Page 1

Az

ORSZÁGOS MAGYAR KIR IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

1912- 1913.

ÉVKÖNYVE

SZERKESZTETTE CZAKÓ ELEMÉR IGAZGATÓ


E z az Évkönyv mindenestül az Orsz, M. Kir. Iparművé szeti Iskolában készült. Képanyaga a növendékek munkáit ábrázolja. A címlap bélyegtőjét az ötvös szakosztályon vés ték Zutt A.Richárd tanár közreműködésével. A fényképe zést vezette Loránfl Antal h. igazgató. A n/omóducok nagy része (köztük az összes színesek is) az iskola fotome chanikai laboratóriumában jöttek létre Bacsa András tanár keze alatt,- kisebb részét ifjú Weinwurm Antal készítette, néhányat pedig a «Magyar Iparművészet* és a «Magyar Építőművészet* adott kölcsön. Szekeres Béla reklámjegyei a Magyar Földrajzi intézetben sokszorosíttattak. A szedést és a nyomást a grafikai szakosztály végezte Mitterszky József művezető vezetésével. A szöveg közé ragasztott színes kő rajzokat a grafikai szakosztály növendékei tervezték és sok szorosították Helbing Ferenc tanár irányításával. A fűzés munkáját Müller György végezte, a beragasztásokat s a mellékletek elhelyezését a növendékek intézték Stern Anna szak tanítónő felügyelete alatt. A papirost szállította Sas és Bauer.


A MŰVÉSZI MUNKA ÉS AZ ÖNFEGYELMEZÉS. Ha az élet valamely sociális kérdéséről van szó, rendesen Angliával hozakodunk elő. És teljes joggal. Mert ott az, amit a munka organizálásának nevezünk,már a fejlettség olyan fokára jutott, amilyen* ről mi egyelőre nem is álmodhatunk. Pedig ez, a mennyiben felöleli a nevelést is, a modern kor legégetőbb kérdése. Valamikor régen, az ősember — aki ma= gára lakott valamely pusztaságban — még hihette azt, hogy ő csak magának él s magának munkálkodik: ma, az a sok-sok millió modern ember, csak úgy biztosíthatja s élheti a saját életét, ha egyúttal minél odaadóbban munkálkodik a társadalom számára is. Mert lehetetlen bármit is cselekednünk, hogy e cselekedetünk valami befolyással ne volna embertársaink életére. Minden cselekedetünk összeköt velük, jó* létüket mozdítja elő vagy ártalmukra van, a szerint, hogy mekkora bennünk a sociális érzés —az élő benső törvény—s a szerint, hogy milyen hatalma van a törvények és intézmények által biztosított külső sociális kényszernek. E tekintetben külső parancs várása csak a szolgalelkekhez méltó, a szabad ember saját jószántából, örömmel irányítja úgy minden cselekedetét, hogy az embertárs* sainak javára váljék, mert tudja, érzi, hogy csak igy él igaz életet, Látjuk tehát, hogy komoly és kemény dolog az életet megélni. Leghatalmasabb, legerősebb támaszunk, segítőnk életutunknak megjárásában az önfegyelmezés, az önnevelés. Az önfe* gyelmezésnek agy sarkalatos tétele van: Végezzük el úgy minden munkán* kat, a hogy csak tőlünk-telik. Teljes szívvel és lélekkel, teljes odaadással. Nem kényszerből és unottan, hanem örömmel, jókedvvel. És ez egyúttal elengedhetetlen tartó* zéka, kritériuma a művészi munkának is. Hiszen William Morris így mondja: A

munka közben érzett gyönyörnek a kifejezése — a művészet. Ámde minden munkának megvan a maga rendszere, módszere. Útja, a melylyel cé* lünkhöz legbiztosabban és legkevesebb erőpazarlással eljutunk. Ennek az útnak a megjelölése, a munka módszerének megismertetése, ez a tanító feladata. Az ifjút csak valami homályos, spontán érzés vezérli,- a tanitó, a ki útja jó részét már megjárta, tapasztalatait rendszerbe hozhatta, okok és okozatok összefüggését felismerhette, e homályos érzésbe a rendszeres tudás szövétnekével belevilágíthat, meg* taníthatja az ifjút képességeivel bölcsen és hathatósan élni, azokat lehetőleg kifejleszteni. S itt kapcsolódik be az a kérdés megint az elébb mondottakba, mert sociá^ lisabban alakult társadalmaknak már jobban kialakult módszereik, fejlettebb tana* raik lesznek, s igy az ifjúságot is helyesebben és kevesebb energia fogyasztással nevelik. Saját munkálkodásunk közben fejlődik bennünk a munkáról alkotott ideál is tovább,- egy társadalom állapotónak legbiztasabb fokmérője mindenkor a munkáról alkotott ideálja lesz. Tehát azt már tudjuk, hogy létünk alap-


föltétele a pontos, alapos munka, De hogy ezt a munkát igazán jól és lehetőleg köny» nyen tudjuk elvégezni, kettőre van szükségünk: Először, hogy a külső körülményeket lehetőleg kedvezőekké tegyük e munka elvégzéséhez, másodszor hogy azt a munkát bensőnkkel és annak képességeivel lehetőleg összhangba tudjuk hozni. Az első feltételt, a mi esetünkben, a mikor a mi művészi munkálkodásunkról van szó, így fejezhetjük ki: nekünk az a n y a got, a melyet a kezünkbe veszünk, meg kell szentelnünk. Minden, a mit használunk, legyen a le^ hető legjobb,-szerszámaink legyenek a legpontosabbak, a legszigorúbb rendben,- a legegyszerűbb anyaggal is bánjunk olyan szeretettel, hogy annak rejtett nemességét, azaz igazi stílusát, mégis felszínre hozzuk. Pontos munkát csak pontos eszközökkel lehet elérni. S itt van a tanítványnak a legnagyobb önfegyelemre szüksége. O t. i. még nem láthatja tisztán maga előtt a tökéletes munkát, az ideált, mert hiszen épen mun* kálkodás közben fejlődik a munka ideálja is, s ezért neki a szigorú disciplina sokszor pedantériának látszik. Pedig ez nem így van. Nemes hatásokat csak nemes anyaggal érhetünk el, és minden anyagot nemessé tehetünk egy bizonyos fokig, ha komolyan bánunk és foglalkozunk vele.

Mert ugyebár, bármilyen anyagot ve= gyünk is, csak az ember munkája teszi azt nemessé. Gondoljunk zgy gránittömbre vagy a legnemesebb márványra. Milyen felismerhetetlenül igénytelen a megjelenésük természetalkotta állapotukban. Vagy a fémek, még az aranyat is beleértve, mit mutatnak, míg az ember reájuk nem teszi a kezét,- a kerámia, a zománc sárból, egykét fakó porból készül. Színben pompázó, nemesrajzu szőnyegeink, gobelíneink milyen távol esnek attól a zsiros gyapjukócztól, a melyet a juhról lenyírunk. De, ugyebár, milyen fáradsaígos, hosszadalmas és változatos munkába is került, míg ezek bármelyikét is előállítottuk? Mindezt a munkát jól elvégezni, nagy önfegyelmet igényel. De hogy alaposan és a lehető legkissebb erőpazarlással dolgozhassunk, észszel is kell dolgoznunk. íme tgy neves festő esete. — Egy na= gyobb arcképet festett és miután a fejet már néhányszor egymásután átfestette volt — olajfestékkel — az, ennek az anyagnak a természeténél fogva, egyik napról a más sikra megfeketedett. O meg másnap, min= dig újra s újra átfestette azt s a végén sikertelen fáradozásába majdnem beléőrült. Váljon bölcs ember módjára járt=e el? Egy kis tapasztalati disciplinával nem kerülhette volna=e el azt, hogy egyáltalában ide jus= son? Vagy, ha már idejutott, nem kereshetett volna valami eljárást, a melylyel a feketedő festéket egészen a vászonig alaposan eltávolíthatta volna? Vagy hová jutna pl. egy keramikus, a ki csak úgy érzésből állítaná elé s keverné a mázakat, fűtené a kályháját? Pia nem jegyezné fel pontosan minden tapasztalatát, s nem hasz= nálna mérleget és hőmérőt? Gyakran csak árnyalat választja el a remeket akontár^munkától: de ezt az ár« nyalatot a mester csak a legpontosabb eszközökkel s a legszigorúbb önfegyelemmel tudja elérni. Mindannyian ismerik azt a bohém fel=fogást, hogy a művészi munkát végező^ nek meg kell várnia, mielőtt dolgoznék,


míg az inspiráció pillanata megszállja. S ez lényegileg igaz is. De ennek ellenére ezt az inspiráció-leszállást is lehet fejleszteni, és pedig azáltal, hogy munkánkba, mint minden életműködésünkbe, ritmust hozunk. És még inkább lehet fejleszteni azt a képességünket, hogy egy feladattal hosszasan tudjunk foglalkozni, egyszóval, hogy hamar el ne fáradjunk és feladatunkban mindig újabb és gazdagabb lehetőségeket keressünk. Életünk és önfegyelmezésünk második legfőbb tétele tehát a ritmus tétele minden életműködésünkben. Minél fejlettebbé és lényünknek tnegfe* lelőbbé tudjuk tenni életünk ritmusát, an= nál értékesebbé válik munkánk s annál könnyebben fogjuk azt teljesíthetni. Hisz csak a zavartalan ritmus hozza le életünk körébe a manapság oly ritka vendéget, az örömet, ezt a virágot szóró tündért. A nagy vallásalapitók és törvényhozók is, midőn népeiknek törvényt adtak s azokat megszentelték, az emberek boldogság gát, boldogulását vélték biztosíthatni leg= inkább azáltal, hogy keresték a nekik leg^ megfelelőbb életritmust, s azt kötelezővé tették. De hát mi is az az élet ritmusa tulaj* donképpen? Ez, ugyebár, nem lehet más, mint az élet különféle működéseinek rendszeres egyensúlyozása. Mindenekelőtt, váltakozó beosztása a munkának és pihenésnek. Rendszeres sza= bályozása testi szükségleteinknek, evés^ nek, alvásnak. Leikünknek váltakozó ki* lengése hol egy nyugvóbb, befogadóbb, hol pedig egy cselekvőbb, kihatóbb állapot felé. Életünk legmegfelelőbb ritmusát is őn« figyelés, önfegyelmezés által ismerhetjük meg és fejleszthetjük ki. Minden életműködésünkben a lehető legnagyobb intenzitásra törekedjünk,- ha dolgozunk, ha pihenünk, tegyük mindakettőt egyformán, egész lélekkel. Ks ha megtanultuk jól beosztani és kihasználni időn* ket, ez önfegyelmezésünknek nagy diadalát jelenti majd s munkálkodásunkban fogja meghozni gyümölcsét.

A pihenéssel kapcsolatos egészségünk ápolása, életműködésünk ritmusának e másik kilengése. A testi életet szentháromság éltetí,melys nek neve: nap, friss, tiszta levegő és moz= gás. K hármat keressük és ápoljuk a hol csak lehet, ne is tudjunk meglenni nélkülük. Az agy munkája után jusson munka az izmoknak is, tápláljuk testünket nemcsak étellel, de, a mi még fontosabb, tiszta levegővel.S ezért nagyon fontos volna,hogy a tanítványok életüknek ezt a részét is, össz= hangban a tanulással, lehetőleg az intézet s a tanári kar támogatásával, szintén szerveznék. A játék és a test gyakorlása hatásos előmozdítói az önfegyelmezésnek is: lélek* jelenlétre, cselekvési képességre tanítanak, szoktatnak. Nélkülök az élet teljes ritmusa el sem képzelhető. Azt mondottuk elől, hogy nekünk bele kell illesztenünk, olvasztanunk, a mi egyéni életünket az emberiség nagy életébe. Azaz, sociálisan kell élnünk. De ennek a beilleszkedésnek nagyon sokféle a formája, a szerint, hogy milyen népnek, nemzetsége nek vagyunk a fiai, a bennünket körül* vevő társadalomban milyen helyet fogla* lünk el. Egy azonban bizonyos: hogy minden kultúra, ha legszebb gyümölcseit az egész emberiség javára termelte is többé=kevésb^ bé, azért mindig a fajnak a talajából ta-


kadt. Minden művészetnek is, akárhány másféle embert gyönyörködtet is, egyúttal nemzeti jellege is van. S ennél az ok*> nál fogva a fajszeretet, vagy, hogy tgy más szót használjunk: a hazafiasság, nem üres szó, hanem nagy értékeknek, erőknek, a kultúrának termelője. S ezért álljunk is nyugodtan és biztosan ennek a mi magyar fajunknak a talajára s próbáljunk belőle annyi értéket termelni, a mennyit csak tudunk. Az iskola szerencsés fejlődése érdekében való az, ha a vezető oktatók elvek szempontjából tgy közös eszmei háttérrel bírnak. A tanítók által nyújtott egységes példára támaszkodik és alkalmazkodik a tanítványok egész serege. Még a fegyelmezés szempontjából sem érnek semmit önmagukban a paragrafusok, igazi nevelő ereje csak a művészetnek s a becsületes kézimunkának van. Régi igazság, hogy a művészetnek nagy a nevelő hatalma. Á művészet nagylelkű és emberszerető, mint maga a szépség, a melyből fakad.Vigasztalása az embernek, s nincs más célja belső örömök és boldog-

ság adásánál. Nem kell a megértéséhez előtanulmány és tudás, mert közvetlenül a kedélyt és a képzeletet ejti rabul. Any« nyira, hogy a művészet mezején minden időben jobb volt az egyszerű fiatalos fogékonyság Ítélőképessége a legmélyebb tu*» dásénál. A művészetben nincs más tanítás, mint a művészeknek művészek által való tanítása. Tanulnivaló is kevés akad. A művészet nemesítő és nevelő ereje nem a tanuláson, de az élvezésén alapszik. Az alázatos, magafelejtő odaadáson. Ahogy nem kell tanulás a napsugár megértéséhez, ahogy nem kell előtanulmány ahoz, hogyaTátra fenséges, avagy mi a természeti szépség varázsa, ép úgy nem szükséges a művészetet tanulnunk. A fogékonyságnak bizonyára vannak korlátai, néhol több, néhol kevesebb. Az érzékek, amelyek a művészet jelenségeit felfogják és közvetítik: élesebbek vagy tompábbak, de mégsem ismerünk olyan — némi kedélylyel és fantáziával megáldott — embert, akinek a művészet valamelyik ága feltétlen örömet ne okozott volna. Aki a természetben vagy művészi alkotásban őszinte és igaz örömet talál, aki valamely munkának áhítattal és hittel fog neki és így fejezi be, az jobban megérti és sokkal jobban megismerkedik vele, mint azok, akik tudós felolvasásokat tartanak, vagy hallgatnak róla. Bs minderre végezetül is önmaga jut rá mindenki. A szépség befogadása és megalkotása a bennevaló hiten fordul meg s a nevelő erő a munkához való odaadásban és őszinteségben rejlik... Itt az elmélet keveset használ, a tettrekészség minden, Ki ne ismerné elmúlt és mostani idők ízlésének változandóságát? Az ítélkezés ingatagságát, a legbiztosabbnak látszó esztétikai alaptételek bizonytalanságát ? Nem kérdjük^e valamennyien aggódva, hogy mik azok a közös ismertető jelek, a melyek az örökké változó művészeti felfogások körforgásának dacára az igazi nagyságot élesen elválasztják a középszer rüség és álnagyság tömegéből?


Ilyen ismertető jelek a hit, a munka mindeneken felül álló tisztessége, s az alkotáshoz fűződő szeretet. Ezek azok a jelek, a melyeknek az idő folyamán mindig meg volt az emberekre gyakorolt legnagyobb mértékű nevelő erejük. Mi az élet, a művészet, ha nem a munkához való határtalan odaadás? Váljon nem tükröződik-e vissza a legkíssebb dologban, a legkissebb becsületes munkában megsokszorozódva ez a szeretet? És mit segít elmélet vagy gyakorlat, ha ezek az ismertető jelek hiányzanak? A legzseniá^ lisabb terv, a legkápráztatóbb technika sem felejteti a felületességet, sekélyességet. A mai generációnak sokszor igen jogosan felhánytorgatott aíaphibája a mérhetetlen'felületesség, amely nemcsak életükre, de munkájukra és a művészetre is ráne« hezedik. Ez a felületesség azonban mindaddig nem változhatik alapossággá, amig a munka módja és rendszere könnyűnek és játékszerűnek vétetik. A munkával való játék, jobban mondva kacérkodás korunk bűne. Ez ellen a becsrelenség és felületess ség ellen csak a kézművesség nevelő ere« jét állíthatjuk szembe. A munkát a szó legszűkebb értelmében. Minden életnek, minden tettnek, minden művészetnek a kézművesség a kezdete, amelyet korlátok között szerzünk meg. Egyetlen egynek valódi tudása, igazi gya« korlása nagyobb műveltséget jelent a sok« oldalú félkészültségnél (Goethe). Ez váU jék minden nagyratörő fiatalban íegelébb vérré. Kezdettől fogva tudnia kell, hogy az élet nem más mint küzdés, hogy min= den hivatásért becsülettel harcolni kell, s hogy a tehetség nem játszadozásra való. Tudja meg az a növendék azt is, hogy a szépség befogadásához, teremtéséhez be» csületesség szükségeltetik, s az életnek s a művészetnek őstörvényei vannak, amelyeket tisztelni s követni kell. A mint a természet minden jelensége meghatározott törvények szerint jön létre és fejlődik, magéitól értetődő, hogy a művészetnek is határozott törvények szerint kell létrejönnie és alkotódnia.Minden anyag

megköveteli a tulajdonságai alapján való megismerést és kezeléstr Minden anyag* nak a lehető legtökéletesebb hatásában keli kibontakoznia. Felületes munkával azonban semmiféle jellemvonás nem alakulhat ki. Ehhez nagy odaadás, szeretet és ki= tartás kell, becsületesség és tisztelet. Csupa nevelő faktor. Ezért minden látszat, minden hazugság megbocsáthatatlan gyalázat. Ha nincs valami dolognak karaktere, akkor hiányzik a gyakorlati értéke, az életre való joga. Ezért követeli az alaposságnak és őszinteségnek ezt a szellemét iskolánk, mint a munka iskolájának igazi tipusa. Itt csak a kézművesség segít, amelyet beható termé= szettanulmányok támogatnak. Az anyag= gal való küzdelem alaposságra nevel. Min-= den növendék vagy művészi tehetséggel megáldott bármely ember tanuljon meg valami mesterséget, tekintet nélkül arra, hogy mily művészi célokra törekszik. A munka szerénységre tanítja, a gyakorlat kora szükségleteivel ismerteti meg, önmaga és nem elméietek építenek számára fejlő** dési alapot. A kézművességgel, az anyaggal való küzdelem módszerével lehetséges a becsük


let, a teljes odaadás, a szeretet e szellemét, a természet, a művészet tiszteletét az életbe belevinni. Minden alkotásnak alapja ezekben rejlik. Ezzel leszünk képesek egyúttal a modern vívmányokkal lépést tartani. Már Ruskin is pusztulását hirdette az angol iparművészetnek, ha nem iparkodik az uj anyagok és termelési módok felhasz^ nálására. Nem vehetjük fel mi sem a gé^ pek ellen való meddő harcot. A gép ko= runk kultúrájának termése, s mindegy neki, hogy jó és Ízléses munkát termeUe, avagy szemetet. Állítsuk lábra az egészséges ipart. Csak így tudjuk megnemesíteni a tömeg ízlését, s így tudjuk csupán belevinni ^^ szépnek, igaznak szeretetét A néptömegre mindenképen szükségünk van, mert máskép iparunk sohase lesz életképes. Csak a tömeg adhatja meg a kenyerünket, és nem a néhány, számra nagyon kevés amatőr. Viszont leikünknek a köz szellemével való átitatásához egész és komoly ember szükségeltetik, s a tanulóéveknek teljes, gyakorlati kihasználása. A művészet és mesterség titkait nyújtja az iskola egyszerre lehetőleg a gyakorlati élettel való szoros összefüggésben. Ezek kapcsán állandóan élvezi a növendék a

munka izgalmának s az alkotásnak minden serkentő örömét, állandó összeköttetésbe jön a vállalkozásokkal, az iparral s az ezt megnemesítő művészettel.Megismeri korá= nak szükségleteit, ami tanuló éveinek leg= fontosabb teendői közé tartozik. így épít magának logikusan olyan alapot, amelyen — az életbe való kikerülése után — önállóan tovább építhet. Csak a munka és az anyaggal való küzdés révén gyönyörködhetünk majd a becsületes kézművesség, a sikerrel kecsegtető ipar és a győzedelmes művészet virágában és gyümölcsében. A mi munkánkkal ezen felül olyan nemzet kultúrájának megtartásáért dolgozunk, mely tele van tehetségekkel, olyan országért küzdünk, amelynek talaja és lakosai felmérhetetlen kincseket rejtenek bensőjükben. Kell, hogy ragyogó népművészetünkért, különálló kultúránkért harcoljunk, amely= nek vesztét művész pótolni sohasem tudná. Nagy előnyünk, hogy él még csodába illő népművészetünk, amelyre új és magas színvonalú iparművészeti kultúra építhető. Ehhez csak becsületes munkásokra és igazi művészetre van szükség. Ez a néhány szó szolgáljon növendékeinknek útravalóul itt az iskolában s to^ vábbra, künn az életben.


ALAPITÓ-LEVÉL.

Mi alulírottak, Hírsch József Lajosné, születettWeltner Júlia és Dr. Delmár Emil elhatároztuk, hogy a magyar iparművészeti törekvések támogatására tizenegy darab, egyenként 600 korona névértékű, 5455, 7234,7235,11942,11944,12271,12462, 12463, 12464, 12799 és 12800 sorszámmal ellátott Magyar Országos Központi Takarékpénztári részvénynyel megboldogult Weltner Vilmos emlékére, Weltner Vilmos-alapitvány néven az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskola azon növendékei számára, kik az iparművészet terén a gyakorlatban működnek, tanulmányi jutalomdij-alapítványt teszünk. Az alapítvány nevére kötményezett részvények évi kamatainak hovafordítása felől úgy intézkedtünk, hogy az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola főiskolai tanfolyamát végzett azon volt növendékei számára, kik szakmájukban már legalább egy - két évi gyakorlattal bírnak, évente pályázat hirdettessék, melynek feladatául a volt növendék szakmájába vágó, szabad tárgykörből választott mestermű önálló tervezése és kivitele szolgál,- a p á lyadijat a legjelesebb munka megalkotójának egy három évenként megalakítandó biráló-bizottság Ítéli oda, melynek tagjai az Iparművészeti Főiskola igazgatója, az Iparművészeti Múzeum igazgatója és az Iparművészeti Társulat igazgatósága által az iparművészet terén gyakorlatilag működő egyének közül választandó két tag, S az alapítók egyike személyesen, vagy meghatalmazottja által vesznek részt. A biráló-bizottság az Iparművészeti Főiskola igazgatójának elnölete alatt működik. Az alapítvány célját —a magyar iparművészeti törekvések támogatását —azzal igyekszik elősegíteni, hogy évenként egy= tgy teoretice kellően kiképzett, s már egykét évi gyakorlattal is bíró iparművészt külföldi tanulmányútra küld. A pályanyertes mű megalkotója a pályadijat egy külföldi előre megnevezett és a biráló-bi-

zottság által jóváhagyott intézetben, vagy műhelyben folytatandó teoretikus, vagy gyakorlati tanulmányokra tartozik fordítani, s e célból fenti intézetben 9— 10 hónapig köteles működni. Tanulmányainak befejezése után köteles erről szóló jelentését az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola igazgatóságának bemutatni, E jelentésnek egy példánya alapitóknak is elküldendő, s a bíráló-bizottságnak bemutatandó. A biráló-bizottság a pályadíj megítélése előtt meggyőződést szerez, vájjon a nyertes pályázó a szükséges nyelvismeretek birtokában van - e, melyek a biráló-bizottság által jóváhagyott külföldi intézetben való működésre képesítik. Amennyiben ez nem forogna fenn, a dij kiszolgáltatását egy évre felfüggeszti, mely idő eltelte után a nyertes pályázó a nyelvismeretek megszerzését igazolni tartozik. A mennyiben erre képes nem volna, a pályadíj az alapítványra visszahárul. A tanulmányi idő eltelte után, legkésőbb azonban 30. életévének betöltéséig, a pályanyertes Magyarországra visszatérni tartozik, hogy ilyképen tanulmányainak gyümölcsei a haza javára is szolgáljanak. A nyertes pályázó fentieknek megfelelő kötelező nyilatkozatot tartozik adni. A pályabiróság jogosítva van a havi, vagy negyedévi részletekben folyósítandó juta* lomdij kiszolgáltatását bármikor megtagadni, ha tudomására jönne, hogy a jutalomdijas kötelezettségeinek meg nem felel. Szintúgy jogosult a pályabiróság a kiutalt jutalomdijat visszakövetelni, ha a jutalom* dijas 30—ik életévének elteltéig Magyarországon le nem telepszik. Ha a pályázat meddő volna és jutalom* dijra érdemes mestermű nem találtatnék, ebben az esetben a következő év pályázata alkalmával két növendéknek kiváló mestermunkája is jutalmazható, azonban a biráló-bizottság a ki nem adott jutalomdíjnak az alapítványi tőkéhez való csatolását is kimondhatja. A pályabiróság minden három évben egyszer — kivételesen s egyhangú hatá-


rozat mellett két évenként is — jogosult a pályadijat külföldi tanulmányút helyett a nyertesnek műhelyalapitás, illetve be= rendezés céljára utalványozni. Szükséges előfeltétel ez esetben, hogy a nyertes az Iparművészeti Főiskola elvégezte után, legalább 6 évi iparművészeti gyakorlatot és a 28. életév betöltését igazolja. A pá= lyadijnak ez esetben csak '/ 3 -a adható ki nyertes kezeihez, a további z / 3 a szükséges gépek, illetve felszerelések, s berendezési tárgyak beszerzésére fordítandó s az erre vonatkozó számlák a biráló-bizottság elnökének utalványozása alapján a Magyar Országos Központi Takarékpénztár által fizettetnek ki. Az így beszerzett gépek s felszerelési tárgyak három évig az alapit^ vány tulajdonát képezik, le nem foglalhatók s el nem idegeníthetők és ugyanazon szabályok szerint kezelendők, mint az állam által segélyezéskép kiadott gépek, illetve felszerelések. Minden az alapítványra háramló tőke (uj részvénykibocsájtásból eredő elsőségi jog, ki nem adott, visszatartott, visszakö^ vételt jutalomdijak) a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál kamatozólag helyezendő el, s mihelyst elegendő összeg áll rendelkezésre, ebből ujabb Magyar Országos Központi Takarékpénztár rész^ vény vásárlandó, melynek kamatai az évi

jutalomdij emelésére, esetleg több dijkiadásra szolgáljanak. Az alapítvány pénzügyi kezelését a Magyar Országos Központi Takarékpénztár díjmentesen eszközli. A bírálóbizottság tagjai, a célra való tekintettel közreműkö= désükért tiszteletdijat nem igényelhetnek. A Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál való utalványozás joga a bíráló - bizottság határozata alapján az Iparművészeti Főiskola igazgatóját illeti meg. Szintúgy az Iparművészeti Főiskola igazgatója jogosult gyakorolni a Magyar Országos Központi Takarékpénztár részvényeseinek közgyűlésén az alapítványi részvényekre vonatkozó szavazati jogot. Az alapítvány kamatainak felhasználá= sáról az igazgató a Vallás^ és Közokta^ tásügyi M. Kir. Ministernek évrőUévre elszámol, s ugyanazt közli a nyomtatott iskolai értesítőben, vagy évkönyvben. Jelen alapítólevél 5 példányban állittatík ki: egy példány a Vallás^ és Közoktatás^ ügyi M. Kir. Ministeriumé, egy példány a Közalapítványi Ugyigazgatóság, egy pél^ dánya az Országos Magyar Királyi Ipar= művészeti Iskola igazgatósága, egy péU dánya a Magyar Országos Központi Ta= karékpénztár és egy példánya az alapítók részére. Budapest, 1913. évi március hó.


A TANÍTÁS MENETE. Az iskola oktató munkája mind egységesebb jelleget ölt a növendékek gyakorlati nevelése érdekében. A tanári kar több módszeres tanácskozáson cserélte ki gondolatait és nézeteit a régi stílusok ta« nitása, az alakrajzi oktatás, a geometria, az imitativ rajz s általán olyan kérdések felől, amelyek alkalmasak a tanárok tevé= kenységét korrespondálólag harmóniába terelni. Nagy támogatója az oktatásnak és a nevelésnek egyaránt a szakosztályokhoz kapcsolódó műhely, ahol a növendékek a mesterséget gyakorolva jutnak el művészi eredményekig. A tanárok törekvése volt, hogy a növendékek az alapvető ismeretek széles köre mellett a gyakorlati élet praktikus fogásaival is megösmerkedjenek,- az iskola és az éíet közti szakadékot áthidalják. Éppen azért a lassú és megfontolt iskolai munka mellett, ahol az időből tellett, a terminusra szállítás, a kalkuláció és a vállalkozói felelősség is szóhoz jutott. ÉKITMÉNVES RAJZ ÉS TERVEZÉS.

Az I. évesek (tanár: Muhits Sándor) virág, le= veles ág, szövet stb. után gyakorolták a síkban való ábrázolást, különös tekintettel a körvona= lakra, a pozitiv s negatív formákra, tömegelosz= tásra t's arányokra. Majd átfértek a szingyakor(atokra. Lepkéket stb. festettek élesen tagolt színfoltokkal 5 —6=szoros nagyításban. Az így szerzett szintanulságokat adott felületre alkal= mázták. A második félévben térbeli rajzolást kezdtek használati tárgyak, bogarak, szöcskék, drapériák stb. nyomán. A főformák kifejezése után. mértani ábrázolásokkal, vetületek-és met-* szetekkel is segítették a formalátást, — amely az arányokat, szerkezeteket s minden jellemzetest hűen visszaadó rajzig vezetett. A térbeliség ér= zékitéséhez a mintázás is hozzájárult. Altalán az optikai jelenségnek értelmi részszel való ki= sérete értékes eredményre vezetett. A II. éve= sek tanulmányaikat sikdiszitő anyag gyűjtésével kezdték, áttérvén adott feladatok (himzésminták stb) keretében a síkdiszítés módszereinek meg= ismerésére. A II. és III. évesek <tanár: Gróh István) szá= mára az ékitményes rajz és tervezés tanítása ez év folyamán annyiban módosult, hogy a tan= tárgy folytatólag által vitetett a harmadik év=

folyamba is. A tárgy célja több év óta az volt, hogy a növendékeket a külömböző technikai eU járásból eredő ornamentumok megtervezésére megtanítsa, s egyszersmind magát a technikai eljárást is megismertesse. Meghosszabbíttatván a tanfolyam két esztendőre, lehetővé vált, ennek a programmnak nyugodt és a réginél alaposabb megvalósítása. A másodéves növendékek kezdték a munkát sgrafitto=tervezéssel, minthogy ez az eljárás a legegyszerűbb sík-díszítések alkalmazását teszi lehetővé. A kivitt tervek: szalag=diszitések, vagy behatárolt idomok, esetleg be nem határolt te= rek tapétaszerüen folytatódó díszítései, azon mód kerültek kivitelre, mint ahogy azt a gya= korlatban cselekszik. (Deszkára nádat szegel= tek, s erre verték a több rétegű színes és színtelen vakolatot.) Ugyanezen idő alatt a nőnövendékek horgolt csipkét terveztek és csináltak, adott szalag fel= használásával, ami ugyancsak a legegyszerűbb vonal ornamentikából való kiindulást tette le= hetővé. Az oktatás további folyamán a másodévesek agyag edények és műipari tárgyak tervezésére tértek át, megelőzőleg azonban, hosszabb időn át tanulmányozták, rajzolták úgy a nemzeti múzeum prehisztorikus agyagműveit, mint az iparművészeti múzeum gyűjteményét, ezek közt pedig főképen a görög dolgokat, továbbá aXVII. és XVIII. századbeli magyar agyagművesség összegyűjtött termékeit. Ez után indult meg a tervezés és nagy számban készültek rajzok av= val a célzattal, hogy azok az iskola agyagipari műhelyében kerülnek fokonként kivitelre, rész= ben a régi magyar ónzománcos technika fel= élesztésével. Az ékitményes rajz III. évfolyamában csak= nem az egész évi tanítás tárgya volt nyomtatott szövet=diszitések megtervezése, a minták kimet* szése linóleumban és kinyomása az iskola sajtó» ján. A munka támogatására szolgált a régi csúcs= iveskori és bizánci szövetek tanulmányozása, továbbá későbbi szövött díszítések és karton* nyomások megismerése, le a legmodernebb csi= nálmányokig. A Z A L A K R A J Z . Az I. és II. évesek (tanár: LIdvary Géza) foglalkoztak az emberi test ana= tomiájával elméleti és rajzbeli utón, A terme* szét utáni ábrázolásnál (fej és egész alak) az arányok, a mozgás, az izmok elváltozása, a fény és árnyékbeli megjelenések jöttek tekintetbe. A haladottabbak foglalkoztak két alak egymáshoz való arányának, kapcsolásának megfigyelésével és a cselekvés visszaadásával, különös tekintete tel a részletek kifejlesztésére, egész az akt teljes árnyalatbeli megjelenésének ábrázolásáig. A III., IV. és V. évesek (tanár: Simay Imre) a mezítelen és öltözötten azonos helyzetben ál=


alkalmasabbat, az egyszerű tojástemperát hasz= nafták. Minden művészi munkának legnehezebb része annak öntudatos, organikus fejlesztése. Erre a fejlesztésre kellett a tanítványokat ráve= zetni, rászoktatni, megmutatván nékik egyúttal néhány elvi, legfontosabb technikai lehetőséget. Ezen rendszeres fejlesztéssel készült tanulmá= nyok mellett, közbe=közbe, egészen impressziószerű, friss vázlatokat is festettek, hogy összefoglaló és meghgyelő frisseségük csorbát ne szen= védjen. Az esztendő javarésze tehát fej és studiumfestésben telt el. AIV. ésV. évesek (vezetőtanár: LljváryIgnác) az első félév elején őszi tájkép-tanulmányokat csi= náltak a városligetben, a népligetben, a pesti és budai dunaparton. Átéli évszak beálltával figura" lis festéssel foglalkoztak, különös tekintettel atem= pera-technika gyakorlására. Kötelező a növen= dékre, hogy a munkájához szükséges kötszert lított alakok rajzolásával gyakorolták a testará- (tempera, viasz, kaséin) festékanyagot és a fesnyok, a tengelyek, a test közeinek stb. megfi= téshez szükséges alapot mindenki maga készitse gy elesét. Az ábrázolás módja kezdetben a köz= elő. Figurális, tájkép és csendélet-tanulmányok vétlenül alkalmazott príma, gyors, minden elő= mellett foglalkoztak diszitőfestészeti feladatok, rajzolás nélküli tollrajz, később rajztónus és tapéták, frisek megoldásával. Az V. évesek figuszintónus értékek fokozatos fejlesztése volt s a ralis feladatát képezte Szent István életéből «a növendékek eljutottak a képszerű előadási módig, Szent Jobb legendája*. a melynél már a térbeli jelenségek együttese is Első félévi pályázati munkájuk a ^zebegényí látszattam megoldást nyert. A meleg és hideg róm. kath. templom» belső díszítése volt. Mi* szinek és szintörések ismertetésével s azok gya= előtt a növendékek a feladat megoldásához fogkorlati helyes alkalmazásával a komponálás elemi tak volna, kirándultak Zebegénybe, megtekintényezői, a helyes térbehelyezés közvetlen ki' tették a templomot és felmérték, hogy a köz= egészitői voltak az alakrajzi stúdiumoknak, a vétlen szemlélet utján feladatukat értelmesebben melyeknél a tollon és irónon kivül a viz= és tem« és stilszerübben oldhassák meg. Kötelesek voltak perafestést is felhasználták eszközül. a templom plasztikus mintáját megfelelő méA FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY I. és retben kartonból megcsinálni és összeállítani. II. éves növendékei <tanár: Sándor Béla) a ter= Vázlataik befejezése után minden növendék ak= meszet után való festési tanulmányokkal kap= varellban és megfelelő méretben megfestette csolatosan a falfestés gyakorlati eljárásaival is= pályamunkáját. merkedtek meg. Kainz János festőmester közre= A második félévben folytatólagos figurális működésével minták kivágását és azoknak falra tanulmányokat végeztek fej, akt és felöltözött és menyezetre alkalmazását gyakorolták. Telje= modellek után, különféle technikával. Közben sen önállóan vállalták és fejezték be a Keleti foglalkoztak a színházi diszíetfestéssel, megisKereskedelmi Akadémia orientális díszben pom= merkedtek a színpad architektúrájával és techpázó termeinek kifestését. A tavaszi hónapokat nikájával. Egyszerűbb diszletfestészeti feladatóaz állatkertben és a füvészkertben élő állatok és kat és maquetteket készítettek. növények festésével töltötték. A II. évesek egy Tavaszszal, április, május és június elején a kissebb villa, egy előcsarnok és egy díszterem szabad természet tanulmányozására fordították festészeti diszkesét oldották meg a sgrafitto=ter= minden idejöket. Tájkép, virág és fatanulmányok, vekkel együtt, továbbá egyházi képeket készi= szén, akvarell, toll, iron és tempera-technikával. tettek. A falfestésen kivül kísérleteztek olajlazu= Figurális tanulmányok szabad világításban. Az rok, olaj= és pépmasszák és ezek csoportjába ötödévesek egy nagyobb diszitőfestészeti fel= tartozó festékekkel is. adatot oldottak meg, melyhez tanulmányaikat a A festészeti szakosztály III. éves növendékei szabadban szerezték. Az összes növendékek részt (tanár: Kőrösfői Kriesch Aladár) gyakorlatilag vesznek a Majovszky=féle «Budapest szépséges is megismerték azokat az anyagokat, amelyek= pályázaton. A G R A F I K A I S Z A K O S Z T A L y . (Takel dolgoznak. Ezért festékeiket maguknak kellett törniök, vásznaikat maguknak kellett elkészi= nár: Helbing Ferenc.) Az I. évesek a kézügyeteniök. Ebben a tehintetben szigorú pontosság sitő gyakorlatoknál kezdték. Ezután következett követeltetett tőlük. Astudiumfestéshez,mint leg= a természet utáni rajzolás, az egyszerű, síkban


lévő préselt növénytől egészen a plasztikus tárgyakig, különféle eszközökkel, mint toll, nád, Írón, ecset, parafa stb. kalligrafikus precizitásra törekedve. A minták ábrázolása vonalban, főtt" ban és plasztikus hatású ábrázolásban történt, nagy súlyt fektetve a helyes megfigyelésre, az arányérzék kifejlődésére, úgyszintén az ízlés csiszolására valamint az ábrázolásnak adott síkba való elhelyezésére. Ezeket követte a grafikai ornamentáció és stilizáció alapelveinek és törvényeinek megmagyarázása és gyakorlatban úgy fehér-fekete, mint színben való kivitele. Azonkívül adott formákból, mint a pont, kocka, vonal stb., ritmikus elrendezések, folyó keretek, rozetták, mütyürkék stb. képzése. Párhuzamosan folytak a betüvetési és a délutáni órákban a mííhelybeli gyakorlatok. A II. éveseknél már egészen szakirányban folyt a munka. Terveztek merkantil grafikai munkákat, mint: reklámkártyát, plakátot, számolócédulát, hirdetéseket, könyvdíszeket stb. azonkívül intenzivebben foglalkoztak a tollrajzzal. Készültek kisebb linóleum* és Másermetszetek is. A III. és IV. évesek nehezebb feladatokat ol= dottak meg. Részt vettek különféle pályázato= kon,Több cég és intézet fordult hozzánk grafikai munkák tervezése és elrendezése végett. Kőre rajzoltuk a Rigler-cég kiadásában megjelent ma» gyáros levelező- és üdvözlőkártyákat. Lino= leum-metszefek, kissebb illusztrációk stb. A BELSŐ A R C H I T E K T Ú R A kezdő növendékei mintáztak <tanár: Mátrai Lajos) és az akvarellfestést gyakorolták (tanár: BenczurBéla). Az I. évesek minták és falitáblák után tanulták a fa* és fémipari szerkesztéseket <tanár: Benczúr Béla), továbbá műhelyi rajzokat is készítettek. A II. évesek a bútortervezés elemeivel foglalkoztak (tanár: Györgyi Dénes). Az első évben elsajátított butorszerkezetek felhasználásaval a legegyszerűbb bútorok tervezése, a helyes arányokra és a bútorok méreteire való tekintettel. Különféle szobák bútorainak sematikus ábrázolása. Egyszerűbb majd összetettebb aránytanítás. Szerkezeti bútorok tervezése profilok és díszítés nélkül. Detailrajzolás az összes szerkezetek feltüntetésével. Prohl-studiumok különféle stílusú muzeális eredetieken eredeti nagyságú részletrajzokkal. Evvel kapcsolatosan különféle fanemekben való tervezés, tekintettel a részletek kiképzésével. Faragás, intarzia, profilozás stb. Végezetül különféle rendeltetésű szobák egyes bútorai ak megtervezése helyes arányokban, helyes részletekkel és helyes szerkezettel, azoknak felszerelésével (zár, pánt stb) 1:10 nagyságú rajzokban majd eredeti nagyságú részletrajzokban megtervezve. A III. évfolyam oktatási anyagát a lakásmű-

vészeti tervezés képezi (tanár: Szablya Ferenc), Az első feladat egy kétszobás lakás tervezése volt, tekintettel a megrendelő körülbelüli társadalmi és anyagi helyzetére. Megoldattak a mobil bútorok, függönyök, világitótestek, falikárpit stb. Súlyt helyeztek a színnek az interieurben való kellő szerepére, hogy azt barátságosabbá, hangulatossá tegye. Lehető egyszerű eszközök és kész raktári falikárpit alkalmazása által gyakorlati életbe kapcsolódott a feladat. Ezután következett egy ötszobás lakás teljes berendezése. Itt az együttes hatás szempontjából már nagyobb terük nyilt, egyes szobákban beépített bútorokat, kandallót, stb. helyezhettek el. A képek és szobrok elhelyezésével ízlésük fejlődött és a szoba rendeltetésének alaphangját eltalálták. A többféle kifejezési mód kedvéért a lapok különböző technikákban készültek. Foglalkoztak továbbá az esetleges átalakításokkal is. Megtanulták az ajtóáthelyezés, nyilas, törés vagy befalazás, s ezek alaprajzi jelölésének módját stb. A IV. és V. évesek belső architektúra cimén (tanár: A . Balogh Loránd) a következő munkát végezték: bankfolyosó, a VI. ker. anyakönyvvezetői hivatal helyiségeinek kiképzése, egy női szalon és a hozzávaló zárt erkély kiképzése, egy kávéházi sarok megoldása és telefonfülke részletes megtervezése, személy-lift tervezése, egy margitszigeti hotel főbejáratának, lépcsőházának, irodájának és irószobájának kiképzése,egy téntatartó tervezése,- egy uj halottasház belsejének és a ravatalozás megtervezése (képesítő oklevél-pályázat). E feladatokhoz részben részletrajzok is készültek, főleg az iparművészet körébe tartozó tárgyakról (kilincs, lámpa, rács stb). Ezek mellett a III. évesekkel egyetemben elvégezték a tantervben a belső architektúrára


vonatkozó tudományos és elméleti tananya* gotis. A IV. és V. éves növendékek belső berendezés címén (tanár: Gyalus László) megismerkedő tek együttesen előadások* és a tábláról, valamint a szakszerű művekből való másolás által a bu» tor-stilusok főformáival. Minden növendék egyegy adott belső helyiséget választott történelmi stílust véve alapul, bútorral együtt megtervezte. Csináltak ezenkívül az ipari szakiskolák számára egy sorozat berendezési tárgyat. Az év végén a növendékek a templom belső felszerelésével is foglalkoztak és a felszerelésből első sorban egy modern architektúrájú oltár tervezését kapták feladatul. IV. és V. éves növendékek építészeti műhelyrajz és tervezés címen <tanár: Györgyi Dénes) a III. évben tartott középitéstani előadások anya= gának felhasználásával alaprajzokat készítettek, eleinte adott, később önálló alaprajzi vázlatok után 1:200 majd 1:100 méretben helyes jeíölésekkel és méretezéssel, ezeknek továbbfejlesztése l:50=es műhelyrajzokká az építkezésnél előfor= dúló összes jelölések feltüntetésével, tetőkiköze* peiések, továbbá metszetek kiszelése az összes szerkezetek feltüntetésével, majd eredeti nagy* ságu részletrajzok készítése a kőfaragó, bádogos, lakatos, asztalos munkákhoz. Evvel azt a célt óhajtjuk elérni, hogy a növendékek a kész építészeti terveket és műhelyrajzokat megismer^ jék és a belső berendezéseknél a jelöléseket feU használhassák és az összes építészeti szakrajzokban kiismerjék magukat és azokat oU vasni tudják, továbbá, hogy az épület^ felszerelések tervezésénél (rács, vizitest, kapu, lámpa, lépcsők, balluszterek, kutak) annak helyes felépítését és szerkezetét ismerjék. Az V=ik évben az előbbiek felhasználás

sával 2-8 szobás egyszerűbb lakóházak önálló tervezése, tekintettel a szobák helyes csoportosig fására, a belső kiképzés művészi összhangjára, egyszerű szerkezetek felhasználására 1:200, 1:100 és 1:50 méretű rajzokban, majd részletrajzok készítése. A legegyszerűbb homlokzatok készítése, tömegcsoportositási gyakorlatok, majd egyes részletek, kapubejárók stb. művészi megoldása eredeti nagyságú részletrajzokban. Kert elrendezés, kerti architektúra. S Z O B R Á S Z A T . A kezdő növendékek <ta». nár: Mátrai Lajos) természet utáni gyakorlatom kat folytattak. A II. éves növendékek az I. féU évben fejet mintáztak, egy férfi és egy női aktot 45 cm. nagyságban, a II. félévben pedig Kariathydát. Közben ornamentális karakterű feladatokát oldottak meg. így a II. évesek ajtókopogtatót és emblémákat, a III. évesek pedig fővárosi címert és mellszoborral egybekötött emléktáblát terveztek. A kő- és fafaragás is intenziven gyakoroltatott. A IV. és V. éves növendékek (tanár: Simay Imre) a kerámiai, kő és fa kivitelre szánt figu** ralis, ornamentális és arhitektonikus szobormunkák készítésével foglalkoztak. Gyakorolták az emlékezetből való formafejlesztést, a mennyire csak lehetséges volt, modell igénybe vétele nélkül készítették el munkájukat azon célból, hogy egyrészt a memóriájukat fejleszszék, hogy a fantáziájuknak több szabadság adassék, s hogy az alakrajzon és az előző évek** ben szobrászatilag természet utáni megfigyelések alapján a modell rabszolgai másolása alól relszabaduljanak és művészi önfegyelmezettségre tegyének szert. Az osztályon öt növendék befejezett összesen 12 munkát, ezek jórésze a megfelelő anyagban kivitelre is került. A be nem fejezett munkákon kivül foglalkoztak az uj Nemzeti Színház szobrászdiszeinek megtervezésével is,mely azonban befejezésre csak a jövő tanévben kerül. A K E R Á M I A I M Ű H E L Y B E N (szakoktató: Schleich Vilmos) a szobrászaton készült munkák kerültek kivitelre s külön e szakmára iratkozott növendékek önálló tervezeteket is készi= tettek, azonkívül gyakorolták magukat az égetés, mázfestés, stb. eljár saiban.

^ A TEXTILOSZTÁLV (tanár: Mihalik

Gyula) növendékei természeti, főként növényi elemek tanulmányozása alapján a himzés,csipke, gyöngyin unka, szövés és batik számára készítettek terveket és a hozzájuk tartozó műhelyrajzokat. Emellett a magyar népművészeti elemeket is gyűjtötték. A rajzokon kivül elkészült 65 db tárgy, és pedig fokotok, övek, tarsolyok, falvédők, gallér- és kézelőgarniturák, shawlok,pár= nák stb. Az elemi iskolai kézimunkatanitáshoz készített mintasorozatot Budapest székesfőváros iskolai mintagyüjreménye számára megvásárolta.


Tervekkel láttuk el a «Köntös» iparművészeti műhelyt, Kelé Vilmának megkezdett kézimunkák vállalatát, a halasi csipketelepet. Tervekért és művészi útbaigazításért gyakran fordultak a textilosztályhoz, ilyen megkeresésre támogattuk az eperjesi angolkisasszonyok intézetét, a váci ir= galmas nővérek zárdáját, s más egyéneket, kik útbaigazításért hozzánk fordultak. Csipke- és himzésmintákért csaknem 200elemi=, nép-, szakés polgári iskola kereste fel az intézetet. ^ A GÖDÖLLŐI SZÖVOISKOLA <tanár: Kőrösfői-Kriesch Aladár) FreyRózsa és Giljom Margit vezetése alatt állandóan 20-22 munkásleányt foglalkoztatott. Kivitelre kerültek: 44 drb csomózott szőnyeg. Ezek közül egy lOODm.-es a Nemzeti Casínó számára, 74 db torontáli szövés, 4db ó-gobelin, 2db szúrnák, 3db Skandináv gobelin, 1 db valódi gobelin, melyet megrendelésre Ortner Ferenc terve után szőtt Frey Rózsa, Rendes ösztöndijas tervező s a műhelyrajzok elkészítője volt: Remsey Jenőné. Kívüle készitettek még terveket: Nagy Sándor, Nagy Sándomé, Undi Mariska, Sidfó Ferencné, Remsey György, Ortner Ferenc és Thurinszky Imre. Szőnyegek ki voltak állítva: a Műcsarnokban, a «Kéve» kiállításán, a Nemzeti Szalonban, az Iparművészeti Társulat kiállításán, Palánkán és a Veneziai Nemzetközi tárlaton, ahol meglehetős anyagi sikerünk is volt. AZ ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY növendékei (tanár: Hibján Samu és Zutt Richárd) az újjászervezett tanítási mód szerint nyertek oktatást. Minden tanuló maga készítette e! szer= számjait s a szerszámokhoz csináltak tervezetekét és azokat a valóságban keresztül is vitték. A rajzoktatás és mintázási gyakorlatok egy része szintén a szakosztály keretén belül ment végbe. így tanulták el az anyaghoz és célhoz simuló alkotás módszerét. Tervezetükben a gépi munka igénybevételét is alkalmazták s általában nem a dísz, hanem a használati tárgyakból indúltak ki. Készítettek lámpát, hamutálcát, gyufatartót, tea-, cukor- és vajtartót, kalaptűket, boglárokat, napernyő* és botnyeleket,gombokat, melltűket, virágtartót, stb. József Ferenc főherceg 3 pár zománcolt mellgombot, 2 pár zománcolt kézelőgombot, 1 pár domborított kézelőgombot, 1 db áttetsző zománcos hajéket tervezett és fejezett be. Más tagjai a szakosztálynak hármas zománcképen (triptichon) zománcjelvények készítésén és ciborium készítésén foglalkoztak, Munkában van azonkívül ő felsége három versenydij ajándéka és a marosvásárhelyi kultúrpalota koronázási dombormű zománcolása is. LIgyancsak a szakosztályban folytak régi magyar műkincsek restaurálásai is az Iparművészeti Múzeum ellenőrzése és irányítása mellett.

évben geometriát (tanár: Bacsa András), a II, és III. évesek építési rajzot és alaktant (tanár: Gyalus László), iparművészeti stiltant (BenczurBéla), szabadkézi perspektívát (Gróh István), régi stílusok ismertetését (tanár: Gróh István), magyar népi művészetet (Margitay Ernő), egészségtant (Rottmann Elemér dr.), és betűvetést (Bárány Nándor és Fekete Béla). A műveltségi tárgyaknál a fogalmazási gyakorlatok (tanár: Szőnyi László) címe alatt a helyesirás s fogalmazás oktatására is ki kellett terjeszkedni az I. éveseknél, valamint a polgári ügy= iratok szerkesztésére és a könyvviteltanra is. Az V, évesek, mint az előző évben is, hallgatták a neveléstant (tanár: Ozpray Frigyes dr). M Ű V É S Z E T E K T Ö R T E N E T E (tanár: Éber László) cime alatt az intézet ötödéves növendékei nyertek az egyes korszakok művészeti jellegéről némileg kerekded képet, az őskortól a renaissanceig. Tanitás közben figyelem fordíttatott az iparművészeire, a díszítő műyészetre. E G y H A Z M Ű V É S Z E T I ELŐADÁSOK. (Előadó: Fieber Henrik.) A IV. és V. éves növendékek külön tanfolyamon foglalkoztak az egyházi művészettel. Az általános tájékoztatás tárgya volt: Az egyházi művészet té= nyezői: liturgia, művész és stilus. Az egyházi szabályok és a művész szabadságának határai. Az anyag és eszköz stilus-meghatározó fontossága. Modernség az egyházi művészetben. A népies elem szerepe. A liturgia mint téralkotó elem az egyházi építészetben. A templomok elhelyezése és külső környezete. Műemlék-kérdés és restaurációk. Lljabb liturgikus igények és ujabb építészeti technikák a templom-interíeur kialakításában. Pár érték és hangulati elem a belső kiképzésben. A templommal kapcsolatos épülettagok: sekresty e,kápolnák, zárdák, paplak, temetők. A részletes tárgyalás köre: Dekoratív festészet: faliképek, Ezenkívül az összes növendékek szakismeret mozaik, ablakfestés. Ortárteik és műveltségük kiegészítéséül tanultak az I. képek. Dekoratív szobrászat/


fafaragás. Vasmunkák/ harangöntés. Berendezési tárgyak. Az oltár, keresztkút, szószék, gyóntatószék, padok, orgona, szent sír, lourdesi grották, keresztúti képek. Edények: kehely, szentségmutató, füstölők. Szerelvények: keresztek, gyertyatartók, mécsesek, liturgikus könyvek, ereklyetartók, körmeneti és magánájtatossági tárgyak. Ruhák: miseruha, szerpapi öltöny, vecsernyepalást, ünnepies öltönyök,- a ruhák anyaga, szabása, díszítése. A miseruha reformja. Hímzések fajai. Oltárteritők. Csipkék. Fehérnemiiek, Padló- és faliszőnyegek, A T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y I ISM E R E T E K <tanár: Wildner Ödön dr.) körére vonatkozó szaktárgyból az idén is elsősorban a társadalom mibenlétét, fejlődését, formáit, életműködését tárgyaltuk, különös tekintettel a tár= sadalmak mai kialakulására és még kiválóbb figyelemmel a magyar társadalomra. A cél mindig az volt, hogy a hallgató ifjúság megismerje és megértse mindazt, ami őt társadalmilag környezi, tehát összefüggését a társadalommal, av= val szemben megillető jogait és viszont az őt terhelő kötelességeket. Alapos kifejtést nyertek a társadalmi gazdaságtan főjelenségei (termelés, forgalom, jövedelemeloszlás és fogyasztás),- ennek befejeztével sorra került a magyar közjog és közigazgatási jog főbb tételeinek ismertetése, valamint ama főbb törvények elemzése, amelyek iskolánk ifjúságára különösen fontosak és aktuálisak (ipar-, yéderő-, választójogi* stb. tőrvények),-különös súlyt fektettünk mindenütt az iparművészet feladataira és helyzetére a modern társadalmakban, miközben számos alkalom nyi* lőtt az ifjúság általános műveltségének gyarapítására/ ugyanezt célozták a hallgatókkal folytatott és önálló vélemény formálására is néző inductiv beszélgetések.

MAGYAR IRODALOM <tanár: Nádai

Pál). Az irodalom tanításában hármas célt óhajtottunk szolgálni. A magyar irodalom fejlődésmenetét véve alapul, ebbe belekapcsoltuk az európai eszmeáramlatok irányait s vizsgáltuk ezeknek művelődési hátterét, kivált a középkor, a renaissance és a tizennyolcadik század folyamán. De emellett tekintettel voltunk növendékeink artisztikus hajlamaira s az irodalom és a művelődés képéből főleg oly mozzanatokat ragadtunk ki, melyekből művészi inspirációk eredmenyeit vártuk. így néhány bevezető előadás után, melyek hiányos esztétikai alapfogalmak, mint: klasszicizmus, romanticizmus, a ritmus eredete, a költői műfajok keletkezése stb. tisztazására valók voltak, rátértünk a magyar pogánykcr s a néphagyományok széleskörű tárgyalás sara. A Buda halálának olvasmányába a magyár és német hunn=mondák részletezését kapcsoltuk bele s kiterjeszkedtünk itt a népvándorlás korának kultúrájára is. A népmesék gazdag

anyagát etnográfiai, sociális és művészi szépségeik feltárásával tárgyaltuk, utalva s olvasva azok költői feldolgozásait (Arany, Petőfi,Tompa). Majd a középkor és a renaissance világának művelődési s irodalmi képét vázolva,továbbá a protestantizmus és a katholikus visszahatás jellegét összefoglalva : főleg e korok'egy-egyjelentősebb Írójának, költőjének munkáihoz fűztük mondanivalóinkat, így a régibb irodalomból Balassi, Páz= mány, Mikes és a kuruc költészet voltak megbeszéleseink tárgyai. Az újabb irodalomban ezuttal kiváltképen a tizennyolcadik század magyar és külföldi költészetét ismertettük. Bessenyei, Kármán, Fazekas, Kazinczy, Bacsányi, de mindenekfelett Csokonai voltak azok, akiknek költői és emberi kontúrját a voltériánus és a rokokó Franciaország s a wertherianus Németország világosságába helyeztük. Szélesen rajzoltuk meg és sok illusztrációval támogattuk a francia rokokonak, majd az empirenak egész műveltségi, po= litikai, társadalmi, építészeti, képző- és iparművészeti képét, főleg az akkori életmódból, viseletekből, szalonokból és a különböző nemzetek különböző faji és szociális jellegéből magyarázva meg ennek a kornak variánsait. A magyar memoár-irodalomból Déryné naplóját olvastuk szemelvényesen és Jókainak a régi világra vonatkozó képeit, karcolatait. A magyar és bécsi Biedermeier - irodalmat a Ferenc = császár korának politikai képével hoztuk kapcsolatba. A legújabb költészetből Vajda és Reviczky költemenyeit olvastuk, mint a napjainkbelí líra hangjának intonálóit. Előadásainkban általában az volt a szándékunk, hogy a széles kereteket itt s amott egészen aprólékos részletekkel is kitöltsük, hogy az efajta munka mindkét típusára példát kapjanak a hallgatók. Az előadások egy-egy nagyobb egésze után megbeszélések voitak s ezek, valamint a dolgozatok szolgáltak a tanulók osztályozásának alapjául. Az irodalmi oktatáshoz kapcsolódott némileg az ifjúság kebelében alakított Művelődési Kör működése is.


JELENTÉS A TANÉV FŐBB ESEMÉNYEIRŐL. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola az 1912/13. év folyamán a külföldi és a hazai szakkörök élénk érdeklődése és elismerő támogatása mellett haladt előre fejlődési utján. Törekvésében a mi mai iparművészeti életünk szelleméhez kívánt simulni. Berendezkedése, munkaprogrammja az ország kívánalmaihoz igazodik. Az oktatás eredményeként a termelő és vállalkozó iparművésznek olyan típusát igyekszik nevelni, aki tudása körébe eső munkát egyaránt tudjon vállalni, megoldani és szállítani. Aki tehát a kigondoló tervező művészeten s a megvalósító mesterségen kiyüi kereskedni is tudjon a maga javaival. Szállítani előre kialkudott árért, előre megszabott időre, előre megígért munkaminőséget. Az a jelentékeny szervezeti átalakulás, me= íyen az iskola az 1911. évben keresztül ment, már ezeken az elveken épült s természetes, hogy a szervezeti átépítés munkája az 1912/13. tanévre is kihatott. TANRENDI VÁLTOZÁSOK, UJ TANÁROK. A lefolyt esztendőben bizonyos tanrendbeli eltolódásokon kivül az iparművészeti rajz és tervezéseknek a szakoktatásba való beleolvasztásával több idő jutott a szaktanulmányokra s lehetővé vált a gyakorlati készültséget fejlesztő műhelygyakorlatoknak fokozása is. Az ékitményes rajz oktatása a II. és III. évben bővült az ékitményes tervezéssel. A belsőépítészeti szakosztály szakbeli tanulmányai intenzivebb kiegészítést nyertek a lakásművészeti tervezésnek a IIL tanév anyagába való beillesztésével s e tanszékre külön erő, Szablya Frischauf Ferenc festő- és lakástervezőművész hiva* tott meg. Lényeges változáson ment át az iskola ötvösés zománcozó szakosztálya. Az 1912. évi ápr. hó 29-én a hazai ötvös- és ékszeripar illetékes képviselői és szakfélfiai belevonásával megtartott értekezleten beható megvitatást nyert az ötvösök szakképzésének reformja. Az itt felvetett eszmék és megállapodások szellemében a szakosztály regeneratív munkája az év második felében kezdetét vette nemcsak az oktatásnak módszeri, hanem a műhelyeknek szakszerű berendezésével is. Az egyesített ötvös- és zománcozó szakhoz a már működött tanerők mellé ujabb művészi tanerő csatlakozott Zutt Richárd szobrász- és ötvösművész személyében. Az egyházművészeti ismeretek közlésére Fieber Henrik szakreferens nyert megbízást. A t a nitás rendszere egyéb részleteiben általában megfelelt az előirt követelményeknek. ISKOLAI KIÁLLÍTÁSOK. AZ intézetnek

az elmúlt évben számos alkalma nyílott ugy a szakkörökkel, mint az érdeklődő nagyközönséggel is művészetoktatási munkájának menetét és eredményeit megismertetni. Részt vett a drezdai rajz és művészeti oktatási kongresszussal kapcsolatos kiállításon. Ez alkalommal különös súlyt helyezett arra, hogy az iskolai tanításban megnyilatkozó ujabb törekvéseket és azoknak eredményeit bemutassa. A szakkörök egybehangzó elismeréssel nyilatkoztak az iskolának figurális és ornamentális rajztanitásáról, valamint a műhelymunkára alapított oktatásról. Külföldi szaklapok és intézmények azóta sűrűn keresik fel az iskolát kiállítási anyagának átengedéseért, hogy bemutatásával és ismertetésével az iskolának úttörő munkásságát a maguk körében érdeme szerint méltathassák. A drezdai nemzetközi rajz- és művészetoktatási kongresszussal kapcsolatos kiállításon bemutatta az iskola a figurális és ornamentális rajzoktatás uj eredményeit, szemelvényeket az egyes szakosztályok tervezési munkáiból, továbbá a kerámiai, textil, grafikai és zománcműhelyekben készült növendékmunkáknak sorozatát. A kiállítás a külföldi szakemberek osztatlan elismerését vívta ki. Az iskola igazgatóságával és képviseletével közölt írásos és szóbeli nyilatkozatok a következőket emelte ki. A bemutatott eredmények elsősorban az egészséges szervezetnek köszönhetők, mert a műhelyoktarásra alapított tanítás, s az iparművészeti képzéshez alkalmazkodó általános rajztanitás a növendékek képességeinek intenzív kiművelését teszi lehetővé. A figurális oktatásban a szerkezet hangsúlyozására, az emlékezet utáni rajzolás gondos művelésére s a gyors és biztos rajzolási készség elsajátítására alapított módszert úttörő jelentőségűnek minősítették, az ornamentális rajzolásban pedig az ornamentális meglátásra való nevelést, a forma és szinbeli frisseséget, a természet beható tanulmányozásából való kiindulást méltatták különös figyelemre. A drezdai kiállítás nyomán a tanügyi és művészeti szaklapok egész sora foglalkozott az iskola munkáival és tanításával. Illusztrált cikkeket közöltek róla a Studio, Textilé Kunst, Nás Smer (Brünn , La Donna (Milano),The Art Teachers Guild Record (London), The Shool Árts Book (Boston), Deutscher Buch- und Steindrucker (Berlin), Typographische Jahrbücher (Leipzig), stb., stb. A növendékek rajzaiból összeállított tanmenetet kért a londoni Art Teachers Guild, mely azt Londonban tartott közgyűlésén bemutatta s mint vándor-gyűjteményt utaztatja. Hasonló gyűjteményt bocsátottunk Mr J.P.Haney newyorki művészeti igazgató rendelkezésére, aki az Egyesült Allamok rajziskolai igazgatói számára tartandó továbbképző tanfolyamokon szándé-


Iío-ik azt bemutatni. A grafikai szakosztály mun= kaiból a Leipziger«Technikum fürBuchdrucker* megkeresésére küldtünk egy gyűjteményt, a ham= burgi iparművészeti iskolával csereviszonyba léptünk s általában módot találtunk arra, hogy a drezdai kiállítás folyamaképen a szakkörökkel létesített kapcsolatot oktatásunk javára gyümölcsörtessük, Itt említjük meg, hogy a drezdai kiállítás külön grafikai csoportjában iskolánk grafikai szakosz» tályának volt és jelenlegi növendékei tekintélyes számban vettek részt s hogy ezt a kiállítást Berlinben külön is bemutatták. A növendékek a nagyközönségnek az év őszén mutatták be nyári szünidei munkásságuk eredményeit. Az iskola lehetővé tette a növen« dékeknek, hogy az országnak népművészeti emlékekben és megnyilatkozásokban becses tanulságokat nyújtó vidékein tanulmányokat folytathassanak s gyűjtésük eredménye e kiállítás kapcsán szemlélhető volt. Az Orsz.M. Iparművészeti Társulat karácsonyi üzleti grafikai kiállításán az iskola grafikai szakosztálya is részt vett, bemutatván az oktatásnak teljes anyagát, u. m. plakátokat, könyves ujságcímlapokat, címkéket, magyaros izlésü levelezőlapokat és egyéb grafikai termékeket, minden művészi és gyakorlati vonatkozásukkal együtt s a tanitás menetének szemléltetése mellet:. Ugyanekkor részt vett a rendes karácsonyi kiállításon az iskola textil- és ötvös-szakosztálya, valamint a kerámiai műhelye is gyakorlati munkáival. T A N F O L Y A M O K . A műhelyoktatás gyakorlati és művészi irányítására az elmúlt évben is több tanfolyam rendeztetett, úgyszintén a közönség ízlésének fejlesztése céljából néhány technika gyakorlását felölelő tanfolyam nyílt meg. A növendékek számára tartatott egy gyakorlati f e s t ő - t a n f o l y a m , a mely a különböző festési eljárások és falfelületek díszítési módját ismertette s az itt szerzett ismeretek bővítésére szolgáltak a festékek technológiájáról és kémiájáról tartott szakszerű előadások. A szakosztályok keretében tartatott még sgrafitto, csipke, béléspapír, nyomtatott szövet, stb. tanfolyam is. A nagyközönség számára ősszel egy 8 hétig tartó műkedvelői tanfolyam rendeztetett a dilettánstechnikák elsajátítására és művészi alkalmazására,- hasonló célzattal az év őszén egy karácsonyi ajándékok tanfolyama is tartatott, amelyen művészi útbaigazítás mellett oldhattak meg a résztvevők kívánságuk szerinti munkákat különböző technikákban. Az 1911. évben szervezett nyilvános esti rajzterem az 1912/13. tanévben is rendelkezésére állt azoknak, akik valamely tanfolyam rendszeres látogatására nem kötelezhetik magukat, de viszont

— túlnyomó részben iparosok lévén — terveik elkészítésében szakszerű útbaigazításra szorulnak. Az elmúlt évben a nyilvános esti rajzteremnek 372 látogatója volt. A Z I S K O L A T E L E P E I . Az iskola és a gyakorlati élet közötti kapcsolat fentartására az iskola a maga műhelyein kívül szoros együttműködésben van több műhelyteleppel, a melyek termelési vonatkozásaikban önállóak, de művészi irányítás és ellenőrzés szempontjából az iskolához kapcsolódnak. Gödöllőn a szőnyegszövőiskolában, Halason, Diósgyőrött,Tótsóváron — a különböző csipkefajták készítésére létesült telepeken — serényen folyt a munka. A «Köntös» iparművészeti vállalat s a « Megkezdett kézimunkák vállalkozása* ugyancsak élénk összeköttetésben volt az iskolával. Mig egyrészt tervekkel növendékeink látták el a telepeket, másrészt e telepek növendékeinket gyakorlatra vállalták el,- a kölcsönös támogatás az iskola és a gyakorlati élet közti átmenet erősbödésére üdvös hatással van és számos végzett növendéknek kereseti forrást is nyújt. V Á L L A L K O Z Á S O K . A gyakorlati oktatás az életből vett feladatok megoldása révén erősbödik: a tanár vezetése és felelőssége mellett sikerrel megoldott vállalkozások nagyban erősítik a növendékeknek a munka iránt való szeretetét. A vállalkozó tanár oldala mellett tanulja meg a növendék először mint tanuló, aztán segéd, majd mint munkatárs, hogy miként kell dolgozni s szervezni másokkal együtt a munkát egy határozott eredmény érdekében. Gondosan ügyeltünk arra, hogy a vállalkozásokkal túlzott és meg nem engedhető versenyt ne támasszunk,mindig csak az oktatás érdekét szolgáló példák kereténél maradtunk. A textil, a lakberendező, a díszítőfestő és zománcozó szakosztályok s a kerámiai és grafikai műhelyek az elmúlt évben több kisebb-nagyobb feladatot oldottak meg, igy pld. miseruhákon, kerámiai dísz- és használati tárgyakon, táncrendeken, sorsjegy-, részvény-, és díszoklevélterveken, illusztrációkon kivül készítettek, teljes szobaberendezéseket, diszkutaltat, stb. Önállóan készítették a székesfővárosi Dugonics-utcai iskola falfestményeit, segédkeztek a marosvásárhelyi kultúrpalota művészi falfestményeinek elkészítésében, maguk készítette tervek alapján a m. kír. keleti kereskedelmi akadémia dísztermeit festették ki, az iparoktatási fő» igazgatóság kívánsága folytán az ipari szakiskofák számára számos iparművészeti tervet készítettek. Nagy jelentőségű a grafikai szakosztálynak az az igyekvése, melylyeí a külföldi termékekkel elárasztott hazai piacról az idegen levelezőlapokat magyaros Ízlésű és művészi levelezőlapokkal iparkodik kiszorítani. Eddig mintegy 200 terv készült, melyből 30-féle levelezőlap máris forgalomba került a Rigíer-cég utján, da-


rabonkin 200,000 példányban. Úgyszintén részt ket összemérni, ahoj olyan előkelő testületek, vett ez a szakosztály az iskolai faliképek és több mint a Mérnök- és Epitész=Egylet, Iparművé* plakát sokszorosításának munkájában is. szeti Társulat és a Főváros Műszaki Osztálya A textilművészeti szakosztály több kisebb Ítélete alapján az életben működő művészi erők munkán kívül készítette az orsz. képzőművészeti mellett is sikerült pályadijat nyerniök. E pályá= tanács újonnan berendezett helyiségének függöd zatokon összesen 6780 Korona ér:ékü dijat nyeit, míg az egyszerű typusu hivatali bútorok szereztek növendékeink, annak bizonyságául, a belsőépítészt szakosztály tervei szerint szintén hogy rendes iskolai munkájuk mellett fenmaradó az intézetben készültek. idejüket hasznos munkával töltik el s teljes sze= A grafikai szakosztály műhelyélete volt a leg= retettel csüngnek művészi pályájukon. W E L T N E R - A L A P Í T V Á N Y . A Z iskola élénkebb,- növendékeinek tervei alapján készült a különböző dohányfajták bádog- és papirdobo- munkájának megbecsülését jelenti az a nagyzainak és csomagoíóburkának művészi diszitése szerű alapítvány, melyet Hirsch Józsefné Welt= és felirata,- a Selmecbányái Templomberendezési ner Júlia és Dr. DelmárEmil nemeslelküen tettek Műintézet R.-T. részvényei,- 30-féle magyaros atyjuk Weltner Vilmos emlékezetére. Az ipar= alkalmi és üdvözlő levelezőlap terve és kőreraj- művészeti törekvéseket támogató nagy kuítur* zolása,- számos táncrend, u. m.a Protestáns Bál, értékű, mintegy 20,000 korona alapot jelentő a Jurista Bál, a Medikus Bál, a Budai Tornász Bál adomány=okiratát előző cikkünk adja teljes szös a Műegyetemi Evezős-Club részére,- a drezdai vegében. kiállítás katalógusának iskolánkra vonatkozó il= A Z I S K O L A É P Ü L E T E . Sajnos, hogy e lusztrációs mellékletei,-az iskola 1911/12. tanévi törekvő és élénk munka, amely az oktatás színértesítőjének illusztrációs anyaga különlenyomat- vonalának emelése és az ország műipara művé* ban s háromnyelvű tájékoztatóval,- illusztrációs szí tartalmának fokozása érdekében a legoda^ mellékletek a «Deutscher Buch=u.Steindrucker» adóbb szeretettel s lázas igyekvéssel folyik, lép= részére,-meghivók és különböző intézeti nyomtat- ten-nyomon nehézségekbe ütközik az iskola ványok. Több feladatnak terve vár kivitelre,- így épületének alkalmatlansága és szűk volta miatt. a Majovszky Pál dr. min. osztálytanácsos által A modern oktatás igényei már túlnőttek az egy" hirdetett Budapest szépsége cimü levelezőlap^ kor kiválónak ígérkező épület méreteiből s nem* pályázat díjazott tervei,- a Nemzetközi Gyorsíró csak a növendékek létszámának emelkedése, Kongresszus és kiállítás oklevelének, jelvényei* hanem az oktatás egyéb követelményeinek ki= nek, érmeinek és emléklapjainak tervei,- a temes- elégitése szempontjából sem felel már meg az vári kereskedelmi és iparkamara elnökének jubi= iskola mai hajléka. A tantermek sötétek és szű= leumára készült oklevéltervezet,- a temesvári ke* kek, a rajzoktatásra hátrányos megvilágítással reskedők egyesületének jubileumi üdvözlőirata,- bírnak, a hármas beosztású ablakok hármasán a Magyar Aeroszövetség folyóiratának cimlap= vetett árnyéka zavaros ábrázolási képzeteket terve,- a Szépművészeti Múzeum idegenforgalmi idéz fel s a művészi oktatást az egységes fény= plakátjának terve, stb. forrás kedvéért még nappal is mesterséges vil* lanyfénynyel kell ellátni, ami se nem természeA szobrászati szakosztály mellé szervezett tes, se nem olcsó eljárás. A gyakorlatiasság van kerámiai műhelyben 76 terv alapján 231 munka azáltal veszélyeztetve, hogy a műhelyek szá^> készült. mára alkalmas helyiségek nincsenek, miért is Az ötvösség szakosztályán készült a tavaszi azokat a folyosókon — a közlekedés hátrányára lóversenyek alkalmából a győztesnek adomá= — kellett végső szükségből elhelyezni. Az alag= nyozandó 3 jutalomtárgy,- a Kath. Nőtisztvise= sor a kanalizáció alatt van, ami lehetetlenné teszi lők Egyesületének jelvényei,-Fontenay vicomte az alsó helyiségeknek vizzel való ellátását, s e hefőkonzul budapesti barátainak emlékajándéka,- a lyiségeknek használhatatlanságát az is előmoz= Nemzetközi Kiadói Kongresszus jelvényei,- a te= ditja, hogy fűtőtestek nincsenek bennük elhe= mesvári gyárosok jubileumi emlékajándékaVest lyezve. A nedves falak folytán a faipari műhely Ede lovag, kamarai elnök számára (a munka szünetelni kénytelen,LIgyancsak a helyiségek a\= szimbóluma, ezüst szobrocska),- ezüstszelence kalmatlan volta miatt eddig a jelentkező növendé* Szmrecsányi Lajos egri érsek részére,- több kiskek közül átlag csak minden hatodik vehető fel sebb megbízás. az intézetbe, s ez a körülmény — mint a maga Mindezeken kivül iskolánkban készült Cser= nemében egyetlen tipusu országos intézménynoch Iános hercegprímás királyi adományokle* nél — sokszor tétetett a szülők részéről panasz velének terve és kivitele, az év folyamán kine^ tárgyává. Fegyelembe véve ezenkívül számos vezett püspökök kinevezési okiratai/ a birói talár más fogyatékosságát az épületnek, azelőtt a ko* jelvényeinek tervei, stb, moly jelenség előtt állunk, hogy iskolánk uj P Á L Y Á Z A T O K . A gyakorlati feladatokon építkezés nélkül zsák=utcába jut, feladatait nem és munkákon kivül 14-féle pályázaton nyílott a lesz képes teljesíteni; a közel jövő legégetőbb növendékeknek alkalmuk tehetségüket és erejű*


kérdése gyanánt az intézet célszerű és minden tekintetben megfelelő elhelyezése jelentkezik. STATISZTIKA. Az intézet 1912/13. tanévi történetét még a következő adatok világit* ják meg: Az összes tanulók száma az 1912/13. tanév ben 664 volt. A nappali tanfolyamon 249 rendes, rendkívüli és vendéglátogató, míihelynövendek, az esti tanfolyamon 290 növendék s a különböző tanfolyamokra 125 növendék iratko= zott be. József Ferenc főherceg — mint vendéglátogató növendék — az egész tanéven szor= galmas látogatója volt az ötvös* és zománcozó szakosztálynak. Beiratási és tandíj fejében az 1912/13. tanév* ben 8500 K folyt be. Tandíjmentességet 38 ta* nuló élvezett, melynek ellenértéke 710 K volt. Az állami és magánsegélyek, ösztöndijak, ösz= szege 22050 K-t tett ki. Az ifjúsági diákasztal intézménye az 1912/13. tanévben 10140 egészdijas és 4950 féldijas ebé= det, összesen 15096 ebédet szolgáltatott ki. A növendékek által Somló Sári tanársegéd vezetése mellett egy beteg tanulótársuk gyógy* kezeltetési költségeire május hó 12=én rendé* zett matiné jövedelme 357 K 56 fillér volt. A Mészáros Károly dr. alapítványának tőkéje 5097 K 70 f.-re emelkedett, amelyből a tanári kar az 1912/13. tanév folyamán a szegénysorsu növendékek részére 80 K tanszersegélyt enge* délyezett. A növendékek fegyelmi tekintetben kielégítő magatartást tanúsítottak, amennyiben szigorúbb büntetés alkalmazása nem vált szükségessé. A növendékek egészségi viszonyai a számuk* hoz mérten szintén kielégítőknek mondhatók. Sajnálattal kell megemlékeznem Bajor Ferenc I.éves belső építésznövendék elhunytáról. Súlyosabb természetű megbetegedés csak 3 izben fordult elő.

AZ INTÉZET SZEMÉLYZETE. IGAZGATÓSÁG:

CZAKÓ ELEMÉR Dr. (szentivánvi), igaz= gató, a milánói kir. olasz tud. és műv. akadémia tagja, a Ferenc József- és Krisztusrend lovagja, a Corona d'Italia tisztje, a M. Orsz. Képzőmül veszeti Tanács tagja, a székesfővárosi iparokta» tási bizottság tagja, az országos kereskedelmi^ és iparoktatási tanács tagja, a Mfíbarátok Köre előadója. Titkár: BELLAAGH IMRE. Irodatiszt és pénztárnok: C S E R M E N D y ELEMÉR. Számvevő: STRÖMPL JÁNOS, min. számtanácsos.

A TANÁRI TESTÜLET TAGJAI: BACSA ANDRÁS, r. tanár, oki. rajztanár, festőművész, tanítja a nappali és az esti tanfo* lyamon a geometriát és szerkesztő perspektívát,a fotomechanikai laboratórium vezetője. BALOGH LORÁND <almási>, r. tanár, oki. építész, a belső architektúra szaktanára. BÁRÁNY NÁNDOR,grafikus, a betűvetés szakoktatója a nappali és esti tanfolyamon. B E N C Z Ú R BÉLA, r. tanár, építész, a m. kir. rajztanárvizsgálóbizottság tagja, tanítja a nappali tanfolyamon az aquarellfestést, faipari szerkesztést, és az esti tanfolyamon az iparmű* veszeti stiltant. É B E R LÁSZLÓ Dr., a Műemlékek Orsz. Bizottságának előadója, egyetemi magántanár, a művészetek történetének előadója. FIEBER HENRIK, a vallás-és közoktatás* ügyi minisztérium cgyházművészeti szakrefe* rense, az egyházi művészet előadója. G R Ó H ISTVÁN, r. tanár, oki. rajztanár, tanítja a nappali tanfolyamon az ékitményes ter* vezést,a szabadkézi perspektívát,ismerteti a mű* történelmi régi stílusokat, az esti tanfolyamon tanítja az ékitményes rajzot és tervezést, vala* mint a természet utáni festést és tervezést. GVALUS LÁSZLÓ, r. tanár, építész, ta* nítja a nappali tanfolyamon az építési rajzot és alaktant, valamint a bútortervezést, az esti tan* folyamon az építészeti rajzot. GVÖRGVI DÉNES, építész,a nappali tan* folyamon a belső architektúra és bútortervezés elemeinek tanára. H E L B I N G F E R E N C , r. tanár, grafikus művész, a grafikai szakosztály vezetője a nap* pali és esti tanfolyamon.


HERPKA KÁROLY, r. tanár, a szerb kir. Takovarend lovagja, az ötvös-szakosztálynak tanára, az 1912/13.tanévben szabadságon. HIBJÁN SAMU, r. tanár, az ötvös-szakosztály vezető tanára a nappali és esti tanfolyamon. KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR, festőművész, a díszitőfestészet tanára a nappali tanfolyamon, a gödöllői szőnyegszövő-tanműhely vezetője. K Ö V E S D y G É Z A , felső ipariskolai tanár, a szakműhelyi rajz oktatója az esti tanfolyamon. LORÁNFI ANTAL, h. igazgató, szobrászművész, oki. rajztanár, a m.kir. rajztanárvizsgálóbizottság tagja, a szobrászati szakosztály tanára. MARGITAI ERNŐ, a magyar népi művészet előadója. MÁTRAI LAJOS, r. tanár,szobrászművész, a szobrászati szakosztály tanára a nappali és esti tanfolyamon.

MIHALIK GYULA, r. tanár, a textilművészeti szakosztály és műhely vezető tanára, az esti tanfolyamon tanítja a planimétriát és a sza= badkézi perspektívát. MUHITS S Á N D O R tanár, festőművész, az ornamentális rajz tanára. NÁDAI PÁL Dr., iparrajziskolai tanár, a magyar irodalomtörténet előadója. O Z O R A I FRIGVES Dr., székesfővárosi középisk. igazgató, a neveléstan előadója a nappali tanfolyamon. PAPP SÁNDOR, r. tanár, old. rajztanár, festőművész, a nappali tanfolyamon az alakrajz, az esti tanfolyamon az ékitményes rajz és tervezés, valamint az alakrajz tanára. ROTTMANN ELEMÉR Dr., intézeti orvos, az egészségtan előadója. S Á N D O R BÉLA, r. tanár, festőművész, tanítja az első két évfolyamon a díszítőfestést, az esti tanfolyamon az ékitményes festést. SCHLEICH VILMOS, szobrászművész, a diszitőszobrászati szakosztályon a kerámia szakoktatója. SIMAy IMRE, r. tanár, szobrász- és festőművész, az alakrajz és szobrászat tanára, a kerámiai műhely vezetője.

vész, tanítja a nappali tanfolyamon az anatómiát, az alakrajzot és a costumerajzolást. UJVÁRy I G N Á C , r. tanár, festőművész, a diszitőfestészeti szakosztály tanára. W I L D N E R Ö D Ö N Dr. <kisujfalusi), székesfővárosi tanácsnok, a társadalmi és gazdasági ismeretek előadója a nappali tanfolyamon. Z U T T A. RICHÁRD, ötvös- és szobrászművész, az ötvösség rendkívüli tanára.

TANÁRSEGÉDEK: GÁLLÁSZ NÁNDOR, a szobrászati szakosztályon. GÁBOR N Á N D O R , a festészeti szakosztályon. O R T N E R F E R E N C , a festészeti szakosztályon. SOMLÓ SÁRIKA, a bonctani alakrajzon. SZÁNTÓ G E R G E L V , az esti nyilvános rajzteremben. S Z E K E R E S BÉLA, a grafikai szakosztályon.

TEXTILMŰVÉSZETI TERVEZŐ: ÖRKÉNyi ISTVÁN.

A TEXTILMŰVESZETI SZAKOSZTÁLY TANÍTÓNŐI: Marthy Róza, Sutter Katalin, MennernéDedinszkyO., Szalayné Pap Mária, Stern Anna, Teszár Irén.

TAN FO LVAM - VE Z ETŐ K: Kaínz József festőmester, Zuttné Margit tex* tilművésznő,Fekete Béla grafikus, Joachimsthaler József zománcozó. MŰVEZETŐK: Mitterszky József, Schleich Vilmos,Wilfinger Rezső, József Jenő, Fáry János.

Szertáros: Matula Lajos, altiszt. Kapusi teendőkkel megbízva: Novak András, r. szolga. Iskolaszolgák: Bedecs Gáspár, Csöppü Ist^ SZABLVA FRISCHAUF FERENC, ván, Farkas Gyula, Juhász Mihály, Kléb Fefestőművész, a nappali tanfolyamon a lakás-* renc, Klein Sándor, Lilinger István, Szentey Vilmos. művészeti tervezés tanára. Segédszolgák: Erhardt László, Hartmann FeS Z Ő N y i LÁSZLÓ, múzeumi őr, a naprenc, László Lajos, Téglás József. pali tanfolyamon a fogalmazási gyakorlatok előadója. Takarítónők: Hirmann Paula, Lecskó Já» U D V A R y G É Z A , segédtanár, festőmű- nosné.


AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ1912/13.TANÉVBEN. KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM. I-SŐ OSZTÁLy:

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Á d á m Lukács . . . . d. festő 1.2. A l b a c h á r y László . . d. szobrász . . . 1 . 2 . Baja Sándor d. festő 1.2. Bajmóczi O t t ó . . . . d. festő 1. Bajor F e r e n c b. építész 1. meghalt Bencze József . . . . d. festő 1. Borovszky Z o l t á n . . grafika 1.2. Böcker Lajos d. festő 1. Branczeiz János . . . d. szobrász . . . 1 . 2 . Brausz Mihály . . . . b. építész. . . , 1 . 2 . Bruckner Albert . . . b. építész . . . . 1 . 2 . Büki Kálmán b. építész . . . . 1 . 2 . ifi. Csáfcy István . . . b. építész . . . . 1 . 2 . C s o n g á r Á r p á d . . . d. festő 1.2. D a n e k Károly . . . . d. festő 1.2. Danhauser Á r p á d . . b. építész . t. m . 1.2. Debreczeni T i v a d a r . d. szobrász t. m. 1. 2. D e m é n y O t t ó . . . . b. építész . . . . 1. Divald G y u l a . . . . grafikus . . . . 1 . 2 . Elek E m i l b . építész . . . . 1 . 2 . Engel M á r i a ötvös 1.2. F á b r y M á r t o n . . . . b . építész . . . . 1. Feldmann T ó d o r . . . b. építész . , . . 1. Frombold G y u l a . . . b. építész . . . . 1. Glass István b. építész . . . . 1. G o m b o s József. . . . b. építész . . . . 1 . 2 . G r a b e r M a r g i t . . . . grafikus . . . . 1 . 2 . G r a b e r M á r i a . . . . ötvös 1.2. G y a r m a t h y Hilda . . d. szobrász . . . 1 . 2 , Heim Z o l t á n d. szobrász . . . 1. H o r n Ilona grafikus . . . . 1 . 2 . Jóföldi Tibor d. festő 1.2. Kajdi Emil b. építész . . . , 1 . 2 . K á l m á n d y József . . d. festő 1.2. K a p u s László . . , . d. szobrász . . . 1. Kaesz G y u l a . . . . b. építész . . . . 1 . 2 . Kerekes József . . . . d. festő 1.2. Klausz G y u l a . . . . b. építész . . . . 1 . 2 . Kolár Izabella . . . . grafikus . . . . 1 . 2 . Kolozsvári S á n d o r . b. épitész . . . . 1 . 2 . K o p p á n y G y ö r g y . . d. festő 1. ifj. K o v á c s Lajos . . b . épitész . . . . 1. K o v á c s Z o l t á n . . . d. szobrász . . . 1. Kulcsár E n d r e . . . . grafikus . . . , 1 . 2 . Kulcsár S á n d o r . . . b. épitész . . . . 1 . 2 . Lázár Oszkár, d. festő, II. félévben t.m, 1. 2. Lengyel L o r á n d . . . b. épitész . . . . 1. Lévay Lajos d. festő 1.2. Manglitz Á r p á d . . . d. szobrász . . . 1. Margulit Jenő . . . . b. épitész . . . . 1 . 2 .

Mándoki Rózsi . . . textil 1,2. Meisel G é z a d. szobrász . . . 1. N a g y Benő d. szobrász . . . 1 . 2 . N á d a s E u g é n i a . . . ötvös 1.2. 55 N o b e l K á r o l y . . . . grafikus . . . . 1. Oláh József d. festő 1.2. Pásztory Jenő . . . . d. festő 1. Pataky László . . . . d. szobrász . . . 1 . 2 . PauspertI Teréz . . . textil 1.2. 60 Pátzay Pál d. szobrász . . . 1. Pfeiffer T i v a d a r . . . textil 1.2. Pintér Jenő d. festő 1. Radeczky József . . . b. épitész . . . . 1 . 2 . Rákos Pál b. épitész . . . . 1 . 2 . 65 Révész Imre d. festő 1.2, Rosenfeld Irén . . . . ötvös 1. Schleifer M á t y á s . . b. épitész . . . . 1. Schmelka Rihárd . • b. épitész . . . . 1. Schmidt Eszter , . . ötvös 1.2. 70 Schmidt Kálmán . . ötvös 1.2. Schneider Klára . . . textil 1.2. Schreiber Imre. . . , b. épitész . . . . 1 . 2 . Spiegel Mariska . . . grafikus . . . , 1 . 2 . Spinner Dezső, grafikus, II. félévb.t.m. 1.2. 75 Stern Erzsébet . . . . textil 1. Szabó Olga ötvös 1.2. Szarka Elemér . . . d. szobrász . . . 1 . 2 . Szinner G u s z t á v . . . d. festő 1. T ó t h Lajos d. szobrász . . . 1 . 2 . 8 0 V e r m e s László . . . grafikus . . . . 1 . 2 . W e i s z N á n d o r . . . d. szobrász . . . 1 . 2 . 8 2 Zilahi G y u l a . . . . b. épitész . . . . 1 . 2 . A z I. félévben 82 tanuló. A II. félévben 56 tanuló.

KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM. II-IK OSZTÁLY:

5

10

15

20

A d l e r Dávid Á r v á i Tibor Bayer Rezső Bakács Pál B a r a n y a y Ilona . . . Devecska Ferenc . . Engel Lajos F o n d a Henrik . . . . F r a n k o v s z k y Adrién Ferenczi Sándor . . . G e r e János G r a b o v s z k y Emil . . Grósz Dezső . . . . Grubits Mariska . . . Gyömrői Edith . . . Hammer,Regina . . . Flerpka Á r p á d , ötvös, Immerblum Sári . . . Jászberényi István . . Kacsur Ernő . . . . K á n t o r Katalin . . .

b. épitész . . . . 1 . 2 . b. épitész . . . . 1 . 2 . b. épitész . . . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1 . 2 . ötvös 1. b. épitész . . . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1 . 2 . b. épitész . . . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1 . 2 . b. épitész . . . . 1 . 2 . d. szobrász . . . 1 . 2 . d. festő 1.2. b. épitész . . . . 1 . 2 . d. festő 1.2. b. épitész . . . . 1. textil 1.2. I. félévben t. ni. 1.2. ötvös 1.2. d. szobrász . . . 1, b. épitész . . . . 1 . 2 . textil 1.2.


Kanyuch József . . Kardos Erzsébet . Kárász Ilona 2.5 Kienle György . . Kiszlingstein István

. d. szobrász . grafikus . grafikus . . d. szobrász . grafikus .

. . . . .

. .1.2. . .1.2. . .1.2. . .1.2. ..1,2.

Kliment Endre. . . . b. építész. . . . 1 . 3 .

K n a p p K á r o l y . . . . cl. festő 1,2. Kocsis T i v a d a r . . . b. é p í t é s z . . . . 1 . 2 . 30 Kováts Lajos . . . . d. szobrász . . . 1 . 2 . K. Kraft Aladár . . . d. festő . . . . . 1 . 2 . Kuzmányi Viktor . . d. szobrász . . . 1, Lengyel László . . . b. építész . . . . 1 . 2 . Madár Antal . . . . d. festő . . t. m. 1.2. 35 Mórocz Miklós . . . d. festő 1.2. Nagy János d. szobrász . . . 1 . 2 . Nemlaha József . . . b. építész . . . . 1 . 2 . Ohmann Béla . . . . d. szobrász t. m. 1. 2. Országh Ilona . . . . textil 1,2. 40 Pályi Flóra grafika 1. Persián Katalin . . . d. festő 1. Petznik Lajos . . . . ötvös 1.2. Róna Ferike, d. szobrász, Il.félévb.t.m. 1. 2. Rzehák János . . . . d. szobrász f. ni, 1. 2. 45 Schikorszky Oszkár . b. építész . . . . 1 , 2 . Seymann Eugénia . . grafika 1, Somló Rezső, d. szobrász, I. félév. t.m. 1. 2. Sztipán Erzsébet . . d. festő . . t.m. 1.2. P. Szabó Irén . . . . textil 1.2. 50 Tóth Lajos d. festő 1.2. Vad Gyula d. szobrász . . . 1 . 2 . Varasdi Béla d. festő 1.2. Zilzer Hajnalka . . . d. szobrász t. tn. 1. 2. 54 Zímmer Emil . . . . b. építész . . . . 1 . 2 . Az I. félévben 54 tanuló. A II. félévben 47 tanuló.

KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM.

III-IK OSZTÁLy: Bencsik Pál grafika 1.2. Buda József d. szobrász . . . 1 . 2 , Dáné Gyula cl. festő . . t.m. 1.2. Ebenführer Károly . b. építész . . . . 1 . 2 . 5 Fejes Gyula, grafikus, I. félévben t. m. 1.2. Fuchs Antal d. szobrász . . . 1 . 2 . Gardi Gyula . . . . d. szobrász t. m. 1. 2. Gebbardt István . . . d. festő 1.2. Geguss Rezső . . . . b. pitész . . . . 1 . 2 . 10 Gyurich István . . . b. építész . . . . 1 . Hevesy Béla d. szobrász . . . 1 . 2 . Káldory Lajos . . . . b. építész t.m, 1.2. Lőríncz Kálmán , . , cl. szobrász . . . 1 . 2 . Martínka József . , . d. festő 1,2. 15 Mikolai Tivadar , . , d, szobrász . . . 1 . 2 . Motoska Frigyes, d.szobr. II, félévb,t.m.l. 2. Olcsvay Géza , . , . b. építész . t. m. 1.2. Paulovits Béla, d. szobr., II. félévb. t. ni. 1.2. Sclimierer Félix, ötvös, II, félévb. t. m. 1.2. 20 Schóbcr Béla . . . . grafikus , . , , 1 . 2 , Sebestyén László . . d. festő 1,2.

Singhoffer Géza . . . Sípos László, d, festő, Somfai István . . . . 25 Somos István . . . . Stein Jenő jaki Tóth István . , . 28 Zsigmond István . . .

Az I. félévben 28 tanuló. A II. félévben 27 tanuló,

grafikus . I, félévben grafikus . grafikus , d. szobrász b. építész . b. építész .

. , ,1.2. t. m. 1.2, . . .1.2. . . .1.2, . . ,1.2, . . .1.2. . . ,1.2.

FŐISKOLAI TANFOLYAM.

I-SŐ OSZTÁLy: Bokros Ferenc, grafikus, I. félévb. t. m. 1,2, Cselényi Elemér, . . grafikus . , . .1,2. Diósy Antal d. festő . , t. m, 1,2. Ejszaky István . . . . b. építész . , . . 1 . 2 . 5 Fábry Dezső . . . . d. festő 1.2, Fehérváry Dezső , . d. szobrász . . . 1 . 2 . Fekete László . . . . d. festő 1.2. Gáspár Mór d. festő - . t. m. 1.2. Hauptmann Károly . d. festő 1.2. 10 Heim József b, építész . t.m. 1.2. Keresztesi Ágost . . b. építész . . , . 1 . 2 . Mottl Román , . . . grafikus . . . , 1 . 2 . Predmerszky Béla , . d, festő 1.2. Pálmüller Ferenc . . d, szobrász t, m. 1.2. 15 Peczity Nándor, b. épit., I. félévb. t. m. 1. 2. Pethely Gyula . . . . b. építész . t.m, 1.2. Sánta László b. építész . . . . 1 . 2 . Tóth Gyula d, szobrász t, m, 1.2.

Az I. félévben 18 tanuló, A II. félévben 18 tanuló.

FŐISKOLAI TANFOLYAM. II-IK OSZTÁLy": Bátori Boschán Imre . Breitkopf István . . . Buth Jenő . . . . . . Ebrey Győző . . . . 5 Engel Á r p á d . . . . Faragó Sándor - . . G r ó f József . . . . . Hodnik Henrik . . . Juhász F e r e n c . . . . 10 Keleti S á n d o r . . . . Kodrián Kornél . . . Major István. . . . . Németh Gyula . . .

ötvös . . . . . 1.2. b. építész . . . . 1. d. festő 1.2. b. építész . . . . 1 . 2 . d. f e s t ő . . . . . 1 . 2 . b. építész . . , . 1 . 2 . b . építész . . . . 1 . 2 . d. festő . . t. m . 1,2. b, építész • . . . 1 . 2 , d, s z o b r á s z . . . 1 . 2 . d. festő . . t . m . 1.2. ötvös. . . . . . 1 . 2 . d. festő . . t . m . 1.2.

Nyitray Dániel . . . d. szobrász t. m. 1,2,

15 Mihalik János . . . . Pastinszky M i h á l y . . Pfilf Miklós Rédiger Béla . . . . . Schóber Kálmán . . 20 Tankó G á b o r . . . . Vértes Artúr . . . . 22 W y d l e r K á r o l y . . . A z I. félévben 21 tanuló. A II. félévben 21 tanuló.

b. építész . . . . 2. d, s z o b r á s z . . . 1 . 2 . d. s z o b r á s z . . . 1 . 2 , b. építész . . . . 1 . 2 . b. építész . . . . 1 . 2 . b . építész . t. m. 1.2. b . építész . . . . 1 . 2 . b . építész. . . . 1 . 2 .


A) VENDÉG LÁTOGATÓ NÖVENDÉKEK. I. DÍSZÍTŐ FESTŐK:

5

10

15 17

Bácker Olga Belatiny Colette Buzna Sándor D'ouvenou Gizella Hayden László Kezdi Kovács Elemér Klosius Károly Komár István Kurbel Rezső Molnár Sárika Persián Erzsébet Persián Katalin báró Radvánszky Dóra Schindler Valér Somogyi Miklós Szinnay Ilona Vikár Gyula

II. DISZITÖ SZOBRÁSZOK: Bakonyi Sándor Bedőházy Katinka Csiszár Sándor Gártner Elek 5 Kauer István Kálmán Miklósné Math Géza Matéka Sándor Murai Stefánia 10 Nemes Rózsi Pongrácz Imre Sztankóczy István Técsy László 14 Tüttő Sándor

1.2. 2. 1.2. 1,2. 1.2. 1.2. 1.2, 1, 1.2. 2. 2. 1.2.

1.2. 1. 1. 1.2. 2. 1.2. t. ni, 1.2. 1. 1. 1.2. VI. ÖTVÖSÖK. Baranyay Ilona 2. 1.2. Fejes Mária 2. 2. Kiss Ferenc 1.2. 1.2. 4 Szabó Károly 1. 1. 1.2, 1.2, vii. B E L S Ő É P Í T É S Z E K . Gyömrői Enith 2. 2. 2 Schein Frigyes 1.2. Az I. félévben 46 tanuló. 2. A II. félévben 54 tanuló. 2, 1,2. B) MŰHELY NÖVENDÉKEK 1.2. 2. (RENDKÍVÜLIEK). 2. Fáry János kerámia 1.2, 1. 2. Gabiik Antal » 1. 1.2. Imre Gábor » t. m. 1. 1.2. József Jenő » 1.2. 2. Pick Margit » 2. 2. 6 Sándor Imre textil 1.2. 2. Az I. félévben 5 tanuló. 2. A II. félévben 4 tanuló. t. m. 1. 2.

III. TEXTIL. Alexis Olga özv. Bazala Béláné Bedőházy Katinka Hacker Sándor 5 Pataky Piroska Stern Erzsébet Szemere Berta 8 Zechmeister Ida

Gy. Szászné Hazai Ilona Góth Imre 5 Kőszeghy Marianne Dr. Lengyel Loránd Mayer Erzsébet Metzner Ernő Rostás Jolán 10 Dr, Supkáné Gere Gizella Tötössy Edith Vágó Mariska Vértes Marcell 14 Dr. Zobel Lajos

1.2. t. ni. 1.2. 1. t. ni. 1.2. 1.2. 2. 1. 1.2.

IV. GRAFIKA. Erbits Jenő Fekete Lajos Goebel Jenő Grósz Mária Győri Aranka 6 Szivessy Tiborné

1.2. 1. 1.2. 1.2. 2. 1.2.

V. ALAKRAJZ. Bartóky Melinda Boleradszky Benő

1.2. 1.

C) KÜLÖNBÖZŐ TANFOLVA^ MOK RÉSZTVEVŐI. I —II. Karácsonyi kézimunkák tanfolyama és műkedvelői tanfolyam X. l=től XII. 20-ig. Bayersdorf Rich.=né Bakonyi Kató Bánd Erzsébet Bárd Erzsébet 20 5 Bárány Margit Besze Ilona Besze Klára Dr. Bezdek Józsefné Blum Alojzia 25 10 Boleradszky János Borosnyay Jolán Cserjéssy Károlyné Dedinszky Afra Dillmont Frici 30 15 Dillmont Mici Ebner Jolán

Fankovics Mariska Ghyczy Emma Győrfi Jánosné Hammer Géza Hammer Gézáné Horváth Jerta Inczédi Paula Jónás Júlia Kelé Vilma Kitzinger Gizella KonkolyThegeP.-né Kramberger Valéria Ludvig Vilma Menner Ödön Molnár Margit Mühlhaupt Lllrikné


35

40

45

50

Nagy Ilona Neproszell Margit Parupka Mártonná Pálfi Mária Pécsi Irma 55 Pruzsiiiszky Mária Radisics Elemér Radisics Elemérne Richter Erzsiké Rusznák Irén 60 Scheer Gizella Schmidt Imréné Scliwartz Katóka Sebestyén Arthurné Sídló Perencné 65 Stadler Irma Stadler József 67 Stadler Józsefné

Steiner Ida Szabó Erzsi Szabó Júlia SzervánszkyMártha Szinyei Merse Zs. Szipőts Marianne Sztankóczy István Tebócz Ilona Vajda Gerőné Veier Margit Véges Emilia Wále Róbertné Weigl Károlyné Widder Elza Weisinger Anna Woida Margit Zadubánszky Irén

III. Műkedvelői tanfolyam <1913 I. Í5-tőI V. 31-ig).

5

10

15

20

25

Andrik Andrásné 30 Babos Kona Balogh Magda Bán Márton Bárány Teréz Bárdos Margó 35 Beck Paula Dr. Bezdek Aurél Borosnyay Jolán Bucsay János Bucsay Jánosné 40 Cserjési Károlyné Ebner Jolán FejérpatakyTiborné Főz Anna Fraber Ilonka 45 Fraber Magda Dr. Gasparek János Geiger Jenőné Grittner Erzsébet Haas Emilia 50 Hammer Gézáné Dr. Harmos S.=né Dr. Hermann S.=né Höncz Dóra Kanitz Marianne 55 Kelé Vilma Klinger Gabriella Komáromi Juliska 58

Konnert Margit Krausz Sári Márkus Ágostonná Medveczky Gézáné Mikes Gabriella Miskolczy Emma Dr. Nagy Sándorné Nemes Erzsébet Nemes Jolán Orbán Etta Révész István Richter Erzsébet Róth Ilona Dr. Párezer T.=né Polereczky János Szabó Júlia öz.SzakácsyGy.=né Szemere Klára Szende Klára SzervánszkyMártha Tauber Erzsébet Terbócz Ilona I reitz Péterné I ribler Sárika Dr.TurcsányiM.=né Viola Magda Wagner Sarolta Weisz Imre Woida Margit

«Kőntös» iparművészeti vállalat műhelynöven= dékei. Adamich Ilona Farkas Ilona Hoffer Mária Karó Irma

5 Nyiry Ilona Nyiry Mária Torday Gizella 8 Végh Mária

D) ESTI TANFOLYAM. 1

kimaradt, " csak a I!. félévben járt.

I. CSOPORT. Anderle Károly Arvay Sándor Atlasz Mór " Bagdi Imre 5 Barnász József ' Bakk Kálmán " Bálint Kálmán Baumann József Bánfi István " 10 Bánki László * Bebesi László Benyovits Imre " Berényi József " Bernvallner József l a 15 Bcnczc József " Berecz Károly ' Bihari Péter Blonder Jenő Boncsek Pál B 20 Borján Nándor Böcker Lajos Brckó Győző Brunner Jenő Budai István ' 25 Czenger László • Cziráky János " Csaklós István " Csámer József " Csenge Sándor 30 Dankner Henrik Debreczeni Gábor ' b. Décsy Lenke " Duka Konrád József ' Dunay János 35 Effenberger János Rhrcnreich Miklós " a Emberi Richárd co Enner Aladár Fazekas Sándor 40 Fábry Márton " ifj.Feliér Imre Fehér Pál Fericsán György Filippovits Ferencz 45 Fischer Ernő Forberger Béia Fried Simon 3 Frisch Vilmos Füle János B 50 Fülöp Pál Galkó Ferencz Gángoly Lajos Gerenday Gyula ifj. Gindert István 55 Gombássy Anna " Graner Mihály " Gröger Ödön " Grünfeld Náthán Gubicza Margit 60 Gunesch György Guttmann Gáspár Gyarmathy Gábor Halabuk Fülöp Harmat József 65 Hauszlik Ferencz Hedvig László HeiszEde Hcltai Ottó

Hoffmann Antai " 70 Hoffmann Árpád í s Hubert Mátyás '" Jankovits Gergely Jákó Gábor ' Kardos Dezső 75 Katona Imre "" Kécza Sándor Kcllcrmann Béla " Kclícnnann László " Kellncr Vince " S0 ifj. Kende Ferencz " Kiss Albert Kiss Károly " ifj. Kohl Ferencz " Kolozsvári Károly t a 85 Komár István Kopper Dezső Koska Árpád " Kovács Gusztáv " Kovács József 90 Kovács László Kováts Béla "" Kovács Zoltán " Körmendi Názdor " Kövesi <Kohn> Ferenc 95 Krajner Gyula " Kungl József * Kulai Miklós " Ladiszlausz József ' Lammer Árpád " 100 Laták János Laub Rezső '" Láng Leó * Leszek István Lhotka Károly 105 Lovász Endre Martin Rudolf Mervó József Mikolai Nándor ' Mohácsy Lajos * a 110 Molnár Bernát Bi Mravik Ignácz Müller Sándor Naményi Ilona Neumann László 1 1 5 Neumann Károly Neumann József Dr.Nécsey Imre Németh István Novak Etelka 120 Ormos Pál Papp Béla Pataky Aladár Pataki Ferencz Pánics Jenő 125 Pesti János * Petrovits Dusán " Prenker Lajos Ptacsek Géza Puzsér Lajos 130 Raksányi Gyula " Raksányi Lajos Ramold Lajos Régenlach Géza Révész György ' 135 Révay Árpád "' Róth Frida »


140

145

150

155

160

Sachinger Nándor " Schlesínger Rezső * Schlosser Gyula Károly Schneider Lipót 165 Schneider Viktor Schuits József Schütz József Schwartz Béla " Schwarcz Jenő " 170 Simon József Silbermann Károly " Somogyi Lajos " Szabó István Dr. Szász János " 175 Szánd János Szarka Andor Szabó Lajos Szedlacsek János Szentey József t. ni. ISO Széchenyi József " Sziebert Sándor • Szillassy Antal " Szloboda Ferenc " Szmutny Sándor 185 Szőnyi István *

Taba István Tassi István Tatár István ' Teleki László " Tillik József " Tóth Pál Utráta Frigyes " Vadász Márton ' Valentin Károly " Varga Lajos Vasvári Emil " Veisz Jenő Verbik János " Vértes Árpád " Vértes Dezső * Vidor Pál •• Vogl Jenő " V. Kováts Béla Wágne/ Géza * Wagner Nándor • Weinberger Miksa " Zámbó József Zierlich Elemér " Zipser Antal Zsigmond Gyula "

Kovács Sándor Dr. Krécsy Béla " Lenkei Alajos 30 Liebau Frigyes Lőw Miksa Mitrenga Károly Nagy Kálmán Nagy Sándor " 35 Neuburger Ignác Perl Lajos ' Ruibacker Gáspár

Schmidt János Seelenfreund Salamon 40 Stimpl János Szabó István * Szabó József Sztojanovits Vladimír ' Takács Lajos 45 Vadász József Vidor János 47 Wagner János '

II. CSOPORT.

5

10

15

20

25

Babó István Bajusz Zsigmond Becskeházy Sándor * Berkovits Nándor ' Bocskay Pál Cserny Frigyes ' Emmerling István Farkas Gyula Farkastalvi Imre " Fábián József Fráncsik Géza • Friedmann Zsigm. * Göbel Jenő ' Hajgató Ferenc Huszár József ' Horn Sándor " Keszthelyi Ferenc " Kiácz József Kises Antal " Kohlmann Gyula ' Kovács József * Kováts Kálmán Kővári Andor Krappál,Nándor Kunos Ádám Lejtrik Sámuel Lestyán Dénes " Marton Pál Márkus József

30 Mesterházi Sándor Mihalovíts István ' Morvay Gusztáv Nagy Géza Neuhold József 35 Oszter Lajos Paszternák Sándor Patzó Pál Pándi Lőrinc Piroska Vince ' 40 Pollák Pál " Reich Ágoston Reck Lajos Rumann Pál S. Nagy Lajos " 45 Silbermann Jenő Schalamonek Henrik Steíner Lajos Szabó Pál " Szlovák Zoltán 50 Szőke Endre Szubota István Takács János Tóth Antal Üveges Géza * 55 Váczy György ' Wagner József ' 57 Zsúpon János *

III. CSOPORT. Becskeházy József " Bedő Vendel Benkő Gyula " Béres,Fülöp 5 Biró Árpád " Buhay Ferenc Busay Balázs Csajkovits Imre Cseh György 10 Czéder Béla Dukai Károly Einzig József Fehér József

Fekete Géza 15 Fischer Ferenc Fischer János * Frkál Károly Ganyecz György ' Gárhy Zoltán 20 Göndör Imre Grósz Sándor Gubicza Dezső Halász Ferdinánd ' Hágenbuch János 25 Járay Kálmán Juhász Imre

PÁLYÁZATOK PÁLYADÍJAK ÉS JUTALMAK. I. A szünidei pályázaton : 150 koronát nyert: özvegy Bazaláné Gábris Ilona. 80 — 80 koronát nyertek: Bokros Ferenc és Erbits Jenő. 50 — 50 koronát nyertek: Cselényi Elemér, Fekete Lajos, Heim József, Singhoffer Géza és Zílzer Hajnalka. 30 — 30 koronát nyertek: Hodnik Henrik,KáIdóri Lajos, Bokros Ferenc, Olcsvay Géza és Pethely Gyula. 20 koronát nyert: Rzehák János. 10 koronát nyert: Tóth Gyula. Dicséretet nyertek: Buth Jenő, Gáspár Mór, Engel Lajos, Major István, Ohmann Béla, Országh Ilona, Róna Ferike és Somogyi Miklós. Elismerést nyertek: Persián Erzsébet és So= mos István.

II. Polgári esketőszoba berendezésére hir= detett pályázaton: 200 koronáért megvásároltatott Heim József pályaműve.


III. LJ) okmánybélyegek zatán:

tervrajz^pályá^

1000 koronát nyert: Örkényi István. 500 koronát nyert: Szántó Gergely. 300—300 koronát nyertek: Erbits Jenő és Szántó Gergely. IV. Borszéki borviz plakát-pályázaton: 100 koronát nyert: Somfai István. V. Balatoni szövetség plakát^pályázaton: 100—100 koronát nyertek: Cselényi Elemér és Singhoffer Géza. VI. KorányUféle cimlap^pályázaton: 100 koronát nyert: Erbits Jenő. VII. Kertészet cimü szaklap cimlap^pályázatán: 100 koronát nyert: Bokros Ferenc. 10—10 koronát nyertek: Cselényi Elemér és Erbits Jenő. 5—5 koronát nyertek: Mottl Román, Schó= ber Béla és Somos István.

XII. Újlaki téglagyár plakát^pályázatán: 400 koronás dijat nyertek: Heitn József és Singhoffer Géza, 100 koronáért megvéve: Örkényi István terve. XIII. Műkedvelő^munk. terv-pályázatán: 50—50 koronáért megvéve: Heim József és Tötössy Edith tervei: XIV. Ipari szakiskolák részére készült tervek. <Ipari és Keresk. Okt. Tanács.) 500 koronáért megvéve több növendék terve. XV. Jungfer^féle embleme-páryázat vas« rácsra. Megvéve 8 növendék terve 120 koronáért. XVI. Trencsén^Teplicz^fürdő plakát=pályázatán. 600 Koronát nyert: Örkényi István. Az 1912. évi május hó l=ig kifizetett pálya* dijak összege 6780 korona.

VIII. Kath. tisztviselőnők jelvény^pályá^ zatán: 50 koronát nyert: Szekeres Béla. 10 koronát nyert: Cselényi Elemér. IX. Budai Tornász-Bál, Jurista^Bál, M e dikus-Bál és Protestánsnál táncrend^pályázatokon: 50—50 koronát nyertek: Bokros Ferenc és Singhoffer Géza. 30—30 koronát nyertek: Bokros Ferenc,Heim József és Bokros Ferenc. 20—20 koronát nyertek: Erbits Jenő és Heim József. X. Schwartz^féle

levélfej^pályázaton:

50 koronát nyert: Cselényi Elemér. 30 koronát nyert: Bokros Ferenc. 20 koronát nyert: Schóber Béla. XI. Balatonfüredi plakát^pályázaton: 500 koronát nyert: Erbits Jenő. 300 koronát nyert: Schóber Béla. 200 koronát nyert: Örkényi István.

UlIXII

••!•

ÖSZTÖNDÍJAK ÉS SEGÉLYEK. A nagyméltóságu vallás= és közoktatásügyi m. kir. ministerium részéről az elmúlt tanévben a következő tanulók részesültek államsegélyben: Matéka Sándor 1100 K, Müller Tibor 600 K, Tóth Gyula 480 K, Fehérvári Dezső 400 K, Dáné Gyula, Heim József, Kiss Ferenc, Kod^ rián Kornél, Nyitray Dániel, Pethely Gyula, Somló Rezső, Sztipán Erzsébet és Tüttő Sán= dor 300 — 300 K, özv. Bazaláné Gábris Ilona, DebreczeniTivadar, Diósy Antal, Gardi Gyula,


Kardos Erzsi, Németh Gyula, Olcsvay Géza, Somos István, Tankó Gábor és Varasdi Béla 2 0 0 - 2 0 0 K, Fekete László, Geguss Rezső, Gróf József, Hodnik Henrik, Kocsis Tivadar, Madár Antal, Martinka József, Motoska Frigyes, Ohmann Béla, Persián Katalin, Sipos László, Stein Jenő, Tóth Lajos és Zilzer Haj* nalka 1 0 0 - 1 0 0 Kor., Bokros Ferenc 50 Kor,, együtt 8730 K.

Gróf József M. Izr. Földmivelo és Kézmű Egylettől 160 « Somló Rezső M. Izr. Földmivelo és Kéz= mű Egylettől 100 « Peczity Nándor Osztojity^féle ösztön= dij alapítványból 800 « MikoIaiTivadar a Gácsorsz. vasút igazg. alapítványból 120 « Debreczeni Tivadar a Tanári öszt.-dijból 120 « Kiss Ferenc « « « « 100 « AZ ESTI TANFOLYAMON: MóroczMikl. Mészáros K.alapitv.=ból 40 « Patzó Pál 150 K, Bedő Vendel, Gubicza Kanyuch József « « « « 10 « Dezső és Schaíamonek Genrik 100 — 100 K, Káldori Lajos « « « « 10 « Szlovák Zoltán 50 K, együtt 500 K. Lázár Oszkár « « « « 5 « « « « « 5 « Osszessn: 9230 korona. Lévay Lajos Kerekes József « « « « 5 « « « « « 5 « A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi Tóth Lajos ministeriumsegélyében a következők részesültek: Kanyuch József az ifjúsági segélyalapból 20 « Összesen: 4540 korona. a.) a jelenlegi növendékek közül Pfilf Miklósnak 700 K, Gáspár Mór, Grabovszky Emil, Az 1912/13. tanévben adományozott összes Pataky Piroska, Pastinszky Mihály, Pálmüller összes ösztöndijak összege 22070 korona. Ferenc és jaki Tóth István 600—600 K, József Jenő, Kanyuh József és Lévay Lajos 400 — 400 Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola ifjúK, Geguss Rezső és Hodnik Henrik 300-300 K. sági segélyalapja javára a következő adomád b) a volt növendékek közül (külföldi tanul" mányútra) Müller Tibor 1000 K, Kemény Emil és Kóbor János 6 0 0 - 6 0 0 K. Összesen 8300 korona.

Más hatóságok segélyében a következők ré= szesültek: Dáné Gyula az E . M. K. E.-től . . . . 300 K Rédiger Béla « « « « « « . . . . 300 « Tüttő Sándor az Iparművész.Társulattól 200 « Kovács Lajos a Temesvári Keresked. és Iparkamarától 200 « Stein Jenő a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamarától 200 « Büki Kálmán a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarától 200 « Németh Gyula a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarától 200 « özv. Bazala Béláné a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarától 120 « NyitrayDániel a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarától 120 « Motoska Frigyes a Besztercebányai Ke= reskedelmi és Iparkamarától 200 « Buda József a Marosvásárhelyi Keres^ kedelmi és Iparkamarától 50 « Radeczky József a Debreceni Kereske* delmi és Iparkamarától 150 « Ébrey Győző a Pénzügymin, jövedéki és bírság alapból 300 « Frankovszky Adrién a Pénzügymin, jö* vedéki és birság alapból 300 « Kaidon Lajos M. Izr. Földmivelo és Kézmű Egylettől 200 «

nyok folytak be: 1912. évi július hónapról a maradv. 3355 K 79 f. Kalmár Margit adománya . . . . 2 « —« Mózer József adománya 20 « — « Kamat jövedelem 5 « 78 « Farkas Izor adománya 250 « — « Rónay Antal adománya 20 « — « Erdős József és Társa adománya 100 « — » Kertészet cimű szaklap=pályázat százalékos jövedelme 15 » — « Bokros Ferenc adománya . . . . 31 « —« Heim József adománya 5 « —« Singhoffer Géza adománya . . . . 5 « —« Erbits Jenő adománya 2 « —« B. I. adománya 5 « —« Ifjúsági kör adománya 11 « — « Dr. Czakó Elemér adománya . . 10 * — « Sch\vartz=féle pályázat százalékos jövedelme 10 « — « Balatonfüredi plakátpályázat szá= zalékos jövedelme 80 « — « Összesen: 3927 korona 57 fillér. Leszámítva az alap terhére az 1912/13. tan* évben eszközölt kiadásokat, az alap tiszta ösz= szege: 3856 korona 06 fillér. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola diákasztalának fentartásához a nagymélt. vallás* és közokt. ministerium ez évben is 4000 koronával járult hozzá. A diákasztal 1912. évi szeptember hó 12=től 1913. évi június hó 15=ig 15096 ebédet szolgáltatott ki, melyből 5010 félfizetéses ebéd volt. A kiszolgáltatott ebédek száma 4656= ral emelkedett a tavalyi forgalomhoz képest.


Fittler Kamill síremlékére az 1911/12 = ik tanévi értesítőben kimutatott és az iskola pénz= tárában kezelt 1797 koronán kivül a m. mérnök és épitész=egy!et gyűjtésében — annak pénztá* rába — a következő adományok érkeztek: Császár Ferenc 100 K Lölibach Kálmán 100 « Reichl Kálmán 25 « Hoepfner Guido 100 « Fischer József 200 « Nagy Virgil 150 « Báthory István 50 « Sándy Gyula 50 « Hültl Dezső 100 « Medgyaszay István 100 « Kommer József 50 « Alpár Ignác 1000 « Detoma Antal 100 « Detoma Alfonz 100 « Kabdebó Gyula 20 « Lechner Jenő 20 « Somló Emil 50 « Orth Ambrus 50 « Hauszmann Alajos 150 « Schulek János 20 « Korb Flóris 150 « Marton Alajos 20 » Jámbor Lajos 20 « Steiner József 2 0 <•< Wálder Gyula 5 « Schanda Ferenc 5 « Összesen: 2755 K az iskola gyűjtése: 1 /97 K Együtt: 4552 K

SZAK- ÉS KÉPESÍTŐOKLEVELEK. Szakokleveleket kaptak a következő ered** ménnyel: Boschán Imre elégséges Buth Jenő elégséges Ebrey Győző jó Engel Árpád jeles Faragó Sándor jó Gróf József jeles Hodnik Flenrik elégséges Juhász Ferenc jó Keleti Sándor elégséges Kodrián Kornél elégséges Major István elégséges Mihalik János elégséges Németh Gyula jó Nyitray Dániel jeles Pastinszky Mihály jeles Pfilf Miklós jó Rédiger Béla jeles Schóber Kálmán jó Tankó Gábor jó Vértes Artúr jó Wydler Károly jó Az 1912/13. tanév folyamán megtartott szak» mabeli képesítő - pályázaton 8 növendék vett részt, kik közöl a következők nyertek képesítő oklevelet: Engel Árpád, Gróf József, Nyitray Dániel, Pastinszky Mihály, Rédiger Béla és Wydler Károly.


II. III. Középisk. Főisk

o

Osztály

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK AZ INTÉZET RENDES, RENDKÍVÜLI ÉS VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEIRŐL :*> [I, Ili.

2. ÉLETKOR SZERINT: (1896) 17 éves <1895> <1894> 18 (1893) 19 (1892) 20 (1891) 21 (1890) 22 22 évnél idősebb. Össze

ü

10

14 56 47 27 18 21 54 223

3. HONOSSÁG SZERINT: Magyarországi illetőségű magyar Horvátországi illetőségű magyar Osztrák honos Összesen..

56 46 27

21 54 221

56 47 27 18 21 54223

Középisk. Főisk.

4. VALLÁS SZERINT: Római katolikus Görög katolikus Ev. református 180 Ág. hitv. evangélikus 47 26 46 69 Görög keleti Unitárius 82 5-1 28 18 21 46249 Izraelita Felek, nélküli Osztály

Felvétetett az I. félévben: rendes rendkívüli Ö ssiicsen.. ..

O

Felvétetett a II. félévben: rendes rendkívüli Összesen. Kimaradt a tanév folyamán A tanév végén maradt: rendes rendkívüli Összesen..

Összesen.. 138 54 75 5. ANVANVELV SZERINT: 56 47 27 18 21 54 223 Magyar Német (magyar) .. 26 10 Tót Román ,, Ruthén „ Horvát ,, 138 Szerb 40 25 5-! 75 Összesen.. 56 47 27 18 21 54 223

1. SZAKMÁK SZERINT:

Összesen..

5

54 1

18

56 47 27 18 21 54 223

18

A tanévet végig járt tanulók közt volt: a) Díszítő festő b) Diszitő szobrász c) Grafikus d) Ötvös és zománcozó e) Lakásberendező f) Alakrajz ff) Textilnövendék 6) Műhely nő vendek

113 2 12 Lí

2.1 18 12

1 56 47 27 18 21 54223

6. ELŐKÉPZETTSÉG SZERINT: Elemi iskola 4 osztályt végzett

" "„ 6 Polgári „ 4-6 Fels.leányisk.4 „ 5-6 Reál v. gymn. 1—3 oszt. végz. Reáliskolai 4 osztályt végzett Gymnásiumi 4 ,, „ , „ 5-7 „ Érettségit tett Szakiskolai 2 osztályt végzett 56 47 27 18 21 54 227 4 „

*> A statisztikai hivatal kívánsága szerint.

56 46 27 17 21 54 221

Összesen..

IC 10

56 47

IC

6 2 11 77 7 14 8 17 22 13 16 8 22

21 54223


II. III.

II. III.

Középisk. Főisk Osztály 7. ELŐMENETELRE NÉZVE <A VENDEGLÁTpGATÓK KIVÉTELÉVEL) : Minden tárgyból jeles „ „ legalább jó.. „ „ legal. elégs. Egy „ elégtelen.. .. Két „ „ .. .. Több Ismétlő volt Összesen

56 47 17 18 21

II.

Középisk. Főisk. Osztály

O 9. SZÜLÖK FOGLALKOZÁS SZERINT: Nagybirtokos vagy nagybérlő Közép „ ,, közép ,, Kis „ „ kis Egyéb őstermelő Gazdatiszt Gazdasági cseléd Nagyiparosok és nagybányavállalkozók Középiparosok és bányatulajdonosok Ipari vagy bányatisztviselők .. Egyéb ipari segédek vagy alkalmazottak Nagykereskedők vagy nagyvállalkozók Kiskereskedők vagy kisfuva= rosok Kereskedelmi vagy közlekedési tisztviselők Kereskedelmi vagy közlekedési altisztek, segédek .. .. Napszámosok Köztisztviselők Dijnokok Papok Tanárok vagy tanítók Más értelmiségiek (orvos, ügy= véd, művész stb.)

8. A FELVETT TANULÓK KÖZÜL: 52 39 17 50)184 Egész tandijat fizetett A tandíj alól egészen felmen27 tett A tandíj alól részb. felmentet. 12 Ösztöndíjban részesült az intézeten belül 17 49 Ösztöndíjban részesült az in21 tézeten kivül Segélyben részesült Jutalomban részesült Egy órát sem mulasztott .. .. Mulasztott 27 IS A mulaszt, igazolt órák száma 1004 790525693 425 304246122204108 a ,, igazolatt. ,, ,, Könnyű megbetegedések ., ., 27 Összesen., Súlyos ,, .. .. Járványos ,, „ „

,

o

6 30 11

10 14 21 16 1 10 31 1 2 2 3 10 14 34 56 47 27 18 21

223


TUDNIVALÓK AZ 1913/14-IK ISKOLAI ÉVRE.

Az újonnan belepő rendes, rendkívüli és vendégláfogató növendékek 1913/14. tanévi beiratása folyó évi szeptember hó l=én és 2-án délelőtt 9 — 11 óra között fog az intézetnek Kinizsi-utca 31. szám alatt levő igaz^ gatósági helyiségében megtörténni. A rendes és rendkívüli tanulók szeptember hó l=én,a vendéglátogatók pedig szeptember hó 2=án iratnak be. Aki ezeket a beiratási napokat elmulasztja, vagy a tanév megkezdése után jelentkezik, az csakis ministeri engedély alapján vehető fel. Az újonnan jelentkezők felvételi vizsgadija (4 K), a beiratási díj (4K), a félévi tandíj (rendes és rendkívüli tanulóknak 10 K, vendéglátogatóknak 20 K>, az iskolai «Értesitő» dija (1 K>, a «Leckekönyv» kiállítási dija és bélyege. (3 K), valamint a rendes és rendkívüli tanulók félévi bi= zonyitványának bélyegdija <30 fillér) a beiratkozás alkalmával fizetendő. Az uj növendékek rajzolási vagy mintázási, planimetriai és magyar nyelvi és fogalmazási felvételi vizsgái szeptember hó 2-án délután, 3-án délelőtt és délután és 4=én délelőtt lesznek. Akik a felvételi vizsgán nem feleltek meg, a befizetett dijakat, — a felvételi vizsgadíj kivételével — visszakapják. Az újonnan felvett tanulók, éppen úgy mint a régi tanulók, tartoznak magukat egy később kijelölt napon orvosi vizsgának alávetni. A régi tanulók, akik már június havában iratkoztak be, csak szep.= tember hó 9-én, az előadások első napján reggel 8 órakor tartoznak jelentkezni. A régi tanulók közül azok, akik a júniusi beiratkozást elmu= lasztották, csak nyomós és igazolt indokok <pl. katonaság, betegség stb.), esetleg csakis ministeri engedély alapján lesznek ismét beírathatok. Ezek^ nek azonban már szeptember l=én kell jelentkezniök. A szünidei műhely= gyakorlatokról kiállított bizonyítvány szeptember hó 9-én délelőtt aszak= tanárnál nyújtandó be. Az esti tanfolyam növendékeinek beiratása szeptember hó 5=én, pén^ tekén és 6-án, szombaton este 6 — 8 óra között és szeptember hó 7«én, vasárnap délelőtt 9—11 óra között fog az iskola Kinizsi-utca 31. szám alatt levő igazgatósági helyiségében r megtörténni. Ezen beiratásnak dija 3 K (amelyből 1 K esik az iskolai «Ertesitő»=re). A tandíj évenkint 6 K, amely két részletben is törleszthető,- t. i. az első félévi beiratkozás alkalmával 3 K és a II. félév megkezdésekor (február elején) szintén 3 K. Az orvosi vizsga az esti tanfolyamosokra szintén kötelező. j E G V Z E T . A felvételi vizsga geometriai anyaga a középiskolák négy osztá= [yának előírt planimetriai tananyagával azonos, azaz: a pont, egyenes és szög fo= galma,- az egyenessel és szögekkel végezhető alapműveletek,- a három=, négy= és sokszögek szerkesztése adatokból, összeillőségük, hasonlóságuk, szimetriájuk, területük kiszámítása és területük átalakítása,- a körre vonatkozó tételek,- körök és kőr« részek területének és kerületének kiszámítása,- az elipszisnek, parabolának, hiperbo= Iának különféle szerkesztési módjai és a rájuk vonatkozó tételek,- a csigavonal. A magyar nyelvi és fogalmazási vizsga feladata rendszerint valamely irásmű szabatos nyelvi megszerkesztése hibátlan helyesírással.


SZEMELVÉNYEK. A SZAKOS ZTÁLYOK MUNKÁIBÓL

TANMENETEK ÉS OKTATÁSI EREDMÉNYEK.


Természet utáni tanulmányok. Erdei fenyő Madár Antaltól I. éves festő, (Tanár: Sándor Béla.)

Természeti formák egyszerűsítése pozitív és negatív foltra, vonalra, stb. I. éves grafikusok munkája. (Tanár: Helbíng Ferenc.)


Ábrázolási gyakorlatok az I. éveseknél-

(Tanár: Muhíts Sándor.)


Bevezetés a tervezés elemeibe. II. évfolyam.

(Tanár: Muhíts Sándor.)


Ékitményes tervezés. Könyviedéi bőrből Martos Síngíioffer Gézától. Bőrtárca Somfai Istvántól. (Tanár: Gróh István.)

Bőrtárca Pauíovícs Bélától. Könyvfedél bőrből Martínka Józseftől. (Tanár: Gróh István.)


Szalagos horgolt csipkék. II. éves növendékek munkái.

Sgrafítto-díszítés, EkesEngel Laj ostól és Bakács Páltól.

(Tanár: Gróh István.)


Anatómiai mintázás: Zílzer Hajnalka, Oíimann Béla és Róna Ferike munkái. (Tanár: Udvary Géza.)

Kosztüm-rajzolás, Hauptmann Károly és Tóth Gyula munkái.

(Tanár: Udvary Géza.)


Mozgó és forduló alakok rajza III—V. éves növendékektől.

(Tanár: Simay Imre.)


)z és színtónusérték fejlesztésével kapcsolatos gyakorlatok E


(Tanár: Símay Imre.) Öltözött alak rajza.

fTaná*: Benczúr Béla) Mézeskalácstervek Imre Gábortol


Míseruha applikáció arany- és j selyemhímzéssel. : Tervezte Nagy ] Sándor, készült a textilmühelyben. Festett pár- I na, aranyszállal \ kontúrozva, készült a műkedvelő tanfolyamon.


Miserulia részlete.

Varrott csípkegallér, Textílosztály. (Tanár: MííialíkGyttla).


Míseruha,

színes applikációval és géphímzésseí.

Patronfestésü terítő, aranyszállal kontúrozva.

(Tanár: Míhalík Gyula.)


Horgolt csipke, tervezte és készítette Kardos Böske.


Mísemha színes géphímzéssel. Patronfestésű párna, színes zsínor-szegéssel. (Tanár: Mífialík Gyula.)


Reklámkártyák Bünkösdí-Benesík Páltól, MartosSínghoffer Gézától és Kató-Kíslíngsteín Istvántól.

(Tanár: Helbíng Ferenc)


Tollrajz Zomborí-Erbíts Jenőtől

Anonymus Bokros Ferenctől.

(Tanár: Hdbíng Ferenc)

(Tanár: Helbing Ferenc)


Ajtókopogtatók Nagy Jánostól és Kovács Lajostól.

Keresztelő-medence részlete Albaháry Lászlótól

(Tanár: Mátrai Lajos.)


Tervezet Keíetí Sándortól

Tervezet Fehérváry Dezsőtől és Tóth Gyulától

(Tanár: Loránfí Antal)

(Tanár: Mátrai Lajos)


Juhász, relief, Konrád Ignácztól.

Menekülés Egyptoniba, színes kerámia, Tűttő Sándortól.

Megy a juhász szamáron, színes kerámia, Tttttő Sándortól.

Táncoló parasztpár, Gáliász Nándortól (Szaitanár: Simay Imre.)


Szent Márton, színes kerámia, Gáliász Nándortól

(Szaktanár: Símay Imre.)


Táncosnő, relief, Fehérváry Dezsőtől. (Tanár: Símay Imre.)

Múzsa, Tóth Gyulától.

(Tanár: Símay Imre.)


Dudás, Imre Gábortól(Tanár: Simay Imre.)

Bucsuzás, Pastínszky Míhálytól. (Tanár: Símay Imre.)


Gyümölcs-tál Fáty Jánostól és József Jenőtől. Tentatartó Nyítray Dánieltől. Békás-doboz Pataky Lászlótól. Doboz Engel Máriától. Dohánytartó Schleich Vilmostól és Fáry Jánostól. Krínolinos dámák Imre Gábortól.

Készültek az iskola kerámiai mühelyében. (Vezetőtanár: Símaylmre) (Szakoktató: Schleích V.)


Az ötvösszakos^tály munkáiból,

(Tanár: Zutt A. Ríchárd.)


•"•Z ötvös-szakosztály munkáiból.

(Tanár: Híbján Samu és Zutt A. Richárd.)


Terv, Barta Istvántól.

(Tanár: Ujváry Ignác és Körösfőí Kríesch Aladár.)

Templom-terv, Díósy Antaltól.

Díszletterv, velencei tér. Kodríán Kornéltól. (Tanár: Ujváry Ignác.)

Templom-terv, plasztikus minta, IV. éves növendékektől. (Tanár: Ujváry Ignác.)


Szent Margit visszautasítja a házasságot, Márton Lajostól.

Terv: Gábor Nándortól.

Terv; Leszkovszky Györgytől.

(Tanár: Ujváry Ignác és Kőrösföí Kríesch Aladár.)


Bútortervezés elemet. Leányszoba-butorok Gönczí-Grósz Dezsőtől és Spiegel Imrétől. (Tanárt Györgyi Dénes.)


Bútortervezés és stikistanulmány Csapó-Heím Józseftől és Baráth Istvántól

(Tanár j Györgyi Dénes)


Ebédlő-terv, Káldorí Lajostól.

Uríszoba-részlet, Zsigmond Istvántól.

(Tanár: Szabivá Fríschauf Ferenc.)


Szállóbeli váróterem, Baráth Istvántól.

Kávéházi telefonfülke és íróasztal, Wydler Károlytól. (Tanár: a. Balogh Loránd és Gyalus László.)


Lakóházterv Éjszaky Istvántól

Építészeti műhelyrajz és tervezés

(Tanár: Györgyi Dénes)


Építészeti műhelyrajz és tervezés Schóber Kálmántól és Schröder Károlytól (Tanár: Györgyi Dénes.) A modelleket mintázta Nagy Benő. (Tanár: Mátrai Lajos.)


Évvégí képesítőpályázatí munkák. Szálló-hali Jeddy Sándor és Spiegel Imre tervei.

(Tanár: Almásí Balogh Loránd.)


Csapó Heím József: A hollókői templom belseje. Vízfestmény,


:

-

.'-•

'

•4

í.

V -

t •••

'•C0tyz;-\P


Bokros Ferenci és Zomborí-Erbits Jenő grafikus növendékek felsömagyarországí felvételeiből.

A késmárki vártorony.

Zboróí templom.

Krasznahorka vára.


Bokros Ferencz és Zombori-Erbíts Jenő grafikus növendékek felsőmagyarországí feívételeiből.

Bártfa városháza.

Eperjesi Rákóczi-ház.

Kassai börtönház.


Zólyomi vár.

Bokros Ferencz és Zomborí-Erbíts Jenő grafikus növendékek felsömagyarországí felvételeiből.

Az eperjesi mérlegház.


Pítar Mátra-Derecskén (Heves-megye)

Mátra-Derecsfceí ház alaprajza. Grafikus és belső építész növendékek közös {elvétele. A felső pítar képe az alaprajzban foglalt középső helyiségnek felel meg.


Cselényi Elemér, Csapó-Hcím József és Martos-Sínghoffer Géza. felvételei a palócok között.

Tűzhely Mátra-Derecskén.

Pítar Szt.-Mártonban (Borsod-megye).


Cselényí Elemér, Csapó Heim József és Martos Géza. títi mappájából. Felvételek a palócok között.


Húsvéti üdvözlő-kártyák


Reklám-levelezőlapok Szekeres Bélától.

Az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Iskola 1912-1913. Évkönyve  

Szerkesztette Czakó Elemér igazgató

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you