DK–JOBBIK-SZÖVETSÉG AZ ELŐVÁLASZTÁSON HÁTTÉRALKU | A hat együttműködő párt közül a két legerősebb, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Jobbik szinte mindent vihet; nem a választók döntenek a legtöbb körzetben, hanem a háttéralku.
Az ellenzéki pártok stratégiája szerint az előválasztás egy olyan politikai innováció, amely a saját tömegbázisukon túl a bizonytalan szavazókat is meg fogja mozgatni. A hat együttműködő formáció (DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum) azzal számol, hogy az előválasztás egyben tematizálja majd a közbeszédet, és ez lendületet ad a jövő tavaszi országgyűlési kampánynak is. Forrásaink úgy vélik, ebben az elképzelés logikus is lenne, csakhogy a valóság történései átírhatják a forgatókönyveket. Ugyanis ilyen országos politikai akcióra még nem volt példa, ezért a lebonyolítási hibák, a kezelhetetlen politikai ellentétek felülírhatják az előzetes elgondolásokat. Mindez pedig fordított mechanizmust indíthat el: az egymással is szemben álló ellenzéki pártok nem az összetartás, hanem a széthúzás benyomását erősíthetik a szavazókban. Ezenkívül a Fidesz–KDNP sem nézi tétlenül, hogy az oppozíció megpróbálja átvenni
a kommunikációs tematizációt; a pedofiltörvény kapcsán kezdeményezett népszavazás ilyen politikai célokat is szolgál. Emellett a referendummal az sem titkolt kormánypárti cél, hogy megoszszák az ellenzéki pártokat: a Jobbik megszavazta a szabályozást a parlamentben, míg az oppozíció többi alakulata hevesen tiltakozott ellene. De nézzük, mi is az előválasztás menetrendje. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a voksolást nem az állam bonyolítja; hivatalainak nincs köze sem annak rendszeréhez, sem a szavazatok számlálásához. Az úgynevezett Országos Előválasztási Bizottságot (OEVB) az ellenzéki pártok és ellenzéki civil szervezetek hozták létre, a 2019-es budapesti előválasztási rendszer mintájára. Elvileg – a 106 egyéni körzet miatt – most sokkal nagyobb háttérbázisra, infrastruktúrára lesz szükség.
De csak elvileg, mert éles versenyre nem sok helyen kell majd számítani. A menetrend szerint most hétfőn lejárt a jelentkezési határidő az egyéni választókerületekben tartandó megmérettetés jelöltjei számára. A jövő hétfőn kezdődik és szeptember 6-ig tart az ajánló aláírások gyűjtése (az egyéni országgyűlési képviselők esetén 400, a miniszterelnök-jelölteknél 20 000 szignó szükséges). Szeptember 18. és 26. között lesz az első forduló, a másodikat október 4–10-én tartják. De miért is előre lefutott „meccsekről” lehet szó a választókerületekben? A DK és a Jobbik, az egykori két ádáz politikai ellenfél a legszorosabb szövetséges lett. A Mediaworks Hírcentrum elemzése szerint a 106 körzetből 44 hely kapcsán megállapodtak: harminc körzetben támogatják egymás jelöltjeit, 14-ben pedig nem indulnak a másik aspiránsával szemben. A szakértők számításai alapján a két párt hatvan körzetben nyerhet az előválasztáson: a DK 33, a Jobbik pedig 27 helyen esélyes. Ez a leosztás a választókerületek 55 százalékát jelenti, ez egyértelmű dominancia a baloldalon. A korábbi választási eredmények alapján az ellenzék számára a legreményteljesebb 45 körzetből a DK 17-et, a Jobbik pedig 13-at szerezhet meg jövőre. Ez kétharmados többséget jelenthet számukra a baloldalon. Egy esetleges ellenzéki választási párt létrehozása – amelyről a minap MárkiZay Péter miniszterelnök-jelölt beszélt – azért lehet átgondolatlan ötlet, mert az ehhez esetleg csatlakozó formációk 2022-ben elveszítenék a saját jogot arra, hogy külön-külön frakciókat alapítsanak. Amennyiben az a cél, hogy szervezetileg is egyesüljön az ellenzék, akkor jó ötlet a választási párt létrehozása. Azonban egy ilyen egybeolvadásnak forrásaink szerint még nem jött el az ideje. PT
FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD
GYURCSÁNY FERENC A PROMENÁD BISZTRÓBAN. A SZÉLSŐJOBBOLDAL LETT A LEGNAGYOBB SZÖVETSÉGESE
20 | FIGYELŐ 2021/33
F_20_valasztas_part.indd 20
2021. 08. 16. 17:21
