COMM UNITY SPACE - Hogyan hozzunk létre közösségi teret?

HOGYAN HOZZUNK LÉTRE KÖZÖSSÉGI TERET?

?

?

????

?

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

4

I. IGÉNYFELMÉRÉS ÉS TERVEZÉS

6

A tervezés sorrendje

II. A HELY

A helykeresés lépései

7 8 9

III. A CSAPAT

12

Önkéntesek

14

Mi az, hogy közösség?

IV. A KIALAKÍTÁS

Funkciók

V. A KOMMUNIKÁCIÓ

Mitől lesz vonzó ez az egész?

VI. MEGNYITÁS ELŐTTI TEENDŐK

15 18 20 22 24 26

Jogi viszonyok

27

Üzleti terv – Az önfenntartás pillérei

28

VII. A NYITOGATÁS ÉS AMI UTÁNA JÖN 32 VIII. A PROGRAMOK

34

IX. KOMOLYABB PÁLYÁK HALADÓKNAK 38

Társadalmi felelősségvállalás – érzékenyítés

Inkubáció, katalizátor-tevékenység

39 40

X. ÉS MOST MAGUNKRÓL

42

JEGYZETEK

46

BEVEZETŐ

A kézikönyv, melyet épp felcsaptál, a Budapesten, 2012-ben alapított Művelődési Szint (Müszi) tagjainak a munkája.1 Elhatároztuk, hogy részben tapasztalataink, részben az általunk ismert példák és elképzelések felhasználásával olyan útmutatót készítünk, mely hasznos tanácsokkal látja el azokat, akik független közösségi teret szeretnének létrehozni.

Független közösségi tér alatt alulról szerveződő, állami és önkormányzati támogatásoktól független, a helyi és egyéb közösségeket is bevonó-befogadó, a szabad alkotásra bátorító intézményt értünk. Sajátos tér, amely választ keres a helyi kérdésekre és igényekre, s melyet tagjai saját ízlésük szerint formálhatnak és alakíthatnak. Álmodjatok nagyot! Ahhoz, hogy ez valósággá is váljon, a szándék és a tettrekészség a legfontosabb. Ha ezek megvannak, szinte megy magától az egész. Mégis, az általunk tapasztaltakat figyelembe véve megkönnyíthetitek dolgotokat, illetve megkímélhetitek magatokat néhány kisebb-nagyobb kellemetlenségtől. Bátorítunk titeket, mert némi merészséggel és kitartással hatalmas csodát teremthettek mind magatok, mind mások számára. Könyvünkkel azonban nem konyhakész receptet kínálunk, hanem inkább hozzáállást, szemléletet, útravalót és kedvcsinálót.

Bár a történetet egy bizonyos sorrendben meséljük el, meglehet, hogy egyes fejezetek és kérdések nálatok máshol, máskor bukkannak fel. Ha nem vonatkozik rátok egy rész, esetleg képben vagytok a témában, bátran ugorjatok!

1 Rólunk bővebben a X. fejezetben olvashattok.

5

I. IGÉNYFELMÉRÉS ÉS TERVEZÉS

Minden azzal kezdődik, hogy páran – hívjuk kezdeti magnak – elhatározzátok, mit akartok valójában csinálni, majd tisztázzátok ennek körvonalait. Fogalmazzátok meg világosan céljaitokat, írjátok le saját víziótokat. Vitassátok meg alaposan, hogyan képzelitek el saját közösségi tereteket.

Tegyétek fel magatoknak ezeket a kérdéseket: •• Mit szeretnénk csinálni?

•• Milyen igényekre kívánunk válaszolni?

•• Kiket szeretnénk megszólítani, bevonzani?

•• Hogyan képzeljük el a fenntartást?

A TERVEZÉS SORRENDJE Ugyan nem lehetetlen tervek nélkül belevágni valamibe, sőt külső nyomás vagy váratlan körülmények miatt lehet, hogy erre kényszerültök. Ha azonban van rá időtök és lehetőségetek, legyetek megfontoltak és menjetek végig ezeken a tervezési fázisokon: ••víziótok, vagyis kezdeményezésetek lényegének, filozófiájának tömör megfogalmazása, ••a közvetlen, azonnali feladatok feltérképezése, ••hosszú távú cél kitűzése – hova akartok pár éven belül eljutni?

7

II. A HELY

Ezzel egy időben kezdjetek el nézelődni, hol is lehetne ezt a helyet megnyitni. A helyszín fogja a legjobban befolyásolni az ötletet, sok mindent ehhez fogtok hozzáigazítani. Valamennyire rugalmasnak kell lennetek, az ingatlanpiac általában elég kiszámíthatatlan

A HELYKERESÉS LÉPÉSEI ••Nézzetek körül a kiszemelt környéken, van-e üresen álló ingatlan; ••Kérdezzetek körbe ismeretségi köreitekben, tudnak-e ilyenről; ••Izzítsátok magatokat a közösségi médiában; ••A környéken élőket is kérdezzétek meg; ••Ingatlanközvetítők segítségét is kérhetitek.

Az egyik legfontosabb pont a szomszédokkal való kapcsolat kérdése. Térképezzétek fel, milyenek a közelben lakók és dolgozók, illetve a környékbeli intézmények. Számolni kell azzal, hogy ha hangosak vagytok, az zavaró lehet. Az előrelátó, figyelmes és rendszeres kapcsolattartás elengedhetetlen.

9

Ha viszont jó viszony alakul ki a szomszédok és köztetek, az akár termékeny együttműködésekhez is vezethet.

Ha nincs pénzetek megvásárolni a kiszemelt helyszínt és bérlésre szánjátok el magatokat, javasoljuk, hogy magántulajdonban lévő ingatlant válasszatok. Ezzel elkerülhető az önkormányzati ingatlanokkal együtt járó nyűg és kiszámíthatatlanság, illetve a mindenkori politikai és gazdasági erőknek való kiszolgáltatottság. A cél, hogy függetlenek lehessetek!

Az ingatlan tulajdonosát érdemes bevonni egyből az elején - fontos a jó kapcsolat és annak tudatosítása, hogy célotok nemes: kultúra és közösség ápolása. A hosszú távú bérlés és a zökkenőmentes együttműködés miatt is kulcsfontosságú ez a barátságos viszony.

Kezdetben, ha nyitott rá a tulajdonos, érdemes eseti egyezségeket kötnötök egymással. Jó példa erre, ha az általatok végzett felújításért cserébe sikerül megállapodni az első hónapok bérleti díjának beszámításában.

10

A tárgyaláskor legyetek felkészültek! Tudnotok kell, mi az, amiben kompromisszumképesek vagytok, és mi az, amiből semmi esetre sem engedhettek. Készítsetek részletes jegyzeteket a megbeszélésekről. Ez nem csak számotokra hasznos. Mindkét tárgyaló félnek jól jön, ha emlékeztetik magukat a szóbeli megállapodásokra. Adódhat olyan helyzet, amikor érdemes megszakítani a tárgyalást és gondolkodási időt kérni.

11

III. A CSAPAT

Kezdjétek el megszervezni, hogy a hely kialakításában és megnyitásában ki milyen szerepet, felelősséget tud vállalni. Ha túl kevesen lennétek, keressetek magatok mellé néhány hasonló motivációjú, érdeklődésű, tettre kész társat olyan rokonlelkeket, akik osztják a víziótokat.

A cél, hogy szülessen meg a társaság magja, alakuljon ki az első, kezdeti viszonyrendszer.

••Kell valaki, aki megszervezi a csapatot és folyamatosan koordinál, tartja a kapcsolatot, kiosztja a feladatokat, amikről tanácsos együtt dönteni.

••Akár ugyanő, akár más, de fontos, hogy legyen valaki, aki tud szervezni önkénteseket, fel tudja mérni képességeiket és figyelmet tud fordítani lelkesedésük megtartására.

••Kell valaki, aki levezényli a kialakítást (kipucolás; anyagok beszerzése, gyűjtése, rendszerezése; építés).

••Kell valaki, aki, ha eldőlt, mivel is fogtok foglalkozni, azért felel, hogy jogilag szabályosak legyetek, és hogy bármilyen jövőbeli hatósági ellenőrzésen csont nélkül kell átmenjetek.

Alakítsátok ki saját, belső kommunikációtokat.

Válasszatok egy hatékony fórumot (pl. levlista, facebook-csoport), amit mindenki rendszeresen figyel, nehogy lemaradjon valamiről, ami rá (is) vonatkozik. Érdemes hetente olyan találkozót szervezni, amikor beosztjátok a soron következő heti feladatokat és kiosztjátok egymás közt a tennivalókat. Minden nap kezdődjön azzal, hogy átveszitek az aznap elvégzendő munkákat, és fejeződjön be azzal, hogy megnézitek, 13

sikerült-e őket elvégezni. Ha valami másnapra tolódott, azt is kommunikálni kell egymással.

A következő kérdésekkel érdemes körvonalazni döntéstechnikátokat: ••Milyen feladatkörök vannak?

••Azoknak kik a felelősei?

••Hogyan fogtok döntéseket hozni?

A válaszokból kirajzolódik, közös munkátoknak milyen területei, szintjei vannak. Mindjárt a kezdetekkor készüljetek fel a jövőre: a szervezettség és az átlátható viszonyok nemcsak hatékonyságotokat, hanem eredményességeteket is meghatározzák.

ÖNKÉNTESEK Lehetőség szerint vonjatok be önkénteseket az építésbe és kialakításba. Az önkéntesség akkor működhet jól, ha a munkát végző átélheti, hogy valóban értékes munkát végez, és tud azonosulni a célokkal, amelyek mentén szerveződtök.

Ne feledjétek hangsúlyozni, hogy itt kezdetben mindenki önkéntes alapon dolgozik. A későbbiekben, a közösségi hely működtetésekor ebből kialakulhatnak pozíciók, állások. Ebben is érvényesülhet majd egyfajta fokozatosság - ahogy elkezdenek megtérülni a tevékenységek, úgy fogtok tudni egyre több munkatársat foglalkoztatni, ezáltal később munkahelyeket is teremtetek.

14

Hogyan toborozzatok önkénteseket?

••Terjesszétek az információt szóban, minél többfelé; ••Intézzetek felhívásokat, készítsetek hirdetéseket online és offline; ••Derítsétek fel a környékbeli közösségeket, keressétek meg és vonjátok be őket; ••Hozzatok létre nyilvános eseményeket, hogy alkalmanként nagyobb számban csatlakozhassanak a munkához és ismerjenek meg titeket.

Készítsetek részletes feladatlistát! Beszéljétek végig a jelentkezőkkel, ki mit vállalna és mit nem. Célszerű még egy szakképzett jelentkezőt is először egyszerű munkára behívni, tesztelni talpraesettségét és elköteleződését.

Ha beválik, rá lehet bízni nehezebb feladatokat is. Ne feledkezzetek meg arról, hogy még a legegyszerűbb tennivalót is a lehető legvilágosabban el kell magyarázni: mit, hogyan, mikorra kellene elvégezni. Az önkéntes munkát irányítani és koordinálni kell, erre érdemes kinevezni közületek olyan valakit, aki alkalmas rá.

Nem szabad elmulasztani az értékelést és a visszajelzést. Ha valaki jól végzi a dolgát, kapjon érte dicséretet. Aki pedig hátráltatja a többieket, annak ezt tudtára kell hozni - ha még ezután sem működik együtt, nincs helye a csapatban. Tartsatok közös ebédeket és szüneteket, beszélgessetek minél többet. Nagyon fontos a motiváció fenntartása minden egyes segítő esetében!

15

MI AZ, HOGY KÖZÖSSÉG? Minden közösséget meghatároz, hogy tagjai elkötelezettek egy bizonyos cél iránt, amivel mindegyikük tud azonosulni. Akkor működik jól, ha tagjai motiváltak és elégedettek. Mindenkinek lehetőséget kell kapnia, hogy beleadhasson a közösbe, hogy részt vehessen a folyamatokban, cserébe a közösség megbecsült tagja lesz.

A belső feszültségeket és súrlódásokat érdemes minden esetben tisztába tenni, oda kell figyelni a csapat “lelki életére”. Mindenkinek legyen lehetősége megosztani az igényeit és érzéseit.

Dobjátok össze, amitek van! Mindenki adjon bele, amit csak tud, legyen az idő, munka, pénz vagy jótanács. A közösségi finanszírozás ugyan még gyerekcipőben jár nálunk, de már találkozhattunk példamutató történetekkel, ahol az összefogás ereje gondoskodott a sikerről.

A teret használó közösségnek különböző rétegei vannak: 1. Szűk mag, akik elkezdik a projektet és vállalják a felelősséget (pl. az alapítók, vezetők) 2. Szakmai csapat / stáb (pl. rendezvényszervezők, kommunikációért felelősök) 3. Üzemeltetésben segítők / résztvevők (pl. karbantartók, takarítók) 4. A közösségi tér állandó felhasználói (pl. bérlők, alkotók) 5. A tér alkalmi felhasználói (pl. programok résztvevői, alkalmi előadók) 6. A látogatók közössége

16

Ezek a rétegek idő elteltével átalakulhatnak, ahogy a közösség összetétele és az igények is. Amikor érik-növekszik a szervezet, mindig megváltoznak az aktuális kihívások. Kulcsfontosságú a belső körökre szentelt figyelem: fel kell ismerni, ha a csapat tagjai motiválatlanok, túlterheltek vagy elégedetlenek, a problémákat mielőbb orvosolni kell. Fontos meghatározni a jogokat, munkaköröket és a felelősségi köröket, akár újra és újra, ha ezt kívánja meg a fejlődés. Világosan és érthetően kommunikáljátok a különböző közösségek számára a tér használatának feltételeit. Ha ezt elmulasztjátok, az konfliktusokhoz, balesetekhez és egyéb kínos helyzetekhez vezethet.

17

IV. A KIALAKÍTÁS

Törekedjetek az újrahasznosításra! Lomizzatok okosan, gyűjtsetek feleslegessé vált anyagokat! Jelezzétek a közvetlen környezetetek felé, hogy szívesen veszitek az adományokat, elfogadtok megunt, útban lévő eszközöket is a kiselejtezett szőnyegtől, bútortól és kávéscsészéktől kezdve a kinőtt játékokon át a festékig vagy a virágföldig.

Szedjétek össze, milyen alapvető igényeitek vannak a térrel kapcsolatban. Az épület sajátosságai mellett a beszerzett, meglévő nyersanyagok adjanak inspirációt a kialakításhoz.

Használjátok a hely alaprajzait, ötleteljetek különböző építészeti megoldásokon, elrendezéseken.

Mérjétek fel, ki mihez ért! Érdemes számba venni a kialakításban résztvevők tapasztalatait és (szak)tudását, és ha van olyasmi, amihez egyáltalán nem értetek, tanácsos szakembert bevonni.

19

Gondolkodjatok akadálymentes, valamint kombinálható, mobil megoldásokban. Ez utóbbi a helyen belüli mozgathatóság és esetleges szállítások-költözések miatt is rendkívül hasznos.

Bármi történhet, gondoljatok arra, hogy nemcsak az eszmét vihetitek magatokkal új helyre, hanem az összes berendezést, eszközt is. Kreatív megoldásaitokkal meghatározzátok a tér atmoszféráját, s részben a közösség identitását is. Bútorlapokból falakat, textilekből és lécekből mobil paravánokat készíthettek.

A ruhák, párnák, pokrócok és takarók segíthetnek hangszigetelni, és még számos hasonló példát lehet felsorolni.

Biztosítani kell a megfelelő munkakörülményeket minden résztvevő számára. Az építkezésnél mindenképpen tartsátok szem előtt az előírásokat és jogszabályokat, ezekről pedig tájékozódjatok időben. Ne feledjétek: közösségetek számára alakítotok ki kényelmes és biztonságos tereket, márpedig ez együtt jár a vonatkozó munkavédelmi szabályok betartásával.

20

FUNKCIÓK Gondoljátok végig, hogy a tér, amiben működni szeretnétek, milyen lehetőségeket kínál.

Vegyétek számba a közösség igényeit. A bevételt hozó funkciókat ajánlott úgy kitalálni, hogy azok megtérülővé, majd önfenntartóvá váljanak.

Kedvcsinálónak összeszedtünk néhány lehetséges funkciót: ••nyilvános közösségi terek (pl. mozi, színház, sport-terem, kiállítótér, workshop, konferenciaterem, tárgyaló, stb.)

••műhelyek ••irodák ••próbatermek ••műtermek ••co-working / közösségi iroda ••vendéglátás ••szálláshelyek ••gyerekszoba ••bolt, üzlet a helyben készített / újrahasznosított tárgyaknak (is) ••információs pult ••közösségi konyha

21

V. A KOMMUNIKÁCIÓ

Kommunikációtokon - a már említett belső kommunikációtokon felül - a külvilággal való mindenfajta kapcsolatotokat értjük.

Ha mindezidáig még nem dőlt volna el, találjátok ki, mi legyen a nevetek. Plusz pont, ha ez ötletesen utal a tevékenységetekre, filozófiátokra.

Alakítsatok ki csatornákat, amelyeken keresztül kapcsolatba tud veletek lépni minden érdeklődő. Legyen e-mail címetek, ahova beérkezhet minden levél, megkeresés, illetve amiről ti képviselitek a helyet. Készítsetek weboldalt és facebook-fiókot (személyt, oldalt vagy csoportot), illetve bármilyen egyéb online fórumot, ahova felteszitek az összes infót magatokról, a filozófiától az esetleges programokig, felhívásoktól a fotókig. Blogot is indíthattok, ahol követni lehet, hogyan haladtok. Egy szó mint száz: használjátok az internet közösségépítő erejét!

Mindezeket a felületeket érdemes egységes arculat alatt összefogni, ez az arculat pedig a névhez hasonlóan lehetőleg árulkodjon arról, amit csináltok, képviseltek. Mind a logótok, mind a megjelenő színek, formák és képek keltesenek rólatok megfelelő benyomást azokban, akik ránéznek.

Gondolkodjatok offline-ban is! Terjedjen a híretek szájról-szájra, suttogjanak és beszéljenek rólatok, és ennek legyetek ti az elindítói: meséljetek mindenkinek a készülő helyről és hogy mit is csináltok.

23

Keressétek meg a helyi sajtót, hogy írjanak rólatok és minél több emberhez eljuthasson a híre, mire is készültök. Kivéve, ha zártkörű vagy ellenzéki klub lesztek. Akkor csináljatok mindent teljes titokban! Érdemes a megnyitást frappáns kampánnyal felvezetni, ennek pedig később is lehet utóélete, folyamatosan is vagy pl. évente is. Szervezzetek művészeti és gerilla-akciókat, minden lehetséges módon keltsétek fel az érdeklődést!

24

MITŐL LESZ VONZÓ EZ AZ EGÉSZ? A közösségi tér lehet többek között: ••hasonló érdeklődésű (pl. művészeti, társadalmi) közegek találkozópontja; ••különböző érdeklődésű csoportok, egyének közös gyűjtőhelye; ••társadalmilag és/vagy szociálisan és/vagy kulturálisan nyitott; ••inkubátorház2 és co-working3; ••kellemes tér, jó hangulatú találkozóhely; ••kényelmesen, jól megközelíthető; ••a közösség igényeire aktívan figyelő és reagáló fórum; ••közös vállalkozás, aminek valamilyen mértékben mindenki részt vesz a finanszírozásában.

2 az inkubációról a IX. fejezetben olvashatsz 3 nyitott közösségi iroda, munkatér

25

VI. MEGNYITÁS ELŐTTI TEENDŐK

JOGI VISZONYOK Kérdezzetek utána, szükség van-e külön lakóközösségi döntésre a tevékenységetek elindításához. Bérház esetében például szükséges lehet az összes lakó hozzájárulása ahhoz, hogy működhessetek.

A hely tervezett funkcióinak megfelelő összes szakhatósági engedélyt meg kell szerezni még a hivatalos megnyitás előtt. Járjatok utána időben, milyen teendők vannak ez ügyben. Az engedélyek típusát és számát is meghatározza a szervezeti formátok és tevékenységi köreitek. Első körben személyesen tájékozódjatok olyanoktól, akik már végigjárták ezt az utat.

A helyi önkormányzat hatósági ügyosztálya ezekben a tárgykörökben ad ki engedélyt: ••tűzvédelem: pl. menekülési útvonalak és kijelzőrendszer kialakításával jár; ••érintésvédelem: az áramforrások biztonságát ellenőrzik; ••munkavédelem: a biztonságos és egészséges munkakörülményekre vonatkozik; ••katasztrófavédelem: megállapítják pl. egy hely maximális befogadóképességét; ••kereskedelmi / vendéglátó tevékenységre vonatkozó engedély.

A bérléssel kapcsolatos megállapodás minden egyes részlete legyen rögzítve a bérleti szerződés szövegében. Kiemelten vonatkozik ez az átalakításra vonatkozó engedélykérésre és a felelősségi körök tisztázására. Nagyon fontos,

27

hogy a szerződést nézze át ingatlanjogász.

Remélhetőleg ő képben lesz mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket tisztázni kell a jövőbeli problémák elkerüléséhez.

Koncepciótok jellegétől függően döntsétek el, van-e egyáltalán szükségetek hivatalos jogi formára (pl. bt., kft., szövetkezet, egyesület, stb.).

Lehet, hogy kezdetben nincs, és csak idővel lesz. Íme a két legfontosabb kérdés, amit ezzel kapcsolatban feltehettek magatoknak: ••Tervezünk bármilyen hivatalos gazdasági és/vagy civil szervezeti tevékenységet?

••Pályáznánk támogatásokra?

Amennyiben úgy döntötök, hogy cégként vagy szervezetként működnétek, mindenképpen konzultáljatok jogi szakemberrel! A bejegyzés és a fenntartás is több-kevesebb pénzbe fog kerülni. Ettől a ponttól kezdve jogi és anyagi felelősséget vesztek a nyakatokba, de új kapuk is megnyílnak (pl. pályázás).

28

ÜZLETI TERV - AZ ÖNFENNTARTÁS PILLÉREI Az önfenntartás és függetlenség biztosításához, az üzemeltetés fedezéséhez elkerülhetetlenül szükség van pénzforrásokra, amit maga a működés is biztosíthat.

Tanácsos, hogy több lábon álljon a vállalkozás.

Ezek idővel, valamint az igények bővülésével, átalakulásával bármikor változhatnak. A kulcsszó: a fenntarthatóság - addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

Nagyon fontos, hogy idejében megtervezzétek, miből is fogjátok fenntartani a helyet, a közösséget. A pénzügyi tervezés során érdemes a jól bevált üzleti terv sémáit követni. Ez először is azt fogja kimutatni, hogy mi a tervezett kiadásaitok és bevételeitek mérlege. Majd azt vizsgálja, hogy napi / heti / havi szinten mekkora bevételt kell megtermelnetek ahhoz, hogy a tervezett mérlegetek létrejöjjön. A leghasznosabb rész a harmadik: az úgynevezett cash-flow azt mutatja meg, hogy a nagy számú kötelezettségeitek - a fizetésektől kezdve a törlesztéseken át a számla- és adó-befizetésekig - időrendben, dátumokhoz kapcsolva hogyan fogják befolyásolni a fizetőképességeteket. Észszerűnek kell lennetek a kiadások és bevételek tervezésénél. Úgy pörgessétek vissza a bevételeket akár a tőkébe, akár az eszköztárba, hogy folytonos legyen a fejlesztés.

29

Néhány példa arra, hogy milyen tevékenység hozhat bevételt: helyiségek bérbe adása: ••rendezvénytermek ••állandó műhelyek, irodák ••co-working munkaállomások ••szálláshely vendéglátás: ••kávézó ••bár ••büfé / étterem ••catering közösségi erőforrások: ••adománygyűjtés (pénzbeni / természetbeni / tárgyi) ••online crowdfunding (online közösségi finanszírozás) ••saját pénznem bevezetése egyéb források: ••programok bevételei (klasszikus jegybevétel / kalapozás) ••helyi, hazai, nemzetközi együttműködő partnerek erőforrásai ••szponzorok bevonása ••pályázatok Ha tehetitek, érdemes bevezetni a közösségi rezsi-hozzájárulást – ez változó, előre meghatározott és kommunikált kisebb összeg.

Tudatosítani kell a közösségetek tagjaival, a programok és foglalkozások látogatóival, 30

hogy a hely, amit működtettek, önfenntartó és emiatt “minden fillér számít”. Ezzel az “extra” támogatással mindenki újabb felelősséget vállal a helyért, sajátjának tekinti: ez a közösség formálásának is eszköze. Eldöntendő kérdés, hogy ez önkéntes alapon, vagy kötelező jelleggel működik-e. A kötelező jellegű hozzájárulásokkal hátrányosabb anyagi helyzetű programok létrejöttét is segíthetitek.

Léteznek alternatív módszerek, melyek pénz használata nélkül szolgálhatják a közösség javát.

A kalákakör / szívességbank / time banking olyan csoportokra utal, melyeknek tagjai az egymásnak végzett munkát saját, belső rendszerben számolják el. A csoport ideális esetben egymáshoz közel lakó/dolgozó emberekből áll, akik szükség esetén tényleg viszonozni tudják a korábban kapott szívességet. Léteznek olyan barter-rendszerek is, amelyek kombinálják a termékeket és szolgáltatásokat, pl. mosógépjavítás egy új pár cipőért cserébe.

A time banking rendszer tagjai listát készítenek képességeikről, (szak)tudásukról és tapasztalataikról, melyeket megosztanának azokkal, akiknek szükségük lehet rá. Mindenki tudása egyenrangú – egy óra munka minden esetben egy időkreditet ér. Mindenki egyaránt felajánl és elfogad segítséget, hogy időkrediteket keressen és költhessen. Minden megkeresett és elköltött időkreditről feljegyzés készül, ideális esetben közös online adatbázisban. A legjobb, ha mindenki aktívan költi a megkeresett időkreditjeit, s ezáltal lehetőséget ad másnak a segítségnyújtásra és kibontakozásra, aki így hasznosnak és szükségesnek érezheti magát.

31

VII. A NYITOGATÁS ÉS AMI UTÁNA JÖN

Bár a nyitással nem feltétlenül zárul le az építés és a kialakítás szakasza, az biztos, hogy egészen újfajta feladatok következnek. Két lényeges dolog forog kockán: meg kell tartani az eddigi eredményeket, illetve biztosítani kell a lehetőséget a fejlődésre. Alkalmazkodnotok kell tudni a más jellegű munkavégzéshez.

A többlépcsős nyitás - mi nyitogatásnak neveztük el - révén ügyes ütemezéssel, fokozatosan vezethetitek be a tevékenységeiteket, miközben párhuzamosan dolgozhattok a további szükséges körülmények megteremtésén. Kinyithatjátok a helyiségek egy részét a közönségnek, míg a „takarásban” tovább építkeztek. S ahogy újabb és újabb közösségeket vontok be, úgy alakíthatjátok egyre tovább a tereiteket. Ezt a fokozatosságot a sikerről-sikerre haladás szabályozza. Először működjetek kicsiben, de biztosan, majd csak ez után forgassátok vissza következetesen a bevételeket a fejlesztésbe.

Az egyik legfontosabb teendőtök a rendszeres munkavégzés megszervezése. A nyitás után - a korábbi munkálatok egyéni időbeosztásától különbözően - ki kell alakítanotok az állandó munkarendet. Be kell osztanotok, ki / mikor / milyen munkaterületen / milyen munkát végez.

Nyitott óráitokban mindig legyen valaki a csapatból - mi ügyelőnek hívjuk -, aki jelen van, kompetens, és minden lényeges információ és felhatalmazás birtokában döntéseket hozhat.

Ha ekkorra már cégként / szervezetként működtök, adminisztrációs és jogszabályi kötelezettségeitek lesznek, ezeket pedig nem lehet félvállról venni. Bármikor ellenőrizhetnek, s ha valami nem stimmel, megbüntethetnek.

33

VIII. A PROGRAMOK

Nem elég megnyitni, párhuzamosan már jó előre készülni kell, milyen szolgáltatásokat, programokat fogtok kínálni az elkövetkező hónapokban. A programok célja a közösségépítés és a közösség megszólítása. Legyen fontos az üzenet, amit a programok hordoznak és közvetítenek, de az is, hogy valami módon kifizetődjenek.

Lehet befogadó intézményként is működni ekkor nem ti határozzátok meg, mi legyen a program, nem ti szervezitek, ti csak tisztában vagytok azzal, mire alkalmas és nem alkalmas a helyszín. Ilyenkor érdemes létrehozni valamilyen rendszert a programok válogatására és lebonyolítására, valamint annak eldöntésére, hogy milyen mértékben lesztek bevonva, illetve hogy a téren kívül milyen további segítséggel szolgáltok a programoknak. Természetesen lehetséges, hogy ti szervezzetek minden eseményt, de kombinálni is lehet ezt a két módszert. Fontos, hogy tisztázzátok a feltételeket: ki vállalja a pénzügyi és egyéb felelősséget? A félreértések elkerülése végett érdemes mindenről írásban megegyezni a szervezett 35

programokkal kapcsolatban. Mindig minden tőletek telhetőt tegyetek meg a zökkenőmentes lebonyolítások érdekében!

Az alábbi programtípusokat szedtük össze kedvcsinálónak: ••Élő előadóművészetek (pl. színház, tánc, performansz) ••Irodalom (pl. felolvasóest, könyvbemutató, slam poetry) ••Vizuális művészet (pl. kiállítás, mozgókép, vetítések, rajz-szakkör, vizuális workshop, megnyitó, finisszázs, kapcsolódó programok) ••Zenei programok (pl. koncert, parti, DJ) ••Közösség, közélet, kultúra (pl. állatbarát esemény, beszélgetés, családi program, csere, (bolha)piac, séta, sport, tudomány, utazás) ••Társadalmi jellegű programok (jótékonysági gyűjtés, konferenciák, szociálisháló-építés) ••Workshopok, műhelyek, meetupok ••Összművészeti programok (pl. tematikus nap, fesztivál) ••Gasztro (közösségi reggeli, catering)

36

37

IX. KOMOLYABB PÁLYÁK HALADÓKNAK

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS – ÉRZÉKENYÍTÉS A társadalmi felelősségvállalást általában véve azért tartjuk fontosnak, mert számos elhanyagolt társadalmi csoport van, ezek pedig általában nincsenek megszólítva, párbeszédekbe bevonva. Az ilyen irányú változtatás, előrelépés a szűkebb-tágabb környezet egészére nézve, de globális szempontból is fontos és szükséges. Nem luxus, sőt – valódi minőségi változás ígéretét hordozza magában.

Az első lépés, hogy feltérképezzétek a településeteken, azon belül is a közvetlen környezetetekben fennálló szociális helyzetet, felmérjétek a jelentkező igényeket. Ha érzékenyek vagytok a társadalmi problémákra, akkor segíthettek megoldásokat keresni és találni, így aktívan részt vehettek a társadalom életének jobbításában.

39

Találjátok meg azt az egy-két témát / csoportot, ami legközelebb áll hozzátok, ezeket emeljétek ki és vonjátok be mindennapjaitokba: ••gyűjtsetek adományokat és gondoskodjatok azok célzott elosztásáról; ••támogassátok jótékonysági programok szervezését és befogadását; ••ha vannak, beszéljetek a közelben működő civil szervezetekkel, csoportokkal, működjetek együtt velük; ••szükség esetén vonjatok be szociális munkásokat, kérjetek tanácsot tőlük; ••szervezzetek beszélgetéseket, csoportos foglalkozásokat, kerekasztalokat, konferenciákat az általatok kiemelt témákban.

Ha nem ti szervezitek, vonjatok be olyanokat, akik szívesen foglalkoznak ilyesmivel, és olyan hátrányos helyzetűeket is, akik szereplői e történeteknek.

40

INKUBÁCIÓ, KATALIZÁTORTEVÉKENYSÉG Az inkubáció lényege, hogy valamiről, ami kezdetben életképtelen, addig gondoskodunk, amíg önálló működésre képes nem lesz. Ez extra energiát és erőforrást igényel. Az inkubáció olyan háttér-infrastruktúra kialakításában és biztosításában ölt formát, amely független művészek, szabadbúszó kreatívok és civil kezdeményezések számára szolgálhat kikeltetőként. Azáltal, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat közvetítitek, elérhetőbbé teszitek a tágabb közösség számára. A hosszú távon fenntartható, előnyös és megfizethető feltételekkel kisebbségbe szorult, egzisztenciálisan veszélyeztetett közösségeknek is teret lehet biztosítani. Inkubációs tevékenységetekkel nemcsak más közösségeket ösztönözhettek a veletek való együttműködésre, hanem ti magatok is kedvet kaphattok új vagy félretett ötleteitek megvalósításához.

A katalizátor-tevékenységet végző intézménynek az a célja, hogy egy helyre gyűjtsön különféle szubkultúrákat, különböző művészeti ágak képviselőit, avagy társadalmi szerveződéseket, így különleges találkozások létrejöttében játsszon szerepet. A cél, hogy minél több kreatív (ki)használhassa a helyszínen összpontosuló figyelmet, a rácsatlakozó közösségi hálót. Ezek a találkozások gyakran termékenyek, a szubkultúrák újabb és újabb kombinációi pedig a kultúra egészét tágítják. A katalizátor gondoskodik arról, hogy az “egész” végül több lesz, mint részei összessége.

41

X. ÉS MOST MAGUNKRÓL

Magyarországon a rendszerváltás előtt az állam, illetve az önkormányzatok hozták létre és finanszírozták a művelődési központokat, gyakran politikai szájízüknek megfelelően. E házak később, a rendszerváltás után jellemzően forráshiányos, idejétmúlt, poros intézményekké váltak, csekély aktivitással. A ’90-es éveknek az állami kultúrafinanszírozás területén is érezhető optimizmusa Magyarországon 2010 környékére szertefoszlott. Az utóbbi években az aktuális pártpolitika ismét egyre dominánsabban rátelepszik a kultúraszervezésre. A progresszív kultúra számos fontos szereplője vérzett el azon, hogy állami / önkormányzati támogatásokból, az ő ingatlanjaikban működtek – a mindenkori politikai széljárásnak kiszolgáltatottan. Igény támadt tehát arra, hogy alulról szerveződő, független, önmagukat fenntartani képes helyek szülessenek.

Amikor a Müszit 2012-ben elkezdtük felépíteni a Blaha Lujza téri Corvin Áruház 3. emeletén, egyfelől saját alkotói szükségleteinknek szerettünk volna eleget tenni, másfelől számot vetettünk az általánosan mutatkozó politikai-társadalmi átalakulásokkal és a helyi közösségek igényeivel is. Olyan intézményi formát képzeltünk el, mely teret ad a különféle igényeknek, szabad alkotásra bátorít, s melyet tagjai saját ízlésük szerint formálhatnak és alakíthatnak.

Civil szerveződésként, állami és önkormányzati támogatások nélkül vágtunk bele, hogy létrehozzuk a Müszit: egy olyan befogadó intézményt, ahol kreatív ötletével bárkiből programszervező válhat; ahol lehet színházat 43

csinálni, táncolni, filmet nézni, kiállítást rendezni, ping-pongozni, csocsózni, ahol vannak gyerekprogramok, koncertek, vitafórumok.

Ahol nem a profithajhászás vagy a hatalomhoz való viszony számít, hanem a szabad együttlét.

Hogyan is működik a Müszi? A szervezettség és az anarchia organikus egyensúlyában. A kezdeti anarchisztikus lendület után éreztük, továbblépésre van szükség ahhoz, hogy a hely működését fenntarthatóvá tegyük és a befogadott művészeti, társadalmi csoportok, alkotóközösségek sokszínűségét megőrizhessük. Olyan szabályrendszer kialakítását határoztuk el, amelynek használatával a közösség jólétét az önfenntartás hatékonyabb eszközeivel tudjuk biztosítani, hogy mindenki egymást tisztelve és segítve járulhasson hozzá a folyamatosan alakuló tér fennmaradásához és fejlődéséhez. Álmunk egy olyan városon belüli független, biztonságos sziget, amely valóban odafigyel a legalapvetőbb emberi jogok tiszteletben tartására. A Müszinek saját “valutája” van, olyan kuponrendszer, amely a közösségen belül előállított termékek és szolgáltatások közvetlen cseréjét is támogatja.

A társadalmi vállalkozás üzemeltetése során a bevételt termelő tevékenységek (bérlői közösség, programszervezés, vendéglátás, stb.) a non-profit, társadalmi célok megvalósításának gazdasági alapjává válhatnak. A Müsziben így ér össze a közösség belső, önfinanszírozó, önszerveződő, organikus struktúrája a társadalmi felelősségvállalással.

44

A Müszi az elfogadás, a befogadás, a szólásszabadság és a másik ember tiszteletének elvei alapján működik. Minden felnőtt, gyerek, állat és növény szívesen látott vendég. A másság és a másként gondolkodás magától értetődő, a vita és az egyéni gondolat természetes.

Az eldobott, használaton kívüli tárgyakat, bútorokat, növényeket, jegyzékből törölt utcaneveket befogadjuk és a hely részeivé tes�szük. Reméljük, hogy azzal a szociális és fizikai rendszerrel, amelyet létrehoztunk, példaként szolgálhatunk itthon és szerte a világon.

Kezdeményezésünk, melyet a szűkebb lokális, a budapesti, az országos, sőt a globális kulturális piacon is képviselünk, nem kivonulás a társadalomból. Nem valami ellenében hoztuk létre. Inkább olyan modellt kívánunk nyújtani, ami egy alternatív társadalmi létforma lehetőségére mutat rá, amit lehet komolyan is venni, de ami nem teher, hanem sokkal inkább derűs kaland. A Müszi szerves része a helyi város�szövetnek, ám egyben mobil is: olyan működő értékrend és rendszer, amelyet bármikor, bárhova magunkkal vihetünk.

45

JEGYZETEK

Köszönetet mondunk a Müszi eddigi, jelenlegi és leendő munkatársainak, önkénteseinek és közösségének. Nélkülük ez a kézikönyv sem születhetett volna meg.

COMM | UNITY | SPACE Hogyan hozzunk létre közösségi teret?

Szerkesztette: Molnár Fábián Segédszerkesztők: Bársony Júlia, Berecz Zsuzsa, Irimiás Olga, Salamon Júlia Borító, tördelés, grafika: Rónai Péter Illusztrációk: Kovai Anna Fruzsina Kiadja a Nyitott Ajtók Közhasznú Egyesület A kézikönyv a MÜSZI gondozásában készült.

Tartalomért felel: Bársony Júlia, Művelődési Szint Kft. | http://muszi.org | info@muszi.org Megjelent kétezer példányban, magyar és angol nyelven.

Budapest, 2016 ISBN 978-963-12-4753-4 A kiadvány a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával jött létre.

2016