Issuu on Google+

Könyvtári Kis Híradó

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei könyvtárak lapja 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64. sz.)

KSZR tapasztalatok | Web2 | Beszélgetés Dinnyés Józseffel Országos Könyvtári Napok 2013


KÖNYTÁRI KIS HÍRADÓ A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei könyvtárak lapja

2013. XVI. évf. 3–4 sz. (63–64.) TARTALOM ............................................................................................................................... 2 MŰHELY ................................................................................................................................... 3 Beszámoló a KSZR helyzetéről, jövőképéről (Fehér Miklós) ................................................... 3 A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer bevezetésének tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Venyigéné Makrányi Margit) ...................... 6 KSZR tapasztalatok Bács-Kiskun megyében – Szabolcsi kitekintéssel (Kührner Éva) .............. 12 A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (Szász Péter) ............ 15 A felsőoktatási könyvtárak integrált rendszerei és webkettes szolgáltatásai (Iszály Ferenc Zalán) ......................................................................... 17 ARCKÉP Dalaim 45 éve – Beszélgetés Dinnyés József „daltulajdonossal” új DVD-jéről és könyvéről (Babosi László) ............................................................................ 23 EMLÉKEZÉS Szubjektív emlékezés Jocó bácsira (Bajnok Lászlóné) .............................................................. 25 Búcsú Margócsy Józseftől, szülőföldünk polihisztorától (László Gézáné) ................................ 26 Glück György (Bálint Pál) ..................................................................................................... 27 IRODALOMTÖRTÉNET Ratkó József megnyitója – Ünnepi Könyvhét – Nyíregyháza, 1989 ........................................ 28 Magányos portyázó. Márkus Béla (Antall István) ................................................................... 30 RENDEZVÉNYEK Emberi kapcsolatok a könyvtárban – Országos Könyvtári Napok 2013 (Bakosné Mikula Edit) .................................................... 31 Krúdy hangulatok – Krúdy Napok (Bakosné Mikula Edit) .................................................... 33 Népmese Napja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Gyermekrészlegében (Bihari Albertné) ......................................................... 34 A Végzet a Hős és az Isteni gépezet – avagy eposzok villanófényben – (exponálások Sipos László fotói mögé) (Nagy Zsuka) ............................................................. 36 KÖNYVAJÁNLÓ A magyar könyvtári szaknyelv változásai – gondolatok egy új kiadvány kapcsán (Szerafinné Szabolcsi Ágnes) .................................................................................................. 38 HÍREK ....................................................................................................................................... 41 E SZÁMUNK SZERZŐI............................................................................................................ 43


Műhely Fehér Miklós

Beszámoló a KSZR helyzetéről, jövőképéről* Fontos megállapítás, hogy 2005 óta, amióta KSZRről beszélhetünk, a 2013-as az első olyan esztendő, amelyben minden megyében működött a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR). KSZR jelen Magyarország 3.154 településéből 2.261 településsel lett kötve 2013-ra KSZR szolgáltatási szerződés, azaz ennyi könyvtárat látnak el a megyei könyvtárak, illetve a szolgáltatásban közreműködő városi könyvtárak az országban. A működés tartalmi feltételeinek megteremtéséhez az állam kiegészítő állami támogatást nyújt a megyei könyvtárakon keresztül. Az ellátott települések közül 1.036 db. az 500 lakos alatti, és 583 db az 500-1000 lakos közötti kistelepülés. Azaz az ellátásban részesülő települések 72%-a kistelepülés (1000 lakos alatt). Vagyis a KSZR ellátás valóban azokhoz jut el, azok élhetnek vele, akik erre a legjobban rászorulnak. Ugyanakkor érzékelünk olyan tendenciát is, hogy az alacsony lakosságszámú városok is érdeklődnek a KSZR ellátás iránt és szeretnének csatlakozni, vagy már csatlakoztak is az ellátási rendszerhez. A megyei könyvtár szerepe A megyei könyvtárak a KSZR keretben nem csupán könyvellátást végeznek, hanem ettől lényegesen gazdagabb szerepet töltenek be. A KSZR rendszer révén a csatlakozó települések a kulturális fejlesztés pályájára állnak rá. A települési gyűjtemények rendszerbe tagolása valóban kaput nyit a világra. A helyi igények és az egyébként meglévő, de eddig ki nem használt lehetőségek összhangba hozása révén a település lakossága egy teljesen új,

korszerű, a kultúrát értékként kezelő és megélő közösséggé válik. A megyei könyvtárak átlagosan 119 könyvtárat látnak el, de az átlagszám mögött jelentős eltérések vannak (részben a megye településszerkezetéből fakadóan). Csongrád megye 25, Baranya megye 279 települést lát el. 9 megyében 80%-ot meghaladó mértékű az ellátottság. Jelentős fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg (39%), Pest (22%), Fejér (34%) megyében várható. Felkészültség a KSZR-t irányító megyei könyvtári szerep betöltésére Összességében elmondható, hogy a megyei könyvtárak (néhány kivételtől eltekintve) nem voltak kellően felkészülve a 2013. január elsejével rájuk háruló feladatra. A felkészülési különbségeknek objektív okait az alábbiakban látjuk: • eltérő épület adottságok • eltérő technikai, technológiai adottságok • eltérő szállító kapacitás adottságok • eltérő gyűjtemény adottságok • eltérő gyűjtemény-feldolgozási adottságok A felkészülés elmaradásának persze egyéb okai is megnevezhetők. Többek között a városi könyvtárak szolgáltatás ellátási szerepében való bizonytalanság. Minden megyei könyvtár egyértelmű célként tűzte ki az egységes, megyei könyvtár központú KSZR ellátás működtetését. Azokban a megyékben, ahol a KSZR ellátás korábban városi ellátó könyvtárakkal valósult meg, kétféle megoldás látszik kialakulni:   • A megyei könyvtár teljes körűen átveszi a városi szerepeket, kizárólag közreműködői feladatokat oszt meg, ezt is csak időlegesen.

* Az itt következő írások a 2013. december 16-án Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban megrendezett KSZR szakmai konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatai.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) |

3


• A megyei könyvtár továbbra is megosztja a KSZR ellátási szerepeket a városokkal, természetesen az ellátás irányításának megtartásával. Mindkét megoldás mögött az egységes, megyei könyvtár központú KSZR ellátás képe rajzolódik ki, tehát úgy ítélhető meg, hogy a megyei könyvtárak a jogszabály szellemének megvalósításán dolgoznak. Ugyanakkor az első típus esetén nagyon fontos, hogy a városi szerepek átvétele átgondolt és jól strukturált ütemterv mentén valósuljon meg, és semmiképpen ne okozzon az adott körzetben élő lakosság számára könyvtárellátási hátrányokat. Sajnos előfordult, hogy a megyei könyvtári szerepek kiterjesztése egyes járásokban szolgáltatás visszaesést eredményezett, ami semmiképpen sem lehet még átmeneti időtartam esetén sem elfogadható. Hiszen a lakosság bizalmát veszítjük el, miközben fejlődnünk kellene! Különböző típusú IKR-ek Csak jól ütemezett módon, megfelelő előkészítéssel ajánlott az IKR egységesítés lépéseit megtenni. Szükségesnek látszik, hogy az érintett megyék az ellátás során használt rendszerekre, adatbázisokra, ezek fejlesztésére, egységesítésére vonatkozóan önálló koncepciót készítsenek. Létszám Problémát jelent az ellátás megvalósításához szükséges létszám biztosítása is. Természetesen könnyebb a megyei könyvtár helyzete, ha az ellátásba a városi könyvtárakat továbbra is bevonja és számít az ott meglévő kapacitásokra is. A szükséges létszám biztosítása kritikus tényezőként jelent meg 2013-ban egyes megyei könyvtárakban. A megyei könyvtár több esetben nem tudta a 2013-as költségvetésében, létszámtervében érvényesíteni a január 1-től belépő feladat ellátásához szükséges létszámigényeit. Cél, hogy az ellátás országosan egységes színvonalát az esetenként kiugróan alacsony létszám feltételek ne lehetetlenítsék el. Nehéz persze kimutatni, hogy a megyei könyvtáron belül ki foglalkozik a KSZR ellátással, hiszen a már korábban kritikus szintre csökkentett létszámok mellett (Békés, Nógrád stb.

4

megyék) szinte minden munkatárs érintett benne, ezzel együtt mondhatjuk, hogy van, ahol 3–4 fő 50 szolgáltató helyet lát el, van, ahol négyszer annyit. (Ugyanakkor összetett a helyzet, mert van olyan megyei könyvtár, aki, ha kapna létszámfejlesztést, az új munkatársát szinte le sem tudná ültetni, an�nyira szűkös térben tevékenykedik!) Alapterület. Szemléletváltás Bács-Kiskun megyében minden szolgáltató hely, a legkisebb településen is, úgy került felújításra, hogy közben növekedett a szolgáltató hely alapterülete és olyan könyvtár jött létre, ahol a szolgáltatás alapján kerül biztosításra a szükséges négyzetméter. Bács megyében így átlagosan már 100 m2-t meghaladó alapterületen működnek a szolgáltató helyek, míg vannak megyék, ahol az átlag (!) nem éri el a 40 m2-t. Internetkapcsolat A technikai feltételek között 2013-ban még mindig küszködnünk kell az internet ellátottság megoldásával. Csupán 5 megye jelzett 100%-os lefedettséget, a többiek átlagos értéke 80% körüli. A könyvtárbusz az Internet hozzáférésben is segítség lehet! Forrás felhasználás A KSZR kiegészítő állami támogatásból származó forrás felhasználását áttekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a költségfelhasználás a KSZR alapvető céljával összhangban történt 2013-ban. Azaz elsősorban a dologi (szolgáltatások működtetésében megjelenő) kiadások dominálnak. A teljes összeg 90–94%-a fordítódott dologi kiadásra (1.586.127.498 Ft), míg 7,29%-a személyi kiadásra (127.156.706 Ft) és 1,77%-a a személyi kiadások járulékaira (30.897.431 Ft) Könyvtár vagy közművelődés Nincs vagy! Minél kisebb a település annál inkább igaz: A könyvtár közművelődési színtér, ezen kívül közösségfejlesztő pont és még helyi értékeket és információkat is gyűjtő, tároló, szolgáltató köz-

| KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


gyűjtemény is! Csak nagy(obb) település esetében indokolt a közművelődési tevékenységhez könyvtártól független önálló önkormányzati színtér fenntartása. Iskolai könyvtár és könyvtár Mindkettő működhet KSZR, de akár IKSZT keretben is! Az iskolai könyvtár is csak akkor csatlakozhat a könyvtári rendszerhez, ha állománya feltárt, ha katalógusa elérhető, ha a helyi munkatárs a szolgáltatásszervezés helyi tevékenységével és nem a könyvtári munkafolyamatok elvégzésével van elfoglalva. Kistelepülésen mindkét fél (iskola, önkormányzat) részére előnyös, de a sajátos feltételek biztosítása mellett. (Iskolai, iskola-közeli elhelyezés, önálló bejárat biztosítása, folyamatos (iskolai szünetekre eső) nyitva tartás megoldása). KSZR jövőkép Az ellátási arány már ma magas, néhány megyében tovább nem is fokozható. A KSZR rendszer kiépülése mennyiségi oldalról lassan befejezettnek tekinthető. A tervidőszak a szolgáltatás minőségi feltételeinek és eredményeinek javításában mutathat fel lényeges eredményeket. A KSZR rendszer a településeken élők számára más ellátási formával nem pótolható. Működésének fenntartása nem szakmai, hanem társadalompolitikai cél. A rendszer eredményesen tud fellépni a közösség szervezésben, a közösség motiválásában, az ismeretszerzés ösztönzésében, az olvasásfejlesztésben, a digitális információs kultúra és ismeretek terjesztésben, az esélyteremtésben, az élethosszig tanulás támoga-

tásában, az identitás kialakításban – erősítésben, a helyi értékek kezelésében, az egyes társadalmi csoportok (fiatalok, idősek, hátrányos rétegek, nemzetiségek, tanulók stb.) aktivizálásában. A könyvtárbusszal történő ellátási forma fenntartását, sőt megerősítését az eddigi eredmények visszaigazolják. A tervidőszakban javasolt 1–3 újonnan bekapcsolódó (Borsod, Szabolcs) ellátási körzet megnyitása, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséhez kormányzati szintű támogatás biztosítása szükséges. A szolgáltatóhelyi állományok elektronikus feldolgozása továbbra is kiemelt feladat. Első lépésben selejtezni szükséges a megrongálódott és elavult dokumentumokat, majd a megőrzésre szánt gyűjtemény vonalkódozása és az integrált rendszerben való rögzítése történik meg. Ezt követően a raktári jelzetek felragasztása és a raktári rend helyreállítása a következő lépés. Meg kell oldani az állománygyarapítás központi menedzselését. Sok helyen nem volt tervszerű állománygyarapítás, ebben a ciklusban kell pótolni a hiányokat. Cél: a szolgáltató helyek állománya 100%-ban tartalmilag feltárt legyen a tervidőszak végére. Minden szolgáltató helyen bevezetésre kerül a gépi nyilvántartás és kölcsönzés, lehetővé válik a hosszabbítás és az előjegyzés nyomon követése is. Fontos a partnerek elégedettségének évente történő mérése. Általános az évi 4 gyarapodási lista. A megyei könyvtár állománya is rendelkezésre áll a rendszerben és a letéti dokumentumcsere is biztosítható. A könyvön kívüli egyéb adathordozók (típusválaszték) – CD, DVD, és főként a folyóiratok – fontosságát a tervek rögzítik.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) |

5


Venyigéné Makrányi Margit

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer bevezetésének tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajátosan kistelepüléses megye, ahol a lakosság többsége 5000 fő alatti lakónépességű településeken él. A városok relatíve alacsony száma és korlátozott szolgáltató képessége különösen indokolja az együttműködések megerősítését, a gazdaságos és költséghatékonyan működtethető könyvtárellátási szolgáltató rendszer kialakítását és fenntartását. A megyében 358 település található, 2013-ban közülük már 29 rendelkezett városi státusszal. A megye összlakossága a 2013. január 1-jei adat szerint 682 350 fő, mellyel a megyék sorában a 3. helyet foglalhatja el. A legkisebb város 1075 lakossal Pálháza, a megyei jogú város, Miskolc lakossága 162 905 fő. A települések 39%-ában a lakosságszám nem éri el az 500 főt, 60%-ában pedig az 1000 főt. A megye sajátos településszerkezetét jól mutatja az alábbi táblázat, mely egyúttal a szolgáltatásszervezés számos problémáját is előre vetíti. Lakosságszám

500 fő alatti

5011000 fő között

10012000 fő között

20013000 fő között

30015000 fő között

5001-10 000 fő között

1000140000 között

40001 fölött

Települések száma

149

78

73

25

17

8

7

1

A községek közül 218 lakossága 1000 fő alatti, ebből 1140 az ún. apró település, ahol a lélekszám nem éri el az 500 főt. Megyénkben az 1000 fő alatti települések aránya 60%, míg a 2000 lelken aluli települések aránya meghaladja a 83%-ot. A városok szolgáltató képességét jelzi, ha nem is teljes mértékben határozza meg a település lakónépességének száma. A megye városai közül 5 lakossága nem éri el a 3 ezer főt, 6 városban 3 és 5 ezer közötti a lakosságszám, 8 városban 5 és 10 ezer, 5 településen 10 és 20 ezer közötti. Mindössze 2 település, Kazincbarcika és Ózd lakossága haladja meg a 20 ezer főt. A városok földrajzi fekvése sem kedvező az ellátás szempontjából, hisz elhelyezkedésük egyenetlen, s több térségben a kisebb váro­ sok dominanciája jellemző.

6

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer koncepcióját még 2004–2005-ben dolgozta ki a könyvtáros szakma, mely mozgókönyvtári ellátás formájában kistérségi keretek között megyénkben is megvalósult. Az akkor kialakult együttműködések nemcsak a sajátos településszerkezetet, illetve a kistérségi határokat tükrözték, de jól reprezentálták a történeti megyehatárokból eredő összetartozás érzésének máig ható érvényét. Olyan települések is kaptak egy-egy kistérségben szolgáltatói szerepet, amelyek saját lakosságuk ellátását is nagy erőfeszítések árán voltak képesek megoldani. Ebből adódóan rendkívül változó színvonalú volt a könyvtári ellátás az egyes kistérségekben. A nagyobb városok, a jól működő városi könyvtárak vonzáskörzetében, illetve a megyei könyvtár által közvetlenül ellátott településeken ugyanakkor jó színvonalú könyvtári ellátást tudott biztosítani a rendszer, számos területen jelentős fejlesztések valósultak meg, melyek

erőteljesen hozzájárultak a könyvtári ellátás színvonalának emelkedéséhez számos kistelepülésen. A mozgókönyvtári ellátás keretében 2012 végéig a városok közreműködésével 284 településen vették igénybe a könyvtári szolgáltatást, két kistérségben (encsi és edelényi) könyvtárbuszos ellátás működött. 2012 decemberében 297 település írta alá a megállapodást a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez történő csatlakozásról. A Nyilvános könyvtárak jegyzékén lévő könyvtárak száma évről évre folyamatosan csökken, a kisebb községek mellett már városok is a könyvtári szolgáltatások megrendelése mellett döntöttek. Ez részben a városok gazdasági helyzetét jelzi, részben arra világít rá, hogy a települések vezetői felismerték az együttműködésekben rejlő lehetőségeket.

| KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


2013-ban már csak 26 városi, továbbá 27 községi, nagyközségi könyvtár szerepelt a Nyilvános könyvtárak jegyzékén. A szolgáltatást megrendelő 297 település mellett 3 községben szakfeladaton működött a könyvtár, 1 önkormányzat 2013-ban szüneteltette az ellátást, s csupán 4 település maradt ellátatlan, nem sikerült megoldást találnia az önkormányzatnak a könyvtári szolgáltatás biztosítására. Az ellátásba bevont települések között van olyan, ahol a lakosság lélekszáma 13 fő, és 27 település lakóinak száma nem éri el a 100 főt. A KSZR-hez csatlakozott települések közül a városi státusszal rendelkező Onga lakossága a legnagyobb (4 857 fő), a másik két város (Pálháza 1 075 fő, Sajóbábony 2 872 fő) inkább a községekre jellemző lakosságszámmal rendelkezik. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez csatlakozott települések 38%-ában a lakosságszám 1000 fő alatti, így arra számítottunk, hogy sok település fogja igényelni a könyvtárbuszos ellátást. Várakozásaink ellenére még az 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkező települések többsége is másként döntött. Csupán 37%-uk igényelte a könyvtárbuszos ellátást, s a csökkent intézményfenntartó képességük ellenére is a könyvtári szolgáltató hely fenntartása mellett döntöttek. 89 település továbbra is igényli, hogy – bár a településen élők száma folyamatosan csökken – legyen a településen egy olyan közösségi tér, ahol találkozhatnak, összegyűlhetnek a falu lakói. A könyvtári, információs és közösségi helyet működtető 297 település közül már csak 106 helyen működik általános iskola, de jellemzően csak az alsó, vagy csak a felső tagozat. Ugyanakkor örvendetes, hogy ezeken a településeken magas a könyvtárhasználat, a lakosság 20–25%-a regisztrált könyvtárhasználó. A KSZR szolgáltatásait igénylő településeken 233 584 fő él, a teljes lakosság 34,2%-a. Miskolc lakosságával együtt ténylegesen 395 529 főt, vagyis a megye lakosságának 58 %-át látja el a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Nagy feladat és még nagyobb felelősség. A szervezeti keretek kialakítása A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kialakítása során figyelembe

kellett vennünk a megye sajátos szerkezetét, történelmi múltját (több megye összeolvasztása), az egyes kistérségek(járások) együttműködésének történeti hagyományait, a mozgókönyvtári ellátás során kialakult jó gyakorlatot, illetve a városok szolgáltató képességét A hosszabb távú fejlesztési elképzelések összeállításához a statisztikai adatok elemzésén túl a szolgáltatást megrendelő, a megállapodást aláíró kistelepüléseket megszólítva adatgyűjtést végeztünk. Az adatgyűjtés kiterjedt a helyi könyvtári ellátás körülményeinek feltérképezésére, valamint a 2013ban igényelt fejlesztési és beszerzési elképzelésekre. A statisztikai adatelemzésre támaszkodva, illetve a felmérés során nyert adatok és információk alapján fogalmaztuk meg fejlesztési tervünket, melyről a települések vezetőit, illetve a kistelepüléseken dolgozó könyvtári munkatársakat is tájékoztattuk. A felmérés eredményeként egyértelművé vált, hogy azokban az ellátási körzetekben, ahol korábban jól működött a mozgókönyvtári ellátás, nincsenek gondok a dokumentum ellátásban. A legnagyobb problémát a helyi szolgáltató munkatárs, a könyvtáros személye jelenti. A települések egy meghatározó részében nem biztosított az állandó személyzet, a folytonosan cserélődő könyvtáros betanítása, az átadó leltárak lebonyolítása nehézkessé teszi a szolgáltatást. Mind a helyzetelemzés, mind az elkészült SWOT analízis azt erősítette meg, hogy munkánk középpontjába a személyes kapcsolattartást kell emelnünk. Ebben nagymértékben támaszkodni kívántunk a korábban jó színvonalú mozgókönyvtári ellátást biztosító városi könyvtárakra, így ennek megfelelően állítottuk össze a városokkal megkötött szolgáltatás – megosztási megállapodásokat, alakítottuk ki a KSZR szervezeti kereteit, személyi feltételeit. Az ellátási körzeteket (15) a korábbi kistérségekre alapozva szerveztük meg. A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban egy 10 fős Terület-ellátási csoport alakult, melynek munkáját a könyvtár egyéb szakmai területei is támogatják. Valamennyi területi referens egy vagy több ellátási körzetet gondoz közvetlenül vagy a feladatellátásba bevont városi könyvtárakkal (9) együttműködve. 2013-ban Cigánd, Encs, Kazincbarcika, Mezőcsát, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs, Ózd városok könyvtáraival kötöttünk

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) |

7


szolgáltatás-megosztási szerződést, 2014-től a szolgáltató városokhoz Tiszaújváros is csatlakozik. A megyei könyvtár területi referensei közül hárman 6 ellátási körzet szolgáltató helyeit közvetlenül gondozzák, 90 település minőségi könyvtári ellátásáért felelősek. A két könyvtárbuszt üzemeltető Szendrő és Encs könyvtára 65 települést lát el 4 ellátási körzetben, de várható, hogy növekszik az ezen ellátást igénylő önkormányzatok száma. A közvetlen települési feladatellátás mellett a csoport tagjainak további szakmai feladataik is vannak, melyeket - a korábbi gyakorlatuk szerint - megosztva végeznek. Vannak, akik a programszervezésekért felelősök, mások az informatikai fejlesztéseket gondozzák, illetve folyamatosan ellenőrzik az eszközpark állapotát. Van, aki a dokumentum ellátás, a megrendelések koordinálását kapta feladatul, de emellett támogatást nyújt a retrospektív feldolgozásokhoz is. A csoport tagjai készítik elő az eszközbeszerzések, a rendezvények teljes dokumentációját (árajánlatok, megrendelések, szerződések stb.), gondozzák a KSZR működését támogató Megyei Tudástár portált: www. bazkonyvtar.hu, végzik a statisztikai adatgyűjtést, a KSZR működésével kapcsolatos adminisztrációt. A KSZR szervezeti keretének kialakításával párhuzamosan meghatároztuk azokat az alapelveket, amelyekhez a szolgáltatás szervezése során maradéktalanul ragaszkodtunk. Ezek a következők: • 2013-ban valamennyi településre legalább 3 alkalommal, minimum 30-30 db új dokumentum kerüljön ki, s biztosítjuk a folyóirat előfizetéseket is a települések igényei szerint. • A településeken az első évben kerüljön megszervezésre legalább 1 gyermek, és 1 felnőtt program, valamint egy felhasználói tanfolyam. • Az év során 2 alkalommal irodaszereket, ügyviteli anyagokat és kézműves alapcsomagot biztosítunk. • Az informatikai fejlesztések terén arra törekszünk, hogy valamennyi letéti helyen legyen számítógép. • A szolgáltatási környezet minőségét bútorok, berendezési tárgyak, technikai eszközök vásárlásával javítjuk. • Valamennyi szolgáltatás, beszerzés és rendezvényszervezés, valamint a számlák kiegyenlítése közvetlenül a megyei és városi könyvtár munkatársainak közreműködésével történik.

8

• A beszerzett eszközök tulajdonjoga a megyei és városi könyvtárnál marad, az intézményi leltárban nyilvántartásra kerülnek. A településekre kihelyezett eszközök az önkormányzatoknál idegen eszközként kerülnek leltári nyilvántartásba az ellenőrzések egyértelműsítése érdekében. • Az újonnan beszerzett eszközök javításáról a megyei könyvtár gondoskodik. Feladatmegosztás a KSZR rendszerben A megyei és városi könyvtár a következő szolgáltatásokat biztosítja a kistelepüléseken közvetlenül, illetve a városi könyvtárak bevonásával: • Dokumentumszolgáltatás: folyóirat előfizetés igény szerint, 2013-ban 3 alkalommal cserélt, kihelyezett könyv-, CD-, DVD állomány. • A könyvtárközi küldemények ingyenes szállítása; a Válaszküldemény c. postai szolgáltatás bevezetése. • Felhasználóképzés szervezése/megtartása. • Információellátás; a Megyei Tudástár portál építése; a településre vonatkozó helyismereti információk biztosítása, digitalizálás. • A lakosság érdeklődésének megfelelő kulturális, közösségi, közművelődési rendezvények, programok, kiállítások szervezése. • Az olvasáskultúra fejlesztését támogató programok szervezése, a közösségi élet támogatása, civil önszerveződés segítése. • Informatikai eszközök, kis értékű tárgyi eszközök, bútorok, szakmai anyagok, nyomtatványok beszerzése. • Népszerűsítő kiadványok, plakátok, szóróanyagok, információs táblák készítése. • Ügyviteli nyomtatványok, író- és irodaszerek, szakmai és egyéb anyagok beszerzése igényfelmérés alapján évi 2 alkalommal. • A könyvtári személyzet képzése, továbbképzése évente legalább két alkalommal. • Statisztikai adatszolgáltatás. • Módszertani segítségnyújtás a rongált, elavult és fölös példányok kivonásához a hatályban lévő rendelkezések szerint.

| KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


A városi könyvtárak szerepe a KSZR rendszerben 2013-ban 9 várossal kötöttünk feladat-megosztási megállapodást. Az aprófalvas térségekben 2 db könyvtárbusz gondoskodik az ellátásról, kéthetente látogatja a szolgáltatást megrendelő településeket pontos menetrend szerint. A könyvtárbuszt üzemeltető városi könyvtár részt vesz a buszon elhelyezett állomány gyarapításában, a könyvek, CDk, DVD-k mellett folyóiratok, képes és hetilapok is a látogatók rendelkezésére állnak. A két érintett városi könyvtár közreműködik az érintett települések információs igényeinek kielégítésében, de részt vállalnak a rendezvényszervezésben és a felhasználóképzésben is. További 7 ellátási körzetben a települési szolgáltató helyekkel a közreműködő városi könyvtárak tartják a közvetlen kapcsolatot és végzik a következő feladatokat:

• Koordinálják az állomány beszerzését, elvégzik az igények jelölését a Corvina integrált rendszer ACQ moduljában. • Negyedévente az új dokumentumokból csereállományt helyeznek ki, a Corvina integrált rendszer támogatásával gondoskodnak a csere lebonyolításáról, a lelőhelyek frissítéséről. • Az egyedi gyarapítási igényeknek megfelelő dokumentumok beszerzését és feldolgozását soron kívül kezdeményezik. • A kistelepülések igényei alapján listát állítanak össze a tartós letétbe kihelyezendő dokumentumokról, kezdeményezik azok beszerzését. • Ösztönzik az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR), elsősorban a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételét. • Éves terv alapján közreműködnek a szolgáltató hely állományának retrospektív nyilvántartásba vételében.

Újcsanálos könyvtári, információs és közösségi helyének megújulása IKSZT keretében valósult meg, melyhez a szakmai támogatás mellett kisebb eszközökkel is hozzájárultunk

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) |

9


• Közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartanak a kistelepülési könyvtárakkal, a kollégákkal és a települések polgármestereivel. • Összegyűjtik az általuk gondozott kistérség településeinek folyóiratigényét, javaslatot tesznek a megrendelésekre. • Ellenőrzik a folyóirat kiszállításokat, a vezetett nyilvántartásokat. • Elkészítik a statisztikai jelentéseket, a beszámolót, javaslatokat adnak a munka- és fejlesztési tervekhez. • Személyi változás esetén közvetlen részvétellel segítik az állományleltár, az átadás lefolytatását. • Kezdeményezik a gyermek, felnőtt olvasásnépszerűsítő, szabadidős programok szervezését, közreműködnek a programok lebonyolításában, a szükséges dokumentáció elkészítésében, a programok népszerűsítésében. • Évente legalább 2 alkalommal szakmai programot szerveznek a kistelepülési munkatársak részvételével. • Javaslatot tesznek informatikai fejlesztésekre, tárgyi eszközök vásárlására, ügyviteli nyomtatvány- és egyéb eszköz beszerzésére, gondoskodnak a kiszállításról. A helyi önkormányzat feladatát az 1997. évi CXL. törvényben rögzítettek mellett konkrétan meghatározza a 39/2013. (V. 31.) számú EMMI rendelet. Az ebben foglaltak, az előzetes igényfelmérés, a szakmai napok és a személyes látogatások tapasztalatai alapján be kellett látnunk, hogy a legkisebb településeken alapvető gondot jelent a megfelelő színvonalú szolgáltató hely működtetése, de legalább ilyen nagy probléma a megfelelő könyvtári személyzet biztosítása is. Mivel a könyvtári, közművelődési célú normatíva, az évente lehívható állami támogatás lakosságszám alapú, a település lélekszáma miatt rendkívül kevés a rendelkezésre álló forrás. De azzal is szembe kellett néznünk, hogy gyakorta a megfelelő személyzetet sem kön�nyű helyben biztosítani (csökkenő lakosságszám, elöregedés, elvándorlás). A nyitvatartási idő megállapítása során arra törekedtünk, hogy a mozgókönyvtári ellátás során kialakított gyakorlat ne szenvedjen csorbát, vagyis a legkisebb településen is legyen legalább heti 6 órában elérhető a könyvtári szolgáltatás. Amikor

már úgy látszott, hogy biztosított a nyitva tartás, rendelkezésre áll a forrás az épület fűtéséhez, világításához, újabb problémával kerültünk szembe. Sok településen a megfelelő könyvtári személyzet csak közmunka keretében biztosítható, így a folyamatosan cserélődő munkatárs betanítása, képzése újabb kihívás elé állította az alakuló rendszert. Sajnos úgy látjuk, hogy ez a kihívás állandósul, hisz a forráshiánnyal élő önkormányzatok más módon képtelenek megoldani a személyi kérdést. A szolgáltatás megszervezésére, a kistelepülések minőségi könyvtári ellátására 2013-ban mintegy 220.000.000 Ft állami támogatás állt rendelkezésünkre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A forrásfelhasználás átgondolt tervezőmunka után indult, figyelembe véve a hatályos jogszabályokat. A könyvek beszerzése, a folyóiratok megrendelése közbeszerzés keretében zajlott, melyek előkészítése nem kevés feladatott rótt az intézmény munkatársaira. Az informatikai eszközpark tervezett fejlesztése sem volt megoldható egyszerű beszerzések indításával, itt a központosított közbeszerzés lehetőségével élt a megyei és városi könyvtár vezetése. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer eredményei számokban A megvalósított fejlesztések, beszerzések mára már számszerűsíthetők, ha még nem is a teljes év eredményeit tükrözik. • A dokumentumok beszerzése a tervezettnek megfelelően alakult, valamennyi szerződött település részére megrendeltük a szükséges dokumentumokat, melyek kiszállításra is kerültek. A letéti helyek, illetve a könyvtárbuszos ellátást megrendelő települések igényei alapján már 2014-re is megrendeltük az időszaki kiadványokat. • Az év folyamán minden letéti szolgáltató helyre 2 alkalommal vásároltunk és szállítottunk ki irodaszert és kézműves alapcsomagot. • A Nemzeti Kulturális Alap, valamint más állami támogatásnak köszönhetően, illetve a települések vállalásainak eredményeként több települési könyvtári szolgáltató hely megújult. Az igényfelmérést követően 105 település kapott kisebb kiegészítő eszközöket, bútort.

10 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


• Több mint 170 településre vásároltunk számítógépet, illetve bővítettük a dokumentumcsere, valamint a használóképzés eszközparkját mobil eszközökkel. • Közel 180 településen több mint 200 gyermekműsoron, illetve 183 településen több mint 250 felnőtt programon vehettek részt az érdeklődők. • Bár a vártnál kisebb volt a kezdeti érdeklődés, az év utolsó hónapjáig 84 helyen került sor felhasználóképző tanfolyam megszervezésére, illetve számos településen könyvtárhasználati foglalkozások megtartására. • Miután valamennyi ellátási körzetben terveztük a helyben lévő állomány gépi feldolgozását, több tízezer dokumentum példányadatozására került sor. A számítógépes kölcsönzés mielőbbi bevezetése, illetve az állományleltár hatékony támogatása érdekében 60 településre vonalkódolvasót vásároltunk. • Kiemelt feladatként jelöltük meg a helyi programok, olvasásnépszerűsítő rendezvények dokumentálását, a helyi értéktár építését, így számos településre vásároltunk fényképezőgépet. • A kistelepüléseken kiemelt jelentőséggel bír a szolgáltató közösségi funkció, így kiemelt szerepet kapott a multifunkciós eszközök, fénymásolók beszerzése. 51 település könyvtári, információs és közösségi helye gazdagodott fénymásolóval, de több települési szolgáltató helyre vásároltunk projektort, illetve videokamerát. • Számos településen a könyvtár nem rendelkezik telefonnal, s az internet kapcsolat sem zavartalan. A kommunikáció javítása érdekében közel félszáz település könyvtári, információs és közösségi helyére helyeztünk ki mobiltelefont.

Az új szolgáltatási rendszerről a fenntartókat és a könyvtáros munkatársakat az ellátási körzetekbe szervezett szakmai napok keretében tájékoztattuk, de a 2013-ban már 7. alkalommal megrendezett megyei könyvtáros találkozó is jó alkalmat teremtett az információcserére, az ismerkedésre. Logisztika A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2013 elején mindössze 1 db OPEL ZAFIRA típusú gépkocsival rendelkezett, mely az ellátandó településszámot figyelembe véve már a szakmai év kezdetén elégtelennek bizonyult. Az edelényi kistérségben korábban szolgáltató könyvtárbuszt a megyei és városi könyvtár megvásárolta a Kistérségi Társulástól, s a szendrői

Gyereksarok Újcsanáloson

városi könyvtár közreműködésével üzemelteti. Az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében két VOLKSWAGEN CADDY gépkocsi beszerzésére is sor került (a második közbeszerzési eljárás keretében). Nagyon elhamarkodottan cselekednénk, ha már most értékelnénk az eddig elvégzett munkát, a megvalósult fejlesztéseket. Ehhez megfelelő távlatra, s talán több év tapasztalatára lesz szükség. Ma még csak abban bizakodhatunk, hogy az általunk választott út, a tervezett és megvalósított fejlesztések, beszerzések valóban minőségi ellátást eredményeznek a kistelepülésen élők számára, s hozzájárulnak életminőségük javításához.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 11


Kührner Éva

KSZR tapasztalatok Bács-Kiskun megyében – Szabolcsi kitekintéssel A 2012. őszén megrendezett Országos Könyvtárügyi Konferencia utórendezvénye az Műhelybeszélgetés sorozat, melynek első állomásaként egy kis csapat ellátogatott Bács Kiskun megyébe megtekinteni az ott folyó KSZR munkát. A két napos eseményen Ramháb Mária, a megyei könyvtárellátási szolgáltatási rendszert bemutató előadását követően öt helyszín megújult könyvtárait látogattunk végig. A tapasztalataimról nem csupán élménybeszámolót adok, hanem igyekszem párhuzamot vonni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szolgáltatással. Elvek és feladatok A könyvtár Magyarország legkiterjedtebb, nagy hagyományokkal, megfelelő infrastruktúrával és tudástőkével rendelkező, szervezett hálózata az információs társadalom olyan alapintézménye, amely jelentős információs- és dokumentum-vagyon felett rendelkezik és ez felértékeli szerepét az információs társadalomban. A könyvtári szolgáltatás megjelenik olyan településeken is, ahol már nincs oktatási intézmény és munkahely, alig csordogál az élet. Ez a kiépült könyvtári hálózat a könyvtári-információs háttér biztosításával fontos eszköze az élethosszig tartó tanulásnak, a digitális írástudási készség fejlesztésének ezzel a leszakadó rétegek integrálásának, esélyteremtésnek, az életminőség javításának, a vidékfejlesztésnek, a vidék megtartó képessége fokozásának. A könyvtárak, a települések fontos közösségi tereként, helyet adnak olyan szerveződéseknek, melyek központjában a kultúra, az értékek, a hagyományok ápolása áll. 2013-tól új alapokra helyeződött a KSZR tevékenység. A jogszabályok értelmében a megyei könyvtárak felelősek megyéjük egész területén a színvonalas könyvtári ellátásért és a pénzeszközök hatékony felhasználásáért. A feladat megvalósítása érdekében új filozófiára van szükség, melynek hívószavai:

• a nagy múltú, hagyományos módszertani munkából kinövő szolgáltatásfejlesztés, mely a távtanácsadás mellett sokkal intenzívebb személyes részvételt jelent • partnerség a könyvtár és települések vezetői, könyvtárosai és lakosai között • emberközpontúság és nem dokumentumközpontúság, melynek értelmében a könyvek használatlan halmaza helyett „csalogató” közösségi tér létrehozása a cél • multi-funkcionalitás Ezen elvek mentén tehát a település életében a könyvtár a település olyan meg- és elkerülhetetlen helye, ahol nemcsak könyvekhez lehet hozzájutni, hanem bármiféle információhoz is, emellett tanulni, ügyeket intézni lehet, találkozni lehet egymással, mindezt esztétikus, funkcionálisan kialakított környezetben, egy megfelelő tudással és készségekkel felvértezett könyvtáros információs szakember vezényletével. A nemzetiségek által lakott településeken ez a feladat természetesen még szerteágazóbb, hiszen a nemzetiségi lakosság számára lehetővé kell tenni az anyanyelvének gyakorlását a kultúrájának megismerését és ápolását. A polgármesterek egyre nagyobb köre vallja, hogy az egyébként kötelező könyvtári szolgáltatás fenntartásával a lakosságnak tesz jót. A kétkedő településvezetők meggyőzése pedig leginkább a pozitív példák bemutatása útján lehetséges. Ilyen bemutatásra méltó példa a Bács-Kiskun megyei KSZR, mely a társadalmi, történelmi, geográfiai, demográfiai különbségek okán más, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szolgáltatás.

12 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


A KSZR működtetését meghatározó tényezők a két megyében Bács Kiskun megye nagy kiterjedésű megye, alacsony népsűrűséggel. A szétszórtan, de egyenletesen elhelyezkedő 119 település nagy távolságokban helyezkedik el egymástól. A települések lélekszáma nagy, összesen 22 város található itt, bár vannak a megyében elszórtan tanyák is. Kecskemét, a KSZR központja nem centrális elhelyezkedésű. A megye infrastruktúrája hagyományosan jó, hosszú ideje autópálya szeli át a szomszédos Szerbia felé haladva. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 ország ölelésében fekvő határmegye, keleti „vég”, melyet egyenetlenül elhelyezkedő 229 település, köztük 28 város alkot. Nyíregyháza, a megyeszékhely sem centrális elhelyezkedésű és bokortanyák övezik. A távoli, főleg a keleti határnál fekvő sok kis falu elérése infrastrukturális okokból (rossz utak, gyenge infokommunikációs lehetőségek) nehéz.

kakörben dolgozó kollégájával szemben a Móricz Zsigmond Könyvtár 33 munkatársa áll. A fenti okokra vezethető vissza, hogy a két megyében eltérő módon épült ki a KSZR rendszer; vagyis, míg egész Bács megyét a kecskeméti megyei könyvtár látja el, addig Szabolcsban a Móricz Zsigmond Könyvtár 3 város (Kisvárda, Mátészalka, Vásárosnamény) közreműködését veszi igénybe. A Bács-Kiskun megyei példák Bács Kiskun megyében 2005-ben indult a szolgáltatás kiépítése, mely jól ütemezetten, tervszerűen folyik. A Katona József Könyvtár igazgatója Ramháb Mária hamar meggyőzte a települések polgármestereit arról, hogy fontos a falu életében egy esztétikus, embereket bevonzó információs és közösségi hely kialakítása, ahova jó betérni. Ha ehhez biztosítják a helyiséget és a személyzetet, a megyei könyvtár adja a szaktudását és szakmai segítsé-

Terület m2

Lakos fő

Település db

Város db

Városok %-a

Bács

8445

524841

119

22

18,5

Szabolcs

5936

532000

229

28

12,2

Bács és Szabolcs számokban

A táblázat adatait összevetve rögtön szembetűnnek a leglényegesebb különbségek. A közel azonos számú lakos Szabolcsban kétszer annyi településen él, mint Bácsban. A városiasodás mértéke viszont Bács megyében nagyobb fokú, mint ahogy az infrastrukturális ellátottság is ott jobb. A KSZR ellátás módjára hatással van a megyei könyvtárak könyvtári hátterének milyensége is. Az önálló könyvtárak száma Szabolcsban kétszer annyi (102), mint Bácsban (54), de a szolgáltató helyek esetén ez az arány már jelentősen rosszabb Szabolcs megyében, ahol a települések 34 %-a (79 db) rendelkezik KSZR szolgáltató hellyel, míg Bácsban ez az arány 50 % (59 db). Szabolcs egyes távoli területein (Fehérgyarmat térségében) kimondottan rossz az ellátás, amit a jövőben bibliobusz beállításával kívánunk megoldani. Jelentős létszámbeli különbség mutatkozik a megyei könyvtárak szak személyzete terén is, hiszen a Katona József Könyvtár 54 szakmai mun-

gét, az anyagiakat pedig különböző pályázatokból (Közkincs, IKSZT, NKA), némi önerővel és állami forrásokból elő lehet teremteni. Az új szolgáltató helyek megújítása egységes elvek szerint, a megyei könyvtár szakértői támogatásával történt. Ahol lehetett, megnövelték az alapterületet, ami feltétele volt az NKA bútor pályázatán való részvételnek. A tervezéshez ingyenes számítógépes programot (SketchUp) használtak. A falazás, festés, burkolás munkálataiban részt vettek a település közmunkásai, önkéntesei. A zsúfolt, mennyezetig bepolcozott zsúfolt könyvtárakat mindenütt szellősen, az egyedi adottságokhoz illő esztétikus és használó-barát bútorokkal berendezetett tágas terek váltották fel. Egységes tervek alapján jól bevált kivitelezőkkel dolgoztattak. A kárpitok színét a helyiekkel közösen választották ki.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 13


Szabolcsi példák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2008-ban indult a KSZR. A megye nagyobb könyvtárai felosztották egymás között a megye ellátandó településeit. A Móricz Zsigmond Könyvtár a baktalórántházi kistérség ellátását végzi. Az elmúlt években számos könyvtár megújult ebben a térségben is. A Bács megyei példától eltérően itt nem egységes tervezésű „egyen bútorokkal” rendezték be a helyiségeket és nem sikerült mindenütt megvalósítani azt a tágasságot sem, mint amire szép példákat láthattunk a tapasztalatcsere alkalmával. Itt is megújultak viszont a gyűjtemények, létesültek informatikai sarkok, gyerek részlegek és fejlődött a szolgáltatás. (képek) Több könyvtár igen imponáló nyitvatartási időben várja a látogatókat és szerves része lett a község életének. A könyvtári munka A könyvtári terekkel együtt a gyűjtemények is megújultak. A nem használt, megrongálódott dokumentumokat mindkét megyében kivonták az állományból és újonnan beszerzett kötetekkel töltötték fel a polcokat valamint bővítették a periodika kínálatot. Így kisebb, de az igényeknek jobban megfelelő állományok jöttek létre, a helyben nem fellelhető igényelt dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében szerzik be. Az igények pedig településenként nagyon eltérőek, hiszen egy elöregedő község lakosai mást igényelnek, mint egy fiatalos településé. Az új dokumentumok beszerzését mindkét megyében a megyei könyvtárak végzik, ami a szakszerűségen túl nagy kedvezmények elérését is jelenti, amit aztán újabb dokumentumvásárlásra lehet fordítani. A kecskeméti megyei könyvtár évi 4 ajánlójegyzéket állít össze a szolgáltató helyek könyvtárosainak a kiválasztás segítésére. A könyvtárak katalógusban feltártak, Bácsban az Olib, Szabolcsban a Huntéka van használatban. A bővülő és változó igényeknek megfelelve mindkét megyében ki-

alakítottak számítógépes munkahelyeket, gyermek részleget. Az informatikai háttér mindkét megyében egységes, a települések és a megyei könyvtár között kiépült távoli asztal kapcsolat minimalizálja a kiszállások szükségességét. Közös katalógusok és portál segíti az olvasók tájékozódását és a könyvtárosok napi munkáját. Nagy hangsúlyt fektetnek a digitális írástudás terjesztésére. Bács megyében minden szolgáltató könyvtárban létezik EU-s sarok az Europe Direct közreműködésével. Ott erőteljesebb nemzetiségi gyűjteményeket is találtunk, amit az magyaráz, hogy a megyében nagyobb a nemzetiségiek jelenléte. Német letét 17, horvát 12, szerb 4, szlovák 3 helyen található. Nem ritka az sem, hogy egyes településeken 2–3 nemzetiségi letét is van egyszerre. Az olvasóktól nem kérnek beiratkozási díjat. A könyvtárak nyitvatartási idejét az igények szerint állapították meg; Bácsban az átlagos heti nyitvatartási idő 27, Szabolcsban 22 óra. Egyik megyében sem ritka a szombati és az estébe nyúló szolgáltatás. A siker záloga azonban az aktív magatartású könyvtáros, aki megtalálja a dokumentumok olvasóját, bevonzza be a használót és közösséget épít. A meglátogatott Bács megyei településeken is több olyan fiatal főiskolát végzett kollégával is találkoztunk, akik nagy lelkesedéssel és elhivatottsággal végzik munkájukat. A továbbképzésükről a megyei könyvtár dolgozói gondoskodnak.

A gyermekrészleg Nyárlőrincen

14 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


Szász Péter

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer „A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer a falvak, kistelepülések lakói számára közvetíti a hazai könyvtári rendszer egésze által nyújtott szolgáltatásokat. A KSZR koncepcióját a Könyvtári Főosztály által felkért és működtetett stratégiai munkabizottság dolgozta ki 2004–2005-ben. A rendszer megvalósulása révén jelentős esély nyílik arra, hogy a falvak lakossága ugyanahhoz az információ- és dokumentumvagyonhoz juthasson hozzá, mint a városokban élők. Az országosan elérhető könyvtári szolgáltatások közvetítése – köztük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásai is – a helyi igények szerint könyvtárépület, könyvtári szolgáltató hely, illetve könyvtárbusz működtetése révén valósulhat meg.”1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kistérségek által igénybe vehető települési könyvtári ellátásra fordítható támogatás megjelenésével több ellátó központ alakult ki. A Közép-Nyírségi terület ellátását a megyei könyvtár vállalta magára, míg Vásárosnamény, Kisvárda, Mátészalka, Csenger területeinek ellátását a névadó települések könyvtárai vállalták mindösszesen 77 településen. A fehérgyarmati, nyírbátori, ibrány-nagyhalászi, nagykállói területek ellátása nem valósult meg. A nyírbátori, ibrány-nagyhalászi, nagykállói területek könyvtári lefedettségével és működési körülményeivel többségében nem volt gond, a települések a kistérségi támogatás igénybevétele nélkül is képesek voltak biztosítani a megfelelő feladatellátást. A fehérgyarmati terület azonban jelentős elmaradottsággal, finanszírozási problémákkal, és a széttagoltságból fakadó szervezettségi gondokkal küzd. A térségben az ország területei közül az egyik legnagyobb az infrastrukturális elmaradottság, a munkanélküliség, a szegénység, és az analfabétizmus. A területen jellemzőek a nagyon kis lélekszámú – gyakran elöregedett lakosságú – falvak. A könyvtári

ellátás javítása céljából a térség próbált élni a TIOP 1.2.3-s pályázati lehetőséggel, de sikertelenül pályázott könyvtárbuszra. A jogszabályi környezet változását követően Fehérgyarmat város vezetése jelezte szerepvállalási szándékát a megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben. A jogszabályi környezet változását követő megújult megyei könyvtári ellátás kialakításakor figyelembe kellett és fejlesztésekor is figyelembe kell majd venni, hogy az engedélyezett létszámtól a megyei könyvtár nem térhet el, tehát közalkalmazottai létszámát nem növelheti, de a támasztott szakmai követelményeknek meg kell felelnie. A főbb követelmények; egységesített megyei közös elektronikus katalógus, helyismereti elektronikus könyvtár, megyei tanácsadó szolgálat üzemeltetése, a megyei KSZR működtetése és emiatt a megyei közös dokumentum-beszerzés szervezése a szolgáltató helyek számára, továbbá megyei szinten koordinált infrastruktúrafejlesztés. A feladatok hatékony ellátásához a megyei könyvtár egy szervezeti egységbe helyezte az érintett munkatársakat, megtartva – és bővítve – feladatköreiket, így a megye könyvtárai nem tapasztalhattak személyi változásokat sem a tanácsadó szolgálat, sem a statisztikai szolgáltatás, sem a KSZR ellátás területén. A 77-ről 90 település bővült megyei KSZR működtetésébe 2013. évben a Várday István Városi Könyvtárat, a Balázs József Városi Könyvtárat és a Képes Géza Városi Könyvtárat vonta be a megyei könyvtár. A 2014. évre 110 településre bővült megyei KSZR ellátásába a meglévő 3 szolgáltató könyvtár mellé a Fehérgyarmati Művelődési Központ és Könyvtárat kívánjuk bevonni. A megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben résztvevő települések számában 2012-höz képest 42%-s bővülést sikerült elérnünk. A jelentkező többletmunkához szükséges

1 http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtarszakmai/konyvtarellatasi [2010. június 21.]

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 15


humánerőforrás biztosítása az egyik legnagyobb kihívásunk. A 2013. évben színvonalas rendezvényeket – kézműves foglalkozások, Márton napi népszokások, Adventi rendezvények, stb. – biztosítottunk a szolgáltató helyek számára, és jelentős beruházással fejlesztettük a szolgáltató helyeken rendelkezésre álló gépparkot. A 2014. évben tovább folytatjuk az infrastruktúra fejlesztését, biztosítjuk az új könyvek beszerzését és szállítását, elindítjuk a könyvtárbusz szolgáltatásunkat, és színvonalas rendezvényeket kívánunk szervezni. A megyei ellátás területén erőteljesebb személyes kapcsolattartásra törekszünk, erősítjük a kép-

zés szakmai információáramlás területét, és biztosítjuk a jó gyakorlatok folyamatosságát. A sikeres együttműködés reményében kívánok eredményes munkát! Ajánlott irodalom • 1997. évi CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről • 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelet a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről • 13/2013. (II. 14.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok könyvtári, közművelődési és múzeumi feladataihoz nyújtott támogatások részletes szabályairól

Tapasztalatcsere a konferencia után

16 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


Iszály Ferenc Zalán

A felsőoktatási könyvtárak integrált rendszerei és webkettes szolgáltatásai* Kutatási területünk a számítógépes integrált könyvtári rendszerek összehasonlító elemzése, az online katalógusok (WebOPAC), optimális információkeresési stratégiák, valamint a webkettes, e-könyvtári és internetes szolgáltatások alapján, néhány meghatározó hazai és USA-beli könyvtári rendszer tanulmányozásával. A hazai és külföldi kutatási tapasztalatok felhasználásával célunk egy optimális elektronikus könyvtári szolgáltatásokkal rendelkező modell felvázolása, jellemzőinek meghatározása. E tanulmányban 65 hazai felsőoktatási könyvtár integrált könyvtári rendszerével, webkettes szolgáltatásaival kapcsolatos eddigi kutatási eredményeinket ismertetjük. Az integrált könyvtári rendszerek lényegi bemutatása • A könyvtárak számítógépesítésének kezdete az 1960-as évekre vezethető vissza. Az USA több egyetemi könyvtárában előbb a manuális kölcsönzést váltotta fel a számítógép, majd létrejöttek a katalogizáló rendszerek (pl.: OCLC). • Az integrált könyvtári rendszerekkel szembeni legfontosabb elvárások:

• Alkalmas legyen a könyvtári munkafolyamatok legteljesebb automatizálására; • Tegye lehetővé egy magadatbázis építését, melyet a feldolgozott dokumentumok rekordjai alkotnak; • A szoftver feleljen meg a relációs adatbázis kezelők valamennyi funkciójának; • Biztosítsa az összetett munkafolyamatokat gépesítő könyvtáraknak a nyitottabb működésű és konfigurálású rendszeri lehetőséget; • Az egyszerűen modellezhető könyvtárak számára pedig biztosítsa az un. „kulcsrakész” rendszert.1 Az integrált könyvtári rendszerek fő feladatai2 • Beszerzés/gyarapítás • Katagolizálás • Folyóirat kezelés • Számítógépes katalógus • Kölcsönzés • Plusz szolgáltatások A felsőoktatási könyvtárak integrált rendszerei Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a felsőoktatási könyvtárak milyen típusú integrált könyvtári rendszereket használnak.3

* A kutatás az EU és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 sz. „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében valósult meg. 1 Bakonyi Géza – Kokas Károly: Könyvtári integrált rendszerek és hazai alkalmazásuk. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/ eforras/tananyag/informatika/libsys/libsys.htm [2013.10.26. 19:23] 2 Kokas Károly: Új integrált könyvtári rendszerek a hazai piacon. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 39. évf. 1992. 7–8. sz. 311. 3 http://mek.oszk.hu/html/opac.htm#felso [2013.10.25. 13:23]

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 17


A Corvina keresési felülete5

2. Az ALEPH integrált könyvtári rendszer A leggyakrabban alkalmazott integrált könyvtári rendszer típusok tehát a CORVINA, az ALEPH és a HUNTÉKA. A leggyakrabban alkalmazott hazai integrált könyvtári rendszerek főbb jellemzői, összehasonlításuk 1. A CORVINA integrált könyvtári rendszer A Corvina rendszer az amerikai Voyager termék magyar verziója. Közepes, nagy könyvtárak számára készült, erősebb hardver-szoftver erőforrásokat igényel, sok funkció, több nyelv választási lehetőség, a munka­folyamatok teljes támogatása jellemzi.4 A Corvina integrált könyvtári rendszer alapszolgáltatásként 3 keresőfelületet kínál: webes, olvasói, könyvtárosi. Egyszerre több katalógusban is történhet a keresés. Van lehetőség egyszerű és ös�szetett keresésre, logikai műveletek alkalmazására, CCL parancsnyelvi keresésre. A program a korábbi kereséseket tárolja, a rekordok láthatóak és lementhetőek.

Az ALEPH rendszert eredetileg a jeruzsálemi Héber Egyetem programozói, elemzői, könyvtárosai készítették 1978-ban.6 Továbbfejlesztője és kizárólagos terjesztője az Ex Libris Ltd, Magyarországon az EX-LH Kft. Főbb jellemzői: • Rugalmas a moduláris összetevők, aminek köszönhetően; • Könnyű használat, a hatékonyságot intuitív munkafolyamatok és felhasználói munkafelületek segítik; • Alakítható, egyedi rendszerek létrehozására is alkalmas; • Nyitott, maximális összekapcsolhatóság, és akadálymentes interakció külső rendszerekkel és adatbázisokkal.   A Web OPAC felületén keresztül, bármikorbárhonnan könyvtári információkhoz juthat a felhasználó. Keresési lehetőségei: keresés, többmezős keresés, keresés több adatbázisban, összetett keresés, CCL keresés. Csaknem végtelen számú böngésző és kereső index használatára van mód.

4 Kerecsendi András: Integrált könyvtári rendszerek. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_28_int_ konyvtari_rendszerek_scorm_10/1032_corvina_bemutatsa.scorml [2013.10.26. 23:02] 5 http://corvina.duf.hu/WebPac/CorvinaWeb [2013.09.08. 23:02] 6 Frank Róza: ALEPH izraeli tudományos könyvtári hálózat: a hálózatépítés előzményei, fejlődése és jelentősége kis országokban. Tudományos és Műszaki tájékoztatás. 40. évf. 3. sz. 1993. 130.

18 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


E keretek között elsősorban a témánkkal kapcsolatos néhány „plusz” szolgáltatást emeljük ki:

Az ALEPH keresési felülete7

3. A HUNTÉKA integrált könyvtári rendszer A HunTéka rendszert a Monguz Kft. 2003–2010ig közösen fejlesztette az MTA SZTAKI-val.8 (TINLIB és QSeries – Qtéka rendszerek, valamint a TinWeb modul tapasztalatainak felhasználásával.) Fejlesztési alapelvük, hogy a rendszer újabb verzióiba folyamatosan beépítik a felhasználók visszajelzéseit, elképzeléseit, igényeit. Magas szinten támogatja a hálózati együttműködést. A katalógus modul segítségével lehetőség van: böngészésre, pontos keresésre, gyorskeresésre, korábbi keresések számozott megjelenítésére, találatok részletesebb kiírására, más adatbázisba történő exportálásra. A keresőfelület lehetőséget nyújt multimédia anyagok és teljes szövegű dokumentumok megjelenítésére is.

A Huntéka kereső felülete9

3.1. A Corvina integrált rendszer plusz szolgáltatásai: • Az online szolgáltatások használhatóak mobil, illetve vezetékes interneten, wifin, és okostelefonon keresztül is; • Létezik online katalógus, online kölcsönzés és hosszabbítás, értesítők küldése emailben vagy sms-ben; • Lehetőség van online élő kapcsolat felvételére, online fórumok, virtuális közösségek létrehozására, mindez a könyvtárak honlapján keresztül; • Más adatbázisokkal, könyvtári rendszerekkel való konvertálási lehetőség; • A rendszerfrissítések rendszeresen és automatikusan működnek; • Távoli üzemeltetés plusz beállítás, meghibásodás esetén. 3.2. Az ALEPH 500-as rendszer plusz szolgáltatásai:10 • A teljesen integrált ALEPH 500-as rendszer támogatja az ISO ILL-t és elérhetőséget biztosít felhasználóinak az elektronikus és internetes források elérésére; • Az ALEPH 500 felhasználóinak több mint 20 nyelven jeleníthető meg a rendszer Web OPAC-ja és kezelőfelülete; • Aktuális kölcsönzések megtekintése és kölcsönzések meghosszabbítása, dokumentumok kérése előjegyzéssel; • Korábbi kölcsönzések listájának megtekintése; • A kezelőfelület, Web OPAC nyelvének és a rekordmegjelenítési formátumának meghatározása; • Bizonyos keresési eredmények és stratégiák elmentése saját e-polcra, ezen adatok elküldése e-mailben is;

7 http://aleph.nyf.hu/F?func=find-b-0&local_base=nyf01 [2013.10.25. 12:50] 8 http://www.hunteka.hu/uploads/443/514/HunTeka_ismerteto_2011.pdf [2013.10.25. 12:50] 9 http://hunteka.itk.ppke.hu/htk/index.jsp;jsessionid=1ECD174B09BB7E181D24B37F62858A79?page=search (2013.10.28. 0:24) 10 http://konyvtar.hu/wiki/Az_ALEPH_integr%C3%A1lt_k%C3%B6nyvt%C3%A1ri_rendszer [2013.10.25. 12:46]

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 19


Az alábbi táblázat a három integrált könyvtári rendszer főbb moduljait tartalmazza: CORVINA Katalógus Katalogizálás Kölcsönzés Állománykezelés Vezetői információk Rendszer adminisztráció Kiegészítő szoftverek

ALEPH500 Gyarapítás/folyóiratkezelés Katalogizálás Kölcsönzés Könyvtárközi (KKK) Adminisztráció OPAC

• Több SDI (Selective Dissemination of Information) profil meghatározása. (Az SDI szolgáltatás értesíti a felhasználót azon új kiadványok elérhetőségéről, melyek kapcsolódnak az érdeklődési köreihez.) 3.3. A HUNTÉKA rendszer plusz szolgáltatásai: • Saját OPAC-modul: sajátossága, hogy az olvasó – azonosítás után – megnézheti saját kölcsönzéseinek adatait, előjegyzéseit, végezhet hos�szabbítást, üzenetet küldhet a könyvtárosnak;11 • Támogatja RFID alapú azonosítási és biztonságtechnikai rendszereket; • A katalogizálás során közvetlen internetes kapcsolat létesíthető más hazai és külföldi – katalógusokkal a Z39.50 protokoll használatával; • Lehetőség van ASP (távhasználati) üzemmód igénybevételére; • Kielégítheti az online tartalomszolgáltatásra irányuló egyre növekvő igényeket is; • Szolgáltató adatbázis lehetőséggel is rendelkezik; • Többszintű, automatikus értesítési rendszert valósít meg; • A kifejlesztett Portál24 webes felületen interaktív funkciók, web2-es szolgáltatások érhetők el.

HUNTÉKA Katalógus Kölcsönzés WebOPAC Gyarapítás Számlázás RFID Periodika Elektronikus könyvtári és Portál modul.

Webkettes szolgáltatások lényegi ismertetése Fogalma: A Web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek. A szolgáltató a keretrendszert biztosítja, a tartalmat a felhasználók hozzák létre, vagy töltik fel. A webkettes szolgáltatások főbb típusai: • Közösségi oldalak – Social networking. (Facebook, iWiW, MyVIP, Hi5, Myspace, Twitter): Azon az elven működnek, hogy a felhasználó az ismerősei segítségével szerez további ismerősöket egy adott oldalon. • Képmegosztó oldalak (Flickr, Picasa): Céljuk a fotók gyors megosztása másokkal, térítésmentesen. Lehetőség van – kulcsszavak és címkék segítségével – kategorizálásra, csoportosításra, rendezésre, több esetben képszerkesztésre is. • Videómegosztó por­tá­lok (Videa, YouTube, Yahoo video): Az internet–felhasználók által feltöltött videótartalomra épülő weboldalak. • Blog (www.freeblog.hu, www.blog.com): Folyamatosan frissülő, szubjektív tartalmú, valamilyen téma köré szerveződő weboldal.

Az alábbi táblázat összesítve mutatja, hogy a vizsgált 65 könyvtár milyen webkettes szolgáltatásokat használ: WEB2 ∑

FaceBook 40

RSS 30

Blog 14

Twitter 21

11 http://hunteka.itk.ppke.hu/btk/index.jsp?page=search [2013.10.25. 12:48]

20 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)

YouTube 4

∑ 109


• Online irodai alkalmazások (Google Docs, Google Calendar, Thinkfree): Fő jellemzőjük, hogy a saját gépen telepített programok helyett irodai alkalmazásokat lehet futtatni a weben, böngésző segítségével. Általában tartalmaznak szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatató szerkesztőt. • Fórumok (www.fszek.hu, http://forum.hoxa. hu): Olyan hozzászólások, leírások, személyes tapasztalatok gyűjteményei, melyek jellemzően egy általános, vagy egy szűkebb érdeklődési téma köré csoportosulnak. • Wikipédia – Nyílt internetes enciklopédia. (www.wikipedia.org): Egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a felhasználók közössége által fejlesztett webes világenciklopédia, melynek szerkesztését önkéntes közösség végzi. • RSS (Really Simple Syndication = Egyszerű tartalommegosztás): A klasszikus hírportálok külön lehetőségként felajánlják a híreik és cikkeik rövidített verzióját a teljes anyagra való kattintási lehetőség biztosításával. Ezáltal, nem kell mindenkinek naponta végignéznie az ös�szes „kedvenc” oldalát, lehetősége van az őt érdeklő gyorshírekből a lényeg kiválasztására és megtekintésére. • Podcast-ok (http://inforadio.hu/podcasting/, http://hetimeteor.hu/): Az online tartalmak terjesztésének egy újszerű formája, lehetővé teszi hang- és videoanyagok közzétételét az interneten, úgy, hogy a felhasználók feliratkozhatnak az adott anyag újdonságait tartalmazó feed-ekre, melyek általában mp3 állományok. Webkettes szolgáltatások a felsőoktatási könyvtáraknál Néhány – vizsgálati adatokkal kapcsolatos – megjegyzés: • A felsőoktatási könyvtárak 72%-ának van webkettes szolgáltatása. • A leggyakoribbak a FaceBook (62%), valamint az RSS (46%). • Legritkább a You Tube. • A felsőoktatási könyvtáraknál a webkettes szolgáltatások teljes száma: 109. • 4 felsőoktatási intézmény, könyvtár egyáltalán nem rendelkezik webkettes szolgáltatással!

• 15 felsőoktatási könyvtárnak van 4 „maximális” webkettes szolgáltatása. Az alábbi diagram szemléletesen mutatja a felsőoktatási könyvtáraknál az egyes webkettes szolgáltatástípusok gyakoriságát.

A fenti adatokból is érzékelhető, hogy a megyei könyvtárak jobban kihasználják a webkettes szolgáltatások alkalmazásaiból adódó előnyöket, lehetőségeket. Az alábbiakban érzékeltetni kívánjuk, hogy a felsőoktatási könyvtárak, milyen főbb tartalmi elemeket, megjelenési formákat alkalmaznak a FaceBook és az RSS esetében: FaceBook • Hírek könyvekről, könyvajánló, figyelemfelhívás a tipikus régi könyvtárakra • Könyvtárakról szóló cikkek, sok információval • Több esemény, nyári tábor az üzenő táblán, videók és aktuális újdonságok megosztása • Naprakész, fontos információk, az intézmény reklámozása az üzenő falon • Érdekes szakmai információk, heti statisztika a nagyvilág eseményeiből • Nagyvilág és az egyetem hírei, folyamatos frissülés RSS • Fényképek, fontosabb információk • Információk a könyvtár újdonságairól, tréningekről, szakirodalom ajánló • Kutatók segítése információkkal pl. Index Chemicus • Elektronikus archívum • Tanulmányi verseny, segítségnyújtás

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 21


Az alábbi táblázat összehasonlítja a felsőoktatási és a megyei könyvtárak12 webkettes szolgáltatásaival kapcsolatos főbb adatokat. Könyvtárak/WEB2

Web2 szolgáltatások

FaceBook

RSS

Blog

Twitter

Felsőoktatási

72%

62%

46%

22%

32%

Megyei

89%

74%

53%

21%

21%

Összegzés, tapasztalat Az integrált könyvtári rendszereknél pozitívum a nyitottság, az innováció, alkalmazkodás az új kihívásokhoz, körülményekhez, a modern kommunikációs eszközök használata. Külön figyelemreméltó a következő fejlesztési irány: „A Portál24 ezen alapkövetelményeknek eleget téve továbblép a web2-es szolgáltatások, interaktív funkciók irányába, és alapelveiben illeszkedik a hazai könyvtári fejlesztések irányát kijelölő „Portál Program” célkitűzéseihez, valamint az egységes, országos lelőhely-nyilvántartás elveihez.”13 A felsőoktatási könyvtárak jó része még kiforratlan webkettes szolgáltatásokat tartalmaz. Sajnos több könyvtárnak nincs semmiféle ilyen jellegű szolgáltatása, így elég nehezen veszik fel a versenyt a „naprakész” könyvtárakkal. Több esetben tapasztalhatjuk, hogy amelyik könyvtárnak a honlapján nem lelhetőek fel ezek a szolgáltatások, sokszor a hozzá tartozó felsőoktatási intézmény weboldalán találhatjuk meg ezeket, de mivel összevontan vannak, nem könnyű felkutatni az adott könyvtárat. Legtöbb esetben a honlapon nincsenek feltüntetve ezek a szolgáltatások – vagy csak töredékük –, így azokat csak különböző módú keresések után találhatjuk meg, például a közösségi portálokon. Ez gondot okoz, mivel a felhasználó ritkán keres rá ilyen szinten célzottan. Ha a honlapon fel lenne tüntetve, akkor ez sokkal eredményesebb lehetne. A könyvtárak átlagosan felének van több mint egy webkettes szolgáltatása, de vannak természetesen kimagaslóan fejlett, és napra-

kész weboldalak, mint a Pécsi Tudományegyetem könyvtárainak oldalai. Összességében azt tapasztalhatjuk, hogy a felsőoktatási könyvtárak webkettes szolgáltatásai nem érik el a megyei könyvtárak webkettes szolgáltatásainak gyakoriságát, színvonalát. Irodalom: 1. HUNOPAC – Könyvtári információ Magyarországon. (2013.03.22.) http://mek.oszk.hu/ html/opac.htm 2. Iszály Ferenc Zalán: A Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtárának számítógépes rendszere. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék, 2007. 14–48. 3. Kokas Károly: Új integrált könyvtári rendszerek a hazai piacon. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 39. évf. 1992. 7–8. sz. 311. 4. Corvina könyvtár-automatizálási rendszer. (2013.03.17.) http://www.e-corvina.hu/?q=node/8 5. Bakonyi Géza: VOCAL – a Corvina könyvtárak osztott katalogizálási rendszere. IN: Könyvtári Figyelő, 1999. 2. sz. 256–267. Hivatkozások: http://corvina.duf.hu/WebPac/CorvinaWeb http://konyvtar.duf.hu/ http://mek.oszk.hu/html/opac.htm#felso http://www.e-corvina.hu/files/corvina/Corvina_ ismerteto.pdf http://www.hunteka.hu/

12 Iszály Ferenc Zalán: Webkettes szolgáltatások a hazai megyei könyvtáraknál. Előadás. „Tavaszi Szél 2013” nemzetközi tudományos konferencián. (Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Sopron, 2013. május 31 – június 2.) 13 http://www.hunteka.hu/index.pl/progism [2013.10.25. 12:57.]

22 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


ARCKÉP Babosi László

Dalaim 45 éve Beszélgetés Dinnyés József „daltulajdonossal” új DVD-jéről és könyvéről Dinnyés József „daltulajdonos” énekmondó 2013. szeptember 9-én mutatta be a Dalaim 45 éve című DVD-jét a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kamaratermében. Ebből az alkalomból kértem meg arra, hogy beszélgessünk az új lemezéről és terveiről. – Pályafutásom során nagyon sok előadást tartottam versekről, költőkről könyvtárakban, íróolvasó találkozókon, iskolákban s mindenütt, ahol megfordultam. Mostanában többen mondták, hogy ez az énekmonDinnyés József dás már nem modern, hanem amolyan régies, 16–17. századi dolog. Törtem a fejem, hogy mit lehetne egy hatvan év feletti embernek csinálnia 21. századiasan, s arra gondoltam, hogy az internetre fel kellene tenni a dalaimat. Elhatároztam, hogy készítek egy saját adatbázist, amelyre felviszem az összes általam megzenésített verset. A korábbi lemezeim mindig valamilyen szempont vagy tematika szerinti válogatások voltak. Ez viszont minden megzenésítésemet fogja tartalmazni. Meghallgattam a régi felvételeimet, s amelyik nem tetszett, azt újra felvettem az otthoni kis házi stúdiómban. A versek szövegeit is beírtam a számítógépbe. Lassan kezdett összeállni egy meglehetősen nagy anyag. Amikor kb. a harmadánál jártam, egyéves alkotói ösztöndíjat kaptam Réthelyi miniszter úrtól. Ez nagyon nagy ajándék volt, mert így nem kellett pénz után rohangálnom – csak a legfontosabb koncerteket tartottam meg –, nyugodtan leülhettem otthon, és egy év alatt sikerült megcsinálnom az anyagot.

Mikor a munka egyharmadával elkészültem, elmentem az Arcanumhoz, hogy segítsenek abban, miképpen lehetne feltenni ezt majd az internetre. Persze kiderült, hogy nagyon sokba kerülne, mert tárhelyet kellene bérelnem, és el kellene készíttetnem a weboldalt a megfelelő keresőrendszerrel. Úgy döntöttem, hogy inkább DVD-n adom ki az anyagot. Ezért beiratkoztam egy barátom által tartott tanfolyamra, és megtanultam az informatikai részt, a programozást. Ettől kezdve már csak korrepetálásra jártam Győrbe Fagyihoz, azaz Faggyas Lacihoz, a Hangraforgó együttes tagjához, aki végül is ennek a munkának a rendszergazdája lett. Ekkor már elkészült az a felület, amit most láthatunk a monitoron, ha betesszük a DVD-t a gépbe. A következő lépés a megjelentetéshez való pénz megszerzése volt. Költségvetést csináltam, és miután elvégeztem egy pályázatíró tanfolyamot is, pályáztam. Sajnos jóval kevesebbet kaptam, mint amire számítottam. Így csak 50 darabonként tudom legyártatni a DVD-t. Ha eladtam 50-et, akkor a befolyt összegből finanszírozom a következő 50 kiadását. – Kérlek, beszélj a DVD-n hallható, olvasható anyagról. – Az elmúlt fél évezred 300 magyar költőjének 1400 költeménye hallgatható meg a lemezen. Felhívom a figyelmet, hogy ez nem lexikon, nem tankönyv, hanem egy versszerető ember szubjektív válogatása. Ehhez azért ragaszkodom, nehogy valaki azt mondja, hogy ez vagy az a szerző és vers miért maradt ki. – Mi alapján választottad ki a verseket? – Semmi prekoncepció nem volt benne, egyszerűen ami megfogott, azt választottam. Persze most már ez mégiscsak egy rendszert mutat. Először is a vers legyen magyar, legyen közel nemzetünk életéhez. A költő életérzése hasonlítson az enyémhez.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 23


A vers egészítse ki a tudásomat, gondolataimat a világról. Erősítse a hitemet. De nem én foglalkoztam a költőkkel, hanem ők foglalkoztak velem. Ez mindig döbbenetes élmény. – Milyen elv alapján rendezted a dalokat? – A költők ábécérendben követik egymást, és a hozzájuk tartozó versek is ezt a rendet tartják. Ha rákattintok egy versre, akkor előjön a szövege, és a meg is hallgathatom. – Látom, hogy nagy kedvvel és könyvtárosi vénával rendszerezted az eddigi életművedet. – Ez természetes, hiszen könyvek között telt a gyermekkorom. Anyám könyvtárosként dolgozott Szegeden a Somogyi Könyvtárban, és én ott nőttem fel. A polcaimon ma is szigorú rendet tartok. Tematikusan rakom fel a könyveket és azon belül ábécérendben. – A lemezen sok ma már kevésbé ismert költőre is felhívod a figyelmet. Örömmel fedeztem fel, hogy pl. Gulyás Pál néhány versét is megzenésítetted. – Nagyon szeretem Gulyás Pál költészetét, aztán ott áll mellette a szintén debreceni Oláh Gábor is. De rögtön folytathatom a sort, mert Gulyás Pál Kiss Tamásnak nyújtott kezet, tőle pedig máris elérkezhetünk Buda Ferenchez. Nekem azért is fontosak ezek a költők, mert nem akartak Budapestre menni, bizonyítva ezzel azt, hogy a vidéki Magyarországnak is megvan a súlya. – Hogy áll a terjesztés? – Most a megyei és a kisebb könyvtárakba járok bemutatókra, és előfizetőket gyűjtök. A bemutatókon részletesen megmutatom a DVD használatát, de természetesen viszem magammal a gitárt és énekelek is. Ezt 2014 május végéig fogom csinálni. A legnagyobb probléma, hogy a határon túlra nem tudom átvinni a lemezt, mert ott nincs fizetőképes kereslet, holott tapasztalataim szerint gazdag emberek mindenütt vannak. Minden helyen másképpen szólok róla, és mindig azon költőket emelem ki, akik éppen az adott helyhez kötődnek. Délután Újfehértón voltam, ott Rákos Sándor három versével kezdtem. De a legszebb az volt, mikor a bemutató végén felszólalt egy idős asszony: nagyon örül, hogy Rába György három versét is meghallhatta, mert neki tanára volt a középiskolában. – Az ünnepi könyvhétre jelent meg a Dinnyés József, a daltulajdonos. Életinterjú dokumentu-

mokkal című kötet, amelyben Kaiser Lászlóval beszélgetsz az elmúlt évtizedekről. Erről hallhatnánk valamit? – Kaiser László régóta jó ismerősöm. A vers és a zene kapcsolatáról sokáig tanítottam a szinkronszínész-képző iskolájában is. Elkezdtünk beszélgetni, és ő bekapcsolta a magnetofonját. Több mint 10 kazettát telebeszélgettünk. Ez jót tett nekem is, neki is, mert jobban megismerte a munkásságomat. Az engem emberként és művészként megsértő hatalom galádságait nem akartam elmondani senkinek, és a személyes és családi intimpistákat sem. Adtam neki anyagokat magamról is: újságcikkeket, lemezeket és Sebők János rólam szóló korábbi könyvét. Mikor befejtük a beszélgetést, legépelték az anyagot, megszerkesztettük, és én tettem rendbe a végleges szöveget. Ez úgy két évig tartott. Közben egyre jobban hiányérzetem támadt, ezért úgy gondoltam, hogy a könyv utolsó harmadában a versekről, irodalomról, zenéről szóló írásaimat adom közre. Örülök, hogy a hatvanötödik születésnapomra napvilágot látott, és jól fogadták mind a könyvet, mind a DVD-t. – Vannak újabb terveid? – Több mint 200 magyar énekelt verset tartalmazó CD-t gyűjtöttem össze Joós Tamással, a Kőbányai Művelődési Központ igazgatójával. Azt tervezzük, hogy valamelyik főiskolát rávesszük arra, hogy a DVD-hez hasonlóan készítsenek el egy hatalmas énekelt vers adatbázist. Ez már az interneten is könnyen elérhető lenne, és fizetni kellene majd érte, mint minden ilyen szolgáltatásért. A gyűjteményt folyamatosan bővítenénk, és ha valaki rákeresne, mondjuk József Attila Altató című versére, akkor ennek a versnek az összes bedigitalizált változatát letölthetné. Érdekes lehet majd összehasonlítani a különböző megzenésítéseket. Persze ehhez már egy munkacsoportot kellene megszerveznünk, amiben lenne versszerető informatikus, könyvtáros és irodalmár.

24 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


EMLÉKEZÉS Bajnok Lászlóné

Szubjektív emlékezés Jocó bácsira (dr. Margócsy József 1919. 04. 08. – 2013. 07. 08.) „A stílus maga az ember” Georges-Louis de Buffon 2013. július 30-án végső búcsút vettünk dr. Margócsy Józseftől a nyíregyházi evangélikus templomban. A méltóságteljes egyházi szertartást Szebik Imre evangélikus püspök celebrálta. Ezt követték Margócsy József a Nyíregyházi Főiskola volt rektorának, dr. Balogh Árpádnak meghatóan szép szavai, majd Csabai Lászlóné torkot és szívet szorongató beszéde, végül dr. Nagy Ferenc nyugalmazott levéltár igazgató szomorkásan-derűs, tiszteletteljes megemlékezése. Nem szándékozom Jocó bácsi irodalmi és helytörténeti nagyságát méltatni, hiszen ezt megtették a fent említett kortársak, munkatársak, akik tőlem sokkal jobban ismerhették őt ezen a téren. Én az EMBERT (igen, így, csupa nagybetűvel!) szeretném felidézni ebben az írásban. 1973. februárjában kerültem az akkor még nyíregyházi Tanárképző Főiskola Könyvtárába. Amikor az akkori személyzetis, dr. Sallai József bemutatott dr. Kovács József főigazgatónak, főigazgató úr megjegyezte Sallai Józsefnek, hogy jobb lett volna, ha már Margócsy tanár úrhoz vitt volna bemutatkozni, hiszen július 1-étől Margócsy tanár úr lesz a főiskola főigazgatója. Ekkor hallottam először Jocó bácsi nevét. Kölcsönző könyvtárosként szinte hetente találkoztam vele. Könyvtárba járó és a könyvtárat ismerő és szerető ember volt. Ahogy visszaemlékszem, nem sok gondot okozott nekünk kölcsönző

könyvtárosoknak. Jocó bácsinál a kölcsönzés így történt: Bejött a könyvtárba, köszönt, odament a katalógushoz (a cédulához, akkor még nem voltak elektronikusak!), kiírta kérőlapra a keresett könyv adatait, majd megkérdezte, hogy bemehet-e a raktárba. A kérdés is és az igenünk is udvarias gesztus volt, hiszen tudtuk, hogy bemegy, megkeresi és kihozza nekünk a könyvet. A kölcsönzés adminisztrációjával már megtisztelt minket. Míg a kölcsönzési folyamat zajlott, mindig kedvesen érdeklődött hogylétünk felől, majd az akkori könyvtárigazgatóról, Merkovszky Pálról kérdezett, aki középiskolai tanítványa volt. Gyakran betért Palihoz pár percre. (Pali rettenetesen büszke volt arra, hogy Jocó bácsi őt kérte fel arra, hogy pályázza meg az akkor újonnan alakuló főiskolai könyvtár igazgatóságát.) Főigazgatósága alatt megtanultuk a pontosságot. Emlékszem az ünnepségekre: ami 10 órakor kezdődött, az 10 órakor meg is kezdődött. Ha a szónok nem is volt ott, Jocó bácsi ott volt. Egy esetre emlékszem, amikor várni kellett rá. A 80. születésnapját ünnepeltük a főiskolán. A nagyelőadóban ott ültek a város és a főiskola vezetői, a családtagok, a főiskola dolgozói, hallgatói. Kb. 15 perc késéssel érkezett, szabadkozva, hogy a sajtó feltartotta. Felállva, tapssal köszöntöttük. Majd a 90.-en is ott voltam. Ennyi évesen is szellemileg frissen, kön�nyed eleganciával viselte az ünneplést. Azt mondtam írásom elején, hogy az embert szeretném méltatni. Igen, azt az embert, aki betiltotta az italozást a főiskolán, aki elküldte azt, aki 16000 Ft-ot elvett a szakszervezet kasszájából, aki nem tartotta tisztességesnek, ha a házastársak vagy családtagjaik egy munkahelyen dolgoznak (Klára lánya is akkor jött a főiskola Irodalom Tanszékére, amikor Jocó bácsi elment nyugdíjba.), akinek az ajtaja mindig nyitva volt mindenki előtt (ámbár, lehet, hogy reggel hatra kapott időpontot).

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 25


Szerencsésnek érzem magam, hogy 30 évvel ezelőtt bepillantást nyerhettem magánéletébe is, ugyanis kb. ennyi ideje vagyok jó barátságban Klári lányával. Klárival a gyermekeink és Pállné Ica hozott össze. Sok jót és rosszat is megéltünk már együtt. A Klári születésnapi partijain Jocó bácsi is részt vett. Úriemberhez méltóan, mindig kézcsókkal köszöntött minket, hölgyeket, mi pedig „csókolom Jocó bácsi”-val őt. Majd szájtátva hallgattuk érdekes történeteit Nyíregyházáról, életéről, híres emberekről, akik nekünk már legendák voltak. Mindig élményt jelentettek ezek a találkozások. Rengeteget tanultam tőle és általa. A 80. születésnapjára a Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltár a XIII. évkönyvét Jocó bácsinak ajánlotta. Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor megkértek, hogy állítsam össze műveinek bibliográfiáját. Boldogan tettem eleget a kérésnek, csak amikor elkezdtem a munkát, döbbentem rá, mire vállalkozom. 1936-ig mentem vissza a keresésben és 1999-ben zártam le a bibliográfiát. Munkám legnagyobb elismerését az jelentette, amikor azt

mondta nekem: „Húgocskám, olyanokat is belevett, amire nem is emlékeztem már.” Könyvtárosként nem nagyon volt szokásom megdöbbenni egy-egy családi könyvtár láttán. Sok hagyatékot számoltam és dolgoztam fel. Jártam olyan lakásokban ahol a nappali könyvespolccal volt „kitapétázva”, olyanban is ahol a gyermekszobában is komoly könyvállomány volt található. A Jocó bácsi négyszobás lakásából háromban minden falon a földtől a plafonig könyvek voltak. Természetesen ott volt az egyikben a cédulakatalógus is. Írásomat egy Buffun idézettel kezdtem. Azt gondolom a francia természettudós örök érvényű mondásával lehet Jocó bácsit a legjobban jellemezni. Csabai Lászlóné a temetési szertartáson azt mondta, ha valami nem tetszett Jocó bácsinak nem szólta le, nem fintorgott, egyszerűen csak azt mondta: „Ez már nem az én stílusom.” Igen, mert neki volt! Megnyilvánulásaiban, írásaiban, tanításában és egész életében. Drága Jocó bácsi! Isten Önnel!

László Gézáné

Búcsú Margócsy Józseftől, szülőföldünk polihisztorától (1919–2013)

Éveken át reméltük, hogy a megszokott időben majd egyszer ismét kilép a levéltár ajtaján, s hazafelé tartva a számunkra is kedves utcákon, tereken, épületek között még találkozhatunk vele. Szerettük volna, ha finom intelligenciájával, tiszteletet keltő modorában beszédbe elegyedik velünk, kérdéseket tesz fel könyvtárról, könyvekről, munkáról. Napirendjét tiszteletben tartva felhívhattuk volna telefonon arra kérve, hogy cédulagyűjteményében nézzen meg valamit – de nem tettük. Tudtunk gyengélkedéséről. Halálának híre megrendített bennünket. Hallani véltük, amint a pillanat töredéke alatt élete orsóján visszatekeredik a fonal – elvarratlan szálak helyett fájó csendet hagyott maga után. Mi oly hosszú időt tölthettünk együtt, mondta kedves felesége elvesztése után. Neki kilencven-

négy év adatott – mi is csak ezzel, és a ránk hagyott örökséggel vigasztalódhatunk. A könyvtárosokkal, a könyvtárral, a város közgyűjteményeivel való kapcsolata nyugdíjba vonulását követően vált szorosabbá, bár az olvasóvá nevelést mindig is fontosnak tartotta. Pedagógus maradt haláláig. Előadásaival, írásaival, könyveivel is tanított, nevelt. Könyvtári programjaink meghívott vendégeként mindig teltház várta, amit újabb és újabb kutatási eredményeinek és magával ragadó előadásmódjának köszönhetett. A főigazgató, a tanár, az irodalomtörténész, a városkutató és lokálpatrióta tizenhét önállóan megjelent, majdnem ugyanennyi szerkesztett művet, több mint hatszáz időszaki kiadványban vagy gyűjteményes kötetben található írást hagyott ránk, amelyek tematikailag az irodalomtudomány,

26 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


a nyelvészet, a pedagógia és a helytörténet körébe sorolhatók. Publikációinak többsége Nyíregyházához, a megyében született vagy innen elszármazott költőkhöz, írókhoz, közéleti személyekhez kötődik. A szaklapok mellett már az 1950-es évektől folyamatosan jelentek meg cikkei a megyei napilapban és folyóiratokban. A Néplapban, majd a Kelet-Magyarországban közzétett írásaival szülővárosa történelmének, irodalmának, épített környezetének eddig ismeretlen forrásait tárta az újságolvasók elé. Az Utcák, terek, emléktáblák köteteit, amelyben a tényszerű adatok együtt jelennek meg a személyes emlékekkel, élményekkel – naponta forgatjuk. Örömmel töltötte el a helyi kiadványok gyarapodása, azokról gyakran készített recenziót. A megyei

sajtóbibliográfia kézbevétele után a keresés eredményéről és arról írt, hogy ez fontos forrása lesz a továbbiakban, „csak az ilyen eljárások, gyűjtések, összeállítások segítségével valósulhat meg a nemzeti múlt, a szülőföld- és hazaszeretet eszmeisége” – osztotta meg gondolatait a kötet bemutatóján. Köszönöm, köszönjük kitüntető figyelmét, elismerő szavait. Maga, Maguk érezhetik szeretetemet – írta férjem halála után. Nagyra becsültük, csodáltuk műveltségét, sokoldalú tudását, emberségét, fáradhatatlanságát, munkabírását. Búcsúzunk Nyíregyháza utolsó polihisztorától. Kedves Jocó bácsi! Nyugodjon békében! Emlékét tisztelettel megőrizzük, tanításait nem feledjük.

Bálint Pál

Glück György 1947–2013

Tokajból érkezett a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárba, 1977-ben. Addig sok mindennel foglalkozott, volt művelődési ház igazgató, hajósinas, népművelő stb. Itt, a könyvtárban a Helytörténeti GyűjGlück György teményben dolgozott, majd a megyei hírességek életét kutatva, az innen elszármazó írók költők még élő rokonait látogatta az ország egész területén. Az akkor divatos 8 mm-es celluloid filmeken örökítette meg őket az utókornak. Néhány név a nagyok közül: Móricz, Váci, Krúdy, Ratkó. Rendkívüli intelligenciával rendelkezett, és igen könnyen tudott bárkivel kapcsolatot teremteni. Például Móricz Zsigmond lányaival, és meg tudta szólaltatni Leányfalun a még élő plébános

urat, a régi kertészt, aki még akkor is a Móricz kúriában élt. Élmény volt vele dolgozni, mert megszállottan tette a dolgát. Akkor még nem tudtunk a filmek alá élő szinkronhangot venni, hanem külön magnóval jelenetszinkront készítettünk. Egy-egy ilyen munka során azt vettük észre, hogy ránk virradt, de míg el nem készültünk, addig maradtunk. A Megyei Könyvtár nyári olvasótáborainak szervezésében hosszú évekig vett részt, ahol a meghívott diákok nagyra becsülték és szerették! Később dolgozott különböző színházaknál: Nyíregyházán – Kecskeméten – Egerben – Győrben. Fia halála után Nyíregyházán élt, egy idő után nagyon méltatlan körülmények között. Ebben az időben is különböző dolgokon törte a fejét, kiállításokat, kulturális műsorokat szervezett, amelyekben igen jártas volt. Nyomorúságát is emelt fővel viselte, igen nagy kár, hogy tehetségéhez mérten életmódja mostohája lett.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 27


IRODALOMTÖRTÉNET Ratkó József megnyitója – Ünnepi Könyvhét* Nyíregyháza, 1989 Kedves barátaim! Amikor a Megyei Könyvtár igazgatója megkért, nyissam meg az idei Ünnepi Könyvhetet, kön�nyelműen ráálltam. Miért is ne? Olvasó, könyvtáros és író lévén mindhárom minőségemben közöm van a könyvhöz, a könyvünnephez. Ratkó József Csak azt kell eldöntenem, melyik aspektusból vizsgálódjak s beszéljek. Bocsássák meg, hogy a kisebbségi, azaz az írói nézőpontot választottam, abból a meggondolásból, hogy az író tud legtöbbet e mái ünnep tárgyáról, a könyvről. Persze, e korántsem szent háromságból nem hagyhatom ki az olvasó s a könyvtáros gondolatait sem. Ünneplő szót ne várjanak tőlem, mert nem szeretek ünnepelni. Se ősszel, se tavasszal, se ebben a klimaxos koranyárban. Az ünnephez harangszó illik, nem a „selyemsálat okádó” szónokok szava. De erről most ne beszéljünk. Innen messzire nem hallatszik még a harangszó sem, mégis ki kell mondanunk, hogy itt és most üzletté züllik, áruvá silányul a könyvkiadás, a könyv, az emberi szó, s ennek egyenes következményeként szegényedik a szellem. „Egészségtelennek és fenyegetőnek látom azt a helyzetet, hogy a művészet általában s ezen belül az irodalom a társadalomban a kisebbség tulajdona. Nem bocsátok közre felhívást, hogy könyvtárral

váltsuk fel az államot, ám nem kétlem, hogy kevesebb volna a bánat a földön, ha urainkat olvasói tapasztaltságuk, nem pedig politikai programjuk alapján választanánk meg. Úgy gondolom, sorsunk potencionális urától nem azt kéne elsősorban megkérdezni, hogyan képzeli el a külpolitika irányát, hanem azt, mi a véleménye Stendhalról, Dickensről, Dosztojevszkijről [vagy teszem azt Sánta Ferencről – R. J.]. Már csak azért is, mert az irodalomnak éppen az emberi sokféleség és rútság a mindennapi kenyere, s így hatékony ellenmérge mindenféle – már ismert s jövendőbéli – kísérletnek, mely totálisan, tömegesen közelíti meg az emberi létezés problémáinak a megoldását. Mint afféle erkölcsi biztosítási rendszer, sokkal hatásosabb, mint hitek vagy filozófiai doktrínák ilyen-olyan rendszere. Mert nem lehetnek törvények, amelyek megvédenek minket önmagunktól, egyetlen büntető törvénykönyv sem tartalmazza az irodalom elleni bűntettekért a büntetést. S e bűnök közül nem az írók üldözése, nem a cenzurális korlátozások a legsúlyosabbak, nem is a könyvégetés. Van súlyosabb bűn is: a könyv megvetése, a könyv figyelmen kívül hagyása. Az ember egész életével fizet ezért a bűnért; ha egy nép követi el ezt a bűnt, a történelmével fizet érte... Meg kellene vizsgálni, mi az arány az ember anyagi jóléte és irodalmi tudatlansága között...”1 S ha már itt tartunk, engedjék meg, hogy egy kicsi pillanatig képzeletem meglóduljon. Drága a kenyér, a hús, a tej, a cukor – tüntetünk miatta. Nem kellene vajon, barátaim, ma vagy holnap, vagy legkésőbb holnapután tüntetést szerveznünk a könyvárak mértéktelen emelkedése miatt? Mert kenyér és hús, ha kevesebb is, kerül az asztalunkra

1 Joszif Brodszkij: Szokatlan látásmód. Beszéd a Nobel-díj átvételekor (1987). [Király Zsuzsa fordítása.] = J. B.: Gyűjtőknek való. Budapest, 1998, Európa, 191–193. old. A szögletes zárójelben [...] található szöveg Ratkó József beszúrása. – A szerk. * Ratkó József hagyatékából közreadja Babosi László. A szöveget Ratkó Lujza gondozta.

28 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


még – de könyv előbb-utóbb nem. S ez oly szellemi hiánybetegséget okoz, amely fizikai s szellemi létünket egyformán fenyegeti. Térjünk még vissza Joszif Brodszkijhoz. Azt mondja: „Az irodalomnak az állam iránt tanúsított elégedetlensége, iróniája vagy közönye lényegében az állandónak, vagy inkább: a végtelennek a reakciója az ideiglenesre, a korlátozottra. Addig legalábbis, amíg az állam megengedi magának, hogy beleavatkozzék az irodalom ügyeibe, az irodalomnak is joga van beleavatkozni az állam ügyeibe. A politikai rendszer, a társadalmi berendezkedés formája, mint általában minden rendszer, lényege szerint múlt idejű forma, amely jelen idejűnek (s gyakran jövő idejűnek) kísérli meg feltolni magát, s akinek a nyelv a mestersége, végképp nem engedheti meg magának, hogy megfeledkezzék erről.”2 Nos, íróink egy része engedett e veszély csábításának. Ne ejtsünk szót róluk, elég legyen itt Nagy László ítélete: „Hamis írást kik tettek, betűik férgek lettek.” Inkább örüljünk annak, hogy barátaink, akiket az állam eltiltott hosszabb-rövidebb időre a publikálástól, akiknek írásait kézről-kézre adott szamizdatokból ismertük, ismét teljes jogú írói nemzetünknek; Csoóri Sándorra, Csurka Istvánra, Lezsák Sándorra, Konrád Györgyre gondolok. S ha már Konrádot említettem, könyve példája,3 helytállása mutatja, író, valamirevaló, nem lehet cinkosa egyetlen politikai rendszernek sem. A mostanában nyilvánosságra hozott ember- és közösségellenes bűnök garmadája bizonyíthatja ezt, ha egyébként is nem volna nyilvánvaló. „Jaj, mennyi sok szép városok, faluk, templomok, schólák feküsznek vala hamuban, csak akit én ebben a kis hazában, Erdélyben tudok; sem tanító,

sem tanuló, sem a nép nem lakhatik hajlékában, nincsen a kimenőnek és a béjövőnek békessége. A magisztrátus és a főrend nem erősíté meg a tanítók kezét a nép megtérítésében és tanításában. Mind felső, közép, alsó renden való bírái és igazgatói ennek a népnek az országon, a vármegyén, széken, tartományon, városon, falun, amit elcsalhatnak, kérhetnek, húzhatnak, vonhatnak, lophatnak, félretehetnek és dughatnak vala, semmit abban el nem mulatnak és hátra nem hagynak. Megevék ezt a népet, mint a kenyeret.” Ugye, ismerős a virtus, a tartás, ismerős a szomorú eredmény is. Pedig ezt Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem írta az 1600-as évek közepéről. Nos, nem sorolom tovább. Ám még egy ünneprontó mondat idekívánkozik. Ha a kulturálatlanságot köztulajdonba tudtuk adni-venni, most, hogy tisztul az égbolt, vegyük köztulajdonba a kultúrát. Mert elfogadhatatlan, „hogy a társadalmat értelmiségre és egyébre osszák föl. Erkölcsi tekintetben ez a felosztás ahhoz hasonlít, amely gazdagokra és szegényekre osztja föl a társadalmat; de míg a társadalmi egyenlőtlenség létezésének elképzelhető valaminő, tisztán fizikai, anyagi alapja, addig az intellektuális egyenlőtlenség esetében ez elképzelhetetlen. Ha valamit, hát ezt az egyenlőséget a természet garantálja nekünk.” Egyetlen örömünk azért lehet ezen a könyvhéten is: végre hozzájuthatunk olyan könyvekhez, amelyeket eleddig eltiltottak vagy eltitkoltak előlünk. Ami pedig az Ünnepi Könyvhét nem ünnepi árait illeti, gondolom, nyilvánvaló Önök előtt, hogy arról nem a szakma, nem a tisztes ipar tehet. Ezért végezetül köszöntöm a könyves szakma fizikai és szellemi munkásait: kiadókat, nyomdászokat, könyvtárosokat, írókat.

Köszöntöm az olvasót.

2 I. m., 187. old. 3 Konrád György ekkor megjelent A cinkos című könyvére utal Ratkó József.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 29


Antall István

Magányos portyázó Márkus Béla irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, tanár Laudáció a 2013-as Ratkó József-díj átadása alkalmából* Márkus Béla eredeti hangja, ironikus közelítése, elemző képessége, keresetlensége, széleskörű érdeklődése egyedülálló a magyar kritika-, és irodalomtörténet-írás kortárs történetében. Olyan talpasa ő a magyar szellemi életnek, aki szellemi és politikai határokat nem ismerve jelen tudott lenni minden olyan irodalmi, színházi, közéleti eseményen, ahol azok verődtek össze, akik felelősséget éreztek a közösségért, a társadalom perifériáján élőkért, a kisebbségekért, a nemzet egészéért. Munkáiban ezért soha nem válik el a szépségeszmény és a szolgálat, nem szakad el egymástól esztétikum és etika. Márkus Béla éber figyelmét pályája kezdete óta nem kerülik el az irodalom friss jelenségei, egyidejűleg képes segíteni a pályakezdők tájékozódását, kibontva a művekből mindazt, ami reménykeltő, miközben történeti személete a szellemi áramlatok irányát is képes kitűzni, a jelentős folyamatok bemutatására vállalkozván. A regény, a dráma, a líra, és az esszéirodalom egyként izgatja. Következetesen igyekszik kerülni a szakma mesterséges, életidegen nyelvét, a szakszerűséget szem előtt tartva mindig meg tudja szólítani a szélesebb olvasóközönséget is. Jelentős műveket bemutatva éppoly következetesen szókimondó, ahogyan kritikáiban sem kerüli a konfliktusokat, véleményét nem rejti véka alá, felfogását nem az indulatok, de az érvek támasztják alá. Márkus Béla kötetté szerveződő munkáiban mindig ott az életművekben és pályaképekben föllelhető kuriozitás iránti érdeklődés. Az ismert teljesítményekben, a népszerű művekben is olyan részleteket tár fel, amelyek jelentősen gazdagítják az irodalomelmélet és az olvasáskultúra szempontjait.

Magányos portyázókról ír, s bár maga egy nevezetes csapatban a Barta János féle iskolában nevelkedett, Görömbei András, Ablonczy László, Pálfy G. István baráti körében indult, szuverén elgondolásai máig érvényesek. Mások mellett Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre, Tóth Árpád, Szilágyi István, Kányádi Sándor munkásságával foglalkozik, miközben ő rendezi sajtó alá Ratkó József első teljesen mondható posztumusz verseskötetét Új évszak kellene címmel.

Márkus Béla a díjjal

Márkus Béla a Bükk hegység lábánál egy történelmi hagyományokkal és legendákkal teli faluban, Bükkaranyoson született. A Matyóföld közepén, Mezőkövesden érettségizett, életének szinte minden érett-kori élménye Debrecenhez kötötte. Itt tanult, itt kezdett újságot írni, folyóiratot szerkeszteni, itt tanított és tanít. Teszi ezt az indulástól azzal az igényességgel, amely minden írását, minden előadását, minden kötetét jellemzi. Földrajzi és szellemi értelemben is jól körvonalazható az a protestáns-katolikus hagyomány, amely a hitviták európai léptékkel mérhető hatását a helyi értékek megőrzése felől tudta egyetemessé emelni.

* Elhangzott 2013. november 23-án a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban a Ratkó József-díj átadásán.

30 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


RENDEZVÉNYEK Bakosné Mikula Edit

Emberi kapcsolatok a könyvtárban – Országos Könyvtári Napok 2013 A rendszeres könyvtárba járók tudják, hogy minden ősszel van egy hét, amikor a könyvtárosok igyekeznek egy-egy témára irányítani a figyelmet az Országos Könyvtári Napok keretében. 2006-tól a közművelődési könyvtárak egységesen, a társadalmi változásokra, az emberek igényeire fókuszálva hirdetik meg programsorozatukat őszi, egyhetes programsorozatukat.

ron túli kultúrák sokszínűsége témák köré szervezték a könyvtár munkatársai. A gazdag, rendkívül sok érdeklődőt vonzó színes programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A programsorozat keretében 2013. október 11én 10 órától újra kinyitotta kapuját a Csiriptanya, ahová újra várjuk a legkisebbeket tematikus fejlesztő foglalkozásokkal, zenebölcsivel, bábszínházzal, matinékkal, olvasás előkészítő, könyvtárra hangoló programokkal. Kiemelkedően fontos esemény könyvtárszakmai szempontból a Csiriptanya működése, hiszen azt a korosztályt várjuk az igényesen kialakított játszóházi környezetbe, akit olvasóvá kell nevelni, akinek le kell küzdeni a „küszöbfélelmét”, akik számára természetes programmá kell, hogy váljon az olvasás, a tájékozódás az információk tengerében. Szeretnénk a szülőket is segíteni abban, hogy mivel tudják fejleszteni gyermekeik képességeit, milyen játékok alkalmasak pl. az olvasás előkészítésére, ezért a szülők számára is rendszeres programokkal készülünk a Csiriptanyán.

Rajzfoglalkozás

2013. október 8–13. között az emberi kapcsolatok álltak a középpontban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban, ahol a hét eseményeit a család, a baráti kapcsolatok, az egymásra figyelés, egymás segítése, a befogadás, az elfogadás és a hatá-

Müller Péter dedikál

Vendégük volt Müller Péter, aki a Szeretetről tartott egy végtelenül szuggesztív, valóban a lelkünkig hatoló előadást. Ezúton is köszönjük a sok-sok

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 31


visszajelzést, amely megerősítette a szervezőket abban, hogy jó döntés volt a gazdag életművel rendelkező drámaíróként is sikeres szerzőt meghívnunk. A könyvtárba látogatott Várallyay Gyula, a nyíregyházi származású Washingtonban élő író, publicista, aki magával ragadó előadást tartott életútjáról, kapcsolódva a hét témájához. A hallgatóság számtalan kérdéssel fordult hozzá az előadás végén, különleges hangulata lett ennek a programnak, szinte baráti társaságként távoztak a jelenlévők. Móricz Csaba első önálló fotókiállításának is helyszínt adhattunk, amelynek címe, kapcsolódva programunkhoz az Emberi kapcsolatok volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy segíthettünk a rendkívül tehetséges fotós első kiállításán. Generációs kézműves alkotó program, családi vetélkedő, határon túli ízek kóstolója Kassowitz László mesemondó felnőtteket és gyermekeket egyaránt elvarázsoló műsora, Kazár Tíciána interaktív zenés programja a családokat vonzotta elsősorban. Nyíregyháza Megyei Jogú Város német testvérvárosa, Iserlohn minden évben plakát felhívást tesz közre egy-egy aktuális témakörben, amely a fiatalok problémáit érintik, mint az alkohol károsító hatása, az erőszak, vagy a kirekesztés. 2013. évben „Ne válj Internet függővé” címen, az internet függőség témakörben mozgósította a fiatalokat. A kiíráshoz 4 nyíregyházi középfokú intézmény; a Művészeti Középiskola, a Zay Anna Gimnázium – Egészségügyi Szakiskola és Kollégium, a Zrínyi Ilona és Kollégium, valamint a Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola diákjai csatlakoztak. A német szervezők ezt a majd 100 db-ból álló kiállítási anyagot, mely júniusban Iserlohnban, a Városháza aulájában volt kiállítva, a rendelkezésünkre bocsátották, hogy Nyíregyháza lakossága is megismerje kreatív plakátokon keresztül a német és a magyar fiatalok véleményét, gondolatait az internet függőségről. A plakátkiállítást Jászai Menyhért, NYMJV alpolgármestere nyitotta meg, majd Csibi Mónika pszichológus tartott a témához kapcsolódóan egy kötetlen előadást.

Olvasóink köszöntése

A rendkívül gazdag, szinte felsorolhatatlanul sok program között volt: babahordozós séta a könyvtárban, Cimbora Ki mit tud?,az Egészségedre! című könyv bemutatója, tájékoztató a közösségi szolgálatról,„Nők a gondoskodó világért” kerekasztal beszélgetés, kreatív könyvtárosok tárlata, dr. Fábián Gergely lebilincselő európai körképe a központi témához kapcsolódóan, irodalmi séta a belvárosban, interaktív foglalkozás az ukrán kultúráról, Finnország és Grúzia is bemutatkozott. Vasárnap, a program zárásaként olvasóinkat köszöntöttük: a legifjabbat, a legidősebbet, a legtöbb könyvet olvasót és a leghosszabb könyvtári tagsággal rendelkezőt. Díjaztuk a „Nyár könyvfalóját” is: nagy öröm számunkra, hogy fiatal olvasóink között is szép számmal akadnak, akiknél a könyvek birodalmában „ösztönösen kifejlődött a világ legkellemesebb szokása, az olvasás.” (William Somerset Maugham) A vasárnapi programok között is különlegesnek számított az együtt zenél a család (Subert család) és az együtt táncol a család (Ágoston család) bemutatkozása. Ez utóbbi keretében táncházzá alakult a könyvtár III. emelete, szinte minden vendéget táncba vitt a többgenerációs népi táncos család. ••• Október a látás hónapja, ezért szemészeti szűrővizsgálattal vártuk a könyvtárba látogatókat, és ösztönöztük őket, hogy vegyenek részt a pár perces vizsgálaton – ez a könyvtár társadalmi felelősségvállalásának kiemelt programja, a szűrésen a könyvtár munkatársai is részt vettek. Véradás, vérnyomás - és

32 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


vércukormérés is szerepelt a programok között az egészségtudatosság jegyében. Lelkes, Vöröskeresztes munkát is ellátó kollégánknak köszönhetően az elmúlt éveket messze túlszárnyalva sikerült a véradókat mozgósítani. Az Országos Könyvtári Napokon ingyenes beiratkozással és Amnesztia Héttel vártuk az érdeklődőket, a feledékeny olvasók nagy örömére. A földszinten újra működött az Ünnepi Könyvhéten már óriási sikernek örvendő „Vegyél egyet, tegyél egyet!”–

könyvespolc: ez egy könyv-cserélde program: annyi könyvet lehetett hazavinni, ahány könyvet helyette a polcra tesz a könyvbarát. Egyik legsikeresebb programunk között azt a Jótékonysági vásárt említhetjük, amelynek keretében a könyvtár munkatársai által készített sütemények kerültek árusításra, a könyvtárba látogatók nagy örömére. A házi süteményeknek nagy sikere volt, reméljük, hogy minden érdeklődő kellemes emlékekkel távozott programjainkról.

Bakosné Mikula Edit

Krúdy hangulatok – Krúdy Napok „Sirjon fel zokogó fájással minden, ami magyar, ami ősi szépség a füzes Tisza partján, az álmodozó nyirfák borongásában, a nyiri akácok suttogásában, a homokhalmok pasztelljében a szabolcsi föld misztériumában, Nyiregyháza régi zsalus házai mentén és muskátlis kertjeiben: meghalt ennek a földnek fénylő szellemi koronát viselő fejedelme, meghalt az utolsó magyar romantikus, az első mély szimbolikáju muzsikusa a magyar szépprózánk, meghalt Krudy Gyula” – búcsúzott a Szabolcsi Hírlap a szülőföldjétől távolra szakadt, de mindig nyírségi íróként számon tartott Krúdy Gyulától. A modern prózaírás mesterének emlékét Nyíregyháza városa gondosan ápolja, évek óta hagyomány a Krúdy Napok rendezvénysorozat keretében feleleveníteni Krúdy életét, korát és a páratlanul gazdag életművet, amelyre érdemes ma is odafigyelni, elővenni, ízlelgetni, megismerni vagy újraolvasni. Krúdy sosem megy ki a divatból, mindig aktuális, mindig szellemi csemege az olvasónak, büszkék vagyunk rá – talán ez lehetne a rendezvénysorozatok üzenete évről évre. A Krúdy Napok ennek megfelelően olyan vezérelvek mentén valósulnak meg, mint a tisztelet, méltó megemlékezés, tudományos megközelítés és a városlakók széles rétegeinek kulturális csemegéket, gasztronómiai élményeket egyszerre kínáló rendezvénypaletta, amelynek fő szervezője ebben az évben a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár lett.

Tisztelettel emlékeztünk és helyeztük el koszorúinkat az író szülőházánál, tanulmányai jeles helyszínénél, a Kossuth Gimnáziumnál és a Bessenyei téri Krúdy emlékműnél. A délután folyamán a Krúdy – kutatás elismert előadói tudományos ülés keretében számoltak be kutatási eredményeikről. Az előadók között köszönthettük Kemény Gábort, Gintli Tibort, Fráter Zoltánt, Karádi Zsoltot és Pethő Józsefet. A Városháza Krúdy termében megtartott tudományos ülés után Krúdy hangulatok címmel fotókiállítás nyílt a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Kamaratermében. Krúdy hangulatú enteriőrt rendezünk be, szerettük volna egy teljesen más dimenzióba, Krúdy-dimenzióba helyezni a kiállítás látogatóit. Krúdy írásaihoz vizuálisan köthető, azokat jól kifejező fotókat Krúdy Gyula egy-egy írásából kiemelt részletekhez párosítva állítottuk ki, ahol a hangulatot a friss avar illata is fokozta. A Kossuth téren egy századfordulós vásári hangulatot idéztünk meg a szombati napon, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a családok számára közelebb hozzuk az írót és műveit. A színpadi programok mellett számos érdekesség várta a városlakókat: elfeledett népi játékok (kicsik és nagyok örömére), kézműves ízek és termékek vására, arckép rajzoló, kellékes fotózás, Krúdy novellák és idézet fa, Krúdy kedvenc étkeinek kóstolója, korabeli játékok kiállítása, bábszínház, Krúdy kötetek és a korabeli napilap

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 33


a Nyírvidék lapszámai. Az egyik legsikeresebb része a napnak az óránként induló omnibusz túra volt, amelyen idegenvezetés mellett látogathatták meg a legfontosabb Krúdy emlékhelyeket a városlakók, és helyezhették el az emlékezés virágait a túra utolsó állomásánál a Krúdy emlékműnél. A Jósa András Múzeum, a Falumúzeum és a Kállay gyűjtemény jóvoltából valódi Krúdy és Krúdy korabeli kulturális csemegéket kínáltunk az érdeklődőknek. A színpadon Lantos Zoltán nemzetközi hírű hegedűművész és a swing & jazz műfaj kiemelkedő művészei, a Hot Jazz Band és Bolba Éva varázslatos fellépése zárta a hamisítatlan őszi melengető napsugarakkal Krúdy keserédes világát idéző napot. Köszönet minden közreműködőnek, aki hozzájárult ehhez a gazdag, sok-sok érdeklődőt vonzó értékes programsorozat előkészítéséhez és lebonyolításához, amely a visszajelzések szerint igen nép-

Krúdys hangulatban

szerű színfoltja volt Nyíregyháza hagyományosan sokszínű és mozgalmas rendezvény kínálatának. „Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…” – Kosztolányi Dezső.

Bihari Albertné

Népmese Napja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Gyermekrészlegében „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” – szólt a Magyar Olvasástársaság 2005 tavaszi felhívása, mely mindazokhoz fordult, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása. Csatlakozásra szólított fel azon kezdeményezéshez, mely szerint ezen túl szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként tiszteljük.

A Népmese Napját első ízben 2005. szep­ tember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Gyermekrészlege már ez évben csatlakozott e felhíváshoz és Napkeltétől-napkeltéig címmel 24 órán át tartó non stop felolvasó napot rendezett, majd az ezt követő években „napkeltétől napnyugtáig” tartott a mese ünnepe – az idén már kilencedik alkalommal.

34 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


A legtöbb vállalkozó kedvű mesélő a kisiskolás gyerekek közül került ki, akik három percig mesélhettek. A mesemondók, ill. olvasók többsége az otthoni könyvtárából hozta magával a kedvenc meséjét, melyek zömében a magyar népmesekincs gyöngyszemei voltak. Sokan választottak rövid, humoros, csattanós állatés csalimeséket. A legtöbbet olvasott mesék közül néhány mesecím: A három kívánság, A kenyér íze, A kerek kő, A macska meg az Tóth László nyugdíjas könyvtáros mesét olvas egér, Az okos lány, A teknős és A 2013. szeptember 30-án rendezett mesemon- a nyúl, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, Kakas és dó- és felolvasó napon meseszereplők (királylány, pipe, A pletykás asszony, Malac Julcsa, Az ember a király, boszorka, Csipkerózsika…) jelmezébe öltö- legerősebb, Holló Jankó, Az öreg halász nagyravágyó zött könyvtárosok fogadták a vendégeket. 9 órától felesége, A só, A székely asszony meg az ördög, A nyu18 óráig közel száz meseszerető gyerek és felnőtt lacska harangocskája, Vajas pánkó, A répa… olvasta fel a kedvenc népmeséjét a népes, közel 500 A felolvasások visszatérő, közkedvelt színfoltjaként Hajdú Ágota és növendékei citeraműsorában fős gyerek- és felnőtt hallgatóságnak. Az első mesét Doka Diána, Nyíregyháza Me- is gyönyörködhetett a hallgatóság. gyei Jogú Város kulturális referense olvasta fel. Ezt Minden meseolvasónak könyvjelzővel kedveskövetően dr. Kührner Éva, intézményünk igazga- kedtünk. tója, majd B. Mikula Edit igazgatóhelyettes adta A kilenc év eredményeit összegezve elmondhatjuk, hogy kezdeményezésünk a nyitott szívű elő kedvenc meséjét. A közéleti személyiségek, színészek, tanárok, emberek révén hagyományteremtővé vált, melyre sportolók, főiskolások mellett szülők, nagyszü- alapozva remélhetjük, hogy a következő években is lők jöttek karöltve a gyerekeikkel a könyvtárba, a hasonló érdeklődéssel és örömmel fordulnak a mepedagógusok, az óvónők csoportosan hozták el a seszerető gyerekek és felnőttek a népmesék kincseskisiskolásokat és a felső tagozatos tanulókat a me- tára felé, hisz a mesék birodalma időtlen és örök. seolvasásra.

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 35


Nagy Zsuka

A Végzet a Hős és az Isteni gépezet – avagy eposzok villanófényben – (exponálások Sipos László fotói mögé)* Invokáció: Ó. Hindu és buddha istenek. Varázslók és az egy keresztény Isten. Elsüllyedt és megmaradt világok. Adjatok jó fényeket. Kisvakukat és nagyokat tegyetek harmadik szememnek. Hogy táltos révületbe mondhassam el a lélek és szellem sugodalmait. Propozíció: Az időtlenségbe időt az időbe időtlenséget tenni. – Örökítés pixelben. Örökítés villanófényben. Enumeráció: Az ember. És a másik ember. És a mindig más ember. Deus ex machina: Az utazó és a fényképezőgép. ••• Csak. Eposzi kellékek. Lehet-e képileg. Képekkel eposzt alkotni. A kérdés ez lehet. Szerintem lehet. Miért ne. Mindent lehet. Mindenre képes - fotós - az ember. Főleg akkor. Ha gyújtópontjaiban művészi vonókat hallhatunk. Igen. Művésziket. Igen. Vonókat. (Brácsát. Hegedűt. Nagybőgőt.) Mert nemcsak látjuk. Láthatjuk a képeket. Nemcsak láttatja magát. Érezzük és halljuk őt. Őket. Tapintjuk ami benne van. Ami rajtuk él. Ami ő maga. A fotó. Igen. Vonókat hallat. Zenét. Világzenét. Etnozenét. A világ ősi rigmusait régi időkből. Modern időkbe szóló. Makámákat. Civilizációkat. Kultúrákat megismerő utazás. Feketében és Fehérben kísér. Kőrösi Csoma útjain. A biblia útjain. Mítoszok világába. Varázslók. Indiánok földjére. Szerzetesek életébe. Gyermekek. Ifjak. Aggok napjaiba. Valahol messze Magyarországtól. Mindig máshol. A nap alatt. – Fénykép. Összművészet. Modern. Benne van megannyi líra. Megannyi dráma. Színpadra szánt fények. Mese. Történet. Mozdulat. Vizualitás. Illúzió. Felvilágosítás. Harmadik szeme van annak ki ezzel jár. Ki ezzel kelt. Mindig mást a napban. – *

És az Ember. Az ősi ember. Az ősember. Az ősandroid. És az új. Fotó-eposzokban. Fényképeposzokban. Súlyos képek. Eposzi súlyúak. Egy pillanatban benne van több ezer év. Az elfeledett hősök. Félistenek. Modern Akhilleuszok. Ős Odüsszeuszok. Antigonék. Kreónok. Iszménék…. A Yucatán-félszigetén. Kecsua indián piacán. Dardzsiling melletti teaültetvényeken. Borneó divatüzleteiben. A Puri Saren palotában. Albániában. A Drágakövek városában. Kalkutta folyópartján. A Himalája teraszos völgyein. Bali kis falucskájában. A Zuluk földjén. Jerevánban. Csángóföldön. Írországban…

Elhangzott 2013. november 14-én a Móricz Zsigmond Megyei és Város Könyvtár Kamaratermében Sipos László „Sorsfotók” című fotókiállításának megnyitóbeszédeként.

36 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


Eposzi hősök a képeken. A világ emberei. Hétköznapi. Ünnepi viseletben. A csoda bennük. Eposzok csodája. Túlélték önmagukat. Túlléptek elsüllyedt világokon és a mindennapi halálon. Küszködéssel. Hittel. Munkával. Játékkal. Szerelemmel. És egy kis rizsborral. – Modern eposzi hősök villanófényben. A Sorsfotókat készítő utazó fotóin. Vaku­szink­ ronidő. Jelen és múlt. Az utazó isteni gépezetében. Harmadik szemében. Ez az ő Végzete. Ezt rótta rá az ő istene. Mindennapi hősökről fotóeposzokat. Fényképeposzokat készíteni. A szamaras emberről. A fogadósról. A borbélyról. A kereskedőről. A szerzetesről. Az őrről. A csónakosról. A varázslóról. A zenészről. Az anyáról. A gyermekről. A vándorról. A katonáról. A barátról… – És jönnek egy régi világ túlélői. Egy új világ vesztes örökösei. Az imamalmok mögül. A barlangtemp-

lomokból. Szent források mellől. A gerillák földjéről. Szentélyekből. A teaültetvényekről. Az aranyfüstkészítő-műhelyekből… Sorsok és Emberek. Jönnek. A tibetiek. A malájok. A kecsua indiánok. A bennszülöttek. A zsiráfnyakú nők. Az ajmarák. Maják. Khmerek. Zuluk. Ibánok. Tja­pukák… És megannyi ember. Megannyi népség. Olyanok mint mi. A hétköznapok túlélői. Elsüllyedt világok vesztes örökösei. Csak nem magyarok. Jönnek. Kikről nem is tudjuk. Léteznek egyáltalán. Emelkedjünk fel köznapjainkból és lássuk. Milyen tágas a világ. Utazzunk Sipos László harmadik szemével. Isteni gépezetével a világ több mint negyven országába. És lássuk – ahogy az alkotó mondja – „az esendők méltóságával és nagyszerűségével”. Hogy nincs más mérce csak. Az ember maga. –

Nagy Zsuka, Kührner Éva és Sipos László

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 37


KÖNYVAJÁNLÓ Szerafinné Szabolcsi Ágnes

A magyar könyvtári szaknyelv változásai – gondolatok egy új kiadvány kapcsán

Ha egy informatikus könyvtáros hallgató leendő szakmája szaknyelve, terminológiája iránt érdeklődik, akkor első lépésként tájékozódhat a téma eddig kiadott dokumentumai között. A Magyar Országos Közös Katalógusban könnyedén rátalálhat számos, a szakmát már gyakorlók által közismert újabb és régebbi kiadványra, melyeket a mindennapi könyvtári munkában rendszeresen használnak, különösen a tartalmi feltáró és a tájékoztató tevékenységet folytató kollégák. (Csak néhányat kiemelve a számtalan kiadvány típusból, – jelen esetben csak válogató szándékkal közölve, nem teljes bibliográfiai adatokat megadva, láthatjuk először a tárgyszójegyzékeket –: OSZK tezaurusz/ Köztaurusz:

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza. Szerk. Ungváry Rudolf. 2002. http://mek.oszk.hu/00700/00769/index. phtml; Ungváry Rudolf: Osztaurusz, 1990; Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei, formája. 1987; Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz. 1992; Könyvtári és tájékoztatási tárgyszójegyzék. 1976; Drobinoha Angéla: A tezaurusz jellegű tárgyszójegyzék, a szakirodalom feltárásának korszerű eszköze. 1993.) Amennyiben a fogalmak értelmezése, a kifejezések jelentése felé irányul a képzeletbeli hallgatónk érdeklődése, akkor hasonló kereséssel eljuthat a különböző szótárakhoz, kisszótárakhoz, fogalomgyűjteményekhez. (Könyvtári ismeretek kisszótára. 2002; Törökné Jordán Katalin: A könyvtáros asszisztens-képzés alapfogalmai. 2004; Buda Attila: Könyvtári fogalmak kisszótára: A – Zs. 2000) Az önállóan megjelent dokumentumokon kívül számos olyan könyvtártudományi kiadványt ismerünk, amelyek szakmánk jellegzetes kifejezéseit rejtett formában teszik közzé, természetesen kitérve a könyv, a könyvtár, a könyvkiadás, a nyomdászat, a sajtó legfontosabb könyvtártudományt érintő ismereteire. A keresés során tehát ezeket is érdemes figyelembe venni. (pl. Könyvtárosok kézikönyve.1999–2003; Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. 2000.) A nyomtatott információhordozók mellett nem kerülheti el a figyelmünket a vizsgált témánkba illeszkedő elektronikusan elérhető dokumentum sem. (Elektronikus könyvtári értelmező szótár, melyet Drótos László szerkesztett.1997. http:// www.bibl.uszeged.hu/mke_eksz/docs/ekszotar/index.html) Keresésünket természetesen tovább segíthetik az általános tartalmú és a szűkebb szakmánk értelmező szótárai is. (Akadémiai magyar értelmező szótár: elektronikus dokumentum. 2008; Akadémiai

38 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


magyar értelmező szótár. 2011; Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések. 2006; Dercsényi Szilvia: Idegen szavak és kifejezések a könyvszakmában. 2005; Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.2009; Bibliográfiai lexikon: Könyvtörténeti és bibliográfiai szakkifejezések kis szótára. Szerk. Szolnoki Ernő. 1943. http://mek.oszk.hu/08300/08342/index.phtml#) 2013-ban Prókai Margit A magyar könyvtári szaknyelv változásai címen egy újabb kiadvánnyal gazdagította a hazai könyvtártudományi szakirodalmat. A szerző a nyelvészet és a könyvtártudomány határterületén mozogva, inkább könyvtártani mű létrehozására törekedett. Szándéka szerint a kutatásával „történetiségében arra törekedett, hogy összekapcsolja a múltat a jelennel és közvetítse a jövő számára, Kudora Károly útjelzése mentén, a könyvtáros mindenkori ars poeticáját szem előtt tartva.” Vegyük kézbe a Borsodi Kalászolás sorozatban megjelent 9. kiadványt! A szerzőn kívül meg kell említenünk a NKA támogatását, Venyigéné Makrányi Margit sorozatszerkesztő, Koltay Tibor lektor, Filip Gabriella olvasószerkesztő és Körtvélyesi Éva képszerkesztő közreműködését, akik a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kiadói tevékenységében részt vállaltak a könnyen forgatható, esztétikus kiállítású mű közreadásában. Szakmánk művelését a kezdetektől végigkísérte a könyvtári szakkifejezések kialakulása, fejlődése, elterjedése, bővülése, változása. Ennek a folyamatnak a nyomon követése történik 4 fejezet keretein belül, 122 számozott oldalon, melyet tárgymutató és gazdag, 114 tételt felsorakoztató felhasznált irodalom jegyzéke egészít ki. A kiadvány felépítése nagyon ésszerűen lett kialakítva. Egy rövid bevezető részben vázolja a szerző a könyvtár és a könyvtártudomány szerepét. „A terminológia hűen tükrözi azt a tényt, hogy a könyvtár az információtárolás és visszakeresés egyik legkorábbi, legelső intézménye” – olvashatjuk Prókai Margit gondolatait. Az Előzmények fejezete két alfejezetre oszlik. Az időrendet követve először a klasszikus latin és görög eredetű terminológia számbavételére vállalkozik a szerző. Az egyes szakkifejezések bemutatásánál a szótári formát választva a betűrendben közölt kifejezések esetében megadja „az első „magyar” előfordulás évét, aposztrófok között a kifejezések

fordítását, jelentését, idézőjelben a meghatározott forrásból származó szó szerinti meghatározást, kerek zárójelek között rövidítve a gyakori forrásokat, saját megjegyzéseket, kiegészítéseket, NDA előzékekkel – ha létezik – a mai kifejezés meghatározását a Nemzeti Digitális Archívum terminológiai névtára szerint.” Az egyes kifejezések közé a szerző gyakran illeszt színes, jól megválasztott illusztrációt (pl. Aldus Manutius nyomdajegye, könyvdíszes üdvözlet, Coménius Orbis sensualium pictusából a könyvtáros bolt stb.), melyek könyvtörténeti és könyvtártörténeti tanulmányainkból felelevenednek. Az egyes szakszavak között olvasgatva látható, hogy e kifejezések többnyire a mai napig használatban vannak, és fontos szerepet töltenek be a könyvtári információfeldolgozás és az információkeresés folyamatában. E fejezet második részében a nyelvújítás szavai bemutatása következik Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára alapján, amely 1902ben jelent meg. A szerző ebből a kiadványból válogatta ki a könyvtári szaknyelv kifejezéseit, valamint közli az egyes kifejezések eredeti forrását, jelezve a keletkezés idejét is. Érdekes rácsodálkoznunk néhány kifejezésre és annak születési dátumára pl. könyvtáros (Nánási Benjámin, 1798); selejtezni (Márton, 1823); szabályzat (Kunoss, 1835); szakrendszer (1851); újság (Rát Mátyás, 1780). A harmadik fejezetben a 19–20. század szaknyelvi változásait követhetjük nyomon. Ebben a folyamatban nagy szerepet kapott a könyvtáros szakma képzésének kialakulása. (Az első könyvtári szaktanfolyam 1898-ban, a következő 1900ben volt. A szakma műveléséhez tartozó hivatalos megnevezések az oktatás révén kerültek szaknyelvünkbe, melyet nagyban támogatott az első könyvtártani mű 1893-as megjelenése. (Kudora Károly: Könyvtártan). Kudora monografikus munkáját szinte tízévente újabb kiadvány követte egészen 1943-ig, Káplány Gézáig, s a könyvtári szaknyelv fejlődését a Magyar Könyvszemle tudományos folyóirat kiadása is nagyban elősegítette. Prókai Margit ezért e legfontosabbnak tartott alapművek segítségével vizsgálta a könyvtári szóhasználat sajátosságait. (Káplány Géza: A könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése, 1943; Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai, 1903; Dávid Antal: Gyakorlati könyvtártan In: Könyvtári előadások, 1937; Gulyás Pál: A népkönyvtárak szervezése, 1909

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 39


stb.) E művekből kirajzolódik előttünk a történeti könyvtártípusok, a könyvtáros megnevezések, az állomány nyilvántartását illető kifejezések kialakulása, tovább haladva a formai, a tartalmi feltárásra, a besorolás szókincsére, valamint a raktározás során használt szavakra. A következő alfejezetben az időrendben tovább kísérve megismerhetjük a 20. század terminológiai képét. A szerző a mondanivaló felépítésében hasonlóan az előbbi századhoz, itt is az egyes könyvtári munkafolyamatok során elterjed kifejezéseket vizsgálja. A negyedik fejezet száz év változási tendenciáit ismerteti meg az olvasóval. Kitér a dokumentáció fogalmának használatára, a számítógép könyvtári megjelenése által előidézett szaknyelvi sajátosságokra, nehézségekre, a felmerülő terminológiai problémákra. Gondolatait tömör összegző fejezettel zárja, melyben céljait is summázza: „Fontosnak tartottuk a klasszikus könyvtári szókincs számbavételét nemcsak a múlt felidézése, hanem a jelennel és a legújabb szókinccsel való összekapcsolása miatt is… A könyvtártudomány fejlődése jelentős mértékben az ezt a diszciplínát megjelölő terminusok kialakulásának és fejlődésének története is.”

A művet végig olvasmányos stílus uralja miközben szinte észrevétlenül, a szükséges hivatkozások révén, a téma igen gazdag szakirodalmi háttere is felsorakozik előttünk a 318 hivatkozásban. Éppen ezek a pozitív minősítések, a fentiekben számba vett erények segítik megfogalmazni véleményemet erről a műről. Ez a kiadvány kapjon helyet a hazai könyvtárak, könyvtárosok polcain, segítse az informatikus könyvtáros tanulmányokat folytató hallgatók felkészülését választott hivatásukban és támogassa oktatóikat a könyvtáros-képző műhelyekben, tanszékeken! Szaknyelvünk változásainak több mint kétszáz éves időszakának tanulmányozása egyben a könyv-, könyvtár- és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára is betekintést nyújthat egy gazdag hagyományokkal rendelkező szép szakma, hivatás történeti fejlődésébe, ezért minden érdeklődő számára jó szívvel tudjuk ajánlani Prókai Margit értékes kiadványát. Prókai Margit: A magyar könyvtári szaknyelv változásai. Miskolc: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, 2013. 145 p.

40 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


HÍREK Irodalmi vetélkedő Weöres Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmából középiskolások vetélkedőjére került sor a megyei könyvtár 3. emeleti galériáján. A játék a korábban beküldött pályamunkák értékelésével kezdődött, melyet a csapatok által választott Weöres Sándor versek előadása követett. A vetélkedő középpontjában egy egyedileg készített társasjáték állt, melyen a csapatok képviseletében élő bábúk lépegettek. Minden egyes lépésnél újabb és újabb feladatok vártak a csapatok tagjaira. A vetélkedő sikeres megszervezése a Sipkay Barna Középiskola könyvtárostanárának és diákjainak munkáját dicséri.

Kreatív gyermekfoglalkozás a Csiriptanyán 2013 októberében újra megnyitotta kapuit a könyvtár 3. emeletén található Csiriptanya, mely minden szombaton 9 és13 óra között kreatív gyermekfoglalkozással várta a kisgyermekes családokat. A foglalkozások az éppen aktuális ünnepkörök témáit járta körbe. A gyerekek készíthettek madáretetőt PET palackból, madárkás ablakdíszt, csutkababát, adventi ajtó és ablakdíszt, télapót, hóembert, rénszarvast, karácsonyfát, karácsonyi üdvözlőlapot és karácsonyi csomagolási ötletekkel is gazdagodhattak.

Bábszínház Az újra megnyílt Csiriptanya programjainak keretében novemberben és decemberben bábelőadáson vehettek részt az érdeklődők a Kalamona Bábszínház közreműködésével. November 16-án szombaton A macska és az egér barátságáról láthattak előadást a gyerekek, míg december 7-én szintén szombaton „A télapó kesztyűje és más mesék” címmel hét kis mesével ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Mozdulj Nyíregyháza! – a könyvtárban is A megyei könyvtár is csatlakozott a „Mozdulj Nyíregyháza!” ingyenes programsorozathoz. November és december hónapban hetente két alkalommal jógafoglalkozásnak biztosított helyet a könyvtár 3. emeleti kamaratermében. Minden szerdán 9-10 óra között Mami mozdulj!, míg pénteken 9.30-11.00 óra között Anya-jóga! foglalkozáson vehettek részt az anyukák. A program ideje alatt a gyermekfelügyeletet a

KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.) | 41


Csiriptanya dolgozói biztosították. Örömünkre szolgál, hogy sok anyuka élt ezzel a lehetőséggel, anya és baba egyaránt beiratkozott könyvtárunkba és rendszeres Csiriptanya látogatóvá váltak. A jógafoglalkozásokat 2014. március 30-ig ingyenesen vehetik igénybe 2014-re könyvtárunkba beiratkozott anyukák.

Nemzetközi hírű illusztrátor Nyíregyházán! Agócs Írisz nemzetközi hírű illusztrátor kiállításának adott otthont 2013 decemberében a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. A kisgyerekes családok körében valószínűleg ismerősen cseng a neve, hiszen számos kedvelt gyermekkönyv illusztrációja tőle származik, többek között Tandori Dezső: Medveálom madárszárnyon, és Medvék minden mennyiségben című kötetek rajzait. Ő készítette a Berg Judit által írt Maszat történetek, vagy a Cipelő cicák története; Varró Dániel: Nem, nem, hanem és Lackfi János és J. Kovács Judit: Százérintő című köteteinek illusztrációit is és még sorolhatnánk tovább. Magyarországon a legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott illusztrátor, jelenleg angol gyermekkönyveket és meséket illusztrál. A kiállítás megnyitóján az érdeklődők személyesen is találkozhattak Agócs Írisszel, akinek könyveit a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták és dedikáltathatták a művésznővel. A kiállítás megnyitójára több gyermekcsoport is érkezett, akik nagy lelkesedéssel és saját plüss mackójukkal fogadták a művésznőt.

Plakátkiállítás Az Országos Könyvtári Napok keretein belül került sor annak a plakátkiállításnak a díjátadójára, melyet Nyíregyháza német testvérvárosa, Iserlohn hirdetett meg Ne válj internetfüggővé! címmel. A kezdeményezés a túlzott internethasználat veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet. A korábbi évekhez hasonlóan Nyíregyháza ismét csatlakozott a testvérváros által kiírt pályázathoz. A több mint száz pályamunka között találjuk a Művészeti Szakközépiskola, a Zay Anna Gimnázium, a Zrínyi Ilona Gimnázium és a Lippai János Szakközépiskola diákjainak plakátjait. A magyar művek közül Lajti Evelin munkáját ítélte a legjobbnak a zsűri. A díjátadót követően egy szakmai programon vehettek részt az érdeklődők az internetfüggőség kialakulásáról, és annak lehetséges módjairól. A pályamunkák a megyei könyvtárban kerültek kiállításra.

Fél úton Európa és Ázsia között Októberben vendégünk volt Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Fülöp Gergely az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójának volt sajtótisztje, aki két évig dolgozott Grúziában a tűzszünetre vigyázó uniós egység tagjaként. Feladatai közé tartozott a sajtófigyelés, a misszió weblapjának szerkesztése, a napi kommunikáció és közösségi portálon való megjelenés biztosítása. Szabadidejében szívesen fedezte fel a Grúzia természeti értékeit, ismerkedett a grúz kultúrával és mindennapi élettel. Ezekről az élményekről az Országos Könyvtári Napok alkalmával tartott előadása sok érdeklődőt csábított be a könyvtárba.

42 | KÖNYVTÁRI KIS HÍRADÓ | 2013. XVI. évf. 3–4. (63–64.)


E számunk szerzői:

Antall István – irodalmi szerkesztő, Magyar Rádió Zrt.

Babosi László – főkönyvtáros, MZSMVK

Bajnok Lászlóné – ny. könyvtáros, Nyíregyháza

Bakosné Mikula Edit – könyvtáros, igazgató-helyettes, MZSMVK

Bálint Pál – ny. médiatáros, MZSMVK

Dr. Bihari Albertné – főkönyvtáros, MZSMVK

Dr. Fábiánné Bartovics Ibolya – középiskolai könyvtáros-tanár, Nyíregyháza

Fehér Miklós – mb. osztályvezető, OSZK

Iszály Ferenc Zalán – PhD-hallgató, Debreceni Egyetem

Dr. Kührner Éva – főkönyvtáros, MZSMVK

Dr. László Gézáné dr. – főkönyvtáros, MZSMVK

Nagy Zsuka – költő, tanár, Nyíregyháza

Ratkó József költő (1936–1989)

Szász Péter – főkönyvtáros, területi ellátási osztályvezető, MZSMVK

Dr. Szerafinné dr. Szabolcsi Ágnes – főiskolai tanár, Nyíregyházi Főiskola

Venyigéné Makrányi Margit – megyei hálózati igazgatóhelyettes,

II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc

Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Felelős kiadó: Csontosné Maleczki Ilona • E-mail: kishirado@mzsk.hu Szerkesztette: Babosi László, Bakosné Mikula Edit, Kührner Éva Műszaki szerkesztő: Talpas Sándor ISSN 1416-2040 • Készült Nyíregyházán, a Feliciter Kiadó gondozásában, 300 példányban.



Könyvtári híradó