Issuu on Google+


Fenyvesi Csaba A védőügyvéd A könyv általános részében mélyrehatóan elemzi a védői jogállás alkotmányos és alapelvi kötődéseit, áttekinti annak jogtörténeti fejlődését, jogszociológiai aspektusát, bemutatja nemzetközi vetületeit. A különös részben, a büntetőeljárás négy fő (nyomozásirendőrségi, közbenső-ügyészségi, tárgyalási-bírósági, büntetés-végrehajtási) szakaszában többféle - köztük kriminalisztikai - nézőpontból is vizsgálja a védői kötelezettségek és jogosítványok, a védővel kapcsolatos intézmények ("fegyverek egyenlősége", hatékonyság, kényszerintézkedések, kirendelés, védirat, védőügyvéd, védszakértő, stb.) szabályozását, gyakorlatban való megjelenését. A könyv egyaránt hasznosítható a jogelmélet (kutatók, oktatók), a jogalkotás (kodifikátorok), a jogi oktatás (joghallgatók) és a jogalkalmazás számára is. Joggal tarthat számot érdeklődésre nemcsak a "védőügyvédek", hanem a büntetőeljárásban tevékenykedő jogalkalmazók (nyomozók, ügyészek, bírák, bv. alkalmazottak) körében is. Forrás:http://www.dialog-kiado.hu/index.php?page=kiadvany_reszletes&kid=89

A védőhöz való jog olyan garanciális alapjog, amely biztosítja, hogy a büntetőeljárás alá vont személy jogai indokolatlanul ne szenvedjenek sérelmet, azokat a feltétlenül szükséges mértéknél ne korlátozzák jobban. Fenyvesi Csaba a védő jogállását vizsgálja könyvében, és ennek során úgy foglal állást, hogy a védőügyvéd a büntetőeljárás önálló jogállású résztvevője, akinek a jogai nem a terhelt származékos jogai, hanem kizárólag a törvényből erednek. A szerző vizsgálódásának célja, hogy a jelenleg hatályos és a 2003. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvényt összevesse a jogállam, illetve az alkotmányos büntetőjog követelményeivel, a büntetőeljárás alapelveivel, a nemzetközi gyakorlatban kialakult alapokkal és az európai jogharmonizáció követelményeivel. A szerző a vizsgálat során kialakult kritikai észrevételeit is megfogalmazza, rávilágít a problematikus területekre, amelyekre vonatkozóan megoldási javaslatokkal is szolgál.


A szerző vizsgálódásának célja, hogy a jelenleg hatályos és a 2003. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvényt összevesse a jogállam, illetve az alkotmányos büntetőjog követelményeivel, a büntetőeljárás alapelveivel, a nemzetközi gyakorlatban kialakult alapokkal és az európai jogharmonizáció követelményeivel. A szerző a vizsgálat során kialakult kritikai észrevételeit is megfogalmazza, rávilágít a problematikus területekre, amelyekre vonatkozóan megoldási javaslatokkal is szolgál. Elsőként arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, amely az alkotmánybeli terminológia („büntetőeljárás alá vont személy”) és a büntetőeljárási törvény szóhasználata („terhelt”) között áll fenn. Az alkotmány tehát tágabban határozza meg a védelemhez való jog alanyát, mint a büntetőeljárási törvény, ezért szükséges ezek összhangba hozatala. A szerző sorra veszi a védőügyvédnek a büntetőeljárás alapelveihez való viszonyát, melynek során szembesíti az olvasót azzal, hogy a büntetőeljárás alapelvi követelményei és a gyakorlat/valóság között eltérés van. A büntetőeljárás alapelve például az anyanyelv használatának joga. A gyakorlatban azonban az állam nem fizeti meg az ezzel járó többletköltségeket (tárgyaláson kívüli tolmácsdíj, iratok fordítási díja), így ez csupán hangzatos alapelv, amely a gyakorlatban nem érvényesül. Ezt követően a védői jogállás rövid jogtörténeti áttekintését adja, majd röviden bemutatja az Európa Tanácsnak a védővel kapcsolatos ajánlásait, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának ez irányú gyakorlatát. A könyvnek része egy összefoglalás a szerző által folytatott empirikus kutatás eredményeiről. Az egyrészt bírósági ügyiratok tanulmányozásából, másrészt kérdőíves felmérésből álló kutatás célja a védői jogok és kötelezettségek gyakorlati alkalmazásának áttekintése volt. Ennek során kiderült, hogy csak az ügyek hozzávetőlegesen egyharmadában vesz részt védő az eljárásban, s azoknak is kétharmada kirendelt védő. Az empirikus vizsgálatok rámutatnak arra is, hogy az előkészítő, nyomozási szakaszban annak ellenére alacsony a védői részvétel, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az ott öszszegyűjtött információk jelentősen meghatározzák a büntetőeljárás kimenetelét. Fenyvesi Csaba különös figyelmet fordít az állam által biztosított kirendelt védő intézményére, élesen bírálva az ezzel kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Azonban nem csupán a kirendelt védővel kapcsolatos anomáliákra (az állam nem fizeti meg az előzetes letartóztatásban lévő terhelttel való kapcsolattartás vagy a nyomozati szakaszban keletkezett iratok beszerzésének költségeit stb.) hívja fel az olvasó figyelmét, hanem nemzetközi kitekintés segítségével igyekszik megmutatni azokat az utakat, amelyeken haladva el lehetne érni, hogy kirendelt védő esetén is biztosított legyen a hatékony védelem. forrás: http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/02-3-24.pdf


Tartalom: ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. fejezet A védő alkotmányos és alapelvi vonatkozásai 23 1.1. A védő és tevékenységének alkotmányos megalapozottsága 25 1.2. A védő kötődései a büntetőeljárás főbb alapelveihez 27 1.2.1. Az ártatlanság vélelméhez 27 1.2.2. A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosításához 34 1.2.3. A tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékeléséhez 36 1.2.4. A védelemhez 43 1.2.5. A jogorvoslati jogosultsághoz 45 1.2.6. Az eljárási feladatok megoszlásához 46 1.2.7. A közvetlenséghez 49 1.2.8. A tárgyalás nyilvánosságához 51 1.2.9. A szóbeliséghez 52 1.2.10. Az anyanyelv használatához 53 1.2.11. A hivatalbólisághoz 54 1.2.12. Alapelvi sommázat 56 2. fejezet A védői jogállás jogtörténeti áttekintése 73 2.1. A védő a tradícionális és a modern jogban 75 2.1.1. A védő a tradicionális jogban (1896-ig) 75 2.2. A védő a modern jogban (1896-tól napjainkig) 77 2.2.1. A védő az 1896. évi XXXIII. törvényben 77 2.2.2. A védő az 1951. III. törvényben 83 2.2.3. A védő az 1962. 8. törvényerejű rendeletben 85 2.2.4. A védő az 1973. I. törvényben 87 2.2.5. A védő az 1998. XIX. törvényben 89 3. fejezet A védői jogállás nemzetközi vetületei 91 3.1. A védő a nemzetközi dokumentumokban 93 3.2. A védő az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak tükrében 99 4. fejezet A védői jogállás jogszociológiai aspektusból 115 4.1. A védői jogállás - empirikus vizsgálat tükrében 117 4.1.1. Ügyiratok vizsgálata: 117 4.1.2. Kérdőívek összegzése: 118 4.1.3. Kutatási összefoglaló adatok, táblázatok 133 5. fejezet A védői hivatás, jogállás alapvonásai 141 5.1. A védő funkciói 143 5.2. A védő eljárásjogi helyzetéről - álláspontok 144 5.3. A védői jogállás keletkezése és megszűnése 146 5.3.1. A védői jogállás keletkezése 146 5.3.2. A védői jogállás megszűnése 153 5.4. A hivatásos és a laikus védő 155 5.5. A védő és az ügyvéd 156 5.6. A kötelező és a fakultatív védő 158 5.7. A kirendelt védői intézménnyel kapcsolatos problémák 161


Különös RÉSZ 6. fejezet A védő a nyomozásban 177 6.1. Jelenlét 179 6.2. Terhelttel való érintkezés 186 6.3. Iratmegtekintés (ügymegismerés) 193 6.4. Másolatkérés iratokról 199 6.5. Észrevételek, indítványok, felvilágosításkérés, kérdezés 207 6.6. Jogorvoslatok 210 6.7. A védői adatgyűjtés (védői "nyomozás") 212 6.8. A védő és a titkos adatgyűjtés 220 7. fejezet A védő a közbenső eljárásban 233 7.1. A védő a nyomozás befejezését követő ügyészi tevékenység során 235 7.2. A védő a tárgyalás előkészítése során 238 7.3. A védő a közbenső eljárásban - nemzetközi kitekintésben 239 8. fejezet A védő a tárgyaláson 249 8.1. A védői jogok az elsőfokú tárgyaláson 251 8.2. A védői kötelezettségek 272 8.2.1. A védő titoktartása 273 8.2.2. A védő igazmondása 279 8.2.3. A tárgyalás rendjének tiszteletben tartása 282 8.2.4. A védő sajtóval kapcsolatos kötelezettségei 285 8.2.5. A védői etikából származó egyéb kötelezettségek (különös tekintettel az EK egységes ügyvédi kódexére) 287 8.3. A védővel szemben alkalmazható szankciók és esetei 293 8.3.1. A védővel szembeni hatósági szankciók (figyelmeztetés, rendbírság, okozott költség megtérítése) 293 8.3.2. Az ügyvédi kamarai felelősségre vonás 296 8.3.3. A védőügyvéd büntetőjogi felelőssége 300 9. fejezet A védő a perorvoslati eljárásban 309 9.1. A védő a fellebbezési eljárásban 311 9.2. A védő a rendkívüli perorvoslatokban 322 10. fejezet A védő a külön és a különleges eljárásokban 331 10.1. A védő a külön eljárásokban 333 10.1.1. A védő a fiatalkorúak elleni eljárásban 333 10.1.2. A védő a katonai eljárásban 339 10.1.3. A védő a magánvádas eljárásban 341 10.1.4. A védő a bíróság elé állításnál 343 10.1.5. A védő a tárgyalásmellőzéses eljárásban 345 10.1.6. A védő a tárgyalásról lemondás során 348 10.1.7. A védő a távollevő terhelt elleni eljárásban 351 10.2. A védő a különleges eljárásokban 353 10.2.1. A védő az előzetes letartóztatás elrendelésével és hosszabbításával kapcsolatos eljárásban 353 10.2.2. A védő az egyéb különleges eljárásokban 362 11. fejezet A védő a büntetés-végrehajtásban 377 12. fejezet ÖSSZEGZÉS 391 Summary 419 Melléklet 449 Irodalomjegyzék 453 Jogszabályok 471 Név- és tárgymutató 477


Fcs book4