FOHÁSZ
Aki még a Monarchiában született Hetven évvel az 1848-as magyar szabadságharc kitörésének napja után, 1918. március 15-én született az Ipolynyéken élő Filipné Majer Margit. Nemrégiben beszélgettem otthonában Terka lánya társaságában - a máig jó egészségnek örvendő és kiváló emlékezőtehetséggel bíró 93 éves Margit nénivel. Gyermek- és ifjúkorát idézve Margit néni elmesélte, hogy megözvegyült édesapja két gyermekkel újra megházasodott, egy szintén megözvegyült kétgyermekes asszonyt vett el. Házasságukból Margit nénivel együtt még három gyermekük született. - Jó testvérek, segítőkész gyerekek voltunk. Szerettem iskolába járni, bár nem tartoztam a jeles tanulók közé. Amikor kimaradtam az iskolából, a Veres családhoz kerültem bejárónőnek. A nagyságos úr a nyéki parkettgyár igazgatója volt. Tán egy évig szolgáltam náluk, amikor aztán én is beálltam a gyárba dolgozni, mert ott minden szombaton fizettek, 51 koronát egy hétre. Volt, amikor parketteket raktam stószba, volt, amikor szalagmunkát végeztem, de mindig igyekeztem jól csinálni a munkám. Ennek aztán meg is lett a látszata, mert néhány fillérrel több fizetést kaptam, mint a többiek, akik ezt irigyelték tőlem. Mondtam is a munkavezetőnek,
aki nagyon elégedett volt a munkámmal, hogy ezentúl nekem is csak annyi pénzt adjanak, mint a többieknek, mert nem akarom, hogy nehezteljenek rám – emlékezett a régmúltra Margit néni. Aztán elmondta, hogy 1938-ban ment férjhez, és házasságukból három gyermek született, de a két fiúgyermek még kicsi korában meghalt. A második világégést szerencsésen átvészelték, igaz, a férjét többször is behívták katonának, de mindannyiszor szerencsésen hazatért. Arra a kérdésemre, hogyan alakult életük a háború után, Margit néni elmesélte, hogy a férje ácsmunkát végzett, ő pedig a helyi állami gazdaságban kezdett dolgozni. - Nem sokáig voltam az állami birtokon, inkább idénymunkát vállaltam vagy alkalmi munkát végeztem. Sokat jártam napszámba, és szívesen is hívtak, mert szerettem dolgozni, szerettem a pontos munkát akár kapálásban, akár más munkában. Korán megözvegyültem, az uram alig töltötte be a hatvanadik évét, mikor elment. Engem pe-
dig továbbra is a családom, a lányom meg az unokák éltettek, no meg a munka, mert ahogy már mondtam, nagyon szerettem dolgozni. - Ami igaz – szólt közbe Terka lánya, aki gondját viseli édesanyjának -, mert még tavaly is gereblyézett, ka-
pálgatott a kiskertben, sőt még gyújtóst is készített. Valamelyik nap meg arról panaszkodott, hogy egy kicsit már gyengébbnek érzi magát. „Veszem észre, hogy már elértem az öregkort” – így mondta. - Mivel telnek Margit néni napjai? - Mivel is telnének...? Pihenéssel meg sok-sok imádkozással. Nemcsak az imakönyvemből szoktam imádkozni, mindig itt vannak az ágyam melleti szekrénykén a kis szentképek, és kérem a szentek közbenjárását azokért, akik szükséget szenvednek. De minden nap bekapcsolom a rádiót is, hogy meghallgassam a híreket. Mindig nagyon elszomorodom, amikor természeti katasztrófákról, földrengésekről, háborúskodásokról hallok. Én csak úgy tudok segíteni a szerencsétlenül járt embereken, hogy imádkozom értük. Margit néni féltő, óvó szeretete kiárad Terka lányán kívül három unokájára, hat dédunokájára és egy ükunokájára is. Ám fordítva is igaz, az unokák is nagyon szeretik a dédikének becézett nagymamát.
A hét imája Egy mélyen vallásos, beteg, mozgássérült nyolcvanéves néni kérését szeretném tolmácsolni. Szeretné, ha a Reményben leközölnék egyik kedves imáját. Kezdettől fogva járatja a Remény újságot. Szeret olvasni, nagy bánata az, hogy már nem tud eljönni közénk a templomba. De a rádión keresztül mindig hallgatja a szentmisét, és a Remény újság élteti őt. Én is szeretném, ha leközölnék az imát, ezzel nagy örömet szereznének Rozi néninek. Én a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomunk sekrestyése vagyok 15 éve. Nothart Rozália (Szőgyén) kedvenc imáját beküldte: Szolcsianszky Józsefné
Ima a Fájdalmas Szűzanyához Boldogságos Szent Szűz! Téged a Mennyei Atya Egyszülött Isteni Fia Édesanyjául választott ki, a keresztfa tövében pedig mindnyájunk Édesanyja lettél.
Hozzád sóhajtunk a megpróbáltatások idején. Eszközöld ki számunkra bűneink bocsánatát, a bűnbánat, az igaz megtérés kegyelmét, a pásztorok és a nyáj egységét, hogy a Szentlélekből újjászülessünk.
Édesanyánk, Szűzanyánk! Közbenjáró imáiddal eszközöld ki számunkra a gonoszság feletti győzelmet és Isten országának békéjét az egész világon. Amen. ***
Ima Szent Rita tiszteletére Szent Rita, te egészen Istennek éltél. Törekvéseid középpontja és végcélja Isten volt. Mindent megtettél, és mindent feladtál, hogy Isten szent akaratát teljesítsd, hogy neki szolgálj, és Őt szeresd. Könyörögj értünk Szent Rita, hogy mi is mindenben és mindenekfelett keressük és szeressük Istent, aki a mi bűneinkért a kínhalált szenvedte. Esdd ki nekünk a kegyelmet, hogy semmiféle földi boldogság és semmi emberi szenvedély se szakítson el bennünket Istentől, aki a Kezdet és a Vég. Amen. Beküldte: Farkas Natasa, Lég Michelangelo: Pieta (részlet) • WWW.SPESNET.INFO