82
A galériahelyiségek felújítva, a bemutatott anyaghoz méltó külsővel várják a látogatókat,
és a megyei hatókörű városi múzeum a Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteménnyel olyasmit ad, ami a 20. századi egyetemes művészet kiválóságait hozza közel, magyar és nemzetközi összefüggéseit érteti meg a közönséggel, igazolva a fenntartói döntés helyességét, a múzeumi gyűjtemény bővítését a városnak adományozott hagyatékkal. 1978-tól Békéscsabán rendezik meg kétévente az Országos Tervező Grafikai Biennálét, amely ugyancsak művek sokaságával gyarapította a múzeum alkalmazott grafikai gyűjteményét. A 2013-tól megyei hatókörű városi múzeum működésének nélkülözhetetlen része a restaurátori tevékenység, jóllehet csak az 1950-es évektől végeztek itt ilyen jellegű szakmai munkát. A restaurálás a nyolcvanas évek elejétől önálló csoport, majd 1997-től önálló osztály keretében zajlott. A múzeum könyvtára több mint negyvenezer szakkönyvet és folyóiratot őriz. Jelentős az archív- és dokumentumfotó-gyűjtemény, valamint az adattári anyag. A múzeum történetének és gyűjteményeinek áttekintése után nézzük meg, mi lett a sorsa az ezredfordulót követően az 1914-ben, éppen száz éve emelt Közművelődés Házának, illetve hogy mit is láthat ma benne a látogató. A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum felújítására és átalakítására 298,3 millió forintot nyert a ROP-1.1.4. pályázaton. A projekt során 2006 júliusa és 2008 januárja között az épületet helyreállították, átalakították, új belső tereket hoztak létre új állandó kiállításokkal. A munkálatok részeként felújították az épület teljes külsejét. Az irodák kiköltöztek (a múzeummal szemben álló, újonnan átadott Csabagyöngye Kulturális Központban kaptak helyet). Az új kiállítóterek és kiállítások mellett a közösségi tér is bővült. Az alagsort a múzeum a rendszerváltáskor visszakapta, korábban azonban csak kis részét használták. A fejlesztésekkel most erre is terjeszkedtek: új állandó kiállítások jöttek itt létre, a földszinti díszterem alatti feltöltött rész kiürítésével, megerősítésével a díszteremmel csaknem azonos méretű, időszaki kiállítások bemutatására alkalmas térrel gyarapodott az épület. A gyermekfoglalkoztató révén lehetőség nyílt kézműves foglalkozások rendszeres szervezésére, agyagozó fazekasműhelyt alakítottak ki, égető és tűzzománc kiégetésére alkalmas kemencékkel. A múzeumépület teljesen akadálymentes, baba-mama szoba, 3D filmvetítésre alkalmas terem egészíti ki a közösségi tereket. A 2008 januárjában átadott „21. század múzeuma” méltó helyszíne az új állandó kiállításoknak. A városközpont közelében található múzeumépület küllemében is a nagy elődöket utánozza: portikusza alatt nyílik a főbejárat, ahonnan a fogadótérbe jut a látogató. Ruhatár, pénztár, múzeumi bolt, élénkpiros, arany díszítésű falak, kis társalgórész vár bennünket, ha átléptünk a riasztókapun, amelynek az a feladata, hogy a kiállításokban található, egyenként mikrocsippel ellátott tárgyak eltulajdonítását megakadályozza. A főbejárattal szemközt, annak tengelyében található a felső világítású, természetes fényt kapó díszterem, vonzó helyszíne az időszaki kiállításoknak. Innen haladhatunk a földszinten körben, a Haan Antal (1827–1888) békéscsabai születésű festő képeivel díszített folyosón, és betérhetünk az állandó kiállítás termeibe. A történeti rész elsősorban a város és a megye életében jelentős szerepet játszó személyiségek és a hozzájuk kapcsolódó események bemutatója. A Munkácsy Mihályról szóló termek a 19. század végi szalon- és műteremkörnyezetet felidézve illusztrálják a festő életének állomásait, előnnyé változtatva a bőséges relikviaanyag felhasználásának lehetőségét. A természettudományi kiállításegység még a 2008-as felújítás előtti enteriőrt őrzi, de „régimódisága” – azaz a hatalmas diorámák – teszik izgalmassá és vonzóvá. Mára talán már az egykori „legnagyobb falu” gyermekei számára is leginkább innen ismerhetők meg a megye természeti kincsei, flórája és faunája. De berendeztek egy
önálló kutató-tanulmányozó termet is, mikroszkóppal, hatalmas akváriummal. Önálló szobát kapott Orlai Petrics Soma (1822–1880), aki a szomszédos Mezőberényben született; az ő műveivel is sikerült vásárlások, ajándékozások útján gyarapítani a képzőművészeti gyűjteményt. Az „alagsorban” vagy inkább mélyföldszinten néprajzi és régészeti kiállítások követik egymást, az előbbi különösen izgalmas világot mutatva meg, olyat, ami ma is erőssége lehet egyediségében a múzeumnak. Itt található a gyermekfoglalkoztató, a műhely, a baba-mama szoba, az éppen átalakulófélben lévő kávézó és az időszaki kiállítások színtere. És végül az új attrakció, a Jankay–Kolozsváry–Tevan-gyűjtemény teljesen felújított termei, már a kertből elérhetően, a szomszéd lakóépület alsó szintjén. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy egy „fiókintézménye” azért maradt a múzeumnak: a Gabonamúzeum szélmalmával, legelő lovaival, hatalmas zöldjével egy kis emlék a múltból a város szélén a megye gabonatermesztésének históriájával, afféle kicsi skanzen. Ando György igazgató arról is mesélt: Munkácsyt ma inkább Debrecennel kapcsolják össze az emberek az ottani Trilógia miatt, mintsem Békéscsabával, „a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményével”. Ezen a téren tehát – mint mondja – sok még a teendő: Munkácsyt Békéscsaba emblematikus személyiségévé kell tenni, hiszen ez Munkácsy városa. De az igazgató nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a „csabaiságot” erősítsék: a Minden, ami csabai kiállítássorozathoz megjelentetett első kötetet rövid idő alatt elkapkodta a közönség. Ebben a célkitűzésben a város vezetése is teljes mértékben támogatója a múzeumnak. A megyei hatókörű városi múzeum különösen komolyan veszi a törvényben meghatározott módszertani központ szerepét is. Erről a honlapon is rendszeresen hírt ad, de mint Ando György beszámolt róla, a megyei muzeális intézmények vezetőivel és munkatársaival történő rendszeres találkozás, eszmecsere és stratégiaépítés mindnyájuk számára hasznos és fontos. És ha már közgyűjteményről, a közösséget szolgáló gyűjteményről van szó, az ezzel kapcsolatos egyik kiemelten fontos feladatát is remekül végzi a múzeum: a teljes gyűjteményi anyag adatbázisának elkészítése ez év végére befejeződik, így a kis palota nagy gyűjteménye digitálisan is elérhetővé válik. irodalom: Rell Lajos: A békéscsabai múzeum. Békéscsaba, 1914 G. Vass István: A békéscsabai múzeum története 1899–1979. Békéscsaba, 1979 Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999, szerk.: Grin Igor–Szatmári Imre, Békéscsaba, 1999 A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, szerk.: Ando György, Békéscsaba–Gyula, 2010