Page 1

AZ ORSZ. M. KIR.

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE 1934-1936


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE 1934-1936. SZERKESZTETTE

HELBING FERENC IGAZGATÓ

BUDAPEST 1936


T

A

R

T

A

L

O

M

A művészeti oktatás mai sorsa. írta: Helbing Ferenc igazgató Adatok az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola 1934/35. és 1935/36. tanéveinek történetéhez. írta: dr. Kovács János titkár Szemelvények az Iparművészeti Iskola szakosztályainak munkáiból Az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola személyzete az 1934/35—1935/36. iskolai években Az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola tanítványainak névsora az 1934/35és 1935/36. tanévekben Az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola igazgatói, tisztviselői, tanárai, tanársegédei, szaktanítói, szakoktatói, művezetői és altisztjei 1880-tól 1936-ig.. Órarendek Statisztikai táblázatok

Oldal

5

8 21 41 43

45 48 50


A MŰVÉSZETI OKTATÁS MAI SORSA.

A gazdasági, politikai és szociális viszonyok világszerte érezhetően megváltoztak s az élet minden terén bizonyos átalakulásokat idéztek elő és lényeges újításokat tettek szükségessé. Természetesen a művészeti kultúra sem vonhatta ki magát az újítások alól: az is átalakulóban van. A művészet ma már nem gyakorolja azt a régi értelemben vett varázserőt a közönségre, mint azelőtt. Sőt bizonyos közöny, idegenkedés és bizalmatlanság észlelhető iránta, ami nemcsak az általános gazdasági viszonyok romlásának tudható be, hanem nagyrészt az utóbbi években folyton változó művészeti irányok különleges kísérletezéseinek is, amelyek időtálló értéket egyáltalán nem tudtak kitermelni. Hozzájárult azonkívül a mérhetetlen elszegényedés is, minek folytán a művészpártolás az utolsó helyre került. A művészetről tudjuk, hogy csak úgy fejlődhetik, ha az anyagi alap, a jólét is megvan hozzá. A művészet olyan, mint az orchidea: gyönyörű díszvirág, amely azonban csak más organizmusból táplálkozik és gazdag talajon tenyészik s ha ez az életfeltétele nincsen meg, inkább elpusztul. A művészet eme sorsváltozása mindenütt észlelhető. A képzőművészet mint öncél — a jelek szerint — túlélte magát. A l'art pour l'art ma már nem időszerű. A konstrukcióból és a tárgyiasságból kiinduló modern stílus előre meghatározza a művészeti tárgyak rendeltetését, helyét és megjelenési formáját s ezzel a művészet alkalmazott művészetté válik. A jövő művészete tehát csak alkalmazkodó, vagyis alkalmazott művészetként biztosíthatja létét. Ha szorosan vesszük, ez a régi időkben is mindig így volt. A nagy lendületet jelentő korszakokban minden műtárgynak megvolt a maga rendeltetése: mind „valahová" készült. A középkor a templomok, a renaissance a paloták művészileg gazdag kiképzéséről gondoskodott, amikbe a műalkotások harmonikusan illeszkedtek bele, a helyhez és a rendeltetéshez simulva.

Csak a XIX. században kezdték az össze nem illő műtárgyakat felhalmozni, a lakásokat és középületeket azokkal a zsúfoltságig megtölteni. A még ma is dívó öncélú staffeleifestés is ennek köszönhette életét. A modern ízlés viszont kizárja mindenütt ezt a túlzsúfoltságot és csak kevés — hogy úgy mondjam — „belekomponált", az egész egységbe szervesen beleillő műtárgynak ad helyet. Ez a tény évtizedekre kijelöli a művészet útját, helyét és célját, ami viszont magával hozza a művészeti oktatás átalakításának szükségességét is. A művészeti oktatás eddig leginkább kétirányú volt, úgymint képzőművészeti oktatás és iparművészeti oktatás. E két oktatási módszer tanmenete és szelleme teljesen eltért egymástól és két iskolatípust eredményezett. Az iparművészeti oktatás legfőbb jellege a megkötöttség, az alkalmazás az adott reális feladatokhoz, amelyeknek alá kell rendelni minden más, egyéni szempontot, épp úgy, mint az anyagot és a szerkezetet. Az iparművészeti oktatás célja oly munkaerők nevelése, akik az életben szükséges és a kultúrember által igényelt használati és dísztárgyak előállítását végzik; ezeknek a célszerűségi alakon kívül művészi formát is adnak s ezzel képesek kielégíteni úgy az esztétikai, mint a gyakorlati kívánalmakat. Munkájuk szorosan összefügg az élet követelményeivel. Tudásuknak nemcsak művészi irányúnak, hanem mesterségbelinek is kell lennie, még pedig olyan alapossággal, ami képessé teszi őket a különböző anyagok stílusos megmunkálására és formálására. Ezek oly feltételek, amelyek nagy fegyelmezettséget, önuralmat és gyakorlati gondolkodást kívánnak s az anyagoknak szinte áhítatos tiszteletét. A képzőművészeti oktatásnál viszont semmiféle korlátozás vagy megkötöttség nem áll fenn. A természeti tanulmányokon kívül a képzőművész tisztán csak a saját képzeletét és érzésvilágát követheti minden gátlás nélkül. Munkájával nem szolgál bizonyos előre meghatározott rendeltetést, hanem a szem-


lélőre, vagy jobban mondva a vásárlóra bízza művének felhasználását. Ebből adódik a két különböző nevelési rendszer alapelve, amely abban tér el egymástól, hogy míg az iparművészet a leghatározottabban hangsúlyozza a céltudatos és előre meghatározott, mesterségi kivitelen alapuló munkálkodást, a képzőművészetben ennek semmi jelentősége nincsen. A két különböző rendszer eltérőségével és értékével külföldön már teljesen tisztában vannak és sok helyen megtörtént ennek kiegyenlítése, illetve egységesítése. Jellemzésül csak a berlini Képzőművészeti Akadémia esetét akarom felhozni: A porosz kormány — már néhány évvel ezelőtt — a megváltozott anyagi viszonyok és a művészeti felfogások változása folytán egy mélyrenyúló reformot vitt keresztül a művészeti oktatás terén. Az általános elszegényedés következtében ugyanis a képzőművészet már nem nyújtott biztos megélhetési lehetőséget, ennélfogva a berlini Képzőművészeti Akadémia látogatóinak száma állandóan csökkent. Ebből kifolyólag az a felfogás alakult ki, hogy a művészeti oktatást a megváltozott életfeltételeknek megfelelően más alapra kellene fektetni s egy általános, a mai kor kívánalmaihoz alkalmazott egységes művészeti nevelési rendszert kellene létesíteni, amelynek lényegét a mesterségbeli kiképzés és tudás képezné. Ennek az új nevelési rendszernek alapja tehát a mesterségbeli tudás elsajátítása, amelynek birtokában még a kevésbbé tehetséges növendékek is képesek lesznek majd arra, hogy az életben megélhetésüket megtalálhassák, ellentétben azokkal, akik tisztán csak képzőművészeti nevelésben részesülnek és akik — ha nem kimondott zsenikről van szó — csak a művészeti proletariátust szaporítják. Az általános vélemény Poroszországban az volt, hogy egy-két csúcstehetség miatt nem lehet a régi akadémikus rendszert fenntartani, mert az igazi tehetség úgyis előretör és megtalálja a maga útját bármily irányú érvényesüléshez a mesterségbeli kiképzés után is, mint ahogyan a művészet legfényesebb koraiban is történt. Ez elgondolásban tehát az döntött, hogyha az átlagból nem lesz is művész, mégis megélhet még a megtanult mesterségből s így nem válik majd terhére sem az államnak, sem a társadalomnak. Ez a reform tehát ott künn megvalósult, még pedig úgy, hogy a berlini akadémián

mint egységes művészeti oktatási rendszert az iparművészeti tanműhelyi oktatást vezették be, vagyis tulajdonképen iparművészeti skola lett a képzőművészeti akadémiából! Igazgatója pedig Bruno Paul, az ismert iparművész mester lett, aki ma is vezeti az intézetet az alkalmazott művészet elvei alapján. Ezzel a berlini példával csak rá akartam mutatni arra, hogy a megváltozott viszonyok felismerése mit tett szükségessé ez esetben, nevezetesen: a művészeti oktatás gyakorlatibb alapra való helyezését. Tudom, hogy sokan vannak, akik ezt az elgondolást nem helyeselik, mert még mindig abban a régi eszmekörben élnek, mely szerint az iparművészet alacsonyabb foka a művészetnek, mint a képzőművészet és éles határvonalat szeretnének húzni a kettő közé. Szerintük a képzőművészet — mert öncélú — arisztokratikus művészet és „nem keveredik abba a praktikum plebejus képzete", mert ha bármihez alkalmazkodnék, akkor „elveszti magas szellemi rangját és idegen célok cselédjévé válik"! Eszerint tehát a hitvilág szakrális művészete is — amely kifejezetten alkalmazott művészet, mert határozott és előre megállapított célt szolgál — alacsonyabbrendű művészet volna, pedig köztudomású, hogy éppen az egyház szolgálatában teremtődtek a legmagasztosabb műalkotások a legmagasabban szárnyaló lelkiségig. Ez az egyoldalú felfogás ma azonban már nem helytálló, mert az élet mást hoz létre. Hermann Muthesius írja egyik helyen: „ . . . é s végre egyszer már le kell győzni azt az előítéletet, hogy az úgynevezett szabadművészetet (freie Kunst) magasabban taksáljuk az úgynevezett alkalmazott művészetnél (angewandte Kunst), amikor minden művész tudja és érzi, hogy ilyen rangkülönbség abszurdum, mert csak jó művészet van (gute Kunst) és rossz művészet (schlechte Kunst) és közömbös, hogy milyen eszközökkel és milyen alakban jut az kifejezésre." Amikor a művészeti oktatás reformjával a művészeti kiképzés mellett a mesterségbeli, műhelyszerű kiképzést is bevezetik, akkor tulajdonképpen csak bővítik a tananyagot és az egész művészeti nevelést megbízhatóbb bázisra helyezik. Még senkinek sem ártott meg, ha valami mesterséget tanult. Munkácsynak sem, aki asztalos volt; Fadrusznak sem, aki lakatos volt. És hogy külföldit is említsek, ott van Renoir, aki a porcellánfestést megtanulta és


Menzel, aki litográfus volt stb., stb. Egyik sem lett kisebb művész azáltal, hogy előbb egy mesterséget tanult meg. Az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskolában eddig is nagy súlyt fektettünk a műhelyszerű kiképzésre, amit most — a mai szükségszerű viszonyokhoz alkalmazva — még fokozni kell, amikor kizárólag a gyakorlati élet számára neveljük növendékeinket, hogy az életben bármily körülmények között megállhassák helyüket. Bizonyos, hogy csak az a művész tud kivitelre alkalmas, jó tervet készíteni, aki teljesen tisztában van a munka mesterségbeli részével és aki az anyag által követelt lehetőségeket is ismeri, még abban az esetben is, ha nem ő maga a kivitelező. De amilyen fontos az így reformált tantervben a mesterségbeli kiképzés, éppen olyan fontos a művészeti kiképzés is. E kettő kell, hogy kiegészítse egymást, mert egymás nélkül — hiányosak. Tehát együttesen és párhuzamosan kell haladniok. Az ilyen módon kiképzett növendékek úgy technikai, mint művészeti téren is meg fogják állni a helyet, amennyiben művészi tehetséggel bírnak. A kevésbbé tehetséges pedig legalább a mesterségbeli részen, mint kivitelező fog boldogulni, ahol — az elvégzett művészi tanulmányok folytán — több érzéssel és megértéssel fog bírni a tervező szándékaival szemben, mint a közönséges mesterember. A mesterségbeli kiképzés hangsúlyozása alatt nem is azt kell érteni, mintha azt előbbre helyeznénk a művészeti kiképzésnél, mert oly munka, amely csak technikailag — ha mindjárt virtuozitással is — van megcsinálva,

de szellemi, lelki tulajdonsága nincsen — még nem művészet. Hogy azzá váljék, kell, hogy abban a forma, a tartalom, vagyis a szellemi rész is érvényre jusson. Aki csak mesterségszerűen jó munkát végez, az lehet jó műiparos, de még nem iparművész, bár a mesterségbeli tudás az iparművészetnek nélkülözhetetlen alapja, feltétele, de még fontosabb a művészeti tehetség, amely a teremtő erőt jelenti. A technikai és művészeti kiképzés különös fontossággal bír a gazdasági termelésnél is. Kétségtelen, hogy gazdasági jövőnk azon múlik, hogy oly ipari és művészeti cikkeket készíthessünk, aminőket mások kevésbbé jól tudnak előállítani. Ez viszont a művészeti tehetségek helyes irányú kiképzésétől függ elsősorban. Ennél a kiképzésnél a gyakorlati oktatás vonaláról letérni nem szabad. A technikai eljárásokban való elmélyedés s a jó alkotások tanulmányozása fejleszti ki azokat a tulajdonságokat, amelyek az iparművészeti nevelésnél nélkülözhetetlenek. Tehát a művészet

karöltve a mesterséggel

jelenti a modern oktatási elgondolás ideálját. S az az iskola fogja legjobban megközelíteni ezt az ideált, amely minél többet felszív magába ebből a szellemből. Valamint a szellem és a test együttesen alkotja a kultúra hordozóját, az embert: úgy az alkotásoknak is a művészetből és mesterségből kell megszületniök. Az oktatás modern elgondolása tehát arra mutat, hogy a kitűnő, szakképzett mesterek is csak akkor érnek el tökéletes eredményt, ha a tudást ráalapozzák a mesterségre, a szárnyalást pedig a művészet segítő leikével oldják meg. Helbing Ferenc.


ADATOK AZ ORSZ. M AGY. KIR. IPARMŰ VESZETI ISKOLA 1934/35. ÉS 1935/36. TANÉVEINEK TÖRTÉNETÉHEZ. Értesítők és Évkönyvek. Az Iparművészeti Iskola első beszámoló Értesítőjét 1887-ben adta ki. Ettől kezdve 1901-ig illusztráció nélkül, az 1902/03. tanévtől azonban már gazdag képanyaggal jelennek meg az iskola Évkönyvei s a könyvdíszítő iparművészet várva-várt és szívesen látott remekelései lesznek. A háború utolsó évében, 1918 nyarán Gróh István h. igazgató szerkesztésében megjelent Évkönyvvel több mint tíz évre lezárult Évkönyveink további sorozata. A háborút követő évek az iskola gazdálkodásában a legszigorúbb takarékosságot követelték s így Évkönyveink sorozatát csak 1930 őszén az Iparművészeti Iskola ötvenéves fennállásának emlékére rendezett nagy ünnepi kiállításunk alkalmával indíthattuk meg újból, amikor — anyagilag némileg megerősödve — maradandó emléket kívántunk nyújtani a magyar iparművészet istápolóinak, a hazai és külföldi művészeti testvérintézeteknek, a műbarátoknak és műér tőknek, a sajtónak és mindazoknak, akik az Iparművészeti Iskola félszázados küzdelmes munkájának addig is megfigyelői és jóindulatú értékelői voltak. Feledhetetlen ünnepünk Évkönyve szemelvényekben bemutatta az iskola háború utáni éveinek termését és színes rajzát adta az ötven év történetének. Újabb négy esztendő múlva vált csak lehetővé, hogy ismét összefoglaló képét adjuk az 1930—1934. évek történetének s művésznevelő munkánk eredményeinek 1934 nyarán megjelent Évkönyvünk közrebocsátása révén. Jelen Évkönyvünk ismét összefoglaló jelentés és kép az 1934/35. és 1935/36. tanévekről s közvetlen folytatása az ugyancsak a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda által előállított újabbkori két Évkönyvünknek. * Két centennárium. Sajátságos véletlene a sorsnak, hogy úgy az 1934/35., mint az 1935/36. iskolai évünk a magyar művészet két oly halhatatlanjával áll szoros és reánk nézve kitüntető vonatkozásban, mint Keleti Gusztáv és Székely Bertalan. Keleti Gusztáv születésének századik évfordulójáról emlékezett meg 1934-ben az a

szűkebbkörű művészi tábor, amely a nagy mester hálás tanítványainak vallotta magát, avagy Keleti Gusztáv szervező munkásságának messze kiható eredményeit láthatta. Keleti Gusztáv az Iparművészeti Iskola első igazgatója volt, aki báró Eötvös József kultuszminisztertől nyert megbízása alapján Nyugat-Európa művészeti intézményeinek alapos tanulmányozása után a magyar képzőművészeti s a magyar iparművészeti nevelésnek nyit igen szerény, de nagy perspektívát ígérő új otthonokat: mint iskolánknak első igazgatója és bölcs magvetője méltó arra, hogy születésének centennáriumát a hálás megemlékezés babéraival övezzük. Kortársa és hivatali utóda, Fittler Kamill, az Iparművészeti Iskola 1896/97-i Értesítőjében ekként emlékezik meg róla: „Sajnálatos, hogy intézetünk (1896 őszén) új helyiségeiben egy nagy veszteséggel kezdi meg működését. Az iskola vezetője, Keleti Gusztáv kir. tanácsos, aki egyszersmind a Mintarajziskola és Rajztanárképző igazgatója is, hogy a két — eddig szomszédságban levő — intézet egymástól messze költözött, az Iparművészeti Iskola igazgatóságától megvált; csak a Mintarajziskola igazgatását tartván meg magának. Keleti Gusztáv távozása nagy és nehezen pótolható veszteség az Iparművészeti Iskola vezetésében. Ott volt annak születésénél, sőt iniciálta azt; megalkotta egymásután annak szakosztályait és 5 növendékből 70—80-ra emelte a tanulók számát. Finom művészi temperamentuma, éles ítélőképessége lelket tudott önteni a tanári kar törekvésébe és irányt adni az ifjúság igyekezetének. Intézetünk, fiatal művészi iparos ifjúságunk mindenha hálával fog gondolni az Iparművészeti Iskola vezetésében nyilvánult működésére." Jubileumi Évkönyvünk krónikása szerint: „Keleti Gusztáv szervező és irányító ereje az iskola megalapításának, első szervezetének, majd fokozatos fejlődésének és izmosodásának éveiben — a nagy és sokszor szinte leküzdhetetlen akadályokon át is — tüzet, művészi finomságot, éles judiciumot, lelkes odaadást vitt bele az új iskola életébe s helyes utat tudott mutatni újraéledő iparművészetünk kitaposatlanútjain az ifjú iparművész-nemzedéknek."


Az Iparművészeti Iskola örökké hálás kegyelete jeléül Keleti Gusztáv arcképét azon nagyjainak díszes sorában helyezte el, akik minden idők hálájára és becsülésére érdemesek. Az 1935-ös év a magyar művészettörténelemben Székely Bertalan éve volt. Születésének századik évfordulója ünnep volt mindenütt, ahol Székely Bertalanról mint nagy emberről, nagy művészről, nagy tanítóról és nagynevű tanárról emlékeztek meg. Iskolánkban 1887-től 1896-ig volt a művészeti bonctan tanára s hogy tovább nem tanított, annak egyszerű oka az volt, hogy „Székely tanár úr az új (Üllői-úti) palotába költözött Iparművészeti Iskolában újabb órákra a Mintarajziskola távol eső volta miatt nem vállalkozván, lemondott". Székely Bertalan aránylag rövid működésével iskolánkban el nem homályosuló emléket állított magának, mert melegszívű egyéniségével, hatalmas átfogó erejével, bámulatos fantáziájával s erős komponáló készségével növendékeinkre oly hatást gyakorolt, amely dekoratív, de még inkább konstruktív szempontból akkor felbecsülhetetlen értéket jelentett. A művészeti bonctan szerényen hangzó fejezete alatt helyet talált Székely Bertalan fajszeretete, erkölcsi nagysága, egész művészi hitvallása, nagy kutató elméjének minden problémája. Igazi született tanáregyéniség volt, akit nem kötött rideg tanmenetek és ösztövér módszerek iskolás nyűge, hanem önmagát adta teljes őszinteségében tanítványainak, mert „eredeti magyar művészek nevelésére fektette a fősúlyt, nem pedig az internacionalistakozmopolita kollektivizmust s a tömeg hozzáértésnélküli zagyvalék ítéletét" vallotta művészi hitvallásának. Az Orsz. Magyar Kir. Iparművészeti Iskola 1935 május havának 8. napján cipruságat helyezett el a szadai kis temető Nagy halottjának: ádámosi Székely Bertalannak szerény sírhalmára. * Halottaink. Az elmúlt két esztendő alatt a Halál két jobbsorsra érdemes leánynövendékünket: Dinnyés Franciskát és Varga Margitot ragadta el tőlünk; majd pár héttel ezelőtt újból kinyújtotta karját s iskolánk volt érdemes igazgatóját: Gróh Istvánt; textilszakosztályunk egyik szerény munkását:] Kelety Esztert; majd első tanári karunk veteránját : Várdai Szilárdot és Klaczig Mihály művezetőt szólította el közülünk.

Emléküket kegyelettel és bensőséges részvéttel ápoljuk.

GRÓH ISTVÁN

az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola nyugalmazott igazgatója 1936. évi március hó 16-án hajnalig órakor néhánynapi szenvedés után agyvérzés következtében elhunyt. A megboldogult Nagybereznán, Ung vármegyében, az Erdős-Kárpátok tövében született 1867. évi június hó 2-án. Középiskolai tanulmányait részint Esztergomban, részint a budapesti Horánszky-utcai főreáliskolában végezte, majd az érettségi vizsga letétele (1886) után a budapesti Mintarajziskolával kapcsolatos Rajztanárképzőintézetnek lett növendéke s ugyanott szerzett középiskolai rajztanári oklevelet 1890 júniusában. Katonai szolgálatának előbb a csász. és kir. közös 4. hadtest tüzérezredében, majd a debreceni 2. honvédhuszárezredben tett eleget s mint hadnagy szerelt le. 1891 szeptember i-től 1893 január 15-ig a nyíregyházai ág. hitv. evang. főgimnáziumnak volt helyettes rajztanára; 1893 január 16-tól 1896 szeptember végéig a rozsnyói kath. főgimnáziumban már mint rendes tanár működik. Innen jön az 1896 szeptember 22-én kelt kinevezési rendelet alapján az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskolához ugyancsak rendes tanári minőségben. Külföldi, elsősorban olaszországi tanulmányai, a középkori magyar építészeti és festészeti műemlékek tanulmányozása, a Felvidék népies művészetének elemzése, feldolgozása és publikálása voltak ajánlói e fontos tanszékre való kineveztetésénél. Budapesti tanári pályája még több alkalmat ad a népies magyar


stílus igazi formáinak tanulmányozására s 1904-ben teszi közzé „Magyar stílusú rajzminták" című munkáját, amellyel alapját veti meg a hamisítatlan magyar ornamentika tanításának. 1909-ben újabb műve, a,,Magyar Díszítőművészet" jelenik meg, amely okmánytára és legnagyszerűbb forrása a magyarság immár kivesző régi művészetének. 1929ben „Üj Magyar Díszítések" címmel, ragyogó színekben, abszolút értékű magyaros mintagyűjteményt ad ki növendékeinek munkáiból. 1917 szeptemberében mint megbízott igazgató veszi át az Iparművészeti Iskola vezetését ; 1921 szept. 24-től kormányzói kinevezéssel véglegesíttetett igazgatói állásában. Az új szervezeti szabályzat életbelépte után 1924 júniusától 1925 júniusáig mint választott igazgató vezette az iskolát; 1925/26. tanévben még önkéntes vállalkozás folytán irányította a textilművészeti szakosztály munkáját, majd 1926 okt. i-től véglegesen nyugalomba vonult s megvált az intézettől. A nyugalom évei nem jelentették nála a csendes pihenés és a közügyektől való elvonatkozás éveit. Amit még tanár korában elkezdett, a középkori magyar falfestmények felkutatását és másolását, azt teljes erővel folytatta. Számos történelmi stílusú templomunkat helyezte vissza nagy gonddal eredeti művészi állapotába s ezzel megmentette szellemi kultúrtörténelmünk számára. Művészi munkássága mellett mint a magyar szépirodalom hivatott tollú munkása is jeleskedett. A nagy lélek, Az ebesi gát, A sárarany kígyó, A két farkas, Harsányi Vénusz, Az idealista Perbetei, Hitvalló Gamalius, Zsidó vagyok c. regényei és számtalan novellája, időszerű cikke a Budapesti Hirlap, Magyarság, Új Magyarság és az általa alapított Görög Kath. Szemlében gazdag fantáziáról, nagy élettapasztalatról és mélységes életfilozófiáról tanúskodnak. Minden számottévő s a magyar fajiságért és Nagy-Magyarországért munkáló társas alakulatnak munkása, szervezője, éltető lelke volt. Igazi lelki nagysága szóbeli utolsó végrendelkezésében nyilatkozott meg igazán: „Ha meghalnék, csendben temessetek. Kis Andor legyen temető papom. Ne legyenek dikciók. Csak az a maroknyi ember kísérjen ki, aki szeretett." Az Iparművészeti Iskola Gróh Istvánban a fegyelmezett művészpedagógust, a meg nem alkuvó gerinces férfiút, a divatos áramlatok között is meggyőződéses hittel és a megpróbáltatás nehéz korszakában is meg-

ingathatatlan hazafias hűséggel őrtálló igaz magyart gyászolja.

KOM JÁTSZEGI KELETY ESZTER az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola textilművészeti szaktanítónője hétnapi rövid szenvedés után 1936. évi április 2-án hagyott itt bennünket. Alig két hete vontuk be a gyászlobogót az iskola zászlórúdjáról, jelentvén Gróh István halálát: újból felvontuk őszinte sajnálatunk és megilletődésünk gyásza jeléül szerény, kedves, feledhetetlen munkatársunk váratlan elhunyta alkalmából. Tragikus véletlen, hogy alig két hét múlva követte Mesterét, aki figyelmes szemlélője volt művészi bimbófakadásának, aki figyelője elindulásának a textilművészetnek abban az ágazatában, amit joggal nevezhetünk a textil lírikus művészetének: a csipketervezésnek és csipkekészítésnek. Gróh István másfél évtizeddel ezelőtt meglátta már, hogy a magyar csipke, amelynek akkor Sutter Katalinban utolsó remegőkezű, egyetlen veteránja élt az Iparművészeti Iskolában, rövidesen megéri renaissance-át: Kelety Eszterben hivatott mestert talál! S a nagy művészpedagógus nem csalódott. A sors a magyar csipkének diadalútját immár megnyitotta a Nyugat művelt és finomult kultúrájú népei felé, de Kelety Eszter elmúlását az teszi tragikussá, hogy művészi pályája felfelé ívelése közben roppant össze. Rövid életének csaknem felét, tizenhét és fél esztendőt az Iparmíívészeti Iskolában töltötte: öt évig mint igen szorgalmas és tehetséges, szép jövőt ígérő, finom ízlésű növendék, tizenkét és fél évig mint a textil-


technikák s elsősorban a csipkeművesség buzgó szaktanítónője. Ifjú korában törte le a lappangva támadó betegség, de ifjúsága igazán még nem is volt, mert a folytonos önképzés, tanulás, hazai és külföldi főiskolák látogatása után fennmaradó minden idejét az irgalmas gyermeki és rokoni szeretet áldozatos gyakorlásában: a betegápolásban töltötte s így lettek még árvábbakká és reménytelenebbekké azok, akiknek ő volt istápolójuk és reménységük. Sírjára a Farkasréti-temetőben letettük a tanári kar és ifjúságunk koszorúit.

VÁRDAI SZILÁRD az 1880 november hó 14-én megnyíló Iparművészeti Iskolának id. Mátrai Lajos, Rauscher Lajos és Schikedánz Albert mellett negyedik tanára 1936. évi április hó 23-án halt meg egy hosszú és munkás élet alkonyán nyolcvanegy éves korában. Iskolánkban az elemi mértan és ábrázoló mértan, valamint az elméleti távlattannak volt tanára, az iskola megnyíltától 1892-ig. Buzgó apostola volt a hazai rajzoktatásnak és művészképzésnek; az ifjú Iparművészeti Iskola megalapozása mellett az Országos Mintarajziskola átszervezésében is nagy szerepe volt; a magyar rajztanárok egész nemzedéke vallja mesterének s fali mintái és magyar díszítményei országszerte ismertek és használatosak voltak a rajztanításnál. Szülőföldjén, a pozsonymegyei Ottóvölgyben kívánt nyugodni. Vele elköltözött az iskola első tanári testületének utolsó tagja is. Az Iparművészeti Iskola a nemes művészetért lelkesedő, hivatásáért buzgó, végtelenül szerény,? de erősakaratú, szilárd jellemű kartársat gyászolja Várdai Szilárdban.

KLACZIG MIHÁLY kerámikai szakosztályunk érdemes művezetője" 1936 május hó 5-én pár napi betegség után váratlanul hunyt el. Ungváron született 1875 szept. 22-én s hajlamait követve a kerámikai ipar valamennyi ágazatában képezte ki magát. Tudása utat nyitott az ország jelentősebb kerámikai intézményeibe; majd a kereskedelemügyi kormány figyelmét is magára vonta s 1902-ben meghívást kapott kerámikai vándortanfolyamok megszervezésére és vezetésére. Mint állami kerámikai vándortanító, a huszti gyakorlóműhely felállítása után bejárta csaknem egész Nagy-Magyarországot, majd a felső építő

ipariskolával kapcsolatos budapesti központi agyagipari mintaműhelynek lett vezetője (1906). E működését a világháború kitörése akasztotta meg, amikor is az északi harctérre vonult s 1918 szept. közepéig ott teljesített szolgálatot. A háború után ismét az állami kerámikai laboratóriumban dolgozott a mintaműhely megszüntetéséig. Így került 1921 decemberében az Iparművészeti Iskolához mint a kerámikai szakosztály mellett létesített tanműhely művezetője. A Megboldogult hosszú állami szolgálata alatt megbízhatóságának és szaktudásának kitűnő bizonyságát szolgáltatta; mint ember és jóbarát valamennyiünk szeretetét és becsülését érdemelte ki. Elmúlását őszinte részvéttel gyászoljuk. * Az iskola művésznevelő munkája. Az Iparművészeti Iskola legutóbbi két tanévében — mint az első félszázad folyamán is — nagy alapítóinak: báró Eötvös Józsefnek és Trefort Ágostonnak intenciói szerint, de a megváltozott idők kívánalmainak s a fejlettebb technikai haladás okos figyelembevételével nevelte tovább az iparművész nemzedéket, hogy megnehezült közgazdasági helyzetünkben még fokozottabban tehessük nélkülözhetővé a külföldön előállított műipari cikkek behozatalát. Módot nyújtott ízléses, jó, célszerű, használható, a magyar népművészeti emlékek formanyelvét is nemesen átérző és olcsó iparművészeti tárgyak tervezésére és kivitelezésére; ezenkívül a magyar lélekben szunnyadó, de a körülmények mostohasága miatt főleg a messze vidéken igen sokszor elsorvadó fiatal művészi teremtő erők kibontakozására és kiművelésére. Az iskola állandó kapcsolatban állott a reális élettel, a műipar terén termelő vállalatokkal s utat nyitott növendékeinek a gyakorlati életpályákon való érvényesülésre; a bel- és külföldi kiállításokon pedig a magyar iparművészeti termelésnek európai viszonylatban is a legkiválóbb külföldivel való egyenrangúságát igazolta be, főleg a nemzetközi bemutatkozások keretében. * Az elméleti és gyakorlati kiképzés 1931 őszétől csak a nappali tanfolyamon történhetett, mert fokozottabb takarékossági szempontok miatt az ambiciózusabb iparos ifjúság ízlésfejlesztését, technikai készségét és rajzbeli tudását immár több mint három évtizeden át oly szép eredménnyel szolgáló esti tan-


folyamainkat a VKMin. 320—05—18/1931. számú rendeletével az 1930/31. iskolai év végével megszüntette. Az oktatás a VKMin. 53.159/1924. III. sz. alatt jóváhagyott s a 320—05—25/1929. számú rendelettel módosított szervezeti szabályzat és tantervi utasítás szigorú betartásával s a legteljesebb szabályszerűséggel minden megszakítás nélkül folyt a szóbanlévő tanévek folyamán. A tanulmányi időnek újabb tagozódása az 1932/33. tanév kezdetétől egy négyéves iparművészeti és egy kétéves művészképző tanfolyamra beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert ezzel a régi, ú. n. alsófokú kiképzés egy évvel bővült, amit főleg a műhelyoktatás kiszélesítése s általában a technikai tudás és az életre nevelő gyakorlatibb eljárások tökéletesebb elsajátítása tett indokolttá; a művészképzőn pedig az arra valóban rátermett és kiválóbb növendékek önálló tervezői és alkotói készségre való nevelése lett az oktatás vezető elve. Mindkét kiképzési fokozatban felöleltük az iparművészet valamennyi ágát, viszont nem adtunk helyet a hamisan iparművészinek nevezett szélsőséges, de valóságban dilettantizmusra vezető új próbálkozásoknak. A kiképzés úgy elméleti, mint gyakorlati téren a bútor- és lakástervező, építő iparművészeti, díszítő festészeti, grafikai, kerámikai, ötvös és zománcozó, díszítő kisplasztikái és monumentális szobrászati, valamint textilművészeti szakosztályokban párhuzamosan folyt. A heti 44 órai munkaidő felét a szakoktatás foglalta le, amidőn is lehetőség nyujtatott arra, hogy az anyagszerűségnek s a művészi követelményeknek megfelelően készült tervek a szakosztályokkal kapcsolatos iskolai műhelyekben nemes anyagban is kiviteleztessenek — szakavatott művezetők felügyelete mellett — a növendékek által. E műhelymunkák azonban mindenkor kizárólag az oktatás szolgálatában állottak és semmi tekintetben sem érintették a végzett iparművészek avagy a külső műipari üzemek termelését. * ösztöndíjak ; tanulmányi kirándulások. KOPASZ MÁRTA V. ÉVES GRAFIKUS

Az iskolai nevelés elmélyítéséhez s általában az ifjú iparművész nemzedék látókörének kiszélesítéséhez és anyagi helyzetének istápolásához jelentős mértékben járultak hozzá az évenként rendszeresített állami külföldi ösztöndíjak, illetve a római és bécsi magyar


kollégiumokban iparművészek részére adományozott ingyenes helyek. Ugyancsak az ízlés fejlesztését voltak hivatva szolgálni a háború utáni nyugalmasabb években felelevenített hazai és külföldi tanulmányi kirándulások. E kirándulások 1931 óta — valuta szempontok miatt — kizárólag hazai területre (Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád, Uri, Nógrád, Zsámbék, Eger stb.) szorítkoznak s hazai műemlékeink megismerését, valamint a történelmi és ethnográfiai nevezetességek tanulmányozását, tipikus tájrajzi és építészeti felvételek eszközlését és magyar néprajzi motívumok gyűjtését célozzák. A budaí és pilisi hegyekbe, valamint a Bükkbe és Mátrába vezetett gyakori turisztikai kirándulásokon elsősorban természettanulmányok gyűjtésére helyeztünk súlyt, másrészt a testedzés szempontjait is figyelembe vettük. Állandóan programmon szerepelt jelentősebb ipartelepeinknek látogatása s egyes készülő monumentális épületeknek, emlékeknek a kivitelezés különböző időszakaiban való bemutatása. é * Munkabemutatók és kiállítások. Az iskola növendékeinek munkái az évvégi munkabemutatókon kerültek a nyilvánosság elé minden tanév utolsó napjaiban. E munkabemutatókon nem válogatott s nem a közönség finomult ízlésért számító „kirakati" anyag a kiállítások együttese, hanem tanárra és tanítványra nézve, hathatós, tanulságos, igen komoly megnyilatkozás az aratás szent hónapjában. Valóságos számonkérés és nagy lelkiismeretvizsgálás az anyagias és személyi szempontok teljes kikapcsolásával, ahol nem fényes kiállítási csarnokokban, hanem szürke tantermekben és műhelyekben sorakoznak az aratás kepéi duzzadó és ösztövérebb kalászaikat is egyképen bemutatandók. Mennyi szinte észre sem vett arany csillog ilyenkor; mily kiváló alkalom az összehasonlításra, a módszertani elvek tűzpróbájára, a különböző szakok munkáinak objektív értékelésére, az összedolgozás nagyszerű eredményeinek lemérésére, tanár és tanítvány belső értékének megállapítására, a tanítványok ambíciójának nemes istápolására, műértőknek és műbarátoknak az alkotás titkaihoz való közellépésre, új tehetségek kiemelésére stb., stb. Eme szempontoktól vezettetve az Iparművészeti Iskola 1884-től, az első évvégi munkabemutató kiállítástól kezdve művészkultúrái szerepének fontosságát, nemzet-

KOPASZ MÁRTA V. ÉVES GRAFIKUS


kozott anyagi eszközökkel, az Iparművészeti Iskola oly szűkre szabott költségvetési kereteiben, nemes anyagban is annyi igazi értéket kitermelni? * Nagyobb gyűjteménnyel szerepelt az Iparművészeti Iskola 1934-ben a kaposvári héttel kapcsolatban rendezett kiállítás egyházművészeti csoportjában; 1935-ben az amszterdami és brüsszeli nemzetközi kiállításokon; az österreichischer Kulturbund bécsi kiállításán eredeti magyar műtárgyakkal s az Országos Magyar Iparművészeti Társulat félszázados fennállása alkalmából az Iparművészeti Múzeum kiállítási csarnokában rendezett jubileumi kiállításon; 1936 tavaszán a Mezőgazdasági kiállítás keretében a falu egészségét szolgáló csoportban célszerű, szép, olcsón és mégis jól megépíthető családi és falusi háztervekkel ; végül a milánói 1936. évi nagy nemzetközi triennális iparművészeti kiállításon főleg ötvös, textil, kisplasztikái és kerámikai anyaggal.

ANTAL TIBOR VI. ÉVES ÉPlTŐ IPARM. TANÁR: GYÖRGYI DÉNES.

gazdasági szempontból való szükségességét s nagyközönségre és műiparra való ízlésfejlesztő hatását is igazolni kívánta e munkabemutatók által s az eredmények eddig minden alkalommal az Iparművészeti Iskolát igazolták. Pedig évről-évre több nehézségbe ütközik e bemutatók megrendezése, mert az iskola számadáskönyveibe való bepillantás után nem kis csodálattal kérdezhetné bárki is: miképen lehetséges olyannyira megfogyat-

Az iskola épülete. Az 1896/97. tanévi Értesítőben olvashatjuk: ,,Az úgy férőhely, mint berendezés és felszerelés tekintetében fejedelmi bőkezűséggel megteremtett új helyiségekben hosszú időre gondoskodva van a tanuló ifjúságnak testi és szellemi műveléséről." E megállapítás óta kerek negyven esztendő múlt el. A 16 tagú tanári kar, a 4 szakosztály s a 93 növendék helyett ma 19 rendes tanára, 12 tiszteletdíjas és óradíjas előadója, 4 szaktanítónője, 6 művezetője, 3 tisztviselője és közel 300 növendéke van az iskolának; a szakosztályok száma 7, ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a díszítő szobrászaton és festészeten 3—3 tagozatra osztva történik a tanítás, az ötvös és lakásberendező (építő iparművészeti) szakosztály pedig 2—2 tagozatból áll: tulajdonképen 13 szakosztály és ezekkel kapcsolatban 9 felszerelt tanműhely elhelyezéséről, diákasztali, ifjúsági egyesületi, megfelelő szertári, anyagraktári stb. helyiségekről kell gondoskodnunk. Eljutottunk odáig, hogy az iskolai épület minden talpalatnyi helye el van foglalva és sajnálattal kell megállapítanunk, hogy iskolánknak sem reprezentációs, sem állandó kiállítási, sem az egész ifjúság befogadására alkalmas nagy terme, sem téli, sem nyári testgyakorló helye vagy udvara, sem megfelelő ifjúsági körhelyisége, sem orvosi rendelője nincsen. Ugyancsak helyszűke miatt nem tudjuk megvalósítani immár évek óta az


ifjúsági zuhanyfürdőt sem, pedig ennek berendezése szinte parancsoló szükség oly iskolában, ahol a növendékek tanulmányi idejüknek több mint felét műhelymunkában, a legkülönbözőbb anyagok feldolgozásával, kísérletezésekkel s a mesterségbeli elfoglaltsággal járó komoly égető, zománcozó, öntő, színező, mintázó és anyagelőkészítő munkákkal töltik el. Maga az épület alapos külső és belső tatarozásra szorul már. Fűtési lehetőségei a múlt év őszén hazai porszén tüzelésére alkalmas előfűtéses 5 kazán beépítésével határozottan javultak; tökéletessé azonban csak akkor lesz, ha a nagyrészt célszerűtlen és elavult rendszerű fűtőtestek modern radiátorokkal cseréltetnek ki, a fűtőtestek mai célszerűtlen elhelyezése teljesen megváltozik s gondoskodás történik a folyosók és lépcsőházak fűtéséről is. Ugyancsak érzékenyen nélkülözzük a személyi felvonó hiányát is. Annakidején az épület tervrajzában ott szerepelt ugyan, de soha el nem készült. Előadó termeink, műhelyeink, hivatali és diákasztali helyiségeink 5 szinten vannak elhelyezve. Különösen leánynövendékeink szervezetére hat károsan, hogy az előbb említett helyiségek napi többszöri felkeresése többszáz méternyi lépcsőjárást jelent. Az iskola ellátmánya. Az 1913. évi állami költségvetésben az iskola dologi kiadásaira (hivatali, irodai és házi szükségletekre; szakkönyvtár, tanítási eszközök és minták pótlására; élő modellek díjazására; anyagokra és szerszámokra; tanulmányi segélyekre, pályázatokra, a Diákasztal segélyezésére; tanárok és növendékek tanulmányútjaira) 99.296 pengő irányoztatott elő. Ugyanezekre ma 27.320 pengőt kap az iskola, tehát egyharmadát se az utolsó békebeli előirányzatnak. Hogy az iskola ily erősen csökkentett ellátmány mellett még megállhat, a kor kívánalmai szerint fejleszti berendezését s résztvesz évről-évre a nemzetközi kiállításokon, ahol a nyugateurópai nemzetek beérkezett művészeivel és anyagilag sokszorta izmosabb művészi intézményeivel egy sorban képviseli a magyarságot: ez csak úgy érthető, hogy nyersanyagokra, gépekre, szerszámokra, kivitelezési eljárásokra (fresco, sgraffito, textil colorista műveletek, typographiai különleges megoldások, kerámikai égetési problémák, fa- és kőfaragás, műkőbeöntés, gipsz- és bronzöntés, építészeti modellek készítése, ötvös és zománcozó komplikált műveletek stb., stb.) múlhatatlanul szükséges összegeket maguk a növendékek teremtik elő.

BELÁNYI RUDOLF VI. ÉVES ÉPÍTŐ IPARM. TANÁR: GYÖRGYI DÉNES.

Mennyivel könnyebb viszonyok között vannak azok a művészeti szakiskolák és azoknak növendékei, amelyek ily nagy erőpróbákra soha sincsenek felszólítva, amelyek nyugodtan élik a maguk belső életét s ha a hazai nyilvánosság előtt olykor megjelennek, ez semmiféle lényeges kiadással nem jár, sőt bevételt jelent.


l

M t

L l T

Ezzel szemben a kivitelező iparművész állandóan anyagokkal és műszerekkel, különleges szerszámokkal és üzemi berendezéssel dolgozhatik csak. * Könyvtár. 1896 szeptemberében, amidőn az eddig négy különböző bérházban szorongó Iparművészeti Iskola az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeummal mai közös hajlékába költözött, a két rokonintézetet az épület központjábanelhelyezettkönyvtár kapcsolta össze. Az épület megtervezésekor vezérgondolatképen állíttatott oda, hogy a múzeum gyűjteményeiből az iskolába és viszont az út a könyvtáron át vezessen! Ez a gondolat akkor valósult meg teljes tökéletességében, amikor a múzeum és iskola külön-külön könyvtára egyesíttetett s több mint 2800 kötetével és 39.500 darabot kitevő műlapjával, 137.900 pengő mai értékben a kutatók, művészek és az iparművész ifjúság rendelkezésére bocsáttatott. A könyvtári anyag karbantartására, új művek beszerzésére, korszerű folyóiratokra költségvetésileg elég szép összeg irányoztatott elő évenként, és pedig az Iparművészeti Múzeumnál, azon a címen, mert a közös könyvtár adminisztrációját a Múzeum tisztviselői látták el; a beszerzéseket azonban az u. n. állandó könyvvásárlási bizottság (a két intézet igazgatója, egy múzeumi őr és az iskola egyik tanára) eszközölte. A legutolsó békebeli költségvetésben az Iparművészeti Múzeum és Iskola közös könyvtára a könyvtár gyarapítására, könyvkötésekre és vasálíványok szerelésére 12.100 aranykoronát kapott. Az állami költségvetés állandó csökkentését a könyvtár is megérezte, A könyvtári szolgaszemélyzet fizetéséhez tiz év óta növendékeink is hozzájárulnak; a világítási költségeket pedig teljesen az iskola fedezi, így vált csak 1 ehetővé, hogy

a könyvtárt a nagyközönségen kívül a könyvtárlátogatók óriási hányadát kitevő növendékeink az iskolai előadási órák idején kívül az esti órákban is látogathassák. A könyvtári anyag felfrissítésére, új beszerzésekre, az elhasználódott vagy elveszett művek pótlására az utóbbi években — sajnos — nincs megfelelő költség. Maga a könyvvásárlási bizottság munkája — anyagi eszközök hiányában — több mint tíz év óta szünetel. Annál inkább elszomorító ez, mert szélesebb látókörű kiképzés, önkéntes továbbművelődés, hathatós ízlésfejlesztés megfelelő szakkönyvtár nélkül el sem képzelhető, különösen ma, amikor a külföldi művészeti eredmények helyszíni tanulmányozása növendékeink egyetemére nézve szinte teljességgel lehetetlenné vált. * Karpaszományviselési jogosultság. Végbizonyítvánnyal rendelkező növendékeink egyéves önkéntességi kedvezménye még 1888-ban szabályoztatott, amikor növendékeink az említett kedvezmény tekintetében a főgimnáziumok és főreáliskolák érettségit tett növendékeivel egyképen bíráltattak el. Ismételten biztosíttatott e kedvezmény a véderőről szóló i 9 i 2 : X X X . t.-c. végrehajtási utasításában; majd új magyarázatot nyert az 14.838—1929. számú m. kir. honvédelemügyi miniszteri rendelettel, amikor is az iskola végbizonyítványos növendékei — a trianoni békekötés folyományaképen — a katonai szolgálatban karpaszomány viselésére jogosíttattak. Az Iparművészeti Iskola tanulmányi idejének felemelése az eddigi kedvezményt lényegében nem érinti, mert amint a 123.605—1934- eln.


számú m. kir. honvédelemügyi min. rendelet is hangsúlyozza: az a körülmény, hogy az Iparművészeti Iskola reformja a végbizonyítvány megszerzését a négyéves középvagy polgári iskolai tanulmányra épített négyéves iparművészeti szaktanulmányhoz köti, így adódik ki teljességgel az a nyolc évi tanulmányi időtartam, amely a gimnáziumi, reálgimnáziumi és felsőkereskedelmi iskolai tanulók középiskolai tanulmányi idejével egyenlő. Ennélfogva ezentúl is csak azok az ifjak kaphatják meg a karpaszományviselési kedvezményt, akik az Iparművészeti Iskola végbizonyítványát annak az évnek október i. napjáig szerezték meg, amelyre felavattattak, tekintet nélkül arra, hogy az iparművészeti tanulmányok befejezése és a végbizonyítvány megszerzése hány tanulmányi év elvégzéséhez van kötve. * Ifjúsági egyesület kettő működött iskolánkban és pedig a „Turul" Szövetség kötelékébe tartozó budapesti iparművészek „Körösfői" Bajtársi Egyesülete, mint teljesjogú rendes tagegyesület s az Iparművészeti Iskola Ifjúsági Köre.

Előbbi a m. kir. belügyminisztérium 118.661/1926. VII. sz. alatt jóváhagyott általános bajtársi alapszabályzat alapján alakult meg és a keresztény nemzeti érzés és hazaszeretet jegyében tagjainak tanulmányi, kulturális, gazdasági és szociális érdekei védelmében működött. Ezen kívül a testnevelés ápolását (lövészet, vívás, szabadgyakorlatok, vízi sportok stb.) is művelte. Az Ifjúsági Kör 1927 őszén alakult újjá a háborús és az azt követő kedvezőtlen viszonyok által rákényszerített tízéves szünetelés után. Alapszabályait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 15.543/1926. I I I . a. sz. rendeletével hagyta jóvá s célját: az Iparművészeti Iskola ifjúságának egyesítését szellemi művelődésének és anyagi jólétének előmozdítására — előadásokkal, alkalmi ünnepélyek rendezésével, felolvasásokkal, bírálatokkal, az ének- és zeneművészet felkarolásával, tanulmányi kirándulásokkal igyekezett megvalósítani. * Az 1910. évi november hó első napján megnyílt Diákasztal, amely fennállása óta egyike legáldásosabb diákjóléti intézményeinknek, megszakítás nélkül működött s lehetővé tette, hogy az intézet növendékei kedvezményes áron tápláló és ízletes ebédet kapjanak. A háborút követő összemolásig a Diák-

asztal nagyobbarányú kedvezményeket tudott nyújtani, mert a vallás- és közoktatásügyi minisztérium évi 4000 aranykorona segélyben részesítette. Az állam pénzügyi helyzete később a költségvetésben évről-évre nagyobb csökkentéseket kívánt s így Diákasztalunk államsegélye immár két évtizede teljesen megszűnt. A Diákasztal bevételi forrásai ilyképen kizárólag a növendékek által befizetett évi 12 pengős hozzájárulási díjak s az ebédjegyekből befolyó jövedelmek. De a Diákasztal vállalatba adásának megszűnte (1933 okt.) óta még így is féláron adhatunk ebédet mindazoknak, akik a Diákasztalt igénybe venni kívánják; sőt a jelentkező szegénysorsú növendékeknek teljesen ingyenes ebédeket is. A kiszolgáltatott kedvezményes ebédek száma az 1934/35. iskolai évben 6873; 1935/36-ban 6905; összesen 13.778. Egészen ingyenes ebéd volt 1934/35-ben 1233; 1935/36-ban 1080. A Diákasztal vagyona készpénzben 15.192 P 53 f. * Személyi változások. Kertész K. Róbert h. államtitkár, a művészeti ügyosztály főnöke s ennélfogva az Iparművészeti Iskola közvetlen felettese az 1934. év őszén nyugalomba vonulván, elbúcsúzott az intézettől. Iskolánk a legnagyobb hálával emlékezik vissza azokra a komoly, munkás és gyümölcsöző évekre, amelyekben közvetlen irányítónk Kertész K. Róbert ügyosztályfőnökünk volt. A magyar Iparművészeti Iskola nívójának emelkedése; súlyának elismertetése itthon és külföldön; mindennemű személyi és anyagi ügyeinknek jóindulatú felkarolása; 1924. évi szervezeti szabályzatunk és belső reformunk keresztülvitele: ezek az együttmunkálásban töltött tizenegy esztendőnek kedves és feledhetetlen emlékei. Ugyanekkor búcsúztunk el Rónay Zoltán dr. miniszteri tanácsos, helyettes ügyosztályfőnökünktől is, akinek a magyar iparművészet ügyéért buzgó agilitása, szívjósága és közvetlensége mindenkor kedves emléke marad mindannyiunknak. Tisztelettel és reményteH megnyugvással vettük a Miniszter úr Őexcellenciájának bölcs elhatározásából az intézkedést, amely szerint a művészeti ügyek felülvizsgálati hatáskörével ifj. Wlassics Gyula báró dr., helyettes államtitkárt, a művészeti ügyosztály főnöki tisztével pedig vitéz Haász Aladár dr. miniszteri tanácsost méltóztatott megbízni. Mindketten régi munkásai, ismerői, istápolói


a magyar művészet valamennyi ágazatának; kapcsolatuk pedig az Iparművészeti Iskolával már előző évekről is reánk nézve igen kedves emlékű. A Kormányzó úr Őfőméltóságának Budapesten 1934. évi július hó 18. napján kelt legfelsőbb elhatározásával Stein János, az alakrajzolás és figurális kompozíció rendes tanára, a VII. fizetési osztály jellegét kapta. Kőszegi László szolgálattételre az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskolához beosztott állami középiskolai rendes tanár pedig az ugyanakkor kelt legfelsőbb elhatározással középiskolai igazgatóvá neveztetett ki. E kitüntetés három és fél évtized munkájának s a művészeti kultúra fórumain vívott sok küzdelemnek méltó elismerése. Kőszegi László ugyanezen év októberében húsz évi középiskolai és a magyar iparművész ifjúság esztétikai nevelése terén, nemkülönben a klasszikus művészetek védelmében csaknem másfél évtizeden át iskolánkban kifejtett hasznos munkássága után véglegesen nyugalomba vonult. Kacziány Aladár, az iskola tiszteletdíjas tanára 1934. évi június hó 27-én rendes tanárrá neveztetett ki a IX. fizetési osztály 3. fokozatába. (VKM. 10.119—1934. III. sz. r.) Thoroczkai Wigand Ede, nyűg. tanár, a magyar otthon és népművészet tiszteletdíjas előadója megbízatásáról lemondván, 1934 júliusában végleg megvált az intézettől. Thoroczkai Wigand Ede egy hosszú, tapasztalatokban és alkotásodban gazdag élet nagy felkészültségével s a magyar faj és magyar népművészet izzó szeretetével jött iskolánkhoz és dolgozott meg nem alkuvó akarattal, erős hittel az építészeti formákban megnyilatkozó magyar művészi szép megteremtésén. Helbing Ferenc igazgató a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló 1927: X I I I . t.-c. 4. §-ának 1. pontja alapján az Országos Ösztöndíjtanács tagjává az 1941. évi dec. 31-ig terjedő idő tartamára meghívatott. (VKM. 1936. évi ápr. 5-én 19.100—1936. IV. sz. a. kelt r.) Szönyi Ottó dr,, az iskola eddigi óraadó tanára s a Műemlékek Országos Bizottságának előadója a nevezett bizottság átszervezése folytán előadói tisztsége alól miniszteri elismeréssel felmentetett s további szolgálattételre az Iparművészeti Iskolához osztatott be az 1934. évi aug. hó 30-án 21.465—1934. IV. sz. a. kelt VKM. rendelettel. — XI. Pius pápa ő Szentsége 1936 ápr. 21-én Szönyi

Ottó dr.-t az egyházművészet terén kifejtett odaadó, önzetlen és buzgó munkásságának elismeréséül és jutalmául pápai prelátussá nevezte ki. Györgyi Dénes r. tanár a Képzőművészeti Társulat Építészeti Nagy Díját; a Képzőművészek Egyesületének Művészeti Nagy Aranyérmét; a Lechner Ödön-Társaság 1934. évi Építészeti Díját s a Magyar Építőművészek Szövetségének Művészi Mesterdíját nyerte el (1936); a Képzőművészeti Társulat pedig törzstagjai közé iktatta. Antal Dezső építészmérnök a VKM. 11.468—1934. I I I . sz. a. kelt hozzájárulásával az 1934/35. tanév kezdetétől a ,,Magyar otthon és népművészet" előadásával bízatott meg óradíjasi minőségben. Budai Gergely dr. ref. vallástanár budapesti ref. theológiai tanárrá neveztetvén ki, itteni tisztségéről lemondott. Utódja a budapesti ref. vallásoktatási igazgatóság 320/1934. sz. a. kelt megbízása alapján az 1934/35. tanév kezdetétől Pap Ferenc ref. vallástanár lett. Lux Elek r. tanár a Petőfi-Társaság kültagjává választatott a Petőfi-kultusz terén szerzett szobrászművészi érdemei elismeréséül (Koszorú, a Petőfi-Társaság közlönye 1936. évi 3. számában, 180. 1.) Kajdy Emil a bútorműves tanműhely vezetője 1934 jun. 3-án vitézzé avattatott. Az 1934. évi 2390. M. E. sz. kormányrendelet alapján a főiskolai képesítésű állástalan ifjúságnak a közszolgálatban való ideiglenes elhelyezése és foglalkoztatása során Kriesch Gábor államtudományi doktor 1933 nov. i-től (VKM. 25.659—1933. IV. sz. r.), Ábrahám Ilona oki. középiskolai rajztanát 1934 márc. 26-tól (VKM. 8721—1934. H l . sz. r.), Grandpierre Emil bölcsészdoktor pedig 1936. évi febr. i-től (VKM. 31.101—1935. IV. sz. r.) ösztöndíjas gyakornoki minőségben adminisztratív szolgálatra az iskola igazgatóságához osztattak be. — Kriesch Gábor dr. a VKM. 4337—1935. Eln. sz. r. 1935. évi július i-én ideiglenes minőségű tanügyi fogalmazógyakornokká neveztetett ki a debreceni tankerületi kir. főigazgatósághoz; Ábrahám Ilona a 9463—1935. M. E. sz. r. 1935. évi okt. 23-tól a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalhoz, Grandpierre Emil dr. pedig a VKM. 20.428/1936. IV. sz. r. 1936. évi május 15-től a kir. magy. Pázmány Péter-tudományegyetem Kisebbségi Intézetéhez rendeltetett szolgálattételre.


MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS MAGYAR OTTHON. TANÁR : ANTAL DEZSŐ.


Bartus Irén iparművésznő tiszteletdíjas textilszaktanítónői megbízást nyert 1935. évi dec. i-től. (VKM. 13.575—J935- III. sz. r.) Zrinszky József oki. építő iparművész tiszteletdíjas gyakorló tanársegédi minőségben 1935. évi szept. i-től kezdődőleg az iskolához rendeltetett (VKM. 12.142—1935III. sz. r.) s a lakásberendező és építőiparművészeti szakosztályban működik. Domahidy György dr., aki növendékeink egészségügyét hat éven át fáradságos, lelkiismeretes és szakszerű kezeléssel munkálta, 1936. évi jan. 31-ével tisztéről lemondott. Utóda Horn Béla dr. klinikai orvos lett, akit a VKM. 10.046—1936. I I I . sz. a. kelt rendeletével 1936. évi febr. i-től kezdődően az iskolaorvosi és egészségtantanári teendők ellátásával — ugyancsak tiszteletdíjasi minőségben — megbízott. Klein Sándor I. osztályú altiszt 36 és fél évi érdemes és hűséges szolgálat után — makacs betegsége miatt — i935> évi aug. i-től véglegesen nyugdíjaztatott. (VKM. 12.910—1935. Eln. sz. r.) — Lilinger István I. oszt. altiszt 30 éves szolgálat után — saját kérelmére betegsége miatt — 1936. évi márc. i-től ideiglenesen nyugalomba helyeztetett. (VKM. 15.460—1935. Eln. sz. r.) — Mokos Ferenc kisegítő szolga magas korára való tekintettel véglegesen szintén nyugdíjaztatott 1936. évi május i-től. (VKM. 10.933—1936. Eln. sz. r.) Szervezeti

szabályzat.

Az Iparművészeti Iskola ügyrendjét és ügyvitelét a Kormányzó Úr Őfőméltósága által 1924. évi febr. 14-én jóváhagyott Szervezeti Szabályzat tartalmazza. A tanulmányi, felvételi és fegyelmi szabályokat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1924. évi 53.159/III. a. és 1929. évi 320—05—25. számú rendeletével hagyta jóvá. Ez az új szervezeti szabályzat az 1924/25. iskolai évvel lépett életbe s úgy az iskola vezetésében (2—2 évenként választott igazgató s 3—3 évenként váltakozó rendszerben választott igazgató-tanács), mint a tanmenetben és tananyagban, a tanulmányi idő felosztásában és kiterjesztésében igen lényeges és korszerű változásokat eredményezett. Az iskola félszázados fennállásának oly kiváló erkölcsi sikerű nagy kiállítással való megünneplése ennek az új rendszernek első nagyfelelősségű bemutatkozása volt.

A művészi irányokban világszerte megindított forrongás a hazai iparművészetet sem hagyta érintetlenül. Az iparművészeti iskolákra épen ezért mindenütt igen nagy felelősség háramlott. Az újabb irányok s a hagyományos múlt okos összehangolása; a népi művészetben rejlő kincsek megmentése és ízléses alkalmazása; az újabb és fejlettebb kívánalmaknak kielégítésére alkalmas új iparművész-nemzedék nevelése stb. stb. az iparművészeti oktatásban mindenütt nagyobb arányú reformot kívánt. Erre való tekintettel a m.^kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ür Őexcellenciája 320—05—4/1931. számú leiratával 1931 májusában az igazgatótanács misszióját megszüntette s Helbing Ferenc választott igazgatót bízta meg az Iparművészeti Iskola vezetésével. E megbízatással ismét az egységes művészi vezetés és irányítás korszaka lépett életbe s az igazgató megbízást nyert, hogy az új idők követelményeivel számoló új szervezeti szabályzatot dolgozzon ki s mutasson be. E szervezeti szabályzat immár öt éve elkészült, véleményezés céljából valamennyi jelentős művészegyesületnek, Képzőművészeti Tanácsnak, szakköröknek stb. kiadatott, de a hosszas s magára a magyar iparművészeti nevelés ügyére meddő eredménnyel végződő tárgyalások alatt időszerűségét már teljesen elvesztette és életbe sem lépett. így állott elő az a különös helyzet, hogy iskolánknak 1931 óta jóváhagyott szervezeti szabályzata nincsen! Az elmúlt öt esztendő gazdasági vajúdásai, az ipari élet küzdelmei, a művészet új formakeresései és célkitűzései, az iparművészet általános fellendülése és térfoglalása az oktatásnak még gyakorlatibb és szigorúan a mesterségbeli tudásra való alapozását parancsolják. E szempontok figyelembevételével felépített újabb szervezeti szabályzattervezetünk bölcs megbecsüléssel van az iskola több mint félszázados hagyományai iránt s a műhelygyakorlatok és művészi kiképzés együttes és egyidejű végzését írja elő. Minden reményünk megvan arra, hogy az Iparművészeti Iskola új szabályzattervezete — ha életbe lép — a magyar iparművészeti oktatásnak egészséges újjászületését fogja eredményezni; a szakmabeli képesítés, ipari és iparoktatási jogosultság szempontjából pedig az egész vonalon megnyugtató és igazságos jogállapotot teremt. Dr. Ko vács János.


Bal: HORNISVÉGER PÁL I. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Jobb : SZŰKÍTS ERNŐ I. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

VÉGH BÉLA II. ÉVES BÚTORTERVEZŐ

TERMÉSZET UTÁNI RAJZ ÉS FESTÉS, LÁTSZATTAN, ÉK1TMÉNYES RAJZOLÁS TÖRTÉNELMI STÍLUSOKBAN. TANÁR : KACZIÁNY ALADÁR


Bal: MÓR JÓZSEF II. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Jobb : CSEH ISTVÁN I. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

SZŰKÍTS ERNŐ III. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

ALAKRAJZOLÁS, ÉKÍTMÉNYES TERVEZÉS. TANÁR : LESZKOVSZKY GYÖRGY


Bal: JUHAROS ISTVÁN IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Jobb : KOLTAI BÉLA IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Bal: PODLUSSÁNYI LAJOS IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Jobb: SZABÓ I. GUSZTÁV IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

FENT : REDÖZET ÉS JELMEZRAJZ, TANÁR : DOMANOVSZKY ENDRE LENT : ÁLLATRAJZOLÁS : TANÁR : HARANGHY JENŐ


Bal: KISS LÁSZLÓ IV. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

Jobb : JUHAROS ISTVÁN IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

KOPASZ MÁRTA IV. ÉVES GRAFIKUS

ALAKRAJZOLÁS : FENT : TANÁR : STEIN JÁNOS LENT : TANÁR : SIMAY IMRE


VÁRAI JÁNOS III. ÉVES BÜTORTERVEZŐ

HUNSÁGI FERENC II. ÉVES BÚTORTERVEZŐ

FENT : KÖZÉPÍTÉSTAN ÉS ÉPÍTÉSZETI 'RAJZOLÁS, TANÁR : WEICHINGER KÁROLY LENT : BÚTORTERVEZÉS ÉS LAKÁSBERENDEZÉS, TANÁR : KAESZ GYULA


KÁPOSZTA MIHÁLY VI. ÉVES ÉPÍTŐ IPARMŰVÉSZ

SÁGI ÁRPÁD VI. ÉVES ÉPlTŐ IPARMŰVÉSZ

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS ÉS BELSŐ KIKÉPZÉSEK TERVEZÉSE TANÁR : SZABLYA-FRISCHAUF FERENC


ANTAL TIBOR VI. ÉVES ÉPlTÖ IPARMŰVÉSZ

KÁPOSZTA MIHÁLY VI. ÉVES ÉPlTÖ IPARMŰVÉSZ

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS : TANÁR : GYÖRGYI DÉNES


Bal: BALOGH BÉLA V. ÉVES DÍSZlTÖ SZOBRÁSZ FEHÉR JÓZSEF IV. ÉVES DÍSZlTÖ SZOBRÁSZ

GRUBER LEÓ III. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

Bal: MATOS LAJOS IV. ÉVES DÍSZlTÖ SZOBRÁSZ

BENKŐ REZSŐ V. ÉVES DÍSZlTÖ SZOBRÁSZ

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY, TANÁR : LUX ELEK ÉRMÉSZET , TANÁR : REMÉNYI JÓZSEF


Bal: NYÁRÁDI FERENC IV. ÉVES

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ Jobb: LASZLÓKÓKAI

ANTAL

I. ÉVES

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

Bal: HORVÁTH ADORJÁN III. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

Jobb : KISS LÁSZLÓ IV. EVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY, TANÁR: MÁTRAI LAJOS


Bal: HORVÁTH ADORJÁN VI. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

Jobb: KOVÁCS JÓZSEF V. ÉVES DlSZlTŐ SZOBRÁSZ

KISS LÁSZLÓ V. ÉVES DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY,

TANÁR : SIMAY

IMRE


Bal: BENCSIK GYULA I. ÉVES DlSZlTÖ FESTŐ

Jobb : KOLTAI BÉLA III. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Bal: SÁROS I BÉLA II. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Jobb : VERSEGHI ISTVÁN II. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY, FENT BALRA : TANÁR : ROVÁTKAY LAJOS FENT JOBB ÉS LENT : TANÁR : SÁNDOR BÉLA


Bal: JUHAROS ISTVÁN IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

Jobb: MENDLY ATTILA IV. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

BODNÁR JÓZSEF VI. ÉVES DÍSZÍTŐ FESTŐ

DÍSZÍTŐ

FESTÉSZETI

SZAKOSZTÁLY, TANÁR : HARANGHY

JENŐ


Bal fent : HAUSVATER MÁRIA VI. ÉVES GRAFIKUS

Bal

lent:

KOPPÁNY GYÖRGY VI. ÉVES GRAFIKUS

TAMÁSI ZOLTÁN V. ÉVES GRAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY, TAN : HELBING FERENC


FERY ANTAL VI. ÉVES GRAFIKUS

EARSY EMMA VI. ÉVES GRAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY, TANÁR: HELBING FERENC


SCHNEIDER PIROSKA VI. ÉVES TEXTILES

ELSŐ ÉVES TEXTILES NÖVENDÉKEK KÖZÖS MUNKÁJA

TEXTIL SZAKOSZTÁLY,

TANÁR : MUHITS SÁNDOR


Bal: HORVÁTH ANNA VI. ÉVES TEXTILES

Közép: BITZ MARGIT IV. ÉVES TEXTILES

Jobb: KOZALIK ILONA II. ÉVES TEXTILES

TURÁNI SÁNDOR II. ÉVES TEXTILES

TEXTIL SZAKOSZTÁLY, TANÁR: MUHITS SÁNDOR


CSER JOLÁN VI. ÉVES KERAMIKUS

Bal: HORVÁT SÁNDOR II. ÉVES

Közép és jobb: KÁROLYI FERENC IV. ÉVES KERAMIKUS

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY, TANÁR : ORBÁN ANTAL


Bal: MOLNÁR ELEK III. ÉVES KERAMIKUS

Jobb i KÁROLYI FERENC IV. ÉVES KERAMIKUS

CSER JOLÁN VI. ÉVES KERAMIKUS

KERÁMIKAI SZAKOSZTÁLY, TANÁR : ORBÁN ANTAL


Bal: MOLNÁR JÁNOS, EPERJES FERENC I. ÉVES, DÖMÖTÖR LÁSZLÓ II. ÉVES ÖTVÖSÖK

Jobb : KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN I. ÉVES ÖTVÖS

FUNCSLER KATÓ II. ÉVES ÖTVÖS

Bal: DÖMÖTÖR LÁSZLÓ V. ÉVES, ZÁDOR ENDRE V. ÉVES, DÖMÖTÖR LÁSZLÓ III. ÉVES, SZÖNYI JÓZSEF IV. ÉVES ÖTVÖSÖK

Jobb : ZÁDOR ENDRE VI. ÉVES ÖTVÖS

ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY, FENT : TANÁR : PÁL LAJOS LENT : TANÁR : CSAJKA ISTVÁN


Bal fent és lent: ZÁDOR ENDRE VI. ÉVES ÖTVÖS

Jobb: SCHORR TIBOR VI. ÉVES ÖTVÖS

SCHORR TIBOR VI. ÉVES ÖTVÖS

DÖMÖTÖR LÁSZLÓ V. ÉVES ÖTVÖS

ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY, TANÁR : CSAJKA

ISTVÁN


Koppány György VI, ives grafikus

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR t HELBING FERENC


FAMETSZET NAGY MÁRTON V. ÉVES GRAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HELBING FERENC


KOPPÁNY GYÖRGY VI. ÉVES GRAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR : HELBING FERENC


FAMETSZET FA.SSEL FERENC VI. ÉVES GRAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HELBING FERENC


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA SZEMÉLYZETE AZ 1934/35-1935/36. ISKOLAI ÉVEKBEN. Igazgató : Helbing Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, grafikus és festőművész, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács, az Orsz. Egyházművészeti Tanács, a Műemlékek Orsz. Bizottsága, az Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács, a Szerzői Togi Állandó Szakértő Bizottság, az Országos Ösztöndíjtanács és a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Képzőművészek Orsz. Szövetsége és az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat választmányi, az Iparművészek Orsz. Egyesületének tiszteleti tagja; az iskola igazgatója és a grafikai szakosztály vezető tanára.

Adminisztratív tisztviselők : Kovács János dr., igazgatósági titkár és az iskola gondnoka. Veszély Magdolna kezelőnő. Rozsnyai Sándor minisztériumi számvevőségi tanácsos, ellenőr. Kriesch Gábor dr., gyakornok 1935 jún. 30-ig. Ábrahám Ilona gyakornok 1935. júl. 31-ig. Grandpierre Emil dr., gyakornok 1936 febr. 1—máj. 14-ig.

Tanári kar : Antal Dezső oki. építészmérnök, a „Magyar népművészet és magyar otthon" óraadó tanára. Berg József dr., vallástanár, az izr. vallástan tanára. Tanított 1933 okt. 1—1935 jan. 25. Budai Gergely dr., ref. theologiai tanár, a ref. és ág. ev. vallástan óraadó tanára. Tanított 1934 jún. 28-ig. Csajka István ötvösművész, az ötvös-zománcozó szakosztály felső fokú csoportjának vezető r. tanára. Domahídy György dr., vármegyei tb. főorvos, iskolai orvos s az egészségtan óraadó tanára. Tanított 1936 jan. 31-ig. • Domanovszky Endre festőművész, az alakrajzolás és kosztűmrajzolás óraadó tanára. Györgyi Dénes műépítész, oki. építész-mérnök, a Képzőművészek Egyesülete és a Lechner ÖdönTársaság építész-szakosztályának elnöke; a Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség építőművészeti szakosztályának előadója; a Balatoni Társaság elnöki tanácsának tagja és művészeti bizottságának előadója; a Képzőművészeti Társulat törzstagja; az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választmányi tagja; az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács, Budapest székesfővárosi Művészeti Tanács, a Szerzői Jogi Állandó Szakértő Bizottság, a Mérnöki Kamara, Mérnökés Építész-Egylet, Képzőművészek Orsz. Szövetsége, Magy. Építőművészek Szövetsége, Magy. Iparművészek Orsz. Egyesülete, Magy. Műhelyszövetség tagja; az építészeti tervezés és szakrajz s a családi házak tervezésének r. tanára. Haranghy Jenő grafikus és festőművész, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Képzőművészek Egyesülete, a KÉVE Művészegyesület s a

Szerzői Jogi Állandó Szakértő Bizottság tagja; a díszítő festészeti szakosztály felső fokú csoportjának vezető s az állatrajzolás és állatbonctan r. tanára. Horn Béla dr., szakorvos, iskolai orvos és az egészségtan óraadó tanára. Tanít 1936 febr. 1. óta. Kacziány Aladár festőművész, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Képzőművészek Egyesületének választmányi tagja, a Székely BertalanTársaság alapító műyésztagja; a természet utáni rajzolás, szabadkézi látszattan s a történelmi stílusokban való rajzolás r. tanára. Kaesz Gyula oki. építő iparművész, a bútortervezés, lakásberendezés és középítéstan r. tanára, a bútortervező szakosztály vezető és a faipari tanműhely felügyelő tanára. Kovács János dr., a kereskedelmi és jogi ismeretek, az általános művelődéstörténelem és egyházművészet tanára. Kremer Móric dr., vallástanár, az izr. vallástan tanára. Tanított 1935 febr. 1—jún. 28-ig. , Krocsák Emil oki. középiskolai rajztanár, festőművész, a geometriai tárgyak óraadó tanára. Leszkovszky György festőművész, a Képzőművészek Egyesülete, az Orsz. Egyházművészeti Tanács és a Cennini Művész-Társaság tagja; az alakrajzolás és iparművészeti tervezés r. tanára. Lux Elek szobrászművész, a Képzőművészeti Társulat törzstagja; a Szinnyei Merse és a BenczúrTársaság, Céhbeliek, Szerzői Jogi Állandó Szakértő Bizottság s a Képzőművészek Egyesületének tagja; a Petőfi-Társaság kültagja; a díszítő szobrászati szakosztály kisplasztikái ágazatának vezető r. tanára. Mátrai Lajos szobrászművész, az Iparművészek Orsz. Testülete s a Képzőművészek Egyesülete tagja; a díszítő szobrászati szakosztály alsó fokú csoportjának vezető r. tanára. Muhits Sándor festőművész, a textilművészeti szakosztály vezető r. tanára. Orbán Antal szobrászművész, a Képzőművészek Egyesületének tagja s a Képzőművészeti Társulat törzstagja; a kerámikai szakosztály vezető r. tanára. Pap Ferenc vallástanár, a ref. és ág. ey. vallástan óraadó tanára. Tanít 1934 okt. 8. óta. Pál Lajos ötvösművész, az ötvös-zománcozó szakosztály alsófokú csoportjának vezető r. tanára. Reményi József szobrászművész, a KÉVE Művészegyesület tagja; az érem- és plakettművészet óraadó tanára. Rovátkay Lajos festőművész; a díszítő festészeti szakosztály alsófokú csoportjának vezető r. tanára. Sándor Béla festőművész, a Képzőművészek Egyesületének tagja; a díszítő festészeti szakosztály középfokú csoportjának vezető r. tanára. c • Sárkány Lóránd festőművész, oki. középiskolai rajztanár, tanársegéd. Schachter László dr., vallástanár, az izr. vallástan tanára. Tanít 1935 okt. 1. óta. Simay Imre festő, grafikus és szobrász; a monumentális díszítő szobrászati szakosztály felsőfokú csoportjának vezető s az alakrajzolás r. tanára.


Botfalvi B. Ilona, a ruhatervezés és a ruhavarrás Stein János festőművész, a Képzőművészek Egyeszaktanítója. sületének tagja, a Képzőművészeti Társulat Czébán Jenő nyűg. honvédszázados, az Iparművétörzstagja; az alakrajzolás, figurális komposzeti Leventecsoport kiképző oktatója. Műközíció és emberbonctan r. tanára. dött 1934 okt. 1—1935 jún. 38-ig. Szablya-Frischauf Ferenc festőművész, m. kir. vitéz Kajdy Emil, a bútor- és lakásberendezési kikormányfőtanácsos, a KÉVE Művészegyesület vitelező műhely főnöke, a faipari szerkezetek elnöke, az Orsz. Magy, Iparművészeti Társulat gyakorlati oktatója. tiszteletbeli alelnöke, a bécsi Künstlerbundt Kelety Eszter, a csipketervezés szaktanítója. MegHagen levelező tagja; az Orsz. Irodalmi és halt 1936 ápr. 2. Művészeti Tanács elnöki tanácsának tagja és iparművészeti előadója; a Képzőművészeti TárStern Anna, a textilművészeti kivitelező technikák sulat társtagja, a Képzőművészek Orsz. Szövetszaktanítója. sége elnöki tanácsának, az Orsz. Magy. Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság, a Képzőművészek Művezetők: Egyesülete s a Szerzői Jogi Állandó Szakértő Batta György (ötvös-zománcozó műhely). Bizottság tagja; a Magyar Iparművészet szerGrossauer Rudolf (bronzöntő műhely). kesztője; a lakásművészeti tervezés r. tanára. Guzsák Kálmán (tipográfiai műhely). Szőnyi Ottó dr., pápai prelátus, a Központi Egyházt Klaczig Mihály (keramikai műhely). Meghalt művészeti Hivatal t. elnöke, az Orsz. Egyház1936 máj. 5. művészeti Tanács előadója, az Orsz. Irodalmi és Sehr József (gipszöntő műhely). Művészeti Tanács, a Szent István-Akadémia, a Műemlékek Országos Bizottságának és a Altisztek: Janus Pannonius-Társaság rendes tagja; a római katholikus vallástan, egyházművészet, a) /. osztályú altisztek: általános művelődéstörténelem és művészettörténelem r. tanára. (Az f935—-36. tanévben nem •/ Klein Sándor. Szolgálatot teljesített 1935 júL 31-ig. adott elő.) + Wfif- M ^ , $, Kővári Ferenc (szertáros). Lecskóné Pető Mária. . Tancsik Mihály okT. grafikus művész, tanársegéd; a természet utáni rajzolás, betűvetés, könyvköté- i/Lilinger István. Szolgálatot teljesített 1936 febr. 39-ig. Pásztó József (kapus). szeti és bőrdíszművészeti technikák tanára. Weichinger Károly oki. műépítész-mérnök, a Mérb) //. osztályú altisztek: nöki Kamara, Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet, Céhbeliek, Képzőművészek EgyesületéBuzora Pál (segédszertáros). nek tagja; a középítéstan s a régi stilustanulLilinger Imre. mányok r. tanára. • Zrinszky József oki. építő iparművész, 1935 szept. c) Kisegítő szolgák: 1. óta tanársegéd; az Orsz. Magy. IparművéÉder Katalin. szeti Társulat és a Magy. Iparművészek Orsz. Pátziusné Jager Anna. Egyesületének választmányi tagja. t^Mokos Ferenc. Szolgálatot teljesített 1936 ápr. 30-ig. Szakoktatók:

h

Bartus Irén, a női ruhavarrási technikák és gyakorlati eljárások szakoktatója 1935 dec. 1. óta. Bergmann Vilmos oki. gépészmérnök, az állami Textilipar-iskola igazgatója, a Jacquardszövési technikák oktatója. Tanított 1935 június 38-ig.

d)

Napibéresek:

Marton Kálmán. Ráczalmási T. József. Reményi R. József.


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA TANÍTVÁNYAINAK NÉVSORA AZ 1934/35. ÉS 1935/36. TAN* ÉVEKBEN. J e l m a g y a r á z a t : a = alakrajzolás; b = bútortervezés; é = építő iparművészet; f = díszítő festészet; g = grafika; k = kerámika; kp = kisplasztika; ö = ötvös-zománcozás; sz = díszítőszobrászat; t = textilművesség. •— Az első évszám a tanulmányok kezdetét, a második azok befejeztét jelenti.

Abádi Ervin g. 1935—1936Abonyi A. Béla f. 1932—1936. Adámi Sándor f. 1929—1935Adler Pál g. 1934—1935. Adorján Károly t. 1932—1936. Albert László f. 1935—I93 6 Almády István f. 1933—1935Andrásfalvy Adrienné t. 1935— 1936. Antal Tibor é. 1930—1936.

Epstein Oszkár ö. 1935—1936. Erdélyi József sz. 1935—1936. Erdész N. Ottó g. 1934—1936. Erdős Edit t. 1935—1936. Erdős Pál g. 1930—1936. Éjszaky Irén t. 1932—1936.

Farkas János sz. 1935—1936. Farkas Tibor f. 1933—1936. Fassel Ferenc g. 1929—1935. Fazekas Péter b. 1935—1936. Baji József f. 1935—1936. Fehér József kp. 1928—1936. Ballá László f. 1935—1936Fekete Ferenc é. 1929—1936. Balázs István, k. 1932—1933Fekete Mária t. 1934—1936. Balázs László k. 1935—1936Dr. Feketéné Zorkóczy Klára g. Balku Imre k. 1935—19361934—1936. Balogh Béla kp. 1931—1936Fent Ilona k. 1923—1926., t. Balog Gyula f. 1932—1936. 1934—1935. Bambera Klára t. 1933—1936Fery Antal g. 1928—1932., 1933— Baranyai János b. 1930—1935'935Bárba Péter f. 1929—1936. 6 Fiam Mária k. 1931—1936. Barkó Etelka kp. 1934— W Floderer Matild t. 1934—1936Bárány Ilona é. 1935—1936. Fodor Ferenc ö. 1934. Becker Éva t. 1935—1936. Fogel Zoltán g. 1931—1936. Belányi Rudolf é. 1938—1931-, Franké Margit g. 1931—1935-> k. 1933—1935. 1935—1936. Beloberk Erzsébet g. 1931—*935Fritz Jusztina t. 1933—1935Bencsik Gyula f. 1934—1936. Fröhlich Adrienne ö. 1935—1936Benke László f. 1921—1929-* Funcsler Katalin ö. 1933—1936. 1934—1935Futschek Sándor ö. 1934—1936. Benkő Rezső sz. 1931—1936. Fülöp Zsuzsanna k. 1935—1936. Bereczki László t. 1932—1936Füzér István b. 1934—1936. Berki Anna g. 1935—1936Bernát János b. 1928—1931-, f. Gabrovitz József g. 1933—1936. I93I—I935Garamszegi G. Gyula f. 1931— Békés János sz. 1930—1936. 1935Bély János g. 1935—1936Köpeczi Bócz István ö. 1934— Garády Etelka t. 1932—1936Garbera Borbála Klára k. 1929— 1936. Bodnár József f. 1930—19361935Bozó Gyula b. 1932—1936. 6 Gál Mátyás g. 1932—1936. Bozzay Dezső é. 1931—193 Gáspár Imre g. 1934—1936. Bráer László g. 1932—1936Gerold Guidó sz. 1934—1935Bruck Tibor k. 1933—1936Gerstenkom Béla sz. 1933—1936. Buccella István é. 1931—1936. Goldgruber Árpád sz. 1934—1936. Bugsch Oszkár k. 1933—'935Gondos József sz. 1932—1936. Groda Gyula g. 1931—1936Cmarits János f. 1935—1936Gruber György g. 1931—1935Csaklós Gy. András kp. 193°— Gruber Leó sz. 1931—19351936. Gugyerás Géza ö. 1935—1936. Cseh István sz. 1933—1936. Gunscher Endre sz. 1931—1935Cser Jolán k. 1929—1935Guzy Károly g. 1930—1936Csikós Miklós f. 1933—1934-/ t. 1934—1936. Hajdú Erzsébet t. 1933—1936Csillag Éva g. 1934—1936. Hallgass Jenő sz. 1934—1936Csillag János b. 1933—1936Csipkay Eleonóra g. T933—1936. Hamza Magdolna k. 1929—1935. Hargitai Jenő b. 1932—1936Czigány László sz. 1934—1935Harkai Jenő f. 1934—1935Haustadter Ervin b. 1935—1936. Daday Ferenc f. 1934—1936. Hegedűs Lenke g. 1932—1936Danó Károly sz. 1931—1935Henneberg Mária g. 1934—'936. 6 Darabos Iván sz. 1931—1935Herczeg Ilona b. 1935—193 Demjén Julianna t. 1930—1936- Herkely Éva g. 1932—I93ÖDénesi D. Julianna t. 1934—1936- Hídvégi Ferenc f. 1934—I93 6 . Dévényi Ferenc é. 1930—r936Hochholtzer Ernő kp. 1932—1936. Dinnyés Éva kp. 1933—1936Hodina Adolf ö. 1934. Dinnyés Franciska ö. 1932—1934- Hoffmann Egon f. 1930., '932— Doleviczény László ö. 1935—1936. 1936. Dolinay Gusztáv k. 1932—1936. Holl Géza k. 1935—1936. Dömötör László ö. 1931—1936. Holl Terézia t. 1934—1936Dömötör László György ö. 1930— Holczer Karolin g. 1934—X9351935Homér Ilona k. 1929—1935Horák József g. 1933—1936. Hornisvéger Pál f. 1934—'935Ehrlich Etelka g. 1935—1936. Horvát Sándor k. 1933—'936. Elek Ilona t. 1933—1936. T. Eleöd Györgyi k. 1931—'936. Horváth Anna t. 1939—1935Horváth László b. 1934—1936. Endrődi János f. 1934—'935-

Hunsági Ferenc é. 1929—I933-, Magulya Béla g. 1934—1936. Maróti László f. 1930—1936. 1933—1936. Matheovits Jenő é. 1930—1936. Hunyadi László b. 1933—1936. Mattyók Éva b. 1935—1936. Maugsch László k. 1934—1935Jandó Gizellát. 1929-, 1935—1936. Mayer Klára t. 1934—1936. Jákfalvi László g. 1934—1936Márkus László b. 1932—1936. Jász Veronika t. 1934—1936. Mendly Attila f. 1929—I93I-, Jónás Géza sz. 1935—19361932—1935Juharos István f. 1931—1935. Mester Sándor g. 1930—193". Mihalik Imre b. 1931—1933., 1933—1936. Kallós Elek kp. 1928—1936. G. Karakas Anna g. 1931—1936. Mikita Ilona sz. 1935—1936. Miskecz Gyula b. 1934. Katona Lajos f. 1934—1936. Moldován István g. 1934—1935Katona Pál f. 1934—1935. Kádár Zsuzsanna k. 1935^—1936. Molnár Elek k. 1933—1936. Molnár János ö. 1934—1936Kálmán Emőke k. 1935—1936. Molnár László f. 1934—1936. Kálmán Ildikó t. 1935—1936. Kálmánchey Pap Nóra t. 1935— Monda M. Erzsébet k. 1930— 1936. 1936. Monda Kálmán b. 1934— 1935Kálna Béla g. 1927—1936. Marosán György t. 1932—1935Kármán László sz. 1931—'935Moskó Károly g. 1933—1936. Károly Ferenc k. 1931—1936. Károlyi Zsuzsanna t. 1934—1935- Moskovics Miklós k. 1935—1936Muskó Margit k. 1934—1935Keres Árpád ö. 1934—1936. Muszély Matild g. 1931—1935Kerekes István sz. 1932—1936. Kertész Éva t. 1935—1936Kertész György sz. 1934—1935Nadányi Mária g. 1933—1936Kesztler Ferenc sz. 1932—1936- Naeter Erzsébet g. 1933—1936. Kirnast Kornélia t. 1935—1936. Nagy Ilona g. 1931—1936Kis Dániel sz. 1935—1936. Nagy Irén t. 1932—1936. Kis Imre b. 1933—1936. Nagy Irén g. 1935—1936. Kis László sz. 1931—1936. Nagy Márton g. 1932—1936. Kitlinger Kálmán ö. 1926—1932., Nagy Sarolta t. 1932—1936. Nagy Zoltán g. 1935—1936. 1934. Klaszek Magdolna t. 1935—1936. Nádasdy Etelka t. 1931—1936. Nádler István g 1929—1935Klein Andor t. 1933—1936. Neményi Pál é. 1929—1935Klein Judit t. 1935—1936. Neumann Anna t. 1935—193*Kollárovics Béla b. 1935—1936. Németh Kálmán b. 1934—1935Koltai K. Béla f. 1933—1936. Koltai K. Vilmos g. 1934—1936. Némethy Lajos sz. 1929—1935Komáromi-Kacz Rozália g. 1933— Niklós Ödön é. 1928—1931-, 1936. 1933—1935Kopasz Márta g. 1930—1936. Nyárády Ferenc sz. 1932—193°. Koppány György g. 1929—1935. Nyáry László é. 1938—1935Korányi István g. 1935—1936. Kotta Elemér sz. 1934—1936. Olajos János g. 1933—193*. Kovács József b. 1931—1936. Oláh Sándor kp. 1932—1935Kovács József k. 1932—1936Ora Sándor az. 1933—1934-, 1935— Kovács Katalin ö. 1933—1936. 1936. Kovács Mihály g. 1933—1936. Ormos Tibor f. 1935—1936. Kovács Piroska t. 1933—1936. Ormosi Ferenc g. 1933—1935Kováts Margit t. 1934—1936. Kozalik Ilona g. 1931—1935. Pacholek Ilona t. 1934—1936. Kozák József ö. 1935—1936. Palotai Sz. Gyula sz. 1931—1935Kővári Ferenc é. 1930—1936. Krusoe Attila Béla f. 1934—1936. Pál Imre b. 1935—1936. Krüzsely Lóránd f. 1932—1936. Pálinkás Gyula b. 1933—1935Pálpataki Árpád b. 1935—'936Kukucska Vince ö. 1933—1935Perényi Ilona t. 1933—1936. Kupfer Dezső ö. 1935—1936. Pétery László sz. 1934—1936. Kustár László k. 1930—1935. Pietsch Borbála t. 1933—1935Piffkó Gizella t. 1931—1936. sz. 1933—1935Laborcz Ferenc sz. 1933—1936. Pintér Gyula Zoltán b. 1931—1936. P. Laczkovich Zsófia g. 1921— Pirhalla Pagonyi Plemencsics József b. 1937., 1934—19351931—1935Lakner Amanda t. 1930—1936. Podlussány Lajos f. 1932—1936. Lambing Antal f. 1935—1936. Pongrácz Kláia t. 1934—1936. Lánczki Béla f. 1935—1936. Pongrác* Márta t. 1934—1936Lányi Béla é. 1939—1935. László István b. 1932—1936. Prack Erzsébet g. 1933—'936László Kókai Antal sz. 1935—1936. Lehócky István b. 1935—1936. Rács Imre f. 1931—1935Lenthe Pál f. 1933—1936. Reitzner Márta t. 1931—1935Leskó Ilona k. 1934. Richter Júlia t. 1935—1936. Lénárd Károly f. 1934—1935Rosenfeld Pál b. 1934—1936. Lőcsei L. Károly b. 1931—1935. Rumy Erzsébet t. 1934—1936Löffler Éva t. 1931—1935Sají Ibolya t. 1931—1935.


Sajó Gyula b. 1935—'936. Sasvári Elza t. 1933—1936. Sági Árpád é. 1930—1936. Sági Jenő k. 1934—1936. Sárosi Béla f. 1933—1936. Scheili Rózsa k. 1932—1936. Schiller Blanka t. 1931—1935. Schiller Etelka a. 1932—1935Schlemmer Anna k. 1934—1936. Schlitzer Emil f. 1934—1936. Schorr Tibor ö. 1928—1929-, 1931—1936. Schreiber György g. 1935—1936. Schwartz Fernandine Márta g. 1933—1936. Sévy Rafael b. 1935—*936. Silbermann Éva Ágota t. 1935— 1936. Sipőczy Lajos t. 1934—1936Slakta Béla k. 1932—1934-. 1935— 1936. Soltész Edith t. 1932—1936. Sommer István é. 1929—1935Somogyi József sz. 1935. Sörös Oszkár g. 1935—1936. Spanner Edith g. 1934—1936. Spanyol Margit t. 1935—1936. Stankovszky Kázmér g. 1930— 1934. Stuhl Ilona g. 1935—1936. Sugár László g. 1932—1936.

Sváb Gyula g. 1934—'936Szabó Andor t. 1932—1935Szabó Ferenc g. 1933—1935Szabó István é. 1929—1935Szabó József g. 1935—1936Szabó Cimbalmos Kálmán f. 1932—1936. Szabó Sándor kp. 1928—i93i-> 1932—1936. Szabó Terézia t. 1934—!936Szabó Vilmos é. 1930—1936. Szakasics Klára t. 1933—1936. Szappanos Gyula f. 1931—1935Szatmári Lajos g. 1934—!936. Szauter László é. 1929—1935Szenessy Antal sz. 1929—1933-> 1935—1936. Székely Anna t. 1935—1936. Szép Olga t. 1934—1936. Szikossy Nándor g. 1932—i936Szilágyi Ákos g. 1928—19321933—1935Szilágyi Mária k. 1931—1935Szitás Erzsébet t. 1934—1936. Szkicsák Ilona g. 1931—1935Szoljár Károly sz. 1931—1935Szotyori Magdolna g. 1931— 1936. Szőke Lajos sz. 1931—1935Szőke Mária k. 1934—1936. Szuchy Tibor g. 1929—1935-

VÉGBIZONYÍTVÁNYT NYERT 1934 szept. 1—1936 máj. l-ig:

Varga Ilona t. 1933—'936Varga Margit t. 1932—1935Vági János b. 1934—1936Várai János b. 1933—1936Várnai W. László g. 1934—1936. Tamás Katalin t. 1935—193^', Venczel Olga kp. 1933—1936. Tamási Zoltán g. 1930— I 9 3 ,i Verbai Mihály k. 1929—1935. Tamásfalvy Zsuzsanna t. J934 Vérségi Molnár István f. 1933— 1936. , 1936. 6 Tass Piroska t. 1935—i93 - , Végh Béla b. 1933—1936. Tauszky Katalin t. 1935—193°' Vida Mária g. 1934—1936. Tálos László b. I93Í—193 6 ' ___ Vizy Gábor g. 1935Teodorovits Izabella g. Wi* Vöröss Tibor f. 1934—1936. 1936. Terbóts Gábor t. 1935—193°Wagner József é. 1931—1936. Theisz Margit t. 1933—X935Wármer Rózsa kp. 1934Timárné 1. Fent Ilona. Tiszavölgyi József k. 1934—-I93°- Weidlich Gyula t. 1934—1935. Werling Jolán kp. 1920—1931., Tóth Ilonka t. 1931—1936g. 1930—1936. H. Tóth Imre g. 1933—1935Werner Margit g. 1935—'931., Tóth Irén t. 1934—1936f. 1934—1935Tóth István f. 1931—1935Weszter Erzsébet ö. 1935—1936. Török Gyula f. 1933—193^. Tó'sér János kp. 1932—1936- 1 Wittek József ö. 1934—1935. Turáni T. Sándor t. 193°—193 Zahajszky László t. 1933—1936. 1932—1936. Túrmezey Béla b. 1935—193°. Zahradnitzky Sándor f. 1934— Tuschák Éva k. 1934—1936. 1935Tzvetkov Dániel é. 1929—I93S- Zakár Ildikó t. 1935—1936. Zádor Endre ö. 1930—1936. Ugrai György sz. 1930—1932., Gróf Zichy Mária g. 1934—1935. Zöldi Emil b. 1933—1936. I933—I935Zsédely Mária t. 1934—1936. Szűkíts Ernő sz. I93B—I936> Szüle Livia b. 1934—1936.

Szkicsák Ilona, grafikus (1935) . . . . . . . . . Szoljár Károly, díszítő szobrász (1935) . . Szőke Lajos, díszítő szobrász (1935) . . . . Szundi Anna, textiles (1936) Tamási Zoltán, grafikus (1934) Tóth István, díszítő festő (1935) . . . . . . . Ugrai György, díszítő szobrász (1935) . . . .

elégséges elégséges jó elégséges jó jó elégséges

Beloberk Erzsébet, grafikus (1935) elégséges Benke László, díszítő festő (i935) jó Benkő Rezső, díszítő szobrász (1935) jó Bugsch Oszkár, keramikus (1935) . . . . . . jó Burján László, grafikus (1935) elégséges Danó Károly, díszítő szobrász (i935) . . . . . jeles Fogel Zoltán, grafikus (1935) • • • • elégségesIPARMÜVÉSZI SZAKOKLEVELET NYERT Franké Margit, grafikus (1935) elégséges az 1934—35. tanév végén: Gruber György, grafikus, (1935) jó Hamza Magdolna, keramikus jó Gruber Leó, díszítő szobrász (i935) jeles Homér Ilona, keramikus jó Guzy Károly, grafikus (1935) elégséges Nádler István, grafikus jó Hunsági Ferenc, bútortervező (1934) • •. jó Szauter László, építő iparművész jó Jakab Lajos, díszítő festő (i935) • jó Szilágyi Ákos, grafikus jó Jankovics Gyula, díszítő festő (1934) jó Szuchy Tibor, grafikus jó Juharos István, díszítő festő (i935) jeles Tzvetkov Dániel, építő iparművész . . . . . . jó Juhász Ferenc, bútortervező ( i 9 3 5 ) . . . . . . . elégséges Verbai Mihály, keramikus jó Kármán László, díszítő szobrász (1935) • •. elégséges Károly Ferenc, keramikus (i935) . . . . . . . jó Kis László, díszítő szobrász (i935) . jeles IPARMŰVÉSZETI KITÜNTETÉSES Kitlinger Kálmán, ötvös (1935) jó SZAKOKLEVELET NYERT Kozalik Ilona, grafikus (1935) jó az 1934—35. tanév végén: Kustár László, keramikus (1936) . . . . . . . elégséges Lőcsei Károly, bútortervező (i935) elégséges Adámi Sándor, díszítő festő. Löffler Éva, textiles (1935) • jó Bernát János, díszítő festő. Maróti László, díszítő festő (1935) •• jó Belányi Rudolf, építő iparművész. Cser Jolán, keramikus. Nádasdy Etelka, textiles (i935) • • jó Fassel Ferenc, grafikus. Némethy Lajos, díszítő szobrász (1935) jó Fery Antal Győző, grafikus. Ormosi Ferenc, grafikus (1935) • • • jó Garbera Borbála Klára, keramikus. Pagonyi József, bútortervező (1935) elégséges Palotai Gyula, díszítő szobrász (1935) • • • • jó Horváth Anna, textiles. Koppány György, grafikus. Pifkó Gizella, textiles (1935) • • jó Lányi Béla, építő iparművész. Rács Imre, díszítő festő (1935) • jeles Neményi Pál, építő iparművész. Reitzner Márta, textiles (1935) • • • J? Némethy Lajos, díszítő szobrász. Rosenmann László, bútortervező (1935) • • • jó Niklós Ödön, építő iparművész. Saja Ibolyka, textiles (1935) jó Schiller Blanka, textiles (1935) • elégséges Nyáry László, építő iparművész. Schrotta János, bútortervező (1935) • • • • elégségesSommer István Sándor, építő iparművész. Szabó István, építő iparművész. Szappanos Gyula, díszítő festő (1935)..... jó


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA IGAZGATÓI, TISZTVISELŐI, TANÁRAI, TANÁRSEGÉDEI, SZAKTANÍTÓNŐI, SZAKOKTATÓI, MŰVEZETŐI ÉS ALTISZTJEI 1880*tól 1936=dg. Igazgatók: Keleti Gusztáv 1880—1896. Fittler Kamill 1896—1910. Czakó Elemér dr., 1910—1915. Nádler Róbert 1915—1917. Gróh István 1917—1925. Simay Imre 1925—1927. Helbing Ferenc 1927—

Adminisztratív tisztviselők: Csik-Rákosi Császár Dénes számvevő 1892—1895. Beöthy Kálmán tollnok 1896—1906. Ascher Alajos titkár 1907—1911. Csermendy Elemér gondnok 1907—1932. Strömpl János számvevő 1907—1924. Bellaágh Imre titkár 1911—1917. Medrey Viktor dr., ellenőr 1919—1920. Lammel Antal titkár 1920—1924. Kovács János dr., titkár és gondnok 1924— Stöckl Jolán kezelőnő 1908—1912. Wolfné Kampf Ilona kezelőnő 1912—1918. Szigethy Erzsébet kezelőnő 1915—1921. Suhajdy Klementin kezelőnő 1921—1930. Pál Ilona kezelőnő 1918—1925. Veszély Magdolna kezelőnő 1926— Kriesch Gábor dr., gyakornok 1933—1935Ábrahám Eona gyakornok 1934—1935. Grandpieire Emil dr., gyakornok 1936. Tanárok t Mátrai-Muderlak Lajos 1880—1906. (Díszítő szobrászat; fafaragás.) Schikedánz Albert 1880—1902. (Építészeti rajz és alaktan.) Rauscher Lajos 1880—1884. (Építészeti rajz és alaktan.) Várdai-Werdenstetter Szilárd 1880—1892. (Ékítményes rajz.) Szirmai Antal 1881—1884. (Figurális rajz.) Herpka Károly 1883—1914. (Fémvésnöki, ötvöszománcozó szakosztály vezetője.) Moreili Gusztáv, címzetes igazgató 1883—1909. (Fametsző szakosztály vezetője.) Hollós Károly 1884—1901. (Alakrajz.) Feichtinger J. György 1884—1907. (Díszítő festő szakosztály vezetője.) Doby Jenő 1884—1907. (Rézmetsző szakoszt, vezetője.) Benczúr Béla 1884—1919. (Iparművészeti rajz és tervezés.) Schwertner Zsigmond 1885—1886. (Ékítményes rajz.) Loránfi Antal 1886—1919. (Kisplasztikái szakosztály vezetője.) Kovách Géza 1886—1897. (Geometria.) Schauschek Árpád 1887—1896. (Ékítményes rajz.) Székely Bertalan 1887—1896. (Bonctan.) Aggházi Gyula 1887—1897. (Alakrajz.)

Arányi Miksa dr., 1885—1891. (Francia nyelv.) Aigner Sándor 1890—1892. (Építészeti tanfolyam vezetője.) 1 Hibján Samu 1895—J9 !?- (Zománcozás vezető tanára.) Keleti Gábor 1895—1896. (Ékítményes rajz.) Gróh István 1896—1917- és 1925—1926. tanár; 1917—1925. igazgató. (Geometria; ékítményes rajz; textil.) Gyalus László 1896—1932. (Lakásberendezés, régi stílusok ismertetése, építészeti rajz és alaktan.) Pasteiner Gyula 1896—1900. (Műtörténelem.) Pap Henrik 1897—1910. (Alakrajz.) Papp Sándor 1897—1922. (Alakrajz.) . Tellyesniczky Kálmán dr., 1897—1911. (Bonctan.) Sándor Béla 1899— (Díszítő festő szakosztály vezetője.) Éber László dr., 1900—1919. (Műtörténelem.) Ifj. Mátrai Lajos 1900— (Díszítő szobrászat vezető tanára; fa- és kőfaragás.) Almási Balogh Loránd 1902—1923. (Építészeti tervezés, középítéstan.) Hollós Károly 1902—1907. (Geometria.) Rottmann Elemér dr., 1902—1928. (Intézeti orvos.) Udvary Géza 1903—1932. (Alakrajz; figurális kompozíció.) Maró ti Géza 1907—1910. (Díszítő szobrászat.) Ujváry Ignác 1907—1925. (Díszítő festő szakosztály vezetője.) Bacsa András 1907—1931- (Geometria.) Czakó Elemér dr., 1907—1910. (Irodalomtörténet.) Dékáni Árpád 1908—1910. (Házi-ipari osztály vezetője.) Györgyi Dénes 1907— (Építészeti tervezések.) Kriesch Aladár (kőrösfői) 1907—1915. (Gödöllői szőnyegszövőtelep vezetője; díszítő festészet.) Helbing Ferenc 1910— (Grafikai szakosztály vezetője.) Simay Imre 1910— (Alakrajz; díszítő szobrászat.) Muhits Sándor 1910— (Textilművészeti szakosztály vezetője; természet u. rajz és festés.) Mihalik Gyula 1910—1919. (1919. V. 3—VIII. 2. megbízott igazgató.) (Textilművészeti szakosztály vezetője.) Nádai Pál dr., 1910—1915. (Magyar irodalomtörténet.) Szőnyi J. László dr., 1910—1934. (Magyar kereskedelmi levelezés.) Margitay Ernő dr., 1910—1919. (Magyar népművészet.) Kövesdy Géza 1911—1918. (Műhelyrajzolás.) Ozorai Frigyes dr., 1911—1919. (Magyar irodalom és neveléstan.) Wildner Ödön dr., 1911—1916. (Szociológia.) Zutt A. Richárd 1912—1917. (Ötvösség.) Fieber Henrik 1912—1919. (Egyházművészet.) Szablya-Frischauf Ferenc 1912— (Lakásművészeti tervezés.) Vértes Ágost 1914—1917. (Kerámika.)


Elek Arthur 1915—1919. (Magyar irodalomtörténet.) Sidó Zoltán, dr., 1916—1919. (Szociológia.) Csányi Károly 1917—1921. (Régi stílusok ismertetése; művészettörténelem.) Csajka István 1918— (Ötvös-zománcozó szakosztály vezetője.) Koós Károly 1918. (Építészet.) Haranghy Jenő 1918— (Grafika; állatrajz; ékítményes tervezés, a díszítő festészeti szakosztály vezetője.) Kaesz Gyula 1919— (Bútortervező szakoszt, vezetője.) Lux Elek 1919— (Kisplasztikái osztály vezetője.) Márton Ferenc 1919—1924. (Alakrajzolás.) Orbán Antal 1919— (Keramikai szakosztály vezetője; kisplasztika.) Ferenczy Béni 1919. V. 3—VIII. 2. (Szobrászat.) Kőszegi László 1920—1934. (Művelődés- és művészettörténelem.) Stein János 1920— (Díszítő festészet, művészi bonctan, drapériatanulmányok, kompozíció.) Grofcsik János 1920—1932. (Agyagipari technológia.) Csűrös István 1920—1927. (Ref. vallástan.) Báró Vécsey Aurél 1920—1922. (R. kath. vallástan.) Lammel Antal 1921—1923. (Természet utáni rajz.) Lux Kálmán 1921—1922. (Mintázás.) Merész Gyula 1921—1922. (Alakrajz.) Konrád Ignác 1922. (Alakrajz és ékítményes tervezés.) Leszkovszky György 1922— (Alakrajzolás és ékítményes tervezés.) Huszka József 1922. (ősmagyar ornamentika.) Szent-Istvány Gyula 1922—1930. (Alakrajz és drapériatanulmányok.) Weichinger Károly 1922— (Középítéstan; régi stílusok ismertetése és építészi rajzolás.) Thoroczkai Wigand Ede 1919. V. 3—VIII. 2. és 1922—1934. (Építészeti tervezés; magyar otthon és népművészet.) i.,vj. Szőnyi Ottó dr., 1924-^'(«. kath. vallástan; általános művelődéstörténelem, művészettörténelem és egyházművészet.) Kovács János dr., 1925—1926. (Műyelődéstörténelem.) 1933—1936. (Kereskedelmi és jogi ismeretek.) 1935—1936. (Általános művelődéstörténelem és egyházművészet.) Budai Gergely dr., 1927—1934. (Re.f- vallástan.) Keresztes Tibor dr., 1927—1932. (Textil technológia) Kürthy György 1927—1930. (Színpadtechnika.) Pap Dezső dr., 1928—1929. (Intézeti orvos és egészségtanár.) Reményi József 1919. V. 3—VIII. 2. és 1928— (Érem- és plakettművészet.) Domahidy György dr., 1930—1936. (Intézeti orvos és egészségtantanár.) Krocsák Emil 1932— (Geometria.) Pál Lajos 1932— (Ötvösség.) Rovátkay Lajos 1932— (Díszítő festészet és természet utáni rajzolás.) Berg József dr., 1933—1935- (Izr. vallástan.) Kacziány Al dár 1933— (Természet utáni és történelmi stílusokban való rajzolás.) Pap Ferenc 1934-$^ (Ref- és ág. ev. vallástan.) Antal Dezső 1934— (Magyar otthon és népművészet.) Kremer Móric dr., 1935- (Izr- vallástan.) Scháchter László dr., 1935—1936. (Izr. vallástan.) Horn Béla dr., 1936— (Intézeti orvos és egészségtantanár.) , -.

Tanársegédek t Bánszky Sándor 1911—1912. (Díszítő szobrászat.) Gáliász Nándor 1912—1913. (Díszítő szobrászat.) Gábor Nándor 1912—1914. (Díszítő festészet.) Ortner Ferenc 1912—1913. (Díszítő festészet.) Somló Sári 1912—1915. (Bonctani alakrajz.) Szántó Gergely 1912—1913- (Esti rajztanfolyam.) Szekeres Béla 1912—1914. (Grafika.) Leszkovszky György 1913—1922. (Díszítő festészet.) Diósy Antal 1914—1915. (Díszítő festészet.) Tóth Gyula 1914—1915. (Díszítő szobrászat.) Haranghy Jenő 1915—1918. (Grafika.) Gombássy Anna 1915—1916. (Ötvösség.) Mátéka Sándor 1916—1918. (Díszítő szobrászat.) Hende Vince 1917—1920. (Díszítő festészet; természet utáni rajzolás.) Biró István 1918—1919. (Lakásberendezés.) Füsti Molnár Kata 1919—1920. (Betűvetés, természet utáni rajzolás.) Rovátkay R. Lajos 1920—1932. (Díszítő festészet.) Pál Lajos 1922—1932. (Ötvösség.) Tancsik Mihály 1922— (Grafika.) Domanovszky Endre 1931— (Alakrajz és drapériatanulmányok.) Sárkány Lóránd 1933— (Grafika.) Zrinszky József 1935— (Lakásberendezés és építőiparművészet.) Textil szaktanítónők : Dedinszky Afra 1907—1910. Mennerné Dedinszky Olga 1907—1920. Oláh Jolán 1907—1910. Pap Mariska 1907—1910. Stern Anna 1907— Teszár Irén 1907—1913Benke Bertalanné 1908—1910. Csekő Rózsi 1908—1910. Dékáni Ernőné 1908—1910. Dózsé Jenőné 1908—1910. Horváth Zsófi 1908—19*°Kanizsay Adél 1908—191°Wallnerné Marthy Rózsi 1908—1920. Nadeja Jolán 1908—1910. Papp Margit 1908—1910. Stöckl Vilma 1908—1910. Vrana Erzsébet 1908—1910. Bertalan Vera 1910—1912. Vagács Aranka 1910—1912. Sutter Katalin 1914—1927. Winkler Margit 1918—1920. Ferenczy Noémi 1919. V. 3—VIII. 2. (Gödöllő: szőnyegszövő.) Desseőné Frankovszky Adrienne 1920—1921. Teibner Róbertné 1921Dobó Erzsébet 1921—1922. Botfalvi B. Ilona 1924— Kelety Eszter 1924—1936. Nagy Sándorné Kriesch Laura 1924—1927- (Gödöllő: szőnyegszövő.) Bartus Irén 1935— Szakoktatók: Bárány Nándor 1910—1913- (Betűvetés.) 1 Örkényi István 1910—19x9. (TmV\m\Wés z,eú \xx vez.es.) Kainz ]ózsef 1912—1915- (Falíestési. tedvcúkáV Zutt Margit 1912—1914- (Textil.) Fekete Béla 1912—19*4- (Grafika.)


Joachimsthaler József 1912—1914. (Üvegfestés és zománcozás.) Kelé Vilma 1913—1914. (Textil.) Majoros Károly 1913—1914. (Üvegfestés.) Kalap Gyula 1915—igiö. (Festés.) Brett Sarolta 1915—1916. (Kalapdíszítés.) Kiss Ferenc 1917—1919. (Ötvösség.) Weiner Róbert 1917—1919. (Ékszerészet.) Wiblinger Alajos 1917—1918. (Művésés és maratás.) Schalamonek Károly 1921—1926. (Bútorrajzolás.) vitéz Kajdy Emil 1922— (Bútorművesség.) Bergmann Vilmos 1932—1935. (Jacquard-szövés.) Ványolós Gizella 1933—1934. (Géphímzési technikák.) Ditrói Lajos 1934. (Testnevelés.) Czébán Jenő 1934—1935. (Testnevelés.) Palka József 1935—1936. (Üvegfestés.) Művezetők : Klaczig Mihály 1902—1936. (Kerámika.) Kuczora Flórián 1907—1912. (Bútorművesség.) Mitterszky József 1908—1915. (Tipográfia.) Schleich Vilmos igio—1914. (Kerámika.) Wilfinger Rezső 1912—1913- (Bútorművesség.) József Jenő 1912—1918. (Kerámika.) Fáry János 1912—1918. (Kerámika.) Pöhlmann József 1913—1917. (ötvös-zománcozás.) Staffer Béla 1914—1920. (Gipszöntés.) Zlatnyiczky József 1916—1920. (Kerámika.) Nagy János 1916—1921- (Bútorművesség.) Guzsák Kálmán 1916— (Tipográfia.) Koncz Imre 1920—1923. (Kerámika.) Kajdy Béla 1921—1922. (Bútorművesség.) Dobos Lajos 1921—1922. (Ötvösség.) Kopeczky Lajos 1922. (Gipszöntés.) Sugár Henrik 1922. (Tipográfia.) Batta György 1923— (Ötvös-zománcozás.) Sehr József 1923— (Gipszöntés.) Grossauer^ Rudolf 1925— (Bronzöntés.)

Altisztek: Buray János 1880—1900. Fejes József 1880—1890. Novak {András 1883—1927. Matula István 1880—1910. Bedecs Gáspár 1885—1924. Huszár József 1890—1895. Míkola Lajos 1895—1898.

Farkas Gyula 1896—1928. Nagy Sándor 1897—1902. Matula Lajos 1898—1925. Klein Sándor 1899—1935. Szentey Vilmos 1900—1916. Rusz Miklós 1900—1910. Menich József 1901—1908. Szilágyi József 1906—1908. Kecskés István 1908—igu. Sauer Ernő 1908—1910. Csöppü István 1910—1914. Takács János 1910—ign. Lukácsné Hirmann Paula 1910—1919. Lecskó Jánosné 1910— Juhász Mihály 1911—1918. Piltz Ferenc 1911—1912. Hartmann Ferenc 1911—1913. Kővári K. Ferenc 1911— Lilinger István 1911—1936. László Lajos 1912—1914. Téglás József 1912—1913. Knipl István 1913—1918. Pásztó József 191Í— Erhardt László 1913—1915. Pethő András 1913—1914. Bodor István 1914—1915. Bong Erzsébet 1915—1922. Horváth Erzsébet 1916—1917. Szentgyörgyi Zsuzsanna 1915—1927. Bodó Sándor 1916—1918. Kerekes János 1916—1918. Huszár Zsófia 1917—1918. Zigler Mária 1918. Mikes Józsefné 1918—1919. Gudró Gyula 1921. Sarkadi István 1922—1927. Éder Katalin 1922— Gaschler István 1922. Klostermayer Márton 1922—1924. Lafka Konrád 1922—1924. Mokos Ferenc 1923—1936. Bükkszegi János 1924—1926. Buzora Pál 1925— Lilinger Imre 1926— Jager Anna 1926— Rácalmást T. József 1928— Záhorszky Ferenc 1928—1932. Marton Kálmán 1929—] Reményi R. József 1934—


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS ÓRARENDJE AZ 1935—36. ISKOLAI ÉVRE

S Z A K T A N F O L Y A M

Tanfolyam

Év

Óra

I P A R M Ű V É S Z E T I M Ű V É S Z K É P Z Ő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

8-9

9—io

M Ű H E L Y G Y A K O R L A T O K

10—12 I.

2—4

4—5 5-6 8—io 10—12

II.

2—4 4—5

5-6

S Z A K T A N F O L Y A M

Hétfő

8—io 10—12

III.

2—4 4—5 5-6

8—io 10—12

IV.

2—4

4—5 5-6 8—io 10—12

V.

2—4 4—5

5-6 8—io 10—12

VI.

2—4

4—5 5-6

Természet utáni rajz és festés

Kacziány — 13a

Síkmért-Abr. Krocsák — 196

Tancsik — 225

Müvelődéstört. Síkraért. Ábr. Mtíveló'déstört. Betűvetés Dr. Kovács--196 Krocsák — 196 Dr. Kovács—196 Tancsík — 196

Vallás tan Betűvetés Tancsik — 196

S Z A K O K T A T Á S A l a k r a j z

Szombat Kercsk. ism. Dr. Kovács 132 Egészségtan Dr. Horn 132 Szabadk.-látsz. Kacziány—167

Leszkovszky — 178-187

Betűvetés Tancsik — 196 Emberbonctan Stein - 178 - 187

Régi stílusok és építészi rajzolás Weichinger—325

Ékítményes rajzolás történelmi stílusokban Kacziány — 335

Magyar népműv. Antal — 225

SZAKOKTATÁS A l a k r a j z o l á s

stein — 167 Régi stílusok és építészi rajzolás Weichinger - 225

É k í t m é n y e s t e r v e z é s Leszkovszky — 133

Állatrajzolás Haranghy Érmészet Reményi — 242

SZAKOKTATÁS A l a k r a j z o l á s

Stein—Simay — 167 Szakkönyvtár

R e d ő z e t és j e l m e z r a j z Domanovszky — 178

Egyházműv. Dr. Kovács —132 Állatrajzolás Haranghy Érmészet Reményi — 242

SZAKOKTATÁS A l a k r a j z o l á s F i g u r á l i s tervezés Stein — 167

simay — 367 Müvészettört. Dr.Szőnyi—136

Szakkönyvtár Egyházműv. Dr. Kovács—132 Allatrajzolás Haranghy Érmészet Reményi — 242

S ZAKOKTATÁS A l a k r a j z o l á s F i g u r á l i s tervezés Stein — 167

simay —167 Müvészettört. Dr. Szönyi—136

Szakkönyvtár Egyházműv. Dr. Kovács -132

Állatrajzolás (szombaton 8—12) a bútortervező és építőiparműveBútortervezés — Kaesz Gyula; á. festészet — Rovátkay Lajos, szeti, továbbá az V—VI. évf. díszítő szobrász és ötvös szakosztálySándor Béla és Haranghy Jenő; építő iparművészet—Szablya Fr. beliekre nem kötelező. Alakrajzolás, redőzet- és jelmezrajzolás Ferenc és Györgyi Dénes; grafika — Helbing Ferenc; kerámika — valamint figurális tervezés helyett a IV. évf. bútortervezők és Orbán Antal; ötvösség — Pál Lajos és Csajka István; díszítő szob- V—-VI. évf. építőíparmú'vészek szakoktatáson vesznek részt. rászat — Lux Elek, Mátrai Lajos és Simay Imre; textil — Muhits Régi stílusok és építészi rajz óráit a textilesek és az ötvösök nem Sándor, kötelesek látogatni. Szakosztályvezető tanárok:

48


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ÓRARENDJE AZ 1935-36. ISKOLAI ÉVRE Tanfolyam

Hétfő

Év

Kedd

9—IO 10—12

2—4

O

4—5

UH

5—6 8—10 10—12

II. N

2—4

4—5 5-6

H W N

8—IO 10—12

III.

2—4

4—5 5-6

s

IV.

Természet utáni rajz és festés

Kacziány — 132

Kaesz — 196 A l a k r a j z

Leszkovszky — 178-187

Ékítmény, rajzolás tört. stílusokb. Kacziány — 225

Bútortervezés és lakásberendezés Kaesz — 196

A l a k r a j z o l á s

Leszkovszky — 132

tervezés

2—4

4—5 5-6

Szablya — Frischauf — 192

Belső kiképzések tervezése I. Szablya — Frischauf — 194

8—10 10—12

Belső kiképzések tervezése II.

VI. 4—5 5-6

stein — 167

Ékítményes tervezés

8—10

V.

Síkmért.-Abr. Krocsák — 196 Vallástan Betűvetés Tancsik — 196

Régi stílusok és építészi rajzolás Weichinger —128 Weichinger — 225

Középítéstan II.

2—4

10—12

Betűvetés Tancsik — 196

Szombat Keresk. ism. Dr. Kovács 132 Egészségtan Dr. Horn 132 Szabadk.-látsz. Kacziány ~ 167

Betűvetés Árnyékszerk, Középítéstan I. Szerk. távlattan Tancsik — 196 Kaesz — 196 Krocsák — 196

B ú t o r t e r v e z é s

Lakásművészeti

5—6

Tancsik — 225

Művelődéstört. Síkmért.-Ábr. Művelődéstört Dr. Kovács —196 Krocsák — 196 Dr. Kovács—196

10—12

4—5

Péntek

Kaesz — vitéz Kajdy

8—10

Csütörtök

Faipari szerkezetek Bútortervezés elemei ( Műhelygyakorlatok )

8—9

I.

Szerda

Szablya — Frischauf — 194

Lakáskiképző Középítéstan iparosm unkák III. Kaesz — 196 Weichinger — 225 Középitéstan III.

Magyar népmtiv. Antal — 225

Régi stílusok és építési rajzolás

Weichinger — 128 Weichinger — 225

Építészeti szakrajz Györgyi — 193

Magyar népművészet ÉpületMagyar otthon felszerelő Antal — 194 Iparos munkák Egyház ni (ív. Györgyi — 192 Dr. Kovács— 132

Építészeti gyakorlatok Györgyi

Építészeti tervezés I. Magyar Györgyi — 194 Történelmi népművészet stílustanul' Magyar otthon mányok I. Müvészettört. Antal — 194 Szablya Frischauf — 194 Dr. SzSnyi — 126 Egyházműv. Dr. Kovács— 13a

Építészeti tervezés II. Családi házak Magyar Györgyi — 194 Történelmi népművészet stílus tanulMagyar otthon mányok II. Müvészettört. Antal - 194 Szablya Frischauf — 194 Dr. Szönyi — 126 Egyházműv. ÜT. Kovács—132

Építészeti gyakorlatok Györgyi

Építészeti gyakorlatok Györgyi

Egyházmtivészet valláskülönbség nélkül minden tanítványra kötelező.

évben) csak a II. éves bútortervezők, d. festők, grafikusok és d. szobrászok részére. (Pénteken 8—12 a 196. sz. teremben.) Tanár: Krocsák.

Emberbonctan (szombaton 10—1) a bútortervezőkre nem kötelező.

Érmészet (szombaton 8—12) a IV—VI. évf. szobrászok és ötvösök részére.

Síkmértan (I. félévben), ábrázoló m é r t a n (II, félévben), szabadkézi látszattan (I—II. félévben) minden I. évf. részére. Árnyékszerkesztés (I. félévben) és szerkesztő távlattan (It. fél-

Vallástan tanárai: róm. kath. dr. Szőnyi Ottó (196. sz.); ág. ev. és ref. Pap Ferenc (126. sz.); izr. dr. Scháchter László (128. sz.).

49


STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK A NÖVENDÉKEKRŐL Felvétetett az I. félévben rendes, rendkívüli, mester- és szaklátogató növendék összesen... Felvétetett a II. félévben

fiú

Összesen...

267

269 60 1

14

6

9 3

1

ni

52

2

25

17

I

9

s

12

269

Születési hely szerint: budapesti pestmegyei egyéb magyarországi Magyarország Ausztriának ítélt részéből Jugoszláviának „ „ Csehszlovákiának „ „ Romániának „ „ ausztriai egyéb külföldi

58

11

2 2

100

3

I

50 6

1

48

1

7

1

7 269

összesen...

i

45 36

10

155 4 20 Összesen...

4

269

6

Tandíjfizetés szerint: teljes tandíjat fizetett féltandíjat fizetett tandíjmentes volt

251

7 7

7

11

17

1

30 7 24

62

összesen...

*

154

269

21

.......

251

88 2

176

összesen...

50

leány

90

132 2 24

Anyanyelv szerint: magyar német bolgár egyéb

Halálesetek száma

95

fiú 16O

279

összesen...

Előmenetel szerint: Általános osztályzata jeles „ u jó „ „ elégséges 1 tárgyból elégtelen 2 tárgyból elégtelen több tárgyból elégtelen nem részletezett

leány

184 179

Vallás szerint: római katholikus görög katholikus ev. református ág. hitv. evangélikus görögkeleti unitárius izraelita

1935/36

1934/35

269

8

-2.

252.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA (1934—1936) ÉVKÖNYVE KÉSZÜLT A KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDÁBAN BUDAPESTEN, VIII. MÚZEUM-KÖRÜT 6. SZ.

Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve 1934-1936  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you