Page 1

AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

KIÁLLÍTÁSA NÖVENDÉKEINEK MUNKÁIBÓL

1903. ÉVI FEBRUÁR HÓ


"Pátria" részvénytársaság nyomása, Budapest.


ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Pátzay Béla terve

ELŐSZÓ. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola három évvel ezelőtt rendezte utolsó nyilvános kiállítását, a mikoron a rendes tanulmányi anyagon kivül a párizsi kiállításra készült speciális munkáit is bemutatta a nagyközönségnek. Azok az alapok, a melyek akkor e különlegességek tervezését és kivitelét lehetővé tették, most hiányozván, természetszerűleg nem léphetünk ezúttal oly fényes gyűjteménynyel, oly bevégzett munkákkal a közönség elé. De erre nincs is szükség. Egymás megismerésére mindig célszerűbb az őszinte hétköznapi mez és iskolánk még annyira új intézmény, hogy nagyon is rá van utalva arra, hogy őt művészek, iparosok, kritikusok, szülők és közönség, úgyszólván a műhelyben, a munkánál ismerjék meg. És ha megismerték, meg is becsülik. A törekvő fiatalság között feltűnően sok művészi tehetség mutatkozik. A tanári ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Hanzlitschek Ede terve


ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Protswinszky Ferencz terve

kar a legnagyobb buzgalommal iparkodik, hogy mai, szélsőségekre hajló művészi viszonyaink között a művészi iparosok képzésére vezető leghelyesebb utat megtalálja és a fölöttes hatóság a lehetőségig gyámolítja mind a kettőt törekvéseiben. És jóllehet az utóbbi 3 esztendő alatt az iskola két számottevő intézmény nyel, t. i. a lakásberendezők tanfolyamával és a továbbképzésre oly véghetetlenül fontos és művészi nevelésünkben igazán nagy hézagot pótló esti tanfolyammal bővült — azért még sok a tennivaló és nagyon sok a kívánnivaló. Hogy minden illetékes és érdeklődő tényező necsak a kiállítást, hanem e kiállítással kapcsolatosan magát az iparművészeti iskolát is jobban megismerje, e kis ismertető füzetet adjuk közkézre, mely a kiállított művek nyomán az iskola illető szakosztályainak szervezetét és működését is ismerteti, úgy írásban, mind képben. Ez utóbbiak a kiállított művek közül valók és az illető szak egy-egy tipikusabb tervezetének a reprodukciói.

Fittler

ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Kamill

Kopp Jakab terve


ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Budai Sándor terve

AZ ISKOLAI TANÍTÁS ANYAGA. Az oktatásnak terve az iskola szervezeti szabályzatában pontosan meg van állapítva; e mellett az egyes szaktanároknak a belépő növendéknek előképzettségét külön-külön is tekintetbe kell venniök. Az iskola u. i. különböző intézetekből különböző előképzettségű növendékeket kap. Az egyes szakok szempontjából fontos gyakorlati tudást hoznak magukkal azok a jelentkezők, a kik a kereskedelemügyi Minister által föntartott ipari szakiskolák valamelyikét végezték el és azután lépnek be az iparművészeti iskolába. Ezek kivételesen az iskola harmadik évfolyamába, vagyis az első szakosztályba vétetnek fel, megfelelő vizsgálat letétele után. Sok jó növendéket szolgáltat évente a fővárosi felső iparrajziskola is és igen megbecsült részét képezik a tanulóknak azok, a kik a gyakorlatból, tehát valamely iparág ismereteinek teljes tudásával lépnek az intézetbe. Ezeknél biztosra vehető, hogy azt a művészi képzést, melyet az intézetben nyernek,

ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Weisz Emil terve


ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Előkészítő osztályok

Ekitményes rajz és festés.

Puvlicscli K, terve

a gyakorlatban a kellő helyen, .vagyis csakugyan a műipar terén fogják értékesíteni. Legnagyobb részét a növendékeknek azonban a közép vagy polgári iskolákból kapjuk. A tanterv tehát, melyet elmondandók vagyunk, az olyanok számára van megállapítva, a kik teljesen vagy részben avatatlanul, művészi és gyakorlati tudás nélkül lépnek az intézetbe. Az oktatás éhez képest két főrészre oszlik. Az első két évfolyam feladata az előképzés, a három további évfolyamé inkább a szakképzés. Az első két előkészítő osztály tárgyai adják meg azokat az ismereteket, a melyeknek alapján a következő három éven át az egyes szakok sikeresen taníthatók. A belépő új növendékeknek mindegyike tehát, tekintet nélkül arra, hogy mily szakot választott, köteles első sorban az ékítményes rajz és festés tanulására. (Tanítja Gróh István.) Ez osztályban a tanítás első sorban a magyar stílus megismerését célozza. A használt minták végigvezetik a ' növendéket az egész magyar ornamentikán, kezdve a régibb emlékeken egész a modern népies díszítésekig. .Nem mintha ezek a formák korlátozni akarnák a későbben fejlődő növendéknek kompozicióbeli szabadságát, de természetesnek és méltányosnak tartjuk azt, hogy amint az anyanyelv teljes tudásához a hazai régibb és újabb irodalom emlékeinek ismerete elengedhetlenül szükséges: azonkép a díszítő művészetben is a hazai felfogásnak megismerése bizonyos fokú ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY Dolnyik J. terve


Éberliiig Gy.

ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

terve

kezességet nyújt arra, hogy az életbe lépő növendékek munkáiban minden modernségük mellett is bizonyos magyaros zamat, magyaros akcentus érvényesüljön. Az ékítményes rajz második évfolyamának tárgya az előbb említett tanulmányok kompozicióbeli értékesítése mellett eleven növénynek és eleven állatnak tanulmányozása és a természetbeli elemeknek stilizált ornamentalis alkalmazása. Egy másik jelentékeny tárgya az előkészítő osztályoknak az alakrajz (tanítja Papp Sándor), mely kezdetben kiváló mesterek rajzainak másolásával, antik és modern gipsz-öntvények lerajzolásával foglalkoztatja a növendéket, mihamar azonban az élő modell tanulmányozására tér át, leginkább fejet, kezet, lábat állítva mintául a növendéknek. Ugyancsak közös kötelező tárgya az előkészítő osztálynak a geometria (tanár Gróh István) négy féléven át, mint olyan, a mely minden műszaki érzéknek alapját adva meg, szigorúbb, logikus gondolkozásra s szerkesztésbeli biztosságra vezeti a növendéket. A geometriai oktatás az első félévben az elemi planimetriával foglalkozik, a második félévben az ábrázoló geometriával. A harmadik félévben (tanár Papp Sándor) különböző síklapú és részben görbelapú mértani testek és részben építési tagozatoknak saját és vetett árnyékának megszerkesztését tanulják. A szerkesztő perspektíva képezné a geometriai oktatás negyedik félévének anyagát. Szorosan összefügg azonban ezzel s mintegy a szerkesztő perspektívának bevezetését képezi a szabadkézi perspektíva, mely az előkészítő osztályok mindkét évfolyamában foglalkoztatja egynéhány órán át a növendéket.

Alakrajz

Geometria

Szabadkézi és szerkesztő perspectiva

ÉKÍTMÉNYES RAJZOSZTÁLY

Orvos

E. vázlata


Építési rajz

A szabadkézi perspektíva (tanár Gróh István) nagyméretű geometriai testeknek szabadkézzel, szemlélet útján való lerajzolásával igyekszik rávezetni a;növendéket a perspektíva törvényeinek megismerésére s ily módon bizonyos perspektivikusérzésfelköltésére. Ennek a gyakorlatból megismert perspektívának szabályait ismerteti és gyakoroltatja szerkesztésekben rendszeresen a szerkesztő perspektíva (tanár Papp Sándor), mely a geometriai oktatás negyedik félévének anyagát képezi. Ugyancsak az előkészítő osztályI FT O K F Í Z Í T Ő ns7TÁl V Nptnfx Civnruv ban és pedig annak második évfolyamában tanítják az építési rajzot, mely antik és renaissance építészeti formákat ismertet, párkányokat, oszloprendeket, íves nyilasokat, ajtókat, ablakokat és mennyezet-formákat rajzoltat (tanár Gyalus László). E közös kötelező tárgyakon kivül természetesen jelentékeny idejét foglalja el a növendéknek a szakbeli előtanulmány. A közös tárgyak hallgatása és gyakorlása után a növendékek szerteoszolva szakosztályaikba vonulnak s idejüknek jelentékeny részét tulajdonképpeni 'szakmájuk megismerésére és gyakorlására fordítják. A következőkben az egyes szakosztályoknak teljes anyagát ismertetjük,


az ismertetés e részében összefoglalva mind az öt évfolyam tananyagát. A díszítő festészeti osztályra iratkozott növendék az első évben nagyobbrészt síkékítményeket fest mintalapok után. E mellett megtanulja a festőanyag és a kötőszer használatát. A második évben domború műveket fest részben fénykép után és színes mintalapokat másol, gyakorolva magát egyszersmind a színes tervezésben. Egyidejűleg ezekkel folyik az élő természetnek (növényeknek) a tanulmányoTANULMÁNYFEJ TERMÉSZET UTÁN zása is. A harmadik Waldmann Miklós II. előkészítő évfolyam növendékei gipszékítményeket, természetutáni öntvényeket festenek, míg a következő évfolyam kizárólag élő virágoknak, gyümölcsöknek s az emberi alaknak tanulmányozásával foglalkozik. Ugyanez osztály gyakorolja a drapéria-tanulmányokat is. Az utolsó évfolyam a természet után készült tanulmányok alapján tervez, adott tereket tölt ki s nagyobb díszítő feladatokat old meg tempera, gouache vagy aquarell-tehnikával. A mint az elmondottakból is kitetszik, célja ez osztálynak oly embereket nevelni, kik úgy a tehnikai tudás, mint művészi önállóság szempontjából teljes avatottsággal bírnak nem csak tulajdonképpeni tárgyukban, a díszítő festésben, hanem több más, evvel rokon szakban is. (Szaktanár Feichtinger György.) A díszítő szobrászati osztály (szaktanár Mátrai Lajos György) elsősorban

Diszitü festészc


ALAKRAJZ FELSŐBB TANFOLYAMA Tanulmány természet után

Rajzolta Muhics

Sándor


ALAKRAJZ FELSŐBB TANFOLYAMA Emlékezet után való rajzok

Rajzolta Muhics

Sándor


ALAKRAJZ FELSŐBB TANFOLYAMA

Állandó mozgásban lévő minta után készült vázlatok

Rajzolta Mufiics

Sándor


IPARMŰVÉSZETI RAJZ- És TERVEZÉS-OSZTÁLY

Stiasny Aladár III. szakosztály

az, a mely igen különböző előképzettségű növendékeket kap évente és ehhez képest a tanítás kezdetén a tananyag is számot vet a növendék tudásával. Olyanoknak, kik sem szakiskolát nem végeztek, sem gyakorlatban nem működtek, legelső dolog a szobrászati tehnika (mintázás vagy faragás) elsajátítása. Együtt jár ez már az előkészítő osztályokban feladott ornamentális tanulmányoknak, élő virágok stilizálásának gyakorlásával és a megismert ornamentális elemeknek építészeti részeken való alkalmazásával. A modern irányú tanulmányokkal párhuzamosan halad régibb építészeti s ornamentális részletek tanulmányozása, főcél lévén itt az építészeti részletek rendeltetésének megértése. A tanításnak további folyamán, az élő IPARMŰVÉSZETI RAJZ- ÉS TERVEZÉS-OSZTÁLY

Novak Sándor III. szakosztály

Diszitö szobrászat osztály


IPARMŰVÉSZETI RAJZ- ÉS TERVEZÉSOSZTÁLY

Igaz István II. szakosztály

kis plasztikai osztály

Ötvösség

növény tanulmányozása után, a legmagasabb feladat az élő aktnak stúdiuma, miközben a megtanult anyag értékesítésére folytonos a gond az egyes kitűzött feladatok tervezésekor. Ilyenek: kandallók, szökőkutak, vázák, oltárok, kapuzatok, kisebb emlékek, kerti díszek, mennyezetrészletek, keretek, díszes bútorok stb., kőben, fában, gipszben és stukkóban megvalósítva. Eképen éri el az osztály azt, hogy az életbe lépő növendék önálló feladatok megoldására teljes művészi és tehnikai készséggel rendelkezik. Az intézet keretében fennáll egy másik szobrászati osztály is, a kisplasztikái osztály, mely bár nagyjából ugyanazokat a célokat követi s ugyanazon művészi elvek szerint nevel, mint az előbbi, mégis más, kicsiny arányú feladatokat tűzve ki s finom, a tárgynak megfelelő aprólékos, részletes kidolgozást kívánva a díszítő szobrászatban egy egész jellegzetes külön munkakört állapít meg. A tanítás ez osztályban egyszerűbb és összetettebb ékítményeknek agyagban és viaszban való másolásával kezdődik, majd fejeknek, testrészeknek, egész alakoknak klasszikus minták után való mintázásában folytatódik. Párhuzamosan tanulmányozza ezek mellett már az előkészítő osztály növendéke is az élő növényt és állatot. A haladottabb növendék aztán az emberi test részeinek és az egész alaknak tanulmányozásával foglalkozik s a megismert elemeket önálló tervek kivitelével igyekszik értékesiíeni. Készülnek ez osztályban különböző, a fényűzési ipar körébe eső tárgyak, kisebb terrakották, dísztárgyak sokszorosításához (öntéséhez) való minták stb. (Szaktanár Loránfi Antal.) Szorosan összefügg mindazzal, a mit a kisplasztikái osztályban tanítanak s mintegy az ott szerzett művészi ismeretekhez a kivitel fémanyagának megismerését, a vele való bánást tanítja az ötvösség. Az első legfőbb feladat


ez osztályban a növendékeket az anyag és a szerszámok ismeretére rávezetni. Kezdődik a tanítás a szerszámok készítésével és az ezekkel végezhető gyakorlatokkal. Majd díszítmények körvonalait állítják elő fémlapon bemélyítés által (traszirozás). Az oktatás következő foka a plasztikus ékítmények domborítása fémben, gipszöntvények után. Az előkészitőosztály feladata még a cizellálás gyakorlása, a vésőművészet megkezdése és a fémkidolgozás megismerése. A haladottabb növendék folytatja a mintázási és domborítási gyakorlatokat, érmet vés, damaszkol, kelyhek, poharai s egyéb fényűzési cikkek díszítéseit mintázza s domborítja fémben. Ezenkívül megtanulja a fémdíszítés különböző módjait: ezüstözést, aranyozást, galvanoplasztikát. A tanításnak betetőzését képezi egyes nagyobb műtárgyaknak : edényeknek, billikomoknak, ékszereknek stb. önálló tervezése és sajátkezű kivitele különböző LAKÁSBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY

Barabás Géza II. szakosztály


DISZITŐFESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Sokszorosító művészetek

A fametszés

Kurbel Bálint magánlátogató

előállítási és díszítési módozatokkal. (Szaktanár: Herpka Károly.) Ez osztálylyal sokban rokonságban áll az iskola keretében fennálló zománcolési tanfolyam (tanár: Hibján Sámuel), mely kész műtárgyak zománccal való díszítését, régibb tárgyak másolását és önálló tervezetek kivitelét tanítja. Egyik főgondját képezi e tanfolyamnak a régi magyaros zománcozásnak tanulmányozása is. A művészi sokszorosításnak két fő módját tanítjuk az intézetben: a fametszést és rézmetszést. Mindkét tárgyat természetesen oly értelemben, hogy a növendék ne legyen csupán sokszorosító, lelketlen másoló, hanem általános művészi képzettségét felhasználva képes legyen önálló tanulmányainak, tervezeteinek a tanult tehnikában való művészi kivitelére. A fametszés vésési gyakorlatokkal kezdődik. Az új növendék előbb párhuzamos és tónust adó vonalakat metsz, majd síkékítményekkel próbálkozik meg. így tér át az egyszerű fakszimilékről összetettebb, kúszáltabb vonalak metszésére, s egyszerűbb koníúros angol, utóbb francia és német fametszeteknek utánmetszésére. A szakosztályban a növendék haladásához képest fokozatosan fejek, egész alakok, állatok, tájképrészletek, építési és iparművészeti tárgyak fametszetű ábrázolásainak lerajzolása és metszése képezi a feladatot. Folytatólag eredeti rajz vagy festménynek önálló fametszetű reprodukciójával próbálkozik meg a növendék egy és több színben. Közben


DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Muhics Sándor III. szakosztály

Wessely Vilmos II. szakosztály


DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Rézmetszés

kásberendezés iparművészeti tervezés

kásberendezok mintázó tanfolyama

Bogár Béla III. szakosztály

megismeri a szines, három és több színű metszés elméletét és gyakorlatát s megtanulja lenyomatoknak készítését az eredeti dúcról vagy metszésről. Az osztálynak legnagyobb, az oktatást betetőző feladatait képezi természetutáni sajátkészítményű rajzoknak metszése, könyvdíszek és nyomtatványok díszeinek önálló tervezése és kimetszése. (Szaktanár: Morelli Gusztáv.) A rézmetsző növendék előbb rajzbeli gyakorlatokat végez ceruzával és tollal, hogy a modellálásnál megkívánt vonalas árnyékolásban kellő jártasságot szerezzen. Ezután tér át a rézkarc elemeinek gyakorlására; rajzol tűvel alapozott rézlapon rézkarcok után és marat. A metszés vésőgyakorlatokkal, különböző vonalak kimetszésével kezdődik s ezt követi az önálló árnyékolás vonallal, tónusban rajzolt minták után. A tanításnak további folyamán a növendék megtanulja a rézlapok alapozását, a radírozott vagy metszett rézlapok nyomását, az ehhez való festék elkészítését s a roulette alkalmazását. A karcolás és metszés immáron olajfestmények és akvarellek után történik, hogy a növendék megtanulja a színeknek átfordítását tónusokba. így jut el végre az e tehnikában előállítható legművészibb feladatokhoz: eredeti rézkarcok előállításához, illetőleg saját természet után készült tanulmányainak rézkarcban való kiviteléhez. (Szaktanár: Doby Jenő.) A többi szakosztályok növendékeinek előtanulmányaitól elütő képzésben részesülnek azok a növendékek, a kik a lakásberendezést és iparművészeti tervezést választották életpályájuknak. Jóval több műszaki tudásra, e mellett tetszetős és könnyű rajzbeli előadásra, tehát fokozott perspektívái ismeretekre és akvarell-festési tehnikára van szüksége az ily növendéknek. Számot vet e követeléssel az előkészítő-osztály tanterve is, a mennyiben ez osztály növendékei szakgyakorlat helyett az első évben mintáznak; és pedig az első félévben geometriai testeket, ezeknek metszését, áthatását agyagban


szabadkézzel, utóbb építészeti részleteket, sima tagozatokat ugyancsak szabadkézzel. A II. félévben aztán élő növényt mintáznak s ezeknek stílszerű alkalmazását építészeti részleteken tanulják meg. (Tanár: ifj. Mátrai Lajos.) A második évben az akvarell-íestés elsajátítása a lakásberendező növendék feladata. Ennél lehetőleg oly minták használatosak, melyek külső vagy belső arhitektonikus díszítést, bútorokat stb. ábrázolnak. A kezelés is a tárgynak megfelelően egyszerű, összefoglaló. (Tanár: Benczúr B.) Ugyancsak fokozottabb mértékben foglalkoznak ez osztály növendékei a szerkesztő perspektívával. A többi növendékekre kötelező anyagon felül tanulják az építési formák, egyszerű bútorok, állványok, továbbá egész szobák belsejének méretek után való perspektivikus szerkesztését. (Tanár: Papp Sándor.) Közelebb áll tulajdonképeni szakjukhoz az ipari szerkezettan. (Tanár: Benczúr Béla.) E tárgy fa- és vaskötések, állványok, egyszerű bútorok, ajtók és ablakok szerkesztésében gyakorolja a növendéket, kiterDÍSZÍTŐ FESTÉSZETI

SZAKOSZTÁLY

Novak József III. szakosztály

Lakásberei akvarell fe

I

Lakásberer szerkesztő perspektiví tanfolyama

Ipari szerkezetté


(erendezők tanfolyama

jeszkedve a fanemek és a leggyakrabban használt anyagok ismertetésére is. A lakásberendezők osztályának haladottabb növendékei mindenekelőtt építészettörténelmi ismereteiket bővítik, részletesen megismerkedve az antik, római és reneszánsz-építés formanyelvével a részlettagozatoktól fel egész az oszloprendekig, folytatólag pedig a középkori építés elemeivel. Majd régi bútorok s más mobil tárgyak felvételével foglalkoznak, a mi előtanulmánykép szolgál az ily dolgok tervezéséhez. Ilykép előkészülve fog a növendék szobabútorok és egyéb berendezési tárgyak tervezéséhez úgy a históriai stílusok formáinak felhasználásával, mint a mai kor formáihoz és ízléséhez alkalmazkodva. Gyakorolja magát egész interieurök megtervezésében s terveinek úgy ortogonális, mint perspektivikus ábrázolásában. A szakosztály tananyaga felöleli a belső berendezés egész terét, a különböző anyagból készült tárgyaknak, szövetmintáknak, hímzéseknek, csipkéknek stb. tervezését, valamint egyházi és világi interieurök elrendezését. Utasítást nyer a növendék az anyag mikénti felhasználásában, a tárgyak megszerkesztésében s tökéletes kész műhelyi részletrajzok elkészítésében. (Tanítják: Benczúr Béla, A. Balogh Loránd és Gyalus László.)

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Novak József II. szakosztály


Természetes dolog, hogy az itt ismertetett szaktanítás felsőbb évfolyamában is szükség van az általános artisztikus, műszaki és művészettörténelmi folytatólagos oktatásra s hogy az a közös általános tanítás, a mely az előkészítő osztályokban megindult s a melyben időnként minden szakosztály növendékei együttesen vesznek részt, a felső három évfolyamban sem szünetelhet. Ilyen közös tárgy a harmadévesek részére az építési alaktan és az építési rajz (tanítja Gyalus László). A tárgy elméleti része magában foglalja az építő művészet formanyelvének, a művészi alakítás törvényeinek ismertetését, megmagyarázza az építészeti ábrázolás módját, az épület főrészeit, a formai kiképzés jelképes elemeit stb. Ehhez járul még fontosabb építészeti alkotásoknak a bemutatása és méltatása. A növendékek az előadást híven kisérve vázlatszerű rajzokat készítenek a bemutatott rajzok és modellek után. Az építési rajz az előadott elméletet egészíti ki. A növendékek antik és renaissance építési formákat, egyszerű homlokzatokat stb. rajzolnak mintalapok után és pedig úgy gondosan tollal vagy ecsettel kidolgozva, mint gyors vázlatokban, a díszítő formák gyűjtése és megismerése céljából. Legfelső fokon egyszerűbb építési tervezést gyakorolnak. Van egy tantárgy, mely az összes tanult anyagot úgyszólván összefoglalja, „GÉNIUSZ"

Szakoktatái kiegészítő tárgyak

Építési alal és építési r

Iparművész* stíltan

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

Tervezte Pásztor János III. szakoszt, növ.


DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

rendszerbe gyűjti, melynek feladata rámutatni a műszaki és művészi feltételek közt fennálló összefüggésre a különböző stílusok kere-

tében. Ez az iparművészeti stíltan.

(Tanítja: Benczúr Béla.) Foglalkozik a textilművészet, a kerámia, a teknologia, a stereometria alakzatainak keletkezésével s azoknak alkalmazásával az anyag sajátságaira való tekintettel, mindig szem előtt tartva az anyag, alak és díszítmény közt érvényesülő vonatkozást a művészi iparban.

Ezeket az elveket igyekszik aztán a növendék a valóságba átvinni az iparművészeti rajzés tervezésben (tanítja Benczúr Béla), kezdve előbb rajzgyakorlatokon, azaz oly tetszetős rajzok előállításán, melynek alapján az iparosok a kívánt tárgyakat megismerjék és elkészíthessék, s

•armíívészeti és tervezés

ISKOLAI PÁLYÁZAT II-IK DÍJ

Somogyi Sándor III. szakoszt, növ.


DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

ISKOLAI PÁLYÁZAT I-SŐ DÍJ

Sovánka Károly II. szakoszt, növ.


KAPURÉSZLETEK A KAPU-TERVEZETBŐL

Alakrajz

végezve iparművészeti tárgyak tervezésén, ugyancsak legfőbb tekintettel a kivihetőségre. Az artisztikus tárgyak legelseje, az alakrajz, szintén nagy idejét veszi igénybe a felsőbb osztályok növendékeinek (tanár Pap Henrik). Az itt szerzett tudás, az emberi test megismerése , s annak könnyű artisztikus ábrázolása olyan, melyre minden szakon szükség van minden időktől fogva, lévén az iparművészetnek egyik legszebb, legnemesebb díszítő motívuma, az emberi test. A rajzolás természetesen élő minta után történik. Főtárgy a mezítelen test, kiviteli módozatok: szén vagy irón, toll, kréta. A tanítás kiterjed az egyes testrészek részletes tanulmányozására is és a tanulmányoknak emlékezetből való

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

KAPU-T ERVEZET Mintázta Kopits János


DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

Tanulmányok kőben és fában

faragva


rajzolására. A mozdulatokgyors és hű visszaadásának okából folytonos mozgásban levő modellt is rajzolnak. Főcél mindig: az életteljes mozdulat, a körvonal tanulmányozása és a részleteknek imitativ és korrekt rajza. Segítőjéül szegődik az alakrajznak, főkép a mezítelen test tanulmányozásában a művészi anatómia (tanár Tellyesniczky Kálmán), ismertetve az emberi test külső alakját megadó csontokat, inakat és izmokat s magyarázva a mozgásuk törvényeit stb.

•észianatombi

Művészetek története

Egészségtan Pályázatok

Úgy az általános, mint a szakműveltség szempontjából nagyjelentőségű végre a műtörténelem (tanítja dr. Éber László), mely kezdve a keleti népeken átvezeti a növendéket Görögország, Róma, valamint a középkor és a reneszánsz művészetén egész napjainkig, különös tekintettel a magyar művészi ipar múltjára. Végezetül az egészségtant és első segélynyújtást áx. Rottman Elemér tanítja. Az intézet tanári kara számot vetett azonban azzal, hogy bármennyire üdvös is a növendéknek szoros vezetése az eddig ismertetett tantárgyakban, okvetlen szükséges olykor módot adni arra is, hogy az ifjú egymaga, tanári segítség és beavatkozás nélkül is kipróbálja erejét. Szükségét érezte annak, hogy önálló munkákon figyelje meg a gondjaira bizott növendék tehetségét s megismerje művészi egyéniségét. Ez okból rendszeresítette az iskolai pályázatokat. Legjelentékenyebbek ezek között a félévi pályázatok. A szaktanár által kitűzött feladatokat a szakosztályok összes növendékei (kötelezőleg) két héttel az iskolai félév és 4 héttel az iskolai év vége előtt kezdik meg tervezni és azokon naponta 4—4 órát dolgoznak.

KISPLASZTIKA-SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

Hadnagy Imre terve


Ugyancsak megfelelő számú feladatot tüz ki a tanári kar az intézetből távozó ifjúság számára a szünidők kezdetekor s ezen feladatok közül a növendék szabadon választ. Persze e feladatok a nyári szabadságnak megfelelően a szabad természet tanulmányozására, utazás közben hozzáférhető emlékekre, vagy etnográfiai érdekességekre vonatkoznak. Sok időt az ily irányú munkára nem hagy az iskolai szervezet, a mely minden növendéket nyaranta hat heti ipari gyakorlatban eltöltött munkára szigorúan kötelez. Legmagasabb ambíció tárgyát képezi végre a végzett növendékeknek a szakbeli képesítő pályázat. Minden végzett növendék ugyanis oly végbizonyítványt kap, a mely a törvény értelmében bizonyos szak gyakorlására jogosít, de külön kitüntető oklevelet csak az nyer, a ki ezt az említett vizsgát, illetve pályázatot kiállotta. A szakbeli képesítő pályázat 12 hétig tart s tárgyait a tanári kar állapítja meg. Természetesen itt a mérték igen szigorú oly kitüntetésről lévén szó, melynek célja tulajdonosának az életben bizonyos tekintélyt és társai között bizonyos előnyöket biztosítani. KISPLASZTIKA-SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

Murányi Gyula terve


És a ki látja, mily buzgalommal fognak növendékeink egy-egy kitűzött feladat megoldásába, mily fáradsággal gyűjtenek egybe mindent, a mi a kivitel sikeréhez kívánatos, nem fog benne kételkedni, hogy az élet és a társadalom ezt a tekintélyt végzett embereink jobbjainak meg is fogja adni.

ESTI TANFOLYAM. Nem felelne meg az intézet igazán rendeltetésének, ha csupán a rendes tanfolyamra iratkozott, tehát az egész napot az intézetben töltő ifjúsággal foglalkoznék s nem terjesztené ki gondját azokra, a kik gyakorlatban működve mint munkások, esti szabad idejükben akarják becses gyakorlati tudásukat a művészi stúdiummal kiegészíteni. Már pedig az ilyen embernek tovább képzése szinte egyenlő fontosságú az intézet nappali növendékeinek tanításával, mivel az ennek adott művészi képzés bármily mértékű legyen is, bizonyosan az illető tehnikai tudásának megnemesítésére fog szolgálni. Ily szempontok vezettek az iskolai esti tanfolyamok felállításánál oly iparosok számára, a kiknek foglalkozása bizonyos művészi képzettséget kivan mint: bútorasztalosok, kárpitosok, szobafestők, címfestők, litográfusok,' kőfaragók, fafaragók, díszítőszobrászok, ércöntők, aranyművesek stb., stb. Az esti tanfolyam három évre terjed, munkaidő hetenkint háromszor este KISPLASZTIKA-SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

Erdélyi Márton terve


LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY

LAKBERENDEZÉSI SZAKÜSZTÁLY

Csécsy Andor II. szakosztály

Krattyecz Mór II. szakosztály


LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY

Barabás Géza III. szakosztály

2—2 óra, vasárnap délelőtt 4 óra. A belépő növendék az első évben megtanulja a planimetria elemeit (minden tárgy anyagát nem szükség részleteznünk, mert nagyjából egyezik a nappali tanfolyaméval), tanul építészeti stíltant és építési rajzot, iparművészeti stíltant és ékítményes rajzot és gyakorolja magát saját szakmájában.

LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY

Balkány Endre III. szakosztály


FAMETSZŐ SZAKOSZTÁLY

Kasíenmayer György rajza és metszése


RÉZMETSZŐ SZAKOSZTÁLY

Vadász ( Waldmann) Miklós

lehetővé teszi az esti tanfolyam hallgatójának bizonyos intézeti pályázatokban való részvételét, s némely nappali tanfolyam hallgatását. Háromévi esti tanulás után pedig a növendék az iskola nappali tanfolyamába vehető fel. Az esti tanfolyam tanárai: Benczúr Béla, Gyalus László, Herpka Károly, Pap Henrik, ifj. Mátrai Lajos, Sándor Béla.

A második évben ábrázoló geometriát, árnyék szerkesztést és szabadkézi perspektívát tanul, az ékítményesrajz órán pedig domború díszítményeket rajzol. Szélesebb alapon kezdődik meg a II. évben a szaktanítás is és pedig a következő csoportokban: szak- és műhelyi rajz, mintázás, ékítményes festés, ötvösség és alakrajz. A harmadik évben tovább fejleszti a növendék geometriai tudását, áttérve a szerkesztő perspektívára; ezenkívül mint közös tárgy taníttatik: virágoknak, gyümölcsöknek rajzolása és festése. E közös tárgyakon kivül folytatják a növendékek szakbeli munkájukat az előbb felsorolt szakcsoportokban. Az iskola szabályzata

Gróh István.

ÉKÍTMÉNYLS SZAKOSZTÁLY

Muhics Sándor terve


Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola kiállítása növendékeinek munkáiból  

1903. évi február hó

Advertisement