| PUBLICISZTIKA |
KÍNA NYERT AZ AFGANISZTÁNI KIVONULÁSSAL
Húsz évig voltak jelen amerikai és NATO-csapatok Afganisztánban, mígnem Washington a kivonulásról döntött. A helyzet kísértetiesen hasonlít a vietnámi háborúra vagy az iráni sah 1979-es elűzésére, de akár az 1959-es kubai forradalmat is hozhatjuk példaként. Az amerikaiak kivonulása káoszt, mészárlásokat és menekülthullámot idéz elő. Az idő majd eldönti, hogy lehet-e hinni a békés átmenetet hirdető tálib vezetőknek – valószínűleg nem. Érdemes egy pillantást vetni a térképre, hogy mely államok határosak Afganisztánnal. Mindenekelőtt Pakisztán és Irán, amely akítvan támogatta a tálibokat. Ott van aztán Kína, s nagyon közel van India is. Pakisztánnak, Iránnak és Kínának elemi érdeke volt, hogy megszűnjön az amerikai jelenlét Afganisztánban, ugyanakkor tartanak is az iszlám szélsőségesek megerősödésétől a saját országaikban. Igaz ez Indiára is, melynek muszlim többségű Kasmír tartománya hosszú évek óta puskaporos hordó. Az új tálib vezetésnek pedig alapvető érdeke, hogy minél előbb, minél szélesebb körben ismerjék el. Pakisztán, Kína és a Perzsa-öböl menti arab országok
ezt várhatóan hamarosan meg is teszik – már ha megfelelőnek vélt garanciákat kapnak arra, hogy a szélsőségesek nem akarnak a területeiken terjeszkedni. Ezzel kapcsolatban persze nehéz bármilyen ígéretnek hinni, a Pakisztán és Afganisztán közötti több mint 2500 kilométeres határt gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni. Az egész folyamatnak Kína a legnagyobb nyertese. A távol-keleti óriás a doktrínája szerint egyetlen ország belpolitikájába sem avatkozik bele, amíg az nem sért kínai érdekeket. Ha kialakul egy rendesen működő munkakapcsolat Peking és az új afgán vezetés között, az a Mennyei Birodalom számára hihetetlenül nagy gazdasági előnyöket kínál. Például biztonságos folyosó nyílhat Kína nyugati részéből a kínai tulajdonban lévő és stratégiai fontosságú pakisztáni gvádari kikötőig s ezen át az Ománi-öbölig, amelyen keresztül Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és a többi öböl menti olajállam elérhető. Arról nem is beszélve, hogy egy jó Peking–Kabul-viszony tovább erősítené Delhi paranoiáját attól, hogy bekerítik.
FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON
DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ
Pakisztánnak, Iránnak és Kínának elemi érdeke, hogy megszűnjön az amerikai jelenlét Afganisztánban, ugyanakkor tartanak is az iszlám szélsőségesek megerősödésétől a saját országaikban.
8 | FIGYELŐ 2021/33
F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8
2021. 08. 17. 18:07
