| CÉGVILÁG |
MILLIÁRDOK NYOMÁBAN RASZTOVITS DÁVID | A hazai turizmusnak a mainál sokkalta alaposabb digitalizációját, az ágazat sok milliárd mérési lehetőséget kínáló, egyben sok milliárd forintos pluszbevételt ígérő „adatvagyonának” a felfuttatását, elemzését, használatát tűzte ki célul a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, a Digitális Turizmus Szövetséget életre hívott szakember.
Úgy tudom, hogy harmincesztendős kora ellenére sok külföldi tapasztalatot gyűjtött a turizmus világából. – Négy éve tértem haza külföldről, évekig éltem a világ különböző pontjain. Laktam Vancouverben, sok időt töltöttem New Yorkban, Szingapúrban, Jakartában. Összesen 31 ország 46 nagyvárosában vizsgáltam a turisztika digitális trendjeit. – Járta a remek szórakozóhelyeket? – Nem erről van szó, inkább elemeztem, tanultam. Bár bőven 30 alatt voltam, nem vagyok az a bulizós, nagy társaságot kedvelő, hangos típus. Inkább az olvasás, a tanulás, az összefüggések meglátása az igazi terepem. Már gyermekkoromban, Pest külvárosában tudtam, hogy be akarom járni a világot, és mindent meg akarok tanulni, ami egy kicsit is érdekel. Mert a visszajelzésekből már akkor sejtettem, hogy gyorsan tanulok, és előnyöm, hogy nagyon jól reagálok a változásokra. – Tehát tervező-elemző, előre gondolkodó típus? – Pontosan. A jövőkutatás az egyik hobbim, gyűjtöm is az ebben a témában az elmúlt évtizedekben megjelent, nemzetközi szinten jegyzett munkákat, könyveket. De közben öt-hat különféle vállalkozást is felépítettem, ezek mind a turizmushoz vagy a digitalizációhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor nem a mai világkapitalizmus által sulykolt két-három éves megtérülést keresem, hanem 10-15 esztendős távlatban fektetek be, olyan dolgokba, amelyek megváltoztatják a világot, értéket teremtenek, mindemellett passzív jövedelemforrásként is megállják a helyüket. Ez angolul az úgynevezett impact investing, a kezdőtőkém pedig többek között onnan volt, hogy a külföldi keresetem közel 90 százalékát éveken át félretettem, nem buliztam, nem költöttem el impulzusélményekre. – A hazai turizmusban melyek a ma elhanyagolt területek? – Miközben 2019-ben ez az ágazat felelt a magyar GDP mintegy 11 százalékáért, és a Covid-hullámok előtt a 16 százalékos részesedést célozta meg a szakma, el kell mondani, hogy a turisztikai ágazat messze a legrosszabbul digitalizált szektorok közt volt három évvel ezelőtt egy akkori, alapos felmérés szerint. Sőt a helyzet mára sem sokat javult. Ezért is döntöttünk úgy ez év nyarán, hogy megalapítjuk a Digitális Turizmus Szövetséget. Ennek fő célja, hogy felrázzuk a szakmát, cselekvésre szólítsunk fel: a jövőt formálni, alakítani kell.
– Mit jelent ez a gyakorlatban? – Elsősorban adatvagyon építését: széles körben gyűjtött, digitalizált információkra épülő elemzésekre van szükség. Ezekre az adatokkal jól megalapozott analízisekre kell azután felépíteni a turizmusban is a térségi, a régiós, valamint az országos, sőt a Kárpát-medencei stratégiákat, amelyek megvalósítása keretében folyamatosan vissza szükséges mérni az adatokat, s ha azok változnak, újra kell alakítani a terveket. – Hogyan néz ki a modern adatgyűjtés? – Természetesen anonimizált, az uniós adatvédelmi irányelveknek megfelelően, de mind a digitális fizetések, mind az emberek mozgása, mind pedig a közösségi oldalakon történt aktivitás alapján meg lehet nézni, hogy egy adott nyári vagy őszi napon – vagy heteket, hónapokat tekintve, trendszerűen – hová megy a legtöbb turista. Hol költ? Miként választ szállást, éttermet, milyen motivációk alapján dönt? A vendégek költési hajlandósága, az utazók táborának a korösszetétele már önmagában kincsesbánya. Vagy épp egy család, egy baráti társaság, akár egy-két magányos turista miért oda megy éppen, ahová? Sőt, mondjuk hőtérképpel lehet azonosítani a turisztikai „forró” pontokat és minden fenti tényező változását is. – Milyen változásokra gondol? – Például a költési, fogyasztási szokások járvány miatti átalakulására. Vegyük a legfrissebb balatoni szezont. Nagyon jók a számok, tömegek vannak mindenütt, a tó körüli vállalkozók többsége boldog. De például a strandcikkeket kínáló boltok nagyobb forgalomra számítottak, jellemzően panaszkodnak az idén. A turisztikai adatelemzésből kimutatható többek között, hogy a szállások, valamint az éttermek és a büfék magasabb árai miatt a belföldi turisták hiába vannak többen, jóval óvatosabban költenek egyéb dolgokra. S közel sem mindegy, hogy ezt a trendet percek alatt ismerjük fel, vagy hosszú hónapokat kell várni a számokra. – Korábban éveken át a szezonhosszabbítás volt a mantra, többek közt a Balaton kapcsán. Hogyan segíthet ilyen stratégiai döntéseket a turisztikai adatok digitalizálása? – Például úgy, hogy a szezonhosszabbítást is, ha öncélú, adott esetben megkérdőjelezi. Mert hiába van nyitva idényen túl is pár szálló és étterem, ha oda hetente csak egy-két ven-
2021/33 FIGYELŐ | 31
F_31-33_digitalis_turizmus.indd 31
2021. 08. 16. 17:27
