Nagy Iván zete nevezett el, mégpedig a feltételezett korábbi törzsi területtől eltérőként (Bárth 2009:205). Mai ismereteink szerint az ún. törzsi helynevek kialakulása nem egységes formában zajlott. Erre éppen Rácz Anita legújabb összefoglalója mutatott rá (Rácz 2006). Ezen adatok szerint e helynevek kialakulhattak hol még a törzsbe tartozás tudatának következményeként, hol személynévből, hol pedig köznévből. Ma már csak a legnagyobb csoportot kitevő, az ún. „eredeti, elsődleges”, olvasatunkban a törzsek katonai-politikai jellege mentén létrejött helynevek kérdése vitatott (Kristó 1977:220).
Új szempontok néhány vitatott kérdéshez Napjainkra a kérdéskör vizsgálata megmerevedett. Olyannyira, hogy az egyes kérdések megoldására született elméletek szinte axiómaként terjedtek el, és ezekről nem zajlik tovább tudományos vita. Vajon mire alapozhatjuk mégis azt a bátorságot, amely alapján ezeket a ma már általánosan elfogadott nézeteket újragondoljuk: 1. A régészet elismerte, hogy a rendelkezésére álló 10. századi régészeti adatokat egyelőre nem tudja megfelelően értékelni (pl. nem tudta kimutatni a honfoglalók első nemzedékét sem), ezért a régészet eredményeit rendkívül óvatosan és fenntartásokkal kell kezelnünk (Bálint 2006:313). 2. Saját összehasonlító kutatásaim a mongóliai kazakok között olyan jelenségekre hívták fel a figyelmemet, amelyek a honfoglalás kori magyar törzsi szervezet újragondolására ösztökéltek.3 3. Egyes nézeteknél és következtetéseknél maguk a szerzők is elismerték, hogy kiinduló pontjaik bizonytalan lábakon állnak (Kristó 1996:173). Ez feljogosít bennünket arra, hogy az általánosan ismert elmélet mellé egy – legalább ugyanakkora eséllyel rendelkező – koncepciót kreáljunk. Én ebben a részben két vitatott kérdéshez szólok hozzá és megpróbálok azokra új szempontok szerint válaszokat keresni. A 3. kérdésben (A magyar törzsek jellege) a honfoglaló törzsek feltételezett területi jellegét sok kutató vitatta. Magam ebben a vitában saját mongóliai kutatásom eredményeiből kívánok tanulságokat levonni és azokat új szempontként felhasználni. Az ottani kazak sivar aigar nevű ruw (nemzetségcsoport, értelmezésünkben törzs) a 19. század során került a Mongol-Altaj vidékére. Új hazájukban területileg nem különültek el a többi etnocsoporttól, hanem velük összekeveredve tart3
Mongóliai kutatásom összefoglalóját lásd e kiadvány 85-102. oldalain.
76