Page 1

AZORSZ.M.KIR.

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE

1930 - 1934


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE 1930-1934.

SZERKESZTETTE

HELBING FERENC IGAZGATÓ

BUDAPEST 1934


T

A

R

T

A

L

O

M Oldal

Az iparművészet és az iparművészeti oktatás jövőjéről. írta: Helbing Ferenc igazgató Adatok az Iparművészeti Iskola 1930/31—1933/34. tanéveinek történetéhez, írta: Dr. Kovács János titkár.. Szemelvények az Iparművészeti Iskola szakosztályainak munkáiból Az Iparművészeti Iskola személyzete 1930—1934 Az Iparművészeti Iskola növendékei 1930—1934 Statisztikai táblázatok. Crarend

5 10 23 43 45 49


AZ IPARMŰVÉSZET ÉS AZ IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS JÖVŐJÉRŐL

Az iparművészet jövőjét a helyzet mai állapota szabja meg; vizsgálat alá kell tehát vennünk azt a technika, a művészet és a gazdasági viszonyok szempontjából. Ez a három tényező összefügg és erősen befolyásolja egymást. A világszerte dúló rossz gazdasági viszonyok ellenére — melyek semilyen haladásnak sem kedveznek — a technika soha nem sejtett fellendülést mutat. Századok alatt nem fejlődött annyit, mint az utolsó évtizedekben. Ez a fellendülés magával ragadta és általános, lázas hajszába sodorta az élet minden tényezőjét. Nagy hatással volt a művészetre is, melynek új — a régiektől lényegesen eltérő — kifejező lehetőségeket teremtett és új, szélesebb horizontot nyitott. Különösen vonatkozik ez az építészetre. Az új technikai vívmányok folytán oly építészeti megoldások váltak lehetővé, melyekről a régi időkben még álmodni sem mertek. Az építészet — mint a művészetek legfőbb összefoglalója — kiterjesztette hatását a művészet minden más ágára is, új irányt, új utakat jelölvén meg azoknak. Ezzel az irányító és serkentő hatással nagyban hozzájárult a mai művészeti ízlés kialakulásához. Minden kornak megvan a maga stílustörekvése, misem természetesebb, minthogy a mai kor — melynek tudománya és technikája szédületes perspektívákat nyitott — szintén meg akarja teremteni a maga ízlésének, életfelfogásának korát jellemző új formanyelvét, stílusát. Mint minden új törekvésnek — úgy ennek is — sok ellensége támadt. Pedig az új

stílusra való törekvés világáramlat, mely feltartóztathatatlanul előre tör és mindenütt diadalmaskodik. És bizonyos, hogyha egyszer túl jutott a mindinkább sikerrel járó kísérletezések stádiumán, akkor oly figyelemreméltó eredményeket fog elérni és újszerű, meglepő szépségeket feltárni, melyek maradandó értékűek lesznek. A konzervatívok azon meggyőződése, mely csak a „régi"-t tartja értéknek, az „új"-at pedig mert szokatlan, lekicsinyeli — nem helytálló. Minden „régi" valamikor szintén „ ú j " volt, szokatlan és forradalmi és a maga idejében ugyancsak ellentállásra talált. De sok abból a „régi"-ből, amit ma kritika nélkül elfogadnak, már akkor sem volt jó, amikor új volt és a régiség által sem lett jobb. Viszont sok „régi" már kezdetben is jó volt és az maradt a mai napig is. A jelenben keletkező „jó"-val is úgy vagyunk. Azért mert jó, a későbbi időkben is jónak fogják találni és éppúgy megbecsülni mint mindent, ami ezt a mértéket megüti. Az az „ ú j " pedig, amely csak a divatnak hódol és újszerűsége csak külsőségekben nyilvánul, de lényege tartalmatlan, az a kultúra és a művészet zsibárus hulladéka lesz. A történelmi stílusok törvényszerű kényszermozgásban felváltották egymást, mindig helyt adva a következőnek. Haladó művészet tehát mindig volt. A technika szédületes haladási tempója magával ragadta a művészet haladási tempóját is. De azt az iramot, mely a technika természetéhez tartozik, a művészetben követni nem lehet.


Technikai vívmányok csak úgy tökéletesednek, ha a meglévőt a következő túlszárnyalja. A tegnapi modell a haladás szempontjából ma már értéktelen, mert a mai már tökéletesebb, melyet azonban a holnap már szintén túlszárnyal. A technikának ez a száguldó irama természetes fejlődési folyamata és életszükséglete. A művészet haladási tempóját azonban kell, hogy más tényezők szabályozzák. A technikában csábít az elért eredmény túlszárnyalása, javítása, tökéletesítése. A művészetben pedig csak az intuitív alkotóerő ösztökélhet. A modern művészet — hibásan — haladási tempóját túlságosan a technika haladásához alkalmazta. Azzal, hogy mindig újat, nem létezőt akart termelni, belekerült a napi hajszába. Az egyik „izmus" kísérlete felváltotta a másikat, míg valamennyi ugyanúgy sorra letűnt. Ez a mindenáron újat kereső hajsza azonban nagyon ártalmára volt a művészetnek. A közönség bizalmatlan lett és már nem tudott a művészet állandó értékében hinni. Amit tegnap még értéknek tartott, az ma már nem volt az, s így fokozatosan elidegenedett és elfordult a művészettől. Minden haladási és kísérletezési problémák ellenére, kell, hogy a művészet az a szilárd pont maradjon, mely mindig állandó értéket termel s nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy majd lesz, hanem azt, hogy van. Sokaknál ma a „modern" jelző egyúttal pozitív értékmérőt jelent. De minden műtárgynak kétféle értéke van: korának az értéke és korontúli értéke. Egy műtárgy értéke korának kifejező erején, formanyelvén és korszerű technikai kivitelén alapszik. Ha mindezeket magában foglalja, akkor megfelel kora követelményeinek és modern érték. Azonban a felsoroltakon kívül bírhat korontúli értékkel is, ha egyúttal azokat a tulajdonságokat is mutatja, melyek minden időn túl — függetlenül minden korfeltételtől — az örök mértéket jelzik. Ennek ismertető jelei: az alkotásban megnyilvánuló művészi tehetség, a becsületes mesterségbeli tudás és a munkában felismerhető szeretet és értelem amivel azt készítője fajának kifejező erejével megalkotta. A technika száguldó haladása leginkább az építészetre nyomott határozott bélyeget, midőn új szerkezeti lehetőségek, új anyagok és eszközök felhasználása folytán egy új

formanyelv alakult ki. Azonban az azonos konstruktív lehetőségek és azonos anyagok alkalmazása egyúttal egy bizonyos uniformizálást és szabványosítást eredményeztek. A még a közelmúltban észlelhető eredetieskedés és egyénieskedés szinte teljesen megszűnt, ami talán nem is nagy baj, ha egyébként a fejlődés egészséges alapon halad és eredményei nem válnak túlságosan sablonossá. A közelmúlt ízlése kiélte magát a túlzott díszítésben. A ma ízlése viszont homlokegyenest az ellenkezőjét cselekszi. A ma művészi hitvallása: a lemondás minden díszítő elemről. Eszménykép lett a célszerű és józan forma, hogy ne mondjam, a sivárság. Igaz, hogy az ilyen leegyszerűsített és lefokozott művészi igények kialakulásához hozzájárult a nehéz gazdasági viszonyok által diktált takarékossági kényszer is, de félő, hogy a tárgyilagosság és célszerűség túltengése folytán a művészet teljesen technikává fog válni. Nem vitás, hogy az előző túlzásba vitt díszítési hajlam után, ennek a mai megtartóztatásnak üdvös hatása van; sem az, hogy az eltávolodás a régi zsúfoltságtól, értelmetlen dísztől és egyéb hazugságoktól szükséges és indokolt volt; de aki az emberi lélekkel számol, az nem fogja azoknak a meggyőződését osztani, akik minden díszítésnek ezentúl a végleges halálát hirdetik. Valószínű, hogy ehhez a mai művészeti megtartóztatáshoz már nemcsak a meggyőződésnek, hanem talán egy kissé már a tehetetlenségnek és képzelethiánynak is van köze. Egy azonban bizonyos, hogyha már eleget tettünk az ész kívánalmainak és már jóllaktunk a csupaszsággal és a józan, de sivár formákkal, akkor feltétlenül ismét jelentkezni fog az emberi természet, mely házát, környezetét és tárgyait ismét díszíteni akarja. Kétségtelen, hogy olyan kor, amely az építészetet művészetnek és nemcsak technikának tekintette és mely a holt anyagoknak művészi lelki formát adott, érzésben gazdagabb és szellemileg tartalmasabb volt mint az a kor, melynek építészei csak csupasz kockaformában tudnak gondolkodni. Az ékítménytől való idegenkedés nemcsak a külső építkezésben mutatkozik, hanem éppúgy a belső kiképzéseknél, a lakásberendezésnél és az iparművészet minden egyéb megnyilatkozásaiban is. A modern elgondolás azt tartja, hogy a


szobának csak használati célja van és e szerint kell megítélni. Elegendő ha arányai jók, az ajtók és ablakok jól vannak elhelyezve, minden egyéb fölösleges és a lényeghez nem tartozó. Továbbá, hogy a kép barbár módon tönkreteszi a szoba szép, sima falát és naturalisztikus hatást keltve, lyukat szakít a falsíkba, miáltal lerontja annak egységes építészeti hatását. Gyenge lábon állhat olyan architektúra, melynek egy képtől félnie kell. Bizonyos, hogy egy agyondíszített fal — mint minden túlzott díszítés általában — művészietlen, de a képet a falról teljesen száműzni, szintén művészietlenségre vall. A kép teljes hiánya csak fokozza a sivárságot. Egy jó kép kiegészítője az emberi érzésnek. Hangulatot teremt, élénkíti a szoba hatását és — ha egyebet nem — dekoratív színfoltot képez. Az új iparművészet mindenképen alkalmazkodik az új építészethez, mely irányítója és táplálója. Az új formanyelv itt már az egész vonalon győzött és tagadhatatlan, hogy már eddig is sok érdekes és maradandó értéket termelt. Az iparművészet mint alkalmazott művészet, — mely anyagban — sokszor igen értékes anyagban — vitelezi ki munkáit, kötöttsége miatt szolidabb alapon áll. Termékei reálisabbak és értékállóbbak. Kísérletezésről itt szó sem lehet. Mindent jól át kell gondolni, az anyag és a technika lehetőségeit mérlegelni s csak azután kerülhet sor a kivitelre.

Ha már most az iparművészet és az iparművészeti oktatás jövőjére vonatkozó következtetéseket akarunk levonni, akkor azt kell elsősorban megállapítani, hogy a nyomasztó gazdasági és politikai viszonyok folytán a megélhetésért és érvényesülésért dúló harc — az előbbi évekhez viszonyítva — még fokozódott. A helyzet általában súlyosabb lett minden művészetre, de különösen a testvér képzőművészetre nézve, melynek hanyatlását az egész világon észlelhetjük. A staffelei-festés úgyszólván teljesen feleslegessé vált. A tárlatokon ezerszámra kiállított képek nem találnak vevőre és visszakerülnek oda, ahonnan kiindultak: a műtermekbe. Ennek a hanyatlásnak az okait azonban nemcsak a gazdasági viszonyokban kereshetjük, hanem hozzájárul az is, hogy a képzőművészet alighanem hamis vágányra került. Míg a technika, a természettudományok szédületes fejlődésnek indulnak és a legnagyobb tökélyre törekszenek s csodás eredményeket érnek el, addig a modern képzőművészet épp ellenkezőleg, úgy technikában mint kifejező modorában pongyolább, primitívebb és kifejezéstelenebb lett. Témái érdektelenek, fantázianélküliek s gyerekes naívságot mímelők. Ez azonban sehogy sem egyeztethető össze a kor általános haladásával, tökélyre való törekvésével és a kultúra fölfelé Az iparművészeti tárgy művészi voltát és ívelő tendenciájával. Iránya tehát feltétlenül értékét az ízléses forma, az arányok össz- hanyatlást és visszafejlődést jelent. A modern élet igényei, felfogása és szerhangja, az anyag szépsége és a tökéletes mesterségbeli kivitel határozza meg s éppen kezete a művészetet is egészen más, a régitől ezek a feltételek és korlátozások óvják meg eltérő mederbe sodorta s ebbe a mederbe a képzőművészet — úgy látszik — még nem az iparművészetet a szertelenségektől. A konzervatívok tábora azzal vádolja a tudott belehelyezkedni. Az új építészeti irány a maga szabványomodern iparművészetet, hogy megnyilatkozásai nemzetköziek és idegenek a néplélek- sított formalizmusával ma nem nyújt alkalnek. Bizonyos, hogy az új stílus főirányát az mat a képzőművészeti termékek befogadására. általános világnézet és az általános fejlődés Legfeljebb még az egyházművészet terén vonala szabja meg, de ez mégis minden juttatja némileg szerephez. Minden más népnél más-más árnyalatokban jelentkezik, teret — az arcmáskészítés kivételével — mert minden nemzet az egyéni faji érzést egyelőre elvesztett. S ez az állapot — sajnos — és zamatot önkénytelenül is beleviszi a fajok belátható időn belül nem fog megváltozni. Ezzel szemben viszont azt látjuk, hogy az különböző vérmérséklete, szelleme és életfelfogása alapján s így minden igaz művé- iparművészet az egész vonalon előretör. szeti megnyilatkozásának faji és nemzeti jel- A modern lakásban minden tárgy — kezdve a szó szoros értelemben vett használati tárlege is van. A művészet legszebb virágait az egész gyakon át — az iparművészet terméke. emberiség számára termeli, de ez a termelés Bútor, szőnyeg, keramikai- és ötvöstárgyak, mindenütt a fajok etnikai talajából fakad textiliák stb. ma már kizárólag az iparművéés innen kiindulva, nemzeti értékké, erővé szet készítményei, sőt még a szabványos és a nemzeti művelődésnek teremtőjévé válik. gyári tömegáruk is már iparművészek tervei


szerint készülnek. Ügy látszik tehát, hogy az iparművészet egy új renaissance előtt áll. Persze, hogy teljesen kifejlődhessék, kedvezőbb gazdasági viszonyok kellenének, de még így is — ilyen mostoha körülmények mellett — az iparművészet él, fejlődik és erősödik. Hanyatlását legfeljebb csak az idézhetné elő, ha minőségmunkára törekvő irányát elhagyná és elsekélyesednék. Az iparművészeti iskolákra és az iparművészeti oktatásra hárul oly munkaerők nevelése, akik ennek a minőségmunkának a szintjét fenntartani tudják. Az iparművészeti iskolákat gyakran támadás érte. Vitatták értékét és szükségességét, azzal érvelve, hogy a mai szabványosított szükségletek mellett az egyéni iparművészeti munkának már nincsen helye. De akik ezt hangoztatják, tévednek. El tudjuk képzelni, hogy bizonyos jól kipróbált szükségleti tárgyak szabványosított típusai a többség szükségleteit kielégítik, de azért ennek ellenére még most is vannak és mindig lesznek oly kívánalmak, ahol a szabványosított formák nem kellenek és más sajátosabb és eredetibb, egyénibb kivitelt követelnek. Ma erősen normalizáltuk életünket és mindazt, ami azzal összefügg. A közelmúlt kicsapongó egyénieskedését a művészetben felváltotta egy ugyanolyan tárgyiasság. De az életet sohasem lehet egészen normalizálni. Az ízlés, az igények és szükségletek folyton változnak és új problémák, speciális feladatok állandóan fognak megoldásra kerülni. A régi időkben a céhrendszer mesterei irányították a műipart és annak tanítását. A mai ipar szerkezete azonban nem pótolja a céhrendszer e működését. Akkor a mester tervező és kivitelező volt egy személyben. Tanítványaival együtt alkotta meg munkáit. Ez a közös munka pedig kettős célt szolgált: a tárgy gondos, művészi és mesterségbeli elkészítését és az azzal járó tanulságok és tapasztalatok szerzését, az oktatást és nevelést is. A mai idők iparosai már nem tölthetik be a régi mesterek szerepét, még kevésbbé a gyáripar, ahol a segéderők inkább részletmunkát végeznek s a tanuló a készülő tárgy egész munkamenetét nem is láthatja. A régi mesterek szerepét ma az iparművészeti iskolák vették át, midőn tanítványaiknak — a művészeti kiképzés mellett — a műhelyoktatás keretében alkalmat nyújtanak oly feladatok megoldására, melyeken mindazokat a tapasztalatokat és tanulságokat a gyakorlat-

ban megszerezhetik, melyek a mai rendszer mellett sem a kis mestereknél, sem a gyári üzemekben meg nem szerezhetők. Az iparművészeti iskolák mindenütt azért létesültek, hogy a haldokló kézműipart újra felélesszék és a gyáripart művészi irányítással nemesebbé tegyék. Ami hajdan a hagyományok lassú menetében fokozatosan fejlődött ki, azt ma az iparművészeti iskolák gyorsított tempóban érik el. Bár az iskola az életnek neveli tanítványait, működése mégsem lehet egészen azonos az élet pillanatnyi követelményeivel. Növendékeit úgy kell nevelnie, hogy lehetőleg minden téren, de különösen a mesterségbeli tudás körül minél sokoldalúbb kiképzést kaphassanak és minél több tapasztalatokat szerezhessenek, hogy képesek legyenek az életben előforduló bármilyen feladatot megoldani, függetlenül minden ízlés és stílusváltozástól. A technika mindinkább fokozódó fejlődése folytán az iparművészeti iskolának a jövőben még nagyobb súlyt kell fektetnie a műhelyoktatásra az új anyagok és technikai vívmányok figyelembevételével, mert a gyáriparban is az iparművészek mindig nagyobb helyet foglalnak el. Szakembereket kell tehát nevelni, akik komoly művészi és technikai felkészültséggel úgy a kézműiparban, mint a gyáriparban, sőt az iparoktatásban is megállják a helyet. Az új kor új kívánalmakat támaszt. Üj feladatok születnek, melyek új formanyelvet kívánnak. Az iparművésznek ezekhez a kívánalmakhoz s az egyre változó gazdasági követelményekhez mérten kell ezentúl működését szabni s munkásságát berendezni. Munkája szervesebb, céltudatosabb lesz. A csak külső, játszi szellemeskedésekben nyilvánuló, minden alapos szerkezeti átgondolást nélkülöző termelés megszűnik. Csak szilárd tudáson és akaraton alapuló, kifogástalan munkát fognak követelni. A jövő iparművészének egyszemélyben művésznek s technikusnak kell lennie. Ezek a fokozott igények szükségessé teszik, hogy az iparművészeti iskolában a növendékek felvételénél a legszigorúbb kiválasztás érvényesüljön. A jövőben csak olyan egyéneket szabad felvenni, akik tehetségüknél és rátermettségüknél fogva erre a pályára valók és akik lehetőleg már némi ipari előképzettséggel bírnak. A tömegtanítás ma már nem időszerű. Ez persze magával vonja a tanítványok létszámának csökkenését, amit a gazdasági helyzet is indokolttá tesz.


Az iparművészeti iskolák mindenütt bebizonyították, hogy hivatott előmozdítói művészi és ipari kultúrának. A műipar •mai magas szintje működésüknek köszönAz Országos Magyar Iparművészeti Iskola

is több mint egy félszázad óta teljesíti ezt a fontos művészeti és nemzetgazdasági kultúrmissziót, amit a magyar iparművészet mai szintje és a külföldi reprezentatív kiállításokon nyert számos legnagyobb kitüntetései is bizonyítanak. Helbing Ferenc.

nCCTSZDBí'S n a i r t l t U Z 4 DUNÁNTÚLON MflítlfOVITS JfND Wh TíNA'R'.Ttl. WICAND EDE.'

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS MAGYAR OTTHON. TANÁR: THOROCZKAI-WIGAND EDE


ADATOK AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA 1930/31-1933/34. TANÉVEINEK TÖRTÉNETÉHEZ.

Az Iparművészeti Iskola 1930 őszén 50 éves fennállásának emlékét jubiláns kiállítással ünnepelte meg s ugyanezen alkalomból ünnepi Évkönyvet is adott ki emlékül a magyar iparművészet istápolóinak, a hazai és külföldi művészeti testvérintézeteknek, a műbarátoknak és műértőknek, a sajtónak s mindazoknak, akik az iskola félszázados küzdelmes munkájának addig is megfigyelői és jóindulatú értékelői voltak. Jubiláris Évkönyvünk szemelvényeket mutatott be az iskola háború utáni éveinek terméséből s történeti képét adta az ötven év történetének. Az azóta eltelt négy esztendő — sajnos — nem tette lehetővé, hogy nehéz anyagi helyzetünkben évenként számoljunk be az iskola munkásságáról. Jelen Évkönyvünk ismét összefoglaló jelentés és kép az 1930/31., 1931/32., 1932/33. és 1933/34. tanévekről s természetszerű folytatása az 1930 októberében ugyancsak a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda által előállított Jubiláris Évkönyvnek. * Az Iparművészeti Iskola legutóbbi négy tanévében — mint az első félszázad folyamán is — nagy alapítóinak: báró Eötvös Józsefnek és Trefort Ágostonnak intenciói szerint, de a megváltozott idők kívánalmainak s a fejlettebb technikai haladás okos figyelembevételével nevelte tovább az iparművész nemzedéket, hogy megnehezült közgazdasági helyzetünkben még fokozottabban tehessük nélkülözhetővé a külföldön előállított műipari cikkek behozatalát. Módot nyújtott ízléses, jó, célszerű, használható, a magyar népművészeti emlékek formanyelvét is nemesen átérző és

olcsó iparművészeti tárgyak tervezésére és kivitelezésére; ezenkívül a magyar lélekben szunnyadó, de a körülmények mostohasága miatt főleg a messze vidéken igen sokszor elsorvadó fiatal művészi teremtő erők kibontakozására és kiművelésére. Az iskola állandó kapcsolatban állott a reális élettel, a műipar terén termelő vállalatokkal s utat nyitott növendékeinek a gyakorlati életpályákon való érvényesülésre; a bel- és külföldi kiállításokon pedig a magyar iparművészeti termelésnek európai viszonylatban is a legkiválóbb külföldivel való egyenrangúságát igazolta be, főleg a nemzetközi bemutatkozások keretében. * Az elméleti és gyakorlati kiképzés 1931 őszétől csak a nappali tanfolyamon történhetett, mert fokozottabb takarékossági szempontok miatt az ambíciózusabb iparos ifjúság ízlésfejlesztését, technikai készségét és rajzbeli tudását immár több mint három évtizeden át oly szép eredménnyel szolgáló esti tanfolyamainkat a VKMin. 320—05—18/1931. számú rendeletével az 1930/31. iskolai év végével megszüntette. Az oktatás a VKMin. 53.159/1924. III.sz. alatt jóváhagyott s a 320—05—25/1929. számú rendelettel módosított szervezeti szabályzat és tantervi utasítás szigorú betartásával s a legteljesebb szabályszerűséggel minden megszakítás nélkül folyt a szóban lévő tanévek folyamán. A tanulmányi időnek újabb tagozódása az 1932/33. tanév kezdetétől egy négyéves iparművészeti és egy kétéves művészképző tanfolyamra beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert ezzel a régi, ú. n. alsófokú ki-


képzés egy évvel bővült, amit főleg a műhelyoktatás kiszélesítése s általában a technikai tudás és az életre nevelő gyakorlatibb eljárások tökéletesebb elsajátítása tett indokolttá; a művészképzőn pedig az arra valóban rátermett és kiválóbb növendékek önálló tervezői és alkotói készségre való nevelése lett az oktatás vezető elve. Mindkét kiképzési fokozatban felöleltük az iparművészet valamennyi ágát, viszont nem adtunk helyet a hamisan iparművészinek nevezett szélsőséges, de valóságban dilettantizmusra vezető új próbálkozásoknak. A kiképzés úgy elméleti, mint gyakorlati téren a bútor- és lakástervező, építő iparművészeti, díszítő festészeti, grafikai, kerámikai, ötvös és zománcozó, díszítő szobrászati és textilművészeti szakosztályokban párhuzamosan folyt. A heti 44 órai munkaidő felét a szakoktatás foglalta le, amidőn is lehetőség nyujtatott arra, hogy az anyagszerűségnek s a művészi követelményeknek megfelelően készült tervek a szakosztályokkal kapcsolatos iskolai műhelyekben nemes anyagban is kiviteleztessenek — szakavatott művezetők felügyelete mellett — a növendékek által. E műhelymunkák azonban mindenkor kizárólag az oktatás szolgálatában állottak és semmi tekintetben sem érintették a végzett iparművészek avagy a külső műipari üzemek termelését. Az iskolai nevelés elmélyítéséhez s általában az ifjú iparművész nemzedék látókörének kiszélesítéséhez és anyagi helyzetének istápolásához jelentős mértékben járultak hozzá. az évenként rendszeresített állami külföldi ösztöndíjak, illetve a római és bécsi magyar kollégiumokban iparművészek részére adományozott ingyenes helyek. Ugyancsak az ízlés fejlesztését voltak hivatva szolgálni a háború utáni nyugalmasabb években felelevenített hazai és külföldi tanulmányi kirándulások. E kirándulások 1931 óta — valuta szempontok miatt — kizárólag hazai területre szorítkoznak s hazai műemlékeink megismerését, valamint a történelmi és ethnográfiai nevezetességek tanulmányozását, tipikus tájrajzi és építészeti felvételek eszközlését és magyar néprajzi motívumok gyűjtését célozzák. A budai és pilisi hegyekbe, valamint a Bükkbe és Mátrába vezetett gyakori turisztikai kirándulásokon elsősorban természettanulmányok gyűjtésére helyeztünk súlyt, másrészt a testedzés szempontjait is

figyelembevettük. Állandóan programmon szerepelt jelentősebb ipartelepeinknek látogatása s egyes készülő monumentális épületeknek, emlékeknek a kivitelezés különböző időszakaiban való bemutatása. * Az iskola növendékeinek munkái az évvégi munkabemutatókon kerültek a nyilvánosság elé minden tanév utolsó napjaiban. E munkabemutatókon nem válogatott s nem a közönség finomult ízlésére számító „kirakati" anyag a kiállítások együttese, hanem tanárra és tanítványra nézve, hathatós, tanulságos, igen komoly megnyilatkozás az aratás szent hónapjában. Valóságos számonkérés és nagy lelkiismeretvizsgálás az anyagias és személyi szempontok teljes kikapcsolásával, ahol nem fényes kiállítási csarnokokban, hanem szürke tantermekben és műhelyekben sorakoznak az aratás kepéi duzzadó és ösztövérebb kalászaikat is egyképen bemutatandók. Mennyi szinte észre sem vett arany csillog ilyenkor; mily kiváló alkalom az összehasonlításra, a módszertani elvek tűzpróbájára, a különböző szakok munkáinak objektív értékelésére, az összedolgozás nagyszerű eredményeinek lemérésére, tanár és tanítvány belső értékének megállapítására, a tanítványok ambíciójának nemes istápolására, műértőknek és műbarátoknak az alkotás titkaihoz való közellépésre, új tehetségek kiemelésére stb. stb. Eme szempontoktól vezettetve, az Iparművészeti Iskola 1884-től, az első éwégi munkabemutató kiállítástól kezdve művészkultúrái szerepének fontosságát, nemzetgazdasági szempontból való szükségességét s nagyközönségre és műiparra való ízlésfejlesztő hatását is igazolni kívánta e munkabemutatók által s az eredmények eddig minden alkalommal az Iparművészeti Iskolát igazolták. Pedig évről-évre több nehézségbe ütközik e bemutatók megrendezése, mert az iskola számadáskönyveibe való bepillantás után nem kis csodálattal kérdezhetné bárki is: miképen lehetséges olyannyira megfogyatkozott anyagi eszközökkel annyi szellemi értéket kitermelni? * Nagyobb gyűjteménnyel szerepelt az Iparművészeti Iskola 1930-ban, az iskola félszázados fennállása alkalmából, az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum kiállítási csarnokában rendezett jubiláris kiállításon. E kiállításról később részletesen számolunk be.


Ugyancsak erre az időre esik a barcelonai (aranyérem!), északamerikai (vándorkiállítás) és a japán iparművészeti kiállításokon való nagysikerű részvétele az iskolának. A padovai nemzetközi egyházművészeti kiállításon (1931) kitűzött és elnyert egyetlen nagy ezüstérem s a budapesti Szent Imrejubileumi egyházművészeti kiállítás (1931) egyhangúlag megítélt legelső díja; az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat lakberendező kiállításán (1933) nyert legnagyobb elismerés s a milánói (1933) nemzetközi iparművészeti kiállításon való szereplései az iskolának mind méltón sorakoznak a félszázév alatt 10 hazai és 19 külföldi kiállításon kivívott nagy sikerekhez. A milánói nagy nemzetközi kulturális versenyen a legmagasabb kitüntetést, a Nagy díjat (Gran Premio) kapta meg iskolánk, ami annál inkább örvendetes, mert a versenyt az európai művészetben vezető valamennyi nyugati állammal kellett felvennünk. Ez év tavaszán a római nemzetközi egyházművészeti kiállításon vett részt az Iparművészeti Iskola. Az erre vonatkozó dokumentumok hivatalosan még nem tétettek közzé, de a szaklapok és műértők egyhangú megállapítása szerint az Iparművészeti Iskola római gyűjteménye művészi értékre a legelső helyen áll s annak több műtárgyát maga az olasz miniszterelnök, Mussolini, magángyűjteménye részére való megvásárlásra érdemesítette! * Az Iparművészeti Iskola fennállásának ötvenéves határkövénél nagy jubiláris kiállítással lépett a nyilvánosság elé, igazolni kívánván, hogy kegyelettel ápolja a Múlt hagyományait, bölcsen értékeli a Jelent s megérti a Jövő terveit és vágyait. A jubiláris kiállítást 1930. évi november hó 15-én, tehát pontosan az ötven év előtti első megnyitó évfordulóján, Kertész K. Róbert h. államtitkár nyitotta meg a gyengélkedő Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében. A megnyitáson az Iparművészeti Múzeum hatalmas kiállítási csarnokát teljesen megtöltötte a műértők, műbarátok s az iskola sorsát szívükön viselők óriási tábora. A kiállítási csarnokot erre az alkalomra Györgyi Dénes tanár tervei szerint kisebbnagyobb termekre osztottuk föl s az így tagolt felsővilágítású helyiségekben nyertek megfelelő elhelyezést Weichinger Károly és Kaesz Gyula tanárok közremunkálásával a

növendékek szakszerűen csoportosított munkái, így az előtérbe nyíló jobb- és baloldali köralakú termekben Mátrai és Simay tanárok növendékeinek szobrászati művei; a középső oszlopos ünnepi csarnokban Csajka és Pál tanárok ötvös-zománcozó és Lux tanár kisplasztikái osztályának gyűjteménye kapott stílszerű elhelyezést. Az innen nyíló termekben a bútorművesség és lakásművészeti tervezés, építészeti szakrajz és tervezés, a történelmi stílusban való tervezés és a magyaros lakásés házépítés összefüggő s egymást kiegészítő anyagát mutattuk be mint Kaesz, Györgyi, Szablya, Gyalus, Weichinger és Th. Wigand tanárok szakosztályainak termését. Ugyanitt mutatkozott be a színpadművészet is. Két termet Muhits tanár textilművészeti osztálya, £.L~TÓ £

l/r

Oly A M.

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS MAGYAR

OTTHON. TANÁR: THOROCZKAI-WIGAND EDE


más kettőt Helbing igazgató grafikai szakosztályának növendékei töltöttek meg. Külön teremben mutatkoztak be Orbán tanár keramikusai, Sándor és Stein tanárok díszítőfestő növendékei. A díszítőfestő, szobrász, ötvös, keramikus és textil szakosztály együttes munkával egy stílusos Szent Imrekápolnát rendezett be. A nagy kiállítási csarnok oldalfolyosói a módszertani oktatást szemléltették Simay, Udvary, Stein, SzentIstvány, Haranghy, Leszkovszky, Bacsa tanárok növendékmunkáival. A kiállítás 3 hónapon át volt nyitva s több mint 20.000 látogatója volt. Látogatásukkal kitüntették^ a kiállítást a Kormányzó úr és felesége Őfőméltóságaik, József és József Ferenc kir. hercegek, Klebelsberg Kuno gróf miniszter stb., stb. Elküldte üdvözletét s a siker fölött különösen is nagyértékű elismerését fejezte ki Európa valamennyi számottevő művészeti intézete, akik mellé sorakozott a hazai kulturális és művészi testvérintézetek hosszú és érdemes sora. így — többek közt — Staatl. Kunstgewerbeschule, Wien. Handwerker u. Kunstgewerbeschule, Bielefeld. R. Instituto Provinciáié di Belle Arti, Siena. Magyar Tudományos Akadémia. Iparművészeti Iskola, Reval. Kunst u. Gewerbeschule, Mainz. Kunstgewerbeschule, Hanau. Collegium Hungaricum, Bécs. Állami Polg. Iskolai Tanárképző, Szeged. Staat. Kunstgewerbeschule, Pforzheim. Staatl. Stádt. Kunstgewerbeschule, Erfurt. Museo Civico, Bologna. Pannonhalmi Szent Benedek-rend. Umelecko-Prumyslova Skola v. Praze (Prága). Deutsches Museum, München. Kir. Szépművészeti Akadémia, Stockholm. Landes Kunstschule, Hamburg. J. H. Morgan, amerikai konzul. Kunstschule „Pallas", Tartu (Eesti). Állami fa- és fémipari szakiskola, Űjpest. Iparoktatási kir. főigazgatóság. Állami felső ipariskola, Budapest. Nemzeti Szalon. Collegium Hungaricum, Berlin. Staatl. Stádt. Handwerker u. Kunstgewerbeschule, Hannover. Accademia di Belle Arti, Venezia. Vereinigte Staatsschule für Freie u. Angewandte Kunst, Berlin—Charlottenburg. M. kir. Pázmány Péter-tudományegyetem. M. kir. Erzsébet-tudományegyetem, Pécs. M. kir. József-műegyetem* „Kéve" művészegyesület. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola. Museo Civico di Storia e d'Arte, Trieste. Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat. Állami

Nőipariskola, Budapest. Staatschule für angewandte Kunst, Nürnberg. Kunstgewerbemuseum der Stadt Köln. Umelecko-Prumyslové Museum, Praha. Stádt. staatL unterstützte Handwerker u. Kunstgewerbeschule, Kiél. Állami felső építőipariskola, Budapest. Civico Museo Correr, Venezia. Galleria Nazionale d'Arte Moderna, Roma. Staatl. Akademie für Kunstgewerbe, Dresden. Szent István-Akadémia. Benczúr-Társaság. Iparművészeti Iskola, Tallinn. Iparművészeti Iskola, Helsinki (Suomi). M. kir. Tisza István-tudományegyetem, Debrecen. Museo Civico, Torino. Accademia di Belle Arti, Firenze. Magyar Mérnök- és Építészegylet. Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége. Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat. Székesfővárosi Iparrajziskola. Orsz. Magy* Iparművészeti Múzeum. Bayerische Kunstgewerbeverein, München. Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetsége stb. A kiállítás anyagát igen beható és tanulságos bírálatra méltatták a napi- és szaklapok esztétikusai s általában az a vélemény alakult ki, hogy a 29 teremben bemutatott óriási anyag egyes példányai már szinte nem is „növendékmunkák", hanem kész művészek kiváló műalkotásai... (Pester Lloyd.) — „Szinte csodálkozni kell azon, hogy a mai szomorú gazdasági viszonyok között ilyen ünnepies, előkelő színvonalú bemutatkozás lehetséges v o l t . . . De nemcsak a kiállítás reprezentatív megjelenése, hanem a kiállított anyag komoly színvonala is dicséretet érdemel." (Budapesti Hirlap.) — „A kiállítás már külső keretében is rendkívül megkapó... A kiállítás anyaga rendkívül gazdag... az iskola ötvenéves tradícióját, tanárainak és növendékeinek együttes nagyszerű munkateljesítményét, tehetségét és odaadását oly meggyőző módon tárja elénk, bizonyság arra, hogy a jubiláris intézet büszkén nézhet vissza múltjára s bízó lélekkel vállalhatja a magyar iparművészet jövőjét." (Magyarság.) — „Az iparművészeti iskola jubiláris kiállítása nemcsak az iskolának ad értékes és jó bizonyítványt, de magukban a kiállított munkákban olyan iparművész-generáció kibontakozását mutatja be, amely túl van az iskolai jellegen, komoly teljesítményeket hoz, tudást és kvalitásokat." (8 Órai Újság.) — „Pontosan ötven évvel ezelőtt nyílt meg es az iskola s a félszázados jubileumot, a kiállítás bizonysága szerint azzal ünnepli, hogy teljesen újjászületett... Őszinte örömmel álla-


pítjuk meg, hogy ez a kiállítás megállná a helyét bárhol Európában. Ez a kiállítás fordulópont a magyar iparművészet történetében; ettől kezdve számíthatjuk a modern magyar iparművészet megszületését..." (Magyarország.) — „A kiállítás szervezője bámulatos munkát végzett, szinte minden anyagi támogatás nélkül csodavárost teremtett az Iparművészeti Múzeum hatalmas csarnokából. .. Maga az anyag egyenesen káprázatos. Be kell vallanunk, sohasem tudtuk, hogy ez a csendesen működő iskola ilyen színvonalat jelent és versenyez a legkiválóbb nyugati intézetekkel... Az embert boldog büszkeség fogja el minden teremben... Ezt a kiállítást úgy, ahogyan van, el kell vinni európai vándorútra." (Nemzeti Újság.) — „Az Iparművészeti Iskola 50 esztendős jubiláns kiállítása valójában a magyarság életerejének dokumentuma... Tiszteletreméltó, amit produkálni tud a mostohán kezelt magyar iparművészet . . . Nincs korlát az iskolában. Nincs gátló konvenció. Mindenki szabadon kifejtheti talentumát." (Az Est.) — „A fölhalmozott anyag nemcsak a tanárok kiválóságát, de a növendékek ügyességét és művészi készségét is dokumentálja... A rajzkiállítás anyaga is bizonyítja az iskola magas nívóját és céltudatos törekvését. A kiállítás szemléltető képet ad a magyar iparművészet félszázados hatalmas fejlődéséről." (Népszava.) — „Az iskola munkájának seregszemléje fokozott jelentőséget nyert azzal, hogy a legifjabb iparművészgeneráció vezetését és működését mutatja be, azét a professzor- és tanítványgenerációét, amely valamennyi magyar művészeti iskola között legelsősorban akar és mer modern lenni... A kiállítás szép keretben ad artisztikus, együttesen nagyon jó dokumentumot erről az eleven, friss és értékes iskoláról." (Magyar Hirlap.) — „Minden a növendékek munkája, de olyan fejlett művészi ízlésre, alapos felkészültségre, európai színvonalú kulturáltságra valló, mintha nem is ifjúsági seregszemle lenne, hanem kész művészeké... Nagyon szép, értékes, igazán komoly eredményeket felmutató, rendkívül tanulságos kiállítás e z . . . Szinte minden hivatalos anyagi támogatás nélkül hozták tető alá ezt a nagyszabású, reprezentatív bemutatkozást, amely egyformán méltó az ünnepi alkalomhoz és a fontos kultúrfeladatokra hivatott iskola jelentőségéhez. Az európai magyarság szelleme lengi át az egész kiállítást, ahonnan azzal a jóleső

érzéssel távozhatik a látogató, hogy a magyar iparművészeti nevelés ügye hivatott kezekben van." (Pesti Napló.) — „Félszázad óta áll fönn ez a magyar intézet és ebből az alkalomból gyönyörű csokorba kötve rakja sorba munkásságának magyar színű termését... A magyar nép gyermekének leikébe bele van vetve a színes szépség iránt való szeretet. Ezt az ősi, szépség iránt való vágyakozást szöktette virágba a magyar iparművészet és annak oktatója, az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola. A régi, nagymultú, remekbe dolgozó céhmesterek utódai az iskola kitűnő tanárai... A magyar iparművészet a nemzeti meggazdagodás egyik legfontosabb eszközévé fejleszthető. A teljesen egyéni magyar ízlés iparművészeti termékei számára az egész világpiacot meg kell szerveznünk. A magyar közönségnek, minden magyar kultúrembernek föl kell tehát figyelnie erre a pompás kiállításra . . . Az egész kultúrmagyarságnak meg kell tekintenie ezt a gazdag, tanulságos kiállítást, éppúgy meg kell előtte az elismerés zászlóját hajtani, mint mindenütt sikeresen előretörő képzőművészetünk előtt... Aki csak végigjárja az Iparművészeti Iskola kiállításának dús termeit, büszkén fogja megállapíthatni, hogy az ifjú magyar iparművészgeneráció... a magyar ihlet sugalatára megtalálta azt az ösvényt, amely ércbe, kőbe, fába, színbe, szövetbe bele tudja vinni a magyar művészi gondolatot úgy, hogy abban benne él a ma modernsége, de megérzik benne az a teljesen különleges nemzeti zamat is, amely elkülönbözteti alkotásukat minden más nemzet fiának alkotásától; külön ékes és magas polcra helyezi azokat. Aki ezt a kiállítást megtekinti, meg fog hódolni a végtelenül nehéz időkben teljesített művészi magyar munka előtt. Az Iparművészeti Iskola jubiláris kiállítása a munkás és eredményes múltnak munka által való glorifikálását jelenti és biztos záloga az iskola és ezzel együtt a magyar iparművészet jövendőbeli virágzásának... A mostani nehéz napokban mindenki bizalommal érezze meg, hogy az ilyen magyar munka az ékesmívű kulcs a jobb jövőhöz!" (Kertész K. Róbert cikke az Uj Nemzedékben.) — „A kiállítás a mát mutatja s benne az intézetnek példákban, alkotásokban láthatóvá vált oktatási módszereit. Nagyszabású voltával és a benne bemutatóra került példák számával meg minőségével ez a kiállítás nemcsak az Iparművészeti Iskola-


nak, hanem az egész magyar iparművészetnek is ü n n e p e . . . " (Magyar Iparművészet.) „Országunk nagy katasztrófája minden téren, ennélfogva az iparművészeti oktatás terén is végzetes hatású volt. Elszegényedve, kifosztva, lerongyolva, a nagy climax után szinte elkábulva újra munkához fog az iskola. S íme, egy évtized megfeszített munkája után, most e jubiláris kiállítás keretében beszámol arról, hogy újból talpraállott, hogy elérte azt a teljesítményt, amely nem egy megcsonkított országnak, hanem egy sokszorosan gazdagabb és hatalmasabb államnak is büszkesége lehetne. Boldogan és büszkén járjuk a kiállítás termeit : örömmel látjuk, hogy a magyar akarat és lelkesedés a mai kétségbeejtő gazdasági viszonyok közt is nagyot tud alkotni... Meg kell állapítanunk, hogy a külföldi hasonló célú iskolák között a magyar iparművészeti oktatás az első helyek egyikét foglalja el . . ." (Rajzoktatás. A Magyar Rajztanárok Közlönye.) * Az Iparművészeti Iskola jubileumi kiállításának alkalmából a Kormányzó Ür őfőméltósága 1930. évi december hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával Helbing Ferencnek, az iskola igazgatójának, a magyar iparművészet fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ugyancsak a kiállítás előkészítésével és megrendezésével kifejtett eredményes munkásságukért nyertek kormányzói elismerést Mátrai Lajos, Sándor Béla, Simay Imre és Udvary Géza tanárok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerésében részesültek Bacsa András, Csajka István, Gyalus László, Györgyi Dénes, Haranghy Jenő, Kaesz Gyula, Leszkovszky György, Lux Elek, Muhits Sándor, Orbán Antal, Stein János, Szablya-Frischauf Ferenc, Weichinger Károly és Wigand Ede tanárok, dr. Kovács János titkár és Csermendy Elemér gondnok. * Szablya-Frischauf Ferenc, a VI. fiz. osztály jellegével felruházott rendes tanár a

VI. fiz. osztályba nyert kinevezést (1931. évi jún. 21.); majd a Kormányzó Ür őfőméltóságának legfelsőbb elhatározásával a festőművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet kapta meg. (1933. évi szept. 27.) A tanári kar tagjai közül, a már megnevezetteken kívül, nyugalomba helyezésük alkalmából a magyar iparművésznemzedék nevelése érdekében kifejtett értékes munkásságukért kormányzói elismerésben részesültek Bacsa András (1931. okt. 10.) és Gyalus László (1932. dec. 15.) rendes tanárok. Rendes tanárokká neveztettek ki 1932. évi nov. 2-án a IX. fiz. osztály 3. fokozatába Kaesz Gyula, Pál Lajos és Rovátkay Lajos tiszteletdíjas szaktanárok (10.660—1932. III. sz. rend.) —• Kovács János dr. igazgatósági titkári megbízatásának meghagyása mellett iskolai gondnokká neveztetett ki 1933. évi máj. 11-én (8843—1933. III. sz. rend.) — Mátrai Lajos rendes tanár a VI. fiz.„osztályba neveztetett ki a Kormányzó Úr Őfőméltóságának 1933. évi jún. 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával. — Csajka István, Györgyi Dénes és Leszkovszky György VIII. fiz. osztályú rendes tanárok a VII. fiz. osztályba; Orbán Antal, Weichinger Károly és Lux Elek IX. fiz. osztályú rendes tanárok pedig a VIII. fiz. osztályba neveztettek ki 1933. évi jún. 30-án (10.044—X933' IH- sz- r e n d.) — Muhits Sándor rendes tanár a VI, fizetési osztály jellegét kapta. (1933. dec. 16.) A diplomás állástalan ifjúság intézményes elhelyezése során Kriesch Gábor államtudományi doktor 1933. nov. i-től (VKMin. 25.659—1933. IV. sz. rend.), Ábrahám Ilona oki. középiskolai rajztanár pedig 1934. évi márc. 26-tól (VKMin. 8721—1934. III. sz. rend.) ösztöndíjas gyakornoki minőségben adminisztratív szolgálatra az iskola igazgatóságához osztattak be. Az iskola személyzetének létszámát, munkakörét és szolgálati viszonyait ez Évkönyv külön fejezete tartalmazza.


MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS MAGYAR OTTHON TANÁR: THOROCZKAI WIGAND EDE


UDVARY GÉZA FESTŐMŰVÉSZ, R. TANÁR 1872—1932

SZENT-ISTVÁNY GYULA FESTŐMŰVÉSZ, R. TANÁR 1881—1930

CSERMENDY ELEMÉR INTÉZETI GONDNOK 1884—1932

BACSA ANDRÁS FESTŐMŰVÉSZ, R. TANÁR 1870—1933


HALOTTAINK

PÍZ elmúlt négy esztendő alatt a Halál ismételten meglátogatott bennünket s úgy a tanári kar, mint az adminisztratív tisztviselők soraiból érdemes munkatársakat szólított el, akiknek emlékét kegyelettel őrizzük s bensőséges részvéttel ápoljuk. Valamennyiük sírját a budai farkasréti temetőben a kartársak, tanítványok, jóbarátok és tisztelők el nem hervadó virágai borítják.

SZENT-ISTVÁNY GYULA festőművész, oki. középiskolai rajztanát s az Iparművészeti Iskola rendes tanára, hirtelen fellépő betegségben halt meg 1930 október hó 15-én. Elhunyt kartársunk Vihnyén, Bars vármegyében, 1881. évi november hó 6-án született s főgimnáziumi tanulmányainak befejeztével Budapesten szerzett középiskolai rajztanári oklevelet (1905), majd (1905—1914) a Székely Bertalan-festészeti mesteriskolában folytatta tanulmányait. A világháború kitörése (1914 nyarán) őt is fegyverbe szólította s 1920 okt. 5-ig részint a harctereken teljesített önfeláldozó szolgálatot, részint az oroszországi hadifoglyok keserves sorsában osztozott. A háború utáni újjáébredés éveit a müncheni Képzőművészeti Akadémián töltötte, ahol prof. Angelo Jank mellett mint asszistens működött s onnan jött 1922 őszén az Iparművészeti Iskolához. Kiváló tanári működésével, jeles művészi tevékenységével és sikereivel, jóságos lelkületével, bámulatos lelkiismeretességével, fá-

radhatatlan kötelességtudásával mindnyájunk szeretetét és nagyrabecsülését érdemelte ki. Október 8-án még tanított, de másnap már legyűrte a háború borzalmaiban szerzett betegség s hatnapi reménytelen küzdelemben a kifáradt szív megszűnt dobogni.

SUHAJDYKLEMENTINA az Iparművészeti Iskola igazgatóságának tisztviselője, aki közszolgálatát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumban kezdte meg (1917) s onnan rendeltetett ki intézetünkhöz (1921), fáradhatatlan és nagy ügyszeretetre valló munkássága közben váratlanul rokkant össze (1929). Teljes esztendeig tartó betegsége folyamán a súlyos szenvedések egész sora támadta meg és sorvasztotta el rettenetes kínok között elgyengült testét 1930 október hó 16-án. Sokat szenvedett; nagy próbára tette a Gondviselés.

UDVARYGÉZA festőművészt, az iskola rendes tanárát, alattomosan támadó, fájdalmas betegség döntötte ki sorainkból 14 heti rettenetes szenvedés után, 1932 február hó 4-én. Zemplén megyében, Perbenyik községben született 1872 szept. 20-án s középiskolai tanulmányai után 2 éven át Bécsben, a Leffler-féle műintézetben kezdte meg dekoratív tanulmányait, majd mint színház- és templomfestő gyarapította ismereteit. A szín-


padtechnikával is foglalkozott. 1902-ben már Parisban, a Julien-festőakadémiatagja; onnan Lotz Károly gyakorló festőiskolájába iratkozik s a monumentális kompozíció titkaival ismerkedik meg. Két évet tölt el Itália műremekeinek tanulmányozásával mint a Nadányiösztöndíj nyertese; utána ismét Lotz mester mellé kerül vissza s ekkor kezdődik tulajdonképen széles skálájú művészi tevékenysége. Művészi munkásságának koronája a magyar képviselőház elnöki fogadóterme részére festett 2 hatalmas falikép: Kossuth Lajos és Hunyadi János kormányzósága. Iskolánknak 1903 febr. i-től, kerek 29 éven át volt tanára s a tiszta művészet abszolút megbecsülésének volt hirdetője. Jellemző pályájának szeretetére, hogy a halálos kórtól elgyengült testtel, de még mindig a kötelességteljesítéstől izzó lélekkel — halála előtt 2 héttel — mankóra támaszkodva is bejárt tanítani s egyenesen az iskolából ment el utoljára gyógyulást keresni.

őszinte barátja: szülőhelyén, a Szepesség hegy- és erdőkoszorúzta gyönyörű vidékén, Szepesmindszenten hunyt el váratlanul 1933 augusztus hó 28-án. 1870. évi nov. hó 23-án született s középiskolai tanulmányainak befejezése után rajztanárnak készült. Oklevelének megszerzése után (1894) az állami felső ipariskola, majd a székesfővárosi polg. iskolák tanára lett. 1898tól 1906-ig a kir. József-műegyetemen mint tanársegéd működött. Az Iparművészeti Iskolához 1907. évi április hó 19-én neveztetett ki s nyugalomba helyezéséig (1931 ápr. 1.) fáradhatatlan tagja volt a tanári testületnek s neves művelője a festészetneK. Pedagógiai munkásságát módszertani kiválóság, kitűnő szaktudás, igazságos szigorúság és pontosság jellemzi. Mint művész a nemes hagyományoknak s a lelkiismeretesen keresztül vitt technikának volt képviselője.

SZŐNYI LÁSZLÓ dr. CSERMENDY ELEMÉR az Iparművészeti Iskola gondnoka, 1932. évi november hó 23-án, munkás életének 48. évében váratlanul hunyt el. Maroshévízen, Maros- Torda vármegyében született 1884. évi dec. hó i-én. Középiskoláinak elvégzése után 1904— 1907-ig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumban teljesített szolgálatot; 1907 október hó 16-a óta pedig az Iparművészeti Iskolában működött előbb mint irodatiszt, majd 1918 óta mint gondnok. Tisztét fáradhatatlan buzgósággal, kiváló szakismerettel s lelkiismeretességgel látta el mindaddig, amíg a lappangva elhatalmasodó kór tevékenységében meg nem állította. A halállal teljes két hétig tartó küzdelmet folytatott. Nemes lelkületével s önzetlen baráti szeretetével mindnyájunk őszinte nagyrabecsülését érdemelte ki.

BACSA ANDRÁS festőművész és oki. középiskolai rajztanár, az Iparművészeti Iskolának egy negyedszázadon át volt kedves emlékű tanára s az ifjúság

az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum igazgatója, az Iparművészeti Iskolában a kereskedelmi és jogi ismeretek előadója, művészettörténeti író, 1934 febr. 6-án hosszú és kínos betegségben halt el. A Megboldogult a Csehszlovák államhoz csatolt nyitramegyei Németpróna községben született 1875-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti tud. egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet (1899), majd levéltárosi képesítést (1915). Mint a gyüjteményegyetemi intézeteknek 31 éven át egyik legnagyobb szaktudással bíró tisztviselője, átrendezte az Iparművészeti Múzeum és Iskola közös könyvtárát s megszerkesztette a könyvtár katalógusát oly lelkiismeretességgel, szakszerűséggel és részletességgel, amely például szolgálhat mindenha s általa mindnyájunk el nem múló hálájára tette magát érdemessé. Egyénisége könyvtárunkkal szinte eggyé lett s minden komoly búvárkodónak készséges és fáradhatatlan kalauza volt egészen 1933 nyaráig, amíg az alattomosan támadó betegség meg nem bénította. Mint művészettörténeti író, főként iparművészeti kérdéseket fejtegetett. Iskolánknak 1910 szeptembere óta volt érdemes előadója s itteni munkásságát is bámulatos odaadás és az ifjúság szeretete jellemezte. *


Ifjúsági egyesület kettő működött iskolánkban és pedig a „Turul" Szövetség kötelékébe tartozó budapesti iparművészek „Körösfői" Bajtársi Egyesülete, mint teljesjogú rendes tagegyesület s az Iparművészeti Iskola Ifjúsági Köre.

Előbbi a m. kir. belügyminisztérium 118.661/1926. VII. sz. alatt jóváhagyott általános bajtársi alapszabályzat alapján alakult meg és a keresztény nemzeti érzés és hazaszeretet jegyében tagjainak tanulmányi, kulturális, gazdasági és szociális érdekei védelmében működött. Ezen kívül a testnevelés ápolását (lövészet, vívás, szabadgyakorlatok, vízi sportok stb.) is művelte. Az Ifjúsági Kör 1927 őszén alakult újjá a háborús és az azt követő kedvezőtlen viszonyok által rákényszerített tízéves szünetelés után. Alapszabályait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 15.543/1926. I I I . a. sz. rendeletével hagyta jóvá s célját: az Iparművészeti Iskola ifjúságának egyesítését szellemi művelődésének és anyagi jólétének előmozdítására — előadásokkal, alkalmi ünnepélyek rendezésével, felolvasásokkal, bírálatokkal, az ének- és zeneművészet felkarolásával, tanulmányi kirándulásokkal igyekezett megvalósítani. Az 1910. évi november hó első napján megnyílt Diákasztal, amely fennállása óta egyike legáldásosabb diákjóléti intézményeinknek, megszakítás nélkül működött s lehetővé tette, hogy az intézet növendékei kedvezményes áron tápláló és ízletes ebédet kapjanak. A háborút követő összeomlásig a Diákasztal nagyobb arányú kedvezményeket tudott nyújtani, mert a vallás- és közoktatásügyi minisztérium évi 4000 aranykorona segélyben részesítette. Az állam pénzügyi helyzete később a költségvetésben évről-évre nagyobb csökkentéseket kívánt s így Diákasztalunk államsegélye immár másfél évtizede teljesen megszűnt. A Diákasztal bevételi forrásai ilyképen kizárólag a növendékek által befizetett évi 12 pengős hozzájárulási díjak s az ebédjegyekből befolyó jövedelmek. De még így is olcsón, sőt a legutóbbi iskolai évben féláron adhattunk ebédet mindazoknak, akik a Diákasztalt igénybe venni kívánták és teljesen ingyenes ebédeket is adhattunk ki. A kiszolgáltatott kedvezményes ebédek száma az 1930/31. iskolai évben 9129; 1931/32-ben 7405; 1932/33-ban 5976; 1933/34-ben 4431; összesen 26.941. —

Egészen ingyenes ebéd volt 1930/31-ben 810; 1931/32-ben 792; 1932/33-ban 853; I 933/34-ben 1140. — A Diákasztal vagyona készpénzben 15.078 P 72 f. Az Iparművészeti Iskola ügyrendjét és ügyvitelét a Kormányzó Űr Őfőméltósága által 1924. évi febr. 14-én jóváhagyott Szervezeti Szabályzat tartalmazza. A tanulmányi, felvételi és fegyelmi szabályokat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1924. évi 53.159/III. a. és 1929. évi 320—05—25. számú rendeletével hagyta jóvá. Ez az új szervezeti szabályzat az 1924/25. iskolai évvel lépett életbe s úgy az iskola vezetésében (2—2 évenként választott igazgató s 3—3 évenként váltakozó rendszerben választott igazgató-tanács), mint a tanmenetben és tananyagban, a tanulmányi idő felosztásában és kiterjesztésében igen lényeges és korszerű változásokat eredményezett. Az iskola félszázados fennállásának oly kiváló erkölcsi sikerű nagy kiállítással való megünneplése az új rendszernek első nagyfelelősségű bemutatkozása volt. A művészi irányokban világszerte megindított forrongás a hazai iparművészetet sem hagyta érintetlenül. Az iparművészeti iskolákra éppen ezért mindenütt igen nagy felelősség háramlott. Az újabb irányok s a hagyományos múlt okos összehangolása; a népi művészetben rejlő kincsek megmentése és ízléses alkalmazása; az újabb és fejlettebb kívánalmaknak kielégítésére alkalmas új iparművész-nemzedék nevelése stb. stb. az iparművészeti oktatásban mindenütt nagyobb arányú reformot kívánt. Erre való tekintettel zr m.^kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Űr Őexcellenciája 320—05—4/1931. számú leiratával 1931 májusában az igazgatótanács misszióját megszüntette s Helbing Ferenc választott igazgatót bízta meg az Iparművészeti Iskola vezetésével. E megbízatással ismét az egységes művészi vezetés és irányítás korszaka lép életbe s az igazgató megbízást nyer, hogy az új idők követelményeivel számoló új szervezeti szabályzatot dolgozzon ki s mutasson be. Az új szervezeti szabályzat az összes számbaveendő szempontok figyelembevételével elkészült, véleményezés céljából valamennyi jelentős művészegyesületnek, képzőművészeti Tanácsnak, szakköröknek stb. kiadatott. Ezidőszerint a m. kir. vallás- és


közoktatásügyi Miniszter Űr Őexcellenciája előtt van s jóváhagyását várja. Minden reményünk megvan arra, hogy a félszázados tradíciókon nyugvó, de az új irányokban rejlő tanulságok bölcs felhasználásával kidolgozott s a hazai viszonyokra is szigorúan tekintettel lévő új szervezeti sza-

bályzat a magyar iparművészeti oktatásnak egészséges újjászületését fogja eredményezni. Az oktatás három év óta már ez új szervezeti szabályzatban lefektetett elvek szerint folyik az iskolában. Legyen ez Évkönyv első szerény bemutatója hároméves érlelő munkánk termésének! Dr. Kovács János.


BEVIZ IMRE I. ÉVES BÜTORTERVEZŐ.

Bal: ABSZINGER BÉLA II. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

Jobb : MUSZÉLY MATILD III. ÉVES GRAFIKUS.

TERMÉSZET UTÁNI RAJZ ÉS FESTÉS. ÉKÍTMÉNYES RAJZOLÁS TÖRTÉNELMI STÍLUSOKBAN. TANÁR: KACZIÁNY ALADÁR


Bal: GRUBER LEO II. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ. Jobb: HEGEDŰS LENKE II. ÉVES GRAFIKUS.

Bal és jobb: JUHAROSJURECZKY ISTVÁN II. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

ÉKÍTMÉNYES TERVEZÉS. ALAKRAJZOLÁS. TANÁR: LESZKOVSZKY GYÖRGY


Bal: MAGYAR ISTVÁN IV. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

Jobb: ERDŐS PÁL IV. ÉVES GRAFIKUS

SZABÓ ISTVÁN GUSZTÁV V. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ

FENT: REDŐZET- ÉS JELMEZRAJZ. TANÁR: DOMANOVSZKY ENDRE LENT: ÁLLATRATZOLÁS. TANÁR: HARANGHY JENŐ


Bal: JUHAROS ISTVÁN III. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

Jobb : KISS LAJOS III. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ.

Bal: PÁL GYÖRGY VI. ÉVES GRAFIKUS.

Jobb: KÁRÓ GÉZA IV. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

ALAKRAJZOLÁS. FENT: TANÁR: STEIN JÁNOS LENT: TANÁR: SIMAY IMRE


WENDAUER RUDOLF f II, ÉVES BÚTORTERVEZŐ.

GÁBRIEL FRIGYES III. ÉVES BÚTORTERVEZŐ.

FENT: KÖZÉPÍTÉSTAN ÉS ÉPÍTÉSZI RAJZOLÁS. TANÁR: WEICHINGER KÁROLY LENT: BÜTORTERVEZÉS ÉS LAKÁSBERENDEZÉS. TANÁR: KAESZ GYULA


JÁLICS JÁNOS VI. ÉVES ÉPlTÖIPARMÜVESZ.

MATHEOVITS JENŐ IV. ÉVES BOTORTERVEZŐ.

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS ÉS BELSŐ KIKÉPZÉSEK TERVEZÉSE. TANÁR: SZABLYA-FRISCHAUF FERENC


JÁLICS JÁNOS VI. ÉVES ÉPÍTÖIPARMÜVÉSZ.

Bal: BOLEMAN DÉNES VI. ÉVES ÉPÍTÖIPARMŰVÉSZ.

Jobb : NIKLÓS ÖDÖN IV. ÉVES ÉPÍTÖIPARMÜVÉSZ.

Bal és jobb : SZAUTER LÁSZLÓ V. ÉVES ÉPlTŐIPARMÜVÉSZ.

Közép : BOLEMAN DÉNES VI. ÉVES ÉPÍTŐIPARMÜVÉSZ.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS. TANÁR : GYÖRGYI DÉNES


Bal: GRUBER LEÓ III. ÉVES SZOBRÁSZ. Jobb : EKÁRTIDA SZAKLÁTOGATÓ SZOBRÁSZ.

Bal: EKÁRTIDA SZAKLÁTOGATÓ SZOBRÁSZ. Jobb fent : SZONNGOTT JÓZSEF IV. ÉVES ÖTVÖS. Lent : DÖMÖTÖR LÁSZLÓ GY. IV. ÉVES ÖTVÖS.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: LUX ELEK JOBB ALSÓ: ÉRMÉSZET. TANÁR: REMÉNYI JÓZSEF


HORVÁTH ADORJÁN VI. ÉVES DlSZÍTÖSZOBRÁSZ.

Bal: KARSAY TIBOR t III. ÉVES DÍSZÍTÖSZOBRÁSZ.

Jobb : GONDOS JÓZSEF II. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ.

D Í S Z Í T Ő SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. FENT: TANÁR: SIMAY IMRE DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. LENT: TANÁR: MÁTRAI LAJOS A KERESZTELŐ MEDENCE ÉPÍTÉSZETI TERVRAJZA WEICHINGER KÁROLY TANÁR SZAKOSZTÁLYÁBAN KÉSZÜLT


IZSÁK MÁRTON IV. ÉVES DlSZlTÖSZOBRÁSZ.

Bal: HORVÁTH ADORJÁN VI. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ.

Jobb : DEUTSCH ISTVÁN IV. ÉVES DlSZÍTÖSZOBRÁSZ.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: SIMAY IMRE


KÁRÓ GÉZA VI. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HARANGHY JENŐ

Bal: KÁTAY LÁSZLÓ IV. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ

Jobb : JUHAROS JURECZKY ISTVÁN II. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: SÁNDOR BÉLA


Bal: BERNÁTH JÁNOS IV. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

Jobb : SZABÓ ISTVÁN GUSZTÁV VI. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HARANGHY JENŐ


Bal: BARSY EMMA VI. ÉVES GRAFIKUS.

Jobb : HAUSVATER MÁRIA VI. ÉVES GRAFIKUS.

Bal: PARÁDY ERZSÉBET IV. ÉVES GRAFIKUS.

főbb : ORMÓS I FSRENC III. ÉVES GRAFIKUS.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HELBING FERENC


BARSY EMMA VI. ÉVES GRAFIKUS.

Bal és jobb : PÁL GYÖRGY VI. ÉVES GRAFIKUS.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HELBING FERENC


PÉNZ ANNA IV. ÉVES TEXTILES.

FARAGÖ ILONA VI. ÉVES TEXTILES.

TEXTIL SZAKOSZTÁLY. TANÁR: MUHITS SÁNDOR


Bal: LAKNER AMANDA IV. ÉVES TEXTILES.

Jobb : NAGEL RÓZSA IV. ÉVES TEXTILES.

Bal: VARGA

MARGIT II. ÉVES TEXTILES.

Jobb: SZAKASICS KLÁRA I. ÉVES TEXTILES.

Bal és jobb: HORVÁTH ANNA V. ÉVES TEXTILES.

Közép PÉNZ ANNA V. ÉVES TEXTILES.

TEXTIL SZAKOSZTÁLY. TANÁR: MUHITS SÁNDOR


Bal: CSER JOLÁN IV. ÉVES KERAMIKUS.

Jobb: SZILÁGYI MÁRIA III. ÉVES KERAMIKUS.

CSER JOLÁN V. ÉVES HAMZA MARGIT V ÉVES ELEÖD GYÖRGYI III. ÉVES ZAHAJSZKY LÁSZLÓ I. ÉVES KERAMIKUS.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: ORBÁN ANTAL


SZARVADY AMÁLIA VI. ÉVES KERAMIKUS.

Bal: FLAMM MÁRIA III. ÉVES KERAMIKUS.

Jobb : CSER JOLÁN V. ÉVES KERAMIKUS.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: ORBÁN ANTAL


Bal: SZABÓ F. VI. ÉVES NOVAK GYÖRGYIKE VI. ÉVES ÖTVÖS.

Jobb: SZABÓ F. VI. ÉVES KÁKONYI JÓZSEF IV. ÉVES ÖTVÖS.

Bal: NOVAK GYÖRGYIKE VI. ÉVES ÖTVÖS.

Jobb: ZÁDOR ENDRE IV. ÉVES ÖTVÖS.

ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY. TANÁR: CSAJKA ISTVÁN ÉS PÁL LAJOS


KÁKONYI JÓZSEF IV. ÉVES IVÁN ISTVÁN VI. ÉVES KIRÁLY JÁNOS I. ÉVES BORDA JÁNOS VI. ÉVES ÖTVÖS.

Bal: TELEKI ÁRPÁD VI. ÉVES

örvös. Jobb : IVÁN ISTVÁN VI. ÉVES ÖTVÖS.

ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY. TANÁR: CSAJKA ISTVÁN ÉS PÁL LAJOS


Méhely Iván IV. íve« grafikui

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY TANÁRj HELBING FERENC


Fábiía Imre VI. d>ei jraíifcus

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY

TANÁR: HELBING FERENC


Mchely Iván IV. éves grafikus

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY

TANÁR: HELB1NG f?ERENC


Koppány Gyötgfy V, éves grafikus

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY TANÁR: HELBING FERENC


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA SZEMÉLYZETE AZ 1930/31-1933/34. ISKOLAI ÉVEKBEN

Igazgató: Helbing Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, grafikusés festőművész, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács, az Orsz. Egyházművészeti Tanács, a Műemlékek Orsz. Bizottságának, az Ipari- és Kereskedelmi Oktatási Tanács, a Szerzői Jogi Állandó Szakértő Bizottság, a Képzőművészek Orsz. Szövetségének és az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat választmányi, az Iparművészek Orsz. Egyesületének tiszteleti tagja; az iskola igazgatója és a grafikai szakosztály vezető tanára. Adminisztratív

tisztviselők:

Kovács János dr., igazgatósági titkár és az iskola gondnoka. Veszély Magdolna kezelőnő. Rozsnyai Sándor min. számv. tanácsos, ellenőr. Kriesch Gábor dr., gyakornok 1933 nov. 1. óta. Ábrahám Ilona gyakornok 1934 márc. 26. óta. f Csermendy Elemér gondnok. Meghalt 1932 nov. 23. t Suhajdy Klementina kezelőnő. Meghalt 1930 okt. 16. Tanári kar: f Bacsa András oki. rajztanár, festőművész, a Képzőművészek Egyesületének tagja; a geometriai tárgyak rendes tanára. Nyugalomba helyeztetett 1931 ápr. 1. Elhalálozott 1933 aug. 28. Berg József dr., az izr. vallástan tanára. Tanított 1933 okt. i-től 1934 jún. 30. Budai Gergely dr., ref. theologiai magántanár, a ref. és ág. ev. vallástan óraadó tanára. Csajka István ötvösművész, az ötvös-zománcozó szakosztály vezető r. tanára. Domahidy György dr., vármegyei tb. főorvos, intézeti orvos s az egészségtan óraadó tanára. Domanovszky Endre festőművész, az alakrajzolás és kosztümrajzolás óraadó tanára. Tanít 1931 május óta. Grofcsik János oki. vegyészmérnök, állami felső ipariskolai tanár, az agyagipari technológia óraadó tanára. Tanított 1920 szeptember i-től 1932 június 30. Gyalus László építész, a történelmi stílusokban való építészeti tervezés r. tanára. Nyugalomba helyeztetett 1932 augusztus 31. Györgyi Dénes oki. műépítész-mérnök, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács, a Magyar Mérnök- és Építészegylet s a Képzőművészek Egyesületének tagja, a Lechner Ödön-Társaság alelnöke, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választmányi tagja; az építészeti tervezés és szakrajz s a családi házak tervezésének r. tanára.

Haranghy Jenő grafikus- és festőművész, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Képzőművészek Egyesületének, a KÉVE Művészegyesület s a Szerzői Jogi Állandó Szakértő Bizottság tagja; a díszítő festészeti szakosztály vezető s az állatrajzolás és állatbonctan r. tanára. Kacziány Aladár festőművész, a természet utáni rajzolás, szabadtéri látszattan s a történelmi stílusokban való tervezés óraadó tanára 1933 január 26. óta. Kaesz Gyula oki. építő iparművész, a bútortervezés, lakásberendezés és középítéstan s (1930/31) az esti tanfolyamon a bútorrajz tanára, a bútortervező szakosztály vezető r. tanára. Keresztes Tibor dr., oki. vegyészmérnök, állami felső ipariskolai tanár, a textil colorista chemia óraadó tanára. Tanított 1927 március i-től 1932 június 30. Kovács János dr., a kereskedelmi levelezés és jogi ismeretek óraadó tanára. Tanított 1933 október i-től 1934 június 30. Kőszegi László oki. középiskolai tanár, az általános művelődéstörténelem és művészettörténelem kirendelt tanára. Krocsák Emil oki. rajztanár, a geometriai tárgyak óraadó tanára. Tanít 1932 október 1. óta. Leszkovszky György festőművész, a Képzőművészek Egyesületének, az Orsz. Egyházművészeti Tanács és a Cennini Művész-Társaság tagja; az alakrajzolás és iparművészeti tervezés r. tanára. Lux Elek szobrászművész, a Szinyei Merse-Társaság s a Képzőművészek Egyesületének tagja; a díszítő szobrászati szakosztály kisplasztikái ágazatának vezető r. tanára. Mandel Miklós dr., izr. vallástanár. Tanított 1931 december 4-től 1933 június 30. Mátrai Lajos szobrászművész, az Iparművészek Orsz. Testületének s a Képzőművészek Egyesületének tagja, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választmányi tagja; a díszítő szobrászati szakosztály vezető r. tanára. Muhits Sándor festőművész, a textilművészeti szakosztály vezető r. tanára. Orbán Antal szobrászművész, a Képzőművészek Egyesületének tagja s a Képzőművészeti Társulat törzstagja ; a kerámikai szakosztály vezető r. tanára. Pál Lajos ötvösművész, az ötvös-zománcozó szakosztály vezető r. tanára. Reményi József szobrászművész, a KÉVE Művészegyesület tagja, székesfővárosi ipariskolai szakelőadó, az érem- és plaketművészet óraadó tanára.


Rovátkay Lajos festőművész, a díszítő festészeti szakosztály vezető, a természet utáni rajzolás s (1930/31) az esti tanfolyamon az általános rajz r. tanára. Sándor Béla festőművész, a Képzőművészek Egyesületének tagja, a díszítő festészeti szakosztály vezető r. tanára. Sárkány Lóránd festőművész, gyakorló tanársegéd a grafikai szakon 1933. febr. 6. óta. Simay Imre m. kir. kormánytanácsos, festő-, grafikusés szobrászművész, a bécsi KünstlerbundHagen és a Céh-beliek művészegyesület tagja; a díszítő szobrászati szakosztály vezető s az alakrajzolás r. tanára. Stein János festőművész, a Képzőművészek Egyesületének tagja: az alakrajzolás, figurális kompozíció és emberbonctan r. tanára. Szablya-Frischauf Ferenc festőművész, m. kir. kormányfőtanácsos, a KÉVE Művészegyesület elnöke, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat örökös elnöke, a bécsi Künstlerbund-Hagen levelező tagja, az Orsz- Magy. Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács, a Képzőművészek Egyesületének s a Szerzői Jogi Állandó Szakértő Bizottságnak tagja, a Magyar Iparművészet szerkesztője; a lakásművészeti tervezés r. tanára. f Szent-Istvány Gyula festőművész, oki. rajztanár, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Képzőművészek Egyesületének s a müncheni KünstlerGenossenschaft tagja ; az alakrajzolás, redőzetés jelmezrajz r. tanára. Elhalt 1930. okt. 15. t Szőnyi J. László dr. az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum igazgatója, a kereskedelmi levelezés és jogi ismeretek óraadó tanára. Elhalt 1934. febr. 6. Szőnyi Ottó dr. pápai kamarás, pécsi egyházmegyei szentszéki tanácsos, pécsi egyházmegyei áldozópap, a Műemlékek Orsz. Bizottságának és az Orsz. Egyházművészeti Tanácsnak előadója, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács tagja, a Szent István-Akadémia rendes tagja ; a római katholikus vallástan és egyházművészet óraadó tanára. Tancsik Mihály grafikus művész, tanársegéd, a betűvetés és könyvkötészet óraadó tanára. f Udvary Géza festőművész, a Benczúr-Társaság s a Képzőművészek Egyesületének tagja; az alakrajzolás és figurális kompozíció r. tanára. Elhalt 1932. febr. 4. Weichinger Károly oki. műépítész-mérnök, a Magyar Mérnök- és Építészegylet tagja, a Magyar Iparművészek Orsz. Egyesületének alelnöke; a középítéstan s a régi építészeti stílustanulmányok r. tanára. Thoroczkai Wigand Ede, m. kir. kormányfőtanácsos, építész, a Magyar Vöröskereszt megbízottja, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács s a Műemlékek Orsz. Bizottságának tagja, a Műbarátok Köre tisztb. és választmányi, a Pátria Magyar írók és

Művészek Klubjának tiszteletbeli, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi, a Turáni Társaság igazgatótanácsi, a Túrán Szövetség képzőművészeti osztálya vezértanácsának, a Balatoni Társaság elnöki tanácsának tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyesület s a Magyar Mérnöki Kamara, az erdélyi Kemény Zsigmond s a nagykőrösi Arany János irodalmi társaságok tagja ; a magyar otthon és népművészet r. tanára. Nyugalomba helyeztetett 1933- márc. 30. Szakoktatók : Bergmann Vilmos oki. gépészmérnök, az állami Textilipar-iskola igazgatója, a Jacquardszövési technikák oktatója. Tanított 1932. október i-től 1934. június 30-ig. Böhmann Ilona a ruhatervezés és a ruhavarrás szakoktatója. Ditrói Danielisz Lajos, az újpesti Könyves Kálmánreálgimnázium r. tanára, az iparművészeti Leventecsoport kiképző oktatója. Működött 1934. jan. 7-től jún. 30-ig. vitéz Kajdy Emil, a bútor- és lakáskivitelező műhely főnöke, a faipari szerkezetek gyakorlati oktatója. Kelety Eszter a csipketervezés szakoktatója. Stern Anna a textilművészeti kivitelező technikák szakoktatója. Ványolós Gizella a géphímzés különleges technikáinak szakoktatója. Tanított 1933. november i-től 1934. június 30-ig. Művezetők : Batta György (ötvös-zománcozó műhely). Grossauer Rudolf (bronzöntő műhely). Guzsák Kálmán (tipográfiai műhely). Klaczig Mihály (keramikai műhely). Sehr József (gipszöntő műhely). Altisztek : a) /. osztályú altisztek : Klein Sándor. Kővári Ferenc (szertáros). Lecskóné Pető Mária. Lilinger István. Pásztó József (kapus). b) //. osztályú altisztek: Buzora Pál (segédszertáros). Lilinger Imre. c) Kisegítő szolgák: Éder Katalin. Pátziusné Jáger Anna. Mokos Ferenc. d) Napibéresek : Marton Kálmán. Rácalmási Téringer József. Róth József. Záhorszky Ferenc. Szolgálatot teljesített 1928. jan. i-től 1932. ápr. 11-ig.


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA TANÍTVÁNYAINAK NÉVSORA AZ 1930/31., 1931/32., 1932/33. ÉS 1933/34. TANÉVEKBEN. Jelmagyarázat: a = alakrajzolás; b = bútortervezés; é = építő iparművészet; f = díszítő festészet; g = grafika;k = kerámikajkp = kisplasztika; ö = ötvöszománcozás; sz = díszítőszobrászat; t = textilművesség. — Az első évszám a tanulmányok kezdetét, a második azok befejeztét jelenti.

Abszlnger Béla f, 1932—1934' Adler Ernő f. 1928—1933. Adámi Sándor f. 1929—1934. Adorján Károly sz. 1932—1934Altnády István f. 1933—1934Antal Tibor b. 1930—1934. Bajó Gyula f. 1929—1933. Balázs István g. 1932—1933' Balog Béla f. 1932—1933. Balogh Béla kp. 1931—1934. Balogh Gizella t. 1929—1933. Balogh Gyula f. 1932—1934. Bambera Klára t. 1933—1934Baranyai János b. 1930—1933. Bárba Péter f. 1929—1934. Bardócz Róbert sz. 1930—I93IBarla Benő Zs. sz. 1927—1933Barna János b. 1930—1934. Barsy Emma g. 1927—1933. Barta Éva f. 1932—1933. Bartos József f. 1929—1933Bács János f. 1933. Bálint Endre g. 1930—1934Bálint József f. 1930—1934Bán Béla sz. 1931—1932. Bán Éva ö." 1932—1933Bársonyné Reimann Magda ö. 1930—1932. Becher Ferenc k. 1932—1933. Belányi Rudolf é. 1928—I93I-, 1932—1934. Beloberk Erzsébet g. 1931—1934Bencsáth Henrik b. 1927—1929-. 1931—1932. Benkő Rezső sz. 1931—1934Bereczkí László t. 1932—1934Beregi Oszkár f. 1933—1934Bernát János b. 1928—1931-, f. 1931—1934. Békés János sz. 1930—1934Beviz Imre b. 1933—1934Bíró Ida k. 1933—1934Bitz Margit t. 1929—1933. 1 Bocsák Sándor g. 1927—I93 Bodnár József f. 1930—1934. Bogdán Mária t. 1928—I93 1 Boleman Dénes é. 1927—1933Bona Ernő ö. 1932—1933. Bonda Eugénia g. 1933. Borbély Béla g. 1930—1931Borda János ö. 1927—1933sz. Boros Jenő b. 1932—1934Bottlik Ferenc sz. 1932—1934Bozzay Dezső b. 1931—1934. Bozó Gyula b. 1932—1934. Bráuer László g. 1932—1934. Breitner Edina t. 1929—1933. Bruck Tibor k. 1932—1934. Buccella István b. rg3i—1934. Budaházy Jenő é. 1926—1930., 1932—1934Bugsch Oszkár k. 1933—1934. Chvala Ferenc k. 1928—1931. gróf Coreth Bothoné a. 1930—1931. Crueger Róbert g. 1929—1933. Csaklós György sz. 1930—1934. Csatlós Katalin b. 1929—1933. Csáder László g. 1928—1931.

Csányi Béla f. 1925—1931Cseh István g. 1933—1934. Cser Jolán k. 1929—1934. Csikós Miklós f. 1933—1934. Csillag János b. 1933—1934. Csipkay Eleonóra g. 1933—1934Csizy Béla g. 1929—1933. Csorbáné Acsády Margit ö. 1933. Csupor László g. 1931—1933Czégény Sándor f. 1928—1931Cziglényi Ádám f. 1925—1932. Dabóczi József f. 1929—1933. Danó Károly sz. 1931—1934. Darabos Iván sz. 1931—1934. Darvas Tessa t. 1931—1933. Demjén Julianna t. 1930—1934Deregnyői Magda t. 1929—1933Dévényi Ferenc b. 1930—1934. Dien Gizella k. 1933—1934. Deutsch István sz. 1929—1933Dinnyés Éva sz. 1933—1934. Dinnyés Franciska ö. 1932—1934Dobos Dezső f. 1931—1934. Dolinay Gusztáv k. 1932—1934Domorád Géza f. 1929—1931Döméné Fináczy Erzsébet k. 1932—1934. Dömötör László György ö. I93O—I934Dömötör László ö. 1931—1934Drinóczi Katalin t. 1928—1931-

Gabrovitz József g. 1933—1934Garbera Borbála Klára k. 1929—1934Garády Etelka t. 1932—1934Gál Mátyás g. 1932—1934Gáspár Tibor b. 1933—1934Geibinger Béla 8. 1932—1934Gergenyi Andor g. 1930—1933Gerő Gyula sz. 1930—1932Gerstenkorn Béla sz. 1933—1934. Geyer Gyula f. 1931—1934. Gondos József sz. 1932—1934. Govrik Géza f. 1930—I93IGózon Lajos g. 1925—1932. Gratz Ilona k. 1931—1932. Groda Gyula g. 1931—1934Gromulson Elza g. 1928—1931. Grosszmann Henrik f. 1930—1934. Gruber György g. 1931—1934. Grubcr Leó sz. 1931—1934Gunscher Endre sz. 1931—1934Guzy Károly g. 1930—1934Gyarmati György k. 1927—193*' Gyökér József t. 1930—1934.

Haberi Viktor Gy. sz. 1932. Hajdú Erzsébet t. 1932—1934. Halász Lívia t. 1932—1934. Hamza Magdolna k. 1929—1934Hargitai Jenő b. 1932—1934Harmat Ferenc k. 1929—1930., 1931—1932. Hauk Aladár ö. 1928—1932. Hausvater Mária g. 1927—1933. Egger Ágnes g. 1930—1932. Havas Magdolna t. 1930—1934. Egri János f. 1929—1933- 2 Hegyi Barnabás t. 1931—1933Egry Kornélia sz. 1931—I93 Hegyi Magdolna g. 1933—'934Egyed Etelka g. 1928—1931. Heidlberg Lívia g. 1931—1933. Eichel Ernő b. 1930—1934. Hegedűs Lenke t. 1932—1934Eitler Gottfried f. 1930—1932Hermán Éva g. 1927—1931. Ekart Ida kp. 1929—1933Herkely Éva g. 1932—1934* Elek Ilona t. 1933—1934. Eleőd Zoltán Solt k. 1933—1934- Héber Lajos g. 1924—1931T. Eleőd Györgyi k. 1931—1934- Hideg Dezső b. 1929—1933Hildné Belatini Braun Olga g. Eperjes Ferenc ö. 1933—1934Erdős Pál g. 1930—1934. I93O—I934Éjszaky Irén t. 1932—1934Hochholtzer Ernő sz. 1932—1934Hodina Pál é. 1926—1933Hoffmann Egon f. 193°—'934Faragó Ilona t. 1925—193'Homér Ilona k. 1929—1934* Farkas Árpád f. 1930—1934Horák József g. 1932—1933Farkas Etel t. 1927—1930. Horvát Adorján sz. 1928—1934Farkas Tibor f. 1933—1934Horvát Miklós b. 1928—1931Fassel Ferenc g. 1929—1934Horvát Sándor k. 1933—*934Fábián Imre g. 1926—1932. Horváth Anna t. 1929—1934Fehér József sz. 1928—1931Huhn Ferenc b. 1929—1934Feigl Frigyes é. 1928—1934Hunyadi László b. 1933—1934. Fekete Ferenc é. 1929—1934Huszár János f. 1929—1931Fekete István f. 1931—1932Hujacz Mihály g. 1926—1931Fekete Pál é. 1926—1931Hiillenkremer Ödön f. 1928—1929., Fery Antal g. 1928—I932-, 1931—1932. I933—I934Fiam Mária k. 1931—1934Ilmát Irén t. 1927—1933Fodor József f. 1933—1934. Incze Ferenc t. 1929—1933. Fodor Lívia t. 1929—1933Iván István ö. 1926—1934Fogel Zoltán g. 1931—1934Izsák Márton sz. 1929—1933. Forbáth Éva b. 1931—1933. Izsó Ferenc sz. 1931—1332. Franké Margit g. 1931—1934Jakab István f. 1928—1931. Fritz Jusztina t. 1933—1934Jakab Lajos f. 1932—1934. Fuchs Rikárdné kp. 1931—1932Jankovits Gyula f. 1932—1934. Fulár Antal f. 1925—1932. Funcsler Katalin ö. 1933—1934. Jálics János é. 1928—1934-

Jászai Lajos ö. 1924—1933. Jellinek Imre sz. 1930—1934Jony István g. 1928—1932. Jordán Károly f. 1933—1934Józsa Ilona t. 1932—1934. Juharos István f. 1931—1934Juhász András sz. 1930—1934Juhász László ö. 1930—1934Juricsek Rudolf g. 1928—1931. Juszka Imre g. 1931—1933. Kaczur György f. 1926—1928., 1929—1930., 1931—1932. Kallós Elek sz. 1928—1932. Kalmár Ferenc k. 1932—1933Kalmár Ilona g. 1930—1932. G. Karakas Anna g. 1931—*934Kardos László b. 1929—1932. Karle János f. 1924—1931. Karsay Tibor sz. 1930—1934. Kaszner Aranka g. 1928—1933Kákonyi József ö. 1929—1933Kállay István b. 1930—1934. Kálna Béla g. 1927—1932. Káposzta Mihály é. 1926—1932Kármán László sz. 1931—1934Karó Géza f. 1928—1932., 1933— 1934Károly Ferenc k. 1931—1934Kárpáti Emil sz. 1930—1934Kátai László Ferenc f. 1928—1930., I93I—I934Kellényi Magdolna t. 1933—1934Kenéz János a. 1933—1934Kerekes István sz. 1932—!934Keresztényi Piroska sz. 1927—1933Kesztler Ferenc sz. 1932—1934Király János ö. 1932—1933Kis Imre b. 1933—1934. Kis László sz. 1931—1934. Kisfaludy Erzsébet t. 1931—1932Kisgyörgy János f. 1928—1934Kitlinger Kálmán ö. 1926^—1932. Klein Andor f. 1933—1934Klein Erzsébet t. 1930—193'Kollár Jolán k. 1930—1931. Komáromi-Kacz Rozália g. 1933— 1934Kopasz Márta g. 1930—1934. Koppány György g. 1929—1934. Kotlár Béla f. 1932—1934. Kovács András g. 1933—1934. Kovács Aranka t. 1930—1931Kovács József b. 1931—1934Kovács József k. 1932—1934Kovács József sz. 1926—1932. Kovács Katalin ö. 1933—1934Kovács Károly k. 1931—1932Kovács László sz. 1926—1932. Kovács Mihály g. 1933—1934Kovács Piroska t. 1932—1934Kozalik Ilona g. 1931—1934Kozma Zsuzsanna b. 1928—«93idr. Kozmáné Filkorn Melánia t. I932—I934Kőszegi Rezső b. 1928—1931. Kösztler István k. 1928—1934. Kővári Ferenc b. 1930—1934Köves Miklósné t. 1932—1933. Köves Piroska sz. 1930.


Nagy Irén t. 1932—1934. Nagy István b. 1929—1933. Nagy Márton g. 1929—1934. Nagy Sarolta t. 1932—1934Nádasdy Etelka t. 1931—1934Nádler István g. 1929—1934Nándor Katalin b. 1928—1931Laborcz Ferenc sz. 1933—1934* Nemesszeghy Jenő g. 1931—1932. Ladó Ignác sz. 1931—1932Neményi Pál é. 1929—1934. Lakner Amanda t. 1930—1934Németh László f. 3930—1932. Lányi Béla é. 1929—1934Németh Nándor g. 1927—1932-, Lányi Rezső sz. 1928—1931. László István b. 1932—19341933—1934László Rózsa g. 1930—1934Némethy Lajos sz. 1929—1934László Sára t. 1929—1933Niklós Ödön é. 1928—193 1 -, Lázár László f. 1932—1933. 1932—1934. Lelik Károly b. 1931—1934Novak András a. 1931—1932Lengyel Irén g. 1929—1931., Novak Györgyike ö. 1926—1933Nyárády Ferenc sz. 1932—19341932—1933Nyáry László é. 1928—1934Lenthe Pál f. 1933—1934Leszek Miklós b. 1930—1931Lischeron Blanka t. 192Í—1932 Obenau József k. 1925—1932. Oberten József Odilof. 1930—193a. Loós János é. 1927—1933Lossonczy Tamás b. 1930—1933 Olajos János g. 1932—1934Oláh Sándor sz. 1932—1934Lődör Jenő f. 1931—1932. Orczy Gyula f. 1903—19°4-, Löffler Éva t. 1931—1934. 1928—1931. Lőrincz J. Zsuzsanna ö. 1928—1931 Ormosi Ferenc g. 1933—1934Ludányi József b. 1933—1934 Óra Sándor sz. 1933—1934Lux Alice kp. 1926—1931. Lübeck Béla f. 1930—1932Örkényi Piroska t. 1930—1934. Magda Ilona ö. 1933. Magyar István f. 1928—193a-, Panucza György b. 1929—*933Papp Auguszta t. 1925— 1 9331933—1934Marczinka Simon sz. 1930—1931- Pap Endre k. 1930—1932. Marosán Gyula g. 1933—1934- Parády Erzsébet g. 1930—1934Marossy László é. 1929—'9S4- Pataky Ferenc sz. 1932—1933Payer József é. 1928—1934Maróti László f. 1930—1934Pál György g. 1925—1931Marsai Emília t. 1928—1931. Matheovits Jenő b. 1930—1934- Pál Tibor g. 1929—1933Pálinkás Gyula b. 1932—1934Matos Lajos sz. 1930—1934Pénz Anna t. 1929—1934Márkus László b. 1932—1934. Perényi Ilona t. 1933—'934Márk Tivadar t. 1926—1932. J Mednyánszky László b. 1929— Pethely Emma k. 1930— 934Pécsi Béla sz. 1926—1932. 1933Mendly Attila f. 1939—1931., Péntek András f. 1932. Péter Margit t. 1930—19341932—1934Pietsch Borbála t. 1933—1934Mester Sándor g. 1930—1934. Pifkó Gizella t. 1931—1934Mezey István b. 1927—1929., Pintér Gyula sz. 1933—1934I93I—I934Pintér Imre f. 1933—1934. Méhely Iván g. 1929—1933. Pintér Mária t. 1930—1934Mészáros Sarolta g. 1927—1931. Pinyó Dezső é. 1927—1932Mihalik Imre b. 1931—1932., Pirhalla Zoltán b. 1931—1934Plemencsics József b. 1931—19341933—1934Mihály Erzsébet t. 1929—1934. Podlussány Lajos f. 1932—1934gróf Mikes Éva a. 1932—1933. Polevkovics Margit t. 1928—I93IPomher Anna t. 1930—193'Miklós György k. 1933—1934. báró Pongrácz Sarolta a. 1931— Ming Anna g. 1926—1932. Mocsáry Katalin g. 1930—1931. 1932. Moesler Ernő g. 1930—1934. Ponizil Károly f. 1928—1934Mohacsek Jenő f. 1927—1934Poór Erzsébet sz. 1928—1931. Molnár Béla t. 1924—1931. Poór Mihály sz. 1933—1934Molnár Elek k. 1933—1934Prack Erzsébet g. 1933—1934Molnár Mátyás sz. 1931—1932. Mór József f. 1926—1929., 1932— Raáb Gabriella g. 1925—193a. 1934Morosán György f. 1932—1934. Radnai László é. 1928—1934Rács Imre f. 1931—1934. Moskó Károly g. 1933—1934Reck Irén t. 1926—1932. Mozer József k. 1928—1931Reisz Lajos f. 1927—1931. Muszély Matild g. 1931—1934. Müller Erzsébet k. 1930—1934- Reitzner Márta t. 1931—1934Remete Anna b. 1930—1934. Rézmán Gyula k. 1928—193<Nadányi Mária g. 1933—1934Rihmer Éva t. 1929—1932. Nagel Rózsa t. 1930—1934Naeter Erzsébet g. 1932—1934- Román Györgyike b. 1928—1931. Rosenmann László b. 1930— Nagy Gyula ö. 1931—:9331934Nagy Ilona g. 1931—1934Krüzsely Loránd f. 1932—1934. Kukucska Vince ö. 1933—1934. Kun Ilona k. 1930—1934. Kun Judit t. 1929—1931. Kustár László k. 1930—1934-

Rottenbücher József b. 1929— 1933Saja Ibolyka t. 1931—1934. Salamon László g. 1929—1931Sas Nándor é. 1927—1931. Sasvári Elza t. 1933—1934Sági Árpád b. 1930—1934Sági István g. 1931—1934Sáros András g. 1932—1933Sárosi Béla f. 1933—1934Schaff Mária t. 1931. Scheili Rózsa k. 1932—1934Schiller Blanka t. 1931—1934Schiller Etelka a. 1933—1934Schneider Piroska t. 1925—193*Schorr Tibor ö. 1928—1929-, I93I—I934Schuster Sámuel ö . g. 1931— 1934. Schwartz Fernandine b. 1933— 1934Sebők Lajos ö. 1929—1933Seemann András sz. 1930. Simon József f. 1933—1934. Simon Károly g. 1930. Simonka György f. 1932—1934dr. Simonná Magner Magdolna kp. 1931—1933Slakta Béla k. 1932—1934Soltész Edith t. 1932—1934Somló Klára t. 1930—1933Sommer István é. 1929—1934. Spitzer Elemér b. 1929—1934Stankowsky Kázmér g. 1930— 1934. Sugár László g. 1932—1934. Szabó Andor t. 1932—1934. Szabó Czimbalmos Kálmán f. 1932—1934Szabó Ferenc g. 1933—-1934Szabó Ferenc b. 1930—1933Szabó Ferenc ö. 1928—1934Szabó Gabriella g. 1931—1932. Szabó István é. 1929—1934Szabó I. Gusztáv f. 1927—1933Szabó Sándor kp. 1928—193'-, I932—I933Szabó Vilmos b. 1930—1934. Szakasics Klára t. 1933—1934Szappanos Gyula f. 1931—1934Szarvady Amália k. 1922—193a. Szauter László é. 1929—1934. Szántó Piroska g. 1931—1932. Szász Ágost f. 1931—1932. Szedlacsek Gyula g. 1930—1934. Szemes István t. 1932—1934. Szenessy Antal sz. 1929—1933. Szenténé Sturm Flóra f. 1928— 1933. Szentgyörgyi Sára f. 1931—1932. Székely Lidia Judit k. 1933— 1934Szikossy Nándor g. 1932—1933Szilágyi Ákos g. 1928—1933., 1933—1934Szilágyi János f. 1930—1934- . Szilágyi Mária k. 1931—1934. Szimán Imre sz. 1929—1933Szkalos Gyula sz. 1931'—1934Szkicsák Ilona g. 1931—1934Szladecsek Mária g. 1928—1933Szoljár Károly sz. 1931—1934. Szongott József ö. 1930—1934Szotyori Magdolna g. 1931'— 1934.

Szőke Lajos sz. 1931—1934. Szőnyiné Németh Teréz t. 1930 —1931. Szuchy Tibor g. 1929—1934Szukits Ernő sz. 1933—1934Szundi Anna t. 1930—1934Szuppek Kálmán k. 1931—1932. Szűcs Anna t. 1928—1931. Szűts Ádám sz. 1932—1933Sztojanovits Iván é. 1925—1933Tamási Zoltán g. 1930—1934Taracsák János Sándor t. 1930— I93I-, '932—1934Tálos László b. 1932—1934Teleki Árpád ö. 1926—1932. Teodorovíts Izabella g. 1932— 1934. Tetlák Rózsa g. 1928—1934Theisz Margit t. 1933—'934Tiringer Ferenc ö. 1928—193°., 1931—:932. Tóth Gusztáv g. 1932. Tóth Ilonka t. 1931—1934H. Tóth Imre g. 1933—1934. Tóth Imre g. 1926—1931. Tóth István f. 1931—1934Török Ottó sz. 1930—1933Török Gyula f. 1933—1934Tősér János sz. 1932—1934Tripli István sz. 1932—1934. Tzvetkov Dániel é. 1929—'934Ugrai György sz. 1930—'932-, 1933—1934Unger László g. 1930. Varga Erzsébet t. 1929-—1933Varga Ilona t. 1933—1934Varga Margit t. 1932—1934Vass Béla f. 1929—1933Várai János b. 1933—1934Vecsei László g. 1927—'931Veisz György g. 1929—1932Venczel Olga sz. 1933—!934Verbai Mihály k. 1929— ! 934. Vérségi Molnár István f. 1933— I934Végh Béla b. 1933—1934Vértes Livia t. 1931—1932. Vidonyi Jenő b. 1932—1933Vranesits Miklós b. 1930—1934Wagner József b. 1931—'934Wagner Sándor g. 1928—1934Walkó László kp. 1929—1934Waltz Emilia t. 1929—1933Weisz Zsófia t. 1928—1931Wendauer Rudolf b. 1931—1933 Werling Jolán kp. 1920—1921., g. 1930—1934Werner Margit g. 1925—193'Wolf Endre g. 1928—1931. Yartin Gladys t. 1931—1932. Zahajszky László k. 1933—1934Zádor Endre ö. 1930—1934. Zeletzky Blanka t. 1931—1933Zólyomi Endre g. 1931. Zöldi Emil b. 1933—1934. Zölley Gyula sz. 1925—1932. Zrinszky József é. 1925—1931. Zsóry Irén kp. 1930—1931.


VÉGBIZONYÍTVÁNYT NYERT Az 1930—31. tanév végén : Belányi Rudolf, bútortervező . • Bernát János, bútortervező Bogdán Mária, textiles Czégény Sándor, díszítő f e s t ő . . . . . . . . . Egyed Etelka, grafikus Fehér József, díszítő szobrász Feigl Frigyes, bútortervező Fery Antal, grafikus Horváth Adorján, díszítő szobrász . . . . Horvát Miklós, bútortervező Hujacz Mihály, grafikus Jakab J. László, díszítő festő Jálics János, bútortervező Kallós Elek, díszítő szobrász Karó Géza, díszítő festő Kisgyörgy János, díszítő festő Kozma Zsuzsanna, bútortervező Kőszegi Rezső, bútortervező Kún Judit, textiles Lányi Rezső, díszítő-szobrász Lőrincz Zsuzsanna, ötvös Lőte Éva, díszítő szobrász • Marsai Emilia, textiles Nándor Katalin, bútortervező Németh Nándor, grafikus Niklós Ödön, bútortervező Nyáry László, bútortervező Polevkovits Margit, textiles Ponizil Károly, díszítő festő Radnai (Rein) László, bútortervező . . . . Rézmán Gyula, keramikus Román Györgyi, bútortervező . . . . . . . . Szabó Ferenc, ötvös Szabó Sándor, díszítő szobrász Szilágyi Ákos, grafikus Szladecsek Mária, grafikus . . . . . . . . . . . Szűcs Anna, textiles Tetlák Rózsa, grafikus . Weiss Zsófia, textiles Wolff Endre, grafikus

jó jó jó jó jó elégséges elégséges jeles jó elégséges jó jó elégséges jó jó elégséges jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó elégséges jó jó elégséges jó elégséges elégséges elégséges jó elégséges jó jó jó jó

Az 1931—32. tanév végén : Jászai Lajos, ötvös Kaczur György, díszítő festő Kovács László, díszítő szobrász Magyar István, díszítő festő Maschefszky Ferenc, díszítő festő . . . . . Pásztor Ágnes, díszítő szobrász Tiringer Ferenc, ötvös Varga Mátyás, díszítő festő Vecsei László, grafikus

jó jó elégséges elégséges elégséges jó jó elégséges elégséges

Az 1932—33. tanév végén : Balog Gizella, textiles Baksa Imre, díszítő festő Bartos József, díszítő festő Bitz Margit, textiles Breitner Edina, textiles . . . . . . . . . . . . . . Csatlós Katalin, bútortervező Dabóczi József, díszítő festő Deregnyői Magda, textiles Deutsch István, díszítő szobrász . . . . . . Fassel Ferenc, grafikus Fekete Ferenc, bútortervező Fodor Lívia, textiles Hodina Pál, bútortervező Incze Ferenc, textiles Kákonyi József, ötvös Kátai László, díszítő festő Koppány Böhm György, grafikus Lányi Béla bútortervező László Sára, textiles Marossy László, bútortervező Mednyánszky László István, bútortervező Méhely Iván, grafikus. Nagy István, bútortervező Nádler István, grafikus Neményi Nittmann Pál, bútortervező . . Pál Tibor, grafikus Rottenbücher József, bútortervező Schorr Tibor, ötvös Sornmer István, bútortervező Spitzer Elemér, bútortervező Szabó István, bútortervező Szauter László, bútortervező Szimán Imre, díszítő szobrász Szuchy Tibor, grafikus. Tzvetkov Dániel, bútortervező Varga Erzsébet, textiles Vass Béla, díszítő festő Waltz Emilia, textiles

elégséges elégséges jó jó elégséges elégséges jó elégséges jó jó elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges jó jó elégséges elégséges elégséges jó jó jó jó elégséges jó elégséges jó jó jó jó jó jó jó elégséges jó jó

Az 1933/34. tanév végén: Antal Tibor, bútortervező jeles Bajó Gyula, díszítő festő jó Barna János, bútortervező elégséges Bálint Endre, grafikus elégséges Bocsák Sándor, grafikus elégséges Csaklós György András, díszítő szobrász jó Demjén Julianna, textiles jó Dévényi Dolezsál Ferenc, bútortervező . jó Dömötör László György, ötvös jó Eichel Ernő, bútortervező jó Erdős Pál, grafikus jó Gyökér József, textiles jó


Havas Magdolna, textiles Hildné belatini Braun Olga, grafikus . . . . Juricsek Rudolf, grafikus Kállay István, bútortervező Komáromy József, grafikus Kopasz Márta grafikus Kővári Ferenc bútortervező Kun Ilona, textiles Lakner Amanda, textiles László Rózsa, grafikus Matheovits Jenő, bútortervező Matos Lajos, díszítő szobrász Mester Sándor, grafikus Moesler Ernő, grafikus Mohacsek Jenő, díszítő festő Mór József, díszítő festő Nagel Rózsa, textiles Nagy Márton, grafikus Parády Erzsébet, grafikus Pénz Anna, textiles Pintér Mária, textiles Podlussány Lajos, díszítő festő Remete Anna, bútortervező Sági Árpád, bútortervező Szedlacsek Gyula, grafikus Szilágyi János, díszítő festő Szohátzky László, bútortervező Vranesits Miklós, bútortervező Werling Jolán, grafikus Zádor Endre, ötvös

elégséges elégséges elégséges elégséges jó jó elégséges jó jó jó elégséges jó elégséges jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó

SZAKOKLEVELET NYERT Az 1930—31. tanév végén : Csányi Béla, díszítő festő Faragó Ilona, textiles Fekete Pál, építő iparművész Fulár Antal, díszítő festő Gózon Lajos, grafikus Héber Lajos, grafikus Kárle János, díszítő festő Papp Auguszta, textiles Pál György, grafikus Raáb Gabriella, grafikus Schneider Piroska, textiles Simon Károly, grafikus Werner Margit, grafikus Zrinszky József, építő iparművész

jó jeles elégséges jeles jó jó jó jó jeles jó jeles jó jó jó

Az 1931—32. tanév végén : Fábián Imre, grafikus Iván István, ötvös Káposzta Mihály, építő iparművész . . . Kovács József, díszítő szobrász Kovács László, díszítő szobrász Lischeron Blanka, textiles Márk Tivadar, textiles Ming Anna, grafikus Pécsi Béla, díszítő szobrász Reck Irén, textiles Teleki Árpád, ötvös Zölley Gyula, díszítő szobrász

jó jeles jeles jó elégséges jeles jeles jó jó jeles jó jó

Az 1932—33. tanév végén : Barsy Emma, grafikus Bolemann Dénes, építő iparművész . . . Borda János, ötvös Hausvater Mária, grafikus Hodina Pál, építő iparművész

jó jó jó jó jeles

Ihnát Irén, textiles Keresztényi Piroska, díszítő szobrász . . Loós János, építő iparművész Novak Györgyike, ötvös Szabó I. Gusztáv, díszítő festő Sztojanovits Iván, építő iparművész . . . Az 1933—34. tanév végén: Feigl Frigyes, építő iparművész Horváth Adorján, díszítő szobrász . . . . Jálics János, építő iparművész Karó Géza, díszítő festő Kisgyörgy János, díszítő festő Mohacsek Jenő, díszítő festő Payer József, építő iparművész •• Tetlák Rózsa, grafikus KÉPESÍTŐ OKLEVELET NYERT Az 1930/31. tanév végén : Tervezés Csányi Béla, díszítő festő jeles Faragó Ilona, textiles jeles Fekete Pál, építő iparművész . . jó Fulár Antal, díszítőfestő jeles Glasz Gyula, keramikus jó Gózon Lajos, grafikus jeles Héber Lajos, grafikus jó Kárle János, d í s z í t ő f e s t ő . . . . . . jó Papp Auguszta, textiles jeles Pál György, grafikus jeles Raáb Gabriella, grafikus elégséges Schneider Piroska, textiles jeles Simon Károly, grafikus jó Werner Margit, grafikus elégséges Zrinszky József,építő iparművész jeles

jó jeles jó elégséges jeles jó jó jeles jeles jó jó jó jó jó Kivitel jó jeles elégséges jó elégséges jeles jó jó jeles jeles elégséges jeles jó elégséges jó

Az 1931/32. tanév végén: Iván István, ötvös jeles jeles Káposzta Mihály, építő iparműv. jeles jeles Kovács József, díszítő szobrász jó jó Kovács László, díszítő szobrász jeles jeles Lischeron Blanka, textiles jó jeles Márk Tivadar, textiles jeles jeles Ming Anna, grafikus jó jó Pécsi Béla, díszítő szobrász jeles jeles Reck Irén, textiles jó jeles Teleki Pál, ötvös elégséges elégséges Zölley Gyula, díszítő szobrász . . jeles jó Az 1932/33. tanév végén: Barsy Emma, grafikus Bolemann Dénes, építő iparműv. Borda János, ötvös Eschenbach Jenő, keramikus... Hausvater Mária, grafikus Hodina Pál, építő iparművész . . Ihnát Irén, textiles Keresztényi Piroska, díszítő szob. Loós János, építő iparművész . . Novak Györgyike, ötvös Sztojanovits Iván, építő iparműv. Szabó I. Gusztáv, díszítő festő

jeles jeles jeles jó jeles jeles jeles jeles jeles jó jeles jeles

jó jeles jó jó jó jeles jó jó jó jó jó jeles

Az 1933/34. tanév végén : Feigl Frigyes, építő iparművész Horváth Adorján, díszítő szobrász Jálics János, építő iparművész... Németh Nándor, grafikus . . Payer József, építő iparművész.. Radnai (Rein) László, ép. iparm..

jeles jeles jeles jó jeles jeles

jeles jeles jeles jó jeles jó


STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK A NÖVENDÉKEKRŐL Felvétetett az I. félévben rendes, rendkívüli, mester- és szaklátogató növendék Összesen Felvétetett a II. félévben

1930/31

Vallás szerint: római katholikus görög katholikus ev. református ág. hitv. evangélikus görögkeleti unitárius izraelita

1

14 Összesen

1

11

...................

több tárgyból elégtelen nem részletezett

173 2 I I

1933/34

fiú leány 201

286

12

132

4 29 10 1 1 12

80 2

184 3

3 17 23

2

12

6 10 21

6

5 9 27

3

3

5

5

66 57

20

7 4

76

242

6 78 57 17 6 8 5

40 24

5 3 3

7

20 261

1

4

2

1 1

9 28l

81 2

82 2

193

3 1

281

36

9 11 2 6 15 2 2

6l 31 65

33 6 18

2

9

2 75 58 37 9

10

155 16 18 273

1

12 2

22 I

4

6 281

45 25 9 2 2

6 69 95

32 50 1 1

12 2 1 12 281

272

74

157

5 33 9

272

26l

242

19

11 1

26l

5 42 27 7

12

58 1 10

139

272

51 34 57

242

6

1 1

40 7 12

i

53 2 10

272

59 28 47

37

281

272

38 5 14

55

20

140

Összesen . . . . . . . .

48 3 13

261

242

Összesen Tandíjfizetés szerint: teljes tandíjat fizetett féltandíjat fizetett tandíjmentes volt

120 3 27 9 2 I 15 361

1

Előmenetel szerint: Általános osztályzata jeles „ „ jó „ „ elégséges i tárgyból elégtelen ,;

9 7

2

Összesen

,,

1

153 3

Születési hely szerint: budapesti pestmegyei egyéb magyarországi Magyarország Ausztriának ítélt részéből . . Jugoszláviának „ „ Csehszlovákiának „ „ Romániának „ „ ausztriai egyéb külföldi

2

54

242

Összesen

í

261

242

110 3 25 6

Anyanyelv szerint: magyar német bolgár egyéb

1933/33

83 | 177 | 84 | 189 j 83 | 197 1 84

159

Összesen

1931/32

fiú | leány fiú leány fiú leány 174 1 90 | 187 I 204 264 287 275

72

6 5

167

6 24

78 2

4

281

Halálesetek száma

49


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS ÓRARENDJE AZ 1933-34. ISKOLAI ÉVRE. Tanfolyam

Év

Óra

Hétfő

8-9

í

Kedd

2—4 4—5

Természet utáni rajz és festés Kacziány

•— 132

8—io II.

2—4 4—5

C/5

5-6

M

A 1 a k r a j z

W

s

A l a k r a

4—5

Ékítményes rajzolás tört. stílusokban Kacziány

4—5

A 1a kr a j R e d ő z e t

OS & :*

10—12

V.

2—4 4—5 5-6

N

8—io

75 <

10—12

O< S W

VI.

2—4 4—5 5-6

és

Z 0

1 á

S

Stein — 167

Ékítményes tervezés Leszkovszky

—-132

Régi stílusok és építészi rajzolás Weichinger — 225 Állatrajzolás Haranghy — 225 Érmészet Reményi — 242

Z

0 1 á

S

Stein—Simay — 167

j e l m e z r a j

z

Szakkönyvtár Egyházműv. Dr. Szönyi 0. 132 Állatrajzolás Haranghy — 225 Érmészet Reményi — 242

S ZA K O K T A T A S A l a k r a F i g u r á l i s

t e i

Stein — 167

S Z A A l a k r a F i g u r á l i s

t e r

Stein — 167

Szakosztályvezető tanárok: Bútortervezés — Kaesz Gyula; d. festészet — Ramold Lajos, Sándor Béla és Haranghy Jenő; építő iparművészet — Szablya Fr. Ferenc és Györgyi Dénes; grafika — Helbing Ferenc; kerámika — Orbán Antal; ötvösség — Pál Lajos és Csajka István; díszítő szobrászat — Lux Elek, Mátrai Lajos és Simay Imre; textil — Muhits Sándor.

50

Weichinger — 225 Állatrajzolás Haranghy — 225 Érmészet Reményi — 242

Domanovszky — 178

5-6

8—io

225—196

Régi stílusok és építészi rajzolás

S ZA K O K T A T A S

10—12

2—4

j

— 225

8—io IV.

Kacziány

2—4 5-6

— 178-187

S Z A K O K T A T A S

10—12

III.

Emberbonctan Stein — 178-187

Ékítményes rajzolás tört. stílusokban

— 132

8—io

H

Leszkovszky

Ékítményes tervezés Leszkovszky

Szombat

Művelődéstört. Kőszegi — 196 Weichinger — 225 Müvelödéstört. Kőszegi — 196

S ZA K O K T A T A S

10—12

N

Ramold — 225

Síkmértan Ábr. Betűvetés Krocsák — 196 Tancsik — 196

Péntek Keresk. ism.

Dr. Kovács 132 Síkmértan Ábr. Krocsák — ig6 Egészségtan Dr. Domahidy 132 Szabadk.-látsz. Müvelödéstört. Kacziány — 167 Kőszegi — 196 Betűvetés Régi stílusok és Tancsik — 196 építészi rajzolás Vallástan

10—12

I.

5-6

<

Csütörtök

MŰHELYGYAKOPT. ÁTOK

9—io

o

<

Szerda

j z 0 1á s v ezé s

Simay — 167 Művészettört. Kőszegi — 126

Szakkönyvtár Egyházműv. Dr.Szőnyi O. 132 Magyar Írod.

K O K T A T A S j z 0 1á s v ezés

Módszertan Simay — 167

Művészettört. Kőszegi — 126

Szakkönyvtár

Egyházműv.

Dr.Szőnyi 0. 132

Állatrajzolás (szombaton 8—12) a bútortervező és építőiparmüve' továbbá a IV., V. évf. díszítő szobrász és ötvös szakosztálybéliekre nem kötelező.

s z e t i

Alakrajzolás, redőzet és jelmezrajzolás, valamint figurális tervezés helyett a IV. évf. bútortervezők és V—VI. évf. építőiparművészek szakoktatáson vesznek részt.


AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA #PÜIÍÖRIPARRV^VÉ!ÍETI Tanfolyam

Év

Óra

Ó R A R E N D J E AZ 1933-34, ISKOLAI ÉVRE

I P A R M Ű V É S Z E T I

S Z A K T A N F O L Y A M

8-9

10—12

2—4

4—5 5-6

8—io 2—4

4—5 5-6

8—io

Természet utáni rajz és festés Kacziány — 13a

III.

3—4 4—5 5-6

Ramold — 225

Síkraértan Ábr. Betűvetés Krocsák — 196 Tancsik — 196

Kaesz 196

A l a k r a j z

Leszkovszky — 178-187 Ékítményes rajz tört. stílusokban Kacziány 225

— 133

Bútortervezés és lakásberendezés Kaesz — 197

Alakrajzolás ikítményes Stílusokban

IV.

2—4 4—5

8—io V.

Középltéstan II. Weichinger—225 Lakáskiképző iparosmunkák Kaesz — 196

É p í t é s > z et i

Lakásm ívészeti

—• 196

Műhelymunkák v. Kajdy

Régi stílusok és építészi rajzolás Weichinger—225 Középitéstan III. Weichinger—225

Szabi ya—Frischauf

Belső kiképzések

2—4

tervezése I,

4—5

Szablya — Frischauf — 194

10—12

Belső kiképzések

2—4

tervezése II.

4—5

Szablya — Frischauf — 194

s z i. k r a j z

Magyar népművészet Magyar otthon ÉpületWigand — 132 felszerelő iparos munkák Egyházmüv. Györgyi — 192 Dr.Szőnyi O. 132 Györgyi — 192

tervezés — 192

5-6

VI.

Müvelődéstört. Kőszegi — 196 Árnyékszerk. Középltéstan I. Szerk. távlattan Kaesz — 196

Középltéstan Régi stílusok és Ékltményes III. építész i rajzolás rajzol, tört. tervezés Weichinger — 225 Weichinger—225 Kacziány— 225 Leszkovszky 132

10—12

8—io

Szombat

stein — 167

8—io 10—12

Péntek

Keresk. ism. SlkmértanDr. Kovács 132 Abr. Egészségtan Krocsák—196 Dr.Domahidy 132 Szabadk.-látsz. Művelődéstört. Kacziány—167 Kőszegi—196 Betűvetés Régi stílusok és Tancsik — 196 építészi Vallástan rajzolás

Krocsák

Ékítményes tervezés Leszkovszky

Csütörtök

Müvelődéstört. Kőszegi — 196 Weichinger—225

B ú t o r t e r v e z é s

10—12

5-6

M Ű V É S Z K É P Z Ő SZAKTANFOLYAM

Kaesz — igö

10—12

II.

Szerda

Faipari szerkezetek Bútortervezés elemei (Műhelygyakorlatok)

9—io I.

Kedd

Hétfő

5-6 Régi stílusok és építészi rajz óráit a textilesek és a I I — I I I . évf. ötvösök nem kötelesek látogatni. Egyházmüvészet valláskülönbség nélkül minden tanítványra kötelező. Sfkmértan (I. félévben), ábrázoló m é r t a n (II. félévben), szabadkézi látszattan (I—II. félévben) minden I. évf. részére. Árnyélujjerkesztés (I. félévben) és szerkesztő t á v l a t t a n (II. fél-

É p í t é s z e t i Történelmi stllustanulmányok I. Szablya Frischauf — 194

t e r v e z é s

I.

Magyar népművészet Magyar otthon Művészettört. Wigand — 132 Kőszegi — 126 Egyházmüv. Dr.Szőnyi 0.132 Györgyi — 194

É p í t é s z e t i t e r v e z é s II. Családi házak Történelmi stilustanulmányok II. Szablya Frischauf — ig4

Magyar Írod. Módszertan

Magyar népművészet Magyar otthon Mtívészettört. Wigand — 13a Kőszegi — 126 Egyházmüv. Dr. Szönyi O. 132 Györgyi — 194

évben) csak a II. éves bútortervezők, d. festők, grafikusok és d. szobrászok részére. (Pénteken 8—12. a 196. sz. teremben.) Tanár: Krocsák. É r m é s z e t (szombaton 8—12) a IV—V. évf. szobrászok és ötvösök részére. Vallástan tanárai: róm. kath. dr. Szőnyi Ottó (196. sz.); ág. ev. és ref. dr. Budai Gtrgely (126. sz.); izr. dr. Berg József (xa8. sz.)

51


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA (1930—1934) ÉVKÖNYVE KÉSZÜLT A KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDÁBAN BUDAPESTEN, VIII. MÜZEUM-KÖRÚT 6. SZ.


Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve 1930-1934  
Advertisement