Issuu on Google+

Vendégek számámának megoszlása

Árbevétel megoszlása

28%

3%

1%

14%

24%

24% Hajvágás Dauerolás Hajfestés Fazonigazítás Egyéb

28%

23%

33%

22%

2.8. táblázat

Szolgáltatás fajták Hajvágás Dauerolás Hajfestés Fazonigazítás Egyéb EGYÜTT

Vendégek száma megoszlás fő % 717 27.5 571 21.9 608 23.3 633 24.3 78 3.0 2 607 100

Árbevétel megoszlás ezer Ft % 1 076 24.5 1 428 32.5 1 216 27.7 633 14.4 39 0.9 4 391 100

60

50

40

30

Schwarzkopf WELLA

20

a gkszám é d n e V

TRENDI New Wave

10

2008

|

2009

|

2010

rs b tm zep r b em v o n

árj u an s árciu m s áju m s liu jú

rs b tm zep r b em v o n

árj u an s árciu m s áju m s liu jú

rs b tm zep r b em v o n

-10

árj u an s árciu m s áju m s liu jú

0


2.7. táblázat

Százalékos megoszlás

Szezonindex

Szezonok Vendégszám 24.32 26.28 23.90 25.51

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

Árbevétel 24.72 26.09 23.02 26.17

Vendégszám 0.97 1.05 0.96 1.02

Árbevétel 0.99 1.04 0.92 1.05

2.6. táblázat

Vendégek száma 122 202 310 634 235 216 234 685 226 86 311 623 202 220 243 665 2 607

Időszak (2010) Január Február Március I. NEGYEDÉV Április Május Június II. NEGYEDÉV Július Augusztus Szeptember III. NEGYEDÉV Október November December IV. NEGYEDÉV 2010 EGYÜTT

Árbevétel 201 000 358 000 526 500 1 085 500 395 500 356 500 393 500 1 145 500 357 000 130 500 523 500 1 011 000 340 000 382 500 426 500 1 149 000 4 391 000

Átlagár 1 648 1 772 1 698 1 712 1 683 1 650 1 682 1 672 1 580 1 517 1 683 1 623 1 683 1 739 1 755 1 728 1 684 2.5. táblázat

Átlagos növekedési ütem (%) 2005 és 2010 között

Vendégek száma

Vendégek száma Árbevétel (Ft) Átlagár (Ft)

1 0 2

9 0 2

8 0 2

7 0 2

6 0 2

5 0 2

230 210 190 170 150 130 110 90 70

Árbevétel

Átlagár

105.3 113.6 107.9 Bázisindexek 2.3. táblázat Vendégek Árbevétel Átlagár ÉVEK száma (Ft) (Ft) 2005 100.0 100.0 100.0 2006 119.6 148.0 123.7 2007 141.9 219.6 154.8 2008 120.1 178.6 148.7 2009 108.1 157.4 141.6 2010 129.3 189.4 146.4


2.2. táblázat

ÉVEK 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Vendégek száma Árbevétel (Ft) 2 016 2 412 2 860 2 422 2 180 2 607

2 318 400 3 432 300 5 090 800 4 141 600 3 649 000 4 391 000

Átlagár (Ft) 1 150 1 423 1 780 1 710 1 628 1 684

2. 2.1. táblázat

Szolgáltatás fajták Hajvágás Dauerolás Hajfestés Fazonigazítás Egyéb EGYÜTT

Fogyasztói Vendégek száma Árbevétel (Ft) ár (Ft) 1 500 20 30 000 2 500 12 30 000 2 000 15 30 000 1 000 11 11 000 na. 2 1 000 1 700 60 102 000

A saját értékesítési adatok elemzése A forgalmi adatok a legegyszerűbben rendelkezésre álló információk a piacról, az eladás alakulásáról, a kereslet formálódásáról. Minden vállalkozás rendelkezik ezekkel az adatokkal, és nyilvánvalóan használja is azokat, hiszen a leglényegesebb döntéseiket sem tudnák meghozni (pl. a beszerzési igényről, a termelési nagyságrendről), és a legalapvetőbb beszámolási kötelezettségeiknek sem tudnának eleget tenni (pl. az árbevételről, a nyereségről). Mégis sokkal több megtudható a keresletről, a piacról e forgalmi adatok viszonylag egyszerű rendszerezésével és értékelésével is, mint amire ezeket az adatokat a vállalkozások egy része használja. A forgalmi adatok segítségével ugyanis képet kaphatunk az értékesítés időbeli alakulásáról (változásáról, dinamikájáról), az átlagárról, a kereslet szezonális (vagy időszakos) ingadozásról, az egyes termékek életgörbéjéről, életciklusáról és a forgalom szerkezetéről. 2.1.

A forgalom, forgalmi adatok, árbevétel, átlagár

Amikor értékesítésről – mint az eladási tevékenység eredményéről – beszélünk, akkor a termékeink vagy szolgáltatásaink eladásának természetes mértékegységben mért mutatóit értjük. Eladtam 100 hektoliter (10 000 liter) bort vagy 100 mázsa (10 tonna) kukoricát a tavalyi szezonban (évben), napi 600 db zsemlét, heti 30 hajvágást, havi 8 000 km utasforgalmat a saját taximmal. Nagyon fontos már itt is utalnunk arra, hogy az eladási mennyiséget mindig egy konkrét időszakra határozzuk meg (ami az esetek többségében egy év, de lehet hónap, hét, nap, akár egy óra is). Erre azért van szükség, mert az összehasonlításnál már mindig csak az azonos időszakokat, azonos időtartamra vonatkozó eladási adatokat mérjük össze. Ugyancsak fontos, hogy mindig ugyanazon mértékegységben számoljunk, és ne feledjük, hogy a hivatalos


mértékegységek olykor eltérnek a mindennapi szóhasználat fogalmaitól (1 mázsa = 100 kg, vagy 0,1 tonna; 1 hektó = 100 liter, 1 rekesz sör = 20 üveg /általában/, stb.). Az eladási forgalom a vállalkozás számára árbevételt produkál. Az árbevétel a vállalkozás értékben (forintban, Euróban, stb.) mért forgalma, ami az eladott mennyiség és az egységár szorzata. Ebben a mutatóban tehát együttesen nyilvánul meg az eladott mennyiség és az elérhető ár. Az árbevétel kifejezése tehát pl. 42 000 Ft/nap, vagy 360 000 Ft/hét, vagy a 2010-es évben 60 millió Ft. Példa: Egy kisvárosi fodrász szalonban egy adott héten 60 vendég fordult meg. 20 vendég hajvágást, 12 dauerolást, 15 hajfestést, 11 pedig fazonigazítást, 2 vendég csak kisebb szolgáltatást kért.


A heti forgalom alakulása (17. hét: 2010. április 19-24)

A táblázatban is összefoglalt adatokból megállapítható, hogy milyen a kínált fő szolgáltatásfajták igénybevétele a fodrászszalonban. Ezen a héten főleg hajvágást kértek, azután a hajfestés, majd a dauerolás következett. Ezek természetesen eltérő áron kínált szolgáltatások, így az összes árbevétel a héten 102 ezer forint volt. Ne feledjük, hogy egy termelő vállalkozás esetében – különösen, ha az

nem közvetlenül a végfogyasztóknak értékesít, hanem a kereskedőkkel vagy a termékeinek további felhasználóival hosszabb távú (éves, negyedéves, havi) szerződés alapján bonyolítja eladásait, nyilvánvalóan nem lehet, nem is kell ilyen napi eltéréseket felfedezni. Ilyen esetben is érdemes azonban megfigyelni azokat az időintervallumokat, amelyek vizsgálata a vállalkozó számára hasznos információkkal szolgálhat az értékesítés, a piac alakulásáról.

Az átlagár tehát az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa, amely függ az eladás szerkezetétől és az egyes eladási egységek egyedi árától.

2.1. képlet

Példánkban a 102 ezer forint árbevételt 60 vendégtől a különböző szolgáltatások fejében szedte be a vállalkozás. Egy vendég ezen a héten tehát átlagosan 1700 Ft-ot (= 102 000/60) hagyott a szalonban, vagyis az ezen a héten nyújtott szolgáltatások átlagára 1700 Ft volt. Ez az átlagár az adott szolgáltatás fajták igénybevételének aránya miatt alakult így, vagyis, ha mondjuk több a dauerolás és kevesebb a fazonigazítás, akkor lényegesen magasabb átlagár alakulhat ki, ha pedig főleg csak hajvágást és fazonigazítást kérnek, akkor alacsonyabb átlagárat számolhatunk ki. Így egy hét időtartam alatt eltérő árbevétel jön létre akkor is, ha szintúgy 60 vendéget látnak el, de azok másfajta arányban veszik igénybe a szolgáltatásokat.

2.2.

Az értékesítés változása, dinamikája

Az értékesítési idősorok (amikor időrendi sorrendben – akár hetente, dekádonként, havonta, negyedévente vagy évente – írjuk egymás után az adatokat) lehetőséget adnak az értékesítés dinamikájának, alakulásának (fejlődésének, növekedésének vagy éppen csökkenésének) kimutatására.


Minél hosszabb az idősor, annál jobban láthatók a tendenciák és annál határozottabban lehet megállapítani a tartósan érvényesülő trendeket. A példánkban szereplő fodrász kisvállalkozás az elmúlt hat év (2005-2010) áruforgalmi adatait összegezte az alábbi táblázatban, feltüntetve a vendégek számát, az árbevételt és a kiszámított éves átlagár adatokat.

Az adatokból kiszámíthatók az un. bázisindexek, amelyek azt mutatják meg, hogy a bázisnak (kiinduló pontnak) választott évhez (ami lehet a vállalkozás első éve; vagy egy valamilyen esemény, döntés miatt egy jelentős fordulópont; vagy csak a vállalkozó számára fontosnak tekinthető mérési időpont) – esetünkben 2005-höz – viszonyítva hogyan alakult a forgalom, az árbevétel illetve az átlagár. A számítás lényege, hogy minden év adatát a bázisnak választott év (2005) adatával osztjuk el (és százzal szorozva kifejezzük százalékban). 2.2. képlet

Bázis index(adott év)=

Az adott év adata ∗100 Abázis év adata

Lássuk, hogyan alakulnak ezek az adatok választott példánkban, a fodrász kisvállalkozás esetében!

2.. ábra

Ha az adatokat grafikusan is ábrázoljuk, ránézésre is jól láthatók a tendenciák. Az időszak elején, az első két évben emelkedett a vendégek száma és az átlagár is, aminek eredménye volt az árbevétel még dinamikusabb növekedése. A válság időszakban (2008-2009) az átlagár csak kisebb visszaesést szenvedett el, de a vendégek száma elég jelentősen csökkent. Emiatt az árbevétel is nagymértékben esett vissza. Az időszak utolsó évében (2010) a vendégszám emelkedése vezetett ismét az árbevétel növekedéséhez.

A láncindexek évről-évre (időszakról-időszakra) mutatják a változást. Ebben az esetben minden adatot az azt megelőző év adatához viszonyítjuk. Láncindex (adott év )= 2.3. képlet

Az adott év adata ∗100 Az előző év adata


Példánk, a fodrász kisvállalkozás esetében:

Láncindexek 2.4. táblázat Vendégek Árbevétel Átlagár ÉVEK száma (Ft) (Ft) 2005 2006 119,6 148,0 123,7 2007 118,6 148,3 125,1 2008 84,7 81,4 96,1 2009 90,0 88,1 95,2 2010 119,6 120,3 103,4 2.. ábra

A táblázat – és a grafikon különösen – azt mutatja, hogy az értékesítés az elmúlt néhány évben igen hektikusan alakult: az első két évben évről-évre dinamikus növekedés volt megfigyelhető, majd két évben visszaesés volt. Az éveket látva megállapítható, hogy az általános gazdasági válság jegyei csapódtak le ennél a kisvállalkozásnál is. 2010-ben már javulás tapasztalható a 2009-hez képest, de ez az emelkedés még mindig nem éri el a 2007. évi csúcseredményeket.

A forgalom dinamikáját jellemző bázis illetve láncindexek segítségével meghatározhatjuk, hogy a teljes vizsgált időszakban mekkora volt az éves átlagos növekedés. Ez az utolsó bázisviszonyszám (n–1)-edik gyöke. Láncindexek segítségével pedig úgy kapjuk meg, ha a láncviszonyszámok mértani átlagát számítjuk ki. Ez a két érték ugyanaz, mert a láncindexek szorzata (ami a mértani átlagban a gyök alatt szerepel) épp az utolsó évi bázisviszonyszámot adja. Példánk esetében:

A vizsgált fodrász kisvállalkozás esetében az elmúlt hat évben (2005 és 2010 között) a vendégek száma átlagosan évi 5,3 %-kal növekedett. Az árbevétel éves átlagos növekedése 13,6 % volt, az átlagár pedig éves átlagban 7.9 %-kal emelkedett. Ne feledjük el, hogy az időszakban jelentős visszaesés is volt a válság időszakában, így ezek az átlagértékek érthetően messze elmaradnak a legmagasabb láncviszonyszámoktól.

2.3.

A szezonális ingadozás

A vállalkozó az elmúlt év adatait heti rendszerességgel folyamatosan rögzítette, és az év végén egy olyan heti kimutatássor állt a rendelkezésére, amely a fejezethez csatolt „2013_02_FODRASZ_KKV.xlsx” excel fájlban megtalálható. Ez lehetővé teszi, hogy a havi vagy negyedéves (szezononkénti) adatokat is külön elemezzük. Így meg lehet állapítani a


negyedéves, vagy szezonális ingadozást, de ez bármely általunk meghatározott, egymással összehasonlítható időszakra is értelmezhető. A fodrász kisvállalkozó a heti adatok alapján összeállította a 2010. évi vendégszám és az árbevétel, valamint átlagár adatok havi és negyedéves összesítését. Az adatok alapján az éves forgalomról már ránézésre is több megállapítást lehet megfogalmazni. Annak ellenére, hogy havonta nincs túl nagy ingadozás sem a vendégek számában, sem az árbevételben (eltekintve az augusztusi két hetes szabadság miatti zárva tartás időszakát), meg lehet állapítani, hogy márciusban és szeptemberben volt a legtöbb vendég. Ekkor volt a legnagyobb árbevétel is, bár az átlagár februárban, novemberben és decemberben magasabb volt. Nem kell jelentősebb piackutatás ahhoz, hogy a márciusi forgalmat a tavasz közeledte, és az április eleji Húsvét ünnepe erősített meg; szeptemberben a nyár vége, a munkába való visszatérés, az iskolakezdet miatt volt relatíve magas forgalom. A magasabb átlagárak pedig a neves névnapokhoz (Bálint/Valentin nap, Zsuzsanna, Erzsébet, Katalin) kötődő, illetve a farsangi és év végi rendezvények, a vendégjárás alkalmi frizuráinak elkészítése miatt alakult ki azokban a hónapokban.

Már egy év hónapokra illetve szezonokra bontott adatai alapján is meghatározható a piac, illetve a kereslet szezonális ingadozása. Ennek nem kell feltétlenül az évszakokhoz igazodnia, hanem a szakterület sajátosságai befolyásolják. (Egy élelmiszerüzletben akár a heti forgalom naponként ingadozása, vagy egy napon belül az óránkénti, napszakonkénti ingadozás is vizsgálható ugyanezzel a módszerrel). Az ingadozás kiszámításának alapelve az, hogy a tényleges forgalmi (árbevételi) arányt viszonyítjuk a természetes, normális eloszlás szerinti arányhoz. Ez a viszonyítási arány egy negyedév esetében a 25% (egynegyed), egy hetente hat napot nyitva tartó üzletben a feltételezett egyenletes eloszlás szerint a napi forgalom a heti adatok egyhatoda (16,6%), egy 10 órás nyitva tartás mellett az egy órára jutó viszonyítási alap a forgalom egytizede lenne. Ha a példaként választott fodrász kisvállalkozásnál a havi ingadozást vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az évben az átlagos havi forgalom csaknem 366 ezer Ft (pontosan: 365 917 Ft). Havonta a negyedévesnél lényegesen nagyobb eltérések mutatkoznak, hiszen például augusztusban (igaz, hogy két hétig a nyári szabadság miatt zárva voltak) a havi átlagnál 235 ezer forinttal kisebb forgalmuk volt, és a havi átlagforgalomnak csak 36%-át érték el. De januárban is 165 ezer forinttal (45%-kal) kisebb volt a forgalom a havi átlagnál. Igaz, a márciusi forgalom 160 ezer, a szeptemberi 157 ezer forinttal haladta meg az éves havi átlagot, vagyis több mint 40%-kal volt annál magasabb. Ezek az időszakos ingadozások mind a termelés (esetünkben a szolgáltatás) erőforrásainak biztosításában, mind a piaci műveletekben komoly odafigyelést, alkalmazkodást, vagy intenzívebb marketing munkát igényelnek.

Szezonális eltérés =Szezon forgalma−A teljesidőszakban a szezonra jutó átlagos forgalom 2.4. képlet

A szezonális eltérés kiszámolható az abszolút adatokból, de a százalékos megoszlásból is. Ez utóbbi esetben negyedéves adatokkal számolva a szezonális eltérés az adott szezon forgalmi hányada – 25%.


A szezonális eltérés alapján kiszámítható a szezonindex is, amely a tervezéshez jobban használható.

Szezon forgalma Szezonindex= Ateljes időszakban a szezonra jutó átlagos forgalom

2.5. képlet

A szezonindex azt mutatja meg, hogy az adott szezon forgalma hány százaléka az átlagos szezonra jutó forgalomnak. Negyedéves időszakokkal számolva a nevezőben érthetően a 25%, vagyis 0,25 szerepel. Példánk esetében az adatok százalékos megoszlása negyedévenként a következő:

A szezonindex azt mutatja, hogy az egyes negyedévekben a várható forgalom az átlagosnál mennyivel (esetünkben csak néhány század százalékkal) alacsonyabb vagy magasabb. A fodrász szalonban tehát nem kell különösebben készülni az egyes szezonokra. Könnyen elképzelhető azonban, hogy egy vendéglátóegység (mondjuk egy kirándulóhelyen lévő büfé), vagy egy szezonális keresletű termék (mondjuk a napszemüveg) esetében jelentős szezonális eltérések – nagy szezonális ingadozás, és emiatt markánsan különböző szezonindexek – számíthatók ki, amelyek segítik a szezonra való felkészülést mind az anyag- vagy árubeszerzés, mind a munkaerő biztosítása területén. Ez természetesen jelentős finanszírozási kérdéseket is felvet. Könnyen megérthető, hogy mondjuk egy élelmiszeripari feldolgozó vállalkozás vagy egy utazásszervező szolgáltatás esetében a klasszikus szezonok szerinti ingadozás lényegesen nagyobb, és markánsabb szezonindex különbségek alakulnak ki, amelyek a különböző tervezési feladatoknál fontos segítséget jelentenek. Ezek felhasználásával lehet előre megtervezni az erőforrás (forgóeszköz-, munkaerő-igény, energiafelhasználás, stb.) igények szezonális különbségeit. 2.4.

A termék életgörbéje

Amikor egy konkrét termék (vagy szolgáltatás) értékesítési adatait azonos időszakokra vetítve vizsgáljuk a termék piaci megjelenésétől kezdve, megállapítható, hogy hogyan növekedett vagy csökkent annak a terméknek a forgalma illetve árbevétele. A termék piaci megjelenésétől a


piacról való eltűnésének időszakáig a termék egy bizonyos életutat fut be a piacon, és az ezeket az (akár a természetes mértékegységben mért eladási, akár árbevételi) adatokat bemutató grafikon a termék életgörbéje. Az életgörbe tendenciája a harang alakú Gauss-görbe formáját ölti, de a konkrét adatok érthetően kisebb-nagyobb mértékben eltérnek ettől a tendencia vonaltól. Az életgörbe általában több, 3, 4 vagy 5 szakaszra osztja a szakirodalom. Nézzük az öt szakaszos felosztást: 1) 2) 3) 4) 5)

a bevezetés, amikor a termék éppen csak megjelenik a piacon, és lassan növekszik a forgalma; a növekedés, amikor gyorsan bővül az értékesítése, és időszakról időszakra az eladás növekedési üteme is emelkedik; az érés, érettség, amikor még mindig növekszik az eladás, de a növekedés üteme már csökkenő mértékű, a görbe áthaladt az inflexiós pontján; a telítettség, amikor a termék forgalma eléri csúcsát, és bizonyos ideig nagyjából ezen a szinten stabilizálódik az értékesítés; a hanyatlás, amikor a forgalom csökkenni kezd, majd lassan vagy gyorsan a piacról való kivonáshoz vezet.

Az életgörbe elemzése a marketing gyakorlatban fontos információkkal szolgálhat a marketingstratégia kialakításához, hiszen meg tudjuk állapítani belőle, hogy milyen pozícióban van a termék a piacon a saját életútját illetően. A marketing szakkönyvek részletesen tárgyalják az életgörbe egyes szakaszaiban alkalmazható marketingstratégiákat. A fodrász kisvállalkozó a számlák alapján megfigyelte, hogy az elmúlt három évben a hajfestés igénybevételekor milyen hajfestékeket kértek a vendégek. (A hivatkozott excel fájl Életgörbe munkalapja). 2.. ábra

A grafikonból látható, hogy a Schwarzkopf és a WELLA márkákat folyamatosan kérték a vendégek, és az irántuk megnyilvánuló kereslet inkább az általános értékesítési tendenciák szerint alakult (a válság időszakban ezek kereslete is csökkent). A TRENDI márka viszont láthatóan csak egy alig másfél időszakot ért meg a piacon, míg a New Wave márka éppen csak megjelent, és a divattermékektől elvárható módon nagyon gyorsan növekszik a kereslete. Egy-egy életgörbén belül akár több életciklus is kialakulhat, amikor valamelyik termék kereslete visszaesik, akár nullára is zuhan (mint példánkban ez a WELLA esetében megfigyelhető), és azután újra növekszik, és egy újabb életciklusba kezd. Egy ilyen új életciklus kialakítása az esetek többségében csak valamilyen marketinglépés következtében alakul ki. Az életgörbe és életciklusok felvázolásának, elemzésnek és lehetséges előrejelzésének éppen az a célja, hogy a termékstratégiai döntéseket valós értékesítési információkkal támasszuk alá. Ennek alapján lehet eldönteni, hogy mely termékek esetében van szükség valamilyen fejlesztésre, melyik esetében lehet még további növekedéssel hosszabb jövővel számolni, és melyik az, amelyik már a végét járja a piacon.

2.5.

A forgalom termékszerkezete

Nagyon ritka az, amikor egy vállalkozás csak egyfajta terméket vagy szolgáltatást értékesít. A vállalkozás piaci sikere és stabilitása nagymértékben függ attól, hogy hogyan oszlik meg az értékesítés a különböző termékkategóriák, termékek vagy akár márkák között. A forgalom megoszlása gyakorlatilag a vállalkozás értékesítésének termékszerkezetét mutatja meg, és azt


fejezi ki, hogy az egyes kategóriák, termékek, márkák (szolgáltatásfajták, üzletek, stb.) hogyan részesednek a teljes forgalomban. 2.6. képlet

Az adott termék forgalma a vizsgált időszakban Adott termék aránya= A vállalkozás összes forgalma a vizsgált időszakban

Példánk esetében a forgalom megoszlása a szolgáltatás kategóriák között 2010-ben:

2.4. ábra

A megoszlási adatokból megállapítható a vállalkozás forgalmának termék-, esetünkben pontosabban a szolgáltatási szerkezete. Érdekes és lényeges megállapításokra juthatunk a vendégforgalom (az értékesített mennyiség) és az árbevétel megoszlási adatainak összehasonlításával. Amíg a vendégek a legnagyobb arányban (27,5%) hajvágást kérnek, az árbevétel legnagyobb része (32,5%) a dauerolásból származik. És amíg a fazonigazításért tér be a vendégek második nagyobb csoportja (24,3%), ebből a tevékenységből az árbevételnek mindössze 14,4%-a származik. A mennyiség és árbevétel megoszlásának, szerkezetének eltérése az árkülönbséggel magyarázható. A magas árfekvésű dauerolás a kisebb vendégszám mellett is nagyobb bevételt eredményez, mint a nagyszámban igénybe vett hajvágás.


Hasonlóan az alacsony ár miatt a sok fazonigazítás nem sokkal járul hozzá a szalon árbevételéhez. Ugyanez, de még nagyobb eltéréssel jellemző az egyéb szolgáltatásokra.

A példában bemutatott összefüggés miatt fordulhat elő az, hogy az egymást követő időszakok értékesítési termékszerkezetének változása magyarázza meg az árbevétel kedvező vagy kedvezőtlen alakulását. Adatforrások A forgalmi adatok nagy részét a belső áruforgalmi nyilvántartásokból szerezhetjük. A kibocsátott számlák, vagy maga a pénztári nyilvántartás tartalmazzák a legfontosabb információkat. A számlákon szerepel, hogy milyen eladás történt, milyen mennyiségben és mekkora értékben. A pénztárgépek az egyes eladások értékét tartalmazzák, de a különböző gyűjtő regiszterekkel rendelkező pénztárgépeken árucsoportos nyilvántartás is lehetséges. A komplexebb, számítógépes rendszerhez kapcsolt pénztárgépek a vonalkódos leolvasás révén akár cikkelemes mélységben szolgáltatnak értékesítési adatokat. A számlákon szerepel az értékesítés napja, a pénztárgépek a vásárlás (eladás) napszakát, pontos időpontját is rögzíthetik. Egy olyan mikrovállalkozás, amelyik nem rendelkezik pénztárgéppel, és a kötelező értékesítési bizonylatok (nyugta) is csak az eladási értéket rögzíti, a mélyebb elemzéshez külön adatgyűjtésre van szükség. Ezt azonban az eladó egyszerű strigulázással, a nyugtatömbbe óránként berakott cédulákkal vagy más egyszerű feljegyzésekkel könnyen el tudja végezni, és akár csak egy egynapos, egyhetes vagy egyhónapos részletesebb adatgyűjtés után el lehet már végezni a bemutatott értékeléseket, elemzéseket.


2 fejezet 2014