyozz a piaci állással járó hátrányokat. A probléma ennél összetettebb, a közfoglalkoztatottak nagy részének ugyanis valószínűleg képzésre lenne szüksége ahhoz, hogy be tudja tölteni az üres állásokat. Az elmúlt két évben 610 milliárd forint ment el a közmunka programra, de annak egy része öncélúvá vált, így elkezdték átalakítani. Azt szeretnék, hogy kevesebb legyen a közmunkás. Ez a tendencia láthatóan meg is indult: idén egyetlen hónap alatt több mint 22 százalékkal, 46 400 fővel csökkent a létszámuk. Míg februárban még 208 500 állás nélkülit alkalmaztak közfoglalkoztatottként, márciusban már csak 162 ezret. A csökkenéssel párhuzamosan jelentősen megugrott a nyilvántartott álláskeresők száma: 366 600-ról 420 670-re nőtt. Azt nem tudni, mi lesz a szélnek eresztett 40 ezer közmunkással, hiszen csak az ország bizonyos részein van munkaerőhiány, épp ott, ahol magas a munkanélküliség.

6

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

A kialakult helyzetről, a várható következményekről Komjáthi Imrét, a Közmunkások Szakszervezetének elnökét is megkérdeztük.

Komjáthi Imre: A létszámcsökkentés jó zsarolási potenciál – Egyike azoknak, akik öt éve életre hívták a Közmunkások Szakszervezetét. Életképes lehetőségként tekint erre a foglalkoztatási formára, amelynek célja, hogy a munka nélkül maradtakat visszaterelje a munkaerőpiacra? Lát pozitív példát, ami azt igazolja, van létjogosultsága a közmunkának? – Pozitív példa van, de arra, hogy tömegeket sikerül visszaterelni a nyílt piacra, nem igazán. Szakszervezetként annak örülnénk a legjobban, ha nem lenne ránk szükség, mert akkor az azt jelenti, hogy az embereknek van normális munkájuk. Bosszankodunk amiatt, hogy ahol szakmunkát igénylő vagy nehéz fizikai munkát végeznek a dolgozók, ott sem tudnak rendes munkabért fizetni, mert a polgármesterek csak a közmunka-rendszeren belül tudnak pályázni. Borsodban például egy 600-700 fős településen az ott élők túlnyomó része csak közmunkában tud dolgozni, pedig értéktermelő tevékenységet végeznek a helyi speciális üzemben. Salgótarjánban egy tucatnyi ilyen munkahely van, ahol az emberek megkaphatnák legalább a minimálbért, mégis közmunkabérért foglalkoztatják őket. Hosszan sorolhatnám a példákat. Eközben a kormány tömegével jött elő mindenféle ötletekkel, hogy katonákat képeznek közmunkásokból, meg elősegítik az idénymunkában való foglalkoztatásukat, csak éppen plusz pénzt nem adtak ezekre. Ezért is vagyok szkeptikus amiatt, hogy most hírtelen több tízezer embert is vissza tudnak vezetni a munka világába, mert a MASZSZ tapasztalataiból is tudjuk, hogy nem olyan munkaerőt keresnek a cégek, mint akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak. – Tény, hogy különböző pályázatok jelentek meg a közmunkások képzésére, de ezek nem nagyon igazodnak a munkaerőpiac igényeihez. Lehet, hogy inkább újabb lehetőség a pénzek lenyúlására? – Konkrétan ott volt a téli közmunka-program, amikor egyrészt az egyházi intézményekben folytak képzések és azért kaptak is nem kevés bérleti díjat, illetve nagyon „vastagon” megfizették az oktatókat, miközben azt se mérték fel, hogy kiket milyen oktatásra kell elküldeni. A legnagyobb problémák közé tartozik, hogy egységes masszaként kezelik a közmunkásokat, miközben Borsod megyében 34 ezren vannak, Győr-Sopronban meg 1200-an. Más a szakmai összetételük, a képzettségük. Borsodban, Szabolcsban, Zalában javarészt a cigányság, az alulképzettek köréből kerülnek ki, míg Budapesten


-kényszer

vagy a Dunántúl más részein élők azért képzettebbek, és nem is tartózkodnak sokáig ebben a státuszban. Most levélben fordulunk a Belügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, mi lett a fél éve bejelentett regionális szintű tanácsadó hálózattal, amit azért terveztek létrehozni, hogy megnézzék, milyen az igény a képzésekre. Semmi nem történt, pedig erre 3,5 milliárd forintot biztosítottak. Valószínűleg a pénz megint „lecsorgott” a klientúrának, egy-két embert kineveztek, irodára, autóra költöttek, de a rendszer nem működik. – Mit szól a szakszervezet ahhoz, hogy folyamatosan csökkentik a közmunkások számát? – Ez egy négyéves program, ennyi idő alatt akarják 150 ezerre csökkenteni a létszámot. Na, de azt senki nem gondolja, hogy ellátatlanul hagyják ezeket az embereket. Azokat a helyeket nem szüntették meg, ahol takarítónőként, szociális ápolóként

idősek otthonában vagy közintézményben dolgozott valaki az utóbbi időben közmunkásként, őket vissza tudják helyezni az eredeti munkaviszonyba. Ha ez megtörténik, annak mi örülünk, mert ugyanazt a munkát rendes fizetésért fogják végezni. Egyébként az önkormányzatok se hagyják, hogy emberek teljesen ellátatlanul maradjanak, választások előtt főleg nem. A létszámcsökkentés sulykolása nagyon jó zsarolási potenciál, mert tudunk polgármesterekről, akik elmondták a településen, hogy jövőre a felére csökken a közmunkások száma, ezért mindenki tudja, hová kell szavazni. Ha egy olyan eset is lesz, ahol bizonyítottan ez történik, és valaki teljes ellátás nélkül marad, abból nagy botrányt csinálunk. – A szakszervezetet a kormány és az önkormányzatok partnerként kezelik? – A kormányzat illetékesei nem állnak szóba velünk, emiatt többször is tüntettünk. Még a petíciónkat se tudtuk átadni. Viszont a követeléseink közül több is teljesült. Megszüntették a heti munkabér-fizetést, bevezették a téli munka-programot. Igaz, ahogy megcsinálták, az gyalázatos volt. Úgy tűnik, azért mégis odafigyelnek arra, amit mondunk, valamit át is vesznek, de hangsúlyozottan nem a mi ötletünk alapján. Csinálják meg, az a fontos. Ha az embereknek kicsit jobb, bánja a kutya, hogy a BM a saját ötleteként viszi tovább. Az önkormányzatok közül azok, ahol baloldali érzelmű a polgármester, illetve azokon a munkahelyeken, ahol baloldali értéket valló vezetők vannak, szívesen láttak kezdettől minket, elfogadják a javaslatainkat, de egyeztetésekre nem hívnak. A helyhatóságoknál nagyrészt nehezen nyílnak meg, mert egyfajta nyilatkozatstopok vannak. De tartanak tőlünk, mert félnek a nyilvánosságtól, ami a legnagyobb fegyverünk. Ugyanakkor örülnek az ellenőrzésünknek, mert a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkaügyek és munkavédelmi ellenőrzések a nullára csökkentek, a kutya se figyeli, hogy van-e védőfelszerelésük a közmunkásoknak, a hölgyek el tudnak-e jutni a mosdóba. – Úgy tudjuk, a napokban Kordás Lászlónál, a MASZSZ elnökénél járt. Miről tárgyaltak? – A beszélgetésünk kis része szólt a szakszervezetünkről. A célunk a szorosabb együttműködés, hogy minél több információhoz jussunk, tudjunk arról, ha egy jelentősebb közmunkás réteg valóban elindul a munkaerőpiacra. Mi inkább a kisebb falvakban vagyunk jelen, a konföderációnak meg a nagyobb cégekkel van kapcsolata, és jobban nyomon tudja követni az átvándorlást. A találkozónk másik apropóját az őszre összeálló fehér könyv adta, amelyik a szakszervezetek elvárásait tartalmazza a politikával szemben. Felajánlottam az elnöknek, hogy szerveznék erről egy széles fórumot. Végigjárnánk az országot, hogy vitatkozzunk a fehér könyvben lefektetettekről, esetleg bővítve azt. Ennek az ügynek a szószólója lennék a szocialista párton belül, amelynek miniszterelnök-jelöltje felvállalta, hogy segíteni kell a szakszervezeteket. Fontos, hogy a politikusok végre vegyék észre, nagy szükség van az érdekvédelmi szervezetekre.

7


gazdaság

Miből élünk? Magyarországon szakítani kell az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, növelni kell a munkavállalók bérét és csökkenteni a dolgozókat és a munkáltatókat terhelő adókat és járulékokat, – jelentette ki egyebek között Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke egy májusi fórumbeszélgetésen.

A

rendezvényen – amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával szerveztek május közepén – bemutatták Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója „Miért esedékes egy béremelés Közép-Kelet Európában?” című tanulmányát is, amely végigköveti a bérek alakulását a régióban a rendszerváltás időszakától 2015-ig. A magyar kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, amikor hátat fordított a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az általa diktált gazdaságpolitikának - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a fórumbeszélgetésen. Galgóczi Béla vizsgálatai alapján kiemelte, hogy az alacsony béreken alapuló versenyképességi modell - amely szerinte nem egy eleve meghatározott stratégia volt - a 2008-as válság után terjedt el a közép-kelet európai országokban, mostanra azonban a fejlődés korlátjává vált. A fórumbeszélgetés résztvevői közül Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke mellett Pogátsa Zoltán,

a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza is megerősítette: Magyarországon szakítani kell az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel.

A tisztességes bérről is tárgyalni kell

Megélhetési minimumot ígér Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, ezt még május elsején jelentette be. Szakszervezeti vezetők kommentálták az ötletet.

„A

szakszervezeti értékrend része támogatni egy olyan kezdeményezést, amelynek célja, hogy azok az állampolgárok, akiknek önhibájukon kívül nincs a tisztességes megélhetéshez elegendő bevételük, emberi gesztusként kapjanak egy minimális összeget” – így reagált lapunknak a szocialisták miniszterelnök-jelöltje bejelentésére Balogh Béla, a vasas szakszervezet elnöke. Botka László május elsején a MASZSZ sátrában tartott fórumon is megerősítette: ha bizalmat kap a kormányfői poszt betöltésére, bevezetik a megélhetési minimumot, amelyre a magyar állam vállal garanciát mindenkinek, aki ledolgozta a magáét, és akinek legális, bejelentett munkája van. Balogh Béla utalt a magyarországi bérek és keresetek színvonalára, arra, hogy ma nagyon sokan élnek a létminimum környékén, akiknek nagyon nagy nehézséget okoz a megélhetésük „Ha asztalra kerül Botka László programcsomagja, le kell ülnünk, és arról is tárgyalnunk kell, miként érhetjük el, hogy azoknak, akik keményen dolgoznak, tisztességes bérük legyen, amelyik arányos az elvégzett munkával” – mondta a vasasok elnöke.

8

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

„A létminimum ígéretekhez szakszervezetként nehéz konkrét számok ismerete nélkül csatlakozni” – ez már Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnökének véleménye Botka László felvetésére. Mint mondta, az emberhez méltó életkörülményeket célzó különféle kezdeményezések, amelyek az utóbbi időben vitát generáltak a közéletben, mint például az alapjövedelem, a lét- és a társadalmi minimum, rendre elhaltak, ellenzői elsősorban arra hivatkoztak, hogy nagyon sok pénzbe kerülne. Az ugyancsak Botka László nevéhez fűződő 13. nyugdíj bevezetése például számítások szerint 250300 milliárd forint plusz költség lenne egy évben – hívta fel a figyelmet Sáling József. „A Magyar Szakszervezeti Szövetség őszre egy fehérkönyvet készít, amelyben bemutatjuk, hogy a nyugdíjak, a bérek, a szociálpolitika területén milyen minimumok vannak, és elemezzük a munka törvénykönyvét is. Ez azért is fontos, mert a konkrét számok birtokában tudunk egyegy kezdeményezés mögé odaállni” – tette hozzá a szövetség bérpolitikai ügyvivője.


30 éves kapcsolat Magyar-olasz szakszervezeti találkozó volt a napokban Kaposváron: itt tartották szokásos tanácskozásukat Európa egyik legerősebb szakszervezeti föderációja és a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselői. Ahogy Svajda József, a MASZSZ Somogy megyei elnöke lapunkat tájékoztatta, az Olasz Általános Munkásszövetséggel (CGIL) immár harminc éves a szakmai kapcsolatuk.

S

zinte baráti kapcsolat alakult ki az elmúlt három évtizedben az Olasz Általános Munkásszövetség és a Magyar Szakszervezeti Szövetség között, a CGIL tartományi és a MASZSZ Somogy megyei képviseletének vezető tisztségviselői évente tanácskoznak azzal a céllal, hogy tájékoztassák és segítsék egymást a szakmai munkájukban. Svajda József, a MASZSZ megyei elnöke lapunknak elmondta: a magyar konföderáció nagyon sok segítséget kapott olasz partnerétől az európai uniós csatlakozásra történő felkészüléshez. „Ha szükség volt rá, eljöttek, projekteket finanszíroztak, hogy tisztában legyünk vele, hogyan működik az EU, mit várnak el a tagországoktól, miként történik a csatlakozás. Egyúttal megismerhettük Európa szinte legerősebb szakszervezeti modelljét, azt, hogy hogyan dolgoznak, milyenek a pártkapcsolataik.

réltek véleményt, mint a szociálpolitika, a nyugdíjrendszer, a bértárgyalások fortélyai, vagy éppen a megélhetési minimum. A témakörök felölelték a munkatörvényt, a munkavédelmi és a nyugdíjtörvényt is. „Sokat tanultunk az olasz kollégáktól, akik nem nagyon értették, nálunk miért ilyen a szakszervezetek felépítése, miért nincsenek területi jelenlétek, ami az olaszoknál, a községekben, a városokban, a megyeszékhelyeken nagyon erős” – hangsúlyozta az érdekvédő, aki elmondta azt is, hogy a partnerek azt kérték, a soros találkozóra hívják meg a MASZSZ elnökét is, hogy együtt ünnepeljék meg kapcsolatuk 30. évfordulóját. A jubileumi találkozón tájékoztatták olasz partnereiket a magyarországi szakszervezetek helyzetéről, arról, hogy merre halad a MASZSZ, illetve szó esett a bérekről és az érdekegyeztetésről is.

A 305-ös paragrafus

Adunk, kapunk

– A 90-es évek elején „hazahoztuk” az olasz munkatörvény 305-ös paragrafusát, amelyik a szakszervezetekre vonatkozó munkaidő-megváltást írta elő. Lefordítottuk, bevittük az Antall József-féle parlamentbe, amely a legnagyobb ámulatunkra el is fogadta – idézte fel az olasz kapcsolat egyik fontosabb hozadékát Svajda József. A megyei elnök elmondta azt is, hogy nagyon sok közös szemináriumot tartottak az olasz partnerszervezettel, amelyeken olyan fontos kérdésekről cse-

Kordás László, a MASZSZ elnöke a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta: volt olyan időszak, amikor ők tanultak az olasz kollégáktól. Ilyen volt az 1990 utáni időszak, amikor a piacgazdaság feltételei közötti szakszervezeti működést kellett megtanulni tőlük, s ilyen volt az uniós csatlakozással kapcsolatos szakszervezeti, munkavállalói stratégiák egyeztetése is. Ezúttal viszont az olaszok kértek segítséget, s kaptak képet arról, miként lehet a konföderációk egyesülését úgy véghezvinni, hogy az működőképes maradjon, miként történt az Autonómok és az MSZOSZ fúziója. A sonline.hu Somogy megyei internetes portál tudósítása szerint Luciano del Rosso, a CGIL tartományi nemzetközi felelőse kérdésre válaszolva elmondta: rendkívül összetett helyzetben vannak az olasz szakszervezetek. Napi harcokat vívnak számos dologért, komoly probléma a munkanélküliség és a megélhetés is. Ahhoz, hogy az érdekvédelmi szervezetek eredményesen együtt tudjanak működni, mindenekelőtt meg kellett ismerni minket. Korábban csak keveset, mostanra már sokat tudnak rólunk. Az Érdek és Védelem kérdésére Svajda József elmondta: amikor Magyarország belépett az unióba, az olasz kollégák pénze, jóindulata, segítőkészsége áttevődött azokba az országokba, amelyek még nem csatlakoztak. A baráti kapcsolatok ápolása azonban továbbra is fontos mindkét fél számára. Ennek jegyében találkoznak legközelebb a tisztségviselők Triesztben.

9


gazdaság

Elmaradt fizetésemelés? Hiába várt a munkavállalók egy része az idei első nagyobb fizetésre, ugyanannyit vitt haza, mint eddig. A trükközések sorából kiemelkedik annak a nőnek az esete, akinek a fizetését úgy akarták meghatározni, hogy bekalkulálták az öt gyerek után igénybe vehető adókedvezményt. Székely Tamás szakszervezeti vezető úgy véli, döbbenetes és etikátlan az eljárás, ami ellen határozottan fel kell lépni.

T

rükkök sorát vetették be az idei béremelésnél a cégek. Egy gyorsfelmérés szerint a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező megnövelésének hatására jóval több munkavállalót foglalkoztatnak részmunkaidőben, mint korábban. Az első negyedévben nemzetgazdasági átlagban 4,6 százalékkal, 301 ezerre emelkedett a nem teljes munkaidőben dolgozók száma. Sok kis cég nem képes kitermelni a szokatlanul nagy mértékben emelkedő legkisebb bért, ezért „faragott” a munkaidőn, bár előfordul, hogy az átsorolás csak papíron történt meg, a munkáltatók egy része inkább zsebbe fizet. (Ismert, hogy az idei évre vonatkozó kötelező minimálbért 15, a garantált bérminimumot 25 százalékkal emelték meg.) Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben nőtt a részmunkaidősek száma. A GKI felmérése szerint a vállalatok csaknem egyharmada jelezte, hogy emelte a normákat, több mint 10 százalékuk pedig a munkaidő csökkentéséről számolt be. Az is előfordult, hogy a cafetériát megvonták a dolgozótól – igaz, ez nem ütközik törvénybe. A szakszervezetek tapasztalatai is azt jelzik, több cégnél is súlyos szabálytalanságokat követtek el a spórolás jegyében. Gyakori a más munkakörbe sorolás – persze csak papíron, mert a munkavállalók továbbra is eredeti munkájukat végzik. Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke például arról számolt be lapunknak, hogy bércsökkentő tényező lett a teljesítménynorma felemelése is, különösen azoknál a cégeknél élnek ezzel a módszerrel, ahol a minimálbér és a szakmai bérminimum növelése következtében összecsúsztak a bérek. „A most megjelent KSH adatokból is jól látható, hogy

10 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

nagyon sok helyen a különböző pótlékokat és a béren kívüli juttatások egy részét alapbéresítették, így nem történt más, mint jövedelemátcsoportosítás. Összességében tehát a munkavállalók nettó jövedelme nem változott” – mondta az érdekvédő.

Bekalkulált családi adókedvezmény Lapunk információja szerint az egyik kisvállalkozás szinte példátlan módját választotta a spórolásnak. Meghirdetett állásukra egy öt gyermeket nevelő, egyébként villamosmérnök végzettségű asszony jelentkezett. A nő felkészült az interjúra, tájékozódott afelől, mennyi az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók bruttó bére. Az információk birtokában ült le tárgyalni, ezért is lepte meg, amikor néhány nap múlva felhívta a HR-es, és azt közölte, számítanak rá, és 190 ezer forint nettó fizetést ajánlottak. Érdeklődésére elmondták, igaz, hogy leendő kollégáinak a bruttó fizetése magasabb, de nekik nincs öt gyerekük, akik után igénybe vehetnék a családi adókedvezményt. A neki ajánlott összegbe a munkáltató már beszámította a kedvezményt, mert azt tartja igazságosnak, ha nincs eltérés a dolgozók nettó fizetése között. H. Enikő természetesen nem fogadta el az állást. Megkérdeztük a munkajogászt az esetről. Szabó Imre lapunknak kifejtette: „A munkaadó, amennyiben azt a munkavállaló kéri, elkészíti annak személyi jövedelemadó-bevallását. A különböző kedvezményeket azonban csak az adóbevallás készítésénél jogosult figyelembe venni. A munkabért egy adókedvezmény nem befolyásolhatja. A bruttó bér megállapítása során a munkáltatónak ugyan be kell tartani az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, de nem tehet különbséget azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók között arra való hivatkozással, hogy milyen egyéb egyéni helyzet áll fenn. Az állásinterjú során olyan irányú munkáltatói kérdésre, hogy a pályázó hány gyereket nevel, a munkavállaló nem köteles válaszolni.” Székely Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy információi szerint van olyan kisvállalkozás, ahol a fizetésbe bekalkulálják a családi pótlékot, a 12 500 forintot, az ilyen esetben az érintettnek az adóhivatalhoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz célszerű fordulni, hiszen egyértelmű a diszkrimináció. A szakszervezeti vezető azt is döbbenetesnek tartja, hogy a munkáltató adott esetben bekalkulálja a nettó jövedelembe az adókedvezményt. „Az ilyen jelenséggel szemben minden energiával küzdeni kell, mert etikátlan és sérti az esélyegyenlőséget” – tette hozzá.


Nem lehet elég korán Meglepték a közlekedési szakszervezetek a munkáltatókat: országszerte egyszerre tíz vállalatnál, egyebek között a BKV-nál is már június 13-án bejelentették a jövő évi, egységesen 15 százalékos béremelési igényüket. Legalább fél évig tart ugyanis, mire kicsikarnak egy, a nullánál valamivel nagyobb mértékű ajánlatot a tulajdonosokból. A garantált, időben érkező béremeléssel talán meg lehet állítani az elvándorlást is – vélik a VKSZSZ-nél.

N

em lehet elég korán kezdeni a bértárgyalásokat, vélik a Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó érdekvédők, ezért már június közepén, lapzártánk előtt – minden eddiginél korábban – bejelentették a jövő évi, 15 százalékos béremelési igényüket, s azt is, hogy mielőbb elkezdenék a munkáltatóval a bértárgyalásokat – közölte a VKSZSZ. Az önkormányzati tulajdonú közösségi közlekedési cégeknél működő szakszervezetek tapasztalatai szerint ugyanis már évek óta legalább 6 hónapig tart, mire a munkáltatók engedélyt kapnak a tulajdonostól arra, hogy százalékokat is tartalmazó érdemi tárgyalást folytassanak a szakszervezetekkel. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a közösségi közlekedésben dolgozók mindig a sor végén kullogva, akkor kapják meg a béremelést, amikor máshol – például az állami tulajdonú cégeknél és a versenyszférában is – több havi megemelt bért is folyósítottak – magyarázza Nemes Gábor, a VKSZSZ elnöke, aki a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke is. Ebből lett elegük már az idei, fél évig tartó bértárgyalások során is a szakszervezeteknek, s akkor határozták el, hogy a jövő évi béremelési igényüket szokatlanul korán bejelentik, hogy a munkáltatók is kezdjék meg a szokásosnál korábban a szükséges pénz előteremtését. Az önkormányzati tulajdonú cégeknek ősszel le kell tenniük a jövő évi üzleti tervüket a képviselőtestület elé, s ennek elvileg már tartalmaznia kell a béremelés költségeit is – érvelt az elnök. Azt, hogy milyen mértékű béremelésben reménykedhetnek a közlekedésben dolgozók, a munkaerő elvándorlás, illetve megtartás miatt is fontos. Mára ugyanis olyan fokú a munkaerőhiány országszerte, hogy a járművezetők zokszó nélkül odébbállnak a magasabb bérek reményében. A szakszervezetek jelezték is a munkáltatóknak küldött levelükben, hogy megfelelő, időben eldöntött béremelés nélkül nem fogják tudni a cégeknél tartani az embereket. Igaz, az idei emelés az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy volt, ám a megelőző hosszú időszakban elszenvedett veszteségeket nem kompenzálta – olvasható a szakszervezeti levelekben. Az érdekvédők szerint a munkáltatóknak és a tulajdonosoknak is fel kell ébredniük, s tenniük kell valamit az elvándorlás ellen, új munkavállalók felvételéért és megtartásáért. Ehhez hosszú tá-

vú, biztonságos, garantált béremelési stratégia kell – szögezi le Nemes hozzátéve, hogy a tulajdonosok kötelessége, s egyben felelőssége is, hogy a bértömeghez szükséges forrásokat időben előteremtsék.

Az aláíró tagszervezetek  Közösségi Közlekedési Szakszervezet – Az Egységes Közlekedési Szakszervezet – EKSZ  Nemzeti Szakszervezet – NSZ  DKV Forgalmi Munkavállalók Független Szakszervezete  Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete  Debreceni Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete  MVK ZRt. Forgalmi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szervezet  Miskolci Autóbusz És Villamosvezetők Érdekképviseleti Szövetsége -MAVÉSZ  Független Demokratikus Szakszervezet  Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete – K.A.P.SZ.  Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Központi Dolgozók Szakszervezete  EKSZ-SZTDSZ (alapszervezet)

11


kitekintő

Tágra nyitott kollektív alku Az új munka törvénykönyvével a szakszervezetek ugyan valamelyest vesztettek, mert a kifogás és az ellenőrzés jogát kivették a kezükből, és a tisztségviselőik védelmét is korlátozták, viszont tág tere nyílt a kollektív alkuknak – mondta Kártyás Gábor munkajogász. Az egyetemi adjunktus szerint az érdekképviseletek azonban nem használják ki a jogaikat, pedig óriási felhatalmazást kaptak arra, hogy alkut kössenek a munkáltatókkal.

A

kormány nemrég még úgy akarta módosítani a munka törvénykönyvét, hogy a munkaidőkeretet a jelenlegi legfeljebb egy évről három évre kitolja, ettől azonban később visszalépett. Nem vállalt kockázatot azzal, hogy a sokak által rabszolgatörvénynek hívott előterjesztést megpróbálja megszavaztatni a parlamenttel. A munkavállalók helyzete tehát nem romlott, de nagyon sokat változott az utóbbi években. Kártyás Gábor munkajogász szerint a 2012-ben elfogadott, sok vitát kiváltó új munkatörvény csökkentette a munkavállalói jogokat, ugyanakkor sokkal tágabbra nyitotta a kollektív megállapodások lehetőségét. Ismeretes, hogy kollektív szerződést csak szakszervezet köthet, tehát azokon a munkahelyeken, ahol nincs munkavállalói érdekképviselet, nincs, aki fellépjen a dolgozók jogaiért. Már pedig az, hogy a munkavállaló mit érez a törvény szigorából vagy engedékenységéből, leginkább attól függ, hogy van-e a munkahelyén kollektív szerződés, és ha van, akkor az mit tartalmaz. A szakértő azt állítja, az elmúlt évek nyertesei az üzemi tanácsok lettek, a szakszervezetek viszont valamelyest vesztettek elsősorban amiatt, hogy a kifogás és az ellenőrzés jogát kivették a kezükből, tisztségviselőik védelmét is korlátozták. A kollektív alku lehetőségét azonban az új törvény szélesre nyitotta, óriási felhatalmazást adva az érdekképviseleteknek arra, hogy alkut kössenek a munkáltatókkal. A szakszervezetek azonban a tapasztalatok szerint nem használják ki a jogaikat. A munkavállalók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora fizetést kapnak.

12 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Kártyás Gábor munkajogász A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének adjunktusa, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja. A Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesület elnöke. Munkajogi tréningek, munkajogi szakjogász és szaktanácsadó képzések, konferenciák rendszeres előadója, egyetemi oktatói munkája mellett széles körű tudományos tevékenységet végez. Rendszeresen jelennek meg publikációi munkajogi szaklapokban.

Több európai ország alkalmazza a minimálbér intézményét, mások viszont érdekképviseleti szervekre, például a szakszervezetekre bízzák, hogy minél magasabb bért harcoljanak ki a dolgozók számára. Kártyás Gábor szerint ez utóbbi csak olyan országokban működik, ahol léteznek kellően erős, országos szintű szakszervezeti konföderációk, amelyek minden ágazatot lefednek. És nem öt van belőlük, mint például Magyarországon, hanem csak egy vagy kettő. A munkajogász úgy véli, itthon leginkább ágazati szintű kollektív szerződésekkel lehetne megoldani a bérhelyzetet. Ha például az ágazati partnerek megállapodnának abban, hogy az adott szektorban megemelik a minimálbért, annak nagy bérnövekedés lenne az eredménye.


40 ország, 500 küldött Több mint 40 európai ország 500 szakszervezeti tisztségviselője vett részt az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) májusi soros kongresszusán, Barcelonában. A „Tisztességes európai közlekedést – Szociális igazságosság, szolidaritás, egység” című tanácskozáson a Vasutasok Szakszervezete két küldötte is bizottsági tag lett.

A

Vasutasok Szakszervezetét az ETF májusi tanácskozásán Zlati Róbert érdekvédelmi alelnök, Hercegh Mária, a VSZ Női Tagozatának a vezetője és Komiljovics Máté szakértő képviselte. Az eseményt megelőzően a nők, valamint az ifjúság is megtartotta a maga kongresszusát, és Hercegh Mária révén az elkövetkező kongresszusi ciklusban ismét lesz tagja az ETF Női Bizottságának. Egyebek között ilyen felvezető „programokkal” indult a kongresszus, amelynek delegáltjai a tisztújításon kívül aktuális kérdésekkel, problémákkal foglalkoztak és a különböző szekciók elmúlt évekről készült beszámolóit hallgatták meg. A kongresszus résztvevőit olyan aktuális és időszerű kérdések foglalkoztatták, mint a fenntartható európai közlekedési rendszerek támogatása, munkavállalói és szakszervezeti jogok, tagszervezés, oktatás-képzés, a globális felmelegedés és a közlekedés kapcsolata, erős szakszervezetek építése vagy az európai szociális párbeszéd aktualitása. A kongresszus zárónapján a delegáltak megválasztották elnöknek a belga Frank Moreels-t, főtitkárnak a portugál Eduardo Chagast. Frank Moreels kijelentette, boldog, hogy lehetőséget kapott az ETF elnöki pozíciójának betöltésére, s igen nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy több mint 230 szakszervezet támogatásával lett a szervezet vezetője. Ugyanakkor alázatos is – mondta –, mert a rá váró munka nagyon összetett. Az erős szakszervezetek leállíthatják a munkavállalók kizsákmányolását és a tisztességtelen versenyt – szögezte le az újdonsült elnök.

Eduardo Chagas régi-új főtitkár elmondta: Európa-szerte jelentős politikai változások zajlanak, és a szakszervezeteknek sürgősen reagálniuk kell erre. Az egyenlőtlenség, a rasszizmus, az idegen-ellenesség előretörését tapasztaljuk - mondta. Ráadásul az érdekvédők kevésbé járulnak hozzá a jogalkotási folyamatokhoz, miközben naponta éri támadás a szakszervezeti jogokat - sorolta a főtitkár. A tanácskozáson Zlati Róbertet az ETF Végrehajtó Bizottság tagjává választották. A tanácskozás végén a magyar delegáció nevében Kunert Annamária (MASZSZ) bejelentette, hogy Budapest és a magyar tagszervezetek készen állnak a következő kongresszus megszervezésére. Komiljovics Máté

13


hírek

Csak a magyarok fele készül nyaralni A magyar lakosság kicsivel több, mint fele tervez idén nyaralást, közülük a legtöbben – 32 százalék –belföldi, 10 százaléka pedig külföldi utat tervez, és 12 százalék belföldre és külföldre is készül utazni – derült ki a GfK idei nyaralási terveket vizsgáló ezerfős, országos reprezentatív felméréséből. A megkérdezett ötven évnél idősebbek többsége már nem tervez nyaralást. A 20–29 évesek jellemzően külföldre utaznak, velük ellentétben a 40-49 évesek szívesebben pihennek belföldön. A nagyobb családok átlagosan nagyobb arányban nyaralnak itthon. A havi 290 ezer forintnál kevesebb háztartási összbevétellel rendelkezők, a nyugdíjasok (61 százalék), valamint a szakmunkás végzettségűek (53 százalék) az átlagnál nagyobb arányban maradnak otthon. A felmérés szerint a belföldi utazást tervezők 46 százaléka menne a Balatonhoz, közülük leginkább a legfiatalabbak (15-19 évesek – 61 százalék), és a négy- vagy többfős családok terveznek itt nyaralni (56 százalék). A külföldi úticélok közül Horvátország a legnépszerűbb (24 százalék), de Görögország, Erdély és Olaszország, valamint Spanyolország, Németország és Ausztria is népszerűnek számít.

Erősen kezdett a MASZSZ blogja

Kivonják a felújított metrókat

Egyre népszerűbb a MASZSZ közelmúltban indított blogja, amelyről az Index is átvesz írásokat. A szakszervezeti problématérképről készült cikket is átvette az ismert portál, s már az első napon több ezren elolvasták. Keressétek, olvassátok, „lájkoljátok”, osszátok meg az ismerőseitek között az írásokat és a blog elérhetőségét, hogy minél többen hírt kaphassanak a szakszervezetről, a munka világával kapcsolatos témákról és azok elemzéséről: veledvagyunk.blog.hu Sorozatos műszaki hibák miatt azonnali hatál�lyal kivonatta a forgalomból mind a hat felújított metrószerelvényt június 23-án a Közlekedési Hatóság – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI-vel. Mint írták, a hatóság a meghibásodások miatt típusengedély-felülvizsgálati eljárást indított, a „tényállás” tisztázása folyamatban van, bővebb tájékoztatás ezért csak a későbbiekben adható. Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta, több mint 800 millió forintos kötbérigényt jelentett be késedelmek miatt a BKV a felújítást végző orosz Metrovagonmasnak. Közölték továbbá, hogy ha rövid időn belül nem sikerül jelentős javulást elérnie a szerel-

vények megbízhatóságában, további radikális lépések megtétele sem zárható ki, amelyek minden következményét az orosz gyárra hárítják. Az első felújított metrószerelvény március 20-án állt forgalomba Budapesten, de már az első napokban probléma adódott vele. Tarlós István főpolgármester a kezdeti hibák után azt mondta, azok elkerülhetetlenek a felújított szerelvények esetében is. Március végén közölte, akkor lesz baj, ha egy hónap múlva is vannak hibák a vonatokkal. A BKV június elején a meghibásodások miatt egy időre az összes felújított szerelvényt kivonta a forgalomból. A szerződés szerint 222 metrókocsi felújítása csaknem 220 millió euróba kerül.

Érdek és Védelem  A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja  Kiadja: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Felelős kiadó: Kordás László, a MASZSZ elnöke  Főszerkesztő: Német H. Erzsébet Munkatárs: Kun J. Erzsébet  Fotó: Favics Péter  Felelős szerkesztő: Kordás László Szerkesztőség: 1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48.  Telefon: 06-1-323-2650  E-mail: titkarsag@szakszervezet.net Nyilvántartási szám: 01-02-0015390

14 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja


„Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA 2017/ 2018. évekre gyermek üdültetés támogatására 1. A pályázat célja Az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), mint az Alapítvány alapító okiratában jegyzett Alapító pályázatot hirdet a 2017/2018. években a kereskedelmi ágazatban szociálisan rászorulók – elsősorban a szakszervezeti tagok – gyermekeinek a nyári szünidő alatti táboroztatásának elősegítésére, anyagi támogatására. Támogatható programok típusai: 

kulturális, művészeti, sport, szabadidős, nyelvi táborokban, programokon való részvétel

2. A rendelkezésre álló pályázati keretösszeg összesen: 2 millió forint 3. Igényelhető támogatás: Az Alapítvány a táboroztatás költségét a rászorultsági feltételek fennállása esetén 50 %-os mértékben, de maximum 20 ezer Ft értékben téríti meg. A támogatási összeg átutalása az igénylő nevére és címére szóló, a táborban való részvételt igazoló áfá-s számla ellenében bankszámlára utalással történik. 4. Feltételek: 

betöltött 6. életév

felső korhatár 14. életév

az igénylést benyújtó munkavállaló alapbére a 2017. évben a bruttó 180.000 Ft-ot nem haladja meg

A pályázat elbírálása során előnyben részesülnek azok a szülők, ahol a családban 2 vagy több gyermek nevelkedik, valamint azok, akik gyermeküket egyedül nevelik. A támogatás a gyermek személyéhez kötődik, ezáltal ha mindkét szülő a kereskedelemben dolgozik, csak egyikük részesülhet ugyanazon gyermek után támogatásban. Az elbírálás során előnyt jelent a hat havi igazolt szakszervezeti tagság. 5. Jelentkezés módja: A www.keralapitvany.hu honlapról letöltött, vagy a csatolt mellékletben szereplő jelentkezési lap kitöltése, és a szükséges dokumentumok beküldése  e-mailben a keralapitvany@gmail.com címre, vagy postai úton kizárólag tértivevényes ajánlott küldeményként (cím: Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért, 1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48.)


Sokba került az autósoknak a tavasz P+R-es vagy? Hétvégi autós vagy? Tudatos vezető vagy?

smartCASCO

Az átlagosnál jóval több kárt tettek az autókban az idei kora nyári viharok: a hirtelen lezúduló eső következtében hömpölygő sáros víz ezrével rongálta meg az autókat. Pedig az ilyen, akár több százezer forintos kár ellen már havi pár ezer forintért is van védelem: a casco biztosítás.

S

Töltsd le Magyarország első okos CASCO alkalmazását! A mobilról irányítható CASCO biztosításunknál csak a tényleges használatért fizetsz, így valóban megéri Neked. Az alkalmazás letöltése ingyenes.

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

www.smartcasco.hu

Smart Casco A5.indd 1

ÉLETBIZTOSÍTÁS LAKÁSBIZTOSÍTÁS

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS BALESETBIZTOSÍTÁS UTASBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS VÁLLALATI KÁRBIZTOSÍTÁS

28/11/16 12:51

zokatlanul korán és meghökkentően nagy erővel csaptak le a tavaszi, kora nyári viharok idén az országra, s minden eddiginél több autó rongálódott meg az elmúlt hetekben a szuperviharok, orkánerejű szelek és a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esők okozta özönvízben. Tapasztalatok szerint a pórul járt járművek jelentős részére csak kötelező biztosítást kötöttek, ami az ilyen jellegű károkra nem nyújt fedezetet. Vagyis, a vihar okozta károk javíttatáskor a tulajdonosnak kell állnia a költségeket – ös�szegezte az elmúlt hetek autós káreseményeinek tapasztalatát Perger Kálmán. Az Aegon Biztosító gépjármű üzletág igazgatója szerint az ingatlanok biztosítása, ha lassan is, de emelkedik Magyarországon, annak ellenére azonban, hogy autójukat legtöbben féltett vagyontárgyaik között az elsők között említik, legfeljebb csak minden másodikra, harmadikra van a kötelezőn kívül casco biztosítás is. Az Aegon szakemberei azt tapasztalják, hogy az autósok jelentős része látatlanban is drágának tartja a cascót. Pedig ritka ma hazánkban az a szolgáltatás, mely az érték 1-2 százalékáért teljes felelősséggel vállal más tulajdonáért kockázatot, azaz a szélsőséges időjárás következményei elleni védelem havonta mindössze néhány ezer forintból megoldható. További jó hír az autósoknak, hogy a casco piacán egyre erősödik a verseny a biztosító társaságok között, ezért igyekeznek minél magasabb színvonalú szolgáltatást a lehető legkedvezőbb áron kínálni az ügyfeleknek. (x)

Érdek és Védelem 2017 június  

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Advertisement