Page 11

termékekből vásárolnak. Vagyis egy termék árának az emelése a helyettesítő termékek eladásának növekedéséhez vezet. Az árrugalmasság tényét is ismeretét felhasználó ártaktikai döntések – időszakos vagy végleges leárazások, vagy akár a marketing célú áremelések – értelmezésével, hatásának és hatékonyságának kiszámítását a promóciókkal foglalkozó 9. fejezetben tárgyaljuk. 6.3.

Versenyalapú árképzés

A piacon elfogadható és sikeres ár feltétele az is, hogy versenyképes legyen. Ez lényegében azt jelenti, hogy azonos minőséget és mennyiséget olcsóbban tudjon megvásárolni a vevő. Emiatt már az árképzés folyamán célszerű megvizsgálni azt, hogy a versenytársak, versenytermékek milyen árakkal vannak jelen a piacon. Ez az információ akkor is fontos, ha a költségalapú, vagy az értékalapú árképzési számításokat is elvégeztük. Sok esetben viszont ezt az árbearányosítást választják az ármeghatározás fő módszerének. A módszer lényege, hogy miként tudunk információt szerezni a versenyárakról. A legegyszerűbb, ha az értékesítési piacon vizsgáljuk meg az eladási (fogyasztói) árakat, és ebből számoljuk vissza, hogy mekkora lehetett a kereskedő beszerzési ára, és a saját kínálati árunkat érthetően ehhez kell igazítanunk! 6.3.1. A beszerzési ár meghatározása A fogyasztói ár, mint láttuk, bruttó ár, ami tartalmazza az Általános forgalmi adót is. Az első lépés tehát a nettó ár meghatározása. A nettó kiskereskedelemi árból pedig az árrés levonásával, visszaszámolásával tudjuk kiszámítani a kereskedelem beszerzési, vagyis a termelő eladási árát. Nettó eladási ár=

Fogyasztói ár 100+ ÁFA kulcs 100

6.13. képlet

Kereskedelmi beszerzési ár= 6.14. képlet

Nettóeladási ár 100+ haszonkulcs 100

6 fejezet 2014  
6 fejezet 2014  
Advertisement