Page 1


MCMXI –

MCMXII

SZERKESZTETTEDr.C Z A K Ó E L E M É R IGAZGATÓ


MlT

KÍVÁN

tette ki erői legjavát. A mai hősiesség, a modern ember hősiessége, városokat épít, hidakat ver, kul* túrát teremt, urává lesz a gépnek, a viznek, a le* vegőnek, az egész természetnek s ennek a hősi* ességnek éppen ugy kell lovagokat nevelnie a maga számára, mint a régibb fajtának. Itt is erős, bátor, komoly harcosokra van szükség, — egész emberekre, akik hivatásuknak tiszta tudatával cselekszenek. A legelső tehát: az erős belső eltökéltség s be* látása annak, hogy az iskola és növendékei közt nem lehet más viszony, mint csak olyan, amely a növendékek jövendő boldogulását és boldogságát tekinti alapjának. Az iskola s annak vezetősége tehát nem vak engedelmességet követel a növen* dékektől, nem a törvény szigorúságával, hatalma erejével akarja őket kényszeríteni cselekvésre, szorgalomra, becsületességre és ember*tisztelet* re, hanem gondolkozó ifjakat kivan, átértésre, belátásra akarja szoktatni azokat, akik hozzája jönnek és a természetes, józan észt tekinti oly alapnak, melyből mind e kötelességek ki fognak sarjadni. A növendékek másodsorban való kötelessé* gének tehát azt tekinti, hogy ezeket gondolko* zásra késztesse sorsukat illetőleg?- E gondolko* zásnak, szemlélődésnek a legszűkebb környezet* bői kell kiindulnia és úgy fokozatosan haladnia egyre szélesebb körben. A növendéknek első* sorban mérlegelnie kell helyzetét szaktársaival, osztálytársaival szemben, majd egyéb iskolatár* ; sait, azután tanárait, iskolája vezetőségét illető* leg, továbbramenve vizsgálnia viszonyát az élet* ben működő kollégákkal, ipari és művészi ténye* zőkkel szemben, megfontolás tárgyává kell tennie mindama kötelességeket és jogokat, melyek az ő helyét hazája és embertársai keretében kijelölik, számot kell vetnie családi, vallásos, nemzeti és általános emberi érzelmekkel, tisztáznia kell a benne és embertársaiban rejlő elfogultságokat, előítéleteket, hamis indulatokat és figyelemmel kell kisérnie minden társadalmi mozgató erőtr Egyszóval egy szűk kis körben folyton maga* sabb belátásra emelkedni, egy tiszta és biztos | nézőpontig, ahonnét tárgyias képet alkothat ma* gának az egész világról, ahonnét gyülölség és indulat nélkül Ítélheti meg embertársait és átért* heti mindennek a lényegét, egyszóval odáig kell a gondolkozásban felemelkedni, ahol az egyén világnézetre tehet szert. Az iskola az erkölcsi tökéletesbedés utján másodsorban tehát gondolkozásra akarja szoktatni f a raja bizott növendékeket.

AZ IPARMŰVÉSZETI Í ISKOLA NÖVENDÉKEITŐL? Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola a raja bizott növendékeknek nemcsak művészeti és elméleti, hanem erkölcsi nevelését is lehető teljességgel igyekszik szolgálni. E te* kintetben az a természetes gondolat lebeg sze* mei előtt, hogy semminő pályán, tehát a tár* sadalmi jelentőségre nézve oly fontos techni* kai és művészeti pályákon működők sem tölt* hetik be tökéletesen emberi hivatásukat, ha egy nemes értelemben vett erkölcsiség eszme* nye s az emberi feladatok átértése végig nem vonul egész gondolkozásukon. Az iskola — egész szellemének megfelelően — ebben a te* kintetben is legtöbbet a növendékek öntevékenységétől vár s abból a feltevésből indul ki, hogy minden növendékében megvan az az egészséges belátás, mely az egyént az önmaga lelkivilágának folytonos tökéletesítésére készteti a saját és a tár* sadalom javára. Az iskola szelleme a tökéletes* bedés vágyát istápolharja, jutalmazhatja, az el* lenkező törekvésnek gátat vethet, elfojthatja, de minden törekvések alapja mégis a növendékek erős akarata, megfontoltsága, leendő szép hiva* tásuk komolyanvevése. Kell tehát, hogy minden növendék, aki az iskola küszöbét átlépte,egy erős belső fogadalommal legyen lekötelezve a jellé* messég irányában és minden kísértéssel, az élet* nek mindenféle megpróbáltatásával dacolva, a maga indulatain mindenkor győzedelmeskedve, ellenkező törekvéseket mindig keményen vissza* utasítva, egyedül e belső hang, e józan belátás, ez erős fogadalom irányitó ereje szerint haladjon. A fiatal lélek erőssége önmagában van és attól az ifjútól, akinek majdan fontos társadalmi felada* tokát kell megvalósítania és munkájával a maga, családja, hazája,sőt az egészemberiségszebb éle* tét elősegítenie, attól az ifjútól már leendő élet* pályája kezdetén elvárhatjuk, hogy erejét az önmaga irányításán próbálja ki. A történeti hő* siességegy=egy diadalmas hadi cselekedetben fej*


Semmi sem alkalmasabb kiindulópont az ipar= művész leendő hivatásának megértetésére és er= kölcsi iránytűnek, mint maga a szó: iparművé" szetr A szó első felében benne van az »ipar« fogalma, a tevékenységé, a munkáé, az embertársainkkal együttműködésé, második fele: a »művészet*, az egyéniség szabad röptét, a szép« ség^keresést, a korlátok fölé emelkedést jelenti. Az iparművész hivatásában egyesül teháta technika és a művészet kétféle ereje, melyek közül j az egyik a szépnek nyugtalan, egyre csapongó ! keresésére készteti, a másik józan, számító okosságra. Aziparművészbentehátkell lennie valaminek a művész lángoló idealizmusából és valami* nek a technikus józan realizmusából,-egyfelől a maga vágyai, álmai minél szebb kifejezését keresheti, másfelől számolnia kell a szükségletekkel, anyagokkal, pénzügyi lehetőségekkel. E kétféle, szinte ellentétesnek látszó értelmi és érzelmi élet határán mozog az iparművész, s mennél szerencsésebb egyensúlyban tudja magában tartani e kétfelé húzó erőt, annál tökéletesebben fogja szolgálni a maga és embertársai boldogulásátr Minden cselekvést tehát e kettős lencsén keresz= tül kell fontolóra vennie. Az iparművészre még sokkal fokozottabb mértékben vonatkozik, hogy kettős életet él: egyet a maga vágyai, álmai sze= rint és egyet a társadalom szükségletei iráriyában. Hogy ez a gondolat minél erősebb gyökeret [ verjen és minél inkább megszokássá váljék, már \ a növendékek iskolai életében is ennek a kettősségnek kell zsinórmértékül szolgálnia. Az a nő- |, vendek, aki a dolgokat ebből a nézőpontból te= kinti, a tantermet, az osztályt, a rajztermet és a műhelyt nem fogja pusztán az ismeretszerzés helyének tekinteni, nemcsak egy helynek, ahova a tanulók kötelességből eljárnak, hanem az élet egyik előkészítő-helyének, a szó legnemesebb értelmében vett műhelynek. Műhelynek olyan értelemben, ahogyan a renaissance korában műhely volt minden mesternek és tanítványainak együttműködését szolgáló hely és ahogyan ma is a legjobb angol és német iparművészek egye= sülnek egy-egy virágzó műhelyben, hogy összevessék különféle képességüket az emberi lakás, háztartás, városi élet szebbétételére. A»műhely« szó ebben az értelemben megnemesedik a munka templomává és mindenki, aki benne foglaíatoskodik, kell, hogy úgy érezze magát, mint egy szabad, vidám és boldog köztársaság egyik poU | gára, mint egy összefüggő államgépezetnek egyik I hajtókereke. így tekintve mindenki munkája tár- I sát fogja osztálytársaiban látni, többet mint I puszta kollegáját, akinek jogait tisztelve, a maga j

jogait is megbecsüli. Az ilyen módon értelme* zett műhelyben nem az otromba és Ízléstelen tréfálkozás, nem a civódás, nem az egymás éret= len bosszantása fogja a társalgás alaphangját adni, hanem a munka tartózkodó vidámsága. A műhely szónak ilyen fogalmazása mellett magának az ifjúságnak dolga őrködni a falak tisztaságán, a termek egészséges, tiszta levegőjer:, az Ízléstelen, tisztaságra és egészségre egyaránt ártalmas hulladékok, szemetek eltávolításán. Nemcsak azért, mert mindezek a komoly munka és a nyugodt cselekvés akadályai, hanem azért is, mert a tisztaság —ha csak külsőségekben nyilatkozik is meg: a falakon épen úgy, mint a ruházatban — mindig a lélek belső előkelőségének szimbóluma. Ahol a levegő tiszta, a falak mo» csoktalanok, a dolgos kezek munkája is csak ilyen lehet, mert az ilyen légkörben, minden a tisztaság párájával ivódik át. Nyilvánvaló az is, hogy ahol a műhely szót ilyen nemes értelemben fogalmazzák meg, ahol a műhely az együttműködés, az együttes termelés kollektív helye, ott nem a törvények szigorúsága, hanem a kollegialitás kötelező volta fog a szorgalomra őrködni. Ott késésekkel, felesleges mulasztásokkal,tétlenséggel senki sem zavarhatja meg a mások munkáját és aki mégis megteszi, egy általános erkölcsi érdekből kell arról a hely= rői eltávoznia. A munka helyének értelmezvén az iskolát, semmi külömbség sem lehet tehát ían= terem és műhely, előadóterem és laboratórium, osztály és osztály közöttr Ma, mikor a legjobb iskolák mindenütt a világon egyre inkább műhelyekké kezdenek átalakulni, a szem, a kezek, a szerszámok gyakorló helyeivé, az olyan iskolának, amely egyenesen a gyakorlati művésztevékenységre nevel, mint aminő a mi iparművészeti iskolánk is, az ilyennek épenséggel egyeduralkodó szemponttá kell emelnie a műhelyrendszertr De ilyenné csak növendékei belátása teheti. Az iskola ehhez csak a külső feltételeket adhatja meg. Az erkölcsi irányítás pedig csak arról biztosithatja a növendéket, hogy a munka megszokása a kezdet nehézségein túl életjavakat és életörömöket teremt. Mert az bizonyos, hogy a testi és szellemi munka a megszokással, a gya= korlékonysággal épen úgy könnyűvé és biztossá válik, mint akárniely izomgyakorlat. És az is bizonyos, hogy az alkotás örömét épen úgy él= vezzük kis dolgok sikerében, mint geniális elmék nagy dolgok termelésében.

Az iparművészeti iskola növendékeitől egyébiránt is elvárja, hogy az iskolát ne tekintsék pusztán


tanintézetnek, hanem olyan helynek, mely egész í giek után nem sok szót kell vesztegetni annak a egyéniségük kiművelésén fárad. Az egész egyé* bizonyítására, hogy ami tisztelet nekik kijár, az* niségben pedig benne van az értelmi oldalon ki« zal az ifjúságnak önmagától, természetesen kell vül a testi és kedélyi megnyilatkozás is. Minden | adóznia. Nem a tekintély erejével akarnak ők tanterem, előadás,elméleti és gyakorlati kiképzés az ifjúság felett állni, hanem a bizalom szálaival a közös tevékenység helye, de nem kevésbbé az akarnak fiatalabb munkatársaik előmeneteléhez a könyvtár is, amelyben a növendékek szakbeli j kapcsolódni. Vezetők, útmutatók, irányítók óhaj* továbbképzésükre találnak alkalmat, továbbá a tanak egy*egy szakban, egy*egy tanulmányban művelődési kör, melynek helyiségében irodalmi lenni és éppen, mivel szempontjaik felül emel* és tudományos előadások, kézi könyvtár, folyó* kednek egy=egy egyéni szemponton, mivel egy iratok, hangversenyek szolgálják a szélesebb irá* egész nagy közösség érdekeit tartják szem előtt, nyu műveltséget. Ugyancsak a művelődési kör- ezért elvárják, hogy kritika nélkül és jóhiszemű* rel kapcsolatos torna- és vivó=gyakorlatok a testi i seggel fogadja az intézet minden növendéke az üdülésre valók s mindezeknek a helyiségeknek : ő utasításaikat. S amint a tanárok és az igazgató végső eredményben a barátságos társas^szellem j érdeklődése nem zárul le ott, ahol egy=egy ta* kifejlesztésére is hatniok kell. E tekintetben is nulmány, vagy az iskolai élet lezáródik, hanem fontos erkölcsi eredményeket remél az iskola ve* belenyúl a tanulók egyéb vonatkozásaiba, más zetősége a diákasztaltól, mert itt is kifejezésre ] tárgyakban való otthonosságokba, másfajta ér* szeretné juttatni az ifjúság együvétartozásának \ deklődésükbe, hajlamaikba, vágyaikba és foglal* gondolatát és mintegy ujabb gyakorlati lehető* kozik ennélfogva magánéletükkel s egész erköl* séget akar nyújtani a művelt társalgási tónus esi meg gondolatvilágukkal, azonképen leple* megszokására. Mindezek az alkalmak egyúttal zetlen őszinteséget és a tiszteleten nyugvóbizal* arra is szolgálnak, hogy az ifjúság gyakorolja mat várnak minden egyes növendéktől is. Ep* magát az önkormányzatban is és azért—ameny* pen a művészi nevelés keretében s épen a mű* nyire csak lehetséges — e helyeken az ifjúságot helyszerű együttes munka levegőjében a viszony magát illeti meg a jog, hogy elöljárókat, vezető* I nem lehet merev tanár és tanítványa között s a ket, rendezőket válaszszon és kinek*kinek az ő ; tanítvány egész egyénisége csak akkor kerülhet működési területét kijelölje. Ám e jogokkal élni ! kiművelés alá, ha ez az egész egyéniség leple* is kell tudni s ezért az iskola vezetői azt remélik, j zetlenül áll mesterével szemben. Itt természete* hogy, ami a körnek fontos érdeke, a nyugalomra sen nem lehet szó a növendék lényegtelen ma-és rendre maga az ifjúság fog ügyelni és épen gánügyeinek megbeszéléséről, sem tolakodó ar* egy magasabb közérdek szempontjából maga rogáns bizalmaskodásról, csak arról, hogy a fogja a rendbontás lehetőségeit megakadályozni, j| növendék az órákon és szigorúan vett tanulmá* Ehhez természetesen érett szociális belátás kell. j\ nyokon túl is keresse tanáraival a szellemi kap* Megértése annak, hogy minden államalakulás, I] csőlátót, igyekezzék tanárát mesterének tekinteni sőt minden szervezkedés is bizonyos önállósági || az élet egyéb viszonylataiban is és általában ne vágyaktól, természetes ösztönüktől fosztja meg a a parancsoló tekintélyt lássa benne, hanem az szervezkedőket, ámde e kétes értékű jogok helyébe ; embertr Önként következik ebből, hogy akár a oly előnyöket ad,melyekaz egyének nyugodt fcj= a szakosztály vezetőjéhez, akár az igazgatóhoz, lődését előmozdítják. Amint minden állammá ala* | akár bármely más tanárhoz fordul is bizalmas kuló törzsnek le kell mondania a rablás, az ököl* közölnivalóival, vonatkozzanak ezek bár a nö* jog, a vérbosszú kölcsönös gyakorlásáról, hogy vendek testi vagy lelki állapotára, életküzdel* ezek helyére az egy én biztonságérzete lépjen a kul- meire, anyagi kérdésekre, mindenkor meghall* tura alapfeltételéül, úgy jelent ma is minden szer* gátasra és amennyire csak lehetséges, jóindulatú vezkedés lemondást, de egyúttal megerősödést is. | segítésre fog találni. Az iskola módot nyújt növendékeinek, hogy kicsiben, szinte családias környezetben a nagy Az iskola vezetősége, tanári testülete ezen a élet lehetőségeire készüljenek elő s nem vár ponton is nem a felsőbbség ridegségével, hanem tőlük mást, mint hogy ennek értékes voltát fel* I a megértő munkatársak szeretetével óhajtja irá* ismerjék. j nyitani az ifjúságot. Epén ezért a nevelés súlypontját inkább az egyéni érdemek jutalmazására, a komoly törek* vések elősegítésére helyezi, mintsem a megtorló eszközök alkalmazására. Az erkölcsi elismerés Külön kell szólni az ifjúságnak tanáraihoz és sokféle módján kívül {dicséretek, osztályozás, bi* az iskola vezetőihez való viszonyáról. Az eddi* zonyitvány), az anyagi jutalmazást is sűrűn al* ;


kalmazza segélyek, pályadíjak, ösztöndíjak, tan* díjmentesség stb. formájában és maga a tanári testület készséggel segíti elő az életbe kilépő ér* demes növendékek társadalmi elhelyezkedését. Természetes azonban az is, hogy ott, ahol hanyatlást, mulasztást, visszaélést, szorgalomban vagy viselkedésben való rendellenességet vagy épen erkölcsi fogyatékosságot tapasztal, a feddő* és büntető*eszközök igénybevétele elől sem zár* kózik el. Ilyenekül elsősorban a szaktanár részé* ről négyszemközt való megintést, ismétlődés esetén a nyilvános dorgálást, majd az igazgatói megrovást, azután a szülők értesítését, végül az intézetből való eltávolítást alkalmazza a tanári testület, közben, ahol szükséges, kedvezmények, <psztöndij, segély) elvesztését is igénybe véve. Ámde mindezekben a fenyítésekben is minden* kor a tanár emberszeretete, megértő — és ha kell — megbocsájtó jóindulata uralkodik, mely enyhébb fokon egyedül, súlyosabb esetekben más tanárokkal való megbeszélésben mérlegeli a növendékkel szemben alkalmazandó büntetéstr Es általában mindenütt inkább a mulasztások és bűnök megelőzésének, elhárításuknak lehetőségét keresi, mintsem a megtorlást. Ebben is újra meg újra az a remény kecsegteti, hogy jószándékait, javító, sőt büntető eszközeit senki sem fogja másként értelmezni, mint amik» nek szánták és éppen ezért keresi minden tanár minden alkalommal a leghiggadtabb és legtapin« tatosabb megoldást. Hiszen jól tudják ők, hogy ami neveletlenségnek, vagy épen dacoskodás* nak tűnik fel a növendék részéről, legtöbbnyire nem egyéb, mint megjelenésbeli vagy viselkedési félszegség és ami a tiszteletlenség, vagy megátal* kodottság bélyegét viseli magán, igen gyakran csak fiatalos fellobbanás, rósz helyen alkalmazott önérzetesség, amelyek bizonyos korban és kivált művészi megnyilatkozások fellángolásának idején gyakori jelenségek. Ám épen a tanár kö= telessége, hogy ezeknek helytelenségére figyel* meztessen, hogy lassan megnyirbálja őket és a kedély fellobbanásait, az indulatok megnyilat* kozó szertelenségeit visszaterelje a munkás tévé* kenység medrébe és mintegy művészileg értéke* sitse azt a robbanó=erőt, amely helytelenül alkal* mázva rombol. Viszont a növendék dolga, hogy férfiasságának, önérzetének ne az okvetetlenkedő makacsságban, ellenszegülésben adja bizonysa* gát, hanem az önuralomban, az önmaga legyő* zésében és hibái beismerésében, mert ebben jóval több férfias okosság nyilvánul meg, mint a szer* telén dacosságban.

cselekedetek mérlegeléséről, sohasem szabad a gondolkozás reális talajáról letérni. A dolgokat nem kicsinyesen, hanem magasabb nézőpontból kell megítélni, a magunk, társaink, körünk hely* zetéhez viszonyítva, jövőnket is a mérleg serpe* nyőjébe téve, távol; vágyaink célját és a megtett ( utat összevetve. És sohasem szabad elfelejte* nünk, hogy épen a művészi pályára készülő ifjú* ságnak keli leginkább megszokni már tanuló évei* ben a formák nemes szépségét, a gondolkozás tisztaságát és előkelőségét. @0

@M

(:£•)

A z ifjúságnak iparművészeti hivatásában és egész erkölcsi világában való tökéjetesedése nem lehet független magánéletétől. Épen ezért az iskola tanári testülete szorgos figyelemmel kiséri a növendékeknek az intézet falain kívül való éle* tét is. E s természetszerűleg minden olyan eset* ben, amelyben a növendék magánélete ennek tanulmányi előmenetelét vagy erkölcsi épségét veszélyezteti, akár a szülőkkel való érintkezés utján, akár közvetlenül sürgősen beavatkozik. Magától értetődik azonban, hogy a felülről való beavatkozás itt is sokkal kevesebb sikerrel ke* csegtet, mint maguknak a növendékeknek érett belátása. A nagyvárosi élet bizonyos korban ezerféle veszedelmet jelent az önállóságával élni nem tudó ifjúságnak s legkivált ama részének, mely a vidékről jut ennek az életnek keretébe. A szülők, gyámok, tanárok legszigorúbb figyelme is csődöt mond olykor a rossz társaság, a sokféle

i kísértés veszedelmeivel szemben. S ezektől is az erős akarat és józan megfontoltság tarthatnak vissza leginkább. Az ifjúság minden nevelőjének | ezernyi szomorú tapasztalata van abban a tekin* tétben, mint jelentett egy*egy elhibázott lépés, egy rosszul megválasztott lakás, egy pár köny* nyelmü barát, egy jelentéktelen hazugság, egy nem nagyon jelentős betegség eltitkolása, egy rosszul értelmezett férfiasság virtusa — , egész életre szóló letörést a megkezdett pályán. És ez* ért érdeklődésének és szeretetének egész erejét i veti latba, hogy az ifjúságnak a korához, társa* dalmi állásához való egyszerű, egészséges diák* ! életet ajánlja követésre. Ez életmód visszatart a korcsmák, kávéházak, éjjeli mulatóhelyek látó* gátasától, a szerencsejátékok és idegölő szóra* f kozások keresésétől, ez életmód követői messze j elhúzódnak a nagyváros ezerféle nyomorúsággal és bűnnel fertőzött vidékeiről olyan vidékekre, ahol tiszta levegő, egészséges és olcsó lakásvi* És végül: akármiféle hiba elkövetéséről, vagy szonyok, szolid életmód, munkás környezet és beismeréséről van szó, sőt egyáltalában bárminő — ha lehet — szabad levegőn való edző sportok,


játékok kedveznek a nyugodt fejlődésnek. Intel- közelünkben és távolabb megnyilatkozik. Minligens, gondolkodó fiatalságnak ma már nem dent megértőkké kell válnunk és ezen az úton kell szükség hosszasan fejtegetni, hogy amiben egész- nemesítenünk egész lelki világunkat. Érdeklődség van, abban szépség és erő is van és hogy ami nünk kell nemcsak saját hivatásunk kérdései iránt, a testi fejlődésnek kedvez, az egyúttal a lelki és nemcsak saját és rokon művészeti ágak termelései iránt, de bele kell merülnünk pályánk szocierkölcsi tökéletesedésnek is termőföldje. A mi korunk nagy betegségének: az ezerféle ális oldalának tanulmányozásába is: keresnünk formában megnyilatkozó akaratgyengeségnek kell, melyik ága, melyik területe az, amelyen éregyetlen orvosságát is ebben kell keresnünk. vényesülésünk legbiztosabb lehet, érdeklődnünk N e m elég felismerni az élethivatást, nem elég ön- kell anyagi lehetőségek és társadalmi előrejutás magában az erős eltökéltség sem a jó úton való sok iránt is és bele kell kapcsolnunk itt is a mahaladásra. A z is szükséges, hogy a feltételeket, gunk sorsát egész fejlődő igazunk és kultúránk I amennyire csak módunkban van, célunk szem- sorsába. Egyáltalában nagy, elmélyedő figyepontjából kedvezően csoportosítsuk. H o g y gon- lemben kell részesíteni a kor nagy szociális kérdosan eltávolitsunk minden bénitó befolyást, déseit: a munkáskérdést, az osztályok mozgalhogy kettévágjunk minden csomót, mely lenyű- mát, a nagy irók és művészek szerepét az emberi gözve tartja erőnket, hogy egész testi életünket gondolat felszabadításában, a vallások szociális eszményeink szolgálatába állítsuk. Természetes, hivatását, a fajok küzdelmeit, a természettudós hogy ehhez mindig tisztán, világító erővel kell mányok és a technika szerepét modern műveltelőttünk lebegnie a célnak, mely felé törekszünk, ségünkkialakitásában, —keresnünk kell az erőket, : annak az egyetlen célnak, amelynek alája kell melyek az emberi cselekvések mozgatói, beharendelni minden mellékesetr Újra és újra, el nem tolnunk a tömegek leikébe és kutatni, miként nyitántorítható erővel próbára kell tennünk energi- latkozott meg a történeti múltban egy-egy koránkat, mikor a cél felé törünk logikus biztossága nak gondolatvilága, óhajtása, e.gy=egy geniális gal. Olyan ifjúságnak, mely egyformán ismeri a elme alkotásaiban. Nem szétszórtan kell néznünk klasszikus hősök erőfeszítéseinek szépségét és a a jelenségeket, hanem összefüggésükben, nem a ' mai tudósok, sarkutazók, felfedezők, aviatikusok [ részleteknél, a felszínnél megállapodni, hanem ! és művész-zsenik tündöklő bátorságát, nem szűk- mindig mélyebbre hatolni az okok felderítésében. Ez az, amit egységes világszemléletnek neveség külön ideálokat írni fel követendő például. Példák és fényes nevek helyett legyen elég figyel- zünk s az ilyen gondolkozás természetszerűleg müket egy oly faj felé terelni, mely éppen fiatal- elvezet egy nagy emberi erényhez, mely a mai sága, egészséges felfogásának köszönheti világa erkölcsi világ legszebb kicsúcsosodása: az emtörténeti nagyságát. A z angol-szász faj mindkét berszeretethez. Aki ilyen magaslatról nézi az népe — az angol és az amerikai — egyaránt méltó ; emberiség mozgalmait, az emberi szellem alkoarra, hogytechnikájának nagyszerűségével,ipar- tásait, az előtt minden, még oly parányi teremtőművészetének gazdagságával, kultúrájának ezer= | erő is becses, az tiszteletben tart minden egyéni féle szövedékével mintául választhassa magának meggyőződést, minden benső érzelmet, vonatkozaz iparművészeti pályák ifjúsága. É s egyetlen te- ! zék az nemzeti, vallási, faji, családi vagy általa" kintet meggyőzhet róla, hogy e két nép nagy mfi» | nos emberi tradíciókra. Művészeti élethivatásban, ' veszeti és technikai fejlettségének biztositéka ahol a lélek ösztöne, a kedély szelidsége szinte egészséges neveltetésükben és erős akaraterejüké fontosabb az értelem hidegségénél, itt szinte napról-napra új és új forrásokat kell keresni, ameben van. lyekkel az érzelmi életet finomítani, nemesíteni M mm fÜ lehet. Költők olvasása, képzőművészeti alkotáSEB íjM @í'( sok szemlélete, a természetbe való elmélyülés, a Minden olyan erkölcsi mérlegelésnek, mely- ! zene és tánc hangulatainak átélése csak olyan ben az egyén önmagát veti össze környezetével, kínálkozó források, mint egy-egy letűnt kor leitársaival, az egész társadalommal, szükségképp kébe való behatolás krónikákon, régiségeken, • ódon bútorok, selymek, fegyverek, hangszerek, pen olyan megfontolásokhoz kell vezetnie, ame= • iyek további sorsában előrelendítik. Ezért kívá- • naplók és feljegyzések sajátos illatán keresztül. natos, hogy mindenki, akit komoly célok töltenek Művésziélek sohasem lehet hideg elmúlt korok el, minél gyakrabban és minél messzebb pillant" nagyszerű megnyilatkozásával szemben, épen son embertársai és a saját maga megítélésében. ; úgy, mint ahogy benne is kell, hogy visszhangHozzá kell szokni ahhoz, hogy éber szemmel és : zásra leljen minden törekvés, mely az emberiség gondolkozva nézzünk minden jelenséget, amely \ jövője felé irányul.


E tekintetben nem lehet eléggé ajánlani az ipar= művészeti pályára készülő ifjúságnak,hogy igye= kezzék behatolni azoknak szellemébe, alkotásaU ba, Írásaiba, akiknek mai, modern iparművésze^ tünk kialakulását köszönhetjük a múlt század közepétől mostanáig. Az angol művészi és szo= ciális élet nagy reformátora, Ruskin Írásaiban tanulsággal és gyönyörűséggel merülhet el mindenki ma éppen úgy, mint a hatvanas és hetve* nes években nci ültek el tanítványai. E tanitvá= nyok közül legkitűnőbbek: Morris, Walter Crane, Cobden-Sanderson, Ashbee, Baillie-Scott, Van de Velde nemcsak mint tervező^ és alkotó-iparművészek tettek világhírre szert, hanem mint ko= ruk nagy társadalmi kérdéseivel foglalkozó elmék is méltóak a megismerésre. Rajzaikban, terveikben, Írásaikban, könyveikben, tanításaikban és izgatásaikban ők mind föléje emelkednek a szakszerű egyoldalúságnak és mind eszményeken csüggnek, melyekkel a munkásnak és polgárnak mindennapi életét éppen úgy szebbé lehetne va-

rázsolni, ahogyan hajdan a művészet a főranguak életét megszépítette. Nekik köszönhetjük, hogy ma az iparművészet többet jelent, mint amit a neve kifejez, mert benne van a törekvés az embéri élet egész területének átformálására, a csa« ládi élet, a lakóház, az utca, a kert, a város meg~ szépítése, a ruha, a könyv, a színház, a szórakozóhely szebbé, célszerűbbé tételére, a törekvés, hogy a legközönségesebb, mindennapi életnek is nemes veretét adjanak. Ok az emberiség igazi nevelői — mondja Carlyle — akik megtanítanak bennünket, hogyan lehet hősi és szép életet élni a mindennapos életben és abból a feladatból, melyet ők az iparművészetnek kijelöltek, mindenkire jut e.gy parányi, aki ezt a hivatást válasz* totta. Csak az ő megismerésükön át juthat el az uj magyar iparművész-nemzedék igazi feladataihoz. Az ő egyéniségük teljes megértéséből kell az ifjúságnak erkölcsi erőt és öntudatot merítenie nagy és szép küzdelméhez!


JELENTES AZ 1911-12-IKI ISKOLAI ÉVRŐL

a nyomda, a kőnyomó, a textil, a zománcozó, vagy a fémipari műhelyben. A szobrászok a kőfaragást és a fafaragást gyakorolták. Az ékit* menyes tervezés keretében készítettek sgraffittot, bőrmunkákat stb. Külön tanfolyamok voltak az üvegfestészetre, üvegzománcozásra, bőrmunkákra, a pitturmozaik, különféle falfestési eljárások a batik és a dilettánstechnikák elsajátítás sara. Nagy lendületet jelent a műhelyélet szem* pontjábólaz újonnan szervezett kerámiai műhely is, mely alig fél esztendős fennállása óta már figyelemreméltó eredményeket hozott létre. Kü= lön életet élő műhelytelepeinken — a gödöllői szőnyegszövőben, a halasi varrott csipke, a diós* győri s a tótsóvári vert csigketelepeinken is — serényen folyt a munka. Ezek jobbára maguk tartják fenn magukat, csak a művészi támogatás és ellenőrzés szempontjából kapcsolódnak az is* kólához. Terveket kapnak növendékeinktől s műhelygyakorlatra vállalnak növendékeinkből. Ugyanilyen kötelékkel volt hozzánkfűzve a vég* zett növendékeink által szervezett «Köntös« textilművészeti és az «Iparművészek Műhelye* cím alatt működő vállalkozás. Mindazok nagyban elősegítették az iskola és az élet közti át* menet megerősítését.

VÁLTOZÁSOK AZ ISKOLA SZERVEZETÉBEN. Az Orsz.M.Kir. Iparművészeti Iskola a maga mögött hagyott 31 éves múlt után nagyobb ütemű felfrissülés és átalakulás utján van. Az j ! 1911*ik év folyamán mélyreható szervezeti mó= dositásokon ment át, amelylyel karöltve járt az : egész oktatás tanrendi és módszerbeli változása is. A 93774/911. sz. kultuszminiszteri rendé* lettel életbe lépett, hogy az intézetben az eddigi tanitás e.gy hároméves középiskolai és egy két f éves főiskolai ciklusra tagozódjék. A három éves tanfolyam külön végbizonyítvánnyal, a két éves főiskolai tanfolyam pedig szakoklevéllel záródik. Ugyanezzel a rendelettel felhatalmazást kapott j j a tanári kar, hogy egyhangú határozatával kU U) TANERŐK. 1 váló művészi vagy műipari képességű jelentke* A tanrendi és műhelybeli változások uj tanzőt bizonyos esetekben iskolai bizonyítvány feU erők beállítását és bizonyos órák számának fo* mutatása nélkül is a rendes hallgatók közé iktathat. í kozását tették szükségessé. Az eddig működő Végül 1911-ik év szeptemberétől kezdve az tanerőkön kivül kinevezést kapott Simay Imre intézet összes szakosztályait nők is látogathatják. az alakrajzi és szobrászati tanszékhez, miniszEzekkel az intézkedésekkel felállított keretek j teri megbízást nyert Györgyi Dénes a bútorterve* ; az iskola eddigi tantervétől eltérő tanulmányi : zés elemeinek, Wildner Ödön dr. a társadalmi : módosításokat és személyi változásokat idéztek : és gazdasági ismeretek, Ozorai Frigyes dr. a ne* I fel. A tanrendbe két fő pedagógiai elv felé irá= •veléstannak oktatására. LIdvary Géza a kosztüm* nyúló törekvés eszközei illesztettek bele: egyik tervezést,Szőnyi I. László a fogalmazási gyakoraz egyén összes képességeinek, tehát fizikai, latokat, Margitay Ernő pedig a magyar népi szellemi, társadalmi, erkölcsi és esztétikai tehet* művészetet tanította különórákon. Az esti tan= ségének arányos kifejlesztésére vonatkozik, a folyamon Kövesdy Géza tanította a lakbéren* másik pedig a szakszerűség intenzivebb kimű= dező iparosokat. velésére. A festőszakon Kőrösfői K. Aladár a gödöllői Tanrendünkben az eddigi műveltségi tárgyak szőnyegszövő telepünk művészi vezetője külön az első három évre csoportosíttattak, azonfelül oktatást nyújtott a falfestésből, a kartonkészités= a két felsőbb évben megtetéztettek a neveléstan* ; bői és komponálásból az V. éves növendékek nal és a társadalmi s gazdasági ismeretek okta* számára. I tásával. Alaposabb revízió révén — a tanulási A műhelyoktatásnál mint uj szakerő részt vett f idő alkalmasabb kihasználásával — a szaktanul* Schleich Vilmos szobrászművész, kerámiai szak* mányokra is több idő jutott, különösen pedig oktató és művezető. Rövidebb tanfolyamon Kainz lehetővé válta műhelygyakorlatoknak a fokozása. János festő oktatta a falfestés technikáját, Hoffer MÚHELVÉLET. István a festékek kémiáját, Joachimsthaler József A műhelymunka gyakorlását tanrendszerük [ az üvegfestést és zománcozást. A nyilvános rajzteremben közreműködött leg irta elő a tantestület. Minden növendék | legalább heti 4—12 órát dolgozott az asztalos, Szántó Gergely és Petten Sándor. A szobra*


Az a\akra\zí oktatáson a U I . évesek (tanár: szati szakosztályon tanársegédi tisztet töltött be Bánszky Sándor. A textilművészeti osztályon • LIdvary Géza) tanulmányaikat anatómiai isme* a szőnyegszövést oktatta Bertalan Vera, a mű* j! retek szerzésével kezdték. Foglalkoztak a csontok vészi gépnimzést Vagács Aranka. I méreteivel és formáival rajzbelileg s szob:ászilag, I majd pedig azokkal az izmokkal, melyek az élő A TANÍTÁS MENETE. ! test külső felületén mozgás közben változásokat A tanrendi és személyi változások folytán a idéznek elő. Az arányok tanulmányozásánál tanítás menete is lényeges változáson ment átr : klasszikus szoboröntvények is használtattak, de A hároméves középiskolai tanfolyam zárt egy- I az izmok/nűködésének bemutatása élő mintákon ségű oktatást kívánt nyújtani. Az összes tan= j történt. Altalán sokat rajzoltak természet után, erők pedig felfrissített s az intézet ujabb céljaihoz ' a természeti formákba azonban fejből is képesek simuló módszerekkel folytatták tanitó feladatú* \: a csont és izomrendszert belerajzolni. Minden tukat. Az lebegett előttük, hogy oly hazafisággal ; növendék mintázott csontrendszert és izomzavezessék munkájukat, mely tettekben nyilvánul, j: tokát ábrázoló alakokat a térbeliség érzésének mely okos belátással, a mai gazdasági és társa* Ij erősítésére. dalmi viszonyok ismeretével, a tudomány ered- j A III. IV. és V. évesek kezdetben két csoport menyeinek felhasználásával, műhelybeli szak= j. (egyik csoport Papp Sándor vezetése alatt) majd ismeretekkel, teljes művészi tudással és értelmi ' összefoglalva egy csoportban (Simay Imre tanár* fegyverzettel kivánja nevelni cselekvésre és mun= j: nál) dolgoztak. Eltérve a természetnek csend* kára a jövendő nemzedéket. ; életszerű másolásától, a valóságból a növendék Ékítményei, rajz. Az I. évesek (tanár Muhits !Skek csak a lényegeset válogatták ki s foglalták Sándor) az oktatás kezdetén kézügyesitő gyakor* \ össze. A túlzott részletezés helyett a gyors és latokat folytattak azzal a célzattal, hogy a nö- egyszerűsítő rajzolás lépett előtérbe, amely kü* vendékek megtanuljanak uralkodni kézvonásai* <lönösen erősítette a dekoratív felfogást. A modell kon. Majd a természet utáni rajzolásra tértek át. ;I ruha nélkül végzett mozdulatait ruhában meg* A természeti tárgy folt és vonal adatainál ismételve 5 — 10 percnyi időközönkint változva eleinte csak a sötét és világos tényező vétetett I. nyújtott alkalmat a jelentős mozdulatok,arányok figyelembe, majd szingyakorlatokkal kapcsolat* • és egyéni jellegek megrögzitésére, sőt kellő gya* ban a szinek területviszonyai, ellentétjei stb. A korlat után a színhatások főbb tényezőinek megforma és a színlátás összes viszonylataival meg* állapítására is. A gyorsrajzolási gyakorlatok Ismerkedvén, képesek voltak a valóság döntő mozgófényképszerüen pergetik le a jelenségek jegyeit kiemelni. Annyi forma és szintapaszta* I életnyilvánulásait. A mozgási tengelyek, a test* latra tettek szert, hogy a modellek százféle, de I részek egymáshoz mérlegelt arányai, a testre* lényegtelen véletlenségeitől függetlenítve, leg= szék közeinek megfigyelése, a papírlap adott terű* többször fejből való rajzolással képesek voltak létének a készülő rajzzal való viszonya, az em* ékítményeket előállítani és színezni ugy, hogy \ lékezet utáni ábrázolás, a törlés és elrajzolás anyagban és kellő helyen alkalmazhatók legyenek. nélküli kréta-, toll*, ecset stb technikák mégis* mérése voltak a tanítás menetének főbb pontjai. A színtani gyakorlatoknál különösen frissítő : Az ember alak mellett az állatalakokra is kitér* értéke mutatkozott az ollóval színes papirosok= j jedt a figyelem. Sok vázlat és rajz készült abuda* ból minden előrajzolás nélkül való kivágásnak j pesti uj állatkertben, a nevezett intézmény igaz* és az 5 — 10-szeres nagyításban festett terme* 1gatóságának szives és hgyelmes engedélyével. szeti tárgyaknak, amely utóbbinál minden egyes i A festészeti szakosztály I. és II. éves növen* színadatot tagolva, élesen határolt foltokban I dékei (tanár Sándor Béla) természet utáni tanul* adtak vissza, ügyelve a helyes árnyalati és kolo* mányaikat sikékitménnyé dolgozták fel a festő* risztikus értékekre. anyagok és kötszerek megismerésével kapcso* A II. évesek {tanár: Gróh István) a tanév latban. A falon festettek, patront vágtak stb. kezdetén magyar díszítő motívumokat gyűjtöttek Megismerkedtek az üvegfestészetbe vágó térkirészben szakmunkákból, részben az Orsz. Ipar* j töltésekkel. Részt vettek egy 3 hónapig tartó művészeti Múzeumból. Ezt követte a sgrafittó műhelygyakorlaton,ahol a festéstechnikákatgya* tervezés, és a sgrafittótervek kivitele anyagban, korolták és egy rövlidebb tanfolyam keretében a majd varrott csipkéhez való tervek készítése. A festékek kémiájáról hallgattak előadásokat. II. félévben engobált edények tervezése, utóbb bőrmunkák tervezése és kivitele képezte a fel- j A III. IV. és V. évesek (tanár Ujváry Ignác) adatot, a bőrdomboritás és batikolás eljárásának I forma és színtanulmányokat folytattak természet gyakorlásával. után zárt és szabad világításban. Az enyv,tojás,


casein,mész stb. kezelésének ismeretével együtt gos Budapest díszoklevél pályázatán az I. és III. az ironnal, tollal s ecsettel való formázást is dij, a budapesti kirakatverseny oklevélpályázatán gyakorolták egyéni módon. A feladatok nagy= az I. és II. dij, az Iparművészeti Társulat lakás* részt adott falterületek diszitő festészeti megoU művészeti kiállítás plakátpályázatán I. dij, a dásából állottak. Tárgykörüket a magyar nép= budapesti kir. orvosegyesület oklevélpályázatán világból, ősinondákból, történelemből, hitéletből I.,II. és III. dij, a protestáns bál táncrendpályá= vagy mesékből merítették. Figurális és tájképi zatán az I. dij, a dr. Bayer és trsa dobozgyár részleteket is készítettek a főváros életéből. cimkepályázatán összesen négy dij (köztük az Az V. éves festőnövendékek külön is foglaU I. is), a községi kolbászgyár plakátpályázatán koztak tervezéssel (tanár Kőrösfői K. Aladár) az összes hat dij, a Matteine vállalat plakátpá^ nagyrészt kivitelre szánt feladat kapcsán. A lyázatán az I., II. dij, Majovszky dr. levelező= Dugonics=utcai elemi iskola homlokzatának dU lappályázatán 12 dij, az állatkerti plakátpáíyá= szitésére hat fali kép készült pittur^mozaik tech= zaton két dij stb. stb. jutott a szakosztály növen= nikában <azaz a falra tűzzel fixirozott szines dékeinek. Azonkívül számtalan megrendelést üveg szilánkok alkalmazásával). Foglalkoztak oldottak meg iskolai feladat keretében. továbbá a növendékek önálló kompozíciókkal, Műhelygyakorlat folyt a nyomdában (mű= melyeknek tárgyát a magyar népköltészetből, vezető Mitterszky József) és a litográfiában. népmesékből és a Toldi Trilógiából vették. Három | Néhány grafikus közreműködött a zománcozó e kompozíciók közül litográfiában való sok- és üvegfestő tanfolyamon is. szorosításra lett kijelölve. Iskolai faliképekhez A belső architektúra szakján mintázással (ta= szóló tanulmányokkal is foglalkoztak. nár Mátrai Lajos) és csendéletszerűen össze= A grafikai szakosztály 1910 óta működik s a állított tárgyak utáni vizfestéssel (tanár Benczúr növendékek munkái a litográfia (tanár Helbing Béla) foglalkoztak a kezdők. Ferenc) és a tipográfia (tanár Muhits Sándor) Az I. évesek faipari szerkesztést tanultak (ta= köré csoportosulnak. Előkészületben van továbbá nár Benczúr Béla) szédszedhető minták és a a fotográfiai és fotomechanikai szak is (a labo= tanár által készített falitáblák alapján. A fakö= ratorium jelenlegi vezetője Bacsa András tanár) tések elemein, a sík és térbeli kötéseken kivül raj= de oktatás itt még nem folyik,- működésének zoltak a valódi nagyság 'A-ában falitáblák után eredménye azonban az iskolai munkák fénykén | műhelyrajzokat (szekrényeket, ajtó=ablakokat pei s ez értesítő nyomóducai közt látható. stb). Az I. évesek a rajzot gyakorolták különféle A II. évesek (tanár Györgyi Dénes) foglaU eszközökkel (nád, parafa stb.) csaknem kalligra= ' koztak a tervezéssel kapcsolatos szerkezetekkel hkus biztonságra törekedve. Ezen közben foko= s bevezetést nyertek a bútorok és kisebb épité= zatosan bontakoztak ki a grafikai ábrázolást irá- szeti feladatok megoldásába. Gyakorolták a sik= nyitó stilisztikus elvek. Megismerkedtek a betiW j béli s tömegbeíi arány keresést. Megismerkedtek vetéssel,sor=ésoldaUelrendezésekkels a nyomdai a fa különféle megmunkálásának és különféle technológiából annyival, amennyire a növendé= anyagának szerkezeti és stiláris követelményeivel kéknek, mint tervező^rajzolóknak szükségük van. a múltban és jelenben. A tervezésnél a bútorok Megoldott feladat volt: reklám^ és cimkártya, helyes felépítésén kivül az egész szobának harlevelezőlap, könyvdísz. Gyakorolták a linóleum, I móniájára is kiterjedt a figyelem. A műhely= máser és gipszlemez vésést is. részletrajzot s a kalkulációt is gyakorolták. A felsőbb évesek közvetlenebb szakirányú A II. és III. évesek (Gyalus László tanár alatt) működést fejtettek ki. A gyakorlati feladatok tanultak építési stiltant. Az egyszerű építészeti megoldása is nagyobb sikerrel járt. Nyomtat^ tagozatok rajzolását gyakorolták a görög, római, ványok, cimkék, hirdetések, címlapok, plakátok, bizánci, őskeresztény, román és csúcsíveskor különféle kereskedelmi nyomtatványok, okleve= emlékei után. A III. évesek terveztek perspek= lek, sorsjegyek, illusztrációk, diszalbum tervek, tivikus rajzban hálószobát, ebédlőt és szalont. vegyi krétával rajzolt divarképek stb. készültek a A IV. évesek fogadó szobát. Az V. évesek szakosztályon, többnyire kivitelre is kerülvén a templomi bútorokat, oltárt, sekrestyét stb. valóságban. A m. kir. lottójövedék falragasz és A III. IV. és V. évesek (A. Balogh Loránd sorsjegy pályázatán I. és IIÍ. dij, a vas és fém= tanár alatt) szóbeli előadásokat is hallgattak ipari kiállítás plakátpályázatán I., III, és IV. dij, általános művészi és szerkezeti kérdésekről. Mega Berger és Wirth festékgyár által hirdetett pá= ismerkedtek a fontosabb stiltörekvésekkel : az lyázat minden díja, a magántisztviselők nyugdíj építészeti szerkesztések elemeivel (boltozatok, egyesületének plakátpályázatán az I. dij, a virá= lépcsők, korlátok, általán a fa, kő és vasszerke-


zetekkel/ az erőműtanból az igénybevételek, hoz beosztott szobrásznövendékek készítettek nyomatékvonalak, terhelési számitások stbvel. J agyagléceket és chamotte oszlopokat, alakos és Megoldott feladatok a III. éveseknél: ablakok, ékitményes diszü csempéket, díszedényeket, ajtÓK, kapuk, falvértek, fogasok, világító testek, •gyümölcsöstálat, fali kutakat és különféle disz menyezetek, vasalások, csigalépcsők, boltozatok, j és használati tárgyakat. Gyakorolták magukat kályhák, kandallók stb. a IV. és V. éveseknél: j a formázásban, korongolásban, mázfestésben és kerti szoba ablak virágtartóval, lépcsőszakasz | az égetés körüli eljárásokban. vaskorláttal, kandalló fülke, polgári (anyakönyvi) j A texírimüvészet szakosztály (tanár Mihalik esketési terem, fodrászműhely,táncterem, biliárd Gyula) tananyaga a következő volt: sorok, és dohányzó szoba, árubódé és hirdető oszlop, ; sarokmegoldások tervezése hálós papíron keAz oklevélpályázat tárgya: egy fővárosi szálló resztszemes hímzés számára. Keresztszemes és számolt fonalon előforduló öltésnemek gyakor^ társalgójának tervezése. A IV. és V. évesek az alakrajz pótlásaként lása s a tanultak alapján egyszerű feladatok meg<Györgyi Dénes t. alatt) műhetyrajzi tervezéssel oldása. A lapos hímzés gyakorlása. Népies foglalkoztak. Teljes lakószobákat készítettek hímzések tanulmányozása s ezek nyomán ter= minden belevaló részletével, az iparosnak adható vezés. Halasi csipkék, mintázott szövetek és műhelyrajzokkal egyetemben. A tervezetek kö= batikminták tervezése. zül kivitelre s az Iparművészeti Társulat tavaszi | Műhelyi feladatok: Keresztszemes tarsoly. lakberendező kiállításán bemutatásra került 2 elő= IOltésminták, babaruhák, fejkötők, tarsolyok, szoba, 2 konyha, 1 ebédlő, 1 háló és 1 uri szoba. párnák, övek, gyöngynyakékek, csipkék, csomóSzobrászat. Az I.-III. évesek (tanár Mátrai zott szőnyeg. Lajos, tanársegéd Bánszky Sándor) főtanulmáA műhelyben 18 növendék elkészített 154 db. nyát az építészeti (épület) szobrászat képezte, i különféle öltésmintát és 73 db. tárgyat. (2 nö= Ornamentális és figurális részlettanulmányok és j vendek a »Köntös«=ben volt állandó gyakor= tervezetek készültek. Ezenkívül gyakorolták a laton.) Az egyházművészeti hímzést tanuló 4 fafaragást, kőfaragást és a gipszben való munkál" : növendék 116 db. öltésmintát és 5 db. egyházi kodást(sablonkészités,enyvformázás,húzás,vak= i felszerelési tárgyat készített. formázás, javítás, átfaragás stb.) A feldolgozott Az Iparművészeti Iskola művészi vezetése feladatok közt igen sok volt olyan, amely kivi= ! alatt álló halasi C5rpíe=telepet a rextilművészeti télre is került. így készült egy fővárosi elemi iskola szakosztály és Gróh tanár növendékei látták el számára három fali ivó kút, azonkívül félévi tervekkel, mig a telepnek kereskedelmi ügyeit az pályázat eredményeként bronz vagy kerámiai orsz. háziipari szövetség bonyolította le. Á dióskivitelre reklám hamutartó-sorozat. győri telep a lefolyt évben is eredményesen mű= A IV. és V. évesek egy része (Loránfi Antal ködött. tanár alatt) műipari tárgyaknak fémben való Az iskola támogatásával és művészi ellenőr= kivitelére alkalmas minták tervezésével foglal- zése mellett működő \<Köntös«. iparművészeti koztak. Az élő minták után tanulmányokat is j műhelyt a textilművészeti és a grafikai osztályon folytattak. Feladatok voltak: 50 cmes magas készült eredeti tervekkel láttukel. Vagács Aranka Madonna alak, kisebb szalonkát, menyegzői biU szaktanitónő állandóan vezette a műhelyt, két likom, teljes fém teakészlet megtervezése. növendékünk egy=egy félévet ott töltött gyakor= A IV. és V. évesek másik része (Simay Imre j laton, a géphimzőtanfolyamon kiképzett munkatanár vezetése alatt) kerámiai kivitelre szánt erők közül néhányan a mindinkább nagyobbodó szobormintákat készítettek. Az arcképszobrá= műhelyben nyertek elhelyezést. : szaton kivül a tervezetek formáit emlékezet után A szaktanitónők közül Menner Ödönné a csinálták. Négy növendék befejezett összesen kispesti Hungária Jacquard szövőgyárban a huszonhét művet, köztük lovasalakot, csempéd szövést, Stern Anna az ötvösséget és könyv= ket, a nemzeti multunk nagyságainak alakjaiból kötést, Teszár Irén a zománcozást tanulta. dísztárgyakat, mindannyit alakos kompozícióval A gödöllői szóvőískola. (Tanár: Kőrösfői K. és egy síremlék modelljét ornamentális dísszel ; Aladár.) Ez évben is a régi kezdetleges helyi* kőfaragás számára. ségben, átlag húsz növendékkel, munkás leányA szobrászati osztály növendékeinek néhá« nyal dolgozott Frey Róza kisasszony vezetése nya az ötvösszakosztályon cizellálni és dom-' alatt, kinek ebben Giljom Margit segédkezett. borítani is tanult. Jelentősebb műhelygyakorlat Az elkészített munkák száma a következőképen folyt azonban a kerámiai szak-on (szakoktató oszlik meg: 42 db kisebb=nagyobb csomózott és műhelyvezető: Schleich Vilmos). Akeramiá=i szőnyeg, 12 db gobelin, 60 db torontáli szövés,


2 db skandináv szövés (Scherebek), 1 db igazi ókeresztény, bizánci, román és csúcsíves stílugobelin. Ezek közül egy körülbelül 120Om,*es : sok, a renaissance nemei, végre bőven tárgyal* szőnyeg a Nemzeti Casino számára készült — tattak a Lajosok stílusai és az azt követő stilu* 5flO0 korona értékben. — »Szvatopluk követei i sok, tekintettel az angol butorkészités klasszikus Árpád előtt* cimű gobelint pedig Alpár Ignác képviselőire. Tanulmányi kiránduláson volt az műépitész rendelte meg 600 koronáért. — A osztály Ráczkevén és rajzolta a kései csúcsíves tervezés munkálatában közreműködtek: rendes templomot és annak késő bizánci dekorációját. ösztöndíjas tervező s a műkelyrajzok elkészítője Iparművészeti tervezés cim alatt (tanár: Ben* Undi Karla, kivüle terveztek még: Undi Ma* ' czur Béla) az összes IV. és V. éves növendékek • riska, Nagy Sándorné, Frey Vili, Nagy Sándor, különféle szakmákból több előre megállapított Remsey Jenő, Mihály Rezső, Kőrösfői K. Ala* feladat közül szabadon választva félévenként dár. Kiállítottuk szőnyegeinket a műcsarnok és = egy vagy két tervet készítettek grafikai, mértani, az iparművészeti társulat kiállításain,- külön ; távlati, szerkezeti és festési kivitellel. Készült kiállítást rendeztünk Zomborban. könyvtábla, síremlék, párkány, kályha, falipolc, Az ötvös szakosztály <tanár: Herpka Károly) kerti bejáró, fal és menyezet, brokát, sakfigura, ex*libris, korlát, övcsatt, szószék, mézeskalács* jelenleg átszervezés alatt áll. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola igaz* ; forma, gobelin stb. gatóságának meghívására 1912. évi április hó Ezenkívül az összes növendékek szakismeret 29=én a hazai ötvös- és ékszeripar illetékes kép* teik és műveltségük kiegészítéséül tanultak az I. viselői ésszakférfiai behatóan megvitattákaszük* évben geometriát (tanár: Bacsa András),a II. és séges reformokat, amelyeknek életbeléptetésével III. évesek építési rajzot és alaktant (tanár: Gyaötvösiparosaink intenzivebb képzése várható. A lus László), iparművészeti stíltant (Benczúr Béla), tanácskozás során megállapították, hogy az Ipar* szabadkézi perspektívát (Gróh István), művéművészeti Iskola kebelében közel harminc év óta szetek történetét (Éber László dr.), magyar népi fennálló ötvös=szakosztály jelen szervezetében [ művészetet (Margitay Ernő), egészségtant(Rott= és felszerelésével nem felelhet meg a mai jogos • mann Elemér dr.) és a betűvetést (Bárány N.). igényeknek s ezért kívánatos, hogy ennek az A műveltségi tárgyaknál a fogalmazási gyaosztálynak működési köre és tanítási módja meg* korlatok (Szőnyi László tanár) cime alatt a he* : változzék. lyesirás s fogalmazás oktatására is ki kellett ter* A zománcozó szakosztályban <tanár: Hibján : jeszkedni az I. éveseknél, valamint a polgári ügy* Samu) bővült a műhelygyakorlat ideje és köre. iratok szerkesztésére és a könyvviteltanra is. Művészi minták készítésénél összeköttetést tar* Az irodalomtörténeti tanulmányok (tanár: tott fenn a grafikai szakosztálylyal. Végzett j Ozorai Frigyes dr.) tárgya volt az első félév* növendékek közül többen visszatértek tudásukat ben a régi magyar költészet a megfelelő kortör* kiegészíteni s magukat szerzett ismereteikben \ téneti háttérrel és jellemezve az általános európai gyakorolni. Ujabban nagy szeretettel foglalkozz '•• eszmeáramlatokat is. Bő utalás esett a magyar* nak a nők is a zománcozással, mint amely ipar* ság etnográfiai sajátosságaira, u.m. faji tulajdon* művészeti ág a női türelmet és figyelmet szép ságokra, ősi szokásokra, ruházkodásra, fegyver* eredménynyel jutalmazza. A szakosztályon ké* l viselésre stb. Részletesebben foglalkoztunk a szült: czukorkadoboz, övcsatt, kalaptű, cukor* [ mondavilággal, főkép azokkal, melyek a deko* tartó, imakönyvtábla, ékszerdoboz, násfa, nyak* • rativ elgondolásokra is alkalmat nyújtanak. Be* kendőtű, melltű, hamutálca, virágváza, karpe* ', híitóan tárgyaltuk a renaissance mozgalmát kül* rec, könyvfedél, dísztányér, fényképtartó, címer, ! földön s itthon. — Szemelvényeket olvastunk díszalbum, tentatartó, serleg, kehely, kézifeszü- í Symond s RiedI idevágó műveiből. let, gyümölcstartó stb. stb. A szakosztály venA második félévben a 19*ik század irodalma* déglátogató növendéke József Ferenc kir. főhet* [ val foglalkoztunk, főkép Arany s Petőfi költésze* ceg egy áttetsző zománcos hajéket, két pár | tével. Jellemeztük a népies költészet sajátságait s kézelőgombot, nyakkendőtűt s még néhány ap- i kimutattuk a népköltészet és műköltészet kapcso* róságot tervezett és készített el. latát, eltérését, Arany és Petőfi műveinek nyo* A szakosztály vezető tanára külön üvegzo* mán. Olvastuk a Toldi Estéjét, Buda Halálát, s Petőfi lyrai költeményeiből szemelvényeket. Vé* máncozási tanfolyamot is rendezett. Régi stílusok ismertetése a III. éves növendé- gül RiedI Frigyes: »Arany János« cimü művé* kek számára. <Tanár: Gróh István.) Ismertetés bői olvastuk azokat a részeket, amelyek a népies tárgyát képezték röviden az egyiptomi és asszír í költészet sajátosságaira, Arany János és Petőfi stilus,valamivel terjedelmesebben a görög, római, viszonyára vonatkoznak.


A neveléstan (tanár: Ozorai Frigyes dr.) ke* iskola nappal és este is rendelkezésére áll. A nap* rétében elsősorban a nevelés általános elveivel pali és esteli tanfolyamok azonban a folyamatos foglalkoztak az V. évesek. A nevelésnek a tár* \ látogatást követelik meg, ugy, hogy ezek mellett sadalmi és kulturális fejlődéssel való szoros ösz* szükségesnek mutatkozott egy olyan kevésbbé szefüggésén kivül tárgyalták a modern paedago* kötött formájú nyilvános iskolázás bevezetése is, gia főelveit. Kitértek a gyermektanulmányozás amelynek révén a művészi tervezéssel foglalkozó fontosságára, ennek kapcsán a gyermek legfon- kisiparosok és műkedvelők rövidebb idő alatt és tosabb ösztöneinek a cselekvő, alkotó, társas, tetszésszerinti megszakításokkal útbaigazítást művészi hajlam megnyilatkozásaira. Ismertetett a kaphatnak, megbiráltathatják, kifejleszthetik ter* [ munka iskolájának problémája, Dewey, az ame* j veiket, sőt esetleg egészen kész tervezetekhez is rikaiak,Kerschensteiner stb. törekvései. Másrészt juthatnak. bőven foglalkoztak az angolok Ruskin, Morris, Ennek a feladatnak a megoldására az Ipar* W. Crane elveivel, a hamburgi rajztanitás meg- művészeti Iskola szövetkezett az Iparművészeti reformálásával, Lichtwark s a németek törekvé- Múzeummal s az Iparművészeti Társulattal. A seivel. ; múzeummal közös könyvtár termében nyilvános Ezek után röviden átvétetett a nevelés törté- rajz* és olvasótermet nyitott, ahol egy hétre | megváltott koronás jegygyei bárki, bármiféle nete egész a mai napig. Társadalomtudományi ismeretek. — (Tanár: iparművészeti tervezet elkészítéséhez segítséget Wildner Ödön dr>. Ennél a tárgynál az idén találhat. A nyilvános rajz*és olvasóterem nyitva történt az első kísérlet arra, hogy iskolánk nö= ] van — szombat kivételével — hétköznapokon vendékei megismertessenek nagy vonásokban | este 7—9-ig. Ezekben az órákban állandóan ott azzal, ami őket, ha az életbe kilépnek, társadal- tartózkodik két iparművészeti tervező és egy milag környezi, azokkal a jogokkal és kötelessé* [ textil szaktanitónő, akik a belépőjegyet váltó gekkel, melyek őket, mint a magyar társadalom látogatóknak rendelkezésre állnak tervek meg* és magyar állam polgárait megilletik, illetve ter* szerzésével, kijavításával, sőt egész uj tervek helik. Ehhez képest tárgyaltuk a következőket: készítésével is. Az igy létrejövő tervek esetleges 1.Szociológiai alapismeretek:az ember mint tár* felülbirálat és jóváhagyás végett az Iparművé* sas lény. A társadalom mint szervezet. Alapfor- szeti Iskola esti tanfolyamának tanárai elé ke* máinak történelmi fejlődése. A mai társadalom, j rülnek. Község, állam, egyház stb. A társadalom élet* nyilvánulásai és a társasélet termékei: nyelv, j KÜLÖN TANFOLYAMOK. gazdaság, erkölcs, jog, tudomány, művészet stb. ] 1911. júniusában külön tanfolyamot rendez* 2. A társadalmi gazdaságtan alapismeretei: az tünk a gyógypedagógiai intézetekben folyó mű* egyéni és közgazdaság. A termelés, forgalom, helyoktatás gyakorlati és művészi irányítására jövedelemeloszlás és fogyasztás jelenségei és tör* 25 résztvevővel. — A résztvevő tanárok nagy vényei. E jelenségek és törvények folytonos mennyiségű tervet másoltak le és szakerők veze* illusztrálása a gyakorlati életből s különösen ha= I tése mellett papír, bőr, fa és fémtárgyakat készi* zánk közgazdaságából merített adatokkal és péU j tettek, melyeket — számszerűit 150*et — külön dákkal, s közgazdasági intézményeink ismerte* I kiállításon mulattunk be az érdeklődő szakembe= tésével. 3. A magyar alkotmány és jogrendszer reknek,akik közt Náray Szabó Sándor államtitkár, alapvonalai,: törvényhozás, kormányzat, birói K. Lippich Elek miniszteri tanácsos és Majovszky hatalom. Állampolgári jogok és kötelességek Pál dr. miniszteri oszt.=tanácsos is megjelent. A (választójog, adó, hadkötelezettség stb). Köz* vall.* és közoktatásügyi miniszter úr a tanfolyam igazgatási, magán* és büntetőjogi alapfogalmak. vezetőjét, Mihalik Gyula tanárt, a folyó iskolai A tárgyalás módja többnyire induktív és dis= évben megbízta azzal, hogy a siketnémák váczi kursiv volt, hogy a növendékek általános mű*; és budapesti intézeteiben a tanfolyam hatása veltségében, logikus gondolkodásában lévő hiá- alatt fejlődő rajz és kézügyességi oktatást meg* nyok is felismertessenek és lehetőleg pótoltassa* figyelje és irányítsa. nak. Ebből a célból írásbeli dolgozatok is ké* A textilművészeti szakosztály a miseruha fejlő* szültek. dését feltüntető szabásmintáit, valamint ujabb miseruhaterveit egyrészt az Esztergom egyház* NYILVÁNOS RAJZTEREM. megyei lelkészkedő papság, másrészt a P. Szt. Az Orsz.M.Kir. Iparművészeti Iskola tanítási Vincéről nevezett nőkongregáció számára ren* rendje akként van összeállítva, hogy annak a Iá* dezett egyházmüvészeti tanfolyamokon mutatta togatónak, aki a rendszeres oktatást kívánja, azj be. Utóbbi tanfolyamon az egyházművészeti


himzést és csipkekészitést tanította Szalay Bé* szült munkák száma — melyek az iskolában, safané szaktanitónő. Előadásokat tartottak: Kőrös* ját kemencénkben égettettek ki — 80 drb. fői K. Aladártanár: aszőnyegről,MihalikGyula tanár: a miseruháról, Szaíay Béláné szaktanig ; VÁLLALKOZÁSOK. tónő: a csipkéről. A növendékek a gyakorlati élettel való mégis* A téli hónapokban a Ranolder-intézet szerze= merkedés kedvéért az oktatás keretében megoldtesnőit tanította a csipkeverésre Szalay Béláné. ható munkák kivitelét is elvállalták a szaktanár A lefolyt iskolai évben a szakosztály, Mihalik s az igazgatóság ellenőrzésével. Gyula tanár vezetésével négy tanfolyamot ren» A textilművészeti szakosztályon, a szaktanár dezett, és pedig a karácsonyt ajándékok tanfo- vezetésével, Váradi L. Árpád győri püspök or* lyamát november 4=től december 15*ig 28 részt* t nátusa készült el Nagy Sándor tervei alapján,vevővel textil, papír, bőr és fémtechnikák szá* továbbá néhány kissebb egyházi ruhadarab az mára. Elkészült 42 tárgy. Közreműködtek: j erzsébetvárosi, belvárosi és óbudai apátplébáno* Marthy Róza, Stern Anna szaktanitónők és sok, a budapesti Ranolder-intézet s a »Köntös«* Örkényi István tervező. Géphímző tanfolyam műhely számára, 25 drb hímzés a Rudolf*park október 2*től november 30-ig 16 résztvevővel. ; kávéház számára, a szakosztály tervei alapján. Elkészült 48 tárgy. Ezeket külön kiállításon Néhány nagyobb megrendelést, így a Rudolf* mutattuk be a növendékek és a »Köntös« mun* park kávéház függönyeit Gabiik Antal tervei kaival egyetemben. A tanfolyamon közremű* ! után, egy miseruhát és antipendiumot a szakosz* ködtek: Vagács Aranka, Marthy Róza, Stern tály tervei után a »Köntös« iparművészeti mű* Anna, Teszár Irén szaktanitónők. Műkedvelő helynek adtunk át megvalósításra. tanfolyam március 4—30-íg a hideg batik eljárás A grafikai szakosztály tipográfiai műhelyé* elsajátítására 19 résztvevővel. Elkészült 48 den Mihalik Gyula tanár szerkesztésében, Ke* tárgy. Közreműködtek: Marthy Róza, Stern resztszemes Himzésmintákat tartalmazó füzetet Anna szaktanitónők. Rececsípketanfolyam feb* adtunk ki tanítónők, tanítók és általán a művé* ruár 19-től március 30=ig, 11 résztvevővel. szibb kézimunkát kedvelő közönség számára,Elkészült 10 tárgy. Közreműködtek: T eszár Irén ugyanitt készültek a Protestáns Bál és Jurista Bál szaktanitónő. Ezenkívül Gróh tanár növendé= táncrendjei,- az iskola gödöllői szőnyegszövő* keinek Menner Ödönné szaktanitónő mutatta be tanműhelyének számos melléklettel díszített ár* a halasi csipkekészitést/ Marthy Róza szaktani* jegyzéke,- a Gyorsírók Otthona javára rendezett tónő pedig 6 héten át oktatta őket a hideg bőr= sorsjáték sorsjegyei/ több művészi nyomtatvány batik eljárásban. az iparművészeti társulat és múzeum részére,- az A díszítőfestő szakosztály növendékei szá- iskola összes nyomtatványszükséglete,- ugyszin* mára — választott szakmájuk gyakorlati isme* j tén ez az értesítő, összes mellékleteivel együtt, rétéinek elsajátítása végett — az intézetnek e az intézet nyomdai műhelyének munkája. Farkas célra alkalmassá tett helyiségében három hónapig Izor műbádogosnak illusztrált árjegyzéke szintén tartó (január—március) gyakorlati festőtanfo- az iskola tervei nyomán készültr lyam rendeztetett, a melyen Kaínz János festő* Az iskolában készült több díszes oklevél közül mester oktatta a növendékeket a különböző fes= különösen megemlítésre méltóak a Muhits tanár tőtechnikákra, falfelületek díszítési eljárásaira. E . által tervezett díszpolgári oklevél Prohászka tanfolyamon a diszitőfestőszakosztály II. — IV. : Ottokár, székesfehérvári püspök részére,- zo* évfolyambeli növendékei vettek részt. máncdiszes ébenfatokját a zománcozó* és lak* Az itt szerzett gyakorlati ismeretek bővíté- berendezőműhely készítette,-Békefi Rémig apát, sére szolgált Hoffer István vegyészmérnök so* Gróf Mikes János, dr. Hosszú Vazul, Papp Antal, rozatos előadása, a hol a festékek technológiája, Szmrecsányi Lajos püspökök díszoklevelei, stb. kémiája nyert ismertetést, oly vonatkozásban, A növendékek tervei közül megvalósulásra amint azok az iparművészetben leggyakrabban került a Dugonich*utcai elemi iskola részére alkalmazást nyernek. Kőrösfői K. Aladár vezetése mellett készített; A díszítőfestő és grafikus növendékek részére ' hat falikép,- a szobrászati szakosztályon Mátrai március hó 15*től a tanév végéig egy üvegfestő tanár tanítványai a Mária Terézia*téri iskola 4 tanfolyam is rendeztetett, melyen Joachimsthaler falikutjának gipszmodelljeit készítették. A lakberendező osztály közreműködésével József üvegfestő, az iskola egykori növendéke, látta el a szakoktatást Hibján Samu tanár megoldást nyert a vallás* és közoktatásügyi mi* vezetése mellettr E technikába 10 növendék níszterium fogadószobájának berendezése s a nyert bevezetést s az eredeti tervek alapján elké- számvevőségi igazgató helyiségeinek bebutoro*


zása, a zománcozó szakosztály növendékei pe; Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola főiskolai tan= dig több dísztárgynak művészi kivitelét vállalták folyamát végzett növendékeinek számára. Az alapító oklevél most van szerkesztés alatt s jövő és fejezték be. évi értesítőnkben hozzuk teljes szövegét. Muhits tanár vezetésével 12 passio-kép ké szült megrendelésre. Györgyi Dénes tanár nö* I Mészáros-alapítvány cimen 4887 K 42 f bocsávendékei hét teljes szobaberendezést készítettek tottak néhai Mészáros Károly orvos örökösei az az iparművészeti társulat lakberendező kiállítása j Iparművésxeti Iskola rendelkezésére, melynek számára. A grafikai osztály növendékei számta= kamataiból szegényebb növendékek rajzszereik Ián illusztráción és plakáton kivül mintegy 200 beszerzéséhez kapnak pénzbeli segítséget. levelezőlap=tervet készítettek a Riegler papirnemügyár és más sokszorosító intézet részére. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK. A diákasztalnál nyújtott előnyös táplálkozás (kiszolgáltatott összesen 11440 ebéd, e közül 6550 féldijas), a szabadban felállított tornaszerek, a tanrendszerüleg gyakorolt tornázás, a tantermeknek szellöztetőkészülékkel való ellátása, a padozatnak pormentesitő olajjal való kezelése és ; egyéb egészségügyi intézkedések az ifjúság testi jólétét a múlthoz viszonyítva annyira megjavU tották az intézeti orvosnak, Dr. Rottmann Eie= mérnek jelentése szerint, hogy betegeskedés csak IGAZGATÓSÁG: jelentéktelenebb számban, az is inkább meghűlés CZAKÓ ELEMÉR Dr. (szentiványi), igazfolytán, fordult elő. Az »Angyal«*gyógyszertár j gató, a milánói kir. olasz tud. és műv. akadémia az idén is nemes áldozatkészséggel növendékeink I tagja, a Ferenc József- és Krisztusrend lovagja, számára engedményes áron szolgáltatott ki or= a Corona d'Italia tisztje, a M. Orsz. Képzőművosságot. | művészeti Tanács tagja, a Szent György Céh igazgatója, a Műbarátok Köre előadója, az Orsz. KÜLFÖLDI ELISMERÉS. : M. Iparművészeti Társulat választmányának és Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola ujabb kiállítási bizottságának tagja, stb. munkásságáról az ismert angol művészeti folyó* Titkár: BELLAAGH IMRE. irat, a Studio 1912. februári számában hosszabb í Irodatiszt: C S E R M E N D y ELEMÉR. czikkben számol be. Különös jelentőséggel méU f Számvevő: STRÖMPL JÁNOS, min. számtatja a textilművészeti osztály eredményét. Gaz= tanácsos. dag képsorozatban mutatja be az iskola kereszt= szemes himzésmintáit, melyek külön könyv alak= A TANÁRI TESTÜLET TAGJAI: jában kerültek forgalomba a hímzés kedvelői és BACSA ANDRÁS, r. tanár, oki. rajztanár, tanulói használatára. A Studio nagy dicsérettel festőművész, tanítja a nappali és az esti tanfo= állapítja meg iparművészeti iskolánkról, mennyire j lyamon a geometriát és szerkesztő perspektívát/ feladatának magaslatán áll s mily elevenséggel , a fotomechanikai laboratórium vezetője. tudja összekapcsolni oktatási feladatát az élettel. BALOGH L O R Á N D <almásí>, r. tanár, Ugyanez alkalommal a németországi Textilé :' oki. építész, a belső architektúra szaktanára. Kunst című folyóirat külön számot szentelt az t BÁRÁNY NÁNDOR, grafikus, a betüveiparművészeti iskolának, 47 képmelléklettel is= mertetyén a Mihalik Gyula vezetése alatt álló • tés szakoktatója a nappali és esti tanfolyamon. textilművészeti szakosztálynak működését. BENCZÚR BÉLA, r. tanár, építész, a m. kir. rajztanárvizsgálóbizottság tagja, tanítja a ALAPÍTVÁNYOK, nappali tanfolyamon az aquarell festést, faipari Weliner-alapitvány. Hirsch József Lajosné ésl iszerkesztést, iparművészeti rajzot és tervezést, dr. Delmár Emil, az ismert műbarát, a magyar • ugyanott és az esti tanfolyamon az iparművéiparművészeti törekvések támogatására ésWelt= (I szeti stiltant. É B E R LÁSZLÓ Dr., a Műemlékek Orsz. ner Miklós emlékét megörökítendő »Weltner- i alapítvány* cimen mintegy húszezer korona ér- i Bizottságának előadója, egyetemi magántanár, tékü tanulmányi jutalomdij alapítványt tett az | a művészetek történetének előadója.

AZ INTÉZET I SZEMÉLYZETE:


GRÓH ISTVÁN, r. tanár, oki. rajztanár, S Á N D O R BÉLA, r. tanár, festőművész, tanítja a nappali tanfolyamon az ékitményes tanitja az első két évfolyamon a díszítőfestést, rajzot, a szabadkézi perspektívát, ismerteti a mű- az esti tanfolyamon az ékitményes festést. történelmi régi stílusokat, az esti tanfolyamon SCHLEICH VILMOS, szobrászművész, a tanitja az ékitményes rajzot és tervezést, vala- diszitőszobrászati szakosztályon a kerámia szakmint a természet utáni festést és tervezést. oktatója. GYALUS LÁSZLÓ, r. tanár, építész, taS I M A y IMRE, r. tanár, szobrász- és festőnitja a nappali tanfolyamon az építési rajzot és művész, az alakrajz és szobrászat tanára, a kealaktant, valamint a bútortervezést, az esti tan- rámiai műhely vezetője. folyamon az építészeti rajzot. S Z Ő N y i LÁSZLÓ, múzeumi őr, a napG y Ö R G y i DÉNES, épitész, a nappali tan- pali tanfolyamon a fogalmazási gyakorlatok előfolyamon a belső architektúra és bútortervezés adója. elemeinek tanára. U D V A R y G É Z A , segédtanár, festőműH E L B I N G F E R E N C , r. tanár, grafikus vész, tanitja a nappali tanfolyamon az anatóművész, a grafikai szakosztály vezetője a nap- miát, az alakrajzot és a costumerajzolást. pali és esti tanfolyamon. UJVÁRy I G N Á C , r. tanár, festőművész, HERPKA KAROLy, r. tanár, a szerb kir. a diszitőfestészeti szakosztály tanára. Takovarend lovagja, az ötvös-szakosztálynak WILDNER ÖDÖNdr. <kisujfalusi>,székestanára a nappali és esti tanfolyamon. főv. tanácsnok, a társadalmi és gazdasági isme» HIBJÁN SAMU, r. tanár, a zománcozó és retek előadója a nappali tanfolyamon. ékszerész szakosztály tanára a nappali és esti TANÁRSEGÉD: tanfolyamon. BÁNSZKy SÁNDOR, szobrászművész, a KORÖSFŐI KRIESCH ALADÁR, festőművész, a diszitőfestészet tanára a nappali tan- diszitőszobrászati szakosztály tanársegéde. folyamon, a gödöllői szőnyegszövő tanműhely A TEXTILMŰVÉSZETI SZAKvezetője. KÖVESDV G É Z A , ipariskolai tanár, a OSZTÁLY TANÍTÓNŐI: szakműhelyi rajz oktatója az esti tanfolyamon. Bertalan Vera, Sutter Katalin, Szalayné Pap Mária, LORÁNFI ANTAL, r. tanár, szobrászmű- Marthy Róza, vész, oki. rajztanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló- MennernéDedinszkyO., Teszár Irén, Vagács Aranka. bizottság tagja, a szobrászati szakosztály tanára. Stern Anna, MARGITAI E R N Ő , a magyar népi mű- TEXTILMŰVÉSZETI TERVEZŐ: veszet előadója. ÖRKÉNyi ISTVÁN. MÁTRAI LAJOS, r. tanár, szobrászművész, a szobrászati szakosztály tanára a nappali MŰVEZETŐK: és esti tanfolyamon. Kuczora Flórián, Mitterszky József, MIHALIK G y U L A , beosztott középiskolai Schleich Vilmos. oki. rajztanár, a textilművészeti szakosztály és Szertáros: Matula Lajos, altiszt. műhely vezető tanára, az esti tanfolyamon ta= | nitja a planimétriát és a szabadkézi perspektiyát. j Kapusi teendőkkel megbízva: Novak András, MUHITS SÁNDOR, festőművész, megbí- l r. szolga. zott segédtanár a grafikai szakon, az ornamen- \ Iskolaszolgák: Bedecs Gáspár, Csöppü Isttális tervezés szakoktatója. ván, Farkas Gyula, Klein Sándor, Szentey OZORAI F R I G y E S dr„ székesfővárosi Vilmos. középisk. igazgató, a magyar irodalom és neveSegédszolgák: Kléb Ferenc, Lilinger István, léstan előadója a nappali tanfolyamon. Juhász Mihály, Piltz Ferenc, Hartmann Ferenc. PA.PP SÁNDOR, r. tanár, oki. rajztanár, i Takarítónők: Hirmann Paula, Lecskó Jánosné. Festőművész, a nappali tanfolyamon az alakrajz, az esti tanfolyamon az ékitményes rajz és tervezés, valamint az alakrajz tanára. ROTTMANN ELEMÉR dr., intézeti orvos, az egészségtan előadója.


AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK

NÉVSORA

AZ 1911-12-IKI TANÉVBEN KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM. I. OSZTÁLY.

5

10

15

Félév.

K o v á t s Lajos, diszitő szobrász . . . . 35 K ő s z e g h y M i h á l y , diszitő festő. . . . K. Kraft A l a d á r , diszitő festő . . . . K v a s z Jenő, diszitő festő Lőrincz K á l m á n , diszitő szobrász . . M a d á r A n t a l , diszitő szobrász . . . . 4 0 Manglitz Á r p á d , diszitő szobrász . . Margulit Jenő, lakberendező Milcsik János, diszitő szobrász . . . . M ó r o c z Miklós, diszitő festő N e m e s Lajos, lakberendező 45 O h m a n n Béla, diszitő szobrász . . . . O r s z á g h Ilona, textil P e r r e y F e d o r , diszitő festő Persian E r z s é b e t , diszitő festő . . . . Persian Katalin, diszitő festő 50 Petznyik Lajos, ötvösség R e m s e y Z o l t á n , grafikus Romák Emil, lakberendező R ó n a Ferike, diszitő szobrász R ó n a Pál, lakberendező 55 S a y A l a d á r , lakberendező Schikorszky O s z k á r , grafikus S e y m a n n E u g é n i a , grafikus Somló Rezső, diszitő szobrász . . . . Stein Jenő, diszitő szobrász 6 0 S z a b ó Irén, textil S z a k m á r y István, lakberendező. . . . Szikszay Z o l t á n , diszitő festő . . . . Sztipán E r z s é b e t , d. f.,2. félévb. t. m. T ó t h Lajos, diszitő festő 6 5 V a r a s d y Béla, diszitő festő W e i s z S á n d o r , ötvösség Zilzer Hajnalka, d. sz.,2. félévb. t. ni. Z i m m e r E m i l , lakberendező A z 1. félévben 6 5 tanuló A 2. félévben 5 2 tanuló

Augenfeld E r z s é b e t , textil 1. A d l e r Dávid, lakberendező 1.2. A r v a i Tibor, lakberendező 1.2. Bakács Pál, grafikus 1.2. Bakonyi S á n d o r , díszítő szobrász . . 1 . 2 . B a r a n y a i Ilcna, z o m á n c o z ó 1.2. B a y e r Rezső, lakberendező 1.2. özv. Bazala Béláné, textil 1.2. Berényi József, díszítő festő 1. Engel Lajos, grafikus 1.2. F a r k a s F . Béla, diszitő festő 1. F e r i c s á n G u s z t á v , diszitő szobrász. . 1 . 2 . F o n d a Henrik, lakberendező 1. 2. F r a n k o v s z k y A n d r i e n n e , grafikus . . 1 . 2 . F r i e d m a n n S á n d o r , lakberendező. . . 1 . 2 . G e r e János, diszitő szobrász 1.2. G r a b o v s z k y E m i l , diszitő festő . . . . 1 . 2 . G r u b i t s Mariska, diszitő festő . . . . 1 . 2 . ] IIAK OSZTÁLy. G u l y á s János, diszitő festő 1.2. Bencsik Pál, grafikus G y ö m r ő i E d i t h , lakberendező . . . . 1. 2. Buda József, diszitő szobrász H a i m a n n G u s z t á v , diszitő festő . . . 1. Dáné Gyula, diszitő festő . . . t. m. Ebenfűhrer Károly, lakberendező . . H a m m e r , R e g i n a , textil 1.2. 5 Fejes Gyula, grafikus . H e r p k a Á r p á d , ötvösség . . . . t. ni. 1 . 2 . K á l m á n d y József, diszitő festő . . . . 1. Fuchs Antal, diszitő szobrász . . . . K á n t o r Katalin, textil 1.2. Gardi Gyula, diszitő szobrász . t. m. Geguss Rezső, lakberendező . . . . . K a n y ó A n t a l , lakberendező 1.2. Káldori Lajos, lakberendező K á r á s z Ilona, textil 1.2. K a r d o s E r z s é b e t , grafikus 1 . 2 . 10 Martinka József, díszítőfestő Mikolai Tivadar, diszitő szobrász . . Kiszlingstein István, grafikus 1.2. Motoska Frigyes, diszitő szobrász . . Kliment E n d r e , lakberendező . . . . 1. 2. Olcsvay Géza, lakberendező . t. m. K n a p p K á r o l y , diszitő festő 1.2. Paulovics Béla, diszitő szobrász . . . Kocsis T i v a d a r , lakberendező . . . . 1. 2. K o p p á n y G y ö r g y , diszitő festő . . . 2. 15 Schmierer Félix, zománcozó

1. 21.2. 2. 1. 1.2. 1. 2. 1. 1. 1. 1.2. 1. 2. 1.2. 1. 1. 2. 1. 1.2. 1,2. 1. 2. 1.2. 1. 1. 1.2. 1.2. 1. 2. 1.2. 1.2. 1. 1. 2. 1. 2. 1.2. 1.2. 1. 1. 2. 1.2.

KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM.

20

25

30

1.2. 1.2. 1. 2. 1.2. 1.2. 1. 2. 1. 2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1. 2. 1.2. 1.2.


Schóber Béla, grafikus 1.2. Sebestyén L á s z l ó , díszítő festő . . . . 1. 2 . Singhoffer G é z a , grafikus . . . . . . 1. 2 . Sipos László díszítő festő . . . . . . . 1. 2 . 20 Somfai István, grafikus 1.2. S o m o s István, grafikus 1.2. jaki T ó t h István, l a k b e r e n d e z ő . . . . 1 . 2 . V a d G y u l a díszítő szobrász 1. Z s i g m o n d István, l a k b e r e n d e z ő . . . 1 . 2 . ; 25 Z s ó t é r Á k o s , díszítő s z o b r á s z . . . . 1. 1. félévben 2 5 t a n u l ó . 2, félévben 2 3 t a n u l ó .

KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM. 111. OSZTÁLV.

Kodrián Kornél, díszítő festő. . t. m. Major István, zománcozó Mihalik János, lakberendező . . t . m . Németh Gyula, diszitő festő. . t. m. 15 Pastinszky Mihály, diszitő szobrász . Pepera Károly, grafikus . . . . t. m. Pfilf Miklós, diszitő szobrász Ramor Alfréd, diszitő szobrász. . . . Rédiger Béla, lakberendező 20 Schóber Kálmán, lakberendező. . . . Tankó Gábor, lakberendező . . t. m. Vértes Artúr, lakberendező 23 Wydler Károly, lakberendező . . . . 1. félévben 23 tanuló 2. félévben 23 tanuló

1. 2. 1.2. 1.2. 1. 2. 1,2.1 1. 2. 1.2. 1.2. 1/2, 1,2,1 1. 2. 1.2. 1. 2.

Bokros Ferenc, grafikus . . . . r. m. 1. 2» FŐISKOLAI TANFOLYAM. Cselényi Elemér, grafikus .1.2Diósy Antal, díszítő festő . . . . . . 1, 2. II. OSZTÁLV. Baráth István, lakberendező 1.2. Ejszaky István, lakberendező ....1.2. Barta István, dis-itő festő 1.2 5 Fábry Dezső, diszitő festő 1.2. Beliczay Gyula, diszitő festő. . t . m . 1.2 Fehérváry Dezső, diszitő szobrász . . 2. Bierbauer Viktor, lakberendező ...1.2 Fekete László, diszitő festő 1.2. 5 Bíró István, lakberendező . . . t. m. 1. 2. Gáspár Mór, díszítő festő . . . t. m. 1.2. Deutsch Imre, lakberenező 1.2 Hauptmann Károly, diszitő festő. . . 1. 2.1 Enner Károly, lakberendező . . . . . 1. 2 ' 10 Heim József lakberendező . . . t. m. 1. 2.1 Gáliász Nándor, diszitő szobrász t. m. 1.2 Keresztesi Ágost, lakberendező . . . 1.2. Grisel József, lakberendező 1.2 Konrád Ignác, diszitő szobrász t. in. 1.2. Mottl Román, grafikus 1.2. 10 Gábor<Grűnspann>Nándor, diszitő f. 1. 2. Halápy Ede, diszitő festő . . . t. m. 1. 2. Pálmüller Ferenc, diszitő szobrász t.m. 1. 2.1 15 Peczíty Nándor, lakberendező . t. m. 1. 2. Hende Vince, diszitő festő . . . t. m. 1.2. Imre Gábor, diszitő szobrász. . t. m. 1.2. Pethely Gyula, lakberendező. . t . m . 1.2.; Jeddy Sándor, lakberendező 1.2. Predmerszky Béla, diszitő festő. . , . 1.2. Rihmer József, grafikus 1.2. 15 Kemény Emii, lakberendező . . t. m. 1. 2. Krusnyák Károly, diszitő festő. . . . 1. 2. Sánta László, lakberendező 1.2. Leszkovszky György, diszitő festő. . 1.2. 20 Tábor (Tauperth) János, grafikus. . . 1. Márton Lajos, diszitő festő 1.2. Tóth Gyula, diszitő szobrász. . t. ni. 1. 2. Messinger István, diszitő festő . . . . 1.2. Turmayer Béla, diszitő festő 1.2. 1. I 23 Vandrák László, zománcozó 1.2. 20 Novak Ferenc, diszitő festő Ortner Ferenc, diszitő festő . . t. m. 1.2. 1. félévben 22 tanuló Palánszky János, lakberendező . . . . 1. 2. 2. félévben 22 tanuló Pataky Andor, diszitő szobrász . . . 1.2. Sebes István, diszitő szobrász . . . . 1. 2. FŐISKOLAI TANFOLYAM. 25 Spiegel Imre, lakberendező 1.2, I. OSZTÁLV. Szabó Endre, diszitő festő 1.2. Szabó László, diszirő szobrász . . . . 1. 2. Boschán Imre, zománcozó 1.2. Tar Antal, textil t. m. 1. 2. Breitkopf István, lakberendező . . . . 1.2. i T ihanyi Imre, lakberendező .1.2. Butli Jenő, diszitő festő 1.2. Ébrey Győző, lakberendező 1.2. 30 Tóth Károly, diszitő szobrász . . . . 1 . 2 . Vörös Gyula, diszitő festő 1.2. 5 Engel Árpád, diszitő festő . . . . . . 1.2. Zatykó Dániel, diszitő festő 1.2. Faragó Sándor, lakberendező . . . . 1. 2. I 1.2. Gróf József, lakberendező 1.2. 33 Zsadányi János, diszitő festő Hodnik Henrik, diszitő festő . . t. m. 1. 2. 1. félévben 33 tanuló Juhász Ferenc, lakberendező . . . . . 1.2. 2. félévben 32 tanuló 10 Keleti Sándor, diszitő szobrász. . . . 1. 2.


A) MŰHELYNÖVENDÉKEK (RENDKÍVÜLIEK)

VI. ZOMÁNCOZOK:

B) VENDÉGLÁTOGATÓ N(X VENDÉKEK

VII. ALAKRAJZ:

Csermendy Kornél, kerámia Fáry János, kerámia 3 József Jenő, kerámia

I. DÍSZÍTŐFESTŐK: Gebhardt István Gellért I. Imre Klosius Károly Koppány György 5 K. Kralt Aladár Kubicsek Vilmos Kurbel Rezső Lándori Mózes Mirgay Gyula 10 Persian Katalin Schindler Valér 12 Schnöller Lajos

II. DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZOK: Bresztovszky Ella Dumtsa György Ferdéi Lajos Gártner Elek 5 Gyarmathy Hilda Hajós Gyula Math Géza Nyitray Dániel Rzehák János Sztankóczy István 11 Tüttő Sándor III. LAKÁSBERENDEZŐK: Gyurich István Forgó Miksa 3 Schein Frigyes IV. ÖTVÖSÖK: Immerblum Sarolta Szabó Júlia 3 Szoboszlay Imre V. GRAFIKUSOK: Berg Marianne Erbits Jenő Fekete Lajos Fittler Aranka 5 Járó Imre Mihály Lili Szabó Aurél 8 Tábor (Tauperth) János

Berán Nándor Galló Paula Gombássy Anna . . . .„ József Ferenc főherceg O Fensége . . 5 Mózer József

1. 1. 2. 1. 2.

1.2. 1. 1.2. 1. 1. 1. 2. 1. 2. 2. 2. 1.2. 1. 2.

Boleradszky Benő . . . • Metzner Ernő Ráczné Kovách Margit Scheiber Henrik 5 Somló Sárika

1. 2. 1. 1.2. 1.2. 2. 1. 1,2. 2. 1.2. 1.2.

VIII. TEXTIL :

I

Apáthy Mária Csapó iris Germány R. Margit Hacker Sándor 5 Kalmár Margit Pataky Piroska Szemeié Berta Vagács Jolán Vendrey Klára

1.2. 1.2. 1. t, m. 1.2. 1. 2. 1.2. 1. 2.

1. 2. 1. 2- C) KÜLÖNBÖZŐ TANFOLYA1.2. 1.2- MOK RÉSZTVEVŐI 2- Gyógypaedagogiai tanítók részére rendezett 2. kézügyességi tanfolyam. 1.2. Derbész Bertalanné Pongrácz Mihály t. m. 1. 2. '. Faragó Géza Schaeffer Mátyás 2. Fizáry Bódog 15 Schmitz Mátyás 1.2. Frey József Simon József 1. 2. j 5 Gyovay D.József Sólymos Sándor Kádas György Supka Károly Kelemen Ignác Szabó Károly 1.2. Kirschenheuter Fer. 20 Szépfalusi Ferenc 2. Krupa Pál Török Gyula 2. 10 Lázár Pál Ungermann József Michels Fülöp Valter Ferenc Nagy Lajos 24 Zsemberi József 2. 1.2. Géphimző tanfolyam. 2. Balázs Paula Milesz József

Í

1.2. 1.2. 2. 1.2. 1.2. 1.2. : 1.2.; 2.

Csajági Lajos Farkas Ilona Gencsy Ella 5 Halászy Lászlóné HoránszkyAdolfine Hoffer Mici Jungmayer Katica Kohn Berta 10 Lépp Emma

Policsek Alajosné özv.PatakyArpádné Rákóczy Piroska 15 Seltenreich Janka Stern Eglantine Szabó János Szabó Magda 19 Szabó Sándorné


Karácsonyi műkedvelő=tanfolyam. Ányos Viola 15 Dr. Kovács Jenőné Bárány Margit Kiss Gáborné Berg Jolán Kövesi Arnoldné Fehérváry Józsefné Ladisla nővér 5 Grőber Sári Lefkovics Janka Günther Magda 20 Martíny Hugóné Halbweisz Irén Mittersdorfer Alice Hammer Rezsőné Róth Jolán Heyek Margit Schilberna Júlia lOHelmár Ágostné Schafran Rózsi Hikisch Olga 25 Szilágyi Irén Hammer Gézáné Tokajiné Deák Etel Klarissa nővér Woida Margit Komáromi Júlia 28 Zadubánszky Irén Batik tanfolyam. Ambrus Vilma Murai Stefánia Dalnoki Zsuzsa Oppel Magda Dr.Fríedlánder P«né Pásztor Jánosné Gardi Irén Resofszky Viktorné 5 Gölner Ilona 15 Román Aurélné Grőber Sári Szabó Júlia Kecskés Erzsébet Dr.SzalaySándorné Kende Jolán Sz. Bihary Lujza Lindmayer Gy=né 19 Szigeti Katalin 10 Martíny Hugóné Rece^tanfolyam. Bíró Qézáné Díetl Ágostonné Graepel Hilda Kovács Róza 5 Mahr Julianna Mulder Hermanné

Nagy Margit Rosenberg Gyuláné Vigli Béláné Virányi Imréné 11 Wágh Ferencné

Egyházi himző-tanfolyam: Berkovics Róza LInger Franciska Krammer Teréz 4 Vasok Hermina

D) ESTI TANFOLYAM. • kimaradt, O c s a k a II. féiévben járt.

I. CSOPORT.

Babó István Bakonyi Andor D Baranyai Sándor Barbara József • 5 Braumann József Bán Tibor • Bándy Imre Bánky László Q Becskeházy Sándor 10 Benyovits Imre • Berger János • Bocskay Pál Bodnár János • Borbély György O

15 Burger Vilmos Denk Pál Doctor Nándor Donner Géza Dragon Pál 20 Dunay János Einzig József Emmerling István Erőss József Fazekas Sándor 25 Farkas Gyula Fábián József Feígl Lajos Forgó Miksa

• D • • O • D • •

Franz Rezső T 30 Fráncsik Géza • Fried Simon • Friedmann Zsigmond Gadányi Jenő • Galló Paula O 35 Gángol Lajos Gerendái Gyula Q Gersei Ferenc D Gönczy Miklós T Gráf Lajos O 40 Greiner Gabi • Haffner Ferenc Hajgató Ferenc Heimert Hermáim D Heisz Ede 45 Horn Sándor • Jákó Gábor T Jáger István Jónás Sámuel Katona László 50 Kaulich Rezső Kálmándy József Q Kellner Vince D Keszthelyi Ferenc Kiácz József 55 Kiss József Kises Antal D Kohl Lipót T Komán Andor • Kovács Kálmán 60 Kovács Sándor Kovács József D Kovácsics Károly Körösi Lajos Kővári Andor 65 Kunos Ádám KuruczI^ál T Krappál Nándor Klein Miklós Laukonidesz Gyula 70 Lándori Mózes • Lázár Oszkár Lejtrik Sámuel Leszek István • Lévai Lajos 75 Manglitz Árpád O Margulit Jenő O Marton Pál Márkus József D Mártz József 80 Meisel Vilma Q Mesterházi Sándor Mihalovits István n

II. CSOPORT.

Becskeházy József Bedö Vendel Benkő Gyula Bencz Ernő 5 Berger Henrik Bonácz József Buhay Ferenc Bundil Károly Busay Balázs 10 Czéder Béla Cziglényi Ambrus Csajkovits Imre Csonka Lajos

O • •

Morvay Gusztáv Mundy Géza O 85 Nagy Géza Nagy János T Nagy József Nesztinger Vilmos D Neuliolcl József 90 Neumann József Neuner Ferenc Nobel Károly P Orsós Imre D Oszter Lajos D 95 Paszternák Sándor Patzó Pál D Paulik Jenő • Pál Sándor Pándi Lőrinc 100 Perrey Géza T Perényi Andor O Perger István • Pesti János • Piroska Vince D 105 Pollák Pál Puzsér,Lajos Reich Ágoston Q Reck Lajos Rosenbaum Sándor T 110 Rumann Pál Sándor József • S. Nagy Lajos Silbermann Jenő Steiner Lajos 115 Süli István Sümegi Lajos • Schalamonek Henrik Scháchter Lajos Szabó Pál 120 Székffy Sándor • Szlovák Zoltán Szubota István Sztipanovics Imre Tillik József O 125 Tóth József O Thurócy János O Váczy György Wagner József O Weisz Benő 130 Wessel Gyula Widlicska Pál Zacsek Gyula T Zavogyán György T Zelinger Ede n 135 Zlatnyitzky József D

Debreczeny Tivadar 15 Distinger Ernő • Dóczy István Dukai Károly Fehér József Fekete Géza 20 Fischer János Fischer Ferenc Friedmann Alfréd T Gaubek József Gábor Mályás • 25 Göndör Imre Gubicza Dezső


30

35

40

45

50

Glasz Vilmos Grósz Dezső Grósz Sándor Hajnal Dénes • Halász Ferdinánd Hágenbuch János Himer József Holly József • Huszár József • Jánosi Péter Juhász Imre Karikás Ernő Kádas Benő Kálnai András • Kugler Vladimír • Lenkei Alajos Lestyán Dénes T Magasházy János D Mayer György Medve Adolf Mertins Ferenc D Mikus András Mitrenga Károly O Molnár Győző Nagy Dénes • Nagy Sándor Neherebeczky Károly Nemlaha József •

55 Nyáry István Papp József Papp Sándor • Perl Lajos Petró Béla 60 Róna Zsigmond • Seelenfreund Salam.• Somogyi József • Schauer Károly • Schmidt István • 65 Schmidt János Strofinszky Rezső Szabó István Szabó József Szlovik János • 70 Szőke Endre Takács Lajos Thienschmiedt Ede Tránka Ferenc • Vadász József 75 Verdőssy Lajos Vicelár János Vidor János Visny János • Wagner János 80 Wehr Pál • Wersching János 82 Wertheim Aurél

III. CSOPORT. Anfalfy Ferenc O Bentsik Mihály Cseh György Csorba Béla 5 Csukás János Frgál Károly Ganyecz György Gáthy Zoltán Gyulai Aladár 10 Hegyi Dezső Horovitz J. Béla • Járay Kálmán Kabanetz Lajos • Keresztes József • 15 Kolozs Géza Kováts Ferenc Dr. Krécsy Béla Liebau Frigyes Mayer Lajos •

20 Majoros Ferenc Márkus János Mihák Károly Mórocz József Nagy Kálmán 25 Nádaí Géza T Papp Gergely Schütz Dezső • Stepanek Rudolf Stimpl János 30 Szabó János T Szibiczki István Szigel János D Szimon Károly Szlakovszky József 35 Sztojanovits Vladimír Tóth Lajos Vágó István • 38 Vidor Fülöp

PÁLYÁZATOK,

PÁLYADÍJAK ÉS JUTALMAK. I, A SZÜNIDEI PÁLYÁZATON dijakat a következők nyertek : /. díj (20 K) Barta István, Erbits Jenő, Járó Imre és Konrád Ignác. //. díj (dicséret) Messinger István, Szabó Endre, Márton Lajos, Ortner Ferenc, Pepera Károly, Tábor János, Kemény Emil, Imre Gá^ bor és Bokros Ferenc. ///. dij (elismerés) Krusnyák Károly, Kelet Sándor, Cselényi Elemér, Tar Antal és Tóth Gyula.

II. AZ ELSŐ FÉLÉVI ISKOLAI PÁLYÁZATON Diszitő festészetben: Dicsérő oklevelei nyert: Predmerszky Béla Gábor (Grünspan) Nándor és Ortner Ferenc. Elismerő oklevelet nyert: Madár Antal, Tóth Lajos, Krusnyák Károly és Zatykó Dániel. Diszitő szobrászatban: Dicsér oklevelet nyert: Gáliász Nándor, Tótl Gyula, Szabó László és Sebes István (kerámia) Elismerő oklevelet nyert: Páltnüller Ferenc Pataky Andor, Konrád Ignác, Imre Gábor Sztankóczy István (kerámia) és Paulovics Béla <keramia). Grafikában: Dicsérő oklevelet nyert: MottI Román. Elismerő oklevelet nyert: Seymann Eugénia Bakács Pál. Singhoffer Géza, Somos István Bencsik Pál és Bokros Ferenc. Lakásberendező szakon: Dicsérő oklevelet nyert: Baráth István (mű= helyrajz), Baráth István (bútortervezés). Elismerő oklevelet nyert: Jeddy Sándor (bu= tortervezés), Jeddy Sándor (műhelyrajz), Eben* führer Károly, Geguss Rezső, Biró István és Spiegel Imre.


//. díjat, kis aranyat nyert: Gombássy Anna Alakrajzban: 'Dicsérő oklevelet nyert: Vandrák László. Dicsérő oklevelet nyert: Baranyai Ilona, Fer=| del Lajos, Somló Sárika, Kocsis Tivadar, Diósy Textilművészeti szakon: Antal, Konrád Ignác, Gáliász Nándor, Halápy //. dijat, kis aranyat nyert: özv. Bazala Béláné Ede és Ortner Ferenc. 'Dicsérő oklevelet nyert: Pataky Piroska. Elismerő oklevelet nyert: Bakonyi Sándor,Kar= Elismerő oklevelet nyert: Szemere Berta, Ord,os Erzsi, Persian Erzsi, Fuchs Antal, Engel szágh Ilona. Árpád, Tóth Gyula, Barta István, Leszkovszky Megemlítést nyert: Hammer Regina. György, Szabó Endre és Messinger István. Diszitő szobrászati szakon: Iparművészeti tervezésben: A) A diszitő szobrászatban: Dicsérő oklevelet nyert: Baráth István. /. díjat, nagy aranyat nyert: Fehérvári DeElismerő oklevelet nyert: Biró István és Gábor zső, Gáliász Nándor. <Grünspann> Nándor. //. díjat, kis aranyat nyert: Tóth Gyula, Tüttő Sándor. Ekitményes rajzban: Dicsérő oklevelet nyert: Imre Gábor. Dicsérő oklevelet nyert: Dáné Gyula. Elismerő oklevelet nyert: Páfmüller Ferenc Elismerő oklevelet nyert: Martinka József, Pataky Andor, Szabó László, Keleti Sándor. Singhoffer Géza, Paulovits Béla, Buda József, B) Kerámiában: Motoska Frigyes és Fuchs Antal. /. dijat, nagy aranyat nyert: Stein Jenő. Ötvös szakon: //. „ kis „ „ : Paulovits Béla. "Dicsérő oklevelet nyert: Sztankóczy István. Elismerő oklevelet nyert: Herpka Árpád és Elismerő okleve et nyert: Nyitray Dániel. Weisz Sándor. Zománcozó szakon: Dicsérő oklevelet nyert: Baranyai Ilona. Elismerő oklevelet nyert: Major István.

Ötvös szakon: II. oijat, kis aranyat nyert: Szabó Júlia. Elismerő oklevelet nyert: Immerblum Sárika

Lakásberendező szakon: /. dijat, nagy aranyat nyert: Wydler Károly //. „ kis „ ,, : Rédiger Károly Peczity Nándor. Diszitő festészetben: 'Dicsérő oklevelet nyert: Gróf József, Pethely /. díjat, nagy aranyat nyert: Schindler Valér, Gyula, Kocsis Tivadar. Elismerő oklevelet nyert: Fonda Henrik. Márton Lajos. //. dijat, kis aranyat nyert: Krusnyák Károly, Iparművészeti rajzban és tervezésben: Madár Antal, Grabovszky Emil. Dicsérő oklevelet nyert: Krusnyák Károly, Dicsérő oklevelet nt/eW.-TurmayerBéla,Hende Baráth István, Tar Antal. Vince, Tóth Lajos. Elismerő oklevelet nyert: Németh Gyula. Elismerő oklevelet nyert: Hauptmann Károly, Persian Erzsébet, Grubits Mariska, Dáné Gyula. Ekitményes rajzban: Hegemlítést nyert: Klosius Károly. //. dijat, kis aranyat nyert: Fuchs Antal. Dicsérő oklevelet nyert: Martinka József. Grafikában: Elismerő oklevelet nyert: Bencsik Pál, Schó= /. dijat, nagy aranyat nyert: Singhoffer Géza. ber Béla, Singhoffer Géza. //. ,, kis „ „ : Bencsik Pál. Megemlítést nyert: Paulovics Béla. Dicsérő oklevelet nyert: Kiszlingstein István, Kosztüm=rajzolásban: Seymann Eugénia. Elismerő oklevelet nyert: Bokros Ferenc, So« Dicsérő oklevelet nyert: Gábor <Grünspann) mos István, Somfai István, Fejes Gyula, Engel Nándor, Ortner Ferenc. Lajos. Elismerő oklevelet nyert: Leszkovszky Gy.

III. AZ ISKOLAI ÉV VÉGI PÁLYÁZATON

Anatómiai mintázásban: Zománcozó és ékszerész szakon: Elismerő oklevelet nyert: Buda József. I. dijat, nagy aranyat nyert: Baranyai Ilona.;


IV. Dr. Majovszky Pál min. o.=tanácsos úr által hirdetett levelezőlap tervpályázat. 10 koronái nyert: Bokros Ferenc, Erbits Jenő, Tábor János, Szabó Aurél, Fittler Aranka, Konrád Ignác és Singhoffer Géza. 5 koronát nyert: Cselényi Elemér, Kardos A nagyméltóságu vallás* és közoktatásügyi Erzsi, Mottl Román, Engel Árpád, Somfai Ist- \ ministerium részéről az elmúlt tanévben a követ* ván, Fejes Gyula, Rihmer József és Somoslstván. j• kező tanulók részesültek államsegélyben: Imre Gábor 700 kor., Biró István, Gáspár Mór, Heim I V. Protestáns=Bál táncrend^pályázata. József Konrád Ignác, Ortner Ferenc, Tar Antal, 60 koronái nyert: Martinka József és Sing* Tóth Gyula és Tüttő Sándo 300-300 kor. hoffer Géza. Dáné Gyula, Gardi Gyula, Hende Vince, 20 koronát nyert: Mihalik János és Somos Kemény Emi , Kodrián Kornél, Leszkovszky István. ! Cyörgy, Németh Gyula, Pálmüller Ferencz, 20 koronáért megvéve: Tóth Gyula és Vér* Pastinszky Mihály, Pethely Gyula és Tábor tes Artúr munkája. János 200—200 kor., Bokros Ferenc, Gróf Jó* zsef, Grisel József, Halápi Ede, Hodnik Henrik, VI. Budapest szék.=főv. közs. élelmiszer* Gábor <Grűnspann>N., Ny itray Dániel, Rédiger plakátpályázat. Béla és Sztankóczy István 100—100 kor., Kon* rád Ignác 200 kor., Matéka Sándor 1100 kor. 100 koronát nyert: Singhoffer Géza. 30 „ „ Bokros Ferenc, Heim Jó- AZ ESTI TANFOLYAMON. zsef, Kardos Erzsi és Martinka József. Csonka Lajos, Fekete Géza, Gáthy Zoltán és StepanekRudolf 100-100 kor. Busay Balázs, VII. E. M. R. Serfőzde plakátpályázata. Schmidt János és Seelenfreund Salamon80-80K. 100 koronát nyert: Gellért Imre. Összesen : 8140 korona. VIII. Matteine=vállalat plakátpályázata. A nagyméltóságu kereskedelemügyi miniszter 100 koronát nyert: Fejes Gyula. rium segélyében a következők részesültek: a) A jelenlegi növendékek közül Grisel József 50 „ „ Bakács Pál. 700 kor., Pastinszky Mihály, Pfilf Miklós, Fáry IX. Budapest Kir. Orvosegyesületi tagsági János és József Jenő 600—600 kor., Buda József oklevélpályázat. és Pálmüller Ferenc 500-500 kor., Hodnik Henrik és jaki Tóth István 300—300 kor. 400 koronái nyert: Bokros Ferenc. b) volt növendékek közül (külföldi tanulmány* 50 „ „ Járó Imre,Imre Gábor,Er* l útra) Kacziány Aladár 1600 kor., Varga Osz* bits Jenő, Tábor János és Szabó Aurél. kár 1000 kor., Hembach Gyula 800 kor. X. Budapesti Kirakatverseny ok(evélpá= Összesen: 8100 korona. lyázata. ', Más hatóságoktól a következők részesültek 100 koronát nyert: Singhoffer Géza. segélyben: 50 „ „ Pepera Károly, Szabó Au= Csapó írisz E. M. K. E 600 K - f. rél és Tábor János. Rédiger Béla» « » « . . . . 300 • • < —« Tüttő Sándor az Iparművészeti XI. Állatkerti plakátpályázat. Társulattól 200 » — » 100 koronáért megvéve Somfai István munkája.: Tar Antal a budapesti iparkama*

SZTÖNDÍJAK ÉS SEGÉLYEK

Ö

I

I

200 « — « XII. Gyógyszerész^cimkepályázat <Dr. i rátói Németh Gyula soproni iparkama* Bayer és Társa). \ rától 200 » — « 100 koronát nyert: Pepera Károly. : Motoska Frigyes a besztercebá* nyai iparkamarától 200 ^< — « XIII. Pályázat különféle iparművészeti Zatykó Dániel a temesvári iparka* tervekre (Iparművészeti Társulat). marától 200 « — « 1870 koronáért megvétetett 16 pályázó pálya-\ özv. Bazala Béláné a miskolci iparműve. I kamarától 120 « — »


Nyitray Dániel a miskolci iparkamarától 120 Somló Rezső a miskolci iparkama= rától 120 Sipos László a tanári ösztöndij= alapból 85 Zilzer Hajnalka a tanári ösztöndíja alapból 85 Remsey Zoltán a tanári ösztöndíja alapból 60 Mikolai Tivadar E. M. Gácsor^ szági vasút R. T.-tól 120 Gállász Nándor Temesvár sz. kir. város Tanácsától 500 Ebrey Győző a pénzügymin, jövedéki és bírságalapból 300 Frankovszky Adrién a pénzügy min. jövedéki és bírságalapból . . . . 300 Bakonyi Sándor a pénzügymin. jövedéki és bírságalapból . . . . 300 Kovács Lajos a néh. Hopinthal Antal és neje ösztöndijalapból 192 Seelenfreund Salamon azOrsz. m. izr. Közalap Bizottságától . . . . 100 Messinger István a M. Izr. Kézmű és Földmiv.=E ylettől 120 Gróf József M. Izr. Kézmű és Földmiv.^Egylettől 100 Fuchs Antal, a Sternthal Adolf és neje ösztöndijalap kamataiból . . 266 Tóth Lajos Mészáros K. alapitv. 40 Fekete Lajos » » » 6

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola ifjúsági « — « :I segélyalapja javára a következő adományok ! folytak be : » — « I\ 1911 évi június hóról a maradvány 1746 « 28 « • Nyomdászműhely adománya . . 21 « 29 « K - f. ;. Rathmann Gyula adománva . . 20 « — « : Bencsik Pál adománya 5 « — « » — « I• Imre Gábor adománya 50 « — » I Takács János adománya 2 « — » << — « I\ Tábor János adománya 15 « — « ; Járó Imre adománya 5 « — « « — « I• Bokros Ferenc adománya . . . . 30 « — « • Erbits Jenő adománya 5 « — « « — « j\ Kamat és apróbb adományok . . 20 » 62 « i Fontenay Károly adománya. . . 20 « — « « — « \ Fejes Gyula adománya 10 « — « í Bakács Pál adománya 5 « — « « — « ; Muhits Sándor adománya . . . . 40 « — « • Somfai István adománya . . . . 4 « — « « — » E Iparműv. Isk. Művelődési Köre : adománya 30 « — « » — « I Almási Balogh Lóránd gyűjtése 1100 « — » "•-• Petten Sándor adománya . . . . 6 « — « « — » \: Dr. Czakó Elemér adománya . . 150 « — « i Mátrai Lajos adománya 150 « — « « — « Összesen . . 3435 K 19 f. « — « Az orsz, m, kir. iparművészeti iskola diákaszta=

| Iának fentartásához a nagymélt. vall.» és közokt. « 68 « minisztérium ez évben is4000 K-val járult hozzá. » — « 1911 szeptember hó 12=től 1912 évi június hó « — « I 12-ig 11440 ebédet szolgáltatott ki, melyből Összesen . . 4834 K 68 f. • 6550 féldijas ebéd volt.

Az 1911/2 tanévben adományozott összes

Fittler Kamill síremléke javára : Eddig nyugtázott adományok: Dr. Czakó Elemér Sándor Béla Az esti tanfolyam növendékei között a kö- I Mátrai Lajos vetkezők részesültek jutalomban: N. N Kis aranydíjat kapott: Csajkovits Imre, Gu= I Ujváry Ignác bicza Dezső, Lévay Lajos, Stepanek Rudolf, Maróti Géza Faragó Ödön Widlicska Pál. Magyar Iparművészet Szerkeszt. Nagy ezüstdijat kapott: Babó István, Becske= jj Nagy Virgil házy József, Debreceny Tivadar, Fehér József, s Gróh István , Frgál Károly, Greiner Gabi, Grósz Dezső, \ Bencz Ernő Hajgató Ferenc, Járay Kálmán, Katona László, I Divald Kornél Keszthelyi Ferenc, Kiácz József, Laukonidesz | Szántó Gergely Gyula, Lázár Oszkár, Manglitz Árpád,, Márkus í Glück Frigyes János, Patzó Pál, Petró Béla, Reich Ágoston, j özv. Peltzman Ferencné szül. Rumann Pál, Schalamonek Henrik, Schmidt Já= I Glück Mici nos, Stimpl János, Szabó István, Szibiczky íst= I Horváth József ván, Szlavkovszky József, Szlovák Zoltán és ) Muhits Sándor Szubota István. Benczúr Béla ösztöndíjak összege 21074 K 68 ml.

100 100 100 100 100 100 50 100 100 40 2 5 10 100

K « « « « « « « « « « « » «

- f, - « — « - « — « — « — « — « - « — « — « — « — « — «

50 25 40 50

« « « «

— — — —

« « « «


Gábor (Grűnspann) Nándor jeles Halápy Ede elégséges Hende Vince jó Imre Gábor jeles Jeddy Sándor jeles Kemény Emil jeles Krusnyák Károly jó Leszkovszky György jeles Márton Lajos jó Messinger István elégséges Ortner Ferenc jeles Palánszky János elégséges Pataky Andor jó Sebes István elégséges Spiegel Imre jeles Szabó Endre jó Tar Antal jeles Tihanyi Imre elégséges Tóth Károly jó Vörös Gyula jó Szakokleveleket kaptak a következő ered= Zatykó Dániel jó ménnyel: Zsadányi János elégséges Baráth István jeles Barta István jeles Az 1911/12. tanév folyamán megtartott szak= Beliczay Gyula jó mabefi «képesitő pályázat«-on 16 növendék vett Bierbauer Viktor jó részt, kik közül a következők nyertek képesítőd Biró István jeles oklevelet: Biró István, Gábor<Grünspann>Nán= Deutsch Imre elégséges dor, Baráth István, Barta István, Jeddy Sándor, Enner Károly elégséges Ortner Ferenc, Leszkovszky György, Gáliász Gáliász Nándor jeles Nándor, Tar Antal, Zatykó Dániel, Kemény Grise! József jó Emil, Spiegel Imre és Halápy Ede.

Iparművészeti Társulat 200 Dr. Hültl Dezső 20 Gróf Hadik Barkóczy Endre . . 200 Kopperly Döme 20 Gelléri Mór 10 Ágotái Lajos 20 Helbing Ferenc 50 Szterényi József 100 Dr. Krécsy Béla 5 Összesen . . 1797

« « « « « « « « » K

—« —« —« —« —« —» —« —« —« - f,

I

O

SZAK- ÉS KÉPESÍTŐKLEVELEK

I

I


STATISZTIKAI "T~ TÁBLÁZATOK AZ

Összesen..

Összesen..

4. VALLÁS S Z E R I N T : Római katolikus Görög katolikus Ev. református Ág. hirv. evangélikus Görög keleti 57 22 18 20 29 Unitárius 43 Izraelita 65 25, 22 23 33 43 211 Baptista O

Összesen..

rendes rendkívüli

44 20 18 21 28

Összesen..

52

Kimaradt a tanév folyamán

16

49

44 20 IS 21

49

920

3? 4920

23 21

32

Magyar Német <magyar) .. Tót _ /, 20 Román Ruthén „ Horvát „ Szerb

23

920

14 18

52 23 21 24

5. ANyANVELV SZERINT:

20

49201

29 4S

96

23 21 24 32 49 01

Összesen..

52 23 21 24 32 49201 6. E L Ő K É P Z E T T S É G SZERINT: Elemi iskola 4 osztályt végzett A tanévet végig járt tanulók közt volt: „ 5 „ 6 1. SZAKMÁK S Z E R I N T : Polgári „ 4 14 a) Díszítő festő „ 5 b) Díszítő szobrász „ 6 c) Grafikus Reál v. gymn. 1 —3 oszt. végz. d) Ötvös Reáliskolai 4 osztályt végzett ej Lakásberendező 11 11 Gymnásiumi 4 ,, „ f) Zománcozó és ékszerész . 5-7 „ g) Textilművész Érettségit tett 6) Műkedvelő Szakiskolai 2 osztályt végzett 4 „ Összesen.. 2! 32 49201 52 23 21 Összesen.. .. *) A statisztikai hivatal kívánsága szerint.

23 21

29 15

21 24 32 49201

A tanév végén maradt:

-

52 23 21 21 32

Magyarországi illetőségű magyar Horvátországi illetőségű magyar Osztrák honos

Felvétetett a II. félévben:

rendes rendkívüli

1

3. HONOSSÁG SZERINT:

Föisk

Osztály

Felvétetett az I. félévben :

Osztály

Összesen.

II. III.

rendes rendkívüli

Középisk. Főisk

2. ÉLETKOR S Z E R I N T : (1896) 15 éves <1895> 16 „ <1894> <1893> 17 <1892> 18 19 20 „ <1890> 20 évnél idősebb

NTÉZET RENDES, RENDKÍVÜLI ÉS VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEIRŐL:8) Középisk.

II. III.

Összesen

27

11 12 17

10 9 9 75 18 24 12 5 10 5 8

52

21 24

32 40 )1


III.

11. [II. I. II.

Középisk. Főisk Osztály 7. ELŐMENETELRE N É Z V E <A V E N D É G L Á T p G A T Ó K KIVÉTELÉVEL): Minden tárgyból jeles „ „ legalább jó. a n legal. elégs. Egy „ elégtelen.. . Két „ „ .. . Több Ismétlő volt

8. A FELVETT TANULOK KÖZÜL: Egész tandijat fizetett A tandij alól egészen felmen» tett A tandij alól részb. felmentet. Ösztöndíjban részesült az íntézeten belül Ösztöndíjban részesült az intézeten kivül Segélyben részesült Jutalomban részesült Egy órát sem mulasztott .. .. Mulasztott A mulaszt, igazolt órák száma „ ,, igazolatl. „ „ Könnyű megbetegedések .. .. Súlyos „ .. .. Járványos „ „ „

Középisk. Főisk. •O

9. S2ÜLOK F O G L A L K O Z Á S SZERINT: Nagybirtokos vagy nagybérlő Közép „ „ közép „ Kis ,, „ kis „ Egyéb őstermelő 11 Gazdatiszt Gazdasági cseléd Nagyiparosok és nagybányavállalkozók Középiparosok és bányatulajdonosok 52 23 21 25 32 201 Ipari vagy bányatisztviselők .. Egyéb ipari segédek vagy alkalmazottak Nagykereskedők vagy nagy20 18 23 461169 vállalkozók Kiskereskedők vagy kisfuvarosok 32 Kereskedelmi vagy közlekedési tisztviselők Kereskedelmi vagy közlekedési altisztek, segédek .. .. 10 Napszámosok Köztisztviselők Dijnokok Papok Tanárok vagy tanítók 1532 382 413 383 738 Más értelmiségiek <orvos, ügy2941Z1 222 188459 véd, művész stb.) IS 25 10 19 28124 Összesen.,

28

Osztály

O

18

17 15 12 13 17

52 23 21 25 32 48Z01


. \ S

riMllColu'

V w )S

.

Bl >1


Anatómiai tanulmányok. Izomember, mintázta Somló Sárika. Természet után rajzolt aktmozfkil.it, kitöltve .1 csontozattal és izmokkal emlékezetből. Rajzolta Baranya)- Ilona. I cl csontváz, Fél izomember, mintázta Buda József. Csontváz, mintázta < iardi Gyula. Kéz, láb és koponyatanulmányok, mintázta Bakonyi S. 11 anár: I Idvar) ( •


Állat-tanulmányok a budapesti állatkertből Konrád Ignácztól

(Tanár: Simay Imre)


Anatómiai tanulmányok Konrád Igtiáczról

(Tanár: Simay Imre)


Gyorsrajzolási gyakorlatok mozgó modell után egysze» rüsített csontváz alapján különös tekintettel a test ará* nyaira és tengelyeire. Alakrajzi tanulmányok mez» telén és felötözterett modell után. (Tanár: Simay Imre)


Gyorsrajzolási gyakorlatok az öltözködő modell után (Tanár: Simay Imre)

(iyorsrajzolási gyakorlatok, különös tekintettel .1 tónus, .1 konstrukció és szinbeli összha* tásra < I anár: Simay Imre)


Gyorsrajzolรกsi gyakorlatok

(Tanรกr: Simay Imre)


Vadászat, faliképterv Kcnrád Ignácztól. Falikép a Mária Terézia-téri iskola falára festette Diósi Antal (I anár: Sándor Béla) \ irágranulmány Fábry Dezsőtől, arcképtanulmány Vörös Gyulától (I.in.ir: Lljváry Ignácz)


A Dugonich=utcai elemi iskola faliképéihez karton-vázlatok I [alápy Iliiétől es Novak Ferenctöl (Tanár: Kőrösfői K. Aladár)


Budai kutyavásár Beliczay Gyulától, Lehel kürtje Leszkovszky Györgytől, faliképvázlatok .1 Dugonich^utcai iskolához. <Tanár: Kőrösfói K.Aladár) Szent Istvánkori kosztűmtervezet és kompezició Ortner Ferenctől <Tanár: Udvary (ión)


Régi budai házak I lodnik I Icniiktől, tabáni részlet Engel Árpádtól

(Tanár: Ujváry Ignácz)


Szemelvények ,i~ ékitmér.yes raJ2 [.éves csoportjának munkáiból

(Tanár: Muhits Sándor)


Színes papírból ollóval előrajzolas nélküli kivágások felragasztva, I. evesek munkája ^Tíin.ír: Muhi is Sándort


Színes papírból ollóval elörajzolás nélküli kivágások felragasztva, I. evesek munkája (Tanár: Muhits Sándor)


Szemelvények az ékitményes rajz I, eves csoportjának munkáiból

(Tanár: Muhits Sáuiícr)


Brokátterv Mottl Romántól, falkárpii J.iró Imrétől, csipkegallérSipos Lászlótól, béléspapirok Hauptmann Károlyról Os ( 1,1 ;pár Mórtól, csípkeszegély Ebenführer Károlytól. 11. évesek. (Tanár: Gróh István)


Sgrafittók, tervezték és megcsinálták a II. éves növendékek. (Tanár: Gróh István) Stólál;, Örkényi István tervei után. Ciborium-köpeny, tervezte Nagy Sándor. Készültek atextilmű" helyben. (Tanár: Mihalik Gyula)


Var.orr csipkék, tervezte T a r Antal, készült a halasi csipketelepen. Fehér szatryánbőr«főkötő horgolt csipkedíszszel, ter= vezte és készítette Csapó írisz. Tarsoly, tervezte és készítette Kántor Katalin. Ö v , S:ÍIKS selyemhimzéssel, tervezte és készítette Apáthy Mária (Tanár: Mihalik Gyula)


Fémdomborítások Szabó )uíiáról Ö t koronás tervezete Ratlos Károlyiéi. Menyegzői l>i|likom Srabó Lászlóról Festett fatárgyak, növendékek tervei után készültek a műkedvelő-tanfolyamon

(Tanár: Herpka Károly) (Tanár: Loránfi Antal) (Tanár: Mihalik Gyula>


Qveg-tányér, zománcfestéssel, díszítette és égette Tábor János. Üveg=pohár, Szántó Gergelytől. iománcos boglár, Vandrák Lászlótól. Áttetsző zománcmívű hajék, József Ferenc kir. főhercegtől, Násfa, Boscbán Imrétől <Szaktanár: Hibján Samu)


Gyümölcstál, cukordoboz és ékszerdoboz Moser |ózsefröl. Imakönyv Major Istvántól, h Ikrán N ndortól ' fanár: 1 libján Samu)


Könyvillusztráció Mihály Liliről

(Tanár: I [elbing Ferenc és Muhits Sándor)


Betüvetési gyakorlatok Singhoffer Gézától és Bencsik Páltól

(Szakoktató: Bárány Nándor)


A kir. orvosegyesület díjnyertes oklevele. Tervezte és kőre rajzolta: Bokros Ferencz <Tanár: Helbing Ferencz és Muhits Sándor)


Linóleum-metszet Tábor Jánostól

(Szaktanár: Munits Sándor) Helbing Ferenc*


Linoleum-metszet

Szabó Auréltól

(Szaktanár: Makíts Sándot) Helbíng Ferenc*


Singhoffer Géza, Bencsik Pál és Fekete Lajos reklámrajza

(Tanár: Helbing Ferencz és Muliits Sándor)


S2emeívények a Majovszky Páí dr. által hirdetett [evet«6tap.páíyázatb6I. Járó Imre^abó A u r é l ^ So^y

^ván^ung


Cimlap tervezetek a grafikai szakosztรกlybรณl

(Tanรกr: Helbin

Muhits Sรกndor)


Oltárterv Baráth Istvántól

<Tanár: Gyalus Lás-ló>


Kandalló- és kaputervezel Baráti) Istvántól Pianino Gróf Istvántól, ülőke s kis szekrény Barátli Istvántól

(Tanár: Benczúr Béla) (Tanár: Györgyi Dénes)


Borbélyterem-tervezet Wydler Károlytól. Dohányzó Spiegel Imrétől

(Tanár: A. Balogh Loránd)


Hálószoba Spiegel Imrétől, el< szí ba san k és konyhj leddy Sándortól. A ; [parm kiállításából

fársulat lakberendezési - fanár: Györgyi I íi'm's)


fekéző" és játékterem részlete Spiegel Imréről és Biró Istvántól, polgári eskető (anyakönyvi) díszterem Baráth Istvántól (Tanár: A. Balogh Loránd)


Koszoni»d!sz Burger Vilmostól, Dante Somló Rezsőtől, iskolai liútrészlet Tóth Gyulától, Fafaragás Motoska Frigyi (Tanár Mátray Lajos)


!ői képmás Imre Gábortól

(Tanár: Simay Imre)


Toltly Miklรณs Imre Gรกbortรณl

(Tanรกr: Simay [mre>


A fájdalmas szűz, Gáliász Nándortól. A jó pásztor, Imre Gábortól Szines csempe, Fáry Jánostól. Bonbonniére, színes kerámia, Fáry [árostól

(Tanár: Simay Imre) (Szakoktató: Schleich Vilmos)


Iróasztalkészlet, mázas cserép készült a kerámiai műhelyben. Kerámiai dísztárgyak: Duhajkodó parasztlegények GáliászNándortól. Bagoly Tóth Károlyról. Ölelkező gyermekek Imre Gábortól <Tanár: Simay Imre, szakoktató .-SchleichV.)


»Hazatérő faunok*, »Kakas és tyúk* szines kerámia: Uhlatzky Józseftől, mindkettő készült az intézet kerámiai műhelyében. (Tanár: Simay Imre, szakoktató: Schleicn V.)

Az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Iskola Értesítője 1911-12  

1911-1912. évről Szerkesztette Czakó Elemér igazgató

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you